Szülést megkönnyítő módosulás a Spalax hungaricus hungaricus Nhrg. medencéjén írta : S z u n y o g h y
János,
Budapest
A T e r m é s z e t t u d o m á n y i Társulat egykori Állattani Szakosztályának 405. ülésén 1940. j ú n i u s 7.-én »A Spalax hungaricus hungaricus Nhrg. osteologiája. Gerinc oszlop, mellkas, medence«. címen t a r t o t t a m előadást. Ekkor közöltem a Spalaxmedencére vonatkozó ama megállapításomat, hogy aduit nőstényeknél a Cavia porcellus-hoz hasonlóan, a szülés megkönnyítése v é g e t t — tekintettel a fetus fejé nek és testének n a g y s á g á r a — n y i t o t t medencét t a l á l t a m . Utólagos kiegészítő vizsgálatoktól tettem függővé annak eldöntését, hogy a medence a szülés meg t ö r t é n t e u t á n állandóan nyitott marad-e vagy sem. Fent közölt m e g á l l a p í t á s o m a t az Országos T e r m é s z e t t u d o m á n y i M ú z e u m S p ö / a x - a n y a g á n ismételten ellenőrizve és fényképekkel ellátva közreadom. Meg kell ezt tennem annál is i n k á b b , mivel az előttem ismeretes szakirodalomban idevonatkozólag semmi adatot nem t a l á l t a m , s így eredményeimet újnak tartom. A Spa/üx-medencére vonatkozó irodalmi adatok meglehetősen hézagosak és általános ságban mozgók. így a Spalaxok rövid symphysisére W e b e r a következőképen u t a l : »Dies führt zum anderen äussersten einer auf ein Minimum rückgebildeten Symphyse, z. B. bei den Spalacidae, den Hesperomynae« (9,248). B o d n á r szerint »A két szeméremcsont nem érintkezik egymással, csak a lig. interpubicum köti össze« (1, p. 18). T u 11 b e r g pedig a következőket állapítja meg »Ossa pubis sind unten, wenigstens an jungen Exemplaren, durch ein schmales bindegewebiges, teilweise verknöchertes Stäbchen, anstatt durch eine Symphyse, verbunden« (6. p. 205—206). Mindhárom szerző véleménye téves, illetve hiányos. W e b e r é annyiban, hogy megállapítása nem általános érvényű a Spalaxokra, hanem csak a hím s a szülésen még át nem esett nőstény példányokra vonatkozik. T u 11 b e r g leírása viszont a medence vigyázatlan preparálásával magyarázható. A földikutya szeméremcsontjainak elvékonyodó ventralis végei ugyanis még mérsékelten erős fogás vagy nyomás behatására is könnyen letörnek. Ez a letört s kötőszövetbe ágyazott csontdarabocska azután látszólag teljesen T u l l b e r g megjegyzését indokolja. B o d n á r jellemzése csak a szülésen átesett nőstény Spalaxokra érvényes. s
Az előbb idézett szerzők megállapításaival szemben vizsgálataim a l a p j á n kiderült, hogy a h í m Spalaxok medencéje zárt, a szeméremcsontok elvékonyodó végei igen rövid symphysisben egyesülnek (lásd a 3. és 4. á b r á t ) . Nőstényeknél viszont más a helyzet. Szülésen még keresztül nem ment fiatal egyedeken a hímekhez hasonlóan zárt medencét t a l á l t a m , rövid symphysissel. Aduit, szülésen átesett példányoknál pedig nyitott a medence (lásd az 1. és 2. á b r á t ) , és symphysis helyett szalagos összeköttetés, syndesmosis ligamentosa van. Ilyenkor a szeméremcsontok medialis végei között — vizsgálati anyagom tanulsága szerint — 7—10,2 m m a távolság, ami igen jelentékeny az állat nagyságához viszonyítva. Ezzel m a g y a r á z h a t ó a medencekijárat (Apertúra pelvis caudalis) tetemes bővülése, mely folyamat — tekintettel az a r á n y l a g nagy és szélesfejü magzatokra — f e l t é t l e n ü l a szülést könnyíti meg.
N y i t o t t m e d e n c é t t a l á l t a m az áprilisban, m á j u s b a n , j ú n i u s b a n és szeptember ben fogságba esett p é l d á n y o k o n . Hogy a z u t á n a medence a szülés m e g t ö r t é n t e u t á n állandóan n y i t o t t marad-e vagy sem, ezt e l d ö n t e n e m nem s i k e r ü l t . Ehhez ugyanis ősszel és télen fogott Spalaxok kellettek volna, melyekhez sajnos nem jutottam. Egyébként a földikutya párzási, kölykezési s így vemhességi idejéről eddig még semmi biztosat nem tudunk. V á s á r h e 1 y i erre vonatkozólag azt mondja: »Kétévi megfigyeléseim alapján állít hatom, hogy a "párzás január—április hónapokban törtenik« (8, p. 176). B o d n á r szerint: »Egy évben azt hiszem, csak egyszer kölykezik, kora tavasszal, mert n y á r végén vagy ősszel fiatal, kicsiny állat sohasem jutott fogságba, az ilyenek mindég tavaszszal kerültek eló'« ( 1 , p. 36). Ez a két adat egymásnak ellentmondó. V á s á r h e l y i szerint ugyanis a párzási idő még áprilisban is tart, viszont B o d n á r szerint a koratavaszi idő a kölykezés ideje. Ha a két vélemény közül az egyik vagy másik teljes értékű lenne, úgy a medence állandóan nyitott voltára ebből is következtetni lehetne. A szakirodalom t a n ú s á g a a l a p j á n eddig csak a k ö z i s m e r t Cavia- és Geomysfélékről volt ismeretes mindaz, a m i t a fentiekben a Spalaxok medencéjéről el mondottam. O w e n a Cavia porcellus-ró\ a következőket írja »Bei Cavia ist nach O w e n die Becken öffnung kleiner als der Kopf des reifen Fötus. Vor der Geburt wird das Symphysalligament des Weibchens weicher und ausdehnbarer, und die beiderseitigen Hüftbeine divergiren ventralwärfs in dem Grade, dass das Symphysalligament etwa das Sechszehnfache siner normalen Breite er langt,, wodurch eine sehr weite Beckenöffnung entsteht. Kurz nach der Geburt nehmen die Hüft beine wieder ihre normale Lage ein« (3, p. 584). Ugyanerről említést találunk B o 1 k összehasonlító anatómiájában is a következőképen : »Besonders starke Veränderungen erleiden die Beckenfuçen bei Formen mit schmalem Becken : bei Cavia steigt die Rechts-Linksausdehnung der Fuge in der Schwangerschaft auf das Sechszehnfache der ursprünglichen Breite an. Nach erfolgter Geburt bleibt ein Teil der Breiten zunähme erhalten (T o d d 1923), was bei wiederholten Schwangerschaften von Vorteil ist« (2, p. 209). S p u h l e r szerint: »Bei älteren männlichen' Tieren ist die Symphyse synostotisch ver wachsen. Bei weiblichen Individuen, insbesondere bei solchen, die schon einmahl geboren haben, liegt zeitlebens eine rein syndesmotische Verbindung vor, der das Meerschweinchen den schon, wiederholt beschriebenen, eigenartigen, der langen Trächtigkeit und der vorge schrittenen Entwicklung seiner Jungen Rechnung tragenden Geburtsmechanismus verdankt« (4, p. 402). . W e b e r főbb vonásaiban a Caviához hasonló viszonyokat említ a Geomysnál »Das Maximum erreicht aber der subterrane Geomys, bei dem beim Männchen eine schmale Brücke die beiden Schambeine verbindet, während beim Weibchen ein weiter-Spalt die beiden Becken hälften trennt. Diese ist aber nach F. L . Hisaw erst beimgeschlechtsreifen Weibchen der Fall ; die anfänglich bestehende Symphyse wird aber osteoklastisch aufgelöst unter dem Einfluss ovarialer Hormonen. Wird Owarialextrakt dem Männchen eingeschpritzt, so geht auch bei ihm die Symphyse verloren« (9, p. 248). Befejezésül összehasonlítás v é g e t t közlöm a hím és n ő s t é n y medence legfon tosabb méreteit. Legjelentősebb eltérés a h í m - és nő medence nyíl-(Conjugata vera) és ferde(Conjugata diagonalis) majd a m e d e n c e k i j á r a t h a r á n t átmérői (Distantia intertuberosa) k ö z ö t t t a l á l h a t ó . Már a semiadult n ő s t é n y medence n y í l á t m é r ő j e (24,5) és ferde á t m é r ő j e (25,1) nagyobb az aduit h í m medence hasonló méreteinél (nyíl á t m é r ő 21,3, ferde á t m é r ő 22,2). N ő s t é n y e k n é l (csak aduit p é l d á n y o k n á l ) a medencek i j á r a t h a r á n t á t m é r ő j e lényegesen nagyobb (19,8—20,1), mint a h í m e k é (15,6— 17,3). Ezek az adatok azt m u t a t j á k , hogy a n ő s t é n y medence hosszabb, a k i j á r a t a pedig t á g a s a b b a hímekéhez k é p e s t . A medence többi méretei valamennyien a n ő s t é n y m e d e n c e b e j á r a t szélesebb, öblösebb v o l t á t b i z o n y í t j á k . Irodalom : 1. B o d n á r, B. : Adatok a magyar földikutya (Spalax hungaricus hungaricus Nhrg.) anatómiájának és életmódjának ismeretéhez (Szeged, 1928). — 2. B o 1 k, L . u. a. : Hand buch der vergleichenden Anatomie der Wirbeltiere ( B d . 4—5. Berlin u. Wien, 1938). — 3 . B r o n n s ,
H . G . : Klassen und Ordnungen d. Thier-Reichs. Säugethiere : Mammalia (Bd. 1. Leipzig, 1874—1900). — 4. S p u h l e r , V. : Das Skelett von Cavia porcellus (L.) (Inaugural-Disser tation aus dem Veterinär-Anatomischen Institut der Universität Zürich, 1937). — 5. S z u n y o g h y, J. : A magyar íöldikutya anatómiája. A törzs és a végtagok csontjai. (Kecskeméti réf. Tisza István gimn. évkönyve Kecskemét, 1940). — 6. T u 11 b e r g, T . : Lieber das System der Nagethiere (Upsala, 1899). — 1. V e r s l u y s , J. : Vergleichenden Anatomie der Wirbel tiere (a. d. Holland, übers, v. G. Chr. Hirsch, Berlin, 1927). — 8. V á s á r h e l y i , I . : Adatok a földikutya (Spalax hungaricus hungaricus Nhrg. életmódjának ismeretéhez (Állattani Köz lemények, "2.3, 1927). — 9. W e b e r, M . : Säugetiere (Zweite Auflage. Jena, 1928). — 10. Z i mm e r m a n n , A . : A házinyúl természetrajza, tenyésztése és hasznosítása (Budapest, 1927). — 11. Z i m m e r m a n n , A . & G. : Háziállatok anatómiája (Harmadik kiadás. Budapest, 1939). I
Táblamagyarázat (V. tábla) 1. Aduit Spalax hungaricus hungaricus Nhrg. $ medence. Dorsalis nézet. N a g y í t v a . (Az eredeti medencén a jobb- és baloldali tuber ossis ischii közötti távolság 20 mm). 2. A fentebbi aduit Spalax hungaricus hungaricus Nhrg. Ç medence. Ventralis nézet. Nagyítva. 3. Semiadult Spalax hungaricus hungaricus Nhrg. $ medence. Dorsalis nézet. N a g y í t v a . (Az eredeti medencén a jobb- és baloldali tuber ossis iscnii közötti távolság 15,5 mm). 4. Az előző semiadult Spalax hungarucis hungaricus Nhrg. £ medence. Ventralis nézet. Nagyítva.
Eine geburtenerleichternde Veränderung am Becken von Spalax hungaricus hungaricus Nhrg. Von J. S z u n y o g h y, Budapest Das Becken der Spa/ax-Männchen ist geschlossen, die sich verjüngenden Enden der Schambeine vereinigen sich in einer sehr kurzen Symphyse (vgl. Abb. 3 und 4). ; -4 Bei Weibchen, die noch nicht geboren haben, wurde ähnlich wie bei den Männchen ein geschlossenes Becken mit kurzer Symphyse angetroffen. A n adulten Exemplaren, die bereits eine Geburt überstanden hatten, ist das Becken offen (vgl. Abb. 1 und 2), und statt der Symphyse ist eine syndesmotische Verbindung (Syndesmosis ligamentosa) vorhanden. In diesem Fall beträgt die Entfernung zwischen den medialen Enden der Schambeine — auf Grund des untersuchten Materials 7— 10,2 mm, was im Vergleich zur Grösse des Tieres sehr bedeutend ist. Dies bildet auch die Erklärung für die beträchtliche Erweiterung des Beckenausgangs (Apertúra pelvis caudalis), wodurch dann die Geburt — mit Rücksicht auf die grossen und breitköpfigen Jungen — unbedingt erleichtert wird. Ein offenes Becken wurde an Exemplaren beobachtet, die in den Monaten April, Mai, Juni und September in Gefangenschaft gerieten. Leider gelang es bisher noch nicht festzustellen, ob das Becken nach erfolgter Geburt ständig offen bleibt oder nicht. Dazu h ä t t e es nämlich im Herbst und im Winter gefangener Spa/ax-Exemplare bedurft, die bisher leider nicht zur Verfüngung standen. Das hier über das Becken von Spalax Mitgeteilte ist in der Literatur bisher nur bei Cavia- und Geomys-Arten bekannt.
Я.
Суньоги
(Будапешт):
М о д и ф и к а ц и я т а з а у 8ра1ах пшт^апсиз п и п § А П С И 8 г^пг^. в ц е л я х облегчения родов (Резюме) Таз у самцев 8ра1ах закрыт и утончившиеся концы лонной кости соединены в к р а т к о м симфизе (см. фиг. 3 и 4 ) . Таз недоразвившихся самок я в л я е т с я т а к ж е закрытым и имеющим краткий симфиз. У взрослых самок, у ж е родивших, таз открыт (см. фиг. 1 и 2 ) и вместо с и м физа имеется связочное соединение ( з у п а е з т о в ^ Н§атеп1о5а). Расстояние между медиаль-
ными концами лонной кости достигает 7 -10,2 мм., что по сравнению с общей величиной животного весьма значительно. Этим объясняется большая расширяемость каудавльного выхода таза (арегШга ре1У15 саидаПз), которая способствует облегчению родов, имея виду плоды с большими и широкими черепами. Открытые тазы наблюдались автором на экземплярах, пойманных в апреле, мае, июне и сентябре месяцах. Закрываются ли тазы после родов или ж е остаются открытыми, уста новить не удалось. Д л я этого надо было бы иметь экземпляры, пойманные осенью или из мою, но т а к и х в распоряжении автора не было. Сказанное о тазе 8ра1ах до сих пор было известно только о видах Сауш и Оеотуз.
Szunyoghy : Spalax hungaricus medencéje
V. TÁBLA
