OTKA-6875: MÁGNESES FÁZISÁTALAKULÁS A FÖLDKÉREGBEN ÉS GEOFIZIKAI KÖVETKEZMÉNYEI
Szerzők: 1. Szarka László, MTA, Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézet, Sopron 2. Kiss János, Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, Budapest 3. Prácser Ernő, Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, Budapest 4. Ádám Antal, MTA, Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézet, Sopron
2010. november 24.
OTKA seregszemle 2010
1
OTKA-6875: MÁGNESES FÁZISÁTALAKULÁS A FÖLDKÉREGBEN ÉS GEOFIZIKAI KÖVETKEZMÉNYEI
Előzmények: 1885. Hopkinson J. — az „Fe” vizsgálata során felfedezi a róla elnevezett jelenséget (Hopkinson-csúcs vagy Hopkinson-effektus); 1895. Curie P.
— felfedezi, hogy egy adott hőmérsékleten a ferromágneses anyagok elvesztik mágneses tulajdonságaikat — Curie-hőmérséklet (Nobel-díj);
1970. Néel L.
— antiferromágnesség, ferrimágnesség felfedezése — Néel-hőmérséklet (Nobel-díj);
1974. Dunlop D. J. — feltételezi, hogy az értelmezésekhez nagyobb a szuszceptibilitás szükséges, mint a felszínen ismert kőzetek szuszceptibilitása (a Hopkinson-effektus először tűnik fel, mint lehetőség a geofizikában); 1982. Wilson K. G. — a fázisátalakulással kapcsolatos kritikus jelenségek vizsgálata (Nobel-díj). 2002. Rüdt C.
— Co, Ni mikrorétegeken elvégzett laborvizsgálatok, a Hopkinsoncsúcs kimutatása különböző körülmények között (kísérleti fizika);
2005. Kiss et al.
— a magnetotellurikus anomáliák és a bázisos magmás kőzetek kapcsolatának feltételezése — a Hopkinson-csúcs ismételt megjelenése a geofizikában (Geophysical Research Letters, Magyar Geofizika, OTKA);
2010. november 24.
OTKA seregszemle 2010
2
1
OTKA-6875: MÁGNESES FÁZISÁTALAKULÁS A FÖLDKÉREGBEN ÉS GEOFIZIKAI KÖVETKEZMÉNYEI
Ferromágneses anyagok Az elemek közül a Fe (770˚C), a Co (1131˚C) és a Ni (358˚C) ferromágneses, ebből az következik, hogy azok az ásványok ferromágnesesek, amelyek ezekből az elemekből állnak, illetve tartalmazzák ezeket (például az ötvözeteik).
ásvány
képlet
ásvány
képlet
magnetit
Fe3O4
maghemit
γFe2O3
ulvöspinel
Fe2TiO4
trevorit
NiFe2O4
hematit
αFe2O3
jakobzit
MnFe2O4
ghoetit
αFeOOH
magnezioferrit
MgFe2O4
lepidokrokit
γFeOOH
ilmenit
FeTiO3
sziderit
FeCO3
pirrhotin
FeS
Hol vannak a Co és Ni tartalmú mágneses ásványok, miért csak a vastartalmú ásványok ferromágnesesek? Clarke-szám megadhatja a választ: Fe – 51000 g/t Ni – 80 g/t Co – 30 g/t
Spontán mágneses momentumok a különböző ferromágneses anyagok esetében 2010. november 24.
4,7 % 0,015 % 0,0037 %
OTKA seregszemle 2010
3
OTKA-6875: MÁGNESES FÁZISÁTALAKULÁS A FÖLDKÉREGBEN ÉS GEOFIZIKAI KÖVETKEZMÉNYEI
Hopkinson-effektus XIX század Kb. 5050-szeres mágneses permeabilitás növekedés a vasnál
Az Fe Curie hőmérséklete Tc= 770 ˚C, permeabilitása µr= 200 2010. november 24.
OTKA seregszemle 2010
4
2
OTKA-6875: MÁGNESES FÁZISÁTALAKULÁS A FÖLDKÉREGBEN ÉS GEOFIZIKAI KÖVETKEZMÉNYEI
Hopkinson-effektus XX. század
Ferromágneses ásványok CurieCurie-hőmérséklete és a geotermikus gradiens
A szuszceptibilitás-változás hőmérsékletfüggése változó mágneses tér esetén a vasnál (Логачев és Захаров 1979) (a mágneses térerő Oersted-ben, szuszceptibilitás CGS-ben) 2010. november 24.
OTKA seregszemle 2010
5
OTKA-6875: MÁGNESES FÁZISÁTALAKULÁS A FÖLDKÉREGBEN ÉS GEOFIZIKAI KÖVETKEZMÉNYEI
Mágneses fázisátalakulás Mágneses fázisátalakulás a Curie-hőmérséklet alatt M – mágnesezettség C – fajhő
χ– mágneses
szuszceptibilitás
Mágneses fázisátalakulás — átmenet az egyik termodinamikai állapotból a másikba, átmenet az anyagok ferromágneses és paramágneses fázisa között. A mágneses fázisátalakulás egy folyamatos másodrendű fázisátalakulás, aminek kritikus pontja a Curie-hőmérséklet. A kritikus ponton a remanens mágnesezettség megszűnik, a mágneses permeabilitás és a fajhő rendkívüli mértékben megnő.
ferromágnesség 2010. november 24.
Tc
paramágnesség
T OTKA seregszemle 2010
6
3
OTKA-6875: MÁGNESES FÁZISÁTALAKULÁS A FÖLDKÉREGBEN ÉS GEOFIZIKAI KÖVETKEZMÉNYEI
Labormérések I. Rüdt és kollégái megállapították, hogy a Curie-hőmérséklet kiméréséhez nagyon lassú 5 mK/s hőmérsékleti letapogatás szükséges — szép Hopkinson-csúcsokat kaptak!
Ásványokon végzett mérések során a ritka mintavételezés miatt esetleg nem is jelentkezik a Hopkinson-csúcs ! 2010. november 24.
OTKA seregszemle 2010
7
OTKA-6875: MÁGNESES FÁZISÁTALAKULÁS A FÖLDKÉREGBEN ÉS GEOFIZIKAI KÖVETKEZMÉNYEI
Hopkinson-effektus okozta szuszceptibilitás változás a földkéregben? Sajnos csak feltételezéseink vannak, és sokáig csak azok lesznek, mert kicsi az esély, hogy ebben a mélységtartományban „in situ” méréseket végezzünk. A „szupermély” fúrások csak a Pannonmedence geotermikus gradiense mellett érnék el a magnetitnek megfelelő Curie-mélységet!
2010. november 24.
Év
Név, hely
Cél
Elért mélység
1974
Berta Rogers (USA)
gázkutatás
9583 m
1983
Zistersdorf ÜT-2 (Ausztria)
gázkutatás
8553 m
1985
Kola félsziget SG-3 (Szovjetunió)
tudományos kutatás
12260 m
1985
Mirow (Németország)
tudományos kutatás
8008 m
1990-94
KTB Oberpflaz VB (Németország)
tudományos kutatás
8000 (10000) m
OTKA seregszemle 2010
8
4
OTKA-6875: MÁGNESES FÁZISÁTALAKULÁS A FÖLDKÉREGBEN ÉS GEOFIZIKAI KÖVETKEZMÉNYEI
A fajhő (geotermikus kályha) Mágneses fázisátalakulás a Curie-hőmérséklet alatt M – mágnesezettség C – fajhő
A magas fajhő annyit jelent, hogy az anyag nagy hőmennyiség befogadására képes anélkül, hogy a saját hőmérséklete ugyanolyan mértékben követné a változást. A laboratóriumban az anyag magas fajhője felfűtést fogja lelassítani, több idő kell, hogy a megfelelő hőmérsékletre felmelegedjen! Másodlagos hatás, hogy egyfajta hőtároló alakulhat ki, mivel a ferromágneses anyag a növekvő külső hőmérsékletet lassan követi, miközben rengeteg hőt nyel el.
χ– mágneses
szuszceptibilitás
Vajon mi történik az összegyűjtött hővel akkor, ha elkezd lassan csökkenni a külső hőmérséklet (pl. emelkedik a terület)? Geotermikus kályha a mágneses fázisátalakulás? 2010. november 24.
OTKA seregszemle 2010
9
OTKA-6875: MÁGNESES FÁZISÁTALAKULÁS A FÖLDKÉREGBEN ÉS GEOFIZIKAI KÖVETKEZMÉNYEI
CONRAD-határfelület A Curie-mélység a gránit és a gabbró–bazalt öv határának mélysége — nem zárható ki a kapcsolat a Conrad-féle másodrangú határfelülettel. Ahol a gabbró–bazalt öv bázisos anyaga a geotermikus adottságok következtében a Curie-hőmérséklet tartományába kerül, megnövekedett mágneses anomáliát okozhat.
Curie-mélység
További ismeretek szükségesek a Conradféle határfelületnek és a Curie-mélység kapcsolatának tisztázásához, mivel a kritikus hőmérsékleten jelentős (kőzettani) változások tételezhetők fel.
2010. november 24.
OTKA seregszemle 2010
10
5
OTKA-6875: MÁGNESES FÁZISÁTALAKULÁS A FÖLDKÉREGBEN ÉS GEOFIZIKAI KÖVETKEZMÉNYEI
A Curie-hőmérséklet mélysége… Mágneses anomáliák alapján Magyarországra a spektrális mélység-becsléssel meghatározott Curie-mélysége 18 km
….a mágneses anomália térkép alapján 2010. november 24.
OTKA seregszemle 2010
11
OTKA-6875: MÁGNESES FÁZISÁTALAKULÁS A FÖLDKÉREGBEN ÉS GEOFIZIKAI KÖVETKEZMÉNYEI
Magnetotellurika I. Magnetotellurikus mérések: Hx, Hy, Hz, Ex és Ey komponensek mérése
Naptevékenység hatása
A magnetotellurikus mérések feldolgozása során feltételezzük, hogy a µr = 1 …. — ami általában és a felszínen igaz is. (kivételt jelentenek azok a felszíni ásványok, és kőzetek, amelyek sok ferromágneses anyagot tartalmaznak valamint a mágneses fázisátalakulás állapota, a nagyobb mélységekben )
Hz
2010. november 24.
OTKA seregszemle 2010
12
6
ρa =
Z xy2
ωµ o µ a
OTKA-6875: MÁGNESES FÁZISÁTALAKULÁS A FÖLDKÉREGBEN ÉS GEOFIZIKAI KÖVETKEZMÉNYEI
Magnetotellurika II. Homogén féltér képletek: k — hullámszám
σ — elektromos vezetőképesség µ — mágneses permeabilitás
ds — skin mélység v — hullámterjedés sebessége Zxy — impedancia
Látszólagos ellenállás és permeabilitás:
2010. november 24.
A magnetotellurikus direkt és inverz feladat alapvető hiányosságként jelentkezik, hogy a képletek nem teljesen általános formában vannak felírva, mert a relatív mágneses permeabilitás értéke egyszerűsítés miatt kiesik a képletekből. Ez sokáig indokoltnak tűnt. Az olyan esetben, mint pl. a mágneses fázisátalakulás, ennek az egyszerűsítésnek nincs helye. Az alapképleteket sokkal általánosabb formában kell leírni ahhoz, hogy a mágneses permeabilitás hatását meg lehessen ítélni, ez viszont felvet néhány problémát! 1) A különböző paramétereken másképpen jelentkezik a mágneses permeabilitás hatása! 2) Az elektromos vezetőképesség és a mágneses permeabilitás nem választható szét egymástól! OTKA seregszemle 2010
13
OTKA-6875: MÁGNESES FÁZISÁTALAKULÁS A FÖLDKÉREGBEN ÉS GEOFIZIKAI KÖVETKEZMÉNYEI
Magnetotellurika III. Az egydimenziós magnetotellurikus modellezésekkel a hagyományos inverziós képletek alkalmazásával a rétegzett féltér esetén a mágneses permeabilitás hatását vizsgáltuk. Az elektromos paraméterei alapján homogén féltérbe egy vékony mágneses réteget helyeztünk el. Hagyományos feldolgozással a 100-szoros mágneses permeabilitás növekedés hatására az eredeti vastagság 100-szorosával rendelkező és az eredeti ellenállás 100-szorosára megnövekedett szondázási görbét (modellt) kaptunk vissza. Konklúzió: A mágneses permeabilitás hatása drasztikusan jelentkezik és egydimenziós esetben ellenállás növekedést okoz! 2010. november 24.
OTKA seregszemle 2010
14
7
OTKA-6875: MÁGNESES FÁZISÁTALAKULÁS A FÖLDKÉREGBEN ÉS GEOFIZIKAI KÖVETKEZMÉNYEI
Magnetotellurika IV.
A magnetotellurikus E, H térkomponensek az impedancia és a hullámsebesség paramétereit is megadják. A direkt feladat megoldásakor felhasználhatjuk ezt az összefüggést. Rétegparaméterek: ρ1 = 1 Ωm ρ2 = 100 Ωm µ1 = 1 µ2 = 1
Kétréteges modell sebesség és impedancia görbéi különböző frekvenciákon a mélység függvényében ábrázolva — azonos lefutású görbéket adnak! 2010. november 24.
d1 = 1000 m
OTKA seregszemle 2010
15
OTKA-6875: MÁGNESES FÁZISÁTALAKULÁS A FÖLDKÉREGBEN ÉS GEOFIZIKAI KÖVETKEZMÉNYEI
Magnetotellurika V.
A magnetotellurikus E, H térkomponensek az impedancia és a hullámsebesség paramétereit is megadják. A direkt feladat megoldásakor felhasználhatjuk ezt az összefüggést. Rétegparaméterek:
Kétréteges modell sebesség és impedancia görbéi különböző frekvenciákon a mélység függvényében ábrázolva — eltérő lefutású görbéket adnak! 2010. november 24.
OTKA seregszemle 2010
ρ1 = 100 Ωm ρ2 = 100 Ωm µ1 = 1 µ2 = 100 d1 = 1000 m 16
8