Szülőcsoport
Mondom és Hallgatom a magamét…..
Az elsődleges tünetek alkotják a dadogás magját hangok, szótagok, szavak gyakori
ismétlődése hangok megnyújtása csendes vagy hangzó blokádok
Gyerekeknél a fiúk és a lányok aránya
megközelítőleg 2:1 Felnőtteknél a férfi-nő arány 4:1 és 5:1
Reakciók a dadogásra. A másodlagos tünetek között vannak, amik az
elsődleges tünetek leküzdését szolgálják
Az izmok megfeszítése, grimaszok, bevezető szövegek használata, a nehéz hangok elkerülése segítik a beszédet. Más stratégiák használatával a beszédet, mint olyat igyekeznek elkerülni. Ezeket a tüneteket a hallgató megfigyelheti, de a dadogás által okozott negatív érzések, gondolatok, és a negatív hozzáállás rejtve maradnak előtte. Gyakori a megakadástól való félelem, a szégyenkezés és a kisebbségrendűségi érzés.
Okai fő hajlamosító tényezők: a beszédfejlődés rendellenességei, az érzékeny idegrendszer, az átállított balkezesség;
a fő kiváltó okok a huzamosabb ideig tartó szorongás, az ijedtség, a félelem, és a tartós érzelmi feszültség.
Kialakulása és fejlődése Mindig 12 éves kor alatt kezdődik; az
érintettek felénél három-négy éves korban, 90 százalékánál hat éves kor előtt. A gyerekek nagy részénél véget ér a serdülőkor előtt. Lányoknál korábban kezdődik, de náluk nagyobb annak a valószínűsége, hogy elmúlik. Felnőttkorban a tünetmentesség elérése nehéz, vagy lehetetlen.
A dadogók személyisége Beszélgetésben Megmutatjuk önmagunkkal Szembesülünk önmagunkkal Én képünk formálódik Dadogók Inkább motorikusak Introvertáltak Kevésbé dominánsak Kevésbé elégedettek önmagukkal Kevésbé társaságkedvelők Labilisak érzelmileg Depressziós hajlamúak
A dadogás képlete (Charles Van Riper)
A Stuttering (Dadogás) Penalty (Büntetés) Frustration (Frusztráció) Anxiety (Szorongás) Guilty (Bűntudat) Hostility (Ellenségeskedés) Communicative stress (Kommunikációs stressz) Situational fear (Szituáció félelem) Word fear (Szó félelem) Moral (Morál: belső erő, önbizalom) Fluency (Folyamatosság: folyamatos beszéd hiánya)
CharlesVan Riper Másokkal megértőbbek Empatikusabbak Nehezebben kommunikálnak
Megbélyegzettnek érzik magukat Elszigetelődnek
- Kezelése Gyermekkorban a dadogás jól kezelhető,
felnőttkorban azonban nehéz vagy lehetetlen teljes tünetmentességet elérni. Az érintettek sokat szenvednek beszédhibájuk miatt, ezért rengeteg módszert dolgoztak ki, több-kevesebb háttértudással. Egyes módszerek a dadogás gyors elmulasztását ígérik. Mindenképpen tanácsos független szakember véleményét kikérni.
Mit tegyen a szülő Először mindig a NEM-ek jönnek Itt nem tanácsadás van „csak beszélgetünk”
A másik példája segítőbb „Te hogyan csinálod” erősít
Hogyan válasszon a szülő A pozitív megfogalmazás Csak azt, ami segít Csak azt amit muszáj Úgy, hogy tudja, de mégse érezze A helyzeteit fogja kihasználni.
A dadogás nagyon változó – néha a gyerek sokat dadog, máskor folyékonyan beszél. Azok a tényezők, amelyek a dadogás kialakulásának lehetőségét befolyásolják, gyermekenként változik, de az alábbiakat foglalhatja magába:
Kihez beszél a gyermek Miről beszél Hol van a gyerek, amikor beszél
Milyen napszak, évszak van A gyermek emocionális és fizikai állapota (pl.
izgalom, fáradtság, betegség) A gyerek mondanivalójának hosszúsága és összetettsége Más tényezők, amelyeket nehéz azonosítani
Forrás:http://www.stutteringcenter.org/…
Szülők eszközei A szülők beszéd sebességének
csökkentése (könnyed beszélgetés) Az idő által okozott feszültség csökkentése (a válasz késleltetése) A beszédkényszer csökkentése (ha az elvárás magas) A kérdésfelvetés módosítása (csak, és csak akkor, ha szükséges) Támogatás biztosítása a gyermek és a család részére
A beszédsebesség csökkentése Egyik legelterjedtebb módszer a folyékonyság fejlesztésére a beszédsebesség csökkentése Valamivel lassúbb, mint a szülők megszokott
beszédtempója, de nem túl lassú, szaggatott, vagy robotszerű
Bevezetheti a szókapcsolatra épülő beszédet Sőt, nem is annyira a beszédjük, hanem az interakcióik
gyorsaságára figyeljenek
Végül, a szülők által alkalmazott gördülékeny, viszonylag
lassú beszéd mintaként szolgál a gyermeknek, miközben csökkenti az idő által okozott feszültséget
Forrás:Lidcombe-program
Újrafogalmazás Lehetőséget teremt a gyereknek arra, hogy újra
végighallgassa, amit korábban maga mondott, ezúttal egy lazább, nyugodtabb formában (könnyed beszéd) A szülőknek is alkalmat ad arra, hogy megfelelő nyelvi és artikulációs modellt hozzanak létre A gyerek megbizonyosodhat a felől, hogy a szülők odafigyeltek arra, amit mondott Hasonló az “aktív hallgatás” stratégiájához A hallgató visszautal és kiegészíti a beszélő mondanivalóját, de egyúttal mintát ad a könnyed beszédre
Forrás:Lidcombe-program
Kérdések módosítása HA a szülő gyakori és gyors kérdéseket tesz fel, és HA ez
problémát okoz a gyereknek, a szülő megtanulhat KÉRDEZÉS helyett, inkább MEGJEGYZÉST TENNI
a) “Vajon…”
b) “Azt gondolom…” c) “Szerintem…” d) “Azt hiszem…” e) “Talán…” f) “Úgy tűnik…”
Forrás:Lidcombe-program
