ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM
Szöllősi Sándor okl. mk. őrnagy Konvergáló hálózatok fejlődési trendjei, a technikai alkalmazhatóság kérdései a Magyar Honvédség infokommunikációs rendszerében című doktori (Ph.D.) értekezés szerzői ismertetése
-2007-
2 Doktorjelölt: Szöllősi Sándor okl. mk. őrnagy, egyetemi adjunktus Tudományos témavezető: Dr. Csatári Sándor nyá. mérnök vezérőrnagy, az MTA doktora TUDOMÁNYOS PROBLÉMA MEGFOGALMAZÁSA Napjainkban is folyamatosan zajlik a Magyar Honvédség átszervezése, mely a személyügyi kérdések mellett jelentős befolyást gyakorol a honvédség
működését,
működtetését
biztosító
műszaki-technikai
ellátottságra, így a híradó és informatikai ellátottságra is, annak mennyiségi és minőségi tényezőire egyaránt. A kívánt képességeket a Magyar Köztársaság által felajánlottak szerint a NATO napjainkra elvárásként deklarálja. Sajnos az ország gazdasági lehetőségei erőteljesen korlátozzák a tényleges ráfordításokat, így a korábban felajánlottakhoz képest jelentős eltérések mutatkoznak. Kutatásaim során nyilvánvalóvá vált, hogy 2001 kivételével folyamatosan csökkentek a kiadások, az „olló” egyre inkább kinyílt, vállalt kötelezettségeink nem, vagy csak részben kerültek teljesítésre. Jelenleg a katonai beruházások elnyújtott megvalósítását, ill. elodázását lehet tapasztalni. Fejlesztések csak és kizárólag a politikai és gazdasági vezetés szerint is elkerülhetetlen esetekben valósulnak
meg,
elsősorban
néhány
területre
koncentrálva,
feladat-
orientáltan. A távközlés tekintetében igen hosszú időre elnyúló technikai fejlesztés és beruházás egyenes következménye az, hogy a híradó fejlesztési koncepcióban megjelenő kommunikációs infrastruktúra mára – bár még nem avult el – túlhaladottá vált. Amennyiben változás nem következik be, a tervezett 2014-es végső megvalósítás esetén gyakorlatilag egy erkölcsileg és műszakilag is elavult „új” rendszer állna a Magyar Honvédség rendelkezésére, mely megítélésem szerint nem lenne alkalmas – különösen tábori körülmények között – a korszerű hadviselés elvárásainak megfelelni. Ez azért is igaz, mert szövetségesi helyzetünkből adódóan a Magyar Köztársaság
(érdekeinek)
védelme
az
országhatárainkon
túl
(is),
szövetségeseinkkel együttműködve történik. Ebből az is következik, hogy a megváltozott földrajzi távolságok és katonaföldrajzi körülmények igen jelentős műszaki-tartalmi elvárásbeli különbségeket hordoznak magukban. Más
szempontból
vizsgálva
belátható,
hogy
teljesen
más
3 követelményrendszernek kell megfelelni akkor, ha honi körülmények között kell katonai jellegű feladatot végezni – nem számítva egyik szomszédos ország részéről sem katonai agresszióra – és egészen más feltételeknek és műszaki-technikai elvárásoknak kell megfelelni – ugyanannak a hadseregnek – külföldön. Ez jelentős különbségeket hordoz a két alapvetően eltérő jellegű felhasználás között. Megítélésem szerint a fentiek hatásainak meg kell nyilvánulni minden területen, a katonai humán erőforrás-gazdálkodástól kezdve a vezetési- szervezeti struktúrán át egészen a katonák egyéni felszereléséig. Véleményem szerint a korábban kitűzött fejlesztési célok a híradó- és informatikai területen a fenti okok miatt nem, vagy csak részben tarthatók, ezért mindenképpen indokolt új megoldások és lehetőségek keresése, melyben döntő szerepet kap a költséghatékonyság és a valódi perspektivikusság. Vizsgálataim során a távközlés és informatika konvergenciáját is érintettem, hiszen megvalósulása napjainkra, mint a műszaki-technológiai fejlődés szükségszerű
velejárója,
jelentősen
felgyorsult.
Ennek
megfelelően
bizonyítható, hogy az informatika az élet minden területén, és egyre mélyebb technikai rétegekben történő megjelenése hosszabb távon a hagyományos értelemben vett távközlést magába olvasztja, átvéve annak minden szerepkörét
és
funkcióját.
A
vizsgálatok
során
szükségszerű
volt
feltérképezni a már működő és/vagy kutatás-fejlesztés alatt álló polgári és katonai megoldásokat egyaránt, hiszen egyre inkább igaz az, hogy napjaink civil fejlesztései nagyon gyorsan átültethetők katonai területekre is, sok esetben csak minimális módosításokkal. A katonai oldalt tekintve elsősorban a szövetségeseinknél fellelhető lehetőségeket vizsgáltam, valamint a témával összefüggő NATO STANAGeket, melyek a hatékony együttműködés érdekében döntő tényezővé válhatnak a jövőbeni infokommunikációs rendszereink kialakítása során, különösen nemzetközi környezetben történő feladatvégrehajtás esetén. A különféle megoldások vizsgálata alapján, a különböző utak előnyeinek és hátrányainak figyelembevételével vált lehetségessé a Magyar Honvédség számára legkedvezőbb alternatívák kiválasztása. Az általam megfogalmazott ajánlásokkal a döntéshozók munkáját kívántam elősegíteni.
4 KUTATÁSI CÉLOK Komplex, a problémákat minél több oldalról megközelítő vizsgálat érdekében az alább felsorolt részterületek elemzését tartottam célszerűnek. 1. A PCM alapú (N-)ISDN szolgáltatású jelenlegi állandó és tervezett tábori rácsponti rendszer korszerűségének, a továbbfejlesztés gazdaságossági, műszaki-technikai lehetőségeinek, a témához kapcsolódó konvergencia folyamatok szerinti megfeleltethetőségének vizsgálata; 2. Bizonyítani kívántam, hogy a csatornakapacitások jobb, dinamikus kihasználása érdekében az információ-átvitel egyértelműen az adatátviteli eljárások felé billen át, az IP alapú megoldások előtérbe helyeződése mellett. A távközlő hálózatok egyre inkább informatikai hálózatokká válnak, ahol a digitalizált – és többnyire valósidejű átviteli igényű beszédátvitel csak egy sajátos információátviteli mód. A gerinchálózatok a jelenlegi távközlési jellegből az adatátviteli jellegű IP alapon működő struktúrák irányába kell, hogy továbbfejlődjenek; 3. A
hagyományos
jellegű
rádiórendszerek
esetleges
kiválthatósági
lehetőségeit a nagyobb adatátviteli sebességet biztosító vezetéknélküli informatikai alapú megoldásokkal, valamint a tervezett rácsponti típusú rendszertechnikai megvalósításban szereplő URH és mikrohullámú megoldások más alternatív megoldásokkal történő kiválthatóságát; 4. Bizonyítani kívántam, hogy a nagytávolságú, védett összeköttetések (területlefedő gerinchálózatok) biztosítására a jelenleg tervezett rácsponti rendszer csak korlátozásokkal alkalmas, mert harci körülmények között csak magas emberi- és technikai veszteségekkel, vagy jelentős önerők lekötésével számolva alkalmazható, különösen, ha a terület tartósan és nagy
kiterjedésűen
gyenge
infrastrukturális
ellátottságú,
és/vagy
ellenséges, ill. nem uraljuk minden négyzetméterét. Ebből következően a legtöbb – jelenleg folyamatban lévő – külföldi feladattípus esetén nem lenne képes megfelelni az általános katonai elvárásoknak; 5. A fentiekre támaszkodva bizonyítani kívántam, hogy jelenleg egy időben kétféle képességű rendszer üzemeltetése látszik indokoltnak. A honi területen végrehajtandó – főleg együttműködési jellegű – feladatokhoz nem a kor legmagasabb technikai színvonalát képviselő, de digitalizált
5 rendszer már elégséges a működtetetéshez. A külföldi „missziós” feladatokhoz a lehető legkorszerűbb, leghatékonyabb légiszállíthatóságú mobil digitális rendszerek alkalmazása a jövőben megkerülhetetlenné válik. Ezen megoldások esetén a „békerendszer” korszerű elemeinek felhasználása mellett a honi eszközöktől és megoldásoktól eltérő, csak tábori esetben használatos, a külföldi feladatvégrehajtásra specializált eszközök és struktúrák kialakítása szükséges. 6. Korábban megszüntetett, illetve háttérbe szorult technikai megoldások korszerű változatainak célirányos és a szükséges/elégséges számú újbóli hadrendbeállításának szükségességét. Bizonyítani kívántam azt, hogy az eddig is alkalmazott drága műholdas megoldások mellett kiemelten fontos szerepet kell szánni nagytávolságú összeköttetések esetén a korszerű digitális modulációs eljárásokat alkalmazó és IP adatátvitelre is alkalmas RH rádióknak; 7. A még napjainkban is jellemző antennaerdők megszüntetésének szükségszerűségét; 8. Bizonyítani kívántam, hogy a mikrohullámú katonai rendszerek esetén nem csak átjátszó funkció, hanem területlefedés is megvalósítható, akár ugyanazzal az antennával is; 9. Bizonyítani kívántam, hogy az egységes digitális struktúra kialakítása érdekében a digitális kapcsolóközpontok helyett mindenhol routerek alkalmazhatók,
az
átmenet
időszakában
a
kapcsolóközpontok
kiváltása/átalakítása folyamatosan megvalósítható. KUTATÁSI MÓDSZEREK A téma kutatásakor elvégeztem a kutatási terület behatárolását. Melyek a következők voltak: 1. A
technikai
területeket
érintő
és
befolyásoló
biztonságpolitikai
szempontok; 2. A polgári és katonai infokommunikációs rendszerek fejlődési tendenciái; 3. A katonai és a polgári távközlés helyzete, egymáshoz való viszonya; 4. A magas szintű interoperabilitás elérése érdekében figyelembe veendő legfontosabb technikai előírások, szabványok, ajánlások;
6 5. A Magyar Honvédség állandó- és tábori telepítésű kommunikációs rendszerének jelenlegi és tervezett struktúrája, jellemzői; 6. A NATO, NATO tagországok, valamint polgári informatikai és távközlési rendszerek felépítése, várható fejlődési irányok; 7. A
jelenlegi
és
perspektivikusan
szóba
jöhető
nagytávolságú
infokommunikációs hálózatok felépítése, jellemzőik, csatlakoztathatósága az állandó telepítésű kommunikációs rendszerekhez; 8. A megvalósítás várható nagybani költségvonzatai; A legújabb technikai megoldások esetén nem sikerült a forgalmazóktól (gyártóktól) korrekt, számszerű adatokat szereznem az árak vonatkozásában (több esetben üzleti titokként kezelik), ezért nem volt lehetőségem még nagybani árkalkulációra sem. Eredeti szándékom ellenére így gazdasági számvetésekkel nem foglalkoztam. A területek beszűkítése során továbbá nem tekintettem a kutatás tárgyának: 1. A
javasolt
technikai
elképzeléseknek
a
Magyar
Honvédség
szervezeteihez történő közvetlen hozzárendelését; 2. Kommunikációs-
és
informatikai
hálózatok
konkrét
biztonsági
kérdéseit, azok megvalósításának módját; 3. A javasolt megoldások humán erőforrás igényét. Kutatási céljaim elérése érdekében a következő konkrét módszereket alkalmaztam: 1. Tanulmányoztam
és
feldolgoztam
a
témához
kapcsolódó
szakirodalmat, tudományos dolgozatokat, tudományos konferencia anyagokat, cikkeket, Ph.D. és egyetemi doktori értekezéseket; 2. Tanulmányoztam a jelenleg működő állandó- és tábori telepítésű kommunikációs rendszer technikai felépítését, jellemzőit, üzemeltetési sajátosságait; 3. Részkövetkeztetéseket vontam le a jelenlegi állandó- és tábori telepítésű kommunikációs rendszer jellemzőiről; 4. Elemeztem a korszerű és perspektivikus infokommunikációs eljárások jellemzőit;
7 5. A
rendszerezett
ismeretekből,
illetve
a
részkövetkeztetésekből
tudományosan bizonyított elvi ajánlást tettem az állandó- és a tábori telepítésű
kommunikációs
rendszer
technikai
továbbfejlesztés
lehetséges irányaira. AZ ELVÉGZETT VIZSGÁLATOK ÖSSZEFOGLALÁSA A kitűzött feladatok elérése érdekében az értekezésemet négy fő részre tagoltam. A fejezetek után külön összefoglaltam az elért és általam bizonyítottnak tekintett tudományos eredményeket, ajánlásokat. A bevezetés után az első fejezetben a Magyar Honvédség jelenlegi helyzetét, valamint a külső hatásokat vizsgáltam meg a technikai fejlődés, ezen belül különösen az informatika és távközlés konvergenciájának függvényében. Értékeltem a kialakult állapot perspektivikussági esélyeit, problémáit. Következtetések, eredmények 1. A konvergencia folyamatok minden területen a mobilitás iránti igény megnövekedését, valamint a távközlési és informatikai rendszerek funkcionális összemosódása felé való elmozdulást mutatják; 2. A hagyományos értelemben vett távközlés megszűnik, szerepét VoIP alapú, QoS képességű rendszerek veszik át; 3. A kettős konvergencia-hatás eredményeként csökkenni fog a rendszerek sokfélesége és a technikai evolúciót túlélő platformok száma; 4. Hosszabb távon csak a legköltséghatékonyabban működtethető, más rendszerekhez
rugalmasan
illeszthető
megoldások
maradnak
versenyben; 5. Az ISDN és az ATM rendszerek elhalása prognosztizálható; 6. Az új struktúrák minden területen szélessávúak lesznek; 7. A pillanatnyilag leginkább perspektivikusnak látszó megoldások IP alapon működnek; 8. Az MPLS megoldások jelentősen megkönnyíthetik a kifutó távközlési rendszerek hálózati struktúrájának további gazdaságos kihasználását;
8 9. A fejlett országok hadseregeiben az IP alapú átvitelek felé való elmozdulás figyelhető meg; 10. A katonai rendszerek esetén is az adatátvitel felé fog billenni a mérleg, különösen az automatizáltság növekedésével; 11. A
jövőben
a
nagymértékben
automatizált
frekvencia-
és
hálózatmenedzsment a rugalmas és hatékony rendszerműködtetés alappillére
lesz,
de
jelentős
biztonsági
kockázatot
hordozhat
magában; 12. A katonai hírközlés területén a vezetékes rendszerek visszaszorulása, ill. speciális alkalmazásokban az optikai kábelek térhódítása várható, mint perspektivikus megoldás; 13. Számolni kell vezetékhelyettesítő kistávolságú összeköttetésekkel is, különösen a vezetési pontok környezetében; 14. A katonai rádiózás sokfélesége a digitális adatátviteli képességű szórt spektrumú szélessávú eszközök irányába mozdul el, az analóg eszközök lassú kihalása mellett. A jövő egyik legjárhatóbbnak tűnő útja a szoftverrádiók felé történő elmozdulás; 15. Az eszközök műszaki sokfélesége magában hordozza a kompatibilitás problémáját,
az
egységes
platform
megteremtésének
szükségszerűségét, mint egyedüli járható utat, de ez (nemzetenkénti) hadiipari üzleti érdekeket sérthet; 16. A
jelenlegi
elképzelések
rendszertechnikai biztonsági
megoldások
kockázatot
tevékenységgel
szerinti
létszámviszonyokkal
harcászati
hordoznak,
szembeni is
digitális
tábori
szempontból
sérülékenységük
védettségük
összefüggésben,
rácsponti
–,
jelentős
– diverziós
az
számottevő.
alacsony Mielőbb
szükséges a problémára használható megoldást találni. A második fejezetben a jelenlegi helyzetből való kilábalás lehetőségeit mutattam be, a megítélésem szerint leginkább időtálló rendszertechnikai megoldás
kialakítása
érdekében,
figyelembe
véve
az
első
fejezet
megállapításait, mint kiinduló helyzetet. Vizsgálva NATO tagországok és polgári szolgáltatók megoldásait is, olyan újszerű, különösen a tábori rendszert érintő rendszermegoldásra tettem javaslatot, melynek elemei még
9 a polgári szolgáltatás területén is csak bevezetés kezdetei fázisaiban találhatók meg, bár vannak katonai célra kifejlesztett eszközök is. Több alternatívát mutattam be a folyamatos fejlődés, fejleszthetőség biztosítása érdekében, figyelembe véve az eszközök fokozatos, elhúzódó cseréjének szükségszerűségét is. Következtetések, eredmények 1. Az ISDN irányából való kimozdulás napirenden van, de teljes és azonnali csere helyett a fokozatos váltásra kell felkészülni, melynek egy lehetséges útja a HiPath típusú megoldások alkalmazása; 2. A transzporthálózat IP alapokra való helyezése megoldható és hatékony kihasználása érdekében érdemes az MPLS irányába fejleszteni (a jó minőségi paraméterekkel rendelkező integrált szolgáltatások biztosítása érdekében); 3. Felhasználói
oldalról
van
lehetőség
vezetéképítés
helyett
vezetéknélküli IP telefon- és adatátviteli eljárások alkalmazására WLAN
jellegű
struktúrában,
legfeljebb
200-300m
hatótávolság
biztosítása mellett (egy bázisállomás által lefedett terület, mely erősen függ a környezet interferáló hatásaitól); 4. A katonai rendszerekben még megtalálható analóg központokkal való együttműködés biztosítható; még IP alapú átviteli hálózat esetén is; 5. A GSM HSPA szolgáltatások egyre hatékonyabbak, de katonai célra történő alkalmazásuk nem célszerű; 6. Az MPLS mellett leginkább perspektív megoldás a WiMAX, melynek katonai alkalmazásaira több példát is lehet találn; 7. A WiMAX hálózati megoldások mellett jelentős választék-növekedés várható a WiMAX képes végberendezések tekintetében is (pld. az Intel érdekeltségek magukkal hozzák ilyen képességű számítógépes alaplapok gyártását is); 8. A WiMAX szabvánnyá vált, a GSM 3G piaci szegmensre való betörése megjósolható, de az is igaz, hogy lépéshátránnyal indul; 9. A WiMAX alapvetően a mikrohullámú rendszerek kiváltására alkalmas gerincek biztosításában és területlefedésre, de a bázisállomások
10 tekintetében
jelentősen
eltérő
műszaki
követelményeket
kell
teljesíteni; 10. A legjobb hosszú távú megoldás „Software frissíthető” bázisállomások alkalmazása; 11. Hatékonyan menedzselhető a hálózat; 12. Egyaránt illeszthető ISDN, vagy IP hálózatokhoz; 13. VoIP szolgáltatásokhoz valós idejű kapcsolatot biztosító „Soft Hand Over” alkalmazása szükségszerű; 14. Az ÁTIKR-be való beépítésének megvannak a műszaki technikai lehetőségei, frekvenciagazdálkodási oldalról is biztosított a működése, ráadásul perspektivikus is, de a „frissen” kiépített TDR rendszer lecserélése nem várható; 15. Jól illeszthető lenne a kiépítés alatt álló MPLS struktúrához; 16. Tábori rendszer esetén van esély a bevezetésére, amennyiben a rácsponti elvet kívánjuk a jövőben megvalósítani; 17. Tábori
rendszerek
esetén
a
területlefedés
az
nLOS
kisebb
hatótávolsága következtében kiegészítésre szorul, melynek az egyik útja a MESH típusú hálózati megoldás, a másik a rádiós rendszerek rádiófelvevőponttal való becsatlakozása; 18. Az antennák magassága továbbra is kritikus tényező, erősen függ a rácsponti elemek tervezett alkalmazási távolságától; 19. A meglévő új típusú (MRR) rádiók beszerzését követően a rádiófelvevő ponthoz kapcsolódó megvalósítása valószínűsíthető. A negyedik rész tartalmazza az általam fontosnak ítélt ajánlásokat, megfontolásokat, majd a mű alapján levonható végkövetkeztetéseket, és a megítélésem szerint bizonyítottnak tekintett téziseket, sajátnak tekintett tudományos eredményeket.
11 ÖSSZEGZETT KÖVETKEZTETÉSEK, AJÁNLÁSOK A Magyar Honvédség korszerű, perspektivikus infokommunikációs rendszerének
kialakítása,
a
meglévő
technikai
lehetőségeink
jobb
kihasználása és a pénzügyi források hatékonyabb felhasználása érdekében javaslom a következő szempontok figyelembevételét: 1. A hagyományos analóg rádiók (a kis- és közepes teljesítményű eszközök esetén is) kivonásának felgyorsítása szükségszerű, mert pld. a kötelezően előírt technikai karbantartások felesleges pénzügyi erőforrásokat kötnek le; 2. Amíg nem áll rendelkezésre megfelelő számú MRR és más korszerű RH (pld. FALCON) eszköz, addig a fokozatos kivonások mellett használhatóságuk és viszonylag egyszerű kezelhetőségük miatt az R1340 (RH) és az R-173 és R-159 (URH) típusok rendszerben tartása javasolt; 3. Ahol lehetséges, minimalizálni kell a rádióantennák sokféleségét (a régi típusok kivonásával ez részben megoldódik) 4. Hosszú távon a külföldi kontingensek esetén tapasztalható igen sokféle
rádió
alkalmazása
nem
célszerű,
törekedni
kell
a
minimalizálásra; 5. A rádiórendszereink korszerűsítésével szükségessé fog válni a hatékony
feladatvégrehajtást
elősegítő
tábori
frekvencia-
és
hálózatmenedzselési eljárások bevezetése; 6. Az R-1406 harcászati rádiórelé harcászati értéke alacsony, kivonása időszerű, átmeneti időszakra URH rádiókkal részben helyettesíthető – költségmegtakarítási vonzata van; 7. A vezetékes eszközök kivonása ajánlott. Elavultak, az új típusú rendszerben való alkalmazása csak újabb beruházásokkal és rövid távra szólóan
biztosítható, nem gazdaságos. Jelentős tárolási és
szállítókapacitást köt le; 8. A vezetékes eszközök közül a TKV-100 még egy ideig rendszerben tartható;
12 9. Távlatokban, a tábori rendszer kialakításának függvényében célszerű felmérni az esetleges UTP/STP, vagy optikai kábel igényt – elsősorban a tervezett vezetési- és rácspontok belső rendszereinél; 10. Az MRR eszközök beépítésének gyorsítása célszerű; 11. A Magyar Honvédség Rádióforgalmi Szakutasítása (Hír/3) mielőbbi korszerűsítésre szorul, mert nem tartalmaz érdemi információt az új típusú digitális eszközökkel való üzemeltetéssel kapcsolatban; 12. Az informatikai gerinchálózatok területen megindult beruházásokat fokozatosan ki kellene terjeszteni a távközlési hálózatok felé is; 13. A
Hicom
központok
átalakítása
HiPath
típusra
a
rendszerintegrációnak egyik rövidtávú lehetősége; 14. Az MPLS irányú beruházások kiterjesztésével és az esetlegesen felszabaduló digitális központok átépítésével törekedni kell az analóg (költséges fenntartású) központok mielőbbi kiváltására 15. Az állandó telepítésű mikrohullámú gerinchálózat továbbfejlesztése a befejezettség ellenére is szükséges, a legkisebb beruházási igény a TDR-5 típus 34 Mbit/sec átviteli sebességre való átalakítása mellett; 16. ATM irányú beruházások semmilyen területen sem célszerűek; 17. Az elkövetkezendő évek beruházásainál a távközlési területen is az IP alapú eszközök beszerzését célszerű előnyben részesíteni; 18. Az RH rádiók területén – mivel még tömeges beszerzésük nem indult meg – valamilyen IP képes korszerű változat irányába elmozdulni; 19. Perspektivikusan a szoftverrádióknak van jövője; 20. Az infokommunikáció minden területén törekedni kell a legkorszerűbb adatvédelmi eljárások rendszertechnikai megvalósítására; 21. A tábori rendszer mikrohullámú struktúráját javaslom WiMAX alapra helyezni, ahol a szoftveresen programozható, gyors (VoIP) képes bázisállomások beszerzése javasolt a mikrohullámú gerincek és a területlefedő megoldásokra is; 22. A
korábban
tervezett
tábori
rendszer
esetén
megjelenő
rádióképességek és rádiófelvevő pontok összeintegrálása a WiMAX rendszerrel növeli a rendszer megbízhatóságát;
13 23. WiMAX alkalmazása esetén a harcászati rádiórelék lehetnek LOS típusúak, a gerinchálózati felcsatlakozás érdekében. Gyakorlatilag nem kellene eltérő típust alkalmazni, hanem csak egyszerűbb felépítésű WiMAX-képes berendezés javasolt; 24. A járművek és felépítmények kialakításakor, ill. beszerzésekor figyelembe kell venni a légiszállíthatóság követelményeit is; 25. A
műholdas
kommunikációval
való
támogatás
külföldi
feladatvégrehajtáskor katonáink megóvása érdekében kikerülhetetlen – távoltelepült WiMAX csomópontok esetén a kapcsolat tartására is alkalmazható.
Ebben
az
esetben
a
WiMAX
terület
lefedő
egyre
inkább
üzemmódban dolgozik; 26. Rendszereink
a
digitalizáció
növekedésével
támadhatóvá válnak távoli hozzáféréssel is – ezért mindent meg kell tenni a kockázati tényezők csökkentése érdekében. AZ ÉRTEKEZÉS ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEINEK TEKINTEM AZ ALÁBBIAKAT 1. A Magyar Honvédség kommunikációs hálózatának tudományos alapú kritikai elemzésével rámutattam arra a tényre, hogy az ATM típusú csomagkapcsolt rendszerek irányába történő fejlesztés és beruházás nem célszerű, katonai, technológiai lemaradást eredményez. 2. Kidolgoztam a Magyar Honvédség zártcélú, állandó telepítésű mikrohullámú rendszerének rövid távú, leggazdaságosabb fejlesztési megoldását a TDR-5 mikrohullámú eszközök nagyobb (34 Mbit/sec) sebességre való felbővítésével. 3. Kidolgoztam
a
kommunikációs
Magyar hálózati
Honvédség struktúráját
új a
technológián WiMAX
alapuló
eszközök
és
szolgáltatások alkalmazásával, és javaslatot tettem a bázisállomástípusok néhány műszaki megoldására. 4. Kidolgoztam a tábori kommunikációs hálózat rendszerintegrációjának két
modelljét
MESH
hálózat
és
új
digitális
rádióeszközeink
rádiófelvevő ponton keresztüli becsalakozás alkalmazásával.
14 KUTATÁSI EREDMÉNYEK GYAKORLATI FELHASZNÁLHATÓSÁGA 1. A
megfogalmazott
szempontok
szerinti
ajánlások,
javaslatok
figyelembevétele – megítélésem szerint – nagymértékben elősegítheti a Magyar Honvédség hosszú távú modernizációját, fejlesztési ütemének felgyorsítását, ezért ajánlásként javaslom az MH állandó telepítésű
infokommunikációs
és
a
tábori
alaphírhálózat
átalakításával, digitalizálásával foglalkozó szakemberek részére; 2. Az ismertetett technikai eljárások és megoldások rendszerszemléletű megfogalmazása alapján áttekinthető módon ad új ismereteket, melyeket javaslok oktatási anyagként felhasználni az egyetemi BSc és MSc képzésekben, különösen távközlési területeket érintő tantárgyak kapcsán. A perspektivikus rész (WiMAX, MPLS és MESH hálózatok) új elemként felhasználható a tananyag frissítésére, továbbá alkalmas a
távközlőhálózatok
fejlődésével
foglakozó
tananyagrészek
kibővítésére; 3. A kutatott téma következtetései és ajánlásai kiinduló alapot adhatnak korszerű hálózatok megtervezéséhez és megszervezéséhez; 4. Ismeretfejlesztő
irodalomként
felhasználható
a
katonai
infokommunikációs rendszerek struktúrájával foglalkozók részére , mint kiinduló kutatási anyag;
15 PUBLIKÁCIÓK JEGYZÉKE Tudományos cikkek: 1. Szöllősi Sándor: NATO-szabványú hálózatok alkalmazhatósága a Magyar Honvédség kommunikációs rendszerében. Nemzetvédelmi Egyetemi Doktorandorum, 2002/2. szám, 226-234. oldal, ZMNE, Budapest, 2002, ISSN 1588-2233 2. Szöllősi Sándor: A Magyar Honvédség haderőreformjával összefüggő fejlesztési folyamatok vizsgálata híradó szemmel. Nemzetvédelmi Egyetemi Doktorandorum, 2002/3. szám, lektorált, 42-57. oldal, ZMNE, Budapest, 2002, ISSN 1588-2233 3. Szöllősi Sándor: A fáziszaj-elmélet alapjai. Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények, 2003/5. szám, , 164-175. oldal, ZMNE, Budapest, 2003, ISSN 1417-7323 4. Szöllősi Sándor: Mikrohullámú antennák alkalmazási szempontjai a honvédség új technikai struktúrájában. Kard és Toll, 2005/2. szám, 127-133. oldal, ZMNE, Budapest, 2005, ISSN 1587-558X 5. Szöllősi Sándor: Vezetékek és alkalmazhatóságuk a honvédség új technikai struktúrájában. Kard és Toll, 2005/2. szám, 134-141. oldal, ZMNE, Budapest, 2005, ISSN 1587-558X 6. Szöllősi Sándor: A Magyar Honvédség infokommunikációs irányú technikai átszervezése és az anyagi erőforrás-tényezők hatása (Ph.D. műhelyvita előzetes); 2007. október; http://www.biztonsagpolitika.hu/ 7. Sándor
Szöllősi:
COMMIT-2007
–
WiMAX
and
a
military
infocommunication exercise; Hadmérnök – A ZMNE Bolyai János Katonai Műszaki Kar és a Katonai Műszaki Doktori Iskola on-line tudományos kiadványa; 7 oldal; ZMNE, Budapest; 2007. decemberi megjelenéssel; ISSN 1788-1919 http://www.zmne.hu/hadmernok/index.php
16 Tudományos konferencia előadások: 1. Szöllősi Sándor: A kommunikációs rendszerszervező tisztek képzése, avagy a felnőttoktatás néhány időszerű kérdése. "A kommunikáció (híradás) helye és szerepe a vezetés rendszerében" című országos tudományos konferencia lektorált anyaga, 167-172. oldal, ZMNE, Budapest, 2000. 2. Szöllősi
Sándor:
A
Magyar
Honvédség
állandó
és
tábori
hírhálózatának átalakításával kapcsolatos problémák. „A katonai kommunikációs rendszerek fejlődési irányai – kihívások és trendek a XXI. században” című nemzetközi szakmai tudományos konferencia lektorált anyaga, 45-52. oldal, ZMNE, Budapest, 2001. ISBN 963 00 8819 3 3. Szöllősi környezet
Sándor: hatása
A
megváltozott a
Magyar
nemzetközi
Honvédség
biztonságpolitikai infokommunikációs
rendszerére. Tavaszi Szél Konferencia lektorált anyaga, 181-185. oldal, Doktoranduszok Országos Szövetsége, Sopron, 2003. ISBN 963 210 376 9 4. Szöllősi Sándor: Az új típusú haderő és a súlypont-átrendeződés kérdései a technikai struktúrában. „Kommunikáció 2003” című nemzetközi szakmai tudományos konferencia lektorált anyaga, 363368. oldal, ZMNE, Budapest, 2003. ISBN 963 86229 6 2 5. Szöllősi
Sándor:
„Kommunikáció
A
2006”
magyar című
katonai
nemzetközi
híradás
perspektívái.
szakmai
tudományos
konferencia lektorált anyaga, 184-191. oldal, ZMNE, Budapest, 2006. ISBN 978 963 7060 18 2
17 SZAKMAI, TUDOMÁNYOS ÖNÉLETRAJZ 1963. október 18-án születtem Vácon, katonacsalád legidősebb gyermekeként. Középiskolai tanulmányaimat Budapesten végeztem. 1986ban jeles eredménnyel fejeztem be a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola Híradó tanszékén folyó tanulmányaimat. A főiskolán Népköztársasági Ösztöndíjas voltam. Első tiszti beosztásban a váci Esze Tamás Önálló Híradóezrednél rádiósszakasz-szakaszparancsnok voltam 1987-ig, majd azt követően rádiósszázad-századparancsnokként tevékenykedetem 1989-ig. 1989-1991 között ezred hadműveleti tiszti beosztást látottam el. 1991-1994 között nappali tagozatos hallgatója voltam a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karának, ahol okleveles villamos mérnöki diplomát szereztem. 1995-ben négy hónapig mérnök tiszti beosztást láttam el az MH Honvéd Folyami Flottillánál, majd mérnök-szakoktatóként dolgoztam a váci Híradásipari Honvéd Szakközépiskolában 1998-ig, az iskola megszűnéséig. 1998-tól
a
Zrínyi
Miklós
Nemzetvédelmi
Egyetem
Katonai
kommunikációs rendszerszervező tanszékén egyetemi tanársegédi, 2000-től napjainkig egyetemi adjunktusi beosztásban dolgozom. 1998-2003-ig a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Vezetés- és Szervezéstudományi kar Kari Tanács tagja, majd 2004-2006 között a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Egyetemi Tanács tagja voltam. 2001-től a Katonai kommunikációs rendszerszervező tanszéken a tanszéki oktatási-szervezési feladatok koordinálásával, majd 2003-tól az oktatás technikai-biztosítási feltételeinek szervezésével is meg lettem bízva. 2000 és 2003 között levelező Ph.D. képzésben vettem részt a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (Hadtudományi) Doktori iskolán, az „E” alprogramban. 2003-2004-ig a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Vezetés- és Szervezéstudományi kar Tudományos Diákköri Tanács Elnöke, majd a karok átszervezése után 2004-től napjainkig a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki kar Tudományos Diákköri Tanács elnöke vagyok, továbbá az Egyetemi Tudományos Diákköri Tanács
18 vezetőségi tagjaként, valamint anyag- és honlap felelőseként segítem a tudományos diákköri tevékenységet. 2001-ben a Belga Hadsereg 1. gépesített hadosztály „PRONTEX-40” híradó-rendszergyakorlatán a magyar delegáció vezetőjeként, 2002-ben a bredai Holland Királyi Akadémián a magyar delegáció vezetőjeként, 2003ban, mint a NATO CIS tanfolyam hallgatója, 2004-ben és 2006-ban Franciaországban a COMMIT gyakorlatokon a magyar delegáció tagjaként tanulmányoztam a NATO és a szövetségi tagállamok katonai kommunikációs rendszereit. Tagja vagyok a következő szakmai és tudományos egyesületeknek: •
Puskás Tivadar Híradó Bajtársi Egyesület;
•
Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület helyi csoportja. 1999-től
az
intézményi
és
országos
Tudományos
Diákköri
Konferenciákon több 1-3 helyezést és különdíjat elért hallgatónak voltam konzulense. Tudományos diákköri konzulensi munkámért több alkalommal részesült Rektori elismerésben.
Rendszeresen témavezetője és bírálója
vagyok a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem hallgatói által készített diplomamunkáknak, szakdolgozatoknak. 2001-től rendszeresen részt veszek az országos és nemzetközi szakmai tudományos konferencia szervezőbizottságának munkájában, több alkalommal
végeztem
lektorálást
a
tudományos
konferenciák
különkiadványainak, valamint több tudományos cikknek. 2003-tól az egyetemi, az egyetemen szervezett országos és a kari tudományos konferenciák egyik szervezője és lebonyolítója vagyok. Munkámért számos alkalommal részesültem elismerésben. 2007-ben átlagon felüli tudományos munkáért a Bolyai János Katonai Műszaki Kar Tudományos dékánhelyettese Bolyai Kardot adományozott számomra. A KHVM Hírközlési célú kollektív pályázatain sikeresen dolgoztam ki és koordináltam pályázati anyagokat, melyek eredményekén több mint 30,8 millió forint értékű beruházással gyarapodott a Katonai kommunikációs rendszerszervező tanszék távközlési oktatási szakkabinet-rendszere. A tanszék által szervezett Nemzetközi Tudományos Konferenciákon a technikai háttér biztosításának felelőse és koordinátora vagyok.
19 A magyarországi COMMIT francia-magyar híradó- és informatikai nemzetközi gyakorlatok műszaki-technikai előkészítésének és biztosításának magyar partner oldali felelőseként is tevékenykedem. 2003-ban a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem „Kiváló Oktató” címmel, a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület Ezüst jelvénnyel tüntetett ki. Orosz nyelvből katonai szakanyaggal bővített középfokú „C” típusú, angol nyelvből katonai szakanyaggal bővített középfokú „A” és alapfokú „C” típusú nyelvvizsgával rendelkezem. Összesen 7 tudományos cikkem (1 idegen nyelven) jelent meg, valamint 5 tudományos konferencia előadást tartottam különféle fórumokon. A doktori (Ph.D.) értekezésem témájával kapcsolatos részeket rendszeresen publikáltam, a tudományos szakmai közvélemény elött ismertettem. *** Ezúton kívánok köszönetet mondani Dr. Csatári Sándor nyá. mérnök vezérőrnagynak, tudományos témavezetőmnek a kitartó támogatásáért, türelméért és útmutatásaiért, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Doktori Iskola kiváló tanárainak, kollégáimnak és mindazoknak, akik információkkal,
kritikai
észrevételekkel,
javaslataikkal
segítették
kutatómunkámat céljaim elérése érdekében.
Budapest, 2007. október 31-én Szöllősi Sándor okl. mk. őrnagy egyetemi adjunktus
