I. évfolyam.
1908. márczius 8.
23. szám.
TÁRSADALMI, MŰSZAKI, BÁNYÁSZATI és KOHÁSZATI HETI SZAKLAP. SZEEKESZTI:
LITSCHAUEE LAJO
S
k i r . f ő m é r n ö k , a s e l m e c z b á n y a i m . k i r. b á n y a i s k o l a ügyvezető szaktanára . Megielenik : M i n d e n
v a s á r n a p .
E l ő f i z e t é s i ára : Havonként e g y korona.
Szervezkedések. ( A „ M a g y a r N e m z e t g a z d a " 1908 . é v i 8. s z á m á b ó l, k i v o n a t o s a n . )
A társulásokna k a kor a a huszadi k század . Példátlanu l ál l a történelemben a z a láza s izgalom , melylye l kornn k egye s foglalkozási ágazatai socziétásokk á iparkodnak tömörülni , hog y i g y érdekeike t együttesen hathatóbba n védelmezhessék . Ez a z iparkodás ne m mente s az önzéstől , a z egyfoglalkozásua k köz t val ó tömörülés t tulajdonkép pen a z egyén i érde k segít i elő , de vájjon ne m bocsájtható-e me g e z az önzé s éppe n ebbe n a korban , mel y h a ne m i s a z ököljo g kora , de mindenesetre kor a a szellem i erő k csatájána k ? A mindennap i értelembe n vet t szocziáli s igé k fejlődés e kezd i egy táborb a hajtan i a z embereket ; s mondhatjuk , mái g i s e z az elösegitője a társulásoknak . D e még pá r évtizedde l ezelőt t csa k a munkások — kéz i munkáso k szervezkedte k világszerte , m a már szervezkedik mindenki . A munkáso k utá n jötte k — természetszerű logikáva l — a munkaadó k é s termelök ; e z a nag y középtársadalo m életalapjá t fenyegette, szervezkedi k há t mos t a középtársadalom . Iparosok , k ereskedők, állam i ó s magánhivatalnokok, ügyvédek , orvoso k é s mérnöJé szerencsét XXIII.
395
23
kök, min d megtaláltá k má r a tormá t a z érdekei k egyöntet ű s ig y hatékonyabb képviseletér e s a szervezkedé s folyi k továb b minde n vonalon. S a krónikás , a nap i eseménye k h ü megfigyelője , valóban , csak helyeseln i tudj a minde n tekintetbe n e z általáno s szervezkedést . Politikailag vizsgálva , me g kel l látnunk , hog y a központ i államhata lom ne m képe s a z egye s foglalkozás i ága k — ezrekr e ru g a számu k — érdekei t megfigyeln i s a megfigyeltekhe z képes t az t a legmegfe lelőbb elhelyezkedéshe z juttatni . Ne m képe s semmifél e kiküldöttek , biztosok, megbizotta k utjá n sem , mer t lehetetle n ezekne k valamel y foglalkozási á g gyakorlat i életműködéséb e telje s tökéletességge l bele pillantani, hane m csa k a felszín t látjá k é s ig y a kormányna k tet t beszámolójuk i s felszíne n marad . Különöse n haza i hivatalo s viszo nyaink ige n so k hiányosságo t mutatna k e téren . A z államhatalomna k pedig mégi s föczélj a a z lévén , hog y a különböz ő erőke t megfelel ő módon csoportosíts a é s helyezz e el , hog y ig y a z álla m népéne k j ó létét a lehet ő legjobba n biztosíts a : ne m mara d má s hátra , min t a szervezkedésekre támaszkodni a e tekintetben . E l kel l fogadni a a szervezkedéseket, a különböz ő foglalkozás i ága k bármil y formáj ú ér dekképviseleteit, — mer t csa k eze k tudjá k megmondani , m i a baju k s mil y törvénye s intézkedésekke l lehe t e bajoka t orvosolni . A tör vényhozó testüle t önmagába n szinté n tanácstala n e téren , mer t a Házban ninc s minde n foglalkozás i á g képviselv e s h a voln a is , egy két embe r dehog y tudja , hog y ezereke t ho l szőri t a csizma . Hog y megtudják: err e való k a z érdekképviselete k s mer t a z államna k ez t meg kell tudnia : mondom , nemcsa k tűrnie , d e szint e elősegíteni e kel l az érdekképviselete k alakulásait . S h a ez t a z álla m rendszerese n tudja tenni , czéljá t leli ; h a nem : önmagá t s a z államisá g legfőb b czélját: a né p boldogitásá t dönt i veszélybe . Ezt bővebbe n magyarázn i fölösleges . Tá n elé g anna k a megem lítése, hog y a z álla m m a már kénytele n a legerélyesebben megrendsza bályozni a munkás - é s egyé b egyesüléseket , holot t eze k rendszere s és tervszer ű megalakítás a esetébe n segít ő eszköze i lennéne k a z ál lamkormányzatnak üdvö s é s a z egés z országra , a z orszá g egés z köz gazdasági állapotár a jótákonya n kihat ó intézkedéseine k megtételénél . De há t it t i s hiányzi k a rendsze r ó s a tervszerűség . A szervezkedé s folyik é s pedi g — mondo m ismé t — a sz ó mindennap i értelmébe n véve szocziáli s alapon . A z il y szervezkedése k pedi g a z államkor mánynyal béké s é s a népe k minde n jogána k jólété t czélz ó munkás ságának ne m elősegitöi , hane m éppe n megakadályozol , kerékkötő i lesznek. K i ne m látja , hog y a szoczializmu s a ma i formába n — eksz pressis verbis : a ma i formájába n — veszélyb e szalad ? K i ne m látja ,
SZERVEZKEDÉSEKhogy a különböz ő foglalkozásbelie k érdekképviseleteine k megalakulá sánál a tömegeke t pusztá n é s kizáróla g a szocziáli s jelszava k viszi k az egyesülésr e ? A szakszervezete k tagjaina k túlnyomó , itt-ot t talá n az egésze t alkot ó rész e ne m arr a gondol , miko r egyesül , hog y tö mörüljünk, vitassu k me g bajainkat , ügyeinket , keressü k me g a z or voslás módjá t s adju k ez t el ö a társadalomnak , kormánynak , mel y bennünket aka r é s tu d segíteni , csa k éppen , hog y ne m tudja , miként , hanem csa k elveke t hall , vako n eze k utá n indul , tömörü l é s kiabá l s ne m épít , hane m rombol , ne m javit , hane m ront . Nem-e lehetn e a z államna k a z i s feladata , hog y tervszerűe n elő készítve irányíts a a z elmaradhatatla n egyesülése k megalakulását . Alakítsa ugy , hog y eze k n e legyene k kénytelene k a z üre s szoczialis mus ártalma s karjaib a menekülni , irányíts a úgy , hog y eze k a kor mány törekvéséve l harmoniku s munkásságo t fejtsene k ki . A szervezkedése k irányításáná l lépje n tehá t közb e jóakaratula g a kormány . A z egye s foglalkozáso k űzőine k adjo n ö útmutatás t a szervezkedésre, h a látjá k a kormán y jóakaratát , e l i s fogadjá k a z iitmutatását s a szervezkedé s mindenkir e nézv e csa k czélszer ü é s áldásos lesz . Az államna k kötelesség e a z orszá g népéne k jólété t előmozdítani . Más eszköz e ne m lévén , kötele s tűrn i é s elősegíten i a z érdekképvise letek alakulását . D e kötelesség e voln a egyszersmin d az t a z alakulás t oly irányb a terelni , hog y valóba n a né p jóléténe k előmozdításár a szolgáljon s ne m szaba d tétlenü l nézni e a z ol y alakulásokat , melye k a meglév ő bajoka t mé g súlyosabbakka l szaporítják . R. Gy.
A bányásziskolák szervezésének kérdéséhez. (Folytatás a 375. oldalhoz.)
A z 1 9 0 5 . é v b e n felterjesztésr e kerül t j a v a s l a t ö s s z e f o g l a l ó ti z p o n t j a a következő : a) > A b á n y á s z i s k o l á b a v a l ó felvéte l k o r a a m u n k á s n a k l e g a l á b b i s tizenkilencz é v e s k o r á v a l k e z d ő d j é k , h a az t é n y l e g e s m u n k á b a n l e g a l á b b n é g y éve t töltött , e z e n i d ő alat t j ó felfogást , ü g y e s s é g e t é s jó m a g a v i s e letet tanúsított , m u n k á j á b a n min t vájár , k o h ó m u n k á s , v a g y m u n k á s l e g é n y , v a g y e g y é v i g ö n á l l ó a n i s d o l g o z o t t é s ezt m u n k a k ö n y v é v e l i g a z o l j a . b ) » A b á n y a i s k o l á b a n v a l ó tanítá s ké t é v i g t a r t s o n . A z e l s ő é v f o lyam, minde n szakmabel i munkásr a nézv e min t általáno s tanfolya m olyképpen szervezendő , h o g y ebbe n a z csa k azo n tanitástárgyakbó l k a p j o n oktatást , m e l y e k n e k i s m e r e t é r e m i n d e n b á n y a é s k o h ó - f e l ő r n e k ,
vagy gyár i mesterne k — közö s vonáskén t va n szüksége , d e a tulajdon képpeni szaktanitá s mellőzésével , mégis ol y terjedelemben , hog y azutá n a tulajdonképpen i szaktantárgyaka t jó l megérthess e é s elsajátíthassa. « »A másodi k évfolya m a szaktanfolyam , mel y bányászati , vaskohá szati é s fémkohászat i elkülönítet t szakokbó l áll . Ebbe n a tanul ó azo n szakban kiképezendő , a melybe n má r előzőle g gyakorlat i munká t telje sített s melybe n min t bánya - vag y kohófelőr , vag y gyár i meste r a jövő ben működn i fo g s e tekintetbe n minde n mellőztessék , m i jövőbel i fog lalkozásának tárgyá t ne m képezheti. « c) » A bányaiskolá k olya n helyeke n állitandó k fel , a ho l a kiképez tetésre megfelel ő üzeme k fennállanak . Egyi k iskolábó l má s iskoláb a át mehet ugya n a tanuló , d e csa k engedél y mellett . Évközbe n il y átmene telnek hely e nincsen. « d) » A szaktanfolyamo t sikerre l végezettekne k a végzés i bizonyítvány kiadassék, ellenbe n azoknak , ki k a szaktárgybel i ismereteke t kell ő ala possággal e l ne m sajátították , csa k újból i vizsg a letétel e után. « e) »A z előadandó tantárgya k terjedelm e a tanuló k felfogásáho z mérten szaband ó meg. « f) »Miutá n a szaktárgyakbó l se m lehe t eg y helye n minden t látn i és tanítani , a mir e a szaktanulóna k jövőbel i foglalkozás a közbe n szük sége lesz , láttassana k e l a bányaiskolá k ol y előirányzat i hitellel , hog y a szaktanárok azutá n a szaktanulókka l megfelel ő tartam ú gyakorlat i uta zásokat tehessenek. « g) »Minthog y a szaktanitá s részletese n kidolgozot t tankönyveke t feltételez, ezekne k kidolgozásáva l megfelel ő jutalo m biztosítás a mellet t egyes, a gyakorlatba n működ ő szakmérnökök , vag y gyakorlat i tapaszta latokkal bir ó tanáro k megbizandók . Ezen tankönyve k azutá n a z országos magy. bányász , é s kohász-egyesüle t álta l megbirálandók. « h) » A bányaiskolá k vezetés e azo n minisztériumna k tartand ó fenn , melynek vezetés e alat t a kincstár i bányásza t é s kohásza t áll. « i) » A bányaiskolá k rendszabálya i azo n elvekne k sze m előt t tartá sával alkottassana k meg , melye k szerin t a bánya- , illetőle g a gyár i munka-rendek szerkesztv e vannak. « k) » A bányaiskolá k fentartás a tekintetébe n a z altiszte k neveltetés e és kiképeztetés e állam i érde k lévén , a jele n helyze t változatlanu l fentar tandó les z s ig y a kiadásokró l a z államna k továbbr a i s kellen e gondos kodnia. Kívánato s lenn e azonban , hog y a magánvállalato k i s járuljana k hozzá a bányaiskolá k fentartásához. « (Folytatjuk.)
TUDOMÁNY-GYAKORLAT.
Tudomány-Gyakorlat. M e n t ő készülékek a b á n y á s z a t b a n . ( K é s z b e n a Z f t . d. V e r b . d . B e r g b a u b e t r i e b s l e i t e r 1908 . é v i 1. s köv. számaiból.' ) (Folytatás a 376. oldalhoz.)
Az erőse n komprimál t okszigén-gá z alkalmazásá n alapul ó regene ráoziós mentőkészüléke k sorából , a menté s tekhnikájána k szempontjábó l ma csa k a Giesberg-fél e mentőkészülék , a G . A . Meyer-fél e Westfália készülék, a Gelsenkirchen-fél e Westfália-konstrukczi ó é s a Dráger-müve k mentőkészülékei jöhetne k tekintetbe . A Giesberg-féle regenerácziós inentökésziiléknél az irrespirábili s leve gővel megtel t bányaüregb e behatol ó munká s arcz a föl é álarczo t húznak . Az álarczna k gáz t á t ne m bocsát ó módo n val ó elzárás a a z álta l törté nik, hog y bels ő kerületéhe z felfújhat ó ol y gummicső va n erősítve , a mel y a feje t é s a z arczo t tökéletese n körülzárja . Hog y izzadá s közbe n a z álarcz é s e gyűr ű a fejrő l é s a z arczró l l e n e csúszhasson , első t szíjja l fogják meg . A füle k szabado n aza z födetlenü l maradna k é s a munká s szava érthető . A iélegezésr e követel t okszigé n a z álarczna k a z ál l al á eső részébe n képezet t zacskószer ű kitágításba n gyülemkezi k me g s ugyanide kerü l a kilégezet t szénsa v is . Sérülése k ellen , a z álarc z zacs kója, als ó részé n me g va n vastagítva . A készülé k minde n egyé b szerve , a mentőmunká s hátár a csatol t tarisznyába n va n elhelyezve . A z okszi géntartályokból, a melye k egymássa l összeköttetésb e hozhatók , a redu káló szelepe n át , csa k éppe n anny i okszigé n jutha t a csővezetékbe , a menynyi a rende s lélegzetvételhe z múlhatatlanu l kell . A vezetőcsőr e kis sebb fajtáj ú manomete r va n csatolva , hog y ig y a z okszigén-tartályokba n uralkodó nyomás t folytonosa n ellenőrizn i lehessen . A z álarc z zacskójáb a vezető, a komprimál t okszigén t szállít ó csőb e eg y mási k cs ő torkollik , a mely a z abszorbeál ó anya g álta l regenerál t okszigén t visz i tovább . A z által, hog y a tartánybó l kikerül ő okszigén , a regenerál t okszigén t to vábbvivő cs ő száj a előt t ném i sebességge l elvonul , inne n a regenerál t okszigént magáva l ragadj a é s a z álarc z al á viszi . A leszívá s é s a z ok szigénnek a z álarc z alá , nyomá s alat t val ó betódulás a folytá n a lélegezés termékei eg y harmadi k csövö n á t a z abszorbeál ó anyagho z kerülnek , hogy itt , szénsavba n val ó tartalmuka t leadják . Előnyei a készüléknek : 1. Külö n lélegez ő zsá k nélkü l dolgozik . A z egés z készülé k katona bornyú módjár a va n a válla k köz é felcsatolva . 2. Szakad ó é s töréken y alkotó-részeke t ne m tartalmaz . Minde n alkotórésze fémbő l va n készítve .
3. Ne m haszná l folyó s marókáli t a szénsa v abszorbeálásár a s ig y az evve l jár ó veszélye k é s kellemetlensége k k i vanna k kerülve . A szilár d állományú alkaliku s abszorbeál ó anyag , a készülékben , védet t helye n van. A z abszorpczió , a z alkaliku s anyago n val ó átvezeté s útjá n történik . A készülé k könynye n kitakarítható . 4 . K á r o s tere k ne m képződne k a készülékben , mive l a lélegezé s termékei automatiku s módo n azonna l e l vanna k vezetve . 5. A manometer , a készülékne k ellenőrzésé t lehetőv é teszi . 6. K í v á n a t r a vag y álarczczal , vag y csutoráva l készül . A csutor a szerkezete olyszerü , hog y a szá j alakjáho z pontosa n hozzásimul . 7. K é t óra hoszszái g kifogá s nélkü l funkczionál . 8. A készülékne k időközönkén t való , utántöltése , fölösleges . Ha a készülé k elle n kifogás t lehe t tenn i úg y e z az , hog y a mano meterbe vetet t bizalo m túlságosa n merés z dolog . A manometerne k el lenőrzése é s folytono s figyelemme l kisérés e a ment ő munkáva l foglal kozó, amúg y i s izgatot t állapotba n lev ő munkásr a óriás i teher . (Folytatjuk.)
7\z a k n a s z l a t i n a i s ó b á n y á k p u s z t u l á s a (Folytatás a 379.
oldalhoz.)
1883. évbe n a szaporod ó gőzgépe k valamin t a bányaüzem egyé b szükségleteinek biztosításár a vízvezeté k épül , melye t eg y gözszivaty tyu táplá l a tele p kelet i részé n ásot t kútból . 1886-ban a z TJ j Lajo s bányán , akná n á t szállit ó gőzgépe t sze relnek. 1892. é v folyamá n a z Alber t bányáb a beömlöt t v i z : 8183 2 m . 1895. évbe n a z 1804-be n telepitet t Józse f bányát , mel y tartalé kul szolgált , máju s hóba n a vi z elönti . A vizr e kutatá s munkáj a megindul é s evve l kapcsolatba n a 48 8 m . hossz ú vi z elle n véd ő fo lyosónak a telepítése , melybe n agyagtöltés t létesítenek . 1896-ban aug . 28-án , a délelőtt i órákban , váratlanu l gázrobbaná s történik, mel y alkalomma l háro m embe r megsérül . A z Albert bányá n közvetetten hatás ú Worthington-gözszivatytyú t szerelnek , perczenkin t 1200 1 . teljesít ő képességgel . 1900. évbe n feltárá s alat t a Lajo s bánya , mivelé s alat t a Mik lós-Kunigunda é s a Ferenc z bányá k állanak . A vizetkutat ó é s viztö l védő munkálatoka t erélyese n folytatják . 1901-ben a z Alber t bány a mé g bejárható ; a József-bány a mély sége 98 6 m. , a Lajo s bány a feltárá s alat t áll ; Ferenc z é s Miklós Kunigunda bányá k mivelésbe n vannak . A Ferenc z bány a mélység e 3
-
TUDOMÁNY GYAKORLAT .
105 m . A viztö l véd ő folyos ó elkészü l s a benn e alkalmazot t agyag töltés a z Alber t bányátó l nyugotr a é s délnyngotr a terjed ő sérül t te rületeken lev ő mosásokba n a foly ó vizeke t a Kunigund a bányátó l elzárva a z Albertbány a vízgyűjtőjéb e tereli . 1903. évbe n a Mocsá r nev ü dűlőbe n akn a mélyítéséhe z kez denek. A z é v elejé n a védőfolyosó n a József-szellőz ő akna közelébe n függőleges mosáso k keletkezne k a melyeke n á t a vi z a védő-folyos ó talpa alat t a z albertbánya i szivatytyúho z folyik . ( A befoly ó vi z év i átlaga 1892 . ót a 80000 0 m .) A függélye s mosásoka t rövidese n el zárni sikerül . A vízbetöré s elle n erélyese n védekeznek . Júniu s h ó 2-án a Kunigund a bány a miveléséve l felhagynak . A sótelepülé s ge ológiai viszonyaina k pontosab b megvizsgálását , Dr . Szontag h Tamá s m. kir . bányatanácsos , osztálygeologu s végzi . Augusztu s h ó 1-é n a délelőtti órákba n a Miklós-akn a délnyugot i falán , a z albertbánya i mosás alatt , minteg y 2 1 m.-re l vizcsorgás t veszne k észre , melylye l egyidejűleg a z Alber t bány a zsompjáb a foly ó vi z csökkenésé t észle lik. (A z Alber t bányába n előb b a vi z állandóa n növekedőbe n vol t anynyira, hog y máju s h ó végén , a szivattyú k óránkén t 9 0 m vizet emelnek. ) A bányáb a beöml ő vize t a z els ő napokba n óránkén t 6 m -re becsülik ; a vízsugá r eleint e czérnaszálvastagságu , d e ké t ór a alatt karvastagság ú lesz . — Nesner a Jenő , „Vízmentesítés i segéd munkák a só t takar ó agyagréte g felhasználásáva l a z aknaszlatina i sóbányászatnál" czir n alat t tanulmány t közö l a Bányászat i é s Kohá szati Lapo k eze n év i 1 . számában . ;i
;s
3
1904-ben Steige r Zsigmon d bányamérnö k a z Albert-bánya i mo sásokat felmóri . Februá r hónapba n a I I . sz . aknábó l óránkén t 2 4 m , a I I I . szám ú aknábó l 1 2 m vize t emelne k ki , a Kunigund a bá nyában a vizszi n azonba n 13 8 mm-e l emelkedi k óránkén t é s 27-6 6 m. magosságo t é r e l a rakod ó talp a alatt. A Mocsá r tájékán 1903-ba n megkezdett munkálato k továb b folynak ; a z aknána k 73' 6 m . hossz ú kiható vágata i óránkón t 8 9 m vize t vezetne k a z aknához . Áprili s 8-án regge l é s 12-é n éjje l a Kunigund a bány a nyugot i vágóteréne k már éve k ót a megreped t oldalfalábó l összese n minteg y 290 0 m só tömeg levál t é s a vizze l tel t bányáb a zuhant . Máju s 24-é n a tisza parti altáró t telepitik . Miutá n a Kunigund a bány a jövőj e kétséges , a sótermelé s állandóságána k biztosítás a véget t a Uj-Lajo s bányá t telepítik. Okt . 20-á n a z albertbánya i szivatty ú keresztfej e eltörik , a Worthington-szivattyú javítá s alat t áll , a rég i Bittinger-gé p egyma gában ne m győz i a hozzáfolyás t kiemelni , minélfogv a a vi z a z al bertbányai zsonipbó l a tal p alat t elterül ő szinte s mosásoko n á t uta t vesz ó s eg y má r régebbe n keletkezet t repedése n á t a 1 9 m.-re l mé lyebben fekv ő biztonosit ó folyosób a é s inne n a Kunigund a bányáb a 3
3
-
3
3
ömlik. A bajo n villamo s szivattyúva l segítenek , a melye t okt . 28-á n megindítanak. 1905-ben a Miklós-akna i függélye s mosás t ápri l h ó 1-é n a z al bertbányai szin t alat t 3 2 m . mélységbe n elérik . A vi z elgátolás a it t nem sikerül . 1906. é v végé n betongá t építéséhe z kezdenek , melyne k előreha ladásával a z albertbánya i vi z ujab b apadás t mutat . 1907. évbe n Vnutsk o Ferenc z „ A z aknaszlatina i sóbányászato t fenyegető vízbetöré s elhárításár a irányul ó munkálatok " czi m alat t a z aknaszlatinai vi z elle n védekez ő munkálatokró l értekezi k a Bány . é s Koh. Lapo k eze n év i 23 . számában . 1908. é v februá r h ó 22-é n a délelőtt i órákba n a Kunigund a bá nya menyezet e beszakad . (Vége.)
Szemle a bányám ívelés, k o h á s z a t és rokon szakok köréből . B á n y á m ívelés. A lövő' és robbantó-munk i korlátozása a szénbányászaiban. Miután a szénbányászatban , különöse n pedi g a robbant ó gázokka l küzd ő és poro s szénbányákban , ujabban , ige n nag y szerencsétlensége k történ tek, a bányásztekhnikuso k minde n lehető t elkövetnek , hog y il y bánya miveletekben a lövő - é s robbant ó munká t miné l inkáb b korlátozzák , vagy esetle g teljese n b e i s szüntessék . Hog y ez t elérn i lehessen , a ve szélyes robbant ó szere k helyéb e ol y mekhanika i segitő-eszközöke t kel l állítani, a melye k a robbant ó szere k nag y hatás ú erejé t helyettesíten i képesek. M a a bányamivelé s mé g ne m rendelkezi k abszolú t biztonságú , vagyis ol y robbant ó szerrel , a melye t robbanó-gázo s é s szénporo s bá nyászatokban telje s megnyugvássa l használn i lehessen , d e ol y mekhani kai segitó-készülé k se m ál l mé g rendelkezésére , a mel y a robbantó-sze rekkel, hatá s tekintetében , egyenl ő rangúna k minősülne . Előszö r i s a fejtés-módokat kel l a czólna k megfelelőe n átalakítani , vag y legaláb b i s arra kel l törekedni , hog y a pillére s fejté s helyet t strébfejté s használtas sák, a mel y amanná l sokka l nagyob b támadás-felülete t biztosit . Nagyo n kívánatos másodsorba n az , hog y a réselőgépek , megfelel ő átalakításu k útján, a strébe k pasztáina k megtámadásár a alkalmass á tétessenek , mer t aláréselt szénfala k döntésér e sokka l keveseb b fúrás t kel l aplikálni , minth a
a fejté s a tömö r széntömbö t támadj a meg . Vékon y telepeke n a réselő gépek kedvezőb b eredménynye l dolgoznak , min t vastag , tiszt a fekveteken . Különösen czélszerüekne k bizonyulta k a z »Eisenbeiss « é s a *Garforth « rendszerű réselő-gépek . Hog y a lövő - é s robbanló-munká t teljese n mel lőzni lehessen , a szé n lelövésérő ! l e kel l mondan i é s helyett e mekhanika i repesztö-eljárások alkalmazásáró l kel l gondoskodni . Miutá n a kézze l való ék-munka, ige n drágána k bizonyult , különfél e mekhanikai ék-szerkezete ket próbálta k alkalmazásb a venni . Hard y 5 ék-darabbó l áll ó repesztő készüléke a gyakorlatba n ne m vál t be . Nagyob b elterjedésne k örven d a Hackel E.-fél e »hidrauliku s saitolókészülék * mel y azonba n szinté n aláré selést követel , nagyob b vastagság ú é s kemén y széntelepekbe n kevé s eredménynyel dolgozik , csa k ki s darabokba n tör i l e a szene t é s so k esetben mé g hornyolásr a i s szorul , a m i a fejté s költségei t jelentőse n emeli. A Hackel-fél e készülék , töb b padr a osztot t fékvetekbe n akko r válik be , h a minde n pado t külön-külö n lehe t leszakítani . A repeszt ő munka, a robbant ó munkáná l drágáb b azonban . Állítóla g ige n j ó a Kö nig-Gützlaff (Reden , Saarbrücke n mellett ) fél e szabadalmazot t repesztő ék (König , föfelőr ; Gützlaff , íelőr ) melylye l a Reden-bányá n ige n sike rült öszszehasoniit ó kísérleteke t végeztek , melyekbő l a készülé k üzembiz tonságának megállapításá n kivül , azonba n az t i s megállapították , hog y mig a lövő - é s robbant ó munk a használás a mellet t a szé n tonnájá t 4 Markkal termelték , addi g a repeszt ő készülékke l fejtet t szé n tonnáj a 7 Markba került . A dolgo k ma i állás a szerin t tehát , a repeszté s mé g na gyon i s mögött e ál l a robbantásna k é s csa k ot t va n megokolva , a ho l az üze m é s a személyze t biztonsága , a vel e jár ó töb b kiadás t kikerülhe tetlenné teszi . (Bulgis-Keyselinpk . Zft . f . d . gesamt e Schiess-u . Spreng stoffvesen. 1908 . 1—2 . sz . — De r Ingenieur . 1908 . 10 . sz. )
K ő s z é n - és érczelőkészités. Dsnny ti. S. és G. A, uj előkészitő módszere, a mel y a Meycr & Carlton Gold Mining CG. bányatelepeke n (Rand , Transvaal ) ige n jó l bevált, rövide n a következőképpe n jellemezhető : A z u j módsze r főle g a csöves malo m é s a szürő-sajtol ó alkalmazásá n alapszik . A z egye s ope rácziók sorakozás a szerint , a z aranya t tartalmaz ó ereze t előszö r a csö ves malomba n megőrlik ; a nehezeb b terméke t dörzsöl ő proczeszszusna k vetik alá ; a z anyago t foncsoritják ; a véglegese n elaprózot t nehé z termé keket, a z iszapokka l együt t továb b kezelik ; a zagyo t önműköd ő levá lasztásnak veti k al á ; a z iszapoka t kúpo s vályúkba n é s sajtolókba n ke zelik; a czianid-olda t folytono s körforgásba n van . A z iszapo k kimosá sára, szűr ő sajtolóka t használnak . A czianidlugo t a zúzóköpükö n i s át vezetik ; a z aran y má r a köpübe n érintkezi k a cziankáliummal . A szé -
relés közbe n a z aranya t a z olda t kimosás a útjá n termelik . A zúzómünek a folyamatb a val ó becsatolás a ne m okvetetle n követelés ; a z amalga macziő jóformá n fölösleges , mer t a csöve s malom , a nagyob b arany szemeket i s annyir a elaprózza , hog y oldásu k minde n nehézsé g nélkü l megtörténhet. (Eng . and . Min . Journ . 1906 . 8 2 köt . — - Che m Ztg . 1907. — Öst . Zft . f . B . u . Hvv . 1908 . 9 . sz. ) Megadott szabadalmak. Benni t Fre d ügyvé d Jolietben . Eljárá s é s készülék éreze k pörkölésér e é s öszszesülésére . Xll/d . oszt . 1907 . júliu s 31. (Bp . K. 1908 . 49 . sz. ) — 41406 . 1 . sz . Metallurgisch e Gesellschaf t A. Q . czé g M/m . Frankfurtba n é s Maschinenbau-Anstal t Humbold t czé g Kaikban. Berendezé s különböz ő mágnese s gerjeszthetőség ü anyago k egy mástól val ó elkülönítésére . XH/b . oszt . 1906 . szept . 19 . (Bp . K . 1908 . 52. sz. )
Vaskohászat Két uj amerikai kupoló kemencze. A ké t u j amerika i kupol ó kemencze szerkesztő i a szé l hozzávezetéséne k egyenletességér e nag y gon dot fordította k é s arr a i s tekintette l voltak , hog y a kupoló-kemenczé k falazata a fúvóká k nyilasa i fölött , leolvadá s következtébe n rendese n öb lösödik. A Klöppel ]. C. (Buffaló ) fél e szerkezetnél , a kemencz e szélfdvókái, az akn a kerületé n egyenletese n vanna k elosztv a é s a z egés z kemenczé t gyűrűszerűén körülzár ó szélszekrénynye l kapcsolatosak . A z akn a a fú vókák fölöt t kiss é szűkítv e van , feljeb b azonba n ismé t kitágu l é s talpá tól a z adagol ó nyilasi g kettő s téglafalazatta l va n kibélelve . A fúvóká k gyűrűje, biztosít ó csatornáva l va n felszerelve , a melye n át , a túlságosa n magasra felszállot t va s lefolyhat . Elzárása , lág y fémme l történik . A fú vókagyürüt, könynyeb b hozzáférheté s végett , töb b részbő l konstruálják . Ezenfelül mé g több , egymástó l é s a fúvókagyürütő l függetle n külö n ftí vókákról i s va n gondoskodva , melye k a szélszekrénynye l közvetetlenü l és külön-külö n összekapcsolhatók . A z akn a falazatát , a kemencz e kö peny lemezéhe z szegecsel t szögletvasa k hordjá k úgy , hog y a fúvóká k gyűrűjét, a falaza t megbolygatás a nélkü l kiváltan i lehet . A Köppe l ke menczékben ige n higa n foly ó vasa t termelnek . A z olvasztá s folyamat a igen gyor s lefolyás ú mer t a segit ő fúvókákka l a leveg ő hozzávezetésé t pontosan szabályozn i lehet . A második , tégelykemencz e gyanán t i s használhat ó u j amerika i kupolókemencze ké t vag y háro m részből , a szélkazánból , a z aknából , az öntöt t vasbó l val ó fenékcsappantytibó l é s a födőbő l áll , mel y utóbb i azonban csa k akko r kerü l használatba , h a a kupoló-kemenczé t tégely kemencze gyanán t állítjá k munkába . A szélkazánbó l ké t fúvók a raka t vezet a kemenczéhez . A bels ő fa l minde n fúvók a nyilas a mögött , a szél -
kazán küls ő falán , ellenőrz ő nyila s va n hagyva . H a a kemenczét , min t kupolókemenczét dolgoztatják , a z als ó fúvókanyilásoka t elzárjá k é s a felső fúvókákkal dolgoznak . A fené k csappantyújá t ilyenko r elzárjá k é s néhány czentiméte r magossági g homokka l bedöngölik . A z adagolá s it t i s ugy történik , min t minde n má s kupoló-kemenczénél . H a a kemenczét , tégelykemencze módjár a akarjá k használatb a venni , a henge r fejéi g g ö dörbe épiti k be , mir e a fels ő fúvókarakato t betömi k é s csa k a z als ó fúvókákkal dolgoznak . Olvasztá s közbe n a kemenczé t elfordítható , sa mottal kibélelt , födőve l takarjá k be . Ilye n kernenczékbe n mé g aczéla t i s meg lehe t ömleszteni . (Uhlan d stechn . Rdschau . 1908 . 1 . — Sperling. De r Ingenieur. 1908 . 10 . sz. ) A Röchllng-ftodenhauser'féle elektromos indukcziós-kemencze Dr. H . Weddin g szerint , főle g a z önmagába n má r kés z vasna k finomí tását végzi . Lehetőv é teszi , hog y a vasba n tartalmazot t rondíto k végle gesen eltávolíttassana k és , hog y a szénanya g é s egyéb b eleme k tetsző leges mennyiség e bevezettessé k a vasba . A tégelyekbe n ömleszt ő folya matot, a tökélete s gáztó l mentesíté s útján , helyettesíti , a nélkü l azonban , hogy a va s a tégely falából szilicziumot venn e fel . (Schroeder, D . Ingenieur . 1908. 10 . sz. )
Gépészet. Megadott szabadalmak. 41369 . 1 . sz . Márkisch e Maschinenbauan stalt Ludwi g Stuckenhol z A . G . czé g Ruhr/m . Wetterben . Megfog ó be rendezés darukho z é s má s hasonl ó gépekhez . V/f . oszt . 1907 . szept . 17 . Elsőbbsége 1907 . jan . 23-tó l kezdődik . —41370 . 1 . sz . Márkisch e Mas chinenbauanstalt Ludwi g Stuckenhol z A . G . czé g Ruhr/m . Wetterben . Karos futódaru . V/f . oszt . 1907 . szept. 21 . Elsőbbsége 1907 . márcz. 25-től kezdődik. — 41372 . 1 . sz . C . Tendtof f & Th. Dittric h Maschinenfabrik s A. G . czé g Wienben . Kifolyás i csa p önműköd ő elzárással . XXI/d . oszt . 1907. jul . 12 . — 41375 . 1 . sz . Be k Jaco b Heinric h mérnö k Singenben . Eljárás é s gé p körkeresztmetszet ü fon t transzmiszsziókötele k előállítására . XVI/d. oszt , 1907 . febr . 18 . (Bp . K . 1908 . 49 . sz. ) — 41388 . 1 . sz . Klein Miks a lakatosmeste r Erkelenzben . Gőzturbina . Vd/2 . oszt . 1907 . máj. 29 . — 41392 . 1 . sz . Düsseldorf-Ratinger Röhrenkesselfabri k vormal s Dürr & Co . czé g Düsseldor f mellett i Ratingenben . Nagyvizter ü kazá n előépitett, a tüzelés t magáb a zár ó vizcsöve s kazánnal . Ve/2 , oszt . 1907 . jul. 18 . (Bp . K - 1908 . 50 . sz. )
Közgazdaság. Salgótarjáni Köszénbánya Részvénytársulat foly ó é v februá r h ó 25-én délelőt t 1 0 órako r tartott a me g Chorin Ferenc z dr . főrendiház i ta g
elnöklésével XL . év i rende s közgyűlését , amelye n 43.93 2 r é s z v é n y k é p viseletében 9 9 részvénye s jelen t meg . A z e l n ö k mele g s z a v a k b a n rótt a le a társula t kegyeleténe k adójá t K o h n e r Zsigmon d igazgatósági ta g e m léke iránt . A z igazgatósá g év i jelentéséne k egyhang ú elfogadás a utá n a felügyelő-bizottság jelentésé t i s tudomásu l vették . A közgyűlé s eze k ér telmében elhatározta , hog y a mul t év i 4,094.99 6 K összhozadékbó l a z értékcsökkenési tartalékala p javár a 250.00 0 K é s a z igazgatósá g s a tisztviselők jutalékár a 349.49 9 K - fordíttassák , a fenmarad ó 2.895.49 7 K összegből, mel y a z 1906-ik i 348.99 6 K - áthozatta l együt t 3 millió 244.49 3 korona, részvényenkint 3 2 !( , össszese n 2.880.00 0 K osztalé k fizettessé k s a fenmarad ó 364.49 3 K . a z 1908 . év i számlár a Írassé k elő . A z o s z t a lékot pedi g a z 56 . szám ú szelvén y bevonás a ellenébe n márcziu s 2-átó l kezdve fizeti k ki . Baue r Anta l részvénye s köszönete t m o n d o t t a z i g a z g a tóságnak, amel y a mul t é v viszontagságo s közgazdaság i állapot a mellet t is fáradhatatla n buzgalomma l eredményese n munkálkodott . A sike r e l s ő sorban a társula t elnökének , Chori n Ferenczne k köszönhető , d e elisme rés illet i a z egés z igazgatóságot , valamin t a serén y tisztikar t is . Chori n Ferencz dr . elnö k a z igazgatósá g é s a tisztviselő k nevébe n hálása n kö szönte me g a közgyűlé s bizalmána k kifejezését , amel y nagymértékbe n hozzájárult ahhoz , hog y a társula t vezető i a nehé z időbe n i s me g tud ták tartan i a társula t poziczióját . A közgyölé s végü l a z igazgatóság tagjaivá Burchard-Béíaváty K o n r á d o t , Chorin Ferenc z drt , ifj . Chorin F e rencz drt , Frischmann J. F.-et , Lánczy Leót , Reimann Lázári, Reiner Ed e drt, é s Reinhoffer Lajost újbó l megválasztotta , a z elhuny t K o h n e r Zsig mond helyé t pedi g Leipziger Vilmossa l töltött e be . ( P . és V . 1908 . 9. sz.) Sch'ick-féie vasöntöde és gépgyár részvénytársaság. E társasá g igazgatósága megállapított a a z elmúl t üzleté v mérlegé t é s elhatározta , hogy a foly ó év i márcziu s 7-ér e egybehívand ó közgyűlésne k részvényen ként 2 4 K , vagyi s 6 ° / kifizetésé t fogj a javasolni . 0
Felsőmagyarországi
bánya- és kohómű-részvsnytársaság. A
tár -
sulat igazgatóság a megállapított a a z 1907 . év i mérlege t é s elhatározta , hogy a f . év i márcziu s h ó 17 . napjá n tartand ó közgyűlése n javasoln i fogja, hog y a t e t e m e s leíráso k utá n fenmarad ó 62633 4 K 9 3 fii . nyere ségből (1906 . évbe n 603.43 3 K 3 6 fii. ) a tartalékalapr a 100.00 0 K (mul t évben 70.00 0 K ) fordittassék, osztalé k fejébe n pedi g részvényenkin t 2 0 K (taval y 1 9 K ) fordittassék . Magyar villamossági r.*t. E társasá g februá r 23-á n tartott a m eg dr. Mallekovits Sándo r elnökléséve l közgyűlését . A z év i jelenté s úgyszin tén a felügyelő-bizottsá g jelentéséne k tudomásulvételéve l a közgyűlé s el határozta, hog y a z 1,075.83 4 K 7 9 fillér t tev ő tiszt a nyereségbő l 40.00 0 darab társulat i részvényszelvényne k darabonkén t 1 6 koron a osztalékka l való beváltásár a 640.00 0 K , a segélyalapr a 10.00 0 K , a z újítás i a l a p r a
80.000 K é s a külö n tartalékalapr a 210.00 0 K les z fordítandó , a m é g fenmaradó 135.83 4 l\ 7 9 fillé r pedi g u j számlár a átviendő . A közgyűlé s
egyszersmind a z igazgatóságna k é s a felügyelő-bizottságna k a üzletévre v o n a t k o z ó l a g a felmentvény t megadta . A
2-tól fogv a fizetik . Magyar kereskedelmi
részvény-társaság. E
z 1907 .
szelvény t márcziu
s
társaság február 27-é n
tartotta közgyűlésé t Herzog Péte r bár ó elnöklet e alatt . A z előterjesztet
t
igazgatósági jelenté s elsősorba n a z elmúl t é v kedvezőtle n gazdaság i vi
-
szonyairól emlékezi k meg , amelye k ug y a nemzetközi , min t a
i
forgalomban ige n nehé z helyzete t teremtettek . E
viszonyo k a
belföld
társaság -
működésében i s érvényesültek . A jelentésse l kapcsolato s z á r ó s z á m a d á s o k
szerint a mérle g 2,562.84 8 K tiszt a nyereségge l zárul , a rn i a z előz ő évi eredmény t 76.06 4 K-va l túlhaladja . A közgyűlé s a z igazgatóság i je -
lentést elfogadva , határozatila g kimondta , hog y a z emiitet t tiszt a nyere ségből a z alapszabályszer ü levonáso k utá n a tavalyiho z hasonl ó oszta -
lékul részvényenkén t hanninczha t koron a fizettessé k k i februá r 23-tő l kezdve, a tartalékala p 420.00 0 K dotáczióva l 7,150.00 0 K-r a emeltessék , a fenmarad ó 201.18 0 K pedi g a z u j üzleté v számlájár a vitessé k át . Magyarország és Ausztria szén- és érczforgslma 1907. év vé gén. Deczembe r h ó folyamán , a k ö z ö s vámterületr e behoztak : 1060141 0 q kőszenet , 833652 6 q barnaszene t é s lignitet , 95147 2 q kokszot, 407732 q brikettet , 36569 5 q vaskövet , 21 4 q őlomérczet , 12511 5 q mangánér czet (barnakövet) , 20 2 q rézérczet , 4817 7 q czinkérczet , 532 9 q króm érczet, 1 1 q volframérczet , 15676 3 q kénkovacsot . Ugyancsa k deczemb . hó folyamá n Magyarországbó l é s Ausztriából , a külföldr e kivittek : 813089 q kőszenet , 833652 6 q barnaszene t é s lignitet , 22597 2 q kok szot, 15015 8 q brikettet , 24810 2 q vaskövet . 821 4 q őlomérczet , 371 6 q mangánérczet , 22 6 q rézérczet , 2956 3 q czinkérczet , 35 2 q krómérczet, 1020 q aranyércze t é s aranya t tartalmaz ó szinporokat , 468 0 q kénko vacsot, 4147 8 q kénkovacspörköléke t é s 17 3 q egyé b érczeket . (Mitth . d. Vb . d . Brgb . 1908 . 5 . sz. ) A prágai vasipari részvénytársaság é s a cse h bányarészvénytár saság felügyel ő bizottság a f . h ó 3-á n ülés t tartot t a melybe n a foly ó (1907/8.) üzleté v els ő felérő l szól ó jelentés t terjesztetté k elő . A z elmúl t üzletév els ő feléve l öszszehasonlitva , a jövedele m a prága i vasipar i részvénytársaságnál megközelítőle g 45000 0 K-va l é s a cse h bányarész vénytársaságnál megközelítőle g 16000 0 K-va l javult . ( A z U . 1908 . 56. sz.) A német vasipar helyzete. A z ipar i konjunktúrá k ellanyhulásá t kétségen kivü l igazolj a az , hog y a néme t vasgyára k a z utóbb i időbe n kevesebb nyersvasa t termelnek . A z összehasonlításo k a következ ő ada tokat mutatják : E z é v januá r havába n 1.061,32 9 t . nyersvasa t termelte Németországban, a m i a megelőz ő é v januá r havána k nyersvastermelé k
sénél éppe n c s a k eg y eze r tonnáva l kisebb . E z a jelentéktele n vissza esés má s időkbe n ali g érdemeln e említést , d e mos t számításb a kel l venni, miutá n nemcsa k a z előz ő é v össze s hónapja i felülmúltá k a ja nuári termelé s mennyiségét , hane m a megelőz ő háro m éve n keresztü l folytonosan emelked ő irányzato t követet t a nyersvastermelé s Németor szágban. A z év i termelé s csa k egyetle n egysze r muta t fe l visszaesés t a z utolsó ké t évtizedbe n é s pedi g 1901-ben , a megelőz ő maga s konjuktú rákat követ ő válságo s esztendőben , a miko r 7,800.00 0 t . volt . Ilye n alacsony termelésr e Németországba n csa k 2 0 évve l ezelőt t vol t eset . Azonban 1902-be n má r háromnegye d milli ó tonnáva l nagyob b vol t a termelés a z előz ő éviné l é s ig y a stagnácziót , a mel y 1901-be n beállot t a néme t vasipa r hamarosa n kiheverte . A lefoly t esztendői g folytonosa n emelkedett Németorszá g vastermelés e s a növekedé s makszimum a 13"0 5 millió t. volt. A néme t vasipa r különbe n jelentékenye n túlszárnyalj a a több i európai államo t a vastermelé s teré n é s ö t é v ót a els ő helye n á l l , úgy szintén a z aczéltermelé s teré n is , mer t ezze l má r 1895 . ót a túlszár nyalta a z ango l termelést . Németorszá g aczéltermelés e eg y milli ó tonná n felül ál l má r k é t év óta ; legnagyob b vol t eddi g a múl t é v októbe r hó napban, a miko r 11 4 milli ó t . aczéla t termeltek . Eze k a szé p számok , a menynyir e a helyze t kialakulás a előr e látható , a németország i vaster melés grafika i kimutatásaiba n csúcsponto t fogna k képezni , mer t a jövőr e való kilátáso k ne m a legkedvezőbbe k é s ig y a termelés-mennyisége k a következő hónapokban , min d a meglev ő adatoko n alu l fogna k maradni . Erre mutatna k a z egye s szindikátuso k ármeghatározása i a jövőr e nézve . Ez é v másodi k negyedér e Németorszá g lagnagyob b vasipar i egyesülése , a Rajna-Wesztfália i vasszindikátu s a va s árá t tonnánkén t háro m márká val vol t kénytele n leszállítani , mer t a megrendelése k nagyo n gyére n ér keztek. D e nemcsa k e z mutatj a a z ellanyhulást , hane m a z i s viszsza esésre enge d következés t vonni , hog y a z emiitet t szindikátu s a nyers vasat feldolgoz ó iparágakna k újbó l kivitel i prémiumoka t ajánl , min t a z t korábban má r megtette . Ebbő l i s látható , hog y a németország i vasipa r a foly ó évbe n kiseb b termelésr e kénytele n berendezkedni , nehog y a túl ságosan nag y raktárkészlete k a z árakr a erő s nyomás t gyakoroljanak . K é t é v utá n tehá t a németország i vasipa r a z ige n kedvez ő konjuktúrá k után elérkezet t a megállapodáshoz . A jöv ő kilátása i azonba n olyanok , hogy a mostan i fordula t inkáb b a visszaesé s kezdeténe k látszik . (M . Ng. 1908. 9 . sz. ) Az éjszakamerikai aczéltruszt vasérczpoíitikája, A z aczéltruszt nak a jöv ő biztosításá t czéloz ó munkásság a főképpe n a legközelebb i évtizedek nyersanyagána k megszerzésébe n nyilvánu l meg . 1906-ba n Hil l J-től a Qrea t Northern-vasuttó l é s másoktól , a »Mesab a Range«-ben , a Lake-Superior mentébe n fekv ő össze s vaskőtelepeke t megvette . A Laké -
Superior kerüle t vaskőbányá i a z 1906 . évbe n 3 8 milli ó t . vasköve t ter meltek; a Mesab a Rang é e tömegbő l 23,759.15 6 t.-á t szállított . Hasonl ó vásárlások, melyeke t má r évekkel ezelőt t effektuált , a z Unite d States Steel Corporatio telje s függetlenitésé t fogjá k biztosítani . Kétségtelen , hog y mekhanikai berendezéseine k tökéletesítés e é s a szállítá s költségeine k csökkentése révé n nemcsa k nyereségei t fogj a növelni , hane m a vask ő piaczi árár a i s irányít ó befolyás t fo g gyakorolni. (D . Erzbergbau 1908 . 5. sz.) Németország széntermelése és szénforgalma az 1907. évben. A német birodalo m területé n a z 1907 . é v folyamá n termeltek : 143.222.88 6 (136.479.885) t . kőszene t é s 6231980 2 (56.241.353 ) t. barnaszenet . Ter meltek ezenfelül : 2193803 8 (20265572 ) t . kokszot , 352701 7 t . kőszén brikettet é s 1289046 1 t . barnaszénbrikettet . Németorszá g területér e kül földről behoztak : 1372929 6 (92537 1 1) t . kőszenet , mé g pedig Angolor szágból 1 1962574 (7601363 ) t.-át , Magyarországbó l é s Ausztriábó l 792728 (818078 ) t.-á t é s Belgiumbó l 60005 3 (540654 ) t.-át . A kivite l összes mennyiség e 2001768 8 (1955096 4 t . kőszé n volt ; ebbő l esik: Magyarországra é s Ausztriára : 8459226(6860407 ) t. Németalföldr e 4303490 (4544093) t, Belgiumr a 306959 4 (3071882) t, a Sveiczr a 158476 8 (1358011) t. é s 132490 3 (1933344 ) t . Francziaországra . A barnaszé n importál t 8963103 (8430441 ) t . mennyiség e majdne m kizáróla g Magyarország Ausztriából származott . A z ekszportál t barnaszé n mindössz e 2206 5 (18759) t . volt . A kokszna k bevitelé t 58422 1 (565561 ) t-val , kivitelé t 3792580 (3415347 ) t-va l adjá k me g a hivatalo s kimutatások . (Zft . d . Vb. d . Brgb . Btrl . 1908 . 3. sz. )
Hírek. (Á hazai bányászai és kohászat köréből) 0 Felség e Bécsben , 1908 . év i február h ó 13-á n kelt legmaga sabb elhatározásáva l Hamrák Ferencz soóvári föbányahivatal i mázsatisztnek, félszázado t meg haladó példá s szolgálat a elisme réséül, a z aranyérdemkeresztet adományozta. (Bp . K. 1908 . 51. sz. ) flagyar petróleum-ipar czimen a Chemike r un d Techniker
Zeitung f . é . 5 . szám a Zboróvat ás Aldor & Co. petróleumra-fúr ó vállalatával foglalkozván , a kö vetkezőket mondja : Zbóró n ne m ütött b e a vár t szerencse . Nem csodáljuk, hog y a vállala t veze tőjét rövidese n szédelgőne k minősítették. M i kezdettő l fogv a azon nézete n voltunk , hog y oly vállalat mel y munkájá t első rangú geológuso k szakvéleménye alapján megindítva , buzgalom mal é s kitartássa l folytatja , még nem köve t e l csalást , h a a re -
meifc olaja t ne m tárj a fel . E z volt a z ok a anna k is , hog y a magyar hatóságo k ne m lépte k fel a vállala t ellen . Szomor ú a dologban az , hog y a magya r petróleumipar újr a kedvezőtlenü l záródó vállalato t regisztrálhat . F e r n e z e l y e n a kénsavgyá r már telje s üzembe n van . Ú g y értesülünk, hog y nap i termelés e a 15 0 q kénsava t má r megha ladja. A Hungária Mészipar R. T. dorog i telepé n a z Ingersoll Rand Co. czég közete t fúr ó gé pei dolgoznak , melyekrő l leg közelebb behat ó é s illusztrál t leírást fogun k hozni .
A Harkort-féle bányamű vek (Harkortsch e Bergwerk e und chemisch e Fabrike n z u Schwelm un d Harkorte n A . Q- . zu Gotha ) erdély i aranyérczbá nyamüveinek 1908 . év i februá r havi termelés e 167.00 8 kg . volt. (1908. januá r hóba n 138-07 3 kg, 1907 . é v februá r hónap ban 120.27 1 kg.) , 1907. é v j ú lius 1-töl , 1908 . é v februá r h ó végéig együtt : 1143.77 4 kg . volt az aranytermelés . ( A z előző é v megfelelő időszakába n 1127.88 2 kg. aran y termelésérő l szól t a kimutatás.) ( D . Bwks. Ztg. 1908. 54. sz.)
Uj vasnagyolvasztók To= roczkón. A z „Oberschlesisch e Eisenindnstrie A . Gr. " részvény társulat (G-leiwitzben ) Thoroczkay Viktor, Toroczkón lév ő vaskö b ányáit 1.300.00 0 K árba n meg vásárolta. U g y hirlik, hog y a z
j u j tulajdono s töb b nagyvasol I vasztóna k építésé t tervezi . E g y | előr e azonba n a z a szándéka , í hog y a termékeke t (xleiwifczo n í dolgoztass a fel . Toroczkó , m a : Magyarországo n a z egyedül i | hely , a mel y a z érezkivitelr e a ! Hegedűs-fél e kedvezménye s ki | vitet i tariffá b élvezi . A vaggo n szállítmány viteldij a Toroczkó ; ró í G-leiwitzb a 12 2 K. (U . Ma. | 1908 . 6 . sz. ) A petrozsény i bányaaíüszt l olva s ó k ö r februá r h ó 23-á n tartott a év i rendes közgyűlésé t a z altiszt i kaszinó ban. A g y ű l é s lefolyás a a következ ő v o l t : Henric h Vikto r b á n y a g o n d n o k mint elnö k megnyitj a a közgyűlés t dél után 3 órakor . Titká r felolvass a a mul t ülés jegyzőkönyvét , elfogadá s utá n hi telesitik. Pénztárno k előterjeszt i a mul t évi számadásait , a m i e l ő z ő l e g a z ellen ő r ö k álta l megvizsgálv a teljese n rend ben találtatott . Bevéte l v o l t : 264 9 K 05 fill . K i a d á s : 247 5 K 7 9 fül . Egyen leg áthoza t 17 3 K 2 6 fill . V a n jelenle g 70 tag . Pénztáro s jelentés e egyhangú lag elfogadva . Elnök , miutá n m e g k ö szöni a tisztika r szive s támogatását , be jelenti a tisztika r lemondását . A k ö z gyűlés elismerésse l adózi k a tisztika r működéséért a felmentvény t megadja . Volt elnök , Vébe r Anta l tago t kér i fe l korelnökül, k i a z elnök i széke t elfog lalja. Megejtetvé n a szavazás , m e g v á lasztattak : Elnökne k újbó l é s egyhan gúlag Henric h Vikto r bányagondnok . Alelnöknek: Maross y Vincze . Titkárnak : Deszberg A n t a l . Jegyzőne k : Csé p Sán dor. Pénztárnoknak : Neuroh r Mátyás , Gazdának : Ot t Mátyás . K ö n y v t á r o s o k nak : Wébe r Anta l é s Kendre y Pál . Vá lasztmányi t a g o k u l : Angye l Antal , Bránszky J á n o s , Thierjun g Miklós , Sand ner János , Mesk ó Antal , Vodicsk a Venczel, Szabadhie l Ferenc z é s Pá n János . Póttagokul: Opper t Sándor , H ö g K ár o l y , Weis z Frigye s é s Kretschmaje r
