"Szüntelen imádkozzatok!"
SziklaAlap
VI. évf. 2001/2.sz. február
A NAGYKANIZSAI JÉZUS SZÍVE PLÉBÁNIA LAPJA
JÉZUS HÍV ÉS KÜLD Ízelítő a homokkomáromi Nyolc Boldogság Közösség életéből Falu végen, erdő szélen, a homokkomáromi kegytemplom tövében tizenegy éve otthonra találtunk. AZ IMÁDSÁG: ÉLETÜNK FORRÁSA Nem csupán a lankás dombok, a csend, az erdő lágy zenéje, a madárdal vonzott ide bennünket, hanem Jézus és a Szűzanya hívott minket. Azért jöttünk ide, hogy nyitott szívvel keressük életünk minden részletében Isten akaratát és tetszését. Miközben a világ el akarja hitetni, hogy úgy leszünk boldogok, ha megszerzünk magunknak mindent, Jézus azt tanítja, hogy időzzünk az Ő jelenlétében és fogadjuk el, hogy Ő a kezdeményező. Komolyan szeretnénk venni Jézus szavait, amit Betániában mondott Mártának: „csak egy a szükséges” (Lk 10,41) Jézus jelenlétében megértjük, hogy az ember nem a hasznossága miatt válik értékessé, hanem önmagáért, mert maga az Isten adja neki az életet. A mi kincsünk az, hogy megajándékozottak vagyunk. Időbe telik, míg megtanuljuk, elsődlegesen nem az a fontos, amit mi teszünk Istenért, hanem az, amit Ő tesz értünk életünk minden napján, „mert Isten előbb szeretett minket” (1 Ján 4,19 ). Jézus nem munkásainak, hanem barátainak nevez bennünket, ezért igyekszünk időt fordítani erre a barátságra, ezért fordulunk Jézus felé a napi szentmise, szentségimádás, szentírásolvasás és a közösen mondott zsolozsma által. Az imádság életünk forrása. Nem önmagunk megvalósításáért vagyunk itt, hanem hogy Krisztushoz váljunk hasonlóvá. Az imádság olyan, mint egy iránytű, amely mutatja a célt és a hozzá vezető utat, életünk célja pedig nem más, mint az élő Istennel való találkozás. KÖZÖSSÉG: A TALÁLKOZÁS HELYE „Szeretteim! Ha Isten így szeretett minket, nekünk is szeretnünk kell egymást!” (1 Ján 4, 11) Jézus nem csak arra hívott, hogy személyesen megismerjük őt, hanem a Nyolc Boldogság Katolikus Közösséggel is megajándé-
kozott minket. A közösségi élet kihívásai által naponta megmérettetünk. Egyedül nem válhatunk szentté, nem magányos harcosnak hívott meg Isten. Azért élünk közösségben, hogy ezáltal az életforma által elsajátítsuk, mit jelent Krisztusban testvéreknek lenni: akarni a másik javát, őszintén élni, megbocsátani hetvenszer hétszer, bizalomban élni, elfogadni a másik gyengeségeit és nem csüggedni a saját hibáink láttán. A közösségi élet megtisztít álarcainktól, hogy örvendező szívvel élhessünk Isten gyermekeinek szabadságában. Jézus jelenlétének kell visszatükröződnie nem csak személyes életünkben, hanem kapcsolatainkban is. KÜLDETÉS: SZERETET LENNI AZ EGYHÁZ SZÍVÉBEN Ahogy mi sem önmagunk miatt jöttünk a közösségbe, hanem Istenért, a Nyolc Boldogság Katolikus Közösség sem önmagáért született meg. A Római Katolikus Egyház gyermekeként az a hivatásunk, hogy Isten dicsőségét és az emberek javát szolgáljuk. Szívünk és házunk nyitott az idelátogatók előtt. Évente kb. hat-hétszázan keresnek fel bennünket, hogy egy-két napot, esetleg egy hetet velünk töltve erőt merítsenek. A házunkban működő Szeretet Iskola tagjai nyolc hónapon át élnek a közösséggel, hogy életünkben osztozva egy lépéssel közelebb jussanak Istenhez. Isten nemcsak hivatást adott, hanem küldetést is. Jézus küld, hogy vigyük az örömhírt a világba. Vannak közöttünk, akiket az ikonkészítő műhelybe küld, hogy kezük munkájával hirdessék Isten dicsőségét, vannak, akik a könyvkiadóban szolgálnak, hogy sokak számára közvetítsék Isten szeretetét. Másokra az együttérzés szolgálatát bízta Jézus, és a kórházba küldi őket, hogy vigasztalják a rászorulókat, ismét másokat a Piarista Iskolába vagy a környék falvaiba szólít, hogy türelemmel oktassák a gyermekeket. Kérjük imáikat apostoli szolgálatainkért! Szeretettel látunk mindenkit, faluvégen, erdőszélen, a homokkomáromi kegytemplom tövében. Szentháromságról nevezett Beáta-Mária nővér
2 J
e
l
ÖKUMENIKUS IMANAPOK A Nagykanizsán élő keresztyének közül ebben az évben is sokan várták a közös imádság alkalmait az egységért. Az elmúlt években szinte példa értékű hagyománnyá váltak ezek az alkalmak, amikor felkerestük egymás templomait, együtt dicsértük Urunkat énekeinkkel, készséggel megtanulva egymás új énekeit is. Jézusunk nevében együtt könyörögtünk a hit, remény és szeretet áldásaiért, mint lelki egységünk már most megtapasztalható ajándékaiért. Az új évezred küszöbén másként alakult ez a hét. Három alkalommal találkozhattunk egymással. Részben sok feladatunk, szolgálatunk miatt alakult ez így. A hitben előttünk járók közül egyik testvérünknek meggyőződése ez volt: ma sok a dolgom, még többet imádkozom. Reméljük, hogy feladataink gyarapodásával sem fognak elmaradni ezek az alkalmak, hiszen Jé-
e
n
SziklaAlap é s
2001 február j
ö
zus Urunk maga figyelmeztet arra, hogy mindenkor imádkoznunk kell és nem szabad belefáradnunk! (Lk 18, 1) Meggyőződésem, hogy az egységért való kitartó könyörgésben sem szabad megfáradnunk! Külön-külön sem, de együtt sem! Megszívlelendőek lehetnek számunkra Edward Idris Cassídy bíborosnak, 1999, október 31-én Augsburgban elmondott szavai: „… mi itt Európában különösen arra vagyunk hivatva, hogy megújítsuk erőfeszítéseinket és hirdessük az evangéliumot ama sokaknak, akik messzire távolodtak hagyományos hitüktől. E feladat számára a mi megosztottságunk nagy akadályt jelent. Szeretetlenségünk egymás iránt, - akik testvérek vagyunk az egy Úrban, Jézus Krisztusban - tönkreteszi az evangéliumi szeretetről szóló igehirdetésünk szavahihetőségét. Amikor hálát adunk az elért előmenetelért, ismerjük el, hogy az előttünk lévő út még hosszú és nehéz, de éppúgy örömökkel is teli.”
Idei terveink… Amikor lendületben vagyunk, nem szabad megállni! A jót folytatni kell! Az elmúlt év szép eredményei után erre az esztendőre is van egy-két tervünk, amit szeretnénk megosztani a Kedves Hívekkel. Érezzék, hogy nem nélkülük akarunk célokat elérni. Az öröm, ha szétosztják sokszorozódik. Ha minél többen vannak beavatva, az a megbecsülés jele...! Koroncz atyára emlékezve szeretnénk az orgonát újrahangolni - neki is szíve ügye lenne. Ha már a zenénél vagyunk, milyen jó lenne, ha egy plébániai CD-t és kazettát tudnánk kiadni a templomban szereplő kórusok, zenészek közreműködésével. Ezzel szeretnénk megörökíteni nagyszerű tevékenységüket. Hamarosan elkészülnek a fényképek, melyekből képeslapok és egy bemutatkozó füzet készül. Megkezdődtek a tárgyalások a Polgármester Úrral az un. Csapatkápolna (Dózsa laktanya bejáratánál) újrahasznosításáról. Milyen áldásos lenne a keleti városrész, az idősek otthona és a katona-rétiek számára, ha ott tudnánk misézni, fiatalokkal összejönni. Boldogok lennénk, ha ebben az évben fel lehetne szentelni. A Kórházkápolna állandó nyitvatartásával kapcsolatos tervek is szóba kerültek. Pedig ha szóba kerültek, nálunk, a Jézus Szívében meg is valósulnak! Egyelőre ennyi, de ki tudja, az imánk még mit eredményez?! Szeretettel: Fliszár Károly plébános
v
ő
Ne feledjük e hétnek alapigéjét: Jézus mondja: „Én vagyok az út, az igazság és az élet” (Jn 14, 6). Akkor járunk Megváltónkban kapott új úton, ha az egységért való imádságban sem tartunk szünetet. Ebben segíthet egyik most megtanult új énekünk (Ev. ének.: 477/2) néhány sora is: Most szétszakadva járunk, békére vágyva rég. Add, egy utat találjunk, mint egy család, egy nép! Jézus, tebenned bízunk, hű Mesterünk te légy, mert tőled árad szeretet és új, szent közösség!
Végül legyen most közös imádságunk Karl Rahner katolikus teológus egységért mondott imádságának néhány sora: „Add meg az egyházak felelőseinek azt a meggyőződést, hogy az egység nem egyformaságot jelent, ami által egyetlen egyház lenne kötelező törvény a többi egyház számára, hanem az egyházak kiengesztelődött sokfélesége az „egység”.” Deme Dávid evangélikus lelkész
Milyennek képzelem az életem 2020-ban? Hittanos gyermekeket kérdeztünk meg jövőképükről, milyennek képzelik életüket közel 20 év múlva? Íme néhányuk válasza:
Felnőttként én is szeretném megadni azt a szeretetet gyermekeimnek, amit én kaptam szüleimtől. A vallást megismertetni vele, először vinni a templomba úgy, mint ahogy az én szüleim is engem. Én is szeretnék családban, szeretetben élni, ahogy szüleimtől tanultam. Segíteni az öregeket, betegeket, rászorultakat. Hitemet megtartani, hiszen csak akkor lehetek boldog, elégedett, ha van kinek megköszönnöm a szépet és hálát adnom a jóért, és van kihez imádkozni és segítséget kérni, ha bajban vagyok, vagy ha betegség ér. Úgy akarok templomba járni, mint ha hazamennék, hiszen tudom, hogy ott valaki vár rám: "A Jóisten ." Bencze Judit 6/b. Én a hitemet ugyanolyannak képzelem, mint most. De ki tudja, hogy addig nem szólít-e magához az Úr? Lovretics Anikó -folyt. a 4.old.-
2001. február B
Nagypataki utazás A halál csak ajtó, amelyen át bejutunk az örök élet teljességébe. Egy váratlan utazás megbeszélése törte meg megszokott hétköznapjaimat. Dani atya szomorú hírrel érkezett hozzánk: „Haldoklik az édesapám”mondta szomorúan. A döbbenettől szólni sem tudtunk. Egy élete delében lévő, erős, egészséges édesapa a halálán van. Akiről még annyi jót és szépet meséltek a karácsonyi ünnepkörből viszszaérkező fiai, Leonard és Ernest, aki diakónus. Vajon mi történhetett? Némán ültünk jó néhány percig, majd az atya törte meg a csendet: „Baleset érte – szólt csendesen, de még nem tudunk biztosat.” Hazaviszlek benneteket, szóltam halkan, aztán megint csak néma csend. Január 10-én, reggel 5 órakor beültem az autóba Dani atyával és testvéreivel, Ernest diakónussal, Leonarddal és Alberttel. Abban a reményben vágtunk neki az útnak, hogy Mártont még életben találjuk, s kicsit reménykedtünk, bíztunk a csodában, a gyógyulásban. Éppen imádkoztuk az édesapa felgyógyulásáért és megálltunk misézni, amikor megszólalt a mobiltelefon. Meghalt édesapánk, nem Iasiba megyünk, hanem Nagypatakra. A halálhír hallatán rögtön elkezdtük imádkozni a rózsafüzért
ú
SziklaAlap c s ú
az elhunyt Márton lelki üdvéért. Míg csöndesen gurult alattunk az autó, átfutott fejemen Wass Albert versének néhány sora: „Én úgy képzelem el, hogy a halál egy óriási nász, legszentebb, legemberibb ölelés. Nem fájdalom: fájdalom-felejtő. Nem rém: rémeket elűző. Több mint a Szépség, Több mint a Szerelem, A Jóságnál is több:
Kegyelem.” Gondolataimból a négy testvér édesapjáról való elmélkedése térített vissza. „Eddig két atyánk volt. A mennyei és az édesapánk. Most a földi édesapánkat elveszítettük. Halálával csak a mennyei maradt nekünk. Hozzá imádkozunk. Édesapánk egész életében sokat imádkozott, és a földi életét is ezzel fejezte be. Most már szívből imádkozhatjuk a Miatyánkat, mert Ő maradt nekünk. Ugyanúgy, mint az evangéliumban, ahol Jézus mondja: „előremegyek, hogy helyet készítsek számotokra az Ő országában”. Az édesapánk elkí-
3 z
u
n
k
sért bennünket a pappá szentelésig. Most előrement, hogy helyet készítsen szeretteinek a mennyben.” Halálos ágyán menyének a következőket mondta: „Ágnes, eddig imádkoztam az örvendetes olvasót, most a fájdalmasat kezdem. Ha nem alszom el, a dicsőséges rózsafüzért imádkozom.” Késő éjjel, fél 12-kor gördült az autó Nagypatakra a szülői házhoz. Anna asszony fogadott bennünket. De a késő éjszaka ellenére hamar elterjedt a híre érkezésünknek. Másnap már a család összes tagja otthon volt. Vártuk haza az elhunyt családfőt. A ház, az udvar telis-tele volt emberekkel. Az ima hangjai, csöndes sírás moraja szállt az ég felé. Majd az autó begurult az udvarra, és percek múlva kinyitották a koporsót. A család tagjai, a barátok, az ismerősök mind-mind jöttek végső búcsút venni. Számomra megdöbbentő élmény volt, hogy a falu szinte összes lakója, atyák, milyen fegyelemmel és áhítattal imádkoztak a szobában felravatalozott Márton mellett. Elérkezett a temetés napja. A gyászmisét Dani atya, a nagypataki plébános valamint, a Nagypatakról elszármazott atyák, összesen hatan celebrál-
ták, a prédikációt Ernest diakónus mondta. Torokszorító érzés volt látni a Róka család gyermekeit, ahogy édesapjukat búcsúztatták. A temetésen kilométer hosszan vonultak az emberek, hosszú sorokban. Imádsággal, énekkel vettek búcsút egy olyan egyszerű, de az egész falu által tisztelt embertől, aki hitével, magatartásával egy egész közösség tekintélyét kivívta. Ez az egyszerű ember feleségével nyolc gyermeket nevelt fel tisztességben, becsületre, hitre. A nyolc gyermekből kettő fiú a papi hivatást, kettő leány pedig az apácák szent életét választotta. Soha életemben nem jártam a világnak ezen a részén. Sajnos még Erdélyben sem. Nem gondoltam, hogy ilyen váratlan, szomorú és fárasztó utazás után ennyi „szép élménnyel” térek haza. Már visszafelé azon tűnődtem, vajon mi veszett el itthon. Mi hiányzik, miért nem érzek hasonlót. S rájöttem, az érdeknélküli, örömteli, mély hit és istenszeretet ragyogott mindenütt. Kedves Dani Atya, valamennyiünk nevében mondhatom, hogy kérjük az Úr Jézust, imádkozunk érted és az egész családért, hogy azt a nagy fájdalmat, ami benneteket ért, el tudjátok viselni. Köszönöm Dani Atyának, hogy segíthettem.
Kovács Imre
Kovács Imre Nagykanizsa, 2001.jan.23.
4 É
KÉSZ – Hírek A Keresztény Értelmiségi Szövetség Országos Elnöksége 2000. január 12-13-án Székesfehérváron a Szt. Gellért Tanulmányi Házban ülésezett. 34 város helyi csoportja köztük most már Nagykanizsa is számolt be az elmúlt jubileumi szentév eseményeiről, valamint az újév terveiről. Jó volt hallani a felsorolásokat a rendezvényekről, művészeti- kulturális előadásokról, kiállításokról, rajz és zenei pályázatokról, kirándulásokról, zarándoklatokról Hallgattam, jegyzeteltem, tanultam, de eközben állandóan az járt az eszemben, amit az országos elnök, Dr. Osztie Zoltán a bevezetőben mondott: “A KÉSZ legfőbb lényege a létezése.” Ez a létezés tanúsítja, szükséges és időszerű a társadalom,
SziklaAlap l m é n
2001. február y
e
k
az értelmiség és kereszténység együttműködése. Ezt nemcsak mi valljuk, hiszen a Miniszterelnöki Hivatal jelentős anyagi támogatással ismerte el ugyanezt. Bízzunk benne, hogy ezt a népszámlálás is igazolni fogja! Gondolom, egy eredményes működés a szervezet létezését csak erősítheti. Legyen a létező helyi csoportunk is élő és működő! Ez rajtunk áll. Mit várhatunk, tehetünk ebben az évben? A hagyományos KÉSZ előadások szervezésében nagy segítség számunkra, hogy együttműködési megállapodást kötött a KÉSZ a Százak Tanácsával (híres művészek, tudósok, közéleti személyiségek), akik díjmentesen vállalták, hogy előadásokkal a helyi KÉSZ csoportok rendelkezésére állnak. Tavaszi előadásainkat márciusban indítjuk (a reformátusok Kanizsai Esték sorozata után). Érdekes és színvonalas előadások lesznek április 20-21-én a KÉSZ Országos Nagygyűlésén, mely a budapesti Szent Margit Gimnáziumban kerül megrendezésre:
SZENTMISÉN LONDONBAN Már otthon, Kanizsán aggódtam amiatt, hogy egy olyan országban, ahol az emberek zöme anglikán vallású, vajon hogyan tudok legalább vasárnaponként szentmisére menni. Hála az Úrnak, nem hagyott kétségek között. Első hétvégémet igaz, az anglikánoknál töltöttem, mert szinte minden szemem elé kerülő templom anglikán volt. Gondoltam, ez is több, mint a semmi, hát bementem. A katolikus misék után számomra a "service" csupán dicsőítésből, tanításból és hálaadásból állt. A szertartás végén a pappal beszélgettem, s tőle kérdeztem meg, vajon merre lelem a katolikus templomot. Szívélyesen útba igazított, csupán két utcával kellett odébb mennem. Sokáig ez a kis templom jelentette a Béke szigetét. Első angol szentmisém elmondhatatlanul felemelő volt. Amikor az ember megérkezik, várják, szeretettel köszöntik, kezébe nyomják az énekeskönyvet és a mise szövegét tartalmazó könyvet. Ez utóbbiban benne van az aktuális szentlecke, zsoltár, evangélium is, ami nagy segítség számomra. De mindezek mellett a belépti "ceremóniához" hozzátartozik az is, hogy egy nagy tálból az ostyát átteszik az emberek egy másik tálba, ezzel jelezve azt a szándékot, hogy szeretnének áldozni. A könyörgések végén a hívek spontán könyörgése következik, s ezzel
“Magyarország az én hazám, Lehetőségeink a XXI. században” címmel. Májusban pedig országos zarándoklat lesz Pálosszentkútra. A nagyrendezvények mellet az igazi szervezeti működés a helyi csoportok mindennapi, folyamatos tevékenységében, általános céljainak megvalósulása során realizálódik. Meglepődést, fokozott érdeklődést és segítő szándékú támogatást tapasztaltam, amikor az elnökséggel a kanizsai terveket (klubszerű működés, sajtó, elektronikus sajtó, nemzetközi kapcsolatok, támogatandó közösségek és rendezvények...) ismertettem. Szeretnék egy év múlva ezekről mint megvalósult célokról beszámolni! Többek között kaposvári, zalaegerszegi, soproni, tamási, kecskeméti, óbudai, tiszafüredi, újfehértói, paksi… KÉSZ csoportok ajánlották együttműködésüket. NEKED is van küldetésed ! Adja Isten, hogy felismerd ! Dr. Etler Ottó A KÉSZ Nagykanizsai Csoportjának elnöke
a lehetőséggel szoktak is élni. Az áldozás két szín alatt történik, bár Krisztus Vérének vétele nem kötelező, legalábbis van, aki megelégszik a Testével. A többi katolikus templomban, mert azóta persze már jópárat felfedeztünk, nincs két szín alatti áldozás. S még egy templomról mesélnék röviden, amely kedves a számunkra. De ezekről majd legközelebb... Németh Judit, Londonból
2020-ban -folyt. a 2.old.2020-ban az emberek nem fogják tisztelni Istent. Olyan fejlett lesz a technika, hogy nem foglalkoznak az emberek Istennel. De egypár ember, mint például a családom, hívő lesz, meg én is. Én tisztelni fogom Istent. Szalai László Szerintem a világ meg fog javulni, és az egyházzal egy lesz minden. Ha gyerekeim lesznek, katolikus módon fogom nevelni őket. Az egyházzal nekem is jó a viszonyom. A szentmisékre mindig eljárok. (Kivétel akkor, amikor a mamámhoz megyek.) Sok boldogságot kívánok mindenkinek. Áldjon meg az Isten mindenkit ésszel és erővel, egészséggel. Herman Péter 5/b
2001. február H
SziklaAlap R E I
Í
Csemegéző
"
A Keresztény Élet január 14-i számában, mindjárt a főoldalon találhatjuk a pécsi bazilika új bronz kapujáról készült képet. Az előtérben az alkotó, a nagykanizsai Rétfalvy Sándor szobrászművész. A műalkotás kapcsán olvashatunk a bazilika történetéről és Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi beszédéről. A 4. oldalon Imre atya válaszol egy olvasói kérdésre “Titkok, meg kiskapuk” címmel. A téma: aki nem él egyházjogilag rendezett házasságban, nem gyónhat és nem áldozhat. Nagyon hasznos, ha mindenki tisztában van evvel a nagyon is gyakran előforduló problémával és annak hátterével, még ha nem érintett, akkor is. Az Új Ember (ujember.katolikus.hu) január 14-i kiadásában a 6. oldalon az “Intézetből jöttek” cikkben az örökbefogadás és a nevelőszülők jelentőségéről kaphatunk képet Harrach Péter szociális és családügyi miniszter családlátogatása kapcsán. “Kárpátalja: nyomorúságban, de hitben” a 7. oldalon. Majnek Antal püspök - aki a Vatikán kérésére még magyar állampolgárságától is megvált, hogy teljes szolidaritásban éljen híveiért - beszél a kárpátaljai áldatlan állapotok ellenére a magyarságukban és hitükben kitartó emberekről. -folyt. a 6.olalon-
5 N
K
HÍRTURMIX ∗ Február minden vasárnapján a 9 órai diákmisén az Ifjúsági Kórus énekel. ∗ Február 2-4-ig regionális Házas Hétvégés alapozó lesz Kőszegen. Nagykanizsa és környékéről négy házaspár vesz részt. Imádkozzunk értük és a szervezőkért! ∗ Február 3-án 9-17 óráig Katolikus Ifjúsági Találkozó lesz Balatonszemesen „Reményünk Krisztus” címmel. Plébániánkról közel ötvenen vesznek részt a találkozón. ∗ Február 4-én a 10.30-as szentmisén a Szent Imre Kórus énekel, 18 órakor gitáros szentmise. ∗ Február 11-én 16 órakor ovismise lesz. ∗ Február 14-én 21 órától Medjugorjei szentségimádást tartunk. ∗ Február 18-án a 18 órai szentmisén a Piarista Iskola Gregorián Scholája énekel. ∗ Február 25-én 16 órakor ovismise lesz, a 18 órai szentmisén a Női Kar énekel.
Támogatásra javasolt alapítványok: Nagycsaládosok Nagykanizsai Egyesülete: 19272856-1-20; Nagykanizsai Piarista Iskoláért Alapítvány: 19277181-1-20; Újudvari Faluházért Alapítvány a Hittanos Tábor javára: 192760252-20; Magyar Máltai Szeretetszolgálat Nagykanizsai Szervezete: 19025702-1-43; Nyolc Boldogság Alapítvány: 19136352-1-20; Gyermekek Falun Alapítvány: 18065963-1-42. ÖN IS SEGÍT ha a Magyar Katolikus Egyháznak ajánlja fel személyi jövedelemadójának 1 %-át (0011). A második 1 %-ot plébániánk a fent jelzett alapítványok támogatására javasolja. Ha erről Ön nem nyilatkozik, ez az összeg az állami adóhoz fog tartozni.
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------RENDELKEZŐ NYILATKOZAT A BEFIZETETT ADÓ EGY SZÁZALÉKÁRÓL A kedvezményezett technikai száma:
RENDELKEZŐ NYILATKOZAT A BEFIZETETT ADÓ EGY SZÁZALÉKÁRÓL A kedvezményezett adószáma:
-
0 0 1 1
-
A kedvezményezett neve: A kedvezményezett neve: MAGYAR KATOLIKUS EGYHÁZ
Ennek kitöltése nem kötelező.
----------------------------------------------------------------TUDNIVALÓK: Ezt a nyilatkozatot tegye egy olyan postai szabvány méretű borítékba, amely a lap méretét csak annyiban haladja meg, hogy abba a nyilatkozat elhelyezhető legyen.
----------------------------------------------------------------TUDNIVALÓK:
FONTOS! Ahhoz, hogy a rendelkezése teljesíthető legyen, a borítékon az ÖN NEVÉT, LAKCÍMÉT ÉS AZ ADÓAZONOSÍTÓ JELÉT pontosan tüntesse fel.
---------------------------------------------------------
Ezt a nyilatkozatot akkor töltse ki, ha valamely társadalmi szervezet, alapítvány vagy külön nevesített intézmény, elkülönített alap javára kíván rendelkezni. Ezt a nyilatkozatot tegye egy olyan postai szabvány méretű borítékba, amely a lap méretét csak annyiban haladja meg, hogy abba a nyilatkozat elhelyezhető legyen.
FONTOS! Ahhoz, hogy a rendelkezése teljesíthető legyen, a borítékon az ÖN NEVÉT, LAKCÍMÉT ÉS AZ ADÓAZONOSÍTÓ JELÉT pontosan tüntesse fel.
6 C
s
a
l
SziklaAlap á d i
2001.február o
l
Csemegéző
d
a
l
Hova tovább?
-folyt. az 5.oldalrólPontos képet kaphatunk első kézből határon túli magyar testvéreinkről és életkörülményeikről. A 9. oldalon a szegedi “Katolikus kávéház”-ról értesülhetünk. Kondé Lajos atya a ötlet szellemi atyja; a megvalósító pedig a Katolikus Ifjúsági és Felnőttképző Szövetség. Az egyetemi város kultúrális életét is meghatározó keresztény értékrendet sugárzó előadásokat, programokat szerveznek sokak örömére. Hívő vállalkozók figyelmébe ajánlom, a szerintem felénk is konkrét igényt kielégíteni tudó és a megvalósulása után biztosan nem ráfizetéses kezdeményezést. Az újság végén TV- és Rádióműsor hívő szemmel. Az összes program között kiemelve találhatjuk a szerkesztő által, számunkra figyelemreméltó és építő programokat, különös tekintettel a kifejezetten vallásos témájú műsorokra. Így is meg lehet válogatni, hogy mit nézünk! A végén bölcs és hasznos TV-zést kívánnak mindenkinek. Göndics János Tölts velünk egy vidám estét! Szeretettel hívunk
Ez nem Rókusfalvi Pál műsora. Ez a mi életünk. Pontosabban azoké a kisovodásoké, akik választás előtt állnak. Közülük 330-an már megízlelték az imádság ízét, az Úr szeretetét. Hittanra járnak. De vajon tud-e nőni az a mag, amit Isten ültetett el bennük? Szárba szökken-e a lelkükből sarjadó csodálatos hajtás? Még csak öt évesek, de néha bölcsebbek, mint mi. Ösztönösen tudják, érzik, Isten mellett biztonságban vannak. Gyöngék, és mégis erősek. A Mindenható előtt a legkedvesebbek: ők a KICSINYEK. Övék a Mennyek Országa. Most még. De meddig? Ez rajtunk is múlik. Döntenünk kell. Hova tovább? Melyik iskola, pedagógus a legmegfelelőbb? Vagy a legkényelmesebb? Mi vagy ki a legfontosabb? Hol kapja a legtöbbet a gyermekünk? Nemcsak szellemi képzést, hanem erkölcsi nevelést, valódi értékeket, Istent magát. A Piarista Iskola ebben kínálja fel a segítségét. Elfogadjuk? Kovácsné Őri Ágnes az óvodások hitoktatója
Jézus Szíve Plébánia Lapja
EGYHÁZKÖZSÉGÜNK FARSANGI BÁLJÁRA, amely
2001.február 17-én 19 órakor kezdődik a HSMK-ban.
Kizárólag belső használatra. Lapzárta: minden hó 20-án.
Tombola * Műsor Tánc * Árverés Részletek a plakátokon!
Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő: Fliszár Károly plébános Nagykanizsa, Deák F. tér 4.
Jegyek csak elővételben a plébánián február 11 estig vásárolhatók!
Nyomja: KANIZSAI NYOMDA Kft.
Élőzene * Vacsora
RENDELKEZŐ NYILATKOZAT
RENDELKEZŐ NYILATKOZAT
A BEFIZETETT ADÓ EGY SZÁZALÉKÁRÓL
A BEFIZETETT ADÓ EGY SZÁZALÉKÁRÓL
valamely alapítvány javára
a Magyar Katolikus Egyház javára
