SZERVES KÉMIA ÉS BIOKÉMIA (SMKKB4011RN) Takarmányozási és takarmánybiztonsági mérnök MSc szak számára A TANTÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE

SZERVES KÉMIA ÉS BIOKÉMIA (SMKKB4011RN) Takarmányozási és takarmánybiztonsági mérnök MSc szak számára A TANTÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE MKK 2011/2012. tanév, I. évfolyam, 2. félév

Szerves és Biokémia (SMKKB4011RN)

KÖVETELMÉNYRENDSZER

Takarmány MSc

SZERVES és BIOKÉMIA A TÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE ÉS VIZSGARENDJE

1. Előadás Az előadások látogatása mindenki számára ajánlott! Az előadásokon elhangzottak valamint a kötelező irodalmak képezik a vizsga anyagát!

2. Gyakorlat S Az összes gyakorlat elvégzése kötelező! S A gyakorlatok időpontjait és tematikáját lásd alább! S A gyakorlatokon a köpeny használata és a jegyzet megléte kötelező mindenki számára! KÖPENY ÉS JEGYZET NÉLKÜL A GYAKORLATON NEM LEHET RÉSZTVENNI! S Az elrontott méréseket vagy a gyakorlatokat - hely, idő és anyagi okok miatt SEM CSERÉLNI, SEM PÓTOLNI NEM LEHET! S Az adott gyakorlatokra a kiadott tananyag alapján előre fel kell készülni. S A gyakorlatokon résztvevők minden gyakorlat előtt rövid dolgozatot írnak az esedékes gyakorlat anyagából, valamint a gyakorlathoz kapcsolódó elméleti anyagból (a dolgozat a gyakorlatra való felkészülést méri, így utólag pótolni, megírni nem lehet!). S A gyakorlati feladatok eredményeit (a kiadott útmutatók alapján) legkésőbb a gyakorlat végéig lehet (kell) elkészíteni és leadni. S A dolgozatokat (5 x 10 pont), valamint a gyakorlati feladatokat (5 x10 pont) pontozzuk. Így a félév során a gyakorlatokon összesen 100 pont szerezhető (5 x 20 pont)

3. A félév elismerésének feltétele S Az összes gyakorlat sikeres elvégzése, S Mind a gyakorlati dolgozatok pontjainak (50 pont), mind a gyakorlati feladatok pontjainak (50 pont) több mint 50%-át külön-külön el kell érni a félév elismeréséhez! Feladatok Gyakorlati dolgozatok Gyakorlati feladatok

Max. pontszám (5 x 10 pont) (5 x 10 pont)

50 pont 50 pont

Félévelismerés minimum 26 pont minimum 26 pont

Szerves kémia és biokémia - Takarmányozási és takarmánybiztonsági mérnök MSc szak - 2011/2012. tanév, 2. félév

1


KÖVETELMÉNYRENDSZER

Takarmány MSc

4. Vizsga • A vizsga írásbeli és szóbeli részekből áll, mely az esedékes napon kerül lebonyolításra. • A vizsganap reggelén a NEPTUN-ban megadott időpontban mindenkinek írásbeli vizsgát kell tennie, mely alapvetően képletek, reakcióegyenletek és fogalmak ismeretét méri fel. A számítógép a kérdéseket személyreszólóan, de véletlenszeren nyomtatja ki. • Az írásbeli vizsga 50% vagy az alatti teljesítése automatikusan elégtelen vizsgajegyet eredményez. Az írásbeli vizsga 50% feletti teljesítése esetén a vizsgajegy elégséges (2), 75% feletti teljesítése esetén a vizsgajegy közepes (3). • Az a hallgató aki a közepes (3) írásbeli vizsga eredményét nem fogadja el szóbeli vizsgát tehet. A szóbeli vizsga alkalmával az írásbeli vizsgán szerzett vizsgajegy törlődik, a vizsgajegy kizálólag a szóbeli vizsgán produkált teljesítményből alakul ki (jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen). • A szóbeli vizsga az előre kiadott tételjegyzék alapján történik. • A sikertelen szóbeli vizsga ismétlése újra az írásbeli vizsgával kezdődik.

5. A vizsgák rendje • Az adott vizsganapokra a számítógépes rendszer segítségével (NEPTUN) lehet jelentkezni. • Vizsgázni csakis az adott vizsganapra érvényes jelentkezés esetén lehet. • A vizsgák az adott vizsganapokon, a megadott időben kezdődnek, mely időpontra minden aznapi vizsgázónak meg kell jelennie a tanszék gyakorlója előtt. • Bármelyik vizsganapon lehet ismételt vizsgát tenni. • Szerves kémia tárgyból a sikertelen vizsgát legalább 5 nap eltelte után lehet megismételni.

6. A kapcsolattartás rendje • A hallgatók a gyakorlatok előtt, az oktatók fogadóóráján valamint e-mail-ben, kizárólag Vezetéknév.Keresztné[email protected] címről fordulhatnak problémáikkal a tárgy oktatóihoz.

Felhívjuk a hallgatók figyelmét arra, hogy a vizsga eredményes letételéhez folyamatos tanulásra van szükség, főleg akkor, ha a hallgatónak szerves kémiából hiányosak a középiskolás ismeretei! Képleteket és reakcióegyenleteket elsősorban írásbeli gyakorlással lehet elsajátítani!

Gödöllő, 2012. február 1.

Dr. Fülöp László egyetemi docens tárgyfelelős


2


AZ ELŐADÁSOK TEMATIKÁJA

Takarmány MSc

SZERVES és BIOKÉMIA AZ ELŐADÁSOK TEMATIKÁJA (csütörtök, 1000 - 1130) Hét/óra

Dátum

Az előadás címe

Előadó

1/1-2

02.09.

Fülöp László

2/3-4

02.16.

3/5-6

02.23.

4/7-8

03.01.

5/9-10

03.08.

6/11-12

03.22.

7/13-14

03.29.

8/15-16

04.05.

9/17-18

04.12.

10/19-20

04.19.

11/21-22

04.26.

12/23-24

05.03.

13/25-26

05.10.

Szénhidrogének (alkánok, alkének, alkinok, aromás szénhidrogének) Alkoholok, oxovegyületek és karbonsavak (alkoholok, fenolok, éterek, aldehidek, ketonok, karbonsavak és származékaik) Nitrogén és kéntartalmú vegyületek (aminok, azo-, diazo-, nitrovegyületek, szulfonsavak) Biológiailag aktív anyagok (terpének, alkaloidok, vitaminok, gyógyszerek, előfordulás és jelentőség a takarmányokban) Az élővilág építőelemei I: Heterociklusos vegyületek. Nukleinsavak és építőelemeik. Az élővilág építőelemei II: Aminosavak, peptidek, fehérjék, lipidek, membránok és fontosságuk a takarmányozásban Az élővilág építőelemei III: Szénhidrátok. Mono-, oligo- és poliszaharidok és jelentőségük a takarmány minőségében Katabolikus és anabolikus folyamatok I: Glikolízis, Citromsav ciklus, terminális oxidáció és oxidatív foszforiláció Katabolikus és anabolikus folyamatok II: Erjesési folyamatok és a silózás összefüggése, jelentőségük a takarmányokban Katabolikus és anabolikus folyamatok III: Fotoszintézis. C4-es, CAM növények és jelentésége a takarmányokban Katabolikus és anabolikus folyamatok IV: Lipidek lebontása és bioszintézise, a takarmányok lipidtartalma, glükoneogenezis, nitrogén anyagcsere, ureaciklus, fehérjék és színanyagok lebontása és hatása a takarmányok összetételére Katabolikus és anabolikus folyamatok V: Nukleinsavak és fehérjék bioszintézise: Replikáció, transzkripció, transzláció Az izombiokémia alapjai. Szarkomer, aktin, miozin, az izomműködés biokémiai mechanizmusa, a takarmány összetételének szerepe a hústermelésben

Halász Gábor Halász Gábor Halász Gábor Fülöp László Fülöp László Fülöp László Fülöp László Fülöp László Fülöp László Fülöp László

Fülöp László Fülöp László

Kötelező irodalom: 1. Nosticzius Árpád (1986): Szerves kémia; Mosonmagyaróvár, jegyzet 2. Boross L. - Sajgó M. (2003): A biokémia alapjai; Bp. Mezőgazdasági kiadó Ajánlott irodalom: 3. Nádas F. (1982): Szerves kémia; Mezőgazdasági kiadó 4. Furka Á. (1994): Szerves kémia; Tankönyvkiadó 5. Kovács K. - Halmos M. (1974): A szerves kémia alapjai; Tankönyvkiadó 6. Bruckner Gy. (1973) : Szerves kémia; Tankönyvkiadó 7. Gombkötő G. - Sajgó M. (1985): Biokémia Mezőgazdasági Kiadó, Budapest 8. Elődi P. (1981): Biokémia; Akadémiai Kiadó, Budapest 9. Bíró E. (1985) : Biokémia I.-II.; ELTE jegyzet


3


A GYAKORLATOK TEMATIKÁJA

Takarmány MSc

SZERVES és BIOKÉMIA

A GYAKORLATOK FELADATAI 1. Gyakorlat FEHÉRJÉK VIZSGÁLATA 1.1. Feladat: Búzaliszt nedves sikértartalmának meghatározása 1.2. Feladat: Kazein előállítása tejből 2. Gyakorlat FEHÉRJÉK KVANTITATÍV MEGHATÁROZÁSA I. 2.1. Feladat: A roncsolat fehérjetartalmának meghatározása Parnass-Wagner módszerrel 2.2. Feladat: A roncsolat fehérjetartalmának meghatározása kvantitatív ninhidrin reakcióval 2.3. Feladat: Fehérjemeghatározás BIURET reagenssel 3. Gyakorlat LIPIDEK VIZSGÁLATA 3.1. Feladat: Zsírok és olajok savszámának meghatározása 3.2. Feladat: Zsírok és olajok elszappanosítási- és észterszámának meghatározása 3.3. Feladat: Zsírok és olajok jód-brómszámának meghatározása 4. Gyakorlat SZÉNHIDRÁTOK VIZSGÁLATA 4.1. Feladat: Szénhidrátok minőségi vizsgálata 4.1.1. A szénatomszám kimutatása Bial-próbával 4.1.2. Aldóz és ketóz megkülönböztetése Szelivanov-próbával 4.1.3. A redukáló jelleg kimutatása 4.1.4. Mono- és diszaharid megkülönböztetése Barfoed-próbával 4.1.5. Poliszaharidok kimutatása jód-próbával 4.1.6. Az ismeretlen szénhidrát típusának meghatározása 4.2. Feladat: Szénhidrátok mennnyiségi meghatározása 4.2.1. Gyümölcsnedv cukortartalmának refraktometriás meghatározása 4.2.2. Cukoroldat koncentrációjának polarimetriás meghatározása 4.2.3. Cukrok mennyiségi meghatározása Schoorl-módszer alapján 5. Gyakorlat ENZIMEK VIZSGÁLATA 5.1. Feladat: Nyálamiláz aktivitás szemikvantitatív meghatározása

A gyakorlatokra való felkészülés: a kiadott sokszorosított anyagokból, valamint a gyakorlathoz tartozó elméleti anyagból. FIGYELEM! A kiadott gyakorlatok leírását minden hallgatónak a gyakorlatra el kell hozni!!!! Minden gyakorlat elején dolgozatot írunk. A gyakorlaton számon kérjük a kísérletekhez szorosan hozzátartozó elméleti anyagrészeket is. Ezeket az elméleti órán elhangzott előadások anyagából valamint a kötelező és az ajánlott irodalomból lehet elsajátítani.


4


IDŐBEOSZTÁS

Takarmány MSc

SZERVES és BIOKÉMIA

A GYAKORLATOK ÉS AZ ELŐADÁSOK IDŐBEOSZTÁSÁNAK ÖSSZEFOGLALÁSA Óra

Hétfő

Kedd

Szerda

Csütörtök

15' Szünet

Szerves kémia és biokémia előadás

10:00 -11:30

Tak. MSc 15' Szünet

14:15 - 16:45

Szervesés biokémia gyak.

15' Szünet

Tak MSc 2. hét 1. lab.

17:00 -17:45

A GYAKORLATOK IDŐBEOSZTÁSA GYAKORLATOK RÉSZLETES IDŐBEOSZTÁSA Dátum

Gyak.

Gyak.

Időpont

Hely

Gyakorlatvezető

Február 14. (kedd)

1

Megbeszélés, tűz és balesetvédelem

1415 - 1745

hallgatói labor I.

Fülöp László, Halász Gábor

Február 28. (kedd)

2

1. gyakorlati feladat (sikér)

1415 - 1745

hallgatói labor I.


Március 13. (kedd)

3

2. gyakorlati feladat (biuret)

1415 - 1745

hallgatói labor I.


Március 27. (kedd)

4

3. gyakorlati feladat (jód-brómszám)

1415 - 1745

hallgatói labor I.


Április 10. (kedd)

5

4. gyakorlati feladat (cukrok)

1415 - 1745

hallgatói labor I.


Április 24. (kedd)

6

5. gyakorlati feladat (nyálamiláz)

1415 - 1745

hallgatói labor I.



5


KÉPLETJEGYZÉK

Takarmány MSc

SZERVES és BIOKÉMIA MEGTANULANDÓ KÉPLETEK, REAKCIÓEGYENLETEK ! Alkánok, alkének, alkinek általános képlete és egyszerű származékaiknak képletei; a homológ soruk első tíz tagjának, izomerjeinek, halogénszármazékainak képletei, kumulált, izolált, konjugált diének általános képlete, geminális, vicinális, diszjunkt dihalogén származékok általános képlete, primer, szekunder, tercier halogénszármazékok általános képlete, metil-bromid, etil-klorid, vinil-klorid, diklór-metán, triklór-etilén, kloroform, jodoform, bromoform, széntetraklorid, teflon. ! Primer, szekunder, tercier és az 1,2,3 értékű alkoholok általános képlete és egyszerű származékaiknak képletei, a homológ sor első tíz tagjának képlete, metanol, etanol, 1-propanol, 2-propanol, vinil-alkohol, geminális, vicinális, diszjunkt diolok általános képlete, glicerin, pentaeritrit. ! Éterek általános képlete és egyszerű származékaiknak képletei, dimetil-éter, dietil-éter, divinil-éter, szimmetrikus és aszimmetrikus éterek etilén-oxid. ! Primer, szekunder, tercier aminok, kvaterner ammónium sók általános képlete és egyszerű származékaiknak képletei, 1, 2 értékű aminok általános képlete, kolin, kolamin, dietanol-amin, EDTA, trietanol-amin, etilén-diamin, taurin, nitro-metán, nitro-etán. ! Aldehidek és ketonok általános képlete és egyszerű származékaiknak képletei, metanal, etanal, propanal, glikol-aldehid, glioxál, etil-metil-keton, dietil-keton, propanon, dihidroxi-aceton, butanon, bután-dion (diacetil), dimetil-glioxim. ! Telített mono- és dikarbonsavak általános képlete és egyszerű származékaiknak képletei, hangyasav, ecetsav, propionsav, vajsav, valeriánsav, palmitinsav, sztearinsav, oxálsav, malonsav, borostyánkősav, adipinsav, telítetlen mono- és dikarbonsavak általános képlete, akrilsav, metakrilsav, krotonsav, olajsav, linolsav, linolénsav, maleinsav, fumársav, trifluor-ecetsav, triklór-ecetsav, jód-ecetsav, bróm-ecetsav, tejsav, 4-hidroxi-vajsav, almasav, borkősav, ciromsav, glioxálsav, piroszőlősav, acetecetsav, oxálecetsav, savhalogenidek általános képlete, acetil-klorid, savanhidridek általános képlete, ecetsavanhidrid, borostyánkősavanhidirid. ! Karbonsav-észterek általános képlete és egyszerű származékaiknak képletei, metil-formiát, etil-acetát, gliceridek általános képlete, tributirin, tripalmitin, foszfatidok általános képlete, lecitin, foszfatidil-szerin, szappanok, zsíralkohol- szulfátok általános képlete, dimetil-szulfát, glicerin-trinitrát, savamidok általános képlete, formamid, dimetil-formamid, nitrilek általános képlete, acetonitril, akrilnitril, tiolok, tioéterek, diszulfidok, szulfoxidok, szulfonok, szulfonsavak általános képlete, metántiol, 2-propántiol, 2-merkapto-etanol, dimetil-szulfoxid, metánszulfonsav, szénsav és származékai, foszgén, karbamid, guanidin, ciánsav, kreatin, kreatin-foszfát, tiokarbamid. ! Aromás vegyületek és egyszerű származékaiknak képletei, benzol, toluol, o-xilol, m-xilol, p-xilol, difenil, difenil-metán, naftalin, antracén, fenantrén, klór-benzol, benzil-klorid, nitro-benzol, dinitrobenzol, 2-nitro-toluol, 2,4,6-trinitro-klór-benzol, 2-nitro-fenol, anilin, 2,4,6-trinitro-toluol, benzolszulfosav, fenol, o,m,p-krezol, rezorcin, hidrokinon, 1,4-benzokinon, floroglucin, fenil-acetát, pentaklór-fenol, benzil-alkohol, toluidin, difenilamin, benzidin, p-fenilén-diamin, szulfanilsav, fenil-hidrazin, azo-benzol, aromás aldehidek és ketonok általános képlete, benzaldehid, ninhidrin, benzoesav, ftálsav, szacharin, fenil-ecetsav, 2,4-diklór-fenoxi-ecetsav, ciklopropán, ciklopentán, ciklobután, ciklohexán, ciklohexanol, 1,2,3,4,5,6-hexaklór-ciklohexán, dekalin, izoprén, A-vitamin. ! Heterociklusos vegyületek és egyszerű származékaiknak képletei, furán, tetrahidrofurán, furfurol, kumaron, pirán, tiopirán, piridin, pirimidin, piperidin, piridazin, pirazin, indol, kumarin, kinolin, purin, pteridin, porfirin-váz, indolil-ecetsav, pikolinsav, nikotinsav, izonikotinsav, piridoxál, piridoxamin, piridoxin, xantin, adenin, guanin, citozin, timin, uracil, adenozin, guanozin, citidin, timidin, uridin és foszforszármazékaik. ! Tetraetil-ólom, szterán-váz, koleszterin, ergoszterin, androszteron, taurin, efedrin, nikotin, koffein, polietilén, polipropilén, PET, PVC és a fontosabb műanyagok. Mentán, mentol, limonén, kámfor, nikotin, anabazin, atropin, papaverin, morfin, teofillin, koffein.


6


! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !

KÉPLETJEGYZÉK

Takarmány MSc

Az élő szervezetekben előforduló természetes aminosavaknak és származékaiknak képletei. Az aminosavak reaktív csoportjainak reakcióiban szereplő képletek és reakcióegyenletek. Di- és tripeptidek és fontosabb polipeptidek képletei. A fehérjék szerkezeti felépítésében résztvevő, a konformáció fentartásában szerepet játszó kölcsönhatások képletei. A lehetséges nukleozidoknak, nukleotidoknak, dinukleotidoknak, koenzimeknek és származékaiknak, tautomer formáinak képletei, H-hidak a nukeinsavakban. Aldo- és ketotriózok, aldo- és ketotetrózok, aldo- és ketopentózok, aldo- és ketohexózok, aldo- és ketoheptózok és származékaiknak képletei (nyíltláncú és gyűrűs forma). A ciklofélacetál gyűrű kialakulása képlettel. Di-, tri- és poliszacharidok és származékaiknak képletei. Zsírsavak, zsíralkoholok, terpének, karotinok, karotinoidok, szteránvázas vegyületek, prosztaglandinok, viaszok, trigliceridek (zsírok, olajok), foszfatidok, szfingolipidek, glikolipidek, szterol-észterek és származékaiknak képletei. Vitaminok, hormonok, alkaloidok, klorofill, hem váz, valamint ezen vegyületek egyszerű származékaiknak képletei. A glikolízis folyamatában szereplő reakcióegyenletek, vegyületek és egyszerű származékaiknak képletei. A glükoneogenezisben szereplő reakcióegyenletek, vegyületek és egyszerű származékaiknak képletei. A citrátciklusban szereplő reakcióegyenletek, vegyületek és egyszerű származékaiknak képletei. A terminális oxidáció és oxidatív foszforilációban szereplő reakcióegyenletek, vegyületek és egyszerű származékaiknak képletei. A karbamid ciklusban szereplő reakcióegyenletek, vegyületek és egyszerű származékaiknak képletei. A zsírsavak bioszintézisében és lebontásában szereplő reakcióegyenletek, vegyületek és egyszerű származékaiknak képletei. A DNS, RNS és fehérjeszintézisben szereplő reakcióegyenletek, vegyületek és egyszerű származékaiknak képletei. A tRNS vázlatos szerkezete. A géntechnológia és biotechnológia tárgykörében szereplő reakcióegyenletek, vegyületek és egyszerű származékaiknak képletei. CH3

H2C O PO3H2 O OH

CH3

H3C C CH2 CH CH3

OH

CH3

HO OH

2,2,4-trimetil-pentán izooktán

glükóz - 6 - foszfát

O R

C S

CoA

acil-CoA

Szteránváz

+ Az előadásokon előforduló egyéb képletek, valamint a tankönyvben és a jegyzetben a tételekhez kapcsolódó képletek!


7


VIZSGATEMATIKA

Takarmány MSc

SZERVES és BIOKÉMIA VIZSGATEMATIKA S S S S S S S S S S S S S S S S S S S S S S S S S S S S S S S S S S S S S S S S S S S S S S S S S S S

A szerves vegyületek osztályozása, a vegyületcsoportok jellemzése, fontosabb képviselőik A szerves kémiában előforduló fontosabb reakciótípusok és értelmezésük Alkánok. Általános jellemzésük, a homológ sor fogalma, nevezéktan. Fontosabb alkánok Földgáz és kőolaj. Kőolajfrakciók. Oktánszám, cetánszám Alkének: az olefinsor általános jellemzése, cisz-transz izoméria Alkinek: acetilén szénhidrogének jellemzése, acetilén. Halogénezett szénhidrogének Az alkoholok általános jellemzése, csoportosítása, jellemző reakcióik. Telített, egyértékű alkoholok Telítetlen alkoholok jellemzése. Oxo-enol tautoméria. Két- és többértékű alkoholok (Cukoralkoholok) Optikai izoméria, az abszolut konfiguráció fogalma. Racém és mezo formák Éterek, tioalkoholok és tioéterek tulajdonságai, jellemzésük, előállításuk Alifás nitrogén vegyületek. Alifás aminok és nitrovegyületek. Alifás foszforvegyületek Nyílt szénláncú oxovegyületek általános jellemzése, csoportosításuk, előállításuk, reakcióik Aldehidek és ketonok általános jellemzése. Néhány fontosabb hidroxi-oxo- és dioxo-vegyület Szénhidrátok általános jellemzése, csoportosításuk. A szénhidrátok optikai izomériája A monoszaharidok családfája, fizikai és kémiai tulajdonságaik, mutarotáció Di- és poliszaharidok szerkezete és jellemzése. Redukáló és nem redukáló diszaharidok Nyílt szénláncú szerves savak általános jellemzői, tulajdonságaik és reakciói Telített és telítetlen szerves savak és tulajdonságaik Két- és több bázisú szerves oxi- és oxokarbonsavak Észterek csoportosítása és tulajdonságaik Szénsavszármazékok. Karbamid, kreatin, kreatin-foszfát. Tioszármazékok Gyűrűs vegyületek és felosztásuk. Az aromás vegyületek általános jellemzői, elektron-szerkezetük Alifás benzol származékok, szubsztitúciós szabályok Fenolok, aromás nitro- és amino-származékok, aromás azo- és diazo-vegyületek Aromás oxovegyületek, karbonsavak. Nem kondenzált policiklusos vegyületek Kondenzált policiklusos vegyületek, aliciklusos vegyületek, a ciklohexán és származékai Heterociklusos vegyületek általános jellemzése, felosztásuk, jellemzőik Az aminosavak, általános jellemzésük, felépítésük, csoportosításuk, disszociációjuk Az aminosavak kimutatása. Az aminosavak reaktív csoportjainak specifikus reakciói A peptidkötés. A fehérjék szerkezeti felépítése. Szerkezeti szintek A peptidkötés enzimes hasítása, a fehérje és peptidszerkezet meghatározásának elve Fehérjék funkciós csoportjai, szerepük a szerkezet fenntartásában és az enzimaktivitásban A biokémiai folyamatok termodinamikai alapjai: a szabadenergia és a biológiai folyamatok kapcsolata A biokatalízis: enzimreakciók hatásmechanizmusa, a Michaelis-Menten elméle alapjai Az enzimreakciók gátlása: a gátlások mechanizmusa, kinetikája, típusai A lipidek szerkezete és csoportosításuk. A biológiai membránok felépítése és funkciója Nukleotidok és nukleozidok: szerkezetük es biológiai szerepük A glükolízis folyamata: a glikogéntől a piroszőlősavig A glükolízis anaerob útja: a tejsavas és alkoholos erjedés A piroszőlősav oxidációja: a citrát ciklus A terminális oxidáció és az oxidatív foszforiláció. Energiamérleg. A citokrómok szerepe A lipidek, zsírok, zsírsavak lebontása, a β-oxidáció és energiamérlege A lipidek, zsírok, zsírsavak bioszintézise A DNS és az RNS felépítése, típusai, biológai szerepük A genetikai kód és jellemzői, az információátadás folyamata, a centrális dogma A DNS megkettőződése: a replikáció mechanizmusa A fehérjeszintézis mechanizmusa: a transzkripció (átírás) A fehérjeszintézis mechanizmusa. a transzláció (fordítás) A genetikai manipuláció molekuláris alapjai, a restrikciós enzimek, a biotechnológia A koenzimek és szerepük az enzim-katalízált oxidációs-redukciós valamint a transzfer folyamatokban Nagyenergiájú kötések, típusai és bioszintézisük


8

SZERVES KÉMIA ÉS BIOKÉMIA (SMKKB4011RN) Takarmányozási és takarmánybiztonsági mérnök MSc szak számára A TANTÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE

Recommend Documents