A REHABILITACI ŐS IRATOK LEVÉLTÁRI KUTATÁSA Szervdiné Orvos Erzsébet
A törvény 1990. március 14-én az Országgyűlés elfogadta az 1990. évi XXVI. törvényt, mely kimondta az 1945 és 1963 közötti törvénysért ő ítéletek semmissé nyilvánítasát : . . . Az Országgyűlés fájdalommal emlékezik meg arról, hogy a második világháborút követően a Magyarországon létrejött sztálinista államhatalom - megfosztva az országot a függetlenségétől, megcsúfolva az emberiességet, az igazságot és a jogot - ártatlan állampolgárok százezreitől vette el a szabadságukat, sokaktól az életüket is. A börtönökb ől és internáló táborokból szabadultak számkivetettként éltek saját hazájukban . A törvénytelenü'1 üldözöttek ügyeiben gyakorolt kegyelmi elhatározások alkalmatlanok voltak a sérelmek orvoslására, mert az el nem követett bűnök nem bocsáthatók meg . . . A nemzeti megbékélés elo""mozdításáért az Országgy űlés átérzi a felelősségét, és az elmúlt évtizedek bűneinek jóvátétele érdekében törvényt alkot. 1. § (1) . Az 1945. január 1 . és 1963. április 4. kközött az állam belső és külső biztonsága elleni b űncselekmények, a tervb űncselekmények, valamint a társadalmi tulajdont károsító bűncselekmények feljelentésének elmulasztása miatti elítélések semmisnek tekintendők . . .1 A törvény az 1945 . január 1 . és 1963. április 4. közötti elítélésekre vonatkozik. Ez az az időszak ugyanis, amikor nagy számban hoztak koncepciós jellegű, törvénysértő ítéleteket . Az utóbbi időpont az 1963 . évi, közkegyelemről szóló 4. törvényerej ű rendelet kihirdetésének napja, s egyben a politikai konszolidáció kezdete. Az 1990 :XXVI. t.c. meghozatala el ő tt egy bizottság alakult a koncepciós büntető ügyek felülvizsgálatára . A büntető jogászokból és a történészekből álló bizottság megállapította, hogy az igen nagy számú büntető ügy egyedi felülvizsgálata nem lehetséges. Ezért határozták meg a fent említett bűncselekmény-csoportokat, amelyek általában koncepciós jellegűnek tekinthetők. Az ítéletek semmissé nyilvánítása azonban csak az elitélt jogi, erkölcsi és politikai rehabilitálását juttatja kifejezésre, s inem jelenti az elítélések büntető eljárásjogi értelemben történt hatályon kívül helyezését. A fentebb felsorolt bűncselekményeken kívül természetesen voltak más olyan bűncselekmény-csoportok is, amelyekkel kapcsolatban hoztak 1 Magyar Közlöny 29 . sz . 805. o.
155
koncepciós jellegű ítéleteket. Ezeknek áz orvoslására á törvény szerint perújítási, illetőleg törvényességi óvási eljárás keretében van lehető ség. A törvény meghozatala óta egyre több sértett (illetve hozzátartozója) keresi fel a Debreceni Megyei Bíróságot. A XXVI . tc . 3. §-a értelmében ugyanis az elítéltek vagy a hozzátartozóik számára az első fokon eljárt bíróságnak kell az ítéleteket semmisnek nyilvánítani. A Megyei Bíróság pedig a Hajdú-Bihar Megyei Levéltárat ostromolja, ahol a bűnügyi iratok jelentős részét őrzik. A Debreceni Megyei Bíróság, mint iratképző szerv adta át a HajdúBihar Megyei Levéltárnak a levéltárivá érett iratanyagát . Az iratok feldolgozása során azonban kiderült, hogy az anyag hiányos, valószínűleg a nagyobb horderej ű ügyeket annak idején továbbküldték Budapestre . Ezért, ha a Levéltárban nem találhatók meg a bűnügyi iratok, a Debreceni Megyei Bíróság kénytelen a Büntetésvégrehajtási Intézethez fordulni, ahol bizonyos adatok (a büntetés fajtája, időtartama) állnak rendelkezésre, amelyek a rehabilitáláshoz elengedhetetlenek . A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár 1945 utáni bírósági anyaga
A Hajdú-Bihar Megyei Levéltárban majdnem kivétel nélkül megtalálhatók a megye bíróságainak és ügyészségeinek iratai. Ennek alapján át tudjuk tekinteni az igázságszolgáltatás szervezeti felépítését és működésének menetét . Alkotmányunk . szerint hazánkban az igazságszolgáltatást a Legfelsőbb Bíróság, a megyei bíróságok és a járásbíróságok gyakorolják. A nyomozás elindítása után a vád képviselete azonban az ügyészség feladata, amely szintén járási, megyei és legfelsőbb ügyészségre oszlik. A bírósági szervezetben külön bíróságot képeznek : a katonai, a munkaügyi, az uzsora, a közlekedési bíróságok, és - a mi szempontunkból legfontosabb népbíröságok . Hogyan indult meg a bírói eljárás folyamata? v Az adott időszakban ennek leggyakoribb módja a feljelentés volt. Az illetékes rendőrkapitányság a tanúkihallgatások és a nyomozati anyagok beszerzése után átadták az ügyet az ügyészségnek . A nyomozati anyag áll egyrészt a gyanúsított kihallgatási jegyzőkönyvéből, mely a peranyag egyik legfontosabb része ; a tanúvallomási jegyzőkönyvből ; a felderítési nyomozáti eljárás során keletkezett hivatalos iratokból (szakvélemények, telefonlehallgatási jegyzőkönyvek stb.) ; valamint a nem hivatalos eljárás során keletkezett becsatolt bizonyítékokból (röplapok, újságok). Az ügyészség szintén kihallgatja a gyanúsítottat, felhasználja a nyomozati anyagot és megszerkeszti a vádiratot . Ez történhet járási, megyei és legfelsőbb szinten . Az itgyészségi szervezet legalsó szintje a járási ügyész . A járásbíróságok mellett működő ügyészségeket az 1949. évi 11. t.c. állandósította, és járásbírósági közvádló névvel illette őket. 2 Valójában a járási ügyészségekr ől csak 1953-tól beszélhetünk, amikor is az új ügyészi szervezetnek megfelel ően a járásbíróságok mellé vádhatóságként államügyészi kirendeltséget helyeztek a korábbi megbízott ügyész helyett (aki az államügyész, vagy az igazságügy-miniszter által kijelölt bírósági fogalmazó volt . 156
A járási ügyészségék (Budapésten kerületi _ügyészségek) hatásköre nemcsak a járási tanács és .az ezek alá rendelt állami és társadalmi szervek fölé is kiterjedt . A 177.00/1950. LM. rendelet szerint Hajdú-Bihar megyében a következő járási ügyészségek voltak: a debreceni városi, a berettyóújfalui, a derecskei, a hajdúböszörményi, a polgári és a püspökladányi (a berettyóújfalui illetékessége alá tartozott a biharkeresztesi járás is). A Hajdú-Bihar Megyei Levéltárban a járási ügyészségi anyagok közül csak Berettyóújfalu (1952-57) és Derecske {1953-69) iratai találhatók meg. Igen kis mennyiségű anyaga kb. 0,2 ifm, de értékes . Pl: a törvényességi felülvizsgálatokról szóló jelentéseik mellett á vádhatósági iratok, amelyek a jogtalan felvásárlásra, üzérkedésre, fegyverrejtegetésre, izgatásra stb. vonatkozó kihallgatási jegyzőkönyveket és vádemelési indítványokat tartalmáznak. Az ügyészségi szervezet felsőbb szintjét képviselik a megyei ügyészségek (Budapesten fővárosi főügyész) . Hatáskörük szintén kiterjed a megyei tanácsokra és a közvetlenül alárendelt szervek fölé is. A Hajdú-Bihar Megyei F ő ügyészség 2,5 ifm levéltári anyaga (195468) legnagyobb részt bűnügyi irat, jelentéktelen része általános felügyeleti ügyeket tartalmaz. A Legfels őbb Bíróságnál az ügyészi funkciók ellátásáért a Legfőbb Államügyész felelős, akit az Elnöki Tanács nevez ki, helyetteseit pedig a Minisztertanács. A szocialista állami mechanizmus sajátos szerve az 1953-ben felállított Legfőbb Ügyészség. Csak egy szférát ellenőriz, a törvényesség megtartását, de azt az állami élet egész területére kiterjedően. Egyszemélyi szerv, ugyanis a döntések nem szavazás útján születnek, hanem a legfőbb ügyész döntéseként . Az országgyűlés által választott legf őbb ügyész az egész ügyészségi szervezet élén áll. Alá vannak rendelve az összes ügyészi szervek (közvetlenül, vagy a megyei ügyész - 1959 óta megyei`-f őügyész - útján.) Külön ügyészséget képeznek a közlekedési ügyészségek (csak 195357 között) a katonai ügyészségek és a határőrség katonai ügyészsége: Ezek is az országos ügyészi szervezetbe tartoznak, a legfőbb ügyész alá rendelve . (A Hajdú-Bihar Megyei Levéltárban nem találhatók meg irataik .) Elkülönült a régi ügyészségi szervezettől a Népügyészség, melyet 1945-ben állítottak fel a népbíróságok mellé. Feladatuk a vádképviselet és az ezzel kapcsolatos funkciók voltak. (A népbíróságok felsőbb szintje, a Népbíróságuk Országos Tanácsa mellett a vádat a Népf őügyészség képviselte) . A Népügyészség átmeneti intézmény volt. Nagy szerepet töltött be a háborús, népellenes stb. bűnösök felelősségre vonásában, a demokratikus államrend védelmében, a politikai, gazdasági bűncselekmények üldözésében . Nyomozati szervei mindenre kiterjedő munkát végeztek, és egy-egy ügykörülményei élesen jellemzik a politikai, gazdasági visszaélések körülményeit . 1949-ben me~gszüntették működésüket a népbíróságok és a NOT megszűnése után. Ügyköreit a politikai ügyek csoportjaként az államügyészség vette át. 15 7
A Debreceni Népügyészség fondja a népügyészség egész mwködési idejéből származó iratanyagot tartalmazza annak megszűnéséig, 1949-ig . Igen gazdag forrásértékkel bír! Általában .elmondható, hogy az ügyészségi szervezet jelentős szerepet játszott a bűnügyek felderítésében . Különösen az 56-os események után volt nagy szerepük a népbírósági tanácsok részére végzett munkában, a tsz-mozgalom és a tanácsi munka helyreállításában . Nem hallgatható el viszont, hogy a különböz ő pártfórumok, apparátusok közvetlenül befolyásolták az ügyészi munkát : . . . Miként államunk minden szervére, úgy az ügyészségre is irányadók (voltak) pártunk határozatai . . ."s Az ügyészség vádemelése után az ügy a bíróságokhoz került . A bírósági szervezet alsó szintjét hazánk közigazgatási beosztásának megfelelően szintén a járásbíróságok képviselték. A járásbíróság elsőfokú bíróság, általános hatáskörrel : minden ügyben hivatott eljárni, amit a törvény kifejezetten más hatáskörébe nem utal. A nagyobb városokban a városi bíróság hasonló hatáskörrel rendelkezik, kisebb városaktian az ún. városi és járási bíróság" névvel illettek. Budapesten a kilenc kerületi bíróságnak több városi kerületre kiterjedt hatásköre . A 60-as években az államigazgatási területi beosztásban végbement ún. racionalizálási folyamat érintette a járásbíróságokat is. Egyrészt a bíróságokon belül ügycsoportok szerinti szakosítást végeztek, másrészt Bu dapesten átrendezték a területi bíróságok szervezetét : kevesebb bíróság működött megnövekedett területtel . Hajdú-Bihar megyére vonatkozóan : 1950-ben a Hajdúnánási Járásbíróságot a Hajdúböszörményihez, a Hajdúszoboszlóit a Debrecenihez osztotta be . 1957-ben pedig összevonják Berettyóújfalu, Debrecen, Derecske, Hajdúböszörmény és Püspökladány járásbíróságát Debrecen székhellyel .5 A Levéltárban őrzött 6 járásbíróság anyaga összesen nem tesz ki 5 ifm-t. A berettyóújfalui anyag (1945-58) a segédletek mellett elsősorban elnöki anyagot tartalmaz ; a debreceni (1945-52) csak peres iratokat, de ebben tagosítási és közellátási ügyek is találhatók. A Derecskei Járásbíróságnak (1945-62) 5 doboz elnöki anyaga segédleteket és peres iratokat tartalmaz, melyek polgári és büntető ügyeket egyaránt tárgyalnak . A Hajdúböszörményi Járásbíróság 1945-ből fennmaradt 11 doboznyi peres irata általában gazdasági természetű, hasonlóan a hajdúnánásihoz. A Hajdúszoboszlói Járásbíróság - bár 1950-ig önállóan működött csak 1945-46 közötti időre vannak peres irataink (ill. 1947-ből permkívüli iratok és hagyatéki ügyek) . A járásbíróságoknál fellebbezett ügyek a megyei bíróságokhoz kerültek. De elsőfokú bíróságok is voltak azokban az ügyekben, amelyeket a törvény kifejezetten hatáskörébe utalt (gyilkosság, háborús vagy népellenes b űntettek, szerzői jog, iparjogvédelem stb.). Bírái büntető és polgári kollégiumba tömörülnek, amely a szakbírák 3 Dr . Névai László : Fejezetek a törvénykezési szervezet és a polgári eljárás történetéből. Bp. 1979. 4 Dr. Fílrész Klára : Bíróságok a Magyar Népköztársaságban . Bp. 1973. 1871 óta a járásbíróságok számban és szervezetben nem sokat változtak. 1947ben (egyfokú fellebbezési rendszer), 1950-ben és 1954-ben (hatásköri és perorvoslati kérdések szabályozása) történtek kisebb módosítások. 5 A 177.000/1950 . IM rendelet és az 1957/12. IM sz. rendelet alapján .
158
tanácskozó testülete. Biztosítja a bírói gyakorlat egységét, vitás kérdésekben pedig egységes álláspontot alakít ki. A 19 megyei bíróság mellett Budapesten külön bíróság, a Fő városi Bíróság működik. A Debreceni Megyei Bíróság nevét 1949-ben vette fel, (előtte Törvényszék volt) a 20 . tc. alapján . Hatáskörét és illetékességét részletesen a 177.000/1950. LM. sz. rendelet állapította meg, amikor már kialakult az államigazgatás szervezeti hálózata az új megyehatárok aközött : átvette a volt Törvényszek hatáskörének egy részét, de ugyanakkor a megszüntetett Felsőbíróság hatósági jogkörének egy-egy vonását is. Nagyon fontos iratképző szerv, a büntető ügyek legnagyobb része itt található meg. Az elnöki iratok mellett még polgári peres iratokkal és statisztikákkal is rendelkezünk . A Felsőbíróság .az ítélőtábla munkáját folytatta, mely végleges polgári formáját az 1890. évi 25. tc. rögzftette, s ez,fennmaradt kisebb módosításakol 1950-ig. A Debreceni Ítélő tábla, illetve Felsőbíróság illetékessége több megyére kiterjedt (Hajdú, Zemplén, Szabolcs-Szatmár megyére) s 1945 után a Berettyóújfalui és a Derecskei Járásbírósággal Bihar megyére is. A jelen leg Levéltárban lévő fond három állagra tagolódik : elnöki iratok, fegyelmi iratok és a Debreceni Felsőbíróság iratai. Az iratokat a háborús veszteségek és az 1953-as selejtezések csökkentették, de így is értékes történeti forrás . A fent említett bíráságok az ügyészség vádemelése után tovább tárgyalják az ügyet. A tárgyalási jegyzőkönyvek a peranyagok egyik legösszétettebb részét képezik, hiszen az eljárásban résat vevő minden sze mély szerepel benne. További tárgyalások eredményei a tanácskozási jegyzőkönyvek, a különvélemények és a kegyelmi tanácgkazás jegyzőkönyvei. Ezek elkészülte után ítéletet hirdetnek. Fellebbezés esetén fellebbviteli fórum a megyei bíróságok mellett a Legfelsőbb Bíróság. A Legfels őbb Bíróság nemcsak fellebbezési bíróságként működött a megyei bíróságoktól fellebbezett perekben (bár ez volt a gyakombb), hanem elsőfokon is eljárhatott a hegfelsőbb Bíróság elnöke, vagy a legf őbb ügyész által oda terjesztett kiemelkedő fontosságú perekben. Igen fontos volt állandó funkciója: elvi döntések meghozatala vitás jogkérdésekben, ezekben általános irányelvek leszögezése, melyek alkalmazása a bíróságokra kötelező, függetlenül a konkrétabb ügyektől. A fentebb felvázolt ügymenettől, illetve bírósági szervezettől kissé eltér az ideiglenesen felállított különbíróságok munkája . Különbíróságot képeztek a bírósági szervezetben a népbíróságok. A Levéltárban e fond asiyága igen gazdag törvénysértő ítéletekben . A népbíróságok felállítása első lépés volt a szocialista típusú bíróságok kialakftásában . Eredetileg a 81/1945. M.E.sz. rendelet alapján csak a háborús bűnösök megbüntetésére szolgált, azonban a népellenes és egyéb politikai bűncselekmények is hatáskörébe kerültek. (A rendeletet egyébként Debrecenben bocsátotta ki az Ideiglenes Kormány 1945. január 25-én a Szegedi, Gyulai és Miskolci Nemzeti Bizottság kezdeményezése után.) Az országban összesen 24 népbíróság alakult, minden törvényszék székhelyén egy-egy. Hajdú-Bihar megyében 2 ;népbíróság volt, a debreceni és a berettyóújfalui, de ez utóbbit még 1945-ben megszüntették. 159
r~ népbíróságok elnökét ,az igazságügyminiszter nevezte ki a bírák, ügyészek és ügyvédek közül, 6 ülnöke a Függetlenségi Front pártjai közül kerültek ki (MKP, NPP, SZDP, FKGP, PDP, -}- a SZOT küldött ki egy-egy tagot.). Fellebbezni a Népbíróságok Országos Tanácsához volt lehetséges, melyvak tanácsai az említett öt politikai párt egy-egy bírói és ügyvédi képesítéssel rendelkező kiküldöttéből alakultak . A népbíróságok munkájának megítéléséhez néhány statisztikai adat : 1945. október 10-ig 15 694 vádiratból 6521-et tárgyaltak . Június 30-ig 22 597 ügyb ől 15 383-at, 1948. március 1-jéig 39 514-ből 31 472-őt, 1949. yanuár 31-xg 45 687-ből 41 516-ot. A NOT-hoz 1948. december 31-ig 19 053 vádirat érkezik, 14 812-őt tárgyal. 3142 esetben enyhít, 1431 esetben súlyosbít, 956 esetben elutasít s Az adatok megközelítő en pontosak . A népbíróságok korabeli megítélése a szakirodalomban nem egyééges. Támadják szervezeti, eljárási, jogi, anyagi oldalról egyaránt. Ez is érzékelteti a 45 utáni politikai harcót. A népbíróságok, különösen pedig a NOT működése az első időkben valóban rendkívül sok kívánnivalót hagyott maga után. Az eljárás elhúzódása és a gyakori enyhe ítéletek ellenére azonban történelmi jelentősé gét nem lehet elvitatni : hozzájárult a háborús és népellenes ügyek feltárásához, a fasizmus felszámolásához . A politikai és jogi hibák ellenére valóban igazságszolgáltató szerv volt. 1950-ben szüntették meg (eredetileg is csak átmenetinek szánták a bíróságok saocialistá átszervezésének célzatával . 1956-bon a forradalom során elkövetett politikai célzatú bűncselekmények elbírálására létrehozták a népbírósági különtanácsokat . Feladata a népi demokratikus államrend elleni szervezkedés, lázadás" feltárása volt : A különtanácsok a Fővárosi Bíróságon, az 5 megyei bíróságon és a Legfels őbb Bíróságon alakultak meg. Els ő fokú és fellebbezési bíróságok is voltak. Három tagból álltak: egy hivatásos bíróból és két népbíróból. Sajnos azonban : . . az akkor megszervezett népbírósági tanácsok gyorsított eljárást folytattak; vádirat nélkül és előkészítő ülés nélkül is megkezdődhetett a bírásági tárgyalás . . ."' Gyakran koholt vádak alapján indultak koncepciós perek, s törvénysért ő eljárások . Szintén csak egy ideig működött a különbíróságok közül a közlekedési bíróság (1954-57) . 6 ilyen bíróság alakult, hatáskörükben a közlekedés, a szállítás és a hírközlés sérelmére elkövetett bűncselekmények álltak. Az 1947/23, tc. állította fel az uzsorabírósági különtanácsokat (közbeszédben : munkásbíróság") . Egy szakbíróból és négy ülnökből állt, az ülnököket a nagyüzemek üzemi bizottságának javaslatára a szakszervezeti tanács által összeállított névjegyzékb ől sorshúzás alapján hívtak be 6-6 havi szolgálatra, Hatáskörében a népi demokrácia gazdasági rendje elleni bűncselekmények, a forintrontás, az újjáépítés szabotálása, az árdrágítás és .egyéb gazdasági bűncselekmények álltak. A Debreceni Uzsorabíróság 1947 és 1949 között állt fenn. A Hajdú-Bihar megyei Levéltárban - a Debreceni Népbíróság anyagán kívül - megtalálhatók e két különbíróság iratai, igaz, hogy csak töredékesen, 8 Dr. Lukács Tibor : A magyar népbírósági jog és a népbíróságok (1945-50) Bp. _ 1979. 7 Király Tibor : A magyar ~tintet8 eljarásjog 30 éve J.-K: 75. 207-218, o.
159
A különbíróságok számának csökkentése miatt jelenleg csak két különbíróság, a katonai és a munkaügyi bíróságok működnek . (Ezek iratait nem a Levéltár őrzi.) A katonai bíróságok vizsgálják a honvédség és egyéb fegyveres testületek tagjai által elkövetett összes bűntetteket, valamint a törvényben kifejezetten felsorolt, a honvédelem érdekeit sért ő néhány bűntettet, bárki is követte el. A munkaügyi bíróságok 1973 . január 1-jétől funkcionálnak . Feladatuk a munkaügyi döntőbizottságok kereseteinek felülvizsgálata . B űncselekmény-csoportok
Az els ő fejezetben már szó volt arról, hogy az 1990. évi XXVI. törvény bűncselekmény-csoportokat határoz meg, amelyekkel kapcsolatban általában koncepciós jellegű ítéletek születtek . Vizsgáljuk meg a HajdúBihar Megyei Levéltár bűnügyi iratait ebből a szempontból! Az első ilyen bű ncselekmény-csoportba az álliam belső és külső biztonsága elleni bűncselekmények tartoznak (a robbantószer és robbanóanyag elő állításával, tartásával és használatával elkövetett bűncselekmények, a magyar állam biztonságát és nemzetközi érdekét veszélyeztető egyes cselekmények, a demokratikus államrend és köztársaság megbuktatására irányuló cselekmények, az ország területének illegális elhagyása, lő fegyverek és lőszerek előállítása, valamint a termelőszövetkezeti csoportok tagjaik és vagyonuk ellen elkövetett bűntettek .). Bünteti azokat, akik a demokratikus államrend vagy annak alapintézményei ellen gyűlöletre izgatnak, valótlan - vagy rémhírt terjesztenek, s ezzel az ország nemzetközi megbecsülését csorbítják ; az imperialisták bérenceit, a köztársaság megbuktatása érdekében aknamunkát folytatókat .8 A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár bűnügyi iratai közül legnagyobb számbán az izgatás bűne miatt elítélteké találhatók . Végigolvasva ezek anyagát, gyakori az olyan eset, amikor ittas állapot}aan tesznek a rendszerre sértő kijelentéseket. Például Z. Gy. és társai húsvéti locsolkodásból hazatér őben énekelték a közismert Horthy-dalt . A Népbíróság ítéletét a következőképpen indokolta : . . . a vádlottak a magyar fasizmussal összefonódott Horthy kormányzót idéző .kitételei jelen demokratikus államrend ellen teremtettek hangulatot, ellenérzést, míg a magyar felemelkedés vezérét, Rákosi Mátyást támadó szavaik, nevezett egyes személy ellen, a két név egymás mellé állításából természetszerűleg a politikai demokratikus meggyőződése miatti gyűlölség kiváltására voltak alkalmasak . . ."s Másrészt - ahogy korábban már említettem - izgatás címén ítéltek el több embert, akik a tagosítás, a beszolgáltatás alkalmával végső elkeseredésükben tettek izgató" kijelentéseket . Pl. N. A. vencsellői földművest izgatás miatt ítélték el 1950-ben, mégpedig a tagosítás és a beszolgáltatás miatti elkeseredésben tett kijelentéséért. Az ítélet indoklása: . . . a vádlott a rendszert nem tartja hosszú életu"nek, ama hiedelmének adott kifejezést, hogy visszatér a régi világ nyilván azért, mert ő a mai demokra8 Szénása Géza : Hatályos jogszabályok gyűjteménye 1945-58. Bp. 1980. 9 HBML . XXV. 28. d.
tikus rendszert gyűlöli. Aki pedig a demokratikus államrend elleni gy űlöletéről ad számot, az azt abból a célból teszi, hogy az elleni gyűlöletre izga~sson . . ."'° Számos ítéletet hoztak az 50-es évek végén Tsz elleni izgatás" címén. 1956 ugyanis sok mezőgazdasági termelőszövetkezetet bomlasztott szét erőszakosan : vagyonukat széthordták, felosztották, s így további műkö désüket lehetetlenné tették, a tagokat vagy fegyveres terrorral kényszerítették kilépésre, vagy maguk döntöttek úgy - külső izgatás hatására hogy feloszlanak. De elő fordult az is, hagy a tagság nem a feloszlás mellett; hanem az újjáalakulás mellett döntött . Találkozunk olyan anyaggal is, mely a demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való részvételt, ill. lőfegyver, lőszer engedély nélküli tartását tárgyalta : L. A. 4 év fegyházbüntetést kapott azért, mert a Szociáldemokrata Párt újjászervezésére, és hatalomátvételére szervezked ő csoport tagja volt 1948-tan . Valószínűleg azonban csak mellékszereplője lehetett a szervezkedésnek, egyébként a peranyag .nem maradt volna Debrecenben. A következő csoportja a bűncselekményeknek a tervbűncselekmények. Indokolatlanul súlyos büntetést szabtak ki (6 hónaptól 5, 10 évig terjed ő, sőt halálbüntetést is!), akik a népgazdaság tervét sértették vagy veszélyeztették. A 14.200/1947 . kormányrendelet az első 3, .az 1950. évi 4. sz. tvr:t pedig az első ötéves terv védelmére hozták. Szigorúan büntették azokat, akik veszélyeztették a terv megvalósítását : nem teljesítettek a termeléssel és a termékek, a termelési eszközök felhasználásával kapcsolatos feladatokat ; jelentéstételi, adatszolgáltató kötelességüket megszegték, vagy megtévesztették az Országos Tervhivatalt ; engedély nélkül ruháztak be, vagy végeztek felújítást ; kereskedelmi könyveket nem vezettek ; a részlettervtől indokolatlanul eltértek ; aha a tervmegbízottat nem jelölték ki stb. Az 5 éves terv elleni passzív szabotázsnak minősítették pl . a Debreceni Dohánygyár nikotingyártó részlege egyik vezetőjének tettét: . . . a karbantartási hiányosságok pótlásaról időben nem gondoskodott, ennek következtében súlyos lemaradás mutatkozott a terv végrehajtásában . . . »ü A törvény hatékonyabbá tétele érdekében létrehozták az uzsorabírósági különtanácsot is. De a szigorú büntetések ellenéhe sem sikerült letörni teljesen a gazdasági rend ellenségeinek" erejét. A gazdasági rend büntetőjogi védelmét célozta a 8.800/1946 . M.E.sz . rendelet, mely súlyosan büntette az árdrágító visszaéléseket, a közellátást veszélyeztető cselekményeket, a magyar forint értékállandóságát veszélyeztetőket (valótlan tény állításával), az adócsalást, a súlyos jövedéki kihágást, a fizetési eszközökkel elvkövetett visszaéléseket és a hitelélet rendjét megsértő cselekményeket. A csempészés leküzdésére két rendeletet is hoztak. ia A nagybirtokrendszer megszüntetése, a földmű ves nép földhözjuttatása után súlyosan büntették azokat, akik ingatlanukat, gazdasági felszerelésüket megrongálták vagy elidegenítették . K. J. nyíradonyi állami gazdasági munkást 2 év börtönre ítélték közellátás és izgatás vádjával, 10 HBML. XXV. 4/c. 8. d. 11 HBML. XXV. 23. 27. d. 12 1945-ben a 9480 ME sz. rendeletet és 1948-ban a 8930 ME sz. rendeletet.
182
ugyanis 1954-ben a begyűjtésnél szidta a rendszert : . . . úgy tüntette fel a népi demokratikus államrendszert, mintha az a dolgozóktól ellopná a termést . . ."is Szintén közellátás bűntettében találták vétkesnek H. B .-t, aki Csökmő vb. titkár volt. Visszaélt hivatali kötelességével (vesztegetés, hivatali hatáskörben elkövetett közokirathamisítás, tiltott ajándék elfogadása) s . . . cselekményei arra is alkalmasak, hogy a tanácsokba vetett hitet és bizalmat megingassák . . ."14 Büntetése: 3 év börtön, 5 év közügyek gyakorlásától való eltiltás és 500 Ft ingó vagyon elkobzása. A fentebb felsorolt példáik talán érzékeltetik, hogy a Levéltár anyagába~n található bűnügyek nem igazán jelentősek. Minthogy nem rendelkezünk a teljes anyaggal, nem vonhatunk le következtetéseket a rehabilitációs ügyek komolyságára nézve. Sakkal súlyosabb bűnt követtek el a háborús és népellenes bűncselekmények elítéltjei . Külön bíróságok, az 1945-ben megszervezett népbíróságok feladata volt ezen ügyek kiderítése . Jellegibket tekintve három cso portba oszthatók ezek a bűncselekmények : a béke elleni bűncselekmények elkövet ői a háború kirobbantását segítették elő, annak kiterjedését, s abban az ország mind teljesebb részvételét (pl, a nyilasmozgalom) ; a háborús bűncselekmények elkövetőit a megszállt területek lakosságával, a hadifoglyokkal való bánásmód miatt, a törvénytelen kivégzések és kínzások miatt elítéltek; az emberiesség elleni súlyosan sért ő jogszabályok kezdeményezői, fasisztabarát közalkalmazottak, s olyan személyek, akik a fasiszta és demokráciaellenes irányzatok elterjedésében, megerősítésében, ébrentartásában tevékenykedtek'S Az elkövetett bűntettek súlyossága ellenére felháborítóan enyhe ítéletek születtek . N. J. hajdúböszörményi rendőrtiszthelyettest a baloldali gondolkodású egyének besúgása miatt vették őrizetbe . Először felmentet ték - hivatali kötelességének teljesítése címén - majd 6 hónapot kapott túlbúzgalma" miatt.ls M. A. mint katonai parancsnak Biharnagybajomban összefogatta és megverette a demokrata érzelmű egyéneket, a román megszállás idején 150 kommunistát elhurcoltatott. Bizonyíték hiányában felmentették ." Bi zonyíték hiányában mentik fel Gy. G.-t, aki mint számvivő őrmester erőltetett menetben hajszolta századát a németek felé ; vagy J. R.-t, aki 1944 novemberében a németországi Laxenburgban, a deportált zsidók táborában zsidó rendőrként durván bánt a táborlakókkal. U. L. orvosőrnagy ,a KEV hadikórház parancsnoka 1944. decemberében az egész kórházat Németországba vitette. Felmentik, hiszen" parancsra tette.l8 Tehát a nemzeti katasztrófa okozóinak gyors megbüntetése helyett -minthogy a bíróság a pártküzdelmek színterévé vált, s a politikai harcok alakulása a törvényesség érvényesülését akadályozták - az eljárás igen gyakran hosszú hónapokig elhúzódott, s gyakran születtek felmentő, vagy igen enyhe ítéletek . 13 HBML. XXV. 23. 9. d. 14 HBML. XXV . 4/c. 49. d. 15 Dr. Lukhcs Tibor: A magyar népbírósági jog és a népbíróságok (1945-1950) Bp. 1979. 18 HBML. XXV. 22. 2. d. 17 HBML. XXV. 1. 4. d. 18 XXV. 1. 13. d.
163
Iratkölcsönzés a Debreceni Megyei Bíróság részére
A törvény meghozatala óta eltelt másfél év alatt kb. 80 törvénysértő ítélet rehabilitálása érdekében fordult a Hajdú-Bihar Megyei Levéltárhoz kölcsönzés végett. A levéltárhoz érkezett megkeresések jobb esetben tartalmazzák az ügyirat számát is, ami támpontot jelent a kutatásban. (De előfordult már az is, hogy a szám nem volt pontos.) ölfalábon megadják az ügy kezdetének, folyamatának, vagy az eltélés évét, ami sok esetben bizonytalan, hiszen az ügyfél vagy nem emlékezik pontosan, vagy az eljárás egy köztes fázisának évét adja meg. A Levéltárban található bírósági iratokhoz a legtöbb esetben segédletek is vannak. A mutatókönyvek az elítéltek nevét adják meg abc-s sorrendben . Emellett feltüntetik a bűncselekmény fajtáját, az ítélet számát is, vagy annak az ügyiratnak a számát, amelyet csatoltak hozzá. A lajstromkönyvekben az ügyiratszámok alapján lehet kutatni, s tartalmazzák a fentebb felsorolt adatokat is. További információk találhatók benne az ügy utóéletér ől (pl. megküldték az Államügyészség elnökének . . .) arról, ha az elítélt fellebbezett stb. A mutató - és lajstromkönyvek azonban nem nyújtanak segítséget a személyek pontos azonosításában . Ez különösen akkor okoz gondot, ha az elítélt neve gyakori név (pl. Nagy, Kovács stb.), és az ügyiratszám ismeretlen . Ekkor bizony a keresés igen hosszú időt vesz igénybe. Az egyik legfontosabb forrás a rehabilitációs ügyek kutatásában a Debreceni Megyei Bíróság anyaga . Az 1950 és 1955 közötti büntető ügyek iratai 8,64 ifm. terjedelműek, s a lajstrom - és mutatókönyvek alapján a legtöbb irat itt található meg. Szintén nagyon jól használható anyag a Debreceni Népbíróság anyaga (1945-50) . A debreceni mellett tartalmazza a miskolci, sátoraljaújhelyi és a nyíregyházi népbíróságok iratait is . (Bár ezeket ritkábban forgattuk.) Segédleteik vannak, de a nyíregyházi és a sátoraljaújhelyi mutatókönyvekben az utolsó év (1948) nincs elkülönítve 1947-től, a lajstromkönyveket pedig csak januárig vezették (a miskolcit 1949-ig, a debrecenit 1950-ig), ugyanis ezután beszüntették működésüket. E két jelentős bíróság lajstromkönyvei gyakran vezetnek el bennünket az Államügyészséghez. Ha az Államügyészség elnökéhez küldték az iratot, akkor részünkr ől a kutatás befejez ődött, hiszen ezt az anyagot Budapesten őrzik. A Debreceni Államügyészség 1945 és 1953 közötti irataiban elég nehéz kutatni . Segédletekkel rendelkezik, de nem minden esetben használhatók, s az anyag is nagyon hiányos (egyébként is csak 1952-ig vezették őket). Irattári rendszerünk kialakításában az az elv érvényesült, hogy a bűncselekmény-fajtákat csoportosították dobozokba, tehát nem az időrendiség elvét követték . Ilyenkor (ha a segédlet használhatatlan) a szálas átnézéshez kell folyamodnunk . Egyéb államügyészségi anyagok : a Debreceni Főállamügyészség iratai 1945 és 1950 közöttiek, de büntető ügyeik egyáltalán nem használhatók nálunk, csak iktató- és mutatókönyvek . Van egy átadási jegyzőkönyvünk is 1950-ből, amely tartalmazza a Debreceni Államügyésznek küldött iratok listáját . 164
A Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség az Államügyészség munkáját folytatta (1954-68). Bűnügyi iratai a törvénysértő eljárások fajtáját tartalmazzák. Iktató- és munkakönyveit azonban még nem adták át, így csak szálasan lehet utánuk nézni. A Debreceni Népügyészség irattári rendszere alapszámos, évek szerint kutathatók . Segédleteik nincsenek, nincs kizárva, hogy a jogutód Debreceni Államügyészségnél valamikor megtalálhatók lesznek. A 3 méternyi iratanyag tárgyát tekintve azok ügyét tartalmazza, akik részt vettek a nyilas mozgalomban, háborús bűntetteket hajtottak végre, vagy katonai szolgálatban embertelen bánásmódot tanúsítottak (ha a vádlott a vizsgálat idején nem volt katona), a zsidósággal szemben követtek el bűntettet, de tartalmazna a gazdasági bűncselekményeket is, sőt az osztályharc élesedésével" olyan népellenes tevékenységeket is, melyeket a cselédséggel, munkássággal szemben követtek el. A Levéltárban található járási ügyészségi anyagok (berettyóújfalui és derecskei) nem tartalmaznak bunügyi iratokat, így szempontunkból használhatatlanok. A járásbíróságokkal (debreceni, berettyóújfalui, derecskei, hajdúböszörményi, hajdúnánási és hajdúszoboszlói) hasonló a helyzet . A berettyóújfalui esetében rendelkezünk főlajstromkönyvekkel. (1945-47) . Ezekből megállapítható, hogy milyen bírósági ügyek kerültek tárgyalásra (feltüntetik az utóiratokat is, de a legtöbbször az a bejegyzés olvasható, hogy az iratot kiselejtezték . Látható tehát, hogy az iratkölcsönzés a pontatlan időmegjelölés, az azonosítás nehézségi és az anyag hiányos volta következtében számos nehézségbe ütközik. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár azonban ha anyagot nem is, de adatokat a legtöbb esetben tud szolgáltatni, amelyek támpontot nyújtanak a további kutatáshoz . A kárpótlási törvényhez hasonlóan az 1945 és 1963 közötti törvénysért ő ítéletek semmissé nyilvánításáról szóló törvény igyekszik ,elégtételt adni a törvénysértések áldozatainak . RESEARCHING THE DOCUMENTS CONCERNING REHABILITATION IN ARCHIVES Mrs. Erzsébet Sxendi The first two chapters of the paper analyse the Statute No . 28 passed on 14th March, 1990 : what are the kinds of crimes and in what periods that are invalidated. On the basis of the documents in the Archive of Hajdú-Bihar county some examples are given of the economical and political crimes, and it is stated that in some trivial cases very severe penalties were imposed, while in other cases the sentences were outrageously light. The third chapter deals with the structure of the . Bench and the Prosecution during the procedures . Besides the courts of the disctricts and the counties, and the supreme courts it analyses the special courts with a great emphasis on the people's tribunals and prosecution. Investigating the history of the courts the paper underlines the distortions of the legal proceedings at the end of the 1940' and the beginning of the 1950' and describes what this phenomenon resulted in. In the end we can have a glimpse at the works in the archives : what difficulties we meet when looking for the documents, what are the study-aids we can use.
165
