Sötétedés után sétálsz a szinte teljesen kihalt utcán, éppen azon elmélkedsz, hogy Te és a pénztárcád kihúzzátok-e az ösztöndíj megérkezéséig, meddig is kell kikérni a dékáni engedélyt, eléred-e az utolsó buszt, vagy éppen hazatalálsz-e egyáltalán. Ekkor valaki megszólít: „Tesó, van egy szál cigid?”. Felkapod a fejed, de még mielõtt bármit is tudnál válaszolni, azonnal jön a következõ: „Mit nézel? Mit emberkedsz? … ”. Ugye ismerõs? Kívánom, hogy ne legyen az, bár akkor szerintem VIP-tagságid van a szerencsések privát klubjában. Az általános tapasztalat azonban az, hogy az ilyen és ehhez hasonló szituációk sajnos gyakoriak, különösen Kelet-Magyarországon. Ha ilyen történetet mesél valaki, lelki szemeink elõtt látjuk a cigány származású elkövetõt. Nem azért, mert minden cigány csoportosan, bandába verõdve várja, hogy beleköthessen valakibe, hanem azért, mert akik ezeket a bûncselekményeket elkövetik, azok bizony zömében cigányok. Ugyanígy, ha színesfémtolvajlásról, csoportos garázdaságról, uzsoráról vagy éppen önkényes házfoglalásról hallunk, akkor is cigány elkövetõkre számítunk. Az ilyen és ehhez hasonló bûncselekményeket foglalta össze a Jobbik egy kriminológiai fogalom segítségével: cigánybûnözés. Sokan megijednek a szó hallatán, mert szerintük ez durva és rasszista általánosítás. Akik ezt vallják, azok vajon elgondolkoztak már a „fiatalkorú bûnözés” és a „fehérgalléros bûnözés” tartalmán? 4
Ezek szerint minden fiatalkorú és minden fehér inget hordó ember bûnözõ lenne? Ha már nevén neveztük a gyereket, foglalkozzunk egy picit ennek a súlyos problémának a lehetséges megoldásaival is. Egyrészt lássuk, hogy hol a probléma: a cigányság zöme egy olyan szociokulturális környezetben él, ahol szinte mindenki segélybõl tarja el magát, 13-14 éves lányok gyereket vállalnak (részben megélhetésért), többségük a 8 általánost sem végzi el, a szülõk jó része alkoholista, napról napra élnek, és mivel nem csinálnak semmit, ezért ráérnek „mással lefoglalni magukat”. A Jobbik határozott véleménye, hogy ennek a társadalmi rétegnek a helyzetét lehet és kell is kezelni. A segélyek kifizetését munkához kell kötni. Ha a szülõk (újra) munkához jutnak, a család valamennyivel több pénzbõl tud gazdálkodni, a munka miatt sem ideje, sem energiája nem marad törvénytelen dolgokra, ráadásul a gyerekek is azt látják, hogy a szülõk munkával keresik a pénzt. Az iskolákban a problémás diákokat kis csoportban kell foglalkoztatni, így nem zavarnák a normális környezetbõl érkezõket, és õk is gyorsabban tudnának felzárkózni. A családi támogatást a harmadik gyerek után adókedvezmény formájában kell kiutalni - így megszûnhet a „megélhetési szülés”. Ezek a teljesség igénye nélkül felsorolt változtatások már magukban is elõsegítenék a felzárkóztatást, de azért azt is látni kell, hogy sokan közülük nem is szeretnének beilleszkedni, felzárkózni. Õket a többség nyugalmának és biztonságának érdekében sajnos határozottabb eszközökkel kell rábírnunk, hogy ezt mégis megtegyék. A rendõrség megerõsítése és a csendõrség felállítása elengedhetetlen a rend fenntartásához, a börtönök „wellness szálloda” jellegét pedig meg kell szüntetni. A börtön büntetés legyen, ne ingyen kosztot, TV-t, edzési lehetõséget lássanak benne az elítéltek. Arról nem is beszélve, hogy egy elítélt egyéves eltartása annyiba kerül, mint a Te és 26 társad (!) egyéves egyetemi tanulmánya. A problémákról beszélnünk kell és meg kell õket oldani! Attól nem lesz jobb, ha homokba dugjuk a fejünket… Szabó Attila 9
SZÜLÕI TÁMOGATÁS ÉS HAZASZERETET - Interjú FankaDelivel, a legnépszerûbb nemzeti rapperrel FankaDeli szerint a magyarság egyetlen útja az igazság útja. Ilyen alapon a pék, a szobafestõ, a parasztember és FankaDeli mind-mind a hazájukért „reppelnek”, ha igaz módon élnek… Most saját útjáról kérdeztük. - A nemzeti rap újdonság a zenei életben. Úgy tudjuk, 15 éves korod óta ûzöd az ipart… - Nagy szerencsém volt, mert ha anyagilag nem is tudtak, de minden más lehetséges módon támogattak a szüleim. Engem ráengedtek a helytelen útra is, és hagyták, hogy magamtól találjak haza. Mindezt óvó tekintetük mögül természetesen, de mégis: csak ezt a változatát tudom elképzelni egy egészséges nevelésnek. A másik része a történetnek az a fal, amibe az az ember ütközik, aki a hiphop „szcénában” a drogozást gáznak tartja, és a tini lányok VIP helyiségek-
ben való szexuális zaklatását szintén nem az élet csúcsának aposztrofálja. - Nemrég jelent meg legújabb lemezed Magyar földre címmel. Ez a lemez 19 nagyszerû nótát tartalmaz, melyek savát-borsát az elkötelezett hazaszeretet adja. - Hazafelé egy-egy tüntetésrõl, oszlatásról sok indulat volt bennem. Láttam, mit mûvelnek a hazámmal, ezért éjjel kiírtam magamból „õket”. Szinte mindegyik dal egy hajnalon került fel. - Mi a véleményed a jelenlegi politikai palettáról? - Egyik parlamenti párt sem képviseli a valódi magyar érdekeket. Szerencsére jövõre a Jobbik bejut a parlamentbe, és lesz a magyarságnak valódi érdekképviselete. Mondom ezt azon túl, hogy nem hiszek az újkori demokráciában, mert a társadalom nagy része „sülthal”, akinek nem szabadna, hogy szavazati joga legyen, hiszen tanulatlan, és a média hathatós munkája következtében még a szíve sincs a helyén. Losonczy Pál
„A 2006 ÕSZÉN TÖRTÉNTEK MÁIG HATNAK” - Interjú Petrás Jánossal, a Kárpátia énekesével A zenekar frontembere bizakodó; lámpást szeretnének gyújtani a jóérzésû emberekben. Népszerûségük titkát próbáltuk megtudni tõle. - Évente több mint 100 nemzeti rock koncertet adtok. Hogy jutottatok el idáig? - Az isteni gondviselés és a nemzeti öntudatra ébredõ emberek szeretete segített minket. Természetesen sokat dolgozunk, hogy méltón megszolgáljuk a belénk vetett bizalmat. Megpróbálunk minden felkérésnek eleget tenni, és adottak a feltételek is. Nagy-Magyarország-szerte koncerteztünk már minden régióban. - Mit szeretnétek üzenni a dalaitokkal? Rengeteg szöveg a múltunkról, történelmünkrõl szól… - A dalainkkal megpróbálunk egy-egy témában lámpást gyújtani a jóérzésû magyar ember fejében, hogy azután öntevékenyen - néha persze nem kevés utánajárással - az adott témáról bõvebb ismeretanyaggal gazdagítsa tudását. Mi csak rámu6
tatunk a magyarság jelenével és történelmével kapcsolatos eseményekre. Lásd akár a 2006 õszén történteket, amik máig hatnak. - Hogy látod a mai ifjúság nemzethez való viszonyát? -Bizakodó vagyok. Szerintem nem rosszabb vagy jobb, mint az elmúlt évszázadok bármelyikében is volt. Mások a kihívások ma, és más volt a feladat a huszadik század elején vagy a tizenhetedik század derekán. A nemzet megmaradása soha nem egységes akaraton múlt, hanem azokon a keveseken, akik voltak olyan bátrak, hogy akár szembemenetelve a regnáló hatalmi berendezkedéssel, tovább örökítsék a magyar nyelvet, kultúrát, logikát, furfangot, humort és harci kedvet.
Farkas Gergely
A
T I S Z T Á N L Á T Á S
Szélsõséges párt-e Jobbik? Nem. A Jobbik nemzeti radikális párt, amely megkérdõjelezi, hogy a rendszerváltás óta eltelt idõben a magyar politikai elit teljesítette-e a választók felé tett ígéreteit és kötelességét az ország érdekében. Meggyõzõdésünk, hogy nem. Kényelmetlen témák feszegetése egyforma hazugságokra sarkallja a hatalmon lévõket. Az elszámoltatás követelése, a kisemberek érdekeinek kérlelhetetlen védelme, a megalkuvás nélküliség tette "szélsõségessé" a Jobbikot. Rasszista, antiszemita párt-e a Jobbik? Nem. A Jobbik igazságszeretõ párt, amely fel meri hívni a figyelmet olyan problémák meglétére, amelyekrõl a politikusok és más közszereplõk érdekbõl vagy félelembõl hallgatnak. A Jobbik lejáratásának szerves része, hogy a valós problémák felemlegetésére ezt a szánalmassá, unalmassá vált szlogent szajkózzák a médiumok. Magyarország a magyaroké annyit tesz: azoké, aki szeretik, építik, gyarapítják. Kell-e félni a Jobbiktól? Nem. A Jobbik demokratikus párt, mely a rendelkezésére álló minden eszközzel küzd a magyar emberek biztonságáért, boldogulásáért, a nemzet újbóli felemelkedéséért. Ez az egyetlen célunk és hitvallásunk. Azok, akiket ezzel ellentétes cél vezérel, sulykolják napról napra, hogy a Jobbik veszélyt jelent. Július 4-e brutális rendõri túlkapása a Jobbik és a Magyar Gárda vezetõi ellen azt bizonyítja, hogy mára a közbiztonságot szavatolni képtelen rendõrség jelenti a legnagyobb veszélyt a jogaikat gyakorló magyar állampolgárokra. A nyugalom és biztonság pártja-e Jobbik? Igen. Az európai parlamenti választások bebizonyították, hogy folyamatosan növekszik azok száma, akik gyökeres és gyors változásokat követelnek Magyarországon. A kisemmizett, szegénységbe taszított, a cigánybûnözéstõl rettegõ lakosság torkig van Magyarország tönkretételével, a közál-
K E DV É É RT …
lapotok züllesztésével. A magyar lakosság minden hazugság és lebeszélés ellenére egyre nagyobb számban a nemzeti radikalizmus pártjára adja voksát, mert nyugalomra, kiszámíthatóságra, a hétköznapok biztonságára vágyik. Mit változtatna a Jobbik az oktatásban? A jelenlegi oktatási rendszer teljes felülvizsgálatára van szükség az általános iskolai oktatástól kezdve a legmagasabb szintû egyetemi képzésig. Ez magában foglalja a tanügyirányítás, a finanszírozás teljes áttekintését, minden szinten a mennyiségi szempontok helyett a minõségi elõtérbe helyezését, a családok anyagi helyzetétõl függetlenül a tehetség kibontakoztatásának garanciáit és a munkaerõpiaci szempontok érvényesítését. Mit jelképez a Jobbik címere? A Jobbik címere egy stilizált vitorlás hajó, amelynek árbocát a kettõs kereszt, vitorláit pedig a nemzeti színû körök adják. Jelentése, hogy a történelmi tradícióink adják az alapot (árboc), amelyre a közösségeinknek (családok, szervezetek, települések, egyházak és maga a nemzet) együtt kell felépíteniük magukat. Amennyiben ez sikerül, akkor sikerül a vitorláinkba vonnunk a történelem szelét, és a magyar nemzet szélsebesen gyarapodhat és büszkén tekinthet saját jövõje felé. A Jobbik keresztény párt? A Jobbik egy keresztény erkölcsi alapokon álló nemzeti párt. Minden politikai lépésünket és programunkat áthatja a keresztény erkölcsi kötelesség. Nem várjuk el tagjainktól, hogy vallásgyakorló, hívõ emberek legyenek, de azt igen, hogy azonosuljanak a krisztusi tanítás értékrendjével. Ez nem melldöngetést és álszent képmutatást jelent, hanem azt, hogy a politikát szolgálatnak fogjuk fel, amelynek célja, hogy az igazságot, a szolidaritást és a rendet megjelenítse a társadalmi mûködésben.
Szûry Ildikó 7
A júliusi nap lemenõ sugarai nem mindennapi eseménynek voltak tanúi 2009. július 4-én Budapesten. Az Európai Unió egyik tagállamában a fûben békésen üldögélõ, nemzeti himnuszukat éneklõ embereket egyesével viszi el a rendõrség, köztük az ország harmadik legerõsebb pártjának elnökét is. A számtalanszor igaztalanul megbélyegzett, ám felelõsségének mindvégig tudatában levõ mozgalom tagjai mindezt békésen, felemelt fejjel, méltósággal tûrik. Az épp elmenõ bajtársuk „Adjon az Isten!” felkiáltására a többiek a mindenki által ismert „Szebb jövõt!” válasszal felelnek, majd csendben várják, míg rájuk kerül a sor. Eleinte saját testi épségüket sem kímélve védeni próbálják társaikat, hiszen fõkapitányuk vezényszavára mindanynyian felvették azt a mellényt… A mellényt, ami a hatalomnak nagyon fáj, ám nekik az esküjüket, az összetartozásukat jelenti. Azt jelenti, hogy gárdista vagyok, és az is maradok, még akkor is, ha bajtársaimat, hazámat vagy akár saját magamat kifosztanak, bántalmaznak, megaláznak. Sorsközösséget vállalok a közösségemmel, a nemzetemmel, amelyhez tartozom. És ez alól a Gárdában senki sem kivétel. Még Vona Gábor sem. Õ is ott volt köztük. Nem hajtott el a páncélozott autóban, nem fotelbõl, a plazmatévén nézte, hogyan
8
verik agyon a közösségét, a nemzetét. Õ is idetartozik, ahogy mindannyian. Abban a 216 emberben, akiket aznap elõállítottak, ott van a magyarság minden egyes tagja, ott van minden egyes igazságtalanság, fájdalom, keserûség, ami ezt a nemzetet az elmúlt hatvan évben érte. A gárdisták megmutatták, hogy ennek itt vége. Az új erõ megszületett, a magyar nemzet fordulóponthoz érkezett. Vona Gábor az a politikus, aki nem elmenekül a problémák elõl, nem magyarázkodik, hogy miért nem áll a tüntetések élére, aki nem a nyugati, befolyásos emberek véleményével foglalkozik. Hanem teszi a dolgát. Odaáll a magyar emberek mellé, õszintén beszél a vidék problémáiról, megvédi nemzeti jelképeinket, és ezért vállalja a meghurcolást, a méltatlan bánásmódot, magyarán: a sorsközösséget az övéivel. A Jobbik és csak a Jobbik az a párt, amely felemelte szavát a magyar mezõgazdaság romba döntése, a privatizáció igazságtalanságai, a cigánybûnözés és a közbiztonság tarthatatlan állapota ellen. És még sorolhatnánk. Minõségi változást hozott a politikába. És ez a változás az erkölcs, a szolidaritás megjelenését hozta magával. A Jobbik és a Magyar Gárda elsõ próbatétele megvolt július 4-én. Ötösre vizsgáztak. Azt hiszem, a magyarság akkor válhat ismét virágzó és büszke nemzetté, ha ilyen vezetõi és mozgalmai lesznek. Mert mindannyian gárdisták vagyunk! Dúró Dóra 5
eleve jobban odafigyel az õt körülvevõ környezetre, szemben a liberalizmus „mindent szabad, ami nem tilos” elvével. Beláthatjuk tehát, hogy a címben megfogalmazott radikális nemzeti kifejezés valójában sokkal jobban passzol a környezetvédelem valódi énjéhez, mint az utóbbi évtizedekben ráerõltetett liberális álarc, amely már igen kényelmetlenné vált; hát ideje, hogy porba hullva felfedje a valóságot. Rendet kell végre tenni ezen a területen is! Hogy kerül a csizma az asztalra? Kérdezhetik joggal, akik a környezetvédelmet eddig csupán a balliberális bölcsésztársadalom szakállas, zokniszandálos, filozófus alkatú, lánglelkû forradalmárainak szemüvegén keresztül ismerték. Nos, az a fajta zöld mozgalmár típus már a múlté, környezetünk állapota radikálisan rossz, így radikális megoldások kellenek, valamint határozott, szakmailag megalapozott lépések. Azzal természetesen tisztában vagyunk, hogy a környezetszennyezés nem magyar jelenség, nem ismer határokat, pontosan ezért kell nekünk, magyaroknak a saját országunkat a kül- és belföldi eredetû káros hatásoktól egyaránt megvédeni. Gondoljunk csak a Szentgotthárd mellé tervezett osztrák hulladékégetõ vagy a Rába-habzás példájára. Harcos nemzeti érdekérvényesítés nélkül elõbbutóbb akár Európa szeméttelepévé is válhatunk. Az sem kétséges, hogy a nemzeti gondolkodás és a környezetvédelem érdekei összecsengenek, hiszen például a hazai termelõtõl vásárolt természetes eredetû, nem génkezelt és nem tartósított élelmiszer környezetünk és értékrendünk szempontjából is a lehetõ legjobb választást jelenti. Egy konzervatív, értékalapú társadalom pedig 10
Mi a Jobbik Környezetvédelmi Kabinetjében arra készülünk, hogy a fentiek bizonyságául egy olyan szakmai programmal álljunk választóink elé a hamarosan esedékes választási kampányban, amely a hozzáértõk és a laikusok számára is egyszer s mindenkorra bebizonyítja, hogy a környezetvédelem végre hazaérkezett hosszú számûzetése után.
Kepli Lajos
Minden nemzet megmaradásának kulcsa saját utánpótlásának megteremtése. A nemzet utánpótlása gazdasági, kulturális és társadalmi értelemben is az oktatás. Bizonyára köztetek is sok diák van, akárcsak köztünk. Mindannyian szenvedõ alanyai voltunk az utóbbi tíz év elõkészítetlenül végrehajtott „reform” intézkedéseinek. A Jobbik meg van gyõzõdve arról, hogy a liberális, közösségi munkát figyelmen kívül hagyó oktatáspolitika csõdöt mondott. Egy oldalban persze nehéz megreformálni az egész oktatást, ezért csak a fontosabb elképzeléseinket foglaljuk össze. A közoktatásban az utóbbi években nyilvánossá vált botrányok mögött jól érzékelhetõen egész társadalmunk erkölcsi romlása áll, ugyanakkor az intézményi és kormányzati háttér is felelõs. Az iskola nemcsak a tanítás és tanulás helyszíne, hanem szocializációs közösség is, amiben nemcsak a természet- és humántudományok alapjait, az írás és olvasás szeretetét tanultuk meg, hanem az egymás iránti tiszteletet is. Az elmúlt év eseményei azonban olyan tanulságokkal szolgáltak, amelyek igazolják azt, hogy az iskolában kötelezõen választhatóvá kell tenni a hit- és erkölcstan oktatását. Több európai országban a diákok vallásuknak megfelelõ hittanórát vagy erkölcstanórát választhatnak. Ezek az órák szolgálnának a diákok számára erkölcsi, lelki támaszul. A középfokú szakoktatás csaknem teljes felszámolásával mára szinte sehol sem egy szakma kitanulása a cél a középiskolákban. A diákokat a középiskolás éveik folyamán nem az életre nevelik, nem a szellemi fejlõdés öröméért tanulnak, hanem azért, hogy minél több pontot gyûjtsenek az egyetemi felvételükhöz. A magas felvételi pontok eléréséhez drága nyelviskolákba és felvételi elõkészítõkre (a diákok 50%-a járt/jár matematika különórára és nyelviskolába) kell járniuk, mivel a gyengébb, a nem-specializált tanrendû középiskolák az ott megszerezhetõ tudást nem tudják biztosítani. Ezért felül kell vizsgálni a jelenlegi, nem a gyakorlati tudásra építõ, érthetetlen módon a személyes találkozást nélkülözõ felvételi rendszert, illetve a gimnáziumok tanrendjét is.
A középfokú szakoktatás helyében létrejött középés felsõfokú szakképzés feladata ma arról gondoskodni, hogy megfelelõ számú és tudású ember álljon munkába a megfelelõ szakterületeken. Sokan nem tudják, de egyes nem-preferált szakmákban nemcsak szakemberhiány van, hanem a kezdõ átlagbérek is magasabbak, mint a diplomás pályakezdõ bér. A több száz képzés minõségellenõrzése azonban kérdéses, és még a hiányszakmák képzésében is ritka a teljesen ingyenes képzés. Mindkettõ bevezetése sürgetõ feladat.
A felsõfokú fõiskolai és egyetemi képzés már évek óta a viták központjában áll, de érdemi változtatásokra nem került sor. Az állam hatalmas összegeket öl bele, miközben a munkaerõpiac igényeit figyelmen kívül hagyva indítanak az intézmények képzéseket a túlélésükért. A három éve általánosan bevezetett bolognai rendszerû képzésben idén végzett az elsõ évfolyam. Nekünk, hallgatóknak és a munkaerõpiacnak is az a tapasztalata, hogy a rendszer egyelõre kiforratlan, de annyi bizonyosnak tûnik, hogy az alapképzés önmagában nem elegendõ, és nem fogja érdemben rövidíteni az oktatásban töltött idõt, vagyis a hallgatók többsége folytatni kívánja a kisebb arányban finanszírozott mesterképzésben is tanulmányait. A Jobbik a teljes alap- és mesterszakos akkreditációk felülvizsgálatát javasolja, továbbá a kétszintû képzés mellett az osztatlan képzési forma újraindításának lehetõségét is megvizsgálná.
Silhavy Máté 3
