Szociális és gyermekvédelmi szabályozók SZOLGÁLTATÁSOK KÖZÖSSÉGI ELLÁTÁS IRÁNYELV

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók

PSZI-KÖZ PSZICHIÁTRIAI BETEGEK RÉSZÉRE NYÚJTOTT SZOLGÁLTATÁSOK KÖZÖSSÉGI ELLÁTÁS

IRÁNYELV

Készítették: Bugarszki Zsolt Dr. Gárdos Júlia Gordos Erika Marketti Judit

PSZI-KÖZ.doc

Létrehozás dátuma: 2007.01.13.

13/1. oldal


Tartalom 1. Fogalmi megközelítés ............................................................................................................ 3 2. Irodalmi áttekintés.................................................................................................................. 4 3. Hazai szabályozás .................................................................................................................. 4 4. A közösségi ellátás célja, lényege .......................................................................................... 5 5. A szolgáltatás vezérelve ......................................................................................................... 5 6. A közösségi ellátások általános jellemző ............................................................................... 6 7. A minőségi szolgáltatás biztosításának elsődleges feltételei ................................................. 7 8. A közösségi ellátás tevékenységi formái .............................................................................. 7 8.1. Megkereső munka ........................................................................................................... 8 8.2. Állapotfelmérés ............................................................................................................... 8 8.3. Pszicho-szociális intervenciók ........................................................................................ 9 8.4. Információs, ügyintéző és adminisztratív tevékenység................................................. 11 8.5. Az intézményközi együttműködést elősegítő tevékenység ........................................... 12 9. Dokumentáció ...................................................................................................................... 12

PSZI-KÖZ.doc


13/2. oldal


1. FOGALMI MEGKÖZELÍTÉS A közösségi kifejezés arra utal, hogy az érintettek ellátása azok eredeti lakókörnyezetében, közösségében történik, s nem az érintett kiemelésével, intézményi keretek között. A közösség elsődlegesen olyan emberi kapcsolatrendszert jelent, amelyben az emberek rendszeresen vagy gyakran érintkeznek egymással. Ismerősi viszonyban állnak, és földrajzi helyéhez, hagyományaihoz és értékeihez viszonyítva határozzák meg önmagukat. A közösség a személyiség elsődleges élettere. A közösség emberi kapcsolatai átfedésben vannak, gyakran összetett struktúrákat képeznek. Család, rokonság, szomszédság, munkahelyi viszonyok, helyi üzletek, piacok, vallási szervezetek, közigazgatási szervek, önkormányzatok, stb. alkotják a helyi közösséget. Tágabb értelemben közösségnek fogható fel minden olyan kapcsolati háló, amelyben az egyén önálló szereppel vesz részt, amely számára fontos, és amely valamilyen érték- és érdekközösségen alapul. Gyakran a tág értelemben vett közösségek ma mintegy virtualizálódtak, tagjaik kommunikációs eszközök segítségével tartják a kapcsolatot egymással. A közösség kommunikációs rendszer, társas erőforrás, amelynek eszközeit és szolgáltatásait igénybe lehet venni, és amelyben az egyén mások számára is az erőforrások része. A közösség az egyén társadalmi integrálódásának eszköze, szociális védőháló, az önazonosság egyik pillére és önmegvalósítási terepe. Általában a szociális viselkedés színvonalának fenntartója. A közösségi ellátás az szolgáltatásforma, ahol a jogszabály alkotta keretek között a pszichoszociális támogatást igénylő pszichiátriai problémával élő emberek, eredeti lakóhelyükön, környezetük (hozzátartozóik, az érintett számára fontos személyek), a pszichiátriai betegek ellátásában résztvevő társszakmák intézményei, és az adott térség ellátásáért felelős szociális szolgáltatások aktív bevonásával részesülnek ellátásban. A szolgáltatás célcsoportját a saját otthonukban élő, nem veszélyeztető állapotú pszichiátriai betegek képezik, akiknek a betegsége ambuláns szakellátás mellett egyensúlyban tartható, és akik életvitelükben, valamint szociális helyzetük javításában igényelnek segítséget, illetve szociális intézményben élő, vagy hosszabb kórházi kezelés alatt álló pszichiátriai betegek, akik lakóhelyükön stabil hátteret igényelnek.

PSZI-KÖZ.doc


13/3. oldal


2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS Bugarszki Zs.: A szociális munka új lehetőségei a Pszichiátriai betegek ellátásában Esély 2003/1 Bugarszki Zs.: A közösségi pszichiátriai ellátásról. Esély 2006/1 Csuhai Cs. Klára: Pszichopatológia. Családsegítés, mentálhigiéné. Módszertani Füzetek XI. HÍD Családsegítő Központ, Bp., 1995. Ébredések Alapítvány 1998. Új kiadás: A közösségi pszichiátria és addiktológia kézikönyve. Várható megjelenés 2006 végén. Egyes fejezetek letölthetőek az Ébredések Alapítvány honlapjáról: www.ebredesek.hu. Falloon, I. R. H.: Az integrált pszichiátriai ellátás. Füredi János – Buda Béla – Németh Attila – Tariska Péter: A pszichiátria magyar kézikönyve. Medicina Kiadó, Bp., 1998. Harangozó Judit: Közösségi pszichiátria – mint a lakóhelyi rehabilitáció modellje. Huszár Ilona – Kullmann Lajos – Tringer László (szerk.): A rehabilitáció gyakorlata. Medicina Kiadó, Bp., 2000. 131–146. o. Harangozó J. - Tringer László - Gordos E. - Kristóf R. - Werrnig R. - Slezák A. - Lőrintz Zs. - Varga A. - Bulyáki T.: Paradigmaváltás a pszichiátriában. Lege Artis Medicinaeo, 2001. szeptember, 543–586. o. Harangozó J. (2006): Bizonyítékokon alapuló pszichoszociális intervenciókkal történő közösségi pszichiátriai gondozás és rehabilitáció. Könyvfejezet. In: A szkizofrénia pszichoterápiája. Szerk.: Trixler M., Tényi T. (253-304). Szabó Lajos: A szociális esetmunka gyakorlata. Wesley könyvek szociális munkásoknak 5. Wesley János Lelkészképzó Fõiskola, Budapest, 2003.

3. HAZAI SZABÁLYOZÁS A szolgáltatás kereteit az 1993. évi III. tv. és az 1/2000. sz. ESZCSM rendelet szabályozza

PSZI-KÖZ.doc


13/4. oldal


4. A KÖZÖSSÉGI ELLÁTÁS CÉLJA, LÉNYEGE A közösségi pszichiátriai ellátás célja, hogy az általa gondozott pszichiátriai betegek integrált és teljes jogú tagjai maradjanak a társadalomnak, illetve reintegrálódjanak a közösségbe. Ennek érdekében a gondozás és a pszicho-szociális rehabilitáció minden formáját a pszichiátriai beteg otthonában illetve lakókörnyezetében biztosítja. Segítséget nyújt a pszichiátriai betegek számára problémáik megoldásában; meglévő képességeik és készségeik megtartásában, illetve fejlesztésében; a mindennapi életükben adódó konfliktusok feloldásában; a szociális és mentális gondozásukban, és az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutásukban. A szolgáltatás olyan hosszú távú, egyéni szükségletekre alapozott gondozást kínál, amely nagymértékben épít az ellátottak aktív és felelős részvételére, valamint a természetes közösségi erőforrásokra, őket is oktatva és támogatva.

5. A SZOLGÁLTATÁS VEZÉRELVE –

A medikális értelemben vett gyógyítás, kezelés nem célja a szolgáltatásnak;

–

A szolgáltatást ott kell végezni, ahol az érintettek vannak; azokon a színtereken, ahol igény mutatkozik a szolgáltatásra;

–

A pszichiátriai problémával élők képesek arra, hogy irányítsák életüket és eredeti lakóközegükben a közösség más tagjaival azonos szintű teljes életet éljenek;

–

a szolgáltatások kialakításában a kliensek igényeire szükséges alapozni;

–

A hatékonyabb beavatkozás érdekében figyelembe vesszük az egyén- és környezete körülményeinek rendszerét (lehetőségeit, korlátait);

–

A szolgáltatás hatékony segítséget kizárólag a pszichiátriai betegek ellátásában érintett társszakmák és a kliens lakóhelyén illetékességgel bíró szociális szolgáltatások horizontálisan szerveződő együttműködésének keretei között tud nyújtani. A különböző szakterületek és szolgáltatások együttműködése alapelv a közösségi ellátások működtetésénél.

PSZI-KÖZ.doc


13/5. oldal


6. A KÖZÖSSÉGI ELLÁTÁSOK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐ Az igénybevétel formája: önkéntes. Ingyenes, térítésmentes: a segítséget kérők ingyen, és mindenféle ellenszolgáltatás nélkül vehetik igénybe a közösségi ellátásokat. A lakókörnyezetben folyik: ezáltal is biztosítva, hogy az érintett ott kap segítséget problémáira, ahol azok keletkeztek, s javítva ezzel az elérhetőséget és az igénybevételi hajlandóságot. Nem gyógyító tevékenység, a közösségi ellátások a pszichiátriai problémával küzdő emberek szociális problémáinak megoldására szerveződik. Ugyanakkor a javuló életminőségi mutatók, a kevesebb stresszhelyzet, hozzájárulhatnak a pszichopatológiai állapot pozitív irányba történő javulásához, s az együttműködés a szociális szolgáltatásokkal javíthatja a medikális kezelésekkel történő együttműködést is. Akut pszichotikus állapotok, azonnali reagálást igénylő krízishelyzetek kezelésére a szolgáltatás nem alkalmas. Mobil krízisteamek működtetésére különálló szolgáltatást kell nevesíteni medikális és szociális szakemberek együttes részvételével. A közösségi ellátások ilyen feladatok ellátására nem alkalmasak azonban a keretfeltételek javításával hosszabb távon alkalmassá tehetők. Környezeti

erőforrások

igénybevétele:

a

professzionális

segítők

mellett

nagyban

támaszkodhatnak a szolgáltatók az érintett környezetére, önkéntesek bevonására. Struktúrája rugalmas: könnyen reagál a környezetben megjelenő problémákra. A kliens állapotához és helyzetéhez igazítja a viszonylag könnyen teljesíthető elvárásokat, amelyek elindíthatják a változást. Az egészségügyi ellátórendszerrel és az érintett ellátásában résztvevő más szolgáltatókkal, hivatalokkal való együttműködés alapfeltétele a hatékony közösségi ellátásnak.

PSZI-KÖZ.doc


13/6. oldal


7. A MINŐSÉGI SZOLGÁLTATÁS BIZTOSÍTÁSÁNAK ELSŐDLEGES FELTÉTELEI –

szupervízió és kiégés elleni tréning rendszeres biztosítása a munkatársak részére

–

rendszeres team – megbeszélések, intézményközi teamek, munkacsoportok összehívása a társszakmák és szolgáltatások együttműködésének összehangolására

–

a szolgáltatás éves evaluációja, a felhasználók visszajelzései alapján

–

belső működési szabályzat megléte

–

intézményen belüli kommunikációs csatornák kiépítése (például ügyeleti napló)

–

rendszeres kommunikáció hazai és külföldi társintézményekkel a tágabb szakterületről

–

szakmai továbbképzés biztosítása munkatársak részére

–

egészséges munkakörülmények biztosítása a tevékenységi kör / körök igényeinek megfelelően

–

a forgalmi adatok rendszeres és pontos rögzítése, a tevékenység dokumentálása, a felhalmozott információkból a szolgáltatás fejlesztésére vonatkozó következtetések levonása

–

a működési mód részletes leírása,

–

rendszeres és kiszámítható elérhetőség / nyitva tartás

8. A KÖZÖSSÉGI ELLÁTÁS TEVÉKENYSÉGI FORMÁI –

Megkereső munka

–

Állapotfelmérés

–

Pszicho-szociális intervenciók

–

Információs, ügyintéző és adminisztratív tevékenység

–

Az intézményközi együttműködést elősegítő tevékenység

PSZI-KÖZ.doc


13/7. oldal


A különböző tevékenységi formák nem csak önállóan, hanem egymás mellett, egymást kiegészítve is végezhetők. Célszerű, ha a szolgáltatást nyújtók mindegyke egyszerre több tevékenység végzésére is alkalmas.

8.1. Megkereső munka Tekintettel a pszichiátriai problémával élő emberek vulnerabilitására (érzékenységére) a közösségi ellátásoknak aktív tevékenységet kell kifejteniük az érintettek elérésére és bevonására. A megkereső munka kapcsán alapfeltétel, hogy az közérthető nyelven az érintetteket és családtagjaikat megszólítva történjen a helyi kommunikációs csatornák széleskörű igénybevételével. –

tájékoztatók közzététele a helyi újságokban, televíziókban, rádiókban

–

szórólapok, plakátok elhelyezése

–

programok, rendezvények szervezése

A szolgáltatás közösségi jellege abban is megnyilvánul, hogy az kommunikációjában is szerves részévé válik a helyi közösségnek oldva ezzel a pszichiátriai szolgáltatások korábban zárt világát. Ezt a tevékenységet célszerű a szolgáltatás összes dolgozója bevonásával folytatni. A megkereső tevékenyég egy másik eleme, amikor az érintetteket közvetetten, a társintézmények és a lakókörnyezet bevonásával igyekszünk elérni. –

Jelzőrendszer kiépítése

–

Intézményközi esetátadások rendszerének kialakítása

Ez utóbbi tevékenység alapvetően a közösségi koordinátor feladata. Kiépíti azokat a helyi csatornákat, melyek összekötik és összehangolják az egyes társintézmények szolgáltatásait. Személyi feltétel: közösségi gondozók, közösségi koordinátor Tárgyi feltétel: kommunikációs eszközök, telefon, fax, számítógép, internet elérés

8.2. Állapotfelmérés –

Problémafeltárás

PSZI-KÖZ.doc


13/8. oldal


–

Életvitel felmérése

–

Személyes célok felmérése –

A személyes célokat akadályozó problémák, azok gyakoriságának, előzményeinek, következményeinek meghatározása

–

A problémát, a jelenlegi helyzetet pozitívan, illetve negatívan befolyásoló tényezők meghatározása

–

Jelenlegi problémamegoldó stratégiák meghatározása

–

A változásra motiváló tényezők feltárása, motiváció meghatározása

Az állapotfelmérés szerves része a társszakmák helyzetfelmérésének ismerete is. Ide tartoznak az orvosi diagnózisok, a pszichopatológiai állapottal kapcsolatos medikális vélemények, a jogi státusz (gondnokság, munkaképesség) stb. Már az állapotfelmérés során szükség van a multidiszciplináris keretek között történő gondolkodásra. Személyi feltétel: közösségi gondozók, közösségi koordinátor. Elterjedt az a félreértés, miszerint az állapotfelmérést, problémafeltárást kizárólag csak a koordinátor végezheti. Ez nem így van. A probléma feltárásának fázisa egyszerre a bizalmi kapcsolat kialakításához is fontos lépés, ezt a kapcsolatot pedig annak kell kialakítania, aki a továbbiakban dolgozni fog az adott családdal. Megfelelő felkészítéssel a közösségi gondozók is képesek az állapotfelmérésre. Tárgyi feltétel: adatlapok, dokumentációs eszközök

8.3. Pszicho-szociális intervenciók –

Problémakezelés: –

gondozási terv elkészítése,

–

megállapodás az ellátottal,

–

együttműködési megállapodások megkötése a természetes támogatókkal és más, a személyes célok elérését segítő személyekkel, szolgáltatókkal.

–

Készségfejlesztés: –

stressz kezelés,

PSZI-KÖZ.doc


13/9. oldal


–

–

–

kommunikációs készség fejlesztése,

–

a problémamegoldó készség és a célok eléréséhez kapcsolódó készség fejlesztése,

–

életviteli készségek fejlesztése.

Pszicho-szociális rehabilitáció: –

munkához való hozzájutás segítése,

–

szabadidő szervezett eltöltésének segítése,

–

egyéb klubtevékenységhez való hozzájutás szervezése,

–

társas kapcsoltok kialakításához készségfejlesztés.

Speciális stratégiák: –

gyógyszer-compliance segítése,

–

a napi tevékenység megszervezése,

–

az agresszió kezelése,

–

az öngyilkosság kockázatának kezelése,

–

segítő beszélgetés lefolytatása.

– Egyéni esetkezelés: –

esetmenedzseri munka,

–

az esetmenedzseri tevékenység lehet közvetítő jellegű: az ellátást ötször vagy annál kevesebbszer igénybe vevőkkel végzett tevékenység,

– –

illetve lehet folyamatos gondozói tevékenység az egyéni esetmunka keretei között.

Szociális munka csoportokkal: –

önsegítő csoportok szerveződésének segítése,

–

hozzátartozói csoport szervezése, működtetése, facilitálása,

–

kulturális és szabadidős programokon való részvétel,

–

részvétel ismeretterjesztő programokon prevenciós céllal,

–

tájékoztatás

nyújtása

a

szolgáltatásról

betegcsoportoknak

egészségügyi

intézményekben. Személyi feltétel: közösségi gondozók, közösségi koordinátor. PSZI-KÖZ.doc


13/10. oldal


Tárgyi feltétel: iroda a szolgáltatás háttértevékenységéhez, interjúkhoz. A közösségi ellátások nem igényelnek nagy infrastrukturális beruházásokat. A gondozók tevékenységüket rendszerint az érintettek lakhelyén vagy a különböző intézményekben folytatják, alkalmanként sor kerülhet az irodában történő találkozásokra is, de semmiképpen nem célszerű egy ügyfélfogadásra berendezkedett központot kialakítani és ott várni a betérő klienseket. Kommunikációs eszközök. Ezek közül a telefon az egyik legfontosabb kommunikációs eszköz. Időpontok egyeztetésére, rövid konzultációk lebonyolítására, ügyintézésre és a folyamatosan mobil kollégák elérésére elsősorban a szolgáltatás céljára rendszeresített

mobiltelefonok

szolgáltatásoknál,

melyek

felelnek

nem

meg.

Közlekedési

tömegközlekedéssel

jól

eszközök. ellátott

Azoknál

a

nagyvárosokban

tevékenykednek, alapvető szükséglet a kistelepüléseket összekötni képes gépjármű.

8.4. Információs, ügyintéző és adminisztratív tevékenység –

Ügyintézés –

munkaügyi központokban történő regisztrációban történő segítségnyújtás,

–

oktatási intézményekkel kapcsolat kiépítés és kapcsolattartás az ellátott érdekében,

–

hivatali ügyintézések személyesen, levélben, telefonon,

–

helyi közösségekkel és közösségfejlesztőkkel együttműködés a személyes célok elérése érdekében,

–

jog és érdekvédők felkeresése az ellátott érdekében,

–

kapcsolattartás a szociális alap és szakosított ellátás szakembereivel személyesen, levélben, telefonon,

–

kapcsolattartás az egészségügyi alap és szakellátás szakembereivel személyesen, levélben, telefonon.

–

Adminisztráció –

a teljes esetgazda/gondozó tevékenységhez tartozó jogszabályban előírt, illetve belső használatra kidolgozott dokumentáció vezetése.

Személyi feltétel: közösségi gondozók, közösségi koordinátor.

PSZI-KÖZ.doc


13/11. oldal


Tárgyi feltétel: iroda a szolgáltatás háttértevékenységéhez. Kommunikációs eszközök. Adatlapok, dokumentációs eszközök.

8.5. Az intézményközi együttműködést elősegítő tevékenység –

Tanácsadás, információnyújtás az egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi ellátások és szolgáltatások,

valamint

a

foglalkoztatási,

oktatási,

lakhatási,

lehetőségek

igénybevételéről –

Kapcsolattartás a természetes közösségi erőforrásokkal

–

Intézmények fölötti team megbeszélés, esetmegbeszélés

–

Szakmai továbbképzéseken, konferencián való részvétel

–

Szupervízión való részvétel

9. DOKUMENTÁCIÓ –

Adatlap

–

Gondozási terv

–

Törzskönyv

–

Esetlap

–

Gondozási lap

–

Gondozási és eseménynapló

Kérdéseim, javaslataim vannak ezekkel a dokumentumokkal kapcsolatban, annak ellenére, hogy változatlan formában soroltam fel őket. Az esetlap és a gondozási lap között mi az érdemi különbség? És az adatlap és a törzskönyv között? Nem lenne célszerűbb egyetlen dokumentumon végigkísérni a gondozás folyamatát? Maradhatna csak az egyik? A gondozási és eseménynapló meglátásom szerint az elszámolást szolgálja. Mi lenne ha ezt akkor nevén szólítanánk és elszámolási naplónak neveznénk? Tehát az én javaslatom a következő: –

Adatlap vagy törzskönyv

PSZI-KÖZ.doc


13/12. oldal


–

Gondozási terv

–

Esetlap v. gondozási lap

–

Elszámolási napló (gondozási és eseménynapló)

PSZI-KÖZ.doc


13/13. oldal

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók SZOLGÁLTATÁSOK KÖZÖSSÉGI ELLÁTÁS IRÁNYELV

Recommend Documents