SZKIZOFRÉNIA A GYERMEK ÉS SERDÜLİ KORBAN Dr.Herczeg Ilona Heim Pál Gyermekkórház Gyermek és Serdülı Pszichiátriai Osztály
SZKIZOFRÉNIA Definíció: BNO – 10 A személyiség alapvetőő zavara, amelyet a gondolkodás jellegzetes torzulása, néha bizarr téveszmék sora, észlelési zavarok, kóros indulati állapotok jellemeznek, a valósággal való kapcsolat megszakad, a beteg saját belsőő világára szűűkül be.
A SZKIZOFRÉNIA FOGALOM TÖRTÉNETE
Kraepelin - dementia precox (1896)
Bleuler - szkizofrénia (1911)
Legalább 2 tünet
Legalább 1 tünet
SZKIZOFRÉNIA – BNO – 10 1. A gondolatok visszhangosodása, gondolatok betoldása vagy elvonása, a gondolatok szétsugárzása 2. Külső ő irányítottságról, befolyásolásról vagy passzivitásról való meggyő ő ző ő döttség 3. Hallási hallucinációk 4. Téveszmék (bizarr) 5. Bármely fajtájú állandó hallucináció társul téveszme-töredékkel 6. Szünetek és betoldások a gondolkozásban, beszéd összefüggéstelen és érthetetlen 7. Kataton viselkedés 8. Negatív tünetek 1. Közönyösség, céltalanság, elmagányosodás, önközpontúság • Tünetek fennállásának idő őtartama legalább 1 hónap
Önarckép
SZKIZOFRÉNIA ALTÍPUSAI – BNO 10 • Paranoid • Hebefrén • Kataton • Nem differenciálható • Szkizofrénia utáni depresszió • Reziduális szkizofrénia • Szkizofrénia simplex
SZKIZOFRÉNIA Elıfordulási gyakoriság: – népesség 1 % -a – nemek között nincs különbség
1 év alatt észlelt új esetek: – 0,11 – 0,7 / 1000 fı
A SZKIZOFRÉNIA TÜNETTANA Pozitív gondolkozás zavar
Dezorganizáció
Realitás torzítás
Téveszmék Hallucinációk Bizarr mozgások
szociális visszahúzódás apathia anhedonia
Negatív
A SZKIZOFRÉNIA KÓROKTANA I. Biológiai elméletek – örökletes sérülékenység – idegfejlő ődési zavar – biokémiai zavar – agyszövettani eltérések – agyi képalkotó vizsgálatokkal kimutatott eltérések – elektrofiziológiai eltérések
A SZKIZOFRÉNIA KÓROKTANA II.
Pszichoszociális elméletek – pszichodinamikai – család és társkapcsolati – cimkézés és szociális minő ősítés
A MEGBETEGEDÉS VALÓSZÍNŐSÉGE ÉS A ROKONSÁGI FOK KAPCSOLATA Rokonsági fok Egypetéjő ikertestvér Gyermek (mindkét szülı beteg) Kétpetéjő ikertestvér Gyermek (egyik szülı beteg) Testvér
Megbetegedési kockázat 50 % 36,6 % 17 % 12,3 % 8,5 %
Szülı
4,4 %
Unokatestvér
2,2 %
AGYKAMRATÁGASSÁG MONOZIGÓTA IKREKBEN
A FRONTÁLIS ÉS TEMPORALIS SZÜRKEÁLLOMÁNY CSÖKKENÉSE A SZKIZOFRÉNIA ELSİ EPIZÓDJÁBAN
Strukturális képalkotó vizsgálatok (voxel-based morphometry) Kashavan M, 2005
A SZKIZOFRÉNIA RELATÍV RIZIKÓJA ÉS A SZÜLETÉS HÓNAPJA
DOPAMINERG PÁLYÁK
A DOPAMIN RECEPTOROK OSZTÁLYOZÁSA
SZEROTONERG PÁLYÁK
A SZKIZOFRÉNIA RIZIKÓTÉNYEZİI elsıfokú rokonságban szkizofrén szülési komplikáció ideje születés a téli hónapokban születés helye (város) cannabis bevándorló csoport életesemény
A SZKIZORFÉNIA KIALAKULÁSA MAI SZEMMEL kezdeti sérülékenység
örökletes hajlam ± szüléskörüli neuron károsodás
kezdeti sérülékenység Egyéb eredető szubklinikai neuronális károsodás/ mőködészavar
Neurokognitív zavar
Szociális kompetencia károsodása
krónikus stressz
Alkohol/gyógyszer túlfogyasztás P R O D R O M A
P S Z I C H Ó Z I S
Gyermek-serdülı kor • fejlıdés/ krízis/stressz • neuron érési zavar
SZKIZOFRÉNIA A KLINIKAI PSZICHIÁTER SZEMSZÖGÉBŐL
I
II III IV
A SZKIZOFRÉNIA KIALAKULÁSÁNAK SZAKASZAI PREMORBID
PRODROMA
Betegség kezdete
PSZICHOTIKUS
Epizód kezdete
RELAPSZUS
Remisszió
Relapszus
KRÓNIKUS
A SZKIZOFRÉNIA ELSŐ JELEI ÉS ELSŐ DIAGNÓZISA % 100 Elsı jelek
80
Elsı diagnózis
60 25,4 év
37,5 év
40 9,0 év
20
30,0 év
0 0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
AZ ELSŐ PSZICHOTIKUS EPIZÓD PRODROMÁLIS TÜNETEI • csökkent figyelem koncentráció • motiváció csökkenés, anergia • diszfória, depresszív hangulat • alvászavarok • szorongás • szociális visszahúzódás • gyanakvás • szociális funkciók romlása • ingerlékenység • mágikus gondolatok Yung et al. 1996
TÜNETEK ÉS FUNKCIÓCSÖKKENÉS A SZKIZOFRÉNIA KORAI SZAKASZAIBAN funkciócsökkenés
tünetek
idı prodroma
elsı epizód McGorry P, 2002
A SZKIZOFRÉNIA ELSİ EPIZÓDJA
kínzó
veszélyeztetı
(pszichoaktív
szer abúzus és a szuicid magatartás magas rizikója)
traumatikus és diszruptív
jelentıs
csökkenés
munkaképességben
a
szociális
funkciókban
és
a
A SZKIZOFRÉNIA SZÖVŐDMÉNYEI • A szkizofrének halálozási aránya magasabb, mint az átlag népességé • Betegek 80 %-ában egyéb kórképek is társulnak a szkizofréniához • Alkohol, nikotin, gyógyszer túlfogyasztás illetve függő őség – 30-50 % • A szkizofrének 50 %-a életében legalább egyszer öngyilkossággal kísérletezik, 15-30 % -uk öngyilkosság következtében hal meg.
SZKIZOFRÉNIA A GYERMEK ÉS SERDLİ KORBAN VEOS-kezdet 13 éves kor alatt
Prevalencia:2/1000 000 Fiú:lány=2:1 Fiú Fiúk 33-4 évvel korá korábban Legkorá Legkorábbi diagnó diagnózis 5(3?)é 5(3?)év Jól formált téveszme extrém ritka. Érzé rzékcsaló kcsalódás,gondolkodá s,gondolkodászavar mindig. IQ> IQ>70 1010-20% Figyelemzavar é s/vagy hiperaktivitás Gillberg C.2001.In:Sch.in Children and Adolescents(Remschmidt)
Gyermekek-tünetek
Laza asszociációk Inkoherens gondolkodás Téveszme ritka Érzékcsalódás- fıleg akusztikus Pozitív tünetek tartalma a gyermekkor világából
KORAI KEZDETŐ SZKIZOFRÉNIA EOS - kezdet 13-19 év
Gyakorisá Gyakoriság hirtelen emelkedik 14 éves kortó kortól nemi ará arány = Gyakoribb az akut kezdet IQ csö csökkené kkenés kevé kevésbé sbé jellemzı jellemzı (átlag 85) Szimptomatológia egyre hasonlóbb felnıtt korihoz Kimenetel és prognó prognózis szegé szegényes/vá nyes/változó ltozó Remschmidt 2001. Sch in Children and Adolescents
Klinikai kép gyerekek,serdülık
Elızmények: magatartásbeli és akademikus problémák beszéd és motoros fejlıdés elmaradása elmaradott szociális ügyesség
Klinikai kép gyerekek,serdülık
Tünetek jellegzetességei: Hallucinációk,téveszmék komplexitása korral nı Hallucináció 80% Téveszmék gyakorisága 60% Katatonia ritkább,mint felnıtt korban Kognitív funkciók gyakran „kezdetkor” sérültek
Diagnosztikus stabilitás Korábban bizonytalanság Maudsley study:1973.-1991. 110 eset Pozitív prediktív érték: Magas: szkizofrénia:80% affektív pszichózis 83% Alacsony:szkizoaffektív pszichózis:33 %
A DIAGNÓZIS ÉS A KEZELÉS PRINCÍPIUMAI
Részletes fejlıdési anamnézis,több forrásból ICD-10,DSM-IV Negatív tünetek korai megléte és erıs prognosztikus jelentısége Pozitív tünetek viszonylag ritkák és nem segítenek a dg és prognózisban Szülı edukáció és támogató terápia Kognitív és szociális deficitek korai felmérése Atípusos antipszichotikumok az elsıdlgesek
GYERMEK ÉS SERDÜLİ KORBAN
Diagnózis felállítása nehezebb, Kezelési lehetıségek kisebbek, Prognózis rosszabb, mint a felnıtt esetekben.
Alap=farmakoterápia=antipszichotikumok új generációja.
KONVENCIONÁLIS ANTIPSZICHOTIKUMOK
Jó terápiás válasz: - Rövid betegsé betegségfenná gfennállá llás - Magas IQ - Idı Idısebb kor
Korlátozott hasznosság okai
: - Inadekvá Inadekvát terá terápiá piás vá válasz -Negativ tünetekkel szembeni effektivitá effektivitás hiá hiánya -Excesszí Excesszív súlygyarapodá lygyarapodás -Szedá Szedáció ció -Neuroló Neurológiai MH -Galaktorrhea, Galaktorrhea,gynecomastia
ATÍPUSOS ANTIPSZCHOTIKUMOK
Nagyobb biztonság Nagyobb effektivitás Kevesebb EPS Mérsékeltebb hyperprolactinaemia
Atípusos szerek gyakoribb használata Findling et al.2004.J.Clin.Psychopharm.
PSZICHOTIKUS TÜNETEK ALAKULÁSA
nyság Változéko
Szkizofrénia
Perzisztálás
Feltételezett pszichotikus tünetek
Kibontakozott
Szkizofreniform
pszichotikus tünetek
zavar
Rosszabbodás
Hangulatzavar Megoldás
Pszichotikus tünetekkel
DILEMMA (?) Korai kezelésbe vétel fontos,mikor? Prodromális idıszak? Akut fázis? A megoldás a prevenció: -Korai gondozásbavétel -Folyamatos ellenırzés -Problémák súlyának megfelelı kezelés
3 FÁZISÚ MODELL Akut:pszichotikus tünetek rendezése, hangsúly-farmakoterápia,KH Stabilizáció:kiegyensúlyozott állapot, hangsúly:szocio-pszichoth.KH Szintentartás:stabilizáció fenntartása segítséggel hangsúly: a kapcsolattartáson
REHABILITÁCIÓ Kezdete az akut szakban Célja: -a legjobb életminıség elérése -a relapszus megakadályozása
Relapszus
Kumulatív effektus
Hangsúlyozott romlás
KÖZVETLEN CÉLOK
A pozitív tünetek remissziója A komorbid betegségek megelızése A negatív tünetek csökkentése A pszichoszociális készségek javítása A stigmatizáció elkerülése!
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
JÓ TANULÁST!
