Szociális és gyermekvédelmi szabályozók MIN GYERMEKVÉDELMI SZOLGÁLTATÁSOKBAN. Készítették: Hegyesi Gábor Komár Mária Pál Tibor Póti Viktória

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók

MIN MINŐSÉGFEJLESZTÉS STANDARDJAI A SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI SZOLGÁLTATÁSOKBAN

Készítették: Hegyesi Gábor Komár Mária Pál Tibor Póti Viktória MIN.doc

Létrehozás dátuma: 2007.01.13.

25/1. oldal


1. Tartalomjegyzék 2. Bevezetés................................................................................................................................ 3 2.1. A standard célja, koncepciója.......................................................................................... 3 2.2. Kapcsolat a többi normatív szabályozóval...................................................................... 3 3. Alkalmazási terület................................................................................................................. 4 4. Rendelkező hivatkozások....................................................................................................... 4 5. Fogalommagyarázat ............................................................................................................... 4 6. A standard leírása ................................................................................................................... 4 MIN 1. standard: Jogszabályi megfelelés .............................................................................. 4 MIN 1.1. standard: Működési engedély ............................................................................. 5 MIN 1.2. standard: Szabályzatok ....................................................................................... 5 MIN 2. standard: Helyzetfelmérés, önértékelés ..................................................................... 6 MIN 2.1. standard: A szervezet belső feltételrendszere..................................................... 6 MIN 2.2. standard: A szervezet szolgáltatásainak leírása.................................................. 7 MIN 2.3. standard: A szervezet szolgáltatásaihoz való hozzájutás szabályai.................... 8 MIN 3. standard: A minőségcélok megvalósítása.................................................................. 8 MIN 3.1. standard: Minőségügyi oktatás ........................................................................... 9 MIN 3.2. standard: A minőségmenedzsment rendszer alapelvei és a minőségfejlesztési programok................................................................................... 10 MIN 3.3. standard: A munkatársak aktív részvétele ........................................................ 10 MIN 3.4. standard: A munkatársak oktatási rendszere .................................................... 11 MIN 4. standard: A szervezeti szolgáltatások indikátorai.................................................... 12 MIN 4.1. standard: A szervezet szolgáltatásainak indikátorai ......................................... 12 MIN 4.2. standard: A szervezet indikátorainak dokumentációja ..................................... 13 MIN 5. standard: A minőségügyi dokumentumok hozzáférhetősége .................................. 14 MIN 6. standard: Minőségügyi eljárások végrehajtásának értékelése ................................. 14 MIN 7. standard: Minőségfejlesztési rendszer megléte ....................................................... 15 MIN 7.1. standard: A szervezet minőségpolitikája, minőségcéljai.................................. 16 MIN 7.2. standard: A szervezet minőségirányítási és minőségfejlesztési programja ...... 16 MIN 7.3. standard: A vezetők felelőssége ....................................................................... 17 7. Mellékletek, függelékek ....................................................................................................... 18 7.1. Jogszabálygyűjtemény .................................................................................................. 18 7.2. Fogalommagyarázat ...................................................................................................... 24 7.3. Irodalomjegyzék............................................................................................................ 25

MIN.doc


25/2. oldal


2. BEVEZETÉS

2.1. A standard célja, koncepciója A szociális és a gyermekvédelmi területen az elmúlt évek során egyre sürgetőbbé válik a szervezetek minőségmenedzsmentjének és minőségfejlesztésének rendszerbe szervezése. A SZOLID program szakértői bizottságának ajánlata (ld. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium honlapján a teljes szöveget) kötelezővé kívánja tenni a szervezetek számára, hogy öt év alatt bevezessék az általuk választott minőségmenedzsment rendszert. A SZOLID programot azonban végül nem vezették be, de ezzel a probléma nem oldódott meg. Az új koncepció értelmében a bevezetés bizonyos fokig önkéntes, de megjelenik a számon kérhető standardok listáján. Ez azt jelenti minőségügyi szempontból, hogy: 1. minden szervezetnek bizonyítania kell, hogy vagy saját erőből, vagy mások segítségével felállított valamilyen minőségmenedzsment rendszert; 2. ezt a rendszert annak saját belső logikája szerint működteti, karban tartja, folyamatosan értékeli és fejleszti. Ebben a standardleírásban a szervezetektől megkövetelt azon alapelveket és lépéseket foglaljuk össze, amelyek elvezetik a szervezeteket valamilyen minőségügyi rendszer kidolgozásáig.

2.2. Kapcsolat a többi normatív szabályozóval A minőségirányítási standard általános érvényű, de jó működésének feltétele más standardokkal való összecsiszolása. Ezek közül kiemelten fontos az Eredménystandardok között szereplő elégedettséget mérő standardok (FHE, TKE, DOE, TFE). Meggondolandó, hogy nem érdemes-e egy alap-protokollt összeállítani, arra nézve, hogy milyen lépéseket szükséges a szervezeteknek megtennie a rendszer bevezetésének előkészítése céljából.

MIN.doc


25/3. oldal


3. ALKALMAZÁSI TERÜLET Ez a standard valamennyi szociális és gyermekvédelmi szolgáltatás nyújtásakor, a szolgáltatás megkezdése előtt, illetve annak befejezésekor követendő eljárás követelményeit tartalmazza. A standard valamennyi szervezetre, intézményre vonatkozik, amely a szóban forgó szolgáltatásokat nyújtja.

4. RENDELKEZŐ HIVATKOZÁSOK Az 1. számú mellékletben felsorolt, aktuálisan értelmezendő jogszabályok alkalmazása.

5. FOGALOMMAGYARÁZAT A standard-leírásban alkalmazott fogalmak magyarázatát a Fogalom-magyarázat a szociális és gyeremekvédelmi normatív dokumentumokhoz c. gyűjtemény, valamint a melléklet II. pontja tartalmazza.

6. A STANDARD LEÍRÁSA

MIN 1. standard: Jogszabályi megfelelés A SZERVEZET MEGFELEL A JOGSZABÁLYOKBAN RÖGZÍTETT ELŐÍRÁSOKNAK. MIN.1. standard magyarázata A szervezet vezetője gondoskodik arról, hogy a szervezet által nyújtott szolgáltatások összhangban legyenek a működési engedélyben meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel, valamint a helyi szükségletekkel. Változás esetén gondoskodik a működési engedély módosításáról. A hatályos jogszabályok alapján a szervezet, elkészíti belső szabályzatait, melyeket változás esetén módosít.

MIN.doc


25/4. oldal


A működési engedély módosításának és a belső szabályzatok készítésének, valamint módosításának folyamatát, az adott szervezet, írásban rögzíti és valamennyi résztvevő számára – annak megismerése után – kötelezővé teszi.

MIN 1.1. standard: Működési engedély A SZERVEZET RENDELKEZIK ÉRVÉNYES MŰKÖDÉSI ENGEDÉLLYEL MIN.1.1. standard magyarázata Az adott szervezet, a hatályos jogszabályok előírásainak megfelelően, a működési engedélyben meghatározottak szerint biztosítja a szolgáltatásait. A szolgáltatásokat a helyi szolgáltatási rendszer részeként, a helyi szükségletekre rugalmasan reagálva végzi. Szükséglet változás esetén, megteremti a személyi és a tárgyi feltételeket és a működési engedély módosítását, az illetékes hatóságnál kezdeményezi.

MIN 1.2. standard: Szabályzatok A SZERVEZET RENDELKEZIK A JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTT SZABÁLYZATOKKAL. MIN 1.2. standard magyarázata A szervezet vezetője gondoskodik arról, hogy az érvényben lévő működési eljárások és az összeférhetetlenségi szabályok dokumentáltan rendelkezésre álljanak. Változás esetén gondoskodik az érvényben lévő szervezeti, működési eljárásrendek, valamint a külső normák és jogszabályok összhangjáról. MIN 1.–1.2. standardok felülvizsgálati szempontjai A szervezet működéséhez - a hatályos jogszabály szerint - szükséges minimális tárgyi feltételek dokumentáltan rendelkezésre állnak. A tárgyi feltételek karbantartása, állagmegóvása, újrapótlása dokumentáltan nyomon követhető. A felelős személyek beazonosíthatók és visszakereshetők. A működéshez szükséges minimális személyi feltétellel (szociális, gazdasági, technikai) a szervezet dokumentáltan rendelkezik. A szolgáltatást nyújtó személyzet továbbképzése biztosított, az időpontok és a továbbképzések beazonosíthatók és visszakereshetők.

MIN.doc


25/5. oldal


A működési engedély változása dokumentáltan nyomon követhető, a módosításáért felelős személyek beazonosíthatók és visszakereshetők. A belső szabályzatok dokumentáltan rendelkezésre állnak. A belső szabályzatok naprakészségéért és módosításáért felelős személyek beazonosíthatók és visszakereshetők.

MIN 2. standard: Helyzetfelmérés, önértékelés A SZERVEZET HELYZETFELMÉRÉST/ÖNÉRTÉKLÉST KÉSZÍT. MIN 2. standard magyarázata A helyzetfelmérésből, helyzet- és önértékelésekből, beszélgetésekből egy átfogó kép alakul ki az intézmény céljairól, feladatairól, gazdasági és személyi helyzetéről, gyenge és erős pontjairól, ambícióiról és a szervezeti kultúráról, amit a minőségirányítási rendszer kiépítőinek a fejlesztés közben figyelembe kell venniük. Az interjúk és a beszélgetések alkalmasak arra, hogy a rendszer kiépítői tájékoztassák a munkatársakat a küszöbön álló feladatokról. Ebben az időszakban célszerű választani az intézmény munkatársai közül egy a minőségügyi munkát koordináló személyt, aki a rendszer kialakítói és a munkacsoportok közötti kommunikációt, illetve a munkacsoportok működését koordinálja az egész folyamat alatt. MIN 2. standard felülvizsgálati szempontjai A szervezetnek van teljes körű dokumentált helyzetfelmérése. A szervezetnek van teljes körű dokumentált szervezeti átvilágítása. A szervezet rendelkezik rendszeres önértékelés végzésére vonatkozó dokumentációval. Az eredményesség dokumentált vizsgálata beazonosítható. Minőségirányítást koordináló rendelkezik tevékenységének leírásával, annak dokumentálása szabályozott

MIN 2.1. standard: A szervezet belső feltételrendszere AZ

INTÉZMÉNY RENDELKEZIK A MINŐSÉGÜGYI RENDSZERÉNEK MŰKÖDÉSÉHEZ SZÜKSÉGES

FELTÉTELEKKEL, ERŐFORRÁSOKKAL.

MIN.doc


25/6. oldal


MIN 2.1. standard magyarázata A minőségügyi célok megvalósításához a menedzsmentnek meg kell határozni, és biztosítania kell a szükséges belső feltételeket, az erőforrásokat. Kívánatos, hogy az erőforrások térben és időben rendelkezésre álljanak. A legfontosabb erőforrások: emberi erőforrások, infrastruktúra, munkakörnyezet, információk, természeti- és pénzügyi erőforrások MIN 2.1. standard felülvizsgálati szempontjai A szervezet dokumentáltan bemutatja a minőségügyi rendszerének működtetéséhez szükséges erőforrásokat. A szervezet rendelkezik a minőségügyi rendszerének működtetése során tapasztalt erőforrásbeli

problémák

megjelenítésére,

kiküszöbölésének

folyamatára

vonatkozó

dokumentációval. A szervezet rendelkezik a feltétel-rendszerbeli hiányosságok és a felszámolásukra tett intézkedések dokumentációjával.

MIN 2.2. standard: A szervezet szolgáltatásainak leírása AZ

INTÉZMÉNY, SZOLGÁLTATÁSAIT TERVEZETTEN, SZABÁLYOZOTT KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT, A

DOKUMENTÁCIÓKBAN MEGHATÁROZOTTAK SZERINT VÉGZI.

MIN 2.2. standard magyarázata A

szervezet

rendelkezésére

munkautasítások,

a

áll

szolgáltatásainak

végrehajtáshoz

részletes

nélkülözhetetlen

leírása,

eszközök,

a

szükséges

felszerelések,

a

szolgáltatásmérésnek-, értékelésének biztosítása. A szolgáltatás biztosítása során meg kell határozni a nyújtott szolgáltatás pontos jellemzőit, amelyeket lehetőleg az igények felmérése, megismerése alapján határoznak meg, és folyamatosan fejlesztenek. ( pl. PDCA ) Ki kell mondani milyen keretek között, kinek, milyen szolgáltatást kívánnak nyújtani. A szolgáltatások minőségének garanciájához és a hatékonyságához hozzátartozik a munkatársak megelégedettsége is. MIN 2.2. standard felülvizsgálati szempontjai A szervezet rendelkezik szolgáltatási leírásával. A szervezet rendelkezik a szolgáltatási végzéséhez szükséges munkautasításokkal. MIN.doc


25/7. oldal


A szervezet rendelkezik klienskörének meghatározására szolgáló leírással. A szervezet rendelkezik a munkatársak munkavégzésének minőségi meghatározásához és a munkatársak megelégedettségének méréséhez szükséges indikátorokkal A szervezet rendelkezik a munkatársai mentális helyzetének felméréséhez szükséges eljárásokkal.

MIN 2.3. standard: A szervezet szolgáltatásaihoz való hozzájutás szabályai A

SZERVEZET RENDELKEZIK OLYAN

–

A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERÉBEN KIDOLGOZOTT

-

DOKUMENTÁCIÓVAL, AMELYBEN MEGHATÁROZTA A SZOLGÁLTATÁSAIHOZ VALÓ HOZZÁJUTÁS SZABÁLYAIT IS.

MIN 2.3. standard magyarázata A szervezet kidolgozta szolgáltatási rendszerét, bemutatja szolgáltatásai palettáját. Meghatározza a szolgáltatáshoz való hozzájutás feltételeit, a szolgáltatásai igénybevételének rendjét, annak módjait. Ismertté teszi szolgáltatásai feltételeit, következményeit, esetenként a szolgáltatások árait is. A szervezet meghatározza, kinek, mely célcsoportnak kívánják biztosítani a szolgáltatásaikat. MIN 2.3. standard felülvizsgálati szempontjai A szervezet rendelkezik a szolgáltatási rendszerét bemutató leírással. A szervezet rendelkezik a szolgáltatásaihoz való hozzájutás dokumentációjával. A szervezet rendelkezik a szolgáltatásait igénybevevők számának, tapasztalatainak, visszajelzéseinek feldolgozását leíró dokumentációval.

MIN 3. standard: A minőségcélok megvalósítása A SZERVEZET MINDEN MUNKATÁRSA FELELŐS A MINŐSÉGCÉLOK MEGVALÓSÍTÁSÁÉRT. MIN 3. standard magyarázata A munkatársak mindegyikének a maga területén minőség-tudatosan és minőség-elkötelezetten viselkedik.

MIN.doc


25/8. oldal


A minőségi munkára való törekvésnek át kell hatnia az egész szervezetet. Nem elég, ha csak a vezetők, illetve a kijelölt, minőséggel foglalkozó szakemberek számára fontos a minőségcélok elérése. MIN 3. standard felülvizsgálati szempontjai A minőségcélok dokumentáltan rendelkezésre álltak. A szervezet megfelelő dokumentációval rendelkezik arra vonatkozóan, hogy meghatározott időközönként meggyőződik a munkatársak minőségcélokra vonatkozó ismereteiről.

MIN 3.1. standard: Minőségügyi oktatás A

SZERVEZET MINDEN MUNKATÁRSA RÉSZT VESZ A RÉSZÜKRE SZERVEZETT MINŐSÉGÜGYI

OKTATÁSON.

MIN 3.1. standard magyarázata A szervezet folyamatos minőségügyi fejlesztése akkor biztosítható, ha a munkatársak rendszeres időközönként ismereteket kapnak a minőséggel kapcsolatos legújabb ismeretekből, módszerekből, illetve saját szervezetük minőségcéljainak megvalósítási eredményeiről. Úgy kell szervezni a belső továbbképzéseket, hogy figyelembe vegyék a munkatársak leterheltségét. Biztosítani kell, hogy azok a munkatársak is megismerhessék a továbbképzés anyagait, akik valamilyen elháríthatatlan ok miatt (betegség, kiküldetés, sürgős határidős munka, stb.) azon mégsem tudnak részt venni. A szervezet vezetésének át kell tekintenie a továbbképzések

rendszerességét,

tartalmát,

a

résztvevők

körét,

és

az

esetleges

akadályoztatások okait, elhárításuk lehetőségeit. MIN 3.1. standard felülvizsgálati szempontjai A szervezet rendelkezik a minőségügyi oktatás lebonyolítására vonatkozó dokumentációval. Ezt úgy kell kialakítani, hogy: 1. Az oktatásért felelős személyek beazonosíthatók és visszakereshetők. 2. Az oktatásban résztvevő személyek beazonosíthatók és visszakereshetők. 3. Az oktatást végző személyek beazonosíthatók és visszakereshetők.

MIN.doc


25/9. oldal


MIN 3.2. standard: A minőségmenedzsment rendszer alapelvei és a minőségfejlesztési programok A

MUNKATÁRSAK

ISMERIK

MINŐSÉGMENEDZSMENT-RENDSZER

A

ALAPELVEIT

ÉS

A

MINŐSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMOKAT.

MIN 3.2. standard magyarázata A munkatársak a képzések során megismerik, és a mindennapi munka során begyakorolják, elmélyítik a minőségmenedzsment-rendszert irányító elveket, és mindazokat a programokat, amelyek a minőségfejlesztést szolgálják. Az alapelvek és a programok készségszintű ismerete nélkül nem várható el a munkatársaktól, hogy munkájuk minden lépését áthassa és irányítsa a minőségcélok megvalósításának az értéke és a képessége. MIN 3.2. standard felülvizsgálati szempontjai A szervezet rendelkezik azokkal a szabályzatokkal, amelyek alapján a felelősök meggyőződnek az alapelvek és programok ismeretéről, gyakorlatban való alkalmazásáról. A szervezet rendelkezik a minőségfejlesztésre vonatkozó programok rendszeres értékelésének dokumentációjával, a felelős személyek beazonosíthatók és visszakereshetők. A dokumentáció tükrözi, hogy a minőségfejlesztésre vonatkozó programok értékelése a munkatársak bevonásával történik.

MIN 3.3. standard: A munkatársak aktív részvétele A MUNKATÁRSAK MUNKÁJUKKAL HOZZÁJÁRULNAK A SZAKMAI TEVÉKENYSÉG TERVEZÉSÉHEZ, VÉGREHAJTÁSÁHOZ, MONITOROZÁSÁHOZ ÉS ÉRTÉKELÉSÉHEZ.

MIN 3.3. standard magyarázata A munkatársak munkájuk során tudatosan monitorozzák és értékelik saját munkájukat és a szervezet szakmai teljesítményét. Ismereteik és tapasztalataik alapján részt vesznek a rendszer kidolgozásában, tervezésében, ezáltal képesek résztvevő megfigyelőként a rendszer értékelésére. A munkatársak ebben a koncepcióban nem passzív elszenvedői, hanem aktív alakítói saját szervezetük életének, annak minden mozzanatát ideértve. Minden munkatárs saját területének igazi mestere, így azokat a tapasztalatokat, amiket ott megszerez, s azokat a gondolatokat,

MIN.doc


25/10. oldal


amelyeket a szervezet továbbfejlesztése érdekében megfogalmaz, vissza kell forgatni a szervezet életébe. MIN 3.3. standard felülvizsgálati szempontjai A munkatársak véleménynyilvánításának módja dokumentált. A munkatársak minőségfejlesztési rendszerre vonatkozó véleménye dokumentált. A munkatársak minőségfejlesztésre vonatkozó véleményének értékelése és visszacsatolása dokumentált.

MIN 3.4. standard: A munkatársak oktatási rendszere A MUNKATÁRSAK MINŐSÉGFEJLESZTÉSRE VONATKOZÓ OKTATÁSA SZERVEZETT. MIN 3.4. standard magyarázat Az oktatási események főbb jellemzői (időpont, hely, résztvevők, ha van, az előadó, a megvitatott téma/ák, a legfontosabb döntések, felelősök, határidő, a következő oktatás időpontja.) nyilvánosan hozzáférhető formában, írásban rögzítettek. A dokumentum elkészítéséért, valamint a dokumentum elkészítésének határidejéért felelős személy ismert. A

dokumentálás

biztosítja

az

esemény

fennmaradását,

újra

megismerhetőségét,

egyértelműségét, megismételhetőségét. MIN 3.4. standard felülvizsgálati szempontjai A munkatársak oktatása dokumentált 1. A dokumentumok megléte, eltervezett tartalmi felépítése, színvonala, pontossága, tárolásuk formája és hasznosítása ellenőrizhető. 2. Az ellenőrzést az erre írásban felhatalmazott személy végzi. 3. Az ellenőrzés dokumentált. 4. A dokumentáción szerepel az elkészítő, az azt elfogadó személy neve, az elkészítés és az ellenőrzés dátuma.

MIN.doc


25/11. oldal


MIN 4. standard: A szervezeti szolgáltatások indikátorai A SZERVEZET, SZOLGÁLTATÁSA MINŐSÉGÉNEK IGAZOLÁSÁHOZ – MÉRÉSÉHEZ, ÉRTÉKELÉSÉHEZ - INDIKÁTOROKAT HATÁROZ MEG. MIN 4. standard magyarázata A szervezet indikátorokat határoz meg minőségcéljai eléréseihez, értékeléséhez és összehasonlító elemzéséhez. Az indikátorok a szolgáltatás során előforduló események mérőszámai, amelyek minősítik, mérik, értékelik a szolgáltatást. A szervezetnek meg kell határoznia, gyűjtenie és elemeznie kell azokat az adatokat, amelyek alkalmasak a minőségügyi rendszere megfelelőségének, eredményességének biztosítására, annak értékelésére. Alkalmas továbbá a minőségirányítási rendszerük a folyamatos fejlesztésre. Az adatok elemzésének információt kell nyújtani a szolgáltatást igénybevevők és a szolgáltatást nyújtók elégedettségéről, a szolgáltatás megfelelőségéről. Az adatokból azt is meg kell állapítani, hogy a szolgáltatás hatékonyságának, eredményességének javításához milyen intézkedések szükségesek. Az indikátor olyan adat, amely segítségével egy cél elérésének szintjét lehet szemléltetni. MIN 4. standard felülvizsgálati szempontjai A szervezet rendelkezik szolgáltatásai méréséhez kiválasztott indikátorokkal A szervezet rendelkezik azzal a dokumentációval, amelyben meghatározta, hogy mely szolgáltatási folyamatait kívánja mérni, értékelni. A szervezet dokumentumában rögzíti a folyamatai mérésének, értékelésének gyakoriságát, mértékét. A szervezet az indikátorokat ellenőrző személy(ek) tevékenyégének, és beszámolásának rendjét dokumentációjában rögzíti.

MIN 4.1. standard: A szervezet szolgáltatásainak indikátorai A

SZERVEZET HÁROM FAJTA INDIKÁTORT HATÁROZ MEG, AMELYEK A STRUKTURÁLIS,

SZOLGÁLTATÁSI ÉS EREDMÉNY STANDARDOK MEGVALÓSULÁSÁNAK MÉRTÉKÉT MÉRIK.

MIN 4.1. standard magyarázata

MIN.doc


25/12. oldal


Az indikátor olyan információkat nyújtson, amelyek segítik a szolgáltatás szereplőinek kommunikációját, és a döntéshozatalát. Az indikátornak, a szolgáltatás követésében vagy értékelésében relevánsnak kell lennie. Strukturális standardok: emberi- ( létszám, képzettség, gyakorlat ), pénzügyi erőforrások, és tárgyi feltételek indikátorai Szolgáltatási ( folyamat ) standardok: kipróbált eredményes szolgáltatások; új, ismeretlen hatékonyságú szolgáltatások; kipróbált és hatástalan szolgáltatások indikátorai; Eredmény standardok: szakmai eredményesség; az erőforrásokkal való gazdálkodás indikátorai MIN 4.1. standard felülvizsgálati szempontjai A szervezet rendelkezik a strukturális, a szolgáltatási és az eredménystandardok indikátorainak meghatározásával. A szervezet rendelkezik a strukturális-, a folyamat-, az eredmény standardokkal, azok információ

tartalmának

figyelemmel

kísérésére,

kiürülés

esetén

azok

pótlására,

megerősítésükre vonatkozó leírással.

MIN 4.2. standard: A szervezet indikátorainak dokumentációja A SZERVEZET, A MINŐSÉGÜGYI RENDSZERÉBEN RÖGZÍTETT INDIKÁTORAIT DOKUMENTÁLJA MIN 4.2. standard magyarázata Az indikátor rendszer a szolgáltatásokhoz kapcsolódva lehetővé teszi a célok elérésének megfigyelését, lehetővé teszi előrehaladásának és sikerességének mérését. A szervezet, a szolgáltatásait jellemző indikátorait a minőségügyi rendszerének előírásaihoz igazodóan folyamatosan dokumentálja. MIN 4.2. standard felülvizsgálati szempontjai A szervezet rendelkezik a szolgáltatásai méréséhez szükséges indikátorai dokumentálását leíró szabályzattal. A szervezet, a dokumentációjában rögzítettek szerint értékeli indikátorai megfelelőségét, szükség szerint módosítja azokat, erről dokumentációjában rendelkezik.

MIN.doc


25/13. oldal


MIN 5. standard: A minőségügyi dokumentumok hozzáférhetősége A

SZERVEZET

VEZETŐJE

GONDOSKODIK

ARRÓL,

HOGY

MIND

A

VEZETŐK,

MIND

A

SZAKSZEMÉLYZET TISZTÁBAN LEGYEN A MINŐSÉGÜGYI DOKUMENTUMOK HOZZÁFÉRÉSI LEHETŐSÉGÉRŐL, AZ ADATVÉDELMI SZABÁLYOKKAL ÖSSZHANGBAN.

MIN 5. standard magyarázata A szervezet minőségügyi dokumentumai írásban rendelkezésre állnak és az adatvédelmi szabályok betartásával mind a vezetők, mind a szakszemélyzet részére hozzáférhető. A dokumentumokat és nyilvántartásokat (elektronikus formában, vagy papír alapon) megfelelően kezelik és őrzik. Szükség esetén biztosított az ismeretek és a bizalmas információk hatékony, gyors és biztonságos kommunikálása és az információáramlás kontrollja. A szervezet vezetése nyomon követi az egyes információs csatornák hatékonyságát és az azokra vonatkozó referenciákat a szakszemélyzet és a külső szereplők között. Az adatvédelmi szabályok betartása érdekében, rendszeres továbbképzést szerveznek. MIN 5. standard felülvizsgálati szempontjai A szervezet működéséhez szükséges minőségügyi leírások, dokumentáltan rendelkezésre állnak. Az adatokhoz, dokumentációkhoz való hozzáférés szabályozott, a felelős személyek beazonosíthatók és visszakereshetők. A

minőségügyi

leírások

módosítását

végző

felelős

személyek

beazonosíthatók,

visszakereshetők. Az

adatvédelmi

szabályok

ismeretének

naprakészségéről,

továbbképzés

keretében,

dokumentáltan gondoskodnak.

MIN 6. standard: Minőségügyi eljárások végrehajtásának értékelése MINDEN

SZERVEZETBEN SZÜKSÉGES AZ ELŐZETESEN JÓVÁHAGYOTT MINŐSÉGÜGYI ELJÁRÁS

VÉGREHAJTÁSÁT

(PL.

ÜTEMEZÉSÉT,

IRÁNYULTSÁGÁT,

MEGVALÓSULÁSÁT

ÉS

KÖLTSÉGHATÉKONYSÁGÁT) MEGHATÁROZOTT IDŐKÖZÖNKÉNT ÉS MÓDOKON ELLENŐRIZNI.

MIN 6. standard magyarázata

MIN.doc


25/14. oldal


A szervezetek vezetője által megbízott, megfelelő kompetenciákkal rendelkező személy által végzett rendszeres felülvizsgálat szükséges, hogy a szervezetek követik-e a minőségirányítási eljárást, s az hogyan működik. MIN 6. standard felülvizsgálati szempontjai A végrehajtás ténye dokumentáltan bizonyítható legyen A dokumentum tartalmazza mindazokat a szempontokat, amelyeket előzetesen meghatároztak A dokumentum tartalmazza a végrehajtásért felelős személy nevét A dokumentum tartalmazza a feltárt hibákat, és a hiba kijavítása érdekében megteendő lépéseket, annak felelősét és határidejét A dokumentum tartalmazza az ellenőrzés időpontját és az ellenőrzést végző személy/ek nevét

MIN 7. standard: Minőségfejlesztési rendszer megléte A

SZERVEZETEK

TUDATOS

MINŐSÉGMENEDZSMENTJÜK

KERETÉBEN

RENDELKEZNEK

DOKUMENTÁLT, ISMERT ÉS ELLENŐRZÖTT MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZERREL.

MIN 7. standard magyarázata Ez általában azt jelenti, hogy a szervezetek egy hosszabb előkészítő és tanulási folyamat végén - önálló munkával vagy/és külső segítséggel - képesek olyan minőségfejlesztési rendszert kialakítani, aminek létezik előzetesen tesztelt és kipróbált, esetleg tanúsított mintája. Az sem zárható ki azonban, hogy a szervezet maga fejleszt ki ilyen modellt. Ebben az esetben a rendszert egy jogosultsággal rendelkező szervezettel ellenőriztetni szükséges. Szükséges a kialakított

minőségfejlesztési

rendszernek

a

megfelelő

dokumentálása

is

egy

Minőségirányítási kézikönyvben. A minőségfejlesztés standardjának a kidolgozása éppen azt a célt szolgálja, hogy a szervezetek

segítséget

kapjanak

önálló,

tudatos

minőségmenedzsment

rendszer

kidolgozásához. MIN 7. standard felülvizsgálati szempontjai A szervezetnek dokumentálnia kell, hogy rendelkezik valamilyen minőségfejlesztési rendszerrel

MIN.doc


25/15. oldal


A dokumentumból ki kell annak is derülnie, hogy az adott rendszer tanúsított, illetve tanúsított cég által ellenőrzött-e.

MIN 7.1. standard: A szervezet minőségpolitikája, minőségcéljai A

SZERVEZET

RENDELKEZIK

ÍROTT

ÉS

JÓVÁHAGYOTT

MINŐSÉGPOLITIKÁVAL

ÉS

MINŐSÉGCÉLOKKAL.

MIN 7.1. standard magyarázata A minőségügyi rendszer alapdokumentuma az intézmény minőségpolitikája. A minőségpolitikából kiindulva építhető fel az intézmény minőségügyi rendszere. A minőségpolitika adja a minőségcélok kereteit. A minőségpolitika célja, hogy megfogalmazza azokat az elveket, amelyekre ráépül az intézmény stratégiája, amely figyelembe veszi a szolgáltatási profilt, és amelyekhez kapcsolódhatnak a minőségcélok. A minőségpolitika az intézmény célkitűzéseit szolgálja, igazodik az igénybevevők elvárásaihoz, igényeihez. MIN 7.1. standard felülvizsgálati szempontjai A szervezet rendelkezik kinyilvánított minőségpolitikai célokkal. A szervezet rendelkezik a minőségpolitikájából levezetett deklarált minőségcélokkal. A szervezet rendelkezik a minőségpolitikát és a minőségcélokat vizsgáló, követő szabályzókkal. A szervezet rendelkezik - a minőségpolitika és a minőségcélok szétválása esetén felülvizsgálati lépések előírását elrendelő dokumentumokkal.

MIN 7.2. standard: A szervezet minőségirányítási és minőségfejlesztési programja A

SZERVEZET

VEZETŐI

FOLYAMATOSAN

RÉSZT

VESZNEK

A

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI

ÉS

MINŐSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM TERVEZÉSÉBEN, VÉGREHAJTÁSÁBAN, ÉRTÉKELÉSÉBEN.

MIN 7.2. standard magyarázata A szervezet olyan minőségirányítási stratégiával és minőségfejlesztési programmal rendelkezik, amelynél figyelembe veszik a külső- és belső kockázatokat, és ezek kezelésére

MIN.doc


25/16. oldal


kialakítják és működtetik a kontroll rendszert. A felső vezetők formálisan is részt vesznek a külső és belső kockázatok azonosításában. MIN 7.2. standard felülvizsgálati szempontjai A szervezeten belüli minőségirányítási felelősségi és döntési jogkörök írásban rögzítettek és formálisan kommunikáltak a szervezet dolgozói számára. A külső környezetből származó kockázatok (pl. új szükségletek, jogszabályok) azonosítása szabályozott, a felelős személyek beazonosíthatók és visszakereshető. A belső környezetből érkező kockázatok (pl. változások a felelős vezetők körében, új feladatoknak való megfelelés, erőforrások szűkülése) azonosítása szabályozott, a felelős személyek beazonosíthatók és visszakereshető.

MIN 7.3. standard: A vezetők felelőssége A VEZETŐK FELELŐSSÉGE DOKUMENTÁLTAN SZABÁLYOZOTT. MIN 7.3. standard magyarázata A szervezetnél a minőségcélokkal összhangban kerültek kialakításra az egyes vezetői pozíciókhoz kapcsolódó felelősségi és feladatkörök. A szervezet minden arra feljogosított vezetője

részt

vesz

az

egyedi

célkitűzések

meghatározásában

és

elkötelezett

a

végrehajtásukban. A szervezet felépítését leíró tábla az alkalmazottak rendelkezésére áll. Az egyes vezetői pozíciókhoz rendelt feladatok összhangban vannak a felelősségi körökkel, azaz a pozíciót ellátó személy rendelkezik a felelősségi köréhez szükséges döntési és cselekvési jogosultsággal. MIN 7.3. standard felülvizsgálati szempontjai A szervezeten belüli jelentési és beszámolási kötelezettségeket írásban világosan és egyértelműen kialakították. A felső szintű vezetés rendszeresen áttekinti az alapvető teljesítmény adatokat a tervhez képest, melyek dokumentáltan nyomon követhetők. A

kontrolltevékenység

írásos

eljárásrendben

meghatározott,

melynek

rendszeres

felülvizsgálata és módosítása nyomon követhető.

MIN.doc


25/17. oldal


7. MELLÉKLETEK, FÜGGELÉKEK

7.1. Jogszabálygyűjtemény Törvények 2005. évi CLXXIV. törvény a fiatalok életkezdési támogatásáról 2005. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről 2005. évi CXL. törvény a szülői felelősséggel és a gyermekek védelmét szolgáló intézkedésekkel kapcsolatos együttműködésről, valamint az ilyen ügyekre irányadó joghatóságról, alkalmazandó jogról, elismerésről és végrehajtásról szóló, Hágában, 1996. október 19-én kelt Egyezmény kihirdetéséről 2005. évi CXXVI. törvény a családtámogatási rendszer átalakításáról 2005. évi LXXX. törvény a gyermekeknek a nemzetközi örökbefogadások terén való védelméről és az ilyen ügyekben történő együttműködésről szóló, Hágában, 1993. május 29. napján kelt Egyezmény kihirdetéséről 2005.

évi

III.

törvény

az

Egészségügyi

Világszervezet

Dohányzás-ellenőrzési

Keretegyezményének kihirdetéséről 2004. évi LXVIII. törvény a gyermekek feletti felügyeleti jogot érintő határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a felügyeleti viszonyok helyreállításáról szóló, 1980. május 20. napján Luxemburgban kelt európai Egyezmény kihirdetéséről 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2001. évi XXVII. törvény a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1999. évi 87. ülésszakán elfogadott 182. számú Egyezmény kihirdetéséről 1999. évi C. törvény az Európai Szociális Karta kihirdetéséről 1999. évi LXIX. törvény a szabálysértésekről 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. Rendelettel

MIN.doc


25/18. oldal


1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 1998.évi XIX. törvény a büntetőeljárásról 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelettel 1997. évi XLVII. törvény az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 1995. évi LXIV. törvény a Gyermek és Ifjúsági Alapról, a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítványról, valamint az ifjúsággal összefüggő egyes állami feladatok ellátásának szervezeti rendjéről 1995. évi LXV. törvény az államtitokról és a szolgálati titokról 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 1993. évi XXIII. törvény a Nemzeti Kulturális Alapprogramról 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 1993. évi LV. törvény a magyar állampolgárságról 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról. 1992. évi LXXIX. törvény a magzati élet védelméről 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 1992. évi XXII. törvény a Munkatörvénykönyvéről 1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről MIN.doc


25/19. oldal


1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról 1990. évi IV. törvény a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról, egységes szerkezetben a hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1952. évi 23. törvényerejű rendelettel, valamint a végrehajtásáról szóló 7/1974. (VI. 21.) IM rendelettel és a 4/1987. (VI. 14.) IM rendelettel 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról 1949. évi XX. törvény a MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA 1948. évi XII. törvény Az Egészségügyi Világszervezet Alkotmányának becikkelyezéséről

Rendeletek 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatásköréről 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igényléséhez és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól) 326/2005. (XII. 28.) Korm. rendelet a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény végrehajtásáról 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról. 261/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet a nevelőszülői, a hivatásos nevelőszülői és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről 259/2002. (XII. 28.) Korm. rendelet a gyermekjóléti és a gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról

MIN.doc


25/20. oldal


43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól 188/1999. (XII.16.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről 235/1997. (XII: 17.) Korm. rendelet ¤ A gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet ¤ A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet ¤ Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról 133/1997. (VII. 29.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról 1036/2005. (IV. 21.) Korm. határozat a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája céljainak végrehajtásából származó 2005-ben és 2006-ban megvalósítandó feladatokról 1129/2004. (XI. 24.) Korm. határozat a kábítószer-probléma visszaszorításáról szóló nemzeti stratégiai program céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról 1/2004. (I. 5.) ESzCsM rendelet a betegjogi, az ellátottjogi és a gyermekjogi képviselő működésének feltételeiről 6/2003. (III. 7.) BM rend. az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről 17/2003. (VI. 24.) IM rendelet a Pártfogó Felügyelői Szolgálat tevékenységéről, valamint ehhez kapcsolódóan egyes igazságügy miniszteri rendeletek módosításáról

MIN.doc


25/21. oldal


29/2003. (V. 20.) ESzCsM rendelet a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról 29/2003. (V. 20.) ESzCsM rendelet a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról 9/2001.

(XII.

20.)

SzCsM

rendelet

a

szociális

szakképesítések

szakmai

és

vizsgakövetelményeinek kiadásáról 3/2001. (II. 20.) EüM. rendelet a közalkalmazottak által betölthető egyes munkakörök közalkalmazotti osztályba sorolásáról 9/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról 8/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról 1/2000 (I.7.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételéről 36/2000. (XII. 27.) OM rendelet a gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó szakirányú továbbképzési

szak

képesítési

követelményeiről

115/2003. (X. 28.) OGY határozat a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájáról 96/2000. (XII. 11.) OGY határozat a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében készített nemzeti stratégiai program elfogadásáról 2/1999. (IX. 24.) ISM rendelet ¤ A Gyermek és Ifjúsági Alapprogram és a Regionális Ifjúsági Irodák működéséről 9/1999. (XI.24.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről 25/1999. (VII. 6.) OM rendelet a játék és szabadidő pedagógus szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről 31/1999. (VIII. 13.) OM rendelet az ifjúsági védőnő szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről MIN.doc


25/22. oldal


33/1999. (VIII. 24.) OM rendelet a család- és gyermekvédelem pedagógiája szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről 7/1998. NM (III. 11.) rendelet a fiatalkorúak pártfogó felügyeletének végrehajtásáról 15/1998. NM (IV: 30.) rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 9/1998. (XII. 1.) OM rendelet az óvodai környezeti nevelő szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról 30/1997. (X. 11.) NM rendelet a javítóintézetek rendtartásáról 45/1997. (XII. 17.) NM rendelet az Országos Család- és Gyermekvédelmi Intézetről, valamint a Család- és Gyermekvédelmi Szakmai Kollégiumról 20/1996 (VII. 26.) NM. rendelet az otthoni szakápolási tevékenységről. 5/1995. (II. 8.) NM rendelet a körzeti védőnői szolgálatról 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról 81/1990. (IV. 27.) MT rendelet a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítványról 7/1988. (VIII. 1.) IM rendelet a Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló, Hágában, az 1980. évi október 25. napján kelt, az 1986. évi 14. törvényerejű rendelettel kihirdetett szerződés végrehajtásáról 1986. évi 14. törvényerejű rendelet a Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló, Hágában az 1980. évi október 25. napján kelt szerződés kihirdetéséről 1976. évi 9. törvényerejű rendelet az Egyesült Nemzetek Közgyűlése XXI. ülésszakán, 1966. december 16-án elfogadott Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya kihirdetéséről 1979. évi 11. törvényerejű rendelet a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról

MIN.doc


25/23. oldal


7.2. Fogalommagyarázat Helyzetfelmérés: a felmérés konkrét céljait szem előtt tartó kérdéslista összeállítása és lekérdezése további döntések meghozatalának előkészítésére. Helyzetértékelés: a helyzetfelmérés során kapott eredmények alapján történő vélemény kialakítása. Átvilágítás: Egy adott szervezet bizonyos szempont szerinti megismerése. A fogalomtárban nem szereplő, Magyarországon ismert és elfogadott minőségirányítási rendszerek jelentése: –

Adaptív minőségmenedzsment: az Eszik Zoltán által kidolgozott modell lényege a minőségirányítási rendszernek a helyi szervezeti lehetősgekhez való adaptációja

–

Párbeszéden alapuló minőségirányítási rendszer: Egy dán modell alapján kidolgozott rendszer Várkonyi Zoltán és Szabó Judit Ágnes általi magyar adaprációja. A lényeg a dialógus a külső fejlesztő szakember és a szerbvezet dolgozói között. ez a folyamat elvezet egy, a helyi igényeket és lehetőségeket jól tükröző minőségirányítási rendszer kialakításához.

–

SZIA szociális minőségmodell: a szociális innováció alapítvány modelljét kasziba zsuzsa és hegyesi gábor alakították ki. fő jellegzetessége, hogy a dolgozókkal együtt először a saját szervezet megfelelőségi szintjéát lakítják ki, arra építve indul el a rendszeres minőségfejlesztési folyamat.

–

CTF kíválósági modell: A Civil Társadalom Alapítvány által kidolgozott modell külső standardok elérése esetén engedélyezi a kiválósági jelzés viselését (Bullein nilda és sátor balázs munkája).

–

Akciókutatás alapú standardizáció: A nonprofit humán szolgáltatók országos szövetségének a modellje.. alapja az angliai – ma is követett- standardokon alapuló modell, ami alapvetően épít az érdekeltek véleményére és közös munkájára a standardok kialakítása során (Hegyesi Gábor és Talyigás Katalin munkája).

–

Harmadik fél által adott igazolás: A tanúsítással nem járó ( tehát nem ISO ) típusú minőségirányítási rendszer minőségének külső tanúsító cég által kiadott dokumentuma.

MIN.doc


25/24. oldal


7.3. Irodalomjegyzék –

www.szmm.gov.hu

–

A SZOLID PROJEKT Minőségbiztosítási Vegyes Bizottsága anyagai a www.ncsszi.hu portálon

MIN.doc


25/25. oldal

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók MIN GYERMEKVÉDELMI SZOLGÁLTATÁSOKBAN. Készítették: Hegyesi Gábor Komár Mária Pál Tibor Póti Viktória

Recommend Documents