SZERVES KÉMIA (SMKKB2042KN) A TÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE ÉS VIZSGARENDJE

Szerves kémia (SMKKB2042KN)

KÖVETELMÉNYRENDSZER

Környezetmérnök BSc

SZERVES KÉMIA (SMKKB2042KN) A TÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE ÉS VIZSGARENDJE 1. Elıadás Az elıadások való részvétel ajánlott! Az elıadásokon és a gyakorlatokon elhangzottak valamint a kötelezı irodalmak képezik a tananyagot! 2. Gyakorlat • A hallgató azzal a csoporttal köteles gyakorlatra járni, amely csoportot a NEPTUN-ban felvette. • A félév során hat gyakorlat lesz, a gyakorlatokon résztvevı hallgatók (az elsı gyakorlat kivételével) dolgozatot írnak a kijelölt anyagból, ezután egyéni feladatokat végeznek el. • Az adott gyakorlaton való részvétel csak akkor érvényes, ha a hallgató a dolgozatát is megírta és az egyéni feladatait is elvégezte. • A gyakorlatokat - hely, idı és anyagi okok miatt - PÓTOLNI NEM LEHET! • A dolgozatokat pontozzuk, mindegyik (5 db) dolgozat 20 pontos, így összesen 100 pont szerezhetı! 3. A félév elismerésének feltétele • A hat gyakorlaton való érvényes részvétel. • A gyakorlati pontok (max. 100 pont) összegének több mint 50%-át kell elérni. Minimum 51 pontot kell elérni a félév elismeréséhez. 4. Vizsga • A vizsga írásbeli és szóbeli részekbıl áll, mely az esedékes napon kerül lebonyolításra. • A vizsganap kezdetén mindenkinek írásbeli vizsgát kell tennie, mely alapvetı képletek, reakcióegyenletek és fogalmak ismeretét méri fel. A számítógépes program a kérdéseket személyreszólóan, de véletlenszerően nyomtatja ki. • Az írásbeli vizsga 50% vagy az alatti teljesítése automatikusan elégtelen vizsgajegyet eredményez. Az írásbeli vizsga 50% feletti teljesítése esetén a vizsgajegy elégséges (2), 75% feletti teljesítése esetén a vizsgajegy közepes (3). • Az a hallgató, aki a közepes (3) írásbeli vizsga eredményét nem fogadja el, szóbeli vizsgát tehet. A szóbeli vizsga alkalmával az írásbeli vizsgán szerzett vizsgajegy törlıdik, a vizsgajegy kizálólag a szóbeli vizsgán produkált teljesítménybıl alakul ki (jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen). • A szóbeli vizsga az elıre kiadott tételjegyzék alapján történik. • A sikertelen szóbeli vizsga ismétlése újra az írásbeli vizsgával kezdıdik. 5. A vizsgák rendje • Az adott vizsganapokra a számítógépes rendszer segítségével (NEPTUN) lehet jelentkezni. • Vizsgázni csakis az adott vizsganapra érvényes jelentkezés esetén lehet. • A vizsgák az adott vizsganapokon, a megadott idıben kezdıdnek, mely idıpontra minden aznapi vizsgázónak meg kell jelennie a tanszék gyakorlója elıtt. • Bármelyik vizsganapon lehet ismételt vizsgát tenni. • Szerves kémia tárgyból a sikertelen vizsgát legalább 5 nap eltelte után lehet megismételni. 6. A kapcsolattartás rendje • A hallgatók a gyakorlatok elıtt, az oktatók fogadóóráján valamint e-mail-ben, kizárólag Vezetéknév.Keresztné[email protected] címrıl fordulhatnak problémáikkal a tárgy oktatóihoz. Felhívjuk a hallgatók figyelmét arra, hogy a vizsga eredményes letételéhez folyamatos tanulásra van szükség. Képleteket és reakcióegyenleteket elsısorban írásbeli gyakorlással lehet elsajátítani! Gödöllı, 2013. február 10. Dr. Fülöp László egyetemi docens tárgyfelelıs

Szerves kémia (SMKKB2042KN) - MKK, környezetmérnök BSc szak - 2012/2013. tanév, I. évfolyam, 2. félév

1


AZ ELİADÁSOK TEMETIKÁJA


SZERVES KÉMIA AZ ELİADÁSOK TEMATIKÁJA (szerda, 1145 - 1315; 212. szem.) Hét/óra

Dátum

Az elıadás címe

Elıadó

1/1-2

02. 13.

Fülöp László

2/3-4

02. 20.

3/5-6

02. 27.

4/7-8

03. 06.

5/9-10

03. 13.

6/11-12

03. 20.

7/13-14

03. 27.

8/15-16

04. 03. 04. 10.

9/17-18

04. 17.

10/19-20

04. 24.

11/21-22 12/23-24

05. 01. 05. 08.

13/25-26

05. 15.

14/27-28

05. 22.

Bevezetés, Szénhidrogének I. (áttekintés, reakciótípusok, felosztás, alkánok) Szénhidrogének II. (alkének, alkinok, származékok, aromás szénhidrogének) Alkoholok és oxovegyületek I. (alkoholok, fenolok, éterek) Alkoholok és oxovegyületek II. (éterek, aldehidek, ketonok) Karbonsavak (származékok, savamidok, zsírsavak és származékaik) Lipidek (tioészterek, lipidek, membránok) Nitrogén és kéntartalmú vegyületek (aminok, azo-, diazo-, nitrovegyületek, szulfonsavak) ****** TAVASZI SZÜNET ****** Heterociklusos vegyületek (öt és hattagú S-, N-, O-tartalmúak) Biológiailag aktív molekulák (terpének, szteroidok, alkaloidok, vitaminok, gyógyszerek) Mőanyagok (polimer molekulák elıállítása, tulajdonságaik) ****** MUNKASZÜNETI NAP ****** Szénhidrátok (mono-, oligo- és poliszacharidok) Aminosavak, peptidek, fehérjék (szerkezet és funkció) Nukleozidok, nukleotidok, nukleinsavak. Összefoglalás, eligazítás

Fülöp László Halász Gábor Halász Gábor Halász Gábor Halász Gábor Fülöp László

Halász Gábor Fülöp László Halász Gábor

Fülöp László Fülöp László Fülöp László

Az elıadások való részvétel megkönnyíti a tantárgy elsajátítását!

Kötelezı irodalom: 1. Nosticzius Árpád: Szerves kémia; Mosonmagyaróvár, jegyzet, 1986

Ajánlott irodalom: 2. Nádas F.: Szerves kémia; Mezıgazdasági kiadó, 1982 3. Furka Á.: Szerves kémia; Tankönyvkiadó, 1994 4. Kovács K. - Halmos M.: A szerves kémia alapjai; Tankönyvkiadó, 1974 5. Lempert K.: Szerves kémia; Mőszaki könyvkiadó, 1976 6. Bruckner Gy.: Szerves kémia; Tankönyvkiadó, 1973


2


A GYAKORLATOK FELADATAI


SZERVES KÉMIA A GYAKORLATOK FELADATAI A gyakorlatokat - hely, idı és anyagi okok miatt - PÓTOLNI NEM LEHET! Gyakorlat

Feladatok (képletek és egyenletek gyakorlása)

Dolgozat

Pont

1. gyak. + EA

20

1. gyak

Bevezetés, alkánok

2. gyak

Alkének, alkinok, alkoholok, éterek

3. gyak

Aldehidek, ketonok, karbonsavak

1 - 2. gyak. + EA

20

4. gyak

Nitrogén és kéntartalmú vegyületek

1 - 3. gyak. + EA

20

5. gyak

Heterociklusos vegyületek, szénhidrátok

1 - 4. gyak. + EA

20

6. gyak

Aminosavak, peptidek, fehérjék, nukleinsavak

1 - 5. gyak. + EA

20

A dolgozatokat pontozzuk, mindegyik (5 db) dolgozat 20 pontos. A félév során, így összesen 100 pont szerezhetı! Példák: (vegyületek képletére és nevére)

CH3

CH3

H3C C CH2 CH CH3

H Cl

CH3 2,2,4-trimetil-pentán izooktán

C

Cl

CCl3 1,1-bisz-(p-klór-fenil)-2,2,2-triklór-etán DDT

Szteránváz

Benz[a]pirén

A félév elismerésének feltétele • A hat gyakorlaton való érvényes részvétel. • A gyakorlati pontok (max. 100 pont) összegének több mint 50%-át kell elérni. Minimum 51 pontot kell elérni a félév elismeréséhez..


3


IDİBEOSZTÁS


SZERVES KÉMIA AZ ELİADÁSOK ÉS A GYAKORLATOK IDİBEOSZTÁSÁNAK ÖSSZEFOGLALÁSA

Óra

Hétfı

Kedd

Szerda

15' Szünet

10:00 -11:30

15' Szünet

11:45 -13:15

Szerves

Szerves

Szerves

gyak KM BSc 2. hét 3. csop tanszék



Szerves kémia elıadás KM BSc I. 212. szeminárium

15' Szünet

GYAKORLATOK RÉSZLETES IDİBEOSZTÁSA Csoport

Idıpont

Dátum

1. 2. 3.

1145 - 1315 1145 - 1315 1145 - 1315

február 12., február 26., március 12., március 26., április 9., április 23. február 19., március 5., március 19., április 2., április 16., április 30., május 14. február 18., március 4., március 18., április 1., április 15., április 29., május 13.

A félév elismerésének feltétele • A hat gyakorlaton való részvétel. • A gyakorlati pontok (max. 80 pont) és az elıadás pontok (max. 20 pont) összegének több mint 50%-át kell elérni (minimum 51 pont) a félév elismeréséhez.


4


KÉPLETJEGYZÉK


SZERVES KÉMIA MEGTANULANDÓ KÉPLETEK JEGYZÉKE Alkánok, alkének, alkinek általános képlete és egyszerő származékaiknak képletei; a homológ soruk elsı tíz tagjának képlete, izobután, izopentán, izooktán, tetszıleges halogénszármazékok, cisz-2-butén, transz-2-butén, kumulált, izolált, konjugált diének általános képlete, 1,3-butadién, kloroprén, izoprén, etin, propin, 1-butin, geminális, vicinális, diszjunkt dihalogénszármazékok általános képlete, primer, szekunder, tercier halogénszármazékok általános képlete, metil-bromid, etil-klorid, vinil-klorid, diklór-metán, triklór-etilén, kloroform, jodoform, bromoform, széntetraklorid, teflon. Primer, szekunder, tercier és az egy-, két-, három értékő alkoholok általános képlete és egyszerő származékaiknak képletei, a homológ sor elsı tíz tagjának képlete, metanol, etanol, 1-propanol, 2-propanol, vinil-alkohol, geminális, vicinális, diszjunkt diolok általános képlete, glicerin, pentaeritrit. Éterek általános képlete és egyszerő származékaiknak képletei, dimetil-éter, dietil-éter, divinil-éter, szimmetrikus és vegyes éterek, etilén-oxid. Primer, szekunder, tercier aminok, kvaterner ammóniumsók általános képlete és egyszerő származékaiknak képletei, egy-, kétértékő aminok általános képlete, kolin, kolamin, dietanol-amin, EDTA, trietanol-amin, etilén-diamin, taurin, nitro-metán, nitro-etán. Aldehidek és ketonok általános képlete és egyszerő származékaiknak képletei, metanal, etanal, propanal, glikol-aldehid, glioxál, etil-metil-keton, dietil-keton, propanon, dihidroxi-aceton, butanon, bután-dion (diacetil), dimetil-glioxim. Telített mono- és dikarbonsavak általános képlete és egyszerő származékaiknak képletei, hangyasav, ecetsav, propionsav, vajsav, valeriánsav, palmitinsav, sztearinsav, oxálsav, malonsav, borostyánkısav, adipinsav, telítetlen mono- és dikarbonsavak általános képlete, akrilsav, metakrilsav, krotonsav, olajsav, linolsav, linolénsav, maleinsav, fumársav, trifluor-ecetsav, triklór-ecetsav, jód-ecetsav, bróm-ecetsav, tejsav, 4-hidroxi-vajsav, almasav, borkısav, ciromsav, glioxálsav, piroszılısav, acetecetsav, oxálecetsav, savhalogenidek általános képlete, acetil-klorid, savanhidridek általános képlete, ecetsavanhidrid, borostyánkısavanhidrid. Karbonsav-észterek általános képlete és egyszerő származékaiknak képletei, metil-formiát, etil-acetát stb., gliceridek általános képlete, tributirin, tripalmitin, foszfatidok általános képlete, lecitin, foszfatidil-szerin, szappanok, zsíralkohol- szulfátok általános képlete, dimetil-szulfát, glicerin-trinitrát, savamidok általános képlete, formamid, dimetil-formamid, nitrilek általános képlete, acetonitril, akrilnitril, tiolok, tioéterek, diszulfidok, szulfoxidok, szulfonok, szulfonsavak általános képlete, metántiol, 2-propántiol, 2-merkapto-etanol, dimetil-szulfoxid, metánszulfonsav, szénsav és származékai, foszgén, karbamid, guanidin, ciánsav, kreatin, kreatin-foszfát, tiokarbamid. Aromás vegyületek és egyszerő származékaiknak képletei, benzol, toluol, o-xilol, m-xilol, p-xilol, difenil, difenil-metán, naftalin, antracén, fenantrén, klór-benzol, benzil-klorid, nitro-benzol, dinitro-benzol, 2-nitro-toluol, 2,4,6-trinitro-klór-benzol, 2-nitro-fenol, anilin, 2,4,6-trinitro-toluol, benzolszulfonsav, fenol, o-, m-, p-krezol, rezorcin, hidrokinon, 1,4-benzokinon, floroglucin, pentaklór-fenol, benzil-alkohol, toluidin, difenilamin, benzidin, p-fenilén-diamin, szulfanilsav, fenil-hidrazin, azo-benzol, aromás aldehidek és ketonok általános képlete, benzaldehid, ninhidrin, benzoesav, ftálsav, szacharin, fenil-ecetsav, 2,4-diklór-fenoxi-ecetsav, ciklopropán, ciklopentán, ciklobután, ciklohexán, ciklohexanol, 1,2,3,4,5,6-hexaklór-ciklohexán, dekalin, izoprén, A-vitamin. Heterociklusos vegyületek és egyszerő származékaiknak képletei, furán, tetrahidrofurán, furfurol, kumaron, pirán, tiopirán, piridin, pirimidin, piperidin, piridazin, pirazin, indol, kumarin, kinolin, purin, pteridin, porfirin-váz, indolil-ecetsav, pikolinsav, nikotinsav, izonikotinsav, piridoxál, piridoxamin, piridoxin, xantin, adenin, guanin, citozin, timin, uracil, adenozin, guanozin, citidin, timidin, uridin és foszforszármazékaik. Tetraetil-ólom, szterán-váz, koleszterin, ergoszterin, androszteron, taurin, efedrin, nikotin, polietilén, polipropilén, PET, PVC és a fontosabb mőanyagok. Mentán, mentol, limonén, kámfor, nikotin, anabazin, atropin, papaverin, morfin, teofillin, koffein. α-, β-, γ-aminosavak általános képlete és egyszerő származékaiknak képletei, a húszféle fehérjealkotó aminosav képletei, gamma-amino-vajsav, béta-alanin, ninhidrin, citrullin, ornitin, 2,4-dinitro-fluor-benzol, 1-dimetil-amino-naftil-szulfonil-klorid, maleinsavanhidrid, 5,5'-ditio-bisz-nitro-benzoát, p-klór-merkuri-benzoát, diizopropil-fluor-foszfát, glutation, p-nitro-fenil-ecetsav. Monoszacharidok és diszacharidok valamint egyszerő származékaiknak képletei (trióz, tetróz, pentóz, hexóz), glicerinaldehid, dihidroxi-aceton, eritróz, ribóz, dezoxiribóz, xilóz, ribulóz, glükóz, galaktóz, mannóz, ramnóz, fruktóz, szedoheptulóz, glicerin, szorbit, glükonsav, glükózamin, szacharóz, maltóz, cellobióz, laktóz. Zsírsavak általános képlete és egyszerő származékaiknak képletei, palmitinsav, sztearinsav, arahidinsav, olajsav, linolsav, linolénsav, arahidonsav, foszfatidsav általános képlete és származékai, szfingozin, klorofill, hem váz, béta-karotin, kumársav. Vitaminok képlete és egyszerő származékaiknak képletei (A, B, C, D, E ), adrenalin, 3-indolil-ecetsav, 2,4-diklór-fenoxi-ecetsav, gibberellin-váz, 6-furfuril-amino-purin (kinetin), abszcizinsav, tiamin-pirofoszfát (TPP), riboflavin, nikotinsav, nikotinsavamid, aszkorbinsav, biotin, piridoxin, piridoxál-foszfát, fólsav, p-amino-benzoesav, szulfanil-amid.

Részletesebben lásd a “Szerves kémia elıadások - címszavakban” részt a honlapon! + Az elıadásokon elıforduló egyéb képletek, valamint a tankönyvben, jegyzetben a tételekhez kapcsolódó egyéb képletek (ami esetleg kimaradt)!


5


VIZSGATEMATIKA


SZERVES KÉMIA VIZSGATEMATIKA • A szerves vegyületek osztályozása, a vegyületcsoportok jellemzése, fontosabb képviselıik • A szerves kémiában elıforduló fontosabb reakciótípusok és értelmezésük • Telített nyílt szénláncú szénhidrogének: az alkánok. Általános jellemzésük, a homológ sor fogalma, nevezéktan. Fontosabb alkánok • Földgáz és kıolaj. Kıolajfrakciók. Oktánszám, cetánszám • Telítetlen nyílt szénláncú szénhidrogének: az olefinsor általános jellemzése, cisz-transz izoméria. Diolefinek • Telítetlen nyílt szénláncú szénhidrogének: acetilén szénhidrogének jellemzése, acetilén. Halogénezett szénhidrogének • Az alkoholok általános jellemzése, alkoholok csoportosítása, jellemzı reakcióik. Fontosabb telített, egyértékő alkoholok • Telítetlen egyértékő alkoholok jellemzése. Oxo-enol tautoméria. Két- és többértékő alkoholok (Cukoralkoholok) • Optikai izoméria, az abszolut konfiguráció fogalma. Racém és mezo formák • Éterek, tioalkoholok és tioéterek tulajdonságai, jellemzésük, elıállításuk • Alifás nitrogén vegyületek. Alifás aminok és nitrovegyületek. Alifás foszforvegyületek • Nyílt szénláncú oxovegyületek általános jellemzése, csoportosításuk, elıállításuk, reakcióik • Aldehidek és ketonok általános jellemzése. Néhány fontosabb hidroxi-oxo- és dioxo-vegyület • Szénhidrátok általános jellemzése, csoportosításuk. A szénhidrátok optikai izomériája • A monoszaharidok családfája, fizikai és kémiai tulajdonságaik • Diszaharidok szerkezete és jellemzése. Redukáló és nem redukáló diszaharidok • Poliszaharidok jelentısége, fontosabb poliszaharidok és felépítésük • A cukrok győrős szerkezete. Mutarotáció • Izoméria a szerves kémiában, az izoméria típusai • Nyílt szénláncú szerves savak általános jellemzıi, tulajdonságaik és reakciói • Telített egybázisú szerves savak és tulajdonságaik • Telítetlen egybázisú karbonsavak és jelentıségük. Jód-brómszám • Kétbázisú telített és telítetlen karbonsavak, tulajdonságaik és elıfordulásuk • Két- és több bázisú szerves oxi- és oxokarbonsavak • Észterek csoportosítása és tulajdonságaik • Szénsavszármazékok. Karbamid, kreatin, kreatin-foszfát. Tioszármazékok • Az aminosavak, általános jellemzésük, felépítésük, csoportosításuk, disszociációjuk, peptidek, peptidkötés, fehérjék • A lipidek szerkezete és csoportosításuk. A biológiai membránok felépítése és funkciója • Győrős vegyületek és felosztásuk. Az aromás vegyületek általános jellemzıi, elektron-szerkezetük • Alifás benzol származékok, szubsztitúciós szabályok • Fenolok, aromás nitro- és amino-származékok, aromás azo- és diazo-vegyületek • Aromás oxovegyületek. Aromás magban szubsztituált mono- és dikarbonsavak. Nem kondenzált policiklusos vegyületek • Kondenzált policiklusos vegyületek és jellemzıjük. Aliciklusos vegyületek jellemzıi, a ciklohexán és származékai • Heterociklusos vegyületek általános jellemzése, felosztásuk, jellemzıik • Biológiailag jelentıs heterociklusos vegyületek és származékaik. Piridin, pirimidin, purin és származékaik, nukleinsavak • Alkaloidok, terpének, szteroidok, vitaminok


6

SZERVES KÉMIA (SMKKB2042KN) A TÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE ÉS VIZSGARENDJE

Recommend Documents