SZOCIÁLIS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI BIZOTTSÁGI ELŐTERJESZTÉS

Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának Egészségügyi és Szociális Intézménye

1238 Budapest, Táncsics M. u. 104. Telefon: 06-1- 286-0120, Fax: 06-1-286 – 0282 Honlap: www.eszi23.hu E-mail: [email protected]

SZOCIÁLIS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI BIZOTTSÁGI ELŐTERJESZTÉS

Javaslat Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának Egészségügyi és Szociális Intézménye Család- és Gyermekjóléti Központ Szakmai Programja jóváhagyására

Előterjesztő: Takácsné Juhász Ildikó Egészségügyi és Szociális intézmény intézményvezető Az előterjesztést készítette: Takácsné Juhász Ildikó Egészségügyi és Szociális Intézmény intézményvezető Az előterjesztés előzetesen egyeztetve: Szegény Ákos Humán-közszolgáltatási osztályvezető

Az előterjesztést megtárgyalja:

Szociális és Egészségügyi Bizottság

Testületi ülés időpontja: 2015. december 02. Ellenjegyzők: Törvényességi szempontból ellenőrizte: -

Tisztelt Szociális és Egészségügyi Bizottság! Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának Egészségügyi és Szociális Intézménye a Képviselő-testület 550/2015.(X.13.) határozata alapján a Család- és Gyermekjóléti Központ szervezeti egységgel bővült. A jogszabályi előírások alapján az új szervezeti egységnek is rendelkeznie kell Szakmai programmal, mely az engedélyeztetési eljárás során becsatolásra kell kerüljön a működési engedélyező szervhez (Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal). A Szakmai programot elkészítettük, amit jelen előterjesztés mellékleteként csatoltunk. A Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 25/2014. (XI.25.) önkormányzati rendeletének 3. melléklete (A Képviselő-testület által a bizottságokra átruházott - nem hatósági- hatáskörök jegyzéke) 5. pont 5.1. alpontja kimondja: „5. Szociális és Egészségügyi Bizottság hatáskörei: 5.1. Jóváhagyja a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat biztosító intézmény szervezeti és működési szabályzatát, szakmai programját, valamint a házirendet, gondoskodik az érdekképviseleti fórum megalakításáról.” Tájékoztatom a Tisztelt Bizottságot, hogy a határozati javaslat I. pontjában szereplő „jelen határozat melléklete” alatt jelen előterjesztés mellékletét kell érteni. Kérem a Tisztelt Bizottságtól a Család- és Gyermekjóléti Központ Szakmai programjának és annak mellékletét képező Házirendjének jóváhagyását.

Határozati javaslat: Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Szociális és Egészségügyi Bizottságának …./2015. (XII.02.) határozata Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának Egészségügyi és Szociális Intézménye Család- és Gyermekjóléti Központ Szakmai Programjának jóváhagyásáról A Szociális és Egészségügyi Bizottság – a Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Képviselő-testületének a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 25/2014. (XI.25.) önkormányzati rendeletének 3. melléklete 5. pont 5.1. alpontjában meghatározott jogkörében eljárva – úgy dönt, hogy I. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának Egészségügyi és Szociális Intézménye (1238 Budapest, Táncsics Mihály u. 104.) Család- és Gyermekjóléti Központ Szakmai Programját jelen határozat mellékletét képező tartalom szerint, 2016. január 1. napjával történő hatálybalépéssel jóváhagyja. II. Felkéri az intézményvezetőt a jóváhagyott szakmai program Intézmény honlapján történő publikálására. Határidő: 2016. január 31. Felelős: Takácsné Juhász Ildikó ESZI intézményvezető

Az előterjesztést a Szociális és Egészségügyi Bizottság átruházott hatáskörben, döntési joggal tárgyalja. A határozati javaslat elfogadása egyszerű szótöbbséget igényel.

Budapest, 2015. november 23.

Takácsné Juhász Ildikó intézményvezető előterjesztő Mellékletek: 1. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának Egészségügyi és Szociális Intézménye (1238 Budapest, Táncsics Mihály u. 104.) Család- és Gyermekjóléti Központ Szakmai Programja 2. Egyeztető lap

1. számú melléklet

Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának Egészségügyi és Szociális Intézménye

Család-és Gyermekjóléti Központ szakmai programja

Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Képviselő-testülete Szociális és Egészségügyi Bizottságának …./2015. (XII.02.) határozatával elfogadva, hatályos 2016. január 01. napjától.

TARTALOMJEGYZÉK

Általános információk

3

1. A szolgáltatás célja, feladata

6

2. Intézményen belüli és más intézményekkel történő együttműködés módja ……… 9 3. Az ellátandó célcsoport jellemzői

11

4. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások formái, köre 12 4.1. Feladatok alapszolgáltatás körében

14

4.2. Hatósági tevékenységhez kapcsolódó feladatok

19

4.3. Speciális feladatok

21

4.4. Egyéb szolgáltatások

22

5. Az ellátás igénybevételének módja

23

6. A szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módja

23

7. Az ellátottak és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályok 24 8. A szolgáltatást nyújtók folyamatos szakmai felkészültsége biztosításának módja, formái ………………………………………………………………………….25

Általános információk Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Képviselő-testülete az 550/2015. (X.13.) határozatával úgy döntött, hogy 2016. január 1-től Család- és Gyermekjóléti Központot hoz létre az Egészségügyi és Szociális Intézmény szervezeti egységeként. Az intézmény neve: Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának Egészségügyi és Szociális Intézménye Székhelye: 1238 Budapest, Táncsics M. u. 104. A Család-és Gyermekjóléti Központ címe: 1238 Budapest, Grassalkovich út 104. A Család-és Gyermekjóléti Központ szolgáltatásainak és működésének jogi keretei  A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.),  A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény (továbbiakban Gyvt.),  A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998.(IV.30.) NM rendelet,  A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet,  A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet,  A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról szóló 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet,  A Munka Törvénykönyve 1992. évi XXII. tv. (továbbiakban: Mt.),  A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban: Kjt.),  A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet,  A személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelet,  A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX törvény  301/2007.(XI. 9.) kormányrendelet a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény végrehajtásáról  A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet  A közoktatásról szóló1993. évi LXXIX. törvény  A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény  Budapest Főváros XXIII. Kerület Soroksár Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról

 Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2013.(IV.19.) önkormányzati rendelete az adósságkezelési szolgáltatásról A Család-és Gyermekjóléti Központ munkáját meghatározó elvek A szociális munka Etikai Kódexébe foglaltak szerint, a szociális munkás tiszteletben tartja minden ember méltóságát, értékét, jogait, céljait, szándékait. Hátrányos megkülönböztetés nélkül, tárgyilagosan, bizalmon alapuló légkörben nyújt segítséget, szolgáltatást, együttműködik a szolgáltatást igénybe vevővel. A Család-és Gyermekjóléti Központ, Budapest XXIII. kerületében élő valamennyi rászoruló számára hozzáférhető, igénybe vehető (tiszteletben tartva az anonimitást és a kötelező szakmai titoktartást) humánszolgáltató intézmény. Elsődleges prioritás - a szakmaiság és hatékonyság érdekében - a jogszabályi rendelkezések, irányelvek gyakorlatba való sikeres átültetése. Hasonlóképpen fontos ügyfeleink segítése autonómiájuk, önmaguk iránti felelősségük kialakításában, valamint, hogy megtalálják helyüket a társadalomban illetve, hogy csökkentsék a szociális– és léthelyzetükből adódó hátrányokat. Mindezek tükrében célcsoportunkat közelebb segíthetjük ahhoz, hogy a társadalmi folyamatok passzív befogadása helyett aktív cselekvésre – a személyi érdekek hatékony képviseletére – képesek legyenek. Nyitottság, nyilvánosság elve Központunkat csoportok, közösségek, egyének közvetlenül keresik fel, vagy a területen működő más intézmények javasolhatják a kapcsolatfelvételt, illetve a központ ajánlja fel segítségét a kliensnek. Az központ kizárólag olyan szolgáltatásokat nyújthat, amelyekre a kliens a feltárt lehetőségek közül igényt tart. Folyamatosan törekszünk szolgáltatásaink fejlesztésére. A Szakmai Program az érintettek számára hozzáférhető és nyilvános, ezért a szolgáltatás nyújtás helyén nyomtatott formában hozzáférhető, valamint a www.eszi23.hu honlapon megtalálható. Önkéntesség elve Központunk az ellátottakkal az önkéntesség elve alapján alakít ki kapcsolatot. Az együttműködés és a szolgáltatás igénybe vételének alapja az ellátottakkal közösen meghatározott célok elérése, megvalósítása. A munkatársak az ellátottak érdekeit képviselve tevékenykednek, az érintett személy, illetve törvényes képviselője hozzájárulásával és együttműködésével intézkednek, kivéve, ha súlyos veszélyeztetettség, elháríthatatlan akadály áll fenn. Egyenlőség elve Központunk kliensei és a lakosság vonatkozásában nemre, fajra, felekezetre, családi állapotra, korra tekintet nélkül, az egyenlő bánásmód szabályainak figyelembe vételével látja el segítő feladatát, nyújt ellátást. Az emberi és állampolgári jogok védelmének elve A munka során központunk tiszteletben tartja, és feladatkörében biztosítja a klienseket megillető, az Alaptörvényben rögzített alapvető és állampolgári jogait, szükség szerint segítséget nyújt ezen jogoknak más szervek előtti képviseletében.

Normalizáció elve Szolgáltatásaink működtetése során arra törekszünk, hogy a szolgáltatást igénybevevők számára olyan életmintát tegyünk elérhetővé, amelyek a társadalom megszokott feltételeinek és életmódjának a lehető legnagyobb mértékben megfelelnek. Egyenlő esélyű hozzáférés elve Az egyenlő esélyű hozzáférés elve alapján, a fogyatékos emberek, a többségi társadalom tagjaival azonos mennyiségben és azonos minőségben jutnak hozzá közszolgáltatásokhoz, ahol a fogyatékos személyek eltérő szükségleteihez igazodik a szolgáltatások igénybevételének módja. A központ akadálymentesen megközelíthető, az egyenlő esélyű hozzáférést biztosító környezet előírásainak megfelel. Önrendelkezés elve Az önrendelkezés elvének értelmében az emberek meglévő képességeik és lehetőségeik keretein belül szabadon rendelkeznek életük alakításáról. A szolgáltatásban részesülő személy önmaga hoz döntéseket sorsáról, amiért felelősséget is vállal. A szolgáltatásban részesülő személy önmaga dönt életének kérdéseiben, így eldönti kér-e segítséget, kitől kéri, milyen tevékenységhez kéri. Hátrányos megkülönböztetés tilalmának elve A hátrányos megkülönböztetés tilalmának elve a társadalom valamennyi területén érvényesítendő elv. A szolgáltatásban részesülő személy nem érheti semmilyen hátrányos megkülönböztetés, fogyatékosságuk, betegségük, életkoruk, szexuális irányultságuk, nemük, fajuk miatt nem lehet kizárni tevékenységekből, a társadalmi életben való részvételből. Rehabilitáció elve A rehabilitáció elve értelmében a szolgáltatásban részesülő személyeket képessé kell tenni arra, hogy képességeiket fejleszthessék és erőfeszítéseket tegyenek állapotuk romlásának megakadályozására.

1. A szolgáltatás célja, feladata A Család-és Gyermekjóléti Központ szolgáltatásainak biztosításával célunk, hogy a működési területünkön élő, szociálisan hátrányos helyzetű, egészségügyi, mentálhigiénés állapotuk miatt rászorult emberek intézményi szolgáltatások keretében történő ellátásban részesüljenek. Célunk továbbá, a gyermekek törvényben foglalt jogainak érvényesítéséhez, a szülői kötelességek teljesítéséhez, a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséhez és megszüntetéséhez nyújtott széleskörű, szükség esetén alternatív eszközöket is alkalmazó szociális munka. Támogatást nyújtunk a gyermekek ellátására, gondozására, testi, szellemi fejlődésére, szocializációjára vonatkozó szülői, gondozói, támogatói tevékenység ellátásához szolgáltatásaink nyújtása útján. Szociális és gyermekvédelmi feladataink végzése során tiszteletben tartjuk a családok életmódját, életstratégiáját, szokásrendszerét és tradícióit. Hangsúlyos feladatunk, hogy szervezzük és összehangoljuk az intézményi ellátásban részesülők szociális biztonságának megőrzése érdekében nyújtott szolgáltatásokat, információt nyújtsunk és megismertessük e tevékenységek és egyéb szociális szolgáltatások tartalmát és eljárási rendjét, támogassuk az azokhoz való hozzáférést. Feladataink teljesítése

érdekében együttműködünk a szociális és gyermekjóléti ellátó tevékenységhez kapcsolódó más szervezetekkel és intézményekkel. Tevékenységünk eredményessége érdekében figyelemmel kísérjük a szociális és gyermekjóléti ellátások jogszabályi környezetének változását, más szolgáltatók eredményeit. A megfogalmazott célhoz kapcsolódóan intézményünk a preventív és korrektív rendszerszemléletű szociális munka keretében komplex segítséget nyújt az intézmény szolgáltatásait igénybevevők önálló életvitelének és készségeinek erősítéséhez, önkéntesek és segítő közösségek bevonásával. A munkánk során kulcsfontosságú a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával klienseink érdekének, a gyermekek védelmének szem előtt tartása. Célunk továbbá, hogy az integrált formában való működtetés előnyeit kihasználva, az egyes ellátási formák közötti szakmai kapcsolattartás és együttműködés, az egyes szolgáltatási formák közötti rugalmas átmenet biztosításával elősegíteni a rászorulók szociális ellátásának biztonságát, folytonosságát, a szolgáltatások minőségének és hatékonyságának folyamatos fejlesztését. A Család-és Gyermekjóléti Központ feladatai az Szt. alapján:  szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást nyújt;  segítséget nyújt az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális, gyermekvédelmi, foglalkoztatási szolgáltatásokhoz való hozzájutásban,  meghallgatja az egyén, család panaszát és lehetőség szerint intézkedik annak orvoslása érdekében;  szociális segítőmunkával elősegíti a családban jelentkező krízis, működési zavarok, illetve konfliktusok megoldását;  ellátja az együttműködési kötelezettségből fakadó feladatokat;  tanácsadást nyújt a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószerproblémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére;  ellátja a közösségfejlesztő programok szervezését, valamint egyéni és csoportos készségfejlesztést,  elősegíti és ösztönzi a humán jellegű civil kezdeményezéseket;  veszélyeztetettséget és a krízishelyzetet észlelő jelzőrendszert működtet, ennek keretében szervezi a szociális és egészségügyi szolgáltatók, intézmények, az oktatási intézmények, a gyermekjóléti szolgálat, a pártfogó felügyelői és jogi segítségnyújtó szolgálat, valamint a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek részvételét a megelőzésben;  felhívja a települési önkormányzat figyelmét egyes szociálisan rászorult csoportok, személyek speciális szükségleteire, a kirekesztődés veszélyeire és az ellátórendszer esetleges hiányosságaira.  biztosítja a menedékjogi törvényben meghatározott integrációs szerződésbe foglalt társadalmi beilleszkedés elősegítését.  a család szociális helyzetének átfogó vizsgálata alapján igénybe venni javasolt szociális szolgáltatásokat meghatározó, a szolgáltatást nyújtó szolgáltatóra - a jogosultsági feltételek fennállása esetén - kötelező szociális diagnózis készítése

A Család-és Gyermekjóléti Központ feladatai a Gyvt. alapján:  gyermeki jogokról, valamint a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, az ezekhez való hozzájutás megszervezése,  válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint szociális szolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz, különösen a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz történő hozzájutásának szervezése,  szabadidős programok szervezése, illetve információk nyújtása,  hivatalos ügyek intézésének segítése,  veszélyeztetettséget észlelő- és jelzőrendszer működtetése,  veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása,  nem állami szervek és magánszemélyek részvételének elősegítése a kerület megelőző gyermekvédelmi rendszerében  iskolai szociális munka,  családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen válás, gyermekelhelyezés és kapcsolattartási ügyekben,  együttműködés társintézményekkel, hatóságokkal,  javaslatot készít a gyermek védelembe vételére, valamint szükség esetén gyermekvédelmi gondoskodás egyéb formájára,  szociális segítőmunka biztosítása és a gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézményekkel történő együttműködés a szakellátásban lévő gyermek esetében,  utógondozást végez a gyermek családjába történő visszailleszkedéséhez. Speciális gyermekjóléti szolgáltatások és programok körében  utcai- és lakótelepi szociális munka,  kapcsolattartási ügyelet, ennek keretében közvetítői eljárás,  kórházi szociális munka,  gyermekvédelmi jelzőrendszeri készenléti szolgálat,  jogi tájékoztatásnyújtás, pszichológiai tanácsadás  családkonzultáció, családterápia, családi döntéshozó konferencia biztosítása

2. Intézményen belüli és más intézményekkel történő együttműködés módja A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget észlelő-és jelzőrendszert működtetünk. A jelzőrendszer tagjai jelzéssel élnek, ha segítségre szoruló családról, személyről szereznek tudomást. A kapott jelzés alapján személyesen felkeressük a segítségre szorulókat és írásos visszajelzést adunk a jelzést tevő számára. Család-és Gyermekjóléti Központunk a jelzőrendszer alábbi szereplőivel tartja a kapcsolatot: Intézményen belül:  Egészségügyi alap-és szakellátás  Bölcsőde  Gondozó szolgálat

Intézményen kívül:                     

BFKH XXIII. Kerületi Hivatal Hatósági és Gyámügyi Osztály Rendőrség Pedagógiai szakszolgálat Fővárosi Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat Budapest kerületi Család-és Gyermekjóléti Központjai, illetőleg az országban található összes Család-és Gyermekjóléti Központ/ szolgálat Bíróság, ügyészség Pártfogó felügyelő Munkaügyi hatóság Családok Átmeneti Otthona Anyaotthonok Gyermekotthonok Oktatási-nevelési intézmények Humán-közszolgáltatási Osztály Alapítványok, egyesületek, egyházi jogi személyek Kórházak Helyettes szülői hálózat Hajléktalan ellátás Menekülteket befogadó állomás Javítóintézet Áldozatsegítő Szolgálat Gyermekjogi Képviselő

A jelzőrendszer működtetéséért a szakmai vezető, valamint az általa megbízott jelzőrendszeri felelős, illetve tanácsadó felel. A Központ évente körlevélben tájékoztatja a törvény által jelzésre kötelezett intézményeket, szervezeteket a Család-és Gyermekjóléti Központ tevékenységéről és szolgáltatásairól. Együttműködés- szakmai kapcsolattartás módja: • személyes kapcsolattartás • szóróanyag elhelyezése • telefonos kapcsolattartás • e-mail • közös esetmegbeszélések A jelzőrendszer tagjaival való együttműködés, valamint tevékenységük összehangolása érdekében esetmegbeszéléseket tartunk. Az esetmegbeszélésen elhangzottakról feljegyzés készül. Az esetmegbeszélés történhet  egy gyermek vagy család ügyében tartott esetkonferencia keretében, lehetőség szerint az érintetteket - beleértve az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket - és a velük foglalkozó szakembereket is bevonva, a jelzőrendszeri tanácsadó részvételével



a központ és a jelzőrendszer tagjainak képviselői között, előre meghatározott témakörben, évente legalább hat alkalommal megrendezésre kerülő szakmaközi megbeszélés keretében. Az esetmegbeszélésre meg kell hívni a fiatalkorúak pártfogó felügyelőjét, megelőző pártfogást végző szakemberét, ha olyan család ügyét tárgyalják, melynek bármely tagja fiatalkorúak pártfogó felügyelete vagy megelőző pártfogás alatt áll, továbbá meg kell hívni a jelzőrendszeri tanácsadót. A gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó más személyeket, illetve intézmények képviselőit szükség szerint kell meghívni, így különösen akkor, ha részvételük az egyes gyermekkel kapcsolatos probléma megoldásához, illetve a gyermekek nagyobb csoportját érintő veszélyeztető tényezők megszüntetését célzó cselekvési terv kidolgozásához szükséges. Minden év január 31-ig gyermekvédelmi tanácskozást szervezünk, amelyen  a jelzőrendszer tagjainak írásos tájékoztatóit figyelembe véve átfogóan értékelik a jelzőrendszer éves működését  áttekintik a kerületi gyermekjóléti alapellátásnak valamennyi formáját, és szükség szerint javaslatot tesznek működésük javítására

A tanácskozásra meg kell hívni  a települési önkormányzat polgármesterét, illetve a képviselő-testület tagját (tagjait), és a jegyzőt  a kerületben gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátást biztosító intézmények képviselőit  a jelzőrendszer tagjainak képviselőit  a gyámügyi osztály munkatársait  a fővárosban működő gyermekvédelmi szakellátást nyújtó szolgáltató képviselőjét  a fiatalkorúak pártfogó felügyelőjét, megelőző pártfogó felügyelőjét  a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalban működő gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátort. Az éves jelzőrendszeri intézkedési tervet minden év február 28-ig elkészítjük. Az intézkedési terv tartalmazza:  a jelzőrendszeri tagok írásos beszámolójának tanulságait  az előző évi intézkedési tervből megvalósult elemeket  az éves célkitűzéseket  a településre vonatkozó célok elérése és a jelzőrendszeri működés hatékonyságának javítása érdekében tervezett lépéseket. 3. Az ellátandó célcsoport jellemzői A Család-és Gyermekjóléti Központ ellátási területe Budapest XXIII. kerület közigazgatási területe. Ellátottak köre: a közigazgatási területen állandó lakcímmel, tartózkodási címmel és hellyel rendelkező, valamint a kerületben életvitelszerűen élő lakosok. A kerület lakosságszáma: 23.223 fő (2015. január 1.) Jellemző problématerületek: Megélhetési problémák

A jövedelem nélküliség, az alacsony jövedelem a napi életvitelt teszi bizonytalanná. Ennek következménye a hátralékok megjelenése, a különböző fizetési kötelezettségek halasztása, az alapvető szükségletek kielégítésének labilitása. Szorosan összefügg a probléma a foglalkoztatási helyzettel, a megoldást nehezíti az érintettek egészségügyi és mentális állapota. Mindez együtt marginalizálódási folyamatot eredményez, a legnehezebb helyzetben lévők nehezen tájékozódnak, igazodnak el a hivatalos eljárásrendekben. A tájékozatlanság kiszolgáltatottá teszi ezt a csoportot, érdekeiket gyakran nem az „elfogadott” eszközökkel próbálják érvényesíteni, ezzel konfliktushelyzeteket is teremtenek, amely a negatív megítélésüket erősítheti. Foglalkoztatással, munkavégzéssel kapcsolatos problémák Munkahely elvesztése, munkaügyi problémák, elhelyezkedési nehézségek. A munkaerő-piaci elvárásokhoz nem illeszkedő egyéni tudás, végzettség, mobilitás. Kapcsolati problémák – mentálhigiénés problémák A családon belüli és más személyközi kapcsolati konfliktusok. A kapcsolatok teljes hiánya és az elmagányosodás is ide tartozik. A családi kapcsolati nehézségek kommunikációs zavarokat, az erőszak megjelenését, bántalmazást, gyermeknevelési problémákat okozhatnak. A konfliktusok következményeként jellemzően megjelennek az általános beilleszkedési zavarok, lakóközösségi konfliktusok. Ezek a probléma típusok nem kezelhetőek különálló részként az egyéni esetkezelés során, ezért a célunk, hogy a fent említett problémák miatt, komplex esetkezelést nyújtsunk a kerületi lakosok számára. A komplexitás fontosságát abban látjuk, hogy az aktív korú nem foglalkoztatottak, a jövedelem kiesés miatt szembesülhetnek az eladósodás veszélyével, a nehezebbé vált elhelyezkedéssel a nyílt munkaerőpiacon. A foglalkoztatottság megszűnése, a társas kapcsolatok csökkenésével, anyagi bizonytalansággal és az ezekből fakadó szociális problémák megjelenésével párosul, ezek pedig kihathatnak a gyermekre. Az aktív korú kerületi lakosok mellett hangsúlyos szerepet kell kapnia az inaktívak között, a nyugállományban lévő lakosoknak is, akiket az elmagányosodás, - családi kapcsolatok hiánya miatt- az ellátatlanság veszélye is fenyeget. 4. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások formái, köre A Család-és Gyermekjóléti Központban dolgozó munkavállalók az alábbi munkakörökben végzik munkájukat:  családsegítő – az a szociális segítőmunkát végző, aki az alapszolgáltatást nyújtja  esetmenedzser – az a szociális segítőmunkát végző, aki a hatósági intézkedésekhez kapcsolódó feladatokat látja el  tanácsadó – speciális szolgáltatást végző munkavállalók  szociális asszisztens – fenti munkaköröket ellátó munkatársak segítése, kliensek fogadása  nem ágazatspecifikus munkakörök (takarító, karbantartó): a folyamatos munkavégzés feltételeinek biztosítása Dokumentáció:

    

Forgalmi napló Esetnapló Együttműködési megállapodás „Gyermekeink védelmében” elnevezésű adatlap rendszer Központi Elektronikus Nyilvántartási Rendszer (KENYSZI)

A Család-és Gyermekjóléti Központhoz érkező új ügyfeleket szociális asszisztens fogadja, aki az adott ügyfelet az ügyeletes családsegítőhöz delegálja. A szociális asszisztens minden esetben ellenőrzi, hogy az érkező ügyfél járt- e már intézményünkben, illetve milyen szolgáltatásokat vett igénybe. Cél, hogy az adott ügyfél mindig ugyanahhoz a családsegítőhöz kerüljön vissza. A szociális segítőmunkát végző, az általa gondozott egyénnel, illetve családdal végzett munkával kapcsolatban számon kérhető és felelősségre vonható. Az esetek lezárására három esetben kerül sor. Első esetben folyamatos gondozás mellett a probléma megoldódik, illetve az ügyfél és a szociális segítőmunkát végző közös munkájuk során elérik azt a célt, amit a kapcsolatba kerülésükkor kitűztek. Második esetben az ügyfél nem igényli a szolgáltatást, vagy két hónapon keresztül nem jelentkezik. Harmadik esetben az ügyfél illetékességi területen kívülre költözik. Egyéni esetkezelésnél az eset jellegétől függ, hogy az ügyfél keresi fel intézményünknél a szociális segítőmunkát végzőt, vagy munkatársunk az ügyfél otthonában végez segítő tevékenységet, illetve e két lehetőség kombinációja lehetséges. Az ügyféllel végzett munka folyamán a cél, hogy olyan bizalmi kapcsolat létesüljön, ami a megvalósítandó cél elérését könnyebbé teszi, a szociális munkások Etikai Kódexének betartásával. A kapcsolattartás módjánál dominál a személyes találkozás. Az első találkozás alkalmával, ha a családsegítő úgy látja, hogy az eset nem oldható meg egyszeri találkozás alkalmával, írásos megállapodást köt az igénybevevővel. Minden eset kapcsán cél a „képessé tevés”. A szociális segítőmunka nem szorítkozhat arra, hogy a családsegítő, illetve az esetmenedzser, az ügyfél helyett oldja meg a problémát, ez minden esetben kétszemélyes munka kell, hogy legyen. A szociális segítőmunkát végzőnek feladata, hogy ügyfelét olyan helyzetbe hozza, hogy ha legközelebb problémák merülnek fel, azt képes legyen önállóan, illetve minimális segítséggel megoldani.

4.1.

Feladatok alapszolgáltatás körében

Családsegítőink a hét minden munkanapján váltott ügyeletet tartanak az intézményben. Az ügyeletes családsegítő felveszi az ügyfél adatait és az első beszélgetés alkalmával feltárja a fő problémát, valamint informálódik az ügyfél szociális helyzetéről. Amennyiben a szakmai tevékenység az első interjú kapcsán tett intézkedéssel nem zárható le, az ügyfél esetkiosztás után kerül a gondozást végző családsegítőhöz. A családsegítő, mint esetgazda folyamatosan figyelemmel kíséri a különböző –az Intézményben és szükség esetén azon kívüli, elérhető és működő- szolgáltatások igénybevétele során ügyfele helyzetének alakulását. Amennyiben indokolt, esetmegbeszélést szervez. A családsegítő ügyfele érdekében kapcsolatot tart az esetmenedzserrel, társintézményekkel, jogásszal, pszichológussal, valamint a Gondozó Szolgálat vezetőjével. A szolgáltatás(ok) igénybevétele során felmerülő problémák esetén, illetve az eset hatékony megoldása érdekében munkájával segítséget nyújt a fent említett területeken dolgozó és szolgáltatásokat nyújtó kollégáinak.

Krízishelyzet, bántalmazás, életveszély jelzésekor a családsegítő haladéktalanul felkeresi a bajban lévő személyt, s a helyszíni tapasztalatok alapján intézkedik. Egyéb jelzéseket követően - esetkiosztás után - öt munkanapon belül felkeresik az érintetteket, sikertelen kapcsolatfelvételnél írásos értesítőt hagy a látogatásáról, illetve a kapcsolat-felvételi szándékáról. A veszélyeztetett gyermekekről legtöbb esetben a jelzőrendszeri tagoktól (óvodák, iskolák) értesülünk. Jelzés alapján vesszük fel a kapcsolatot a családokkal, de a szolgáltatás önkéntesen is kérhető. Az intézményhez érkezett új jelzések esetkiosztás után kerülnek a családsegítőhöz. A jelzés után intézményünk munkatársai felveszik a kapcsolatot a családdal. A veszélyeztetettség megszüntetése érdekében kapcsolatot tartunk a jelzőrendszeri tagokkal, szükség esetén pszichológus segítségét vagy intézményünk más szolgáltatásait is felajánljuk a családnak. Tájékoztatást nyújtunk az igénybe vehető szociális ellátásokról, ügyintézésben, valamint kérvények kitöltésében. Amennyiben a családsegítő úgy látja, hogy a veszélyeztetettség továbbra is fennáll, tehát alapellátás keretén belül az nem szüntethető meg, akkor az esetmenedzserrel kezdeményezik a kormányhivatal hatósági és gyámügyi osztályánál a gyermek(ek) védelembe vételét. Javaslattételében részletesen feltárja a veszélyeztetettség okait, javaslatot tesz a szükséges intézkedésre. A gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése érdekében: 1. A szülő, a válsághelyzetben lévő várandós anya, illetve a gyermek teljes körű tájékoztatása a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról, a támogatásokhoz való hozzájutásról.  Ez a feladat magába foglalja az irányadó és hatályos törvények, rendeletek ismeretét, formanyomtatványok beszerzését, a kitöltésben, az intézésében való segítség nyújtását. Tartalmazza továbbá a támogatások igénybevételének kezdeményezését, támogató javaslatok, vélemények készítését.  A gyermeki jogok érvényesülése tekintetében fontos a kapcsolattartás a gyermekjogi képviselővel, számára iratbetekintés és fogadó helyiség biztosítása, valamint elérhetőségének és nevének jól látható helyen való kifüggesztése. A gyermeki jogok érvényesülése tekintetében olyan légkört kell teremteni, ahol a tájékoztatást a gyermek önállóan is meg tudja hallgatni. 2. Családtervezési, pszichológiai, nevelési, egészségügyi, mentálhigiénés és káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás, ezek hiányában a hozzájutás megszervezése.  Ennek érdekében felhívják a gyermek, illetve a szülő figyelmét az igénybevétel lehetőségére és a szolgáltatást nyújtó intézménnyel történő kapcsolatfelvétel útján segítjük a részvétel lehetőségét. 3. A válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, szükség esetén biztonságos elhelyezésének érdekében a családsegítő:  felhívja az anya figyelmét és tájékoztatja a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés tanácsadás igénybevételének lehetőségére,  segítséget nyújt a tanácsadást nyújtó felkeresésében,  tájékoztatja az őt illetve a magzatot megillető jogokról, támogatásokról és ellátásokról,  segíti a támogatásokhoz, ellátásokhoz, szükség esetén a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutásban,  személyes segítő kapcsolat keretében közreműködik problémái rendezésében,  a születendő gyermeke felnevelését nem vállaló várandós anyát tájékoztatja a nyílt és a titkos örökbefogadás lehetőségéről, valamint joghatásairól, a nyílt örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezetek, valamint a nyílt örökbefogadást elősegítő és a titkos

örökbefogadást előkészítő területi gyermekvédelmi szakszolgálatok tevékenységéről és elérhetőségéről, arról, hogy bármely gyámhatóság és területi gyermekvédelmi szakszolgálat részletes tájékoztatást ad az örökbefogadási eljárásról, illetve, hogy bármely gyámhatóság illetékes a szülői nyilatkozat felvételére,  a gyermeknek az egészségügyi intézményeknél működő inkubátorokba történő elhelyezésének lehetőségéről és annak jogi következményeiről. A családsegítő és az illetékes védőnő haladéktalanul tájékoztatják egymást, ha a várandós anya válsághelyzetben van. 4. Az átmenetileg lakhatási és családi problémával küzdő kliensek hozzásegítése az átmeneti gondozást, egyéb elhelyezést biztosító ellátásokhoz, együttműködve az elhelyezést nyújtó intézmények munkatársaival az elhelyezést kiváltó okok megszüntetésében.  Az együttműködés magába foglalja a közös családlátogatásokat, esetkonferenciák és esetmegbeszélések tartását. 5. A családban jelentkező nevelési problémák és hiányosságok káros hatásainak enyhítésére, a rossz szociális helyzetben lévő szülők gyermekeinek hátrányos helyzetének kompenzálására az intézményen belül, illetve esetenként külső helyszíneken rendszeres és időszaki szabadidős programok szervezése, továbbá annak kezdeményezése, hogy a közoktatási intézmények, az ifjúsággal foglalkozó szociális és kulturális intézmények, társadalmi szervezetek minél szélesebb területeken nyújtsanak ilyen jellegű programokat a gyermekek részére. 6. Hivatalos ügyek intézésében való közreműködés körében:  megkeresést/felkérést követően környezettanulmány készítését,  a szervezeti egységeket felkereső, szolgáltatásait igénybe vevők segítését hivatalos ügyeik intézése során, akár közös eljárással is,  a gyermeknek, illetve a szülőnek, szükség esetén jogi szakember bevonásával – peres képviselet ellátása nélkül - tájékoztatás nyújtását a különféle közigazgatási, családi, polgári illetve büntető ügyek intézésének módozatairól, esetenként iratszerkesztésben, beadványok szerkesztésében való segítségnyújtás. Adósságkezelési tanácsadás: Az adósságkezelési szolgáltatásról szóló 8/2013. (IV.19.) önkormányzati rendelet határozza meg az adósságkezelési szolgáltatás igénybevételének rendjét, eljárási szabályait, valamint a hatósági eljárás és az ahhoz kapcsolódó adósságkezelési tanácsadás folyamatának összehangolását. Az adósságkezelési szolgáltatás célja a szociálisan hátrányos helyzetben lévő, lakhatással kapcsolatos hátraléka miatt eladósodott és a lakhatás biztonságának elvesztésével fenyegetett adósok fizetőképességének helyreállítása, a lakhatás biztonságának megőrzése. Az első és legfontosabb cél a hátralék halmozódásának megállítása, valamint a szolgáltatásból való kizárás veszélyének elhárítása, szükség szerint a közüzemi szolgáltatásba való visszakapcsolás lehetőségének megteremtése. A hátralék felszámolásának eszköze a hátralékcsökkentési támogatás, a hitelezővel való részletfizetési megállapodás elősegítése, a racionális és arányos fogyasztási minták megismertetése, a háztartás likviditásának erősítése az öngondoskodó képesség növelésével, kivételes esetben szociális transzferek igénylésével, továbbá a terhelt lakás forgalomképessé tételének elősegítése, így a lakás mobilitási folyamatok előmozdítása.

Az adósságkezelési szolgáltatás leglényegesebb eleme a tanácsadás, mint szociális szolgáltatás. Az adósságkezelési tanácsadás és az ehhez kapcsolódó adósságcsökkentési támogatás a Budapest XXIII. kerületben bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási címmel rendelkező, életvitelszerűen a hátralékkal érintett ingatlanban élő egyének, illetve családok számára nyújt segítséget, ha azok a jogszabályban és a helyi rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelnek. Az adósságcsökkentési támogatás igénybevétele iránt központunkhoz érkező ügyfeleket az ügyeletes családsegítő fogadja. A családsegítő feltárja a probléma kialakulásának okát, az ügyfél erőforrásait, körülményeit. Ezt követően, esetkiosztás után, az esetet kapó családsegítő veszi fel a kapcsolatot az ügyféllel. Az első találkozás előtt az ügyeletes által készített esetjelző lapon megjelenő információkból tájékozódnak az ügyfél (a háztartás) adósságállományáról, a jövedelmi helyzetről, az adóssággal érintett ingatlan paramétereiről. Az előzetes együttműködés időszaka alatt (3 hónap) a családsegítő megvizsgálja a háztartás fizetési kapacitását, hogy ennek tükrében megalapozott javaslatot tudjon kiadni a határozathozó szerv részére. Az előzetes együttműködési időszak további előnye, hogy az ügyfelekben tudatosul, hogy ez a támogatás adható, és ha a szolgáltatás időtartama alatt a havi lakásfenntartással kapcsolatos fizetési kötelezettségeinek nem tesz eleget, akkor a támogatás megszüntetésre kerül és a már kifizetett támogatás összegét vissza kell fizetni. Az adósságkezelési kérelem, a mellékelt dokumentumokkal, a családsegítő javaslatával, minden esetben a Család-és Gyermekjóléti Központon keresztül kerül továbbításra a Humánközszolgáltatási Osztály felé. Az adósságkezelési tanácsadás során az adós Előzetes Együttműködési Megállapodást (hátralékkezelési megállapodást) köt a családsegítővel, amiben rögzítik azokat a feltételeket, amiknek teljesülése esetén a családsegítő támogató javaslattal látja el az ügyfél kérelmét. Ez a megállapodás a támogatás megítéléséről szóló határozat kézhezvételéig tart. Ezt követően az adósságcsökkentési támogatáshoz kapcsolódó Együttműködési Megállapodás megkötése válik szükségessé. (Természetesen az ügyfélnek joga és lehetősége van arra, hogy a feltételek nem teljesülése esetén is leadhassa a kérelmét, azonban ezekben az esetekben a családgondozó nem látja el azt támogató javaslattal, hanem leírja azokat a körülményeket, amik miatt ő nem látja reális esélyét annak, hogy az ügyfél hátralékára a hátralékcsökkentési támogatás lenne a megoldás.) Az Előzetes Együttműködési Megállapodásban foglaltak teljesülése esetén a családsegítő támogató javaslattal látja el az ügyfél kérelmét. A javaslatnak tartalmaznia kell mindazokat a megállapításhoz fontos leírásokat, amik alapján a döntést meg lehet hozni. Az adósságcsökkentési támogatás nem haladhatja meg az adósságkezelés körébe bevont adósság 75 %-át és összege legfeljebb 300.000.- Ft lehet. A kérelem leadása előtt az ügyfélnek meg kell fizetnie a hátralék 25 %-át (amennyiben első igénybevétel) egy összegben. Ha a hátralék mértéke meghaladja a 400.000.- Ft-os mértéket, akkor a vállalnia kell fennmaradó hátralék részletekben történő megfizetését a szolgáltatás időtartama alatt. Az adósságcsökkentési támogatás nem tölthet be olyan funkciót, ami az ügyfeleket a hátralékaik felhalmozására ösztönzi. Ezért a támogatást megállapító határozatban 12 hónapban határozzák meg a szolgáltatás időtartamát, ezalatt az ügyfél minden hónapban igazolja a havi lakásfenntartással kapcsolatos fizetési kötelezettségének teljesítését a családsegítő felé. Kérelem és a javaslat elkészítése:

A családsegítő összeállítja a kérelmet, amit javaslatával lát el, majd továbbítja az intézményvezető aláírásával a Humán-közszolgáltatási Osztály felé. A javaslati részben részletesen leírja, hogy mire alapozza a támogatás folyósítását, illetve, ha az ügyfél nem felel meg a jogszabályi feltételeknek, akkor ugyan az ügyfélnek lehetősége van kérelmet beadni, de azt a családsegítő nem látja el támogató javaslattal. További találkozások: A leadott kérelmek elbírálásáig, az ügyfél együttműködési kötelezettsége nem szakad meg. Az adósságcsökkentési támogatást megállapító határozat kézhezvétele után az ügyfél 15 munkanapon belül köteles felkeresni a családsegítőt az Együttműködési Megállapodás megkötése céljából. Az együttműködés időtartama 12 hónap. A feltételek teljesülése esetén a családsegítő megküldi a Humán-közszolgáltatási Osztály felé, az ügyfél teljesítését igazoló befizetett számlák másolatát. Ha az ügyfél, a támogatást megállapító határozat utáni időszakban, a tanácsadáson egy alkalommal nem vesz részt, vagy két hónapon keresztül a havi lakásfenntartással kapcsolatos fizetés kötelezettségeinek igazolást nem teljesíti, akkor a családsegítő megszüntető javaslatot küld az önkormányzat felé a támogatás megszüntetésére.

Csoportmunka: A Család-és Gyermekjóléti Központ, azon igénybevevői számára, akiknek a problémái az egyéni esetkezeléssel hatékonyan nem oldhatók meg, illetve a családsegítő által végzett tevékenység kiegészítéseként igénylik, a csoportokban való részvétel lehetőségét biztosítja. A normák, értékek, attitűdök megváltoztatásához a személyiség formálására, másfajta pozitív mintákra, együttes családi élményekre van szükség. Ezek biztosítására legalkalmasabbak a csoportmódszerek, szabadidős tevékenységek.

4.2.

Hatósági intézkedésekhez kapcsolódó feladatok

Amennyiben a kialakult veszélyeztetettség az önkéntesen igénybe vehető gyermekjóléti alapellátások útján nem szüntethető meg, kezdeményezi a gyermek védelembe vételét - mely hatósági intézkedéssel a gyámhatóság kötelezi a családot a veszélyeztető tényező megszüntetésére, valamint az esetmenedzserrel való együttműködésre. A védelembe vétel kötelező jelleggel valósul meg a tankötelezettség elmulasztása esetében, az iskoláztatási támogatás megszüntetésével kapcsolatban, függetlenül az intézmény javaslatától. A javaslat elkészítését megelőzően esetkonferenciát kezdeményez az érintett szakemberek bevonásával. Amennyiben a védelembe vétel nem vezet eredményre, vagy a gyermek azonnali elhelyezése válik indokolttá, akkor az esetmenedzser javaslatot készít a gyermek családjából történő kiemelésére, leendő gondozási helyére, vagy annak megváltoztatására. A javaslat elkészítését megelőzően esetkonferenciát kezdeményez az érintett szakemberek bevonásával. Az esetmenedzser, a bűnismétlés megelőzése, és ezen keresztül a további bűnelkövetés megelőzése érdekében együttműködik a pártfogó felügyelői szolgálattal és a megelőző pártfogó felügyelővel. A családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében:

A családjából kiemelt gyermek visszagondozása érdekében feladataik kiemelt jelentőségűek, hiszen a gyermek nevelkedésének természetes közege a család, így fontos szempont, hogy a családjából kikerült gyermekek közül minél többen térjenek vissza rövid időn belül a saját családjukba, vagy, ha erre nincs lehetőség, akkor családi környezetben történő nevelkedését segítsük elő. Az ideiglenes hatályú elhelyezés során viszonylag rövid időn belül kell hathatós segítséget nyújtanunk a gyermek családjának, alkalmassá téve a gyermek mielőbbi visszafogadására. A nevelésbe vett gyermekek esetében hosszabb idő áll rendelkezésünkre, mely lehetővé teszi a tervszerű szociális segítőmunkát. Az utógondozás esetében inkább monitorozó-kontrolling feladatokat kell ellátnunk, mivel ez már önmagában feltételez egy jól működő családi környezetet. A gyermek családjába való visszahelyezése az alábbi feladatokat igényli az esetmenedzsertől:  szociális segítőmunka biztosítása – az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézmény gyermekvédelmi gyámjával együttműködve – a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához a gyámügyi osztály által elfogadott egyéni elhelyezési terv alapján. Ennek keretében az esetmenedzser felkeresi a gyermeket a gondozási helyén, véleményezi az eltávozások lehetőségét,  szülő és gyermek kapcsolatának harmonizálása, folyamatos kapcsolattartásuk segítése, ennek keretében tájékoztatja a szülőt a kapcsolattartás fontosságáról, felhívja figyelmét mulasztás következményeire,  szülők nevelési, gondozási és háztartásszervezési ismeretekkel való felvértezése, külső szakember bevonásával pl.: pszichológus, védőnő,  gyermek családban történő neveléséhez, kapcsolattartáshoz szükséges szociális és egyéb ellátásokhoz való hozzájutás, valamint ügyeik intézéséhez segítségnyújtás,  szükség esetén segítségnyújtás az önálló életvitel kialakításához – továbbtanulás, munkavállalás elősegítése,  tanácsadás a munkahelyi, partnerkapcsolati és esetleges konfliktushelyzetek megoldásához pl.: jogász, pszichológus, terapeuta bevonásával. Menekültek, oltalmazottak társadalmi beilleszkedésének elősegítése: A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény alapján, a menekültek és oltalmazottak társadalmi beilleszkedésének elősegítését a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (továbbiakban menekültügyi hatóság) - a menekült vagy oltalmazott lakóhelye szerinti családsegítést nyújtó szolgáltató vagy intézmény közreműködésével - biztosítja. A menekültügyi hatóság a menekülttel vagy oltalmazottal kérelmére, rászorultsága esetén integrációs szerződést köt. Az integrációs szerződés időtartama alatt (maximum két év), a menekült vagy oltalmazott integrációs támogatásra jogosult. A számára biztosított támogatás érdekében köteles együttműködni Család-és Gyermekjóléti Központunkkal, míg a Központunknak biztosítania kell a beilleszkedését segítő szolgáltatásokat. A 301/2007. (XI.9.) Korm. rendelet alapján, az esetmenedzser - a menekült vagy oltalmazott közreműködésével, egyéni szükségleteire figyelemmel – gondozási tervet készít, amelyet továbbít a menekültügyi hatóság felé. A gondozási terv megvalósulásáról félévente beszámolót készít, melyet szintén megküld a menekültügyi hatóság felé, az ügyfél lakóhelyén készített környezettanulmánnyal együtt. A találkozások rendszeressége az első hat hónapban legalább heti egy alkalom, a későbbiekben legalább havi egy alkalom. Az esetmenedzser segítséget nyújt munkalehetőség felkutatásában, tanulmányi, nyelvoktatási lehetőségek keresésében, továbbá segít felvenni a kapcsolatot civil szervezetekkel, önkormányzati szervekkel, munkaügyi központtal, igény szerint egyházakkal.

Az együttműködés során az ügyfél jogosult a Család-és Gyermekjóléti Központ által biztosított valamennyi szolgáltatás igénybevételére.

4.3. 

Speciális szolgáltatások

Utcai szociális munka

Az utcai szociális munka célja a kerületben élő, kallódó gyermekek és fiatalok felkutatása, közösségeik, szokásaik megismerése, továbbá olyan tér biztosítása számukra, ahol lehetőségük nyílik a szabadidejük szervezett keretek között eltölteni. Különös figyelmet kell fordítanunk azokra a fiatalokra, akik napközben az iskolai órákról kimaradnak, illetve akik otthonról önkényesen eltávoznak, vagy gondozójuk a lakásból kitett. 

Kapcsolattartási ügyelet

A kapcsolattartási ügyelet célja a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult szülő vagy más személy számára a találkozásra, együttlétre alkalmas semleges hely biztosítása, valamint emellett konfliktuskezelő segítő szolgáltatás nyújtása, gyermekvédelmi közvetítő eljárás (mediáció) biztosítása, önálló szakmai módszertani kapcsolatügyelet nyújtása. A szolgáltatás igénybe vehető gyámhatósági vagy bírósági döntést követően. A kapcsolattartás elrendelését megelőzően a hatóság felveszi intézményünkkel a kapcsolatot, és a szabad kapacitás, valamint a szülők munkarendjéhez igazodóan kerül megállapításra az időpont. Az elrendelő és kijelölő dokumentum átvétele után intézményünk kapcsolatügyeleti koordinátora felveszi a kapcsolatot a szülőkkel és tájékoztatja őket a kapcsolattartás módjáról. 

Kórházi szociális munka

A kórházi szociális munkás feladata a szülészeti-nőgyógyászati és gyermekosztályon, a kórházi védőnővel együttműködve a válsághelyzetben lévő anya és gyermekének segítése. A gyermekosztályon a gyermekelhanyagolás és bántalmazás észlelése esetén a Gyvt. 17. § (2) bekezdése szerint szükséges intézkedések megtétele. 

Készenléti szolgálat

A készenléti szolgálat célja a Család-és Gyermekjóléti központ nyitvatartási idején túl felmerülő krízishelyzetben történő azonnali segítség, tanácsadás, vagy tájékoztatás nyújtása. A készenléti szolgálatot egy állandóan hívható, közismert telefonszám biztosításával szervezzük meg. A tevékenységet folyamatosan dokumentáljuk (hívások regisztrálása, megtett intézkedések, felmerülő költségek). Amennyiben távoltartásról érkezik bejelentés, úgy 24 órán belül fel kell keresni az érintett családot. A szolgálat biztosítása során valamennyi hívásról, akár érkezett, akár kezdeményezett, feljegyzést kell készíteni az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon. A telefont, valamint a formanyomtatványt személyesen adják át egymásnak a munkatársak, az előzetesen elkészített beosztás alapján.

4.4.

Egyéb szolgáltatások, feladatok

Jogi tanácsadás:  a kliensek jogi problémáiban tanácsot ad  beadványokat, kereseteket ír  végzéseket, határozatokat értelmez  rendszeresen konzultál a kliens családsegítőjével/esetmenedzserével A jogi tanácsadás előzetes időpont egyeztetést követően vehető igénybe. Pszichológiai tanácsadás:  feltárja és korrigálja a kliensek problémáit, okait a pszichológia módszereivel  kérésre pszichológiai véleményt készít  problémától függően csoportos terápiákat tart  pszichológiai tanácsot nyújt  együttműködik és rendszeresen konzultál a kliens családsegítőjével/esetmenedzserével A jogi tanácsadás előzetes időpont egyeztetést követően vehető igénybe. Iskolai szociális munka: Az iskolai szociális munka a köznevelési intézménybe járó gyermeknek, a gyermek családjának és a köznevelési intézmény pedagógusainak nyújt támogatást. Segítséget nyújt a gyermek beilleszkedési, tanulmányi kötelezettségei teljesítéséhez szükséges kompetenciáinak fejlesztésében, tanulmányi kötelezettségei teljesítését akadályozó tényezők feltárásában, megoldásában. Továbbá segíti a gyermeket a tanulmányi előmeneteléhez, a későbbi munkavállalásához kapcsolódó lehetőségei kibontakoztatásában. A gyermek iskolai életét érintő kérdésekben, nevelési problémák esetén segíti a gyermeket és a családot a közöttük lévő konfliktus megoldásában. Fentiek érdekében az intézményeket személyes megkeresés alkalmával tájékoztatjuk szolgáltatásainkról, ugyanis fontos a folyamatos kapcsolattartás azokkal az iskolában dolgozó pedagógusokkal, gyermekvédelmi felelősökkel, iskolai védőnőkkel, fejlesztő pedagógusokkal, akik a problémákra, veszélyeztetettségre felhívhatják az esetmenedzser figyelmét. 5. Az ellátás igénybevételének módja Szolgáltatásaink önkéntesen és térítésmentesen vehetőek igénybe. Az önkéntes igénybevétel alól kivételt képeznek (továbbiakban kötelezettek) azon integrációs szerződést kötött menekültek, oltalmazottak, akiknek az ellátás folyósítása érdekében a jogszabályi előírást betartva (2007.évi LXXX. törvény) kötelező együttműködést írt elő intézményünkkel a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal. Kivételt képeznek a kerületi kormányhivatal Hatósági és Gyámügyi Osztálya által határozatban együttműködésre kötelezettek (védelembe vétel, nevelésbe vétel, ideiglenes hatályú elhelyezés) is. Továbbá együttműködési kötelezettsége van központunkkal azon adósságkezelési tanácsadást igénybevevő ügyfeleknek is, akik adósságcsökkentési támogatásban részesültek és a támogatást megállapító határozatában Budapest XXIII. kerület Önkormányzata kötelezte őket –az adósságcsökkentési támogatás folyósításának feltételeként- Együttműködési Megállapodás megkötésére intézményünkkel.

A szolgáltatásink igénybevételét kezdeményezheti a kliens, hozzátartozója, vagy az észlelő-és jelzőrendszer bármely tagja. Magánszemélyek jelzése megtehető személyesen, telefonon, vagy írásban. A jelzőrendszer tagjai jelzést csak írásban tehetnek, krízishelyzet esetén telefonos vagy személyes jelzés alapján is intézkedünk, de utólagosan itt is kötelező az írásbeli jelzés. A Család-és Gyermekjóléti Központ nyitvatartási ideje: Hétfő: 14.00-18.00 Kedd, Szerda, Csütörtök: 10.00-16.00 Péntek: 10.00-14.00 6. A szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módja A Család-és Gyermekjóléti Központ szolgáltatásait igénybe venni kívánó lakosok honlapunkon, a www.eszi23.hu oldalon, a helyi médiában, valamint a jelzőrendszer tagjai által tájékozódhatnak szolgáltatásainkról. 7. Az ellátottak és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályok Az ellátottak jogai A szolgáltatást igénybevevőnek joga van szociális helyzetére, egészségügyi és mentális állapotára való tekintettel a központ által nyújtott szolgáltatások igénybevételére. Tilos a hátrányos megkülönböztetés bármilyen okból, így különösen az ellátott neme, vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása, politikai vagy más véleménye, kora, cselekvőképességének hiánya vagy korlátozottsága, fogyatékossága, születési vagy egyéb helyzete miatt. Munkatársaink kötelesek az ellátottak egészségi állapotával, személyes körülményeivel, jövedelmi viszonyaival kapcsolatos dokumentumokat bizalmasan kezelni és tárolni, annak érdekében, hogy azokról más, arra illetéktelen személy ne szerezhessen tudomást. Ezen adatokról, tényekről az intézmény dolgozója kizárólag a szolgáltatást igénybe vevő felhatalmazása alapján tájékoztathat másokat, kivéve az életet, testi épséget veszélyeztető helyzeteket. A gyermeknek joga van a szabad véleménynyilvánításhoz, és ahhoz, hogy tájékoztatást kapjon jogairól, jogai érvényesítésének lehetőségeiről, továbbá ahhoz, hogy a személyét és vagyonát érintő minden kérdésben közvetlenül vagy más módon meghallgassák, és véleményét korára, egészségi állapotára és fejlettségi szintjére tekintettel figyelembe vegyék. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy az őt érintő ügyekben Gyvt.-ben meghatározott fórumoknál panasszal éljen. A gyermekjogi képviselő ellátja a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermek e törvényben meghatározott jogainak védelmét, és segíti a gyermeket jogai megismerésében és érvényesítésében. A gyermekjogi képviselő kiemelt figyelmet fordít a különleges vagy speciális ellátást igénylő gyermek védelmére. A gyermekjogi képviselő jogosult a gyermekjóléti, illetve gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző működési területén tájékoztatást, iratokat, információkat kérni és a helyszínen tájékozódni. A gyermekjogi képviselő köteles a gyermek személyes adatait az adatvédelmi jogszabályoknak megfelelően kezelni. Panaszjog

A szolgáltatásainkat igénybe vevő, törvényes képviselője, hozzátartozója, az ellátottak jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezet (panasztevő) panaszaival a Család-és Gyermekjóléti Központ vezetőjéhez, illetve az ESZI intézményvezetőjéhez, továbbá az ellátott-jogi képviselőhöz fordulhat. A szakmai vezető, illetve az intézményvezető 15 napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben a szakmai vezető, illetve az intézményvezető határidőben nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhezvételétől számított 8 napon belül a fenntartó önkormányzathoz fordulhat jogorvoslattal. Az ellátott-jogi képviselő tevékenységéről, hatásköréről, az általa nyújtható segítségadás lehetőségéről, elérhetőségéről szóló írásos tájékoztatót a szolgáltatást igénybe vevők számára jól látható helyen kell kifüggeszteni. Ezzel kapcsolatosan a vezető kérésre szóbeli tájékoztatást is nyújt. A személyes gondoskodást végzők jogai 

A szociális ágazatban foglalkoztatottak, vagy munkaviszonyban álló személyek esetében biztosítani kell, hogy a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülést megkapják, tiszteletben tartsák emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat, munkájukat elismerjék, valamint a munkáltató megfelelő munkavégzési körülményeket biztosítson számukra.  Közfeladatot ellátó személynek minősülnek központunk közalkalmazottai (családsegítő, esetmenedzser, szociális asszisztens). 8. A szolgáltatást nyújtók folyamatos szakmai felkészültsége biztosításának módja A szakmai vezető, a szakmai munkatársak számára konzultációt biztosít, valamint hetente egyszer közös esetmegbeszélésen, havonta egyszer szupervízión vesznek részt a munkatársak. Az intézményvezető évente elkészíti a továbbképzési tervet, helyzetértékelést végez a dolgozók továbbképzési kötelezettségének teljesítésére vonatkozóan, biztosítja a képzésen való részvételt. Minden munkatárs részt vesz szakmai továbbképzéseken a jogszabályi előírásoknak megfelelően. Melléklet: Házirend II. Hatályba lépés A Család- és Gyermekjóléti Központ Szakmai Programja 2016. január 1. napján lép hatályba. Budapest, 2015………….. Takácsné Juhász Ildikó intézményvezető

Záradék: A Gondozó Szolgálat Szakmai Programjának jelen módosítását Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának Egészségügyi és Szociális Bizottsága a ……../2015.(XII.02.) SZEB határozatával elfogadta. Budapest, 2015……… ……………………….. Mikó Imre a Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke

P.h.

Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának Egészségügyi és Szociális Intézménye

Család-és Gyermekjóléti Központ Házirend

Az intézmény fenntartója: Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata Intézmény neve, címe: Budapest Főváros XXIII. kerület Önkormányzatának Egészségügyi és Szociális intézménye Család-és Gyermekjóléti Központ, 1238 Budapest, Grassalkovich út 104. Nyitvatartási idő: Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek

14-18 óra 10-16 óra 10-16 óra 10-16 óra 10-14 óra

Az intézmény célja, hogy biztonságos és nyugodt feltételeket, kiegyensúlyozott és megfelelő kereteket, személyre szóló gondozást nyújtson minden igénybe vevő számára. A házirend célja, hogy szabályozza az igénybevevők és dolgozók kapcsolatát, a közösségi lét általános szabályainak megtartását, a személyi- és intézményi vagyon védelmét, valamint az érdekképviselet módját, ezzel is biztosítva az ellátottak számára a nyugodt, békés légkört. Védi az egyéni és közösségi érdekeket, a szolgáltatást igénybe vevők és a személyzet kölcsönös megbecsülést. A házirendben foglaltak megsértése az intézmény elhagyásának kötelezettségét vonja maga után. Az ellátás igénybevétele: A szolgáltatás igénybevételére jogosult mindenki, aki Budapest XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata közigazgatási területén állandó lakcímmel, tartózkodási címmel rendelkezik, vagy életvitelszerűen tartózkodik. A szolgáltatások igénybevételének módja önkéntes, kivéve azokat az eseteket, amelyekben a hatóság határozatában azt kötelezővé teszi. A szolgáltatások ingyenesek. Cselekvőképtelen személy kérelmét törvényes képviselője terjeszti elő, korlátozottan cselekvőképes személy a kérelmét törvényes képviselőjének beleegyezésével terjesztheti elő. A korlátozottan cselekvőképes személy és a törvényes képviselője között az ellátás igénybevételével kapcsolatban felmerült vitában - a tényállás tisztázása mellett - a gyámhatóság dönt. Szociális asszisztensünk, az intézmény nyitva tartásának idejében, állandó ügyelet biztosításával fogadja az ügyfeleket. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 

Az ellátottak kerüljék egymás zaklatását és a hangoskodást.

  

Az intézmény valamennyi dolgozójának és ellátottjának egymáshoz való viszonya a személyiség tiszteletére épül. Elvárja a kölcsönös, tapintatos udvariasságot, megértést és ésszerű határokig a toleranciát. Az intézmény vezetője köteles gondoskodni a dolgozók foglalkozásbeli, titoktartási kötelezettségének érvényesítéséről és az ügyfelek személyiségi jogainak tiszteletben tartásáról. Az intézmény biztosítja ellátottjai számára az érdekképviseleti lehetőségeket.

Különös figyelmet kell fordítani a felesleges hangoskodásra, zajkeltés elkerülésére. Panasz esetén bármelyik dolgozó figyelmeztetheti az ellátottat. Az intézmény belső és külső környezetének megóvása minden ellátott és dolgozó közös érdeke és felelőssége, ezért szükséges, hogy mindenki figyeljen a rendre és a tisztaságra. Az intézmény berendezési tárgyaiért, annak állag megóvásáért az igénybevevők és dolgozók egyaránt felelősséggel tartoznak. Szolgáltatásainkat mindenki igénybe veheti, aki a kulturált magatartás, a társas élet szabályait betartja, illetve a közösségek belső szabályait elfogadja. A társas élet szabályai:  Türelem, megértés, tapintat,  Egymás segítése (dolgozó-dolgozó, ellátott-ellátott, ellátottak-dolgozók között),  Kölcsönös megbecsülés, tiszteletadás,  Egymás értékeinek megbecsülése,  Egymás értékeinek el nem tulajdonítása,  Hangoskodás, veszekedés, zaklatás elkerülése. Az épület és berendezéseinek használata és védelme:  Az épületben tartózkodó ellátott kizárólag a vele foglalkozó munkavállaló által kijelölt helyiségben tartózkodhat.  Az intézményben tartózkodás alatt köteles az intézmény vagyontárgyait rendeltetésszerűen használni, annak állagára, épségére vigyázni.  Köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amely az intézmény vagyontárgyainak épségét, megsemmisülését eredményezheti.  Az épület felszerelésének, berendezési tárgyainak nem rendeltetésszerű használatából, esetleg szándékos rongálásból adódó anyagi károkat a kártokozó, vagy törvényes képviselője a mindenkori Ptk. vonatkozó szabályai szerint köteles megtéríteni.  Az intézmény dolgozója köteles az intézmény vagyontárgyait rendeltetésszerűen használni, illetve az általa okozott kárt megtéríteni.  A dolgozó az intézmény házirendjének betartására köteles felhívni azokat az ellátottakat, akikkel az intézmény hivatalos nyitva tartása alatt, vagy ezen túlmenően, szabadidős foglalkozás keretében foglalkozik. A tűzvédelmi és munkavédelmi szabályok betartása kötelező minden dolgozónak és az épületben tartózkodónak. Az intézmény területén felügyelet nélkül hagyott személyes tárgyakért az intézmény nem tud felelősséget vállalni. Ellátottak és dolgozók kapcsolata:

Munkatársaink meghatározott munkarend és a Szociális Munka Etikai Kódexe alapján végzik munkájukat. A dolgozó az ellátottól sem pénzbeli, sem természetbeni ellenszolgáltatást nem fogadhat el. Az intézmény dolgozója, valamint közeli hozzátartozója az ellátottal tartási, életjáradéki és öröklési szerződést, a gondozás időtartama alatt, illetőleg annak megszűnésétől számított egy éven belül nem köthet. Az intézmény dolgozóit fegyelmi felelősség terheli a szabályok be nem tartása miatt. Dohányzás, szeszesital fogyasztás:  Az intézmény területén alkoholt és kábítószert fogyasztani, illetve alkohol és kábítószer hatása alatt tartózkodni nem lehet.  Az intézmény területén, illetve annak bejárataitól számított 5 méteres területen belül dohányozni nem lehet. A SZOLGÁLTATÁS SZÜNETELÉSE/MEGSZÜNÉSE Az ellátás szünetel, ha a kliens:  Ittasan vagy más tudatmódosító szer hatása alatt jelenik meg az intézmény területén  Az intézmény alkalmazottaival, illetve az intézmény területén tartózkodó egyéb személlyel szemben agresszív vagy fenyegető magatartást tanúsít  Viselkedésével zavarja az intézmény szabályszerű működést, illetve cselekménye megbotránkozás keltésére alkalmas. A fent leírt esetekben, annak elhárítását követően a kliens a szolgáltatásokat újra igénybe veheti. Az ellátás megszüntethető: 

Az önkéntesen igénybe vett ellátás megszüntetését a jogosult, illetve törvényes képviselője kérelmezheti, melynek alapján az intézményvezető az ellátást megszünteti. Az ellátás a megegyezés időpontjában, illetve ennek hiányában a megállapodásban foglaltak szerint szűnik meg.



Az intézményvezető az önkéntesen igénybe vett ellátást megszünteti, ha a jogosult a házirendet ismételten súlyosan megsérti, vagy az ellátás feltételei, okai már nem állnak fenn.



Ha az ellátást helyi önkormányzat képviselő-testületének határozata, vagy a gyámhatóságnak a határozata alapozta meg, az ellátást csak határozat szüntetheti meg.

Az intézményi jogviszony megszűnik: - szolgáltatást igénybe vevő halálával - az intézmény jogutód nélküli megszűnésével

PANASZJOG

A szolgáltatást igénybe vevő, hozzátartozója, illetve törvényes képviselője szóban és írásban panasszal élhet az intézményvezetőnél, illetve a gyermekjogi képviselőnél az ellátás körülményeit érintő kifogások orvoslása tekintetében. A szóban tett panaszról jegyzőkönyvet kell felvenni. Az intézményvezető 15 napon belül kivizsgálja a panaszt és a vizsgálat eredményéről értesíti a panaszost. Amennyiben a válasszal nem elégedett, az intézmény fenntartójához fordulhat. A gyermekjogi képviselő elérhetősége az intézmény hirdetőtábláján kerül kifüggesztésre. VEGYES RENDELKEZÉSEK A Házirendben nem szabályozott kérdésekben a fenntartó, Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának rendelkezései, helyi rendelete az irányadó. A Házirendet szükség esetén felül kell vizsgálni és a változások alapján módosítani kell. A módosításra az érintettekkel és a dolgozókkal történő egyeztetés alapján kerül sor. Budapest, 2016. január 1. Takácsné Juhász Ildikó intézményvezető

Egyeztető lap a Javaslat Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának Egészségügyi és Szociális Intézménye Gondozó Szolgálatának hatályos Szakmai Programja törzsszövege módosításának jóváhagyására című napirendhez

1.

Az előterjesztés egyeztetve: Szegény Ákos osztályvezető Humán-közszolgáltatási Osztály

Észrevétel/javaslat: Észrevételt, javaslatot nem teszek.

Budapest, 2014. ……

…………………………… aláírás