SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Szombathely, Paragvári utca 77

MŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

2009

80.998/ 2009.

ALAPÍTÓ

OKIRAT

(A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva)

1./

Az intézmény neve és székhelye, telephelye:

Művészeti Szakközépiskola 9700 Szombathely, Paragvári utca 77.

Telephely:

2./ Törzskönyvi azonosító szám: Az intézmény Magyar Államkincstár Vas Megyei Területi Igazgatósága által meghatározott törzsszáma: 420 428

3./

Az alapítás időpontja: Az alapítás dátuma: 1979. 11. 01.

Intézménytörténeti szempontból az alapítás éve: 1980.

4./ Az irányító szerv, illetve az alapítói jogokkal felruházott irányító szerv neve, székhelye:

Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlése 9700 Szombathely, Kossuth Lajos utca 1-3.

5./

A fenntartó neve és címe:

Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata 9700 Szombathely, Kossuth Lajos utca 1-3.

6./ -

Besorolása: a tevékenység jellege alapján: közszolgáltató költségvetési szerv, közintézmény

feladatellátáshoz gyakorolt funkció szerint: önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából: teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv

7./ Közvetlen jogelődeinek törzskönyvi azonosítója, neve, székhelye, adóazonosító száma: ---

8./

Az intézmény körbélyegzőjének felirata:

Művészeti Szakközépiskola Szombathely

9./ Az intézmény működési köre: Szombathely város, Vas megye, illetve szabad kapacitása terhére regionális beiskolázás

10./

Az intézmény jogállása: önálló jogi személy.

11./

Jogi személyiségű szervezeti egységei:

-

12./ Az intézmény típusa és OM azonosítója: művészeti szakközépiskola zeneművészeti, képző- és iparművészeti tagozattal (párhuzamos oktatás az 1993. évi LXXIX. törvény 29. §. (8) bekezdés a./ pontja alapján); OM: 036734

13./

Az intézmény kapacitása:

Évfolyamok száma: szakközépiskola: érettségire felkészítő évfolyam:

4

szakképzési évfolyam: Maximálisan felvehető tanulólétszám:

14./

1 210 fő

Jogszabályban meghatározott közfeladata:

Alaptevékenységi szakágazat: 853 200 Szakmai középfokú oktatás

Az intézmény alaptevékenységei: Az intézmény a nevelési-oktatási tevékenységét a közoktatási törvény előírásai, az intézményi pedagógiai program és helyi tanterv, valamint Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata nevelési-oktatási intézményeinek feladatellátási, intézményműködtetési és fejlesztési terve alapján végzi.

A fenntartó a kerettantervek alapján elkészített helyi- és központi szakmai tantervek, valamint a módosított pedagógiai programok megvalósításához a közoktatási törvény által előírt, kötelezően adandó órakeretet, illetve órakedvezményeket biztosítja. A szakképzés szervezése tekintetében az intézmény a Savaria TISZK Szakképzésszervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. tagja.

2009. december 31-ig alkalmazott szakfeladatok:

14.1

Kötelező állami feladatként ellátandó alaptevékenysége:

A szakközépiskola a tanulókat párhuzamos oktatás keretében az általános műveltséget megalapozó 9-12. évfolyamon felkészíti az érettségi vizsgára. A szakképzés követelményeinek elsajátítása az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeinek elsajátításával egyidejűleg folyik. Biztosítja a tanulók számára a felsőfokú továbbtanulás, a szakképzési évfolyamra történő bekapcsolódás, valamint a munkába állás lehetőségét. A jogszabályban előírt módon lehetőséget biztosít a szakképzési 13. évfolyamon az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint a szakmai vizsgára. A szakmai képesítések megszerzését az alábbiak szerint biztosítja az iskola:

szakterület:

humán

szakmacsoport:

művészet

Szakfeladatok:

80217-7

nappali rendszerű szakközépiskolai nevelés, oktatás

80224-1

nappali rendszerű, szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás

80219-9

szakközépiskolai felnőttoktatás

80402-8

iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás

55232-3

iskolai intézményi közétkeztetés

92403-6

diáksport

75192-2

önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai.

14. 2. Kiegészítő és kisegítő jellegű tevékenysége:

75195-0

intézményi étkeztetés kiegészítő tevékenységként

75195-2

közoktatási intézményekben végzett kiegészítő tevékenységek

2010. január 1. napjától alkalmazásra kerülő szakfeladatok:

14.3. Kötelező állami feladatként ellátandó alaptevékenysége:

853 000 1 Középfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása

853 121 1 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) - A szakközépiskola a tanulókat párhuzamos oktatás keretében az általános műveltséget megalapozó 9-12. évfolyamon felkészíti az érettségi vizsgára. A szakképzés követelményeinek elsajátítása az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeinek elsajátításával egyidejűleg folyik. Biztosítja a tanulók számára a felsőfokú továbbtanulás, a szakképzési évfolyamra történő bekapcsolódás, valamint a munkába állás lehetőségét.

853 211 1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon - A jogszabályban előírt módon lehetőséget biztosít a szakképzési 13. évfolyamon az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint a szakmai vizsgára.

853 221 1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon - A jogszabályban előírt módon lehetőséget biztosít a szakképzési 13. évfolyamon az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint a szakmai vizsgára.

910 121 1 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása 931 204 1 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása

479 901 1 Tankönyvforgalmazás költségvetési szervnél

562 913 1 Iskolai intézményi étkeztetés 841 901 1 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai 562 917 1 Munkahelyi étkeztetés 682 002 1 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

14.4. Kiegészítő tevékenysége:

562 917 2 Munkahelyi étkeztetés 682 002 2 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 856 099 2 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység

14.5. Kisegítő tevékenysége: Kisegítő tevékenységei arányainak felső határa a szerv kiadásaiban: -

15./ Az intézmény vállalkozói tevékenységet nem folytat. Vállalkozói tevékenységei arányainak felső határa a szerv kiadásaiban: -

16./ A feladat ellátását szolgáló vagyon: az intézmény használatában lévő, korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon az alábbiak szerint:

a./ a 2961 hrsz. alatt található kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő 1 ha 0795 m2 nagyságú - természetben Szombathely, Paragvári utca 77. szám alatti ingatlanvagyon;

b./

a leltár szerinti ingóvagyon: - az érték szerinti és a mennyiségi nyilvántartások alapján.

17./ A használatba adott vagyon feletti rendelkezési jog: A fenntartó önkormányzat módosított 29/2004. (VI.30.) számú rendeletében foglaltak szerint.

18./ Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: Az intézmény vezetőjét a vonatkozó jogszabályok alapján előírt pályázati eljárással Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlése nevezi ki.

19./ Az intézmény képviseletére jogosult: az intézmény igazgatója, illetve a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározottak szerint.

20./

Foglalkoztatottakra vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok:

Az intézmény alkalmazottainak foglalkoztatása a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. alapján történik. Meghatározott feladatok ellátása megbízási szerződéssel, a Ptk. szabályainak figyelembe vételével történik.

Jelen Alapító Okirat érvényes mindaddig, amíg módosítását az alapító szerv nem kezdeményezi. Jelen Alapító Okirat a – 13. pontjában a maximálisan felvehető tanulólétszám, és a 14.3., 14.4., valamint 14.5. pontban foglaltak kivételével – 2009. július 01. napján lép hatályba. A 13. pontjában a maximálisan felvehető tanulólétszám 2009. szeptember 01. napján lép hatályba. A 14.3., 14.4., valamint 14.5. pontok 2010. január 01. napján lépnek hatályba.

Szombathely, 2009. június 5.

(: Dr. Ipkovich György :) polgármester

Záradék: Jelen egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okirat Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlésének 233/1992. (X.27.); 167/1993. (VII.1); 85/1994. (IV.7); 162/1995. (VIII.10.); 317/1997. (XI.20.); 269/1999. (VIII. 26.); 140/2001. (IV. 26.); 122/2002.(IV.25.); 321/2003. (X. 2.); 100/2004. (III.25.); 337/2004. (IX.2.), 108/2005. (III.31.); 132/2007. (III. 29.); 266/2007. (V.31.); 28/2008.(I.31.) és a 315/2008.(VI. 19.) számú határozatai alapján készült. Jelen egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okiratot Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlése a 306/2009. (V.28.) számú határozatával hagyta jóvá.

A közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. törvény, valamint a végrehajtására kiadott, a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet és más jogszabályok alapján a Művészeti Szakközépiskola (9700 Szombathely, Paragvári u. 77., nyilvántartási száma: 420 428) szervezetének felépítését, valamint működésének szabályait az alábbiak szerint állapítom meg.

A Szervezeti és Működési Szabályzat célja 1. § (1) A Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) célja, hogy meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, külső kapcsolatait annak érdekében, hogy a Nemzeti Alaptantervben, a kerettantervben, az intézmény minőségirányítási programjában, pedagógiai programjában és helyi tanterveiben rögzített cél- és feladatrendszer megvalósítható legyen. (2) A szabályzat hatálya kiterjed az intézmény minden közalkalmazottjára, illetve munkavállalójára. (3) Jelen SZMSZ a fenntartó jóváhagyása után lép hatályba, az eddigi szabályozás egyidejűleg hatályát veszti. Az SZMSZ- t az intézmény nevelőtestülete hozta létre, véleményezte a Közalkalmazotti Tanács; egyetértési jogát gyakorolta a Szülői Közösség és a Diákönkormányzat, a szabályzatot a nevelőtestület fogadta el. (4) Az SZMSZ felülvizsgálatának rendje:

Ha törvényi változások szükségessé teszik, vagy a pedagógusok nagyobb közössége (30 %) kéri, illetve a fenntartó kérésére módosítható.

2. § Az intézmény gazdasági szervezetének felépítése, a gazdasági szervezet feladatai gazdasági vezető

1 fő

pénztáros – könyvelő

1 fő

iskolatitkár – adminisztrátor 1 fő

Az intézmény gazdasági szervezete látja el:  a költségvetés tervezésével, az előirányzat - felhasználással, az előirányzat módosítással kapcsolatos feladatokat;  a költségvetésben megtervezett bevételek beszedésével, a kiadások teljesítésével kapcsolatos operatív feladatokat; a pénzgazdálkodással, a bankszámla vezetésével, a pénzellátással kapcsolatos teendőket;  az üzemeltetéssel, a fenntartással, a működtetéssel, a beruházással, a vagyon használatával és hasznosításával kapcsolatos teendőket, továbbá a munkaerővel való gazdálkodás pénzügyi feladatait;  a számviteli törvényből és a költségvetési szervek számviteli feladatait szabályozó kormányrendeletekből adódó feladatokat;  a beszámolással, az éves zárszámadással és év közben a gazdálkodásról szóló tájékoztatók elkészítésével, valamint adatszolgáltatással járó tennivalókat;  a pénzügyi-gazdasági munkafolyamatokba épített belső ellenőrzést, beleértve a gazdasági szervezet vezetőjének, illetőleg a belső szervezeti egységek vezetőinek vezetői ellenőrzését. (A munkaköri leírásokat az SZMSZ mellékletét képező 15. sz. melléklet, az Ügyrend tartalmazza.)

3. § A költségvetés

(1) A költségvetés tervezése

Az intézmény előzetes költségvetési javaslatát a fenntartó által meghatározott időre és tartalommal készíti el. E feladat kapcsán: a fejlesztések, beszerzések vonatkozásában az igazgatóhelyettesek beadott igényeit a gazdasági vezető összesíti, és építi be a költségvetési javaslatba, megbeszélve a szakmai célszerűséget az iskolavezetés tagjaival.

Az üzemeltetési, működési kiadásokkal kapcsolatos tervezés a szakterületek vezetőivel történt egyeztetés, az előző évi felhasználási tényszámok, analitikus dokumentumok alapján a gazdasági vezető feladata.

A tervezés során minden terület igényeit a legaprólékosabban kidolgozva figyelembe kell venni (ezek főleg a beszerzési igények).

Kiemelten kezelendő: • a létszám- és bérigényekről, valamint egyéb változtatásokról készített tervezet, • az elvégzendő karbantartási és felújítási munkákról készített ütemezési terv.

A képviselőtestület által elfogadott költségvetési rendelet és az abban meghatározott intézményi kiemelt bevételi és kiadási előirányzatok alapján az elemi szintű költségvetés elkészítése – az iskola vezetőjével együttműködve – a gazdasági vezető feladata. Az elemi költségvetést az intézmény vezetője hagyja jóvá.

(2) A költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatok: Az intézmény részére jóváhagyott támogatási előirányzat csak alaptevékenységre és az azzal összefüggő kiadásokra használható fel. A felügyeleti szerv által a költségvetési rendeletben eredeti előirányzatként jóváhagyott előirányzatok közötti átcsoportosításokat, módosításokat előzetesen a polgármesteri hivatal költségvetési osztályánál kell kezdeményezni, és engedélyezés után végrehajtani. Ennek elkészítéséért a gazdasági vezető a felelős, aki egyben biztosítja az előirányzat - módosítások nyilvántartását is.

A kiemelt előirányzatokhoz kapcsolódó felhasználási előírások:

Bér- és bérjellegű juttatások, létszám előirányzat: • A jogszabályi előírásoknak megfelelően az intézmény a hatáskörébe utalt személyi juttatások és létszám előirányzatával – önállóan gazdálkodik. • Üres álláshelyek bére átmenetileg helyettesítésre tanéven belül felhasználható. • Tartósan üres (4 hónapot meghaladó) álláshely bére jutalmazásra nem fordítható. • Létszám előirányzat csökkenése esetén (amennyiben nem feladat elmaradása miatt történt) a megtakarítást a költségvetési évben felhasználhatja. • A személyi juttatások előirányzatának átmeneti megtakarítása terhére tartós kötelezettség nem vállalható. • Saját dolgozónak megbízási díj vagy szolgáltatási szerződéssel járó díjazás a munkaköri leírása szerint számára előírható feladatra nem fizethető; más esetben megbízási díj kifizetésére az intézmény és a megbízott között a feladatra vonatkozóan előzetesen kötött megbízási szerződés alapján a feladat – megbízó által igazolt – teljesítése után kerülhet sor.

Kiemelt dologi előirányzatok • Vásárolt élelmezés (diákétkeztetés, alkalmazottak étkeztetése) előirányzat megtakarítás más célra nem csoportosítható át. • Az energiaköltség (víz, áram, fűtés) megtakarítása más célra nem használható fel.

Az éves gazdálkodás során az előirányzatok felhasználásának figyelése a gazdasági vezető feladata. A havonkénti főkönyvi kivonatból nyert adatok alapján negyedévente beszámol az iskolavezetés tagjainak az előirányzatok alakulásáról. Amennyiben komoly gondot észlel a túllépés, illetve a megtakarítás területén, köteles az igazgatót tájékoztatni az esemény okáról és várható következményeiről.

4. § Vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatok:

(1) A vagyongazdálkodás alapvető követelményei: Az iskola kezelésében lévő vagyonnal az önkormányzat közgyűlésének költségvetési, illetve vagyonrendeletében meghatározottak szerint kell gazdálkodni. Az intézmény kezelésében lévő vagyont átruházni, követelésről lemondani az önkormányzat engedélyével, illetve általa meghatározott módon és esetekben lehet. Az általános követelmények betartásáért, illetve betartatásáért az intézmény vezetője az iskolavezetés valamennyi tagjával együtt felelős. Az intézmény vagyonát az Önkormányzat biztosítja. (2) A vagyon nyilvántartása: Az intézmény eszközeit és forrásait a bizonylati szabályzat előírásai szerint kell nyilvántartani. Intézményünknél a nyilvántartás számítógépen történik, ahol a nagy értékű és kis értékű tárgyi eszközök és készletek elkülönítetten kerülnek kimutatásra. Negyedévenkénti egyeztetése a főkönyvi könyveléssel a könyvelő feladata. A vagyonnyilvántartás irányítása, ellenőrzése, a nyilvántartási rendszer jogszabályi előírások szerinti működtetése a gazdasági vezető hatáskörébe tartozik. Az ingatlankataszter vezetését, a vagyon forgalomképesség szerinti nyilvántartását a könyvelő végzi.

5. § Gazdálkodási jogkörök szabályozása:

Alapvető rendezőelv a törvényi szintű szabályozás. A törvények a gazdálkodással összefüggő feladatokkal és hatáskörökkel az intézményvezetőt (kötelezettségvállalás, utalványozás), valamint a gazdasági vezetőt (ellenjegyzés) ruházzák fel. E hatáskörök- meghatározott keretek között- az intézményvezető, illetve a gazdasági vezető által felhatalmazott személyre átruházhatók. Az átruházásnak írásban kell megtörténnie, és konkrétan meg kell jelölni a hatáskörökkel felruházott személyeket. A hatáskörök átadásával ugyanis a felelősség is átruházásra kerül. (1) Kötelezettségvállalás: az intézmény anyagi eszközeinek felhasználását maga után vonó intézkedés, amelynek következményeit (pl. munkavégzés, anyag- és áruszállítás, szolgáltatás) viselni kell. A kötelezettségvállalás előtt meg kell győződni arról, hogy a jóváhagyott költségvetés fel nem használt és le nem kötött kiadási előirányzata biztosítja-e a fedezetet.

Kötelezettségvállalás lehet: alkalmazási okirat megrendelés szerződés együttműködési megállapodás pályázati támogatások

Az iskola feladatainak ellátását szolgáló – költségvetésben részletesen megtervezett fizetési vagy más teljesítési – kötelezettséget vállalni vagy ilyen követelést előírni az intézmény igazgatója jogosult, összeghatárra tekintet nélkül. Távolléte esetén ezen jogokat írásos meghatalmazás alapján az általános igazgatóhelyettes gyakorolja. 100 ezer Ft feletti kötelezettségvállalás esetében minden esetben a gazdasági vezető ellenjegyzése is szükséges. Személyi jellegű kötelezettségvállalás esetén (kinevezés, megbízási szerződés stb.) az intézmény igazgatója egy személyben vállal kötelezettséget. A kötelezettségvállalás 50 e Ft egyedi beszerzési érték felett csak írásban történhet. A szakmai célszerűség jogosságát a művészeti igazgatóhelyettesek igazolják.

(2) Ellenjegyzés: a költségvetési szerv vezetője által vállalt kötelezettséget a gazdasági vezető ellenjegyzi. Az ellenjegyzés után történhet meg a kötelezettségvállalás. A kötelezettségvállalást és ellenjegyzést ugyanaz a személy nem végezheti. Az ellenjegyzés során meg kell vizsgálni, hogy a jogszabályokban, valamint a belső szabályzatokban előírtakat betartották-e, a pénzügyi fedezet rendelkezésre áll-e. Amennyiben az ellenjegyző szabálytalanságot állapít meg, köteles arról a kötelezettségvállalót tájékoztatni, aki az intézkedést korrigálhatja, illetve visszavonhatja. Amennyiben ez nem történik meg, az ellenjegyzésre jogosultnak a kötelezettség-vállalást jelentő okmányt – ha nem ért vele egyet – „A kötelezettségvállalás ellenjegyzése utasításra történt.” záradékkal kell ellátnia, és az önkormányzat illetékes osztályát értesítenie kell. (3) Érvényesítés: a számla beérkezését követő, de az elvégzett munka, a szállított anyag, áru, a teljesített szolgáltatás kifizetését, illetve a bevételek beszedését megelőző tevékenység. Az érvényesítés során felül kell vizsgálni, hogy a bizonylatok megfelelnek-e az alaki és tartalmi követelményeknek. Iskolánkban az érvényesítést a könyvelő-pénztáros végzi. (4) Utalványozás: az érvényesítést követő gazdasági tevékenység, ami: - a kiadások teljesítésének, - a bevételek beszedésének elrendelését jelenti.

Az utalványozás az „Utalvány” c. nyomtatványon történik, melyet a bankbizonylatokhoz csatolunk. Ez egy írásbeli rendelkezés, amely tartalmazza: - az iskola nevét, - a kedvezményezett megnevezését, címét, számlaszámát; - a kifizetés vagy bevétel összegét Ft-ban és betűvel, - a fizetendő összeget vagy a bevétel összegét, - a kifizetés vagy bevétel jogcímét, - a banki művelet megnevezését, - az utalványozás keltét, valamint az utalványozó és ellenjegyző aláírását - a kötelezettségvállalás-nyilvántartásba vétel sorszámát.

Az utalványozás csak az ellenjegyzésre jogosult személy aláírásával együtt érvényes.

6. § Kincstári körhöz való tartozás: az intézmény kincstári körhöz nem tartozik. Az intézmény számlaszáma: 11747006 – 15420428 Az intézmény áfa-alany, adószáma:15420428 – 2 - 18

7. § Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: Az intézmény vezetőjét a vonatkozó jogszabályok alapján előírt pályázati eljárással Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlése nevezi ki. 8. § Az intézmény képviseletére jogosult: az intézmény igazgatója, illetve a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározottak szerint.

9. § A szervezeti egységek (1) Az intézmény szervezeti egységei és vezetői szintjei (1.sz..melléklet: képzési formák; 2.sz.melléklet: vezetési szerkezet) (2) Az eltérő tevékenységű szervezeti egységek munkáját az igazgató hangolja össze.

10.§ Az intézmény vezetője

(1) Az intézményvezető kiemelt feladatai: • a nevelőtestület vezetése, • a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése, • a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése; • a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása; • a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a diákönkormányzattal, illetve szülői szervezettel való együttműködés; • a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megünneplésének megszervezése; • a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása, • a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása.

(2) Az intézményvezető át nem ruházható hatáskörei: • Gyakorolja a munkáltatói jogokat, dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe. • Egyeztetési kötelezettség terheli az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében. Felelős a pedagógiai munkáért, • a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért; • a nevelő és oktató munka egységes és biztonságos feltételeinek megteremtéséért; • a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, • a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. • Rendkívüli szünetet rendel el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható.

• Képviseli az intézményt.

(3) Az intézmény vezetője (igazgatója) személyében felelős: • a szakszerű és törvényes működésért, • az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, • a pedagógiai munkáért, • a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért, • a nevelő- és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, • a tanuló- és a gyermekbalesetek megelőzéséért.

11. § Az intézmény vezetése

(1) Az intézményvezető feladatait a pedagógiai és a gazdasági vezetőhelyettesek közreműködésével látja el. A vezetőhelyettesi megbízást – a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával – az intézményvezető adja. A megbízás visszavonásig érvényes. (2) Az igazgatóhelyettesek a törvényben meghatározott felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább öt év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személyek. Feladataikat az SZMSZ mellékleteként szolgáló szabályzatok és munkaköri leírás határozza meg. (7.számú melléklet) (3) A gazdasági vezetőhelyettes (gazdasági vezető) szakirányú felsőfokú képesítéssel rendelkező személy lehet. Feladatait az SZMSZ mellékleteként szolgáló szabályzatok és munkaköri leírás határozza meg. (7.számú melléklet) (4) A vezetőhelyettesek munkájukat az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. (5) Az intézmény vezetősége konzultatív testület, törvényben meghatározott véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, és közreműködik mindazon ügyekben, amelyekben az igazgató ezt szükségesnek látja.

(6) Az intézményvezetőség tagjai: -

az intézményvezető

-

a vezető-helyettesek

-

a szakmai és közismereti munkaközösségek vezetői

-

az intézmény közalkalmazottainak választott képviselője

-

a diákság pedagógus vezetője

-

a reprezentatív szakszervezet vezetője

-

az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse

(7) A vezetők értekezleteken beszámolnak a szervezeti egységek működéséről, a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról. (8) Az intézmény vezetője és a helyettesek kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket. Az intézményvezetőség a munkatervben rögzített vezetői értekezleteket tart, melyekről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Rendkívüli vezető értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. (9) Az intézményvezető helyettesítése: az intézményvezetőt szabadsága, betegsége, hivatalos távolléte, valamint tartós akadályoztatása esetén általános helyettese (10) Az intézményvezető - tartós távolléte esetén - a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást. (11) A vezetőhelyettesek helyettesítése: az általános vezetőhelyettest a művészeti igazgatóhelyettes munkatársainak egyike, a művészeti igazgatóhelyettest az általános igazgatóhelyettes vagy művészeti igazgatóhelyettes kollégája helyettesíti távolléte esetén. (12) Amennyiben a 138/1992. (X. 8.) Kormányrendelet 5. § (16) bekezdése által vázolt helyzet áll elő a Művészeti Szakközépiskolában, akkor az intézmény vezetésével kapcsolatos feladatokat az általános igazgatóhelyettes látja el.

12. § Alkalmazotti jogok

(1) A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület

tagjai az intézmény pedagógus munkakört betöltő dolgozói, valamint a nevelő- és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozók. (2) A nevelőtestület jogállását, véleményezési és javaslattevő jogkörét a közoktatási törvény 56-57.§ -a, valamint az ide vonatkozó miniszteri rendeletek tartalmazzák. (3) A nevelőtestület rendes értekezletei: -

tanévnyitó és tanévzáró értekezlet

-

félévi és év végi osztályozó értekezlet

-

nevelési értekezletek

Ezeket az értekezleteket az iskolai munkatervben meghatározott időpontban és napirenddel az igazgató hívja össze. (4) A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja a nevelési és pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, a házirend, a munkaterv, az iskolai munkára irányuló átfogó elemzés vagy beszámoló elfogadásával, valamint az egyéb, hosszabb szövegű szabályozások jóváhagyásával kapcsolatos napirendi pontokat. Az igazgató az írásos előterjesztést az értekezlet előtt legalább egy héttel átadja a munkaközösség-vezetőknek, valamint gondoskodik az előterjesztés anyagának a tanári szobában történő kifüggesztéséről. (5) Ha a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozható döntésénél szavazategyenlőség keletkezik, a határozatot az igazgató szavazata dönti el. (6) A nevelőtestület rendes értekezleteiről – az osztályozó értekezletet kivéve – jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyv vezetésére a nevelőtestület egy tagját vagy az iskolatitkárt az igazgató kéri fel. A jegyzőkönyvet az értekezletet követő két héten belül kell elkészíteni. A jegyzőkönyvet az igazgató, a jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő írja alá. (7) Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására, amennyiben ezt a nevelőtestület legalább egyharmada, illetve az intézmény vezetősége szükségesnek látja. (8) A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni. A határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek.

13. § Diákközösségek (1) A tanulóközösségek döntési jogkört gyakorolnak – a nevelőtestület véleménye meghallgatásával – saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint

tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. A DÖK vezetőségét az osztályok demokratikusan választott képviselői adják; osztályonként két fő. A DÖK képviselők évente, szeptember első hetében megválaszthatók, illetve visszahívhatók, ha az osztályközösség több mint fele elégedetlen a munkájukkal. (2) Az iskola tanulóinak tájékoztató és tájékozódó fóruma a diákközgyűlés, amelyet tanévenként 2 alkalommal össze kell hívni. Az évi rendes diákközgyűlés összehívásának ideje minden év 10. illetve 4. hónapja. Diákközgyűlés rendkívüli esetben is összehívható. (3) Az évi rendes diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. A rendkívüli diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője vagy az iskola igazgatója kezdeményezheti. (4) A diákközgyűlés – az iskolai diákönkormányzat döntése alapján – küldöttközgyűlésként is megszervezhető. (5) Az évi rendes diákközgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel a gyermeki jogok, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről. (6) A diákközgyűlésen a tanulók az iskola életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzathoz, illetve az iskola vezetéséhez. (7) A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni. (8) Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, illetőleg amelyekben egyetértési jogot gyakorol, továbbá, ha a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, az előterjesztést, a meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a határidő előtt legalább tizenöt nappal meg kell küldeni a diákönkormányzat részére.

14. § A diákönkormányzat (1) A tanulók – érdekeik képviseletére – diákönkormányzatot hoznak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért pedagógus segíti, aki – a diákönkormányzat megbízása alapján – eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is. (2) A diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének kikérésével – dönt:

-

saját működéséről,

-

a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról,

-

hatáskörei gyakorlásáról,

-

egy tanítás nélküli munkanap programjáról,

-

az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről.

(3) A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanuló-közösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha jogszabálysértő, vagy ellentétes az iskola szervezeti és működési szabályzatával, illetve annak mellékleteit képező szabályzataival. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásáról a nevelőtestületnek a beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. A szervezeti és működési szabályzatot, illetve módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik. (5) A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. (6) A diákönkormányzat - feladatainak ellátáshoz - térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola egyébként rendeltetésszerű működését. (7) A diákönkormányzatok jogosultak szövetséget létesíteni, illetve ilyenhez csatlakozni. A szövetség az iskolában a diákönkormányzat jogait nem gyakorolhatja. (8) Az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő következő kérdésekben: - jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor; -

a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor;

-

az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor;

(9) Az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a házirend elfogadásakor, illetve módosításakor. (10) A diákönkormányzat működési feltételeit az iskola biztosítja. - A tantermek, iskolai helyiségek programjaik lebonyolításához térítésmentesen rendelkezésükre állnak. -

A költségvetési támogatást az iskola biztosítja a diákönkormányzat működéséhez.

-

A diákönkormányzat működését felnőtt pedagógus is segíti.

(11) A diákönkormányzat vezetői, a diákképviselők és az iskola vezetői közötti kapcsolattartás rendje: • A tanuló problémáit, ötleteit feltárhatja az osztály diákbizottsága, osztályfőnöke, szaktanárai, az intézmény vezetői, a szülői munkaközösség és a fenntartó előtt. • A kapcsolattartás fórumai az osztályfőnöki órák, osztálygyűlések és diákombudsman, diákközgyűlés vagy beszélgetés az említett személyekkel, szervezetekkel. A felvetéseket az iskolában 30 napon belül kivizsgáljuk, elbíráljuk, választ adunk a benyújtónak. (12) Az osztályközösség az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók együttese. (13) Az iskola tanulói a sajátos feladatok elvégzésére további közösségeket hozhatnak létre: diák sportkör, diákkörök, önképző körök stb. Ezek a közösségek saját munkaterv, illetve működési szabályzat alapján végzik munkájukat. (14) Az intézmény külső kapcsolatait az igazgató irányításával munkaköri leírásukban meghatározott területeken, illetve a vezetői feladatmegosztás alapján az igazgatóhelyettesek, a gazdasági vezető tartják fenn, irányítják és szervezik. Ebbe a munkába kapcsolódnak be és nyújtanak segítséget a megbízott pedagógusvezetők és felelősök (ifjúságvédelmi felelős, diákönkormányzatot segítő tanár, stb.). (15) A belső kapcsolattartás általános formái és rendje: - Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét a megbízott pedagógus- vezetők, a választott közösségi képviselők segítségével az igazgató fogja össze. A kapcsolattartás rendszeres formái: -

kisközösségi megbeszélések

-

iskolavezetőségi értekezletek

-

tanácskozások

-

szervezett fórumok

-

fogadóórák A szülők tájékoztatásának formái:

-

ellenőrző könyv útján

-

szaktanári fogadóórákon

-

szülői értekezleteken

-

a szülő vagy pedagógus által kért további személyes találkozásokon

-

hivatalos levél útján

Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet az osztálynaplóban feltüntetni. A rendszeres visszajelzés szükségessége miatt a heti egy – vagy kétórás tantárgyakból félévenként minimum 3, az ennél nagyobb óraszámú tantárgyakból félévenként minimum 4 érdemjegy szükséges. Dolgozatírás esetén a dolgozat minősítését a tanulókkal legkésőbb két héten belül közölni kell. (16) Kapcsolattartás a diákönkormányzattal • A diákönkormányzatot segítő tanár havonta egy alkalommal megbeszélést tart az osztályok diákvezetői részére, akik az osztályt érintő feladatokról tájékoztatják az osztályfőnököket és a diákokat. • A diákönkormányzat véleményét a diákönkormányzatot segítő tanár, illetve a DÖK vezetői képviselik a nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken. • A diákképviselők problémáikkal az iskola vezetőit bármikor felkereshetik, kéréseiket, javaslataikat, véleményüket előadhatják szóban vagy írásban, személyesen vagy képviselőjük által. • Az iskola igazgatója – a DÖK meghívása esetén - részt vesz az iskolai diákönkormányzat ülésén. • A tanulói felvetésekre az iskola igazgatója 8 napon belül választ ad a tanulói érdekképviselet vezetőinek, illetve az érintett tanulóknak. • A diákönkormányzat vezetőit az iskola igazgatója meghívja azokra az iskolavezetőségi értekezletekre, amelyeken a diákokat érintő problémákkal foglalkoznak. • Iskolánkban biztosítjuk a tanulói joggyakorlás lehetőségeit, a diákokat megismertetjük az őket érintő jogszabályokkal.

15. § A diákönkormányzat jogai (1) Az iskolai diákönkormányzat véleményét ki kell kérni • a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalakor, • a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához; • a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez; • a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához,

• a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához. • A tanulói fegyelmi eljárás során be kell szerezni az iskolai diákönkormányzat véleményét. A diákönkormányzat - jogainak megsértése esetén - tizenöt napon belül törvényességi kérelmet nyújthat be a fenntartóhoz.

16. § A Szülői Munkaközösség, a szülői közösség

(1) A közoktatási törvény alapján a szülők jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet (közösséget) hoznak létre. A szülői szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. (2) Az intézményben működik a Szülői Közösség, amely képviseleti úton választott szülői szervezet. A Szülői Közösség tagjait (osztályonként 2 szülő) az egy osztályban tanuló diákok szülei választják meg, és ezt követően választja meg az SZK a saját tisztségviselőit. Ez a szülői szervezet jogosult eljárni valamennyi szülő képviseletében, illetve az intézmény egészét érintő ügyekben. Gyakorolja – a törvényben biztosított – egyetértési és véleményezési jogait. (3) Egy osztály tanulóinak szülői szervezetével a gyermekközösséget vezető osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. A szülői szervezetek intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezetek vezetői vagy a választott elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez. (4) A Szülői Közösséget az intézményvezető a munkatervben rögzített időpontokban, tanévenként legalább kétszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait. (5) A Szülői Közösség elnöke közvetlen kapcsolatot tart az intézményvezetővel, és tanévenként egyszer beszámol a nevelőtestületnek a Szülői Közösség tevékenységéről. (6) A nevelési év rendjének munkatervi meghatározásához ki kell kérni a szülői szervezet véleményét is. (7) Az első tanítási óra legfeljebb negyvenöt perccel korábban való megkezdéséhez az iskolai

szülői szervezet egyetértése is szükséges.

17. § A szülők szóbeli tájékoztatása

(1) Az intézmény a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezlet, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. (2) A szülői értekezletek rendje: Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként kétszer, a munkatervben rögzített időpontban, rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök vezetésével. A 9. osztály első szülői értekezletén a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Ekkor bemutatja az osztályfőnök az osztályban (csoportban) tanító pedagógusokat is. (3) Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök vagy a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. (4) Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon (tanévenként 2 alkalommal) egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja az intézményi fogadóórára. Ha a gondviselő a munkatervben meghatározott fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, akkor ezt megteheti a tanulók Ellenőrző könyvébe tanév elején beírt egyéni fogadóórán vagy telefonon, illetve írásban időpontot egyeztet az érintett pedagógussal.

18. § A szülők írásbeli tájékoztatása

(1) Iskolánk a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott tájékoztató (ellenőrző) füzetekben. Írásban értesítjük a tanuló szüleit gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről. Tájékoztatjuk a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is. (2) A pedagógusok kötelesek a tanulókra vonatkozó minden értékelő érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplóban feltüntetni, továbbá a tanuló ellenőrző könyvébe beíratni.

(3) Az osztályfőnök havonta ellenőrzi az osztálynapló és az ellenőrző könyv érdemjegyeinek azonosságát, és pótolja az ellenőrzőben a hiányzó érdemjegyeket. Ha a tanuló ellenőrzője hiányzik, ezt az osztálynaplóba dátummal és kézjeggyel ellátva kell bejegyezni, valamint a tanuló érdemjegyét ceruzával be kell karikázni.

19. § Az intézmény külső kapcsolatai

(1) Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és gazdasági szervezetekkel. A vezetők, valamint az oktató-nevelő munka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres személyes kapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival - meghívás vagy egyéb értesítés alapján.

(2) A kapcsolattartás formái és módjai: -

közös megbeszélések tartása

-

szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel

-

módszertani bemutatók és gyakorlatok tartása

-

intézményi rendezvények látogatása

-

szakmai tájékozódás személyesen vagy telefonon

-

szakmai versenyek szervezése

(3) Az intézmény kapcsolatban áll a következő szervezetekkel: - az Oktatási és Kulturális Minisztériummal - az Oktatási Hivatallal - az NYME SEK Pedagógiai Szolgáltató Központtal - a Művészeti Szakközépiskolák Szövetségével

- a Szombathelyi Szimfonikus Zenekarral - a Savaria Múzeummal - az AGORA intézményeivel - a Szombathelyi Képtárral - a Schmidt Múzeummal - Vas és Zala megye zeneiskoláival - a fenntartóval - a Szombathely Megyei Jogú Város által fenntartott többi közoktatási intézménnyel - a Pálos Károly Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal - a Városi Gyámhivatallal - Városi Rendőrkapitányság Ifjúságvédelmi Osztályával - a gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó társintézményekkel - az intézményt támogató alapítvánnyal (a Művészeti Szakközépiskoláért Alapítvány) - a patronáló cégekkel

(4) Az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi feladatainak ellátását – a gyermek, szülő, tanár, külső segítők együttesében – a gyermek - és ifjúságvédelmi felelős végzi. A tanév munkatervében megtervezi a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos feladatokat. Napi kapcsolatot tart az osztályfőnökökkel, a nevelőtestülettel. Részt vesz az iskolavezetőségi értekezleteken, beszámol végzett munkájáról és a megoldandó feladatokról. Minden tanév végén beszámolót készít az adott évben végzett munkájáról, és azt ismerteti a nevelőtestülettel. Kapcsolatot tart az alábbi intézményekkel: -

Pálos Károly Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal

-

a Városi Gyámhivatallal

-

a Nevelési Tanácsadóval

-

a gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó társintézményekkel

(5) Az iskola nevelési programjáról, pedagógiai programjáról az iskola igazgatója és általános igazgatóhelyettese ad tájékoztatást (előzetes egyeztetés után) naponta 8-16 óráig az igazgatói irodában. (6) Az intézményi dokumentumok (Pedagógiai Program, IMIP, SZMSZ, Házirend) 1-1 példánya megtalálható a könyvtárban, valamint az iskola honlapján

20. § A nevelőtestület és működési rendje (1) A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a közoktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja minden közalkalmazott pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazott.

21. § A nevelőtestület feladatai és jogai (1) A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása, ezáltal a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben. A nevelőtestület egyetértése szükséges a diákönkormányzat működésével kapcsolatban. (2) A nevelőtestület döntési jogköre: • a nevelési és pedagógiai program elfogadása • az SZMSZ és a házirend elfogadása • a tanév munkatervének jóváhagyása

• átfogó értékelések és beszámolók elfogadása • a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás • az intézményvezetői programok szakmai véleményezése • a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása • a diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának jóváhagyása • saját feladatainak és jogainak részleges átruházása (3) A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét: • a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, • az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, • az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt; • a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében, • a nevelési-oktatási intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában, • az iskolai felvételi követelmények meghatározásához, • külön jogszabályban meghatározott ügyekben. (4) A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek • előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre. • egyes jogköreinek gyakorlását – kivéve a pedagógiai program és a szervezeti és működési szabályzat elfogadását – átruházhatja szakmai munkaközösségre, a diákönkormányzatra vagy az általa létrehozott bizottságra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles – a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon – azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár.

22. § A nevelőtestület értekezletei

(1) Nevelőtestületi értekezletet kell összehívnia az igazgatónak, ha a nevelőtestület egyharmada kéri. Ha az iskolai szülői szervezet, szülői közösség, iskolai diákönkormányzat kezdeményezi a nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. (2) A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében értekezletet tart. Az értekezletek tervezhető részét az intézmény éves munkatervében kell rögzíteni. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési jogot gyakorlók képviselőjét meg kell hívni. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben az óraadó tanárok nem rendelkeznek szavazati joggal, kivéve a Kt.57. §-ának rendelkezéseit. (3) A tanév tervezett értekezletei az alábbiak: -

tanévnyitó értekezlet

-

félévi és év végi osztályozó értekezlet

-

évente 1 nevelési értekezlet

-

tanévzáró értekezlet

(4) Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint a közalkalmazotti tanács és az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja. 23. § A nevelőtestület döntései

(1) A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában – a jogszabályokban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. (2) A nevelőtestület minősített többségi szavazással dönt az alábbi kérdésekben: -

a nevelési és pedagógiai program, helyi tantervek, óratervek

-

az igazgatói pályázatokkal kapcsolatban

(3) A nevelőtestület titkos szavazással dönt az alábbi kérdésekben:

-

az igazgatói pályázatok elfogadása

-

az igazgatóhelyettesek véleményezése

(4) Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. (5) A nevelőtestületi értekezletről tartalmi jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlevő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában.

24. § A nevelőtestület munkaközösségei/tanszakai

(1) Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok a közös szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket/tanszakokat hoznak létre. (2) Az intézményben az alábbi szakmai munkaközösségek, tanszakok működnek: osztályfőnöki munkaközösség: szakterülete: nevelési, pedagógiai társadalomtudományi munkaközösség szakterülete: magyar, történelem, társadalomismeret, etika, drámapedagógia, médiaismeret idegen nyelvi munkaközösség szakterülete: angol, német, olasz nyelv természettudományi munkaközösség szakterülete: matematika, fizika, biológia, kémia, földünk és környezetünk, informatika (testnevelés és sport) elmélet tanszak (zeneművészeti) szakterülete: szolfézs, zeneelmélet, zeneirodalom, népzene, karvezetés, hangképzés fúvós tanszak szakterülete: fuvola, klarinét, fagott, oboa, furulya, trombita, kürt, tuba, kamarazene, hangszerismeret

vonós tanszak szakterülete: hegedű, mélyhegedű, gordonka, gordon, kamarazene, hangszerismeret zongora tanszak szakterülete: zongora főtárgy, zongora melléktárgy, kötelező zongora, kamarazene, hangszerismeret elméleti alapozó tárgyak tanszak (képző- és iparművészeti) szakterülete: rajz-mintázás, rajz-festés, ábrázoló geometria, művészettörténet, betűrajz, népművészet a sík problémáival foglalkozó tanszak (képző- és iparművészeti) szakterülete: alkalmazott fotográfia, grafika, textilművesség a tér problémáival foglalkozó tanszak (képző-és iparművészeti) szakterülete: bútorművesség, ötvösség, szobrászat

(3) A szakmai munkaközösség/tanszak tagjai közül 5 évenként a munkaközösség/tanszak saját tevékenységének irányítására, koordinálására munkaközösség-/tanszakvezetőt választ, akit az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátásával. (4) A szakmai munkaközösségek/tanszakok feladatai: • fejleszti a szakterület módszertanát és az oktató munkát, • javaslatot tesz a speciális irányok megválasztására és a költségvetés szakmai előirányzatainak felhasználására, • szervezi a pedagógusok továbbképzését, • támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját, • összehangolja az egységes intézményi követelményrendszert, • felméri és értékeli a tanulók tudásszintjét, •összeállítja a vizsgák (felvételi, érettségi, különbözeti, osztályozó, javító stb.) feladatait és tételsorait, • kiírja és lebonyolítja a pályázatokat és a tanulmányi versenyeket, • végzi a nevelőtestület által átruházott feladatokat.

(5) A szakmai munkaközösség/tanszak vezetője képviseli a munkaközösséget/tanszakot az intézmény vezetősége előtt és a szakmai fórumokon. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség/tanszak tagjait. Tájékoztatást ad a vezetői értekezletek napirendi pontjaival kapcsolatban. (6) A munkaközösség-/tanszakvezetők feladatai és jogai: • irányítja a munkaközösség/tanszak tevékenységét, felelős a szakmai munkáért, értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat szervez; • elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség/tanszak tagjainak helyi tantervhez igazodó tanmeneteit, • ellenőrzi a munkaközösségi/tanszaki tagok szakmai munkáját, a tanmenetek szerinti előrehaladást és annak eredményességét, hiányosságok esetén intézkedést kezdeményez az intézményvezetőnél; • összeállítja a pedagógiai program és munkaterv alapján a munkaközösség/tanszak éves munkaprogramját, amelyben megtervezi a munkaközösség szakmai munkájának belső ellenőrzését. • beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség/tanszak tevékenységéről, •javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi/tanszaki tagok jutalmazására, kitüntetésére, közalkalmazotti átsorolására.

25. § A nevelőtestület feladatainak átruházása (1) A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja másra, így a szakmai munkaközösségre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlói, a bizottságok, az osztályközösségek tanárai és a szakmai munkaközösségek vezetői beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek a munkatervben rögzített időpontban.

(2) A nevelőtestület – feladat- és jogkörének részleges átadásával – a következő állandó bizottságokat hozza létre tagjaiból: a.) A Felvételi Bizottság Feladata: • az iskolába jelentkező tanulók adottságainak, tudásának és neveltségi szintjének megítélése; • a tanulói jogviszony létesítésének javaslata és annak indoklása. Tagjai: • iskolavezetés tagjai, • osztályfőnökök, • szakmát oktató tanárok b.) A Fegyelmi Bizottság Feladata: • a házirendet súlyosan megszegő tanulók fegyelmi ügyeinek kivizsgálása, tárgyilagos döntés meghozása Tagjai: • az intézmény általános igazgatóhelyettese, • az érintett tanuló osztályfőnöke, • ifjúságvédelmi felelős, • osztályfőnöki munkaközösség vezető, • a fegyelmi ügyben független pedagógus, • a tanuló által felkért pedagógus

26. § A nevelőtestület szakmai munkaközösségekre átruházott jogai

(1) A nevelőtestület meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségre ruházza át az alábbi jogköreit: • a pedagógiai program helyi tantervének kidolgozása, • a taneszközök, tankönyvek kiválasztása, • javaslattétel továbbképzésre, átképzésre; • a határozott időre kinevezett pedagógusok munkájának véleményezése, • a szakmai munkaközösség-vezető munkájának véleményezése. (2) A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje • A pedagógiai munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a tanórán kívüli foglalkozásokra is. • A pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és működéséért az igazgató felelős. • Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését az évenként elkészített ellenőrzési terv tartalmazza. Az ellenőrzési tervet nyilvánosságra kell hozni. • Az ellenőrzési tervben nem szereplő eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. • A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: igazgató igazgatóhelyettesek munkaközösség- /tanszakvezetők munkaközösségi tagok külön megbízás alapján • Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettesek munkáját, amelynek egyik eszköze a beszámoltatás. • A nevelőtestület tagjainál végzendő ellenőrzések ütemezésekor kiemelt figyelmet kell fordítani a pályakezdő és az iskolához újonnan érkezett pedagógusokra. • Az igazgatóhelyettesek ellenőrzési tevékenységüket a vezetői feladatmegosztásból következően saját területükön végzik.

• A munkaközösség-vezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösség tagjainál a szaktárgyukkal összefüggő területeken látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az illetékes igazgatóhelyettest. • Az ellenőrzés módszerei: tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása; írásos dokumentumok vizsgálata, tanulói munkák vizsgálata, beszámoltatás szóban vagy írásban. • Az ellenőrzés során szerzett általánosítható tapasztalatokat – a feladatok egyidejű meghatározásával – a tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. • Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni.

27. § A tanév, a tanítási napok rendje (1) A tanév szeptember hó 1. napjától a következő év augusztus hó 31-éig, a szorgalmi idő június hó 15-éig tart, ha jogszabály másként nem rendelkezik. A tanév helyi rendjét a nevelőtestület határozza meg, és munkatervben rögzíti az érintett közösségek véleményének figyelembe vételével. (2) A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat: -

a nevelőtestületi értekezletek időpontjait,

-

az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és időpontját,

-

a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját,

-

a vizsgák (felvételi, osztályozó, javító, különbözeti, érettségi) rendjét,

-

a tanítási szünetek (őszi, tavaszi, téli) időpontját – a miniszteri rendelet keretein belül,

-

a nyílt napok megtartásának rendjét és idejét.

(3) A tanév helyi rendjét, az intézmény házirendjének szabályait és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. (4) Az intézmény a tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon: hétfőtől-csütörtökig: 630 – 20-ig pénteken:

630 –18-ig tart nyitva.

A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt – eseti kérelmek alapján. (5) Tanítási szünetek alatt, valamint szombaton és vasárnap a nyitvatartás csak az intézményvezető által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódhat. Az épületet egyébként zárva kell tartani, melyet portaszolgálat ellenőriz. Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva.

(6) Az oktatás és nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban, órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével a kijelölt tantermekben, műhelyekben. - Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. - A tanítási órák időtartama: 15, 30, 45, 60 perc. - Az első tanítási óra reggel 800 órakor kezdődik, - A nulladik óra 7 05-től tartható. - A szakmai gyakorlatokat 730- 1900 óra között kell megszervezni. (7) A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató és a vezetőhelyettesek tehetnek. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza. (8) Az óraközi szünetek időtartama 10 perc, a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetek ideje nem rövidíthető, kivételes esetben a szünet legkisebb időtartama 5 perc lehet. (9) A szünetek ideje alatt a tantermekben szellőztetni kell. Az óraközi szünetet jó idő esetén a tanulók lehetőség szerint az udvaron töltsék, vigyázva saját és társaik testi épségére. (10) Az iskolában a tanítási idő alatt tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az órarend szerinti kötelező tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát

vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint közvetlenül a tanítási idő előtt és után a tanulók felügyeletét az ügyeleti rend szerint beosztott ügyeletes pedagógusok látják el. (11) Az intézmény évente ügyeleti rendet határoz meg az órarend függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért a feladattal megbízott igazgatóhelyettesek felelősek. Az ügyeletre beosztott vagy az ügyeletes helyettesítésére kijelölt pedagógus felelős az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. (12) Az ügyeleti rend érvényes 700- 20 óráig.

28. § Az intézmény munkarendje

(1) Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni. Az intézmény vezetője vagy vezető-helyettesei heti beosztás alapján látják el az ügyeletes vezető feladatait. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben rögzített vezetői helyettesítési rend alapján kell kijelölni az ügyeleti feladatokat ellátó személyt. a.) Az intézmény – tanítási időtől független – hivatalos munkaideje: Hétfőtől – Csütörtökig: 7.30- 1540-ig Pénteken:

730 – 1450-ig tart.

b.) A takarítók, portások, fűtők munkaidejét a munkaköri leírásuk szabályozza. (2) Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét – a hatályos jogszabályok betartásával – az intézményvezető állapítja meg. A közalkalmazottak munkaköri leírását a vezető-helyettesek készítik el, és az intézményvezető hagyja jóvá. Minden közalkalmazottnak és tanulónak az intézményben be kell tartania az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat. Az ezzel kapcsolatos képzésről az intézmény megbízott munkatársa gondoskodik. (3) A vezető-helyettesek tesznek javaslatot – a törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével – a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. (4) A pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény rögzíti. A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje

-

a kötelező órákból,

-

a nevelő-oktató munkából,

-

a túlórából,

- a tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátáshoz szükséges időből áll. A munkabeosztások összeállításakor alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése. (5) A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az általános igazgatóhelyettes állapítja meg - az intézményvezető jóváhagyásával. A tanórák (foglalkozások) elcserélését az általános igazgatóhelyettes engedélyezi. (6) A pedagógus az intézménybe történő beérkezését maga szervezi azzal, hogy köteles munkakezdése előtt 10 perccel a feladat végzésének helyén megjelenni. A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyeletkezdésnél 5 perccel kell korábban érkeznie. (7) A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen jelentenie kell, hogy helyettesítéséről gondoskodni lehessen. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében a pedagógust – lehetőség szerint – szakszerűen kell helyettesíteni. (8) A szakszerű helyettesítés érdekében a tanmeneteket az általános igazgatóhelyettesnél és a művészeti igazgatóhelyettesnél kell tartani. A rendkívüli távolmaradást legkésőbb az adott munkanapon, az első tanítási óra megkezdése előtt jelezni kell az intézmény igazgatójának, általános igazgatóhelyettesének, illetve a művészeti igazgatóhelyettesnek. (9) A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a tanítási (foglalkozási) órák megtartására, egyéb feladatokra megbízást vagy kijelölést az intézményvezető ad - a vezetőhelyettesek javaslatainak meghallgatása után. (10) Az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak munkarendjét, a távollevők helyettesítési rendjét a gazdasági vezető állapítja meg, és az intézményvezető hagyja jóvá. (12) Az alkalmazottaknak munkakezdésük előtt 10 perccel kell munkahelyükön megjelenni, távolmaradásukról a gazdasági vezetőt kell értesíteniük. (13) A tanulók munkarendjét e szabályokon felül az intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat mellékleteként kiadott házirend határozza meg. (14) A házirend szabályait a nevelőtestület – az intézményvezető előterjesztése alapján – az érintett közösségek véleményének egyeztetésével alkotja meg. A házirend betartása a pedagógiai program céljainak megvalósítása érdekében az intézmény valamennyi tanulójára és az intézményben tartózkodó személyekre nézve kötelező.

29. § Tanórán kívüli foglalkozások

(1) Az iskola a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igénye szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások tartását -

a tanulók közössége,

-

a szülői szervezet,

-

a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik az intézmény vezetőjénél.

(2) A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény szeptember 15-éig hirdeti meg, és a tanulók érdeklődésüknek megfelelően szeptember 20-áig választhatnak. A foglalkozásokra írásban kell jelentkezni az Ellenőrző könyvben a szülők aláírásával. (3) A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel kötelező. Hiányzáskor a tanóráról való hiányzás szabályait kell alkalmazni. (4) A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettesek rögzítik az iskola heti tanórán kívüli órarendjében, terembeosztással együtt.

30. § Felzárkóztató foglalkozások

(1) Az intézmény korrepetálási lehetőséget biztosít - az igazgató által megbízott pedagógusok révén - a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás céljából. (2) A tanulók korrepetálásokon való megjelenését a szaktanárok, az osztályfőnökök – a szülővel egyetértésben - javasolhatják. Ha a felek szükségesnek ítélik a tanuló korrepetálásokon való részvételét, akkor a foglalkozás a tanuló számára kötelező.

31. § A könyvtár

(1) Az iskolai könyvtár célja annak lehetővé tétele, hogy szolgáltatásait a tanulók és a pedagógusok minden tanítási napon igénybe tudják venni. (2) Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét – a szervezeti és működési szabályzat mellékleteként kiadott – gyűjtőköri szabályzat határozza meg. (5.sz.melléklet). (3) Az iskolai könyvtár nyilvános könyvtári feladatokat nem láthat el.

32. § Versenyek

(1) Az intézmény támogatja és elősegíti a diákok tanulmányi, szakmai, kulturális és sportversenyeken való részvételét. (2) A tanulók iskolai, városi és országos versenyen indulhatnak, és a felkészüléshez szaktanári segítséget vehetnek igénybe. (3) Az országos verseny iskolai fordulójának napján tanítási szünetet kapnak. (4) Országos versenyen azok a növendékek vehetnek részt, akik az iskolai válogató versenyen erre a jogot megszerezték. Ha az országos versenyt nem előzi meg iskolai válogató verseny, akkor a részvétel jogáról – meghallgatás után – a tanszak tanárai és a művészeti igazgatóhelyettes – szótöbbséggel – döntenek. (5) A tanulmányi versenyek költségeit minden évben be kell tervezni a költségvetésbe. Amennyiben a költségvetési keret nem fedezi a részvételi költséget, más forrásból kell finanszírozni ezt a fontos szakmai feladatot. (6) Országos versenyen való részvétel esetén a felkészítő tanár kérése és az osztályban tanító tanárok mérlegelése alapján minimum 3, maximum 5 nap engedélyezhető a felkészülésre, vagy a növendék a versenyt megelőző 1 hétben mentesíthető a számonkérés alól. (7) A tanulmányi versenyek megszervezését az általános igazgatóhelyettes és a művészeti igazgatóhelyettesek irányítják, de gyakorlati kivitelezői a szaktanárok.

33. § Tanulmányi kirándulások

(1) Az intézmény a diákok részére tanulmányi kirándulásokat szervez, melyeknek fő célja – a pedagógiai program célkitűzéseivel összhangban - hazánk tájainak és kulturális örökségének megismertetése. (2) A kirándulások az iskola munkaterve és a tanév rendje alapján szervezhetők. Az osztálykirándulás tervezetét írásban kell leadni az általános igazgatóhelyettesnek, engedélyezéséről az igazgató dönt. (3) A tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfőnöki tanmenetében kell tervezni. A tanulmányi kirándulások szervezésének szempontjai: • a szülőkkel szülői értekezleten kell egyeztetni a kirándulás szervezési kérdéseit, • költségkímélő megoldást kell választani, • a kirándulás várható költségeiről a szülőket az ellenőrző útján kell tájékoztatni és írásban nyilatkoztatni a költségek vállalásáról. (4) Ha a tanuló nem vesz részt a tanulmányi kiránduláson, akkor a párhuzamos osztály aznapi közismereti óráin kell részt vennie. (5) A fenntartó osztályonként és tanévenként 1 kirándulási nap költségeit finanszírozza az alábbiak szerint: - 20 fő alatti osztálylétszám esetén 1 kísérő tanár - 20 fő feletti osztálylétszám esetén 2 kísérő tanár. A nevelőtestület döntött a tanulmányi kirándulások – saját hatáskörben történő – kiegészítő finanszírozásáról, melynek fedezete az adott évi minőségi bérpótlék: - 20 fő alatti osztálylétszám esetén is biztosítunk 2 fő kísérő tanárt, - minden osztály tanévenként 2 kirándulási napot vehet igénybe.

34. § Egyéb programok, rendezvények szervezése

(1) Múzeum-, színház-, mozi-, kiállítás- és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségek vagy kisebb tanulócsoportok számára. Tanítási időben történő látogatásra az általános igazgatóhelyettes engedélye szükséges. (2) Az iskola tanulói közösségei (osztályközösségek, tagozatok, tanszakok stb.) egyéb rendezvényeket is szervezhetnek. Az egyéb jellegű rendezvények lebonyolításához akkor kell az intézmény vezetőjéhez fordulni, ha a tanulók az iskola helyiségeit igénybe kívánják venni, vagy ha a rendezvény időtartama érinti a tanítási időt.

35. § Tanfolyamok

Igény esetén az iskola tanfolyamokat indíthat a tanulók érdeklődésének és a felhasználók igényeinek függvényében. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kérheti a tanfolyamvezetőtől. A tanfolyamokon való részvételért félévenként előre térítési díjat kell fizetni. Részletfizetési kedvezményt egyéni kérelemre az iskola igazgatója adhat.

36. § A tanulók jogállása

(1) A tanulói jogviszony felvételi vizsga letétele vagy átvétel útján történhet. A tanulói jogviszony létesítéséről, a felvételről és az átvételről az iskola igazgatója dönt. A közoktatási törvény szabályozza a tanulói jogviszony keletkezését, megszűnését és a tanulói jogviszonyból következő jogokat és kötelességeket. (2) Az iskola a tanulói jogviszony létesítését felvételi követelmények teljesítéséhez köti. (4.sz.melléklet)

(3) Azonos típusú közoktatási intézményből való átvétel esetén a tanulónak különbözeti vizsgát kell tennie. (4) Az intézményben lefolytatandó állami vizsgákat, a szakmai és az érettségi vizsgát a kerettantervre épülő központi vizsgakövetelmények szerint kell megtartani. Az állami vizsgák megszervezését, értékelését, lebonyolítási és ügyviteli rendjét a szakmai és érettségi vizsgaszabályzatok határozzák meg.

A tanuló távolmaradásának igazolása 37. § (1) A tanuló köteles részt venni a tanítási órákon és a választott tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az iskola hivatalos rendezvényein. A tankötelezettség szabályainak értelmében a tanulóknak betegség és egyéb ok miatti hiányzásukról (orvosi) igazolást kell hozniuk. (2) Jelentős családi esemény miatt a tanuló hiányzásáról tanévenként három tanítási napig szülői igazolást lehet az ellenőrzőbe bejegyezni. A hiányzás miatti tanulmányi elmaradást pótolni kell. (3) A szülő előre tudott jelentős családi esemény bekövetkezésekor írásban előzetesen gyermeke távolmaradását kérheti. Az engedély megadásáról tanévenként 3 napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt, a tanuló tanulmányi előmenetele, magatartása, addigi mulasztásai alapján. Az engedélyezett távollét alatti tanulmányi elmaradást a tanulónak pótolnia kell az osztályfőnök által megszabott határidőig. (4) A tanuló tanítási óráról való késését és hiányzását a pedagógus az osztálynaplóba jegyzi be. A mulasztott órák heti összesítése után a hiányzások szülői és orvosi indoklását az osztályfőnök ellenőrzi, és ennek függvényében igazolja a mulasztást. (5) A mulasztásokat igazoltnak kell tekinteni, ha a tanuló előzetesen engedélyt kapott a távolmaradásra, vagy azt hitelt érdemlően igazolja. (6) Igazolatlan az a hiányzás, melynek indoklását az osztályfőnök hitelt érdemlő bizonyítás hiányában – nem fogadja el. A 20 percnél többet igazolatlanul késő tanuló igazolatlan hiányzónak számít. (7) Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésére az osztályfőnök az ifjúságvédelmi felelőssel együtt jár el. (8) A hiányzásokra vonatkozó szabályokat a Házirend részletesen szabályozza.

A tanulók elismerése 38. § (1) Az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza azt a tanulót, ill. tanulóközösséget, aki, ill. amely kiemelkedő tanulmányi, közösségi munkát végez, kiemelkedő szakmai teljesítményével öregbíti az iskola hírnevét. (2) A jutalmak odaítéléséről a szaktanár, az osztályfőnök, ill. az igazgató dönt, figyelembe véve a tantestület és a diákönkormányzat véleményét. Az elismerés részletes szabályait a Házirend tartalmazza.

39. § A tanulók fegyelmezése

(1) Az a tanuló, aki a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeit kisebb mértékben megszegi, elhanyagolja, fegyelmező intézkedésben részesül: szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetés, írásbeli intés, megbízatás visszavonása. (2) Az a tanuló, aki a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeit súlyosan megszegi, fegyelmi megrovásban, szigorú megrovásban részesül (szaktanári, osztályfőnöki)

40. § Fegyelmi büntetések

(1) Az a tanuló, aki a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, – fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal – fegyelmi büntetésben részesül: igazgatói megrovás, igazgatói szigorú megrovás, tanköteles tanuló esetében áthelyezés másik iskolába, eltiltás az adott tanév folytatásától, kizárás az iskolából. (2) A fegyelmi eljárás lefolytatására és a fegyelmi büntetés kiszabására a nevelőtestület megbízásából a Fegyelmi Bizottság jogosult. A felelősségre vonás eljárásmódjára nézve a közoktatási törvény rendelkezései az irányadók.

41. § A tanulók kártérítési felelőssége (1) Ha a tanuló az intézménynek- felróható magatartása révén - kárt okoz, a kárt meg kell térítenie. (2) A kártérítés mértéke: a.) gondatlan károkozásnál a kötelező legkisebb munkabér egy havi összegének 50 %-át, b.) szándékos károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér öt havi összegét nem haladhatja meg.

42. § Vagyoni jog

(1) A szervezett iskolai tanórákon készített, alkotott munkák az iskola tulajdonát képezik. Az iskola legalább öt évig köteles archiválni a szaktanárok által kiválogatott munkákat. A volt tanuló az archivált munkákat öt év után igényelheti, vagy az iskolának ajándékozhatja. (2) A tanuló minden munkáját dokumentálhatja, fényképet készíthet róla, amelyhez az iskola szakmai segítséget és eszközöket biztosít. (3) Ha az iskola értékesíti a tanuló által készített tárgyat, azt csak a tanuló, ill. volt tanuló írásos beleegyezésével teheti, és akkor a bevételből a tanulót az általa hozzáadott értékkel arányos juttatás, részesedés illeti meg. A bevételt az iskola alapítványa kezeli.

43. § Az intézményre vonatkozó szabályok (1) Az intézmény főbejárata mellett a nemzeti és az európai uniós zászlót, a tantermekben a Magyar Köztársaság címerét kell elhelyezni. (2) Az intézmény teljes területén, az épületekben és az udvaron tartózkodó minden személy köteles: • a közösségi tulajdont védeni, • a berendezéseket rendeltetésszerűen használni,

• az iskola rendjét és tisztaságát megőrizni, • az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni, • a tűz- és balesetvédelmi előírások szerint eljárni, • a munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani. (3) Az intézményi és személyi vagyonvédelem miatt az épület bejárati ajtaját a portás nyitvatartási időn kívül köteles zárva tartani. Vagyonvédelmi okokból ugyancsak zárva kell tartani nyitvatartási idő alatt is az üresen hagyott műhelyeket. A zárak használhatóságáról való gondoskodás a gondnok feladata. A bezárt termek kulcsát az épület portájára kell leadni. (4) A műhelyeket a tanítási órát tartó szaktanár vagy az általa megbízott tanuló nyitja és zárja. A tantermek zárását az épület nyitvatartási ideje után a portás ellenőrzi, az elektromos berendezések áramtalanításával együtt. (5) Az iskola területén – a tagozati hirdetőtáblákon – csak az oktatással kapcsolatos hirdetmények jelenhetnek meg. A bejárati ajtók közötti hirdetési felületen csak az iskola igazgatójának engedélyével lehet hirdetéseket elhelyezni.

44. § A látogatás rendje

Idegenek az épületbe csak az ügyeletes portás kellő tájékozódása után léphetnek be. A látogató köteles megnevezni a látogatott személyt vagy jövetele célját, és az épületben tartózkodás várható időtartamát. A meghívott vendégek és az előzetesen bejelentett látogatók érkezéséről a portás telefonon értesíti a vendéglátót.

45. § A helyiségek, eszközök bérbeadási rendje

(1) A közoktatási intézmény bevételszerzés céljából kihasználatlan kapacitását bérbeadás útján is hasznosíthatja. (2) Az intézmény helyiségeinek, létesítményeinek, berendezéseinek bérbeadásáról, ha az nem veszélyezteti az alapfeladatok ellátását – a gazdasági vezető javaslatára, az érintett közösségek véleményének kikérésével –, az intézményvezető dönt. (3) Az intézmény bérleti szerződéseiben ki kell kötni, hogy azok évente felülvizsgálhatók, az

intézmény változó feladatainak végrehajtása érdekében.

46. § A helyiségek és berendezésük használati rendje

(1) az alkalmazottak az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási időben rendeltetésszerűen használhatják. Ha intézményi alkalmazottak nyitvatartási időn túlmenően igénybe kívánják venni az iskola helyiségeit, ezt az intézményvezetőtől írásban kell kérvényezniük a használat céljának és időpontjának megjelölésével. (2) Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszerelési eszközeit a helyiségleltár szerint kell megőrizni. Bútorok (székek, padok) másik helyiségbe való átvitele a terem felelősének engedélyéhez kötött. A szaktantermek felszerelési tárgyainak használata, elektronikus berendezések üzemeltetése, stb. csak a használati utasítás betartásával engedélyezett. (2) Az intézmény berendezéseit, gépeit csak engedéllyel, saját használatra, intézményi feladatok ellátása céljából lehet kivinni írásbeli engedély alapján. A kölcsönkérő alkalmazottnak a tárgy átvételéről és az anyagi felelősségről elismervényt kell aláírni. A kiviteli engedély csak az igazgató aláírásával érvényes. Az engedélyen fel kell tüntetni a kölcsönzési határidőt.

47. § Karbantartás és kártérítés

(1) A tantermek, műhelyek, tornaterem és más helyiségek balesetmentes használhatóságáért és az azokban elhelyezett eszközök megóvásáért, karbantartásáért az órát tartó tanár és a gondnok felel. (2) Az eszközök, berendezések meghibásodását az órát tartó tanár köteles a gazdasági vezető tudomására hozni. A hibás eszközöket le kell adni a gondnoknak a hiba megjelölésével. Újbóli használatbavételről a gondnok ad tájékoztatást.

(3) Az intézményben, annak felszerelésében és a berendezési tárgyaiban okozott kárt a károkozónak meg kell térítenie.

48. § A hagyományápolás

(1) Az intézmény hagyományainak tiszteletben tartása, ápolása, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége. (2) Az intézményi szintű ünnepélyek és nemzeti ünnepek: - tanévnyitó ünnepély - október 23. – az 1956-os forradalom és szabadságharc ünnepe - szalagavató - ballagás, - tanévzáró ünnepély - október 6. – Megemlékezés az Aradi vértanúkról - március 15. – az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ünnepe - február 25. – A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja - április 16. – A Holocaust áldozatainak emléknapja - karácsonyi koncert - a legjobb vizsgázók hangversenye (félévkor, év végén) - a képző- és iparművészeti tagozat évzáró kiállítása - nőnap

(3) az osztályközösségekben tartott megemlékezések: karácsony, az osztályok saját ünnepei (4)Tanulmányi versenyek és vetélkedők:

iskolai, megyei, országos közismereti és szakmai tanulmányi versenyek. (5) az iskola hagyományos szórakoztató rendezvényei: - a 9. osztályosok bemutatkozása (Csitri-csutri) - diáknap - kézműves nap - farsang (6) egyéb hagyományos rendezvények: -

országos versenyeken szereplés előtt iskolai koncert, kiállítás

-

volt növendékek, volt és jelenlegi tanárok koncertjei, kiállításai

-

a Bíró Anita – díjat elnyert növendék kiállítása

-

iskolai rajzverseny a képző- és iparművészeti tagozat minden tanulójának

a Vas és Zala megyei zeneiskolások országos versenyei regionális válogatóinak megrendezése -

a tagozatok alapításának 10 évenkénti megünneplése

-

zenei osztályok, tanszakok bemutatkozó koncertjei

- országos hírű előadók meghívása előadások és bemutatók tartására (népzenei, zenetörténeti, művészettörténeti stb.) (7) Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatban fontos, hogy a szakmai igényességet és összetartozást erősítse. A végzett növendékek számára később is támaszt nyújtson az iskola, s a legjobb növendékeit visszahívja tanítani.

49. § Az intézmény bélyegzőinek lenyomata: körbélyegző: Művészeti Szakközépiskola 9700 Szombathely, Paragvári u.77. OM- azonosító:036734

hosszú bélyegző: Művészeti Szakközépiskola 9700 Szombathely, Paragvári u. 77. OM- azonosító:036734

számlaszámos bélyegző: Művészeti Szakközépiskola 9700 Szombathely, Paragvári u. 77. OTP 11747006-15420428

érettségi vizsgabizottsági bélyegző: Művészeti Szakközépiskola mellett működő Érettségi Vizsga Vizsgabizottsága Szombathely

szakmai vizsgabizottsági bélyegző: Művészeti Szakközépiskola mellett működő szakmai vizsgabizottság Szombathely

50. § Az egészségügyi felügyelet és ellátás rendje, a tanuló és gyermekbalesetekkel, rendkívüli eseményekkel kapcsolatos feladatok

(1) A szorgalmi időszak alatt a fenntartó által kijelölt intézményben, a fenntartó által foglalkoztatott iskolaorvos végzi az iskola tanulóinak szűrővizsgálatát. Az iskolaorvos az általánosítható tapasztalatokról rendszeresen tájékoztatja az iskolavezetést. (2) Az iskola alapvető gyógyszereket a gazdasági hivatalban, a portán és a tanári szobában tárol. (3) Elsősegélynyújtó felszerelés az iskola következő helyiségeiben található: -

testnevelő tanári szoba

-

gazdasági hivatal

-

tanári szoba

-

szakmai műhelyek

(4) Üzemorvosi ellátás és annak rendje: A foglalkozás-egészségügyi orvosi vizsgálatokon részvételi kötelezettség minden közalkalmazott számára a törvény előírásainak megfelelően történik. (5) Az intézmény Munkavédelmi és Tűzvédelmi Szabályzata tartalmazza azokat a követelményeket, amelyek betartása a biztonság érdekében elengedhetetlen. A fenti szabályzatokat és az iskola házirendjét a tanév első osztályfőnöki óráján az osztályfőnökök megismertetik a tanulókkal. A műhelyek használatára vonatkozó előírásokról a tanév első szakmai gyakorlati óráján a művésztanárok adnak tájékoztatást. (6) Tanuló és gyermekbalesetekkel összefüggő feladatok: • Iskolánkban a tanulók csak szaktanári felügyelet mellett használhatják az oktatás- technikai eszközöket. • Az eszközök működésével kapcsolatos munkavédelmi előírásokra ki kell oktatni a tanulókat. • A tanuló- és gyermekbaleseteket nyilvántartjuk. • A három napon túl gyógyuló sérülést okozó baleseteket haladéktalanul kivizsgáljuk. • A súlyos balesetet telefonon azonnal jelezzük a fenntartónak. • A balesetet szenvedett tanuló ellátásához mentőt hívunk, értesítjük a szülőt is. • A balesetet követően megtesszük a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére. (7) A bombariadó, rendkívüli esemény esetén szükséges teendők: Bombariadó elrendelése szükségessé válhat:

• robbanóanyagnak, robbanó szerkezetnek az iskolában történő elhelyezésére vonatkozó bejelentés nyomán; • vélt vagy valós robbanóanyagnak vagy robbanó szerkezetnek az iskolában vagy az iskola épületének a környezetében való megtalálása, előfordulása esetén Teendők: A robbanásveszélyre vonatkozó jelzés vétele pillanatában a jelzést fogadó tájékoztatja az intézményben tartózkodó munkahelyi vezetőt, aki átveszi az irányítást és intézkedik: • az épületben tartózkodók riasztásáról • az épület gyors, tervszerű kiürítéséről, elhagyásáról • a rendőrség értesítéséről • a fenntartó tájékoztatásáról. Bombariadó elrendelése esetén az iskolában: • mindennemű munkatevékenységet be kell fejezni, • a kiürítési tervnek megfelelően kell a tanulói csoportoknak az órát vezető tanár felügyelete mellett a szabadba vonulnia, • az órát nem tartó pedagógusok segítenek a levonulás irányításában, • a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottaknak vagy bármely okból az iskolában tartózkodó személyeknek is el kell hagyniuk az iskola épületét, • a tanulók vigyék magukkal közvetlen környezetükben lévő személyes irataikat, eszközeiket, felszerelésüket, a szaktanárok, osztályfőnökök az osztálynaplókat; • az iskola épületétől távol, a lakótelep házai közötti szabad térségben kell osztályonként gyülekezni, a csoportok felügyeletét ellátó tanárok kötelesek a létszámot ellenőrizni, a hiányzókat összeírni és jelenteni az iskola vezetőségének; • tartózkodni kell a pánikhangulat kialakulásától, • öntevékenyen az iskola egyetlen dolgozója, tanulója sem foghat hozzá az épület átvizsgálásához, a robbanóanyag vagy szerkezet felkutatásához, arra csak a rendőrség szakemberei hivatottak; • a rendőrségi szakemberek munkájához a lehetőségeket biztosítani kell, • a riadó megszüntetése után az iskolai órarend szerint folytatjuk a munkát, a bombariadó miatt kiesett munkaidőt, tanítási időt munkaszüneti napon pótolni kell. Érettségi vizsgák, szakmai vizsgák során elrendelt bombariadó esetén:

• az írásbeli vizsgákat megszakítjuk, felfüggesztjük, tartalék helyszínen – a Váci Mihály Utcai Általános Iskolában – folytatható a vizsgáztatás; • szóbeli vizsgák során a vizsgáztatást felfüggesztjük, a vizsgateremben felkészülő és az éppen vizsgázó jelöltek a vizsgabizottság tagjainak felügyelete mellett átvonulnak a Váci Mihály Utcai Általános Iskola kijelölt, alkalmas helyiségébe, és ott folytatódhat a szóbeli vizsgáztatás. • Rendkívüli esemény – minden olyan esemény, amelynek bekövetkezését előre nem lehet látni – idején az intézkedések sorozata ugyanaz, mint bombariadó esetén. Elsődleges szempont minden rendkívüli esetben a tanulók és az iskola dolgozói testi épségének védelme.

51. § A testi nevelés és a gyógytestnevelés rendje (1) A tanulók hetente, az órarendben meghatározott számú testnevelés órán vesznek részt. (2) Az egészséges tanulókat testnevelés órán való részvétel alól csak az iskolaorvos mentheti fel. A felmentést a tanuló köteles a testnevelő tanárnak átadni. Az iskolaorvos könnyített vagy gyógytestnevelési foglalkozást is előírhat. (3) A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz ugyan az órarendi testnevelés órákon, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat – az orvosi mentesítésnek megfelelően – nem kell végrehajtania. (4) Az iskolaorvos gyógytestnevelési foglalkozásokra utalhat. A gyógytestnevelési órákat szakképzett gyógytestnevelő tanár vezeti, ahol az érintett tanulók számára szükséges speciális gyakorlatokat kell elvégezni. A gyógytestnevelési ellátás és a gyógyúszás kötelező egészségvédő alapellátás a rászoruló tanulók részére. (5) Az iskolaorvos és/vagy az iskolavédőnő a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében az élvezeti szerek káros hatásairól (dohányzás, droghasználat, alkoholfogyasztás)

osztályfőnöki órán, illetve igény szerint – felvilágosító előadásokat tart. (6) A mindennapi testnevelést az iskola úgy biztosítja, hogy igénybe veszi a fenntartó által biztosított uszodai órákat, valamint a tömegsport órák keretében mozgási lehetőséget biztosít a tanulóknak. (7) Az iskolai sportkör munkájába minden tanuló bekapcsolódhat. A sportkör munkáját a testnevelő segíti. A szakosztályok foglalkozásaikat tanítási napokon a tanítás után, saját szabályzatuknak megfelelő módon és időben tartják. Az iskolai sportkör működési rendjét a 20.sz melléklet szabályozza.

52. § A nevelőmunka belső ellenőrzésének rendje:

a, igazgató • pedagógiai dokumentumok • óralátogatás, különös tekintettel a 9. osztályok és az idegen nyelvi, magyar nyelv és irodalom órák • pályázatok

b, általános igazgatóhelyettes • tanügy-igazgatási adminisztráció • óralátogatás, különös tekintettel - közismereti órák (történelem) • osztályfőnöki munkaközösség c, művészeti igazgatóhelyettes / képző-és iparművészeti tagozat • képző-és iparművészeti tanszakok • szakmai pályázatok • versenyek

• külső kapcsolatok • kiállítások a városi és megyei intézményekben d, művészeti igazgatóhelyettes / zeneművészeti tagozat • zeneművészeti tanszakok • szakmai pályázatok • versenyek • külső kapcsolatok • hangversenyek a városi és megyei intézményekben

53. § A tankönyvellátás rendje

Iskolánk pedagógiai munkájához a tankönyveket az Oktatási Minisztérium által jóváhagyott tankönyvlistáról választjuk ki. A tankönyvek kiválasztását a tankönyvfelelős egyezteti a szaktanárokkal. A tanárok döntésére bízzuk (megfelelő értékhatárt betartva), hogy mely tankönyvből kívánnak tanítani. Az összeállított listáról kikérjük a szülői szervezet véleményét.

A választás elsődleges szempontjai: - A könyvek legyenek a kerettantervvel és a helyi tantervvel kompatibilisek. - A tanulók és tanárok egyaránt jól tudják használni, feleljen meg a tanulók életkori fejlettségének. - A teljes képzési időre rendelkezésre álljanak. - Szakmailag kifogástalanok legyenek. - Minél több képességfejlesztő gyakorló feladatot tartalmazzanak. - Legyenek esztétikusak, vizuális anyaguk (ábrák, képek stb.) segítse a megértést és érdekes legyen.

- Tartós használatra alkalmasak legyenek.

A tankönyvvásárt a tankönyvfelelős szervezi az igazgató irányításával. Az egyes osztályokban alkalmazott tankönyvek, taneszközök listáját a felvételi eljárás megkezdése előtt közzé tesszük az iskolában. A tankönyvfelelős minden tanévben, február 15- éig, valamint a 9. osztályosok beíratásakor felméri a tanulói igényeket, az iskolai tankönyvvásárt a tanév első tanítási napján tartjuk. Az iskolai könyvtár részére is vásárolunk tankönyveket, amelyeket a növendékek tartós használatra kölcsönözhetnek. A kölcsönzésre a tanév elején, a visszaadásra a tanév végén kerül sor, kivéve az érettségi tárgyak tankönyveit. Amennyiben a szülő és a tanuló úgy dönt, hogy szeretné megtartani a kölcsön kapott könyveket, az alábbi térítést köteles megfizetni: - 1 év használat után a beszerzési ár 70 %-át - 2 év használat után a beszerzési ár 50 %át. Négy év használat után a tankönyvet vissza kell adni a könyvtár állományába (a megadott időpontra). A megjelenő legújabb tankönyvekből 1 példányt beszerzünk, hogy a tanárok és diákok tájékozódhassanak a tankönyvválasztást illetően. A tankönyvtámogatást a törvénynek megfelelően a fenntartó és a Házirend szabályozza.

Tankönyvellátási szabályzat A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről, a 23/2004 (VIII. 27.) OM rendelet, ill. a tankönyvpiac rendjéről szóló XXXII. Törvény 8.§ alapján

Általános rendelkezések: Az iskolai tankönyvellátás rendjét a nevelőtestület az alábbiakban szabályozza: - Az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában közreműködik az osztályfőnök, a tanári munkaközösségek, a tankönyvfelelős, ifjúságvédelmi felelős, gazdasági vezető, könyvtáros - A tanári munkaközösségek egyeztetik a megrendelendő tankönyvek listáját, az igazgató és a tankönyvfelelős együtt készíti el a tankönyvrendelést. (A pedagógus tankönyvválasztási jogosultságait, kötelezettségeit az 1993. évi LXXIX tv. 19§ (2)-(3) bekezdés részletezi.)

- A tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola igazgatója beszerzi a szülői szervezet és a DÖK véleményét. -

Az iskolai tankönyvfelelős megbízási módja: szerződés

- Az iskola tankönyvellátási szerződést köt minden olyan tankönyv-forgalmazóval, amely közreműködik a tankönyvellátással kapcsolatos feladatokban. - A tankönyvtámogatás 25%-át könyvtári beszerzésre fordítjuk (kötelező olvasmányok, példatárak, tankönyvek, térképek stb.).

Törvényi szabályozás szerint a normatív támogatásra jogosultak köre: • tartósan beteg, • testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos; • pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott, • három- vagy többgyerekes családban él, • nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult, • rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül.

- A jogosultság igazolásának módja: minden tanév végén kiosztott igénylőlap kitöltésével augusztus 25-éig, az igénylőlapokhoz csatolni kell vagy a családi pótlékot igazoló postai szelvényt, utalványt, bérjegyzéket, vagy szakorvosi igazolást, sajátos nevelési igényű tanuló esetén szakvéleményt, GYVK-ról szóló határozatot, amennyiben a legidősebb testvér, testvérek felsőoktatási intézményben tanulnak, szóbeli egyeztetés után a családi pótlék igazolást, a nagyobb testvérektől iskolalátogatási igazolást kell bemutatni. A szülőnek, nagykorú tanulónak a változásról, a jogosultság megszűnéséről az iskolát tájékoztatni kell, ez az igénylőlapon szerepel, ezt aláírásával tudomásul vette. - A könyvtári kölcsönzéssel biztosított tankönyveket a tanuló használat után (miután a helyi tanterv alapján a felkészítés az adott tantárgyból befejeződött, ill. érettségi vizsgája után) a könyvtári állományba visszaszolgáltatja. - Mindezekről a tanulókat és a diákokat folyamatosan tájékoztatni kell: beiratkozáskor, a kilencedikesek összevont szülői értekezletén, a faliújságon és a kiosztott házirendben.

Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatai a tanév során:

Szeptember: Feladatok: - A normatív jogosultság megállapítása, ellenőrzése és záradékolása. - A tankönyvek kiosztása - A kölcsönzött könyvek könyvtári állományba vétele Felelősök: tankönyvfelelős, könyvtáros, ifjúságvédelmi felelős, igazgató

November 15-éig: Feladatok: -

Felmérés a következő tanév normatív támogatást igénylőkre

Az adatlapot le kell adni, és be kell mutatni a kedvezményre jogosultság igazoló dokumentumait. Felelősök: -

Osztályfőnökök, ifjúságvédelmi felelős, igazgató

November 30-áig: Feladatok: -

A normatív igénylések összesítése

-

A szülői szervezet és a DÖK tájékoztatása

-

Az önkormányzat tájékoztatása

-

Egyéb támogatási igények jelzése

Felelősök: ifjúságvédelmi felelős, igazgató

December 15-éig:

Feladatok: -

Visszajelzés a szülőnek, nagykorú tanulónak a támogatás módjáról

Felelősök: ifjúságvédelmi felelős, igazgató

Február-15-éig: Feladatok: - Tankönyvrendelés nyilvánossá tétele, egyéni megrendelőlapok kiosztása, összegyűjtése, összesítése -

Tankönyvrendelés

Felelősök: tankönyvfelelős, osztályfőnökök, igazgató

Június 15-éig: Feladatok: -

Kölcsönözhető könyvek és kötelező olvasmányok nyilvánossá tétele.

-

A visszahozott ingyenes könyvtári könyvek állományba vétele, rendszerezése

-

A visszaajándékozott tankönyvek állományba vétele, rendszerezése.

-

A következő tanév igénylőlapjainak (tájékoztatóval) kiosztása

Felelősök: szaktanárok, tankönyvfelelős, ifjúságvédelmi felelős, igazgató

54. § Az érettségi vizsgatantárgyra történő felkészülés szintjének megválasztása

A 10. évfolyamra járó növendékek február végéig jelentkezhetnek érettségi felkészítésre. Az osztályfőnök összegyűjti az igényeket (tantárgyak és érettségi szint), az iskola igazgatója (a nevelőtestület és a szülői szervezet véleményének kikérésével) a tanév befejezéséig dönt az

érettségi felkészítésről. A 12. évfolyamon az érettségire jelentkezés időpontjáig van lehetősége a tanulóknak, hogy változtassanak érettségi tárgyat és érettségi szintet. Iskolánk emelt szintű érettségire felkészítést biztosít művészettörténet és népzene tárgyakból a zeneművészeti tagozaton; földünk és környezetünk és népművészet tárgyakból a képző- és iparművészeti tagozaton. Középszintű érettségire felkészítést (az ún. 5. tantárgy) a képző- és iparművészeti tagozaton ábrázoló geometriából, fizikából, földünk és környezetünkből, népművészetből; a zeneművészeti tagozaton földünk és környezetünkből, művészettörténetből és népzenéből tartunk.

55. § Záró rendelkezések

(1) Jelen szabályzat a fenntartó jóváhagyása napján lép hatályba. (2) Az SZMSZ hatályos mindaddig, amíg annak felülvizsgálatát nem kezdeményezi: - az iskola igazgatója - a nevelőtestület nagyobb csoportja (legalább 20 fő) - a szülői szervezet - az iskola fenntartója

(3) Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletei a következők:

1.sz.melléklet: Az intézmény képzési formái 2.sz.melléklet: Az intézmény vezetési szerkezete 3.sz.melléklet: Az intézmény házirendje 4.sz.melléklet: Érettségi vizsga, egyéb vizsgák 5.sz.melléklet: A könyvtár SZMSZ - e és mellékletei 6.sz.melléklet: Hangszerkölcsönzési és hangszerhasználati szabályzat 7.sz.melléklet: A vezető-helyettesek munkaköri leírása 8.sz.melléklet: Ügyviteli és iratkezelési szabályzat 9.sz.melléklet: Szülői Munkaközösség Működési Szabályzata

10.sz.melléklet: Bizonylati szabályzat 11.sz.melléklet: Pénzkezelési szabályzat 12.sz.melléklet: Leltározási szabályzat 13.sz.melléklet: Selejtezési szabályzat 14.sz.melléklet: Számviteli politika 15.sz.melléklet: Ügyrend 16.sz.melléklet: Számlarend 17.sz.melléklet: Munkaköri leírások 18.sz.melléklet: A diákönkormányzat működési rendje 19.sz. melléklet: Költségvetési ellenőrzés 20. sz. melléklet: Az ISK Működési Szabályzata 21. sz melléklet: Esélyegyenlőségi terv 22. sz. melléklet Titoktartási szabályzat

Az SZMSZ az alábbi törvényi és egyéb rendelkezéseken alapul:

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.) 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet A 138/1992.(X. 8.) Kormányrendelet A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény és az ezt módosító 2004. évi XVII. tv. 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi C. törvény

2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól Az államháztartás szóló 1992. évi XXXVIII. Törvény A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény - a Munka Törvénykönyvével (1992. évi XXII. törvény) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény

1999. évi XLII. tv. 4.§ (7) nemdohányzók védelme

1997. évi XXXI. törvény a gyermekvédelemről és a gyámügyi igazgatásról

15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről

149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról

26/1997.(IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásáról

89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról

27/1995. (VII. 25.) NM rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról

277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről

Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatának rendeletei:

29/2004.(VI. 30.) sz. rendelet Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról

13/1993. (IV. 29.) sz. rendelet a szociális igazgatásról, a gyermekek védelméről és az egyes szociális ellátási formák szabályairól

39/1995. (XI. 23.) sz. rendelet a nevelési-oktatási intézményekben fizetendő tandíjak és térítési díjak rendszerének szabályairól.

27/2007. (XI. 29.) sz. rendelet Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlésének Szervezeti és Működési Szabályzatáról.

Szombathely, 2009. augusztus 24.

Vízkeleti Julianna igazgató

A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT tervezetét a Közalkalmazotti Tanács véleményezte 2009. augusztus 25 - én.

Szombathely, 2009. augusztus 25.

……………………………… K.T. elnök

A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT tervezetét a Szülők Közössége véleményezte és a 11/1994. MKM rendelet 8. §-a alapján egyetértését adja 2009. augusztus 25 - én .

Szombathely, 2009. augusztus 25.

………………………………………… Sz.K. elnöke

A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT tervezetét a Diákönkormányzat véleményezte, és a 11/1994. MKM rendelet 4. §-a alapján egyetértését adja 2009. augusztus 26 - án .

Szombathely, 2009. augusztus 26.

…………………………………. Diákönkormányzat elnöke

A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATOT a nevelőtestület 2009. augusztus 27-én elfogadta.

Szombathely, 2009. augusztus 27.

………………………………….. igazgató

Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata nevében a Művészeti Szakközépiskola SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁT jóváhagyom.

Szombathely, 2009. október 28. polgármester

……………………………