f. sZÁM.
f9tO MÁRCIUS 2.
IrJ' ák:
Ambrus Zoltán, Atáander Bernát, Adorján Andor, • Bitó Lajos, Bródy Miksa, Csáth Géza, Erény! Nándor, Falus Elek, Fenyő Miksa, Füst Mitán, Góth Ernő, Hatvany Lajos, Heltai Jenő, Hevesi Sándor, Ignotus, Jób Dániel, Kern Aurél, Kéméndy Jenő, Komor Gyula, Kosztolányi Dezső, Lengyel Menyhért, Márk Lajos, Márkus Láselö, Márffy Ödőn, Miklós Jenő, Moly Tamás, Nádai Pál, Nagy Endre, Osvát Ernő, Radvány Ernő, Re11ePál, Révés%Béla, Ruttkay-Rothauser Miksa, SaJgó Ernő, Sebestyén Károly, Siklós Alhat, Szilágyi Géza, Színi Gyula, Szomory Emil, Vajcla ~ló, Váradi Antal Jf,Jf,Jf,Jf,Jf,Jf,Jf,Jf,Jf,Jf,Jf,.J&.J&.J&J;&.J&.J&
SZIKLAIJENÖ • E gyes
KONYV1t1!RBSK1!DÓ KIADASA O BUDAP1!ST,BRZSÉBBT-KORUT 42
SZám
30 fmé r
MBGJELBNIK MINDEN HÉT SZERDÁJÁN ==
==
SZINJATÉK
TARTALOM
1. ÉVF.
J. SZÁM.
SZINHÁZI ÉS ZENEI HETILAP. J9JO MÁRCIUS
BÁRDOS ARTUR: Szinházi illuziók •• •• •• •• •• •• •• •• •••• SZlNI GYULA: Tánc és haláltánc •• •• •• •• •• •• •• •• •• •• •• ROSTAND: Kikeriki. Fordította: Kosztolányi Dezs6 •• •• •• NÁDAI PÁL: A szubjektiv Jlzamár •••••••••• •• HEVESI SÁNDOR: A kateClra komédiái •• •• •• • •• •• .'.' SZEMLE: kangver~enyek (Siklós Albert). ~. Heltai Jenő darabjáról (Füst M;ilán)• .....,G-yges .és Tudó (Náda! Pál) • .s: A kellemes színésznő (K~s~olányi' Dezső"). - ••Nyugat« felolvasása (Bs). - A gyakorlat kérdtseibö[..
.
'
.h
KRÓNIKA ~/.. SZINHÁZ~'
'.~
••
••
••
••
••
•• .~ ".. •• •• ••.•• ~
••
••
••
••
••
••
••
2.
., •••.•
J 3 6 8 lJ
15
•• •• •• •• •• •• •• •• •• 19
HANGVERSENYEK
.
••
SZINHÁZI ILLUZIÓK.
••••••••
•• •• •• ••
.
•• 20
.'
Felelős szerkes.ztŐ.f Bárdos Artur dr. Budapest, VI. Teréz-küru.t J7•.T-e.Iefon J26-00. A lap szellemi 'részét. érdeklő közlemények ide küldendők. Cikkek csakis a forrás megpevezése mel~di' vehetők áto Kéziratot a' szerkesztőség vic~sza nem ad. -
'< ~"",
'
'
1
~ .
A ••Szinjáték·~ megjelenik minden hét szerdáján. Sziklai Jenő budapesti könyvkereskedő (VII ••. Erzsébet-kürut 42. Telefon 8J-78) kiadásában. 'Előfizetési ára egy, évre J5 kbrona, félévre 8 korona, negyedévre 4 korona. Egyes !szám 30 fillér. Kapható' és .~ megrendelhető minden. könyvkereskedésben és dohánytőzsdében. ~
;: /'
(P:SA ISI Q'iitJ,
-",
. ,
..
.
BUDAPESTtoVII.t •
,....
THÖKÖLY-UT
I
.
agyraktár irrfgateur. tejszivó. fecskendő, görcsif'Jgdmmi) harisnya is mindennemö kötszerekben. Val. angol is franc. gummik6lönleges.
N
N
~:
megrendelések
SA iSI!Q1#&
""
m:c
J7.
SZER~SZ ÉS :: KE.zTYÜS ::
.
agy választik saíá,t készitményü mindennémö bőrkeztyükb~n. Ajánlja. saját késiitll)ényü sérvkötő. köldökkötő és suspensoriumaJt.
Vidéki
KÖT-
ORVQSI
LADANYI ISTVAN
gyorsan 59
M
és Ielkíísmeretesen
eszközöltetnek,
Q'iitJ
•
•
BERKETZ ISTVRH UTODR Telefon 63-36. Ctgtulajdonos: Gyüjtötelepek
Kovács
Endre.
KELME-t SEL YEMFESTÖ- ÉS VE. GY T 1SZT 1T Ó-G Y ÁRA
IV •• Váczi-u. 5J. V.Lipót-kőrut50 VI. Iza.bella-u. 66 Andrássy-ut 50. Vidéki
Telefon 63-36.
Gyüjtötdepek VI. Gyár-utca 23
Budapest, Kinizsi-utca l4 megbízásokat
pontosan
tdjesit.
VII •• Rákóczi-ut 78. szám. VIlI. ŰlIői-ut 30.
IRTA:
a..... p~~~-
BÁRDOS ARTUR.
4J0,
zóta, hogy -a ne et napszámosai a kulturális agitáció áhitatával hordták a téglát egy-egy pajtaból vedlett szfnház épitkezéséhez, e mai napokig, amikor suly szerint nem kevesen majdnem kulturaellenesnek tudják vagy érzik a sztnházt szórakozást r különös pályát futott meg a színház, Tömegben óriási rétegeket hódított meg magának azóta; ma már ennek a sztnházfentartó elemnek folytonos gyarapodása szilárd alapot állít anyagi exisztenciájának. De észre kell venni és nem szabad eltitkolnit hogy egykor hüséges lantosai, a kevesek is fontosak. - ama nemzeti napszámosok legegyenesebb szellemi leszármazottai. a kiábrándultság öntudatlan közönyével fordulnak el attdit ami a színházbaa színház, ami benne tartalma szezint lényeg és legjobb esetben is csak irodalmi mondanivalók hiuságí körülményekkel feldíszftett, tehát [övedelrnezőbb közlésí alkalmának tekintik. Ezek azok rájuk kell ismernünk akik elméletben szeretik aszinházat és valóságos irtózással fanyalodnak rá, ha valamilyen társasági cd színházba kenyszeríti őket. Irók, akik darabokat írnak - akár JÓt akár rossz irodalmat - és nem szeretik, nem értik. nem érzík a szinházat, (Színpadi utasitásokat írnak és nem ismerik a szinpad matériáját, Legfinomabb ínvencíöíkat a mai átlag-színpad 1'OSSZ sablonjaiba kényszerítik és percig sem gondolnak arra. hogy tágitsanak e sablonok szabta lehetőségeken.) Krítikusok, akik támolyogva keresik megállapodásalkat egy színházi előadás zavaros és müvészietlen polífóniájában, Festők. akik. ösztönös idegenkedéssel. rnessze elkerülik a szinházat ; a színházat. mely éppen a legizgalmasabb képzömüvészetí élményeket kinálhatná ••• Aszinház - jól tudom - nem ezekért van; ám az mindig csak idő kérdése. hog-y a közönség (amely talán a jobb színhaznak is támogatója volna) mikor jut el azoknak a benyomásaíhoz, akik a hatásokat érzékenyebben jelzik. A szjnház lényegében volna oka e könnyen lelkesülők ki~ ábrándúlásának ? A színház megcsa1ta volna játékos kedvü lovagjait. akik művészetterrnő és életdiszitő szenzácíókat vártak attól, hogy az eleven és veszedelmes emberi test és emberi hang ritmusai a színek és rímek finomult zenéjével sokféle és egyetlen harmóniában csendülnének össze • • • ? Vagy éppen müvészi elemeinek
e komplex sokféleségében rejtőznek akadálya a Ieszürődötten tökeletes szinpadalkotásnak ? Vagyunk még, akik hiszszük, hogy nem igy van. A mai átlagos sztnházvezetök, nem a szinház lelkében van a müvészt lehetőségek hiánya. Ama "szakemberekben", akik nem is olyan bizonyosan szakemberek, amilyen bizonyosan nem látnak tul a szakkérdések szegett horizontján. Ök sülyesztették sablonokba a szinházat ; a régebbi klasszlcisztikus sablonjaiknal nem ártalmatlanabbak a mai naturalisztikus sablonjaik sem. A sablonok egyre gyarapodtak, az uj ipari technikával jöttek a bonyolult szinpadi gepek ••• a távolság egyre nőtt a minél egyszeröbb megoldásokra törö egészséges müvészi értelem és a mind hozzáférhetetlenebbé
bonyoluló szinpad között. Hová távolodott el a szinpadi technika "vivmányaival" felszerelt mai szinház a primitiv szinház lényegétöl attól, amivel más müvészet nem gazdagithat : eleven emberi ritmusok szüz gyönyörüségeítől? A m o Z g ó for mát ó 1, melyben a köbe rögzitett formától különvaló uj; gazdag formaörömök szunnyadnak? A szinek uj gyönyörüségeitől, melyek ame g v i l ági tot tsz i n gazdag árnyalasbeli lehetőségeit igérik? •• Vagyunk, akik még nem vesztettük el minden szinházi illuziónkat. Nem a mai szinház, hanem a szlnház Iehetöségei számára vannak illuzióink, A megujhodásnak ez az érzese európaszerü j néhol, külföídön, vannak már gyakorlati konklczióí is. Nálunk még csak törekvései csillannak meg itt-ott, eredményei még alig. Talán előkészíthetjük majd a gyakorlat számára valami egészséges
köztcdat atmoszféráját. A jövő nem az írodalomért, hanem a szinház ért való szinházé, És éppen ezért: a drámának is minő nagyszerü gazdagodását igéri ez a szinházi szinház ••• ! A drámáét is, mely azonban csak e 'k, a többinél nem fontosabb tényezője az uj szlnpadmüvészetnek. ••• Goethe igy szólt Eckermannhoz: "A szinpad r köítészet es festészet és ének meg" zene; a szinpad r szinjátszás és még mi minden egyéb! Ha ennyiféle rnüvészet és ennyi ifjuság és szépség egyetlen estére összefog, akkor ennek Ünnepnek kell lennie, melyhez nincs fogható ••• "
2
TÁNC ÉS HALÁLTÁNC.
IRTA:
SZlNI GYULA.
Fehérbörü, ideges, puha lény vagyok. Egyéniség. De az élet közhelyei várnak r":'m. A zártszék piros bársonya. A szmóking fekete-fehér, egyenruhaszerű hüvelye. A sztnház! messzelátő ikercsöve, amely a szememet akaratom ellenére kénvszeriti, hogy régi tradiciói szerint nézzem a festett világot. De a rózsaszinü bestiának, aki au fond vagyok, egyre hangosabb, követelöbb a szava. Elvégre "az én pénzemért= megkövetelhetern a szinjátéktól, hogy érzékiesen fölborzelia idegeimet, kilesse a szenzuális hajlamairnat, megérezze, hogy mílven szervirozással szeretern éri a női test örökké szép vonalait, mozgó
arabeszkjelt. A táncról okosan csak prüdéria nélkül lehet beszélni. A tánc az a szalonképes forma, amelylyel nagy társaságban" sem kell szégyelnünk idegeink bizsergését és szemünk kéjes csillogását. Az operában, mikor mezitelen váll« asszony mellett ültem és fönn a szlnpadon lábikrák íHuziója vonult el szemérmes szemern előtt, gyakran eszembe jutott, hogy a képmutatásunk milyen nevetséges. Me11ettünk egy felülről leleplezett asszony, a. sztnpadon egy alulról elárult nő z két félig ruhátlan nö, az egy egész akt. Igy alkudtunk meg a társadalmi konvencíóval ötven százaIékra, Sokáig ez igy nem maradhatott. A Szanín-mozgalom és a berlini szépségesték mindenkit meggyőzhettek, hogy van a mi korunkban valami lappangó törekvés az őszinteség, a nudítás felé. A modernségnek talán egyik főlismertető jele, hogy a szrnőking és a társadal~i képmutatás alól egyre jobban föl akarja szabaditani a rózsaszinü bestíát. Az "ember fölszabadítása" alatt egészen mást ertettek a tizennyolcadik században mint most a
heszadfkban. Érdekes megfigyelni, hogy milyen ravasz uton-módon történik ez a felszabadulás. Az angol prüdéria szülte a paeraphaelita nőt, aki ruháinak merev quattrocentista ráncaíval es szempillájának szemérmes függönyével Ieplezí teste forróságát. Ez volt az izgató szézesség kora. De épp egy angolszász vérü nö, ama hires Isadora Duncan szabadította föl a modern táncosnőt ama áhítatos, szűzies merevségböl, amelybe a XV. században Savonarola predikációi, a XIX. 3
században pedig Ruskin apostol, ez az ujkori Savonarola kénvszeettették, Isadóra levetette saruit és fölvette a szellős attikai kosztémöt, De hogy a világ szemforgatását . megelözze, hivatkozott az antik görög cserépedérryckre, amelyeket a British Muzeumban is szent tisztelet övez. Miss Duncan nyomában azután megindult a mezitlábas táncosnők hosszú sora, a Maud A11anok, a Wiesenthalleányok és egyéb Duncan-tanítványok forgataga. Még egy jellemzéke van ennek a modem táncnak a fölszabaditott mezítelenségen kívül, F ölisrnerte, hogy a tulságos érzékiség inkább fáraszt és lehangol, mint felüdít. Tehát az érzékiséget szervirozni kell. Erre pedig adva vannak az eszközök a modem múvészet dús fegyvertárában. Ha Beardsley vonalaival kapom Salomét amint azt Gertrud Eysoldt adta - vagy ha Debussy zenéjével élvezhetem a. mezitelen lábujjak titokzatos irását, mindjárt megszüník az a rontás, amely az önmagáért való mezttelenségböl árad. Ime: nem kell a törvényhozónak közbelépníe, hogy a túlságos nuditást ellensulyozza. Szabálvozza az maga magát.
*
• • • És eközben valami meghalt. Meghalt a klasszikes ballett. Csöndesen, észrevétlenül szeaderült el. A mi operánk egy kicsit nagyon messze esik a modern világ forgatagától, de még tt is meg lehet érezni az elavultság szélét, Ki érdeklődik ma llballett iránt néhány hűséges faunon kivül? Párisban pedig egyenesen a ballett csődje előtt állnak. A nagy opera világhJrü balletkara évek óta tétlenül senyved. Legutóbb egy balletben - La Féte ehez Thérése - lépett föl és hiába aggatta magára a hagyományos kurtaszoknva, a "tütü helyett a bíedermeier-kor kosztümjeit, nem tudta föltámasztani még a párisiak tulságos érdeklődését sem. Ellenben már két szezónban vendégszerepelt a pétervárt színház balletkara olyan sikerrel, amely a második császárságnak arra a korára emlékeztet, amikor a bennszülött francia sztnészek alig tudtak érvényesülni az olasz opera, az "Ita1íensu divatjával szemben. (Ebből a korszakból maradt fönn a gyönyörü "boulevard des Itallens= neve). A pétervári balletkar ma az egyetlen, amely a kor sztnvonalán van. Igaz, hogy a klasszíkes ballett hagyományain nőtt fel ez a kar, de valami egyéni bélyeg, stilízáló törekvés jellemzi. U
A "klaSSZikus" ballett olasz hagyomány szerint egy, legfeljebb két primaballerinát emel ki az együttesből, amely csak staffázsul szolgál az első táncosnő lábujj-akrobata mutatványainak. A pétervári ballettkárnak öt-hat elsörendü csillaga van, de egyszersmind ugyanannyi férfí csillaga is. Van egy táncoló csodájuk, egy Níssínszkí nevű táncmúvész, aki ama régi időknek az ernlékét idézi föl, amikor egész Európa tapsolt egy Vestris múvészetének, Az oroszoknak az ereje azonban nemcsak kíváló táncosaikban van, hanem abban a mévészi törekvésben, hogy a hangulatnak, a mdvészí együttesnek alárendelik a Iegszíporkázóbb csillagot is. Nők és férfiak egyformán fontos szerephez jutnak anélkül, hogy egyik a másiknak a rovására akrobatáskodhatnék. A zenéjük is szakított a balletzene hagyományaival. Náluk minden táncolható, amiből hangulat, múvészet árad ki. RimszkiKorszakov zenei morceauit, orosz táncdalokat keleties motivumokat, bizánci töredékeket illeszte~ek a zenébe, amelyet valami exotíkes, földöntellan érzéki hatást olvaszt egységbe. A hagvomanyos "tűtű~< és a ballerína egyéb konvencionális kelléke iszámüzve van, Felöltik az ő barbáran művészí jelmezeíket, amelyekben a bizánci pompát valami borongó szláv melankólía ellensclyozza, Van egy choreographusek, aki táncmeater és dekoratív festő egy személyben es aki a diszletek. jelmezek, zeneszamok, táncmozdulatok elemeit egységes, bűvös hangulatba tudja fogni. Vad, zseniális erő lobog föl az előadásukból. Páris átfínomult gyermekei márnorosan, őrjöngve hagyták el a "Pavillon d'ArmidaH előadását, amelyben, mint valami orosz templom bizánci komorságában a légies érzékiség fekete rniséje tombolt. A kritikusok nem találtak elég szót, hogy az orosz ballettkar Ienyegözö műveszi hatását [ellemezzék, A ballettnek a mi idegeink szerint való reformja nyilván Pétervárról fog kiindulni. Lomtárba jut majd tttütü~~ és a tüllnek egyéb illuziója, amelyben apáink szeme g-yönyörködött. A lábujjművésznők fölött is megkondult a harang. Elmulnak ök is, bármily vidáman és Iégíesen repültek át az életen. Mert egy tánc van, aminek a divatja sohasem lankad. A haláltánc.
4 5
KIKERIKI. *) (Mutatvány Edmond Rostand ,.Chantec1air" KOSZTOLÁNYI
A RIGÓ: cimú uj darabjából.)
(A kalitka rácsai közül kidugja a:fejét.)
Csendben fiacskáim, hisz ez egy óda. A PULYKA:
DEZSÖ fordítása.
(Nézi Kikerildt, aki a. szénakötegeken lépdel le'~7"falról.
Büszkén megy ••• ~ EGY TYUK:
(Megáll egy kis bádoggula előtt.)}>:
Az ívÓ:\~••
A KOKAS ÓDÁT ÉNEKEL A NAPHOZ. KIKERIKI:
(Iszik.) (A falon hosszu torokhangu sóhajjal.)
Ku ••• A RIGÓ: KIKERIKI i .A RIGÓ:
Ha karatyol és íly gangosan megy le-fel, A tyuknak udvarol, vagy nyomban énekel. (A falon mozdulatlanul
áI1 is fejét magasra emelí.)
Lángolj! • • • Ragyogj! ••• Zavart beszéd! Tüzet! tüzet! • • • Lábát emeli s vár •••
EGY TYUK.: KIKERIKI: (Az
elérzékenyüíéstöl rekedten.)
Ku ••• Ah láz, őrület! Csak a te aranyod az, rnely vigaszt hoz! - Imádlak, tüz! A HIM~ALAMB: (Halkan.) Kihez beszél? A RIGO: (Gunyosan.) A Naphoz! KlKERI KI : Te száritod fel a siró füszálat, S a levelet lepkévé büvölöd, Ha a haladó szírmok szerte szállnak És a pyrénei szél végig zörög Rousi11onmandulafái között
A RIGÓ: KIKERIKI:
Imádlak! Nap! tüztenger, fényes álom, Ki ránk ragyogsz s a mézet érleled, Lángolsz a szalmakenyhón és vírágon, Egészben élsz és szertefoszlol áldón Mint a pazar anyai szeretet, Dalollak, ó fogadj el tüzi papnak, Ki égsz a teknön, kék szappanhabori És néha, hogyha lángjaid lohadnak Vörösen Iobbansz ki egy csendes ablak Alázatos üvegjén elhalön I +) Hz a fordítási ki5érlet nem altar eléje yAgni a telje.smagyar átköltiaeuek. Bgy8zcrúca a Színjáték olvaa6mak. kis:;ült. kÓzTe.tlen a darab nscgjde.néae: után, &.ogy mielőtt r'u;leteaca iom••.tctjik, fogalmat alkossanak .tituol.rót, tncgöjér61. HChanteclairu-t ~kirlki,·-n.k forc!ito••••
6
A RIGÓ: KIKERIKI:
Pompás itóka. ••• Nem mondja íly büszkén a honfi se "Vívát (Aki az udvarba jő.) Te forgatod •••
H
AZ ÖSSZES TYUKOK:
~
(A fekér Tyuk felé futnak, aki valamít rágic~;U:)
Mit rág az ott? A FEHÉR TYUK: Kukoricát • KIKERIKI: Te forgatod a sárga napraforgó( S arany-öcsém', a tornyok kokasát S ha, hársukon titkos tüzed kibentod Táncolnak arany árnyak, lenge pontok, Hogy tétován megáll a kósza láb. A mázos korsó segaradba, drága S az ázott rongy is büszke lobogó, Kazalokon ég csökod lanyha láza S kís húga, a kas lángol, rnint a láva, S tüzes sisakja lánggal lobogó. Légy áldva a mezön s elveszve árván A fü között s a kapucímeren A gyik szemén, a hószin hattyu SZárnyán] Ki tájakat pingálsz, mint a szivárvány S ki szende kézzel festesz csendesen. Sötét ikertestvéred a bus árnyék, Me1y rnessze nyuHk, hol tüzed fakad Regéssé büvölí, ami csodás, szép, S ha nincsen ő, mínden szürkére válnék Mert szines és ragyogó, rnint magad. Imádlak Nap ! Te vetsz a légbe rózsát, Bokrokba tündért s a víznek tüzet Benned felistenül a roskadó ág Ó Nap! te élet, ó szent Nap, te jóság, Keldes lenne a föld te nélküled. (Folytat juk.) 7
A SZUB]EKTIV
SZAMÁR.
IRTA:
NÁDAI PÁL.
1.
Az asszony szép volt, egészséges volt, szerette a bohózatot, a tennfszt és majd meghalt Ráthonyiért meg az ananász-fagvlaltért, Ismeretlen indulatok még nem bántották, még szorgosan olvasta az ujságokat (hátulról kezdve) és hitte, hogy amikor Tihamér báró a harmadik felvoná soan kiemeli kedvesét az erkölcsi csuszamlás fertőjéből s nöül veszi, akkor pofonüti az egész világrendet. Az asszony tehát szép volt, egészséges volt és az édes butaság zománcozta be egész lényét. A szubjekttv szamár vele szemben ült egy fauteuílben s csillogó szemekkel beszélt neki. Mindenfé1érő1. Metafizikáról és John Gabriel Borkrnan ...• nról, Neoromantíkáról es tömegpszíchologtárölBizáncról is Spinozáról. De főleg az utóbbiról, rnert valami lelki rokonságot tartott a nagy Slemilekkel, az ö nímbeszck egy tépett darabkáját érezte a szrvében és könyet is tudott volna ejteni ezért az öreg gyémánksiszoló zsidóért, akinek a Jólét a mellét nyujtotta és ő makacsul elfordította a fejét. A szubjektiv szamár tehát beszélt és az asszony részint hallgatta öt, részint azon tépelődött, hogy az asztalteritő ajoer-menka-e vagy keresztöltés ? - Igenis - mondta a szamár - az a szép egy sztniátékban is, amit én belelátok, amit magamból lop ok bele, ami bennem rezonál egy halk párbeszédre. Valak! mond odafönn. egy szót, egy gyönyöl'ü fejmozdulat felel rá, hogy nem és én bennem minden emlék nvujtózkodni kezd, amiről azt hittem, nem ébred fel többé soha. Minek teketöríázzak sokat: a hangulat kap meg legjobban, amely én bennem rejlík s nem az a zaj, mely a szinpadról hangzik. Egy szó, egy név, egy gondolat eszméket inda meg s ezek az eszmék többet érnek nekem, mint a leglogikusabb mese. Egy viszony támad köztern, a félhomály passziv nézője és a színpad termékenyitő hatása közt s ez a viszony egyre szükül, egyre intimebb lesz, s ez a viszony engem sokkal közelebbröl érdekel, mint Tihamér báró viszonya a mocsári széphez. És ekkor formálódik s mozogni kezd bennem valami, ami nem okvetlen a genialitás, hanem esetleg csak a holnapi kritika, A szellemem egyik fele figyelni kezdi az öntudatomat, az üzlettársát és feljegyez minden mozzanatot, Nem azt, hogy mít szlszeg, hörög, susog és turbékol odafönn a szép, de bünös Eszther, oh nem! Sem azt, hogy rniként rnondja neki a báró : "Kigyó vagy Eszther, kigyó, 8
kit az utca porából emeltern fel, rnert gyimántot véltern a homokodban látni," Ezt sem jegyzi fel a kritikai fél. Hanem feljegyzi ezt: "Beh jó dolga volt még a Peleskeí nótárius korában a nézőnek. Akkor felmehetett a néző a szmpadra és jól végig kefélhette az ilyen szerkesztőt," Ezt jegyzi fel a kritikus emlékezete. És mivel nem azt írom meg holnap a kríttkámban, hogy mit szólt Eszther és rnit felelt neki a báró, hanem ezt az őszinte benyomásomat, - azért nevez Ön engem, nagyságos asszonyom, szubjektivnek és szamárnak. Azért, mert azt hiszem, hogy a legostobább párbeszédnél is többet ér egy őszinte megjegyzés, a legegységesebb cselekményt is, ha rossz, tuléli egy parazita kritika, ha jó, Mert azt hiszem, még a kefekötő is csak akkor ipar-müvész, ha lirailag kötí a kefét. Vagyis, ha az önmaga lelkébe mártja a borz szörét. Ha az ő maga egyénisége, az különvalósága, a személyes átélése játszik a kefében, És míért ne lehetne a kritikus is a lírai kefekötök közül való? Heine a Tieck ur és a két Schlegel ur háta közepéböl kötötte a legcsinosabb kefeket. És amióta Alfréd Kerr megmutatta, micsoda alkoto rnüvészetté válhat a hóhérrnesterség egy mámoros kefekötő kezén, nem kell szégyenkeznie a céhnek. -Csak a malacoknak kell féltenlök a sertelöket ••• Egyszóval én büszke vagyok erre a lírai öszínteségemre, Én beszélek az érzéseimről, arról, hogy édes orgonaillat száll felém, ha Else Heíms kacagni kezd a színpadon, Ez olyan bizonyos, rnint az, hogy Liszt Ferenc más szinét érezte a cis-mollnak, mint az e-durnak és mint ahogy a ,hervadásnak sárga a szine es őszi rózsáknak temetőillatuk van. Nem szégyellern az érzéseimet, ujjongásomat, kétségeímet beleírní egy kritíkába, beszélni valami ostoba aprópos-val egy asszonyról, akivel egyszer Velencéböl Firenzébe utaztam és a haja szagát itthagyta akabátomon ••• Beszélni csillagos éiszakákról, melyeken az ember messzi dunai hajókról nyers káposztaszagot érez és beszélni arról, hogy mennylvel gracíözcsabb, ötletesebb az Uj házi Ede feje kivülről, rnint egy tucat magyar drámairóébe1ülről ••• Egyszóval én szubjektiv vagyok és szamár vagyok, de örülök annak, hogy ilyen vagyok. Az osztály tudatos szubiektiv szamarak közül való vagyok ••• ő
II.
Az asszony pedig, miután asztalteritő igy szólt r
keresztöltés-e
vagy
ekkor már ajour-munka,
eldöntötte, hogy az ajkait bigygyesztve
9
- Ez mínd szép, barátom és én szivesen el ís olvasom, amit ir. De a szívemmel mégsem magát fogom rnegaiándékoznf, noha már három hónapja ostrornol, A sztvem már régtől fogva egy másik kritikusé. Egy emberé, aki korrekt, befejezett, kerekded es biztos, rnint egri őrmester bajusza. Egy emberé, aki nekem ugy ir kritikát, hogy rnindent elmond, min' o:nt, kezdve attól, hogy Jean belep (portörlövel a kezében) és igy szöl . T yühaj, a gazdám ugylátszík már megint tegnapos - egészen addig, hogy "a közönség természetesen ezuttal is a régi neveletlenséggel törtetett a ruhatár felé", Ezé az emberé a szivern, Ezé a kritikusé, aki engem megtanít arra, mi a [ellemfejlesztés, rni a drámai egység, mi az' ellentmondás a való élet és a romantika közt, miért nem szokás késsel enni a halat és hogy a Comedie Francaisben ki játszotta Márkus Emma szerepét. Ez az ember nem Íirikus, nem bébánatos, ez az ember objektív, rnint a karalábé. Ezt az embert imádom. Mert lássa, én gyönge nő vagyok, ítélőképességem nem biztos, de hel én délelőtt meggyet tettem el ecetbe, ebéd után tudni akarom, a Pakots ir-e jobb darabot, vagy a Drégely és tudni akarom, miért kell meghalnia C. Paulay Erzsínek, mikor olyan ártatlan ts hogy a kosztüm, melv Lenkey Hedvigen volt, fejedelmi-e vagy királyi? Maga tehát beszélhet énnekem öntudat alatti életről és beszélhet befelé mosolvgö írökröl, meg metafizikáról, meg enyészet szagáról, az én szivem mégis csak azé a kritikus é, aki világosan kímondia a szerzőröl, hogy megbukott-e, vagy csak elégségest kapott írásbeli dolgozata külalakjára .••• Nem tehetek róla, barátom, küzdök magarnmal, de mégis öt szeretem •••
A KATEDRA KOMÉDIAI. Szin: Egy szinesúskola
NÖVENDÉK Bölcsődalt)
terme,
(fenn, ;
ablakai:
IRT A:
HEVESI SÁNDOR.
vannak, de a függönyök természetesen
a pódiumon
Ignótus
egy
versét
le.
vannak eresztve.
sz a v a l j a, a
Ismerősöm a szemedben Az a kék igézet; Benne csillog már a bűne TANÁR: Szerencsétlen fiu I Megálljon I NÖVENDÉK (megáll, mintha az ő saját bűne c s il l o g n a.) TANÁR: Hát tudja maga, mi az a kék igézet? Van magának egyáltalában fogalma arról, hogy mi az a kék és mi az az igézet? NÖVENDÉK (erre a kérdésre nem m e r felelni, rn e r t már egy félév óta tudja, hogy tudni csakis a tanárok tudnak s hogy őneki nem illik tudnia semmit, mert hiszen ha ő is tud valamit, rn i r e v a l k a k k o r a tanárok? i) ó
TANÁR: Hiszen a mit maga mond, az nem kék igézet, hanem legfeljebb szürke hályog. (Fejével t80 fokos sz g e t ir le, hogy vajjon a tőbbi nővendék rn e g r t e t t e-e az elmés élcet. A fiuk e l rn o s ol y o d n a k, egy stréber elkacagja magát.) Igen, szürke, Persze, maga is modern, mi? Maguk mind modernck, Szűrkék, Nem tudják, mi a szö, Nem értik, mi a szin, Hiszen ebben a szóban, hogy kék, benne kell lenni annak, hogy nem tulipiros, nem smaragdzöld, hanem kék, kék, kék I Sainezze I Árnyalja I Melegitse 1 Fessen I Fessen I Fessen I Feküdjék bele I ő
é
NÖVENDÉK (kissé bizonytalanul, rattal belefekszik) Kééékő •••
d e kétségbevonhatatlan
jóaka-
TANÁR (azzal a s z u v e r n fölénynyel, amelyet állandóan m im e I, ha semmi sem jut e s z b e), Maga nem érti, hogy mit mondok. Pedig én nem vagyok modem és világosan beszélek. Hja persze, maguk medernek, lenézik Shakespearet, aki pedig Hamletben összefoglalta a szavalás szabályait s mily röviden és velősen. Mi az, amit olvas, kegyelmes ur, kérdi Polonius Hamlettől. Szó, s z ó, s z ó, - feleli Hamlet. Hát kel! ennél több. És Goethe I Nem megmondta a Faustban, hogy a szó mindent pótol? I A szó a mi várunk, a mi menedékünk, a mi erősségünk, a mi Istenűnk I A szót alá kell' húzni, meg kell festeni, ki kell szfneani, meg kell nővesztení, ki kell játszani. Maguk medernek persze mindig a szó mögött kereskednek, titkos szálakat nyomoznak, lehetetlen összefüggéseket szimatolnak, ostobaság I ."u, hogy kék vagy k é é k, sőt, hogy k é é k 5, - az mind semmi. Lágyságot, ragyogást, szikrázást, levegőt, végtelenséget kell belepréselni, Itt kezdődik a művészet, é
é
m. A szubjektív szamár pedig a kezébe temette a fejét és sírt. Mert arra gondolt. hogy ő belőle talán soha, soha sem lesz objektív szamár
r
NÖVENDÉK
(présel)
Kééééékő
•••
TANÁR: No, hála Istennek. Hiszen az én metódusom oly könnyü, oly világos, oly egyszerü, hogy egy kutyát is megtanítok szavalni, ha egy kicsit megerőltetem magamat. Csakhogy a kutyák nem renitensek, nem modemek. Maguk persze mindenféle seinházakba járnak, aztán ostoba könyveket olvasnak. Igy nem mehet az ember semmire. Látják, én sohaJO
sem járok szfnházba, fütyülök azokra. a bálványokra. melyeket a b ta. közönség körültáncol. Én nem vagyok dervis. én művész vagyok. Nem modern széfhámos, hanem művész. Miattam ugyan irhatnak akármit a teoretikusok. én nem veszek kezembe elméleti könyvet a szavalásról va a színjátszásról. Persze. valami magántudós elhitette magukkal. ho gy elméleteket kell olvasni. Minő badarság. Itt nyissa ki a szemét 1 Itt n Issa ki a fülét és akkor fütyűlni fog az egész modern ban dára • • • N o. nyissa ki már a száját 1 • • • NÖVENDÉK: Kéééékő • • • TANÁR: Nincs ~ég benne hullámzás. Hullámoztassa. fodrozza. vibráltassa. :eszket.tesse. cslllogtassa. még -tőbb ömledezés. omladozás. álmodozás, áradozás legyen benne. Lássa. a művésznek mennyi a nuancea? S mondhatnék még többet is. de a takarékosság. a rövidség. a tömörsé a ' itá 1"" g. prectzt, as. a ve osseg színtén művészi erény s én a gazdagság. a. sainek kedveert sem mondok le az egyszerüségről. a szófukar formáról. Ez az én müvészí hitvallásom. Mert én nem vagyok modern s nekem me' a '" 'hi ' gvn ..muveSZt tvallasom. Maga persze olvas elméleti' könyveket? NOVENDÉK (beszédjén Nééééhha 1
az
infekció
tünetei
kezdenek
mutatkozni):
TANÁR: No látja. ez az. Sohasem lesz magából tisztességes művész. Hiszen maga meg van mételyezve 1 NÖV:~NDÉK (a vizbefuló végső elszántságával): Kéééééékkkő igézet! T ~AR: No, tessék 1 Hát maga ezt igézetnek nevezí P Ez una.lom, szűrkeség, lozansag. rtdegség. homály. boru. de nem igézet. Emelje a hangot! Emelje 1 Emelje 1 Vékonyabb. karcsubb, légiesebb. magasabb, emeltebb hangot kérek 1 NÖVENQÉK
(emel).
TANÁR: Feljebb 1 Még feljebb 1 No még feljebb 1 (A növendék már nem is a maga hangján beszél. hanem valami sajátságos. furcsa. talán csak a kappan analogiájával megfejthető hangon. amelyet a színésziskolákon kivül sehol se~ lehet haI1ani. Megint emel es ujra emel s hogy emelhessen. hosszu le1e~etet vesz a két sző kőzőtt, ugy. hogy a kék meg az igézet olyan mess~t:-e esnek egymástól. mint Makó Jeruzsálemtől. Minthogy azonban a 10 versek maguk is élő lények. - ámbár erről a tanár ur ak it l' f n sej e ~e ,smcs. - a stró a összetartozó sorai. mint a finom húrok r fáidal~ rnas, stro hangot adnak. de ezt senki sem haflja, s annyival kevésbbé mert a tanár ur arca sugárzík a jól végzett munka gyönyörüség 't"l r k blét .... deo s e e o~om agasztja. hogy az átkos modernizmus eHen ismét megnyert egy csatát.) Ó
NÖVENDÉK a bbüüne.
(némi
reménynyel
folytatja):
Bbenne cscsiI110g mmaár
TANÁR: (~rca ismét elborul): A maga esete' igazán sulyos! Hát maga az~ htszt, hogy a b ü n is éppen olyan szö, mint a kék. vagy az igé ~e t? Hat n " bb " • em ~rtl maga e en a nagy. nagy ttragikumot? Ez tttragikus dolog! Persze. mrt tudnak maguk modernek a ttttragédíaröl, a ppáthoszról a ~enségrő,l? ,Megölték. eltemették 1 Maguknak naturalizmus. szímbolizn:us. lmpreSstlon1zmus. okkultizmus. príapízmes kell kőzheí k '1 k t'k kl' " ye, je szava , elette Maguk felülnek minden uj szönak 1 Érti maga. hogy mi a bün? 12
A bün sötét, fekete. koromszinű 1 Feketitse, sötétitse! Tegyen bele egy kis tragikumot, egy kis éjszakát ••• NÖVENDÉK (zavarában a fejéhez nyult hogy megvakarja.) 'TANÁR: De ne értsen félrel Nem azt akarom. hogy pözoljon l (Végigsimitja a homlokát s a két szemét fölrakja a plafondra; m l abus hangon. a második számu vibrálással és a hetedik számu szinárnyalattal.) Mindenki tudja rólam. hogy én gyülölöm a pózt. A póz csak az értéktelen, az űres emberek gesztusa. Én gyűlölöm az üres gesztust. NÖVENDÉK (b e Ie t e sz i a tragikumot) : Bbbenne cscsi1!1og mmár a bbbüüane ••• TANÁR: Emelje 1 Fokozza 1 Szélesítse 1 Méreteket 1 A tragikumna!!:: méretei vannak. NÖVENDÉK (dagaszt): Bbenne vvvi1log mmmár a szssszine, ahogy apád nézett ••• TANÁR (f e Is z i s s z e a, mintha egy modern kigyó c s ip t e volna meg): Apád 1 Az Apán! Nem érzi ebben egy tiszta n5i lélek irtózatát, gyülöletét, vad indulatát 1 'Tragédia ez Ham. nem modern nyavalygás! Sokkal több erővel, hatalmasan! Csak ki azzal a hanggal! Hiszen magának van hangjaI NÖVENDÉK (kiadja a hangot. me1y közelí rokonságot árul el az oroszlánbögéssel, de ugyanebben a pillanatban, mintha az öntudata alatt megmozdulna valami homályos. ősatőnszerű, a tanár ur terminolog1ája szerint: modern érzés. Mialatt tele tüdővel űvőlti a verseket. a homályos terem sarkában mintha egy szomorúképű asszonyt látna, amint bölcsőt ringat s dudol hozzá halkan. finoman, hogy föl ne ébreszsze az alvó gyereket. A növendék píl1anatra elfeledkezik magáról. meet a dudoló asszony éppen azt a sort mondja, ••Ahogy apád nézett". Rámosolyog, a gyerekre és az arcán végigperegnek a kőnnyek), _ TANÁR (egyszerre dűhbe jön): Ez mégis csak hallatlanl Most mát a szöveget sem tanulják be 1 Ne akadjon meg. mert lekergetem a dobogóról! NÖVENDÉK (viziója eltünt, s a szegény fiu nem tudja megállapítani, mitől kőnrryes a szeme. a tanár. ur goromba megjegyzésétől, vagy a versnek attól a két szép sorától, mely egy pillanatra olyan furcsa. kűlönös megindulást keltett benne. De már rnazáhos tért s tovább dörgeti a verset. Lassankint arcára visszatér a megelégedés s amikor a növendék a martalékot mmmarrrtaléknak mondja, a tanár ur magában konstatálja, hogy ez a Nyarat Géza nem is olyan tehetségtelen fiu, csak a modem dolgok káros befolyása alá kerűlt. A növendék olyan buzgó volt a dagasztásban, hogy a Yége felé mái' a vers igazán ••megkelt" s a bölcsődal ból .politikai förmedvény lett). NÖVENDÉK (most már az erei is megdagadtak; tele tüdővel harsogja és bömböli a verset). TANÁ.~ (egy strófa után. amikor a növendék az asztalhoz támaszkodik s lélekzetet vesz): Hát hiszen. sző ami sz ö, nehéz a müvészeté.e szép, szép ••• NÖVENDÉK (az erő. düh s elkeseredés paroxízmusában): é
é
Minden bünt és csalfaságot, Minden gúnyt és minden átkot Te miattad tűrni I
(Oly nagy erővel szaval, hogy a terem levegője megindul s a lebocsátott függönyök lebegni kezdenek. Ugyanebben a pí11anatban két növendék elkésve lép be a kapun s figyelmessé lesznek a hangra, mely a harmadik emeleti tanteremből harsog le a földszinti folyosóra.) AZ EGYIK: (csak a bünt s átkot a Nyáraínak I Irígylem érte I é
hallja):
Nagyszerü hangja van ennek
HANGVERSENYEK.
A MÁSIK: Hiába a tanár urnak mégis csak igaza van I Az ilyen .,Talpra magyar" meg .,Akasszátok fel a királyokat"-féle verseket még sem lehet elsuttogni vagy elmondani. Azokat ki kell hozni, mi? •••
ALSZIK EGY VÁROS. A1szik egy város a Tisza partján. A Tisza, a Tisza álom-folyó. Lelkek a partján, lelkek az alján, S bübája-verve alszik egy város. Béna, vak csendben mint a1vó éjjel Egy-egy virrasztó lépése koppan. Egy kerhely nóta innen vagy onnan, Egy vad síkoltás : valakit ölnek, A1szik egy város a Tisza partján Dalolva, kopogva egyedü1 járom: Óriás fejben bús nyugtalan álom. Ki tudja talán egy álma vagyok csak? BALÁZS BÉLA.
Zenei életünkbe az utolsó két esztendö folyamán uj tényező került: vendégszereplő karmesterek és teljes zenekarok rándulnak le időközönként hozzénk, hogy ciklusaikkal egy-egy estére más városok fejlett zenekulturáját telepítsék ide. A Nedbal. Weingartner és Lőwe interpretáció.íban hallott szimfónikus müvek érdekes összehasonHtásra adtak alkalmat ugy a két vendég szereplő zenekar - a Konzertverein és a Tonkünstler-orchester mint a Kerner vezénylete alatt müködő fiIharmonikus zenekar között. A bécsi zenekarok fényesen dukomentálják: mivé fejlődhetik egy zenei testület energikus, öntudatos vezetés mel1ett még akkor is, ha tagjai egyéni kvalitás tekintetében az átlagos készültség fölé alig emelkednek. Kétségtelen, hogy a mi fílharmónikus zenekarunk tagjai, főleg a vonósok, egyéni kvaIítások dolgában talán tul is szárnyalják a két bécsi zenekar matériáját, Mi az oka annak, a produkció teljessége mégis annyira alatta marad a vendégzenekarok nivójának ? Mivé fejlődhetnék a mi fílharmónikus zenekarunk hozzáértő, ambiciózus, széles látókörü karmester vezetése alatt, ki a müsorok ügyesebb összeáIlitásán tul még lelkesedést is tudna önteni zenekarának tagjaiba? Gondoljunk csak a legutóbbi fílharmónikus estre, a majdnem egy órát tartó üres, tartalmatlan Skriabin-szimfóniára, melynek során egymásután szá1Hngózott el a kőzönség, mely sehogy sem tudta megérteni, mi inditotta Kernert a német iskolát szolgálő, egyéniség nélküli, brutális hangorgiákban tobzódó orosz importálására ? És gondoljunk arra a három pompás estre, melyet a két bécsi zenekartól kaptunk. Wein-
gartner, Mendeíssohnt és Beethovent interpretálta Ieszürődőtt művészettel, Lőwe, Csajkovszky patetikus sztmfőniájának és Strauss Rikárd tt Tíll Eulenspiegel"-jének előadásával felejthetetlen élményekkel tett gazdagabba bennünket. A mindössze egy-két éves multu, tulontul temperamentumos és ezért vaskos tu1zásokba eső Nedbalt most figyelmen kivül hagyjuk; de Weingartner és Löwe egyéniségének parhuzamba áUítása míly tanulságos szempontokat igér. Weingartner, a .,klasszikus", a mű szellernét iparkodik haUgatóival színte magyarázó an megértetni, Löwe, a .,moderrr", inkább külső hatásokra törekszik és még a tulsó pózoktói sem riad vissza; de mindkettőjük intencióinak pontosan engedelmeskedik: a zenekar nagyszerü fegyelmezettsége. Kár, hogy az ujabban karmesterkedő Stavenhagent nem zenekar élén láttuk viszont; érdekes lett volna megfigyelni, hogy ez a rendkivül képzett, gondolkodó zenész, ki már a zongora bfllentyüiből is ílyen érdekes uj hangszíneket tud klcsalní, képes-e a zenekar önként kinálkozó sokszinüségét annál gazdagabban kiaknázni? ••• Az előadó egyéniség kíküszőbőlésével csak a mű stílusa lebeg a berlini Klingler-társulat szeme előtt; ennek a legrejtettebb szépségeít kiegyensulyozott összjátékban érvényre juttatni: ez mínden programmja. Brahmsot tökéletesebb tolmácsolásban még nem hallottuk, A Fodor-iskola tanári testületének hangversenyén is akadt egy-egy epizód. Kelen Ida egy Beethoven-szonatát Senn Irén és Son Henrik, Strausz Rikárd gcndonka-szonatáját az átlagon fölül emelkedö inte1Hgenciával és elmélyedéssel közőlte, SIKLÓS ALBERT. J5
HEL T AI)ENÖ
DARAB]ÁRÓL.
A bonyodalmas szinpadi [átékok kedves iróját ma este kicsit uííászületni láttuk: eljött a mi szeretett, x.!gi Hdtam.k és kicsiny, ézzelmes mesét füllentett nekünk és mcsolygott kőzben, Csöndes dalocska e vidám boulevardier-ek dudorásszák r szól pedig könnyelmű, mézédes szerelemről, - amelynek igy kell lenni, - jámbor hunyor! kópéságoból, - nagyokat nevetsz rajtuk, a végin pedig megrikatní akar megint csak a sscmoru és mézédes ezerelem miatt. A könnyelmű, habkönnyü kis pí11angó: a naiv és jóravaló, meleg és szeszélyes szinésznőcske, mt'g a koplalö, bársonyruhás festő-Iegényke, meg a szegénv-mamácská]a, meg Párts, a drága Páris - nagyon. nagyon megható dolgok ezek , , , És Madame Zéfieine a czvikerrel - ugye milyeu roppantul kacagtató? Hát Krauz Klári örök egy vőlegénye 1 Főllépnek még: az öreg szinház direktor, a bohó gróf, a snájdig ujságitó-gyerck is könnyűszivű. édesszivü nőcskék: ezek aztán a szerencsekerékben mind ugy össze-víssza keverednek, hogy, ha akarod, még sirva is fakadhatsz a végín, - A csöndes bölcs. a kőltő egy pár drága személyt szines posztóból kivágott, egy pár kedves Hhűtőt. ezek kőznapi életűk kőnnyed és bájos jelenéseiben kedvesen élnek előttünk s mi sztvesen maradunk kőzöttük, közünk is van hozzá, szeretjük is mókás kis exisztenciájukat - kőzben pedig a csöndes lyra romantikus húrján finom költőnk bánatosan döngicsél. Ez a játék: melegszívű költő édes és szívbélt komédiá]a, M. Harmat Hedvig ügyes volt, kedves is ízléses, mégis több liraiságot és több biztos fölényt ar- egész alak elgondolásában: egyszóval több positív műművészeteket nem vettünk volna rossz néven. Olyan fölényt és biztosságot például, mínt amtlyennel Hegedüs ékeskedett a kis piktcr szerepében, Fenyvesi: elökelően bohém gróf -
kedves volt. jó volt, de talán egy nagyon kicsivel több változatosság nem rontott volna a szerep karakterén. Vendreí, Szerémi, T'anay, Tihanyi vidámak és mulatságosak, V. Haraszthy kís szerepében kitűnő. A rendezés reális komédiának megfelelő. Ezenfelül ügyel és izléses. Néhány kedves ötleten kivül külön dicséretet érdemel a harmadik felvonás egész rendezése: az ősz-alkonyat magánessága ödöngőtt a színpadoa, a hűvös és távoli kit>ándu!óhe1y elhagyott vidámságai zengtek, hŰ3 és szellős éjszaka közelgett: elösmerés mindezért T öb Dánielnek 1 FÜST
MILÁN.
GYGES ÉS TÚDO. (Homonnai: Albzrt 3 felvonasos t:-agédiája.)
Ha moat ideimám a meséjét e darabnak. ezt a törékeny naxosi márványba vágyódó mesét az öreg királyról és a fiatal hetéráról s a harmadikről, aki közéjük csap, a nehéz görög fátum perzselő forróságát lehelnék a sorok. Hofmannsthal irigyelhetné meg, Maeterlinck téphetné a haját, az összes neoromantikusok macskazenét adnának Homonnai Albertnek. aki igy kidobott az ablakon egy gyönyörü mesét, Kidobta, miután előbb becsalta magához, kibontotta a ezép, szőke haját és századok Illatát ezívta magába ameséből és megroppantotta a derekát és végdl őh, a liliomtipró kidobta az ablakon azt a gyönyörűséges szép mesét, Neoromantika ? Ehhez fáradság. egy történeti gesztus, kevés szó és egy nagy elaléltság kell mindennel szemben, amit a ma hömpölyget, De Homonnai Albert egy drámai izomfiu. Olyan gesztusai vannak, mint egy bíztositási hivatalnoknak. Annyit beszél, hogy három rossz dráma kitelnék belőle és elaléltságról itt szó sem lehet. Legfeljebb .tehetségtelecségről, Azt hiszem. Homonnai Albert ugy vásárolj a a mythologiát, mint néme1ylipótvárosimecénás a Van Dyckokat: pardon, majd vissza-
hozom, ha nem paszszol az ebédlőm falára. Ó is : pardont maid visszahozom, ha nem megy rá a tchetségemre, Vissza nem hozta, de !cidobta. Azt hiszem továbbá, hogy ő azért mübarátnak tartja magát és kedvenc kö1tője Sophcs Michaelis, kedvenc drámája: A forradalmi nász. Mert, ő épúgy pózol, míalatt a papíroa-aulyokat emeli. éppúgy halmczza a csődtömeg-elárusitásból való jelzőket, éppen olyan szivdöglesztő jeleneteket csinál, tehát az érettségít tett emberek éppen úgy fo~ják venní is a varróleányok éppen úgy fogják neki írni a szerelmes leveleket, mínt Sophes MichaeHsnek. Borzasztóan szép ez a Máma., illetve azépen borzasztó. És a kritikus úgy van vele. mint valamire való arany az·ő vizenyős edvarlójával, hogy: Nézze barátom. mit csináljak magával? Ha maga Iínorn volna, hát od•.adnám magam. Ha szemtelen volna. hát kidobnám. De mit csináljak igy magával? Homonnai Albert olyan illemtudó, hogy még rosszat sem igen lehet neki mondani, Magyar Szinház elóadása egészben méltó adarabhoz. Kedvetlenség, fásultság. közöny és vi~eny van ezen az előadáson. És alighanem a színészek is azt gondolták:, Bárcsak egy kicsit még kellemetlenebb volna ez a darab, hogy érdemes volna egészen tönkretenni 1 NÁDA! PÁL.
A KELLEMES SZINÉSZNÖ. A neve Blanche Toutain. Csattog és lebeg, csicsereg és haneereaik s órákig elnézern anélkül, hogy kellemetlenül rezzennék össze és eszembe jutna a színésznő is, aki játszik és ügyeskedik. Figyeljük meg magunkat. Néha a szinházban valami kellemetlent érzünk. Akkor össze kell huzni kicsit a szemöldőkünket, egy pontra rögzíteni a figyelmünket és nyomban megleljük a játékban azt a hibát. ami egy darabig az idegek vezetődrótján bujkált s nem jutott el az öntudat ellenőrző kőzpont-
[aba, Lám, a szmesz!1ö csakugyan fujja a levegőt, vagy - uj. de f,ryakorihiba - tulontul tartózkodó és ~íszerü akar lenni. Nem csalt az izlésünk. Ez a kis francia nő soha sem háboritja a harmóniát. Már két órája hallgatom, de szivesen maradnék tovább is. Nem fárad és nem fáraszt. Mindössze egy csendes mosolyomat akarja. Egyszerű és kedves. A müvészete egy darabból való. 6 a kellemes szinésznő. Nem nagy a skálája. Flers-Catllavet és Paílleron, De feltétlenül ism~ri magát és öntudatos a választása. Ebbe a keretbe pompásan illik kellemes művészetének nem frivol, de pajkos, incselgő és évődő testísége, az a kacérság. amitől a mozdulatok biztosak és bátrak lesznek és a test mintegy saját tudatára. ébred. Blanche Tontaine szeréti a fintort. A száját, az arcát, az orrát! gyakran kedves grímace-ra torzitja, Néha egy egész lelkifolyamatnak ravaszul kiszámított csattanója az, hogy gradózusan megvakarja az orrocskáját. A színezés kedvelője. Mikor a levelet leragaszt ja, három részletben tudatja velünk, minő kellemetlen izű ragasztószer a gummiarabikum s míndezt arcizmainak finom, alig észrevehető megrebbenésével, Nagyon bájos, selypítő és huncutul kancsi ez a művészet, Az elrajzolt vonalak bájával. Beszéde pedig apró gixerekkel, fe]- .és űveghangokkal diszíti magát. Ezerféleképen nevet. Ismeri a nevetést megelőző kuncogást, amelyben a kedv egész világa szuunyad, a feloldó kacajt és azokat az elhalkelő trí1lákat, amelyek árnyékképen kisérik a tovacsengő, jókedvet és szereteteeméltó fényt varázsoinak a kiderülő arcra. Technikai tudása talán Réjane-ra emlékeztet. Elegáns és pikáns. Diszharmóniával frissíti a harmóniát. ]átékán egy régi kulturi parfume-je érzik. Émíle Faguet, a latin szellem irnádója fedezte fel. Értem. Ugy tetszhetett neki ez a nő, mint a valamilyen fajimádó magyarnak a szőgedi menyecske, l7
l6
aki rózsapiros arccal, bokorugró szoknyában bámul maga elé és nyugodt, keleti gesztusaiban átálmodott évezredek flegmáját sejteti. Blanche Toutain rnűvészete nemzeti. Francia szinésznő, A hangsuly az első szón van. KOSZTOLÁNYI
DEZSŐ.
A NYUGAT FELOLVASÓI. Ez a legutóbbi, olyan beszédes külső körülmények közőtt lefolyt Nyugat-est nemcsak irodalmi és nemcsak -társadalmi szögből kőzölt termékeny szempontokat. (A társadalmiak míndenesetre a legfontosabbak.) Kiderült például, hogy irók testi szerepléséből többet is megtud a hallgatóvá átalakult nyájas nőolvasó annál, hogy kedves irója szöke-e, barna-c, nyirott bajesze-e vagy bórotvált ? Minő érdekes instuiciókat adott például a felolvasó Babits elnyujtott, kántáló, ritmusokat kipengető verstagolása : a költő Babitshoz, maga dalolta verseinek ehhez a maga rímeibe, rítmusaiba szerelmea trebadcrjához ••• Ahhoz a Babrtshoz, akinek a szó megcsenditése, a vers zengése, a forma: majdnem olyan módon öncél, mint a festőnek szinfoltok -tárgyiatlan egymásrnellé helyezése. Vagy Jób Dánielnek tragikus lélekkiáltásokat a kőznapi beszéd szürkeségébe tompító, cinizmussal közömbösítö, olyan megkapóan egyéni stílusát minő kongeniálisan magyarázta _ az ő monoton,szinte keresettenhangsulytalan novella-olvasása. Csak éppen ez : a keresettség, vagy ha ugy tetszik tudatosság volt egy kissé a plasztika ártalmára. Az ilyen személyes tolmácsolásban éppen az a legjellegzetesebb, amit az iró gesztusai, szinte öntudatlanul árulnak el. Ezekkel szemben pedig éppen ellenkező tanulságokkal ejtett
gondolkodóba Varsányi Irén Ady-interpretációja, Kedves és finom volt a Varsányi Irén deklamációja most nem kevésbbé, mint egyébbkor; de menynyire ne!ll Adyra tartozó értékek voltak azok, amíket az -ő szentimentálfs, nőies meghatódottsága e versekből kőzölt velünk 1 Csupa Varsányi (s ez müvészt egyéniségét értékesnek jellemzi), de semmi, semmi: Ady. Persze, a Varsányi kiérett előadási technikája sokkal hozzáférhetőbben reprezentálja a maga szándékait, mint az író-előadöké, Ezeknek csak az intim megfigyelők számára vannak közlés eik. Bs.
A GYAKORLAT KÉRDÉSEIBÓL. -F ant asz tik u s v i l ági tás o k, A maeterlincki és d'annuazíö] dráma ujabb keletü repertoir-hódítása Gordon Craignek egy régebbi színpadvilágitási megoldását teszi aktuáltssá, Disztelen, komor egyszerüségü lemezfalakat ajánl a vászondiszletek helyébe. Ezek az érclemezek fényérzékenyek és a legkisebb megvilágitásra reagálnak. Egy gyertya vagy fáklya fényét minden oldalról tükörszeeüen visszaverik, Az egyik szereplőn például valami fantasztikus, csillogó, foszforeszkáló ruha van, amelyet a zsebében elhelyezett víl1anyos gomb segélyével kivilágit. Most ez az alak bármerre lép, a falon villogó, fölföllobbanó, el-eltűnő zöld-kék lángok kisérik. A falón lidÚcként bolygó mécsláng helyén volna Macbeth V. felvonásában is. Lady Macbeth a palota csarnokában bolyong. A kezében tartott mécs lángja nyomon kiséri a fényérzékeny falon. És rninden oszlopban, egy-egy intenzivebb erejű tükörben a saját megnyult alakját pillantja meg.
B. I.
pAUL BOURGET "A szakértő" címen uj vigjátékot, Maur1ce Donna y "Az urnő« címen uj komédiát és Marcel Pr e v o s t "A két világ" címen uj szinmüvet fejezett be.
A"CHANTECLER"-l'el indul a Porte St. Martin-színház európai körutra. és Budapestet is utjába ejti. Értesülésünk szerint a társulat a Király Szinházban fog vendégszerepelni
RICHARD STRAUSS "Elektrá"-ja, melyre rnost készülnek a magy. kir. Operaházban, nemsokára Brüsszelben és New-Yorkban francia nyelven, Prágában pedig cseh nyelven kerül szinre,
SZINHÁZ legközelebbi ujdonsága Ba rr ie "Amihez minden asszony ért" címü vigjátéka. A darabot Heltai Jenő forditotta. Azután a "Faust" kerül szin re uj szeeeposztásban,
CLAUDE DEBUSSY egyszer~e két opefát fejezett be, mindkettő tárgya Poe Edgar elbeszéléseiből van merítve, Az egyik címe: "Az ördög őrségen", a másiké: "Az Usher-ház esete".
M ASSENET
"Don Quichotte" címü operája most került szinre MonteCarloban nagy sikerrel. A cimsz erepet Saljapin énekelte. HOFMANNSTHAL HUGO uj vigjátékát, melynek "Krisztina hazatérése a címe", mult héten mutatta be a berHni Deutsches Theater. A téma Casanova emlékirataiból ered. A darabot, mely ebben a formában nem aratott sikert, értesülésünk szerínt Hofmannsthal a jövő szezonra átdolgozza. A főszerepeket Heíms Elza, Moissi, Schildkraut és Diegelmann [átszották. A"WIENER CONCERTVEREIN" fennállásának tizedik évfordulóját ünnepli. GEMMA BELLINCIONI Richard Strauss "Salomé"-jával európai körutra indul. A MAGYAR SZINHÁZ legközelebbi ujdonsága Vajda Ernő "Rozmarin néni" cimü vigjátéka lesz. A főbb szerepeket Forrai Róza, Nagy Teréz, Boros, Pap, Z. Molnár, Körmendi és Dobi [átszák, A darabot Vajda László rendezi, a' diszleteket Márkus Lász ló tervezte.
A NEMZETI
ABERLlNI DEUTSCHES THEATER áprilisban, a bécsi Deutsches Volkstheater pedig májusban fog Budapesten vendégszerepelni,
A VIDÉKRŐL. Góthné Kertész ElIa ARAD. Sándor a mult héten több vendégszerepelt. DEBRECEN. Móricz Zsigmond "Sári biró"-ját mutatta be a(itteni szintársulat. Az egyik előadáson jelen volt a szerző is. Az operettszemélyzet Szirmai "Táncos heszárok'" címü operettjét mutatta be. Szilassi, Ligetí és Horváth játszottak benne. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY. A :,Szinészvérv-t mutatta be a színtársulat. A főbb szerepeket Dióssy Anna és Beregi [átszották, . KASSA. Földes "Kuruzsló"-ját mutatták be legutóbb. A cimszerepet Virányi Sándor, Ilonát Harsányi Margit, Csáthyné szerepét pedig Jákó Amália játszotta. NAGYVÁRAD. Eörsi Tóth Julia _ "Diadalmas szerelem'" dmü szinművét adták először. Erdélyi igazgató a jövő szezorira szerződtette Bihari Bőskét, Szentgyörgyi Márthát, Leöveí Leót, Kabos Gyulát és Turányi Lajost. SZEGED. Sardou "A jó barátok" dmű vigjátékát ujitották fel.
-----------------------------------A sze.ekesz tésért
JS
és Góth estén át
dr. Bárdos Artur felelős. Kiadja Sziklai
Jenő
könyvkere~kedése.
o ,
:> .
:r: ,
~~
:Ss
~~ Ö'
-!Xl~
fii~
>-0 t,!)~
@~
-
"
.. ~ .~~ .~
~.13 tldZ
cll
Z~
~f ..~o -o ~
::s , iZJ
•••••• ::3 ~
~§
cll
•..~
~~
~
<
ti)
~
~~
~
I~
r:.
. ~ ILl
~J'
ILl...:! G'ILI ILl ,
..c ~
00 f-
< 'O ::J ti) Z cll
~
~- <: ss5
L... ~
00-1 ~O -f.tt O ILl
~-<
1'-4
••••••••
o ~z ti)>
_
O~
S
cll
t;'~ ~
~
l-<
~ ~
~iz
tU
'0 .•.... .c:
E ~
~.,
~ O :;)
fil ..•.•
~ fil ~c\)
N, ..•.• ..•..•
~
N fil
.."
.o
~
:;)
;..
-o
'i<0::1
.,N. "'~
~ ..o
'0..,:
.:I~ ... ~ ~ .•..~
fil
~ "'o
-
ca::l
cll
Oo::
::r: ~ q
::I!~ CO CC_
Cl'a 2::1
"-.•...• w2
~
ca;:t
CG gj ~ CO ~ 5s
~
--C'-I
-eg ca;:t
ti)
~
-~
~
~.
~
ti)
-!xl
::>
~ ~ cll
"~
~
::l!1
'~ ~
u ~~
CC ID
<
tif-
~ <:
-e<...:! ti)
[)
t>
cll
~
~
a-.:I "ca;:t
~
- ••
••
...IIIriI
:::
~y~
cll
tI.. ~ .
-=s:
-C\)
.~ -<
••••••> ltIl § O
<0<0
•••• N
lJ ci
[)
I
, ~i:
~.! •••• 'ID
:0
-....tU
~
~:~
,;.!ld
t>
• -O
N_
::l ;..
~ ~ ~
tI.. t ::5r-: O·~'<:
.!!C'i :Q;"It o:
\.0 ('1') ..•.•
~ ~~~ ~
~
ID
~I-
:>...(.!)~ c: '8,fil
, ,~ , t:: -C\)
-=-
-=Q)
N fil
tU .....,
~ ...!ld
~
~ ~ N
o() Jz"
, t:: a , , .o-...• .-~ tU
••
-= ~==
~
~
.. ~ O
-~ ••
]1 Co."
o" o°.x°o
~Y-~
e- -
~
~tQ~
~ "'-..
~~
::s ~
r·
ö
CI~
~
~
~
O
~.~
•.... ~
~tI)
~
CIl<>
-!xl
•••• iZJ
I
~ . "Si
..
$.4
•...•0-
a-.:I
~
-~
•...
-~
,~
, I§l~~~~l!d
SZINHAZAK
J9W
március
Opera
2-8
-
Szerda
Nemzeti Szinház
VigszÍnház
Magyar Színház
Királysz.inház'
VárosI. Színház
Uránia
A botrány
A masamód
Sasfiók
Lexernburg grófja
A pesti zsidó
Napoleon
A nagyasszony
A kis cukros
Faust
Lexern-burg grófja
A pesti zsidó
Napoleon
Brassbound kapitány
A masamód
Keruzslö:
Lexernburg grófja
A pesti zsidó
Napoleon
_.
Csiitörtök
TéUrege
-
Péntek
Pra Diavollo
Váljunk el
Píl1angó klsasszony
Pry Pál A nagyasszony
Hétfő
-
-
-
Kedd
-
-
-
Ssombat
HANGVERSENYEK
~
A kis cukros
Vasárnap este
---
Liliom A masamód
Holnap
Lexernburg grófja
Sötétpont
Jánoska
Kuruzsló
Luxembut'g grófja
A pest! nldó
-
-
-
-
-
-
-
-
A pesti zsidó
I
I
Ttenk
.e ..•.. (lj
Vizsgaelőadás
";
-e ..•..
?c)
d, u,
Nagy E. Cabaret
-O
báró
Napoleon
~
Bonboníere Cabaret
~
HANGVERSENYEK Royal
Zeneakadémia
-
Hubay est
-
-
MárkusL.
Vigadó
-:s
~
-
-
Egyetemi énekkar
-
O
•.. ..•.. •.. CI)
(lj
El
-a
-
-
O
~
-e
-
-
-
Filharmóni a
-
-
-
-
Marteau Becket
Az előadott sztndarabok szövege Szíklai Jenönél (Budapest, VII. Erzsébet-körut 42. szám) megrendelhetö.
~
.
ALAPITTATOTT S875 :: TELEFON;
856.
IFJ.WEISZ JAKAB ÉS FIA SELYEM, SZÖVET, CSIPKE, SZALAG ÉS NÖI DIVATARUHAzA BUDAPEST, IV., VACZI-UTCA 30, HARISBAZÁR.
I
I
J
FOLYÓ ÉV ÁPRILIS HÓ l-TÖL VACZI-UTCA 24. ALATT LESZ•
.
JEL~EG
•
TÉLJES KlARusrr As 1
FlOKOZLET KOSSUTH LAJO~-U. U-t6 •
.'
•
(
'\
I
Rendelésszerüen készült átmeneti kabátok felöltök angol saccoöltönyök
,
elismert látünö szabásban és e1sörangu kivitelben kapható, jutányos árakon
Deutsch F. Károly = f
é
r
f
í
s
z
és Társa b a
ó
c
=
z
é
g
n
é]
IV., Ferencztek-tere 2. szám a t~mplommal szemben. .Nyomatott Práter ia Táru. kooyvnyomdájában, Budapest, VII., Hánfa-uka.
)
(o. ~
