SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK Osztályfőnöki órák 5-6. osztály
CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA NAGYBAJOM 2013
BEVEZETÉS •
Iskolánkban a nyertes TÁMOP 3.1.4. pályázatban szabadon választott kompetenciafejlesztési terület a Szociális, életviteli és környezeti kompetencia lett. Bevezetésre egy osztálycsoportban került a 2009/2010-es tanévtől.
A pályázat fenntartási ideje: 5 év. Megvalósítása: Felső tagozat (5-8.osztály) osztályfőnöki, matematika5.c-”B”modul heti 1 óra-évi 37óra 2010/2011-es tanév Osztályfőnöki-6.b-„A” heti 1 óra-évi 37óra 2011/2012-es tanév Osztályfőnöki-7.b-„A” heti 1 óra-évi 37óra 2012/2013-as tanév Osztályfőnöki-8.b-„A” heti 1 óra-évi 37óra Osztályfőnöki-5.o.„A” 2013/2014-es tanév heti 1 óra-évi 36óra Osztályfőnöki-6.o.-„A” 2014/2015-ös tanév heti 1 óra-évi 36 óra (2010 nyarán osztályösszevonás az 5. évfolyamon; modulváltás miatt „A” modul.) 2009/2010-es tanév
•
•
A kulcskompetenciák az ismeretek, készségek, képességek és attitűdök olyan átváltható, többfunkciós tudáskészletét, csoportját jelentik, amelyekre minden egyénnek szüksége van a személyes fejlődéséhez, a társadalom befogadásához, az egyén foglalkoztatásához, a sikeres élethez. Ezeket szükséges fejleszteni a kötelező oktatás-képzés végéig és alapját kell, hogy képezzék az élethosszig tartó tanulásnak. A szociális kompetenciákhoz tartozik minden olyan társas képesség, készség, amely nélkül nem lehet sikeres az egyén szocializációja. Nélkülözhetetlen összetevője e kompetenciának az egyének belső biztonság és magabiztosság érzése is.
A műveltségi területek oktatásának közös követelményei: • • • • • • •
Hon- és népismeret Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz Környezeti nevelés Kommunikációs kultúra Testi és lelki egészség Tanulás Pályaorientáció
Támogatja az alábbi kulcskompetenciák fejlesztését: • • • • • • •
Anyanyelvi kommunikáció Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia Esztétikai-művészeti kifejezőképesség Kezdeményezőképesség A hatékony, önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia
ALAPFOK-5-6.OSZTÁLY CÉLOK ÉS KIEMELT FEJLESZTÉSI FELADATOK A környezeti kompetenciák fejlesztése terén: • A gyerekek váljanak képessé az őket körülvevő hétköznapi világban való eligazodásra. • A tapasztalatszerzés közben fejlődjön érdeklődésük a környezet jelenségei iránt. • Alakuljon ki bennük az összefüggések keresésének igénye. • Szerezzenek gyakorlatot a különféle forrásokból származó információk gyűjtésében, s alapozódjon meg bennük ezek rendszerezésének képessége. • Igyekezzenek ezeket az információkat minél több szempontból egymáshoz fűzni. • Tudatosuljon bennük , hogy sokféle kölcsönhatás áll fenn az emberi tevékenység és a természeti környezet között. • Sajátítsák el a kritikai gondolkodás alapjait. • A végzett tevékenységek közben fejlődjön kreativitásuk. • Legyenek képesek mindennapi problémáik – segítségkéréssel vagy önálló módon való – megoldására. • Váljanak érzékennyé kortársaik problémáinak befogadására, és érezzenek belső késztetést arra, hogy segítséget nyújtsanak nekik ezek megoldásában. • Sajátítsák el az életkoruknak megfelelő, biztonságos életvitel legfontosabb viselkedésbeli elemeit. • A programba illeszkedő mozgásos tevékenységek és játékok járuljanak hozzá testi adottságaik és mozgáskultúrájuk fejlődéséhez. • Sajátítsák el, és legyenek képesek tanítói irányítás nélkül is alkalmazni a másokkal való együttműködés, illetve a csoportmunka alapvető technikáit. • Váljanak képessé a saját életükhöz és tevékenységeikhez kapcsolódó szabályok alkotására, s alakuljon ki bennük a belső késztetés a közösen kialakított normák betartására. A személyes dimenzióban: • a reális önismeret, az önbizalom és az önfegyelem kialakulásának elősegítése, • a kreativitás fejlesztése, • a személyiség által meghatározott lehetőségek és korlátok közötti eligazodás képességének megalapozása, • a személyes célok reális kitűzésének gyakorlása, • az egyéni érzések felismerésének és megnevezésének gyakorlása.
A társas dimenzióban: • a nyitottság és a mások iránti bizalom kialakítása, • a véleményalkotási és cselekvési autonómia, valamint a felelősségérzet megalapozása, • a konstruktív konfliktusmegoldáshoz szükséges attitűdök és képességek megalapozása, gyakorlat szerzése az életkornak megfelelő hiteles kommunikációban, • a hatékony együttműködéshez szükséges attitűdök megalapozása, és az együttműködés alapvető eszköztárának kialakítása. A kognitív dimenzióban: • a pozitív kritikai attitűd megalapozása, • gyakorlat szerzése a különféle formában megjelenő információk kezelésében, • a problémamegoldó gondolkodás technikáinak megalapozása. A KÉPESSÉGFEJLESZTÉS FÓKUSZAI A) Az önismerettel összefüggő kompetenciák • Az érzelmek tudatossága • Önállóság, autonómia • Identitás, hitelesség B) Önszabályozás • Az érzelmek kezelése: siker-kezelés, kudarc-tűrés, kitartás • Felelősségvállalás • Törődés, tekintet másokra • Tolerancia: nyitottság, véleményfogadás, bizalom C) Énhatékonyság-érzés • Pozitív önértékelés • Konstruktív self-érzékelés (énhatékonyság): egészséges önbizalom, belső kontroll D) A szociális kompetenciákhoz szükséges kognitív készségek • Információkezelés • Problémakezelés Kritikai gondolkodás • Szabályalkotás, szabálykövetés • Kreativitás, rugalmasság, nyitottság E) Társas kompetenciák • Empátia • Kommunikációs készségek, véleményalkotás, vitakészség • Együttműködés • Konfliktuskezelés • Segítségkérés • Visszautasítás • Társadalmi részvétel és szolidaritás F) Környezeti kompetencia • Környezeti tudatosság • Ember és természet kölcsönös függőségének megértése • A környezet védelméhez és megőrzéséhez szükséges tudás • A környezetért felelős magatartásformák
ESZKÖZÖK, MÓDSZEREK
Tanári eszközök: eddig használt eszközök és/vagy a kész programcsomagok (A1, B1, C1) vagy azokból vett modulelemek. PROGRAMCSOMAGOK A szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztéséhez 6 kidolgozott programcsomag áll rendelkezésre, 3 (A1-Én és a világ; B1-Én és a másik; C1-Én dimenziója) az 1-6. osztályok, 3 (A2-polgár a demokráciában, B2-Felnőtt szerepek; C2-Toleranciára nevelés). Az A1, B1, C1 jelű az 1-6. osztályoknak, az A2, B2, C2 jelű a 7-12. osztályoknak javasolt. A programcsomagok, a modulok részletes leírása az Educatió honlapján megtalálható. Választhatunk bármelyik modulcsomagból. A modulok kiválasztását, illetve azok sorrendjének meghatározását az elérendő célok határozzák meg. A célokat döntően befolyásolja, hogy milyenek az osztályban éppen jellemző társas kapcsolatok, melyek az aktuális problémáink a szociális és környezeti kompetenciák terén. A programcsomagok kiemelt fejlesztési területei:
A programcsomag típusa, fejlesztés fókusza Műveltségterülethez kötődő AB kevert típusú programcsomagok A tágabb világgal (természet és társadalom) való harmonikus kapcsolatot erősítő csomagok Fókuszban a képesség- és készségformálás, a kognitív dimenzió fejlesztése
Alapfok 1-6. osztály Én és a világ (Ember és környezete) - környezettudatos magatartás - kritikai gondolkodás - az emberiség értékeinek védelme - a biztonságos életvitel kialakítása - felelősségtudat
Középfok 7-12. osztály Polgár a demokráciában (Civil szerepek) - szabad véleményalkotás - döntési képesség - felelősségtudat - vitakészség - társadalmi részvétel - szociális érzékenység - problémamegoldó képesség - konfliktuskezelő képesség
Kereszttantervhez kötődő B típusú programcsomagok A szűkebb környezettel harmonikus kapcsolatot erősítő csomagok Fókuszban a képesség és készség formálás, a társas dimenzió, mint közvetlen környezet fejlesztése
Én és a másik (Az együttműködés fejlesztése) - baráti magatartás - hitelesség - empátia - kooperativitás - autonómia és elfogadás
Felnőtt szerepek (Felkészülés a felnőtt élet szerepeire) - tudatosság a kapcsolatokban - barátságra és a szerelemre való képesség - nemi szerepek - szülői, családi szerepek - harmonikus viszony a nemzedékekhez, korosztályokhoz - munkatársi szerepek - átmenetek
Extracurricurális (tanórán kívüli) C típusú programcsomagok A szociális kompetencia alapját képező személyes kompetenciát erősítő csomagok Fókuszban az attitűdformálás és az ÉN dimenziója
Az ÉN dimenziója (Önállóság, önbizalom, kreativitás) - önállóság - önbizalom, pozitív énkép - belső harmóniára való képesség - a fejlődés igénye - önértékelés - alkotókedv - kreativitás
Toleranciára nevelés (A másik és én) - önelfogadás - nyitottság - előítéletek csökkentése - szorongás felismerése és csökkentése - kíváncsiság - rugalmasság - mások elfogadás
A tanulói eszközök: a modulokhoz készült munkalapok; bármilyen tankönyv és könyv; rajzeszközök, filctollak, olló, vonalzó, ragasztó.
Alkalmazható tanulásszervezési munkaformák és módszerek: • • • • • • • • • • •
differenciált munkaszervezés, frontális szervezés, csoportmunka, kooperatív tanulásszervezés és módszerek, projekt-módszer (Erdei iskola - 6.osztály). beszélgetőkör, drámajáték, vita – disputa, szövegértés és szövegalkotás, kutatás, interjúkészítés.
AZ ÉRTÉKELÉS ALAPELVEI A gyerek, az osztály önmagához viszonyított fejlődését kell a középpontba állítani. A szociális kompetencia fejlettségének, állapotának értékelésekor a fejlesztő, minősítés nélküli értékelést kell alkalmazni, amely: • folyamatos, épít az önértékelésre és az önreflexióra, • az adott teljesítményt értékeli, de tekintettel van a gyerek egyedi személyiségére, aktuális állapotára, • fejlettségi állapotot jelez, s egyúttal hozzásegít a továbbfejlődéshez, • személyre szabottan, és a külső követelményrendszer elérésében a diáknak megfelelő módon ad támogatást. Ezzel a fejlesztő értékelés: • segítséget nyújt a tanuló egyéniségéhez legjobban illő tanulási stratégiák kialakításához, illetve kiválasztásához • elősegíti a reális énkép és igényszint, valamint a pozitív önértékelés kialakulását, s az énhatékonyság-érzés megerősödését • differenciáltabbá és szilárdabbá válik általa az egyes tanulók, illetve az osztály egészének értékrendje.
VÁRHATÓ EREDMÉNYEK Az egyéni fejlődési eredmények mindig nagy különbségeket mutathatnak, ami az egyéni érésfejlődés ütemének eltéréseiből fakad. A fejlesztési folyamat végére jellemezhetik a 12 éves tanulókat: • A gyerekeket eligazodnak az őket körülvevő szűkebb és tágabb környezetben. Képesek megoldani mindennapi életük, hétköznapi problémáit. • Kíváncsisággal tekintenek a természeti és az emberi világ jelenségeire. • Tudnak adott szempontok szerinti megfigyeléseket végezni önmaguk életére, a természet jelenségeire, valamint az emberi viszonyokra vonatkozóan. Tudják rögzíteni megfigyeléseik eredményeit. • Tudnak kérdéseket feltenni a megismert jelenségekhez, illetve információforrásokhoz kapcsolódóan. Tudják az adott jelenséget, illetve forrást e kérdések alapján elemezni. • Életkoruknak megfelelő szintű gyakorlattal rendelkeznek a különféle forrásokból származó információk gyűjtésében, s ezek különféle szempontok szerinti rendszerezésében. • Tisztában vannak azzal, hogy sokféle kölcsönhatás áll fenn az emberi tevékenység és a természeti környezet között. • Igényük van arra, hogy keressék a megtapasztalt jelenségek okait, melyről tudják, hogy több elemből tevődhetnek össze. • Tisztában vannak biztonságos életvitel életkoruknak megfelelő legfontosabb viselkedésbeli elemeivel, és a gyakorlatban is ezek szerint élnek. • Átlátják saját életük és közösségeik működésének alapvető szabályait, és betartják ezeket. Önmaguk is képesek a különféle tevékenységeiket segítő szabályok alkotására. • Képesek gondolataikat és érzéseiket szóban, illetve más módon (rajzban, dramatikus játék keretében stb.) kifejezni. • Érzékennyé válnak kortársaik problémáinak befogadására, és belső késztetést éreznek arra, hogy segítséget nyújtsanak rászoruló társaiknak azok megoldásában. • Gyakorlottan dolgoznak együtt társaikkal a tanórai, illetve tanórán kívüli csoportos tevékenységek keretében. • Viselkedésükben megjelennek a környezeti tudatosság jellemzői, választásaikban életkoruknak megfelelő mértékben előnyben részesítik a fenntartható fejlődés szempontjait. • A tanulócsoportok tagjai között kialakul az összetartozás és a szolidaritás érzése. Az így megerősödő közösségek biztosítják, hogy senki ne érezze idegennek vagy kirekesztettnek magát a csoportban. A felmerülő nézeteltéréseket képesek kulturált formában megvitatni, és olyan kompromisszumokat kötni, amelyeket azután mindenki el tud fogadni.
Osztályfőnöki tevékenység
• Az osztályfőnöki tevékenység bármilyen szakos pedagógus diplomával vállalható. • Egyes témák feldolgozásához lehet speciális szakembereket bevonni, esetleg az iskolából indult volt diákok és vendégek közreműködését kérni. • A témakörön belüli óraszámok arányai szabadon módosíthatók.
Az osztályfőnöki órák témakörei A tematika és órakeret rugalmasan kezelendő, de nincsenek szabadon felhasználható órák, mert az „A” modulok választása teljes tanórai lefedettséget biztosít. Az órák anyaga a tanmenetekben van részletezve. 5. osztály
„A” modul 1. Étkezés. Mozgás. Életmód 2. Felnőtté válás-a szervezetünk 3. Életrend. Tanulás 4. Közlekedés 5. Fogyasztás 6. Szenvedélyek 7. Itthon és a nagyvilágban 8. A természet 9. Természeti erőforrások 10. Az energia 11. Szokások, hagyományok és értékek
Témakörök „B” modul 1. Társadalom és gazdaság 2. Pszichikus működésünk, személyiségünk 3. Kommunikáció 4. Kapcsolatok
Témakörök tartalma 1. Étkezés. Mozgás. Életmód A tápanyagok kapcsolják össze az emberi szervezet anyagforgalmát és a bioszférát. A kölcsönhatás több oldalú. Az ételek megválasztásának szempontjai. Étkezni jó! Étkezési szokások, mozgás, erőnlét és testalkat összefüggése 2. Felnőtté válás-a szervezetünk Szervek, szervrendszerek pontos neve, funkciója, érzékenysége. A természetes működések és a betegségek jelei. Okaik, megelőzésük. Az emberi egyedfejlődés jellegzetességei. Serdülőkori változások 3. Életrend. Tanulás A tanulás sokféle formájának megismerése, gyakorlása. Változatos ismeretszerzési lehetőségek gyakorlása. 4. Közlekedés A közlekedési eszközök fejlődése, előnyök, környezeti hatások. 5. Fogyasztás Igények és szükségletek. Kapcsolat a globális kereskedelmen keresztül az egész világgal. Kölcsönhatások, a fogyasztói magatartás hatásai. A fogyasztás környezetei hatásai. 6. Szenvedélyek Dohányzás és egészség. 7. Itthon és a nagyvilágban Égtájak. Kontinensek, óceánok, országok. Földrajzi helyek, országok és események, emberek összekapcsolása. Magyarország és a lakóhely jellemzői, nevezetességei. A szomszédos országok főbb jellemzői (lakosság, nyelv, fizetőeszköz stb.) 8. A természet Az anyag szerkezete, szerveződési szintjei. A tudományos megismerés. Egyszerű vizsgálati eszközök használata
9. Természeti erőforrások Az ember a bioszféra része. Erőforrások, kölcsönhatások. Táplálékaink eredete. 10. Az energia Gyakran használt műszaki eszközök. Energia, energiahordozók, energia-átalakulások. 11.Szokások, hagyományok és értékek Hagyományok eredete, jelentősége. Kapcsolatok a helyi tanterhez
6. osztály
„A” modul 1. Étkezés, mozgás 2. Felnőtté válás, pályaválasztás 3. Szervezetünk változásai 4. Tanulás, szórakozás 5. Közlekedés 6. Fogyasztás, gazdálkodás 7. Szenvedélyek 8. Média, informatika 9. Természet,erdei iskola 10. Energia, gazdálkodás
Témakörök „B” modul 1. Társadalom és gazdaság 2. Pszichikus működésünk 3. Kommunikáció 4. Kapcsolatok
Témakörök tartalma: 1. Étkezés, mozgás Viselkedési formák szabadban, terepen. Táplálkozási szokások, egészséges étrend. Biztonságos tájékozódás, mozgás a terepen 2. Felnőtté válás, pályaválasztás A munka világa.Tanulás, szaktudás, szakma, mesterség, hivatás. Kereset, jövedelemforrások 3. Szervezetünk változásai Család, családtagok, generációk, életkorok és változások. A nemi szerepek. A kamaszkor anatómiai, élettani és lelki változásai. A reklám és a divat A nemi szerepek a mindennapi életben és műalkotásokban. Öltözködés, szórakozás, zene 4. Tanulás, szórakozás Nem csak könyvekből tanulhatunk. Tanulási stratégiák. Történeti és természeti értékek a közgyűjteményekben 5. Közlekedés Szokásos közlekedési útvonalak és eszközök, közlekedési szabályok. Távolsági közlekedés. Menetrendek. Természeti és társadalmi földrajzi szempontok az utazás megtervezésében. 6. Fogyasztás, gazdálkodás A fogyasztói társadalom jellemzői. Globális gondok, és a saját életvitel összefüggései. A társadalmi gazdasági egyenlőtlenség háttere. A nemzetgazdaság szempontjai, a közösségi érdek, a közvagyon. 7. Szenvedélyek Drog, alkoholfogyasztás tágabb társadalmi összefüggései. Üzleti érdek, reklám és a szenvedélyek.
Függőséghez vezető tevékenységek. PC, TV. 8. Média, informatika Tanulási stratégiák, lehetőségek. Hírközlési csatornák. Izgalmas tudományos felfedezések története 9. Természet, erdei iskola Természeti jelenségek, adottságok és az emberi tevékenység összefüggései. Országismeret 10. Energia, gazdálkodás A bioszféra és a technoszféra kapcsolatai Fejlődés, fenntartható fejlődés, ökológiai lábnyom.
A sajátos nevelési igényű gyermekek A sajátos nevelési igényű gyermeket ugyanazon társadalmi, kulturális hatások érik, mint bármely más gyermeket. Ők is kénytelenek a gyorsuló világhoz, a fokozott információáramláshoz, az ingerekkel (gyakran túl-) telített környezeti feltételekhez alkalmazkodni. Ez az alkalmazkodás számukra még nehezebb. A sikeres alkalmazkodáshoz és a részvételhez többletsegítséget igényelnek. A szociális kompetenciák fejlesztése a sikeres integráció megvalósításának egyik alapvető célja és eszköze. Az iskolai integráció négy faktora: • A személyiségében és a sérülés mértékében alkalmas gyermek • A támogató családi háttér • A felkészült gyógypedagógus • A motivált, a többlettudás elsajátítására kész pedagógus A hátrányok kezelése és a bánásmód csak személyre szabottan képzelhető el, az akadályozottság mindig az adott környezetben értelmezhető. Az együttnevelés-oktatás sikerességének érdekében fokozottan figyelemmel kell lenni: • a személyes kapcsolatok alakulására, különös tekintettel a pedagógus–diák és a pedagógus–szülő viszonyára (a kommunikáció és kooperáció jelentőségére, az önértékelés képességének, illetve korszerű, árnyalt értékelési formák kialakítására); • a nagyobb szabadság megteremtésére, lehetőséget nyújtva a diákoknak szabadabb beosztásra, a feladatok közötti választásra (a differenciált módszerválasztásra és tananyagkezelésre, a tanulásszervezési formákra, a tér- és időszervezés rugalmasságára); • a tananyag problémaközpontú, aktuális és érdekes megfogalmazására és feldolgozásának érdekessé tételére (a gyermekek és fiatalok kreativitásának fejlesztésére); • a szükséges tárgyi és személyi feltételek kialakítására.
