SZINTÉZIS JELENTÉS. Állampolgári és civil szervezeti panelek Bulgáriában, Franciaországban, Magyarországon és Lengyelországban 2011

szintézis magyar:Layout 1 10/21/11 2:29 PM Page 1

SZINTÉZIS JELENTÉS Állampolgári és civil szervezeti panelek Bulgáriában, Franciaországban, Magyarországon és Lengyelországban – 2011. augusztus 18-án


TARTALOM 1

Háttér

2

Bevezetô

7

Az állampolgári napok fô témái

10

Ajánlások

10

Következtetések


I. HÁTTÉR

A European Citizen Action Service (ECAS) elhatározta, hogy létrehozza az Európai Civil Társadalom Házát (ECTH) European Civil Society House (ECSH). A Háznak közel kell lennie Brüsszelben az EU intézményekhez, hogy az alapvetô jogok, és különösen a demokrácia területén mûködô egyesületeket közel hozza egymáshoz, ahol a Ház adottságait, felszerelését megosztva az európai koalció-építés információs pultjaként mûködhetnek, ugyanakkor virtuális web-platformként az Unió határain innen és azon túlról is könnyen hozzáférhetô. Modelljeként a “Maison des Associations” vagy NGO ház szolgál, az elképzelés a civil társadalom modern meghatározásán alapszik, mert újfajta állampolgári dimenziót foglal magába. A tekintélyes uniós intézményi épületek, ügynökségek, érdekcsoportok mellett az állampolgároknak is saját fizikai és virtuális helyet kell kapniuk. A Ház nem csak az állampolgárokat kapcsolja össze az Unióval, hanem közösségépítô célzattal ôket magukat is egybefonja. Három pillérre épül: • Civil társadalom

• Állampolgári jogok

• Állampolgári részvétel

Az Európai Parlament támogatja a kezdeményezést és 2009-ben 150667-es számú költségvetési tételként meg is szavazta az ECTH-t. Az EP a Ház költségvetésének meghatározásához megvalósíthatósági tanulmányok készítését várja. Piackutatás után a tagállamokból több mint 500 civil szervezet jelentkezett részvételre. A szervezetek 90% feletti aránya hagyta jóvá a projektet és közel hasonló arányban várnak folyamatos tájékoztatást. Ez azt jelenti, hogy szükség van egy ilyen létesítményre. Egy bôvebb kivonat (Extended Briefing Note) megtekinthetô az ECAS honlapján. A Carrousel project célja az Európai Civil Társadalom Háza felépítésének támogatása. A feladatnak nagy hangsúlyt kell kapnia az EU napirendjén, amikor az Unió kilábalóban van abból az idôszakból, amit az euro-krízis és az állami kiadások csökkentése jellemzett. A Lisszaboni Egyezmény több eszközt is biztosít a területet érintô hiányok csökkentésére az Alapvetô Jogok Fejezetének jogerôre emelésével, valamint a 11. cikkelyben megfogalmazott részvételi demokrácia elvével. Azonfelül, az Európai Állampolgári Kezdeményezést hivatalosan megfogalmazták és elfogadták 2011. márciusában, 2012. áprilisában pedig hatályba lép. 1


II. BEVEZETÔ

1. A Carrousel projektet az ECAS koordinálja a Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány (NIOK) (Magyarország) a Robert Schuman Alapítvány (Lengyelország), a szófiai Nyitott Társadalom Alapítvány (Bulgária) valamint a Toute l’Europe1 (Franciaország) civil szervezetek részvételével. A szintézis beszámoló célja az, hogy a négy résztvevô országban zajlott események és jelentések fôbb pontjait és ajánlásait összefoglalja, nevezetesen: • A magyar uniós elnökség alatt zajló budapesti esemény 2011. június 4-én, 45 résztvevôvel (Magyar Országjelentés) • Szófiai panel június 11-én, 72 résztvevôvel (Bolgár Országjelentés) • Június 18-án 72 résztvevô találkozott Párizsban (Francia Országjelentés) • Július 2-án pedig 70 uniós állampolgár illetve civil szervezet találkozott Warsóban a lengyel elnökség kezdetén (Lengyel Országjelentés). 2. A szintézis beszámoló nem a teljesség igényével készült, hiszen a nemzeti beszámolók részletekben gazdagok, ezzel az áttekintéssel együtt érdemes azokat olvasni, a szeptember 2-án megrendezendô brüsszeli záróeseményen pedig a négy résztvevô ország 10 delegációja fogja azokat ismertetni. Az ECAS szeretné megragadni ezt az alkalmat arra, hogy partnereinek megköszönje az események hatékony szervezését. Ugyanakkor külön köszönet illeti azokat az uniós polgárokat és civil szervezeteket, akik szabadidejüket is áldozva olyan kérdésekben hoztak létre fontos eredményeket, amelyek kezdetben elvontnak és távolinak tûnhettek. 3. A projekt célja egy európai civil társadalom házának tervezett intézmény felhasználók felôl érkezô véleményének felmérése volt. Kezdetben ez egy olyan fórumot jelent, ahol az EU-val kapcsolatos panaszkezelési lehetôségeknek nyújtanak teret: • Panaszkezelés az Európai Bizottságnál • Dokumentumokhoz való hozzáférés kérelmezése • Petíciók az Európai Parlament felé • Kérések az Európai Ombudsman felé • Állampolgári Kezdeményezések 1 Az ECAS és partnerei hálásan köszönik a Europe for citizens’ program és a Joseph Rowntree Charitable Trust támogatását.

2


4. Az állampolgári panelekben bemutatásra kerültekrôl az a vélemény fogalmazódott meg, hogy az elgondolás jó, de nem lesz elég hatékony, ha azok csak angolul és túlságosan központosítva Brüsszelben mûködnek. A panelek központi gondolata szerint az információnak és az eligazító tanácsoknak az otthonhoz közelebb és nemzeti nyelven kellene elérhetônek lennie. Egyes ajánlások szerint az intézményt egyszerûen kell mûködtetni, példákat ismertetve segíteni az állampolgárokat, hogy eligazodhassanak a bürokrácia útvesztôiben, melyre már a ház tervezésénél gondoltak2. Hangsúlyozni kell, hogy a beszámolók ennél sokkal szélesebb körûek. Amint a bolgár jelentés rámutat: „tágabb értelemben a projekt eredményei alapul szolgálnak majd az uniós intézmények felé megfogalmazandó ajánlásoknak, melyek az uniós állampolgárok jogérvényesítési gyakorlatáról és az intézmények és polgárok kommunikációjának javításáról szólnak.” 5. A projekt másik újító megközelítése eredményeképpen állampolgárok és civil társadalmi szervezetek ültek le egy asztalhoz. A bevált gyakorlat szerint az állampolgári paneleket és a civil társadalom fórumait külön tartják. Minden egyes ország jelentése részletesen kitér a résztvevô állampolgárok kiválasztásának módjára, melynek során a lehetô legjobban reprezentáltak kort, nemet, képzettségi szintet, foglalkozási ágakat és földrajzi elhelyezkedést. A részt vevô szervezetek nevei is olvashatók a jelentésekben, melyek között nagy és kisebb civil szervezetek egyaránt jelen vannak megjelenítve a népesség különbözô szegmenseit: nôket, sérült embereket, illetve olyan kérdésekkel foglalkozó szervezeteket, mint az emberi jogok, környezetvédelem vagy állampolgári részvétel. Ebben az esetben a két csoport összevonása ésszerûnek bizonyult, hiszen az európai jogok védelmének és érvényesülésének különbözô módjainál egyaránt szükséges az egyéni állampolgári petíciót aláíró vagy állampolgári kezdeményezést benyújtó polgár és a többé-kevésbé szervezett egységek a megfelelô számú aláírás összegyûjtéséhez. A közös paneleknek azért is volt értelme, mert a civil szervezetek képviselôinek legalább volt némi saját vagy közvetett tapasztalata a folyamatokról, miközben az állampolgárok többségének nem volt, vagy még ne is hallott ehhez hasonlóról.

2 Az ECAS dolgozik ennek tartalmán, a Toute l’Europe és a Gov2U pedig mindezek webes platformját készítik elô.

3


6. A „Carrousel” elnevezés az egyes országokban megrendezett állampolgári konzultációk innovatív technikájára utal. Szervezett állampolgári kerekasztal beszélgetésekbôl áll, ahol 8-12 ember folyamatosan helyet cserélve tárgyal, s így gazdagítja társai gondolatait. Egy kezdô megbeszélést követôen minden asztaltól egyvalaki a másik asztalhoz megy. A asztalnál maradtak összefoglalják az újonnan érkezônek az elhangzottakat, aki új gondolatokkal frissíti fel a beszélgetést. Ez a szabályos cserélôdés biztosítja a folytonosságot, ugyanakkor lehetôvé teszi újabb gondolatok beépülését. Az asztaloknál facilitátorok állnak rendelkezésre, hogy az egyes eredmények megfogalmazásában, és az új elgondolások beépülésében segédkezzenek. Ezt kiegészítve szakértôk is rendelkezésre álltak, hogy a résztvevôk esetleges kérdéseikre magyarázatot kaphassanak. Az esemény elôtt a résztvevôket információs csomagban tájékoztatták a különbözô kérdésekrôl. 7. A módszer segíti a jellemzô következtetések levonását és a prioritások kialakítását3. „Az ismétlôdések lehetôvé tették számunkra annak felmérését, hogy az állampolgári ötletek mennyire voltak fontosak.” A Carrousel módszer érdekessége, hogy lehetôvé tett olyan megbeszéléseket, ahol a kezdeti lassabb folyamatok egyre aktívabbá váltak. Idônként azonban frusztrációt is okozhat, amennyiben egy jó vitát elvág a menetrendszerû csere, vagy korábban már tárgyalt szempontokat hoz be az újonnan érkezô. A módszertant illetô fô ajánlás szerint érdemes 8 fô/asztal létszámmal indulni. A szakértôk hozzájárulását általában elismerés kísérte, ugyanakkor a való élet eseményei, példái jobban segítették volna a kérdéskörök megértését. Minden esemény során valós akarat és lelkesedés mutatkozott arra, hogy a befejezetlen vitákat Brüsszelben folytassák. 3 Toute l’Europe. (2011). National Report on the Citizens and CSOs panel in France: European Citizens’Initiative. (A francia állampolgári és civil szervezetek paneljérôl szóló jelentés: európai állampolgári kezdeményezések) Author: Paris., p 17

4


8. A beszámolók és megbeszélések tanulsága szerint mûködôképes az Európai Civil Társadalom Háza, ahol uniós polgárok és civil szervezetek találkozhatnak. Az egyik bolgár résztvevô így beszélt errôl: „Civil szervezet képviselôjeként azért éreztem hasznosnak a találkozót, mert az állampolgárok jelenlegi problémáira mutatott rá és útmutatást nyertem a jövôbeli munkámhoz is.” Ennek másik oldala az a megjegyzés, hogy az állampolgároknak közösen is cselekedniük kell, és civil szervezetekre is szükségük van. „Több ember együtt motiváltabb volna, ha tapasztalatból ismernének olyan szervezeteket, akikhez fordulhatnak. A résztvevôk felismerték annak a módszernek hozzáadott értékét is, amely összehozza az érdekelteket, például az azonos problémával küzdô embereket, hogy közösen nyújtsanak be petíciót vagy panaszt.” 9. Jó, ha mindez így mûködik, de a június 18-án Párizsban rendezett találkozó beszámolója feszültségekrôl is jelent. „ Az Európai Unió iránti bizalmatlanság megjelenik egyes egyesületektôl különösen a lobbiktól való félelemben, amennyiben azok megfosztják az állampolgárokat a fenti eszközöktôl.” Hasonló megjegyzés található az ajánlások elôtti 16. oldalon: „Említésre méltó az állampolgárok ambivalens érzése a lobbik és a civil társadalom képviselôivel kapcsolatban. Esetenként a döntéshozókkal való közvetítô munkájukat értékelik, máskor úgy tekintenek rájuk, mint akik anyagi érdekeltségük miatt kihasználják az állampolgárok vágyait.”4 4 Open Society Institute – Sofia. (2011). National Report on the Citizens and CSOs panel in Bulgaria: National Contact Points of the European Civil Society House. Országjelentés az állampolgári és civil szervezetek paneljérôl – Bulgária: Az Európai Civil Társadalom Házának nemzeti kapcsolati pontjai.

5


10. Egy rövid megjegyzés az események soráról, melyet az országjelentések részletesen tárgyalnak. Minden találkozó szakértôk bevezetôjével indult, rendszerint egy uniós, és egy a nemzeti szervezôk által felkért szakértô tartott rövid ismertetôt. A résztvevôk idôt kaptak egymás megismerésére, mielôtt nekiláttak volna a megbeszélések sorozatának. Az utóbbiak témája ötféle módot bontott ki, melynek segítségével az Unióval kapcsolatos kérdéseket tárgyalták. Ez volt a délelôtti tevékenységük. Délután minden panel más szempontra összpontosított: • Szófiában részletes elemzést és ajánlást dolgoztak ki arra vonatkozólag, hogy európai civil társadalom háza saját hazájukban is létesüljön, emellett általános javaslatokat tettek más államok nemzeti kapcsolati pontjainak kialakításához. • A másik három panel során a résztvevôk arra koncentráltak, hogy milyen módon kezdeményezhetnek kérdéseket az állampolgárok az unióval kapcsolatban: • Budapesten a fô téma az információáramlás szervezése és a dokumentumokhoz való hozzáférés kérdése volt. • Varsóban az európai és a nemzeti ombudsman szerepére koncentráltak a résztvevôk • Párizsban az európai állampolgári kezdeményezésekre fordítottak legtöbb figyelmet. A Lisszaboni Szerzôdés 11. cikkében biztosított új jogosultság, hogy ha egy éven belül legalább hét uniós tagországából egymillió feletti polgár azonos akaraton van, kérheti új törvény bevezetését. Érdemes megjegyezni a szeptember 2-án megrendezésre kerülô záróesemény miatt, hogy a Bizottság felé érkezô panaszokat és az EP-hez benyújtható petíciókat senki nem tárgyalta részletesen.

6


III. AZ ÁLLAMPOLGÁRI NAPOK FÔ TÉMÁI

Az állampolgári napok egy olyan általános megbeszéléssel indultak, amely „hidegzuhanyként” hatott a szervezôkre és az uniós kommunikációs szakemberekre. A résztvevôk elôre megkaptak egy az anyanyelvükön elkésztett információs csomagot. Úgy tûnt azonban, hogy az információ önmagában elégtelen, még ha többen az elsôszámú prioritásként jelölték is meg az EU és az állampolgárok közti távolság csökkentésében (lásd a késôbbi ajánlásokat). Az ötféle csatornával kapcsolatban - melynek segítségével az állampolgárok hallathatják hangjukat, és az Európai Unió felé kérdéseket fogalmazhatnak meg - kezdetben negatív visszajelzések érkeztek, a használatukkal járó hátrányok elhalványították az elônyöket. Számos állampolgár pesszimista és nem bízik az intézményekben. A Párizsban rendezett állampolgári nap „résztvevôi bizalmatlanok voltak az európai kérdésekkel kapcsolatban, mivel nem értették azok csínját-bínját.” A budapesti panel egyik hangsúlyos kérdésköre volt, hogy az európai jogok nem természetesek az emberek és civil szervezetek számára, részben azért, mert sokszor nem tudják eldönteni, hogy egy adott kérdés nemzeti vagy európai jogkörbe tartozik-e. Nem magától értetôdô, hogy az állampolgárok azon csoportjai, akik az EU döntéshozó folyamatait általában távolinak, összetettnek és felülrôl lefelé irányulónak látják, hirtelen ráébredjenek uniós állampolgárságukra. Ezért „a résztvevô kezdeti reakcióinak többsége negatív volt”. Ennél a pontnál a bolgár beszámoló a többiek helyett is szólhatna, amikor így szól: „Bulgáriában nincs meg az állampolgári jogok kiaknázásának kultúrája és szokása, ezért az ilyen eszközös használatának hatékonysága alacsony”. A magyar panelben is hangot kapott hasonló vélemény. A leküzdendô akadályokat a következôk szerint csoportosították: (i) Információhiány a személy anyanyelvén. A megfelelô eszközökre vonatkozó információ- és kommunikációhiányt kiemelte a francia jelentés is, mind a bevezetés, mind pedig azok alkalmazásának területén. Más jelentésekkel egybehangzóan megállapították, hogy a résztvevôk többsége nem is hallott a lehetséges eszközökrôl az állampolgári panelek megrendezéséig. Akik tisztában voltak a lehetôségekkel, azok többnyire civil szervezetek képviselôi voltak. Lengyelországban a résztvevôk az európai és a nemzeti ombudsman szerepével kapcsolatban arról panaszkodtak, hogy egyikrôl sem tudnak eleget.

7


Néhány lengyel résztvevô például úgy fogalmazott, hogy az ECSH projekt egyfajta „válasz arra a szükségletre, hogy a demokrácia folyamatainak elkötelezett virtuális fórum keljen életre”. Az viszont azonnali igény, hogy egy ilyen lengyel honlapot is készítsenek (nem elég a már mûködô honlapok lefordított tartalma, önálló, lengyelül moderált oldalra van szükség). Mindenki egyetértett abban, hogy egy lengyelül írt, de „angolul menedzselt” honlap nem lesz elég hasznos. A panelek kivétel nélkül saját, nemzeti nyelvû virtuális fórumokat tartanának kielégítônek. Gyakran elhangzott az a kritikai megjegyzés is, hogy az uniós intézmények által kiadott információk, nem mindig érhetôk el saját anyanyelvükön. A franciák a nyelvi akadályt úgy jellemzik, mint ami ténylegesen gátolja például a minimum hét országból legalább egymillió aláíró összegyûjtését. Ez inkább csak a jól szervezett lobbiknak, nagy egyesületeknek sikerülhet. A magyar résztvevôk lényegesnek tartják az egyszerû és érthetôen fogalmazott hivatalos szövegeket.

(ii) Túl nagy bürokrácia és elhúzódó folyamatok. Francia résztvevôk megállapítása szerint: „a fenti eszközök bonyolult bevezetése tökéletes példája annak, miért nem bíznak európai kérdésekben”. A magyaroknál hiányzott a megfelelô tudás az adott intézmény kompetenciájáról, valamint hátránynak tartották „az elhúzódó ügyintézési folyamatokat és a várakozási idôt”. „Könnyen elveszik az ember a bonyolult információs hálóban”. Mindemellett túlságosan elméleti az információ szolgáltatás, hiányzik belôle a gyakorlati útmutatás, például a panasz beadványok kitöltésével kapcsolatban, vagy olyan formanyomtatványoknál, amelyek anyanyelven el sem érhetôek.

(iii) A világos eredmények hiánya. Ez is állandóan felmerülô téma volt. A varsói állampolgári napon felszólalók szerint az európai és a nemzeti ombudsman intézménye elvben válasz lehet a bürokrácia és az állampolgároktól eltávolodott uniós intézmények kérdéseire, hiszen azok „az állampolgárok oldalán állnak”, akik ily módon „nem magukra hagyottak” és bízhatnak a független és önálló ombudsmanokban. Ugyanakkor kritizálták azt a tényt, hogy „a felmerülô kérések nem mindig vezetnek intézkedésekhez, amíg az ombudsman szakvéleménye nem kötelezô érvényû”. A francia panel elônyösnek ítélte az állampolgári kezdeményezések lehetôségét, mely „egy nemzetek feletti eszköz az emberek megmozgatására”, amely azonban csak akkor lenne eredményesnek nevezhetô, ha az a Bizottság számára kötelezô érvényû volna”. „Az ügyintézés folya8


matainak merevségét máshol bírálták. Nem értettek egyet azzal, hogy haszontalanok az olyan kezdeményezések, ahol nem sikerül összegyûjteni egy év alatt egymillió aláírót. A határidô kitolásának lehetôsége világos jelként szolgálhatna”. A francia résztvevôk aggodalmaiknak adtak hangot az adatvédelem tekintetében is. Az Európai Civil Társadalom Háza és az európai intézmények elôtt álló kihívások leginkább a fenti tényezôk kombinációiból adódnak. Jól összefoglalják ezt a Szófiában rendezett civil napon elhangzó általános megjegyzések és következtetések: “A résztvevôk szinte egyhangúlag egyetértettek abban, hogy az intézmények mûködésmódjáról sem a média, sem az érintett intézmények nem kommunikálnak megfelelôen. Az emberek többsége pesszimista és vonakodik az intézményrendszer igénybevételétôl, mert szerintük változás alig érhetô el, a folyamatok bonyolultak és nem áttekinthetôek, valamint hiányzik a visszajelzés is. Abban is egyeztek a vélemények, hogy amennyiben a jó mûködés pozitív példáiról és egyéni sikertörténetekrôl számolna be a média, akkor az eredményes ügyintézés reményében az emberek szívesebben vennék igénybe az intézmények szolgáltatásait. Mind európai, mind pedig nemzeti szinten hatékonyabb intézkedésekre van szükség, hogy az állampolgárok jogaikkal kapcsolatos folyamatos, nyitott, mindenki számára hozzáférhetô képzést kaphassanak.”

9


IV. AJÁNLÁSOK

A kezdeti szkeptikus és negatív véleményektôl idôvel a négy panel mindegyike fokozatosan pozitív vonásokat felismert az egyes folyamatokban. Ráébredtek, hogy azok hatékonyan használhatóak. Három fôbb csoportját fogalmazták meg az ezzel kapcsolatos ajánlásoknak: (i) Széles körû információs és kommunikációs kampány indítása különösen az európai állampolgári kezdeményezések területén. Minden jelentés egy irányba mutat. Szófiában „visszatérô téma különbözô mechanizmusok használatáról és eredményességérôl szóló megfelelô információ, konzultáció és személyes élmények tapasztalatára épülô pozitív kommunikáció”. Az állampolgároknak felhasználóbarát információforrásokra van szüksége nemcsak az interneten, de az írott médiában is. A varsói panel hasonlóképpen szükségesnek tartotta, hogy „széles körû információs kampányokkal célozzák meg az állampolgárokat felhasználva a média kampányok különbözô eszközeit, mûhelymunkát és nyilvános vitákat”. Továbbá hangsúlyozták a panelben, hogy az állampolgárok jogaival kapcsolatos képzésre, felvilágosításra több figyelmet kell fordítani különösen a fôvárostól távoli, vidéki területeken, hiszen ott nincs biztosítva mindenki számára internet hozzáférés (helyi szervezetek, ún. Európa-házak, városháza). Hasonló megfontolások miatt a magyar panel az iskoláskorú gyermekek és fiatalok képzését tartja nagyon fontosnak, akik azután szüleik felé is továbbíthatják az európai jogokkal kapcsolatos tudásukat. A különbözô panelek egybehangzó véleménye, hogy az állampolgári kezdeményezések eszköze a leghatékonyabb jog, és mint ilyet, „erôs kampánnyal” kell segíteni – ahogy a francia résztvevôk megfogalmazták. Ennek megvalósítása során egy központi honlapot személyes kapcsolati lehetôségekkel kell megtámogatni. Az állampolgári kezdeményezések és a folyamatban lévô petíciók jegyzékének összeállítása elkerülhetôvé teszi az átfedéseket, felesleges ismétléseket, párhuzamos akciókat, ezek mellett pedig a viták, megbeszélések ösztönzéséhez támogatásra és a különbözô vélemények összegyûjtésére lenne szükség. Az állampolgári kezdeményezések tekintetében minden ajánlás felett álló legfontosabb feladat „az eszköz széles körû terjesztése, megismertetése, ugyanakkor egyszerûsítése”.

10


(ii) Hatékonyabbá kell tenni azokat az állampolgári eszközöket, amelyek a panaszkezelést, petíciók benyújtását vagy egyéb, az uniós intézmények felé történô kérdésfeltevéseket segítik. E tekintetben érdemes meghallgatni néhány ajánlást, melyek közül némelyik ismerôsen hangzik az uniós intézményeknek, míg mások új, eredeti ötletekkel rukkolnak elô. • Az uniós információk szervezettsége A budapesti panel hangsúlyozta azt a problémát, hogy az állampolgárok számára készített uniós honlapok nincsen jól szerkesztve. A fô kérdés, honnan lehet tudni, hol érdemes kezdeni? E témára különös hangsúlyt helyezett a magyar panel, szerintük „felhasználóbarát honlap kellene” példákkal és kitöltött mintanyomtatványokkal, útmutatókkal, valamint „átlátható és könnyen használható dokumentumrendszert kell kidolgozni.” A dokumentumokat azonnal publikálni kellene, az állampolgári kezdeményezéseket átfogó, számmal, kódokkal ellátott jegyzékbe rendezni. • Európai állampolgári kártya létrehozása Az adatvédelem szempontjait figyelembe kell venni, különösen, amikor az állampolgári kezdeményezések új jogosultságáról van szó. Az adatvédelem nem csorbulhat az egyes kezdeményezések következményeként, hiszen – ahogy több panel is rámutatott – ez a veszélyforrás lehetséges akadálya az uniós intézmények felé megfogalmazott kérdéseknek. A biztonságos adatkezeléshez való ragaszkodás kapcsán a francia panel európai állampolgári kártya5 létrehozását javasolta. • Az általános visszajelzés eszköze Feltételezve egy egyszerû nyilvántartást és a dokumentumok rendszerezését, lehetôvé kellene tenni azt is, hogy az állampolgárok valamilyen eszköz segítségével utánajárhassanak, milyen szintre jutott el, milyen eredményt ért el panaszuk, petíciójuk vagy kezdeményezésük. A cél ebben az esetben az, hogy az intézmények átláthatóbbá váljanak az állampolgárok és civilszervezetek számára, valamint számon kérhetôek legyenek. Egy ilyen eszköz nagyobb rugalmasságot is eredményezne. Ha volna megfelelô interakció az állampolgárok és az intézmények között, akkor elôfordulhatna, hogy valaminek a támogatásától elállnának vagy megváltoztatnák a véleményüket. 5 Nem ez az elsô alkalom, hogy egy állampolgári panel ilyen javaslattal áll elô, egy korábbi projektben is felmerült hasonló kártya bevezetésének ötlete, olyan állampolgárok számára, akik sokat költöznek az Unión belül.

11


• Jobb szabályzást A Párizsban rendezett állampolgári nap során számba vettek olyan sajátos körülményeket, amikor az állampolgári kezdeményezések alkalmazhatóak. Olyan esetekrôl van szó, ahol valóban európai szintû kérdések merülnek fel, és nem a nemzeti, tagállami törvényhozás hatálya a meghatározó, vagyis „az állampolgári kezdeményezés eszköze az európai jogrend egészét lenne hívatott fejleszteni.” • Az európai állampolgári jogok és kollektív kezdeményezések hatékonyabb megvalósítása Bár különbözô megfogalmazásban, de minden panel problémaként jelezte, hogy nem mindig lehet pontosan tudni, milyen következménye lesz egy panasznak, vagy az EU-val kapcsolatos kérdésfeltevésnek, rosszabb esetben a kimenet teljesen bizonytalannak tûnik. Az európai ombudsman ajánlásának kötelezô érvényûvé kellene válnia az intézmények számára, a szükséges elôírt feltételeknek megfelelô állampolgári kezdeményezésekre pedig a Bizottságnak kellene pozitív választ adni, vagy ha nem is mindent teljesíteni, de rugalmasan reagálni és alternatív javaslatokat tenni.

(iii) Kollektív állampolgári akciók és az Európai Civil Társadalom Háza A szófiai panel kivételével az ajánlások döntô többsége az európai intézményeknek szólt. Minden találkozón megfogalmazódott, hogy ösztönözni kell a kollektív cselekvést európai kérdésekben, de úgy, hogy a folyamatokat ne sajátítsák ki erôs lobbik. Össze kell találkoznia az európai kérdésekben, folyamatokban tapasztalt állampolgároknak azokkal, akiknek még nincs megfelelô rálátásuk. Nagyon lényeges a nyelvi és kulturális határok leküzdésének támogatása. Bulgáriában sorra vették az Európai Civil Társadalom Házának három fô pillérét (civil társadalom, állampolgári jogok, állampolgári részvétel), majd egy negyediket is javasoltak, a „civil szakértelmet”. A szófai panel igyekezett megvalósítani azt, amirôl beszéltek, és az állampolgároknak és civil szervezetek számára nyújtandó feladatok részletes gyûjteményét állították össze a bolgár európai civil ház részére. Bár az alábbi ajánlás meglehetôsen ambiciózusnak tûnik, az egyetlen igazán kézzelfogható válasz a panelek kezdeti igényére (a civileknek megfelelô közelségben, anyanyelvükön kell helyet kell biztosítani ). „A Ház tervezésének és mûködésének tekintetében fontos, hogy legyen valós fizikai és virtuális területe is. Hangsúlyos az irodaépület kézzelfogható volta, melyhez helyi infrastruktúrát kell építeni vagy olyan mobil szolgáltatásokat tervezni, amelyek a népesség lehetô legnagyobb szeletét képesek elérni. A Háznak ki kell aknáznia a civil szervezetek és egyetemek rendelkezésre álló szakértelmét és forrásait. Állandóan elérhetônek 12


kell lennie állampolgárok és civil szervezetek felé egyaránt, személyes szolgáltatásokkal kielégítve e két egyedi csoport sajátos szükségleteit. Adatbázist kell mûködtetni a kezdeményezésekrôl és a legjobb gyakorlati megvalósításokról, lehetôségeket és szakértôk elérhetôségét kínálni különbözô területeken. Politikailag semleges, ingyenes (legalábbis részlegesen ingyenes) szolgáltatásokra van szükség. A ház hatékony mûködését nagymértékben segítené egy biztos, a különbözô csatornákat (elektronikus, írott média, internet) bevonó kommunikációs stratégia. Ezt egészítené ki a más tagállamokban mûködô kapcsolati pontok hálózatával való élô párbeszéd. A Ház finanszírozása és az, hogy ki felé lenne felelôs, még nyitott kérdés. A szereplôk a kapcsolati pontok személyzete, partnereik és a háznak otthont adók. Szükség van adminisztratív személyzetre, az uniós jog és más területek szakértôire, mediátorokra, gyakornokokra és önkéntesekre. Az elnök vagy igazgató magas rangú tisztviselô legyen. Az iroda napi munkájának végzéséhez kisebb városokban szoros kapcsolatokat létesíthet civil szervezetekkel, közösségi központokkal.

13


V. KÖVETKEZTETÉSEK

Az országjelentések ajánlásai egyöntetûen lépéseket sürgetnek az EU és állami hatóságok részérôl is. A projekt következtetése, hogy sem Európa sem demokráciája nincs jó állapotban. A lengyel beszámoló egyik ajánlása mind a négy panel kezdeti pesszimizmusát tükrözi: “A sztereotípiák és a motiváltság szintje miatt (vonakodás az alulról kezdeményezéstôl) az a veszély fenyeget, hogy a demokrácia eszközeit nem használja ki az európai társadalom, s azok így élettelen folyamatokká válhatnak.” Mindazáltal valamennyi panel változtatott kezdeti pesszimizmusán és különbözô ajánlásokkal álltak elô. Számos ajánlás új nézôpontból tekint az EU intézményei számára ismerôs kérdésekre, más ajánlások eredeti vagy radikális hangot ütnek meg Az ECAS partnerszervezeteivel együtt azon lesz, hogy a négy jelentést és a szintézis beszámolót javaslataikkal együtt az EU döntéshozói, és minden egyéb érdekelt elé tárják a szeptember 2-án megrendezésre kerülô európai eseményen.

14

SZINTÉZIS JELENTÉS. Állampolgári és civil szervezeti panelek Bulgáriában, Franciaországban, Magyarországon és Lengyelországban 2011

Recommend Documents