Szervezeti és Működési Szabályzat. Budapest XIV. Kerületi Széchenyi István Általános Iskola 1147 Budapest, Telepes utca 32. OM azonosító:

Budapest XIV. Kerületi Széchenyi István Általános Iskola 1147 Budapest, Telepes utca 32. OM azonosító: 035057

Szervezeti és Működési Szabályzat

Budapest, 2013. december 13.

A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA

1.

A Budapest XIV. Kerületi Széchenyi István Általános Iskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület 2013. év december 13. napján fogadta el.

2.

Az szervezeti és működési szabályzatot elfogadása előtt a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezte:  az iskolai diák-önkormányzat,  az iskolai szülői szervezet,  az intézményi tanács,  az iskola fenntartója.

3.

A szervezeti és működési szabályzat, valamint az egyéb intézményi belső szabályzatok (igazgatói utasítások) előírásai minden, az intézménnyel jogviszonyban álló személyre nézve kötelezőek.

Az intézmény székhelye szerinti megye neve: Budapest Tankerület megnevezése: KLIK Budapesti XIV. Tankerülete OM azonosító: 035057 Budapest XIV. Kerületi Széchenyi István Általános Iskola szakmai alapdokumentuma A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. § (3) bekezdése szerinti tartalommal, figyelemmel a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 123. § (1) bekezdésében leírtakra, az alábbi szakmai alapdokumentumot adom ki: A köznevelési intézmény 1. Megnevezései 1.1. Hivatalos neve: Budapest XIV. Kerületi Széchenyi István Általános Iskola 2. Feladatellátási helyei 2.1. Székhelye: 1147 Budapest, Telepes utca 32. 3. Alapító és a fenntartó neve és székhelye 3.1. Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma 3.2. Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere 3.3. Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3. 3.4. Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 3.5. Fenntartó székhelye: 1051 Budapest, Nádor utca 32. 4. Típusa: általános iskola 5. OM azonosító: 035057 6. Köznevelési és egyéb alapfeladata 6.1. 1147 Budapest, Telepes utca 32. 6.1.1. általános iskolai nevelés-oktatás 6.1.1.1. nappali rendszerű iskolai oktatás 6.1.1.2. alsó tagozat, felső tagozat 6.1.1.3. 1-8. évfolyamok 6.1.1.4. sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (érzékszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődészavarral küzdők) 6.1.1.5. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása keretében az érzékszervi fogyatékok közül a hallássérült tanulók nevelése-oktatása. 6.1.2. iskola maximális létszáma: 624 fő 6.1.3. iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel 7. A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés és használat joga 7.1. 1147 Budapest, Telepes utca 32. 7.1.1. Helyrajzi száma: 31122 7.1.2. Hasznos alapterülete: bruttó 3011 nm

7.1.3. Intézmény jogköre: ingyenes használati jog 7.1.4. KLIK jogköre: ingyenes használati jog 7.1.5. Működtető neve: Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata 7.1.6. Működtető székhelye: 1145 Budapest, Pétervárad utca 2. 8. Vállalkozási tevékenységet nem folytathat.

1-

AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA

1.1.

Az iskola szervezete

Az intézmény szervezeti és működési egységeinek meghatározásánál a legfontosabb alapelv: feladataink zavartalan ellátása a helyi adottságoknak és igényeknek megfelelően minél magasabb színvonalon, racionális és gazdaságos működtetéssel. Az iskola egyszemélyi felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása az intézmény alapító okiratában megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az intézményvezető feladatkörébe tartozik különösen: - A pedagógiai, szakmai munka irányítása - Munkáltatói jogkör gyakorlása - Képviseleti jogkör gyakorlása - Tanügy-igazgatási feladatok ellátása - A gazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátása - Kapcsolatok Az intézményvezető felelős: - Az intézmény szakszerű és törvényes működéséért - A nevelőtestület és az alkalmazotti közösség vezetéséért - A nevelőmunka irányításáért és ellenőrzéséért - A nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért - A feladatellátás színvonaláért, pedagógiai tevékenységéért, az elfogadott pedagógiai program reális megvalósításáért - Az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének működéséért - A tanulók érdekeinek elsőbbségéért - A gyermek és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért - A tanulói balesetek megelőzéséért - A tanulók egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért - A nevelő és oktat munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért - A munka és tűzvédelmi rendelkezések betartásáért - A munkavállalói és érdekvédelmi szervekkel, a szülői közösségekkel és a diákönkormányzattal való együttműködésért - A takarékos és ésszerű gazdálkodásért, az éves költségvetés megtervezéséért és betartásáért - Az iskola működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért - Az intézmény vagyonáért - Az intézményi dokumentumok, szabályzatok elkészítéséért és azok folyamatos aktualizálásáért, elfogadtatásáért Az igazgatót akadályoztatása esetén - az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatásköre kivételével, teljes felelősséggel az alsós vagy felsős igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogköreként fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét. Az igazgató és az igazgatóhelyettesek egyidejű akadályoztatása esetén a helyettesítés az osztályfőnöki munkaközösség-vezető feladata. Mindhárom vezető, valamint az osztályfőnöki munkaközösség-vezető távolléte esetén a vezetőt, ha a helyettesítésre más nem kapott megbízást az alsós munkaközösség-vezető helyettesíti.

Igazgatóhelyettesek 1. Az igazgatóhelyettes(ek) megbízatása a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról szóló 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet előírásai szerint pályázati eljárás keretében történik. 2. Az igazgatóhelyettes(ek) és a más vezető beosztású dolgozó(k) munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik. Munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik. Az igazgatóság rendszeresen hetente egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az igazgatóság megbeszéléseit az igazgató vezeti. Iskolavezetőség Az iskolavezetőséget az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársai közé az alábbi vezető beosztású dolgozók tartoznak:  magasabb vezető beosztású: az igazgatóhelyettesek  szakmai munkaközösségek vezetői,  munkahelyen képviselettel rendelkező szakszervezeti titkár  a közalkalmazotti tanács elnöke  a diákönkormányzatot segítő pedagógus, Az iskola vezetősége, mint testület: konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Rendszeresen (általában havonta egyszer) megbeszéléseket tartanak, amelyről írásos emlékeztető készül. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. 1.2.

Az iskola szervezeti egységei

Az iskola szervezeti egységei: alsó tagozat, felső tagozat. A szervezeti egység élén az alábbi felelős beosztású vezető áll: Az iskola szervezeti egységei: alsó tagozat felső tagozat

A szervezeti egység élén az alábbi felelős beosztású vezető áll: igazgatóhelyettes igazgatóhelyettes

Igazgató

SZMK

Intézményi tanács

Alsós igazgatóhelyettes

DÖK segítő pedagógus

diákönkormányzat

közalkalmazottak

KAT elnök

Iskolatitkár Rendszergazda

Felsős igazgatóhelyettes

Szaktanárok Tanítók

Tanulósz. nevelők

Alsós mkv.

Osztályfőnöki mkv.

Szaktanárok

Humán mkv.

Napközis mkv.

Szaktanárok

Reál mkv.

Pedagógiai asszisztens

Szaktanárok

Angol mkv.

Fejlesztőpedagógusok

2. Belső kontrollrendszer A kontrollrendszer megfelelő működtetését a megfelelő kontrollkörnyezet kialakítása, a kontroll tevékenységek, a megfelelő információ és kommunikáció, valamint a monitoring tevékenység biztosítja. A belső kontrollrendszer működtetésének feladata:  Az elvárt etikai magatartás és értékrendszer kialakítása és érvényesítése  A vezetés elszámoltathatósága  A teljesítmény központúság  Az információk megfelelő mértékű, irányított kommunikációja  A koordináció és az informáltság célirányos növelése 2.1      

Az iskola belső ellenőrzési feladatai: biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és az egyéb belső szabályzataiban előírt) működését, segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését, az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről, tárja fel és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve előzze meg azt, szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.

2.2. A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei  A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult: o az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni, o az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni, o az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni, o az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni.  A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles: o az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni, o az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni, o az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével, o hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni. 3.3. Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei:  Az ellenőrzött dolgozó jogosult: o az ellenőrzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni, o az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez.  Az ellenőrzött dolgozó köteles:

o az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni, o a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni. 2.4. A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai:  Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni.  Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell.  Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri.  Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek: o a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét, o a hiányosságok megszüntetését újra ellenőriznie kell. A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik:  Igazgató: o ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek, o ellenőrzi az iskola összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási és ügyviteli és technikai jellegű munkáját, o ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását, o elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát, o összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves ellenőrzési tervet, o felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett.  Igazgatóhelyettes: o folyamatosan ellenőrzi a hozzá beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen: o a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét, o a pedagógusok munkavégzését, munkafelügyeletét, o a pedagógusok adminisztrációs munkáját, o a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét, o a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát.  Munkaközösség- vezetők: o folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelő-oktató munkáját, ennek során különösen, o a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket, o a nevelő és oktató munka eredményességét (tantárgyi eredménymérésekkel). Az igazgató egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős. 2.5. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során:  a pedagógusok munkafegyelme,  a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása,  a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága,  a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja,

 



a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon: o az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, o a tanítási óra felépítése és szervezése, o a tanítási órán alkalmazott módszerek, o a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, o az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, (A tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az iskola vezetősége határozza meg.) a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás.

2.6.. Az ellenőrzés módszerei:  információelemzés  intézkedések nyomon követése  aláírási jog gyakorlása  írásbeli vagy szóbeli beszámoltatás  helyszíni ellenőrzés  teljesítmény ellenőrzés Az ellenőrzésben résztvevők ellenőrzéssel kapcsolatos konkrét feladataikat a munkaköri leírás tartalmazza. A belső ellenőrzés éves ütemterv alapján történik, mely része az intézmény éves munkatervének. Az ellenőrzés eredményéről az érintettet tájékoztatni kell:  kedvező tapasztalatokról, amit elismerés követ  feltárt hiányosságokról, amit a megszüntetésre vonatkozó intézkedés, esetleg felelősségre vonás követ  vagy enyhe eltérés esetén a szabálytalanság megelőzése érdekében a feltételek biztosítása követ.

3. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják. Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az iskola igazgatója alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik. 3.1.

Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. Az iskolai alkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve (1992. évi XXII. törvény), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi törvény XXXIII., a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek) valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata rögzítik. Tagjai a pedagógus munkakörben foglalkoztatottakon kívül a nevelést-oktatást közvetlenül segítő kollégák: iskolatitkár, pedagógiai asszisztens, rendszergazda.

3.2.

A nevelők közösségei a.) A nevelőtestület A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja.

A nevelőtestület az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik. A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörei közül a szakmai munkaközösségre az alábbi jogot ruházza át: ▪ a tantárgyfelosztás előkészítése előtti véleményezési jogkörét A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörei közül a fegyelmi bizottságra az alábbi jogot ruházza át: ▪ a fegyelmi eljárás lefolytatását, érvényesítését A fegyelmi bizottság elnöke a jegyzőkönyv nevelőtestület elé tárásával tesz eleget beszámolási kötelezettségének. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: Tanévnyitó értekezlet Félévi értekezlet Tanévzáró értekezlet Nevelési értekezlet

Félévi és értekezlet

év

végi

Havi munkaértekezletek

Dönt az éves munkaterv elfogadásáról Az adott időszak eredményeiről számol be, s meghatározza a további feladatokat. Az adott időszak eredményeiről számol be, s meghatározza a további feladatokat. (előrevetítve a következő tanév feladatait is) Az éves munkatervben meghatározott pedagógiai témát dolgoz fel a nevelőtestület széles körű bevonásával (pl. bemutató órák, előadások, teammunkák értékelése). osztályozó Az osztályozó értekezletek feladata: a szöveges minősítéssel kapcsolatos feladatok meghatározása, a tantárgyi osztályzatok megállapítása és a magatartás, szorgalom elbírálása (Ktv. 70 §). Év végén: a felsőbb osztályba lépés, a javító-, osztályozó vizsgára vagy évismétlésre utalás. Az osztályfőnök beszámol osztálya munkájáról, helyzetéről. Az osztályban tanító tanárok valamennyien részt vesznek az osztályozó értekezleten. Aktualitások megbeszélése, eredmények értékelése.

Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha az igazgató, illetve ha a nevelőtestület egyharmada kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy az iskola vezetősége ezt indokoltnak tartja. A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint: ▪ a nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több, mint 50%-a jelen van. ▪ a nevelőtestület döntéseit – ha erről magasabb jogszabály, illetve a szervezeti és működési szabályzat másként nem rendelkezik – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben – a nevelőtestület többségének kérésére – titkos szavazással is dönthet.

A nevelőtestületi értekezletekről jegyzőkönyvet kell vezetni. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt a csak a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt, egy-egy értekezleten. A pedagógus jogai és kötelességei A pedagógusok jogait és kötelességeit a Kt. 19 §-a rögzíti. A pedagógusnak joga, hogy a pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit megválassza. ▪ megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével ▪ irányítsa és értékelje a tanulók munkáját ▪ minősítse a tanulók teljesítményét ▪ tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa ▪ gyakorolhassa a nevelőtestület tagjait megillető jogokat ▪ személyét megbecsüljék, személyiségi jogait tiszteletben tartsák Kötelességek: ▪ a pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása, különösen, hogy: ▪ a tanulók fejlődését figyelemmel kísérje és elősegítse felzárkózását, vagy tehetségének kibontakozását ▪ a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa ▪ a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon ▪ közreműködjön a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában ▪ a gyermekek emberi méltóságát, jogait tiszteletben tartsa ▪ hét évenként legalább egy alkalommal továbbképzésen vesz részt Az osztályfőnökök Az osztályközösség vezetője az osztályfőnök. Az osztályfőnöki munkaközösség-vezető javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Feladatainak ellátásáért pótlék és órakedvezmény illeti meg. Az osztályfőnök feladata és hatásköre ▪ alaposan kell ismernie tanítványai személyiségét, hogy fejleszthesse azt az intézmény pedagógiai elvei szerint ▪ segíti a tanulóközösség kialakulását ▪ koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, látogatja óráikat ▪ szoros kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével, a tanulók életét, tanulmányait segítő munkatársakkal: logopédussal, gyógy-testnevelővel, fejlesztő pedagógussal, gyermek védelmi felelőssel, a családsegítővel, a gyermekjóléti szolgálattal ▪ figyeli osztálya tanulmányi, fegyelmi helyzetét különös tekintettel a hátrányos helyzetű tanulókra ▪ szorosan együttműködik a fejlesztő pedagógusokkal, napközis csoportok vezetőivel ▪ minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti ▪ szülői értekezleteket tart, első és ötödik osztályban végiglátogatja a családokat, később szükség szerint ▪ a tájékoztató füzet útján rendszeresen értesíti a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi helyzetéről ▪ ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat: osztálynapló naprakész, precíz vezetése, statisztikai adatok szolgáltatása, továbbtanulás ▪ saját hatáskörében – indokolt esetben – évi 3 nap távollétet engedélyezhet osztálya tanulójának, s igazolja a hiányzást

▪ a döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásának okait és mennyiségét ▪ rendszeresen tájékoztatja a tanulókat az iskola előtt álló feladatokról, mozgósít azok megoldására, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében ▪ javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére ▪ aktívan részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában A fejlesztő pedagógusok A fejlesztő pedagógusok feladatköre: A munkakör célja: A különböző okokból tanulási nehézségekkel, magatartászavarokkal, beilleszkedési gondokkal küzdő tanulók egyéni vagy kiscsoportos fejlesztése. Időszakosan az osztályközösségből kiemelt tanulók felzárkóztatása, a hátrányok leküzdése. ▪ A fejlesztő pedagógus szorosan együttműködik az osztálytanítóval, a napközis csoportok vezetőivel a fejlesztés apró lépéseinek megteremtésében, megvalósításában. ▪ A tanév elején hospitál minden alsó tagozatos osztályban, a hagyományos és fejlesztő osztályokban egyaránt, majd a felső tagozaton is. ▪ Saját tapasztalatai és a tanítók jelzései alapján kiszűri a tanulási zavarokkal küzdő tanulókat a hagyományos osztályokból. ▪ Az induló fejlesztő osztályok tanulóiról az év eleji szűrések alapján pontos képet vázol fel. Az osztálytanítóval együttműködve mindkét csoportból elkészíti a foglalkozások beosztását. ▪ A tanulókat egyéni felzárkóztatás keretében foglalkoztatja az osztály szintjének eléréséig. ▪ Év közben is hospitál, vizsgálja a visszahelyezés sikerességét. A tapasztaltakat írásban rögzíti. ▪ A gyerekek foglalkoztatásában az egyéni érési folyamathoz igazított eljárásokat alkalmaz. ▪ Törekszik a fejlesztő szoba – iskolai költségvetéshez mérten – minél speciálisabb eszközellátására. (pályázati lehetőségek figyelése) ▪ Kapcsolatot tart a Nevelési Tanácsadóval, a Tanulási Képességeket Vizsgáló Bizottsággal. ▪ Javaslatot tesz a másik osztályba való áthelyezésre: hagyományos osztályból fejlesztőbe, illetve fejlesztő osztályból hagyományosba. ▪ Javaslatot tesz a gyermek más iskolába való áthelyezésére, ha a határesetű helyzetben a fejlesztés eredménytelen. ▪ Feladata a kollégák pszichológiai-gyógypedagógiai ismereteinek gyarapítása, prevenciós módszerek megismertetése, tanulási technikák elsajátíttatása. A helyzethez alkalmazkodó bemutató foglalkozásokat is tart. ▪ Munkája menetéről, eredményeiről munkaközösségi foglalkozásokon, illetve félévente a nevelőtestület előtt beszámol. 3.3. A nevelők szakmai munkaközösségei munkaközösség Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: ▪ felső tagozatos osztályfőnöki munkaközösség 5- 8. évfolyam ▪ alsó tagozatos munkaközösség: 1-4. évfolyamon az ’a’ osztályok napközis munkaközösség humán munkaközösség

Tagjai: Tanárok, osztályfőnökök, Fejlesztő pedagógusok Tanítók, osztályfőnökök, napközis nevelők Fejlesztő pedagógusok Napközis és, tanulószobai nevelők magyar nyelv-és irodalom, történelem, ének-zene, rajz-és

angol nyelvi munkaközösség reál munkaközösség

médiaismeret szakos tanárok angol nyelvi szaktanárok matematika, fizika, biológia, kémia, technika, informatika, testnevelés szakos tanárok

A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. A munkaközösségek szükség és igény szerint átszervezhetők, vagy megszüntethetők. A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen belül: ▪ a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése ▪ az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése ▪ egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése ▪ pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása ▪ a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése ▪ a pályakezdő pedagógusok beilleszkedésének, munkájának segítése ▪ a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése ▪ javaslattétel az iskola igazgatójának a munkaközösség-vezető személyére ▪ segítségnyújtás a munkaközösség vezetője részére az éves munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez ▪ bemutató órákat szerveznek, értékelnek, a tapasztalatokat elemezve tervezik a munkaközösség munkáját ▪ előkészítik a korszerű pedagógiai módszerek bevezetését, alkalmazását A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított egy évre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösség meghatározza működésének rendjét, elfogadja munkatervét. A munkát a munkaközösség vezetője irányítja. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak javaslata alapján az iskola igazgatója bízza meg. A munkaközösségek vezetői munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. A szakmai munkaközösség-vezető feladatai: ▪ összeállítja munkaközössége éves programját ▪ beszámolót, elemzést, értékelést készít félévente a nevelőtestület, az intézményvezető számára a munkaközösség tevékenységéről ▪ elbírálja, jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit ▪ javaslatot tesz kitüntetésre, jutalmazásra, átsorolásra részt vesz az intézmény belső ellenőrzésében. Az iskolai munka aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján.  Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató jelöli ki.  Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgató jelölte ki, erről tájékoztatni kell a nevelőtestületet.



Az alkalmi munkacsoport feladatait a nevelőtestület vagy az igazgató határozza meg (a csoportot választó, illetve kijelölő). Eltérő megállapodás hiányában a munkacsoport döntési rendjére a nevelőtestület döntési rendjére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

3.4. A szülői szervezet (közösség) Az iskolában a szülőknek a Kt.-ben meghatározott jogaik érvényesítése illetve kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezet működik. Minden olyan kérdésben, ahol a jogszabály az intézményi tanácsnak biztosítja az egyetértési jogot, ennek hiányában, a szülői szervezet véleményét kell kikérni. Az osztályok szülői közösségeit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Maguk közül tisztségviselőket választanak. Az iskolai szülői közösség legmagasabb szintű döntéshozó szerve – az osztályelnökökből alakult – iskolai szülői közösség választmánya az SZMV. Az iskola szülői munkaközössége az osztályok SZM - elnökeinek közössége. Ülésezik: évente kétszer, ahol részletes tájékoztatást kapnak az iskola igazgatójától pedagógiai és a tanulókat érintő minden kérdésben. Az iskolai szülői szervezet választmánya akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az SZMV elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot. A szülők tájékoztatásának fontos módja: nyílt órák, napok szervezése. A szülői munkaközösség döntési jogkörébe tartozik: - működési rendjének, munkaprogramjának megállapítása - a képviseletében eljáró személyek megválasztása Egyetértési joga van: - az SZMSZ-ben meghatározott témakörökre (nevelési/pedagógiai program, intézményi minőségirányítási program, házirend) - az iskola és a család kapcsolattartási rendjének, a szülők tájékoztatási formáinak meghatározásában - a nem kötelező tanórai és tanórán kívüli foglalkozások indításakor - a szülőket anyagilag is érintő ügyekben (tankönyvtámogatás) - a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában Véleményező jogkörét érvényesíti: - a munkaterv, a tanév rendjének meghatározásában - a működési szabályzat szülőket, és tanulókat is érintő rendelkezéseiben, különösen a 11/1994 MKM rendelet 4. §.(1) a, c, g, i, k, l, m, o pontjaiban - a pedagógiai program elfogadása előtt - a tankönyvtámogatás módjáról, rendjéről - a tankönyvmegrendelésről - az iskolában folyó hitoktatás idejének és helyének meghatározása előtt - javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben Döntési jogkör: - saját működési szabályainak elfogadására - munkatervének elfogadására - tisztségviselőinek megválasztására

Kezdeményezési jogkör: - a nevelőtestület összehívását kezdeményezheti (elfogadásakor a nevelőtestület dönt) Tájékoztatás kérés joga: - tájékoztatást kérjen a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől a gyermekek, tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben - tájékoztatást kapjon a tankönyvtámogatással kapcsolatos felmérés eredményéről Tanácskozási jog: - A gyermekek, tanulók nagyobb csoportját érintő kérdések körébe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője útján, tanácskozási joggal részt vegyen a nevelőtestület értekezletein Azon ügyek, melyekben véleményezési, egyetértési jogkörrel ruházza fel a nevelőtestület a szülői munkaközösséget, a következők: R. 4.§. (3) ▪ a szülők iskolában való benntartózkodásának rendje ▪ az iskolában induló szakkörök, tanfolyamok, sportkörök kínálata ▪ tanulószoba szervezése ▪ bizonyos iskolai rendezvények lebonyolításának módja ▪ a szülők pedagógiai képzésének kérdései (előadássorozat témái) ▪ az iskolai alapítvány vagyonának felhasználására történő javaslat 3.5.

A tanulók közösségei a.) Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. Az osztályközösség saját tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg:  osztálytitkár,  2 fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe Az iskolai diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesítheti. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt azonban ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján – a nevelőtestület egyetértésével – az igazgató bízza meg. Az iskolai diákközgyűlést évente legalább 2 alkalommal össze kell hívni, melyen az iskola igazgatójának vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatnia kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtási tapasztalatairól. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. A diákközgyűlés 1 tanév időtartamra a tanulók javaslatai alapján 1 fő diákképviselőt választhat.

3.6.

Az iskola közösségeinek kapcsolattartása 4.6.1. Az igazgatóság és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai:  az igazgatóság ülései,  az iskolavezetőség ülései,  a különböző értekezletek,  megbeszélések. Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanáriban elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon (havi programok) keresztül értesíti a nevelőket. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével és az iskolaszékkel. 3.6.2. A Szülői Munkaközösség Választmánya Az SZMV ülésein állandó meghívottként az alábbi személyek vehetnek részt:  az iskola igazgatója  az iskola igazgatóhelyettese(i) Az iskola működéséről, az iskolai munkaterv feladatairól, végrehajtásáról az iskola igazgatója rendszeresen – évente legalább 2 alkalommal – köteles tájékoztatni az SZMV-t. 3.7 Intézményi tanács 3.7.1.1 A Széchenyi István Általános Iskola Intézményi Tanácsa (a továbbiakban: a Tanács) nevelési-oktatási intézmény helyi közösségek érdekeinek képviselete céljából létrehozott egyeztető fóruma, mely a nevelőtestület, a szülői szervezet és a XIV. kerületi Önkormányzat delegáltjaiból álló autonóm testület. 3.7.1.2 A Tanács jogi személy, amely az Oktatási Hivatal által vezetett hatósági nyilvántartásba vételének napján jön létre. 3.7.1.3 Az ügyrend elsődleges célja, hogy kereteket és szabályokat biztosítson a Tanács működési szabályainak a szervezeti autonómia – jogszabályi keretek között történő – meghatározásához a munkaprogramban foglalt feladatok megvalósítása érdekében. 3.7.1.4 A Tanács tagjainak, tisztségviselőinek névsorát éves munkaprogramja tartalmazza, melynek elfogadásáról készített jegyzőkönyvi mellékletben a Tanács személyi összetételét érintő és a tisztségviselők megbízatásában bekövetkezett változásokat folyamatosan át kell vezetni. 3.7.2. Jogszabályi háttér  A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 73. § (3)-(8); 94. § (1) a); 97. § (27)  A nemzeti köznevelési törvény végrehatásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 34. § (3)

 A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 3. § (1), (8); 4. § (1) g); 84. § (6), 117. § (2) a); 121. § 

A tanév rendjéről szóló mindenkori miniszteri rendelet vonatozó jogszabályhelye

3.7.3. A Tanács, a Tanács tagjai, póttagjai és tisztségviselői választásának és visszahívásának szabályai 3.7.3.1. A Tanács megbízatása határozatlan időre szól. 3.7.3.2 A Tanács tagjainak száma: 3 fő. 3.7.3.3 A Tanácsba a delegálásra jogosult közösségek azonos számú tagot és a tagokkal egyező számú póttagot delegálhatnak. 3.7.3.4 A Tanácsba valamennyi delegáló közösség a maga nevében egy fő tagot delegálhat. A tag delegálása és a póttag megnevezése a delegálásra jogosult közösség döntéshozó szerve nevében a közösség vezetője által az igazgató írásban történő értesítésével történik. 3.7.3.5 Az igazgató a delegálásra jogosult közösségek személyi javaslatának közlését követő negyvenöt napon belül dönt az alakuló ülés összehívásáról, melyről az általa megbízott tagokat a delegáló közösségek útján, az ülés előtt tizenöt nappal írásban értesíti. Amennyiben az alakuló ülést követően kerül sor a tag delegálására, ugyanez a határidő érvényes azzal, hogy ülést – feltéve, hogy nem az elnök személyéről van szó – nem kell összehívni. 3.7.3.6 A delegálásra jogosult közösségek a következők: Budapest XIV. Kerületi Széchenyi István Általános Iskola nevelőtestülete Budapest XIV. Kerületi Széchenyi István Általános Iskola szülői szervezet Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata 3.7.3.7 A Tanács tagjait a delegálásra jogosult közösségek által javasolt személyek közül az iskola igazgatója bízza meg, s dönt megbízatásuk – delegáló közösség által kezdeményezett – visszavonásáról. Az igazgató a tag delegáló közösség általi megbízatását vagy megbízatásának visszavonására irányuló kezdeményezését csak rendkívül indokolt esetben utasíthatja vissza. 3.7.3.8 Megszűnik a Tanács megbízatása, ha: a) az érintett intézmény jogutód nélküli megszűnik; b) az Oktatási Hivatal az – a) pontban írottakon kívül eső más okból – a Tanácsot törli a nyilvántartásból. 3.7.3.9 Ha a Tanács megbízatása a 3.8 b) pontban felsorolt ok miatt szűnik meg, a nyilvántartásból való törlést követő negyvenöt napon belül az igazgatónak újra alakuló ülést kell összehívnia. 3.7.3.10 A Tanács tagjainak megbízatása megszűnik: a) lemondással, b) a feladat ellátására való megbízás visszavonásával, f) a Tanács megszűnésével, g) a tag halálával. 3.7.3.11 Ha a Tanács tagjának megbízatása megszűnik, helyét – az igazgató egyetértésével – a delegáló közösség korábban kijelölt póttagja tölti be. Póttag hiányában az igazgató

felhívására a Tanács delegálásra jogosult közössége – negyvenöt napon belül – megnevezi a tagságra általa javasolt személyt. 3.7.3.12 A Tanács illetve a Tanács tagjának visszahívását a tagot delegáló közösség jogosult kezdeményezni. A tag visszahívásának kezdeményezését a delegáló közösség döntésre jogosult szerve írásban, képviselőjének aláírásával ellátott, az igazgatóhoz címzett nyilatkozatban kérheti. Az igazgató a tag visszahívásáról – a póttag megbízásával – egyidejűleg tizenöt napon belül dönt. 3.7.3.13. Az intézményi tanács saját tagjainak sorából egy fő elnököt és egy fő alelnököt választ (a továbbiakban: tisztségviselők). A szavazást az intézményi tanács ülésén, a tanács tagjai által meghatározott módon kell lefolytatni, s arról jegyzőkönyvet készíteni. 3.7.3.14. A tisztségviselők megbízatása egy tanévre szól. 3.7.3.15 A tisztségviselők megválasztásának időpontját a Tanács munkaprogramjában kell kijelölni. 3.7.3.16 Tisztségviselővé bármely tag egymást követően többször is megválasztható azzal, hogy két egymást követő tanévben nem lehet a tisztségviselői megbízatás folyamatos (rotáció elve). 3.7.3.17 A tisztségviselővé történő megválasztáshoz a Tanács tagjai kétharmadának egyetértő szavazata szükséges. Ha a szavazás az alakuló ülésen nem vezet eredményre, újradelegálásra kerül sor, s negyvenöt napon belül újabb alakuló ülést kell összehívni. 3.7.3.18 A Tanács elnöke: képviseli a Tanácsot hivatalos ügyekben ügyintézés, más iskolai közösségekkel illetve intézményen kívüli szervezetekkel, hivatalos szervekkel, hatóságokkal való kapcsolattartás terén; -

a Tanács nevében jognyilatkozatokat tesz;

az alakuló ülés kivételével – az alelnök közreműködésével – összehívja és vezeti a Tanács üléseit; -

előterjeszti a Tanács ülésének napirendjét;

-

javaslatot dolgoz ki a Tanács tanévi munkaprogramjára;

a Tanács nevében részt vesz a nevelőtestület azon ülésein, ahol a munkaprogram szerint illetve az igazgató meghívása alapján jelen kell lennie; a Tanács nevében eljár minden, a Tanács feladatkörébe tartozó, továbbá a Tanács által rábízott ügyben. 3.7.3.19 A Tanács alelnöke: az elnököt akadályoztatása esetén helyettesíti feladatainak ellátásában és képviseli a Tanácsot; -

a Tanács üléseiről jegyzőkönyvet vagy feljegyzést készít;

a Tanács ülései előtt legalább 15 nappal írásban értesíti a Tanács tagjait, szükség esetén póttagjait az ülés időpontjáról, helyszínéről és napirendjéről; -

ellátja a Tanács által rábízott feladatokat.

3.7.3.20 Az elnök tisztségéből történő visszahívását a Tanács tagjai kezdeményezhetik. A visszahívás akkor eredményes, ha a Tanács tagjainak legalább kétharmada erre szavazott. A tanács elnökének visszahívásával egy időben meg kell választani az új elnököt vagy az újabb választásig az alelnököt kell az elnöki teendőkkel megbízni. A Tanács elnöke megbízatásának megszűnésével az alelnök megbízatása nem szűnik meg.

3.7.3.21. A Tanács alelnökének tisztségéből való visszahívására a 3.20 pont szabályait kell alkalmazni. 3.22 A Tanács tisztségviselőinek megbízatása megszűnik a tisztségviselő: a) lemondásával, b) a feladat ellátására való megbízatás visszavonásával, f) a Tanács megszűnésével, g) a tag halálával. 3.7.4. A Tanács működésének szabályai 3.7.4.1 A Tanács üléseinek rendje 3.7.4.1.1 A Tanács üléseit a munkaprogramjában meghatározott időpontokban (rendes ülés) illetve szükség szerint (rendkívüli ülés), de legalább félévente tartja. 3.7.4.1.2 A Tanács ülésén a tagok csak személyesen vehetnek részt. Indokolt esetben az elnök egyetértésével az akadályoztatott tag helyettesíthető, de a helyettes csak tanácskozási joggal jogosult az ülésen részt venni. A póttagok csak az elnök személyes meghívása alapján, tanácskozási joggal vehetnek részt az ülésen. 3.7.4.1.3 A Tanács üléseit az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök hívja össze. 3.7.4.1.4 Rendkívüli ülést kell összehívni minden olyan esetben, ha ezt -

a Tanács tagja,

-

az iskola igazgatója,

a delegáló közösségek döntésre illetve delegálásra jogosult szerve(i) az ok megjelölésével írásban kezdeményezik. 3.7.4.1.5 Rendkívüli ülést kell összehívni, ha az elnök vagy az intézményvezető által megalapozottnak ítélt rendkívüli helyzet indokolja. 3.7.4.1.6 A Tanács tagjait az ülés időpontjáról, helyszínéről és napirendjéről az ülést megelőzően tizenöt nappal értesíteni kell a napirendi pontok írásos anyagait mellékelve. 3.7.4.1.7 A Tanács üléseit az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök vezeti. Az ülés napirendjét alapvetően a munkaprogram határozza meg. Az ülésen új napirendi pontot tárgyalni csak a Tanács jelenlévő tagjainak egybehangzó akaratával lehet. A Tanács napirendjére javaslatot az igazgató és a delegáló közösségek a Tanács általuk delegált tagjai által tehetnek. 3.7.4.1.8 A Tanács ülésein a tagok és – tanácskozási joggal – az igazgató, meghívásuk esetén a póttagok illetve más meghívott személyek vehetnek részt. Az állandó meghívottak személyéről a Tanács jogosult dönteni, az egyes ülésekre történő meghívásokról az elnök határoz. 3.7.4.2 A határozatok rendje 3.7.4.2.1 A Tanács akkor határozatképes, ha ülésén legalább két tag részt vesz. Ha a Tanács ülése határozatképtelenség miatt elmarad, az ülést öt munkanapon belül újra össze kell hívni. 3.7.4.2.2 A Tanács határozatait általában szótöbbséggel hozza. 3.7.4.2.3 A Tanács tagjainak egybehangzó szavazata szükséges a következő döntések meghozatalához: -

a Tanács ügyrendje,

-

a Tanács munkaprogramja,

-

a Tanács ülésén történő új napirendi pont felvétele,

-

a Tanács tisztségviselőinek megválasztása és visszahívása.

3.7.4.2.4 A Tanács döntéseit általában nyílt szavazással hozza. Titkos szavazással kell azonban dönteni minden olyan kérdésben, amikor a tagok kezdeményezése alapján a Tanács ezt szótöbbséggel elrendeli. 3.7.4.3 A Tanács üléseinek dokumentálása 3.7.4.3.1 A Tanács üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. 3.7.4.3.2 Ha a Tanács valamely tagja kéri, a döntések esetén megfogalmazott ellenvéleményről, illetve más, a döntés érdeméhez nem tartozó kérdésről feljegyzést kell készíteni. 3.7.4.3.3 A Tanács határozatait, állásfoglalásait és nyilatkozatait minden esetben írásba kell foglalni. 3.7.4.3.4 Az ülésekről készült dokumentumokat, valamint az írásos előterjesztéseket legalább három évig meg kell őrizni. 3.7.4.3.5 Az ülésekről készült jegyzőkönyvek bizalmasak. Azokat nyilvánosságra hozni vagy a tanács tagjain kívül mások számára hozzáférhetővé tenni csak a Tanács hozzájárulásával szabad. 3.7.5. A Tanács jogosultságainak gyakorlása 3.7.5.1 A Tanács a jogszabályban biztosított jogosultságait általában az ülésein gyakorolja. Kizárólagos döntési jogkörének gyakorlását nem ruházhatja át tagjára vagy tisztségviselőjére. 3.7.5.2 A Tanács a véleménynyilvánítási jogát az intézményvezető kezdeményezése alapján, a Tanács elnökének előterjesztése alapján gyakorolja. 3.7.5.3 A Tanács a véleményalkotási, javaslattételi és döntési jogkörébe tartozó kérdésekben csak testületileg jogosult dönteni. 3.7.5.4 A Tanács a közös véleményalkotási jogkörét a joggyakorlás többi címzettjével együtt a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint gyakorolja. 3.7.6. A Tanács tagjainak és tisztségviselőinek jogai és kötelességei 3.7.6.1 A Tanács tagjainak joga van arra, hogy: a Tanács ülésein véleményét kifejtse, javaslatokat tegyen és részt vegyen a döntések, meghozatalában; -

a többségi döntéstől eltérő álláspontjának feljegyzésben történő rögzítését kérje;

az ok megjelölésével a Tanács összehívását illetve az általa fontosnak ítélt kérdés napirendre tűzését kérje; tájékoztatást kapjon mindazokról az információkról, amelyeket a jogszabály a Tanács számára biztosít; korlátlan betekintést kapjon a Tanács működésével, döntéseinek meghozatalával kapcsolatos kérdésekben; jogszabály, belső szabályozó norma vagy az ügyrend megsértése esetén az ügy kivizsgálását kezdeményezze. 3.7.6.2 A Tanács tagjának kötelessége, hogy:

az őt delegáló közösségnek a döntés meghozatalához szükséges álláspontjáról előzetesen tájékozódjon, azt a testület ülésén és a döntéshozatalnál képviselje, valamint a Tanács határozatairól, tevékenységéről a delegáló közösséget tájékoztassa; a Tanács ülésein rendszeresen részt vegyen, akadályoztatása esetén távolmaradását előre bejelentse; -

a vállalt feladatokat, megbízatásokat legjobb tudása szerint végrehajtsa;

a tudomására jutott információkat az adatkezelésre vonatkozó előírásoknak megfelelően kezelje, és úgy használja fel, hogy ezzel ne sértse az adatgazda személyhez fűződő jogait; tájékoztassa a Tanács elnökét, ha élet- vagy munkakörülményeiben olyan változás következik be, amely korlátozza őt a Tanács munkájában való a részvételében. 3.7.6.3 A Tanács tisztségviselőinek jogai és kötelességei: A tisztségviselő joga a testület ülései között a Tanács döntésében foglaltak szerint annak nevében eljárni, tájékozódni, intézkedni. Az tisztségviselő kötelessége a Tanács törvényes és az ügyrendben meghatározott szabályok szerinti működtetése, tevékenységének koordinálása. Az elnök köteles a Tanácsot rendszeresen összehívni és ülésein elnökölni. Felelős az ülés megfelelő előkészítéséért, az ülések dokumentálásának elkészítéséért, a dokumentumok megőrzéséért. Az elnök gondoskodik a Tanács határozatainak, állásfoglalásainak az illetékesekhez történő időbeni eljuttatásáról. Az alelnök köteles az elnök nevében, helyettesítőjeként eljárni, s az elnököt segíteni tevékenysége végzésében. 3.7.6.4 Az elnökkel szemben támasztott jogszabályi feltétel, hogy a Tanács székhelye szerinti településen lakjon életvitelszerűen, melyet közhiteles okirattal köteles bizonyítani. A Tanács elnöke életvitelszerű lakóhelyének címét – az annak valódiságát közhitelesen bizonyító – okirat megnevezésének és számának feltüntetésével megválasztását megelőzően írásos nyilatkozatban közli, mely az ülésről készítet jegyzőkönyv mellékletét képezi. 3.7.7. A Tanács képviselete és kapcsolatai 3.7.7.1 A képviselet általános szabályai 3.7.7.1.1 A Tanács általános képviseletét az elnök látja el. 3.7.7.1.2 A Tanács meghatározott munkaterületeken állandó jelleggel egyes tagjait is felhatalmazhatja képviseletével. Egyedi ügyekben az elnök is adhat eseti vagy meghatározott időszakra szóló képviseleti megbízást a tagoknak. A felhatalmazásról az együttműködő partnereket értesíteni kell. 3.7.7.1.3 Az elnök és a tagok felhatalmazása nem terjedhet ki a Tanács döntési jogainak gyakorlására. 3.7.7.2 Az intézményi tanács kapcsolta az iskolavezetéssel 3.7.7.2.1 Az iskolavezetéssel való konzultációs alkalmakon a Tanácsot az elnök képviseli. 3.7.7.2.2 A Tanács üléseinek állandó meghívottja az iskola igazgatója. 3.7.7.2.3 A Tanács elnöke az éves iskolai munkatervben és a Tanács munkaprogramjában foglaltaknak megfelelően vesz részt az iskolavezetés és a nevelőtestület egyes rendezvényein.

3.7.7.3 A Tanács kapcsolata a többi iskolai szervezettel (közösséggel) 3.7.7.3.1 A Tanácsot a többi iskolai közösséggel való kapcsolattartás terén az elnök vagy az elnök megbízásából az alelnök képviseli. 3.7.7.3.2 A Tanács munkaprogramja tartalmazza a véleménynyilvánító közösségekkel való együttműködés szervezeti kereteit alkotó egyeztető konzultációkat, melyek egy tanévben legalább két alkalommal kerülnek megrendezésre. Az egyeztető konzultációkat az elnök hívja össze. 3.7.7.3.3 Rendkívüli egyeztető konzultációt kell összehívni, ha a közös véleménynyilvánításra jogosult közösségek közül valamelyik azt – az ok megjelölésével – kezdeményezi. 3.8. A nevelők és a tanulók A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról  az igazgató: o az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén 2 havonta, o a diákközgyűlésen évente legalább egy alkalommal, o a folyosón elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan,  az osztályfőnökök: o az osztályfőnöki órákon tájékoztatják A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az SZMV-vel. 3.9. A nevelők és a szülők A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról  az igazgató: o a szülői szervezet (közösség) vezetőségi ülésén évi két alkalommal, o a folyosón elhelyezett hirdetőtáblán keresztül, o az időközönként megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül,  az osztályfőnökök: o az osztályszülői értekezleteken, o fogadóórákon tájékoztatják. A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak:  szülői értekezletek,  a nevelők fogadóórái,  a nyílt tanítási napok,  az írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben, illetve ellenőrző könyvben. A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza.

A szülők és a tanulók a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az SZMV-vel. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, intézményi minőségirányítási programjáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint igazgatóhelyettesétől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A pedagógiai program elektronikus példánya a következő személyeknél illetve intézményeknél található meg:  az iskola fenntartójánál,  az iskola honlapján,  az iskola irattárában,  az iskola könyvtárában,  az iskola tanári szobájában  az iskola igazgatójánál és igazgatóhelyettesénél. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. A házirend egy-egy példánya megtekinthető:  az iskola portáján  az iskola irattárában nyomtatott formában  az osztályfőnököknél,  az iskola honlapján,  az iskola könyvtárában,  az iskola tanári szobájában,  az iskola nevelői szobájában elektronikus formában  az iskola igazgatójánál,  az iskola igazgatóhelyettesénél,  az iskola fenntartójánál A házirend egy példányát – a közoktatási törvény előírásainak megfelelően – az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni.

4.

AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel:  a helyi önkormányzat oktatásért felelős alpolgármesterével,  a helyi önkormányzat Humánigazgatási Osztály – Köznevelési csoport,  a helyi önkormányzat Humánigazgatási Osztály – Köznevelési csoport koordinátoraival,  a helyi önkormányzat pénzügyi osztály vezetőjével,  a kerületi fenntartású oktatási intézmények vezetőivel,  Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XIV. kerületi Tagintézménye (Nevelési Tanácsadó)

       

a Szakértői Bizottságok vezetőjével, a Gyermekjóléti Szolgálat vezetőjével, a Gyámhatósággal, az iskolafogászattal, az iskolapszichológussal, az iskolaorvossal, KLIK – Budapest XIV. Tankerület vezetője, referensei ZIK – igazgatója, munkatársai

A munkakapcsolatok megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. Az eredményes oktató - és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal:  

Benedek Elek EGYMI Pedagógiai Szakmai Szolgáltató/Szakmai Csoport, Prémium Medicina Egészségügyi Szolgáltató KFT.

Közművelődési intézményekkel:  Cserepesház és intézményei: Lipták Villa, Zuglói Ifjúsági Centrum,  Színházak jegyirodái Társadalmi szervezetekkel:  Polgárőrség  Kerületőrség  Rendőrség Gyermek- és ifjúsági szervezetekkel:  Zuglói Gyermek-és Ifjúsági Önkormányzat A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató a felelős. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn az illetékes egészségügyi dolgozókkal:  Iskolaorvos  Védőnő  Gyermekfogászat Segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A kapcsolattartás részletes módját a szervezeti és működési szabályzat 13. pontja szabályozza. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az osztályfőnökök rendszeres kapcsolatot tartanak fenn a Gyermekjóléti Szolgálattal, az önkormányzat Gyámügyi Osztályával. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató a felelős A Kt. 39.§. (4) bekezdése alapján az iskolában párt vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet. 5.

AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7 órától délután 18 óráig tart nyitva. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épület ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható. Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 7 óra és délután 17 óra között az iskola igazgatójának vagy helyettesének az iskolában kell tartózkodnia.

A vezetők benntartózkodásának rendjét az éves munkatervben írásban kell meghatározni. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Az iskolában a tanítási órákat a helyi tarterv alapján 8 óra és 14.45 óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza 15 perc, az ötödik óra után 10 perc, a hatodik óra után 20 perc. A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 17 óráig tart, a gyerekek iskolából való távozásának legkorábbi időpontja 16 óra. Az iskolában reggel 7 órától a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületrész rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Az iskolában ügyeletes nevelők felügyelnek az alábbi épületrészekben:  Földszint előtér, folyosó,  Első emelet előtér, folyosó,  Második emelet előtér, folyosó,  Harmadik emelet, előtér, folyosó  Nagy tornaterem, öltözők, előtér  Udvari szünet, napközi, tanulószoba udvari ideje. A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató, vagy az igazgatóhelyettes), illetve a részére órát tartó szaktanár (írásos) engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskola elhagyására csak az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. A tanórán kívüli foglalkozásokat 13 órától 17 óráig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. Szorgalmi időben a nevelői és tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 7.45 óra és 15.45 óra között. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet hetente egy alkalommal kell megszervezni. Az iskola épületét, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek:  az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,  az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,  a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,  az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.

A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól csak az iskola igazgatója adhat felmentést. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak (pl. helyiségbérlet esetén). Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az iskolába érkező külső személyeket a portaszolgálat köteles a megfelelő helyre irányítani. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületéből elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az iskola helyiségeit – elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben – külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. Az iskola épületében, és öt méteres körzetében dohányozni tilos. Az iskolában mindenfajta reklámtevékenység tilos. Ez alól kivételes esetben az iskola igazgatója felmentést adhat, amennyiben az adott reklám a tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze.

6.

A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK Az intézményben a tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezett – tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek:  napközi otthon,  tanulószoba,  szakkörök,  énekkar,  tömegsport foglalkozások,  felzárkóztató foglalkozások,  egyéni foglalkozások,  tehetséggondozó foglalkozások,  továbbtanulásra előkészítő foglalkozások.

6.1.

A napközi és a tanulószoba működésére vonatkozó általános szabályok A napközi otthonba és tanulószobára történő felvétel a tanulói jogviszony létesítésekor automatikusan történik, szülői kérésre igazgatói engedéllyel mentességet lehet kérni. A napközi otthon és tanulószoba működésének rendjét a napközis nevelők munkaközössége állapítja meg a szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján, és azt a napközis és tanulószobás tanulók házirendjében rögzíti. A napközis és tanulószobás tanulók házirendje az iskolai tanulói házirend részét képezi. A napközis és tanulószobai foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az eltávozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt.

6.2.

Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok

A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik és egy tanévre szól. A felzárkóztató foglalkozásokra, valamint az egyéni foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában rögzíteni kell. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az iskola igazgatója bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. Az iskola – az ezt igénylő tanulók számára – étkezési lehetőséget biztosít. A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülhetnek. Külön szülői kérésre lehetőséget biztosít az iskola ezen tanulóknak a menza igénybevételére. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – az iskola ebédet (menzát) biztosít. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működésének szabályait a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatásokon való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi. 7.

AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanuló számára egy-egy tanévre kikölcsönöz. Az iskolai könyvtár vezetője, a könyvtáros tanár rendszeres kapcsolatot tart fenn az iskola vezetőségével, a tantestülettel, a kerületi munkaközösséggel. Az iskolai könyvtár működéséért, a könyvtárral kapcsolatos feladatok ellátásáért a könyvtáros tanár a felelős. A könyvtáros tanár részletes feladatait munkaköri leírása tartalmazza. Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói, a tanulók és azok csoportjai. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai:  tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól,

    

tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása, könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása, könyvtári dokumentumok kölcsönzése, tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól, számítógépes informatikai szolgáltatások és a számítógép használatának biztosítása

A könyvtár szolgáltatásait csak azon iskolai dolgozó és tanuló veheti igénybe, aki az iskolai könyvtárba beiratkozott. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. A beiratkozáskor közölt adatokban történt változásokat a beiratkozott dolgozónak, vagy tanulónak haladéktalanul a könyvtáros tanár tudomására kell hoznia. Az iskolai könyvtár tanítási napokon 10.00 órától 16.30 óráig tart nyitva. Ezen belül a könyvtári dokumentumok 12.00 órától 16.00 óráig kölcsönözhetőek. A nevelőknek az iskolai könyvtárban, illetve a könyvtáros tanár közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben tervezniük, majd a könyvtáros tanárral egyeztetniük kell. Az iskolai könyvtár dokumentumait (a tartós tankönyvek és a tanulók által használt segédkönyvek kivételével) 4 hét időtartamra lehet kikölcsönözni. A kölcsönzési idő 3 alkalommal meghosszabbítható. Az iskolai könyvtárból az alábbi dokumentumok nem kölcsönözhetők:  kézikönyvek,  számítógépes szoftverek,  muzeális értékű dokumentumok. A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros tanár vagy tanító javaslata alapján az iskola igazgatója határozza meg. 8.

A MINDENNAPOS

TESTNEVELÉS FORMÁI

Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják:  Az elsőtől negyedik évfolyamon o a heti öt kötelező testnevelés óra felmenő rendszerben  Az ötödik-nyolcadik évfolyamon o heti 5 óra kötelező testnevelés óra felmenő rendszerben Emellett lehetőség van a hét minden napján szervezett tömegsport foglalkozások, melyek tevékenységébe a tanulók akár egy-egy alkalomra is bekapcsolódhatnak. A napközi otthonban és a tanulószobán o a játékos, egészségfejlesztő testmozgás. A tanórán kívüli sportfoglalkozásokat az iskolai tömegsport órák keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. A tanórán kívül szervezett tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy  az őszi és a tavaszi időszakban: a sportudvar, a tornaterem,  a téli időszakban: a tornaterem testnevelő tanár felügyelete mellett a hét 5 napján 13 óra és 16 óra között a tanulók számára nyitva legyen. A tömegsport-foglalkozások pontos idejét tanévenként az iskolai munkatervben kell meghatározni.

9.

A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola fenntartója megállapodást köt az Egyesített Egészségügyi Intézmények vezetőjével. A megállapodásnak biztosítania kell:  az iskolaorvos heti egy alkalommal történő rendelését az iskolában (tanévenként meghatározott napokon és időpontban),  a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: fogászat: évente 1 alkalommal belgyógyászati vizsgálat: évente 1 alkalommal az 2. évf., 4.évf., 6.évf., 8. évf. szemészet: 2. évfolyam számára egy alkalommal  a tanulók fizikai állapotának mérését évente két alkalommal  a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálatát  a tanulóknak a körzeti védőnő által végzett higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente két alkalommal.  egészségvédő, egészségnevelő tevékenység. A szűrővizsgálatok idejére a tanulócsoportok mellé az iskola nevelői felügyeletet biztosít.

10.

AZ

INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN

A

TANULÓI-

ÉS

GYERMEKBALESETEK

Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. 10.1.1.Az iskola dolgozóinak feladata a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az iskolai munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzatának, valamin tűzvédelmi utasításnak és a tűzriadó tervnek a rendelkezéseit. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és a testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben:  A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell: o az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, o a házirend balesetvédelmi előírásait,

rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa, stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét, o A tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. Iskolán kívüli foglalkozások (kirándulások, túrák, táborozások, stb.) előtt. A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. o

 

A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) tartó nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat tartalmazza. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza. 10.2. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:  a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie,  ha szükséges orvost kell hívnia,  a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie,  a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést ki kell vizsgálnia az iskola igazgatójának. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okot és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében, és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. 10.3. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyílván kell tartani. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányát pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az iskolának igény esetén biztosítania kell a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában.

Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az iskola munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza.

11.

RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen:  a természeti katasztrófa (pl. villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.)  a tűz,  a robbantással történő fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők:  igazgató  igazgatóhelyettes  szaktanár  munkaközösség-vezető A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell:  az intézmény fenntartóját,  tűz esetén a tűzoltóságot,  robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget,  személyi sérülés esetén a mentőket,  egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja. A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket hangjelzéssel értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található „Kiürítési terv” alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre:  Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl. mosdóban, szertárban, stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell!  A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell!  A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben.



A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia!

Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról:  a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról,  a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról,  a vízszerzési helyek szabaddá tételéről,  az elsősegélynyújtás megszervezéséről,  a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek, stb.) fogadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról:  a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről,  a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról,  az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről),  a közmű (víz, gáz, elektromos, stb.) vezetékek helyéről,  az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról,  az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani! A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület meghatározott szombati napokon be kell pótolni. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a Tűzriadó terv c. igazgatói utasítás tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az „Intézkedési terv robbantással való fenyegetés esetére (bombariadó terv)” c. igazgatói utasítás tartalmazza. A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet lezárt borítékban az intézmény alábbi helyiségében kell elhelyezni:  igazgatói iroda

12.

AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE

Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell annak a felelős dolgozónak a nevét, aki az adott tanévben:  elkészíti az iskolai tankönyvrendelést, A tankönyvrendelésben résztvevő iskolai dolgozókkal az iskola igazgatója megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell:  a felelős dolgozó feladatait,  a szükséges határidőket,  a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét, A magasabb jogszabályok előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjéről – a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével – évente a nevelőtestület dönt az alábbiak figyelembe vételével:  A nevelőtestület döntése előtt az iskola igazgatója – az osztályfőnökök, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős közreműködésével – felméri, hány tanuló kíván az iskolától tankönyvet kölcsönözni, illetve hány tanuló részére szükséges a napköziben, tanulószobán tankönyvet biztosítani, valamint tájékoztatja a szülőket arról, hogy kik jogosultak normatív kedvezményre.  A szülők a normatív kedvezmény iránti igényüket az oktatási miniszter által kiadott igénylő lapon jelezhetik. Ennek benyújtásával együtt be kell mutatniuk a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot.  Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek legalább huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. Az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatója által megbízott iskolai dolgozó készíti el. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján és a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembe vételével a szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. A nevelőtestület dönt arról, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget az iskola mely tankönyvek vásárlására fordítja. A tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola igazgatója beszerzi az Intézményi Tanács ,az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét. Az iskolától kölcsönzött tankönyveket tanév végén használható állapotban vissza kell adni. Elvesztés, rongálás esetén a tankönyvet a tanulónak pótolni kell.

13.

Az iskola hagyományok ápolása és az ünnepek rendje

A hagyományok célja:  az iskolai közösség építése,  egymás iránti tisztelet, megbecsülés növelése, a hazaszeretet elmélyítése.

Az iskola eddigi hagyományainak ápolása, fejlesztése, bővítése, az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége.        

Széchenyi István névadónk, születésének napja, szeptember 21-e iskolanapunk is egyben Hagyományosan megrendezzük a „kerületi versünnepet” általános- és középiskolásoknak április 11-én. Programja éves munkatervünk része. Iskolapólónk van. Énekkari szereplések alkalmával ünnepélyes fellépő ruháinkat felváltva hordják tanulóink az alkalomnak megfelelően. Iskolajelvényünk van. Iskolai internetes honlapunk van. Az iskola fennállásának nevezetes évfordulóin évkönyvet jelentettünk meg. Az iskolai sport csapataink iskolaemblémával ellátott felszerelésben versenyeznek. Díjak,kitüntetések. Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei: Szeptember 21. Október 6. Október 23. Január 22. Március 15. tiszteletére Április 11. Május első hete Május utolsó hete Junius 4. Június

Iskolanap Megemlékezés az aradi vértanúkról. Nemzeti ünnep: az 1956-os forradalom emléknapja A Magyar Kultúra Napja. Nemzeti ünnep Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc Költészetnapi rendezvények Anyáknapi megemlékezés Gyermeknap Nemzeti összetartozás napján megemlékezés Ballagási ünnepélyek

Hagyományos rendezvényeink még: karácsonyi ünnepség, farsangi bál, költészet napi program, iskolanapi programok, kihívás napja, gyermeknap, Angol Témahét, Környezetvédelmi Témahét. Az iskola ünnepélyeken és rendezvényeken pedagógusoknak és diákoknak egyaránt az alkalomhoz illő ruhában kell megjelenni. A hagyományápolással kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint a felelősöket a munkatervben határozzuk meg.

14. A FEGYELMI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁNAK SZABÁLYAI

1. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, – a vétség elkövetésétől számított három hónapon belül – fegyelmi eljárás alapján, fegyelmi büntetésben részesíthető. 2. A fegyelmi eljárást a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, illetve a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet rendelkezései alapján kell lefolytatni. 3. A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, valamint ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő tanuló szülője, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló szülője is egyetért. 4. Az egyeztető eljárás lefolytatásáért, az azzal kapcsolatos feladatok végrehajtásáért az iskola igazgatója a felelős. 5. Az egyeztető eljárást levezető nagykorú személyre az iskola igazgatója tesz javaslatot az érdekelt feleknek. 6. Ha a tanuló a kötelességeit megszegi a nevelőtestület joga dönteni arról, hogy indít-e a tanuló ellen fegyelmi eljárást. 7. A fegyelmi eljárás lefolytatásáért – a nevelőtestület döntése alapján – az iskola igazgatója a felelős. 8. A nevelőtestület a fegyelmi eljárás lefolytatására háromtagú fegyelmi bizottságot hoz létre. A fegyelmi bizottság feladata a kötelezettségszegés kivizsgálása, a fegyelmi büntetés meghozatalának előkészítése, a fegyelmi tárgyalás lefolytatása, a fegyelmi büntetés kiszabása. 9. A fegyelmi büntetés kiszabásának előfeltétele, hogy a tanuló a jogszabályokban, illetve az iskola szervezeti és működési szabályzatában vagy a házirendjében meghatározott kötelezettségét vétkesen és súlyosan megszegje. A kötelességszegést a fegyelmi tárgyalás során bizonyítani kell. 10. A tanulónak fegyelmi büntetés csak akkor adható, ha a tanuló kötelességszegése a tanulói jogviszonyból ered. Így fegyelmi büntetés csak akkor adható, ha a tanuló kötelességszegése az iskola területén, az iskolai élet különböző helyszínei közötti közlekedés alatt vagy az iskolán kívüli – az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó – rendezvényen történt. 11. A fegyelmi büntetés kiszabásának előfeltétele, hogy a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan szegje meg.

 Vétkesség alatt a tanuló szándékosságát, illetve gondatlanságát kell érteni. Gondatlan kötelességszegés esetén meg kell vizsgálni a gondatlanság mértékét is.  A fegyelmi büntetés kiszabásánál – tanuló életkorát és értelmi fejlettségét figyelembe véve – vizsgálni kell, hogy a kötelességszegés mennyire volt súlyos. 12. A tanulói fegyelmi ügyekben – a fegyelmi eljárásban és a döntéshozatalban – az a

pedagógus, aki a kötelezettségszegésben bármilyen módon érintett, nem vehet részt. Őt a fegyelmi bizottság vagy a nevelőtestület csak tanúként hallgathatja meg. 15. AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT, HITELESÍTETT ÉS TÁROLT IRATOK KEZELÉSE

1. Az intézményben keletkező, illetve az intézménybe érkező elektronikus iratokat ki kell nyomtatni. A kinyomtatott iratot hitelesíteni kell. (Az elektronikus irat: az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikus úton előállított, elektronikus aláírással ellátott, elektronikusan tárolt irat.) 2. Az intézményben keletkező kinyomtatott elektronikus irat hitelesítését az iskola igazgatója, végezheti el. Az így hitelesített papír alapú irat lesz az elektronikus irat irattári példánya. 3. Az intézményben keletkező, illetve az intézménybe érkező elektronikus irat hitelesítését az iskola igazgatója, igazgatóhelyettese vagy iskolatitkára végezheti el. Az így hitelesített papír alapú irat lesz az elektronikus irat irattári példánya. 4. Az intézménybe érkező elektronikus irat esetén megnyitás, felhasználás előtt el kell végezni a vírusellenőrzést és vírusirtást. 5. Az elektronikus iratokat elektronikus formában alá kell írni. Az elektronikus aláírásra az intézmény igazgatója jogosult. (Elektronikusan aláírt irat: az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvényben meghatározott, fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus irat.) 6. Az elektronikus iratokat az iskola számítógépén elektronikus úton meg kell őrizni. A számítógépen őrzött elektronikus iratokról hetente biztonsági mentést kell készíteni. 7. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt elektronikus iratok selejtezése és megsemmisítése az általános szabályok szerint történik. 8. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt elektronikus iratok kezelésért az intézményi rendszergazda segítségével az iskolatitkár a felelős.

16.

ZÁRÓ RENDELKEZÉS

A SZMSZ hatálybalépése A SZMSZ 2013. év december hó 13. napján a nevelőtestület általi elfogadásával lép hatályba, és visszavonásig érvényes. A felülvizsgált szervezeti és működési szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg érvényét veszti a 2013. év március hó 27. napján készített SZMSZ. A SZMSZ felülvizsgálata A SZMSZ felülvizsgálatára sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi a fenntartó, az intézmény nevelőtestülete, a diákönkormányzat, az intézményi tanács, szülői szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az intézményvezetőhöz kell beterjeszteni. A SZMSZ módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival.

Kelt: Budapest, 2013. év december hónap 13. nap

Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai LEGITIMÁCIÓS NYILATKOZATOK A Szervezeti és Működési Szabályzatot Budapest XIV. Kerületi Széchenyi István Általános Iskola diákönkormányzata 2013. év december hó 12. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a diákönkormányzat véleményezési jogát jelen SZMSZ felülvizsgálata során a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta. Kelt: Budapest, 2013. év december hónap 12. nap

A Szervezeti és Működési Szabályzatot a Budapest XIV. Kerületi Széchenyi István Általános Iskola intézményi tanácsa 2013 év december hó 03. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy az intézményi tanács véleményezési jogát jelen SZMSZ felülvizsgálata során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta. Kelt: Budapest, 2013. év december hónap 03. nap

A Szervezeti és Működési Szabályzatot a Budapest XIV. Kerületi Széchenyi István Általános Iskola szülői szervezete (közösség) 2013. év december hó 02. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a szülői szervezet véleményezési jogát jelen SZMSZ felülvizsgálata során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta. Kelt: Budapest, 2013 év december hónap 02. nap

A Szervezeti és Működési Szabályzatot a Budapest XIV. Kerületi Széchenyi István Általános Iskola nevelőtestülete 2013. év december hó 13. napján tartott értekezletén elfogadta.

Fenntartói és működtetői nyilatkozat Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (4) bekezdése értelmében a fenntartóra többletkötelezettséget nem terhel. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Budapest XIV. Tankerülete, mint az intézmény fenntartója egyetértési jogkört gyakorolt. Aláírásommal tanúsítom, hogy a fenntartó döntésre jogosult szerve/vezetője az SZMSZ fenti rendelkezéseivel egyetért, azokat jóváhagyja. Kelt: Budapest, ......... év .................. hónap ...... nap

............................................. fenntartó képviselője

Jelen szervezeti és működési szabályzatot a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (4) bekezdése értelmében a működtetőre többletkötelezettséget nem terhel. A Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata ......... év .................. hó ........ napján tartott képviselő-testületi ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy működtető döntésre jogosult szerve az SZMSZ fenti rendelkezéseivel egyetért, azokat jóváhagyja. Kelt: Budapest, ......... év .................. hónap ...... nap

............................................. működtető képviselője