Bethlen Gábor Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola Bethlen Gábor Secondary School of Economics OM azonosító: 031227 :
4026 Debrecen, Piac u. 8.
:
(52) 412-212
fax:
(52) 347-247; (52) 412-212/114
e-mail:
[email protected];
[email protected]
Internet: www.bethlen-debrecen.hu; www.bethlen-debr.sulinet.hu
SZMSZ
Érvényes: 2013.szept.1-jétől Felülvizsgálva: 2014.március 21. ………………………………………
Dr. Tóth László Tamásné intézményvezető
SZMSZ
2
Tartalomjegyzék BEVEZETÉS........................................................................................................................................... 3 Az SZMSZ célja, jogszabályi alapja ................................................................................................... 3 1. A működés rendje................................................................................................................................ 6 2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje ............................................................................... 9 3. Az intézménybe való belépés rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel ............................................................................................................................................................... 14 4. A tagintézménnyel való kapcsolattartás rendje ................................................................................. 15 5. A vezetők és szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje és formái, a feladatmegosztás, a kiadmányozás és képviselet szabályai ................................................................................................... 16 6. Az intézmény vezetőjének akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend .............................. 18 7. Az intézményi közösségek közötti a kapcsolattartás formái és rendje .............................................. 20 8. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása illetve a feladattal megbízott beszámolása ............................................................................................................................................................... 24 9. A külső kapcsolatok rendje, formái ................................................................................................... 26 10. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok, az ünnepélyek és megemlékezések rendje ..... 28 11. A szakmai munkaközösségek együttműködésének, kapcsolattartásának rendje, részvételük a pedagógusok munkájának segítésében .................................................................................................. 30 12. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje................................................................... 33 13. Intézményi védő és óvó előírások ................................................................................................... 34 14. Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők ................................................................. 36 15. A Pedagógiai Programról való tájékoztatás és tájékozódás lehetőségei ......................................... 38 16. A Szülői Szervezetet megillető véleményezési jogkör.................................................................... 39 17. A nevelési-oktatási intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai ................................................................................................................................. 40 18-19. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítési, kezelési és tárolási rendje ..................................................................................................................................................... 44 20. Az intézményvezető feladat- és hatásköre, a leadott hatáskörök, az intézményi alkalmazottak munkaköri leírás-mintái ........................................................................................................................ 46
SZMSZ
3
BEVEZETÉS
Az SZMSZ célja, jogszabályi alapja
A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban Nkt.) 25. §-a értelmében a köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolatainak rendjére vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Tartalmazza az intézmény szervezeti felépítését és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjait az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek adják: 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 2011. évi XLI. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról 2012. évi CLXXXVIII. törvény a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (IX.3.) NM rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 2012.évi I.tv a Munka Törvénykönyvéről 1992. évi tv. a közalkalmazottak jogállásáról 138/1992. rendelet a Kjt. végrehajtásáról az oktatási-nevelési intézményekben
SZMSZ
4
Az SZMSZ elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Az intézmény szervezeti és működési szabályzatának elfogadása a nevelőtestület véleményének kikérése után történik. A fenntartóra többletkötelezettséget hárító rendelkezések esetén a fenntartó belegyezése is szükséges. A szabályzat nyilvános, az intézmény honlapján megtekinthető. Nyomtatott példányai a gazdasági irodában, a titkárságon és az iskolai könyvtárban találhatók. Az SZMSZ személyi és időbeli hatálya A szervezeti és működési szabályzat, valamint a mellékletét képező egyéb szabályzatok betartása az intézmény minden munkavállalójára és tanulójára kötelező érvényű. A szabályzat határozatlan időre szól és a fenntartó jóváhagyása után 2013. szeptember 1-jén lép hatályba. Az intézmény általános jellemzői Név:
Debreceni Bethlen Gábor Közgazdasági Szakközépiskola
OM azonosító:
031227
Törzskönyvi azonosító szám:
674874
Székhelye:
4026, Debrecen, Piac utca 8.
Tagintézménye:
Debreceni Bethlen Gábor Közgazdasági Szakközépiskola Móricz Zsigmond Tagintézménye 4032 Debrecen, Jerikó u.17-21.
Alapítója, alapítás dátuma:
Debreceni Kereskedő társulat, 1857.
Fenntartója, működtetője:
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Debrecen Megyeközponti Tankerület
Intézménykódja:
82007
Az intézmény további adatait és ellátandó alapfeladatait az Alapító Okirat tartalmazza. Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre A Bethlen Gábor Közgazdasági Szakközépiskola részben önállóan működő, előirányzatai felett részjogkörrel rendelkező költségvetési szerv, személyi juttatások, munkaadót terhelő járulékok és
SZMSZ
5
szakmai tevékenységgel összefüggő speciális kiadások előirányzatai felett jogosult rendelkezni. A pénzügyi-gazdasági feladatokat a fenntartó látja el. Képviselője a tankerület igazgatója. A munkamegosztás, a felelősségvállalás rendjét, valamint az előirányzat feletti jogkör gyakorlásának rendjét a fenntartó SZMSZ-e rögzíti. Az intézmény fenntartási és működési költségeit a fenntartó naptári évre összeállított és jóváhagyott költségvetésében irányozza elő. Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos közvetítési feladatait a gazdasági összekötő látja el. Az intézményi étkeztetés biztosítása Az intézmény saját konyhát nem működtet,a tanulók az önkormányzati működtetésű diákétkeztetési helyeket vehetik igénybe; iskolai büfét szerződéses formában biztosít. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg:
az alapító okirat a szervezeti és működési szabályzat a pedagógiai program
a házirend
A fenti dokumentumokon túl az intézmény működését a tanév rendjét és feladatait összegző munkaterv, ütemterv, valamint az intézmény saját belső szabályzatai határozzák meg.
SZMSZ
6
1. A működés rendje
Az iskola tanulóinak munkarendje, a házirend Az iskolai házirend tartalmazza a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, az iskolai munkarenddel kapcsolatos előírásokat. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama Az intézményben az első tanítási óra kezdete 7:30. Az emlélet órák 45, a gyakorlatiak 60 percesek. A tanítási órák közötti szünet időtartama 15 perc, kivéve az ötödik és hatodik óra közötti 20 perces szünetet. A hetedik tanítási óra befejezésének időpontja 14.15. A tanítási órák és a tanórákon kívüli foglalkozások között 20 szünetet kell beiktatni. Amennyiben az intézmény vezetője az adott tanítási napra rövidített órákat rendel el, úgy köteles azok időtartamáról dönteni, az iskola dolgozóit és tanulóit pedig idejében tájékoztatnia változásokról. A tanítási órák látogatására csak az intézmény vezetői és a nevelőtestület tagjai jogosultak. Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje Az iskola Piac utcai épülete szorgalmi időszakban 6:30-tól 19:00-ig, a tagintézmény Jerikó utcai épülete pedig 6:30-tól az utolsó tanítási óra végéig tart nyitva. A nyitásról és zárásról, valamint a riasztórendszerhez való hozzáférésről külön szabályzat rendelkezik. Tanítási szünetekben az intézmény Piac utcai épületét 8:00 és 12:00 között lehet igénybe venni. A nyári szünet alatt heti ügyeleti rend kerül meghatározásra. A szokásos nyitva tartási rendtől való eltérésre az intézményvezető ad engedélyt beadott kérelmek alapján. Attól az időponttól kezdve, melytől az intézmény tanulót fogad, addig az időpontig, amíg saját tanulói tartózkodnak az intézményben, felelős vezető tartózkodik az épületben. A vezetők és pedagógusok évente meghatározott módon, havonta meghatározott rendben a tanítás idején ügyeletet tartanak. Az ügyeleti rend az épületben kifüggesztésre kerül. A tagintézményben az utolsó tanítási óra végéig a tagozatvezető látja el a vezetői ügyeletet. Minden tanuló és szaktanár köteles a tanítási óráját megelőzően legalább 10 perccel megérkezni az iskolába. A tanárok egyedi mágneskártyákkal számítógépes rendszeren
SZMSZ
7
rögzítik az iskolába történő belépés és az eltávozás időpontját a portán. A mágneskártyák használata kötelező. A havi kimutatást ki kell nyomtatni és az intézményvezetőnek hitelesíteni. Technikai probléma esetén a pedagógus köteles azt a rendszergazdának jelezni, illetve új mágneskártyát kérni. Különleges méltánylást igénylő esetben az igazgató írásbeli kérelemre engedélyezhet 3 napnál nem hosszabb távollétet, ezt azonban óracserével vagy szívességi helyettesítéssel a kérvény benyújtója köteles alátámasztani és az igazgatóhelyettesekkel egyeztetni. A technikai dolgozók naponta jelenléti ívet vezetnek benntartózkodásukról. Ennek ellenőrzése a gondnok feladata. A portaszolgálat az intézményben hétköznap a megadott időben, hétvégén és munkaszüneti napon egyedi elrendelésre kerül megszervezésre. Diák az iskola épületét a délelőtti tanítási idő alatt nem hagyhatja el. Indokolt esetben a szülő írásbeli kérése alapján az osztályfőnök, rendkívüli esetben az osztályfőnök vagy az igazgatóhelyettesek adhatnak erre engedélyt. E szabály betartását az iskola portása ellenőrzi. A szabadidő kulturált eltöltésének lehetőségét az iskola a könyvtárban, valamint a klubhelyiségben biztosítja, melyek nyitva tartását és használatának rendjét külön szabályzat határozza meg. A tanulók iskolában tartózkodására vonatkozó szabályokat a házirend rögzíti. Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása A tanítási órák és tanórán kívüli foglalkozások ideje alatt - hétfőtől péntekig 7:15 és 17:00 között - az iskolavezetés legalább egy tagja az intézményben tartózkodik. Az intézményvezető helyetteseivel és a tagintézmény-vezetővel közösen a tanév elején vezetői ügyeleti beosztást készít, amely a tanári szobában, az irodák ajtaján kifüggesztésre kerül. A beosztás az iskola honlapján is hozzáférhető. Szükség esetén a beosztás módosítható. A tanítási szünetek ideje alatt is vezetői ügyeleti rend van érvényben, melyről szintén az iskola honlapja ad tájékoztatást. Az igazgató a benntartózkodásról és eltávozásról a fenntartót értesíti. A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása A pedagógusok munkarendje az órarend, az éves munkaterv, a felügyeleti és helyettesítési rend, valamint az intézményi programokkal, eseményekkel kapcsolatos elvárások alapján kerül meghatározásra, a mindenkori jogszabályi háttér figyelembe vételével. A pedagógus
SZMSZ
8
heti 40 órás munkaidőkeretben végzi munkáját, napi munkaidejének egy része fölött maga, egy része fölött pedig az intézmény rendelkezik az ellátandó munkaköri feladatoknak megfelelően. A benntartózkodás ideje 32 óra. Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje A főállású munkavállalók munkaideje 40 óra, amelyet – munkaköri leírásuknak és beosztásuknak megfelelően – az intézményben kötelesek tölteni. A részmunkaidő beosztását a munkaszerződés részletezi. Egyebekben rájuk a Munka Törvénykönyvének rendelkezései az irányadóak.
SZMSZ
9
2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje
A vezetői ellenőrzés célja: Az iskola vezetése e szabályzat elkészítésével meghatározza, hogy az intézmény működésével kapcsolatban az intézmény dolgozói közül kik, milyen szempontok szerint, milyen módszerrel és milyen gyakorisággal ellenőrizhetnek. Leírja a vezetői ellenőrzés eljárásrendjét, az ellenőrzési terv tartalmát, valamint az ellenőrzés során szerzett információk felhasználásának módját.
Érvényességi terület E szabályzat a Debreceni Bethlen Gábor Közgazdasági Szakközépiskola nevelő-oktató munkájára, illetve az ezzel összefüggő működési feladatokra érvényes. Felelősségi kör Igazgató E szabályzat elkészítésére, felülvizsgálatára. A szabályzatban leírtak megvalósításának koordinálására, irányítására. A vezetői ellenőrzés eljárásrendjének betartására, az ellenőrzés során szerzett információk szabályzat szerinti felhasználására, intézkedések meghozatalára.
Fogalom-meghatározások Ellenőrzési terv: Az a dokumentum, amely meghatározza, hogy adott évben, kik, milyen célból, milyen szempontok alapján, mikor, milyen módszerrel, kiket ellenőriznek, illetve milyen módon rögzítsék az ellenőrzésen tapasztaltakat. Feljegyzés ellenőrzésről: Az ellenőrzés során nyert tapasztalatok írásos rögzítésére alkalmas dokumentum. Intézkedés ellenőrzésre: Az ellenőrzés tapasztalataira készült vezetői intézkedés és végrehajtását kontrolláló adatokat tartalmazó dokumentum.
SZMSZ
10
Ellenőrzés: Az intézmény működésének vizsgálata abból a szempontból, hogy megfelel-e a pedagógiai programban, a minőségirányítási programban leírt céloknak, minőségcéloknak, tantervi és egyéb követelményeknek, központi, fenntartói, helyi intézményi normáknak, hatályos jogszabályoknak. Óra,foglalkozáslátogatási jegyzőkönyv: Az a dokumentum, amelynek szempontjai alapján a vezetők a tanítási év folyamán vizsgálják a tanórai tevékenységet. Dokumentumelemzés szempontjai: Az a szempontsor, amely alapján a vezetők a tanítási év folyamán vizsgálják a pedagógusok iskolai dokumentumait.
Eljárás E szabályzatot az igazgató készíti el és vizsgálja felül. Az intézményi ellenőrzés területeit, ellenőrzést végzők körét, módszereit, gyakoriságát az igazgató határozza meg, majd e szabályzatban rögzíti.
Ellenőrzés területei
Ellenőrzés tartalma
Törvényességi Jogi ellenőrzés
Ellenőrzést
Ellenőrzés
Ellenőrzés
végezhetik
módszerei
Iskolavezetés
Önellenőrzés
gyakorisága Évente
Igazgató
Dokumentum
Évente
szabályozások: SZMSZ, Házirend, belső szabályzatok Munkáltatói
ellenőrzés
dokumentumok: munkaköri leírások, személyi anyagok PP munkatervi lebontásai
Munkaközösség vezetők
Dokumentum ellenőrzés
Évente
SZMSZ
11
Munkarend,
Iskolavezetés
munkafegyelem
Megfigyelés,
Látogatások
pontos érkezés,
alkalmával,
órakezdés,
illetve heti egy
órabefejezés
ellenőrzés alkalmával
Tanügyi
Igazgató,
Dokumentum
dokumentumok:
igazgatóhelyettesek,
ellenőrzése
Tanulói
tagintézmény-vezető
nyilvántartás,
munkaközösség-
statisztika,
vezetők
Évente
törzskönyvek, bizonyítványok, baleseti nyilvántartások, tantárgyfelosztás, órarend, vizsgák dokumentumai, kilencedikesek beíratása táblázat, gyermekbaleseti nyilvántartás, irattár Osztálynaplók,
Ua.
Dokumentum
Félévente
ellenőrzése
csoportnaplók, szakköri naplók, ügyeleti naplók stb. Bérek, változó bérek, megbízások
Igazgató
Szakmai és pénzügyi dokumentumok ellenőrzése
Negyedévente
SZMSZ
12
Pályázatokhoz
Igazgató
Szakmai és
kapcsolódó
pénzügyi
pénzeszközök
dokumentumok
Negyedévente
ellenőrzése Taneszközhöz
Igazgató,
Szakmai és
Évente
kapcsolódó
igazgató
pénzügyi
nyilvántartás
dokumentumok
(taneszköz leltár)
helyettesek, i tagintézményvezető,
Szakmai
Pedagógiai,
Iskolavezetés,
Önellenőrzés
4 évente
ellenőrzés
program célkitűzései
munkaközösség vezetők
Tantervi
Igazgató,
Óralátogatás,
követelmények
igazgatóhelyettesek,
dokumentumok
teljesítése
munkaközösség-
ellenőrzése
Óralátogatás, pedagógusonként évente legalább két alkalommal
ellenőrzése
vezetők
Ifjúságvédelmi tevékenység
Igazgató,
Tanmenet, foglakozási terv,
Igazgató, iskolavezetés
Szempontok
Igazgató,
Dokumentumok Évente
igazgatóhelyettes,
ellenőrzése
ifjúságvédelmi megbízott ellenőrzése tanár
szakköri terv stb.
Diák önkormányzati tevékenység
Dokumentumok Évente, ill.
szükség szerint
Évente
alapján
DÖK vezető
Tanórán kívüli
Igazgató,
Dokumentumok
tevékenységek
iskolavezetés
ellenőrzése
Félévente
SZMSZ
13
Ügyeleti feladatok Iskolavezetés DÖK-patronáló ellátása
Megfigyelés,
Heti egy
feljegyzés
alkalommal
Vezetői ellenőrzés eljárása:
Az előző évi értékelés és ellenőrzés tapasztalatai, az éves munkaterv alapján, valamint a fenti táblázat figyelembe vételével az igazgató egy évre szóló ellenőrzési tervet készít, majd ismerteti az intézmény dolgozóival minden tanév indításakor.
Az ellenőrzési terv alapján minden ellenőrzésben érintett terv szerint végzi az éves ellenőrzést, és az ellenőrzés elvégzése után két héttel (határidőt nem tűrő hiba esetén azonnal) leadja a feljegyzés az ellenőrzésről dokumentumot az intézmény igazgatójának.
Az igazgató- az azonnali intézkedést kivéve - negyedévenként összegzi az ellenőrzések tapasztalatait, ismerteti az intézmény érintett dolgozóival, majd intézkedéseket hoz, illetve a felelősök, és a kontrollellenőrzések felelőseinek megjelölésével gondoskodik a hibák kijavításáról.
Az igazgató tanév végén záró összegzést készít, melyet ismertet az intézmény dolgozóival.
Az ellenőrzés során szerzett információk, dokumentumok, belső információk, azok nyilvánosságra hozataláról az igazgató dönt. Az ellenőrzés során szerzett tapasztalatokat a vezetés felhasználja az éves összegző értékelése, a munkatársak teljesítmény értékelése során, az intézményi szabályozó dokumentumok, munkatervek készítése, valamint az intézmény önértékelése során.
SZMSZ
14
3. Az intézménybe való belépés rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel Az intézménnyel közalkalmazotti és tanulói jogviszonyban nem állók részére az intézmény látogatása az alábbi rend szerint történik:
az intézménybe érkezőt a portás engedi be az épületbe
az ügyeletes diákok belépőcédulát állítanak ki, amelyen feltüntetik az intézménybe lépő nevét valamint azt, hogy kit keres
az egyik ügyeletes diák felkíséri az illetékes személyhez és visszamegy az ügyeletesi helyére
a vendég távozáskor leadja a belépő cédulát, aláíratva azzal a személlyel, akinél tartózkodott
Amennyiben a vendég nem tudja igazolni látogatása célját, agresszív, megbotránkoztató, az iskolai légkört zavaró viselkedést tanúsít, sértő hangnemet használ az iskola bármely dolgozójával szemben vagy bizonyíthatóan alkohol vagy tudatmódosító szer hatása alatt áll, az iskola portása, illetve az iskolavezetés képviselője korlátozhatja vagy megtagadhatja az iskolába való belépését és az iskola területéről történő azonnali távozásra szólíthatja fel. Minden olyan esetben, amikor az iskolavezetés képviselője nincs jelen, az iskola portása illetve bármely jelen lévő dolgozója - köteles értesíteni az iskolavezetést illetve az intézményben aznap ügyeletesként tartózkodó pedagógust. A biztonsági kamerák jelenlétére felhívó piktogramok tudomásul vételét jelenti az intézmény területére való belépés. A kamerák használatának szabályzatát a függelékben és a házirendben tesszük közé.
SZMSZ
15
4. A tagintézménnyel való kapcsolattartás rendje
Az iskola Móricz Zsigmond Tagintézménye elkülönült épületrészben, a Jerikó u.17-21. alatt található. A tagintézmény tanulói és dolgozói a főépületben elhelyezettekkel azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek. A tagintézmény-vezető tagja az iskolavezetésnek, távollétében az iskolavezető első számú helyettese. A hét egy napját a főépületben tölti, részt vesz a nyári és szünidei vezetői ügyelet ellátásában. A munkaköri leírásában szabályozott leadott jogokat gyakorolja. Vezeti és szervezi a tagintézmény értekezleteit, ünnepélyeit. A szalagavató iskolai szinten kerül lebonyolításra. A kapcsolattartás mindennapos, intézményi telefonon, a közös Taninform rendszeren és személyes egyeztetésen alapul.
SZMSZ
16
5. A vezetők és szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje és formái, a feladatmegosztás, a kiadmányozás és képviselet szabályai Az iskolavezetés minden hétfőn 8 és 11 óra között a stratégiai és operatív teendők heti megtervezésére és felosztására vezetői értekezletet tart. A vezetői értekezlet első órájában az aktuális feladatok megbeszélése céljából a gazdasági összekötő és az iskola gondnoka is jelen van. Az intézményi kiadmányozás tekintetében a KLIKE körleveleiben meghatározott eljárás alapján kell eljárni. Az intézmény képviseletére és az intézményi dokumentumok kiadmányozására alapesetben az intézmény vezetője jogosult. Akadályoztatása esetén a helyettesítés általános szabályai lépnek életbe. Az igazgatóhelyettesek részére leadott vezetői hatáskörök: érettségi vizsga szervezése, lebonyolítása tantárgyfelosztás kivitelezése, órarendi döntések előkészítése helyettesítési rend meghatározása az elektronikus naplóval kapcsolatos feladatok ellátása iskolai honlap, médiakapcsolat, PR-tevékenység ellátása beiskolázás előkészítése tanulmányi versenyek szervezése ADAFOR rendszer kezelése A gyakorlatioktatás-vezető részére: beiskolázás előkészítése iskolai adminisztráció ellenőrzése szakmai évfolyamokra történő beiskolázás előkészítése szakmai vizsgák szervezése tandíj, térítési díj meghatározása
SZMSZ
17
bérleti díjak megállapítására vonatkozó javaslatok, bérleti szerződések előkészítése
Tagintézmény-vezető részére: tantárgyfelosztás és órarend elkészítése helyettesítés rendjének meghatározása tandíj, térítési díj meghatározása iskolai adminisztráció ellenőrzése érettségi és szakmai vizsgák szervezése operatív feladatokban való részvétel
Az iskola vezetője és a diák sportkör (DSE) minden tanév elején áttekinti az együttműködési megállapodást és a mindennapos testnevelésről valamint az iskolai alapfeladatok ellátásából a felekre háruló kötelezettségeknek megfelelően újra szabályozzák együttműködésüket.
SZMSZ
18
6. Az intézmény vezetőjének akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend
Az intézményvezetés helyettesítési rendje Az intézmény vezetője
Az Nkt. 69. §-ának előírásai szerint az igazgató a köznevelési intézmény felelős vezetője. Felelőssége az intézmény működésének valamennyi kérdésére kiterjed.
Az igazgató feladata a nevelő-oktató munka biztonságos feltételeinek megteremtése, az iskola pedagógiai tevékenységének irányítása, a szakszerű, törvényes működés és a hatékony gazdálkodás biztosítása, valamint az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetése. A munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó kérdésekben jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Az igazgató dönt az intézmény működésével kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az igazgató jogosult az intézmény hivatalos képviseletére, valamint az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, leveleknek és szabályzatoknak aláírására. Jogkörét esetenként, illetve a vezetői helyettesítés rendjében meghatározott módon helyetteseire, vagy az intézmény más munkavállalójára átruházhatja.
Az intézményvezető közvetlen munkatársai
Az igazgató vezetői munkáját egyéni felelősséggel, valamint közvetlen munkatársai közreműködésével végzi. Az intézményvezető közvetlen munkatársai: igazgatóhelyettesek tagintézmény-vezető gazdasági összekötő iskolatitkár
SZMSZ
19
Munkájukat munkaköri leírásuk alapján, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az igazgatót távollétében 1. a tagintézmény-vezető 2. az igazgatóhelyettes 3. a tagintézmény-vezető helyettesíti.
SZMSZ
20
7. Az intézményi közösségek közötti a kapcsolattartás formái és rendje Az iskolaközösség az iskola minden tanulóját és munkavállalóját jelenti.
A munkavállalói közösség magában foglalja a pedagógusok, a pedagógiai munkát közvetlenül segítők valamint az egyéb (technikai) dolgozók összességét. Az Intézményi Tanács saját munkaterv alapján ülésezik.
A szülői munkaközösség
Az intézményben működő szülői szervezet a szülői munkaközösség. A szülői munkaközösség saját szervezeti és működési rendjéről, programjáról, tevékenységéről, valamint elnökének és tisztségviselőinek megválasztásáról a jogszabályi háttérnek megfelelően szótöbbséggel dönt. A szülői munkaközösség figyelemmel kíséri a pedagógiai munka eredményességét, a tanulói jogok érvényesülését, tisztségviselői pedig vitás esetekben állásfoglalást kérhetnek az intézmény vezetőjétől és javaslatot tehetnek az iskolavezetés számára. A munkaközösség munkáját és az iskolavezetéssel való kapcsolattartás folytonosságát egy patronáló pedagógus segíti igazgatói megbízás mellett. A szülői szervezet saját SZMSZ-e a függelékben található.
A diákönkormányzat A diákönkormányzat az iskola tanulóinak jogait és érdekeit képviselő szervezet. A diákönkormányzatban minden osztályt egy (helyettesével együtt két) tanuló képvisel, akik kapcsolatot
tartanak
az
osztályközösség,
a
diákönkormányzat
vezetője
és
a
diákönkormányzatot segítő pedagógusok között. A diákönkormányzat tagjai minden évben szavazással választanak elnököt a szervezet élére. A diákönkormányzat tagjai havi rendszerességgel gyűléseken vesznek részt, ahol véleményt nyilváníthatnak, illetve javaslatot tehetnek
az
iskola
életével,
rendezvényeivel
kapcsolatban.
A
diákönkormányzat
megbeszélésein meghívottként részt vehet az iskolavezetés képviselője is. Véleményezési jogkörét a 20/2012 EMMI rendelet 120. §-ban lefektetett szabályozás pontosítja.
SZMSZ
21
A diákönkormányzat munkáját pedagógusok segítik: ők koordinálják a diákönkormányzat munkáját,
biztosítják
az
iskolavezetés,
az
osztályfőnöki
munkaközösség
és
a
diákönkormányzat közötti folyamatos információáramlást, valamint részt vesznek az iskola rendezvényeivel, ünnepségeivel kapcsolatos szervező munkában. A diákönkormányzati napra hagyományosan a tavaszi szünet előtti utolsó tanítási napon kerül sor, a diákönkormányzatban dolgozó tanulók, a segítő pedagógusok és felkért előadók, szervezetek közreműködésével. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket, eszközöket és helyiségeket (klub, stúdió, tantermek) az iskolavezetés biztosítja. Az intézményben 3 tagú Intézményi Tanács működik, saját ügyrendje szerint. Az osztályközösségek
Az iskola tanulóinak legalapvetőbb közössége az osztályközösség. Az osztályközösség vezetésével az igazgató az osztályfőnököt bízza meg az osztályfőnöki munkaközösség és a nevelőtestület véleményének kikérése mellett.
Az osztályfőnök
aktívan részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, az éves munkaterv összeállításában
kiemelt figyelmet fordít az intézmény nevelési programjának megvalósítására
képviseli osztályát a nevelőtestület és az iskolavezetés előtt, ismerteti és segít végrehajtani az iskolavezetés és a nevelőtestület céljait
közreműködik a tanulók beíratásában
ellátja a tanulókkal kapcsolatos adminisztratív feladatokat (törzskönyv elkészítése, a tanulói adatok változásainak nyomon követése, hiányzások és késések regisztrálása az elektronikus naplóban, érdemjegyek nyomon követése, bizonyítvány írása, statisztikai beszámolók készítése)
folyamatos kapcsolatot tart szülőkkel, a szülői szervezettel, szülői értekezleteket tart, rendkívüli esetben osztályértekezletet szervez az iskolavezetés és az osztályban tanító szaktanárok bevonásával
tájékoztatja a tanulókat az őket megillető támogatásokról, kedvezményekről, pályázati lehetőségekről
SZMSZ
22
a helyi tanterv alapján tanmenetet készít
a tanév elején ismerteti a tanulókkal és a szülőkkel az iskola házirendjét, esetleges módosításait
figyelemmel kíséri tanítványai személyiségének alakulását, képességeinek kibontakozását, elősegíti az osztályközösség kibontakozását
tájékoztatja tanulóit a választható foglalkozásokról és a jelentkezés feltételeiről
felméri és rögzíti a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, különleges bánásmódban részesülő tanulókat
folyamatos kapcsolatot tart az ifjúságvédelmi felelőssel, a pedagógiai szakszolgálatokkal, a kollégiumi nevelőtanárokkal, fejlesztő pedagógusokkal, valamint a diákönkormányzatot segítő pedagógusokkal
különös figyelmet fordít a tanulók hiányzásainak, késéseinek rögzítésére, azok okainak feltárására, a hiányzásokról értesítést készít a jogszabályi előírásoknak megfelelően
értesíti a szülőt a tanuló gyenge tanulmányi előmeneteléről
félévenként minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, az osztályozó konferencián ismerteti javaslatát a kollégákkal
a tanulók jutalmazása és büntetése tekintetében betartja a házirendben meghatározott fokozatokat
osztályával részt vesz az iskolai programokon, szabadidős foglalkozásokat, kirándulásokat szervez
segíti és nyomon követi a tanulók kötelező orvosi vizsgálatát
programokat szervez a tanulók testi, lelki, erkölcsi nevelésével, az egészséges életmóddal kapcsolatban, figyelmet fordít a helyes tanulási módszerek kialakítására
tájékoztatja a tanulókat és szüleiket az érettségi, szakmai vizsgákról, segíti a vizsgák előkészítését, lebonyolítását, megbízás alapján jegyzői feladatokat lát el
segíti tanítványai pályaválasztását, tájékoztatást nyújt az elhelyezkedési, továbbtanulási lehetőségekről, a felvételi rendszerről
betartja az adatkezelés szabályait, a tudomására jutott információkat bizalmasan kezeli
A belső kapcsolattartás általános formái és rendje
SZMSZ
23
Az intézmény szervezeti felépítése meghatározza a belső kapcsolattartás alapvető csatornáit. A munka hatékonyabbá tételét a pedagógusok közvetlen értesítési rendszere segíti. Az iskola körlevélben tájékoztatja a nevelőtestület tagjait a rendkívüli eseményekről, az azonnali döntést igénylő helyzetekről, a munkájukat közvetlenül érintő jogszabályi változásokról, valamint a nevelőtestületi értekezletek időpontjairól és napirendi pontjairól. Az értekezleteket követő beszámolók is körlevél formájában jutnak el a pedagógusokhoz. Személyre szóló, határidős feladatok esetén a pedagógus köteles visszajelzést küldeni a feladat elvégzéséről az iskolavezetés által megszabott határidőig.
A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái Szülői értekezletek, fogadóórák Az iskola tájékoztatási kötelezettségét szülői értekezletek és szaktanári fogadóórák keretében teljesíti. Az osztályfőnök félévente egy szülői értekezletet tart, de aktuális problémák, szervezési feladatok esetén több értekezlet is összehívható, rendhagyó esetben az iskolavezetés kezdeményezésével vagy képviseletével. Összevont szülői értekezletet az igazgató hívhat össze. Félévente egyszer sor kerül a délutáni szaktanári fogadóórák megtartására. A szülőnek, gondviselőnek ugyanakkor lehetősége van a délutáni fogadóórákon kívüli időpontban is egyeztetni a szaktanárral, előzetes időpont-egyeztetés után vagy az iskola honlapján közzétett listán szereplő időpontban.
SZMSZ
24
8. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása illetve a feladattal megbízott beszámolása A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelésioktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.
A nevelőtestület a) a pedagógiai program elfogadásáról, b) az SZMSZ elfogadásáról, c) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról, d) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról, e) a továbbképzési program elfogadásáról, f) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról, g) a házirend elfogadásáról, h) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról, i) a tanulók fegyelmi ügyeiben, j) az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról, k) jogszabályban meghatározott más ügyekben dönt. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. (vezetői megbízás, igazgatói pályázat stb.) A fegyelmi eljárásban (tanulói, ill. alkalmazotti) döntési, döntés előkészítési, javaslattételi jogkörét a fegyelmi bizottságra átruházhatja. Ebben az esetben a képviseletében eljáró (k) a legközelebbi nevelőtestületi értekezleten számolnak be elvégzett munkájukról.
SZMSZ
25
Nevelőtestületi leadott hatáskör A nevelőtestület a félévi és év végi osztályzatok megállapításának jogát az adott osztályban tanító pedagógusok összességére ruházzák, aki az osztályozó konferencián ezt elvégzik, A beszámolás a félévi, ill. év végi értékelő nevelőtestületi értekezleten történik.
SZMSZ
26
9. A külső kapcsolatok rendje, formái
A külső kapcsolatok rendszere és formája Az iskola ifjúságvédelmi feladatainak ellátása során több külső szervvel tart fenn kapcsolatot, mint például a fenntartó, a kollégiumok, a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, az iskolaegészségügyi hálózat, a pedagógiai szakszolgálatok, a pedagógiai szakmai szolgáltatók, a gyámhivatal, a polgármesteri hivatal jegyzője és a rendőrség. Fenntartó -
napi kapcsolattartás a törvényi szabályozásainak megfelelően, melynek első számú felelőse az igazgató
-
törekvés a precíz, pontos adatszolgáltatásra
-
a KLIK körleveleinek, előírásainak és utasításainak betartása az intézmény minden alkalmazottjának alapvető feladata
-
a gazdasági összekötőn és az eljárón valamint a gondnokon keresztül a napi működtetési feladatok megoldása
Kollégiumok
A kapcsolattartás megvalósításáért az iskola igazgatója által megbízott igazgatóhelyettes és a kollégiumok igazgatói a felelősek.
Kölcsönösen értesítik egymást az intézmények működését, az iskola adott kollégiumban elhelyezett tanulóit érintő fontos eseményekről.
Az iskola rendszeresen lehetőséget biztosít a kollégiumi nevelőtanároknak, hogy betekinthessenek az E-naplókba és ellenőrizzék a csoportjukba tartozó tanulók tanulmányi előrehaladását, hiányzásait, magatartásával kapcsolatos bejegyzéseit.
Az osztályfőnökök és a csoportvezetők kapcsolatot tartanak, rendszeresen megbeszélik a tanulókkal kapcsolatos problémákat, látogatást tesznek a partnerintézményben.
Az iskola diákönkormányzata összehangolja programját a kollégiumok kulturális és sportprogramjával.
Az intézmények vezetői részt vesznek azon partnerintézmények ünnepségein, jelentős eseményein, ahol az iskola kollégiumban elhelyezett tanulói érintettek.
SZMSZ
27
Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat Elsőfokú jelzőrendszerként működünk, ld. a gyermekvédelmi fejezetben. Pedagógiai szakszolgálatok A törvényi előírások pontos követésével látjuk el problémajelzői feladatainkat. A szakszolgálat vizsgálatkérő
lapja
segítségével
a
szülővel
egyeztetve
tanulói
szakvizsgálatot
kezdeményezünk. A hozzánk beérkező szakvéleményben foglaltakat követjük, kétség estén egyeztetést kezdeményezünk az érintett tanuló segítésének módjáról. Szakmai szolgáltatók A pedagógiai-szakmai szolgáltatók tevékenységét, hírleveleit nyomon követjük, az általuk kínált továbbképzési, versenyeztetési, pályaorientációs stb. tevékenységbe bekapcsolódunk. Felkérés esetén intézményi vagy egyéni szintem szakmai bemutatókat, előadásokat, konferenciákat szervezünk. Egészségügyi szolgáltatók Az iskola rendszeres kapcsolatot tart a tanulók iskola-egészségügyi ellátást biztosító szervezettel. Az iskolaorvos és az iskolai védőnő a hatályos jogszabályi keretek között felelős a tanulók kötelezően előírt szűrővizsgálatának ütemezéséért és lebonyolításáért, a tanulók egészségügyi dokumentációjának vezetéséért, emellett eseti ellátást végez. Részt vesz a rendhagyó órák lebonyolításában, kapcsolatot tart az ifjúságvédelmi feladatokat segítő intézményekkel és az egészségügyi intézményekkel. Munkája során rendszeresen konzultál az osztályfőnökökkel, az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével, a testnevelőkkel, az iskolapszichológussal, valamint az ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott pedagógussal. Rendelési ideje a tanév elején kerül meghatározásra. Az iskola partnerei segítségével rendhagyó órákat szervez az egészséges életmóddal, a szexuális
felvilágosítással
kapcsolatban,
valamint
drogprevenciós,
foglalkozásokat tart az iskola pedagógusai és külső szervezetek bevonásával.
mentálhigiénés
SZMSZ
28
10. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok, az ünnepélyek és megemlékezések rendje
Az intézmény hagyományainak ápolása, arculatának, jó hírének megőrzése a mindennapok állandó feladata, a diákság és a dolgozók teljes felelősséggel tartoznak érte. A jeles alkalmakról való méltó megemlékezés a teljes nevelőtestület kötelessége, beosztásától, tanított szakjaitól függetlenül. A személyes példamutatás mellett az öltözködési intézményi előírások betartása és betartatása mindannyiónkkal szemben elemi elvárás. Ünnepélyek
Tanévnyitó
Október 23.
Szalagtűző
Március 15.
Ballagás
Tanévzáró
Megemlékezések
Iskolánk névadójának Bethlen Gábor szobrának koszorúzása ( tanévnyitó ünnepélyen)
Október 6. (osztályszinten)
Kommunista diktatúrák áldozatairól (02. 25.) (osztályszinten)
A holokauszt áldozatairól (04. 16.) (osztályszinten)
A nemzeti összetartozás napjáról (06.04. osztályszinten)
A finnugor népek összetartozásának napjáról ( okt. 3. vasárnapja)
Egyéb rendezvények (Ezeket a rendezvényeket a DÖK, az DSE, a Szülői Szervezet, az alapítványok stb. rendezésében bonyolítjuk le)
Elsősavató
Télapó ünnepség
Karácsonyi ünnepség és vásár
SZMSZ
Diákvállalkozások vásárai (szülői értekezletek, nyílt nap, felvételi vizsga, Valentin nap, Anyák napja , stb.)
Végzősök bálja
Iskolai sportnapok
DÖK nap
Hagyományosan megrendezett sportversenyek
Intézményi véradás
DÖK és DSE alakuló ülése (minden tanév elején)
Sporttáborok
Egyéb táborok
Országos és nemzetközi sportrendezvények
Jubileumi rendezvények (tanulmányi versenyek, stb.)
29
SZMSZ
30
11. A szakmai munkaközösségek együttműködésének, kapcsolattartásának rendje, részvételük a pedagógusok munkájának segítésében A
nevelési-oktatási
intézményben
legalább
öt
pedagógus
hozhat
létre
szakmai
munkaközösséget. Egy nevelési-oktatási intézményben legfeljebb tíz szakmai munkaközösség hozható létre. A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában. A szakmai munkaközösség tagja és vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha köznevelési szakértőként nem járhat el. A szakmai munkaközösség gondoskodik a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak nevelő-oktató munkájának szakmai segítéséről. Külön szakmai munkaközösség működik a tagintézményben. A szakmai munkaközösséget munkaközösség-vezető irányítja, akit a munkaközösség véleményének kikérésével az intézményvezető bíz meg legfeljebb öt évre. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei és azok tevékenysége
A
Nkt.
71.
§
értelmében
a
nevelési-oktatási
intézmény
pedagógusai
szakmai
munkaközösségeket hozhatnak létre. A munkaközösségek szakmai, módszertani kérdésekben segítséget adnak az intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. Az intézményben az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: angol nyelvi humán informatikai közgazdasági matematika német-francia osztályfőnöki tagintézményi természettudományi testnevelési
SZMSZ
31
A szakmai munkaközösséget munkaközösség-vezető irányítja, akit az intézményvezető bíz meg a munkaközösség véleményének kikérésével. Azok a tanárok, akik szakmai munkaközösségbe nem tartoznak, kötelesek az iskolavezetés vagy az általa megbízott személy irányítása szerint dolgozni. A szakmai munkaközösségek
kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét;
fejlesztik, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka színvonalát, minőségét, tökéletesítik a szaktárgyi oktatás tartalmát, módszertani eljárásait;
figyelemmel kísérik a szaktárggyal kapcsolatos pályázatokat, versenyeket, megszervezik azok lebonyolítását, kihirdetését;
összeállítják és fejlesztik az osztályozó és érettségi vizsgák tételsorait
szervezik a pedagógusok továbbképzését, véleményezik az álláshelyek pályázati anyagát, részt vesznek a pedagógus minősítésében és a belső ellenőrzési folyamatokban;
javaslatot tesznek az iskolai könyv- és eszközállomány fejlesztésére, a költségvetésben rendelkezésre álló források hatékony felhasználására;
mentorálják a pályakezdő pedagógusokat, fejlesztik a munkatársi közösséget.
A pedagógusok nagyobb része egyidejűleg több munkaközösség munkájában is részt vesz. A munkaközösség-vezetők az iskolavezetéssel együtt rendszeresen üléseznek, egyeztetnek. A munkaközösségek értékelései a félévi, illetve évzáró értekezleteken összesítésre kerülnek, a tapasztalatok pedig beépítésre kerülnek a következő tanév munkatervébe, valamint a pedagógiai programba.
A munkaközösség-vezető személye és feladatai A megalakuló munkaközösségek javaslata alapján az intézményvezető bízza meg 5 évre a munkaközösség-vezetőt. A megbízás szempontjai: a munkaközösség egyetértése, legalább 3 éves kiemelkedő szakmai munka. A munkaközösség-vezető
összeállítja a munkaközösség éves programját, a munkaközösségi értekezletek rendjét;
SZMSZ
32
koordinálja a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség munkájáért;
ellenőrzi a tagok munkáját, munkafegyelmét és a munkaközösségen belüli arányos munkamegosztást;
képviseli az iskolát, illetve munkaközösségét;
biztosítja az információáramlást az iskolavezetés és a munkaközösség tagjai között;
félévente írásos beszámolót vagy prezentációt készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára, illetve az intézményvezető részére;
a munkaközösség tagjaival egyeztetve, az órarendet figyelembe véve javaslatot tesz a munkaközösség tagjainak helyettesítési rendjére;
ha a munkaközösség valamelyik tagja hiányzik, a leadott helyettesítési rend alapján az igazgatóhelyettes a munkaközösség vezetővel közösen osztja be a helyettesítő kollégákat;
tájékozódik a módszertani fejlődés lehetőségeiről, bemutató órákat szervez, segíti a szakirodalom felhasználását;
javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a tagok jutalmazására;
állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait.
SZMSZ
33
12. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje
Az iskolaorvos és az iskolai védőnő feladatai Az iskola rendszeres kapcsolatot tart a tanulók iskola-egészségügyi ellátást biztosító szervezettel. Az iskolaorvos és az iskolai védőnő a hatályos jogszabályi keretek között felelős a tanulók kötelezően előírt szűrővizsgálatának ütemezéséért és lebonyolításáért, a tanulók egészségügyi dokumentációjának vezetéséért, emellett eseti ellátást végez. Részt vesz a rendhagyó órák lebonyolításában, kapcsolatot tart az ifjúságvédelmi feladatokat segítő intézményekkel és az egészségügyi intézményekkel. Munkája során rendszeresen konzultál az osztályfőnökökkel, az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével, a testnevelőkkel, az iskolapszichológussal, valamint az ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott pedagógussal. Rendelési ideje a tanév elején kerül meghatározásra. Az iskolapszichológus feladatai Az iskolapszichológus egyéni vagy csoportos foglalkozások keretében nyújt segítséget a tanulók
személyiségfejlődésével,
beilleszkedési
problémáival,
társas
kapcsolataival,
konfliktusaival, tanulási nehézségeivel és teljesítmény-fejlesztésével kapcsolatban. Nyomon követi a tanulók fejlődését, szűrővizsgálatokat szervez, segít a tanulóknak a testi-lelki egyensúly elérésében. Adott élethelyzetnek megfelelően krízistanácsadást nyújt. Segít a tehetséggondozásban, szükség esetén pályaorientációs konzultációt szervez. Munkáját az ifjúságvédelmi felelőssel és az osztályfőnökökkel összhangban végzi. A foglalkozások helye és ideje a tanév elején kerül meghatározásra. Az intézményi elsősegélynyújtás rendjét képzett elsősegélynyújtó alakítja ki és év elején ismerteti a tanulókkal és az alkalmazottakkal. Munkájában a pedagógiai asszisztens nyújt segítséget.
SZMSZ
34
13. Intézményi védő és óvó előírások
Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős: a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért; az iskola rendjének, biztonságának megőrzéséért; az energiafelhasználással való takarékoskodásért; a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit az iskola nyitva tartásáig használhatják. A tanulók az általuk használt helyiség, berendezés épségéért erkölcsileg és anyagilag is felelősek. A géptermekben, a tornateremben, kondicionáló termekben a tanulók csak pedagógus felügyelete mellett tartózkodhatnak, ezen helyiségek rendjét külön dokumentum szabályozza. A klubhelyiség működése, nyitva tartása a diákok által elfogadott szabályzat szerint zajlik. Az iskola felszereléseit, eszközeit csak az intézményvezető vagy helyettese engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet kölcsönadni. A krónikus beteg, valamint a testi, értelmi és érzékszervi fogyatékos tanulók esetében az iskolaorvos véleményének figyelembe vételével járunk el.
A dohányzás intézményi szabályai A nemdohányzók védelméről szóló 2011. évi XLI. törvény értelmében a dohányzás az intézmény egész területén és az intézmény bejárataitól számított öt méter sugarú körben szigorúan tilos. Erre a célra a felnőttek számára kizárólag az intézmény területén kívüli dohányzóhely használható. A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok A tanulói balesetek megelőzése érdekében az alábbi feladatokat kell ellátni:
minden év elején baleseti oktatásban kell részesíteni a tanulókat, melynek igazolása a baleseti jegyzőkönyv aláírásával történik;
SZMSZ
35
az intézmény vezetője a gondnokkal együtt évente bejárja az iskola épületét, minden baleseti veszélyforrást feljegyez és gondoskodik annak elhárításáról.
SZMSZ
36
14. Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők
A rendkívüli események megelőzése érdekében az iskola dolgozói mindennapi feladataik során kötelesek meggyőződni arról, hogy szokatlan, a tanulók és dolgozók testi épségét veszélyeztető tárgy, jelenség vagy tevékenység tapasztalható-e az intézmény területén. Rendellenesség vagy veszély esetén haladéktalanul kötelesek értesíteni az intézmény vezetőjét, valamint az illetékes szerveket. Az intézmény vezetője dönt a jogszabályban meghatározott esetekben rendkívüli tanulmányi szünet elrendeléséről a fenntartó értesítése mellett. Ha az intézmény munkavállalója tűz- vagy robbanásveszélyre, bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal vagy erre utaló üzenetet kap, köteles az eseményről azonnal tájékoztatni az intézmény legkönnyebben elérhető vezetőjét. A vezető a bejelentés valóságtartalma nélkül is köteles elrendelni a bombariadót vagy tűzriadót, melynek tényéről az iskolai csengő szaggatott jelzésével - lehetőség szerint az iskolarádión keresztül - kell az intézményben tartózkodókat tájékoztatni. Az iskola épületében tartózkodók az épület elhagyására készített tervnek megfelelően azonnal kötelesek elhagyni az épületet. A tantermek kiürítéséért, a tanulók biztonságos helyre kíséréséért és felügyeletéért a szaktanárok felelősek. A menekülésben résztvevő tanulók az irányító tanárok, szakoktatók utasításait kötelesek maradéktalanul végrehajtani. Az intézményvezető köteles gondoskodni az épület áramtalanításáról. Az épületben a rendőrségi vagy katasztrófavédelmi ellenőrzés idején csak az engedéllyel rendelkezők tartózkodhatnak. A rendőrség megérkezéséig és utána is biztosítani kell a helyszínt és gondoskodni kell a veszélyeztetett terület lezárásáról és az idegenek távoltartásáról. Sérülés esetén gondoskodni kell a sérült(ek) ellátásáról és elszállításáról. Amennyiben a rendkívüli esemény érettségi vagy szakmai vizsgát érint, az intézményvezető köteles az eseményt haladéktalanul jelenteni a fenntartónak és a kormányhivatalnak, valamint gondoskodni a vizsga mielőbbi folytatásának megszervezéséről. A riadó megszűnéséről az intézményvezető értesíti a tanulókat és a dolgozókat, majd gondoskodik az így kiesett idő pótlásáról, a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével.
SZMSZ
37
Amennyiben vis maior következik be (rendkívüli időjárási- vagy katasztrófahelyzet), a tanulók és alkalmazottak kötelesek az országos illetve helyi hatáskörű szervek előírásainak megfelelően eljárni. A közvetlen iskolai információkat sorrendben először az intézmény honlapjára, majd a Taninform megfelelő felületére helyezzük fel. Kétséges esetben telefonon vagy bármely más infokommunikációs módon a tanulók elsősorban osztályfőnöküket, majd egymást is értesítik.
SZMSZ
38
15. A Pedagógiai Programról való tájékoztatás és tájékozódás lehetőségei
A Pedagógiai Program nyilvános. Hozzáférhető az iskolai honlapon, nyomtatott formában pedig 1-1 példánya a nyitvatartási időben rendelkezésre áll az iskolai könyvtárban és a titkárságon. Szülői vagy tanulói kérésre előzetes időpont-egyeztetés után a szaktanár, az osztályfőnök és az iskolavezetés szóbeli magyarázatot is ad hozzá. A középszintű szóbeli érettségi vizsgákon a vizsgabizottság rendelkezésére kell bocsátani. Amennyiben az iskola tanulója vendégtanulóként más intézményben tesz érettségi vizsgát, az érintett tantárgyra vonatkozó helyi tantervi fejezet megküldéséről az iskolavezetés gondoskodik.
SZMSZ
39
16. A Szülői Szervezetet megillető véleményezési jogkör
Az óvodában, az iskolában és a kollégiumban a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. A szülői szervezet saját szervezeti és működési rendjéről, programjáról, tevékenységéről, valamint elnökének és tisztségviselőinek megválasztásáról a jogszabályi háttérnek megfelelően szótöbbséggel dönt. A szülői munkaközösség figyelemmel kíséri a pedagógiai munka eredményességét, a tanulói jogok érvényesülését, tisztségviselői pedig vitás esetekben állásfoglalást kérhetnek az intézmény vezetőjétől és javaslatot tehetnek az iskolavezetés számára. A szülői szervezet jogköre a jogszabályban meghatározott esetekre, de különösen
az intézményvezetői pályázatok
a Pedagógiai Program
a tanulók nagyobb közösségeit érintő helyi pedagógiai, szakmai és házirendben szabályozott kérdések (pl. menza, iskolai büfé, díjfizetéssel járó ügyek) véleményezésére terjed ki.
A munkaközösség munkáját és az iskolavezetéssel való kapcsolattartás folytonosságát egy patronáló pedagógus segíti igazgatói megbízás mellett. A szülői szervezet saját SZMSZ-e a függelékben található.
SZMSZ
40
17. A nevelési-oktatási intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai
Nkt.58.§ (3) Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri. Kiskorútanuló esetén e jogot a szülő gyakorolja. (4) A fegyelmi büntetés lehet a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, f) kizárás az iskolából. (5) Tanköteles tanulóval szemben a (4) bekezdés e)–f) pontjában és a (7) bekezdés e) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát, kollégiumot keresni a tanulónak. Abban az esetben, ha a tanuló más iskolában, kollégiumban történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére tizenöt napon belül nem oldódik meg, a kormányhivatal hét napon belül köteles másik iskolát, kollégiumot kijelölni számára. A (4) bekezdés d) pontjában szabályozott fegyelmi büntetés akkor alkalmazható,ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. A (4) bekezdés c) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható. (6) A szakképző iskola tanulója ellen folytatott fegyelmi eljárásba, ha a tanuló tanulószerződést kötött, be kell vonnia területileg illetékes kamarát.
SZMSZ
41
(8) Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt. Ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem végződött felmentéssel (az indítvány elutasításával), a határidőt a jogerős határozat közlésétől kell számítani. (9) A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni. (10) A fegyelmi eljárás megindításáról – az indok megjelölésével – a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell. A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését előadja. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja, tárgyalást kell tartani. A tárgyalásra a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét meg kell hívni. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárásban a tanulót és a szülőt meghatalmazott is képviselheti. (11) A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. Ha a kötelességszegés miatt az iskolában és a kollégiumban is helye lenne fegyelmi büntetés megállapításának,a nevelési-oktatási intézmények eltérő megállapodásának hiányában a fegyelmi büntetést abban a nevelési-oktatási intézményben lehet megállapítani, amelyikben az eljárás előbb indult. (12) A gyakorlati képzés keretében elkövetett kötelességszegésért a fegyelmi eljárást az iskolában kell lefolytatni. (13) Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet. Ha a végrehajtás elmaradása a többi tanuló jogait súlyosan sértené vagy más elháríthatatlan kárral, veszéllyel járna, az elsőfokú határozat a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. (14) A fegyelmi eljárás lefolytatásának alapvető szabályait jogszabály állapítja meg. A fegyelmi eljárás lefolytatásának részletszabályairól a 20/2012. EMMI rendelet rendelkezéseit vesszük figyelembe (53-61.§).
SZMSZ
42
59. § (1) Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelésioktatási intézménynek vagy a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz, a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a) gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér – a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított – egyhavi összegének ötven százalékát, b) ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér – a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított – öt havi összegét. (3) Az óvoda, az iskola, a kollégium, a gyakorlati képzés szervezője a gyermeknek, tanulónak az óvodai elhelyezéssel, tanulói jogviszonnyal, kollégiumi tagsági viszonnyal, gyakorlati képzéssel összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A kártérítésre a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a nevelésioktatási intézmény vagy a gyakorlati képzés szervezője felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. (4) Ha a szakképző iskola tanulója tanulószerződést kötött, a gyakorlati képzés szervezőjének vagy a tanulónak okozott kár megtérítésére a szakképzésről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a) gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér – a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított – egyhavi összegének ötven százalékát, b) ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér – a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított – öt havi összegét. Az iskola szorgalmazza az oktatásügyi közvetítés igénybe vételét a fegyelmi eljárás lefolytatása előtt.
SZMSZ
43
A fegyelmi büntetés hatályát (6-12 hónap) a fegyelmi tárgyalás során kell a nevelőtestületnek megállapítania. A büntetés adminisztrációjáról az iskolavezetés gondoskodik.
SZMSZ
44
18-19. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítési, kezelési és tárolási rendje
Az elektronikus napló használata A tanuló személyi adatai, tanulmányi előmenetele (érdemjegyek, bejegyzések) és mulasztott órái egységes elektronikus rendszerben (Taninform) kerülnek regisztrálásra. Az adatkezelés során a vonatkozó törvényi előírásokat maradéktalanul betartjuk. A napló elektronikus úton tárolja a tanulók adatait, osztályzatait, a tanítási órák tananyagát, a hiányzókat, valamint a tanulókkal kapcsolatos intézkedéseket és a szülők értesítését. A rendszerben regisztrált adatokra vonatkozó szabályozást az intézmény adatkezelési szabályzata tartalmazza. Az elektronikus naplóhoz az intézmény mind a tanuló, mind gondviselője számára köteles hozzáférést biztosítani. Az esetleges technikai (pl. hozzáféréssel kapcsolatos) problémákat a tanuló és gondviselője is kötelesek jelezni az igazgató-helyettes felé, aki a rendszergazda segítségével gondoskodik a probléma megoldásáról. Tartalmi problémák (pl. helytelen érdemjegyek rögzítése) esetén a szaktanárral kell egyeztetni. Az elektronikus napló változásainak nyomon követése a tanuló és gondviselője számára is felelősség. Az elektronikus rendszer rögzíti a rendszer használatának időpontjait, a tanulmányi előmenetel rendszeres ellenőrzésének hiányában a kapott érdemjegyekkel, bejegyzésekkel kapcsolatban panasszal élni nem lehet. A félévi és év végi osztályozó konferenciát megelőző héten eljuttatott panaszokat az iskolavezetés nem köteles kivizsgálni. Bármilyen, a rendszer technikai vagy tartalmi elemeivel kapcsolatos visszaélés vagy annak előkészületeit igazoló tevékenység esetén az intézményvezető köteles az esetet kivizsgálni, arról feljegyzést készíteni, valamint az érintettek hozzáférési jogosultságát megújítani. Az elektronikus úton előállított nyomtatványok a következők: haladási naplók törzslapok félévi és év végi bizonyítványok, cikluszáró értékelések igazolások
SZMSZ
45
szülői és hivatali értesítések igazolatlan hiányzásról. Az intézmény iratkezelési szabályzatában meghatározott hitelesítők lehetnek az osztályfőnök, a szaktanár,az ifjúságvédelmi felelős és az igazgató. Minden egyes nyomtatványt el kell látni az intézmény körbélyegzőjével. Az iratok archiválása és őrzési ideje a 20/2012. EMMI rendeletnek megfelelően történik. Az érettségi-, szakmai-, a felvételi- és a tanulmányok alatti vizsgák során készült elektronikus úton előállított okiratok
A megfelelő törvényi szabályozás előírása szerint készülnek, hozzáférésük korlátozott. Az érettségi – és szakmai vizsgák irataihoz a jegyzők és az igazgató, a felvételi és tanulmányok alatti vizsgákéhoz a bizottságok jegyzői, az iskolavezetés és az iskolatitkár rendelkezik teljes, a pedagógusok korlátozott hozzáféréssel. Az adatkezelési, titoktartási és személyiségi jogi korlátokat minden alkalmazottnak tiszteletben kell tartania. Az iratok őrzése lezárt, rácsos ajtóval és biztonsági zárral rendelkező helyiségben történik.
SZMSZ
46
20. Az intézményvezető feladat- és hatásköre, a leadott hatáskörök, az intézményi alkalmazottak munkaköri leírás-mintái
Az intézmény vezetője Az Nkt. 69. §-ának előírásai szerint az igazgató a köznevelési intézmény felelős vezetője. Felelőssége az intézmény működésének valamennyi kérdésére kiterjed. Az igazgató feladata a nevelő-oktató munka biztonságos feltételeinek megteremtése, az iskola pedagógiai tevékenységének irányítása, a szakszerű, törvényes működés és a hatékony gazdálkodás biztosítása, valamint az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetése. A munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó kérdésekben jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Az igazgató dönt az intézmény működésével kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az igazgató jogosult az intézmény hivatalos képviseletére, valamint az intézmény által kibocsátott
dokumentumoknak,
leveleknek
és
szabályzatoknak
aláírására.
Jogkörét
esetenként, illetve a vezetői helyettesítés rendjében meghatározott módon helyetteseire, vagy az intézmény más munkavállalójára átruházhatja. Az intézményvezető közvetlen munkatársai Az igazgató vezetői munkáját egyéni felelősséggel, valamint közvetlen munkatársai közreműködésével végzi. Az intézményvezető közvetlen munkatársai: igazgatóhelyettesek tagintézmény-vezető gazdasági összekötő iskolatitkár A leadott hatásköröket jelen SZMSZ 5. sz. pontja tartalmazza. A munkaköri kötelességeket rögzítő pontos munkaköri leírások a függelékben találhatók. A jogszabályból következő legfontosabb munkaköri kötelezettségek A pedagógus munkája
SZMSZ
47
a pedagógus alapvető feladata a rábízott tanulók nevelése, tanítása
gondoskodik a tanulók személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, figyelembe véve a tanulók egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét
egyénileg foglalkozik a különleges bánásmódot igénylő tanulókkal, szükség szerint együttműködjön az osztályfőnökkel, az ifjúságvédelmi felelőssel, az oktatást-nevelést segítő szakemberekkel a tanulók felzárkóztatása érdekében
figyel a tehetséges tanulókra, motiválja őket a tanulmányi versenyeken való részvételre
figyelemmel kíséri a tanulók testi, lelki, erkölcsi fejlődését, a magatartási szabályok betartását, hivatásához méltó magatartást tanúsít
a tanulókat egymás, a család, a felnőttek tiszteletére, szűkebb és tágabb környezetük értékeinek megbecsülésére, környezettudatosságra neveli
irányítja tanítványai pályaorientációját, segíti aktív szakma életútját
aktívan részt
vesz
fogadóórákon,
iskolai
a nevelőtestületi, munkaközösségi, ünnepségeken,
valamint
az
szülői
éves
értekezleteken,
munkaterv
szerinti
rendezvényeken
a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ ad
a szakmailag folyamatosan képzi magát
Az osztályfőnök
aktívan részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, az éves munkaterv összeállításában
kiemelt figyelmet fordít az intézmény nevelési programjának megvalósítására
képviseli osztályát a nevelőtestület és az iskolavezetés előtt, ismerteti és segít végrehajtani az iskolavezetés és a nevelőtestület céljait
közreműködik a tanulók beíratásában
ellátja a tanulókkal kapcsolatos adminisztratív feladatokat (törzskönyv elkészítése, a tanulói adatok változásainak nyomon követése, hiányzások és késések regisztrálása az elektronikus naplóban, érdemjegyek nyomon követése, bizonyítvány írása, statisztikai beszámolók készítése)
folyamatos kapcsolatot tart szülőkkel, a szülői szervezettel, szülői értekezleteket tart, rendkívüli esetben osztályértekezletet szervez az iskolavezetés és az osztályban tanító szaktanárok bevonásával
SZMSZ
48
tájékoztatja a tanulókat az őket megillető támogatásokról, kedvezményekről, pályázati lehetőségekről
a helyi tanterv alapján tanmenetet készít
a tanév elején ismerteti a tanulókkal és a szülőkkel az iskola házirendjét, esetleges módosításait
figyelemmel kíséri tanítványai személyiségének alakulását, képességeinek kibontakozását, elősegíti az osztályközösség kibontakozását
tájékoztatja tanulóit a választható foglalkozásokról és a jelentkezés feltételeiről
felméri és rögzíti a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, különleges bánásmódban részesülő tanulókat
folyamatos kapcsolatot tart az ifjúságvédelmi felelőssel, a pedagógiai szakszolgálatokkal, a kollégiumi nevelőtanárokkal, fejlesztő pedagógusokkal, valamint a diákönkormányzatot segítő pedagógusokkal
különös figyelmet fordít a tanulók hiányzásainak, késéseinek rögzítésére, azok okainak feltárására, a hiányzásokról értesítést készít a jogszabályi előírásoknak megfelelően
értesíti a szülőt a tanuló gyenge tanulmányi előmeneteléről
félévenként minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, az osztályozókonferencián ismerteti javaslatát a kollégákkal
a tanulók jutalmazása és büntetése tekintetében betartja a házirendben meghatározott fokozatokat
osztályával részt vesz az iskolai programokon, szabadidős foglalkozásokat, kirándulásokat szervez
segíti és nyomon követi a tanulók kötelező orvosi vizsgálatát
programokat szervez a tanulók testi, lelki, erkölcsi nevelésével, az egészséges életmóddal kapcsolatban, figyelmet fordít a helyes tanulási módszerek kialakítására
tájékoztatja a tanulókat és szüleiket az érettségi, szakmai vizsgákról, segíti a vizsgák előkészítését, lebonyolítását, megbízás alapján jegyzői feladatokat lát el
segíti tanítványai pályaválasztását, tájékoztatást nyújt az elhelyezkedési, továbbtanulási lehetőségekről, a felvételi rendszerről
betartja az adatkezelés szabályait, a tudomására jutott információkat bizalmasan kezeli
A laboráns feladatai
SZMSZ
49
A laboráns alapvető feladata a tanulókkal és a pedagógus kollégákkal való folyamatos és személyes kapcsolattartás, munkájuk segítése. Feladatai közé tartozik
az iskolai adminisztráció segítése,
a tanítási órákkal kapcsolatos szervezési feladatok ellátása,
az osztályfőnök munkájának segítése, tanári felügyelet, kíséret biztosítása,
a tanulói ügyek (adminisztráció, kérelmek, pályázatok) intézése,
az iskolai rendezvények előkészítésében, szervezésében való közreműködés,
a tanulmányi kirándulások és más szabadidős tevékenységek lebonyolításában való részvétel.
A feladatok sokrétűsége miatt kapcsolatban áll az iskolavezetésen kívül az osztályfőnökökkel, az ifjúságvédelmi felelőssel, az iskolaorvossal, az iskolapszichológussal, a rendszergazdával, az iskolatitkárral és az iskolán kívüli intézmények ügyintézőivel A gazdasági összekötő feladatai A gazdasági összekötő az intézményvezető közvetlen munkatársaként dolgozik. Legfontosabb feladata az intézményvezető és a közös gazdasági egység közötti kapcsolattartás. Feladatai közé tartozik: gazdasági iroda dolgozóinak és a technikai dolgozók munkájának irányítása éves költségvetés készítése az intézmény gazdálkodásával kapcsolatos beszámolók készítése szerződések és egyéb iratok dokumentációja személyi adatváltozások, munkaviszonnyal kapcsolatos nyilvántartás vezetése igazolások és egyéb, a számfejtéshez szükséges bizonylatok összegyűjtése beszerzési listák készítése az intézmény részére meghatározott ellátmány felvétele és elszámolása bérjegyzékek kiosztása étkezési térítési díjak adminisztrációja
SZMSZ
50
További feladatait és ellenőrzési felelősségét az intézmény vezetője munkaköri leírásban szabályozza. A rendszergazda feladatai A rendszergazda elsődleges feladata az intézmény informatikai rendszerének működtetése oly módon, hogy az megfeleljen a jogszabályoknak és az iskola belső információs igényeinek. Feladatai közé tartozik
a technikai eszközök beszerzése és tárolása,
a hálózat működőképességének fenntartása, bővítése és szükségszerű átépítése,
a hálózati felhasználók jogosultságának, hozzáférésének beállítása,
az iskolai hálózaton tárolt adatok biztonságos kezelése,
a szoftverek egységes használatának megteremtése, beszerzése,
az alkalmazói programok működőképességének biztosítása és a jogtisztaság ellenőrzése,
a hálózat biztonságának fenntartása, a technikai akadályok elhárítása.
Felmerülő problémák esetén a szaktanárok rendelkezésére áll, ugyanakkor munkájáért az igazgatóhelyettesnek tartozik felelősséggel. Minden visszaélést és jogtalan beavatkozást köteles jelenteni. Az ifjúságvédelem, a DÖK patronáló és az iskolai könyvtáros (tanár) feladatleírásai a vonatkozó fejezetben lelhetők fel.
