szit.hu Verzió: 0.05 (

Linux ismeretek jegyzet

Szerző: Sallai András Copyright © Sallai András, 2009-2011 Licenc: GNU Free Documentation License htp://szit.hu Verzió: 0.05 (2011.07.15)

Linux ismeretek jegyzet – Copyright © Sallai András,20111 Licenc: GFDL – htp://szit.hu

Tartalomjegyzék Bevezetés....................................................................................................................................................................4 Alapok.........................................................................................................................................................................5 Bejelentkezés........................................................................................................................................................5 Prompt – várakozási jel.....................................................................................................................................5 Kijelentkezés........................................................................................................................................................5 Jelszó megváltoztatása.....................................................................................................................................6 Mikor volt használva hozzáférésünk?.........................................................................................................6 Felhasználói azonosító.....................................................................................................................................6 TTY-ok: Az első terminálok.............................................................................................................................7 Unixos, Linuxos sorvége.................................................................................................................................8 Manual.................................................................................................................................................................9 Parancs keresése.............................................................................................................................................10 Parancsok útvonala..........................................................................................................................................10 Parancsok szintaxisa........................................................................................................................................12 Opciók és paraméterek..............................................................................................................................13 Opciók............................................................................................................................................................13 Paraméterek..................................................................................................................................................13 Összevonható opciók..................................................................................................................................13 WhiteSpace karakterek..............................................................................................................................14 Az argumentumok típusai........................................................................................................................14 Egy vagy több.......................................................................................................................14 Nulla vagy több....................................................................................................................14 Parancsok formális leírása........................................................................................................................14 Parancsok több sorba tördelése ....................................................................................................................15 Információ a felhasználókról.........................................................................................................................15 Információ a rendszerről ................................................................................................................................15 Fájl és könyvárkezelés..........................................................................................................................................16 Saját könyvtár....................................................................................................................................................16 Aktuális könyvtár.............................................................................................................................................16 Listázás................................................................................................................................................................16 Könyvtár váltás.................................................................................................................................................16 Útvonal................................................................................................................................................................16 Könyvtár kezelése.............................................................................................................................................17 Könyvtár átnevezése........................................................................................................................................17 Fájlok létrehozása.............................................................................................................................................17 Fájlok törlése......................................................................................................................................................18 Fájlok tartalma.................................................................................................................................................18 Fájl szerkesztése................................................................................................................................................18 Standard Input Output....................................................................................................................................18 Kimenet egy másik program..........................................................................................................................19 Szűrők........................................................................................................................................................................21 cat..........................................................................................................................................................................21 grep.....................................................................................................................................................................21 sort........................................................................................................................................................................23 wc..........................................................................................................................................................................23 tail.........................................................................................................................................................................24 -2-


Jogok..........................................................................................................................................................................25 Jogok beállítása..................................................................................................................................................26 Folyamatkezelés......................................................................................................................................................28 Démon (daemon)..............................................................................................................................................28 Folyamatok indítása.........................................................................................................................................28 jobs.....................................................................................................................................................................28 fg.........................................................................................................................................................................28 ps.........................................................................................................................................................................29 kill.........................................................................................................................................................................29 killall.....................................................................................................................................................................29 Felhasználókezelés.................................................................................................................................................30 Felhasználó felvétele........................................................................................................................................30 adduser.........................................................................................................................................................30 useradd.........................................................................................................................................................30 Felhasználók törlése.........................................................................................................................................31 Csoportok felvétele .........................................................................................................................................31 Csoportok törlése..............................................................................................................................................32 Felhasználók felvétele csoportba..................................................................................................................32 Felhasználó törlése a csoportból.................................................................................................................32 Felhasználó csoportjai ....................................................................................................................................32 Hálózatkezelés.........................................................................................................................................................33 A hálózati kártya.............................................................................................................................................33 A hálózati-kapcsolat .....................................................................................................................................33 Portok..................................................................................................................................................................33 Hálózati kapcsolat és portok (netstat, iptraf)............................................................................................34 Host nevének lekérdezése, beállítása.........................................................................................................34 Csomagkezelés........................................................................................................................................................35 Alrendszerek (szolgáltatások).............................................................................................................................36 SSH.............................................................................................................................................................................37 Irodalom....................................................................................................................................................................38

-3-


Bevezetés A jegyzet gyors tanulási segédeszköz, amely az alapok elsajátításához add segítséget. A kiadható parancsok, vagy azok szintaktája mindig behúzással, és valamilyen mono betűcsaláddal vannak megadva. A jegyzet a Debian GNU/Linux rendszeren alapszik, így az egyes csomagok telepítésének leírása erre a rendszerre korlátozódik. A parancsoknak működniük kell Ubuntu Linuxon is, mivel az Debian alapú rendszer. A tanuláshoz nem elég olvasgatni jelen jegyzetet. Minden felmerülő parancsot ki kell próbálni., egyszer, kétszer, százszor. Sőt ajánlott minden parancshoz tartozó segítő kézikönyv elolvasása. Ennek módjáról a „Manul” címszó alatt olvashatsz.

-4-


Alapok Bejelentkezés A rendszer indulása után a kéri a felhasználónevet és a jelszót. Karakteres felületen ez a következő képen néz ki: login: Password: A beírt jelszó biztonsági okokból nem látszik, még csillagok formájában sem.

Prompt – várakozási jel Belépés után a parancsértelmező kiírja a várakozási jelet, amellyel jelzi, hogy parancsokat vár. A várakozási jel több részből tevődik össze. Általánosan user@server:aktuális_könyvtár $ Például a joska nevű felhasználó a neptun nevű gépen: joska@neptun:~$ A prompt a felhasználó nevével kezdődik, majd a „@” szeparátor. Ez után a gép neve, amire bejelentkeztünk, majd „:” azaz kettőspont szeparátor. A kettőspont után az aktuális könyvtárat látjuk, majd a $ karakter után jöhetnek a parancsok. A prompt megmutatja ki és hova van bejelentkezve, majd várja a parancsot. A root felhasználó promptja nem dollárjelre végződik, hogy lássuk rendszergazdaként tevékenykedünk a rendszerben. Helyette „#” karakter a várakozási jel végződése. root@neptun:~ #

Kijelentkezés logout exit + Kijelentkezni a logout és az exit paranccsal tudunk. Alapértelmezett beállítások mellett a Ctrl + D billentyűkombinációval is kijelentkezhetünk a rendszerből. A Ctrl+D billentyűkombinációt használjuk sok más parancs megszakítására, ahol fájl vége jelet kell küldenünk a befejezéshez, ezért ha ilyenkor duplán nyomjuk meg, akkor a rendszer kiléptet bennünket.

-5-


Jelszó megváltoztatása A felhasználó a passwd parancs segítségével meg tudja változtatni saját jelszavát: passwd A felhasználónak először saját aktuális jelszavát kell beírnia, majd kétszer rákérdez az új jelszóra. Az új jelszóval kapcsolatban szigorú követelmény, hogy nem lehet egyszerű. Egyszerű jelszó megadásakor a rendszer nem állítja be a jelszót. A root felhasználó bárkinek meg tudja változtatni a jelszavát, ekkor a passwd parancs paramétereként megadja a felhasználó nevét: passwd joska A root számára nem kéri be az aktuális jelszót, csak kétszer a felhasználó új jelszavát. A rendszergazdának joga van egyszerű jelszavak megadására is. Éles rendszereken ezt a gyakorlatot kerüljük.

Mikor volt használva hozzáférésünk? last A last parancs kimenete alapértelmezetten kifut a képernyőről. A more és a less paranccsal azonban tördelhetjük a képernyőkimenetet. last | more last | less

Felhasználói azonosító A felhasználókat a Linuxos rendszerben sokszor az angol user szót után csak usernek emlegetjük. A felhasználónevek a felhasználók számára azonosítók. A Linuxos rendszer azonban a rendszeren belül nyilvántart egy belső azonosítót is, amit userid néven ismerünk: Felhasználó -> User -> userid A linuxos rendszerben minden felhasználó egyenrangú. Egy kivétel azon mégis akad: Superuser felhasználó: a “root” felhasználó. A root felhasználó gyakorlatilag bármit megtehet. A jó rendszergazda felhasználó tevékenység céljából nem használja a root felhasználót. Saját felhasználónevet használ!!! Csak akkor használjuk a root felhasználót rendszergazdaként, ha feladat másként nem oldható meg.

-6-


TTY-ok: Az első terminálok A Linux karakteres felületen parancsokat vár hat felületen. Ezeket a felületeket a régi kezdetleges konzolírógépek (Teletype ASR33) után tty néven használjuk. Teletype röviden: tty Az egyes felületek elérése Alt nyomva tartása mellett az F1, F2, F3, F4, F5, F6 billentyűkkel lehetséges. Ha van grafikus felület az az Alt + F7 billentyűkombinációval érhető el. Grafikus felületről karakteres felületre váltani az Alt + Ctr billentyűk nyomva tartása mellet az F1, F2, F3, F4, F5, F6 lenyomásával lehet. A terminállal kapcsolatos parancsok: tty parancs: kiírja terminálunk nevét. stty parancs: terminálunk paramétereit állítja Az állomány vége kód: eof Pl.: bc (beépített számológép) használjuk. Ha végeztünk: ^D azaz Ctrl + D Shell befejezése (logout) A shell futtatását is befejezhetjük vele. Kikapcsolása bash shell esetén: set o ignoreeof Ekkor ^D-re: Use „logout” to leave the shell.

-7-


Unixos, Linuxos sorvége Régen a papír alapú írógépeknél a papír egy helyben állt, a betűket ütő szerkezet pedig egy kocsin folyamatosan jobbra haladt, minden leütött billentyű után. Amikor átért jobboldalra a kocsin lévő karral kellett vissza tolni balra. A tolókart kisebb erővel megnyomva csak egy soremelés történt, tovább nyomva pedig a kocsi vissza tolásra került. Így ha csak soremelésre volt szükség, akkor csak kis erővel kellett megnyomni a kocsi karját. Nagyobb erővel viszont soremelés és kocsi-vissza egyszerre megtörtént. Ezeket a kocsi-vissza, soremelés műveleteket a számítógépeken egy bájt ábrázolja az ASCII kódtáblában, és lenyomható ezeknek megfelelő billentyűkombináció is. Papíralapú kimenetnél: Kocsi-vissza

Soremelés

Newline

Return

^M

^J

CR

LF

Carriage return

Line Feed

A szimpla szöveg alapú szövegszerkesztők a sortörést az operációs rendszerhez igazítják. Ma vannak operációs rendszerek, ahol csak az egyik jelet használjuk. Például ha új sorba a sor elejéről akarjuk folytatni egy írást, akkor ^J jelet kell küldenünk. De csak új sornak nevezzük: Az egyes operációs rendszereken használatos új sor jelek a következők:

Rendszer

Sortörés

DOS,Windows vagy OS/2

^M^J azaz kocsi-vissza+ soremelés

Apple számítógépein (Macintosh)

^M azaz kocsi-vissza

Linux és UNIX rendszerek

^J azaz soremelés

Nekünk ebből a ^J releváns. A soremelés vége jel küldésére az „Enter” billentyűt használhatjuk, bár a Control + J billentyűkombináció is működik karakteres felületen.

-8-


Manual Minden operációs rendszer rendelkezésünkre bocsájt valamilyen segítséget a parancsok közötti eligazodáshoz. A unixos, linuxos világban ezeket a segítő írásokat manualoknak nevezzük angolosan, amely annyit tesz szó szerint magyarul: kézi. A „kézikönyv” jelentés azonban jobban takarja a funkcióját, ezért a továbbiakban ezen a néven beszélünk róla. Röviden csak „man”-ként hivatkozunk rá, az internetes fórumokon is így használják, ezért tanuljuk meg. A „man” a lemezen tárolt fájlok egy csoportja, amelyek Linux parancsokról illetve témakörökről tartalmaz dokumentációt. Például a cp parancs mire jó, így nézhetem meg: man cp Kézikönyv kiíratása a képernyőre Unix rendszereken: man ls átsuhan a képernyőn: Megoldás: man ls | more man ls | less Linuxban: automatikus a less parancs tördeli a kézikönyvet, tehát nem kell a | more vagy a | less részt a parancs után tenni. A kézkönyveknek több fejezete van. Linuxos terjesztésekben összesen 10 fejezet. Ezek rendre a következők: 1. Online kézikönyv fejezetei 2. Parancsok 3. Rendszerhívások 4. Könyvtári függvények 5. Különleges állományok 6. Állomány formátumok 7. Játékok 8. Egyéb információk 9. Karbantartó parancsok (általában root-nak) 10. Kernel rutinok Egy témakörben több kézikönyv is létezhet. Ha több fejet is van, akkor mindig a sorban előrébb lévő jelenik meg számunkra. Kérdéses lehet, akkor hogyan érjük el a kézkönyv többi részét. Ehhez nézzük példában a crontab-ot, amelynek két fejezete van. Az egyik magát a parancsot írja, le, a másik az azzal szerkesztett fájlok formátumát. A fájlok formátuma az 5 fejezetben található. Hogyan kérdezhetjük le az 5-dik fejezetet? Fejezet megadása nélkül: man crontab -9-


Fejezet megadásával: man 5 crontab Több fejezet megadása: man 1 crontab 5 crontab Egy kézikönyv egy fejezeten belüli fejlécei: NAME: a parancs neve és célja SYNOPSIS: a parancs szintaxisa DESCRIPTION: a teljes leírás (hosszú is lehet) OPTIONS: kapcsolók FILES: kapcsolódó fájlok ENVIRONMENT: környezet SEE ALSO: ide kapcsolódó oldalak BUGS: hibák hiányosságok A parancsok ma már le vannak fordítva magyar nyelvre is, ekkor a fejlécek is magyarul fognak megjelenni: A kézikönyv fejlécei – magyarul NAME -- NÉV SYNOPSIS -- ÁTTEKINTÉS DESCRIPTION – LEÍRÁS OPTIONS – OPCIÓK FILES – FÁJLOK ENVIRONMENT -- KÖRNYEZET SEE ALSO – LÁSD MÉG BUGS – HIBÁK

Parancs keresése Parancsok keresése (kézikönyvekben) apropos Pl.: apropos directory vagy apropos mail

Parancsok útvonala A which parancs arra való, hogy egy kiírja egy parancs milyen útvonalon található: which ls - 10 -


/bin/ls which man /usr/bin/man A példában az ls és a man parancsok útvonalt, illetve helyét íratjuk ki.

- 11 -


Parancsok szintaxisa Ebben a részben a parancsok szintaxisáról lesz szó. Megnézünk néhány alapfogalmat, hogy épül fel egy parancs, hogyan adhatunk ki több parancsot, stb. Szintaxis: parancsok kiadásának formális leírása Parancssor: Egy parancs begépelve A linuxos parancssorban több parancs is begépelhető egyszerre. Ekkor azonban valahogy jelezni kell a parancsértelmezőnek, hogy hol van vége az egyes parancsoknak. Ez a pontosvessző „;” karakterrel szokás jelezni. Több parancs megadása: parancs1 ; parancs2 ; parancsN Vegyük észre a parancsok közötti pontosvesszőt. Egy parancs mindig két részből áll. A parancs nevéből és az argumentumokból. Parancsnév

Argumentumok

Parancsnév: Egy parancsot mindig a nevével adhatunk ki. A könyvtár listázás parancs neve például: ls. Ha listázni akarom az aktuális könyvtár tartalmát, akkor ezt a nevet beírom parancssorba: ls Egy Enter billentyűt nyomok, a parancsértelmező megpróbálja végrehajtani a parancsot.

Argumentumok Egy parancs úgy néz ki, hogy begépeljük annak nevét és mindenféle járulékos információt. Ezeket a járulékos információkat argumentumoknak nevezzük. pl.: ls 1 F fajlnev1 Ebben a példában argumentum a -1 a -F és fajlnev1. A „ls” pedig a parancs neve. Vegyük észre, hogy egy parancs annak nevéből és a hozzátartozó argumentumokból áll. Az alábbi parancsnak például két argumentuma van: ls 1 fajlnev1 A következő parancsnak három argumentuma van: ls 1 F fajlnev1

- 12 -


Opciók és paraméterek Az argumentumokat két részre lehet felosztani. Az opciókra és a paraméterekre Argumentum Opciók

Paraméterek

Opciók Az opciók, más néven kapcsolók, a parancs nevét követik. Az opciók a parancs jelentését megváltoztatják. Az opciókat egy vagy két kötőjel vezeti be. Általános szokás, hogy ha egy opció egyetlen karakterből áll, akkor egy kötőjellel vezetjük be. Ha több karakterből áll, akkor két darab kötőjellel. Az alábbi példákban az első oszlopban egy karakteres opciókat látunk, a második oszlopban a több karakteres ugyanolyan jelentésű párjukat: F classify a all s size A -F kapcsoló például plusz információakt ad a könyvtárakról és a fájlokról. A --classify ugyanezt teszi.

Paraméterek A paraméterek az opciókat követik. A paraméterek megmondják, hogy a parancsot min kell végrehajtani. Az ls parancs például paraméterek nélkül az aktuális könyvtár tartalmát listázza. Paraméterekkel azonban utasíthatom, hogy csak a megadott fájlokat mutassa számomra. Az alábbi példában például három fájlt adok meg: ls –1 –F file1 file2 file3 A példában tehát van két opciónk: -1 –F és három paraméterünk: file1 file2 file3

Összevonható opciók Az egyes opciók összevonhatók és felcserélhetők a sorrendjük. A -1 és a -F kapcsolót például írhatom egyetlen kötőjellel: -1F. Mivel azonban a sorrendjük felcserélhető így is írhatom: -F1 ls –1 –F file1 - 13 -


ls –F 1 file1 ls –1F file1 ls –F1 file1 Opciók összevonása persze csak egykarakteres opciókkal lehetséges.

WhiteSpace karakterek A whitespace karakter a szóköz és a tabulátor. A parancsértelmező abból tudja, hogy vége a parancs nevének leírása, hogy egy vagy több whitespace karakter következik. Az alábbi példában a whitespace karaktereket <> jelek között ábrázolva mutatjuk be egy-egy példán: ls <szóköz>l<szóköz>F<szóköz>file1 ls lFfile1 ls <szóköz>l<szóköz>Ffile1 Összefoglalva, egy parancs a következő elemekből épül fel: PARANCSNÉV OPCIÓK PARAMÉTEREK

Az argumentumok típusai Egy vagy több

Valamiből legalább egyet használni kell. Pl: whatis cp Nulla vagy több

Egy vagy több, vagy semmi Pl.: ls ls –F ls fiel1 ls file1 file2

Parancsok formális leírása A parancsok formális leírásával a kézikönyvekben vagy valamilyen segítséget igénylő kapcsoló hatására kapunk. A kapcsolókat például szögletes zárójelben látjuk néha. Ez azt jelenti a kapcsoló nem kötelező. Ha nem szögletes zárójelben van egy szintaxisleírásban egy argumentum, akkor azt kötelező megadni. Ilyen és ehhez hasonló szabályokkal találkozhatunk a leírásokban.

- 14 -


Összefoglalva: • Szögletes zárójel – nem kötelező (opcionális) • Nem szögletes zárójel – kötelező • Ami fehér betűvel van szedve ugyanúgy kell beírni. • Ami szürke betűvel van szedve azt be kell helyettesíteni • Ha egy paramétert három pont követ, akkor az tetszőleges számban ismételhető

Parancsok több sorba tördelése Ha egy parancs nem fér ki egy sorba, akkor a kurzor automatikusan a következő sorba ugrik, ahol gond nélkül folytathatjuk a parancs begépelését. Az átláthatóság kedvéért néha azonban szeretnénk a parancsokat magunk tördelni több sorba. Ezt egy visszaperjellel tehetjük meg. Ha a parancs írása közben nyomok egy visszaperjel billentyűt, majd egy Entert ütők, a parancs végrehajtása még nem kezdődik meg, de e következő sorban folytathatom azt. Vegyünk példának egy felhasználónak a felvételét: useradd g users G info,human,gazd,szoc,karabantarto \ > d /home/dolgozok/informatika/programozo \ > joska A parancs törése után egy másodlagos prompt azaz várakozási jel jelenik meg. Ez alapértelmezetten egy nagyobb-mint jel és egy szóköz. Ennek értéke a PS2 változóban állítható. A parancs végén, ha egy Enter billentyűt nyomok a parancsértelmező megpróbálja az egész parancsot végrehajtani.

Információ a felhasználókról A következőkben olyan parancsokat ismerünk meg, amelyek az éppen bejelentkezett felhasználókról adnak információ users Ki van bejelentkezve who

Ki van bejelentkezve bővebben

w

Ki van bejelentkezve bővebben és mit csinál

A users parancs adja a legkevesebb információt. Utána a who valamivel többet szolgáltat számunkra. A legtöbb információt pedig a szimpla „w” paranccsal kapjuk.

Információ a rendszerről Érdekes információ lehet, hogy a szerverünk mióta megy megállás nélkül: uptime Mennyi a szabad memória: free Melyik folyamat mennyire terheli a processzort és a memóriát top A rendszer néhány jellemzője: uname a

- 15 -


Fájl és könyvárkezelés Saját könyvtár

~ Szokás home [houm] könyvtárnak is nevezni Pl.: /home/tanulok/15a/joska

Aktuális könyvtár Hol állunk? Aktuális könyvtár útvonala és nevének kiíratása. pwd

Listázás ls Fájlok és könyvtárak listázása. Paraméter nélkül az aktuális könyvtár tartalmát listázza és csak azok nevei jelennek meg.

Könyvtár váltás cd .. cd dirname cd ../.. cd / cd utvonal/dirname Az útvonal lehet relatív és abszolút! Ha két pontot adunk meg paraméternek, akkor egy könyvtárral feljebb hivatkozunk. Ha egy perjelet önmagában adunk meg, akkor a gyökérre hivatkozunk.

Útvonal Relatív útvonal: munka/20070827/ Abszolút útvonal Linux, Unix rendszereken: /home/tanulok/15a/joska/munka/20070827/ - 16 -


abszolút útvonal Windowson c:\Documentum and Settings\joska\munka\20070827\ Relatív útvonal Az aktuális könyvtárhoz képest határozzuk meg az útvonalat Vegyük az alábbi példát: A könyvtár vagy fájl nincs az aktuális könyvtárban. Egy könyvtárral „feljebb” van. ../konyvtarnev Hivatkozás két könyvtárral feljebb: ../../könyvtárnév

Könyvtár kezelése mkdir dirname

létrehozás

rmdir dirname

törlés

Az ls parancs többre is képes minta könyvtárak és fájlok neveinek kiíratása megfelelően paraméterezve: A könyvtár után egy „/” perjelet tesz ls F Hosszú kimenet ls l ls -l konyvtarnev A könyvtár tartalma és azok tulajdonságai ls ld konyvtarnev A könyvtár tartalma helyett maga a könyvtár tulajdonságait adja vissza

Könyvtár átnevezése Az mv paranccsal tudunk fájlokat és könyvtárakat átnevezni. Az mv parancsot eredetileg mozgatásra és nem átnevezésre találták ki, de ha helyben mozgatunk, akkor átnevezés történik. mv eredetinev ujnev Fájlokat is így tudunk átnevezni Pedig ez nem is átnevezés eredetileg, hanem mozgatás

Fájlok létrehozása touch filename cat > filename

A fájl tartalmát is megadjuk. Ctrl + D-vel megszakítjuk

- 17 -


Fájlok törlése rm filename A -i kapcsolóval megadható, hogy minden elem törlése előtt, kérdezzen rá. A -r kapcsoló a könyvtárak tartalmát rekurzívan törli. A -f kapcsoló pedig mindenfajta fgyelmeztetést mellőz, csak töröl.

Fájlok tartalma cat filename

Fájl szerkesztése nano filename.txt mcedit filename.txt A fájlok szerkesztésére több parancsot is használhatunk. A Debian GNU/Linux rendszerekben a nano alapból telepítésre kerül. Használatát a képernyő alján megjelenő billentyűkombinációk leírása segíti.

Standard Input Output A programok bemenete alapértelmezetten a billentyűzet, kimenete pedig a képernyő. A bemenetet viszont fogadhatjuk tetszőleges forrásból. A kimenetet átirányíthatjuk tetszőleges célra. Vegyünk például egy programot amely adatokat rendez. A program bemenete három dolog lehet. A billentyűzet, egy állomány és egy másik program. Egy ezek közül alapértelmezett, általában a billentyűzet Bemenete lehet: •

Billentyűzet

•

Létező fájl

•

Másik program

Az adatrendező programunk az eredményt három helyre írhatja. Első a képernyő. De írhatja fájlba is vagy átadhatja egy másik programnak. A kimenet így szintén háromféle lehet, de az egyiknek a három közül alapértelmezettnek kell lennie. Alapértelmezett kimenet szokásosan a képernyő. Kimenete lehet: •

Képernyő

•

Egy fájl

•

Másik program - 18 -


sort filenev > nevek

Ha a fájl létezik felülírja

sort filenev >> nevek

Hozzáfűzés

Kimenet egy másik program

Függőleges vonal

|

pipe [ pájp ] karakter

pl.: sort filenev | lp cat szemely | grep Szabó | sort | lp Alapértelmezett bement a billentyűzet. A sort parancs alapesetben például várja a billentyűzetről a bementet: $ sort barack szilva körte alma + alma barack körte szilva Alapértelmezés a billentyűzet, de ezt átállítjuk. A bemenet egy állomány. A kimenet egy képernyő. $ sort < gyumolcs.txt alma barack körte szilva A kimenet is átállítjuk: sort < adat.txt > nev.txt A kimenet egy állomány. A kimenet átirányítása másik programnak: cat nev.txt | sort | lp A cat kimenete egy másik program. A sort kimenete is egy másik program. Az lp a nyomtartóra ír. - 19 -


cat nev.txt | sort > lista.txt A sort kimenete egy fájlba. A kimenetet kétfelé irányítjuk a tee paranccal: cat nev.txt | sort | tee lista.txt | lp A sort kimenet belekerül a lista.txt fájlba és átadódik a lp parancsnak is.

- 20 -


Szűrők A szűrők adatokat olvasnak, műveletet hajtanak végre rajtuk, majd a kimenetre írják a megváltoztatott adatokat. Követelmény: A szűrő egy feladat tudjon, de azt jól csinálja

cat Legegyszerűbb szűrő, semmit nem csinál az adatokkal. Ha cat-ot beírjuk magába adatokat vár, majd kiírja a kimenetre. Ennek ellenére a cat az egyik olyan parancs amellyel a legtöbb művelet tudjuk végezni. Fájlok létrehozása: cat > gyumolcs.txt alma szilva barack + Fájlok kiíratása: cat < gyumolcs.txt Fájlok másolása: cat < gyumolcs.txt > gyum2.txt Fájlok kiíratása megint: cat < gyumolcs.txt cat gyumolcs.txt Láttuk, hogy a fenti két parancs ugyanazt csinálja. Nem kell az „<” átirányító karaktert használni. A cat tud fájlokból is olvasni. A cél nem az egyszerűsítés! Ha fájlokat paraméterként is meg tudunk adni, akkor több fájlból is tud így olvasni. Pl.: cat file1 file2 Ez lehetővé teszi a cat parancs egy újabb célú használatát. Fájlok összemásolása: cat nev cim telefon > info.txt

grep Adott mintát tartalmazó sorok megjelenítése Szintaxisa: grep [ kapcsolók ] minta [ fájl ... ]

- 21 -


grep – példa Adott egy állomány cat belepesinaplo.txt 2005.10.25 18:30 alex 196.145.43.3 2005.10.26 18:30 joe 216.45.3.2 2005.10.26 18:44 richard 196.145.43.3 2005.10.28 22:31 joe 196.145.43.3 2005.10.29 18:00 alex 196.145.43.3 Az alex szöveget tartalmazó sorok megjelenítése: grep alex belepesinaplo.txt 2005.10.25 18:30 alex 196.145.43.3 2005.10.29 18:00 alex 196.145.43.3 A kérés megfordítása. Azokat a sorokat keressük, amelyek nem tartalmazzák az alex szöveget. grep v alex belepesinaplo.txt 2005.10.26 18:30 joe 216.45.3.2 2005.10.26 18:44 richard 196.145.43.3 2005.10.28 22:31 joe 196.145.43.3

- 22 -


sort Adatok rendezése és összemásolása. A sort parancsot már eddig is használtuk. A rendezés megfordítható a -r kapcsolóval: sort r nevek.txt Fordított rendezés: sort r nevek.txt sort reverse nevek.txt

Kimeneti fájl megadása: sort o ujfajl.txt nevek.txt A kimenet fájlba irható átirányítással is: sort nevek.txt > ujfajl.txt Ha a kimeneti állomány megegyezik a bemenetivel, akkor viszont adatvesztés következik: sort nevek.txt > nevek.txt A nevek.txt tartalma elveszett, mert a kimeneti fájl előkészítése megtörténik annak olvasása előtt. Itt lehet ugyanaz a név: sort o nevek.txt nevek.txt Három fájl tartalmának rendezése egyetlen fájlba: sort nevek1 nevek2 nevek3 > osszes Egy fájlba rendezi a 3 fájl tartalmát Gyakorlás: Hozzunk létre egy gyumolcs.txt állományt: cat >gyumolcs.txt korte alma szilva barack Az állomány végét a Ctrl+D-vel jelezzük. Majd rendezzük a sort paranccsal: sort gyumolcs.txt alma barack korte szilva

wc wc [kapcsoló] ... [fájl] ...

- 23 -


Sorok, szavak és karakterek számolása

Például adott az adat.txt állomány: cat > adat.txt alma körte barack szilva A wc adat.txt kimenet a következő: wc adat 4 4 25 A kimenet jelentése: 4 sor, 4 szó, 25 byte Csak sorok számolása wc l

tail A tail alapértelmezetten egy állomány 10 utolsó sort írja ki. Megadható más szám is, például az utolsó 50 sor kiíratása: tail 50 filenév A -f kapcsolóval a fájl végének változása azonnal megjelenik. tail f /var/log/syslog

- 24 -


Jogok olvasás

read

r

írás

write

w

végrehajtás

execute

x

Speciális -

r

Saját (tulajdonos) w x

r

Csoport w

x

r

Többiek w

0

-

-

-

nincs jogosultság

1

-

-

x

végrehajtási jog

2

-

w

-

írási jog

4

r

-

-

olvasási jog

0

-

-

-

nincs jogosultság

1

-

-

x

végrehajtási jog

2

-

w

-

írási jog

3

-

w

x

írási és végrehajtási jog

4

r

-

-

olvasási jog

5

r

-

x

írási és végrehajtási jog

Kinek/kitől

Művelet

Mit

u Saját (user)

+

Adunk

r

g Csoport (group)

-

Elveszünk

w írási jog

o Többiek (other)

x

a Mindenki (all)

Milyen jogok tartoznak egy állományhoz vagy egy könyvtárhoz? ls l

- 25 -

olvasási jog

végrehajtási jog

x


A -l kapcsolójának l betűje a long szóból származik. Úgy is mondhatnánk, hogy hosszú kimenet szeretnénk látni. A -l kapcsoló hatására a fájlokhoz és könyvtárakhoz tartozó jogok is megjelennek e kiemeneten andras@matrix:~$ mkdir munka andras@matrix:~$ cd munka andras@matrix:~/munka$ touch adat.txt andras@matrix:~/munka$ ls l összesen 0 rwrr 1 andras andras 0 20080210 12:39 adat.txt andras@matrix:~/munka$

-rw-r--r-- 1 andras andras 0 2008-02-10 12:39

Jogok beállítása A fájl jogainak (módjának) cseréjét a chmod paranccsal végezzük. A chmod a „Change Mod” szavak betűszavai. Példa a parancs használatára: chmod 700 adat.txt

- 26 -


Például az adat.txt jogainak beállítása. A tulajdonosnak minden jogot megadunk, a csoporttól és mindenki mástól mindent elveszünk: andras@matrix:~/munka$ chmod 700 adat.txt andras@matrix:~/munka$ ls l összesen 0 rwx 1 andras andras 0 20080210 12:39 adat.txt andras@matrix:~/munka$

- 27 -


Folyamatkezelés A folyamatkezelés más néven jobvezérlés. A futó programot folyamatnak vagy jobnak nevezzük. A mai operációs rendszerek így a Linux is képes a multitask működésre, azaz egyszerre több folyamatot is indítható. Ugyanazt a programot több felhasználó is futtathatja egyszerre, önálló folyamatokat létrehozva ezzel. A folyamatok újabb folyamatokat indíthatnak. Az így indított folyamatok a gyermekfolyamatok.

Démon (daemon) Tulajdonságok •

speciális háttérfolyamat

•

állandóan fut a rendszerben

•

rendszerint automatikusan indít a rendszer

•

általában felügyeleti szerepe van

Használatuk •

nyomtatási folyamatok fogadása

•

új belépő felhasználok kezelése

•

stb.

Folyamatok indítása Az egyszerű parancsok a végrehajtás után rötön visszaadják a promptot. Ezeken nincs mit kezelnünk. Vannak utasítások, amelyek azonban hosszabb ideig futnak a feladatuk jellege miatt, vagy mert interaktívak: yes > /dev/null mc nano A nano egy szövegszerkesztő, az mc egy fájlkezelő. A yes parancs a paraméterként megadott szöveget ismétli megszakításig. Paraméter nélkül a yes parancsot írja a képernyőre szünet nélkül. Az mc fájlkezelő elindítás után az előtérben fut. Indítás után a háttérbe helyezhető a Ctrl + Z billentyűkombinációval. Indításkor a parancs után írt „&” jellel is a háttérbe helyezhetjük: mc &

jobs A háttérbe helyezett folyamatok megtekintése

fg A program előtérbe hozása fg - 28 -


Több folyamat esetén az utoljára háttérbe tett folyamatot teszi az előtérbe. Megadhatunk folyamatszámot is: fg 3

ps Folyamatok listázása. Az össze folyamatot így kapjuk: ps ax $ ps ax PID TTY STAT TIME COMMAND 1 ? Ss 0:01 init [2] 2 ? S< 0:00 [kthreadd] 3 ? S< 0:00 [migration/0] 4 ? S< 0:00 [ksoftirqd/0] … Az első oszlop a PID szám. Process ID, a folyamat belső azonosítója. Az utolsó sor a folyamat neve, illetve külső azonosítója.

kill Folyamatok leállítása kill 9 PIDSZÁM A ps ax parancs megadja számunkra a folyamatszámot, a kill paranccsal pedig leállíthatjuk. A -9 kapcsoló egy olyan jelet küld a folyamatnak, amitől mindenképpen leáll.

killall Programok leállítása név szerint. Nem mindig egyértelmű mi a program neve, ezért gyakrabban használjuk a kill parancsot. killall PROGNÉV killall 9 PROGNÉV

- 29 -


Felhasználókezelés Felhasználó felvétele Felhasználókat az adduser és a useradd parancsokkal vehetünk fel parancssorból.

adduser Az adduser parancsnak egyetlen paramétere van, a felhasználónév akit felakarunk venni. Például felszeretnénk venni egy jim nevű felhasználót akkor a következő parancsot kell kiadnunk: adduser jim A parancs bekéri a jim felhasználó jelszavát, teljes nevét, szobaszámot, telefonszámokat. Ezeket nem kötelező megadni. A teljes nevet azonban célszerű megadni. A parancs automatikusan létrehozza felhasználó könyvtárát a /home könyvtárban: /home/jim. A jim felhasználó felvétele így nézhet ki: # adduser jim Adding user `jim' ... Adding new group `jim' (1001) ... Adding new user `jim' (1001) with group `jim' ... Creating home directory `/home/jim' ... Copying files from `/etc/skel' ... Adja meg az új UNIX jelszót: Írja be újra a UNIX jelszót: passwd: a jelszó sikeresen frissült termih felhasználói információinak cseréje Add meg az új értéket vagy üss ENTERt az alapértelmezetthez TELJES Név [ ]: Jim Szabó Szobaszám [ ]: 345 Munkahelyi telefon [ ]: 123 Otthoni telefon [ ]: 06303238924 Egyéb [ ]: Is the information correct? [Y/n] y

useradd A useradd parancs a szintén felhasználók felvételére való. A parancs azonban nem interaktív, semmit nem kér be, minden paraméterként kell megadnunk, különböző kapcsolókkal. A useradd kapcsolói: •

-d a felhasználó könyvtára

•

-g a felhasználó elsődleges csoportja

•

-G a felhasználó egyéb csoportja/csoportjai

•

-m hozzuk létre a felhasználó könyvtárát.

•

-c Megjegyzéseket adhatunk a felhasználóhoz. Az adduser parancs ide teszi a felhasználónév, szobaszám, telefonszámokat vesszővel elválasztva.

•

-u uid megadása - 30 -


•

-s shell megadása

A jim nevű felhasználó felvétel a következő képen nézhet ki: useradd c „”Jim Szabó” g users m d /home/jim s /bin/bash Ha készen van a adunk neki jelszót: passwd jim A felhasználói adatok a /etc/passwd állományban kerülnek eltárolásra. Mivel ezek az adatok (teljes név, telefonszám, szobaszám) nyilvánosak, a jelszót másik állományban tároljuk. A jelszavak a hozzáférés lejárásáról szóló bejegyzések /etc/shadow állományban találhatók. Ha létrehoztuk a felhasználót ellenőrizzük a /etc/passwd állománban. A következő parancsot használhatjuk: cat /etc/passwd Minden felhasználónak van egy külső és egy belső azonosítója. A külső azonosító a maga a felhasználónév, a belső azonosító egy szám. A belső azonosító angolul user identity röviden uid. A useradd és adduser parancsok az /etc/passwd állományban soron következő uid-et fogja adni. Néha előfordul, hogy e helyett egy konkrét másik azonosítót szeretnénk megadni. Erre használhatjuk az useradd -u kapcsolóját. Például 5000-es uid-et akarok létrehozni a jim nevű felhasználónak: useradd u 5000 c „”Jim Szabó” g users m d /home/jim

Felhasználók törlése Felhasználókat a következő két parancs segítségével tudunk törölni: •

userdel

•

delsuer

Például a joska felhasználó törlése: userdel joska vagy deluser joska Ha felhasználó könyvtárát is szeretnénk törölni, userdel esetén: userdel r joska Felhasználó könyvtárának törlése hosszú, több karakteres kapcsolóval megadva: userdel remove joska Felhasználó törlése, könyvtárával együtt a deluser paranccsal: deluser removehome A felhasználó össze állományát ami az ő tulajdona az egész rendszerben: deluser removeallfiles josk

Csoportok felvétele Csoportok felvétele a groupadd és az addgroup paranccsal történhet. Például az „informatika” nevű csoport létrehozása. - 31 -


addgroup informatika vagy groupadd informatika Minden csoportnak van egy külső és egy belső azonosítója. A külső azonosító maga a név. A belső azonosító pedig egy szám. A csoportok belső azonosítóját groupd identity néven vagy röviden gid néven is szoktuk emlegetni. Egy csoport felvétele esetén annak belső azonosítóját a gid számot a parancs maga határozza meg. Rendszerint az utolsó utáni következő számot választja. Néha előfordul, hogy a csoport azonosítót (gid) szeretnénk konkrét számmal megadni. A groupadd paranccsal ezt így tehetjük meg: groupadd g 5000 informatika Az informatika csoport GID-je így 5000 lesz.

Csoportok törlése A csoportok törlése a delgroup és groupdel paranccsal történhet. Például az „informatika” nevű csoport törlése: delgroup informatika vagy groupdel informatika A delgroup parancsot paramétere nélkül kiadva rákérdez, hogy melyik csoportot szeretném törölni. A groupdel parancs nem fog rákérdezni, hanem megadja a szintaktikát. delgroup Add meg az eltávolítandó csoport nevét:

Felhasználók felvétele csoportba A usermod parancs a felhasználók adatainak megváltoztatására valók. Milyen csoportba tartozzon egy felhasználó szintén a usermod paranccsal módosítható. A -a vagy --append kapcsoló azt mondja, hogy egy új csoportba tesszük a felhasználót. Csak a -G kapcsolóval használható. A -G kapcsoló után adjuk meg melyik kiegészítőcsoportba tesszük a felhasználót. Amelyik felhasználót nem adjuk meg a -G kapcsoló után az törlődik. Például a jim nevű felhasználót szeretném betenni a sudo nevű csoportba: usermod G sudo a jim Létező „video” csoportba tesszük a jim nevű felhasználót: usermod G video jim

Felhasználó törlése a csoportból A usermod -G kapcsolója után ha nem sorolok fel egy csoportot az törlődik. Jóska például benne van három csoportba: info, human és tervezes. Szeretnénk törölni a tervezés csoportból akkor a következő parancsot adom ki: usermod G info,human joska

Felhasználó csoportjai Ellenőrizzük, hogy egy felhasználó milyen csoportokba tartozik. Például a jim nevű felhasználó csoportjait keressük: grep jim /etc/group - 32 -


Hálózatkezelés A hálózati kártya A Linuxos rendszerben minden hálózati kártya egy eth kezdetű állományra van leképezve. Az eth után egy szám következik a hálózati kártya sorszáma. Az első hálózati kártya például eth0, a második eth1, stb. A hálózati kártyákról információt az ifconfg paranccsal nyerhetünk. A parancsot önmagában is használhatjuk akkor az össze hálózati interfész adatait kiírja. Ha konkrét hálózati interfészre vagyok kíváncsi, akkor megadom paraméterként. Például a eth0 kártyára vagyok kíváncsi: ifconfig eth0 Hálózati kártyára IP cím kérése dhcp szervertől (interface) : dhclient eth0 Előfordul, hogy fx IP címet kell beállítanunk DHCP kiszolgáló hiányában. Kaptunk gépünk számára egy 192.168.30.106 IP címet. Az alhálózati maszkja 255.255.255.0. A hálózati kártya beállítása fx IP címre: ifconfig eth0 192.168.30.106 netmask 255.255.255.0

A hálózati-kapcsolat A hálózati-kapcsolatok ellenőrzésénél elsőnek ellenőrizzük a hálózati kártya saját ip címe válaszol-e a ping parancsra. Ha az ifconfg kimentében látjuk, hogy a hálózati kártya ip címe 192.168.30.100, akkor először ezt a pingetjük: ping 192.168.30.100 Ha a hálózati kártya működik megnézhetjük, hogy másik géppel van-e kapcsolat. A ping parancsnak adjuk meg a másik gép ip címét. Például: ping 192.168.30.115

Portok A számítógépek a szofveres portokon keresztül kínálják szolgáltatásaikat. Előfordulhat, hogy szeretnénk megnézni milyen portok vannak nyitva egy adott gépen. Erre az nmap nevű programot használhatjuk. Telepítése: aptget install nmap Használata: nmap localhost A netstat is képes azon portok megjelenítésére, ahol például TCP kapcsolatok fgyelnek a -l kapcsoló segítségével: netstat n t l A -n kapcsoló azt mondja, hogy domain nevek és portnevek helyett csak IP címeket és portszámokat szeretnénk látni. A -t kapcsoló azt mondja, hogy csak TCP kapcsolatokat. A -l pedig, hogy azokat a portokat, ahol kapcsolatra vár egy szolgáltatás, azaz ott hallgatózik (listening). - 33 -


Hálózati kapcsolat és portok (netstat, iptraf) A hálózat meglévő kapcsolatairól, a hozzájuk tartozó portokról a netstat és az iptfraf nevű program szolgáltatnak információval. A netstat az alaptelepítés után jelen van, a iptraf programot viszont telepítenünk kell: aptget install iptraf A netstat programmal a TCP kapcsolatok listázása például: netstat n t A program a képernyőre írja a létező TCP kapcsolatokat. Az iptraf nem a létező kapcsolatokat írja, hanem azokat amelyeken forgalom van. Ez a program viszont interaktív felülettel rendelkezik, csak el kell indítani, és a menüből kiválasztani mit is szeretnénk: iptraf

Host nevének lekérdezése, beállítása Host név lekérdezése a hostname paranccsal lehetséges: hostname A host nevének beállítása szintén a hostname paranccsal történhet, viszont meg kell adnunk paraméterként az új host nevét. Például szeretnénk orion host nevet beállítani: hostname orion A hostnév újraindítás után ilyen formán azonban nem marad meg. A host nevének végleges beálíltása a /etc/hostname fájlban lehetséges. Szerkesszük az ezt a fájlt: mcedit /etc/hostname Tartalma egyetlen sor, az új hostnév: orion A hostnévhez megszoktuk határozni a hozzátartozó IP címet a /etc/hosts fájlban. Ha gépünk IP címe például 192.168.30.106, akkor /etc/hosts fájl tartalmához hozzáfűzzük a következő sort : 192.168.30.106 orion Ha az IP címünk már szerepel valamelyik sorban, akkor csak javítsuk. A host beállítása után futási időben szükséges még a hostname.sh script futtatása: /etc/init.d/hostname.sh start Ahhoz, hogy a hálózati szinten is érvényes legyen a beállítás futtassuk a következő scriptet: /etc/init.d/networking restart

- 34 -


Csomagkezelés Linuxos rendszerekben a telepítés több paranccsal is végezhető. CD-ről, DVD-ről és hálózatról való telepítéshez használható az apt-get parancs. Ha nem ismerjük a feltelepítendő csomag pontos nevét, akkor az azzal kapcsolatos szavakra kell keresnünk. Például apache csomagokat keresünk. A keresésre a apt-cache parancsot használjk a search paraméterrel: aptcache search apache Minden telepítés előtt frissítsük a csomaginformációkat. Ezt az update kapcsolóval tehetjük meg: aptget update Egyúttal a rendszer frissítését is megtehetjük a upgrade paranccsal: aptget upgrade A szimpla upgrade kapcsoló nem cseréli le a rendszer működéséhez fontosabbnak tartott csomagokat. Ha minden csomagot szeretnénk frissíteni akkor azt dist-upgrade kapcsolóval tehetjük meg: aptget distupgrad A példa kedvérét szeretnénk telepíteni az apache2 csomagot: aptget install mc Általánosan a csomag keresése tehát: aptcache search kulcsszo Általánosan a csomag telepítése: aptget install csomagnév Csomag újrakonfgurálása: dpkgreconfigure pureftpdcommon Egy feltelepített csomagról ad információkat: dpkg s csomagnév Például: dpkg s mc Csomag törlése: aptget remove csomagnév Csomag törlése a beállításokkal együtt: aptget remove purge csomagnév

- 35 -


Alrendszerek (szolgáltatások) A Linuxos rendszerekben a szolgáltatások (alrendszerek) úgynevezett démonként futnak a háttérben. A démon egyik tulajdonsága, hogy nincs kapcsolat egyik terminállal sem. Indítását, leállítását és újraindítását scriptekkel oldjuk meg. A telepítők minden szolgáltatásnak elhelyeznek egy scriptet a /etc/init.d/ könyvtárban. Az apache2 csomag például az /etc/init.d/apache2 scriptet helyezi el. A scriptek segítségével oldhatjuk meg az adott szolgáltatás indítását, leállítását, újraindítását. Például az apache2 lehetőségei: /etc/init.d/apache2 stop /etc/init.d/apache2 start /etc/init.d/apache2 restart /etc/init.d/apache2 reload A Pure-FTPd szerver indítása leállítása vagy újraindítása: /etc/init.d/pureftpd stop /etc/init.d/pureftpd start /etc/init.d/pureftpd restart

- 36 -


SSH Az SSH lehetővé teszi, hogy elérjük számítógépünket távolról, és ott úgy tudjunk műveleteke végezni, mintha a gép előtt ülnénk. A távoli gépen (pl. egy szerver) ehhez fel kell telepíteni a SSH szervert. Ennek módja: aptget install opensshserver Windowsos rendszerekről a putty nevű programmal tudunk belépni, linuxos gépekről az ssh parancs segít. Ha egy távoli gépen rendszergazdai tevékenységet szeretnénk végezni, soha ne root felhasználóval jelentkezzünk be biztonsági okok miatt. Jelentkezzünk be felhasználóként, majd váljunk root felhasználóvá a „su” parancs segítségével. A su parancsot ilyen formán szoktuk használni: su A kötőjel által a root felhasználónak a környezetét is megkapjuk. A su paranccsal nem csak root felhasználók lehetünk, bármelyik felhasználó környezetét tudjuk vele kérni. Ha nem rendszergazdaként tesszük, akkor ismernünk kell a másik felhasználó jelszavát.

- 37 -


Irodalom •

Harley Hahn, Rachel Morgan, Henry McGilton – UNIX Bevezetés

•

Harley Hahn, Rachel Morgan, Henry McGilton – UNIX Haladó

•

Debian GNU/Linux kézikönyve

- 38 -

szit.hu Verzió: 0.05 (

Recommend Documents