SZILVER ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

SZILVER ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

Alkalmazotti közösség jóváhagyásának dátuma: 2010.01.11. Fenntartóhoz történt benyújtás dátuma:

2010.01.07.

Fenntartói jóváhagyás dátuma:

2010.01.11.

Hatálybalépés dátuma:

2010.09.01.

Felülvizsgálat időpontja:

2015.08.30.

Készítette: László Csaba

Jóváhagyta: Szatmári-Nagy Szilvia 1

Bevezető

A

Szilver

Alapfokú

Művészetoktatási

Intézmény

törekvése,

hogy

önálló

minőségirányítási rendszert kíván kiépíteni, működtetni és továbbfejleszteni azt jelenti, hogy az intézmény kollektívája megértette a minőség kezelésének szerepét, jelentőségét és elkötelezte magát az Oktatási Minisztérium által meghirdetett — törvényben is megfogalmazott — minőségügyi célok és minőségkezelési feladatok megvalósítása mellett. Egyrészt a tantestület meggyőződése az, hogy anyagiasult társadalmunk egyensúlyát csak az ismeretek, a tudás és az alapvető emberi értékek ápolása által lehet és szükséges megőrizni. Ez pedig az oktatási intézmények szerepének erősítésén keresztül valósulhat meg. Másrészt a világ globalizációs folyamatában Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagállama és ez a nemzeti kultúra bizonyos fokú bővítését kiszélesítését igényli. Meg kell tanulnunk európai léptékben gondolkodni, azaz el kell tudjuk fogadni más nemzetek kulturális beállítottságát, megfelelő toleranciára kell szert tennünk úgy, hogy közben megőrizzük tradicionális szellemi örökségünket és nemzeti szuverenitásunkat. Ugyanakkor el kell tudnunk fogadtatni saját kultúránkat az európai közösség nemzeteivel és ez a törekvés sikeresebben valósulhat meg akkor, ha az oktatási intézmények tevékenységének fejlesztéséhez nemzetközi szabványok ajánlásait és követelményeit szem előtt tartó értékelő rendszereket társítunk. Ez

az

összetett

feladat

korántsem

tekinthető

könnyűnek.

Végrehajtásában

felelősségteljes szerep hárul a közoktatási intézményekre, hiszen a közeljövő letéteményesét jelentő gyermekeket és ifjúságot kell úgy felkészítenie a „nagybetűs” életre, hogy később alkalmas legyen a kor követelményeinek megfelelő társadalmi szemlélet és nemzeti identitás kialakítására. Az nevelés-oktatás folyamatában ezért, ma már nem elegendő az esetleg több évtizedes gyakorlatra, a szakmai hagyományokra támaszkodni, hanem előre kell lépni és új eszközök, módszerek bevezetésével, felhasználásával, tudatosan, tervszerűen és célratörően kell a felnövekvő generációt formálni. A folyamat bizonyos kvalitatív jellemzőinek színvonala, viszonylagos állandósága és folyamatos fejlesztése pedig ma már alapvető igényként jelentkezik mind a magyar társadalomban, mind pedig az EU egészében.

2

Léteznek tehát bizonyos társadalmi szükségletek, melyek kielégítésének hatékony eszköze a közoktatási intézmény, ezért jól meghatározott helye és szerepe van a társadalom struktúrájában. A szűkebb környezethez történő létfontosságú alkalmazkodást pedig e szükségletek egyre hatékonyabb és magasabb színvonalú kielégítése jelenti. Eleget tenni e követelményeknek nem csak azt jelenti, hogy az intézmény teljesíti saját küldetését, valamint a szaktárca és a fenntartó elvárásait, hanem azt is, hogy mindent megtesz hosszú távú jövőjének megalapozásáért. E gondolatokat alapul véve, ugyanakkor az objektív - de sajnos napjainkban nem túl kedvező működési feltételek és lehetőségek szem előtt tartásával készült el tehát az intézmény minőségirányítási programja.

3

Fenntartói elvárások és minőségpolitika, ebből az intézményre vonatkozó feladatok Részletek a Szilver Táncművészeti Nonprofit KFT. működésének Minőségirányítási Programjából: „A Szilver Táncművészeti Nonprofit KFT. törvényes, eredményes és hatékony közoktatási intézményfenntartásának alapja a minőség.” A minőség a Szilver Táncművészeti Nonprofit KFT. feladat- és hatáskörének gyakorlását biztosító eljárási és döntési rendszerekben, folyamatokba megjelenő jellemzők összessége. Elhatároztuk ezt annak érdekében, hogy Csongrád megye, Békés megye, Jász-NagykunSzolnok megye és Bács-Kiskun megye természetes és jogi személyei felénk irányuló elvárásainak megfeleljünk, és ezért a minőségpolitikánkat valamennyi közoktatási feladatellátással kapcsolatos eljárásunkban, döntésünkben érvényesítjük. Ennek megfelelően biztosítjuk, hogy a fenntartó kiemelt figyelmet fordítson az alapfokú művészetoktatásra, a gazdasági versenyképessége megőrzésére, a humánerőforrások és a civil kapcsolatok fejlesztésére. E célok megvalósítása során feltárjuk és megoldjuk a minőséget befolyásoló problémákat. A fentiek értelmében a Szilver Táncművészeti Nonprofit Kft. elvárásai a következők az alapfokú művészetoktatással szemben: Szisztematikus tervezéssel, racionális gazdálkodással, megfelelően javuló tárgyi feltételekkel működjenek. Az oktatási feladatokhoz szükséges szakember-ellátottság a törvényi előírások szerint történjen.

4

A tantestület folyamatosan közreműködjön a nevelési és pedagógiai programok felülvizsgálati folyamataiban, és a jóváhagyott célkitűzéseinek megvalósításában, valamint

a

sajátos

nevelési

igényű

gyermekek

és

tanulók

felzárkóztatási

programjainak feladataiban. Gondoskodjanak a deviancia és a mentálhigiénés problémák megelőzéséről, kezeléséről. Mindezek érdekében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXXIX. Törvény alapján minőségirányítási rendszert vezetünk be, melynek keretén belül komplex, összehangolt és folyamatos pénzügyi, tanügyi, munkaügyi, törvényességi ellenőrzést és értékelést végzünk, és ehhez szükség szerint szakértői közreműködést biztosítunk.

SZILVER ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY Az 1–12. évfolyamokon szervezett néptánc, moderntánc illetve társastánc oktatás révén továbbra is alapozza és fejlessze a vidék tanulóinak táncműveltségét. 1-2. évfolyam előképző, 1-6. évfolyam alapfokú, 7-10. továbbképző évfolyam. Folyamatosan keressék és éljenek mindazon pályázati lehetőségekkel, mellyel erőforrásaikat (humán, gazdasági, tárgyi) fejleszteni tudják. A pedagógusaikon keresztül alkotó módon építsék be a feltárt és megismert szakmai megújulást segítő információkat, eljárásokat és módszereket. A fenntartói jog- és hatáskörök a minőségfejlesztési rendszerben Irányítási feladatok: Jog- és hatáskörök A Szilver Táncművészeti Nonprofit Kft. által fenntartott művészetoktatási intézmény irányítását, a döntési és felelősségi körök rendjét a fenntartó Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg. Ezen belül a vezetőség jogköre: Az intézmény szervezeti átalakítása, tevékenységi körének módosítása, gazdálkodási jogkörének meghatározása, éves költségvetésének meghatározása,

5

belső szabályzatok és dokumentumok (szervezeti és működési szabályzat, pedagógiai és nevelési program, intézményi minőségirányítási program, házirend, éves munkaterv) jóváhagyása, a vezető megbízása, a tanévben indítható osztályok számának, valamint tanulólétszámának a meghatározása, az intézményi, a fenntartói és külső szakmai ellenőrzések meghatározása, a pedagógiaiszakmai munka értékelése. A vezetőség az intézményt érintő döntéseit az intézményvezető meghallgatása után hozza meg. A döntésekről és a vezetőség aláírásaival hitelesített iratban értesíti az intézményvezetőt.

Az ellenőrzés A fenntartó — az alábbiak szerint — rendszeresen ellenőrzi közoktatási intézményei feladatellátását. Az ellenőrzés célja, hogy feltárt tényekből következtetések legyenek levonhatók, hogy segítse a hatékony működést, feltárja az esteleges hiányosságok okait, segítse azok megszűntetését, erősítse az értékek megőrzését, az eredmények fejlesztését. Az ellenőrzések módozatai: -éves ütemterv szerint, -költségvetési ellenőrzés témavizsgálat, -célellenőrzés, -szakmai ellenőrzés törvényességi ellenőrzés, Aktuális témában, szükség szerint: pénzügyi, gazdálkodási célellenőrzés törvényességi célellenőrzés. Indokolt esetben: rendkívüli célellenőrzés. Négy évente, ütemterv szerint: átfogó (komplex) ellenőrzés. Szükség esetén az ellenőrzést követően: utóvizsgálat. A gazdálkodásról évente készül intézményi beszámoló.

6

Az intézményvezető, a vezetői megbízás lejártakor, az intézmény pedagógiai, szakmai tevékenységéről és a fenntartótól kapott feladatok teljesítéséről írásosos beszámolót készít. Évente egy alkalommal az önértékelés eljárásrendjének tanévi tapasztalatai, az arra foganatosított

intézkedések,

különös tekintettel a fenntartói minőségpolitikában

meghatározott intézményi feladatok teljesítésének kvantitatív mutatóira a közoktatási intézmény írásos beszámolót készít.

7

A dokumentálás rendje A beterjesztéskor, a jogszabályok szerinti döntési és véleményezési jogkörök felsorolásával,

hitelesítésével,

dátummal

és

a

képviselő

aláírásával

ellátott

legitimizációs záradék szükséges a következő dokumentumok esetében: Intézményi minőségirányítási program Pedagógiai program Tantárgyfelosztás Továbbképzési szabályzat Szervezeti és Működési Szabályzat Házirend Intézményvezetői megbízás eljárásnak intézményi döntései Intézményi munkaterv Ügyrend A költségvetés tervezése, a pénzügyi beszámoló Az intézményvezetői, és az intézményi beszámoló tartalmi elvárásait a Szakmai ellenőrzés fejezet tartalmazza. Tervezési feladatok A fenntartó minden év szeptember 1-ig elkészíti és eljuttatja a fenntartásában működő intézményhez az intézményre vonatkozó tanévi munkatervét, amely tartalmazza:

A jogszabályokból, illetve a jogszabályi változásokból eredő tanévi feladatokat, azokra vonatkozó határidők ismertetését, illetve fenntartói kitűzését; A fenntartó

számára

készítendő, illetve

beküldendő jelentések, beszámoló,

adatszolgáltatás tartalmi és formai követelményeinek, továbbá az ezekre vonatkozó beadási határidők meghatározását, beleértve ebbe a beszámolóra és a költségvetés tervezésére vonatkozó intézményi feladatokat; A nevelő-oktató munkához szükséges eszközök és felszerelések beszerzését; A munkaterv szerinti ellenőrzések éves ütemezését, illetve az ellenőrzések időpontjának tervezett beosztását;

8

A tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásával, a nevelő- és oktató munka egészséges és

biztonságos

feltételeinek

megteremtésével összefüggő tevékenységek ellenőrzésének feladatait. A munkaterv összeállításáig a fenntartó számára ismertté vált, a közoktatási intézményre vonatkozó szakmai, illetve fejlesztési pályázatokra, azok beadási határidejére vonatkozó tájékoztatást. Az intézmények költségvetésének meghatározásakor figyelembe veszi az éves beszámolók tapasztalatait, a fenntartó koncepcionális elgondolásait s a gazdálkodás hatékonyságát, eredményességét. A tervek készítése során a fenntartó kikéri az intézményvezető véleményét, az intézményvezető pedig köteles a rendelkezésére álló információk közlésével elősegíteni a fenntartó feladatának ellátását.

Ellenőrzési feladatok A fenntartói ellenőrzési feladatok az alábbi tartalmak illetve módozatok alapján látandók el: Az ellenőrzések tartalma

1. Az átfogó (komplex) ellenőrzés a tevékenység egészének vagy az alaptevékenységet jelentősen befolyásoló részének a vizsgálatára terjed ki, és az adott időszakra meghatározott követelmények teljesítésének megállapítására irányul. 2. A költségvetési ellenőrzés a pénzügyi-gazdasági tevékenység egészének a vizsgálatára terjed ki, az ellenőrzési program által meghatározott időszakon belül. A

pénzügyi,

gazdálkodási

célellenőrzés

az

intézményi

költségvetésben

meghatározottak időarányos teljesítésére, a részfeladatok gyakorlati végrehajtásának ellenőrzésére, továbbá az adateltérések feltárására irányul. A rendelkezésre álló, vagy az intézménytől bekért anyagok, adatok alapján a fenntartó illetékes munkatársa, az adott téma felelőse végzi. 3. A törvényességi célellenőrzés az intézmény által benyújtott dokumentumok jogszabályoknak való megfelelőségét vizsgálja, továbbá a különböző jelentések, adatszolgáltatások esetében az adateltérések feltárására irányul. Az ellenőrzést a fenntartó illetékes munkatársa, az adott téma felelőse, illetve szükség szerint szakértő végzi.

9

A gazdálkodás ellenőrzése

A fenntartó költségvetési ellenőrzésre vonatkozó szempontjai A felügyeleti jellegű költségvetési ellenőrzések folyamán a fenntartó szabályszerűségi, hatékonysági és célszerűségi szempontokból ellenőrzi és értékeli: 1. a gazdálkodási színvonalat, 2. a pénzeszközök (előirányzatok) felhasználásának célszerűségét, a hierarchikus gazdálkodási

folyamatok

(ellenjegyzés,

kötelezettségvállalás,

érvényesítés,

utalványozás) szabályozottságát, 3. a különböző erőforrások (munkaerő, egyéb tárgyi eszközök, immateriális javak stb.) működtetésének hatékonyságát, 4. a takarékos gazdálkodás érdekében tett intézkedéseket és azok eredményét, 5. a gazdálkodás szabályozottságát (belső szabályzatok), szabályszerűségét, a bizonylati rend és okmányfegyelem betartását, 6. a mérlegvalódiságot, ehhez kapcsolódóan a pénzmaradvány elszámolását, az eredmény kimutatását, 7. különböző, a gazdálkodásra vonatkozó (pénzügyi) szabályozás hatását, 8. az ellenőrzés rendszerét, szervezettségét, működésének hatékonyságát, A költségvetési ellenőrzések részletes feladatait az ellenőrzési tervben, az intézmények sajátosságainak megfelelően kell meghatározni.

10

A intézmény törvényes működésének a fenntartó és egyéb szervek részéről történő ellenőrzése

A fenntartó oktatási-nevelési intézmény törvényességi ellenőrzése során vizsgálandó dokumentumok: 1.) Alapdokumentumok, különösen: a.

Alapító okirat

b.

Pedagógiai program

c.

Szervezeti és Működési Szabályzat

d.

Házirend

e.

Éves munkaterv

f.

Költségvetés

g.

Minőségirányítási program

2.) Tanügy-igazgatási dokumentumok, különösen: a.

Beírási napló

b.

Osztálynapló, haladási napló

c.

Foglalkozási napló

d.

Törzslap, anyakönyvi nyilvántartás

e.

Bizonyítványok

f.

Felvétel, átvétel dokumentálása

g.

Tanulói balesetek dokumentálása

3.) A működés személyi és tárgyi feltételeinek törvényességét igazoló dokumentumok, különösen: a.

Végzettséget igazoló dokumentumok

b.

Az alapfeladatok ellátásában résztvevőkre vonatkozó képesítési követelmények

megtartását igazoló dokumentumok c.

Munkaköri leírások

d.

Pedagógus-továbbképzési terv

e. f.

Pedagógus-továbbképzések dokumentumai Az előírt eszközjegyzék

11

4.) Az intézmény működésének szabályosságát biztosító dokumentumok, különösen: a. A helyi döntések mechanizmusát bemutató, betartását igazolódokumentumok b. Az alkalmazottakra vonatkozó dokumentumok c. Az intézmény irattári terve d. A kötelezően előírt nyomtatványok e. Belső ellenőrzési terv f. A belső ellenőrzések dokumentumai g. Intézményi döntések jegyzőkönyvei 5.) A pedagógiai munka szervezésére vonatkozó dokumentumok, különösen a. Tantárgyfelosztás b. Órarend c. A tanulók ügyében hozott döntések, intézkedések dokumentumai

A pedagógiai-szakmai munka eredményességének ellenőrzése

Az intézmény szakmai ellenőrzésére vonatkozó általános szempontok az ellenőrzést végzők számára: 1. Segíti-e az intézményben folyó szakmai, pedagógiai munka a fenntartó által megfogalmazott minőségi célok elérését? 2.

Megfelel-e

az

intézmény

szakmai,

pedagógiai

munkája

az

intézmény

minőségpolitikájának, az intézmény által megfogalmazott minőségi céloknak? 3. Az intézményben folyó szakmai, pedagógiai munka összhangban van-e az intézmény pedagógiai programjában megfogalmazott célokkal és elvekkel? 4. Megfelel-e a tantárgyak tantárgyi programja, a tanítási órákon folyó oktatónevelő munka az 1-3. pontban megfogalmazott elvárásoknak? 5. Milyen mértékben valósul meg az intézményben az esélyegyenlőség biztosítása, a hátrányos helyzetű, illetve a veszélyeztetett gyermekek, tanulók hátrányainak kompenzálására vonatkozó módszerek és tartalmak megfelelőek, illetve eredményeseke?

12

6. A tehetséggondozás, illetve a differenciált képességfejlesztés érdekében végzett intézményi pedagógiai munka hatásos-e, ennek milyen eredményei vannak? 7. Az intézmény mérési, értékelési módszerei adekvátak, koherensek-e, illetve beváltak-e a vizsgált időszakban? Vannak-e olyan problémák, amelyek ennek felülvizsgálatát indokolják? 8. Milyen külső vagy belső szakmai méréseket végeztek a vizsgált időszakban? Ezek tapasztalatai hasznosulnak-e az intézmény pedagógiai munkájában? 10. Megfelelnek-e az 1-3. pontban megfogalmazott elvárásoknak a pedagógusok továbbképzési programjai?

Az intézményvezetői beszámoló lehetséges szempontjai (ajánlás)

1. Az intézmény küldetése A fenntartói terv, illetve minőségirányítási program és az intézményi pedagógiai program összhangjának értékelése és a program megvalósulása. 2. Az intézmény környezete, partnerek 3. Az anyagi feltételek  Költségvetési ellátottság, célok és anyagi feltételek.  Egy tanulóra jutó költségek.  Hatékonyságmutatók, egy pedagógusra jutó tanulók, tanulócsoportok száma, nagysága.  A gazdálkodás ésszerűsége.  Saját bevételek lehetőségei.  A tanulást segítő eszközök állapota és hiánya.

4. Szervezeti - vezetési jellemzők  A vezetés filozófiája, érvényesíteni szándékozott stílusa, minősége. A belső erőforrások elosztása.  A vezetői munka és felelősség-megosztás.

13

 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének szabályozása és gyakorlati megvalósítása.  A belső ellenőrzés tapasztalatainak következményei. Az innováció támogatása.  A pedagógusok és a tanulók közötti kapcsolatok.  A vezetői elismerések rendszere és a tárgyidőszakra jellemző tevékenység.  A pályázati tevékenység lehetősége és eredményessége.  Önértékelés eljárásrendjének tanévi tapasztalatai, az arra foganatosított intézkedések,

különös

tekintettel

a

fenntartói

minőségpolitikában

meghatározott intézményi feladatok teljesítésének kvantitatív mutatóra.

5. A személyi feltételek alakulása  A pedagógusok végzettsége, szakmai felkészültsége.  A pedagógusok javadalmazása, a minőségi munka értékelése.  A pedagógusok továbbképzése, önképzésének támogatása.  Az oktatást segítő személyzet.

6. Tantervi programok, taneszközök, tevékenységek  Az alkalmazott tantervi programok jellemzői és előnyei, hátrányai.  A tantervi programok karbantartása.  Az alkalmazott tanulmányi segédletek jellemzői.  A tanítást segítő eszközök használata.  A hátrányos helyzetű tanulók segítésének eszközei, módszerei.  Differenciálás, felzárkóztatás, tehetséggondozás a tanításban, nevelésben.  A környezetvédelmi és az egészségügyi nevelés helyzete, eredményei.

7. Tanulói teljesítmények, a tanulók neveltség szintje  A tanulói osztályzatok és vizsgaeredmények véleményezése.  A tantárgyi teljesítmények eredményei.  Felvételi, továbbhaladás, végzettség, továbbtanulás. 14

 Az évismétlések, lemorzsolódások adatai.  A tanulmányi teljesítmények elismerése.  Fegyelmi problémák, deviancia.  A nevelési célok megközelítésének helyzete.

8. A törvényes, jogszerű működés helyzete  A közoktatási törvényben előírt alapvető és kötelező belső szabályzatok megléte, jogszerűsége és összhangja a napi gyakorlattal. (SZMSZ és mellékletei, pedagógiai program, intézményi minőségirányítási program, házirend,

munkatervek,

nyilvántartások,

adatszolgáltatás,

belső

adminisztráció stb.)  Kapcsolat a fenntartóval, a fenntartói döntések megvalósítása.

Mérési, értékelési feladatok Az fenntartó az alapfokú művészeti intézmény számára kitűzött minőségi célok megvalósítását, az erre való törekvést, továbbá a minőségirányítási rendszer működését az alábbiak szerint vizsgálja: 2010. szeptember 01-től a Kt. továbbá e programban leírt bármely fenntartói szakmai ellenőrzés egyik kijelölt témája a fenntartó által kitűzött minőségi célok teljesítésére való törekvések, illetve azok időarányos teljesítésének vizsgálata lesz. Az ellenőrzés vezetője köteles erre vonatkozó tapasztalatairól jelentésében, értékelésében kitérni. A fenntartó figyelemmel kíséri az intézményben a Kt. 99. § (2) és (3) bekezdése alapján

végzett

ellenőrzéseket,

méréseket

és

értékeléseket,

valamint

az

intézményvezetői beszámolókat. 2010. szeptember 01-től ellenőrzi és értékeli a közoktatási intézmények tanév végi jelentését az intézményre vonatkozó minőségfejlesztési rendszernek való megfelelés szempontjából is.

15

Az intézményi minőségirányítási program elfogadásának rendje A Szilver Táncművészeti Nonprofit KFT. jelen program elfogadásával, illetve az érintett intézmény számára

való

megküldéssel

teljesítette

az

oktatási

törvényben

előírt

kötelezettségét. Az intézmény minőségirányítási programjának a fenntartó által kitűzött minőségcélok megvalósítását kell szolgálnia. Összhangban kell állnia, továbbá a fenntartó jelen dokumentumban rögzített minőségfejlesztési rendszerével. A fenntartó az alapfokú oktatási intézmény minőségirányítási programjának benyújtására ütemtervet készített. A fenntartó 2010. január 12-ig megküldi az intézménynek a fenntartói jóváhagyás igazoló dokumentumot, határozatot. Ezen intézményi minőségirányítási program 2010. szeptember 01-től lép hatályba.

Intézményi minőségpolitika Az intézmény küldetésnyilatkozata „A gyermek nevelése során születik a legnagyobb érték, amelyet ember létrehozhat, a gyermekkor minden elszalasztott pillanata tartalmaz valami fontosat, s ennek legnagyobb része pótolhatatlan.” Ebben

a

nevelési

folyamatban

vitathatatlanul

fontos

szerepe

van

a

művészeti

tevékenységeknek, ahol a megszerzett tudásanyag mellett, nagy szerepet kap az önkifejezés, a fantázia, melyek során a gyermek teljes személyisége formálódik. Küldetésünk arra irányul, hogy Magyarország egy kicsiny térségében lehetőséget teremtsen a gyermekek számára a táncművészet megismerésére, és alapfokú művészetoktatásba való bekapcsolódásra. Arra törekszünk, hogy diákjainkat nevelésben–oktatásban részesítsük.

adottságaiknak,

képességeiknek

megfelelő

Elsődleges célunk a gyermekek művészeti tanulásának minőségi fejlesztése a tanterv hatékony és sikeres teljesítésével. Pedagógiai tevékenységünk középpontjában a gyermekközpontú nevelés áll. Ennek megvalósítása során fontosnak tartjuk a személyiség sokoldalú fejlesztését; alapvető készségek és képességek biztos kialakítását; a cselekedtetve tanulást; a tanulás tanítását; egyéni különbségeket figyelembe vevő differenciált képességfejlesztést és segítségnyújtást. Fontos szerepet szánunk a felelős környezettudatos magatartás kialakításának, a környezetvédelemi

szemlélet

erősítésének;

társadalmi

együttélés

alapnormái

elsajátíttatásának; valamint a művészeti nevelésnek (néptánc, társastánc) elsajátíttatásának. A társadalmi és tanulási tapasztalatok széles körét kívánjuk biztosítani diákjaink számára, figyelembe véve életkori sajátosságaikat, képességeiket és igényeiket. Úgy gondoljuk, hogy partnereinknek felelősséggel tartozunk, ezért lehetőségeinkhez mérten, a teljesíthetőség határain belül igényeiket kielégítjük. Az intézmény életének és munkájának minden területén folyamatos fejlődésre törekszünk. Jövőképünk lényege, hogy az intézmény arculatára oly jellemző kettősséget – a modern programelemek és a hagyományok ötvözetét – megőrizve a kor elvárásainak, igényeinek eleget tegyünk.

17

Az intézmény alapvető célja: a táncművészet ágai iránt érdeklődő tehetséges gyermek és ifjúsági korosztályok számára intézményes keretek között lehetővé tenni a táncművészet alapjainak elsajátítását. Az intézmény bemutatása: Nevelési modellünk a magyar neveléstörténet legnagyobbjainak örökségét mintázza, ahol a mozgás, zene, kép, szó együtt alkotják az iskolai anyanyelvi nevelés jelrendszerét. A mi művészeti iskolánk lényege: a tánc, a mozgás és a zene. Az intézmény célja, hogy a tanulásban kevésbé sikeres gyerekek is sikerélményhez juthassanak, önmaguk megismerése által, művészeti önkifejezésük révén. Intézményünkben egyaránt kiemelt szerepet kap a tehetséggondozás és a lemaradó gyermekek felzárkóztatása. Iskolánk lényegénél fogva a táncoktatás során szerzett sikerélményekre támaszkodva kívánja a tanulók egész személyiségét fejleszteni. Az intézmény folyamatosan fejlődik, megújul. A kialakult hagyományokat megtartó, azokra építő, ugyanakkor a jelen és a jövő által támasztott kihívásoknak is megfelelő intézményt szeretnénk kialakítani. A művészetek jellemformáló hatásának maximális kihasználása a cél. Sokféle érdekviszony és érték jelenik meg, ami egyben versenyhelyzetet teremt: a minőség versenyét. Ez rendkívüli kihívást jelent az alapfokú művészetoktatási intézmények számára is. A mi feladatunk a színvonalkülönbségek csökkentése, a tanulási esélyegyenlőség javítása. A mi munkánk alkotó művészet, s ebben a közösségi és individuális produkcióban a pedagógus is teljes személyiségével vesz részt.

18

Jogi státusz Az intézmény neve: Szilver Alapfokú Művészetoktatási Intézmény OM azonosító: 200316 Az intézmény alapítója, címe: Szilver Táncművészeti Közhasznú Társaság 6600 Szentes, Kossuth tér 5. Az intézmény fenntartója, címe: Szilver Táncművészeti Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 6600 Szentes, Kossuth tér 5. * Cégjegyzékszám: 06-09-012776 Az intézmény alapításának kelte: 2003. április 16. Az intézmény székhelye: József Attila Általános Művelődési Központ 5440 Kunszentmárton, Kossuth u. 16. Oktatott művészeti ág és tanszakok: táncművészeti ágban társastánc, néptánc és moderntánc tanszakokon Felvehető maximális tanulólétszám: 60 fő Az intézmény alaptevékenysége: 85.20’08 alapfokú oktatás Az intézmény típusa: alapfokú művészetoktatási intézmény 6-22 évesek számára táncművészet-, képző- és iparművészet-, színművészet- bábművészet-, zeneművészet ágban. Az oktatás munkarendje: nappali. Az évfolyamok száma: 1-12 - 1-2. előképző, 1-6. alapfokú, 7-10. továbbképző – évfolyam. Az intézmény jogállása: önálló jogi személy. Az intézmény működési területe: országos. Az intézmény működtetésének alapvető jogszabályi háttere: 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről (Mt.) 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.) 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról (Kt.) 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről és a műszaki mentésről és a tűzoltóságról 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 27/1998 (VI. 10.) MKM rendelet a szakminisztérium által engedélyezett központi program a művészeti nevelésről 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet a tűzvédelmi szabályzat készítéséről 35/1996. (XII. 29.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről 19

Az intézményi minőségpolitika Elsősorban stratégiai irányvonalat, az iskolai minőségirányítás rendszerének elveit jelenti, melyben a következő középtávú fejlesztési célokat és prioritásokat határoztuk meg:  Az oktatás minőségének fejlesztése.  Az intézmény jogszerűen, szakszerűen, eredményesen és költséghatékonyan működjön, garantálja a gyermek egyéni fejlődését, minőségelvű nevelését, oktatását a hozzáadott pedagógiai érték mérésével, értékelésével.  Az oktatási egyenlőtlenségek mérséklése.  Hatékony felzárkóztató munkával támogatást adunk a szociokulturális hátrányok leküzdéséhez.  Az integrált oktatás további fejlesztése.  A pedagógus szakma fejlődésének támogatása (pedagógus szakvizsga stb.)  Az oktatás tárgyi feltételeinek javítása.  Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának fejlesztése.  A művészetoktatás költséghatékonyságának és irányításának javítása.  Az oktatás multikulturális tartalmának erősítése.  Biztosítani az intézményi önértékelés és külső értékelés egyensúlyát.  Segíteni a változó világ követelményeihez való igazodást.  Fejlesztési törekvéseiben átgondolja a COM. I–gyel kombinált belső gondozói rendszert (BGR). A modell erősségei a következők legyenek:  minőségközpontú szemléletmód,  partnerközpontúság,  a vezetés minőségalapú elköteleződése,  alapos helyzetelemzés,  az alkalmazottak teljes körű – meggyőzésen, meggyőződésen alapuló – bevonása a minőségügyi tevékenységbe,  a kulcsfolyamatok széles körű szabályozottsága,

20

 a jól működő belső értékelési rendszer,  az egységesített és minden kulcsfolyamatot átvilágító dokumentáció,  a minőségügyi szervezet és az intézményi szervezet belső struktúrájának egymásra épülése,  az intézményi munka sajátosságaira figyelő rendszer,  gyermekközpontúság,  nyitottság, egymástól való tanulás jellemezze munkánkat,  a trendek figyelése,  a folyamatos fejlesztés készsége és képessége. A nevelési-oktatási célok újragondolása és a tanítási-tanulási gyakorlat során a különböző tanulási eredmények (tudás, képességek, készségek, attitűdök) kívánatos egyensúlyának megteremtésére kell törekedni. A nevelési-oktatási célok kijelölése oly módon kell, hogy történjen, hogy abban kellő hangsúlyt kapjanak a következő kulcskompetenciák: intelligens tudás: a tanult anyag belső összefüggéseinek megértése, problémamegoldó képesség, az egyes területek közötti kapcsolatok felismerése; alkalmazható tudás: a személyes tapasztalat és valóságos élethelyzetek hangsúlyozása, a változások megértésének képessége, a különböző tudáselemek összekapcsolása, döntési képesség, tervezés, viselkedés és önkontroll, a megszerzett tudás alkalmazása változó helyzetekben; tanulási kompetenciák: tudatos és rutinszerű tanulási gyakorlat, változó helyzetek megkövetelte tanulási szükségletek felismerése; szociális kompetenciák: társadalmi összehasonlítás, felelősség, konfliktuskezelő képesség, társadalmi tapasztalatokkal szembeni érzékenység; értékorientáció: a cselekvés normavezérelt mintái, társadalmi, demokratikus és egyéni értékek, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés, kulturális bekapcsolódás. A kulcskompetenciák fejlesztésének az előtérbe helyezése feltételezi a tantestület módszertani kultúrájának átfogó megújítását. Többek között ezt szolgálja a nevelési-oktatási célok és az ezeket rögzítő tartalmi szabályozó dokumentumok felülvizsgálata, a pedagógusképzés és továbbképzés fejlesztése, az intézményi szintű pedagógiai innovációk és a sikeres gyakorlatok elterjesztésének a támogatása, továbbá a tanulók intézményi értékelésének és általában az

21

értékelési és mérési rendszernek a továbbfejlesztése. Bemenet és hozzáadott értékek folyamatos diagnosztikus mérése. Minőségpolitikai célok kiemelése a minőség politikából és annak teljesülési kritériumai, elvárható eredményei Cél:

A partnerek igényeinek megismerése, elvárásainak beépítése a nevelő oktató munkába, folyamatos információcsere az elért eredményekről.

A megvalósítás időtartama: 3 év Sikerkritériumok: Hiteles és bevált mérőeszköz alkalmazása a méréshez A partnerek 90 %-a visszajelez. Az erőforrások, értékek figyelembe vételével a visszajelezett igények beépítése, illetve betervezése

Indikátorok:

A partneri visszaadott mérési lapok számának változása A szöveges vélemények mennyiségi változása A megkérdezettek válaszadási hajlandósága Elvárások-megvalósítható elvárások aránya

Cél:

Oktatási rendszer működtetése; kínálatának folyamatos fejlesztése

A megvalósítás időtartama: 2 év Sikerkritériumok:

A partneri igények megismerése után az igények kielégítése

Indikátorok:

A változások száma a jelzett idő alatt

Cél:

Az intézmény folyamatos szakmai, pedagógiai fejlődése

A megvalósítás időtartama: 1 év Sikerkritériumok:

A szabadidő érdeklődésnek megfelelő hasznosítása versenyek, szabadidős programok szervezése

Indikátorok:

A partneri igények kimutatása felméréssel Tevékenységek, programok számának, kínálatának változása A résztvevők számának változása

Cél:

Az intézmény által képviselt értékek beépítésének bővítése a napi oktatási-nevelési gyakorlatba

A megvalósítás időtartama: folyamatos Sikerkritériumok

A mérések – értékelések alkalmával kimutatható pozitív változás

22

Indikátorok

Csak a konkrét mérés ismeretében határozható meg, nem minden esetben számszerűsíthető

Cél:

Differenciált tanulás növelése a nevelő-oktató munkában

A megvalósítás időtartama: 2 év Sikerkritériumok:

Egyéni, személyre szabott fejlesztés növelése. Hozzáadott értékek individuális tervezése.

Indikátorok:

A tanórák hány százalékában folyik nem frontális oktatás. A pedagógusok hány százaléka alkalmaz differenciáló módszereket. A tanulók hány százalékának van egyéni fejlesztési terve. Az egyéni fejlesztési tervvel tanulók kompetenciái hogyan alakulnak többi társaikhoz képest. Egyéni, személyre szabott értékelés pl. = osztályzatok mellett/helyett a tanulók szöveges értékelést kapnak.

Cél:

Gyermeki jogok tiszteletben tartása

A megvalósítás időtartama: folyamatos Sikerkritériumok:

Jó tanár – diák kapcsolat

Indikátorok:

Hány és milyen tanulói panasz volt az elmúlt időszakban. Hány és milyen tanulókkal való bánásmódra vonatkozó szülői panasz érkezett az intézménybe. Milyen fegyelmezési eszközöket használnak a pedagógusok. A dokumentált fegyelmezési esetek (intők, rovók, üzenetek stb.) tartalmaznak-e jogsértő elemeket.

Cél:

Megfelelő képzettségű alkalmazotti kör kialakítása

A megvalósítás időtartama: folyamatos Sikerkritériumok:

90 %-os szakos ellátottság a nevelőtestületben. Évente legalább két tantestületi továbbképzés. A továbbképzési terv teljesítése.

Indikátorok:

Az alkalmazottak megfelelő képesítése. A hiányzó szakemberek megfelelő pótlása. A továbbképzések fajtái, területei, a továbbképzésen részt vettek száma.

23

Cél:

Nyitottság és önfejlesztés az alkalmazottaknál

A megvalósítás időtartama: folyamatos Sikerkritériumok:

Rendszeres módszertani továbbképzés. Részvétel évente szakmai továbbképzésen, tapasztalatcserén. Belső képzések szervezése.

Indikátorok:

Továbbképzésen és a továbbképzésen részt nem vevők arányának változása

Cél:

A szervezeti kultúra fejlesztése

A megvalósítás időtartama: folyamatos Sikerkritériumok:

A klímateszttel kimutatott pozitív változás.

Indikátorok:

Klímateszttel mért változások.

Cél:

Együttműködés a helyi és a kistérségi intézményekkel, szervezetekkel

A megvalósítás időtartama: folyamatos Sikerkritériumok:

További működő kapcsolat a térség iskoláival, intézményeivel, szervezeteivel.

Indikátorok:

Közös programok számának változása. Együttműködési megállapodások száma, jellege, azok változása.

Cél:

Intézményi szintű értékelési rendszer működtetése

A megvalósítás időtartama: 3 év Sikerkritérium:

Az értékelési, mérési rendszer jól működik, a tapasztalatok hasznosíthatóak, beépíthetőek.

Indikátorok:

Az értékelések, mérések száma. Az elemzésről készült dokumentumok. Visszacsatolás az egyes értékelések eredményességére vonatkozóan. Hozzáadott értékek egyénre szabott elemzése.

24

Helyzetelemzés A Szilver Alapfokú Művészetoktatási Intézményben a 2009/2010-es tanévben 42 telephely működik, mintegy 3459 tanulót foglalkoztatva. A tanulólétszám a növekvő tendenciát mutat. Az intézményi tevékenységek eredményes teljesítését 32 dolgozó, köztük 24 pedagógus szolgálja. Szakvizsgával, v. vele egyenértékű képzettséggel rendelkező pedagógus 2 fő Az intézmény alapfeladata a művészeti nevelés a néptánc és társastánc terén. A nevelőtestület pedagógiai kulturáltsága átlagon felüli, innovativitás jellemzi. A szakos ellátottság 100 %-os. Az intézmény közoktatási és nem közoktatási intézményekkel kiterjedt kapcsolatrendszert működtet.

25

Az intézmény minőségfejlesztési rendszere COMENIUS I belső gondozási rendszer

Az intézmény COMENIUS I. partnerközpontú rendszermodell szerinti leendő minőségirányítási rendszerének kiépítettség szintje az eredeti minőségfejlesztési munkaterv alapján követhető nyomon.

26

A belső gondozás lényege;  Belső gondozás rendszere (BGR): iskolaszinten kialakított tevékenységrendszer, mely szervezeti keretet és cselekvési módot, formát jelent a tanár számára osztálya, illetve az egyes tanulók fejlődéséről tervszerűen és koordináltan gyűjtött információk (adatok) alapján problémafeltáró megbeszélések folytatása, illetve a fejlesztés megtervezésére, kivitelezésére, értékelésére az osztály és az egyes tanuló szintjén.  Belső gondozó: az intézményvezetés és a tantestület bizalmát élvező személy, aki intézményi szinten kialakítja a belső gondozás tevékenységrendszerét és koordinálja azt. Tevékenysége középpontjában a nevelőtestület egyes tanárainak, illetve tanárcsoportjainak iskolán belül meghatározott szempontok szerint megvalósuló együttműködése áll.  Tervszerű munka: a BGR munkamódszere, mely szemléletet és cselekvési módot jelent. Ez mind az egyes tanuló, mind az osztály, mind az intézmény, mind a tanár, tanárcsoport szintjén céltudatosan végiggondolt fejlesztési tervben realizálódik.  Preventív (problémát megelőző), kuratív (problémát kezelő) fejlesztési stratégia megvalósulása egyes tanuló, osztály, intézmény szintjén.  A BGR kialakításának és működésének végső célja: a szervezet és egyes tagjai képessé válnak a minőség fenntartása és fejlesztése érdekében folyamatosan végzett tervszerű és koordinált munkára.

Intézményvezetés Az intézmény vezetése biztosítsa minőség iránti elkötelezettségét a működés rendjét, a folyamatos fejlesztéshez és szervezeti kultúra fejlesztéséhez szükséges erőforrásokat a partneri elvárásoknak megfelelően, a külső és belső jogrendszer és szabályozók előírásainak betartásával, a minőségpolitikai

nyilatkozat,

pedagógiai

program

ötévenkénti

felülvizsgálatával,

éves

munkatervek készítésével, a négyévenkénti irányított önértékelés lebonyolításával. Jelenlegi helyzet: Törzskari szervezeti működés jellemzi az intézményt. Az igazgató és a helyettese meghatározott munkamegosztás szerint dolgozik.

27

Az intézményi vezetés nagyon ösztönzi, támogatja és előmozdítja minőségbiztosítás „filozófiájának” kialakítását. Munkánk főbb jellemzői;  világos irányvonalakat határoztak meg,  példát mutatnak a fejlesztési folyamatok irányítása folyamán,  induláskor meghallgatták a tantestület véleményét,  maguk és a tantestület belső-külső továbbképzését jól szervezték meg, illetve figyelik, hogy a továbbképzések beépülnek-e a mindennapi munkába,  külső kapcsolatokban jól képviselik az intézményt,  az addig elért időszakonkénti eredményeket értékelik, dicsérik,  figyelemmel kísérik a dolgozók véleményét, észrevételét. A nevelőtestület stabil, a szakos ellátottság 90 %-os, a pedagógus továbbképzés rugalmas. A külső kapcsolatok széleskörűek, jól működnek. Az éves munkaterv céljai konkrétak, az alapelvek koherensek a pedagógiai programban rögzítettekkel. A tanév rendje szabályozott.

Humán erőforrások biztosítása és fejlesztése Kiválasztási és betanulási rend működtetése Szabályozott folyamatlépésekkel, azok be- és kimeneteivel, felelősség és hatáskörökkel, keletkezett dokumentumokkal és bizonylatokkal. A pedagógusok esetében tartalmaz továbbá egy kiválasztási szempontlistát, egy interjútervet, egy betanulási rendet, megbízólevelet. Nem pedagógus munkatárs esetében ugyan ez, de nincs interjúterv és megbízólevél.

Az emberi erőforrás biztosítása és fejlesztése Cél: a megfelelő szakképzett munkaerő kiválasztásával, a munkatársak teljesítményének megerősítésével, javításával, ösztönzésével és fejlesztésével a szervezet célkitűzéseinek elérése. A belépő új munkaerő kiválasztására és betanulására (figyelembe véve a jogszabályokat, intézményünk küldetését, alapértékeit, ill. a kiválasztás szempontjait) eljárásrendet alkalmazunk.

28

Kiemelt szerepet kap az új munkatárs betanulása, amelyet egy patronáló személy külön szabályozás alapján végez. A működés szempontjából meghatározó partnerek-pedagógusok és nem pedagógus továbbképzésének fő dokumentuma a továbbképzési terv, mely az intézmény küldetésének és Pedagógiai program figyelembevételével készült. Az alapdokumentum alapján készítjük az éves beiskolázási tervet, melyben a partneri igények is megjelennek. A pénzügyi fedezetét az éves költségvetési keret biztosítja. A pedagógus alkalmazottak munkájának értékelési rendjét tartalmazó szabályozás kipróbálás és

működtetés

után

újra

szabályozás

készült,

mely az

alapdokumentumainkban

megfogalmazott, mindenki által ismert és elfogadott alapértékekre támaszkodik. A nem pedagógusok értékelési rendje is kidolgozott. Pedagógus és nem pedagógus dolgozók számára az ösztönzőrendszer elemei biztosítják az alapértékek magas szintű teljesítésére való ösztönzését. Az ösztönzőrendszer elemei biztosítják, hogy az intézmény alapértékeit magas szinten teljesítsék a pedagógus és nem pedagógus dolgozók. Stratégiai tervezés A pedagógiai tervezés (a pedagógiai program felülvizsgálata) A folyamat célja: Az intézmény pedagógiai programjának felülvizsgálata, módosítása. Határidők: 4 évente a dokumentum átfogó felülvizsgálata, 1-2 évente aktualizálás. /beválás vizsgálat eredményének megfelelően – részterületenként/ A folyamat célja: Folyamatosan ellenőrizni, értékelni a pedagógiai program beválását, az iskola életében valamint a törvényi szabályozásban bekövetkezett változások beépítése a programba. A folyamat lépései: 1. A közoktatási törvény és a kapcsolódó jogszabályok módosulásának megismerése; 2. A pedagógiai program módosítandó, kiegészítendő területeinek számbavétele; 3. Munkacsoportok létrehozása a szabályozandó területekre; 4. A területek szétosztása a csoportok között; 5. Tantestület

tájékoztatása

a

csoportok

előterjesztésének időpontjáról; 29

megalakulásáról

és

az

első

olvasat

6. A munkacsoportok elemző munkája; 7. A csoportok együttes és kölcsönös megbeszélése, módosító javaslatok elfogadása; 8. Tantestületi értekezlet az elemző munka és a módosító javaslatok magvitatása; 9. Módosítások, kiegészítések beépítése a programba; 10. A módosított pedagógiai program elfogadása a szülői szervezettel; 11. A teljes program ellenőrzése, összevetése a törvényi előírásokkal; 12. A kiegészített pedagógiai program tantestületi elfogadása; 13. A pedagógiai program megismertetése a közvetlen partnerekkel; 14. Felterjesztés az önkormányzathoz.

Az éves munkaterv elkészítése

Az éves munkatervet az igazgató készíti el a tanévnyitó értekezletre. Alakuló értekezleten a nyári események összefoglalása, előzetes elképzelés a tanévről, előzetesen egyeztetve a munkaközösség vezetőkkel. Az előző tanév értékelése a munkaközösségek jelzéseinek figyelembe vételével. Feladatterv előzetes egyeztetése kibővített iskolavezetőségi ülésen, valamint az iskola Szülői Munkaközösségének ülésén. A nevelőtestület jóváhagyja az írásbeli előterjesztést a tanévnyitó értekezleten A munkaközösségek egy hónapon belül készítik el a saját munkatervüket. A folyamat célja: a munkaterv célja, hogy meghatározza az iskola oktató-nevelő munkáját. Szabályozza időben és felelősökre lebontva az éves feladatokat. A folyamat leírása 1. Az igazgató tájékoztatja a kollégákat az alakuló értekezleten a tanévre vonatkozó nevelési és oktatási célkitűzésekről, a szervezeti egységek munkaterveinek tartalmi és formai elvárásairól. 2. Az alakuló értekezleten az intézményvezető tájékoztatást ad a személyi feltételekről. 3. Ugyanakkor az igazgató a tárgyi és szervezeti feltételeket is ismerteti, a nyár folyamán milyen fejlesztések történtek.

30

4. A fentieket figyelembe véve a munkaközösségek az első megbeszélésükön meghatározzák a célokat. 5. Ugyanezen a megbeszélésen a munkaközösségek cselekvési tervet állítanak össze a célok eléréséhez, felosztják a feladatokat, meghatározzák az időkereteket, felelősöket rendelnek a feladatokhoz, azok ellenőrzéséhez, értékeléséhez. 6. Egy héten belül a munkaközösség-vezetők összeállítják és írásba foglalják a munkaközösségi terveket. 7. Ezután a munkaközösségek értékelik a terveket. Ha tartalmilag, formailag megfelelőnek tartják, akkor elfogadják és az igazgató elé terjesztik. Ha valamilyen igazítást az adott lépésnél beavatkozás szükséges. 8. Ezt követően az igazgató a munkaközösségi tervek alapján elkészíti az iskola feladattervét, amelyben rögzíti az adott tevékenység időpontját és felelőseit is. 9. Ugyanakkor a munkaközösségi tervekkel összhangban az intézményvezető elkészíti a mérési tervet, amely tartalmazza a mérések várható idejét, szereplőit, és felelőseit. 10. Ezzel egy időben az igazgató összeállítja a tanévben várható események naptárát. 11. Az

aktualizált kommunikációs

adatbázis

szolgálja a tájékoztatási

rendszer

megtervezését. 12. Ezek után az igazgató összeállítja és írásba foglalja az iskola éves munkatervét. 13. A tanévnyitó értekezleten a nevelőtestület dönt a munkaterv elfogadásáról. Ha tartalmilag, formailag megfelelőnek tartják, akkor elfogadják, ha nem, akkor az adott területen beavatkozás szükséges. 14. Szeptember 15-ig az igazgató egy példányt elküld a fenntartónak, egyet pedig elhelyez az igazgatói és a nevelői szobában.

A minőségfejlesztési szervezet működtetése Az intézmény vezetője nevezi ki (kéri fel) a minőségfejlesztési rendszer támogatásáért, működéséért felelős személyt vagy szervezetet, aki, vagy amely - egyéb feladataitól függetlenül – elegendő hatáskörrel rendelkezik a minőségfejlesztési rendszer működéséhez. A szervezet működését szabályozó dokumentumot az intézmény vezetője az érintettek bevonásával készíti el. Kapcsolódó dokumentum: - Az intézményi minőségfejlesztésben dolgozók munkaköri leírása 31

Szervezeti kommunikáció Az intézmény előre meghatározott időpontban és témában vezetőségi üléseket tart. A megbeszélés nyitott, azon bárki részt vehet, döntéseknél viszont szavazati joggal csak a kibővített

iskolavezetés

tagjai

rendelkeznek.

A

vezetőségi

ülések

biztosítják

az

információcserét. Az ülésekről jegyzőkönyv készül, melyhez minden alkalmazott hozzáférhet. A munkatársak közötti, illetve a munkatársak és a vezetés közötti kapcsolattartás napi formája a szóbeli közlés. A munkaköri leírásban szabályozott módon a munkatársak joga és kötelessége a nem megfelelőség azonnali jelzése, és a nem megfelelőségek azonnali helyesbítése. A kapcsolódó információk szóban azonnal a közvetlen vezetőhöz jutnak, aki(k) írásos feljegyzés formájában - javaslataikkal együtt - tájékoztatják a minőségügyi vezetőt a történtekről a szükséges intézkedések megtétele érdekében.

32

Továbbképzési rendszer működtetése Továbbképzési rend működtetése Az intézményben működő szakmai közösségek és a vezetés kidolgozta a továbbképzések programját, melyet a tantestület elfogadott. A szempontrendszer korrekciója 5 évenként történik. Célja: Tudatos humán erőforrás fejlesztése, a felső képzési rendszer kihasználásával és a pedagógus-továbbképzési rendszer kínálta lehetőségek figyelembevételével. A folyamat leírása: Minden év elején a megérkezés után az igazgatóhelyettes közzéteszi a továbbképzési jegyzéket a nevelőtestület számára. A továbbképzésre jelentkezők március 8-ig kiválasztják a számukra megfelelő képzést, melyre írásban jelentkeznek. Márc. 10-ig az igazgatóhelyettes előterjeszti a munkaértekezleten a jelentkezési igényeket. Ezután a tantestület a továbbképzési terv alapelvei és a pénzügyi lehetőségek alapján kialakítja a támogatandó továbbtanulók névsorát. A tantestület ezzel egy időben véleményezi a jelentkezéseket. Márc. 14-ig az iskola igazgatója véglegesíti a továbbtanulók személyét, figyelembe véve a pénzügyi lehetőségeket és az iskola elsődleges érdekeit. Márc. 15.-ig az igazgató elkészíti az éves beiskolázási tervet. A továbbtanuló kollégák jelentkeznek a továbbképzést meghirdető intézményekbe, és befizetik a tandíj rájuk eső részét, a gazdasági vezető pedig a többit. A továbbtanulók a továbbképzés befejezése után egy hónapon belül kötelesek beszámolni a szerzett ismereteikről a munkaközösségeknek, ill. a tantestületnek. A folyamatgazda minden évben a félévi értekezleten értékeli a beiskolázási terv megvalósulását, ismerteti, hogy a folyamat mely lépésénél volt szükség beavatkozásra. A továbbtanulók a továbbképzés befejezése után egy hónapon belül kötelesek beszámolni a szerzett ismereteikről a munkaközösségeknek, ill. a tantestületnek. A folyamatgazda minden évben a félévi értekezleten értékeli a beiskolázási terv megvalósulását, ismerteti, hogy a folyamat mely lépésénél volt szükség beavatkozásra.

33

ÖTÉVES TOVÁBBKÉPZÉSI TERV I. SZAKVIZSGÁRA VONATKOZÓ ALPROGRAM Szakvizsgára való jelentkezésnél előnyt élveznek a vezetők és középvezetők. A jelentkezők sorrendjét az iskolavezetés az intézményi érdekeket figyelembe véve közösen alakítja ki és tárja a testület elé. A szakvizsgára történő jelentkezésnél a különböző képzőhelyek közül a földrajzilag közelebbi megjelölését támogatjuk. TOVÁBBKÉPZÉSI ALPROGRAM Előnyben részesülnek Az intézmény sajátos szükségletei. A beiratkozási tervben azoknak kell lehetővé tenni a továbbképzés folytatását, akik az előző évben már megkezdték azt, és még nem fejezték be. Fontos a pedagógus és az intézmény érdekének egyeztetése a továbbképzések kiválasztása szempontjából. (érdeklődése, beállítottsága – igény az intézmény részéről) A továbbképzések célja:  szakmai ismeretek elmélyítése, bővítése  új módszerek megismerése és átadása  másoddiploma megszerzése  Belső továbbképzések ösztönzése:

/ saját erőből, pl.: integrált művészeti nevelés Egy évben szakterületenként (lehetőség szerint) max. 2 nevelő tanuljon, de másoddiploma megszerzésére csak 1 pedagógusnál támogassunk egy időben. Munkaidőn kívüli tanfolyamok keresése lehetőség szerint. Továbbképzési nyilvántartás vezetése annak érdekében, hogy mindenki befejezze az általa elkezdett képzést. A továbbtanuló kötelezhető a tanfolyam árának visszafizetésére, ha önhibájából nem fejezte be azt.

34

A továbbképzési dosszié, a igazgatónál található, amely tartalmazza: név, munkakör, a továbbképzés megnevezése, a kezdés és a befejezés várható időpontja, a továbbtanuló várható távolléti ideje, adatait. A továbbtanulni szándékozó a pályázatát írásban nyújtja be. A tantestület egyeztetésével az igazgató dönt a továbbtanulásról. HELYETTESÍTÉS

 Az érintett pedagógust tegyük szabaddá az előre ismert továbbképzési napokon. Pl.: órarend készítésénél szempont legyen.  Szakszerű helyettesítésre törekedjünk. A tanóra védelmében és a gyerekek érdekében!  Óra ne maradjon el!  Hosszantartó hiányzás esetén állandó helyettessel számoljunk. FINANSZÍROZÁSI ALPROGRAM A költségvetés által biztosított hozzájárulás felhasználható:  a távollévő helyettesítéséhez szükséges költségek fedezéséhez,  a tanfolyam díjához,  utazáshoz,  szálláshoz,  étkezéshez,  szakkönyvek, kazetták, CD-k vásárlásához.

A részvételi díj kifizetéséhez való hozzájárulás minimum a díj 80%-a. (Ez megemelhető, ha a fenntartó vagy az intézmény saját forrásából biztosítja.) Költségcsökkentés céljából belső továbbképzéseket szorgalmazzuk. Két azonos tartalmú és tanúsítványt adó továbbképzés esetén az olcsóbbat válasszák az érintettek. Amennyiben a továbbtanuló nem fejezi be a tanfolyamot, a költségek visszafizetésre kötelezhető. A befizetett összeg továbbképzési célra fordítható. Ha a résztvevő helyettesítésére nincs szükség, részvételi díja és költségei kifizetéséhez – lehetőség szerint – hozzájárul az intézmény az adott évben helyettesítésre, egy személyre átlagosan fordított összeggel. 35

Jogszerű működés, dokumentumok ellenőrzése Az alább következő lista arra szolgál, hogy az intézményt segítse a dokumentum ellenőrzésben. Az önellenőrzés lényege az, hogy az intézmény számára világos legyen, hogy milyen jogi normáknak nem tud megfelelni egy adott pillanatban és ennek alapján mit kell kijavítania. A közoktatási önellenőrzési kézikönyv mostani, átdolgozott kiadása a hatályos jogi előírások, normák alapján segíti az intézményvezetők dokumentum-ellenőrzési munkáját. Használatával mód nyílik arra, hogy a legfontosabb alapdokumentumokat átvizsgálva az intézményvezető ellenőrizze és az ellenőrzés után igazolja e dokumentumok jogi megfelelőségét. A közoktatási rendszer modernizációjával együtt jár a jogi-irányítási környezet folyamatos változása. Legfontosabb dokumentumok jelenlegi megléte, helyzete: Dokumentumok megnevezése

Megléte

Felülvizsgálat Időpontja évente évente évente

Felelős

1. Alapvető általános dokumentumok

1.1 Alapító okirat 1.2 Szervezeti és működési szabályzat 1.3 Házirend

van van van

Mikor volt Feladat ellenőrzés 2009. 09. Kiegészíteni 2009. 09. 2009. 09. Átvizsgálni

2. Alapvető szakmai dokumentumok

2.1 Pedagógiai program

van

2009. 09.

2.3 Továbbképzési program és beiskolázási terv 2.4 Intézményi éves munkaterv, beszámoló 3.1 Ügyintézési, iratkezelési szabályzat 3.2 A jegyzőkönyv, határozat, értesítés 3.3 Tanügyi nyomtatványok 4.1 Formai előírások - kinevezés 4.2 A munkaköri leírás

Van

2009. szept. Kiegészíteni

évente

Ig. Tantest. Ig.

Van

Évente

Átdolgozni

évente

Ig.

Van Van Van Van Van

évente évente évente évente évente évente évente

Átvizsgálni Átvizsgálni Átvizsgálni Átvizsgálni Átvizsgálni Átvizsgálni Átvizsgálni

3. Intézményi ügyintézés dokumentumai 4. Munkaügyi dokumentumok 5. A gazdálkodás Bizonylati szabályzat folyamatát Házi pénztár- és pénzkezelési szabályzat

Van 36

Átvizsgálni

évente

évente évente évente évente évente évente évente

Ig. Ig.

Ig. Ig Ig Ig Ig Ig Ig

szabályozó dokumentumok

6. Védelmi jellegű szabályzatok

Bankszámla vezetési és pénzkezelési szabályzat Analitikus nyilvántartási rendszer szabályozása Kötelezettségvállalási szabályzat. Beleértve az utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés Készletgazdálkodási szabályzat Eszköz- és forrásértékesítési szabályzat Leltározási szabályzat. Beleértve az anyag-, készlet-, vagyonleltározást is Selejtezési szabályzat Gazdálkodás belső ellenőrzési szabályzata Önköltségszámítás rendje

6.1 Munkavédelmi szabályzat 6.2 Tűzvédelmi szabályzat

Van

évente

Átvizsgálni

évente

Ig

Van

évente

Átvizsgálni

évente

Ig

Van

évente

Átvizsgálni

évente

Ig

Van Van Van

évente évente évente

Átvizsgálni Átvizsgálni Átvizsgálni

évente évente évente

Ig Ig Ig

Van Van Van Van Van

évente évente évente évente évente

Átvizsgálni Átvizsgálni Átvizsgálni Átvizsgálni Átvizsgálni

évente évente évente évente évente

Ig Ig Ig Ig Ig

37

Belső értékelési rend működtetése Belső értékelési rendszer működtetésének eljárása Jelen eljárás az intézményünkben dolgozó alkalmazottak, mindenki által ismert és elfogadott értékelési rendjét tartalmazza, mely az alapdokumentumainkban megfogalmazott alapértékekre támaszkodik. Hivatkozások:  Pedagógiai program  SZMSZ  A pedagógus munka értékelése  Jogi szabályozás Felelősség és hatáskör: Az eljárásban meghatározottak szerint. Meghatározások: Folyamatszabályozás: a vezetői kör által kidolgozott, standardizált szabályozás. Vezetői ellenőrzés értékelési dokumentumai:  Óralátogatások feljegyzései  Tanmenetek ell. listája (Vezető ellenőrzi a meglétét, minőségét)  Adminisztráció ell. listája  Naplóvezetés, anyakönyv, bizonyítvány, ellenőrzők kitöltésének megléte  Felkészítő tanárok versenyeredményei  Értékelési szempontok: minőségi munkavégzésért járó kereset kiegészítés elosztásának elvei, elvárások. Kompetencia-térkép: tartalmazza a pedagógusok feladatkörét, képzettségét, szakmai érdeklődését, továbbképzéseken való részvételét. Bizonylatok: az eljárás során keletkező nyilvántartások, feljegyzések, rögzített adatok. Minőségirányítási utasítások: a minőségirányítási vezető, a folyamatgazdák által jóváhagyott rendelkező leírásai, észrevételei. Az eljárás működtetése a PDCA ciklusnak megfelelően történik. Az értékeléshez felhasznált dokumentumok: HPP, SZMSZ, Küldetésnyilatkozat, különböző szabályozók, munkaköri leírások, jogi szabályozók, KJT, a vezetői ellenőrzés folyamatának kimenőadatai.

38

A tanév során a szűk iskolavezetés (ig. + helyettes) értékeli a dolgozókat az eljárásnak megfelelően. Az összegző értékelés vázlata  Szakmai felkészültség  A tanulókhoz való viszony  A tanulók teljesítménye  Tanórán kívüli tevékenység  Kollegalitás A belső értékelési rendszer működtetése Az eljárás az intézményben foglalkoztatott pedagógus és nem pedagógus alkalmazott teljes tevékenységére alkalmazandó. Tartalma: Pedagógusok érékelésének folyamata Pedagógusok értékelési szabályzata (értékelés gyakorisága, értékelendő nevelő kiválasztása, az értékelés területei az értékelés módszere, keletkezett bizonylatok elhelyezése, megőrzése) Mellékletek: (feljegyzések az óralátogatásról, tanulói, szülői kérdőív, önértékelő lap, összefoglaló értékelő lap. A nem pedagógus munkatársnál az előzőeknél felsorolt mellékletekben megjelenő információk értelemszerűen nem szerepelnek. Ösztönző rendszer működtetése A szabályozás azt a célt szolgálja, hogy az anyagi és erkölcsi elismerés az intézmény alapelveire és jogszabályokra épülve működjön és ösztönözze alkalmazottainkat. A szabályozás tartalmazza a pedagógusok minőségi munkájáért járó kereset kiegészítés odaítélésének eljárásrendjét (tevékenység/feladat, idő, gyakoriság, érintettek, felelős, bizonylatok). Mellékletként ehhez kapcsolódik egy szempontsor pontértékekkel, a fenntartó által nyújtott kereset kiegészítés, pénzjutalom, magasabb szintű elismerések, címek adományozása. Nem pedagógus munkatársak esetében az önkormányzat által nyújtott keresetkiegészítés, pénzjutalom, címek adományozása, és egyéb ösztönzések szerepelnek.

39

Jogi szabályozók hozzáférhetősége, megismerése, betartása Az intézmény vezetése folyamatosan gondoskodik arról, hogy az intézmény teljes működését szabályzó jogi dokumentumok, különböző szintű rendeletek, a fenntartó, valamint az intézmény belső szabályozói hozzáférhetők legyenek, azokat az intézmény alkalmazottai megismerjék és betartsák. A külső és belső jogi szabályozók betartásának biztosítása kétféle úton valósul meg az intézményben: Egyrészt a vezetői ellenőrzés feladata a jogi dokumentumok által megszabott előírások betartásának folyamatos figyelemmel kísérése.

Ellenőrzés, mérés – értékelés jelenlegi helyzete A tervező munka alapos, az éves munkaterv a pedagógiai program éves szintű lebontása, feladatosítása felöleli a szervezet minden területét. Az ellenőrzés és értékelés szabályozott. 5 évre szóló értékelési tervük van, átfogó szisztéma szerint végzik az ellenőrzést és értékelést. Mérések:  Tanulói:  értékorientációs vizsgálat.  elégedettségmérés.  szülői elégedettségmérés;  nevelőtestületi klíma;

40

Intézményi minőségirányítási rendszer Az intézmény minőségirányítás rendszere - objektív tények és racionális megfontolások figyelembe vétele mellett -, a küldetés, a minőségpolitika és a jövőkép hármas logikai egységén alapul. Eszerint a küldetést az intézmény létindokának tekinti, a jövőképet az időben legtávolabbi stratégiai cél részletes és szubjektív optimizmust sugalló kifejtéseként fogja fel, míg a minőségpolitikát a jelent a jövővel összekötő cselekvéssorozat (folyamat) minőségügyi szempontból történő megközelítésének alapelveként értelmezi. Természetesen a fenntartói minőségfejlesztési elvárások figyelembevételével. A fenntartói intézkedési tervnek ill. az intézményműködést szabályozó minőségirányítási programnak koherenssé kell válnia. Az így összehangolt fenntartói minőségirányításnak, illetve az ehhez kapcsolódó intézményi belső mérés-értékelési tevékenységnek biztosítania kell a megelégedést kiváltó, hatékony, minőségi oktatást. A helyi oktatásfejlesztési stratégiák kifejtése, megtervezése mellett így tervszerűvé válhat :  a helyi közösségek elvárásainak, elégedettségének felmérése,  az oktatás résztvevőinek bevonása a helyi döntéshozatalba,  az oktatásirányítás és az intézmény minőség alapú önértékelése.

41

A minőségfejlesztési rendszer KT 40. § (12) a működést szabályozó folyamatokat, ennek keretén belül pedig az alábbiakat;  a vezetési,  tervezési,  ellenőrzési,  mérési, értékelési feladatok végrehajtását és annak intézményi szervezeti kereteit határozza meg. Intézményünkben a stratégiai tervezés egyenértékű a Pedagógiai Programmal, mely tartalmazza az alapelveket és hosszú távú céljainkat, leírja pedagógiai folyamatainkat. Elkészítettük a stratégiai tervezés eljárását. Az éves tervezés, a hosszú távú célok éves megvalósítási tervét tartalmazza. Elkészítettük a vezetői ellenőrzés folyamatszabályozását, amely megjelöli a működés azon területeit, melyet ellenőrizni kíván, az ellenőrzést végző személyeket és a felülvizsgálat módját.

A partnerek azonosítása, igényeinek és elégedettségének mérési, eljárásrendje A közvetlen partnerek azonosítása, igényfelmérése és elégedettségének mérése évenként történik. Ezek alapján meghatározzuk a feladatok prioritását. Évenkénti gyakoriságú igényfelmérés: választható tanóra. Kétévente:

választható tanórák folytatása.

Négyévente: teljes körű partneri elégedettségvizsgálat.

Szabályozott folyamat, lépésekkel, azok be-és kimeneteivel felelősség és hatáskörökkel, keletkezett dokumentumokkal és bizonylatokkal. Tartalmaz továbbá: Partneri adatbázist (azonosított partnerek) Szempontlistát a partneri igényméréshez Részletes szempontlistát (területek és partnerek) Mérési rendet (a partnerek megnevezésével, a mérés módszerével a mintavételi eljárással a mérés gyakoriságával/időpontjával, a partnerek tájékoztatásával)

42

Partnerazonosítás Közvetlen partnereink a tanulási-tanítási és nevelési folyamat elsődleges szereplői: - tanulók - pedagógusok - más, a pedagógiai munkát segítő munkatársak - szülők - fenntartó Közvetlen partnereink mindazok a megrendelők, akik valamely szabályozó rendszeren keresztül társadalmi és szakmai igényeket fogalmaznak meg vagy közvetítenek az intézmény felé, illetve akik együttműködésükkel segíthetik az intézményt célunk elérésében. Közvetett partnereink: - alapítványok, - művelődési házak - stb A minőségfejlesztő munka alapvető értéke a partnerközpontúság. A partnerek elvárásait komolyan kell venni, folyamatosan tájékozódni kell ezeket illetően. Elvben ma már mindenki egyetért azzal, hogy az iskola is szolgáltató intézmény, de úgy gondoljuk, hogy egy mélyebb intézményi szemléletváltásra van szükség, és ez lassú folyamatnak ígérkezik. A partnerközpontúság elsősorban az iskolának fontos. A napi munka során leginkább partnereink visszajelzéseiben bízhatunk, az országos követelmények csak keretet adnak az iskolai munkához. A partnerközpontú működés a különböző partneri csoportok elvárásainak folyamatos megismerését, összedolgozását, szakmai célokká emelését és azok megvalósítását jelenti. /Nem egyedi igények azonnali és kritika nélküli kiszolgálásáról van tehát szó/

Igény és elégedettség mérése Ahhoz, hogy a partnerek elvárásaiból szakmai célok legyenek, mindenekelőtt arra van szükség, hogy ismerjük meg ezeket az elvárásokat. A program indításaként intézményünk nyitott önértékelést végez, mely kiterjed a belső és külső intézménykép felmérésére. A belső intézménykép magában foglalja az intézmény dolgozóinak véleményét az intézmény erősségeiről illetőleg gyengeségeiről /SWOT Ez a felmérés elkészült/ 43

Módszerek, eljárások Más-más módszer lehet eredményes a különböző partnerek igényeinek felméréséhez, az elégedettség méréséhez. Tanulói elvárások felmérése -

Diákönkormányzati munka során 

Kéthavonta tartott DÖK-gyűlés



Évente 2 alkalommal tartott iskolagyűlés



órák

-

Egyszerű kérdőívek

-

Kiscsoportos beszélgetések

-

Gyermekszervezetek

Szülői felvárások felmérése -

Szülői fórumok /szülői értekezlet évente kétszer/

-

Fogadóórák

-

Kérdőíves felmérés / - választható tárgy – évente/ - alkalomszerűen

-

SZMK –gyűlés

Munkatársak elvárásai -

Értekezletek, megbeszélések /havi rendszerességgel/

-

A munkatársak igényeinek és elégedettségének felmérése elsősorban a vezetők elkötelezettségét és néhány kollega érdeklődő segítségét igényli. A belső elégedettség megismerése és az annak alapján elhatározott javítási munkák megvalósítása

az

intézmény

jövőjének

intézményvezetés egyik kulcsfeladata.

44

egyik

meghatározója,

így

az

A panaszkezelési rend az iskolában

Panaszkezelés tanuló esetében: A panaszos problémájával a szaktanárhoz fordul. A szaktanár aznap vagy másnap megvizsgálja a panasz jogosságát, amennyiben az nem jogos, akkor tisztázza az ügyet a panaszossal. Jogos panasz esetén a szaktanár egyeztet az érintettekkel. Ha ez eredményes, akkor a probléma megnyugtatóan lezárul. Abban az esetben, ha a szaktanár nem tudja megoldani a problémát, közvetíti a panaszt azonnal az igazgató felé. Az igazgató 3 napon belül egyeztet a panaszossal. Az egyeztetést, megállapodást a panaszos és az érintettek szóban v. írásban rögzítik és elfogadják az abban foglaltakat, így az egyeztetés eredményes. Amennyiben a probléma megoldásához türelmi idő szükséges, 1 hónap időtartam után az érintettek közösen értékelik a beválást. Ha a probléma ezek után is fennáll, a panaszos képviselője jelenti a panaszt a fenntartó felé. Az iskola igazgatója a fenntartó bevonásával 15 napon belül megvizsgálja a panaszt, közös javaslatot tesznek a probléma kezelésére. A fenntartó egyeztet a panaszos képviselőjével, amit írásban is rögzítenek. A folyamat gazdája az igazgató/igazgató helyettes, aki a tanév végén ellenőrzi a panaszkezelés folyamatát, összegzi a tapasztalatokat. Ha szükséges, elvégzi a korrekciót az adott lépésnél, és elkészíti a beszámolóját az éves értékeléshez. Panaszkezelési eljárásrend az alkalmazottak részére: A panaszkezelési eljárás célja, hogy az iskolában történő munkavégzés során esetlegesen felmerülő problémákat, vitákat a legkorábbi időpontban a legmegfelelőbb szinten lehessen feloldani, megoldani. Az alkalmazott panaszát szóban vagy írásban eljuttatja ahhoz a személyhez, aki a felelőse annak a területnek, ahol a probléma felmerült. Az adott területek felelőseit a felelősségi mátrix tartalmazza.

45

A felelős megvizsgálja 3 napon belül a panasz jogosságát. Ha a panasz nem jogos, akkor a felelős tisztázza az ügyet a panaszossal. Ha a panasz jogosnak minősül, akkor a felelős 5 napon belül egyeztet a panaszossal. Ezt követően a felelős és a panaszos az egyeztetést, megállapodást írásban rögzítik és elfogadja az abban foglaltakat. Ebben az esetben a probléma megnyugtatóan lezárult, rögzítés feljegyzésben. Amennyiben a panasz megoldásához türelmi idő szükséges, 1 hónap időtartam után közösen értékeli a panaszos és a felelős a beválást. Ha a türelmi idő lejártával a probléma nem oldódott meg se a felelős, se az igazgató közreműködésével, akkor az igazgató a fenntartó felé jelez.

15 napon belül az iskola igazgatója a fenntartó képviselőjének bevonásával megvizsgálja a panaszt, közös javaslatot tesz a probléma kezelésére – írásban is. Ezután, a fenntartó képviselője, az igazgató egyeztetnek a panaszossal, a megállapodást írásban rögzítik. Amennyiben türelmi idő szükséges, 1 hónap időtartam után közösen értékelik a beválást. Ha ekkor a probléma megnyugtatóan lezárult, a megoldást írásban rögzítik az érintettek. Ha a panaszos eddig nem fordult problémájával a munkaügyi bírósághoz, akkor most már csak oda fordulhat. Az eljárást törvényi szabályozók határozzák meg. A folyamat gazdája az igazgató, aki tanév végén ellenőrzi a panaszkezelés folyamatát, összegzi a tapasztalatokat. Ha szükséges, elvégzi a korrekciókat az adott lépésnél, és elkészíti a beszámolóját az éves értékeléshez.

A kulcsfolyamatok felelősségi mátrixa; Folyamat

Felelős

2.

Stratégiai tervezés /Intézkedési terv PP/ Éves tervezés

Igazgató, fenntartó Igazgató

3.

Vezetői ellenőrzés

4.

Irányított önértékelés

Igazgató és helyettese Igazgató

5.

Partnerek azonosítása,

Igazgató

1.

46

Határidő

Érintette k Nevelőtestület Nevelőtestület

Tanévkezdés (09. 30.) Folyamatos Nevelőtestület 2005. jún. Nevelőtestület Folyamatos Partnerek

Informáltak Nevelőtestület Nevelőtestület Nevelőtestület Nevelőtestület Partnerek

6. 7. 8.

igényeinek és elégedettségének mérése Információ áramlás biztosítása Továbbképzési rendszer működtetése Belső értékelési rendszer (munkatársak értékelése)

Ösztönző rendszer működtetése (szolgáltatások) 10. Eszköz, felszerelés, épület biztosítása (infrastruktúra) 11. Pénzügyi folyamatok 9.

12. Egyéb kiszolgáló folyamatok 13. Beiskolázás

Igazgató Igazgató Igazgató és helyettese

Nevelőtestület Nevelőtestület Nevelőtestület

Igazgató és Folyamatos Nevelőhelyettese testület Igazgató,fen Tanulók, ntartó dolgozók Igazgató,fen Tanulók, ntartó dolgozók Igazgató és helyettese Igazgató Nevelőtestület Igazgató és Nevelőhelyettese testület Igazgató, Nevelőfenntartó testület

14. Módszertani eszköztár és kultúra 15. A művészeti tanulás támogatása 16. Az adott csoport Igazgató előrehaladására vonatkozó éves pedagógiai tervezés (tanmenet) 17. A tanuló értékeléséhez Igazgató szükséges közös követelmények és mérőeszközök 18. Pedagógusok együttműködése Igazgató

19. Az intézmény működésének Igazgató és éves értékelése helyettese 20. A végzősök nyomonkövetése Tanárok

47

Nevelőtestület Nevelőtestület Nevelőtestület Nevelőtestület Fenntartó

Nevelőtestület Nevelőtestület Nevelőtestület

Tanulók

Igazgató

Nevelőtestület

Igazgató

Nevelőtestület Nevelőtes tület Adott intézmények

Nevelőtestület Nevelőtestület

Az intézményértékelés területei, az értékelés módjai /hosszabb távú feladattervek/ Területek 1.1. FELTÉTELRENDSZER Tárgyi feltételek Épület, környezeti jellemzők A minimális felszereltség A PP teljesítéséhez szükséges eszközök Társadalmi feltételek (mikro és makrokörnyezeti elemek Elvárások, elégedettség Szociokulturális háttér Munkaerő-piaci környezet Pénzügyi feltételek Intézményi költségvetés Egyéb források, pályázatok, alapítványok 1.2. HUMÁN TÉNYEZŐK A pedagógusok minősége Korosztályi arányok, végzettség, kompetencia Mesterségbeli tudás, tudományos munka, tanulók menedzselése, a tanítás minősége Pedagógiai munkát segítők Eredményesség Tanulók felkészültsége Tanulmányi eredmények, vizsgák, versenyeredmények Továbbtanulás, lemorzsolódás Alapkészségek szintjei Nevelési eredmények Tanulási motiváció, attitűd Szociális és pszichológiai készségek

Az értékelés módjai Adatbázis Önértékelés Éves statisztikai elemzések

Értékelést végzi Kétévenként Igazgató, igh.

Sikerkritérium Az intézmény feleljen meg a taneszköz jegyzékben előírtaknak

A partneri igényfelmérés értékelésének megküldése a fenntartóhoz Adatbázis Önértékelés Pénzügyi előírások alapján Adatbázis Önértékelés Önértékelés

Kétévenként Igazgató és helyettese

Elvárásoknak megfelelés

Évenként Igazgató, fenntartó

Önköltség csökkentése

Továbbképzések célvizsgálata Munkaerő-gazdálkodási, költségvetési, továbbképzési terv áttekintése. Értekezleteken. Az intézményi mérések mellett külső szakértőtől megrendelt szakmai ellenőrzések a mindenkor rendelkezésre álló források (pályázat, fenntartói döntés) függvényében

Igazgató

Tanárok Külső szakértők

Tanárok 48

Maximális szakos ellátás, szakvizsgások számának növelése. Publikálás.

Tanulmányi átlagok megőrzése, Hozzáadott értékek kimutatása A városi, megyei, országos tanulmányi eredményekben előrelépés. Tanulási attitűd, feladatiránti 48

1.3. SZERVEZET ÉS MŰKÖDÉS Struktúra és vezetés Tanügy-igazgatási tevékenység, dokumentáció, szabályozottság A vezetés minősége, elfogadottság

Önértékelés Adatbázis Törvényességi ellenőrzés Az intézményi minőségfejlesztés

Pedagógiai folyamatok Nevelési, oktatási program Tanulásirányítás Teljesítménykövetés Különbségek kezelése

Kétévenként Igazgató

részeként elvégzett mérések értékelésének megküldése a

Az népszerűségi indexének növekedése A fenntartó, testület elégedettsége.

Igazgató - Fenntartó

fenntartónak

Szervezeti kultúra Értékek, célok, elvek, normák Problémamegoldás, konfliktuskezelés Tantestületi, tanítási klíma

elkötelezettség növelése. A tanulás minőségi javulása.

Magasabb vezetői önértékelés a megbízás 4. tanévének végén Önértékelés Az intézményi minőségfejlesztés részeként elvégzett, szervezeti kultúrára vonatkozó mérésértékelés eredményeinek megküldése a fenntartónak Önértékelés A 2004/2005. tanév kiemelt vezetői ellenőrzési szempontja

Kétévenként Igazgató, A tantestületi elégedettség fejlődése

Igazgató, Tanárok

A neveltségi szint növekedése A tanulmányi átlag növekedése A differenciált tanítás elterjedése

55

49

Milyen mutatók alapján értékelhető az alapfokú művészetoktatási intézmény nevelő-oktató munkája?

1. A helyi művészetoktatási-nevelési program megvalósításával elért eredmények (szakmai, személyi, tárgyi) 2. Az alapfokú művészetoktatási intézmény eredményes (belső, külső) szakmai kezdeményezései, produkciói 3. A művészeti nevelés eredményei, a gyermek(ek) művészi kifejező képességének kibontakoztatása, művészi produkciói, alkotó beállítódása 4. Alkotó pedagógiai klíma, komfortérzés, otthonosság jellemzői az intézményben 5. Az intézmény szolgáltatásának eredményei 6. A közös művészeti tevékenység hagyományai, az ünnepek sikerei 7. A nevelőtestületi klíma, a személyiségformálás jellemzői 8. Az intézmény szakmai, személyi és eszközi feltételeinek optimális hasznosítása 9. A nevelőtestület szakmai-személyi súlya a művészeti életben 10. Az önképzés sikerei, eredményei, továbbképzéseken való részvétel 11. A nevelőtestület publikációs, alkotó művészeti tevékenysége, mint modell 12. Szakmai területeken való közreműködés sikerei 13. A takarékos és célszerű gazdálkodás mutatói

55

50

Az éves belső ellenőrzési-értékelési rendszer vázlata Terület

Szempont

Ellenőrző értékelő Időpont az intézmény egészére vonatkozóan

Módszer

Eszköz

Forma

pedagógiai program

nevelési és oktatási célok megvalósulása. Intézmény, intézményvezetés menedzselés, kapcsolattartás

tanév végén évente egyszer

dokumentum elemzések

helyi tanterv, munkaterv, tanmenetek

kerettanterv, helyi igények

tanév végén, évente

dokumentumelemzése k

naptári év és tanév végén

dokumentumok elemzése

évente

dokumentumelemzés

írásban

negyedévente, ill. év elején, év dokumentumelemzés végén

szóban, írásban

tanárok

törvényes gazdálkodás, költségvetés, pályázati pénzek Igazgató és a fenntartó felhasználása, elszámolás munkáltatói törvényesség a személyzeti igazgató feladatok munkában naplók, anyakönyvek, bizonyítványok, vezetése, tanügyi feladatok ig. helyettes statisztikák, tantárgyfelosztás, órarend épület, az oktatás-nevelés igazgató, igh. berendezés feltételeinek számbavétele a PP megvalósításának Taneszközök Igh. feltételei, a törvény előírásai belső továbbképzések, Tanárok munkája versenyek, bemutatók ig. helyettes szervezése az intézményi beiratkozások, elégedettségek, munka, Diákok, szülők elvárások beiskolázás Gazdálkodás

rendezvények

helyszín, létszám, színvonal

ig. hely.,

évente

kérdőívek

írásban szóban, írásban

beszámoltatás írásban

megfigyelés

tanév elején félévente

megfigyelés, beszélgetés

kérdőívek

szóban, írásban

tanév végén

kikérdezés

interjú, kérdőív

szóban, írásban

amikor aktuális megfigyelés 51

átruházott ellenőrzési jogkörök

ellenőrzés minősége

igazgató

folyamatos

52

beszámoltatás

jelentés

szóban, írásban

alkalmazottakra vonatkozóan pedagógusok munkája

minőségi munka végzése, pályakezdő pedagógusok, új ig. hely., igazgató kollégák

Iskolatitkár munkája

munkavégzés minősége, munkabeosztás módosítása

tanügyi dokumentumok, Ig. hely munkája belső ellenőrzés hatékonysága

ig. hely.

folyamatos

óralátogatás, dokumentumok jegyzőkönyv elemzése, megfigyelés

szóban, írásban

folyamatos

megfigyelés

szóban, írásban

igazgató a tanulókra vonatkozóan

nevelési eredményesség

csoporton belüli kapcsolatok, tanulási szokások, neveltségi tanárok szint, magatartás

évente egyszer

kikérdezés, interjú, megfigyelés

tevékenységeken gyakorlatban keresztül

tantárgyi eredményesség

helyi tanterv követelményei, tanárok

1-2 évente

Bemutatók, versenyek

Tevékenységen keresztül

gyakorlatban

tanulmányi munka

átlagok, szorgalom, eredménytartás

ig. hely

év vége

Dok. elemzése

statisztika

írásban

Továbbtanulási eredmények

beiskolázás

ig. hely., tanárok

évente egyszer

adatgyűjtés

belső vizsgák

helyi tanterv követelményei tanárok

évente

vizsgák

kiemelkedő eredmények

versenyeken elért eredmények

tanárok

aktuálisan

adatgyűjtés

rendezvények

részvételi arány, önálló szervezés, színvonal

Igazgató és helyettese

aktuálisan

megfigyelés, beszámoltatás

tánctáborok

hatékonyságuk

tanárok, ig. helyettes

évente

beszámoltatás

53

írásban vizsgabálak

kérdőívek

írásban, szóban

Az intézményben folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási szempontjai A jól motivált tanulók a tudásért tanulnak. A közepesen vagy gyengén motivált tanulók azonban úgy tanulnak, ahogyan értékelik, és nem úgy, ahogyan tanítják őket. Nem mindegy, hogyan történik a tanuló értékelése, mert az a tanulóra visszaható, tanulását motiváló, módosító vagy éppen demotiváló típusú információ, mely a megerősítés révén fejti ki hatását, így magatartásmódosító erővel rendelkezik. A megerősítés hatékonysága erősen függ attól, hogy a pedagógus értékelő információja igazságos, érvényes és megbízható-e. A tanulói teljesítmények folyamatos szóbeli értékelése minden pedagógus oktató nevelő munkájába beépül, az osztályozás és az írásbeli értékelés, minősítés rendszere évfolyamtól és tantárgytól függően változik, annak részletes ismertetése a tantárgyi programok feladata. Az ellenőrzés során az életkori és tárgyi lehetőségek figyelembevételével a szóbeliség és a gyakorlat 50-50%-os arányának elérése kívánatos. Kiemelt szerepe van ebben a folyamatos ellenőrzésnek és értékelésnek. A pedagógiai értékelés célja: Átfogó tanulmányok egész időszakára kiterjedő személyiségfejlesztés, az önértékelési képesség kialakítása, s ezen belül az önálló tanulásra való képesség és igény kialakítása. A pedagógiai értékelés alapelvei:  legyen objektív, érvényes, megbízható,  sokoldalú, változatos értékelési formák,  feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak, a tantárgy jellegének,  ösztönző hatású legyen  nem lehet megtorló, fegyelmező jellegű  a szóbeli értékelés biztosított legyen  folyamatos legyen  kiszámítható legyen  legyen tárgyszerű ( mit, hol, miben hibáztunk, hogyan lehetséges a javítás)  megfelelő légkörben történjen ( minimális stressz mellett )

54

Ahhoz, hogy ezek az alapelvek megvalósulhassanak, világosan megfogalmazzuk, és a tanévek elején a tanulók tudomására hozzuk az egyes tantárgyak követelményeit. Az egységes követelményrendszert minden tanár köteles betartani. A pedagógiai értékelés lehetőségei, területei:  a tanulók tantervi követelményekhez

viszonyított

tényleges

teljesítményének minősítése  a tanulók egyéni eredményeinek viszonyítása korábbi teljesítményükhöz (hozzáadott érték)  a követelmény teljesítésének szintje alapján a korrekció és a további gyakorlás témáinak kijelölése a tanulócsoport eredményeinek viszonyítása országos, standardizált értékekhez  következtetés a tanítás és a tanulás hatékonyságára,  önértékelés, önálló tanulás. A további elemzések részletes háttérváltozókkal az alábbi területekre terjedjenek majd ki: A tanulók intézménnyel, illetve tanulással kapcsolatos általános viszonya; motiváció, elkötelezettség; az egyes tantárgyakkal kapcsolatos érdeklődés, aktivitás. A fiúk és a lányok teljesítményének különbsége az egyes tárgyi területeken; a különbségek mértéke nemzetközi összehasonlításban; a fiúk és a lányok tantárgyak iránti érdeklődésének különbségei; a tanulás iránti elkötelezettség terén fennálló különbségek; a tanulási stratégiákban és az önértékelésben tapasztalható nemek szerinti különbségek. A családi háttér és a tanulói teljesítmény összefüggései a szülők foglalkozása, iskolai végzettsége szerint; a család életszínvonala szerint; a család által biztosított kulturális javakhoz való hozzáférés és kulturális aktivitás szerint; a családi kommunikáció jellege, gyakorisága és minősége szerint, valamint a családszerkezet szerint. A tanulási környezet témakörben: az osztályt jellemző klíma; a tanári támogatás; a tanulók, a tanárok közérzetét befolyásoló tényezők; az oktatási beruházások eredménye vagy hiánya (pl. tanárhiány, eszközellátottság, oktatásra fordított források), a vezetés.  Az értékelés folyamata  Célok meghatározása és mintavétel  Értékelés funkciójának meghatározása:  Diagnosztikus

55

 Formatív /folyamat közbeni/  Szummatív  Az értékelés funkcióit gazdagítja a értékelés-mérés viszonyítási alapjának kérdése.  Normaorientált  Kritériumorientált  Módszer meghatározása (interjú stb.)  Feladatok szerkesztése (feladattipológia)  Felmérés megszervezése:  Egyidejűség !!! Diagnosztikus értékelés Helye: Régebben főleg oktatási folyamat (új év, új tantárgy, témakör) előtt. Ma már ez változott. Funkciója: Helyzetfeltárás, diagnózis, döntés előkészítés. Elsősorban a tanárnak szól, ne legyen minősítő. (Scriven, Bloom) Tanulás hatékonyságának javítása, valamint objektív megbízható minősítés. Formatív értékelés: (folyamatértékelés) Elsősorban a folyamat közben tapasztalt „hibák” okainak a feltárására, optimális megoldások keresésére irányul. A tanulási folyamat segítése (visszacsatolás, motiválás) Az értékelés fontos szempontjai:  Terjedjen ki a tanulás minden elemére;  Legyen pontos, konkrét és személyre szabott.  75 - 80% fölött legyen csak továbbhaladás;  Jegy adását kerüljük! Szummatív értékelés: célja, az elért eredmények megállapítása, ezek alapján kategóriákba sorolás, szelektálás és végső minősítés. Szummatív értékelés követ egy tanulási egység befejezését, melynek eredményessége lehet a következő egység tanulásának feltétele. Szummatív értékeléssel zárunk le egy iskolatípust, egy tanfolyamot egyaránt ami a végzést tanúsító okirat, bizonyítvány, oklevél kiadásának feltétele. Ez az értékelési forma a minősített tanuló számára azonban már nem ad lehetőséget a korrekcióra. Ez az értékelési

56

forma rendelkezik a legnagyobb múlttal, egyedüli alkalmazása azonban nem elégítene ki minden értékelési funkciót. Az értékelés funkcióit gazdagítja az értékelés-mérés viszonyítási alapjának kérdése.  normaorientált  kritériumorientált Kritériumorientált értékelés: Lényege, hogy a tanulók tudását egy bizonyos kritériumhoz vonatkoztatja Milyen mértékben rendelkezik az egyén – függetlenül a társaitól – a szóban forgó tulajdonsággal, és a tulajdonságnak ez a mértéke hogyan viszonyul egy (minimális, maximális, optimális, egyéb …) megadott értékhez, kritériumhoz. Normaorientált: amikor egy kiválasztott populáció átlagához viszonyítjuk a tanulók egyéni teljesítményét. Erre akkor van szükség, ha tanítványaink tudását más hasonló korú tanulók eredményeivel akarjuk összehasonlítani. A standard összehasonlítás erőteljes objektív látásmódot visz be az értékelés szubjektív közegébe.

Pedagógiai értékelési rendszer szerkezete: A tanulók ismereteinek és készségeinek folyamatos ellenőrzése és értékelése, (formatív vagy diagnosztikus) az előző tanítási órákon feldolgozott ismeretek rendszeres ellenőrzése önálló feleletek, és kérdésekre adott válaszok alapján szóban és írásban, havi értékelés és minősítés (jellemzően szummatív vagy diagnosztikus) félévi és év végi minősítés, (döntően szummatív vagy diagnosztikus) év végi vizsga. (szummatív) A formatív és diagnosztikus értékelés feladata a tanulási hibák és nehézségek differenciált feltárása a tanulás hatékonyságának javítása. Elsősorban tudáselemekre irányul, ezért szerepe az értékelési rendszer első két elemében jelentős. A szummatív értékelés lezáróminősítő, szelektív funkciója miatt az értékelési rendszer utolsó elemében válik dominánssá. A pedagógiai értékelés nem korlátozható az osztályozásra, annak differenciáltnak, azaz egyénre szólónak kell lennie. Az értékelési funkciók megfelelő alkalmazásával elérhető,

57

hogy a tanár egyszerre legyen szigorú és objektív a szummatív értékelésben, illetve türelmes, megengedő a más /formatív/ értékelésben. A pedagógiai értékelés súlypontjai:  a

továbbhaladáshoz

szükséges

legfontosabb

jelenségek,

fogalmak,

összefüggések, törvények ismerete, értelmezése  Bloom -féle kognitív műveletek (ismeret, megértés, alkalmazás, magasabb rendű alkalmazás)  Nagy József és mtsai. által kialakított kognitív műveletek (felismerési, kapcsolási, kivitelezési és értelmezési szint)  az oktatás eredményeként kialakult képességek ellenőrzése  a továbbhaladás feltétele a minimum követelményeinek teljesítése.

58

A tantárgyi és nevelési mérések részletezése

Tanárok

Első év kezdéskor

Részletes elemzés

59

Oktatás

Tanárok összeállítása alapján

Tanárok

Az előző évek átlaga Konkrét intézkedések a hosszú távú célok elérése érdekében, Optimális felzárkóztatásra begyakorlottság szorulók fejlesztése

Vizsgált terület

Igazgató

Intézkedés tartalma és szervezeti szintje

Dokumentum-elemzés Félévkor és a tanév beszámoló (statisztikák, naplók) végén beszámoló

Elfogadható érték

Az ellenőrzés–értékelés felelőse (igazgató)

Az ellenőrzés–értékelés dokumentációja (elhangzott beszámoló, jelentés)

Az értékelés rendszeressége, ellenőrzési időpont

Bemeneti mérés

Az ellenőrzés eszközei és módszere (statisztikaelemzés, dokumentumelemzés)

Feladat megnevezése, amit értékelnünk kell Tanulmányi eredmény

a tanórákon a frontális Félévkor minden és egyéni, csoportos évfolyamon tanulási formák aránya, az egyéni fejlesztési terv szerint tanuló diákok száma,

beszámoló

Viselkedés-kultúra

Kérdőíves felmérés, kétévente megfigyelés, szociometriai felmérés Dokumentum-elemzés évente

Részletes elemzés

Házirend, ügyeleti rend

Igh. tanárok

Minden hátrányos helyzetű, tanulásban akadályoztatott gyermekre készüljön fejlesztési terv

Konkrét intézkedések a hosszú távú célok összevetése

Statisztika, Beszámoló

Tanárok

Egységes betartható követelmények

Elismerések elmarasztalások

Dokumentum-elemzés Félévkor és a tanév Beszámoló, (statisztikák, naplók) végén félévi statisztika

Tanárok

Lehetőleg több legyen a dicséretek száma

Légkör, klíma

Klíma tesztek

Tanárok

Lehetőleg minden gyermek jól érezze magát az intézményben!

Kétévente

Részletes elemzés

60

Nevelés

Gyermekközpontúság (differenciált tanulás, egyéni, személyre szabott értékelés)

Veszélyeztetettség

Prevenciós programok

Dokumentum-elemzés évente (napló)

Statisztika, Beszámoló

Tanárok

Pontos kimutatás!

évente

Beszámoló

Tanárok

Káros szenvedély mentes intézmény

61

Szöveges minősítés Félévkor és tanév végén általában tantárgyanként egy-egy osztályzattal történik a tanulói teljesítmények értékelése. Osztályzatok: kitűnő (csak tanév végén) - jeles (5) - jó (4) közepes (3) - elégséges (2) -elégtelen (1). A szöveges minősítés alapelvei:  Pontosan megfogalmazott követelményrendszer alapján történjen  A pedagógus legyen tisztában az értékelése céljával  Az értékelés szolgálja az egyén fejlesztésének stratégiáját  Minimalizálja a tanári szubjektivitást  Hasson pozitívan a tanulói személyiség fejlesztésére  Törekedjen a sokféleségre (megfigyelés, szóbeli, írásbeli tevékenység, szocializáció, egyéni személyiségvonások, domináns tanulási stratégia, attitűd, ismeret, kreativitás)  Az értékelés alapjául szolgáló mérések legyenek megbízhatóak és érvényesek  Legyen érthető annak számára, akinek szól (gyerek, szülő)  Lehetőleg rövid, lényegretörő legyen.

62

Az intézmény teljesítmény-értékelésének szempontjai és értékelési rendje Teljesítmény-értékelés célja A lezajlott és minősített folyamatok összevetése az eredményekkel. Az intézmény Helyi Pedagógiai- és Intézményirányítási Programjában megfogalmazott stratégiai céljaink hatékony működését támogató humán-erőfejlesztési eszköz. A szervezeti és vezetési kultúránk megerősítése a stratégiai tervekben értékként megfogalmazottakkal. Hatékonyság, eredményesség, munkamorál, tervezés, szervezés, értékelés, ellenőrzés. A vezetők és pedagógusok munkájának megítélését – erősségeinek megállapítását – és a fejlesztendő területek kijelölését helyezi középpontba. Az oktatás-nevelés szakmai színvonalának emelésére irányul, segít abban, hogy a tanár képet alkothasson arról, hogy teljesítményét hogyan ítélik meg intézményében a vezetők, a partnerek. A megítélést a közösség által elfogadott kritériumrendszer alapján, team munkával végezzük. Segíteni az egyéni problémák feltárását, tanácsadással elősegítjük a Kollegák szakmai fejlődését. Az értékelés döntéseket alapoz meg, motivációs eszköz az intézményben. A teljesítmény-értékelés tárgya: A korrekt teljesítmény-értékelés eszköze a célok szellemében kialakított a nevelőtestület által elfogadott elemekből áll, adatok szolgáltatására alkalmas területeket vizsgáló rendszer.

A teljesítmény-értékelés alapjai és összetevői: Az értékelő-rendszerünk három egymást kiegészítő alapra épül: 1. Az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzített, a pedagógus munkakör általános személyre szóló elemeket tartalmazó munkaköri leírásra. 2. A munkaköri leíráson túlmutató, a pedagógusi munka szerepszintjeit átfogó képességeken és készségeken alapuló szelektív, de a vizsgált területeken kellően részletes norma kritériumrendszerére. 3. Az előző értékelési ciklus végén született egyénekre vonatkozó megállapítások. Erősségek és fejlesztendő területek eredményei.

63

4. A teljesítmény-értékelés vizsgálandó területei: Az értékelés során az adott tanévre vonatkozó adatokat és tapasztalatokat használjuk fel:  a tanórai oktató-, nevelőmunka, a pedagógus szakmai felkészültsége  a tanórán kívüli tevékenységek, rendezvények, események, versenyek eredményessége  dokumentum-ellenőrzés tapasztalatai  a pedagógus adminisztrációs feladatának ellátása  a tanulók véleménye a tantárgy iránti attitűd vizsgálat formájában  a partnerekkel való együttműködés, kapcsolattartás (szülő – pedagógus, pedagógus-pedagógus, pedagógus-vezető, pedagógus-tanuló, stb.)  személyes

tulajdonságok

(megbízható,

pontos,

következetes,

kiegyensúlyozott, feladatvállalásban aktív, empátia)  közösségalakító tevékenysége (szabadidő szervezés, csoport, intézményi szinten, tantestületben, konfliktus kezelés)  munkakörhöz kapcsolódó megbízatások

64

A vizsgálandó terület legfontosabb formai és tartalmi indikátorai:

Formai indikátorok

Tartalmi indikátorok

Törvényes munkaidő kitöltése

Tantervi anyag megtanítása

Tanítási óra pontos kezdése, befejezése

A helyi tanterv szerinti tanítási anyag kialakítása, módosítása

Az adminisztrációs kötelezettség teljesítése

Tanulók

tanulmányi

teljesítményének

pedagógiai program szerinti értékelése Részvétel a nevelőtestület munkájában Munkakörhöz

kapcsolódó

Szülők tájékoztatása

megbízások Munkatervi

Kjt.,munkaköri leírás szerint

célok

és

sikerkritériumok

szembesítése (szakmai végzettség szerint)

Résztétel az intézmény stratégiai terveinek A tanulók pedagógiai program szerinti összeállításában

értékelése

Részvétel a stratégiai tervek megvalósí-

Tananyag – és tanítási módszerspecifikáció

tásában, ellenőrzésében, értékelésében

a tanulócsoport és az egyes tanulók igényei szerint

Saját tevékenységünk ellenőrizhetővé és Bekapcsolódás az IMIP ellenőrzési és értékelhetővé tétele (nyílt nap, óralátogatás) Folyamatos

rendelkezésre

állás

–

értékelési feladataiba

a Elismerések, jutalmak odaítélésének való

partnereknek

megfelelés

Kezdeményezőkészség a nevelőtestületben

Szakmai publikációk, előadások, bemutatók írása – tartása

Az iskola képviselete külső megbízatások A tanítványok körében rendelkezésre állás esetén (nevelőtestület igényei szerint)

nem tanári szerepben

A pedagógusok teljesítmény-értékelésének eljárásrendje A vezetői értékelés minden pedagógusra kiterjedő személy szerinti értékelés. Az igazgató az adott szempont érvényesülését vagy érvényesülés hiányát regisztrálja az értékelő lapon.

65

A teljesítmény-értékelés ciklusai:

-

A teljesítmény-értékelés teljes ciklusa két tanév

-

A két tanév alciklusokra tagolódik Bevezetéskor a következő ütemezést követtük:

-

I.

Alciklus: 2007/2008. tanév – 2007. 08. 25 – 2008. 06. 30.

II.

Alciklus: 2008/2009. tanév - 2008. 08. 25 – 2009. 06. 30.

Az I. és II. alciklusban értékelésre kijelölt pedagógusok névsorát az intézményvezető jelenti be a tanévnyitó tantestületi értekezleten. A bejelentett névsor a tanév éves munkatervének melléklete.

-

Az egyenletes terhelés miatt a tantestület értékelését 50-50 %-ban osztja meg alciklusonként.

-

Az alkalmazás első évében az újonnan érkező pedagógust nem jelöli. A teljesítmény-értékelést ilyen esetben a munkavállalás második évében teszi meg.

A pedagógus teljesítmény-értékelését végző Értékelő TEAM Az értékelést az intézményvezető megbízásából és az értékelésre kijelölt pedagógusok névsorának bejelentésekor, szintén bejelentett értékelő TEAM végzi. Az Értékelő TEAM tagjai: Vezető:

A tagozat igazgatóhelyettes

Tagjai:

Az

értékelő

tanár

tantárgyának,

illetve

tantárgyainak

megfelelő

szakvezetők. Minőségirányítási felelős vezetők Vezető:

Intézmény igazgató

Tagjai:

Tagozatának megfelelő igazgatóhelyettes Minőségirányítási felelős A közösség tagjai közösen egy értékelő lapot töltenek ki.

Vezető feladata: -

Felel a határidők pontos betartásáért. 66

-

Szervezi és irányítja az általa vezetett értékelő TEAM munkáját.

-

Óralátogatást végez a pedagógus által tanított tantárgyak óráin, tantárgyanként minimum egy-egy órát.

-

Az óralátogatás értékelését, megbeszélését legkésőbb a látogatási napot követő napon (helyes, ha azon a napon történik) elvégzi, amit írásban rögzít és a látogatott pedagógussal aláíratja.

-

Begyűjti a meglátogatott nevelőtől az önértékelő lapot.

-

Figyelemmel kíséri a pedagógus munkaköri leírásában megfogalmazottak teljesítését.

-

Feljegyzéseket készít a nevelő tanórán kívüli munkáiról.

Az Értékelő TEAM tagjainak feladata

Szak vezetők: Legalább egy óralátogatást végez a tanszakhoz tartozó értékelésre kijelölt pedagógusnál. Elvégzi az óralátogatási megbeszélést, azt írásban rögzíti. -

Begyűjti az óralátogatási önértékelő lapot

-

Feljegyzést készít a pedagógus dokumentumairól (tanmenet, munkaterv, egyéni foglalkozási terv, napi-heti tervek)

-

Az értékelő megbeszélésen éves megfigyelései alapján írásos véleményt készít a pedagógus tanórán kívüli összes tevékenységéről.

-

Az óralátogatásról írásban készített feljegyzéseit három napon belül leadja az értékelő TEAM vezetőjének.

Minőségirányító felelős: -

Megíratja a tanulókkal a tantárgy iránti attitűd kérdőívet és értékeli.

-

Figyelemmel kíséri az iskolai és minőségirányítási munkatervben megjelölt vagy év közben vállalt egyéni vállalások teljesítését.

-

Figyelemmel kíséri a partnerekkel való kapcsolattartás elvének megvalósítását.

Az értékelő TEAM tagjai az információgyűjtés eljárás rendje alapján dolgoznak.

67

A teljesítmény-értékelés mérőegysége A teljesítmény-értékelést egy négyjegyű értékelési skála szerint végezzük. A Közoktatási törvény 40. §-ának (12) bekezdésében szabályozott minőségirányítási programban a teljesítményértékelési szempontok mellett meg kell állapítani az egyes szempontok értékelésekor adható maximális pontszámokat is, az alábbiak szerint: a.) b.) c.) d.)

kiemelkedő minősítés három pont, megfelelő minősítés kettő pont, kevéssé megfelelő minősítés egy pont, nem megfelelő minősítés nulla pont.

A teljesítményértékelés eredményét a maximális pontszámnak a ténylegesen adott pontszámokhoz viszonyított aránya alapján a következők szerint kell meghatározni: a.) b.) c.) d.)

nyolcvantól száz százalékig kiválóan alkalmas, hatvantól hetvenkilenc százalékig alkalmas, harminctól ötvenkilenc százalékig kevéssé alkalmas, harminc százalék alatt alkalmatlan

minősítést kap az alkalmazott. Ettől eltérően az alkalmazott alkalmatlan minősítést kap, ha legalább egy minősítési szempont értékelése nem megfelelő. Értékelési skála: 1 Az elvárt szintet nem éri- vagy csak részben éri el. A teljesítmény néha eléri az elvárási szintet, de további fejlődésre van szükség. 2 Az elvárt szintet eléri A teljesítmény rendszeresen eléri az elvárt szintet „Tudja mit és hogyan” csinál. 3 Az elvárt szintet felülmúlja A teljesítmény általában felülmúlja az elvárt szintet. Alapos szakértelemmel és tudással rendelkezik. 4 Az elvárt szintet folyamatosan felülmúlja A teljesítmény rendszeresen felülmúlja az elvárt szintet. Figyelemre méltó teljesítmény és kivételes mentori képesség. Minden olyan esetben, amikor jogszabály a munka értékelése tekintetében, illetőleg valamely jogkövetkezmény- ideértve a munkaügyi jogvita kezdeményezésének a

68

lehetőségét is- alkalmazásakor minősítést említ, azon a közoktatási intézményben foglalkoztatottaknál a teljesítményértékelést, illetve annak eredményét kell érteni A jelenleg érvényben lévő, 2007-ben módosított IMIP a fentiek alapján úgy módosul, hogy az abban 1-4-ig terjedő értékelési skála pontszámai 0-3-ra módosulnak. A teljesítményértékelés eredménye ennek megfelelően KIVÁLÓAN ALKALMAS, ALKALMAS, KEVÉSSÉ ALKALMAS vagy ALKALMATLAN lehet a fent megjelölt százalékos arányok alapján.

Az információgyűjtés tartalma: Az értékelés részletes követelmény-rendszere a vizsgálandó területeken – hozzárendelt indikátor alapján – nyújtott teljesítmény-értékelésre kidolgozott mérőrendszerekben rögzített kritériumokban fogalmazódik meg. A kritériumokra vonatkozó információkat öt mérőeszköz segítségével gyűjtjük be.

69

Az információgyűjtés időterve:

S. sz.

Feladat

Módszer

Felelős

Határidő

Dokumentum

Eszköz

1.

2.

Óralátogatási lap

TEAM vezető Szakvezető

Önértékelő lap

Látogatott pedagógus

Tanulók által kitöltött tantárgy iránti attitűd kérdőív kitöltés, értékelés

Kérdőív kitöltése

Minőségirányítási felelős

Önértékelő lap kitöltése

Kérdőív

Értékelése

Kitöltött kérdőív

Véleménykérő lap kitöltése

Kérdőív

Értékelése

Kitöltött kérdőív

Értékelő megbeszélés

Interjú

Értékelőlap összesítése

Dokumentumelemzés Az előző 4. pont alapján

Óralátogatás

3.

4.

5.

6.

Látogatott pedagógus Minőségirányítási Felelős Látogatott pedagógus Minőségirányítási felelős Igazgató

TEAM vezető

Október 15-től Május 15-ig Látogatást követő 3 napon belül

Összegyűjtésért felelős

Kitöltött óralátogatási lap

TEAM vezető

Kitöltött önértékelő lap

TEAM vezető

Április 30.

Kiértékelt kérdőívek

TEAM vezető

Május 15.

Kitöltött kérdőív

Minőségirányítási felelős

Május 30.

Kiértékelt kérdőív

TEAM vezető

Március 30.

Kitöltött kérdőív

Minőségirányítási felelős

Április 15. Június 30.

Június 15-30.

Kiértékelt kérdőív Értékelő lap kitöltése Kiértékelt értékelőlap. Erősségek, fejlesztendő területek

TEAM vezető TEAM vezető Igazgató vagy az értékelő interjút vezető

70

Az információgyűjtés folyamata:

1. Óralátogatás: Az óralátogató tapasztalatot szerez a pedagógus által vezetett óra felépítéséről, szervezettségéről; a pedagógus által alkalmazott módszerekről; a tanulók munkájáról; magatartásáról; a nevelő munkájáról; egyéniségéről; a kitűzött cél eléréséről és az óra eredményességéről. -

Ha a látogató úgy ítéli meg, hogy nem kapott elég információt az óralátogatási lap kitöltésére tetszőleges látogatást tehet.

-

Az óralátogatás időpontját legalább egy héttel előtte közölni kell a látogatónak a tanárral.

-

Az óralátogatást követően a legrövidebb időn belül, ha lehetséges még aznap vagy közvetlen az óra után megbeszélést kell tartani.

-

A meglátogatott óra értékelését az iskola pedagógus kollektívája által jól ismert és szakmailag jóváhagyott, óralátogatási lapon feltüntetett szempontok szerint kell végezni. Az óralátogató az óralátogatási lapon értékeli a tanárt.

-

Az óralátogatási lap másolatát legkésőbb a tárgymunkanapon belül átadja a meglátogatott pedagógusnak, ahol szükséges konkrét indoklással.

-

Az óralátogatási lapot az óralátogató és a meglátogatott pedagógus is aláírja.

-

A pedagógus kitölti az óralátogatási önértékelő lapot.

-

Az önértékelés lehetőséget ad a pedagógusnak, hogy az értékelés után átgondolja órai tevékenységét az adott szempontok alapján.

Az önértékelő lap segít meghatározni a pedagógus erősségeit és fejlesztendő területeit az értékelés e területén. Az óralátogatási önértékelő lapot az értékelő TEAM értékeli, az elfogadott szempontok szerint az értékelt lap fénymásolását megkapja a pedagógus is. Eszközei: -

Óralátogatási lap

-

Óralátogatási önértékelő lap

-

Az óralátogatási önértékelő lap értékelő lapja

71

Óralátogatási lap Az óralátogató neve, beosztása: ………………………………………………………… A látogatott pedagógus neve, megbízatásai:…………………………………………….. A látogatás ideje: ……………………… Tantárgy: …………………. Osztály: ……….

S.sz.

Megfigyelési szempontok

1.

Szakmai felkészültsége

2.

Az óra célja, szervezettsége, felépítése

3.

Alkalmazott módszerek

4.

A tanár előadásmódja, kérdéskultúrája,

Értékelési skála 0

1

2

3

egyénisége, hangneme, 5.

Az óra eredményessége

6.

A tanulók aktivitása, magatartása

A értékelés átlaga: A megfigyelésre adott pontszám összege/megfigyelési pontok száma A látogató egyéb feljegyzése, javaslat: ………………………………………………… …………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………….. A látogatott pedagógus eltérő véleménye: …………………………………………...... …………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………

……………………………….. a látogatott pedagógus

……………………………….. órát látogató

72

Óralátogatási önértékelő lap Az óralátogató neve, beosztása: ………………………………………………………… A látogatott pedagógus neve, megbízatásai:…………………………………………….. A látogatás ideje: ……………………… Tantárgy: …………………. Osztály: ………. A kérdőív megállapításokat tartalmaz. Azt a számot karikázd be, amely legjobban tükrözi az adott órádon a megállapítással kapcsolatos véleményedet.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26.

Úgy éreztem, hogy óra alatt nagyon feszült voltam Az óra alatt nagyon bizonytalan voltam Tanításom az órán igen unalmas volt A türelmem a gyerekekkel igen kicsi volt A humorérzékem nagyon rossz volt A hangom az órán nagyon monoton volt A testtartásom nagyon mesterkélt volt A magyarázatom nagyon nehézkes volt Előfordult, hogy „rövidzárlat” állt be. Gyakran A gyerekeket az órán nagyon mereven irányítottam A tanulóknak az órán igen kicsi önállóságot adtam Az órán elsősorban az aktív tanulókat figyeltem A gyerekekkel a kapcsolatom nagyon rossz volt Az órán a csoport nyugtalan volt A gyerekek arcokat vágtak. Mindig A tanulók ellentmondtak. Mindig A gyerekek zavarták egymást az órán. Gyakran A gyerekek feszültek voltak. A gyerekek tanulási kedve az órán nagyon gyenge volt. Vitatkoztak az órán a tanult anyagról. Soha A gyerekek kérdeztek. Soha A gyerekek tárgy iránti érdeklődését nagyon gyengének tartom. A tananyaghoz a példákat a gyakorlati életből vettem. Ritkán. Nem tudtam differenciálni az egyes tanulók képességei szerint A tanórán a készség- és képességfejlesztésre nem tudtam gondot fordítani Nem éreztem jól magam az órán

1234

Nagyon felszabadult voltam

1234 1234 1234 1234 1234 1234 1234 1234

Nagyon magabiztos voltam Igen változatos volt Igen nagy volt Nagyon jó volt Nagyon változatos volt Teljesen természetes volt Nagyon érthető volt Sohasem

1234

Nagyon szabadon irányítottam Igen nagy önállóságot adtam

1234

1234

A passzív tanulókat figyeltem Nagyon jó volt

1234 1234 1234 1234

Nyugodt volt Soha Csak indokolt esetben Soha

1234 1234

Oldottak voltak Nagyon jó volt

1234 1234 1234

Indokolt esetben. Gyakran Nagyon jónak tartom

1234

Mindig

1234

Kellően tudtam differenciálni

1234

Nagy gondot fordítottam

1234

Jól éreztem magam az órán

1234

is

73

Önértékelő kérdőív értékelési lapja

A látogatott pedagógus neve, megbízatásai:…………………………………………….. A látogatás ideje: ……………………… Tantárgy: …………………. Osztály: ………. 1. Személyes jellemzők, ……… Kérdés Pontszám

2. Óravezetés, irányítás, ………. Kérdés Pontszám

3. Gyermekek érdeklődése, …… Kérdés Pontszám

4. Kapcsolat a gyermekekkel, …. Kérdés Pontszám

5. Problémák, magatartási, … Kérdés Pontszám

1.

3.

12.

7.

14.

2.

6.

19.

13.

15.

4.

8.

20.

16.

5.

9.

21.

17.

26.

10.

22.

18.

11. 23. 24. 25. Max. p

20

36

20

8

20

Elért p. Össz pontsz. Az értékelés átlaga

Értékelési skála Elért pontszám Minősítés alapja %

0

1

2

3

1-43

44-63

64-83

84-104

0-30 %

30-59 %

60-79 %

80-100 %

Erősségeim: …………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………….. Fejlesztendő területeim: ……………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………..

……………………………….. a látogatott pedagógus aláírása 74

A tanulók által kitöltött tantárgy iránti attitűdmérés

- Az attitűdmérés lényege, hogy ismerjük meg azon partnerek véleményét is, akikkel a legközvetlenebb kapcsolatban kell, hogy legyünk. Szolgáltatásaink, munkánk a tanulók értelmi képességeit, fejlődését szolgálja.

- A mérést alap évfolyamokban végezzük ott, ahol a diákok legalább a második évben járnak művészetoktatásra.

- Az értékelt pedagógus csoportjai közül, azokban a csoportokban, amelyikben a legmagasabb évfolyamon tanít, ahol óralátogatás történt, minimum két osztályban.

- A mérést az értékelő TEAM-ből a minőségirányító felelős végzi, egy tanítási óra utolsó 10 percében.

-

A kérdőívek név nélküliek, csak a tantárgyat tartalmazzák.

- A tantárgyat tanító pedagógus az eredményről az értékelő interjú során értesül a kérdőíveket nem tekintheti meg.

- A tanulók által kitöltött tantárgy iránti attitűd kérdőív feldolgozását a kérdések alapján négy terület szerint vizsgáljuk. A vizsgált területek: 

A tanár személyisége a tanulók megítélése szerint (8., 9., 12., 14.)



A tanár motiváltságának hatása a tanulókra a tantárgyán keresztül (1., 2., 3., 7.)



A tanár szakmai felkészültségének megítélése a tanulók részéről (4., 6., 10., 15.)



A tanár és a tanuló partnerkapcsolatának megítélése a tanítványok részéről

Eszközei: -

A tantárgy iránti attitűdmérés tanulói kérdőíve

-

A tantárgy iránti attitűdmérés értékelő lapja, táblázata

75

A tanulói kérdőív A kérdőívek kiértékelése az Értékelési Felelős feladata, és a tanár visszajelzést kap a csoportonkénti átlageredményekről, az összes csoport összesített eredményéről és a kritériumok szerinti összesített eredményekről. Maguk a kérdőívek nem kerülnek a tanár kezébe. A tanulságokat az eredmények ismeretében elsősorban magának a tanárnak kell levonnia, de az Értékelő Beszélgetésen is szóba kerül a megfelelő következtetések levonása. Az Értékelési Összesítő Lapra a kiemelkedően sikeres és a különösen problémás területek felsorolása és a két év során született összes lap átlagpontszámának átlaga kerül, a visszajelző lapok pedig az Összesítő Lap mellékletét képezik.

76

A tantárgy iránti attitűdmérés tanulói kérdőíve

Időpont: …………………….. Tantárgy: ……………………………….. Osztály:……...

Kedves Tanuló! Kérlek, olvasd el figyelmesen a lapon lévő állításokat! Ha az állítással egyetértesz, igaznak tartod, karikázd be az „I” betűt, ami azt jelenti: Igaz. Ha Te másképpen gondolod, nem értesz egyet az állítással, az „N” betűt karikázd be, ami azt jelenti: Nem igaz. Most gondolj a ……………………. tantárgyra, és ennek megfelelően töltsd ki a lapot. 1. Ez az óra nagyon érdekes, az idő gyorsan elmúlik.

I

N

2. A tanár olyan vonzóvá tette a tárgyát, hogy jobban szeretem, mint a többit

I

N

3. Az óra egyhangú, ugyanazt tesszük napról, napra

I

N

4. A tanár , amit lehet bemutat, szemléltet

I

N

5. A tanárnak kedvencei vannak a gyerekek között

I

N

6. A tanár jól ismeri a tantárgyát

I

N

I

N

8. A tanár biztatja a nehézségekkel küzdő gyerekeket, egyénileg segít nekik

I

N

9. A tanár rendszerint jól válaszol a gyerekek kérdéseire, és megértik azt

I

N

10. A tanár igazságosan osztályoz

I

N

11. A tanár barátságos, érdekli a tanulók munkája, élete

I

N

12. A tanár kész mindig segítséget nyújtani, szabadidejéből is áldoz erre

I

N

13. A tanár megértő, mindig tekintettel van a diákok szempontjaira

I

N

14. A tanár gyakran hozza zavarba a tanulókat a csoport előtt

I

N

15. A tanár hangulatától függően osztályoz

I

N

16. A tanár annyira elfoglalt, hogy nem tud elég időt a gyerekekkel tölteni

I

N

7. A tantárgyban sok érdekes és értékes dolog fordul elő a tanítási órán kívül (versenyek, vetélkedők, szabadidős programok, stb.)

77

A tantárgy iránti attitűdmérés értékelő lapja, táblázata Kérdések Osztály

Kérdéscsoport

Válasz

Átlag I

N I

N I

N I

N I

N

8. 9.

1.

12. 14.

A tanár személyiségét pozitívan értékelők (%) Az értékelési skála szerinti számszerű eredmény 1. 2.

2.

3. 7.

A pozitívan motivált tanulók aránya (%) Az értékelési skála szerinti számszerű eredmény 4. 6.

3.

10. 15.

A tanár felkészültségét pozitívan értékelők (%) Az értékelési skála szerinti számszerű eredmény 5. 11.

4.

13. 16.

A tanár –tanuló viszonyt, partnerkapcsolatot pozitívan értékelők (%)

Az értékelési skála számszerű eredmény Az értékelés átlaga:

szerinti

Az értékelés módja Értékelési skála Elért %-

0

1

2

3

0-30 %

30-59 %

60-79 %

80-100 %

78

Önértékelő lap Az önértékelő lap célja, hogy a benne foglalt kérdésekkel deklarálja a pedagógus, hogy a konkrét tanórai tevékenységén túl milyen egyéb pedagógiai és az iskolai élet szervezésével kapcsolatos tevékenységet lát el. Milyen tanári hozzáállást tart értékesnek és fontosnak, továbbá rögzítse, dokumentálja az ezeken a területeken elért eredményeket. Az önértékelő lap kitöltésének felelőse Az információgyűjtés időterve alapján. Az önértékelő lap feldolgozása Az értékelő lapot az értékelési TEAM minőségirányítási felelőse értékeli ki az értékelő skála szerint. Az értékelés területe Az önértékelő lap kérdései alapján 4 kompetencia terület kerül behatárolásra és értékelésre. 1. A pedagógus szakmai felkészültsége és annak hasznosítása, átadása a pedagógusok részére (1., 2., 3., 6.) 2. Az iskolai - és csoportszintű rendezvények és egyéb tevékenységek szervezése (4., 5.) 3. Tanulmányi, és egyéb versenyeken való tanulói részvétel és azok eredményei (7., 8.) 4. A munkaköri leírásban foglaltak megsértése (10., 11.) Eszközei: -

Önértékelő lap kérdőíve

-

Az önértékelő lap értékelési lapja

79

Önértékelő lap Az értékelt pedagógus neve, megbízatásai:…………………………………………….. 1. Rendelkezik-e valamilyen posztgraduális képesítéssel vagy részt vesz-e jelenleg olyan képzésben, amely újabb felsőfokú vagy a jelenleginél magasabb képesítéshez vezet? ……………………………………………………………………………….. ……………………………………………………………………………………….. 2. Rendelkezik-e valamilyen szakvizsgával (Pl.: közoktatás-vezetői)? ……………….. ……………………………………………………………………………………….. 3. Teljesítette-e már a kötelező pedagógus továbbképzés 120 órás I. ciklusát? A következő 7 év alatt milyen képzésben kíván részt venni? …………………………. ……………………………………………………………………………………….. ……………………………………………………………………………………….. 4. Milyen külön bérezéssel nem járó nem órarendi iskolaszintű feladatokat látott el (a heti elrendelhető 2 óra alatt teljesítettet nem kell figyelembe venni) az elmúlt 2 évben (Pl. iskolaszintű ünnepélyek, rendezvények, versenyek szervezése, dokumentumok írása, stb.) ………………………………………………………….. ……………………………………………………………………………………….. ……………………………………………………………………………………….. ……………………………………………………………………………………….. ……………………………………………………………………………………….. 5. Milyen külön bérezéssel nem járó, nem órarendi csoportszintű tevékenységeket végzett az elmúlt 2 év során (ünnepélyek, megemlékezések rendezése, kirándulás, színház-, mozi-, múzeumlátogatás, egyéb)? ………………………………………… ……………………………………………………………………………………….. ……………………………………………………………………………………….. ……………………………………………………………………………………….. ……………………………………………………………………………………….. 6. Részt vett-e bármilyen, iskolán belüli vagy iskolán kívüli, nem tanórai jellegű szakmai tevékenységben az elmúlt két év során (tananyagírás, előadás

80

konferencián, mentor – gyakorló éves hallgató irányítása – szakmai továbbképzés tartása, bemutató foglalkozás, előadás)? …………………………………………… ……………………………………………………………………………………….. ……………………………………………………………………………………….. ……………………………………………………………………………………….. ……………………………………………………………………………………….. 7. Bejutott-e olyan tanuló, csapat, iskolai verseny első 5 helyezettjei – vagy a megyei verseny első 10 helyezettjei közé – az elmúlt két évben, akit Ön az adott tárgyból ebben az iskolában tanított? Körzeti verseny : Név

Tantárgy

Helyezés

……………………………………………………………………………………….. ……………………………………………………………………………………….. ……………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………..

Megyei verseny: Név

Tantárgy

Helyezés

……………………………………………………………………………………….. ……………………………………………………………………………………….. ……………………………………………………………………………………….. ……………………………………………………………………………………….. ……………………………………………………………………………………….. 8. Bejutott-e olyan tanuló, csapat valamilyen regionális (országos elődöntő) vagy országos tanulmányi-, sportverseny első 10 helyezettje közé, akit Ön ebben az iskolában tanított? Regionális elődöntő: Név

Tantárgy

Helyezés

……………………………………………………………………………………….. ……………………………………………………………………………………….. 81

Országos döntő: Név

Tantárgy

Helyezés

……………………………………………………………………………………….. ……………………………………………………………………………………….. 9. Kapott-e végzett munkájának elismeréséért valamilyen iskolai, települési, megyei, országos kitüntetést valaha is, sorolja fel: ……………………………………………………………………………………….. ……………………………………………………………………………………….. ……………………………………………………………………………………….. ……………………………………………………………………………………….. 10. Kapott-e valamilyen szóbeli elmarasztalást az elmúlt két évben munkafegyelemmel kapcsolatos mulasztás miatt (késés, adminisztratív teendők elmulasztása, ügyeleti teendők elhanyagolása, stb.)? ………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………….. ……………………………………………………………………………………….. ……………………………………………………………………………………….. ……………………………………………………………………………………….. 11. Kapott-e az elmúlt két évben valamilyen írásbeli fegyelmi büntetést? …………….. ……………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………..

20… ……………..hó…..nap ………………………………… …..a pedagógus aláírása

82

Véleménykérő lap A kérdőív alapvető célja az, hogy: - lehetőséget adjon az értékelt tanárnak arra, hogy átgondolja és kifejtse nézeteit saját iskolai szerepével, teljesítményével és az értékelés feltételeivel kapcsolatban; - segítsen az iskolavezetésnek a szervezés hiányosságainak feltárásában és a javítás lehetőségeinek kidolgozásában; - segítsen a következő ciklusra vonatkozó egyéni célok kijelölésében. A Véleménykérő Lapot is ciklusonként egyszer, a kétéves ciklus vége felé, néhány nappal az Értékelési Beszélgetés megtartása előtt kell az értékeltnek kitöltenie. A lapot a Team Igazgatósági tagja kapja meg és felhasználja az Értékelési Beszélgetésre való felkészülés során. A felmerült kérdéseket az Értékelési Beszélgetés keretében vitatják meg, konszenzust alakítanak ki velük kapcsolatban, majd levonják és rögzítik a megfelelő konklúziókat. Az egyéni véleménykérő lapnak egyrészt az a szerepe, hogy segítse átgondolni a munkakörrel kapcsolatos személyes és szakmai kérdéseket, másrészt, pedig, hogy információkat szolgáltasson az iskolavezetésnek a fejlesztendő területről az egyes tanár szemszögéből. A véleménykérő lap kitöltésének felelőse Az információgyűjtés időterve alapján. A véleménykérő lap feldolgozása A véleménykérő lapot az értékelési TEAM minőségirányítási felelőse értékeli ki az értékelő skála szerint. Az értékelés területe A véleménykérő lap kérdései alapján 3 kompetencia terület kerül behatárolásra és értékelésre. 1. Az értékelendő pedagógus szakmai munkájának szerepe és hatása a pedagógus megítélése szerint az iskola összteljesítményére (1., 2., 3., 6.) 83

2. A pedagógus munkáját akadályozó tényezők és javítandó területek (4., 5.) 3. Miben látja az előrelépés lehetőségeit és milyen változásokat hajtana végre anyagi lehetőségek biztosítása mellett a szakmai munka és a tárgyi feltételek területén? (7., 8.,)

84

Véleménykérő lap

Az értékelt pedagógus neve, megbízatásai:……………………………………………..

Kedves Kollega! Ha úgy gondolja, hogy a kérdések nem fednek le minden fontos területet, kérjük, szabadon fejtse ki véleményét az egyéb észrevételek pontban! 1. Írja le (a legfontosabbnak tartottal kezdve), hogy iskolai munkájának mely aspektusait tartja a legfontosabbaknak! …………………………………………….. ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… 2. Ön szerint milyen területeken járult hozzá leginkább az iskola összteljesítményének magas színvonalon tartásához, emeléséhez? Iskolai munkájának melyik területeire a legbüszkébb? …………………………………………………………………….. ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… 3. Megítélése szerint egyénileg milyen területen fejlődött legtöbbet az utóbbi két évben? ………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… 4. Van-e olyan területe az iskolai munkának, ahol javítani szeretne a teljesítményén? Milyen segítségekre

– feltételekre –

lenne szüksége ahhoz, hogy ez

megtörténhessen? …………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… 85

5. Van-e olyan tényező vagy jelenség, feltétel, amely az Ön meglátása szerint akadályozza, hátráltatja azt, hogy munkája igazán magas színvonalú vagy hatékony legyen? ……………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… 6. Van-e olyan egyéni erőssége, szakismerete, képessége, amelyről úgy érzi, hogy nem kellően hasznosul az iskolában? ………………………………………………. ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… 7. Véleménye szerint az iskola egészének működésében mely területeken lenne leginkább szükség javulásra? ………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… 8. Milyen kisebb (1-2 millió forint) vagy nagyobb (10-20 millió forint) összegű fejlesztéseket látna jónak a jövőben és mire fordítaná ezeket az összegeket? ……… ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… 9. Milyen haladást ért el az előző értékelési ciklus végén rögzített egyéni fejlesztési célok tekintetében (csak a 2. értékelési ciklustól számítottan kell válaszolni)? ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… 10. Egyéb észrevételek: ……………………………………………………………….. ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… 201.. ……………..hó…..nap ………………………………. pedagógus aláírása

86

Értékelési beszélgetés és az Értékelési összesítő lap A ciklus tapasztalatait áttekintő és összegző Értékelési Beszélgetésre a ciklus második évében, a tanév vége felé kerülhet sor, amikor már rendelkezésre állnak az óralátogatások, a tanulói visszajelzések, az önértékelés tapasztalatai, és az értékelt kitöltötte a Véleménykérő Lapot is. A Beszélgetést, amelyen az érintetten kívül az Értékelési Team tagjai vesznek részt, – a fenti dokumentumok alapján – a Team igazgatósági tagja vezeti. A tipikus napirend a következőképpen nézhet ki: 1. Áttekintik, megvitatják a következő dolgokat, majd konszenzust alakítanak ki a teljesítmény megítéléséről. a. Az előző ciklus végén kijelölt egyéni célok megvalósulása; b. A Tanulói Kérdőív alapján született eredmények, különös tekintettel az előző ciklusban elért eredményekhez képest történt változásokra és a kiemelkedően sikeres vagy problematikus területekre; c. Az Óralátogatási Lapok alapján született eredmények, különös figyelemmel az előző ciklusban elért eredményekhez képest történt változásokra és a kiemelkedően sikeres vagy problematikus területekre; d. Az Önértékelő Lapon szereplő területeken mutatott teljesítmények, különös figyelemmel az előző ciklusban elért eredményekhez képest történt változásokra és a kiemelkedően sikeres vagy problematikus területekre; 2. Megvitatják a Véleménykérő Lapon felvetett kérdéseket; 3. Megegyeznek a kijelölendő új egyéni célokkal kapcsolatosan. Ezek a célok – lehetőleg konkrét teendők formájában megfogalmazva (továbbképzés, hospitálás, mentor kijelölése stb.) – mintegy összefoglalják az Értékelési Összesítő Lap „Több figyelmet

érdemlő

területek”

rovataiban

felsorolt,

fejlesztésre

szoruló

aspektusokkal kapcsolatos tennivalókat.

87

Legkésőbb egy héttel a Beszélgetés után az értékelt megkapja a Team igazgatósági tagja által véglegesített Értékelési Összesítő Lapot, amelyet mind az érintett, mind pedig a Team tagjai aláírásukkal hitelesítenek. Az eljárásrendben meghatározott információ gyűjtése után kerül sor az értékelőlap kitöltésére, és az értékelőlap adatainak megfelelően végezzük az értékelő megbeszélést. A munkaértékelő interjú folyamata Résztvevői: -

Igazgató

-

Az értékelt pedagógus

-

Az értékelő TEAM tagjai

Az interjút az igazgató vezeti, de ezt a jogot átruházhatja az értékelő TEAM vezetőjére. interjú (megbeszélés) szempontjai 1. A pedagógus munkaköri leírásának áttekintése a leírásban foglaltak alapján (pl. munkafegyelem-feladatellátás,

empátia-alkalmazkodó

készség,

képesség,

partnerkapcsolat, stb.) 2. A pedagógus oktató-, nevelőmunkája, szakmai felkészültsége (óralátogatások tapasztalatai,

eredményei,

óralátogatási

önértékelő

lap

feldolgozásának

eredményei.) 3. A pedagógus tanórán kívüli tevékenysége (a pedagógus által készített önértékelő lap és a munkaközösség-vezető tapasztalatai alapján). 4. A pedagógus dokumentumainak színvonala adminisztrációs feladatainak ellátása (szakvezető minősítése, évközi ellenőrzési tapasztalatok alapján). 5. A tanulók véleménye a tantárgy iránti attitűdmérés alapján átgondolásra ajánlott területek (a kérdőív alapján). 6. Személyes ambíciók, tervek, lehetőségek számbavétele intézmények belül és kívül (véleménykérő lap, személyes beszélgetés, tapasztalat alapján). 7. Közösségalakító tevékenysége (önértékelő lap, szakvezető tapasztalata, a vezetés személyes tapasztalata). 8. Bekapcsolódás az intézmény stratégiai tervének készítésébe, karbantartásába (véleménykérő lap, személyes beszélgetés).

88

Az interjú végén, konszenzus alapján megállapítják a pedagógus erősségeit, és fejlesztendő területeit, amit az értékelő lapon megfogalmaznak és aláírnak. 6. Értékelési lap Az értékelési lapot az információ gyűjtés alapján az értékelő interjúra el kell készíteni.

Értékelési lap Név: ………………………………………. Értékelést vezető: ………………………... Szak megbízatásai: ……………………………………………………………………… Idő: ……………………………………………. Az értékelés résztvevői: ………………………… szakvezető ………………………… értékelési TEAM vezető

…………………………………. igazgató ………………………………… minőségirányítási felelős

1. A pedagógus munkaköri leírásában foglaltak értékelése Kompetenciák

S. sz. 1.

Munkafegyelem, feladatellátás

2.

Empátia, alkalmazkodó készség, képesség

3.

Partnerkapcsolat

Értékelési skála 0

1

2

3

4. 5. 6. Minősítési átlag (az értékelési skála alapján) 2. A pedagógus oktató-, nevelőmunkájának értékelése S. sz.

Információgyűjtés eredménye (az egyes kompetencia területek alapján)

Értékelési skála 0

1

2

3

Óralátogatás eredménye 1.

Az értékelést vezető szerint 1. ………………………. átlaga 2. ………………………. átlaga 3. ……………………… átlaga 89

Munkaközösség-vezető által értékelt tantárgy 1. …………………….. átlaga 2. ……………………. átlaga 3. …………………… átlaga 2. A pedagógus által kitöltött óralátogatási önértékelő lap eredménye Minősítési átlag (az értékelési skála alapján): 3. A pedagógus tanórán kívüli tevékenységének értékelése S. sz. 1. 2. 3.

Kompetenciák

Értékelési skála 0

1

2

3

Szakmai felkészültség és annak hasznosítása, átadása pedagógusok részére Iskola-, és csoportszintű rendezvények és egyéb tevékenységek szervezése, rendezése Tanulmányi, és egyéb versenyek

4. 5. 6. Minősítési átlag (az értékelő skála összegét a felsorolt összes kompetencia területtel osztani kell akkor is, ha nincs egy-egy területnek minősítése) 4. A pedagógus dokumentumai, adminisztrációs feladtok ellátás S. sz.

Kompetenciák

1.

Tanmenet, munkaterv minősége

2.

Határidők betartása

3.

A közösség által elfogadott dokumentumok minőségi vezetése (magatartási napló, egyéb) A közösség által elfogadott dokumentumok minőségi vezetése (magatartási napló, egyéb)

4.

Értékelési skála 0

1

2

3

5. 6. Minősítési átlag (az értékelési skála alapján)

90

5. . A tantárgy iránti attitűd kérdőív eredménye

Kompetenciák

S. sz. 1.

A tanár személyisége

2.

Pozitív motiváció

3.

A tanár szakmai felkészültségének megítélése

4.

A tanár – tanuló viszonya, partnerkapcsolat

Értékelési skála 0

1

2

3

Minősítési átlag (az értékelési skála alapján) 6. Személyes ambíciók, tervek, lehetőségek (véleménykérő lap értékelése alapján) S. sz.

Kompetenciák

1.

A tanár szakmai munkájának iskolai szerepe

2.

A tanár munkáját akadályozó tényezők, javítandó területek Az előre lépés lehetősége

3.

Értékelési skála 0

1

2

3

4. 5. 6. Minősítési átlag (az értékelési skála alapján) 9. Középvezetői feladatainak ellátása (minősítési átlag az értékelő lap alapján)……….

A pedagógus minősítési átlaga a 7 kompetencia terület alapján:

…………

91

Összegző megállapítás

(a kompetencia területek értékelése alapján)

Területek sorszáma

Erősségei

Fejlesztendő területei

______________________________

______________________________

______________________________

______________________________

Munkaköri ______________________________

______________________________

leírás

______________________________

______________________________

alapján

______________________________

______________________________

______________________________

______________________________

______________________________

______________________________

2.

______________________________

______________________________

A

______________________________

______________________________

pedagógus ______________________________

______________________________

1.

oktató-,

______________________________

______________________________

nevelő

______________________________

______________________________

munkája

______________________________

______________________________

óralátoga-

______________________________

______________________________

3.

______________________________

______________________________

A

______________________________

______________________________

pedagógus ______________________________

______________________________

tás alapján

tanórán

______________________________

______________________________

kívüli

______________________________

______________________________

tevékeny-

______________________________

______________________________

sége

______________________________

______________________________

92

Területek sorszáma

Erősségei

Fejlesztendő területei

4.

_____________________________

_____________________________

_

_

_____________________________

_____________________________

_

_

_____________________________

_____________________________

_

_

_____________________________

_____________________________

_

_

_____________________________

_____________________________

_

_

_____________________________

_____________________________

_

_

_____________________________

_____________________________

_

_

_____________________________

_____________________________

_

_

A pedagógus dokumentációs, adminisztrá ciós feladatellátása

5. Tantárgy

iránti attitűd _____________________________ kérdőív eredménye alapján

_____________________________

_

_

_____________________________

_____________________________

_

_

_____________________________

_____________________________

_

_

_____________________________

_____________________________

_

_

_____________________________

_____________________________

_

_

_____________________________

_____________________________

93

_

_

_____________________________

_____________________________

_

_

Személyes

_____________________________

_____________________________

ambíciók,

_

_

_____________________________

_____________________________

_

_

_____________________________

_____________________________

_

_

_____________________________

_____________________________

_

_

_____________________________

_____________________________

_

_

_____________________________

_____________________________

_

_

6.

tervek, lehetőségek

94

Területek sorszáma

Erősségei

Fejlesztendő területei

______________________________ ______________________________ 7.

______________________________ ______________________________

Közösség-

______________________________ ______________________________

alakító

______________________________ ______________________________

tevékeny-

______________________________ ______________________________

sége terén

______________________________ ______________________________ ______________________________ ______________________________

8. Az intézmény stratégiai tervének készítésébe és karbantartásába való bekapcsolódás

______________________________ ______________________________ ______________________________ ______________________________ ______________________________ ______________________________ ______________________________ ______________________________ ______________________________ ______________________________ ______________________________ ______________________________ ______________________________ ______________________________ ______________________________ ______________________________

______________________________ ______________________________ ______________________________ ______________________________ ______________________________ ______________________________ 9. Középvezetői ______________________________ ______________________________ feladatának ______________________________ ______________________________ ellátása ______________________________ ______________________________ ______________________________ ______________________________ ______________________________ ______________________________

95

Az igazgató megállapítása az értékelési skála definiciója alapján

Megállapodás fejlődési feladatokban, képzésben

Határidő

Az értékelt pedagógus megjegyzései, jövőképe, jövőbeli elképzelései

Képzési igény

Feladat: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

96

A megállapodás nyomon-követés feladatai Vezetőhelyettes feladata

…………………szakv. feladata

Aláírás:

Aláírás:

…………………szak.v. feladata

Aláírás:

Dátum: …………………………………

…………………………. igazgató

………………………… értékelt pedagógus

Felelősök és feladatköreik Az Értékelési Felelős Iskolai szinten a vizsgálatot az igazgató (pl.: az igazgató vagy az egyik erre kijelölt igazgatóhelyettes), azaz az Értékelési Felelős felügyeli. Feladatai: - a kétéves ciklusok egyénekre szóló megtervezése; - az Értékelő Teamek beosztása; - az év eleji tájékoztató/megújító értekezletek lebonyolítása, amelyen beszámol az egész tantestületre vonatkozó előző év végi összesített adatokról – ahol lehetséges –, a tantestületi átlagokról, valamint összegzi a Pedagógiai Programmal kapcsolatos tanulságokat és előterjeszti az Igazgatóság mindezzel kapcsolatos esetleges javaslatait, intézkedéseit;

97

- az értekezletre a fenti dolgokról rövid, összegző írásbeli feljegyzést is készít; - a Tanulói Kérdőívek feldolgozása, valamint az egyéni visszajelzések elkészítése a tanév végén. (Ezt a feladatot az igazgató, amennyiben ő az Értékelési Felelős, átruházza minőségbiztosítási felelősre); - a vizsgálat egységességének a biztosítása; - bizalmas tanácsadás minden érintett számára a folyamat során. Az Értékelő Team Egy tanár értékeléséről az Értékelési Felelős által kijelölt Értékelő Team gondoskodik, amelynek tagjai a következők: A Team igazgatósági tagja - felelős ciklusonként legalább egy óralátogatás és az azt követő óramegbeszélés lebonyolításáért; ő választja ki a meglátogatandó csoportot; - felelős a vizsgált tanár teljesítményére vonatkozó adatok összegyűjtéséért, összesítéséért (óralátogatási lapok, tanulói kérdőívek eredményei, az önértékelő ívből és véleménykérő lapból származó információk); - felelős az Értékelési Beszélgetés előkészítéséért és lebonyolításáért; - felelős az Értékelési Összesítő Lap véglegesítésért, majd az Értékelési Felelősnek való átadásáért. A Team szakvezető tagja vagy tagjai - felelősek tárgyanként évente legalább egy óralátogatás és az azt követő óramegbeszélések lebonyolításáért; ők választják ki a meglátogatandó csoportot; - részt vesznek az Értékelési Beszélgetésen; - aláírják az Értékelési Összesítő Lapot. Az iskolatitkár - felelős a tanulói vélemények összegyűjtésének megszervezésért.

98

Az érintett tanár - fogadja a látogatók által kiválasztott csoport egyik óráján az Értékelő Team tagját; beleszólása van a látogatás időpontjának kiválasztásába; - az óralátogatás után lehetőleg azonnal, de mindenképpen a lehető legrövidebb időn belül óramegbeszélésen vesz részt. A látogatás utáni két munkanapon belül megkapja a kitöltött Óralátogatási Lap másolatát – ahol szükséges, konkrét indoklásokkal; - minden júniusban tájékoztatást kap az év végi tanulói visszajelzések személyére vonatkozó eredményéről; - minden év szeptemberében szóbeli és írásbeli tájékoztatást kap az Értékelési Felelőstől az iskola összesített eredményeiről; - önértékelő lapon ad tájékoztatást a konkrét tanórai munkán túlmenő tevékenységéről; - véleménykérő lapon ad tájékoztatást arról, hogy hogyan látja a saját iskolai helyzetét, lehetőségeit, munkakörülményeit stb.; - a ciklus végén Értékelési Beszélgetés keretében hangot adhat minden a vizsgálattal összefüggő véleményének, valamint tanácsot, segítséget kérhet. Ugyanitt részt vesz az egyénre szabott, következő ciklusra vonatkozó célok kijelölésében; - a ciklus végén Értékelési Összesítő Lapot kap, amelyen rögzítik a vizsgálat eredményeit, tanulságait és a következő ciklusra vonatkozó célokat; ehhez egyetértő aláírása szükséges; - panaszt tehet az Értékelési Felelősnél az eljárás bármely momentumával kapcsolatban, és ezt a panaszt köteles a Felelős az erre kijelölt bizottsággal kivizsgáltatni. A tantestület egésze - a rendszer bevezetése előtt többségi szavazással dönt az egyes elemek és a rendszer egészének használhatóságáról, azaz elfogadja az iskola Értékelési Szabályzatát; - minden szeptemberben szóbeli és írásbeli tájékoztatást kap az Értékelési Felelőstől az egész tantestületre vonatkozó összesített adatokról, ahol lehetséges, a tantestületi átlagokról (amelyeket összevethet a saját 99

teljesítményével),

valamint

az

Igazgatóság

ezekkel

kapcsolatos

intézkedéseiről; - ugyanitt bármely tagja javaslatokat tehet módosításokra; ebben az esetben azonban mindenképpen új szavazás is szükséges.

A vizsgálat dokumentálása és az adatok felhasználása

A dokumentumok kezelése és az adatokhoz való hozzáférés Az adatok bizalmas és biztonságos kezelése a vizsgálat egyik kulcskérdése, így erre különös figyelmet kell fordítani. Az érintett tanár az óramegbeszélések után megkapja a kitöltött óralátogatási ívek másolatát, minden év végén megkapja a tanulói visszajelzések összesítését, és maga tölti ki az Önértékelő és Véleménykérő lapokat. Az Értékelési Összesítő Lap megírása után ezek a dokumentumok a Lap mellékleteként a következő ciklusig megőrizendők. Az Értékelési Összesítő Lapok és mellékleteik biztonságos tárolása az Értékelési Felelős kötelessége; az ezekhez való hozzáférés rajta kívül csak a tanár munkaközösség-vezetőire, valamint az igazgatóra és helyetteseire és természetesen magára az érintett tanárra terjed ki. Az Értékelési Összesítő Lap mindaddig nem selejtezhető, amíg a tanár az iskolában tanít. Ha a tanár munkaviszonya megszűnik, a lapot a tanár kérésére át kell neki adni, amennyiben nem kéri, meg kell semmisíteni. Az Összesítő Lap más munkáltatónak nem adható át. Az adatok felhasználása Az érintett tanár - megismerhet minden róla gyűjtött információt és adatot, és bármikor betekinthet a róla szóló dokumentumokba; valójában elsősorban az ő felelőssége, hogy hogyan hasznosítja az értékelés tapasztalatait és mit tanul az információkból; - az igazgatóhoz fordulhat a feltárt problémák megoldásával kapcsolatban, aki vagy továbbképzés engedélyezésével vagy egy mentor kijelölésével köteles segíteni; 100

- amennyiben – az értékeléstől függetlenül, hiszen erre a rendszer nem alkalmazható – valamiért elbocsátást kezdeményeznének ellene, álláspontja védelmében érvként felhasználhatja az értékelés tapasztalatait; - kérheti, hogy referenciák írásakor a munkáltató használja fel az értékelésből származó információkat.

A szakvezető - a ciklus zárásakor megismerheti minden, az adott közösségbe tartozó tanár Értékelési Összesítő Lapját; - egy – de nem kizárólagos – adatforrásként felhasználhatja a vizsgálat során megismert információkat a hatáskörébe tartozó, (munkaközösségen belüli) feladatkijelöléssel kapcsolatos döntéseinek meghozatalához; A munkáltató (az Igazgató és helyettesei) - bármikor hozzáférhet minden tanár személyes Értékelési Összesítő Lapjához; - egy – de nem kizárólagos – adatforrásként felhasználhatja a vizsgálat során szerzett információkat a tanárok beosztását érintő személyi döntések, valamint a bérezéssel és jutalmazással kapcsolatos döntések meghozatalára, amennyiben ezeket a döntéseket az Igazgató egy személyben vagy helyetteseinek és az érintett tanár szakvezetőinek körében hozza meg; - felhasználhatja a vizsgálat során szerzett adatokat az iskola vezetési gyakorlatának javítására (jobb munkamegosztás, az eszközök jobb elosztása stb.), ha ezzel kapcsolatos döntéseit a fenti személyi körben hozza meg; - felhasználhatja a szerzett információkat a továbbképzésekkel kapcsolatos döntéseiben, ha ezeket a fenti személyi körben hozza meg; - az összesített iskolai adatokat felhasználhatja PR/marketing célokra; - a tanár kérésére köteles megfelelő továbbképzést engedélyezni vagy kijelölni egy kollégát, aki segít a feltárt problémák megoldásában. Az Igazgató nem használhatja fel viszont a vizsgálat során szerzett névszerinti, személyes adatokat és információkat

101

- érvként a fenti személyi körnél tágabb körben meghozandó döntések befolyásolására; - fegyelmi eljárás kezdeményezéséhez vagy az értékeléssel összefüggésben nem álló, egyéb ok miatt indított fegyelmi eljárás során érvként a hozandó döntés befolyásolásához; - elbocsátás kezdeményezéséhez; - információszolgáltatási célból sem iskolán belülre, sem iskolán kívülre, kivéve referenciákhoz, a tanár kifejezett kérésére.

Eljárási szabályok

1. Az értékelési rendszer működése minden vonatkozásban a tantestület által elfogadott Értékelési Szabályzatban megfogalmazott elvek, módszerek és eszközök alapján történik. Mivel adatgyűjtés kizárólag a Szabályzatban leírt területekről lehetséges, nem gyűjthető és nem használható fel olyan adat, - amely az értékelt által nem ismert vagy névtelen forrásból származik (kivétel a Tanulói Kérdőív); - amely az érintett tanár tudta nélkül keletkezett; - amely nem a tanár szakmai munkájával kapcsolatos; - amelyről nem kap tájékoztatást a tanár az Értékelési Beszélgetés előtt. 2. Az Értékelési Szabályzatot bevezetése előtt a tantestület tagjai egy erre a célra összehívott Értékelési Értekezleten többségi szavazással érvényesítik. 3. A Szabályzat bármely részletének módosítása a továbbiakban minden év szeptemberében megtartandó Értékelési Értekezleten kezdeményezhető a tantestület bármely tagja által. Minden módosítás a tantestület többségi szavazatával lép

102

érvénybe, de egy adott tanárra vonatkozóan egy cikluson belül a ciklus kezdetekor érvényes szabályok szerint történik az értékelés. 4. Az Értékelő Team tagjai egyszemélyes ítéletet csak az óralátogatási lap kritériumaival kapcsolatosan alkotnak, és ezt elfogultság nélkül, kedvezőtlen ítélet esetén kellően indokolva kell megtenniük. Az összes többi kritérium esetében az Értékelési Beszélgetés keretében a Team tagjainak és az érintett tanárnak konszenzusra kell jutnia. Ha ez nem sikerülne, a beszélgetés összes résztvevőjének többségi szavazatával kell a kérdést eldönteni, úgy, hogy szavazategyenlőség esetén a tanár szavazata legyen döntő. 5. Az adatok kezelése a 6. és 7. fejezetekben leírtak szerint történik, ezen túlmenően minden egyéni adat bizalmasan kezelendő. Az Értékelési Felelős egész tantestületre vonatkozó összesítésén kívül semmilyen más lista vagy rangsor nem készül, és az adatok egészéhez az Értékelési Felelősön, valamint igazgatón és helyettesein kívül senki sem férhet hozzá. Minden résztvevő erkölcsi felelőssége, hogy a személyes adatokat titokként kezeli, és ezekről senkivel nem beszél. Ez alól csak az igazgató, helyettesei és az érintett tanár munkaközösség-vezetője kapnak felmentést, de ők is kizárólag egymás között. A tanárok saját eredményeiket sem közölhetik senkivel sem. 6. A tanár – az Értékelési Összesítő Lap aláírása előtt – bármikor panasszal élhet az értékelés bármilyen aspektusával kapcsolatosan. A panaszt írásban kell benyújtani az Értékelési Felelősnek, aki annak elbírálására egy bizottságot állít fel. Ennek tagjai: - az Értékelési Felelős, amennyiben nem tagja az érintett Értékelési Teamnek. Ha igen, akkor az igazgatóság egyik nem érintett másik tagja; - egy, a panaszos által megnevezett tantestületi tag; - a tantestület egyik sorsolással kiválasztott tagja; A bizottság bizalmasan tárgyal, majd – tartózkodási tilalom mellett – titkos többségi szavazással dönt a panaszról.

103

A vezetők teljesítmény értékelésének eljárás rendje A minőségirányítási program módosításakor a vezetők értékelését külön választjuk a pedagógusok teljesítmény értékelésétől. A vezetők teljesítmény értékelésének több pontja megegyezik a pedagógusok teljesítmény értékelésének módjával. Az eljárásrendben csak az eltérés szabályait, folyamatát határozzuk meg. Ahol szükséges, ott hivatkozunk a pedagógusok teljesítmény értékelésének eljárásrendjére. A vezetői teljesítmény értékelés hatálya kiterjed -

Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata alapján a vezetéshez sorolt személyekre.

-

Magasabb vezetői feladatot ellátó (igazgató)

-

Vezetői feladatokat ellátók (igazgatóhelyettes/ek)

-

Középvezetők: 

Szakvezetők



Minőségirányítási felelős

A vezetői teljesítmény értékelését végző TEAM A TEAM tagjainak feladata a pedagógus értékelésnél meghatározottak szerint történik az ott bemutatott eljárás időterve alapján.

Magasabb vezető:

Eddig még nem épült ki jó gyakorlat a magasabb vezető teljesítmény értékelése során. Az értékelést két TEAM is végezheti. -

A fenntartó – vagy az általa megbízott személy (MIP meghatározása alapján)

-

Vezetői (igazgatóhelyettes) minőségirányítási felelős, valamely tantárgyi szakmai vezető

104

Vezetői feladatokat ellátó igazgatóhelyettes: Az értékelést végzik: -

Igazgató

-

Minőségirányítási felelős

-

Az általa irányított tagozatból a szakjának megfelelő vezető

Középvezetők: Az értékelést végzik: Szakmai- vezetők: -

Igazgató, igazgatóhelyettes

-

Minőségirányítási felelős

-

A szakjának megfelelő munkaközösségből az igazgató által felkért munkaközösségi tag

Minőségirányítási felelős: -

Igazgató, igazgatóhelyettes

-

A szakjának megfelelő szakmai- vezető

-

A minőségirányítási TEAM-ből az igazgató által megbízott pedagógus

A teljesítmény mérőegysége -

A magasabb vezető esetén a teljesítmény értékelést végző (személy, TEAM) saját hatásköre szerint.

-

A vezetők és középvezetők esetében a pedagógusoknál alkalmazott értékelési skála szerint és az eljárás rendjében megfogalmazott információ gyűjtést kiegészítjük a vezetői, középvezetői megállapításokkal.

Az információgyűjtés folyamata Magasabb vezető Az információgyűjtés területeit a teljesítmény értékelést végző szerv határozza meg. Az értékelés legfontosabb területe a dokumentumokban, stratégiai tervekben megfogalmazott célok teljesítése, az eredményesség és a hatékonyság tükrében. Értékelt dokumentumok: 

Vezetői pályázat



Nevelési pedagógiai program



Az önkormányzati minőségirányítási program



Az intézményi minőségirányítási program



Az intézményi éves munkaterv 105

A magasabb vezető értékelési lapja

Név: ………………………………………. Értékelést vezető: ………………………... Szak megbízatásai: ……………………………………………………………………… Idő: ……………………………………………. Az értékelés résztvevői: ………………………… szakvezető ………………………… értékelési TEAM vezető

Dokumentum

Célok

………………………………… minőségirányítási felelős

Teljesítés

Eredményesség

Vezetői pályázat

Nevelési pedagógiai program

IMIP

Éves munkaterv

106

A magasabb vezető záró értékelése Az értékelés területei

Erősségek

Az értékelő lap megállapításai szerint

Az értékelő lap

Fejlesztendő területek

megállapításai szerint Az értékelő minősítése a magasabb vezetőről - indokai

Javasolt továbbképzések

Határidő

Dátum: …………………………….. ……………………………… az értékelést végző

…………………………….. az értékelt igazgató

107

Vezető, igazgatóhelyettes

Név:………………………………..

1. Munkaköri leírásban foglaltak értékelése: 0

Értékelési skála 1 2

3

0

Értékelési skála 1 2

3

3. Innovatív tevékenysége a szakmai módszertani munkában, mint vezető Értékelési skála S.sz. Kompetenciák 0 1 2

3

Kompetenciák

S.sz. 1. 2. 3.

Feladatait önállóan és átgondoltan végzi A munkaköri leírásai alapján minőségre törekszik Önálló döntések meghozatalára képes

4. 5. Minősítési átlag (az értékelési skála alapján) 2. Pedagógiai szakmai felkészültsége: Kompetenciák

S.sz. 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Az óra célja, szervezettsége, felépítése Alkalmazott módszerek Előadás módja, kérdés kultúrája, egyénisége, hangneme Óra eredményessége A tanulók aktivitása Szakmai felkészültsége

7. 8. Minősítési átlag:

1. 2. 3.

Maga is keresi és tovább adja a legjobb módszereket Területén irányítója az új módszerek kipróbálásának, alkalmazásának, tovább adásának Rugalmasan alkalmazkodik a módszertani munka változásaihoz

4. 5. Minősítési átlag

108

4. Vezetői alkalmassága, korrektsége

Kompetenciák

S.sz.

5.

Megbízhatóság és felelősségvállalás jellemzi A szervezet minden szintjén kialakít és fejleszti az emberekkel való kapcsolatát Munkáját szakmai hozzáértéssel, becsületesen végzi, nyitottság jellemzi Értékelése megbízható, reális alapokra épül. Az információt hitelesen adja tovább felettesének Másokkal szemben etikusan viselkedik.

6.

Elszámoltatja munkatársait a feladatokról

1. 2. 3. 4.

0

Értékelési skála 1 2

3

0

Értékelési skála 1 2

3

7. 8. Minősítési átlag:

5. Partnerekkel való együttműködés:

Kompetenciák

S.sz. 1. 2. 3. 4. 5.

Munkatársakkal, beosztottjaival kialakított viszony A szülőkkel, mint a szolgáltatást igénybe vevőkkel való kapcsolattartás Az intézmény és más intézmény vezetőivel való partneri kapcsolat A tanulókkal kialakított közvetlen és közvetett kapcsolat Egyéb partnerekkel való kapcsolat-teremtése, alkalmazkodó képessége

6. 7 Minősítési átlag:

109

6. Gazdasági érzékenysége, hatékonysága Kompetenciák

S.sz. 1. 2. 3.

Értékelési skála 0

1

2

3

Felismeri-e a takarékosság költségcsökkentés lehetőségeit? Alkalmazza-e és alkalmaztatja-e, mint vezető az irányítási területén a takarékos gazdálkodást? Önálló döntés esetén hogyan mérlegel?

4. 5. Minősítési átlag: 7. TEAM munkája Kompetenciák

S.sz. 1.

Lelkesen dolgozik-e a csapat sikeréért?

2.

Mennyire támogatja a hozzá tartozó közösségek, csapatok, kollegák munkáját?

Értékelési skála 0

1

2

3

3. 4. 5. Minősítési átlag: 8. Konfliktus kezelési hajlama: Értékelési skála Kompetenciák

S.sz. 1. 2.

0

1

2

3

A konfliktusokat megfelelő időben pozitív és konstruktív módon oldja meg Segít az irányítása alá tartozó csoportoknak, közösségeknek, kollégáknak, hogy felismerjék és megszüntessék a felmerülő problémákat.

3. 4. Minősítési átlag:

110

Igazgatóhelyettesi záró értékelés Név: …………………………………… Értékelést vezető: ………………………............. Szak…………………………megbízatásai:……………………………………………….. Időpont: …………………………………………………………………………………….. Az értékelés résztvevői: ……………………………. …………………………………. szakvezető szakvezető ………………………… ………………………………… értékelési TEAM vezető minőségirányítási felelős 1. A kompetencia területeinek értékelési átlaga: ___________________ 2. A vezető szakmai felkészültségének: Erősségei

Fejlesztendő területei

_____________________________________ _________________________________ _____________________________________ _________________________________ _____________________________________ _________________________________ _____________________________________ _________________________________ _____________________________________ _________________________________ _____________________________________ _________________________________

3. A vezető vezetői kompetenciáinak: Erősségei

Fejlesztendő területei

_____________________________________ _________________________________ _____________________________________ _________________________________ _____________________________________ _________________________________ _____________________________________ _________________________________ _____________________________________ _________________________________ _____________________________________ _________________________________

111

4. Az értékelő indokai az értékelésről:

5.

Javasolt képzések, továbbképzések:

Határidő

Dátum: …………………………………………….

………………………………… ………………………………….. az értékelést végző

értékelt igazgatóhelyettes

112

Szakvezető értékelési lap

Kompetenciák

S.sz.

Értékelési skála 0

1

2

3

A megbízatási területére vonatkozó dokumentumokat 1.

(HPP, helyi tanterv, tanmenet, SZMSZ, munkaterv) ismeri és alkalmazza

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Pedagógiai munka szervezése a meghatározott célok tükrében történik Szervező, irányító tevékenysége (tantárgyfelosztás, helyettesítés, tehetséggondozás, felzárkóztatás) A tantárgyi követelmény teljesítésének vizsgálata, elemzése (mérés-értékelés, korrekciók végrehajtása) A munkaközösség által végzett munka szerepe az intézmény teljesítményének növelésében A továbbképzések, innovációk, mentor feladatok szervezése, segítése, eredményes végrehajtása Az intézményi célok kialakításához vannak elképzelései, hozzájárul azok megfogalmazásához Szavezetőként önálló, motiváló, eredményekre törekvő, feladatait határidőre elvégzi

Minősítési átlag (az értékelési skála alapján)

113

Minőségirányítási felelős értékelési lap

Kompetenciák

S.sz.

1.

Értékelési skála 0

1

2

3

Ismeri és alkalmazza munkája során az érvényes jogszabályokat Megbízatási területére vonatkozó helyi dokumentu-

2.

mokat (HPP, helyi tanterv, SZMSZ, Házirend, szabályzatok, éves munkaterveket ismeri és alkalmazza

3.

4. 5. 6.

7.

8.

TEAM munkán belül mennyire támogatja a hozzá tartozó közösségek munkáját? Partnerekkel való kapcsolatteremtés, alkalmazkodó képessége Konfliktuskezelési készsége Az intézményi célok kialakításához vannak elképzelései, hozzájárul azok megvalósításához Szervező, irányító munkájának eredményessége, hatása az intézmény teljesítményére Önállósága, önképzése, kreativitása, szakmai felkészültsége a minőségbiztosítás területén.

Minősítési átlag:

114

Teljes körű intézményi önértékelés A folyamat tartalma Az intézmény meghatározott időközönként teljes körű intézményi önértékelést végez, melyet kiterjeszt a helyzetfelmérésen kívül a folyamatok szabályozottságának, a szervezeti kultúra szintjének és a folyamatos fejlesztés alkalmazásának szintjére is. Az intézményértékelés alapelvei Az intézményi önértékelés a belső fejlesztés támogatása érdekében történik. Az intézményértékelés komplex, a tanulói teljesítmény értékelésén túl az eredmények létrejöttében szerepet játszó folyamatokat is vizsgálja. A működés, folyamatok vizsgálatánál az értékelés alapvető szempontja, hogy a vizsgált terület mennyiben járul hozzá az eredményességhez. Az intézményi működés ellenőrzése során tett megállapítások az értékelés bemeneti információi. Az értékelés során biztosítani kell, hogy az érintettek hozzájussanak az értékelés eredményeihez, az őket illető információkhoz. Az intézményértékelés céljai A közoktatás rendszerében közreműködők (intézmény, fenntartó) közös érdeke, hogy az intézmények teljesítményéről, minőségéről megbízható, objektív képpel rendelkezzenek. Az intézmények eredményességét folyamataik, működésük javításával, fejlesztésével lehet növelni, ezért az intézményértékelés nem kizárólag a nevelési, tanulási eredményekre, hanem az eredményességet befolyásoló tényezők, folyamatok, résztvevők vizsgálatára, értékelésére is irányul. Az intézményértékelés a feltételek, a folyamatok, és a kimenetek egymásra gyakorolt hatásának, összevetésével állapítja meg az intézmény eredményességét.(ezek alapján lehet kijelölni az intézményértékelés területeit) Az intézményértékelés az intézmény eredményeinek összevetése az elvárásokkal azért, hogy hozzájáruljon a pedagógiai munka fejlesztéséhez. Az erősségek és a fejlesztendő területek tényszerű megállapítása, a szükséges beavatkozások, fejlesztések kijelölése

115

Az intézményértékelés funkciója Az intézmény pedagógiai céljainak a tanulói eredményekkel való összevetése. Az iskolahasználók elégedettségének vizsgálata. Az intézmény pedagógiai és működési tevékenységének, folyamatainak elemzése. (helyzetértékelés, problémafeltárás) Az önértékelés segítségével döntéshozatal a fejlesztésről.(az intézményi önértékelés az első lépés az intézményi minőségfejlesztés folyamatában) Az önértékelés gyakorisága: 3-5 évenként az intézményi vezetői megbízás lejártának megfelelően. Az éves munkaterv rögzíti az önértékelés konkrét időpontját. Az értékelés módszerei Folyamatos adatgyűjtés a meghatározott területeken, évenkénti összegzéssel, évenkénti elemzés, trendvizsgálat. Az értékelési ciklus végén az adatok összegyűjtése, elemzése, összegzése, trendvizsgálat. Kvantitatív megközelítés-mennyiségi mutatók, statisztikai módszerek alkalmazása Kvalitatív magközelítés -feljegyzések, interjúk, megfigyelések, beszélgetések az információk forrásai Az értékelés eszközei -

Interjú

-

Fókuszcsoportos megbeszélés

-

Megfigyelés

-

Kérdőívek

-

Tesztek

-

Eseménynaplók

-

Dokumentum elemzés, nyilvántartások elemzése

Az értékelés lépései 1. A csoportok megalakítása 2. A munkacsoportok felkészítése, képzése a feladatra 3. A témakörök feldolgozásához segédanyag biztosítása 4. A TEAM-ek elkészítik saját feladatterveiket 116

5. Adatgyűjtés és feldolgozás folyamata, csoportvélemények kialakítása 6. A csoportok prezentációja a nevelőtestület előtt 7. A nevelőtestületi kiegészítések legitimálás Értékelési modell (EFQM) Az Európa szerte elfogadott „Európai Alapítvány a Minőségirányításért” (EFQM) által kidolgozott Kiválóság Modell, illetve ennek alapján létrehozott magyar Nemzeti Minőségi

Stratégiai tervezés

Munkatársi elégedettség Folyamatok

Vezetés

Munkatársak irányítása

Erőforrások

Partneri elégedettség

Társdalmi kihatás

Adottságok

Innováció, eredmények

Díj (NMD) kritérium rendszerén alapszik.

Eredmények

A modell területei Az intézmény jellemző tulajdonságai, adottságai. 1. A vezetés szerepe a szervezeti kultúra fejlesztésében. 2. Az intézmény stratégiájának meghatározása és az operatív tervezés 3. A meglévő folyamatok szabályozottsága 4. A szabályozási rendszer teljes körűsége 5. Az erőforrások figyelembe vételének módja 6. A partneri igények figyelembe vételének módja 7. Az intézmény menedzselése

117

Az intézmény által elért eredmények 8. A munkatársak bevonásának mértéke 9. A folyamatos fejlesztés eredményei 10. A partnerek elégedettsége 11. A szabályozási rendszer bevezetettsége, az alkalmazás hatékonysága 12. A szervezeti kultúra fejlesztésének eredményei 13. A kitűzött célok elérése, megvalósítása 14. Az erőforrások felhasználásának hatékonysága 15. Az intézmény menedzselése

Az önértékelés területei és azok felosztása a csoportok között, valamint a témakörök feldolgozásának módszerei Az önértékelés területei Csoport

1.

2.

Adottságok A vezetés szerepe a szervezeti kultúra fejlesztésében

Eredmények A szervezeti kultúra fejlesztésének eredményei

A munkatársak bevonásának mértéke Az intézmény menedzselése Az intézmény menedzselése A kitűzött célok elérése, Az intézmény stratégiájának megvalósítása meghatározása és megvalósítása A folyamatos fejlesztés eredményei A meglévő folyamatok szabályozottsága

3. A szabályozási rendszer teljes körűsége

4.

Az erőforrások figyelembevételének módja

5.

A partneri igények figyelembevételének módja

A szabályozási rendszer bevezetettsége, az alkalmazás hatékonysága Az erőforrások felhasználásának hatékonysága A partnerek elégedettsége

Módszer dokumentumelemzés kérdőív /adatgyűjtő lap csoportos interjú statisztikai kimutatások dokumentumelemzés csoportos interjú statisztikai kimutatások dokumentumelemzés kérdőív/adatgyűjtő lap csoportos interjú statisztikai kimutatások dokumentumelemzés statisztikai kimutatások Dokumentumelemzés kérdőív/adatgyűjtő lap csoportos interjú statisztikai kimutatások

118

Intézményi önértékelés elvégzésének eljárásrendje

Az önértékelés folyamata

Módszer, eszköz

Előkészítés és tervezés Az önértékelés célja Az önértékelés területeinek áttekintése A pedagógiai program alapján az önértékelésbe bevont területek azonosítása A nevelőtestület felkészítése Eszközök, felelősök, határidők meghatározása Az előzetes adatok számbavétele

Felelős igazgató

Határidő

Produktum

09. 15.

A vizsgálandó területek listája, strukturált rendszere Összehasonlító elemzés

Önértékelési terület listája

Belső továbbképzés Tantestületi értekezlet Önértékelési rend szerint

Értekezlet terve, résztvevőkből alakított team Értékelési rend

Összehasonlító mátrix

Team vezető

10. 15.

Az adott területre vonatkozó

Dokumentum-elemzés

Az intézmény korábbi

korábbi adatok, információk áttekintése

Fókuszcsoportos interjú Kérdőíves adatgyűjtés

információi, adatgyűjtés eredményei Team vezető

Az önértékelési terv elkészítése

01. 15.

Felkészülés az önértékelésre

Képzés, konzultáció

Képzési terv

Önértékelési eszközök kiválasztása, készítése Az önértékelés lebonyolítása A kapott eredmények feldolgozása, értékelése

Önértékelési eszközök kidolgozása Önértékelési terv szerint Szempontrendszer

Eszközcsomag Indikátor lista Önértékelés dokumentumai Adatok Beszámolók

119

Az önértékelés folyamata Elemzés Elemzés, következtetések az adott területekre vonatkozóan (erősségek, fejlesztendő területek) Az önértékelés eredményeinek összevetése a korábbiakkal Trendvizsgálat

Módszer, eszköz

Felelős Team vezető

Határidő

Produktum

03. 15. Elemzési szempontrendszer Fejlesztő folyamatok

Területenkénti elemzés Lista

Összehasonlító elemzés

Összehasonlító táblázatok Adatbázis Team vezető

Visszacsatolás Fejlesztési területek kijelölése, új önértékelési terv készítése Az eredmények egyéb felhasználása (pl. éves munkatervbe való beépítése) Az érdekeltek informálása

04. 15. Csoportmunkai elemzés Fejlesztési célok Munkatervi kiegészítés

Új önértékelési terv

Értekezlet Írásos tájékoztatás

06. 25.

Jegyzőkönyvek

Team vezető Adatbázisba történő beillesztés

120

Az önértékelés megállapításainak összegzése ADOTTSÁGAINK Erősségek Fejlesztendő területek _______________________________ ____________________________ ____________________________ _______________________________ ____________________________ _______________________________ ____________________________ 1. A vezetés szerepe ____________________________ a szervezeti kultúra _______________________________ ____________________________ fejlesztésében _______________________________ ____________________________ ____________________________ _______________________________ Területek

2. Az intézmény stratégiájának meghatározás és megvalósítása

3. A meglévő folyamatok szabályozottsága

_______________________________ _______________________________ _______________________________ _______________________________ _______________________________ _______________________________

____________________________ ____________________________ ____________________________ ____________________________ ____________________________ ____________________________

_______________________________ ______________________ _______________________________ _____________________________ _______________________________ _______________________________ _____________________________ _______________________________ _____________________________ _______________________________ _____________________________ _____________________________ _ _______________________________ _______________________________ _______________________________ _______________________________ _______________________________ _______________________________

____________________________ ____________________________ ____________________________ ____________________________ ____________________________ ____________________________

_______________________________ 5. . Az erőforrások _______________________________ figyelembevételének _______________________________ módja _______________________________ _______________________________ _______________________________

____________________________ ____________________________ ____________________________ ____________________________ ____________________________ ____________________________

4. A szabályozási rendszer teljes körűsége

121

_______________________________ _______________________________ _______________________________ 6. A partneri _______________________________ igények figyelembevételének _______________________________ _______________________________ módja

____________________________ ____________________________ ____________________________ ____________________________ ____________________________ ____________________________

_______________________________ _______________________________ _______________________________ _______________________________ _______________________________ _______________________________

____________________________ ____________________________ ____________________________ ____________________________ ____________________________ ____________________________

7. Kulcsfontosságú folyamatok és kulcsfontosságú eredmények (értékelésnél az eredményeket mellékletek tartalmazzák)

EREDMÉNYEINK Területek

Erősségeink

Fejlesztendő területek

8. A munkatársak bevonásának mértéke

___________________________ ___________________________ ___________________________ ___________________________ ___________________________ ___________________________

_________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________

___________________________ ___________________________ ___________________________ ___________________________ ___________________________

_________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________

___________________________ ___________________________ ___________________________ ___________________________ ___________________________ ___________________________ ___________________________ ___________________________ ___________________________ ___________________________

_________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________

9. A folyamatos fejlesztés eredményei

10. A partnerek elégedettsége 11. A szabályozási rendszer bevezetettsége, az alkalmazás

122

hatékonysága

___________________________ ___________________________ ___________________________ ___________________________ ___________________________ ___________________________ ___________________________

_________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________

___________________________ ___________________________ ___________________________ 13. A kitűzött célok ___________________________ elérése, megvalósítása ___________________________ ___________________________

_________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________

12. A szervezeti kultúra fejlesztésének eredményei

123

Az IMIP tanévenkénti értékelése 1. A nevelőtestület, a szülői szervezet véleményének kikérésével értékeli a minőségirányítási program végrehajtását. 2. Az értékelés alapján intézkedési terv készítése, melynek során közelebb kerülnek egymáshoz az intézmény szakmai célkitűzései és működési folyamata. 3. Az értékelés során figyelembe kell venni a minősítési eljárás megállapításait, az esetlegesen megállapított eltéréseket! Az intézményi minőségirányítási program éves értékelése

Tevékenység folyamata 1. Helyzetelemzés 1.1 Az előző tanévben végzett mérések, értékelések, partneri mérések, önértékelések tapasztalatainak elemzése 1.2 A Problémák, okok feltárása - Eseti vagy visszatérő problémák - Elszigetelt, egyedi, rendszerszintű - Tervezési vagy végrehajtási szakaszra vonatkoztatható problémák 1.3 Az elemzés alapján: - rövid távú célok megfogalmazása - középtávú célok megfogalmazása - hosszú távú célok megfogalmazása

Felelős

Eszköz, módszer

Produktum

Gyakoriság

Hivatkozás

Dokumentum elemzés

összegzés

Szabályzat szerint

Partneri Igény mérés

124

Az intézkedési terv készítésének elvei -

Fel kell tárni azokat az okokat, amelyek a pedagógiai tevékenység színvonalának elmaradásához vezettek.

Az okok feltárásának területei: -

Tanítás – tanulás folyamata

-

Oktatási tevékenység

-

Nevelőmunka

-

Tehetségfejlesztés

-

Tanórán kívüli tevékenység

-

Fejlesztés – innováció

-

Munkafegyelem – adminisztráció

-

Együttműködés

A feltárt okok megszüntetéséhez szükséges intézkedési területek -

Tanulók teljesítményének eredményessége

-

Egyéni fejlődés és szocializáció

-

A tanulók továbbhaladásának eredményessége

-

Az idő, mint tanulásforrás (hatékony időkihasználás)

-

A tanítás és a tanulás minősége

-

A tanulási nehézségek kompenzálása

-

Az iskola és a szülői ház

-

Az iskola és a helyi társadalom kapcsolata

-

Az iskola és a munka világa

Az értékelés eredményének értékelése a szülői szervezettel -

Az intézmény minőségirányítási éves program értékelése.

-

Az értékelés megismertetése a szülői szervezettel

-

A szülői szervezet véleményének kikérése

-

Intézkedési terv készítése

125

Intézkedési terv Az értékelés alapján feltárt okok segítségével meghatározzuk azokat a célokat, amelyek ismeretében intézkedési tervet készítünk, hogy az intézmény szakmai célkitűzései és működése folyamatosan közeledjen egymáshoz. Tevékenység folyamata

Felelős

Eszköz, módszer

Produktum

Gyakoriság

Hivatkozás

igazgató

1.1 1.2 1.3 1.4 1.5

1.6 1.7

1. Az intézkedési tervek készítése és megvalósítása A fejlesztési team kijelölése Intézkedési tervek készítése A feladatok megvalósítása Az elvégzett feladatok elemzése Az elvégzett feladatok értékelése - Esetleges problémaelemzés - Probléma esetén visszalépés a fejlesztési területhez - A problémához kapcsolódó új intézkedési terv készítése Az érdekelt felek tájékoztatása Az eredmények beépülése az intézmény tevékenységi rendszerébe 2. Új fejlesztési területek kijelölése Adatbázisba való rögzítés

igazgató igazgató igazgató igazgató igazgató

igazgató igazgató igazgató igazgató

126

Példa egy intézkedési terv készítéséhez: Cél:. Emelkedjen a felzárkóztatások hatékonysága A folyamat kezdete: ………………………………. A folyamat vége: ………………………………... Intézkedési terv: A felzárkóztatások hatékonyságának növelésére A feladat befejezése: eléréséhez vezető cselekvési sor

Az érintettek köre

Helyzetelemzés - Egyénre szabott tanulásirányítás tanítási órákon - Képesség szerinti csoportbontás Minőségi - Felzárkóztató órák évfolyamonként kör - A 8. évfolyamon középiskolára tagjai való előkészítő

Erőforrás

Humán, papír

Időtartam, határidő

Felelős

Elvárt eredmények, sikerkritérium A problémák konkrétabban kerülnek felszínre, részletesebb képet kapunk a legproblémásabb területről

Mérési módok

Értékelési módok

A megvalósítás nyomon követése

Attitüdteszt, Következtetések Írásbeli halszálka levonása a összevagy helyzetképből. foglaló PARETOanalízis

127

2. Cselekvési terv készítése a feltárt okok megszüntetésére Minőségi kör tagjai

3. Megvalósítás, vagyis a próba

Pedagógusok, tanulók

Pedagógusok, anyagi elismerése

Humán, idő, pénz

Elkészül egy olyan terv, amely összegyűjti azokat a teendőket, amelyeket a cél megvalósítása érdekében tennünk kell

Csökken a hátráltató, és nő a támogató tényezők aránya

Ötletroham, dokumentumelemzés, súlyozott szavazás, az adatok feldolgozása

Közös munka

A Megoldási folyamatjavaslatok terv megfogalmazása, kihirdetés, elfogadás Minőségirányítási felelős

A látogatások tapasztalatainak közzététele folyamatosan. Az ellenőrzést szakvezetők, igazgatóhelyettesek végzik

Feljegyzé sek, tájékoztatók, naplók bejegyzései, foglalkozások feljegyzései

128

4. Értékelés

5. Döntés, ha kell módosítás

Nevelőtestület, tanulók, szülők

Humán, idő

Humán Nevelőtestül idő et, tanulók, pénz szülők papír

A partnerek pozitív visszajelzést kapnak az eredményekről. A következtetések alapján a korrekcióra javaslatot kapunk partnereink elégedettsége ezen a területen 8%kal nő. A pedagógusok megerősítést kapnak munkájuk színvonaláról, a partnerek elégedettsége egyre nő.

Folyamatábra, adatok elemzése, vizsgálata, dokumentált megfigyelés mérleg

Nevelési értekezleten a tapasztalatok összegzése, következtetések levonása

Új eljárás készítése, folyamatábra

Nevelőtestületi értekezleten a szükséges javaslatok közzététele Módosítás

Dokumentált megfigyelések naplóbejegyzések, beszámolók Jegyzőkönyv Módosított terv

129

3. A nevelőtestület és a szülői szervezet értékelését, a javasolt intézkedéseket megküldjük a fenntartónak.

Feladat

Felelős

Határidő

igazgató

06. 30.

igazgató

06. 30.

fenntartó

07. 25.

fenntartó

08. 01.

A nevelőtestület és a szülői szervezet véleményét tartalmazó 3.1

éves értékelést megküldjük a fenntartónak. Az értékelés alapján készített

3.2

intézkedési

terv

eljuttatása

fenntartóhoz A 3.3

fenntartó

a

javasolt

intézkedéseket jóváhagyja A fenntartó az értékelést és a javasolt intézkedéseket a helyben

3.4

szokásos módon nyilvánosságra hozza.

130

Záradék 1. A teljesítmény-értékelés során keletkezett dokumentumok – mivel személyhez fűződő adatokat tartalmaznak – szigorúan bizalmasak! 2. A dokumentumokat a személyi anyag őrzésére vonatkozóan kell az intézménynek őrizni! 3. A kitöltött kérdőívek 5 év után selejtezhetők. 4. Az értékelő és összesítő lap nem selejtezhető, a személyi anyagra vonatkozó selejtezési szabály érvényes rá. 5. A teljesítmény-értékelő szabályzatot a nevelőtestület 2010. január 11. napján 100 %-os szavazati aránnyal jóváhagyta. 6. Az intézmény a felülvizsgált és egységes szerkezetbe foglalt IMIP módosítását a fenntartónak 2010. január 07. napján benyújtotta. Záró rendelkezések A program felülvizsgálatát a jogszabályok változása, vagy a fenntartói minőségirányítási program változása esetén kötelező elvégezni. Ezen kívül a vezetőségi átvizsgálások során merülhetnek fel olyan szempontok, melyek a program felülvizsgálatát eredményezhetik, de ötévenként átvizsgálás mindenképpen szükséges. A minőségirányítási vezető az iskolavezetés munkájában egyenrangú partnerként vesz részt. Feladata a MIP-ben meghatározott folyamatok koordinálása és felügyelete. A munkaköri leírásában előírtaknak megfelelően végzi a MIP működtetésének feladatát. Kunszentmárton, 2010. január 11.

………………………… igazgató

131

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK Az Intézményi Minőségirányítási Program módosítását a Szülői munkaközösség 2010. január 08-án megtárgyalta és támogatta:

-----------------------------------SzMK elnöke

Az Intézményi Minőségirányítási Program módosítását a nevelőtestület 2010. január 11-én megtárgyalta és azt elfogadta.

-------------------------------------igazgató Az elfogadás tényét a nevelőtestület képviselői az alábbiakban hitelesítő aláírásukkal tanúsítják: ------------------------------------

------------------------------------

Jelen Intézményi Minőségirányítási Program módosítást a fenntartó 2010. január 11. napján hagyta jóvá.

--------------------------------------fenntartó

132

Tartalomjegyzék Bevezető ..................................................................................................................................... 2 Fenntartói elvárások és minőségpolitika, ebből az intézményre vonatkozó feladatok ........... 4 A fenntartói jog- és hatáskörök a minőségfejlesztési rendszerben ............................................... 5 Irányítási feladatok: ....................................................................................................................................... 5 Jog- és hatáskörök..................................................................................................................................... 5 Az ellenőrzés ............................................................................................................................................ 6 A dokumentálás rendje ............................................................................................................................. 8 A költségvetés tervezése, a pénzügyi beszámoló ...................................................................................... 8 Ellenőrzési feladatok................................................................................................................................. 9 A gazdálkodás ellenőrzése ...................................................................................................................... 10 Az intézményvezetői beszámoló lehetséges szempontjai (ajánlás) ........................................................ 13 Az intézményi minőségirányítási program elfogadásának rendje ............................................................... 16

Intézményi minőségpolitika ........................................................................................................... 17 Az intézmény küldetésnyilatkozata ............................................................................................................. 17 Az intézmény bemutatása: ........................................................................................................................... 18 Jogi státusz .............................................................................................................................................. 19 Az intézményi minőségpolitika ................................................................................................................... 20 Minőségpolitikai célok kiemelése a minőség politikából és annak teljesülési kritériumai, elvárható eredményei .................................................................................................................................................. 22

Helyzetelemzés................................................................................................................................. 25 Az intézmény minőségfejlesztési rendszere ................................................................................................ 26 A belső gondozás lényege; ..................................................................................................................... 27 Intézményvezetés ........................................................................................................................................ 27 Humán erőforrások biztosítása és fejlesztése .............................................................................................. 28 Kiválasztási és betanulási rend működtetése ............................................................................................... 28 Az emberi erőforrás biztosítása és fejlesztése ............................................................................................. 28 Stratégiai tervezés ........................................................................................................................................ 29 Az éves munkaterv elkészítése ............................................................................................................... 30 A minőségfejlesztési szervezet működtetése ............................................................................................... 31 Továbbképzési rendszer működtetése ..................................................................................................... 33 Jogszerű működés, dokumentumok ellenőrzése .......................................................................................... 36

Belső értékelési rend működtetése .......................................................................................... 38 Belső értékelési rendszer működtetésének eljárása ..................................................................... 38 Ellenőrzés, mérés – értékelés jelenlegi helyzete .......................................................................................... 40

Intézményi minőségirányítási rendszer......................................................................................... 41 A partnerek azonosítása, igényeinek és elégedettségének mérési, eljárásrendje ......................................... 42 Partnerazonosítás .................................................................................................................................... 43 Igény és elégedettség mérése .................................................................................................................. 43 A panaszkezelési rend az iskolában ........................................................................................................ 45 A kulcsfolyamatok felelősségi mátrixa; ...................................................................................................... 46 Az intézményértékelés területei, az értékelés módjai /hosszabb távú feladattervek/ ................................... 48 Milyen mutatók alapján értékelhető az alapfokú művészetoktatási intézmény nevelő-oktató munkája? .... 50 Az éves belső ellenőrzési-értékelési rendszer vázlata.................................................................................. 51 Az intézményben folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási szempontjai .................................................................................................................................................. 54 A tantárgyi és nevelési mérések részletezése............................................................................................... 58 Szöveges minősítés ...................................................................................................................................... 62

Az intézmény teljesítmény-értékelésének szempontjai és értékelési rendje ........................... 63 Teljesítmény-értékelés célja ........................................................................................................... 63 A teljesítmény-értékelés tárgya: .................................................................................................... 63 A teljesítmény-értékelés alapjai és összetevői: ............................................................................. 63

133

A vizsgálandó terület legfontosabb formai és tartalmi indikátorai: ............................................................. 65

A pedagógusok teljesítmény-értékelésének eljárásrendje ........................................................... 65 A teljesítmény-értékelés ciklusai: ................................................................................................................ 66 A pedagógus teljesítmény-értékelését végző Értékelő TEAM .................................................................... 66 Az Értékelő TEAM tagjainak feladata .................................................................................................... 67 Az információgyűjtés időterve: ................................................................................................................... 70 Az információgyűjtés folyamata: ................................................................................................................ 71 Óralátogatási lap .......................................................................................................................................... 72 Óralátogatási önértékelő lap ........................................................................................................................ 73 Önértékelő kérdőív értékelési lapja ............................................................................................................. 74 A tanulók által kitöltött tantárgy iránti attitűdmérés .................................................................................... 75 A tantárgy iránti attitűdmérés tanulói kérdőíve ........................................................................................... 77 A tantárgy iránti attitűdmérés értékelő lapja, táblázata................................................................................ 79 Önértékelő lap ............................................................................................................................................. 79 Véleménykérő lap ........................................................................................................................................ 83 Értékelési beszélgetés és az Értékelési összesítő lap ................................................................................... 87 Összegző megállapítás ................................................................................................................................. 92 Felelősök és feladatköreik ........................................................................................................................... 97 A vizsgálat dokumentálása és az adatok felhasználása .............................................................................. 100 Eljárási szabályok ...................................................................................................................................... 102

A vezetők teljesítmény értékelésének eljárás rendje.................................................................. 104 Magasabb vezető: ...................................................................................................................................... 104 A magasabb vezető értékelési lapja ...................................................................................................... 106 A magasabb vezető záró értékelése ...................................................................................................... 107 Vezető, igazgatóhelyettes .......................................................................................................................... 108 Igazgatóhelyettesi záró értékelés .......................................................................................................... 111 Szakvezető értékelési lap ........................................................................................................................... 113 Minőségirányítási felelős értékelési lap ..................................................................................................... 114

Teljes körű intézményi önértékelés ............................................................................................. 115 A folyamat tartalma .............................................................................................................................. 115 Az intézményértékelés alapelvei........................................................................................................... 115 Az intézményértékelés céljai ................................................................................................................ 115 Az intézményértékelés funkciója .......................................................................................................... 116 Az önértékelés gyakorisága: ................................................................................................................. 116 Az értékelés módszerei ......................................................................................................................... 116 Az értékelés eszközei ............................................................................................................................ 116 A modell területei ................................................................................................................................. 117 Az önértékelés területei és azok felosztása a csoportok között, valamint a témakörök feldolgozásának módszerei................................................................................................................................................... 118 Az önértékelés területei ............................................................................................................................. 118 Módszer ..................................................................................................................................................... 118 Adottságok ................................................................................................................................................. 118 Intézményi önértékelés elvégzésének eljárásrendje ................................................................................... 119 Az önértékelés megállapításainak összegzése ......................................................................................... 121

Az IMIP tanévenkénti értékelése ................................................................................................. 124 Az intézkedési terv készítésének elvei .................................................................................................. 125 Az okok feltárásának területei: ............................................................................................................. 125 A feltárt okok megszüntetéséhez szükséges intézkedési területek ........................................................ 125 Az értékelés eredményének értékelése a szülői szervezettel................................................................. 125 Intézkedési terv .......................................................................................................................................... 126

Záradék .................................................................................................................................. 131 Záró rendelkezések ....................................................................................................................... 131 igazgató ..................................................................................................................................................... 131

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK ............................................................................................... 132 Tartalomjegyzék..................................................................................................................... 133 134