ÁLLATI BIOKÉMIA ÉS ÉLELMISZERKÉMIA A TÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE ÉS VIZSGARENDJE

Állati biokémia és élelmiszerkémia (SMKKB4011ÁN)

KÖVETELMÉNYRENDSZER

Állattenyésztési mérnök MSc

ÁLLATI BIOKÉMIA ÉS ÉLELMISZERKÉMIA A TÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE ÉS VIZSGARENDJE 1. Elıadás Az elıadások látogatása mindenki számára ajánlott! Az elıadásokon elhangzottak valamint a kötelezı irodalmak képezik a vizsga anyagát!

2. Gyakorlat S Az összes gyakorlat elvégzése kötelezı! S A gyakorlatok idıpontjait és tematikáját lásd alább! S A gyakorlatokon a köpeny használata és a jegyzet megléte kötelezı mindenki számára! KÖPENY ÉS JEGYZET NÉLKÜL A GYAKORLATON NEM LEHET RÉSZTVENNI! S Az elrontott méréseket vagy a gyakorlatokat - hely, idı és anyagi okok miatt SEM CSERÉLNI, SEM PÓTOLNI NEM LEHET! S Az adott gyakorlatokra a kiadott tananyag alapján elıre fel kell készülni. S A gyakorlatokon résztvevık minden gyakorlat elıtt rövid dolgozatot írnak az esedékes gyakorlat anyagából, valamint a gyakorlathoz kapcsolódó elméleti anyagból (a dolgozat a gyakorlatra való felkészülést méri, így utólag pótolni, megírni nem lehet!). S A gyakorlati feladatok eredményeit (a kiadott útmutatók alapján) legkésıbb a gyakorlat végéig lehet (kell) elkészíteni és leadni. S A dolgozatokat valamint a gyakorlati feladatokat pontozzuk. Így a félév során a gyakorlatokon összesen 100 pont szerezhetı.

3. A félév elismerésének feltétele S Az összes gyakorlat sikeres elvégzése, a tőz és balesetvédelem ismeretek elsajátítása (10 pont) S Mind a gyakorlati dolgozatok pontjainak (45 pont), mind a gyakorlati feladatok pontjainak (45 pont) több mint 50%-át külön-külön el kell érni a félév elismeréséhez!

Feladatok

Max. pontszám 10 pont 45 pont 45 pont

Tőz és balesetvédelem ismeretek Gyakorlati dolgozatok (3 x 15 pont) Gyakorlati feladatok (3 x 15 pont)

Állati biokémia és élelmiszerkémia

Állattenyésztési mérnök MSc szak

1

Félévelismerés minimum 23 pont minimum 23 pont

2011/2012. tanév, I. évfolyam, 2. félév


KÖVETELMÉNYRENDSZER


4. Vizsga • A vizsga írásbeli és szóbeli részekbıl áll, mely az esedékes napon kerül lebonyolításra. • A vizsganap reggelén a NEPTUN-ban megadott idıpontban mindenkinek írásbeli vizsgát kell tennie, mely alapvetıen képletek, reakcióegyenletek és fogalmak ismeretét méri fel. A számítógép a kérdéseket személyreszólóan, de véletlenszeren nyomtatja ki. • Az írásbeli vizsga 50% vagy az alatti teljesítése automatikusan elégtelen vizsgajegyet eredményez. Az írásbeli vizsga 50% feletti teljesítése esetén a vizsgajegy elégséges (2), 75% feletti teljesítése esetén a vizsgajegy közepes (3). • Az a hallgató aki a közepes (3) írásbeli vizsga eredményét nem fogadja el szóbeli vizsgát tehet. A szóbeli vizsga alkalmával az írásbeli vizsgán szerzett vizsgajegy törlıdik, a vizsgajegy kizálólag a szóbeli vizsgán produkált teljesítménybıl alakul ki (jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen). • A szóbeli vizsga az elıre kiadott tételjegyzék alapján történik. • A sikertelen szóbeli vizsga ismétlése újra az írásbeli vizsgával kezdıdik.

5. A vizsgák rendje • Az adott vizsganapokra a számítógépes rendszer segítségével (NEPTUN) lehet jelentkezni. • Vizsgázni csakis az adott vizsganapra érvényes jelentkezés esetén lehet. • A vizsgák az adott vizsganapokon, a megadott idıben kezdıdnek, mely idıpontra minden aznapi vizsgázónak meg kell jelennie a tanszék gyakorlója elıtt. • Bármelyik vizsganapon lehet ismételt vizsgát tenni. • Szerves kémia tárgyból a sikertelen vizsgát legalább 5 nap eltelte után lehet megismételni.

6. A kapcsolattartás rendje • A hallgatók a gyakorlatok elıtt, az oktatók fogadóóráján valamint e-mail-ben, kizárólag Vezetéknév.Keresztné[email protected] címrıl fordulhatnak problémáikkal a tárgy oktatóihoz.

Felhívjuk a hallgatók figyelmét arra, hogy a vizsga eredményes letételéhez folyamatos tanulásra van szükség - fıleg akkor - ha a hallgatónak szerves kémiából hiányosak a középiskolás ismeretei! Képleteket és reakcióegyenleteket elsısorban írásbeli gyakorlással lehet elsajátítani!!!

Gödöllı, 2012. február 1.

Dr. Fülöp László egyetemi docens tárgyfelelıs



2



AZ ELİADÁSOK TEMATIKÁJA


ÁLLATI BIOKÉMIA ÉS ÉLELMISZERKÉMIA AZ ELİADÁSOK TEMATIKÁJA (kedd, 1515 - 1645)

Hét/óra

Dátum

1/1-2

02.07.

2/3-4

02.14.

3/5-6

02.21.

4/7-8

02.06.

5/9-10

03.11.

6/11-12

03.13.

7/13-14

03.20.

8/15-16

03.27.

9/17-18

04.03.

10/19-20

04.10.

11/21-22

04.17.

12/23-24

04.24.

13/25-26

05.08.

Az elıadás címe

Elıadó

Az élıvilág építıelemei I: Aminosavak, peptidek, fehérjék. Lipidek és a biológiai membránok Az élıvilág építıelemei II: Mono-, oligo- és poliszaharidok. Nukleinsavak és építıelemeik Lebontó folyamatok: Glikolízis, Citrom-savciklus, terminális oxidáció, pentóz-foszfát ciklus, lipidek lebontása Felépítı folyamatok: Calvin ciklus, glükoneogenezis, lipidek bioszintézise, ureaciklus, nitrogénanyagcsere Nukleinsavak bioszintézise: replikáció. Fehérjék bioszintézise: transzkripció, transzláció. Szabályozás: Az élı folyamatok szabályozása és a hormonok. Géntechnológia és biotechnológia. Az izommőködés: Az izommőködés molekuláris mechanizmusa Tartósítószerek biokémiája Antioxidánsok biokémiája Ízesítıszerek biokémiája. Mesterséges színezékek biokémiája Mérgezı anyagok az élelmiszerekben Mérgezı anyagok biokémiája Tisztítószerek biokémiája Fertıtlenítıszerek biokémiája A táplálkozás biokémiája. A bendıben végbemenı biokémiai folyamatok. Silózás Mikróbák által okozott biokémia változások: Tej és tejtermékek, Hús és húskészítmények.

Fülöp László Fülöp László Fülöp László Fülöp László Fülöp László Fülöp László Fülöp László Fülöp László Fülöp László Fülöp László Fülöp László Fülöp László Fülöp László

Kötelezı irodalom: 1. Boross László - Sajgó Mihály: A biokémia alapjai; Mezıgazdasági kiadó 2003, 2. Gasztonyi Kálmán: Az élelmiszerkémia alapjai; Bp. Mez?gazdasági kiadó 1979, 3. Lásztity Radomir: Az élelmiszerbiokémia alapjai; Mez?gazdasági kiadó 1981.

Ajánlott irodalom: 4. Stryer: Biochemistry; W.H.Freeman & Co New York 5. Lehninger: Principles of Biochemistry; Worth Publishers, New York, 1993



3





ÁLLATI BIOKÉMIA ÉS ÉLELMISZERKÉMIA

A GYAKORLATOK FELADATAI

1. Gyakorlat FEHÉRJÉK KVANTITATÍV MEGHATÁROZÁSA I. 1.1. Feladat: A roncsolat fehérjetartalmának meghatározása Parnass-Wagner módszerrel 1.2. Feladat: A roncsolat fehérjetartalmának meghatározása kvantitatív ninhidrin reakcióval 1.3. Feladat: Fehérjemeghatározás BIURET reagenssel

2. Gyakorlat FEHÉRJÉK ELİÁLLÍTÁSA 2.1. Feladat: Kazein elıállítása tejbıl

3. Gyakorlat ENZIMEK VIZSGÁLATA 3.1. Feladat: Nyálamiláz aktivitás szemikvantitatív meghatározása

A gyakorlatokra való felkészülés: a kiadott sokszorosított anyagokból, valamint a gyakorlathoz tartozó elméleti anyagból. FIGYELEM! A kiadott gyakorlatok leírását minden hallgatónak a gyakorlatra el kell hozni!!!! Minden gyakorlat elején dolgozatot írunk. A gyakorlaton számon kérjük a kísérletekhez szorosan hozzátartozó elméleti anyagrészeket is. Ezeket az elméleti órán elhangzott elıadások anyagából valamint a kötelezı és az ajánlott irodalomból lehet elsajátítani.



4






A GYAKORLATOK ÉS AZ ELİADÁSOK IDİBEOSZTÁSÁNAK ÖSSZEFOGLALÁSA

Óra

Hétfı

Kedd

Szerda

Csütörtök

15' Szünet

10:00 -11:30

15' Szünet

15:15 - 16:45

Állati biokémia és élelmiszer kémia

Állati biokémia és élelmiszerkémia elıadás

Állat MSc

gyak 15' Szünet 17:00 -18:30

Állat MSc

1. hét 2. lab.

A GYAKORLATOK IDİBEOSZTÁSA GYAKORLATOK RÉSZLETES IDİBEOSZTÁSA Dátum

Gyak.

Gyak.

Idıpont

Hely

Gyakorlatvezetı

Február 6. (hétfı)

1

Megbeszélés, tőz és balesetvédelem

1515 - 1830

hallgatói labor II.

Fülöp László, Halász Gábor

Március 5. (hétfı)

2

1. gyakorlati feladat (biuret)

1515 - 1830



Március 19. (hétfı)

3

2. gyakorlati feladat (kazein)

1515 - 1830



4

3. gyakorlati feladat (nyálamiláz)

1515 - 1830



Február 20. (hétfı)

Április 2. (hétfı) Ápriliss 16. (hétfı)



5



KÉPLETJEGYZÉK



MEGTANULANDÓ KÉPLETEK, REAKCIÓEGYENLETEK ! Szerves kémiai alapismeretek. Alkánok, alkének, alkinek. Primer, szekunder, tercier alkoholok. Éterek. Primer, szekunder, tercier aminok, kvaterner ammónium sók. Aldehidek és ketonok. Telített mono- és dikarbonsavak, telítetlen mono- és dikarbonsavak, zsírsavak. Karbonsav-észterek. Aromás vegyületek. Heterociklusos vegyületek. ! Tetraetil-ólom, szterán-váz, koleszterin, ergoszterin, androszteron, taurin, efedrin, nikotin, koffein, polietilén, polipropilén, PET, PVC és a fontosabb mőanyagok. Mentán, mentol, limonén, kámfor, nikotin, anabazin, atropin, papaverin, morfin, teofillin, koffein. ! Az élı szervezetekben elıforduló természetes aminosavaknak és származékaiknak képletei. ! Az aminosavak reaktív csoportjainak reakcióiban szereplı képletek és reakcióegyenletek. ! Di- és tripeptidek és fontosabb polipeptidek képletei. ! A fehérjék szerkezeti felépítésében, a konformációban szerepet játszó kölcsönhatások képletei. ! A lehetséges nukleozidoknak, nukleotidoknak, dinukleotidoknak, koenzimeknek és származékaiknak, tautomer formáinak képletei, H-hidak a nukeinsavakban. ! Aldo- és ketotriózok, aldo- és ketotetrózok, aldo- és ketopentózok, aldo- és ketohexózok, aldo- és ketoheptózok és származékaiknak képletei (nyíltláncú és győrős forma). ! A ciklofélacetál győrő kialakulása képlettel. Di-, tri- és poliszacharidok és származékaiknak képletei. ! Zsírsavak, zsíralkoholok, terpének, karotinok, karotinoidok, szteránvázas vegyületek, prosztaglandinok, viaszok, trigliceridek (zsírok, olajok), foszfatidok, szfingolipidek, glikolipidek, szterol-észterek és származékaiknak képletei. ! Vitaminok, hormonok, alkaloidok, klorofill, hem váz, valamint ezen vegyületek egyszerő származékaiknak képletei. ! A glikolízis folyamatában szereplı reakcióegyenletek, vegyületek és származékaiknak képletei. ! A glükoneogenezisben szereplı reakcióegyenletek, vegyületek és egyszerő származékaiknak képletei. ! A citrátciklusban szereplı reakcióegyenletek, vegyületek és egyszerő származékaiknak képletei. ! A terminális oxidáció és oxidatív foszforilációban szereplı reakcióegyenletek, vegyületek és egyszerő származékaiknak képletei. ! A karbamid (urea) ciklusban szereplı reakcióegyenletek, vegyületek és származékaiknak képletei. ! A zsírsavak bioszintézisében és lebontásában szereplı reakcióegyenletek, vegyületek és egyszerő származékaiknak képletei. ! A DNS, RNS és fehérjeszintézisben szereplı reakcióegyenletek, vegyületek és egyszerő származékaiknak képletei. A tRNS vázlatos szerkezete. ! A géntechnológia és biotechnológia tárgykörében szereplı reakcióegyenletek, vegyületek és egyszerő származékaiknak képletei. ! Az izommőködés molekuláris mechanizmusa anyag képletei. Tartósítószerek és antioxidánsok képletei. Ízesítıszerek és mesterséges színezékek képletei. Mérgezı anyagok képletei.Tisztítószerek és fertıtlenítiszerek képletei. A bendıben végbemenı biokémiai folyamatok és a silózási folyamatok képletei.Mikróbák által okozott biokémia változások képletei. Tej és tejtermékek valamint hús és húskészítmények elıállításában elıforduló képletek.

+ Az elıadásokon elıforduló egyéb képletek, valamint a tankönyvben és a jegyzetben a tételekhez kapcsolódó képletek (ami esetleg kimaradt)!



6



VIZSGATEMATIKA


Példák képletekre:

CH3

H2C O PO3H2 O OH

CH3

H3C C CH2 CH CH3 CH3 2,2,4-trimetil-pentán izooktán

O

OH

R

HO

C S

OH

glükóz - 6 - foszfát

Szteránváz

CoA

acil-CoA


VIZSGATEMATIKA S S S S S S S S S S S S S S S S S S S S S S S S S S S S S S S S S

Az aminosavak, általános jellemzésük, felépítésük, csoportosításuk, disszociációjuk Az aminosavak kimutatása. Az aminosavak reaktív csoportjainak specifikus reakciói A peptidkötés. A fehérjék szerkezeti felépítése. Szerkezeti szintek A peptidkötés enzimes hasítása, a fehérje és peptidszerkezet meghatározásának elve Fehérjék funkciós csoportjai, szerepük a szerkezet fenntartásában és az enzimaktivitásban A biokémiai folyamatok termodinamikai alapjai: a szabadenergia és a biológiai folyamatok kapcsolata A lipidek szerkezete és csoportosításuk. A biológiai membránok felépítése és funkciója Nukleotidok és nukleozidok: szerkezetük es biológiai szerepük A glükolízis folyamata: a glikogéntıl a piroszılısavig A glükolízis anaerob útja: a tejsavas és alkoholos erjedés A piroszılısav oxidációja: a citrát ciklus A terminális oxidáció és az oxidatív foszforiláció. Energiamérleg. A citokrómok szerepe A lipidek, zsírok, zsírsavak lebontása, a β-oxidáció és energiamérlege A lipidek, zsírok, zsírsavak bioszintézise A Calvin ciklus Glükoneogenezis A nitrogénanyagcsere és az urea ciklus A DNS és az RNS felépítése, típusai, biológai szerepük A genetikai kód és jellemzıi, az információátadás folyamata, a centrális dogma A DNS megkettızıdése: a replikáció mechanizmusa A fehérjeszintézis mechanizmusa: a transzkripció (átírás) A fehérjeszintézis mechanizmusa. a transzláció (fordítás) A genetikai manipuláció molekuláris alapjai, a restrikciós enzimek, a biotechnológia A koenzimek és szerepük az enzim-katalízált oxidációs-redukciós valamint a transzfer folyamatokban Nagyenergiájú kötések, típusai és bioszintézisük Az izommoködés molekuláris mechanizmusa Tartósítószerek biokémiája. Antioxidánsok biokémiája Ízesítiszerek biokémiája. Mesterséges színezékek biokémiája Mérgezi anyagok az élelmiszerekben. Mérgezi anyagok biokémiája Tisztítószerek biokémiája. Fertitlenítiszerek biokémiája A táplálkozás biokémiája. A bendıben végbemeni biokémiai folyamatok. Silózás Mikróbák által okozott biokémia változások I: Tej és tejtermékek Mikróbák által okozott biokémia változások II: Hús és húskészítmények



7


ÁLLATI BIOKÉMIA ÉS ÉLELMISZERKÉMIA A TÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE ÉS VIZSGARENDJE

Recommend Documents