Szervezeti Működési Szabályzat 2015

VÁLASZÚT SZENVEDÉLYBETEGEK OTTHONA ÉS REHABILITÁCIÓS INTÉZMÉNYE 2252 Tóalmás Alsóboldogkáta

Telefon:06 29 463-320, 06 29 462 986 @: [email protected] , [email protected]

Szervezeti Működési Szabályzat 2015

1

I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A Szervezeti és Működési Szabályzat jogszabályi alapjai - 1993. évi III. tv. ellátásokról - 1/2000. (I.7) SzCsM rendelet 5/B §

Szociális igazgatásról és szociális Személyes gondoskodást nyújtó intézmények szakmai feladatairól és működési feltételeiről A költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatának tartalmáról

- 368/2011. (XII.31.) kormányrendelet 13§-a

Az intézmény megnevezése: Válaszút Szenvedélybetegek Otthona és Rehabilitációs Intézménye Az intézmény nevének rövidítése: Válaszút SZORI Az intézmény székhelye: 2252 Tóalmás, Alsóboldogkáta Az intézmény alapításának éve: 1988. 10.16. Alapító Okirat száma: 12376-118/2014/JSZOC Az intézmény Szociális törvény szerinti besorolása, típusa: 

szenvedélybetegek ápoló - gondozó otthona



szenvedélybetegek rehabilitációs intézménye

Az intézmény szakágazati besorolása: 

S0028553 szenvedélybetegek bentlakásos szociális ellátásának komplex támogatása

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. szerint az intézmény közfeladata(i): 

személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézményi ellátás



szenvedélybetegek teljes körű ápolása, gondozása

Az intézmény alaptevékenysége(i): 

szenvedélybetegek tartós ellátása



szenvedélybetegek rehabilitációs ellátása

Az intézmény kiegészítő tevékenysége(i): 

872002 szenvedélybetegek tartós ellátása



872006 szenvedélybetegek rehabilitációs ellátása

2

Az intézmény kisegítő tevékenysége: 

562917 munkahelyi étkeztetés

Az intézmény ellátási területe: Pest megye, illetve rehabilitációs ellátás tekintetében Magyarország. Az intézmény fenntartója: Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság 1032 Budapest, Visegrádi u. 49. Az intézmény felügyeleti szerve: Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Az intézmény jogállása: Önállóan működő, az előirányzatok feletti rendelkezés szempontjából teljes

jogkörrel

rendelkező

költségvetési

szerv,

gazdálkodási

feladatait

Szociális

és

Gyermekvédelmi Főigazgatóság látja el. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: Az intézmény egyszemélyi felelős vezetőjét Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság pályázat útján bízza meg. A megbízás határozott időre szól. Az intézmény gazdálkodása: A költségvetési szerv pénzügyi-gazdasági feladatait Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (1032 Budapest, Visegrádi u. 49.) látja el. Az intézmény vagyona feletti rendelkezési jog: A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatás vagyonáról, a vagyongazdálkodás szabályairól szóló mindenkor érvényes rendelet szerint. Az intézmény képviseletére jogosult személy: Az intézményvezető, akinek távolléte esetén helyettese az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában megjelölt közalkalmazott. Az intézmény férőhelyeinek száma: 108 fő 

ápoló-gondozó részleg: 93 fő



rehabilitációs részleg: 15 fő

Az intézmény ellátotti köre Az ápoló-gondozó intézményi részleg ellátotti köre: A szenvedélybetegek otthonában annak a személynek az ápolását, gondozását végzik, aki szomatikus és mentális állapotát stabilizáló, illetve javító kezelést igényel, önálló életvitelre

3

időlegesen nem képes, de - a külön jogszabályban meghatározott - kötelező intézeti gyógykezelésre nem szorul. A rehabilitációs részleg ellátotti köre: Szenvedélybetegek rehabilitációs intézményében azt a 16. életévét betöltött szenvedélybeteget kell ellátni, aki rendszeres vagy akut gyógyintézeti kezelésre nem szorul, reintegrációra és utógondozására nincs más mód. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya Az intézmény számára jogszabályokban, testületi döntésekben megfogalmazott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni. Az SZMSZ hatálya kiterjed:    

az intézmény vezetőire, az intézmény dolgozóira, az intézményben működő testületekre, szervekre, közösségekre, az intézmény szolgáltatásait igénybe vevőkre.

Az SZMSZ a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság jóváhagyásával lép hatályba és visszavonásig érvényes. II. AZ INTÉZMÉNY FELADATAI 1. Az intézmény feladatai és hatásköre Az intézmény számára meghatározott feladatoknak és hatásköröknek, az intézmény szervezeti egységei, dolgozói közötti megosztásról az intézmény vezetője gondoskodik. A feladatok és hatáskörök megosztása nem lehet ellentétes a jogszabályok és az alapító, fenntartó által az intézmény egyes szervezeti egységeire, vezetőire és dolgozóira kötelezően előírt feladatokkal, hatáskörökkel. Kötelezően nyújtandó, a teljes körű ellátás keretében:        

napi ötszöri étkezés, szükség szerinti ruházattal, textíliával és tisztálkodó szerekkel való ellátás, egészségügyi ellátás, mentálhigiénés ellátás, jogszabály által meghatározott gyógyszerekkel való ellátás, jogszabály által meghatározott gyógyászati segédeszközökkel való ellátás, foglalkoztatás, intézményi eszközök korlátozás nélküli használata.

Az intézmény szolgáltatókon keresztül biztosítja: 

fodrászati szolgáltatások,

4



gyógyszerek bizonyos körét.

Feladatok: Az egészségügyi ellátás terén: Az intézmény biztosítja az orvosi -, szakorvosi, illetve sürgősségi ellátáshoz, valamint a kórházi kezeléshez való hozzájutást, ápolást - gondozást, és a rehabilitációt, valamint az ehhez szükséges pszichiátriai segítséget. A szükséges gyógyszerekkel és gyógyászati segédeszközökkel a vonatkozó jogszabályokban meghatározott ellátást, hozzájutást teszi lehetővé. Mentálhigiénés ellátás terén: Feladata, hogy az ápoló- gondozói intézményrészlegben munka - és terápiás jellegű foglalkoztatással, foglalkozásokkal, rendezvényekkel, és más mentálhigiénés módszerekkel lehetővé tegye, hogy a szenvedélybetegség az egyén és közösség számára elviselhető legyen, illetve lehetőséget adjon az alkohol - drogmentes életmód kialakításához és fenntartásához. A rehabilitációs részlegben az ellátást igénybe vevők számára képzési, munka jellegű vagy terápiás foglalkoztatást kell szervezni, elő kell készíteni a családi és lakóhelyi környezetbe történő visszatérésüket. Gazdasági-műszaki ellátás terén: A költségvetésben meghatározott financiális keretek között biztosítsa az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket, karbantartást, vagyonvédelmet, szükség szerinti felújítást.

2. Az ellátás igénybevételének módja A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére, indítványára történik. Továbbiakban a 1993.évi III. tv. 94., 94/A., 94/B., 94/C. § -a szerint kell az igénybevételnél eljárni. 3. Férőhely elfoglalására vonatkozó szabály A férőhely elfoglalására 15 nap áll rendelkezésre. Amennyiben ez idő alatt a férőhelyet megfelelő indok hiányában – nem foglalja el a beutalt, az intézmény írásban fordul a beutaló önkormányzathoz, a körülmények tisztázására. Soronkívüliséget jogszabály által meghatározott esetekben és feltételek szerint biztosítja az intézmény. 4. Tájékoztatási kötelezettség Az intézménybe történő felvételkor az intézmény vezetője, illetve helyettese tájékoztatást ad az ellátott és hozzátartozója számára: 

az ellátás tartalmáról,

5

      

az ellátottat érintő nyilvántartásokról, a kapcsolattartás, látogatás, távozás és visszatérés rendjéről, Házirendről, térítési díjról, teljesítés feltételeiről és a fizetés elmulasztásának következményeiről, a panaszjog gyakorlásának módjáról, az intézményi jogviszony megszűnéséről, a jogosultak jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezetekről.

Az ellátás során az intézmény vezetője köteles értesíteni, illetve tájékoztatni az ellátott hozzátartozóját:  az ellátott állapotáról, annak lényeges változásairól,  kórházba történő beutalásról,  az ellátás biztosításában történt akadályoztatásáról,  az ellátás ideiglenes szüneteltetéséről. Az ellátott és hozzátartozója az intézménybe történő felvételkor:  nyilatkozik a tájékoztatóban foglaltak tudomásul vételéről és tiszteletben tartásáról,  adatokat szolgáltat a nyilvántartások teljes körűségéhez,  nyilatkozik arról, hogy a személyi adataiban, vagyoni és jövedelmi viszonyaiban bekövetkezett változásokat haladéktalanul közli az intézmény vezetőjével,  a Házirendben foglaltakat elolvasás után aláírásával igazolja, hogy az abban leírtakat tudomásul veszi és elfogadja. Az intézmény vezetője tájékoztatja a fenntartót:  

minden hónap 10 –ig az előző havi gondozotti forgalomról, a férőhely kihasználtságról, negyedévente tájékoztatást adunk a térítési díj hátralékokról.

5. Az intézményi jogviszony megszűnése Jogszabály által meghatározott esetekben: - az intézmény jogutód nélküli megszűnésével, - a jogosult halálával, - határozott idejű intézményi elhelyezés esetén a megjelölt időtartam lejártával. Az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti, ha a jogosult: - másik intézménybe való elhelyezése indokolt, - a Házirendet súlyosan megsérti, - intézményi elhelyezése nem indokolt. Az intézményi jogviszony megszüntetését a jogosult, illetve törvényes képviselője kezdeményezheti. A jogosult, illetve törvényes képviselője kezdeményezése alapján az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti. Ilyen esetben a jogviszony a felek megegyezése szerinti időpontban, ennek hiányában a megállapodásban foglaltak szerint szűnik meg. A jogviszony megszűnése esetén az intézmény vezetője értesíti az érintettet, illetve hozzátartozóját:  személyes használati tárgyak és a megőrzésre átvett érték, vagyontárgyak átadásának határidejéről, rendjéről és egyéb feltételeiről,  térítési díj befizetési kötelezettségéről,  intézménnyel, illetve az ellátottal szembeni követelésről és annak rendezési módjáról.

6

6. Ellátottak vagyonának megőrzése Az intézmény vezetője köteles gondoskodni az ellátottak leadott értékeinek és vagyontárgyainak megőrzéséről. Az érték- és vagyonmegőrzés módjáról a pénzkezelési szabályzat rendelkezik. 7. Kapcsolattartás Az intézmény vezetője köteles gondoskodni az ellátott és hozzátartozója közötti személyes kapcsolattartás, kultúrált és zavartalan körülményeiről, valamint az ehhez szükséges tárgyi feltételek (helyiség, berendezés) biztosításáról. A látogatási időt a kapcsolattartás formáit és helyét a házirend tartalmazza. 8. Általános szakmai feltételek A gondozási terv elkészítéséről és az abban meghatározott feladatok teljesítéséről az intézmény vezetője gondoskodik. A gondozási tervet, annak módosítását, az ellátást igénybevevő személlyel, illetve törvényes képviselőjével közösen kell elkészíteni. A gondozási terv kidolgozását munkacsoport végzi, amelyben az ellátásban részesülő személlyel közvetlenül foglalkozó szakemberek, valamint az orvos, foglalkoztatás szervező vesznek részt. Az intézményben folyó gondozási tevékenység alatt az intézmény szolgáltatását igénybe vevő személy részére nyújtott olyan fizikai, mentális és életvezetési segítséget kell érteni, amelynek során az igénybe vevő szociális, testi és szellemi állapotának megfelelő egyéni bánásmódban való részesítése keretében a hiányzó, vagy csak korlátozottan meglevő testi-szellemi funkcióinak helyreállítására kerül sor. Az intézményben az elhunytakkal kapcsolatos teendők ellátása a Szabályzatban foglaltak alapján történik. III. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS (Lásd: 1. sz. melléklet) 1. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE 1. 1. Intézményvezető Az intézményvezető egy személyben felelős az intézmény működéséért, gazdálkodásáért. Koordinálja az intézményvezető ápoló, a szociális munkatárs és a gazdasági csoportvezető munkáját. Feladatai: Az egész intézmény valamennyi területének működését szervezi, irányítja, ellenőrzi, majd értékeli. Elkészíti a szervezeti és működési szabályzatot, a szakmai programot és minden terület működését irányító szabályzatot, valamint a házirendet, a munkaköri leírásokat, a képzési és továbbképzési tervet.

7

Ellátja a munkáltatói jogokat. Jóváhagyja az éves gondozási tervet. Az intézményvezető végzi a panaszok és bejelentésének kivizsgálását, megteszi a szükséges intézkedéseket, különös tekintettel az etikai szabályokra. Az intézményvezető képviseli az intézményt külső szervek előtt. Az intézményvezető tartós távolléte esetén az intézményvezetői teendőket az intézményvezető ápoló vagy a szociális munkatárs látja el. 1. 2. Intézményvezető ápoló Az intézményvezető ápolót az intézményvezető nevezi ki. Felelős az intézmény lakóinak egészségügyi ellátásának biztosításáért. Felelős vezetője a három ápolási egységnek és azok vezetőinek. Feladatai: Szervezi, irányítja, és ellenőrzi a három osztályvezető ápoló munkáját. Az osztályvezető ápolók és az intézményi orvos szakvéleménye alapján elkészíti a gondozási terv részét képező, személyre szabott ápolási tervet. Elkészíti a dolgozók heti, havi munkaprogramját. Biztosítja az orvos utasításai alapján a heveny idült betegségben szenvedő betegek ellátását. Irányítja a gyógyszerek beszerzését, megszervezi a lakók szűrővizsgálatait. Szervezi az ápolók, gondozók és az élelmezéssel foglalkozó dolgozók időszakos egészségügyi orvosi vizsgálatait. Megszervezi az egészségügyi csoport képzését, továbbképzését. 1. 3. Gazdasági csoportvezető A gazdasági csoportvezetőt az intézményvezető nevezi ki. Felelős az intézmény gazdálkodásáért, valamint felelős vezetője a gazdasági-műszaki részlegnek. Feladatai: Az intézményi költségvetés elkészítése, jogszabályok és a tervezési előírások figyelembevételével. Beszámoló jelentések és egyéb adatszolgáltatások elkészíttetése, ellenőrzése. Az érvényes számviteli utasítások alapján az intézmény könyvviteli-, elszámolási-, és vagyon nyilvántartási rendjének kialakítása. A gazdasági - műszaki ellátás szabályzatainak összeállítása. Anyaggazdálkodás terén az intézményi csoportok anyagellátási (igénylési) rendjének kialakítása, az anyagellátás folyamatos megszervezése és biztosítása. A tárgyi eszközgazdálkodás és műszaki ellátás, ezen belül a műszaki berendezések, eszközök folyamatos és biztonságos üzemeltetésének, karbantartásának és javításának megszervezése. A gazdasági - műszaki csoport munkájának szervezése, ellenőrzése, értékelése.

8

A gazdálkodás eredményességének elemzése, értékelése a hatékony, ésszerű és takarékos gazdálkodás biztosításának érdekében. 2. SZERVEZETI EGYSÉGEKBEN LÉTESÍTENDŐ MUNKAKÖRÖK 2. 1. Egészségügyi csoport: Munkájukat az intézményvezető ápoló irányítja és ellenőrzi. Az egészségügyi csoport a két gondozási egységben (osztályvezetők vezetésével, ellenőrzésével) végzi az ápolási - gondozási feladatokat, melyeket az ápolási – egyéni gondozási terv határoz meg. Az ápolás mellett, az intézmény rendjét és tisztaságát is felügyelik. Az intézményi orvos az orvosi ellátáson kívül szakmai iránymutatást ad az egészségügyi csoport munkájához. 2. 1. 1. Osztályvezető ápoló: A vezetése alatt álló ápolási egységben az intézményvezető ápoló irányításával végzi feladatát. Közvetlenül ellenőrzi az ápolók és gondozók, takarítók munkáját, ezen belül a fizikai ellátás minőségét, a lakó és környezetének higiéniáját, gyógyszerelést, orvosi és ápolási dokumentációk pontos vezetését. Szociális otthoni ápoló - gondozó: Munkáját az osztályvezető ápoló közvetlen irányításával végzi. E munkakörön belül szakápolói végzettséggel rendelkezők főleg az állandó ápolási teendőket igénylő, illetve akut megbetegedésben szenvedő lakók ápolási feladatait (gyógyszerelését, kezelését stb.) végzik. A szociális gondozó-ápoló végzettséggel rendelkezők pedig szakápolói felügyelet mellett hajtanak végre ápolási feladatokat, ezen kívül főleg a gondozási feladatokban vesznek részt, team-munkában a mentálhigiénés csoport tagjaival segítik a lakók szociális szükségleteinek kielégítését és mentális állapotának megfelelő egészséges életvitel kialakítását megőrzését. A konkrét kompetenciákat a munkaköri leírások tartalmazzák. 2. 2. Mentálhigiénés csoport: Munkájukat a szociális munkatárs irányítja és ellenőrzi. A mentálhigiénés csoport feladata az ellátottak interperszonális kapcsolatrendszerének alakítása. Egyéni és csoportos foglalkozások megszervezése, lebonyolítása. A lakók érdekvédelme szociális igényeik pontos ismeretének birtokában, és azok jogszerű kielégítése. A csoport minden tagja részt vesz a társadalmi - kulturális hagyományokon alapuló rendezvények szervezésében, lebonyolításában. Foglalkoztatás szervező: A csoport munkáján belül az egyénre szabott foglalkoztatás szervezésével, kivitelezésével foglalkozik. Ezen kívül javaslatot ad az elvégzett munka értékelésére, melyben közösen döntenek a csoport többi tagjával. Szociális munkatárs: A mentálhigiénés csoport munkáján belül az ellátottak szociális szükségleteinek kielégítésében nyújt segítséget, továbbá feladata az intézményben élők társas

9

kapcsolatainak segítése, mentálhigiénés gondozása kis- és nagycsoportos foglalkozásokkal, beszélgetésekkel, illetve más pszichológiai és terápiás eszközökkel, technikákkal. Mentálhigiénés munkatárs: Fő feladata az intézményben élők társas kapcsolatainak segítése, mentálhigiénés gondozása kis - és nagycsoportos foglalkozásokkal, beszélgetésekkel, illetve más pszichológiai és terápiás eszközökkel, technikákkal. A mentálhigiénés csoport tagjainak részletes feladatai a munkaköri leírásokban szerepelnek. 2. 3. Gazdasági, műszaki csoport: A gazdasági műszaki részleg munkáját a gazdasági ügyintéző irányítja és ellenőrzi. Feladata az intézményi pénzforgalom, értéknyilvántartás, és adatszolgáltatás, valamint a dolgozók munkaügyi feladatainak lebonyolítása. Az intézmény és környezetének állagmegőrzése, karbantartása, vagyonvédelme, az anyagbeszerzés, és a lakók, dolgozók szállítása. A gazdasági, műszaki csoportban létesítendő munkakörök: Pénztáros, gépjárművezetők, karbantartók, portások, mosónők IV. AZ INTÉZMÉNY GAZDÁLKODÁSÁNAK RENDJE Az intézmény gazdálkodásával, ezen belül kiemelten a költségvetés tervezésével, végrehajtásával, az intézmény kezelésében lévő vagyon hasznosításával összefüggő feladatok, hatáskörök szabályozása – a jogszabályok és a fenntartó rendelkezéseinek figyelembevételével – az intézmény vezetőjének feladata. A gazdálkodási feladatokat a külön Ügyrend-ben meghatározott módon kell végezni. A bélyegző használata, kezelése: Az SZMSZ 2. sz. melléklete tartalmazza A gazdálkodás vitelét elősegítő belső szabályzatok:  

Számlarend Bizonylati Szabályzat

     

Belső Ellenőrzési Szabályzat Ügyrend Pénzkezelési és Pénztárkezelési Szabályzat Leltárkészítési és Leltározási Szabályzat Selejtezési Szabályzat Gépjármű Üzemeltetési Szabályzat

Ügyvitel és kiadmányozás: Az érkező postai küldeményeket az intézményvezető, távollétében a helyettesítéssel megbízott személy bontja. Kijelöli az ügyintézőt és az ügyiratot iktatásra átadja. Az ügyintézésre vonatkozó külön utasítást az ügyiratra rá kell vezetni. Az ügyiratok iktatását, előzmények csatolását, határidőbe helyezését, egyéb kezelését és irattárolását az erre kijelölt előadó végzi. Az ügyiratok selejtezése külön jogszabályi előírások alapján történik. A kiadmányozás az intézményvezető hatáskörébe tartozik. Távolléte esetén ezt a jogkört a szociális munkatárs gyakorolja, tájékoztatási kötelezettség mellett.

10

Kötelezettségvállalás: Az intézmény feladatainak ellátását szolgáló fizetési, vagy más teljesítési kötelezettségvállalás, vagy ilyen követelés előírása, az intézményvezetőnek, vagy az általa megbízott személynek a hatáskörébe tartozik. A vagyonhasznosítás kérdésében a fenntartó vagyonrendeletében foglaltak szerint kell eljárni. Érvényesítés: Az érvényesítési jogkört a fenntartó Pest Megyei Intézményfenntartó Központ látja el. Teljesítés igazolás: Az intézményvezető, valamint az intézmény egyes területének képviselői, vezetői, az Ügyrendben meghatározott munkakörök szerint. Utalványozás: Az intézményvezető jogköre a pénztári forgalom tekintetében. Ellenjegyzés: A kötelezettségvállalások ellenjegyzése a pénztári forgalomban a gazdasági ügyintéző hatásköre, bankszámla forgalom tekintetében pedig Pest Megyei Intézményfenntartó Központ. Pénzügyi teljesítés: Pénzügyi teljesítésre csak szabályszerű utalványozás és ellenjegyzés után kerül sor átutalással a Magyar Államkincstárnál, illetve készpénzben a házipénztárnál.

Helyettesítés rendje:   

Az intézményvezetői feladatokat, tartós távollét esetén, az általa megbízott helyettes végzi. A gazdasági ügyintézői feladatokat tartós távollét esetén az intézményvezető által megbízott – erre szakmailag alkalmas – személy látja el. Az intézményvezető ápolói feladatokat tartós távollét esetén az intézményvezető által megbízott osztályvezető ápoló látja el.

Az intézményben folyó munkát a dolgozó időleges vagy tartós távolléte nem akadályozhatja. A dolgozók távolléte esetére a helyettesítés rendszerének kidolgozása az intézmény vezetőjének, illetve felhatalmazása alapján az adott szervezeti egység vezetőjének feladata. A helyettesítéssel kapcsolatos, egyes dolgozókat érintő konkrét feladatokat a munkaköri leírásokban kell rögzíteni. Az intézményen belüli helyettesítés rendjét az intézmény vezetője belső utasításban szabályozhatja. Bankszámlák feletti rendelkezés: 2012. 01. 01.-től Pest Megyei Intézményfenntartó Központ részére a Magyar Államkincstár vezeti az intézmény bankszámláját, az aláírási jogköröket is a fenntartó gyakorolja.

11

Pénzügyi teljesítés az intézményben csak készpénz kifizetésként történhet a házi pénztáron keresztül. Kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés rendje: A kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, rendjét az intézménynél az intézményvezető határozza meg. Ennek részletes szabályait a gazdasági szervezet feladat- és hatáskörét szabályozó Ügyrendben kell meghatározni. Belső ellenőrzés: Az intézmény belső ellenőrzésének megszervezéséért, rendszerének kialakításáért az intézmény vezetője a felelős. 2009. 01. 01.-től önállóan működő költségvetési szervként működik intézményünk, az eredeti dokumentációt - a kötelezettségvállalásokra a készpénz kifizetéseknél illetve átutalásoknál egyaránt – a fenntartó őrzi. Az előzőeken túl működő belső ellenőrzés rendszerének kialakítása, működtetése az éves belső ellenőrzési tervek alapján kerül megvalósításra. A szakmai ellenőrzések éves ellenőrzési terv alapján történnek, az ellenőrzési terv az intézményi munkaterv melléklete. Az ellenőrzési tervnek tartalmaznia kell:       

az ellenőrzés formáját az ellenőrzési területeket az ellenőrzés főbb szempontjait az ellenőrzött időszak meghatározását az ellenőrzést végzők megnevezését az ellenőrzés befejezésének időpontját az ellenőrzés tapasztalatai értékelésének időpontját és módját.

A belső ellenőrzést a Belső Ellenőrzési Szabályzat-ban foglaltak szerint kell megszervezni és elvégezni. Az ellenőrzések tapasztalatait az intézményvezető folyamatosan értékeli és azok alapján a szükséges intézkedéseket megteszi, illetve kezdeményezi. Az ellenőrzések tapasztalatairól, eredményéről az érintetteket, a vizsgált terület vezetőit, valamint dolgozói értekezleten az intézmény dolgozóit az intézmény vezetője tájékoztatja. Munkakörök átadása: Az intézmény vezető állású dolgozói, valamint az intézményvezető által kijelölt dolgozók munkakörének átadásáról, illetve átvételéről személyi változás esetén jegyzőkönyvet kell felvenni. Az átadásról és átvételről készült jegyzőkönyvben fel kell tüntetni:     

az átadás-átvétel időpontját, a munkakörrel kapcsolatos tájékoztatást, fontosabb adatokat, a folyamatban lévő konkrét ügyeket, az átadásra kerülő eszközöket, az átadó és átvevő észrevételeit, a jelenlévők aláírását.

Az átadás-átvételi eljárást a munkakörváltozást követően legkésőbb 15 napon belül be kell fejezni.

12

A munkakör átadás-átvételével kapcsolatos eljárás lefolytatásáról a munkakör szerinti felettes vezető gondoskodik. IV. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK FŐBB SZABÁLYAI Az intézmény munkavégzéssel kapcsolatos szabályai: 1. A munkaviszony létrejötte: Az intézmény az alkalmazottak esetében a belépéskor munkaszerződésben, vagy határozatlan idejű kinevezéssel határozza meg, hogy az alkalmazottat milyen munkakörben, milyen feltételekkel és milyen besorolási bérrel foglalkoztatja. 2. a munkavégzés teljesítése, munkaköri kötelezettségek, hivatali titkok megőrzése: A munkavégzés teljesítése az intézmény vezetője által kijelölt munkahelyen, az ott érvényben lévő szabályok és a munkaszerződésben vagy a kinevezési okmányban leírtak szerint történik. A dolgozó köteles a munkakörébe tartozó munkát képességei kifejtésével, az elvárható szakértelemmel és pontossággal végezni, a hivatali titkot megtartani. Ezen túlmenően nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra, vagy más személyre hátrányos következményekkel járhat. A dolgozó munkáját az arra vonatkozó szabályoknak és előírásoknak, a munkahelyi vezetője utasításainak, valamint a szakmai elvárásoknak megfelelően köteles végezni. Amennyiben adott esetben jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn, nem adható felvilágosítás azokban a kérdésekben, amelyek hivatali titoknak minősülnek és amelyek nyilvánosságra kerülése az intézmény érdekeit sértené. A hivatali titok megsértése fegyelmi vétségnek minősül. Az intézmény valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott hivatali titkot mindaddig megőrizni, amíg annak közlésére az illetékes felettesétől engedély nem kap. 3. Nyilatkozat a tömegtájékoztató szervek részére A tömegtájékoztató szervek munkatársainak tevékenységét az intézmény dolgozóinak az alábbi szabályok betartása mellett kell elősegíteniük: - a televízió, a rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül. A felvilágosítás-adás, nyilatkozattétel esetén be kell tartani a következő előírásokat: Az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra az intézményvezető vagy az általa esetenként megbízott személy jogosult. Elvárás, hogy a nyilatkozatot adó a tömegtájékoztató eszközök munkatársainak udvarias, konkrét, szabatos válaszokat adjon. A közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel. A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra vonatkozó rendelkezésekre, valamint az intézmény jó hírnevére és érdekeire. Nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az intézmény tevékenységében zavart, az intézménynek anyagi, vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik. A nyilatkozattevőnek joga van arra, hogy a vele készített riport kész anyagát a közlés előtt

13

megismerje. Kérheti az újságírót, riportert, hogy az anyagnak azt a részét, amely az Ő szavait tartalmazza, közlés előtt vele egyeztesse. Külföldi sajtószervek részére nyilatkozatot minden esetben csak az intézményvezető engedélyével lehet adni. 4. A munkaidő beosztás Az intézményben a hivatalos munkarend: folyamatos. Az intézmény dolgozóinak munkaköri leírását és munkarendjét a helyi adottságok, sajátosságok, illetve a hatályos jogszabályok figyelembevételével az intézményvezető határozza meg és azt a Közalkalmazotti Szabályzat, illetve az SZMSZ mellékleteként a munkaköri leírások tartalmazzák. Mivel intézményünkben tűzvédelmi vizsgával rendelkező dolgozó nincs, így ezt a feladatot külsős szakemberrel láttatjuk el. 5. Szabadság Az éves rendes és rendkívüli szabadság kivételéhez előzetesen a munkahelyi vezetőkkel egyeztetett tervet kell készíteni. A rendkívüli és fizetés nélküli szabadság engedélyezésére minden esetben csak az intézményvezető jogosult. A dolgozók éves rendes szabadságának mértékét a közalkalmazottak, jogállásáról szóló, valamint a Munka Törvénykönyvében foglalt előírások szerint kell megállapítani. A dolgozókat megillető és kivett szabadságról nyilvántartást kell vezetni. 6. Az intézménnyel munkaviszonyban álló dolgozók díjazása A munka díjazására vonatkozó megállapodásokat munkaszerződésben vagy kinevezési okiratban kell rögzíteni. 7. Kártérítési kötelezettség A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Szándékos károkozás esetén a munkavállaló, a teljes kárt köteles megtéríteni. Gondatlan károkozás esetén a közalkalmazott 3 havi illetménye erejéig felel. A munkavállaló vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel, és azokat jegyzék vagy elismervény alapján vett át. A pénztárost e nélkül is terheli felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében. (Pénzkezelési Szabályzat) A leltárhiányért való felelősség szabályait a Leltározási Szabályzat rögzíti. Amennyiben az intézménynél a kárt többen együttesen okozták, vétkességük, a megőrzésre átadott dolgokban a bekövetkezett hiány esetén pedig munkabérük arányában felelnek. Amennyiben a kárt többen okozták, egyetemleges kötelezésnek van helye. A kár összegének meghatározásánál a Munka Törvénykönyve, valamint a KJT szabályai az irányadók.

8. Az intézmény ügyfélfogadása: Az ügyfélfogadás munkaidőben biztosított.

14

V. A VEZETÉST ÉS AZ INTÉZMÉNYI DEMOKRÁCIA ÉRVÉNYESÜLÉSÉT SEGÍTŐ FORMÁK

1. Csoport értekezlet Az intézmény szervezeti tagozódásának megfelelően a szakmai, gazdasági egységek és csoportok önálló értekezlete. A csoport értekezlet megtárgyalja:

    

a csoport eltelt időszakában végzett munkáját, az észlelt hiányosságokat és azok megszüntetési módját, a csoport munkafegyelmét, a csoport előtt álló feladatokat, a dolgozók javaslatait.

Az értekezletet a csoportvezető vezeti. Csoport értekezletet szükség szerint, de legalább félévente egyszer kell összehívni. Az értekezletre meg kell hívni a csoport valamennyi dolgozóját, valamint az intézményvezetőt. Az értekezletről emlékeztető feljegyzést kell készíteni, melyet a csoportvezető és a Közalkalmazotti Tanács ír alá, s a feljegyzést egy példányban három napon belül meg kell küldeni az intézményvezetőnek, valamint egy példányt az irattárban kell elhelyezni. 2. Vezetői megbeszélés Vezetői megbeszélés tagjai: - intézményvezető - intézményvezető ápoló - gazdasági csoportvezető A vezetőség megtárgyalja: o o o o o

az intézmény egészét érintő szervezeti és működési kérdéseket, a költségvetési gazdálkodással kapcsolatos jelentősebb kérdéseket, az éves képzési, továbbképzési tervet, az intézmény valamennyi dolgozóját érintő élet - és munkakörülményeket befolyásoló kérdéseket, továbbá mindazokat a kérdéseket, amelyeket az intézményvezető vagy a vezetőség tagjai a csoport elé terjesztenek.

A vezetőség üléséről emlékeztetőt kell írni és az irattárban elhelyezni.

15

3. Összdolgozói munkaértekezlet Az intézmény működésében a demokrácia érvényesülésének érdekében az intézményvezető szükség szerint, de évente legalább kettő alkalommal összdolgozói munkaértekezletet tart. Az értekezlet az intézményvezető beszámolója alapján megtárgyalja  az intézmény eltelt időszak alatt végzett munkáját,  a következő időszak feladatait,  szakmai - etikai helyzetet, irányokat. Az értekezletet az intézményvezető hívja össze és vezeti. Az értekezletre meg kell hívni az intézmény valamennyi fő és részfoglalkozású dolgozóját, valamint a Közalkalmazotti Tanács Elnökét. Az értekezletről emlékeztetőt kell készíteni, amelyet az irattárban meg kell őrizni. Az intézményvezetőnek 8 napon belül írásban kell választ adni azokra a kérdésekre, amelyekre az értekezleten nem adott választ. 4. Az ellátottak önkormányzati szervei 4. 1. Lakógyűlés A lakógyűlést az intézménybe felvett lakók részére hívja össze az intézményvezető, illetve az intézményvezető ápoló, 2 havonta egy alkalommal, de évente legalább 2 alkalommal. A lakógyűlés megtartását, s azon elhangzottakat (ellátottak problémáit) más helyen részletezett formában kell rögzíteni, de alapszabály, hogy a jelzett problémákra - amennyiben helyben nem kerülnek megválaszolásra - 8 napon belül hirdetőtáblán, vagy személyre szólóan kell választ adni. A lakógyűlés évente 5 főt választ meg a közösség érdekeit, problémáit képviselő lakóönkormányzatba, akik a hétköznapok problémáiban döntenek. 5. Lakók érdekvédelme 5. 1. Érdekképviseleti fórum A szociális ellátásokról szóló törvény alapján az Érdekképviseleti Fórum dönt az elé terjesztett panaszokról, további intézkedést kezdeményez a fenntartó önkormányzatnál. Az Érdekképviseleti Fórum működésének részletes szabályait a „HÁZIREND” tartalmazza. Az Érdekképviseleti Fórum tagjai:    

a lakógyűlés által delegált két személy, a dolgozók képviseletében egy személy, az ellátottak hozzátartozói, gondnokai közül egy személy, a fenntartó képviseletében egy személy.

6. Közalkalmazotti Tanács a dolgozók érdekvédelmi szerve Az intézményünkben 3 fős Közalkalmazotti Tanács megválasztására kerül sor. Működésük külön szabályzatban van lefektetve.

16

V. ZÁRÓ RENDELKEZÉS Jelen szervezeti működési szabályzatot Pest Megye Közgyűlésének Elnöke hagyja jóvá. A jóváhagyást követően az abban meghatározott dátummal lép hatályba. Ezzel egyidejűleg e tárgyban 2012. szeptemberben kiadott Szervezeti és Működési Szabályzat hatályát veszti. Tóalmás, 2015. június 30. Galló Éva mb. intézményvezető Közalkalmazotti Tanács nevében:

Sziráczki Csaba elnök

17

2. sz. melléklet A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 161. §-ának megfelelően a költségvetési szerv vezetőjének kötelessége a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét kialakítani és szabályozni, mely a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatának mellékletét képezi. A szabálytalanságok fogalomköre széles, a korrigálható mulasztások vagy hiányosságok, illetve a fegyelmi-, büntető-, szabálysértési-, illetve kártérítési eljárás megindítására okot adó cselekmények egyaránt beletartoznak. A szabálytalanság valamely létező szabálytól (törvény, rendelet, utasítás, szabályzat, stb.) való eltérést jelent, az államháztartás működési rendjében, a költségvetési gazdálkodás bármely gazdasági eseményében, az állami feladatellátás bármely tevékenységében, az egyes műveletekben, stb. előfordulhat.

1. A szabálytalanságok alapesetei A szabálytalanságok alapestei: 

a szándékosan okozott szabálytalanságok (félrevezetés, csalás, sikkasztás, megvesztegetés, szándékosan okozott szabálytalan kifizetés stb.),



a nem szándékosan okozott szabálytalanságok (figyelmetlenségből, hanyag magatartásból, helytelenül vezetett nyilvántartásból stb. származó szabálytalanság).

2. A szabálytalanságok megelőzése A szabályozottság biztosítása, a szabálytalanságok megakadályozása elsődlegesen az intézményvezető felelőssége. A szabálytalanságok megelőzésével kapcsolatosan az intézményvezető felelőssége, hogy: 

a jogszabályoknak megfelelő szabályzatok alapján működjön az intézmény,



a szabályozottságot, illetve a szabályok betartását folyamatosan kísérje figyelemmel a vezető,



szabálytalanság

esetén

hatékony

intézkedés

szülessék,

a

szabálytalanság

korrigálásra kerüljön annak a mértéknek megfelelően, amilyen mértéket képviselt a szabálytalanság.

18

A szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések általános célja, hogy: 

megakadályozza a különböző jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott előírások megszegését, (megelőzés),



keretet biztosítson ahhoz, hogy azok sérülése, megsértése esetén a megfelelő állapot helyreállításra kerüljön, a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása, a felelősség megállapítása, az intézkedések foganatosítása megtörténjen.

Intézményünkben a szabálytalanságok kezelése (az eljárási rend kialakítása, a szükséges intézkedések meghozatala, a kapcsolódó nyomon követés, a keletkezett iratanyagok elkülönített nyilvántartása) az intézményvezető feladata. 3. A szabálytalanságok észlelése a FEUVE rendszerében A szabálytalanságok észlelése a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerében történhet a munkavállaló és munkáltató részéről egyaránt. 3.1. Az intézmény valamely munkatársa észlel szabálytalanságot Amennyiben a szabálytalanságot az intézmény valamely munkatársa észleli, köteles értesíteni a szervezeti egység vezetőjét. Amennyiben a szervezeti egység vezetője az adott ügyben érintett, a munkatársnak a vezető felettesét, annak érintettsége estén a felügyeleti szervet kell értesítenie. Ha a szervezeti egység vezetője megalapozottnak látja a szabálytalanságot, úgy arról értesíti az intézményvezetőt. A költségvetési szerv vezetőjének kötelessége gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve indokolt esetben a szükséges eljárások megindításáról. 3.2. Az intézményvezető észleli a szabálytalanságot Az intézményvezető, illetve a szervezeti egységek vezetőinek észlelése alapján a feladat, hatáskör és felelősségi rendnek megfelelően kell intézkedést hozni a szabálytalanság korrigálására, megszüntetésére. 3.3. Az intézmény belső ellenőrzése észleli a szabálytalanságot

19

Amennyiben a belső ellenőr ellenőrzési tevékenysége során szabálytalanságot tapasztal, a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelően jár el. A költségvetési szervnek intézkedési tervet kell kidolgoznia a belső ellenőrzés megállapításai alapján, az intézkedési tervet végre kell hajtania. 3.4. Külső ellenőrzési szerv észleli a szabálytalanságot A külső ellenőrzési szerv szabálytalanságra vonatkozó megállapításait az ellenőrzési jelentés tartalmazza. A büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén az ellenőrző szervezet működését szabályozó törvény, rendelet alapján jár el (pl. ÁSZ, az EU ellenőrzést gyakorló szervei stb.). A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján az intézménynek intézkedési tervet kell kidolgozni. 4. A szabálytalanság észlelését követő szükséges intézkedések, eljárások megindítása Az intézményvezető felelős a szükséges intézkedések végrehajtásáért. Büntető- vagy szabálysértési ügyekben a szükséges intézkedések meghozatala az arra illetékes szervek értesítését jelenti annak érdekében, hogy megalapozottság esetén az illetékes szerv a megfelelő eljárásokat megindítsa. Fegyelmi ügyekben az intézményvezető vizsgálatot rendel el a tényállás tisztázására. A vizsgálatban való részvételre munkatársakat (indokolt esetben külső szakértőt) kér fel a munkajogi szabályok tiszteletben tartásával. 5. Intézkedések, eljárások nyomon követése Az intézmény vezetője: 

nyomon követi az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntéseket, illetve a megindított eljárások helyzetét,



figyelemmel kíséri az általa és a vizsgálatok során készített javaslatok végrehajtását,



a feltárt szabálytalanság típusa alapján a további „szabálytalanság-lehetőségeket” beazonosítja, (a hasonló projektek, témák, kockázatok meghatározása) információt szolgáltat a belső ellenőrzés számára, elősegítve annak folyamatban lévő ellenőrzéseit, az ellenőrzési környezetre és a vezetési folyamatokat érintő eseményekre való nagyobb rálátást.

20

6. A szabálytalanság/intézkedés nyilvántartása Az intézményvezető feladata: 

a

szabálytalanságokkal

kapcsolatban

keletkezett

iratanyagok

(jogszabály

szabályozza) nyilvántartásának naprakész és pontos vezetéséről gondoskodik; 

egy elkülönített, a szabálytalanságokkal kapcsolatos nyilvántartásban iktatni kell a kapcsolódó írásos dokumentumokat;



nyilván tartja a megtett intézkedéseket, az azokhoz kapcsolódó határidőket;



a pályázati úton felhasználásra kerülő források, költségvetési előirányzatok tekintetében figyelembe veszi az Európai Unió Strukturális Alapjai és a Kohéziós Alap támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 233/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet VII. Szabálytalanságok kezelése című fejezetében meghatározottakat.

21