Szkizofrénia. Kérdések és válaszok. betegek és hozzátartozók számára. Írta: Dr. Sümegi András Lektorálta: Prof. Dr. Bánki M. Csaba

Szkizofrénia Kérdések és válaszok

betegek és hozzátartozók számára

Írta: Dr. Sümegi András Lektorálta: Prof. Dr. Bánki M. Csaba

1

1. Mi a szkizofrénia?

Ta r t a l o m

2. Mit jelent tulajdonképpen maga a „szkizofrénia” szó? 3. Egyetlen betegségről van szó? 4. Milyen gyakori az előfordulása? 5. Hogyan alakul ki? Mi okozza? 6. Örökölhető-e szkizofrénia? 7. Ha ezek a gének ennyire „rosszak”, miért nem tűntek el az idők folyamán? 8. Hogy lehet észrevenni a betegséget? Melyek a fő jelek és tünetek? 9. Okozhat-e a droghasználat szkizofréniát? 10. A szkizofrénia lefolyása 11. De hogy éli meg mindezt a beteg? Betegségnek gondolja egyáltalán? 12. Mi a kórjóslat? Mi várható hosszú távon? 13. Hogy élik meg ezt a betegek? Milyen veszélyek leselkedhetnek még rájuk? 14. Ha veszélyekről van szó… Veszélyesek-e a szkizofrén betegek? 15. Hogyan diagnosztizálja az orvos a betegséget? Milyen módszerekkel? 16. Milyen kezelési lehetőségek vannak? 17. Tulajdonképpen mik azok a nem gyógyszeres (pszichológiai kezelések)? 18. Azon kívül, hogy látható a tünetek javulása, van-e más bizonyíték a szkizofrénia kezelésére szolgáló módszerek tartós hatékonyságára?

2

3

hasonlóan a magas vérnyomáshoz vagy a cukorbetegséghez. S mint ezeknél,

1. Mi a szkizofrénia?

a szkizofréniánál is az időben történő felismerés és az ezt követő megfelelő, modern kezelés legtöbbször javulást jelenthet.

A szkizofrénia a központi idegrendszer megbetegedése, amely a magatartás, a gondolkodás, az érzelmek, az érzékelés, az észlelés zavarával jár. A beteg-

2. Mit jelent tulajdonképpen maga a „szkizofrénia” szó?

ség igen súlyos terhet róhat a betegre, családjára, környezetére. Általában 2035 éves korban kezdődik. Olyan embereket érint, akik felnőttkoruk kezdetén vagy kevéssel ezután állnak. Kezeletlen vagy későn felismert esetekben őket

A kifejezést 1908-ban alkotta meg Eugen Bleuler svájci pszichiáter, a

teheti hosszabb időre – vagy akár egy egész életre is – inaktívvá, rokkanttá,

görög eredetű „schizein” (hasadni) és a „phrenos” (elme) szavakból.

szociális otthonok lakóivá, pszichiátriai osztályok krónikus betegeivé. A nem

Bleuler tulajdonképpen a gondolkodás, a tudat összerendezettségé-

kezelt vagy a túl későn felismert szkizofrénia a beteg számára elszigetelődést,

nek zavarát szerette volna ezzel megvilágítani. Mivel Bleuler szóös�-

kiközösítést, megbélyegzést, a társadalom peremére sodródást jelent. Évekig,

szetételét nehézkes a mai európai nyelvekre átültetni, a kifejezés sok

évtizedekig a betegség rabságában történő vegetálást, amelyből a kivezető út

félreértéshez, tévhithez vezetett. Ha szó szerint akarjuk lefordítani, ak-

reménye egyre csökken. Az ilyen betegek majdnem fele többször kényszerül

kor a szinte mindenki által (félre) ismert „tudathasadás” lesz az ered-

kórházi felvételre. Megfelelő kezelés hiányában életminőségük romlik, szemé-

mény. Ez a magyarítás további zűrzavart okoz, hiszen leggyakrabban

lyiségük hanyatlik, önálló életvitelre mind kevéssé képesek. Jelentős részük

a tudat „kettéhasadására”, kettős személyiségre gondolnak, arra, hogy

szociális otthonban, sokan öngyilkossággal fejezik be életüket. A betegség az

a szkizofrén betegeknek „két énjük” van. Ez a legkevésbé sem igaz.

élet szinte minden területére hatással van. A mindennapi életben az egészsé-

A betegséget modern szóhasználattal élve talán a tudati összerende-

ges ember számára egyszerűnek, szokványosnak tűnő feladatok a szkizofrén

zettség zavaraként jellemezhetjük legjobban.

beteg számára igen nagy nehézséget jelenthetnek. A szkizofrénia azonban nem megváltoztathatatlan végzet, hanem betegség,

4

5

tes fennállása szükséges. Csak az egyik elem esetén a betegség megjelené-

3. Egyetlen betegségről van szó?

sének valószínűsége nagyon kicsi. Abban a kérdésben, hogy milyen arányban felelősek a gének és a környezet, máig élénk tudományos viták folynak. Külön-

Nem. Ugyanúgy, mint például a magas vérnyomás, a szkizofrénia is gyűjtőfo-

böző kockázati tényezők tovább tudják fokozni a megjelenés valószínűségét.

galom. Betegségcsoportot jelöl, többféle altípussal. Van, amikor a gondolko-

Ilyenek a terhesség során az anyaméhben történő, baktériumok vagy vírusok

dás zavara a vezető tünet, máskor az érzékcsalódások vannak az előtérben.

okozta fertőzések, a szülők (főleg az apa) magasabb életkora, az anya éhezése

Szkizofrénia esetén tehát rokon, de változatos formában megjelenő és nagyon

a terhesség során, a születés során bekövetkezett károsodások (például oxi-

különböző lefolyású betegségek csoportjáról beszélhetünk.

génhiány, koraszülés). A későbbiekben bizonyos drogok, leginkább a kannabisz („fű”) használata szintén kockázatnak minősül. A környezeti, családi tényezők pontos meghatározása már nehezebb. Statisztikai vizsgálatok viszont azt mu-

4. Milyen gyakori az előfordulása?

tatták, hogy a betegség gyakrabban jelenik meg az alacsonyabb iskolázottságú, hátrányosabb helyzetű társadalmi rétegekben, sőt a nagyvárosi környezet is

A kutatások szerint a szkizofrénia előfordulása kb. 0,8-1%-os. A statisztika ol-

magasabb kockázatot jelent.

daláról nézve ez azt jelenti, hogy az átlagnépességben majdnem minden szá-

A következmény az agy működésének több szintre kiterjedő zavara. A tudatunk

zadik ember szkizofréniában szenved. Néhány kivételtől eltekintve, ez az érték

működését összehangoló idegsejt hálózatok hibásan, rossz hatásfokkal mű-

a világon majdnem mindenhol ugyanaz.

ködnek, így a sejtek és hálózataik között az információtovábbítás zavart szenved. A rendszer mind stabilitásában és összerendezettségében, mind pedig alkalmazkodó képességében egyre jobban sérül. Ennek eredménye a gondol-

5. Hogyan alakul ki? Mi okozza?

kodás, az érzékelés, az érzelmek, az aktivitás stb. területén megfigyelhető tünetek lesznek.

A szkizofrénia kialakulásához genetikai tényezők és környezeti hatások együt-

6

7

gén” nem jelenti mindig ugyanazt a géncsoportot. Vannak erősebben és kevés-

1. ábra: A szkizofrénia kialakulásának egyszerűsített modellje

bé hajlamosító gének, s az, hogy ezek közül mennyi és milyen kombinációban

Genetikai sérülékenység

jelenik meg a genetikai hajlam hordozójaként, az egyénileg változó.

Környezeti hatások

Láthatjuk, hogy a betegség önmagában nem örökölhető, a genetikai sérülékenység viszont örökölhető. A szkizofrénia megjelenéséhez a genetikai hajlam

Az idegsejteken belüli és az azok közötti kapcsolat (“hardver”) hibái Az agy strukúrájának eltérései

és a környezeti ártalom adott együttese szükséges. Éppen ezért ez egyáltalán

Az agy biokémiai működésének zavara

nem jelenti azt, hogyha valaki a családból szkizofréniában szenved, akkor gyermeke, testvére stb. esetén törvényszerűen megjelenne a betegség, az esély

Az idegsejteken belüli és azok közötti információtovábbítás (“szoftver”) hibái

viszont valamivel nagyobb. Egypetéjű ikrek esetén annak valószínűsége, hogy a testvérpár másik tagja is megbetegszik, kb. 40-50%, kétpetéjű ikreknél ez 15%,

Szkizofrénia

testvérek esetén kb. 10%. Ha a családban valamelyik szülő szkizofrén beteg, a gyermeknél a megjelenés valószínűsége 8-10% körül van, mindkét szülő érintettsége esetén ez az érték 25-40% körül mozog.

6. Örökölhető-e szkizofrénia?

A betegségre való hajlam igen fontos tényező, önmagában azonban nem elégséges feltétele a szkizofrénia megjelenésének. Jó példa erre,

8

Mint ahogy fentebb láttuk, a szkizofrénia kialakulásához több kockázati tényező

hogy teljesen azonos genetikai állományú egypetéjű ikreknél is csak az

együttállása szükséges – azaz a szkizofrénia, mint betegség közvetlen módon

esetek kb. felénél jelenik meg az ikerpár másik tagjában a betegség.

nem örökölhető. Ha kizárólag a genetikai hátteret vizsgáljuk, a genetikai sérü-

A környezeti hatások jelentőségét talán az mutatja legjobban, hogyha

lékenységhez több gén (szerencsétlen) kombinációjának meglétére van szük-

egészséges szülőktől származó gyermeket szkizofréniában szenvedő

ség. Hasonlóan a szív-érrendszeri megbetegedésekhez, a cukorbetegséghez,

szülők fogadnak örökbe, a betegség előfordulás ebben az esetben is

az asztmához, a szkizofrénia is úgynevezett többgénes megbetegedés. A „több

kb. 5%.

9

7. Ha ezek a gének ennyire „rosszak”, miért nem tűntek el az idők folyamán?

8. Hogy lehet észrevenni a betegséget? Melyek a fő jelek és tünetek?

A szkizofrénia kialakulásában szerepet játszó gének önmagukban nem

Ahhoz, hogy a betegség időben felismerhető legyen, és a beteg minél hama-

„rosszak”. Adott környezeti hatások esetén egyáltalán nem biztos, hogy az

rabb optimális kezelésben részesüljön, tisztában kell lennünk a szkizofrénia fő

út a betegség felé vezet. Tény viszont az is, hogy szkizofrén betegek tü-

tüneteivel. Ezek fő csoportjai, az úgynevezett pozitív, negatív és kognitív tünetek.

neteket soha nem mutató hozzátartozóiknál finom vizsgálatokkal a sérüA pozitív tünetek – az elnevezésből is adódóan – a laikus számára is

lékenység igen gyakran kimutatható. Sokak számára ismert az is, hogy

„látszanak”, észrevehetők:

több zseniális művész, festő, író, tudós szkizofréniában szenvedett: például Csontváry-Kosztka Tivadar, vagy a Nobel-díjas matematikus-közgazdász

• Érzékcsalódások (olyan észlelések, amiknek nincs külső forrása, mások

John Nash, akinek életéről az „Egy csodálatos elme” című film készült. Szin-

nem észlelik). Ezek döntően hanghallások. A beteg hangokat, párbeszédet

tén érdekes, hogy több művész, tudós hozzátartozóinál előfordul a szkizof-

hall: a hangok róla beszélhetnek, cselekedeteit, döntéseit kommentálhat-

rénia. Albert Einstein fia szkizofréniában szenvedett, vagy mint például C.G.

ják, gyakran harmadik személyben utalhatnak rá. Arról panaszkodhat, hogy

Jung, a világhírű pszichológus édesanyja. Elképzelhető, hogy a szkizofrénia

gondolatai felhangosodnak, vagy gondolatait visszhangszerűen visszahallja.

kialakulásában is szerepet játszó bizonyos gének – eltérő genetikai kom-

Gyakran úgy érzi és éli meg, hogy a hangok valamilyen technikai, távköz-

binációban – pont a kreativitás megjelenését segíthetik adott embereknél.

lési eszközből (televízió, rádió, műhold) származnak. A hangok nem mindig

Variánsaik, apró eltéréseik és bizonyos környezeti hatások együttállásakor

érthetőek, néha csak zörejek, morgások, zajok, suttogások formájában je-

viszont az út a betegség irányába fordulhat.

lentkeznek. • A gondolkodás súlyosan sérülhet, téveszmék, kóros gondolatok jelenhetnek meg. Legtöbbször azt halljuk a betegtől, hogy valakik megfigyelik,

10

11

12

üldözik. Igen gyakran elvont, mágikus, filozofikus, tudományosnak tűnő esz-

vai értelmetlenné válhatnak, új szavakat alkothat, miközben mondatainak

mékről számolhatnak be. Ezekből a gondolatokból hiányzik az ésszerű, min-

nyelvtani szerkezete ép marad. Előadásmódja dagályos, széteső, kaotikus.

dennapjaink beszédében általánosan használt szerkezet és rendszer. Más-

A beszéd számára alapvetően nem az emberi kommunikációt jelenti, hanem

kor a beteg úgy gondolja, idegen, különös erők befolyásolják a gondolatait.

inkább megváltozott létállapotának kifejezője.

Távoli, furcsa gondolatokat küldenek felé és ültetnek belé, melyet valamilyen

• A betegnél saját állapotának, valamint a külvilágnak az észlelése, érzé-

technikai eszközzel (lézer, sugárzások) vagy telepatikusan valósítanak meg.

kelése megsérül. Lényegesen másnak, megváltozottnak éli meg önmagát,

Gondolatait gyakran nem is éli meg sajátjának, gyakran előfordul, hogy egy

vagy furcsának, megváltozottnak éli meg a világot.

pillanat alatt eltűnnek a tudatából. A külső szemlélő számára ez olyan, mint-

• A hangulatok és érzelmek igen gyorsan, a legszélesebb skálán változ-

ha a beteg teljesen „leblokkolt volna” egy rövid időre. Úgy érezheti, hogy

hatnak. Ezek az ingadozások (nevetés, indulatkitörések, sírás, düh) nem

gondolatai kisugároznak a fejéből, és mások mind tudják, hogy mire gondol,

mutatnak összefüggést a helyzettel, nem odaillők, legtöbbször még a be-

mi a szándéka. A legféltettebb gondolatát sem rejtheti el a külvilág elől, mert

széd pillanatnyi tartalmának sem felelnek meg. Jellemző az érzelmi ket-

mindenki tud róla. A téveszmék nem állnak össze rendszerré, széttörede-

tősség és bizonytalanság: egymással össze nem egyeztethető érzelmek

zettek, szétesők, hirtelen változók. És ami a legjelentősebb: majdnem min-

jelennek meg ugyanazon személlyel, eseménnyel, helyzettel kapcsolatban.

den betegnél észlelhetjük azok bizarr, a valóságnak nem megfelelő voltukat.

• A figyelem súlyosan romlik. A beteg figyelme nehezen kelthető fel, ha-

Ezeket a gondolatokat a beteg legtöbbször számottevő érzelmi viszonyulás

mar elkalandozik. A figyelem az egész helyett az apró részleteken rögzül,

nélkül adja elő.

azokon is csak rövidebb időre. A fontos és lényegtelen dolgok között alig

• A gondolkodás fellazul, a beszéd tartalmilag összefüggéstelenné válhat.

tesz különbséget. Ha érzékcsalódásai vannak, azok teljesen leköthetik a

A gondolatok között sokszor alig, vagy nem is találunk érdemi kapcsolatot.

figyelmét.

Mintha beszédének nem lenne vezérfonala – mintha a világot csak töredé-

• A beteg magatartása megváltozik. Viselkedése furcsa, különös, a társa-

kesen, mozaikszerűen észlelné. Nem képes az egységes látásmódra, meg-

dalmi kereteket, normákat áthághatja. Adott helyzetben nem megfelelően,

nyilvánulásai is gondolkodásának összefüggéstelenségét tükrözik. Sza-

szokatlanul, váratlanul, nem odaillően reagál.

13

• Az akarati élet megváltozik. Döntéseit, késztetéseit jellemzően bizonyta-

• A beteg aktivitása, késztetése csökken. Nincsenek tervei, ötletei, pas�-

lanság, kettősség uralja.

szív, önmagába forduló. Önmagát mind jobban elhanyagolja, a higiénével nem törődik, saját szükségleteivel is egyre kevésbé. Gyakran napokon át

A negatív tünetek jóval alattomosabbak és veszélyesebbek a beteg és

csak az ágyában fekszik. Lakását nem takarítja, számláit nem fizeti, sok-

a betegség szempontjából.

szor még a szemetet sem üríti ki. Viselkedése komoly problémákat okoz

Ekkor történik az, amikor a betegség következtében lassan, fokozatosan –

szomszédjainak, a hozzá közel lakóknak. Életviteléhez mind fokozottabban

kezelés nélkül visszafordíthatatlanul – elvesznek, eltűnnek azok a funkci-

mások támogatására van szükség.

ók a beteg életéből, amik mindennapjaink szinte legfontosabb velejárói. Az

• Beszéde lassú, színtelen, leegyszerűsített, szinte csak a legszüksége-

aktivitás, a kezdeményezőkészség, az érzelmek színessége, a többiekkel

sebbekre korlátozódik. Saját szándékból nem kommunikál. Arcjátéka sze-

való kapcsolattartás, az érdeklődés. Ha a negatív tünetek már a korai sza-

gényes, tekintete közönyös, nem vagy alig gesztikulál, mozgása darabos,

kaszban megjelennek, a kórjóslat rosszabb, mint a pozitív tüneteknél. A ne-

szögletes. Ez az állapot a szkizofrén betegnél akkor sem változik igazán, ha

gatív tünetek a kezelésre jóval kevésbé reagálnak. Megjelenésük gyakran

például egy közeli hozzátartozó hirtelen halálát közlik vele.

kelti depresszió látszatát. Ám míg a depressziós betegnél legtöbbször jól

• Érzelmi-hangulati megnyilvánulásai súlyosan eltompulnak, elsivárosod-

észlelhető a tünetek okozta szenvedés, addig a negatív tünetek következ-

nak. Érdeklődése minimális. Közönyös mind önmaga, mind mások iránt.

tében leginkább a szkizofrén betegnél a legfontosabb tényező a személyi-

• Súlyosan, extrém mértékben izolálódik környezetétől. Másokkal beszél-

ség szinte minden elemének elsivárosodása és hanyatlása. Sőt, gyakran

getést, kapcsolatot nem kezdeményez, sokszor mások ilyen irányú kezdeményezését is elhárítja, vagy nem is reagál rá.

önálló depressziós tünetek is rárakódhatnak az induló negatív tünetekre. Emiatt sokszor előfordul, hogy a rossz kórjóslatú, negatív tünetekkel indu-

14

ló szkizofréniát a környezet csak „átmenti depressziónak”, esetleg fiatalkori

Mik azok a kognitív tünetek?

„idegkimerültségnek” gondolja, értékes heteket, hónapokat veszítve így a

Kognitív folyamoknak nevezzük azokat a működéseket, melyek az agy meg-

kezeléstől.

ismerő, feldolgozó, vizsgáló, tanulási, figyelmi, mérlegelési, előhívási funk-

15

cióit jelentik – azaz a gondolkodási rendszereinket. A kognitív folyama-

9. Okozhat-e a droghasználat szkizofréniát?

tok rendszere tehát agyunk információ feldolgozó hálózatainak összesített aktivitása. A szkizofrénia hátterében az egyik legfontosabb elem az idegsejt hálózatok információtovábbításának és feldolgozásának a károsodása.

Régóta ismert tény, hogy bizonyos kábítószerek (főleg a hallucinogének,

Emiatt a betegeknél ezek a folyamatok is hibásan, rosszabb hatásfokkal

LSD stb.) a szkizofrénia heveny tüneteihez hasonló állapotot okozhatnak

működnek. Több vizsgálat igazolta szkizofrén betegeknél a figyelmi funk-

egészséges embereknél is. Jogos tehát a kérdés, hogy bizonyos drogok

ciók, a memória és az elvont gondolkodás zavarát, e rendszerek tartósan

szerepet játszhatnak-e a szkizofrénia kialakulásában. A válasz az, hogy

hibás működését. A szkizofréniában szenvedő személyek nem kis részénél

önmagában, genetikai sérülékenység nélkül a droghasználat nem vezet

a tanulási teljesítmény általában gyengébb, mint az átlagnépességben, a

szkizofréniához. A szkizofrénia lappangási, tüneteket nem vagy csak alig

betegek hatékonysága a mindennapokban jóval nehézkesebb lehet, mint

mutató időszakában bizonyos drogok viszont az „utolsó csepp a pohárban”

egészséges társaiké. Mindezek a kognitív tünetekre vezethetők vissza. Je-

módon felgyorsíthatják a tünetek megjelenését, azaz szinte katalizátorként

lentőségüket már a XIX. században felismerték. A „szkizofrénia” kifejezés

működhetnek. Szintén fontos, hogy a fiatalkori droghasználat is gyakran a

előtt, Emil Kraepelin német pszichiáter javaslatára a „demetia praecox” (idő

lappangó, induló szkizofrénia bizonytalan, alattomos tüneteire hívhatja fel

előtti elbutulás, szellemi hanyatlás) kifejezést használták, mivel a betegség

a figyelmet. A személy a lappangás idején jelentkező, számára félelmetes

legfontosabb ismérvének már akkor a kognitív tüneteket tartották.

élményeket droghasználattal próbálja tompítani, melyből egy idő után szük-

A kognitív tünetek tulajdonképpen a szkizofrénia „jéghegy csúcsa alatti” területére

ségszerűen ördögi kör alakulhat ki.

vezetnek. Itt találhatók azok a rosszul működő folyamatok, melyek miatt egy idő

A szkizofrénia szempontjából a különböző drogok között kiemelten fontos a

után az információk feldolgozása, tárolása, előhívása már akkora hibaszázalék-

kannabisz („fű”) kérdésköre. Több, évtizedekig tartó követéses vizsgálatot

kal működik, hogy a valóság észlelése, saját énünk elkülönítése a külvilágtól mind

végeztek azzal kapcsolatban, hogy vajon a rendszeres kannabisz használat

súlyosabb zavart szenved. Így egy idő után már nemcsak a szakember, hanem a

befolyással van-e a szkizofrénia megjelenésére. Az összesített vizsgálatok

környezet számára is észlelhető tünetek formájában jelennek meg.

16

17

itt is azt mutatják, hogy a „fű” önmagában nem okozója a megbetegedésnek.

Szakembernek is rendkívül nehéz megállapítani, hogy ebben a

Ha viszont a fogyasztónál a központi idegrendszerben egy adott genetikai

szakaszban fenti jelek ténylegesen a lappangó szkizofréniát jel-

variáció (a COMT nevű enzim eltérése) fennáll, a betegség megjelenésének

zik-e előre. Hiszen serdülőkorról, fiatal felnőttkorról van szó, ilyen-

valószínűsége kb. négyszeres.

kor az ember személyisége egyébként is változik, átalakul. Ez még egészséges esetben is sok konfliktussal járhat együtt. A lappangás állapotát – annak alattomos volta miatt – a környezet igen nehe-

10. A szkizofrénia lefolyása

zen képes felismerni, akár a gyanú szintjéig is eljutni. A tüneteket gyakran gondolják depressziónak, „idegösszeomlásnak”, pánikbetegségnek, kamaszkori „jellemzavarnak”. Sőt! – leggyakrabban

A betegség többnyire a serdülő vagy a fiatal felnőttkorban kezdődik. Fellán-

maga a beteg sem gondolja a megváltozott állapotot betegségnek.

golását általában egy hónapokig, néha évekig is elhúzódó bevezető sza-

Mivel viszont választ állapotára sem saját magától, sem környe-

kasz (lappangás) előzi meg. Erre az időszakra jellemző a korábbi társadalmi,

zetétől nem kap, a baj leggyakrabban csak akkor kerül felszínre,

családi, iskolai tevékenység szintjének fokozatos hanyatlása, a személyiség

18

megváltozása, beszűkülése. A személy visszahúzódóvá, zárkózottá válhat.

amikor az első heveny állapot megjelenik.

Különös, addig rá nem jellemző megnyilvánulásai jelentkezhetnek. Indula-

A bevezető, lappangó időszakot követi – sokszor hónapok, évek múltán

tait időnként nehezen tartja kézben, korábbi érdeklődési köre csökken. Ma-

az aktív, heveny szakasz. Ekkor általában, de nem szükségszerűen a po-

gányos tevékenységek töltik ki az idejét, napokra, hetekre bezárkózhat a

zitív tünetek a jellemzőek. A heveny epizód lezajlásával a pozitív tünetek

szobájába. A környezethez való viszonyulása megváltozik, kommunikációja

elhalványulnak, de a betegek egy részénél a személyiség eredeti, a beteg-

bizarr, filozofikus, ezoterikus tartalmakkal telítődik. Az iskolai teljesítmény

séget megelőző állapota már nem tér vissza. Hónapokkal, évekkel később

markánsan romolhat, mind az iskolában, mind otthon a tanulás hatásfoka

a betegek jó részénél újabb heveny epizód jelentkezik. Ennek elmúltával a

csökkenhet. A korábban jól működő napi tevékenységek darabossá, nehéz-

személyiség hanyatlása tovább folytatódhat. A betegség előrehaladásával a

kessé válhatnak.

heveny epizódok általában mind gyengébb intenzitásúak. Lassan, fokoza-

19

tosan a negatív tünetek kerülnek előtérbe. (Természetesen mind a negatív,

11. De hogy éli meg mindezt a beteg? Betegségnek gondolja egyáltalán?

mind a pozitív tünetek elméleti fogalmak, a gyakorlatban nem különülnek el teljesen egymástól.) A negatív tünetek előretörése mellett bizonyos pozitív tünetek (érzékcsalódások, téveszmék) továbbra is fennállhatnak, de érzelmi, hangulati töltésük csökken. A negatív tünetek mind erősebb túlsúlyával

Ha testi betegségünk van, ez a betegség típusától függően általában pa-

az élet, a társadalmi beilleszkedés, az akarat, a motiváció és a késztetés

naszokat okoz, és jó esetben saját magunk, környezetünk is észleli annak

olyan súlyos mértékben károsodhat, hogy a beteg képtelenné válhat az

tüneteit. Szkizofréniánál a lelki működések széles tárháza betegszik meg. A

önálló életvitelre.

megsérült észlelés, gondolkodás, hangulatok és érzelmek, a fellépő érzékcsalódások, kóros gondolattartalmak és élmények jócskán meg is zavarják

2. ábra. A szkizofrénia lefolyása

a szkizofréniában szenvedő személy számára saját állapotának valós észlelését – és annak tudatosulását, hogy tünettel, tünetekkel áll szemben.

Egészséges

Hiszen a betegség az ítéletalkotás folyamatát is súlyosan befolyásolhatja. (Lemerült stopperórával nem tudunk időt mérni.) Ráadásul a tünetek jelen-

A betegség előtti időszak

Lappangás

tős része a külső, nem szakember szemlélőben fel sem kelti a betegség gyanúját. Kezeletlen esetekben a zavar előrehaladásával mind jobban és

Negatív tünetek

negatív tünetek megjelenése,

elválaszthatatlanabbul összemosódik a valós világ a betegség következtében fellépő kóros élményekkel, gondolattartalmakkal. Egyre kevesebb az

a személyiség hanyatlása

Súlyosbodó tünetek

Születés

Heveny epizódok,

10 pubertás 20

30

40

esély arra, hogy a beteg szétválassza a valósat és a kórosat – azaz tüneteit megfelelően észlelje és értékelje. Időben történő felismerés és kezelés esetén a betegek nagy részének jó esélye van rá, hogy – legalább bizo-

50

nyos mértékig – „megtanulja” tüneteinek reális értékelését, azaz megfelelő

életkor (évek)

20

21

betegségtudata, betegségére belátása alakuljon ki. Ez pedig gyógyulásá-

13. Hogy élik meg ezt a betegek? Milyen veszélyek leselkedhetnek még rájuk?

nak egyik legalapvetőbb pillére.

12. Mi a kórjóslat? Mi várható hosszú távon?

A szkizofrénia talán legtragikusabb eleme az, hogy a zavar a betegeket életük leginkább tevékeny szakaszában sújtja. Éppen ezért jó részük az életét,

Általánosan elfogadott tény, hogy minél korábban jelentkeznek a tünetek, a

jövőjét, lehetőségeit kilátástalannak látja. Kitaszítottnak, megbélyegzettnek,

betegség kórjóslata annál súlyosabb. Ritkán csak egyetlen heveny epizód

a társadalom perifériájára sodródottnak érzik magukat. Nagy részüknél el-

zajlik, és a betegség soha nem tér vissza. A betegek jó részénél viszont

uralkodhat a depresszió, szorongás, alvászavar. Éppen ezért, a szkizofrén

több visszaesés történik. Ezek között lehetnek tiszta, teljesen tünetmentes

betegek rendkívül veszélyeztetettek az öngyilkosság szempontjából.

periódusok, vagy pedig a negatív tünetek lassú fokozódása figyelhető meg.

A lehangoltság, a kilátástalanság elfedésének gyakori módja az alkohol- és

Súlyosabb esetekben előfordul, hogy – az optimális kezelés ellenére is –

droghasználat és az ezekre kialakuló függőség. Az amerikai nagyvárosok

több tünet tartósan fennáll.

hajléktalanjainak egynegyede alkohol- és drogfüggő, perifériára sodródott,

A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a megfelelő kezelés mellett kb. a

idült szkizofrén beteg.

betegek harmada válik tartósan tünetmentessé. Ők szinte teljes mértékben

14. Ha veszélyekről van szó… Veszélyesek-e a szkizofrén betegek?

képesek visszailleszkedni a társadalomba. A betegek másik harmadánál a kórlefolyás súlyos, náluk az önálló életvitel a megfelelő kezelés mellett is csak korlátozott. A harmadik harmad az előbbi két csoport között található, itt az egyéni változatok széles skálája figyelhető meg.

Emberi mivoltunk alapvető eleme, hogy a szokásostól eltérő, furcsa jelenségek szorongást, félelmet keltenek bennünk. A szkizofrénia bizonyos szaka-

22

23

szaiban – főleg a pozitív tünetekkel jellemezhető heveny időszakban – a

nyeknél a szkizofrén elkövetők aránya egyáltalán nem magasabb, mint az

beteg viselkedése bizarrnak, furcsának, nyugtalanítónak tűnik. Ilyenkor a

„egészségeseké”. Egyetlen esetben tér el a szkizofrén betegek által elkö-

viselkedés kiszámíthatatlansága még inkább szorongást kelt az azt észle-

vetett bűncselekmények aránya. Ha alkohol- vagy drogfüggőség is társul a

lőkben. Ekkor átmeneti agresszív megnyilvánulások előfordulhatnak. Fontos

betegséghez, az arány kb. négyszeres. Mindez azonban nem kizárólagosan

tudni, hogy a beteg esetleges agressziója alapvetően nem egy célzott, a

a szkizofréniára jellemző adat. Több vizsgálat is igazolta, hogy a (nem szki-

külvilág vagy adott személy felé történő megtervelt agresszivitás vagy pe-

zofrén) drog- és alkoholfüggő emberek esetében is jóval magasabb az erő-

dig indulat alapján létrejövő agresszió. Sőt, még a „hirtelen felindulás” ki-

szakos bűncselekmények aránya. Szkizofrén elkövetőnél viszont nagyobb

fejezés sem megfelelő. Inkább arról van szó, hogy ebben a helyzetben a

a média érdeklődése, hiszen egy „szokványos” elkövető általi bűncselek-

kóros élmények (érzékcsalódások, téveszmék stb.) a betegben nagyon erős

ménynek sajnos manapság már alig van hírértéke.

szorongást, nyugtalanságot kelthetnek. Természetesen ezeket az élményeket környezete nem észleli, hanem csak a magatartásváltozást. Ördögi kör

15. Hogyan diagnosztizálja az orvos a betegséget? Milyen módszerekkel?

alakul így ki: a környezet reakciója a betegnél még jobban fokozza a kétségbeesést és a szorongást. A gondolkodás zavara miatt viszont egy idő után már megjelenhet a fentebb már részletezett érzés, hogy gondolatai nem a sajátjai, hanem mások, környezete tud róluk. Ez a szörnyű kettősség,

A legfontosabb a pszichiátriai vizsgálat. A betegség klinikai megnyilvánulá-

az ezzel járó félelem, szorongás és kétségbeesés a betegnél olyan extrém

sai alapján a szakemberben megfogalmazódik a gyanú – de ez még csak

mértékig fokozódhat, hogy hirtelen kitörő agresszív megnyilvánulás lesz a

gyanú. A vizsgálat fő eleme a beteggel, ill. hozzátartozóival történő beszél-

következménye. Mindez inkább a beszédben nyilvánul meg, a tettlegesség

getés. Ilyenkor kerülnek felszínre azok a tünetek, melyek a gyanút megerő-

igen ritka. Ebben az esetben a segítő, együtt érző hozzáállás jelentősen

sítik. A betegség jellege miatt gyakran előfordul, hogy a beteg megpróbálja

csökkenti a tettlegesség veszélyét.

elfedni, jelentéktelennek, lényegtelennek beállítani a tüneteit. (Még akkor

A statisztikai vizsgálatok azt mutatják, hogy erőszakos bűncselekmé-

24

is, ha azok megnyilvánulása tisztán észlelhető.) Éppen ezért, a vizsgálat

25

során a szakember a beszélgetés során szerzett információkból, a beteg

16. Milyen kezelési lehetőségek vannak?

magatartásából, megnyilvánulásaiból, és a környezettől kapott információkból „rakja össze” a diagnózist. Pontos és megfelelő diagnózis nélkül azonban optimális kezelés sem végezhető, ezért egy vizsgálat soha nem elég.

A szkizofrénia kezelése két pilléren, a gyógyszeres (biológiai) és a nem

A pszichiátriai vizsgálat mellett további, a betegség altípusát, egyéni jelleg-

gyógyszeres (pszichológiai) gyógyításon nyugszik. Mindegyik kezelési

zetességeit mind finomabban feltáró vizsgálómódszerek állnak rendelke-

módszer félkarú óriás a másik nélkül – azaz tartós javulást legtöbbször a

zésre. Ezek a különböző pszichológiai vizsgálómódszerek (köznapi nyelven

két módszer kombinációjától várhatunk.

tesztek), valamint a képalkotó eljárások. Utóbbiak modern változatai az a

A szkizofrénia biológiai kezelése a betegségre kifejlesztett célgyógysze-

központi idegrendszer működéséről is értékes információt szolgáltathatnak.

rekkel, az úgynevezett anitpszichotikumokkal történik. A világon alkalma-

Mindezek mellett az orvos különböző tünetbecslő skálák segítségével vi-

zott modern készítmények hazánkban is a betegek rendelkezésére állnak.

szonylag pontosan meg tudja állapítani az egyes résztünetek meglétét, ill.

A gyógyszermolekulát tulajdonképpen úgy célszerű elképzelnünk, mint

súlyossági fokát.

egyfajta „központi idegrendszeri kémiai menedzsert”. Ez a „menedzser” az idegsejtekhez történő kapcsolódása révén a sejtek közötti, valamint a sejten belüli információtovábbító rendszerek működését stabilizálja. Ennek eredménye a pozitív, a negatív és a kognitív tünetek javulása. A javulás viszont nem történik azonnal. A gyógyszer kapcsolódása után elinduló több lépcsős folyamatok teljes kialakulásához időre van szükség. Mindez nem a gyógyszer „lassúsága”, hanem a betegség biológiai, biokémiai elemeinek összetett volta miatt van így. Éppen ezért, a megfelelő gyógyszerhatás kialakulásához több hétre van szükség.

26

27

Mennyire fontos a rendszeres gyógyszerszedés?

Befolyásolják-e más gyógyszerek a szkizofréniára alkalmazott készít-

Az optimális gyógyszeres kezelés talán legfontosabb szempontja, hogy a

Igen. Több gyógyszer (például egy antipszichotikum és egy vérnyomás-

gyógyszer folyamatosan „rendelkezésre álljon”. Ahhoz, hogy stabilizációs

csökkentő) együttes szedése esetén a gyógyszerek szervezetben történő

folyamat tartós és gyógyító hatású is legyen, mindig megfelelő mennyisé-

sorsa megváltozhat. A legtöbb szájon át szedett készítmény „feldolgozá-

gű gyógyszermolekulának kell lennie az idegsejtek környezetében. Ez csak

sa” a májon keresztül történik. Bizonyos gyógyszerek képesek csökkenteni

úgy oldható meg, ha a gyógyszerszedés rendszeres.

vagy fokozni a másik szer aktivitását. Előfordulhat, hogy egy más beteg-

A gyógyszer „ottléte” egy fokozatosan javuló, de kényes, sérülékeny egyen-

ségre kapott gyógyszer-készítmény (például vérnyomáscsökkentő) szedé-

súllyal jár. Néha már 4-5 napi gyógyszerelhagyás is elindíthatja a vissza-

se esetén az antipszichotikum szervezeten belüli felhasználása romolhat.

esési folyamatot. Úgy is jellemezhetnénk ezt, mintha olyan autóval akarnánk

Így, noha ugyanakkora dózist szed a beteg – a hatás mégis romlik. Fordított

közlekedni, melyről hiányoznak a gumiabroncsok. Egy ideig – igen csak

eset is lehetséges, másféle gyógyszer szedése esetén az antipszichotikum

döcögve – képesek lennénk valahogy, többé-kevésbé haladni, de nemso-

hatása erősödhet, és mellékhatások jelentkezhetnek. Bizonyos gyógysze-

kára az autónknál súlyos hibák lépnek fel.

rek kombinációja (például pszichiátriai és belgyógyászati szerek együttes

A visszaesés még a gyógyszer teljes elhagyása után sem azonnal jelent-

alkalmazása esetén) a kezelőorvos táblázatokból állapítja meg, hogy a ha-

kezik. Hetek, hónapok telhetnek el, mire újra megjelennek a tünetek. Vizs-

tékonyságot megváltoztató gyógyszerkölcsönhatás fennáll-e.

gálatok azt is igazolták, hogy a visszaesések ismétlődése során egyre több

A szervezet gyógyszerfeldolgozó-, lebontó tulajdonságai egyénenként igen

időre van szükség ahhoz, hogy az újból beállított kezelés ismét hatásos

nagy változatosságot mutathatnak. Vannak olyan betegek, akiknek a szer-

legyen. Éppen ezért a rendszeres gyógyszerszedés alapvető fontosságú.

vezete viszonylag gyorsabban bontja le a gyógyszereket, másoknál pedig

mények hatását?

Mi történik, ha pár napig kimarad a gyógyszer?

ez a folyamat jóval lassúbb. Így – akár teljesen hasonló tünetek esetén is – az ugyanolyan típusú gyógyszer alkalmazása során a dózis a különböző betegeknél eltérhet. A gyógyszeres kezelés személyre szabása így igen

28

29

fontos feladat. Nem ritka, hogy az „egyik készítmény sem hatékony” állapot

mint a szájon keresztül szedendő tabletták megfelelő, betegre szabott alkalma-

mögött nem a betegség makacs volta, hanem a gyógyszeres kezelés „fi-

zása esetén. A hosszú hatású injekciókkal kapcsolatban az ember első gondo-

nomhangolásának” elmaradása áll.

lata leggyakrabban az, hogy ez olyan betegek számára szükséges, akik csak részlegesen vagy egyáltalán nem működnek együtt a szájon át történő gyógy-

Tabletta, injekció, oldat? Mire jó a többféle kiszerelés?

szerszedéssel. Ez csak féligazság. A modern hosszú hatású készítmények a

A különböző gyártástechnológiák (tabletta, szájban azonnal oldódó tablet-

gyógyszer egyenletesebb vérszintjét biztosítják, gyakran még akkor is, ha a be-

ta, oldat, azonnali vagy hosszú hatású injekciók) mind azt a célt szolgálják,

teg a tablettát megfelelően szedi. A szájon át szedendő gyógyszerek hatását a

hogy a beteg a legmegfelelőbb, és minél hamarabb javulást hozó kezelés-

májműködés, egyéni genetikai eltérések nagymértékben képesek befolyásolni.

ben részesülhessen. Heveny tünetek esetén a gyors hatású injekciók al-

Egyszerű hasonlattal élve: míg egy tabletta csak a kanyargós, forgalmas úton,

kalmazásával sokkal hamarabb „célba jutnak” a gyógyszermolekulák, mint

esetleg „forgalmi dugóban” tud lassan haladni a cél felé, addig a hosszú ha-

például tabletta adása során. Ilyenkor a nyugtalanság, a szorongás, az ér-

tású injekció az autópálya belső sávján, akadálymentesen, nagy sebességgel

zékcsalódások és téveszmék kb. 15-20 perc alatt jelentősen enyhülhetnek,

haladhat. A farizomba adott injekcióból a naponta felszabaduló gyógyszermo-

az agresszív megnyilvánulás veszélye gyakorlatilag megszűnik. A szájban

lekulák közvetlenül a vérbe jutnak. A vérpályából pedig már „egyenes út” vezet

azonnal oldódó tabletta a beteg számára több kényelmet, előnyt hordoz.

az idegsejtek felé.

Vajon hányunknál történt már meg (akár egy esti vitamintabletta bevétele

30

esetén) a „Nincs kedvem felkelni és kimenni egy pohár vízért, majd inkább

Vannak-e mellékhatások?

holnap…” állapota?

Mint minden gyógyszernél, a modern antipszichotikumok alkalmazása esetén is

A hosszú hatású (depot) injekciók több célt szolgálnak. Ezek általában két-

felléphetnek mellékhatások. Ezek általában átmenetiek, a betegek kis részénél

heti vagy egyhavi gyógyszermennyiséget tartalmaznak. Így az injekció adá-

jelentkeznek, és pár nap, maximum pár hét alatt megszűnnek. Az esetleges

sa hosszabb távra biztosítja a gyógyszermennyiséget a beteg számára. A

mellékhatások típusai a különböző gyógyszereknél jelentős eltéréseket mutat-

beadott injekcióból naponta mindig annyi gyógyszermennyiség szabadul fel,

hatnak. A sokféle modern antipszichotikum esetlegesen fellépő mellékhatása-

31

inak ismertetetése meghaladná e kiadvány kereteit, ezért csak a legfonto-

bájn? Mindkettő lehet tökéletes szerkezet, de a kombájnnal elég nehéz gyor-

sabbakra térünk ki.

san haladni, a sportkocsival meg nem lehet aratni. Az antipszichotikumoknál is hasonló a helyzet. Az, hogy egy gyógyszer mennyire hatékony, mindig a

A modern készítmények egy részénél a viszonylag gyakrabban jelentkező

készítmény és beteg egyéni „kémiai kapcsolatán” múlik. Mint minden egyéb

mellékhatás az étvágy fokozódása és a testsúlygyarapodás. Ha ez tartósan

(belgyógyászati, stb.) gyógyszeres kezelésnél, szkizofrénia esetén is az or-

fennáll, az elhízás következményeként anyagcsere-zavarok, a vércukor-

vosnak az egyik legfontosabb feladata az, hogy a széles választékból a

szabályozás kibillenése, ritkán, súlyosabb esetben cukorbetegség léphet

lehető leghatékonyabb módon személyre szabja a kezelést. Különbözőek

fel. Noha ez első olvasatra ijesztően hangzik, ilyen állapot kialakulásához

vagyunk: lehet, hogy az a gyógyszer, ami az egyik betegnél teljes mérték-

évekre van szükség. A fokozott étvágy és a testsúlynövekedés már a ke-

ben hatékony és mellékhatások sem jelentkeznek, a másik betegnél csak

zelés első heteiben szemet szúrhat. A gyógyszeres kezelés módosítása a

gyengébb hatású és a mellékhatások kerülnek előtérbe – vagy fordítva. A

problémát ilyenkor igen gyorsan megoldja. Mint fentebb említettük, ezek a

jelenleg rendelkezésre álló gyógyszerek közül a legtöbb betegnél sikeresen

mellékhatások is csak a betegek egy kisebb hányadánál alakulnak ki. A

ki lehet alakítani azt a típusú gyógyszeres kezelést, mely a beteg számára a

testsúlynövekedéssel is ez a helyzet, egyik betegnél már kis dózisban is

legnagyobb hatékonyságot nyújtja, a legkevesebb mellékhatás mellett.

felléphet a mellékhatás, míg másoknál soha nem jelentkezik. A modern antipszichotikumoknál ritkán még előfordulhat átmeneti vérnyomáscsökkenés, szájszárazság. A régi típusú készítmények alkalmazásakor viszony-

17. Tulajdonképpen mik azok a nem gyógyszeres (pszichológiai) kezelések?

lag gyakrabban lépett izomfeszülés, végtagremegés. Ezek az úgynevezett mozgási mellékhatások a napjainkban széles körben alkalmazott modern készítmények döntő többségénél nem fordulnak elő.

Ha a szkizofrénia kezelése csak a gyógyszeres kezelésre korlátozódik, akkor a folyamat félkarú óriásként működik. A beteg nem elromlott gép, amit

Többféle antipszichotikum van. Vannak jobbak és kevésbé jobbak?

szervizelni kell, hanem emberi lény, akinek betegsége miatt támogatásra,

Erre a kérdésre kérdéssel felelhetünk: jobb-e egy sportkocsi, mint egy kom-

32

33

humán segítségre van szüksége. Azért, hogy meg-

zátartozói megfelelően rendszerezett, és a mindennapokban is hatékonyan

ismerhesse betegségét, hogy képes legyen együtt

használható információk birtokába jutnak a szkizofréniáról.

élni vele. Hogy meg tudjon küzdeni a betegségéből származó olyan veszélyekkel, mint a megbélyeg-

Mik azok a pszichoterápiák?

zés, az elszigetelődés, a szorongás. Hogy munkát

A szkizofrénia tüneteinek magvát a kognitív tünetek adják. A rosszul működő

vállalhasson, családot alapíthasson. Hogy egy szu-

információ feldolgozó rendszerek hibás észlelési folyamatokhoz, értékelés-

permarketben, vagy az utcán, bárhol, a környezet

hez, ítéletalkotáshoz vezetnek. Hiszen mint minden ember, a szkizofrén be-

úgy tekintsen rá, mint bármely egészséges ember-

teg is arra törekszik, hogy gondolatainak, élményeinek valamiféle értelmet

re. Ha betegsége súlyosbodik, olyan támogatást

adjon. A problémás információfeldolgozásból és értelmezésből állnak aztán

kapjon a körülötte élőktől, mint a társadalom által

össze azok a bizarr, kóros gondolattartalmak, melyek már szinte minden-

jobban „elfogadott” betegségek esetén. A pszicho-

ki számára észrevehetők. A szkizofréniában alkalmazott fő pszichoterápi-

lógiai kezelések ebben nyújthatnak hatalmas segít-

ás módszer (úgynevezett kognitív viselkedésterápia) célja az, hogy a beteg

séget.

megfelelő módon megértse azokat a folyamatokat, melyek kóros élményei hátterében állnak. A szakember segítségével így ezeket optimálisan át tudja

34

Mi az a pszichoedukáció?

értékelni. A pszichoterápia során a beteg megtanulja a hibásan feldolgozott

Ahhoz, hogy a betegséget mind hatékonyabban kezeljük, szükség van arra,

élmények feltérképezését, azonosítását, ezek újraértékelését. A kognitív te-

hogy beteg és hozzátartozói, barátai, környezete minél többet tudjanak meg

rápia segítségével az újonnan elsajátított ismeretek, információk birtokában

a szkizofréniáról, annak okairól, tüneteiről, lefolyásáról, kimeneteléről, ke-

a visszaesés már a korai szakaszban jobban észrevehetővé válik. És ami

zelési lehetőségeiről. Ennek intézményes, szakemberek által szervezett és

talán a legfontosabb: a pszichoterápia által stabilizált gondolkodási, értéke-

vezetett formáját nevezzük pszichoedukációnak. A pszichoedukáció során

lési, ítéletalkotó folyamatok szinte a legfontosabb „őrök”, melyek segítenek

egyfajta tanítás, tanulás történik. Ennek eredményeképpen a beteg és hoz-

abban, hogy a beteg az esetlegesen fellépő kóros élményeket megfelelően

35

kezelje. Egyszerű hasonlattal élve: pszichoterápiás segítség nélkül a beteg tel-

18. Azon kívül, hogy látható a tünetek javulása, van-e más bizonyíték a szkizofrénia kezelésére szolgáló módszerek tartós hatékonyságára?

jesen valóságosnak gondolhatja, hogy például ufók befolyásolják a gondolatait. Jól működő pszichoterápia esetén erre a válasz egyszerű: „Tudom, hogy ez nem más, mint a betegségem egyik tünete, és semmi köze nincs a valósághoz…” Mi az a rehabilitáció?

Ez az a kérdés, ami – jogosan – mindenkiben felmerül. Egy belgyógyászati

Ha egy súlyos betegségből lábadozunk, a teljes felépüléshez idő kell.

betegségnél legtöbbször egyszerű, mérhető bizonyítékokat kapunk arra, hogy a

Egy sérülést szenvedett futballista nem rohanhat a térdműtétje után

kezelés hatékony-e. (Például megmérjük a beteg vérnyomását, a laboratóriumi

pár nappal a pályára. Szkizofrénia esetén is hasonló a helyzet. A re-

vizsgálatok során is pontos adatokat kapunk.) Szkizofrénia esetén elmondha-

habilitáció pont arról szól, hogy a „műtét” és a „pálya” közötti időszak

tó-e ugyanez? A megfelelő kezelés során a javulás nemcsak a szakember,

úgy teljen el, hogy a beteg teljes értékű emberként térhessen vissza

hanem a beteg és környezet számára is jól „látható”, megélhető. De találha-

a társadalomba, környezetébe, munkájához. Nem elég csak gyógy-

tunk-e például a belgyógyászati zavarok kezeléséhez hasonló objektív bizo-

szert adni, aztán hazaküldeni a beteget – ez a kezelés soha nem

nyítékokat? A válasz igen. Az elmúlt öt-tíz évben a modern vizsgálóeljárások

lehet sikeres. A rehabilitációs kezelések során a beteg megtanulja,

fejlődésével lehetőség nyílt arra, hogy a kezelés hatékonysága mind jobban

hogy melyek azok a képességei, amelyeket leginkább tud alkalmazni,

mérhető legyen. A modern képalkotó eljárások lehetővé tették, hogy a tartós

hogy elérje céljait, megfelelő munkája legyen, és olyan életet élhes-

kezelés során a központi idegrendszer gyógyuló folyamatai „láthatóvá” váljanak.

sen, mint bárki más. A rehabilitációs kezelések sokrétűek, részletes

Bizonyítást nyert, hogy megfelelő kezelés során, kb. 1-2 év alatt a szkizofrén

ismertetésük meghaladná e kiadvány kereteit.

betegeknél az agyműködés mérhetően javul. Vizsgálatok igazolták, hogy szkizofrén betegeknél az agykéregnek azon területei, ahol a betegség a legsúlyosabb működészavarokat okozta – lassú növekedésnek indultak, az idegsejtek összerendezettsége javult. Más vizsgálatok az idegsejtek javuló anyagcseréjét

36

37

mutatták. Nem szabad elfelednünk, hogy a javulás mind a gyógyszeres, mind

Jegyzetek:

pedig a nem gyógyszeres kezelés esetén megindulhat. De akármilyen modern,

....................................................................................................................................................................................................

képalkotó, molekuláris genetikai vizsgálómódszereink vannak, a lelki folyamatok bonyolultsága ezekkel nem ábrázolható teljesen. Lelki működéseink nem

....................................................................................................................................................................................................

egyszerűsíthetők egy mérési eredmény szintjére. A javulás folyamata összetett, melyre a bizonyítékot a szakember által történő vizsgálat, a környezet által

....................................................................................................................................................................................................

észlelt jelek, viselkedési sajátosságok és modern, objektív vizsgálóeljárások ....................................................................................................................................................................................................

együttesen hozzák és mutatják meg.

.................................................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................

38

39

OGYI hivatkozás: HULLY00028 Lezárás dátuma: 2010. november 10.

Lilly Hungária Kft. 1075 Budapest, Madách u. 13-14. Tel.: +3613285100 Fax: +3613285101