Az orvos felelôssége a sportolók védelmében

03-54

2007/09/26 12:49

Page 1

54 MAGYAR EDZŐ

■

2007/3

Könyvismertetés

Balogh József: A síkvízi alapoktól a vadvízi kajakozásig 2. A gyermekek és a fiatalkorúak számára az egészséges életmód kialakítását, a jó kondíció megszerzését, az egészséges életszokások terjesztését - idôsebb korban a szellemi és fizikai teljesítôképesség megôrzését - minden társadalmi berendez kedési forma követendônek tartja. Ennek a feladatnak a megvalósulását nagyban segítik a természetben ûzhetô, jellegzetes próbatételt követelô sportformák, amelyek mára világjelenséggé váltak. Ezek közül mutatott be és elemezett, egy Magyarországon viszonylag fiatalnak számító sportágat – a vadvízi kajakozást – Balogh József: A síkvízi alapoktól a vadvízi kajakozásig címû, a NAJÁD VSTE által kiadott könyve. A megjelenés évében –1999 – ez volt az elsô modern és egyben hiánypótló szakkönyv. Az volt a célja, hogy lehetôvé tegye annak a minôségileg teljesen új ismeretanyagnak a megszerzését, amelynek birtoklása magas fokú élményt és biztonságot jelent természetesen a síkvizek és a különbözô nehézségi fokozatú vadvizek bejárása során. A könyv mind a mai napig keresett maradt, ezért döntött érthetôen úgy a szerzô és a DIGITALCOMPLEX Kft kiadó (vezetôje Tóth József – ez utóbbi szintén ambiciózus vadvízi kajakos), hogy megjelenteti az eredeti mû átdolgozott, s újabb ismereteket is tartalmazó, bôvített kiadását CD formátumban. Az elektronikus módon történô megjelenést a kiadási költségek csökkentése és három, egyenként 8-12 perces videofilm hozzáadása indokolja. A CD tartalmi ismertetôje Az 1. fejezet a kajakturisztika történetével foglalkozik, megvilágítva a nemzetközi elôzményekre és a hazai történéseket egyaránt. A felszerelésrôl szóló fejezet megismertet az általános csónaképítési törvényszerûségekkel. Bemutatja, miként befolyásolják a különbözô építési elemek a kajakok hajózási tulajdonságait. Tengereken, tavakon, síkvízi folyókon és vadpatakokon milyen építési módozatok a legmegfelelôbbek. Különösen részletes a vadvízi kajakok típusainak, tartozékainak és a vadvízi felszerelési tárgyaknak a leírása. Ötleteket kínál a felszerelés tárolására, szállítására, esetleges javítására vonatkozóan. A vízismerettel foglalkozó fejezet részletezi a tavak, holtágak, tengerparti vizek, sík- és vadvízi folyók változó áramlástani jellemzôit. Bemutatja a vizekben elôforduló természetes és mesterséges akadályokat és a közelükben uralkodó sodrásviszonyokat. Tartalmazza a sík- és a vadvizek általánosan elfogadott nemzetközi osztályozását, nehézségi fokozatait.

A 4. fejezet azokat a meteorológiai alapismereteket foglalja össze, amelyek a vizet járók számára fontosak. Bevezet az idôjárási folyamatokat meghatározó törvényszerûségekbe, hogy a változások elôjeleibôl helyes következtetések levonására legyünk képesek. A klasszikus sík- és vadvízi kajaksportban ismeretes valamennyi technikai elemet magába foglaló rész a CD legterjedelmesebb fejezete. Az egymásra épülés sorrendjében 32 technikai elem –, a lapát fogásától a Duffek-csapáson keresztül a kézzel történô eszkimófogás precíz végrehajtásáig – részletes leírását adja. Ott találjuk a tanulás során elôforduló hibák megjelenítését, valamint a tanuláshoz és a gyakorláshoz szükséges feladatok felsorakoztatását is. A kajakmanôverekrôl szóló fejezet azt mutatja meg, hogy a sportolók síkvízen megszerzett technikai tudását hogyan lehet folyamatosan hozzáigazítani az állandóan változó vadvízi viszonyokhoz. A helyes irányt, kedvezô helyzetet keresô, veszélyt kikerülni igyekvô mozdulatsorok, mesterfortélyok leírását és bemutatását tartalmazza. A sík- és a vadvízi kajakozás megtanulásának színtereivel foglalkozó fejezet azt mutatja be, hogy a kajakozásban alkalmazható játékos elemektôl és a tavi szlalomozástól hogyan visz az út az áramló vízen történô gyakorláshoz, majd az elsô vadvízi bevetéshez. Részletesen szól a továbbiakban a vadvízi kajaktúráról és a vadvízjárás alapszabályairól. A gyermek a kajakkal címû témakör teszi teljessé és még izgalmasabbá a kérdés tárgyalását. Teljesen új és terjedelmes fejezet foglalkozik azzal, hogy az uszodai kajakoktatásban és kajakozásban a „téli álom alvása” helyett milyen alternatív lehetôségek rejlenek a vadvízi kajaksportra történô felkészülésben. Élménygazdag és lényegi cselekvéseket állít a figyelem középpontjába, mint játékos egyensúly és ügyességi gyakorlatok, a kajak meghajtása és manôverezése kézzel, a lapáthasználat játékos bevezetése, labdás játékok a kajakkal, kajakpóló alapformák, uszodában feldolgozható mentési variációk. A CD-n található egyik videofilm eb-

be a folyamatba enged vizuálisan betekinteni és egészíti ki a leírtakat technikai elemek, manôverek, ön- és társmentéssel összefüggô, idônként akrobatikusnak tûnô gyakorlatokkal. A túrakajaksport taktikáját magába foglaló fejezet a sík- és vadvízi feladathelyzetek megoldását tartalmazza – bemutatva azokat a taktikai cselekvésformákat, amelyeket a mindenkori sodrásformákhoz- és egyéb akadályok leküzdéséhez kell rendelni. A fejezetet követô rövid videofilm egy folyószakasz leküzdésének variációs lehetôségeit mutatja be alacsony- és magas vízállás esetén. A 10. fejezet a mentéssel foglalkozik. A boruláshelyzetek optimális megoldása, a vadvízen úszás módozatai, a mentési eljárások és mentôintézkedések szakszerû alkalmazása ismerhetô meg belôle. Az ön-, a társ-, és az eszközös mentés, a csoportos mentés, és az újraélesztés témakörei kínálják a tudást az olvasónak. A túrák szervezéséhez kapcsolódó ismeretekre a 11. fejezet tér ki. Megelevenedik elôttünk a vadvízi sportban mindenütt jelen lévô félelem, mint érzés, és a bátorság, mint tulajdonság, motivációs világa, a félelem és a pánik leküzdésének módozatai. Majd a túra elôkészítés és a túravezetés megszívlelendô tanácsai következnek. A könyv végén található magyar, német, francia és angol nyelven kiadott vízismertetôk, folyóleírások és vízisport térképek nagyszámú címjegyzéke könnyíti meg a sík és vadvízi túrák körültekintô szervezését. A kajakkal a havon címû videó a sporteszközzel végezhetô olyan variációs lehetôségekbe enged bepillantani, amelyekre a tél ékszereivel feldíszített, szabad természetben kínálkozik alkalom. Balogh József tanár a Kaposvári Egyetemen. Több mint 20 éve vezet síkvízi és vadvízi túrákat. Belföldi és külhoni vizeken, mint oktató és túravezetô sokrétû, bôséges tapasztalatot gyûjtött. A hazai kajaksport egyik „apostola”, aki felhalmozott ismereteit rendszerbe foglalva írta e könyvet, hogy tudását az érdeklôdôk széles körének hozzáférhetôvé tegye. A kajaksportról szóló összefoglaló szakkönyve bátran ajánlható bárkinek minden életkorban. A könyv (CD) bemutatkozó oldala a www.digitalcomplex.hu/kajak weboldalon található és rendelhetô meg. Bélaváry Zsolt

■

MAGYAR EDZŐ 3

2007/3

Néhány sorban… Nem túlzás, ahogyan telik-múlik az idô, mindinkább a jövô évi nyári olimpiai játékok kerülnek a nemzetközi sportvilág érdeklôdésének homlokterébe, s természetesen ez nálunk sem lehet másként, ahol az ötkarikás hagyományok olyannyira erôsek. Pekingben, a 2008-as játékoknak otthont adó kínai fôvárosban nagyszabású ünnepségekre került sor augusztus 8án, pontosan egy esztendôvel a majdani megnyitó elôtt, s ezen a Magyar Olimpiai Bizottság küldöttsége is részt vett: Dr. Kamuti Jenô fôtitkár, Molnár Zoltán fôigazgató és Nagy Zsigmond nemzetközi titkár. Megnyugtató érzéssel könyvelhették el, hogy az elôkészületek minden lényeges területen rendben haladnak. Az olimpiai elôzmények egyéb vonatkozásai azonban nem mentesek az aggodalomtól, elsôsorban mindazok a botrányos incidensek, amelyek tönkre silányították az idei Tour de France kerékpáros versenyt, s amelyek példátlan jelenségeikkel jelezték: a doppingháború minden korábbinál hevesebb formákat ölt. Nem véletlen, hogy Jacques Rogge NOB elnöknek kellett eloszlatni már azokat a híreszteléseket, miszerint a sportág lekerül az olimpiai mûsorról. Az sem véletlen, hogy a mi házunk táján is minden korábbinál komolyabb figyelem fordul a téma felé, sajnos, már csak Athén 2004-es tanulságai miatt is - s ennek eredményeként társaságunk a MOB-bal és a TF-el együtt sikeres országos konferenciát rendezett júniusban DOPPING ÉS DROG NÉLKÜL – A MAGYAR SPORT TISZTASÁGÁÉRT címmel. Ennek a fôbb anyagai képezik, érthetôen, idei harmadik számunk tartalmának törzsét. A világesemények sorából, a mi szemszögünkbôl, magasan kiemelkedik a németországi Duisburgban augusztusban megrendezett kajak-kenu világbajnokság, ahol egyik létfontosságú olimpiai sportágunk fényesen szerepelt, s kilenc aranyával (!) felvillanyozta Pekingre készülô valamennyi lehetséges résztvevônket. Végezetül, de egyáltalán nem utolsó sorban, az országos sportági szakszövetségek javaslatai és Mesteredzôi Kollégium döntése alapján idén is köszönthetjük a Mesteredzô címmel kitüntetett kiváló szakembereinket. Gallov Rezsô

Az orvos felelôssége a sportolók védelmében Berkes István Országos Sportegészségügyi Intézet, Budapest E-mail: [email protected]

A tiltott teljesítményfokozók használata elleni küzdelemben az orvos felelôssége és szerepe többrétû. Mindenekelôtt meg kell akadályoznia a tudatos doppingolást, segítenie kell a “vétlen doppingvétség” elkerülését, másrészt a sporttudomány adta valamennyi lehetôséggel támogatnia kell a sportolót a lehetô legjobb eredmény elérésében. A 88/2007. és a 99/2007-es, a Doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendeletek alapján hazánkban is kialakult a nemzetközi egyezményeknek megfelelô többszintû doppingellenes rendszer, ami egyértelmûen szabályozza a sportorvosok feladatait, kötelességeit is. A válogatott keretek orvosai az Országos Sportegészségügyi Intézettel megkötött, a kormányrendeletek elôírásainak megfelelô szerzôdésekben foglaltak alapján végzik sokrétû tevékenységüket. Az állami sportegészségügyi szolgálat valamennyi munkatársa tisztában van azzal, hogy az athéni - a magyar olimpiai mozgalomnak rendkívüli károkat és presztízsveszteséget okozó - doppingvétségek soha többet nem fordulhatnak elô, mivel az a magyar sport halálát jelentené. Ezért tevékenységük fókuszában a doppingellenes küzdelem áll. Köztudott, hogy a tiltott teljesítményfokozók elleni tevékenység három részbôl áll: 1.) felvilágosítás, oktatás, nevelés, 2.) ellenôrzés, 3.) szankcionálás. Ebbôl a sportorvosok egyik elsôdleges feladata a felvilágosítás, az oktatás és a nevelés. Aktív preventív munkájuk részeként folyamatosan tájékoztatják a sportolókat a vétlen doppingolás elkerülésének lehetôségeirôl. Felhívják a figyelmüket, hogy a terápiás használatra vonatkozó mentesség (TUE) igazolás megszerzése a sportoló felelôssége. Felhívják a sportolók figyelmét arra is, hogy amennyiben háziorvosuktól vagy egyéb kezelôorvosuktól bármilyen gyógyszert, injekciót vagy fizikoterápiás kezelést kapnak, annak alkalmazása elôtt kötelesek a keretorvost tájékoztatni a doppingvétség elkerülése céljából. Min-

den olyan készítmény alkalmazása esetén, amely a doppinglista szerint elôzetes bejelentési kötelezettséggel jár, az igazolás kiállításáról a keretorvosok gondoskodnak. Ilyen esetekben a TUE-Bizottság felelôs munkatársával felveszik a kapcsolatot. Amennyiben a jelentési kötelezettség alá esô gyógyszert a keretorvosok adják, a TUE-nyomtatvány megfelelô részeit kitöltik, egyéb esetekben a gyógyszert felíró kollégához irányítják a sportolót, és a sportoló felelôssége a TUE-igazolás továbbítása. Új készítmények (vitaminok, gyógyszerek, táplálék-kiegészítôk stb.), valamint új eljárások válogatott sportolókon történô alkalmazásának bevezetése elôtt kikérik az OSEI szakmai véleményét. Tudomásul veszik, és mindenütt hangsúlyozzák, hogy a válogatott sportolók csak azokat, a Magyarországon engedélyezett (OGYI, OÉTI) készítményeket szedhetik, melyek bevizsgálása az OSEI Doppingellenôrzô Vizsgálati Laboratóriumában kémiai analízissel megtörtént. A WADA mindenkori rendelkezésre álló legújabb doppingszabályzatának, illetve a WADA által kibocsátott doppinglistának megfelelôen járnak el. A WADA dopping kód minden pontját részletesen megismerik, s arról a sportolókat és a sportszakembereket tájékoztatják. A keretorvosok közremûködnek az egyes szövetségek doppingellenes szabályzatának kidolgozásában is. Mindemellett a sportorvosok kötelessége a megengedett eszközökkel segíteni a sportolókat a lehetô legjobb eredmények elérésében. Ennek érdekében meg kell értetniük, és el kell fogadtatniuk a sportolókkal és a sportszakemberekkel, hogy a doppingolásnak léteznek reális, valóban hatékony alternatívái. Kétségtelen, hogy a legális teljesítményfokozás módszereivel hosszabb idô alatt érhetô el eredmény, de nem jár egészségkárosodással, és nem sérti a fair play szellemét. A legális teljesítményfokozás érdekében az orvos feladata egy egyéni, komplex életmódprogram kidolgozása, elfogadtatása és ellenôrzése. További fontos teendô a teljesítményt csökkentô

04-53

2007/09/26 12:50

Page 1

4 MAGYAR EDZŐ

■

tényezôk kiküszöbölése. Ide tartozik a lappangó vagy elhanyagolt betegséggócok felszámolása, a szervezet hiányállapotainak, mint például a vitamin- és vashiány megszüntetése, a lyukas fog/ak, krónikus mandulagyulladás szanálása, vagy éppenséggel a mensesproblémák kiküszöbölése. E problémák az idôben elvégzett alkalmassági- és rendszeres szûrôvizsgálatok elvégzésével jól megoldhatók. Nagyon fontos a sport- és egyén specifikus táplálkozás és folyadékbevitel kialakítása. Ennek érdekében dietetikus szakemberrel való rendszeres konzultáció szükséges. Elengedhetetlen az ésszerû és minôségi táplálékkiegészítôk, hatékony szabadgyökfogók használata. Különös figyelmet kell fordítani az edzések és versenyek közötti irányított regenerációra, amelyben fontos szerepet játszik a szakszerû gyúrás, a megfelelô kiegészítô sportok végzése és a fizioterápia. Elengedhetetlen a pszichés tartalékok kihasználása, amiben a sportpszi–chológus sokat segíthet. Az optimális sportmozgás kialakítását az alapos biomechanikai elemzések se-

gíthetik. A sérülések megelôzésének korszerû módszerei közé a tudományos alapon történô sportruházat-választás, cipô, talpbetét stb. viselése is beletartozik.. A megelôzés, azaz a felvilágosítás, nevelés és tájékoztatás területén nélkülözhetetlen az egyesületek, szövetségek és a MOB támogatása, együttmûködése. A legális teljesítményfokozás megvalósítása gondos koordinációt, megfelelô kooperációt igényel a sportolók, a sportszakemberek és a sportvezetôk részérôl. Alapvetô feltétel a megfelelô finanszírozás biztosítása is. A fentiek értelmében, a Magyar Atlétikai Szövetség javaslatára indította el az OSEI az ún. Dopping Alternatív Programot. E program keretében az OSEI rendszeres tájékoztató elôadásokat szervez, amelyek témái között a doppingmentes felkészítés, a korszerû táplálkozás, az étrend-kiegészítôk alkalmazása, a túledzettség problémaköre, a sérülések megelôzése szerepelnek. Nagy figyelmet szükséges fordítani új vizsgáló módszerek megismertetésére és alkalmazására, miként a sci-fi határát súroló agykontroll és más mentális tech-

2007/3

nikák elsajátíttatására is. A program elôsegítése érdekében 2006-tól mûködik a Magyar Sportok Házában a Sportegészségügyi és Antidopping Információs Iroda, ahol rendszeres elôadásokon és egyéni beszélgetések keretében autentikus szakemberektôl kaphatják meg a sportolók és a sportszakemberek a legújabb információkat. E célok elérése érdekében mûködik a Dopping-info mobiltelefonos szolgáltatás is. Az elképzelések között szerepel a tematikus továbbképzô rendezvények mellett a távoktatás megszervezése is. A magyar sport hitelességének megôrzése érdekében alapvetô fontosságú a k ö n y ö r t e l e n d o p p i n g e l l e n e s k ü z d e l e m, az eredményesség fenntartása érdekében viszont elengedhetetlen kiemelt figyelem és anyagi támogatás ráfordítás a legális teljesítményfokozás lehetôségeire. A sporttudomány rohamléptekkel fejlôdik, s számos lehetôséget kínál. Más sport- és sportoló nemzetek már felismerték jelentôségét. Nekünk sem szabad késlekednünk. Bízom abban, ha sokszor mondjuk, egyre többen elhiszik.

Magyar Edzôk Társasága (MET) 1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3. Tel/fax: 06-1- 460-6981; Mobil: 06-30-991-0203; 06-30-579-3626 E-mail: [email protected]; Internet: www.magyaredzo.hu

AZ EDZÔI SZAKMA ÉRDEKÉBEN FOGJUNK ÖSSZE! AMENNYIBEN ÖN MÁR A MET TAGJA, ADJA TOVÁBB EZT A BELÉPÉSI NYILATKOZATOT ARRA ÉRDEMES EDZÔTÁRSUNKNAK!

Fénymásolható! Terjeszthetô!

Belépési nyilatkozat A MAGYAR EDZÔK TÁRSASÁGA TAGJA KÍVÁNOK LENNI, AZ ÉVES TAGDÍJAT BEFIZETEM. Név: ……………………………………………………………………………………………..…………………………………………… Szül.hely: ………………………………………………………………… Szül.dátum:…….….…………………………………….... Legmagasabb edzôi végzettség/kitüntetés (sportoktató, sportedzô, szakedzô, mesteredzô) sportág és évszám megjelölésével: ……………………………………………………………..…………………………………………………………...... Levelezési cím (irányítószámmal): ……………………………………………………………...…………………………………… Tel./Fax: ……………………………… Mobil:…………….……….………… E-mail: ……………………………...……………… Munkahely: ……………………………………………………………………………………...………………………………………... Munkahelyi beosztás: ………………………………………….………………………………..…………………………………….... Edzôi munkahely: ……………………………………………………………………………….……………………………………… Edzôi beosztás: ………………………………………………………………………………….………………………………………… Legmagasabb iskolai végzettség: ……………………………………………………………….……………………………………… Nyelvismeret: ……………………………………………………………………………………………………………………………… Sportszakmai érdeklôdési köre: ………………………………………………………………...…………………………………..... Kelt: ….………………………………..

………………………………… aláírás

Tájékoztató A tagdíj magánszemélyeknek évente 2 000,- Ft., diákoknak és nyugdíjasoknak 1 000,- Ft. A MET tagság részére a társaság szakmai folyóirata, a Magyar Edzô térítésmentesen jár. A tagdíjat MET sárga csekken vagy közvetlen átutalással a társaság 11705008-20447601 sz. bankszámlájára kérjük befizetni. Minden esetben kérjük a pontos hivatkozást a befizetô nevére, postai címére és az évszámra, amelyre a tagdíjat befizette.

■

MAGYAR EDZŐ 53

2007/3

valamint az élesztôben nagy koncentrációban található. Hiánya a szervezetben – fôleg a gyermekkorban s nôknél a terhesség idôszakában fordulhat elô – súlyos vérszegénységet okoz. Továbbá fogyást, a gyomor- és bélrendszerben mûködési zavarokat s bôrgyulladást eredményezhet.. A vérképzôdés zavarát a folsav bevitel mellett elégséges mennyiségû vas és C-vitamin szervezetbe juttatásával lehet megelôzni. A máj, a hús, a velô s a káposzta folsavban nagyon gazdag élelmiszer. A sportoló napi folsavszükséglete mintegy 1-5 mg.

B-12 vitamin (cianokobalamin) Hiánya vészes vérszegénységet okoz, ehhez étvágytalanság, gyengeség, emésztési panaszok is társulnak. B-12 vitamin egy meglehetôsen bonyolult szerkezetû vegyület, a központi kobaltatomhoz porfirinváz csoportosul s még a kobalthoz két cianid-gyök is kapcsolódik. A B-12 vitamint a mikroorganizmusok termelik, növényekben nem fordul elô. Az emberi szervezet B-12 vitamin szükségletét részben állati eredetû élelmiszerek (fôleg belsôségek, pl. máj) fogyasztása, részben pedig a belekben élô mikroorganizmusok termelése fedezi. A vastagbélbôl azonban a B-12 vitamin felszívódása korlátozott. Hiánybetegség fôleg akkor lép fel, ha a szervezet valamilyen okból kifolyólag a bélbôl nem tudja a vitamint a szükséges mértékben abszorbeálni. A felszívódás zavara esetén injekció formájában kell a B-12 vitamint a szervezetbe juttani. Jól ismert a B-12 anabolizmust fokozó, roboráló, étvágyjavító hatása. Biológiai szerepe a sejtfejlôdés, a DNS szintézis, a karnitin-szintézis, a zsírsav-oxidáció s az immunrendszer mûködésének biztosításában rejlik. A sportolók esetében a napi B-12 szükséglet 2-6 mcg.

C vitamin (aszkorbinsav) Ma már a súlyos skorbut – amit az újabb kutatások szerint a C-vitamin és a P-vitamin együttes hiánya eredményez – meglehetôsen ritka. Gyakori azonban az ún. hipovitaminózis miatti állapot, pl. a tavaszi fáradtság, amikor a szervezet betegségekkel szembeni általános ellenállóképessége csökken. Az aszkorbinsav antioxidáns hatású, védelmet jelent az immunrendszer számára s biztosítja a karnitin szintézist. Az aszkorbinsav - a glükóz oxidációs terméke – reverzibilisen oxidálódik (dehidrogénezôdik) s dehidroaszkorbinsavvá alakul, ami ugyancsak vitaminhatású vegyület. A levegô oxigénje, illetve egyes enzimek (pl. peroxidáz, fenoláz) hatására azonban könnyen túloxidálható, s ez a fo-

lyamat már irreverzibilis, a C-vitamin tönkremenetelét jelenti. Az aszkorbinsav biológiai hatása az oxidációs-redukciós folyamatokkal függ össze. A többi vitaminhoz képest az aszkorbinsav-szükséglet viszonylag nagy érték, s jelentôsen függ a fizikai terhelési szinttôl. Különösen nagy a fiatal, fejlôdô szervezet C-vitamin igénye. Bár vízoldható, s így a feleslegben bejutott mennyiség nagy része a vizelettel eltávozik, de óvatosnak kell lenni a C-vitami adagolással. Ugyanis a szervezetben oxálsavvá alakulva vesekövet képezhet. A citrusfélék, továbbá általában a gyümölcsök, a paprika, a csipkebogyó különösen gazdagok C-vitaminban. Élsportolók esetében legfeljebb 300-500 mg lehet a javasolt aszkorbinsav dózis naponta, ennél több bevitele szükségtelen, felesleges s esetleg káros.

P-vitaminok (bioflavonoidok) A C-vitaminhoz hasonlóan a P-vitamint is Szentgyörgyi Albert állította elô. Szerepe van a véredények fala permeabilitásának szabályozásában, s a vérzékenység

megakadályozásában. A P-vitamin hatású anyagok közül a legaktívabbnak a rutin bizonyult. Kémiai szempontból ez glikozid, a szövetek fehérjéihez kötve található. A P-vitaminból – citrinnek is nevezik – a természetesen élelmiszerekbôl kiegyensúlyozott táplálkozás esetén a Cvitaminnal együtt többnyire elegendô jut a sportoló szervezetébe. A szükségleti érték vitatott. A gyümölcsök, zöldségfélék, fôzelékfélék P-vitaminban gazdag élelmiszerek. Megemlítendô, hogy számos egyéb vitaminhatású, az eddig ismertetett vitaminokhoz hasonló élettani szereppel bíró anyag is elôfordul táplálékainkban, de ezek a WHO listája szerint az ún. nem hivatalos (unofficial) vitaminokhoz tartoznak. Ezekrôl, valamint a vitaminhatást ellensúlyozó, antinutritív hatású komponensekrôl, az ún. antivitaminokról is lesz majd szó a késôbbiekben. A cikksorozat folytatódik, s a rovat következô része a sporttáplálkozás tárgykörén belül a sportolók energiaigényének egyes kérdéseit elemzi, sportágspecifikus jelleggel.

Könyvismertetô

Több mint bevezetés

A Fair Play Sport Bt. jóvoltából megjelent a “Bevezetés a korszerû sporttáplálkozásba” címû kötet második, javított kiadása. Jóllehet a szerzôk, Szabó S. András és Tolnay Pál hangsúlyozzák, hogy a mû valóban “csak” bevezetés, - ugyanis több témakörrôl nem, vagy csak érintôlegesen esik szó - bizton állítható: a könyv nemcsak bevezeti, hanem el is igazítja az olvasót. Útmutatót ad egy olyan világban, amelynek fontosságát egyre többen ismerik fel és el. A jelenkor embere mindinkább rádöbben arra és elhiszi, hogy egészsége megôrzéséhez a sportolás (fizikai aktivitás) mellett hasonló fontos szerepe van a minôségi, az igényekhez igazodó, kiegyensúlyozott táplálkozásnak. A könyv kalauz lehet az élsportolóknak éppen úgy, mint a hobbiszinten sportolóknak, idôseknek és fiataloknak egyaránt. Elgondolkozott már azon, hogy célszerû-e lefekvés elôtt kefírt vagy joghurtot fogyasztani? És azt tudja, hogy ajánlott-e üres gyomorral edzeni? Ha még nem tudja, a könyv elolvasása után már tudni fogja, és könnyedén válaszol a sporttáplálkozás körébôl feltett száz kérdésre. A mû segítségével képet kaphatunk a felnôttek és a különbözô sportágat ûzôk napi energiaszükségletérôl, megtudhatjuk, hogy a helytelen táplálkozás nemcsak az elhízáshoz vezetô sok, hanem a szükségletnél kevesebb táplálék bevitelét jelenti. Olvashatunk a táplálkozásban szerepet játszó fontosabb élelmiszerek jellemzôirôl, a sporttáplálék-kiegészítôk teljesítményfokozásban megfigyelhetô hatásáról. A mûvet számos táblázat teszi teljessé, többek között kalória táblázat, szénhidFüredi Marianne rát-és zsírtartalom táblázat. (Megrendelhetô: Magyar Edzôk Társasága: [email protected]; Fair Play Sport Kft. (06-30-991-0203)

05-52

2007/09/26 12:51

Page 1

52 MAGYAR EDZŐ felsorolást, majd a C, s végül a P vitamin következik. Megemlítjük, hogy a B vitamincsoport tagjaira jól jellemzô, hogy élesztôbôl valamennyi elkülöníthetô. A csoport tagjai fiziológiai szempontból tartoznak össze, valamennyi prosztetikus vitamin, s elsôsorban a biológiai oxidációban katalizáló szerepet betöltô enzimek koenzimjeinek alkotórészei. Kémailag azonban nagyon eltérô összetételû anyagok. Felhívjuk a figyelmet, hogy a vitaminigény megadásánál az irodalom gyakran nem tömegegységet (pl. mg) ad meg, hanem ún. NE (nemzetközi egység) illetve IU (international unit) szerepel.

B-1 vitamin (tiamin, aneurin) A B-1 vitamin hiánya az emberben az ún. beri-beri betegséget okozza, amely az egyoldalú táplálkozást folytató, fôleg hántolt rizst fogyasztó népek tipikus betegsége volt. Jellegzetes tünetei az ideggyulladás, idegrendszeri elváltozások, álmatlanság, fáradékonyság, fogyás, izomgyengeség, vérnyomásesés, visszamaradt fejlôdés. Végeredményben a B-1 vitamin hiánya a szénhidrát anyagcsere zavarát okozza, a lebontás nem megy végbe tökéletesen, a közbeesô anyagcseretermékek – pl. piroszôlôsav, tejsav – a szövetekben s a vérben feldúsulnak. A gabonamagvak héja és csírarésze különösen gazdag vitaminforrás. Korpamentes lisztbôl sütött kenyér azonban csak nagyon kevés B-1 vitamint tartalmaz, azaz a kenyér emészthetôségének s ízletességének javítása a biológiai érték (és a rosttartalom) csökkenésével jár együtt. A cereáliákon s fôleg a korpán kívül a hús, hal s az élesztô is gazdag B-1 vitaminban. A sportolók napi szükséglete 2-4 mg-ra becsülhetô, élsportolóknál 6-10 mg a javasolt napi dózis. Túl sok B-1 vitamin bevitele fejfájást, ingerlékenységet, szapora pulzust eredményezhet.

B-2 vitamin (riboflavin, laktoflavin) A B-2 vitamin, növekedési faktor, hiánya azonban meglehetôsen ritka, lévén az átlagos vegyes étrend többnyire fedezi a szükségletet. Hôre nem érzékeny, fényhatásra azonban elég könnyen bomló anyag, amely a szervezetben a flavinenzimekben prosztetikus enzimként szerepel. Hiánya esetén negatív N-egyensúly jelentkezik, a szem, orr és száj környékén a bôr repedezett, a herezacskón bôrgyulladás léphet fel. B-2 vitaminban dús élelmiszerek: tej, hús, máj, élesztô, gomba, zöldségfélék. A napi szükséglet, sportolóknál kb. 4-6 mg, élsport esetében 6-12 mg a javasolt napi dózis.

■

2007/3

Niacin (nikotinsavamid, PP-vitamin, B-3 vitamin) Jellegzetes hiánybetegsége a pellagra, amely fôleg ott jelentkezik, ahol a lakosság döntôen kukoricából készült ételeket fogyaszt. Ismert ugyanis, hogy a kukorica nagyon kevés nikotinsavamidot - és triptofánt (esszenciális aminosav) tartalmaz. Valószínûleg a kukoricában van továbbá olyan speciális – antinutritív – anyag is, amely a táplálék többi alkotórészeivel bevitt nikotinsav biológiai hatását semlegesíti, s minden bizonnyal ezzel magyarázható a kukoricás étrenden élôknél a pellagra gyakori fellépése. A nicain a piridin karbonsavszármazéka. A természetes anyagok, élelmiszerek, takarmányok e sav amidját tartalmazzák, mert az élô szervezet a bevitt nikotinsavat könnyen amidálja. A nikotinsavamid élettani hatása a szervezetben végbemenô oxidációs folyamatokat katalizáló enzimekkel kapcsolatos. A nikotinsavamid a piridinenzimek koenzimjeibe (NADH és NADPH) épül be. Hiánya esetében bôrgyulladás, idegesség, izomgyengeség, hasmenés, fáradtság jelentkezik. A sportolók napi B-3 vitaminigénye 20-30 mg-ra becsülhetô érték, élsportolóknál a javasolt dózis 40-50 mg/nap. A máj, tojás, tej, hüvelyesek és cereáliák niacinban gazdag élelmiszerek.

B-6 vitamin (piridoxin, adermin) A bélflóra ezt a komponenst jelentôs mennyiségben bocsátja az emberi szervezet rendelkezésére, ezért hiánya általában nem fordul elô. A piridoxin szubsztituált piridin származék, három, kémiailag egymással rokon, s a szervezetben egymásba könnyen átalakuló vegyületbôl – piridoxol, piridoxál, piridoxamin – épül fel, illetve ezen vitaminhatású vegyületeket foglalja magába. A B-6 vitamin foszforsavészterei különbözô enzimek koenzimjei. Hiány esetén hányinger, idegesség, gyomorgörcs, bôrgyulladás léphet fel, az élelmiszerekbôl a fô forrás az élesztô, gabonacsíra, hüvelyesek, máj. A sportolóknál a napi szükséglet kb. 4-6 mg, élsportolóknál a javasolt napi dózis 6-15 mg.

Pantoténsav (B-5 vitamin) A pantoténsav viszonylag egyszerû szerkezetû, szintetikusan is elôállítható, sárga színû, viszkózus olaj, amely kémiailag a dioxi-dimetil-vajsavaknak egy aminosavval (béta-alanin) képzett vegyülete. Biológiai hatását az anyagcserében a koenzim-A alkotórészeként tölti be. A pantoténsavnak megfelelô alkohol, a pantenol is vitaminhatású, mivel a szervezetben pantoténsavvá alakul át. Antioxi-

■

MAGYAR EDZŐ 5

2007/3

A doppingellenes tevékenység aktuális kérdései (GYAKORLATI TUDNIVALÓK) „Ha létezne egy mágikus tabletta, amely garantálná a sportolónak, hogy ha beszedi, biztosan gyôzni fog - mi értelme lenne a sportnak magának?„ (Új-Zélandi Doppingellenes Ügynökség) Tiszeker Ágnes Magyar Antidopping Csoport, Budapest E-mail: [email protected]

dáns, az aerob metabolizmusban szerepe meghatározó. Hiánya esetén gyulladás léphet fel a gyomor- és béltraktusban, kopaszodás, ôszülés, fáradtság, álmatlanság, valamint a nemi mirigyek mûködésének zavara észlelhetô. A sörélesztô, tojás, máj, hús, hal, korpa gazdag B-5 vitaminban. A napi szükséglet, sportolóknál 6-10 mg-ra becsülhetô, élsportolóknál 15-25 mg/nap dózis javasolt.

P-aminobenzoesav A para-aminobenzoesav – használt rövidítése PABS illetve PABA – az anyagcserefolyamatokban nagy jelentôségû anyag, résztvesz a vérképzéshez szükséges folsav felépítésében. Az élelmiszerekben részben szabadon, részben peptidkötésekben található. Hiánybetegséget emberen nem figyeltek meg. Antivitaminja a szulfanilsav-amid. Jellegzetes hiánytünet a vérképzôdés zavara s az ôszülés. Az élesztô, vér, máj, paradicsom jelentôs mennyiségben tartalmazza. A sportoló napi szükséglete 2-5 mgra becsülhetô.

A NADO és a Nemzetközi Doppingellenes Szervezet (WADA) doppingellenes programjának közös célja: • A sportolók azon jogának védelme, hogy doppingmentes környezetben sportolhassanak, így biztosítva az egész világon a sportolók egészségét, a sportszerûséget és az esélyegyenlôséget, valamint • Biztosítani az összehangolt, koordinált és hatékony doppingellenes programok meglétét nemzetközi és nemzeti szinten a dopping kimutatása, az elrettentés és a megelôzés terén.

A NADO definíciója: Nemzeti doppingellenes szervezet. Az egyes országok által kijelölt szervezetek, amelyek országos szinten elsôdlegesen jogosultak és felelôsek a doppingellenes szabályok elfogadására és végrehajtására, mintavételek irányítására, a vizsgálati eredmények kezelésére, valamint meghallgatások lefolytatására.

A NADO feladatai:

Folsav (pteroil-glutaminsav, B-4 vitamin)

1. DOPPINGELLENÔRZÉS A WADA Kódex (Code) Nemzetközi Vizsgálati Szabvány (International Standards for Testing), hazai jogszabály (55/2004-es Kormányrendelet és a Módosítása) és az ISO Minôségbiztosítási Kézikönyv alapján: Az NDKT által elfogadott tesztkiosztási terv alapján elôre be nem jelentett doppingellenôrzések szervezése, lebonyolítása, és dokumentálása. Sportszövetségek, nemzeti és nemzetközi doppingellenes szervezetek (NADO) számára végzett, elôre bejelentett, és be-nem-jelentett mintavételi szolgáltatások szervezése, lebonyolítása, és dokumentálása.

A folsav a p-aminobenzoesav olyan származéka, amelyhez a glutaminsav peptidkötéssel kapcsolódik. Szerepe van a sejtfejlôdésben, a DNS szintézis, az immunrendszer s a vér koagulációjának biztosításában. A zöld növények leveleiben

2. REGISTERED TESTING POOL = Nyilvántartó Vizsgálati Testület – összeállítja a tesztkiosztási (vizsgálat elosztási) terv részét képezô nyilvántartott vizsgálati csoportot.

Nyilvántartott Vizsgálati Csoport: „a felnôtt és a felnôtt alatti elsô utánpótlás korosztályban a nemzeti válogatott kerettagok, a nemzetközi sporteseményeken induló versenyzôk, az országos bajnokságon elsô három helyezést elért versenyzôk, továbbá az eltiltás alatt álló versenyzôk, szövetség által összeállított csoportja” 3. ELÉRHETÔSÉG Begyûjti, kezeli és gondozza a versenyzôk elérhetôségére vonatkozó információkat (whereabouts information), illetve megfelelô lépéseket tesz annak érdekében, hogy az információ idôszerû és nemzetközi elôírásoknak maradéktalanul megfelelô maradjon. A Whereabouts information legfontosabb tudnivalói: Cél: Az elôre be nem jelentett doppingvizsgálatok (out of competition tests) tervezhetôk és kivitelezhetôk legyenek. Amennyiben ilyen adatok nem állnak rendelkezésre, felmerül a gyanú, hogy egyes sportolók így próbálják elkerülni a doppingellenôrzést. Alap: Az adatszolgáltatás a sportoló felelôssége. Biztosítani szükséges az általános adatokat, és az esetleges változásokat jelenteni. Olyan részletesnek és naprakésznek kell lennie az adatállománynak, hogy a megbízott doppingellenôr az év bármely napján felvehesse a sportolóval a kapcsolatot, pontosan tudja, hol keresse és ott meg is, találja. Kinek szükséges whereabouts információt adnia: Bármely sportolónak, aki nemzetközi vagy nemzeti versenyen indul, és bármikor doppingellenôrzés alá vonható (registered testing pool). Hogyan kell bejelenteni: e-mailben, faxon, vagy levélben. A naprakészség miatt lehet kézírással is. Lehet a NADO által kiadott egységes kérdôív alapján, vagy a WADA formákat használva (Location form, Change of Information Form).

Ki értesülhet a whereabouts információról: NADO (Nemzetközi Sportszövetség (IF) ) WADA. A nemzetközi szintû sportolóra vonatkozó információt kötelezô továbbítani a Nemzetközi Sportszövetség (IF) és a WADA felé. Az adatokat küldheti közvetlenül a sportoló is, de egyes országokban a sportág nemzeti szövetsége gyûjti be, és továbbítja a NADO (IF) WADA felé. Hogyan kell bejelenteni a változásokat: A változás bejelentése legalább 5 nappal elôre, kivéve az elkerülhetetlen változtatások esetét, pl.: kórházi kezelés. Mi történik, ha sportoló elmulasztja bejelenteni: A sikertelen dopping teszt minden esetben szankciót von maga után. A lehetséges büntetések – 3 hónaptól 2 évig terjedô eltiltás, a NADO szabályozása alapján. 4. EREDMÉNYKEZELÉS (Result management) A laborjelentéseket kezeli, archiválja, és a sportszövetségek fegyelmi bizottságait értesíti az esetleges laboratóriumi eltérésekrôl, és felkéri a fegyelmi eljárás lefolytatására, illetve figyelemmel kíséri az eljárás menetét.

A WADA Kódex alapján a doppingvétségek: A WADA Kódex 1. Cikkelye értelmében a doppingolás definíciója egy vagy több, a Szabályzat 2.1-2.8 pontjaiban meghatározott doppingvétség megvalósítása. WADA Kódex 2. Cikkely értelmében az alábbiak minôsülnek doppingvétségnek: 2.1 Tiltott anyagnak vagy származékának vagy markerjének jelenléte egy a sportoló testébôl származó mintában. Minden sportoló személyes kötelezettsége elkerülni azt, hogy tiltott anyag kerüljön a szervezetébe. A sportoló felelôs bármilyen, a mintájában talált tiltott anyag, származék vagy marker jelenlétéért. Nem szükséges annak vizsgálata, hogy szándékosság, önhiba, gondatlanság vagy tudatos használat terheli a sportolót. Felhívom a figyelmét mindenkinek a táplálék-kiegészítôk veszélyeire. Sajnos az interneten megjelenô hirdetések valóságtartalma ellenôrizhetetlen. Sokszor tapasztaljuk, hogy az ártalmatlannak és legálisnak hirdetett szerek bizony tiltott anyagokat tartalmaznak, de ez a dobozon nincs, vagy csak rejtve van

06-51

2007/09/26 12:51

Page 1

6 MAGYAR EDZŐ

■

feltûntetve. Ezen kívül bármelyik készítmény, például egy vitamin is szennyezôdhet tiltott anyaggal, ha a gyártást nem eléggé ellenôrzik, és sajnos a doppinganalízis pozitív eredményt fog adni. Úgy gondolom, hogy ez a kérdés a következô évek nagy problémája lesz, és nemzetközi összefogásra van szükség a megoldáshoz. 2.2 Tiltott anyag vagy Tiltott módszer használata vagy ennek kísérlete Az, hogy a Tiltott anyag vagy Módszer használata sikeres volt-e, nem lényeges a doppingvétség megállapítása szempontjából. Fontos kiemelni, hogy a használat bizonyítható vallomás, tanúvallomás, vagy más bizonyíték útján is, nem csupán pozitív laboratóriumi eredménnyel. 2.3 A mintaszolgáltatási kötelezettség megtagadása vagy a mintaszolgáltatás elmaradása megfelelô indoklás hiányában - azt követôen, hogy a sportoló az alkalmazandó doppingszabályok szerint elôírt értesítést kapott - vagy a mintavétel akadályozása egyéb módon. Doppingellenôrként találkoztam már bujkáló, menekülô sportolóval de nem érdemes ezzel próbálkozni, hiszen láthatjuk, hogy ez is kimeríti a „mintavétel akadályozása” kifejezést és büntetést von maga után. 2.4 Az ésszerû szabályokon alapuló a sportolók versenyen kívüli rendelkezésre állására, ezen belül a sportoló hollétére vonatkozó információk biztosítására-, valamint teszten való részvételére vonatkozó - követelmények megsértése. Az elôre be nem jelentett, versenyen kívüli tesztelés a hatékony dopping ellenôrzés egyik legfontosabb eleme. Ehhez minden sportoló kötelessége a pontos és naprakész „whereabouts information” szolgáltatása. Doppingellenôrként számtalan esetben találkozunk azzal, hogy a helyszínen derül ki, változás történt, ami nem lett, vagy késôn lett bejelentve, és nincs ott a sportoló, ahol lennie kellene. Ilyenkor két órát várunk a helyszínen, mindent elkövetünk, hogy felvegyük a kapcsolatot az

érintett sportolóval – ha tudunk, telefonálunk, keressük az edzôt, vagy a megjelölt kontakt személyeket – de ha nem találjuk meg a sportolót, akkor az eset „sikertelen mintavételnek” minôsül, és szankciót von maga után. 2.5 A doppingellenôrzés bármely elemének manipulálása, illetve ennek kísérlete. Ide olyan esetek tartoznak, amikor a sportoló nem hajtja végre a doppingellenôrzéssel kapcsolatos elôírásokat, pl. összetöri a mintatartó üvegeket, mintaszolgáltatás közben megérinti a testét, nem hajlandó a ruháját a doppingellenôr által kért mértékig levenni, stb. 2.6 Tiltott anyagok vagy módszerek birtoklása A versenyen kívüli tesztek esetén tiltott anyag vagy tiltott módszer birtoklása a sportoló által bárhol és bármikor, kivéve, ha a sportoló igazolni tudja, hogy a birtoklás tekintetében jóváhagyott gyógyászati célú mentességet (TUE engedély) élvez. 2.7 Üzérkedés bármely tiltott anyaggal vagy tiltott módszerrel. 2.8 Tiltott anyag vagy tiltott módszer beadása a sportolónak vagy ennek kísérlete, avagy ebben való közremûködés, felbujtás, segítség, ennek leplezése vagy bármely más bûnsegédi, felbujtói közremûködés, mely doppingvétséggel vagy ennek Kísérletével függ össze. Ezek a pontok, az országok saját szabályozása alá tartoznak, mi doppingellenôrök nem vagyunk hatóság, vagy rendôrség, ezért ezekben az ügyekben nem mi vizsgálódunk. 5. EDUKÁCIÓ A doppingellenes küzdelem minden részvevôjét érintô, a sport szellemiségének elterjesztését támogató program kidolgozása, végrehajtása és felügyelete, melynek elengedhetetlen részét képezi a WADA tiltólistájának, a doppingszerek használatának egészségre káros következményeinek, dopping mintavételi eljárásnak és a sportolók jogainak, kötelezettségeinek ismertetése.

Új MET tagok Sótonyi László Neukum Tamás Kiss Júlia Hrabecz Gyula Beke László Kiss Zoltán Orosz Zoltán Pethes János Viski Sándor Károly Gulya Krisztina Felker Orsolya Kévés Andor

labdarúgás, kézilabda kézilabda szertorna sí labdarúgás kerékpár atlétika vívás kajak-kenu testépítés-fitness aerobic snowboard

Csurgó Budaôrs Budapest Salgótarján Pincehely Derecske Budapest Leverkusen Budapest Pusztaberki Százhalombatta Soltvadkert

2007/3

A jövô tendenciái: A WADA 2003-ban elfogadott Doppingellenes Szabályzatának (WADA Kódex,) felülvizsgálata és a módosításokkal új szabályzat elôkészítése a Madridban 2007. novemberében megrendezésre kerülô nemzetközi doppingellenes konferenciára. • nagyobb hangsúlyt kell helyezni a nem fogyasztói magatartásokra (pl.: adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, ellenôrzés elmulasztása, manipuláció stb.), azok felderítésére, bizonyítására, büntetésére; • lehetôség szerint a személyes szteroid-, illetve vérprofiltól való eltérés büntethetôvé tétele is megfontolandó; a NADO-k sportolói profile-okat állítanak fel és tartanak nyílván. • érdekeltté kell tenni a versenyzôket a doppingolás beismerésében, valamint egyéb dopping-esetek felderítésében való közremûködésben, amely eredményeként saját büntetésük csökkenthetô (tanúskodás) • a doppingolással kapcsolatos hamis tanúzás büntetése is megfontolandó; - a büntetés alóli kibújás megakadályozása érdekében megfontolandó, hogy az eltiltás sportágváltás esetén újra kezdôdjön; • várható a büntetések (így a súlyosbító körülmények és a visszaesés értékelésének) szigorítása; (elsô doppingvétség – 4 év eltiltás) • Hatósági együttmûködés kérdése megfontolandó (büntetôjogi szabályozás) • 2008. december 31. után csak azok az államok és nemzeti sportszövetségek rendezhetnek nemzetközi sporteseményt, amelyek megfelelnek az UNESCO, valamint a WADA doppingellenes rendelkezéseinek.

■

MAGYAR EDZŐ 51

2007/3

Vízoldható vitaminigény sportolóknál Korszerû sporttáplálkozás

Szabó S. András rovata

A sporttáplálkozás egyes kérdéseit elemzô rovatunkban az eddigiek során immár 17 különbözô témakörrel foglalkoztunk, s ezek a következôk voltak: • Fehérje bevitel, a sportolók fehérjeigénye • Folyadékbevitel, a sportoló vízháztartása • Testtömeg csökkentés, testsúly szabályozás • Táplálkozás a mérlegelést követôen súlycsoportokhoz kötött sportágak esetén • A vegetáriánus étrend kihatásai a sportoló egészségére • A kreatin kiegészítés jelentôsége a sportban • A sportolók tápláltsági állapota és jellemzô testfelépítése • A szabad aminosavak alkalmazásának jelentôsége, teljesítménynövelô hatása • Az ásványi anyag szükségleten belül a sportoló kalcium- és magnéziumigénye • Az ásványi anyag szükségleten belül a sportoló kálium- és nátriumigénye • A nem fémes makroelemekre vonatkozó szükséglet a sportban • A sportolók alkoholfogyasztása és ennek kihatásai • A sportolók esszenciális mikroe lemszükséglete • A diétás rostok élettani szerepe, a sportolók rostszükséglete • Idôs sportolók táplálkozása • A sportolók zsír-oldható vitaminellátottsága, vitaminigénye • Nem fémes mikroelem-igény sportolóknál. A 2002-ben indított táplálkozási rovat – a folyóirat szerkesztôi részérôl folyamatosan megnyilvánuló elismerésnek és megtisztelô bizalomnak, valamint több olvasó kedvezô véleményének, bátorításának és javaslatának köszönhetôen –

folytatódik. A tervek szerint más, az eddigiek során nem tárgyalt, de a sporttáplálkozás gyakorlati kérdésköreihez szervesen kapcsolódó téma is terítékre kerül. (pl. táplálkozáskiegészítôk, energiabevitel, káros táplálkozási szokások, biológiailag aktív - de valószinûleg nem esszenciális - mikroelemek az étrendben, gyermekkorú sportolók táplálkozása, zsírbevitel a sportolói diétában, szénhidrátok jelentôsége a sporttáplálkozásban, speciális diéták alkalmazhatósága a sportolók esetében, táplálékok antinutritív komponensei, toxikus mikroelemek a sportolók táplálékában, a sportolónô táplálkozása terhesség alatt, vitaminszerû anyagok a sportolók táplálékában). Jelen rész témája a sportolók vízoldható vitaminigénye.

Vízoldható vitaminok Néhány évtizede még csak két vízoldható vitamint ismertek, az egyiket, amelynek a jelenléte az ún. beri-beri betegség kialakulását elôzte meg, B-vitaminnak, a másikat, a skorbut ellenszerét C-vitaminnak nevezték. Késôbb kiderült azonban, hogy a B-vitaminnak tartott anyag nem egységes, hanem több, biológiailag aktív s kémiailag meglehetôsen

különbözô összetételû komponens elegye. A vízoldható vitaminok közé tartozik még a késôbb felismert s elôállított Pvitamin is. Kihangsúlyozandó, hogy míg a sportolók energiaszükséglete csupán 10-50 %-kal magasabb, mint a hasonló testtömegû, nem sportoló egyéneké, addig a vitaminszükséglet jóval nagyobb arányban nô, élsport esetén akár 4-5szöröse is lehet az átlagember fiziológiai igényének. A B-vitaminok csoportjába sorolt különbözô kémiai anyagokat kezdetben - illetve többnyire jelenleg is – számokkal különböztették meg, s így beszélünk pl. B-1, B-2 vagy B-12 vitaminokról. De szokásos s egyre inkább elfogadott a kémiai szerkezet alapján történô elnevezés is, pl. p-aminobenzoesav. Az emberi szervezet a vízoldható vitaminokat nem képes raktározni, ezért a vitaminszükséglet folyamatos kielégítésérôl kell gondoskodni. A következôkben röviden áttekintjük egyenként a vízoldható vitaminokat, ezek hiányának jellegzetes tüneteit, felsoroljuk az adott vitaminokban dús élelmiszereket s megadjuk a sportolók ezen vitaminokra vonatkozó, becsülhetô napi szükségletét. A B-vitaminokkal kezdjük a

07-50

2007/09/26 12:52

Page 1

50 MAGYAR EDZŐ

■

Szervezeti kérdések A sport szervezeti felépítése túlstrukturált – állapítja meg a Stratégi, majd a fogyatékosok sportszövetségét is bevonva merít példát. „A jelenlegi jogi-gazdasági környezet nem ösztönzi az integrációt, azt, hogy például egy sportági szövetség karolja fel a szabadidôsportot, illetve a fogyatékkal élôk sportját.” Teljesen logikus, hogy nem egy szövetség karolja föl a két ágazat munkáját, hiszen külön sajátosságokkal rendelkezik a szabadidô sport, és teljesen eltérô specifikumai vannak a fogyatékosok sportjának. A közös szervezetû szövetség minden bizonnyal egy kierôszakolt kényszerházasságot jelentene. A fenti példa inkább a Sportszakállamtitkárság jelenlegi szervezeti beosztására „rímel”, mivel a FONESZ-be tömörült fogyatékos sportszövetségek a „Mindenki Sportja Sportrekreációs Osztályhoz” tartoznak. Szubjektív érzésem az elnevezéssel kapcsolatosan, mintha a „minden egyéb sportként” kezelnék a fenti két ágazatot. (A Magyar Paralimpiai Bizottság a Versenysport és Utánpótlás Osztályhoz tartozik.) A jövôt illetôn a Stratégia a következôket vázolja: „Az eddigi többszereplôs struktúra helyett a jövôben két köztestületre lenne szükség: a Magyar Paralimpiai Bizottságot önálló szervezeti egységként integráló Magyar Olimpiai Bizottság mellett egy, a sport minden területét átfogó, hatékony, szakmai és érdekképviseleti civil ernyôszervezetre. Kiemelten

fontos, hogy a területek egyéni érdekei az integráció következtében ne sérüljenek. Az újonnan létrejövô, átfogó civil szervezetben vagy köztestületben markánsan meg kell jelennie a fogyatékkal élôk sportjával, a diáksporttal, az egyetemi-fôiskolai sporttal, valamint a rekreációs célú sporttal kapcsolatos szakmai tevékenységeknek és ezek érdekképviseletének is.” Véleményem szerint feltétlenül szükséges lenne egy, a fogyatékosok sportját összefogó ernyôszervezetre is, amelynek köztestületi státusza van és egységes képviseleti lehetôséget biztosít minden sérülés specifikus ágazat részére. Ezt a fogyatékosok sportja többszörösen hátrányos helyzetbôl adódó pozitív diszkrimináció szükségessége indokolja. A fogyatékosok sportjának többszörösen hátrányos helyzetét a sportközvélemény általában kevéssé ismeri. Jellemzô, hogy Stratégia kiemelten foglalkozik az „ép” sportolók esélyegyenlôségének kérdéskörével, amely alatt a sportolás lehetôségéhez való hozzáférést, a tehetségek szociális helyzetének javítását, illetve a földrajzi-területi különbségek csökkentését érti. Az esélyegyenlôség központi kérdésköre érzékelteti a helyzet kritikus voltát. Ehhez képest vajon mekkora hátrányban van a fogyatékos – értelmileg akadályozott, látássérült, mozgássérült, siket, szervátültetett – sportoló, aki sportolni szeretne? Mennyivel nehezebb a fogyatékosságból adódó speciális igények figyelembe

MEGJELENT! Nemerkényi-Hidegkuti Krisztina:

ENGLISH THROUGH SPORT címû angol sportszaknyelvi könyv (CD melléklettel) A könyvben 17 témakörben kerülnek feldolgozásra a különbözô sportilletve sporttal kapcsolatos témák. Ezeket érdekes történetek, képek, illetve gyakorlatok teszik teljessé. A CD-mellékleten híres magyar sportszemélyiségek beszélnek magukról, vagy eredeti anyanyelvû egyének mesélnek érdekes történeteket életükrôl. Megvásárolható: TF, Sportszaknyelvi Lektorátus 1123 Budapest, Alkotás u. 44. Fôépület, III. em. 314. Tel: 487-9223; 487-9200/1111; mobil: 30-255-1099, e-mail: [email protected] Ára: 5000,- Ft

2007/3

vételével biztosítani a tehetséggondozást? Egyértelmû, hogy szükséges a pozitív diszkrimináció. Az „épek” versenysportja a múlt rendszerben kiemelt támogatásban részesült, amit hatalmas értéknek tartok az egyetemes magyar sport szempontjából. A fogyatékosok sportszervezeteit azonban nem támogatták, sôt mûködésüket korlátozták. Ebben a sportágazatban a rendszerváltást követôen indult meg az igazi fejlôdés. Nyilván más hagyományai vannak egy eredményes, tekintélyes múlttal rendelkezô, olimpiai, országos sport szakszövetségnek, mint egy kevesebb, mint 20 esztendeje mûködô fogyatékos sporttal foglalkozó országos szövetségnek. Több idôre van szükség a felzárkózáshoz – szándékosan nem az azonos szintre jutást említem, mert a hátrány jelenleg nem tûnik behozhatónak. A nálunk fejlettebb, nyugat-európai minták között is – ahol nem volt olyan mértékû hátrányos megkülönböztetés, mint hazánkban - találunk követendô példát a pozitív diszkrimináció gyakorlatára. Végül, ami kimaradt – a sport mint az integráció kiváló eszköze. Néhány fejezetben kiemelten lehetne hangsúlyozni a sportban rejlô egyedülálló integrációs lehetôségeket. Pl. Harmonikus társadalom, a közösségi kohézió fejlesztése c. fejezet. Az esélyegyenlôség témakörében szívesen olvastam volna arról is, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani a hátrányos helyzetûek (pl. fogyatékos emberek) sportba való bevonására, elôsegítve társadalmi elfogadottságukat.

MEGJELENT Istvánfi Csaba:

Mozgástanulás, mozgáskészség, mozgásügyesség címû könyve

■

MAGYAR EDZŐ 7

2007/3

Újabb irányzatok a tiltott teljesítményfokozásban Pucsok József Országos Sportegészségügyi Intézet, Tudományos Kutató Osztály, Budapest E-mail: [email protected]

Bevezetés A világ sportolói a Pekingben megrendezendô 2008-as nyári olimpia felé tekintenek. A folyamatos felkészülés elkezdôdött, s a tevékenységet irányító szakembereket foglalkoztatja az a kérdés, hogyan tovább? A Nemzetközi Olimpia Bizottság és a WADA (World Antidoping Agency) a zéró tolerancia elvét hirdeti. A torinói téli olimpiát megelôzôen 2005 decemberében Svédországban a WADA nemzetközi szimpóziumot szervezett, amelyre meghívták a világ legismertebb doppingszakértôit. A konferencia megfogalmazta azokat az új elveket és irányzatokat, amelyeket a nemzetközi sportéletben a doppingellenes küzdelem jegyében alkalmazni kell. A konferencia különös figyelmet fordított a géndoppinggal kapcsolatos kérdésekre. Az egyes elôadók egyértelmûen megfogalmazták, hogy az izommûködés szabályozásában, a teljesítmény fokozásában a molekuláris szintû genetikai beavatkozás hatása elkerülhetetlenül megjelenik. Figyelembe véve a WADA 2001 óta kiadott felhívását, mind a kutatás, mind a gyakorlat területén egyre nagyobb figyelmet kell fordítani a gén- és a sejtdopping lehetôségeire. A WADA szerint a gén- és a sejtdopping alkalmazásának lehetôsége nem egy jövôben jelentkezô, hanem már ma létezô probléma. A WADA programja figyelmeztetett, hogy a kormányoknak, az UNESCO-nak minden támogatást meg kell adni az olyan kutatásokhoz, amelyek a génés sejtdoppinggal kapcsolatos beavatkozások ellenôrzésére irányul.

A WADA és a NOB 2007-os doppinglistája

Megvásárolható: TF Jegyzetbolt 1123 Budapest, Alkotás u. 44. Ára: 3040,- Ft

Tiltott szerek és módszerek verse nyen és versenyen kívül: Tiltott szerek: Anabolikus hatású anyagok: Fehérje beépítô hatásuk révén fokozzák az izomtömegét és növelik az izomerôt. 1. Anabolikus androgén szteroidok (AAS) 1/a. Exogén anabolikus szteroidok: a tesztoszteron mesterségesen elôállított változatai, számos variánsa ismert. A

legismertebbek: metandienon, metiltesztoszteron, metilnortesztoszteron, stanozolol, tetrahydrogesztrinon (THG), trenbolon és egyéb hasonló kémiai szerkezettel bíró anyagok. 1/b. Endogén anabolikus szteroidok: az emberi szervezetben képzôdô szteroidhormonok. Ilyen a tesztoszteron, epitesztoszteron, 19-noradroszteron, dihydrotesztoszteron, prasteron, androszténdion, androsztendiol és számos metabolit és izomer anyag. 2. Egyéb anabolikus hatású készítmények. Ilyen a klenbuterol, tibolon, zeranol, zilpaterol.

Hormonok és rokon vegyületek: 1. Eritropoietin (EPO) 2. Növekedési hormon (hGH), inzulin típusú növekedési faktor (pl. IGF-1) és mechano növekedési faktorok (MGFs) 3. Gonadotrop hormonok (LH, hCG), csak férfiaknál tiltottak 4. Inzulin 5. Kortikotrop hormonok Amennyiben a sportolónál hasonló kémiai szerkezetû vagy biológiai hatású anyag kerül kimutatásra, vagy a hormonok elválasztását fokozó faktorok is megjelennek, úgy tekintendô, hogy a kimutatott anyag külsô eredetû és doppingként kell kezelni. Béta-2-agonisták: A gyógyászatban széles körben alkalmazott készítmények minden béta-2agonista beleértve a D- és L- izomereket is tiltott doppingszer. Közülük kivételt képeznek a formoterol, salbutamol, salmeterol és a terbutalin készítmények, amelyek inhalációs formában engedélyezettek. Nagyobb koncentráció esetén (pl. 1000 ng/ml salbutamol felett) a sportolónak bizonyítani kell, hogy az inhalációs formában a szervezetbe bevitt salbutamolt gyógyítási céllal alkalmazta. Antiösztrogén aktivitással rendelkezô készítmények: 1. aromatáz inhibitorok: anastrozol, letrozol, formestane, testolactone 2. szelektív ösztrogén receptor modulátorok: raloxifene, tamoxifen, toremifene

3. egyéb antiösztrogén hatással rendelkezô készítmények: clomiphene, cyclofenil

Diuretikumok és egyéb maszkírozó agensek: A diuretikumokat súlycsoportos sportágakban alkalmazzák fogyasztás céljára vagy megfelelô folyadék bevitel mellett a vizelet felhígítására is használják. Ha a sportoló vizeletében a vízhajtó mellett egyéb tiltott szer a megengedett határértéken vagy az alatti koncentrációban kimutatható, a vízhajtó terápiás használatra való mentessége nem érvényes. Ismert készítmények: acetazolamid, amilorid, bumetanid, etakrinsav, furosemid, spironolacton, tiazidok és egyéb hasonló szerkezetû gyógyszerek. A maszkírozó anyagok közül az epitesztoszteron, pronebicid az alfa reduktáz gátlók és a plazmapótszerek használata gyakori.

Tiltott módszerek Az oxigén szállítás növelése céljából tiltottak: a. vérdopping, autológ, homológ vagy heterológ vér, illetve bármilyen eredetû vörösvérsejteket tartalmazó koncentrátum b. oxigén felvételt, szállítást és felszabadítást segítô készítmények: perfluoro származékok, módosított haemoglobin termékek, pl. a haemoglobin alapú vérkészítmények. A kémia és fizikai manipulációk: a. a dopping ellenôrzés során a levett minta integritásának és validálásának megváltoztatására való törekvés. Különbözô mûvi eszközök felhelyezése, katéterezés, idegen vizeletminta alkalmazása. b. a szükséges orvosi kezelést kivéve az intravénás infúzió is tiltott. Géndopping: géndoppingnak tekinthetô mindazon sejtek, gének, génszakaszok bevitele nem gyógyászati céllal, amely a sportoló teljesítményének fokozására irányul. A génterápia új készítményeket alkalmaz a sportteljesítmény növelésére, pl. Repoxygen, EPO gén, különbözô növekedési faktorok alkalmazása.

Tiltott szerek és módszerek versenyeken Stimulánsok Néhány stimuláns hatással rendelkezô szer, beleértve az optikai aktivitással rendelkezô szerek esetén a D- és L- izomereket: amphetamin, cathine (>5 mg/ml),

08-49

2007/09/26 12:53

Page 1

8 MAGYAR EDZŐ

ephedrin (>10 mg/ml), fencamfamin, fencamin, kokain, methamphetamin(D-), methylephedrin (>10 mg/ml), selegilin, sibutramin, strychnin. Narkotikumok Néhány narkotikus hatással rendelkezô szer: diamorphin (heroin), phentanyl és származékai, hydromorphon, methadon, morphin. Cannabinoidok (hasis, marihuána) Glükokortikoszteroidok A glükokortikoszteroidok orális, rektális , intravénás v. intramusculáris alkalmazás formájában tiltottak. Használatuk terápiás használatra vonatkozó mentességi kérelmet (TUE) igényel.

A tiltott doppingszerek és módszerek csoportosíthatók: • versenyen tiltott • versenyen és versenyen kívül tiltott, • bizonyos sportágakban tiltott készítményekre, illetve • a megfigyelô programban alkalmazott anyagokra. Külön figyelmet igényel a sportorvoslás területén gyakran alkalmazott glüko-

■

kortikoszteroidok használata. Orális, rectális, intravénás vagy intramusculáris formában tiltottak gyógyítási célú használatuk szintén mentességi kérelmet (TUE) igényel. Helyi készítmények, bôrgyógyászat, fülészet, szemészet és szopogatós tabletták formájában alkalmazhatók, és nem igényelnek TUE engedélyt. Bizonyos sportágakban tiltott készítmények közül kiemelendô az alkohol. Versenyen tiltott a következô sportágakban: autóversenyzés, biliárd, íjászat, karate, motorversenyzés, motorcsónak, mûrepülés, öttusa, lövészet, petanqe. Béta-blokkolók: versenyen a következô sportágakban tiltott: autóversenyzés, biliárd, birkózás, bob, bowling, bridzs, curling, , motorversenyzés, mûrepülés, öttusa, petang, síugrás, torna, vitorlázás, íjászat, lövészet, az utolsó kettônél versenyen kívül is tiltott. Legismertebb béta-blokkolók: atenolol, karvedilol, petaprolol, oxprenolol, promlanolol, pindrolol, betaloc, stb. Magyarországon forgalomban lévô táplálékkiegiszítôk egyes típusai szteroid származékokkal szennyezett. Az alábbiak-

2007/3

ban a laboratóriumi vizsgálatok során kimutatott szteroid származékok láthatók. Étrend-kiegészítôkben gyakran használt szteroidok. • Tesztoszteron és prohormonjai - 4-androstenedion - 4 androstenediol - 5-androstenediol - DHEA • Nandrolon és prohormonjai - 4-androstenedion - 4 androstenediol - 5-androstenediol • 5 a-dihydrotestosterone prohormanjai - 5 a-androstanediol A versenysportba az utóbbi években elterjedt a „Designer” szteroidok használata. Gyógyszerként nem használatos, de kitûnô fehérje beépítô hatással bíró hormonszármazékok. Az elmúlt 5 évben az alábbi designer szteroidokat sikerült kimutatni: • THG tetrahidrogesztrinon 2003 • Norboleton 2004 • DMT desoxi-metil-tesztoszteron 2005 A pekingi olimpiára való felkészülés idôszakában megjelenhetnek újabb „THG-szerû” teljesítményfokozó anyagok, amelyek a hivatalos marketing mechanizmust megkerülve illegális anyagként válnak teljesítményfokozó szerekké. A géntechnológia fejlôdése során a génterápiás eljárások egyre inkább lehetôséget biztosítanak a humán genomba való beavatkozásra. Olyan génszakaszok kerülhetnek be az emberi DNS-be, amelyek elônyösen befolyásolják az anyagcserét, az izomerôt és ezáltal növelhetik a sportolók teljesítményét. Úgy tûnik, hogy az eddigi kísérletes tapasztalatok alapján a genetikai szintû beavatkozások ígéretesek, de magukban hordják a visszaélés lehetôségét. A génterápia és a genetikai szintû teljesítményfokozás közötti különbség meghatározása rendkívül fontos etikai irányelv: a sportolók élhetnek a génterápia valódi terápiás elônyeivel, de teljesítményfokozás céljából a beavatkozás tiltott. Ezért a WADA a dopping definícióját kiterjesztette a génátviteli technológiákra is, és 2007-ben kidolgozta az új antidopping kódexet.

Génbevitel-génkezelés lehetôségei Az izomerô fokozásának egyik lehetséges útja a növekedési hormon-IGF-I (inzulin szerû növekedési faktor) tengely befolyásolása. Az IGF-I a legújabb teljesítményfokozó szerek egyike, emberben a máj termeli és hatása az anyagcserére, a fehérjeképzôdés fokozására megegyezik a növekedési hormonéval. Inzulinsze-

■

MAGYAR EDZŐ 49

2007/3

FOGYATÉKOSOK SPORTJA

Reflexiók a Nemzeti Sportstratégiára Jády György Magyar Speciális Olimpiai Szövetség, Budapest E-mail: [email protected]

„A Kormány szakmapolitikai munkacsoportja 2007. február 16-án ismételten megtárgyalta és elfogadta a Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia tervezetét” - olvasható az ÖTM honlapján. Cikkem idôszerûségét a Sportstratégia új változatának elfogadása indokolja. Reflexióim személyes véleményt tükröznek, amelynek szakmai alapját egyrészt több éves fôtitkári mûködésem (Magyar Speciális Olimpia Szövetség), másrészt rálátásom a fogyatékosok sportágazatára, mint a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetségének (FONESZ) elnökségi tagja képezi. A 2000. és a 2004. évi sporttörvények korszakos jelentôségû áttörést eredményeztek a fogyatékosok sportjának elismerésében. Ezen sportágazat egyenjogú tagjává vált a magyar sport rendszerének többi szereplôjével. Az elôzmények ismeretében természetes, hogy a Stratégia közvetlenül, alfejezet keretében, illetve számos más helyen utalás formájában foglalkozik a fogyatékosok sportjával. Több helyen megemlíti a „fogyatékkal élôk sportját” a sportágazati felsorolás elemeként. (Pl. Általános indoklás az országgyûlési határozathoz, illetve a „közfeladatok megvalósításának módját ” illetôen is.)

Helyzetértékelés és célformálás A helyzetértékelésre és fejlesztésre vonatkozóan a Stratégia kinyilvánítja, „a fogyatékkal élôk sportját mindhárom területen integráltan kezeljük…” Az elsô két fô területen elég tág, általános célok meghatározására kerül sor. Az iskolai testnevelés és diáksport fejezetében a következôket említi meg: az ismeretanyag fejlesztésénél egyebek között kapjon elsôbbséget „az inkluzív oktatás módszertana (segítse a fogyatékkal élôk integrációját).” Illetve „biztosítani kell a fogyatékkal élôk integrációját, az ideiglenesen és tartósan felmentett, a gyógytestnevelésre irányított tanulók esélyegyenlôségének megteremtését.” A szabadidô sport fejlesztése témakörében: „A fogyatékkal élôk rekreá-

ciós célú sporttevékenységének támogatása eddig háttérbe szorult. A társadalmi célok elérése érdekében a hangsúlyt a fogyatékkal élôk szabadidôsportba való bevonására kell helyezni” A Stratégia új változata közvetlenül a fogyatékos sportra vonatkozó konkrét megállapításait a Helyzetértékelés II.1 A sport egyes területeinek helyzete - illetve a IV.1 - Fejlesztés irányok a sport fô területein - c. fejezetekben tárgyalja. Mindkét egységnél a Versenysport fejezeten belül található rövid elemzés illetve a célok meghatározása. Helyesen határozza meg az egyik fô célt: „A fogyatékkal élôk sportja eszköz kell legyen a társadalmi integrációban.” A fogyatékosok sportszövetségeinél versenyengedéllyel rendelkezô sportolók számának meghatározásakor azonban durva hibát vét: 3.000 fôt jelöl meg, holott számuk már meghaladta a 6.000et. A kötelezô sportinformációs adatszolgáltatás alapján ezek az adatok könnyen ellenôrizhetôk és javíthatók. Ezt követôen visszatér az integrálódás jelenségére (az „épek” és a fogyatékos sportolók közös versenyzése illetve szövetségeik együttmûködése). A záró gondolat a fogyatékos sportszövetségek – vitatható jelentôségû - felosztása kvalifikációs és nem kvalifikációs versenyrendszerek szerint. Úgy gondolom, nem feltétlenül ez a legjelentôsebb paraméter, fontosabbnak tartanám a sérülés specifikus sportágazatok egyenjogúságának megerôsítését. A célformálást illetôen külön alpont foglalkozik a fogyatékosok sportjával. (5. A fogyatékkal élôk sportja és integrációja címmel) „A sportolási lehetôségek, valamint az integráció megteremtése érdekében a fogyatékkal élôk sportját annak sajátos értékei figyelembe vétele mellett indokolt támogatni” – deklarálja a Stratégia. Szerencsésebb lett volna egy markánsabb és határozottabb megfogalmazás; például: minden fogyatékos, sérülés specifikus sportágazatot támogatni kell. A támogatás differenciáltan valósul meg. Tökéletesen egyetértek azzal, hogy

„indokolt a hazai versenyrendszer megerôsítése. Ez részben a fogyatékossághoz adaptált környezettel (akadály-mentesítéssel), adott sportágaknál speciális eszközök biztosításával, a sporttudományi és sportegészségügyi háttér kiszélesítésével (például sportág- és fogyatékos-specifikusság ismeretei, klasszifikációs szakemberek hazai képzése) érhetô el. A fogyatékkal élô személyek versenysportjának minôségi fejlesztésében elengedhetetlen – a hazai versenyrendszer erôsödésével szoros összefüggésben – hogy minél több fogyatékkal élô ember kezdjen rendszeresen sportolni.” Vitatható azonban a Stratégia következô tézise.„Indokolt, hogy az adaptált sportágak esetében a sportágfejlesztési programok kidolgozását az országos sportági szövetségek a sportágspecifikus szakemberekkel, illetve a fogyatékkal élôk sportszervezeteinek közremûködésével közösen készítsék el.” Az elôzô mondat alapján úgy tûnik, mintha az integráció az elôzményektôl függetlenül kinôhet a puszta szándék hatására a sportági szakszövetségek irányításával. Nem értek egyet az integráció felülrôl történô megindításával. Tiszteletre méltó az elképzelés, de nem valósítható meg a jelenlegi kiinduló helyzet alapján. Léteznek ugyan pozitív példák – pl. kerekesszékes vívás, hála a paralimpiai mozgalomnak -, de ezek nem alkalmazhatók sablonszerûen. Az integráció lehetôségérôl ugyanazt gondolom, amit néhány oldallal elôbb a Stratégia is kimond: „A szervezeti struktúra legalsó, a sportolás valódi színterét képezô egyesületek szintjén valósulhat meg leginkább az integráció a sport egyes területei között”. Az integrációt az alapegységeknél, azaz a sportegyesületeknél kell kezdeni, ahogy a Stratégia is fogalmaz. A sportági szakszövetségeknek általában nincsenek a fogyatékos sporttal kapcsolatos speciális tapasztalatai. Miért is lenne, hiszen nem is ez a mûködési körük. Maximum az egyesülteken belüli integrációval párhuzamosan mûködhetnek együtt a sérülésspecifikus sportszövetségek és az országos sport szakszövetségek. Meggyôzôdésem, hogy káros lenne háttérbe szorítani a fogyatékosok sportszövetségeit még az adaptált sportágak esetében is.

09-48

2007/09/26 12:55

Page 1

48 MAGYAR EDZŐ Nem véletlenül említettük, hogy a Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiát országgyûlési határozat formájában tárgyalta és fogadta el a parlament. Ugyanígy országgyûlési határozat formájában történt az elsô próbálkozás a sportviszonyok rendezésére már tizennégy évvel ezelôtt (1993. III.23) is „ A Testnevelés és a sport megújításának koncepciójáról” címet viselô elôterjesztés parlamenti elfogadásával. Szándékait, elveit illetôen már ez a dokumentum is kifogástalan, teli van épületes elképzelésekkel, mint ahogyan éppen így elmondható ez az idei határozatról is. Nem véletlen, hogy akadnak olyan kitételei, amelyek visszaköszönnek a korábbi kezdeményezésben fellelhetô szövegezésének. Például: „Az Országgyûlés a Magyar Köztársaság Alkotmányával összhangban megállapítja – idézünk az 1993-as anyagból – hogy a testnevelés és a sport olyan nemzeti ügy, amelynek gyakorlása az állampolgárok szabad és önkéntes elhatározásán alapul, ugyanakkor az ifjúság erkölcsi és fizikai nevelésében betöltött szerepét tekintve az oktatásban a szellemei neveléssel egyenrangú. „Lehetôvé kell tenni tehát, hogy a testnevelés és a sport valamennyi – az egyén és a társadalom szempontjából – hasznos funkciója (egészségmegôrzés, rehabilitáció nevelés, személyiségformálás, mozgáskultúra fejlesztése, nemzeti tudat erôsítése, a közösségi magatartás erôsítése, a közösségi magatartás kialakítása, a társadalmi mobilitás segítése, a hon védelmére való alkalmasság fejlesztése, a nemzetek és az országok közötti kapcsolatok fejlesztése, a szabadidô kultúrált eltöltése, szórakozás, és szórakoztatás) érvényesülhessen. Ennek érdekében az állam elismeri, ösztönzi és támogatja a testnevelés és a sporttal foglalkozó társadalmi szervezeteket, azok önszervezô és önszabályozó tevékenységét” A sportfinanszírozás tárgyában ez az elsô próbálkozás lényegében helyesen jelölte meg az anyagi támogatás forrásait, amelyek táplálták volna az állam által létrehozott Nemzeti Sportalapítványt. Az elképzelés szerint az „egyes szerencsejátékokból (totó, bingo, olimpiai sorsjegyek, stb) befolyó bevétel meghatározott része, jogi és magánszemélyek felajánlásai, a társadalombiztosítás bevételeinek erre e célok szolgálatára rendelt hányada, valamint az állami tulajdon egyes vagyontárgyainak e célra rendelése szolgálhat. „

■

A bökkenô akkor – azóta – és most is a támogatás mértékének nagyvonalú mellôzése. Az európai normáknak megfelelôen a testkultúrára, sportra szánt központi állami támogatások a GDP l-2 %-a közötti összegben fejezhetôk ki évente. Ezt annál is inkább fontosnak érezzük megjegyezni, mert a Sportstratégia 2007 hasonló igényt támaszt: „Meg kell teremteni annak feltételeit, hogy az állami költségvetés sportra fordítható aránya – azonos módon számítva – érje el az EU-tagországok sporttámogatásának átlagát. A továbbiakban a már megsárgult régi, talán feledésbe is merült dokumentum arra szintén utal – a mostani érthetôen ugyanígy – hogy a sport hathatós támogatása a gazdasági szféra részérôl hatékonyan ösztönözhetô, mégpedig józan mértékû és ellenôrizhetô adókedvezményekkel. A Sport XXI. végsô változata leszögezi, hogy az államnak ösztönöznie kell a magánszektor jelenleginél nagyobb arányú részvételét a hazai sportélet finanszírozásában. Ennek érdekében célzott, indirekt gazdasági ösztönzôkkel kell elôsegíteni, hogy egyrészt a munkaadók a jelenleginél nagyobb szerepet vállaljanak dolgozóik sportoltatásában, másrészt a szponzorálás és a mecenatúra vonzóbbá váljon.

Elvesztett illúziók Annak idején az említett országgyûlési határozat, amely, ôszintén szólva, senkit

2007/3

semmire nem kötelezett - minthogyan tulajdonképpen a jelenlegi sem – hangzatos deklarációk gyûjteménye volt, s részben azzal a céllal készült, hogy iránymutatásul szolgáljon egy majdani korszerû sporttörvény megalkotásához. Az ekként aztán az 1996-ban elfogadott sporttörvénynek az elôkészítô elômunkálatai során (1994-95-ben) megtörtént a sport anyagi támogatásához elengedhetetlen források konkrét megjelölése, és belôlük a hozzájárulás százalékos arányban kifejezhetô mértéke, valamint születtek javaslatok ösztönzô adókedvezményekre is a vállalkozói szféra számára. A törvény-elôkészítés további munkálatai során a sportot felügyelô szervek azonban úgy döntöttek, ez a törvény ne foglalkozzon az állami támogatások konkrét kérdéseivel, helyette a sport szervezeti átalakítása legyen a fô feladat. Jellemzô mondatot hadd idézzünk a Pénzügyminisztérium államtitkárának abból az átiratából, amelyet a tárcaegyeztetés során küldött a törvénytervezetet készítô sporthivatalnak: „A sporttörvény megalkotásának fô célja a nemzeti keretek, a feltételrendszer, a mûködôképes mechanizmusok kialakítása, a finanszírozhatóság, a hatékonyság (ezen belül költségtakarékosság) és a szabályszerû gazdálkodás számonkérhetôségének (sic) biztosítása. A sporttörvénynek azonban nem lehet az a célja, hogy az 1988 óta kiesô források pótlását megoldja.” Fájóan világos beszéd, s eredményeként szertefoszlottak a sport finanszírozásával kapcsolatos remények. Ebben a tekintetben sem az azóta eszközölt módosítások, sem az egymást követô költségvetési törvények, sem kormányrendeletek érdemben nem intézkedtek ebben a sarkalatos, minden mást megelôzô prioritást jelentô kérdésben, sôt az államigazgatás keretei között a sport irányításában eszközölt változások 2004 óta visszaminôsítésként értékelhetôk. Ezt azért tartjuk említésre méltónak, sôt lényegbe vágónak, mert az illetékes Szakállamtitkárság intenzíven foglalkozik a Sporttörvény megújításával, s vélhetôen ennek az alapozó, elôkészítô munkálatai közé sorolhatjuk a Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia megszületését is… Az igaz sportember soha nem lehet borúlátó, az esetleges legújabb sporttörvényt illetôen sem. De ne legyenek azért túlzott illúziói sem! g. r.

■

MAGYAR EDZŐ 9

2007/3

rû hatása a vércukor szabályozásban érvényesül. Az izomszövetben, mint célsejtben, inzulinszerû receptorokon keresztül hat. A növekedési hormon az IGF-I elválasztását fokozza, ugyanakkor az IGF-I visszahat a hipofízisre, és csökkenti a növekedési hormon elválasztását (feedback). Hatása révén közvetlenül serkenti a csont mûködését, s a csont felépítését irányító sejteket, továbbá gátolja a kötôszöveti kollagén lebontását. Az IGF1 génjének valamilyen vektorral való bejuttatása a mûködô izom genetikai állományába következményes izomtömeg növekedéssel és az izomerô fokozódásával jár. Állóképességi sportágakban a szervezetben termelôdô többlet vörösvértest mennyiség jelentôsen hozzájárul a kedvezôbb teljesítmény eléréséhez. A többlet vörösvértest létrehozásában egy hormon, az eritropoietin (EPO) játszik szerepet, amely hipoxia hatására termelôdô fehérje. A molekuláris genetikai módszerek alkalmazására már a 80-as évektôl a humán rekombinácios eritropoietin (rekombináns EPO) létrehozásával lehetôség nyílt az exogén EPO emberi szervezetbe való bejuttatására. A klinikai vizsgálatok igazolták, hogy rHuEPO különbözô típusú vérképzôrendszeri rendellenességeknél, pl. anaemiáknál, illetve az anaemiák kezelésénél pozitív eredményt adott. Különösen a veseelégtelenségben szenvedô dialízisre szorult betegek vérszegénységének javításában jeleskedett. Nem véletlen, hogy a nemzetközi sport a készítmény megjelenése után teljesítményfokozás céljából alkalmazta és így az rHuEPO tiltott listára került. Az rHuEPO kimutatását bizonyító laboratóriumi módszerek gyakorlati alkalmazása megbízhatóan a 2000-es és a 2004-es olimpián került szóba. Napjainkban az akkreditált laboratóriumok alkalmazzák ezt a módszert. Az EPO génje egy megfelelô célpont a génbeviteli eljárásokban és az EPO génátvitel in vivo szabályozásában. Kessler vizsgálatai szerint egy egyszeri intramuszkuláris adenovirális vírusvektorral egerekbe bejuttatott humán EPO gén az eritropoietin dózisfüggô szekrécióját eredményezte és ennek megfelelôen nôtt a vörösvértest szám, amely 40 héten át folytatódott. Az eritropoietin génterápia lehetséges humán alkalmazása az EPO szekréció in vivo kontrollját igényli, hogy a biológiai hatás biztosítva legyen és a káros mellékhatásokat el lehessen kerülni. Az EPO-t kódoló gén bejuttatása megtévesztô lehet az ellenôrzés során, mivel a hormontermelôdés történhet endogén úton is. Továbbá a kimutatás kockázata alacsony, a sportoló egészségi állapotára sem jelenthet olyan nagy veszélyt.

Ajánlások, állásfoglalások A Stockholm-i Géndopping Szimpóziumon az alábbi ajánlások és állásfoglalások születtek, amelyeknek átvétele fontosnak látszik a hazai doppingszabályozás számára is: 1. Génsebészeti úton jelenleg nagyon kevés genetikai betegség gyógyítható. A terápiás célból alkalmazott génátviteli beavatkozások még kiforratlanok és kísérleti fázisban tartanak az orvostudományban. 2. A biztonságos beavatkozás érdekében a szabályozó mechanizmusok pontos és kiterjedt ismerete szükséges: - ennek érdekében követni kell a kísérletes és a klinikai kutatásokat szabályozó hazai és nemzetközi irányelveket, törvényeket, valamint - a helyi és a nemzeti rendszabályok szigorú végrehajtására van szükség. 3. A klinikai kutatás és a génátviteli módszerek szabványainak és szabályainak való nem megfelelést orvosi mulasztásnak, illetve mûhibának kell minôsíteni. Ennek megfelelô törvényi eljárást szükséges kidolgozni a sport területén is. 4. A génátviteli teljesítményfokozásról széleskörû nyilvános vitákat és oktatási programokat kell elkezdeni. 5. A WADA és mások által támogatott kutatási programok új kimutatási módszerek tudományos szintû kidolgozását igénylik, melyek a sport tisztaságára irányulnak. 6. A géndopping kimutatására szolgáló módszerek kifejlesztéséhez akadémiai-, kormányzati- és a magánszektor támogatására van szükség. 7. A genetikai információ alapján a sportolók közötti diszkriminációt és a sportolók szelekcióját nyomatékosan meg kell akadályozni, kivéve az etikai bizottságok által engedélyezett kutatások esetében. 8. Tudatosítani kell a génátviteli beavatkozások meg nem engedett használatát és fel kell hívni a figyelmet az alkalmazás lehetséges veszélyeire.

Összefoglalás A sportversenyeken a figyelem középpontja nyilvánvalóan a gyôztesekre irányul, de a gyôzelem nem minden. Alapvetôen fontos a gyôzelemig vezetô út. A sportoló sikerességét meghatározza a befektetett munka mennyisége és minôsége, valamint a vele született tehetség. A sport eszmeiségébe mélyen be van vésôdve, hogy az elvégzett munka megtérül, kifizetôdik. A gyôzelmi dobogóra csak az léphet fel, aki kitartóan elvégzi a kemény edzésmunkát. A dolgozat bemutatta a doppingolás hagyományos készítményeit, figyelmeztetett az étrend-kiegészítôk szennyezôdésére. Megismer-

teti a teljesítményfokozás új módját, a géndoppingot, amely a hagyományos doppingszerekkel szemben nem csak az erôkifejtés hatékonyságát javítja, hanem a tehetség alakulására is kihatással lehet. A géndopping kimutatási lehetôségeinek fejlesztésével lehet a sport alapvetô értékeit megôrizni.

Felhasznált irodalom: Jákó P, Martos É., Pucsok J. (2003): A sportorvoslás alapjai, Országos Sportegészségügyi Intézet, Budapest Kessler PD, Podsakoff GM, Chen X, McQuiston SA, Colosi PC, Matelis LA, Kurtzman GJ, Byrne BJ. (1996) Gene delivery to skeletal muscle results in sustained expression and systemicdelivery of a therapeutic protein. Proc Natl Acad Sci 93(24): 14082-7. Martinek V., Fu F., Huard J. (2000) Gene therapy and tissue engineering in sport medicine, The physician and sportmedicine, 28(2) Zhou S, Murphy JE, Escobedo JA, Dwarki VJ. (1998) Adeno-associated virus-mediated delivery of erythropoietin leads to sustained elevation of hematocrit in nonhuman primates. Gene Ther., 5(5): 665-70. http://www.osei.hu/pdf/wada_tiltolista_2007.pdf http://www.wada-ama.org Megjelent! Tóth Ákos – Sós Csaba – Egressy János:

Úszás Edzésmódszertan címû könyve Megvásárolható: a TF Úszás és Vízi Sportok tanszékén 1123 Budapest, Alkotás u. 44. Tel: 487-9231. Ára: 3500,- Ft

10-47

2007/09/26 12:56

Page 1

10 MAGYAR EDZŐ

■

2007/3

A média felelôssége a doppingellenes harcban Vad Dezsô Magyar Olimpiai Bizottság, Budapest E-mail: [email protected]

Szerény véleményem szerint valamiért kiállni, felelôsséget vállalni csak úgy, akkor lehet, ha teljes mértékben ismerjük annak tényeit, történéseit, amiért felelôsséget akarunk, kell vállalunk. Ezt a véleményemet az a Lausannei Olimpiai Múzeumbeli januári szimpózium tematikája is alátámasztja, amelyet a NOB és a WADA közösen rendezett a nemzetközi médiák vezetôi, vezetô munkatársai számára. A szimpózium bevezetô elôadását Jacques Rogge elnök tartotta, majd Dick Pound, a WADA elnöke, a nemzetközi olimpiai mozgalom egyik tekintélyes vezetôje követte. Rogge elnök a doppingellenes küzdelem fontosságát elemezte, Pound pedig a WADA munkáját ismertette. Hadd idézzem Rogge elnök bevezetôjének rövid összefoglalását…! „Kötelességünk az egységes doppingellenes küzdelem! Nem nyugodhatunk bele, hogy a versenyek sorsát a küzdelem utáni laboratóriumi vizsgálatok döntsék el” – hangoztatta többek között Jacques Rogge. Beszédében keményen fogalmazott. Hangoztatta, hogy „A torinói olimpia és a spanyolországi kerékpáros körverseny során tavaly leleplezett esetek azt bizonyítják, hogy a dopping alkalmazása sokkal jobban elterjedt, amint azt gondolhatnánk. Sajnálatos, hogy a gyôztesekbôl, a pozitív vizsgálati eredmények után vesztesek lesznek. A doppingellenes küzdelemben a kormányoknak és a sportszervezeteknek az eddiginél lényegesen nagyobb, hatékonyabb együttmûködésére volna szükség. A dopping során alkalmazott módszerek és anyagok egyre jobban finomodnak. A tiltott szerek alkalmazásának leleplezése mind nehezebb. Így az 1999ben létrehozott doppingellenes szervezet (WADA) erôfeszítései ellenére a küzdelem még fontosabb, mint valaha. A dopping alkalmazása nem csak a sportolók egészségét, hanem a sport értékeit, a fair play szellemét is nagymértékben veszélyezteti. Éppen ezért kötelességünk az egységes doppingellenes küzdelem fokozása. Minden egyes érde-

keltnek, - edzônek, vezetônek, orvosnak, szurkolónak, sôt szponzornak is - többet kell tenni, aktívabbnak kell lennie az eddigieknél. Zéró toleranciát hirdettünk, ami szigorú elôírás, s elérése érdekében erôsíteni kell a versenyen kívüli ellenôrzéseket, nemzetközi, nemzeti és helyi viszonylatban. A versenyzôket egyénenként kell meggyôzni arról, hogy tartózkodjanak a tiltott teljesítményfokozástól. Ha szükséges, szigorítani kell a felelôsségre vonást, különösen, ha széleskörû doppingolásról van szó, amint ez a kaliforniai Balco-esetben történt. A büntetésekre szükség van, de a szankcionálás önmagában nem elegendô: a nevelés, felvilágosítás, megelôzés és a korrekt ellenôrzés, a tudományos kutatások fejlesztése legalább ilyen fontos. Ezért támogatjuk a WADA munkáját. A szervezet elnöki tisztségét 2008. januártól a kormányok egyik képviselôje veszi át, s a kormányok képviselôje, a NOB támogatását élvezve hatékonyabbá teheti a WADA munkáját. Mint a NOB elnöke, korábbi olimpikon, a sport elkötelezettje, mindenkit felszólítok a doppingellenes küzdelem fokozására. Nem tûrhetjük, hogy a szülôk félelmükben ne engedjék a sportpályákra gyerekeiket, hiszen a jövô bajnokait veszítjük el… A jelenlegieket pedig meg kell védeni a támadásoktól, hiszen ma már ott tartunk, hogy csaknem minden gyôztest beárnyékol a dopping gyanúja. A dopping tönkreteszi a sport hitelét, ha belenyugszunk abba, hogy mindenkit becsapjanak, akkor mindannyian vesztesek leszünk.” Már ez a bevezetô elôadás is jó néhány olyan hatékony fegyvert ad nekünk, a médiák képviselôinek kezébe, amire eddig nem nagyon figyeltünk, nem nagyon használtunk a hétköznapokon. Dick Pound hosszú elôadásából néhány kevésbé ismert tényt, gondolatot szeretnék kiemelni. „Engedjék meg, hogy világosan fogalmazzak: egyetlen ország, egyetlen sport sem mentes a dopping alkalmazásának veszélyétôl - így a WADA elnöke. Meg kell érteni, a dopping manapság ritkán, nagyon ritkán véletlen dolog. Nevezetesen, a versenyzô beszed egy

olyan pirulát, fogyaszt olyan táplálék-kiegészítôt, vitamint, amelyrôl késôbb kiderül, hogy a készítmény tiltott szert tartalmazott. A doppingesetek döntô többsége – amint ez utóbb bizonyítást nyer - gondosan, tudatosan megtervezett. Kitervelôik, végrehajtóik teljes mértékben tisztában vannak azzal, hogy csalásra készülnek, tiltott módszerekkel akarnak gyôzni. • A sportoló helyzete nagyon nehéz, kísértéseknek van kitéve. Mit érez az a versenyzô, aki olyan ellenféltôl szenved vereséget, aki vélhetôen tiltott szerekkel ért el jobb teljesítmény? Csodálható-e ha ezek után esetleg enged a csábításnak, hiszen ehhez sajnálatos módon gyakran kap segítséget. • A felmérések szerint a sportolót nyolc oldalról éri befolyás, nyolc oldalról hatnak rá: az edzô, a szponzor, az ügynök, a versenyzôtárs, az adminisztrátor, az orvos, a gyúró, a szülô, a környezet. Éppen ezért – amint ezt a WADA elnöke egyértelmûen megfogalmazta - a doppingesetek felderítése büntetôjogi szabályozás nélkül csaknem elképzelhetetlen. Amint Rogge elnök bevezetôjében említette, a dopping során alkalmazott módszerek és anyagok egyre finomodnak. Ehhez alkalmazkodva a WADA 2001 és 2006 között 25 millió dollárt fordított tudományos kutatásokra, az ellenôrzés módszereinek finomítására. 32 országban összesen 291 kutatás folyt, s az eredmények felhasználásával hatékonyabb lett az ellenôrzés. Gondolunk itt a növekedési hormon vérvétellel kombinált ellenôrzésére. Az efféle doppingot alkalmazók leleplezésére. A kutatómunka folytatódik, s ebben az évben 6.3 millió dollárt fordítanak az újabb kutatásokra, újabb tiltott szerek használatának és módszerek alkalmazásának leleplezésére. ellenôrzések kiterjesztésére. A médiák számára rendezett Lausanne-i szemináriumon elhangzottak rövid ismertetése után foglaljuk össze mi is történt azóta a doppingellenes nemzetközi küzdelemben:

■

MAGYAR EDZŐ 47

2007/3

nyi Kar sportoktatási-hálózatban betöltött domináns szerepének megôrzésére.

Sporttudomány Magyarországon a sporttudományt nem egy prosperáló, komoly gazdaságiüzleti érdekeket is kiszolgáló és magában hordozó tudományterületként értelmezik. A terület értékeinek minél jobb kihasználása érdekében elkerülhetetlen az állami finanszírozási keretek bôvítése. A befektetéssel kapcsolatban érdemes hangsúlyozni, hogy rentábilis, hiszen a versenysport egyszersmind üzlet, a szabadidôsport és egészségmegôrzô testmozgás a népesség egészségi állapotára, illetve munkaképesség-megôrzésére gyakorol pozitív hatást. Ez a rendelkezésre álló információk és a nemzetközi példák alapján megkérdôjelezhetetlen. Alapvetô hosszú távú cél az új – a világszínvonalat is ismételten elérô/meghaladó – sporttudományi eredmények felmutatása. A sporttudományos tevékenység hatékonysága javítható, amennyiben a kutatások összehangoltan, koordináltan, egy határozott stratégia mentén folynak. Szükség van egyrészt a szakma részérôl egy modern, a gyakorlatban alkalmazható, a sportszakma valós igényeinek megfelelô, pragmatikus segítséget nyújtó sporttudományi stratégiára. Mindemellett szükség lenne a sporttudomány önálló tudományágként történô teljes értékû elismertetésére is. A stratégiát nem csak a sportszférában tevékenykedôk, hanem számos más fórumon, társtudományban, továbbá kapcsolódó területeken – turizmus, önkormányzatok, gazdaság stb. – tevékenykedôk számára is elérhetôvé kell tenni. A sporttudományos tevékenység összehangolásában fontos szerep hárul a sok évtizedes tapasztalattal rendelkezô, de állami, szakmai együttmûködéssel megújulási folyamatot megkezdô Magyar Sporttudományi Társaságra (MSTT), a Magyar Testnevelô Tanárok Országos Egyesületére (MTTOE), Magyar Edzôk Társaságára (MET) valamint a Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet (NUSI) szervezeti keretei között mûködô Utánpótlás-nevelési Igazgatóságra, továbbá a Testnevelési és Sportmúzeumra. A jövôben az elaprózott, kevés társadalmi relevanciával bíró kutatások helyett az erôforrásokat az átfogó, több területet és témát összefüggéseiben feldolgozó, a gyakorlati alkalmazást széles körben lehetôvé tevô kutatások támogatására kell koncentrálni. A kutatási eredmények gyakorlatba történô alkalmazását minden esetben hatástanulmánnyal kell alátámasztani.

A széles körben hasznosítható tudományos kutatások eszköz-ellátottságát pályázatok útján javítjuk. Emellett törekedni kell arra, hogy megalapozzuk a sporttudomány imázsát annak érdekében, hogy a jelenleg rendelkezésre álló szûkös anyagi forrásokon túl más támogatási alapokból is részesülhessenek. A sportszakember-képzés új struktúrájának megfelelôen kulcsfontosságú a sporttudomány és ezen belül a sportkutatás országos hálózatának létrehozása a sportszakember képzésben és továbbképzésben érdekelt felsôoktatási intézményekben szükség van a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának kutatói bázisára, mint a felálló rendszer centrumára, a Magyar Sporttudományi Társaság szellemi tôkéjére, illetve a vidéki sporttudományi központokra. Kiemelten fontos az egészségorientáció - a mozgás-gazdag életmód és a fittség, mint társadalmi érték - erôsítése a sporttudomány eszközeivel. Az aggasztó egészség-statisztikák tükrében a szabadidôs mozgásprogramok beválás-vizsgálata szükségszerû. Az ezen és egyéb sporttudományi területeken végzett kutatásoknak és eredményeknek a kidolgozás alatt lévô Nemzeti Sportinformációs Rendszerbe is be kell kerülniük. A gyakorlati hasznosulás érdekében minden információnak hozzáférhetôvé kell válnia minden felhasználó számára. A sport és tudástársadalom olyan új típusú együttmûködésére van szükség, ahol az elméleti tudások, hagyományok közvetlenül kapcsolódhatnak a gyakorlathoz, hozzájárulhatnak a sportban részt vevôk tanulási képességének és tudásának növekedéséhez. Például egy „élô sportmúzeum” és a megfelelôen mûködtetett tudományos mûhelyek folyamatos kialakításával egy olyan sporttudás-hálózat, és olyan bázismûhely jöhet létre, amely a hazai sport muzeológia és sporttudományos kutatás értékeit a kor informatikai technikájának, vívmányainak felhasználásával tárhatná a nagyközönség elé. A magyar sporttudomány és az egészségnevelés nélkülözhetetlen dokumentumainak létrejötte és a sporttudomány tárgyi emlékeinek megôrzése érdekében ki kell alakítani a gyakorlati módszerek tudományos megalapozása terén jelentôs eredményeket elérô fiatal sporttudósok támogatásának feltételeit.

Az anyagi források – támogatási mértékek A dokumentum megfogalmazása szerint a sportfinanszírozás megújítása egyszerre célozza a sportra fordítható források növelését, s ugyanakkor a források

eddiginél hatékonyabb felhasználását is. A stratégiában meghatározottak megvalósításával együtt járó – s a kétéves cselekvési programokban az aktuális prioritások figyelembevételével meghatározandó – forrásbôvítés a konvergencia programmal párhuzamosan 2008-ban a finanszírozás hatékonyabbá tételével, átstruktúrálásával, racionalizásával történik. Ez az utóbbi mondat áttételesen – legalábbis a mi olvasatunkban és korábbi tapasztalataink alapján - azt jelenti, hogy jelentôs, az európai normáknak, illetve az állami feladatokként felsorolt teendôk megfelelô támogatására központi forrásokból, legalábbis egyelôre, nem juthat több, mint amennyi jutott a stratégia megszületését megelôzô idôszakban. S ez, független attól, hogy az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium keretei között mûködô Sport Szakállamtitkárság mennyire odaadóan és lelkiismeretesen végzi a munkáját, a költségvetési lehetôségek bôvítését, módosításait illetôen – bevalljuk, vagy sem – meglehetôsen szûkös mozgásteret, legjobb esetben is csupán javaslattevô szerepet biztosít, a konvergencia terv követelményeinek teljesítésével járó elkerülhetetlen általános gazdasági megszorítások mérséklô-korlátozó hatásairól nem is beszélve. Mielôtt folytatnánk a támogatás problematikájával kapcsolatos fejtegetésünket, óhatatlanul emlékeztetnünk és figyelmeztetnünk kell arra, hogy az állami feladatok pontos meghatározása, s az ennek megfelelôen kiszámítható, reális mértékû költségvetési támogatások rendszere, még közelebbrôl az ezeket tápláló közvetett, vagy közvetlen források, illetve ezek mértékének ugyancsak pontos megjelölése, immár tizenhét év óta várat magára. A sport központi költségvetése a rendszerváltást követô korszakban szokásszerûen esetleges, bizonytalanságokkal teli, kiszámíthatatlan volt, jobbára végletesen szerény mértékûre, szûkmarkúra sikeredett. A korábbi sporthivatalok, majd ezt követôn a minisztériumok (OTSH, ISM, GYISM, NSH) részérôl - mint ahogyan a jelenlegi szakállamtitkárság esetében is természetesen idôrôl-idôre történtek próbálkozások arra, hogy a rendszerváltás ebben a tekintetben is jusson végre érvényre kultúránknak ezen a sok dicsôséget és elismerést szerzett térségében, találjuk meg valahára a sport helyét, ezek a kísérletek, sajnos, mindeddig nem jártak eredménnyel. Ennek dokumentálása cseppet sem nehéz, csak elô kell venni a kormány és a parlament ehhez a témához kapcsolódó intézkedéseit, rendeleteit, törvényi szabályozását.

11-46

2007/09/26 12:57

Page 1

46 MAGYAR EDZŐ zonyos állami támogatások nélkül is prosperálni. (A parlamenti határozat ebben a fejezetben fejti részletesen a sport tisztaságának kérdéseit, a dopping és a fair play témáit, ezeket ezúttal nem részletezzük, a fogyatékosak sportjának kérdésével pedig lapszámunk más helyén külön cikkben foglalkozunk. A szerk.) Kiemelt figyelmet szentel a Stratégia az egységes utánpótlás-nevelési rendszer kiépítésének problematikájával, s hangsúlyozza, hogy az állam a versenysport széles térségében mindenek elôtt az utánpótlás-nevelésben szándékozik kiemelt szerepet vállalni. Ezt illusztrálja, igazolja, egyáltalán nem mellékes módon, a Nemzeti Utánpótlás Nevelési Intézet (2007-tôl NUSI) támogatott tevékenysége, valamint keretei között a Sport XXI. Program, a Héraklész, Bajnok és Csillag projekt, továbbá a sportiskolai rendszer szélesítése, erôsítése is – mindez összehangoltan, egységes rendszerben tervezve-kezelve-értékelve.

Cselekvési programok Nem hiányozhatnak az állami feladatok körébôl az infrastrukturális fejlesztések, a létesítmény ellátottság jelentôs bôvítése, különös tekintettel a nagy világversenyek hazai rendezését lehetôvé tevô létesítményekre. A kiemelt állami feladatok felsorolását követôen látszólag minden feltûnés nélkül fogalmazódik meg egy bôvített mondat: „A fenti célok megvalósításának konkrét módozatait a végrehajtáshoz szükséges indikátorrendszert is tartalmazó, kétévenként kidolgozásra kerülô cselekvési programok tartalmazzák.” Ideavágóan a Stratégia kézzelfogható konkrétsággal utal a küszöbön álló – 2008-2013 közötti idôszak létesítményfejlesztési feladataira. Ebben az idôszakban, egyebek között, a cél - a sportolás és egészségmegôrzés centrumai köré szervezve - 1-1 pilot jellegû regionális, azután 4 kistérségi komplex szolgáltatást nyújtó épületegyüttes létrehozása. Ezen belül meg kell vizsgálni a Puskás Ferenc Stadion helyén egy korszerû, 55 ezer fôs befogadóképességû multifunkcionális Nemzeti Stadion felépítésének a lehetôségét 2008-2010 között, amely mellett egyben megépíthetô lenne a magyar sport teljesítményéhez, hagyományaihoz méltó, eredményeihez illô sportmúzeum is. A dokumentum ezt követôen részletesen taglalja a szabadidôsport fejlesztését célzó konstrukciót, az Olimpiai központok igényeit, a sportág-specifikus szükségleteket, s a már említett tornateremés uszodaépítési elképzeléseket is. A magyar sport átfogó megújítását

■

célzó határozat a továbbiakban taglalja a sport szervezeti rendszerét, a helyi és területi sportigazgatás tevékenységét és a sportegészségügy igényeit. Ezt követôen tér rá arra a területre, amely érthetôen a legközelebb áll hozzánk, a Magyar Edzôk Társaságához, illetve a Magyar Sporttudományi Társasághoz, azaz az oktatás, szakképzés és a sporttudomány témáihoz, és aligha szorul magyarázatra, hogy ezeket a fontos passzusokat kiragadjuk a Stratégiából, s élünk a szó szerinti idézés eszközével.

Oktatás, képzés, továbbképzés „A sportszakember-képzésben a sport mindhárom területén elengedhetetlen az oktatás és a képzés átfogó megújítása: innovatív, tanulást segítô technológiák, módszerek és eszközök kifejlesztése, a hatékony tudásmegosztást lehetôvé tevô képzési struktúra kidolgozása, a képzési tartalom mielôbbi korszerûsítése. Tekintettel az EU tagországok többségének gyakorlatára, valamint a hazai szakképzés és felnôttképzés fejlesztési irányaira, a sportszakember-képzés struktúráját oly módon kell korszerûsíteni, hogy a szakképesítések – a modularitást is figyelembe véve – tartalmilag egymásra épüljenek. A tartalmi-módszertani megújítás során kiemelt figyelmet kell fordítani a hazai és nemzetközi tudományos kutatások eredményeinek átvételére és elterjesztésére. A szakemberszükséglet kielégítésében kapjon kiemelt szerepet az intézményes, jól szervezett és gyakorlat-orientált oktatás, nevelés, képzés. A tudásanyag korszerûsítésében vállaljanak kezdeményezô szerepet a sporttal foglakozó felsôoktatási intézmények, a képzés szakmai (sportági) felügyelete legyen a sportági szövetségek feladata és felelôssége. A szövetségek legyenek felelôsei a szakemberek gyakorlati képzésének és továbbképzésének oly módon is, hogy a fiatalok szerezhessenek tapasztalatot a gyakorlott edzôk mellett. A szakemberképzés korszerûsítésének részeként kezdeményezni és ösztönözni kell – az új szakképzési dokumentumokhoz igazodó – tankönyvek és egyéb tanulmányi segédletek kiadását. Ennek részeként – összhangban a Kormány szakképzés-fejlesztési stratégiájával – ki kell fejleszteni az iskolarendszeren kívüli képzésben alkalmazható digitalizált tananyagokat, kezdeményezni és segíteni kell a képzésben résztvevô oktatók továbbképzését. Intézményesítetté és rendszeressé kell tenni a gyakorló sportszakemberek továbbképzését. A továbbképzések tartalmának meghatározásában és a részt-

2007/3

vevôk biztosításában támaszkodni kell a képzô intézmények, továbbá az országos sportági (szak-) szövetségek felelôs együttmûködésére. A sportszakember-képzés terén is erôsíteni kell a szakképzô intézményekben az intézményfenntartók ellenôrzô tevékenységét. Az állami sportigazgatás szintjén nagyobb figyelmet kell fordítani a munkaügyi központok, illetve a szakképzô, valamint a vizsgaszervezô intézmények jogszabálykövetô tevékenységének ellenôrzésére. A sportélet differenciálódására tekintettel a szakemberképzés terén is törekedni kell az új társadalmi igények kielégítésére. Szükség szerint bôvíteni kell az állam által elismert szakképesítések körét. A szakképzés minôségbiztosításának egységessége érdekében az iskolarendszeren kívüli képzés terén a vizsgáztatási és vizsgaszervezési jog feltételeinek szigorítása szükséges. A társadalmi, illetôleg a szakképzés területén bekövetkezett változásokra tekintettel idôszerû a vonatkozó joganyag felülvizsgálata, illetve módosítása. Ennek során nagyobb összhangot kell teremteni a szakképesítések és az általuk betölthetô munkakörök között. A szakterülettel kapcsolatos fejlesztéseket elôsegítené, ha adatbázis állna rendelkezésre a bizonyítványt, illetve oklevelet szerzett szakemberekrôl, a kezdô szakemberek munkába állásáról, esetleg külföldi foglalkoztatásáról. Mindezek alapján indokolt a sportszakember-képzés statisztikai rendszerének kidolgozása és beépítése a Nemzeti Sportinformációs Rendszerbe. A magyar sportnak szüksége van egy erôs, sportoktatással foglalkozó intézményhálózatra. Ennek megteremtése érdekében meg kell vizsgálni egy testnevelési, oktatási-képzési, sporttudományi és sportegészségügyi komplex központ – EU-s források felhasználásával történô – létrehozásának a lehetôségét. Ez a központ megfelelô kereteket biztosítana az oktatás, a képzés, tudományos tevékenység, a kutatás és innováció összehangolt, komplex fejlesztéséhez. A központnak alkalmasnak kell lennie sportegészségügyi funkciókra (laboratóriumok, gyógyító-rehabilitációs egységek), az ahhoz kapcsolódó K+F és innovációs tevékenység, és kiemelkedô, központi szerepet kell betöltenie a sporttudományban és sportszakember képzésben (sportkönyvtár, konferencia központ, stb) is. A központ szakmai-tudományos háttere a testkultúra szakemberei ismereteinek bôvítését és a lakosság életminôségének javulását eredményezné. Emellett továbbra is szükség van a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudomá-

■

MAGYAR EDZŐ 11

2007/3

• A torinói olimpián leleplezett hat osztrák sífutót és sílövôt örökre eltiltottak az olimpiai részvételtôl. Az Osztrák Olimpiai Bizottságot 1 millió dolláros büntetéssel sújtották. • Az Osztrák Olimpiai Bizottság a torinoi botrány kapcsán 14 sportvezetôt, orvost nem kívánatosnak minôsített az olimpiai mozgalomban, ôket többé olimpiai játékokra nem nevezi. Az Osztrák Sí Szövetség elnöke lemondott tisztségérôl. • A NOB fegyelmi bizottságot alakított • A fegyelmi bizottság visszamenô hatállyal is hozhat döntéseket, elvehetik Jan Ulrich német kerékpáros Athénben nyert aranyérmét. • Több, mint száz olasz sportember ellen indul a közeljövôben büntetôjogi eljárás. • Ahhoz, hogy mi, a média munkatársai felelôsséggel vegyük ki részünket a doppingellenes küzdelembôl, ezeknek a tényeknek az ismeretére volna szükség. Segíthetnék a küzdelmet - elsôsorban a nevelést, megelôzést és a felvilágosítást - olyan kezdeményezések, amelyeknek híre Dániából, és Új-Zélandból érkezett. Dániában az olimpia keretek tagjai például piros csuklószorítót hordanak rajta a felirat: IGAZI BAJNOK. Új-Zélandon hajpántot viselnek, a következô felirattal: ELÉG ERÔS VAGYOK A TISZTA SPORTHOZ. Az egykori bajnokaink, a Nemzet Sportolói egy-egy nyilatkozatukkal erôsíthetnék nálunk is a médiák fellépését, s a tájékozottság növelésében sok feladat vár az illetékesekre. Bizonyára keveseknek jutott kezébe, például, a MOB múlt évi ismertetô kiadványa, s nem sokan ismerik a MOB ez év tavaszán elfogadott doppingellenes szabályzatát, amelynek lényege: az olimpiai játékok során doppingvétségen ért sportolót a MOB többé nem nevezi olimpiai játékokra. Azt hiszem, sikerült érzékeltetnem, hogy a doppingellenes küzdelemben a médiák felelôsséggel történô részvételéhez mindenekelôtt megfelelô tájékozottság, tárgyi ismeret szükséges. Ennek érdekében tisztelettel javasolom, ajánljuk fel az immár nyolcszáz tagot számláló Magyar Sportújságíró Szövetség elnökségének, hogy a szövetség, szokásos ôszi közgyûlésen e kérdésben felkészült szakértô tartson ismertetô elôadást. Továbbá az sportújságírók internetes honlapján rendszeresen jelentkezzünk a kérdéssel kapcsolatos hasznos információkkal. Ez esetben remélhetôen el tudnánk kerülni azt a szomorú tényt, hogy egyes orgánumok a doppingvétségen ért sportembereket hôsöknek állítsák be, akik pedig lényegében viselkedésükkel is szé-

gyent hoztak a magyar sportra, rendkívül sokat ártottak becsületes társaiknak. Befejezésül a Rogge elnök által is említett együttmûködésre és összefogásra hivatkoznék. A doppingellenes küzdelemben ugyanis elengedhetetlenül szükséges és fontos az érintettek korrekt együttmûködése. Negatív ellenpéldaként Athént, az ott történteket idézném: Azon a bizonyos éjszakán - a többi bajnokhoz hasonlóan - az újabb gyôztest is pezsgôvel vártuk, hajnali négyig. A versenyzô menedzserével és a sportágvezetôvel történt egyeztetés alapján azután másnap 9 órára vártuk a gyôztest közös média interjúra, s egyben Kuncze Gábor és Sugár András is gratulálni kívánt. A versenyzô azonban addigra sem tért vissza az olimpiai faluba. Hollétérôl senki pontos tájékoztatással nem tudott szolgálni Az edzô az elôzetes terveknek megfelelôen ebédtájban indult vissza Budapestre. A csapatirodán és a társalgóban berendezett alkalmi tévés stúdióban fogadta a gratulációkat. Elindulása után ér-

kezett a NOB értesítése, a versenyzôt és kísérôit délután 16 órakor várják. Ezt követve közölte az orvos és sportágvezetô, hogy a versenyzô a doppingvizsgálathoz nem tudott elegendô vizeletmintát szolgáltatni, de Gyulai István az IAAF fôtitkára megígérte, hogy elintézi a ügyet. A fegyelmi bizottság tárgyalása során egyértelmûen kiderült, hogy a nem elégséges mintát szolgáltató versenyzô a figyelmeztetés ellenére elhagyta az orvosi szobát, ami doppingvétséggel egyenlô konzekvenciákat von maga után. Ezt követve az orvos azzal védte a versenyzôt, hogy „embertelen körülmények között „kísérelték meg szinte kipréselni belôle a megfelelô mennyiséget…” A történet a másik versenyzô esetének dramatizált változatával folytatódott, ami végül valamennyiünk számára fájdalmas és mérhetetlen károkat okozott. De mindenképpen tanulsággal is szolgált: a doppingellenes küzdelemben a média csak megfelelô együttmûködéssel, ôszinteséggel lehet képes arra, hogy igazi felelôsséggel vegyen részt.

Érdemes megismerni az Ismerkedô könyvet

A Magyar Paralimpiai Bizottság kiadásában, Kôpatakiné Mészáros Mária és Nádas Pál tollából megjelent az „Ismerkedô könyv”, amely az ajánlások szerint pedagógusoknak és diákoknak készült. Aki azonban „csak úgy” elolvassa az igényes kivitelû mûvet, rájön arra, hogy valójában mindenkinek meg kellene ismernie. Mégpedig azért, mert nemcsak a pedagógusoknak ad segítséget (óravázlatokat, foglalkozásleírásokat) ahhoz, hogy bemutassák a sport egy speciális szeletét, a paramozgalmat és az abban részt vevô sportolókat, ennek kapcsán pedig az emberi együttélés normáit, hanem olyan ismereteket is tartalmaz, amelyekre érdemes rácsodálkozni. Tudatosult például önökben, hogy mennyi sérült ember vált híressé? Az Odüsszeia költôje, Homérosz vak volt, csakúgy, mint Stevie Wonder zongorista. Franklin Roosevelt amerikai elnök gyermekparalízis következtében járásképtelenné vált. Egy hozzánk közelebbi példa: Takács Károly olimpiai bajnok sportlövô – miután robbanás leszakította a jobb kézfejét – bal kézzel is megtanult lôni. Ôk, és a könyvben szereplô történetek névtelen hôsei az akaraterô mintái. A mûben - fotókkal illusztrálva - természetesen megtaláljuk a paralimpiai játékok történetét, a paralimpián szereplô sportágak bemutatását, a magyar sportolók eredményeit. A könyv erôssége a fogyatékossággal kapcsolatos fogalmak értelmezése – pedagógiai szempontból. A kiadványt az Egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények címlistája teszi teljessé. Az Ismerkedô könyvet a Magyar Paralimpiai Bizottság az összes közoktatási intézménybe (általános és középiskolákba) eljuttatja. Az érdeklôdôk pedig a Magyar Paralimpiai Bizottságtól (1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3., telefon: 460-6804) szerezheFüredi Marianne tik be.

12-45

2007/09/26 12:58

Page 1

12 MAGYAR EDZŐ

■

2007/3

A doppingellenes tevékenység intézményrendszere, szabályainak változásai, a komplex doppingellenes program Fazekas Attila ÖTM Sport Szakállamtitkárság, Budapest E-mail: [email protected]

A 2008-as Pekingi Nyári Olimpiai és Paralimpiai Játékok elôtti utolsó kvalifikációs évben kiemelt jelentôsége van a doppingellenes intézkedéseknek. A doppingellenes küzdelem hatékonyságának növelése érdekében egy olyan komplex cselekvési tervet dolgozott ki az ÖTM Sport Szakállamtitkársága, amelyben fontos együttmûködô partner - többek között - a Magyar Olimpiai Bizottság is. Az ÖTM Sport Szakállamtitkársága számos fórumon tájékoztatta elôzetesen a sportköztestületeket, sportszövetségeket és a sport területén mûködô egyéb társadalmi, érdekképviseleti szervezeteket arról, hogy a doppingellenes tevékenység intézményrendszerének felülvizsgálatát tervezi, készíti elô. A komplex doppingellenes-cselekvési program keretében kiemelt stratégiai irányok: • az olimpiai és paralimpiai felkészülés támogatása, • a doppingellenes nemzetközi együttmûködésben való részvétel, valamint • a doppingellenes tevékenység szabályozásának felülvizsgálata, a szükséges módosítások elvégzése, majd folyamatos monitoringja. Mindezen intézkedések során az alábbi szakmai elvárásokra kell figyelemmel lenni: • Kiemelten a magyar antidoppingcsoport és összességében a hazai doppingellenes intézményrendszer presztízsének megtartása; • A nemzetközi fejlemények egyik központi eleme: a mintavétel és mintakezelés/analízis folyamatának a legújabb szakmai követelményeknek megfelelô, lehetô legkonformabb szabályozása; • A nyilvántartott vizsgálati csoportba tartozók mintáit akkreditált laborban kell vizsgálni; • A nemzetközi és a hazai „jogfejlôdés”, illetve a szervezeti strukturálódás

és a napi operatív mûködés jellege igényli a hazai NADO formális létrehozását is; • Fontos szervezeti fejlemény, hogy ez év elején immár formálisan is megalakult a hazai TUE Bizottság;

I. A doppingellenes nemzetközi együttmûködésben való részvétel 1.) Az UNESCO Doppingellenes Egyezményének kihirdetése (a sportbeli dopping elleni nemzetközi egyezmény kihirdetésérôl szóló 99/2007. (V. 8.) Korm. rendelet) • Az UNESCO Közgyûlése 33. ülésén 2005. október 19-én elfogadott nemzetközi doppingellenes egyezmény 2007. február 1-jén lépett hatályba. • Az Egyezmény célja, hogy elôsegítse a doppingolás megelôzését és a nemzeti doppingellenes tevékenységek összehangolását, valamint a közös nemzetközi gyakorlat kialakítását. Az Egyezmény kiemelt figyelmet fordít a megelôzés (nevelés-felvilágosítás) fontosságára, a tudományos kutatásokra, valamint a doppingellenôrzések során való nemzetközi együttmûködés szükségességére. • Az Egyezmény további célja a WADA Kódex támogatása, az abban foglalt szabályok mind szélesebb körben történô alkalmazásának ösztönzése. Mellékletként az Egyezmény részét képezi a WADA tiltó listája és a gyógyászati célú mentesség szabályai. Az Egyezmény függelékét képezi a WADA Kódex, valamint a WADA által meghatározott, a laboratóriumokra és a vizsgálatokra vonatkozó követelmények. • Az Egyezménnyel közelítésre, összehangolásra kerül az államokra kötelezô nemzetközi közjogi szabályozás, valamint a nemzetközi-civil jellegû szabályozás. 2.) Az Európa Tanács keretében Strasbourgban, 1989. november 16-án létre-

jött, a tiltott teljesítményfokozó szerek és módszerek használata elleni Egyezmény Varsóban, 2002. szeptember 12én kelt Kiegészítô Jegyzôkönyvének kihirdetésérôl szóló 2007. évi XXXIV. törvény Az (alap) ET Egyezmény célja: a dopping csökkentése és felszámolása. • A Varsói Jegyzôkönyv a doppingellenôrzések hatékonyságának növelése, illetve a nemzetközi együttmûködés elôsegítése érdekében rendelkezik a doppingellenôrzések kölcsönös elfogadásáról. • A Jegyzôkönyv értelmében az aláíró államok kölcsönösen elismerik a sportvagy nemzeti doppingellenes szervezetek jogát arra, hogy az Egyezmény más tagállamából érkezô sportolókon olyan doppingellenôrzéseket végezzenek, illetékességi területükön, amelyek a fogadó állam nemzeti elôírásainak megfelelnek. • Az aláíró államok elismerik továbbá a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA), és más az irányítása alatt mûködô doppingellenôrzô szervezetek jogát arra, hogy területükön, vagy azon kívül, versenyen kívüli ellenôrzéseket végezzenek sportolóikon. • A WADA Nemzetközi Doppingellenes Szabályzatához aláíróként csatlakozók a nemzetközi szabályoknak megfelelô doppingellenôrzések kölcsönös elismerését a tagságukat képezô, illetve az általuk szervezett nemzetközi sporteseményen résztvevô nemzeti sportszövetségek, sportszervezetek részére kötelezô jelleggel elôírják nemzetközi szabályzataikban. 3.) A WADA Doppingellenes Szabályzatának felülvizsgálata A WADA 2007. novemberében, Madridban nemzetközi doppingellenes konferenciát tart, amelyen a tervek szerint elfogadásra kerül a WADA Kódex módosítása. A módosítás elôkészítése során az alábbi célkitûzéseket fogalmazták meg a részes államok: • a doppingellenes állami és civil szabályozás összhangjára kell törekedni (ezzel összefüggésben lsd.: UNESCOegyezmény), amelynek érdekében 2008-

■

MAGYAR EDZŐ 45

2007/3

ÖTPÁRTI KONSZENZUSSAL FOGADTA EL A PARLAMENT:

SPORT XXI. – NEMZETI SPORTSTRATÉGIA Az országgyûlés 2007 tavaszi ülésszakának finisében sporttársadalmunk számára fontos döntést hozott, elfogadta a kormány SPORT XXI. – NEMZETI SPORTSTRATÉGIA címet viselô elôterjesztését. A hosszas elôkészületek - a kezdeti munkálkodás még 2002-ben kezdôdött - majd többszöri módosítások után társadalmi vitára is bocsátott javaslat országgyûlési határozattá emelésének egyáltalán nem melléAz alábbiakban igyekszünk a csaknem ötvenoldalas dokumentum fô vonásait, alapvetô pilléreit, megállapításait ismertetni, amely bevezetôjében hangsúlyozottan utal többször is az európai normákra, értékekre, mindenek elôtt a következôkre: ”Az állam legfontosabb célja, hogy állampolgárai életminôségét, egészségi állapotát javítsa”. Nem mellékesen állapítja meg azt is, hogy minôségi munkára, teljesítményre csak megfelelôen edzett, tetterôs egyénekre épülô társadalom képes. Mindezt következésképpen - a leghatékonyabban az aktív sportolás megkülönböztetett, átfogó támogatása révén érhetjük el. Ebben az igyekezetben a kiemelkedô hagyományainkra épülô versenysportunk sikerességének fenntartása hathatósan segíti elô a nemzeti önbecsülés erôsítését, az ország ismertségének, turisztikai vonzerejének növelését, kedvezôbb általános nemzetközi megítélésünket, állampolgáraink, mindenek elôtt ifjúságunk elé követendô példákul, egyéniségeket állít. Második fejezetének elsô részében a határozat a sport egyes fôbb területeinek jelenlegi helyzetét összegzi - az iskolai testnevelését és diáksportét, a szabadidôs sporttevékenységét, illetve a versenysportét, s ezen belül az utánpótlás nevelés körülményeit. A késôbbiekben a sportolást befolyásoló tényezôk számbavételénél a sportfinanszírozás rendszerét illetôen a dokumentum megállapítja, hogy a mi struktúránk eltér az Európai Unióban eredményesen alkalmazott modellektôl, elsôsorban azért, mert a sportgazdaság szerepe és hozzájárulása csekély. A közvetítési jogokból és a szerencsejátékok bevételébôl befolyó összegek szerény mértékük miatt képtelenek kiváltani az állami szerepvállalást, és a magántôkébôl sportba áramló összegek sem képesek erre.

A három fôágazat A fentiek részletezése helyett – hiszen a jelenlegi állapotokkal sporttársadal-

kes körülményeként emelhetjük ki, hogy elfogadása ötpárti konszenzussal történt. Az utóbbi idôben meglehetôsen ritka esetként elkönyvelhetô örvendetes tény, a megmutatkozó egység és egyetértés ismét igazolta a sport jótékony hatását, közösségteremtô erejét, s egyben azt is, hogy testkultúránk egyértelmûen nemzeti ügy, olyan, amely pártállásra való tekintet nélkül támogatást érdemel, sôt követel.

munk lényegében tisztában van – inkább a stratégia célokat igyekszünk összefoglalni a sport három fô ágazatában. • Az iskolai testnevelés és diáksport területén a cél a gyermekek jó testi, lelki és szellemi egészségének, fizikai erônlétének elérése a mindennapos testedzés biztosításával. A mozgás megszerettetése, az egészséges életmód fontosságának tudatosítása, továbbá a testedzés biztosítása a felsôfokú tanintézetekben. • A szabadidôs és rekreációs sport tekintetében cél a bôvítés a kereslet növelésével, amely a kínálat élénkülését is indukálja. Ehhez is elengedhetetlen egy, a sportolásra ösztönzô pénzügyi kedvezményrendszer kialakítása, azután a mozgás gazdag, egészséges életmód szemléletének és igényének az elterjesztése. • A versenysport és az utánpótlás-nevelés területén a már hagyományosan elért magas eredményesség megôrzése a célkitûzés, mindenek elôtt az olimpiai játékokon, valamint a nemzetközileg népszerû sportágakban – mint amilyen a labdarúgás is – az eredményesség javítása. Nézzük most a fejlesztés fô irányait a fenti három fontos térségben.

A vázolt igények kielégítésére jelentôs létesítményfejlesztési program végrehajtása szükséges, a következô években minimum 100 új tornaterem létesítése, azután kiemelt cél az úszóoktatási lehetôségek megteremtése is minden gyermek számára, továbbá sportudvarok, egyéb létesítmények kialakítása, fejlesztése, illetve felújítása országszerte, s a kiemelkedô programok között a diákolimpiai versenyrendszer megújítása sem maradhat ki a tennivalók sorából. A teljesség igénye nélkül ezek lennének ezen a területen a kiemelt állami feladatok.

Iskolai testnevelés, diáksport. Hosszú távon megvalósítandó a mindennapos testnevelés és testmozgás, valamint az ehhez szükséges infrastrukturális és szakmai feltételek biztosítása. A cél ágazati összefogással valósítható meg, de addig is, amíg ez az ideális állapot kialakul, az állami sportigazgatásra még számos fontos feladat vár. Középtávon például a délutáni, a hétvégi és a szünidei szabadidôsport-lehetôségek bôvítésével kell a sportolással töltött idô növelését megoldani. Ehhez elengedhetetlen egy olyan pályázati jellegû támogatási rendszer kialakítása, amely a tanórán kívüli sportolást ösztönzi. Egy területi alapú, egymásra épülô, rendszeres versenyrendszer kiépítése is elengedhetetlen.

A versenysport és utánpótlás szféráiban mindenek elôtt a lehetô legobjektívebb rendszer kidolgozása szükséges annak érdekében, hogy az állam az erôforrások szétforgácsolása helyett a valóban legfontosabb sportágakat, versenyeket koncentráltan, célzottan legyen képes támogatni. Azok a sportágak, amelyek a gondosan kidolgozott kritériumok szerint – eredményesség, hagyományok, taglétszám, országos lefedettség, nézôszám, médiaérdeklôdés, pozitív fejlôdési tendencia, jövôtervezés, stb. – a leginkább megfelelnek, arra rászolgálnak - kiemelt állami figyelmet és támogatást érdemelnek. A célzott támogatás mérlegelésénél azt is vizsgálni kell, hogy az adott sportág mennyire képes saját lábán megállni, bi-

A szabadidôsportban A meghatározó szerepe a mozgósításban és a gyakorlati megvalósításban az önkormányzatokra hárul, a helyi civil szervezôdésekre, a szolgáltatást nyújtó vállalkozásokra, lakóközösségre – magukra a résztvevôkre. A közvetlen állami támogatás helyett a stratégia a központi katalizátori szerepét a kommunikációban, illetve indirekt gazdasági ösztönzôk érvényesítésében látja (a gazdaság- és adópolitika, indirekt anyagi ösztönzés formái).

13-44

2007/09/26 12:59

Page 1

44 MAGYAR EDZŐ

■

2007/3

Komolyan veszi a hobbit NAGY ZSIGMOND AZ ATLÉTIKA MINDEN HANGSZERÉN JÁTSZIK A korábbi kiváló súlylökônek, Varjú Vilmos nagy vetélytársának teljesen mindegy, hogy az atlétika melyik területével foglalkozik. Az immár mesteredzô Nagy Zsigmond ambiciózus fôiskolásként, törekvô szakemberként kivesézte a szakcikkeket, és szerénytelenség nélkül vallja: a sportág bármelyik ágában meg tudja valósítani elképzeléseit. Amikor a cikk készült, javában zajlott az oszakai világbajnokság, és éppen az nap tárcsáztam Nagy Zsigmond számát, amikor tanítványa, Vári Edit a 100 nôi gát elôfutamában indult. Sôt, már abban a tudatban nyomkodtam a gombokat, hogy versenyzôje nem jutott tovább, egyúttal elmaradt legjobbjától. A szigorú ember hírében álló Nagy Zsigmond azonban egyáltalán nem volt morcos, reálisan értékelte a szereplést: „Nem vagyok elégedetlen. A világ nagyon erôs, tizenhárom másodpercen belül futva sem igazán lett volna esélye, legfeljebb 12.92vel. Sajnos Edit az a típus, aki a versenyen általában nem tudja azt hozni, amit edzésen. De nehéz is úgy nagy terveket megvalósítani, hogy szponzorhiány miatt két munkahely mellett – vagy inkább között – edz: reggel nyolctól egyig dolgozik, aztán tréningezik, majd öttôl este tízig megint dolgozik.” Hét esztendô óta amolyan hobbiedzônek nevezi magát Nagy Zsigmond, azóta csak Vári Edit edzéseit irányította. A BEAC színeiben munkálkodik, versenyzôi korosztályából szerinte ô az egyetlen, aki annak idején nem külföldön vállalt munkát. No de hobbiedzô ide, hobbiedzô oda, Nagy Zsigmond köré elôbbutóbb kisebb csoport verôdik. A fedett

pályás ob után a vágtázó Rózsa Zsófia is a szárnyai alá került, 19 éves unokája, a hármasugró Erdôs Szabolcs hamarosan a nagypapa tanácsait hallgatja, és egy nagyon tehetséges hétpróbázó, a 16 esztendôs Mezei Fruzsina is a hajdani kiváló súlylökô irányítása alatt tréningezik majd. De hogy is van ez? Súlylökôként éppen súlylökéssel nem foglalkozik!? Nagy Zsigmond amolyan polihisztora az atlétikának: volt már neki 184 centit tudó nôi magasugrója, 637-es nôi távolugrója, volt hét- és tízpróbázója, dolgozott kétszeres magyar bajnok diszkoszvetôvel (Csiszár Ferenc) és hatszoros bajnok kalapácsvetôvel (Tamás Gábor). Versenyzôi összesen 86 bajnoki címet

Varjú Vilmos - mellett… Kissé meggondolatlanul felvetettem Nagy Zsigmondnak, miként dolgozta fel hajdanán, hogy az olimpiai bronzérmes, kétszeres Európa-bajnok Varjú Vilmos árnyékában atletizál. Ô jogosan kijavított, hogy nem az árnyékában, hanem mellette versenyzett. „Tudni kell, hogy 1961-ben végeztem a TF-en, és mert akkor az volt a rektori elv, hogy nem versenyistállóként mûködik a fôiskola, nem kaptam könnyítést a tanulmányaim során. Vagyis mindig mindenhol ott kellett lennem, ebbôl adódóan nem tudtam kellô energiát fektetni a súlylökésbe. A következô évben szabadultam csak fel, ám 1965-ben már meg is sérültem, a soros idényben még nyüglôdtem, aztán 1967-ben befejeztem a pályafutásomat. Rövid ideig lehettem topon.” Bizony, ez csak négy egészséges esztendô, amelybe belefért egy-egy olimpiai és Európa-bajnoki ötödik hely, egy universiade-gyôzelem és két bajnoki cím. Nagy Zsigmond elsô súlylökô versenyén fôiskolás korában vett részt, és – noha 182 centijével kifejezetten alacsonynak számított – mindjárt elsô osztályú szintet (14.80) ért el, a harmadik esztendôben pedig már 18 méteren túlra lökte a több, mint hét kilós golyóbist. Egy napig (!) tartotta az Európa-csúcsot is, és mielôtt végleg letette volna a nehéz vasat, 19.16 volt a legjobbja. Varjú Vilmos akkor (vagyis 1967ben) tartott 19.20-nál, ami mutatja, hogy tényleg „egymás mellett” versenyeztek.

gyûjtöttek, a legutóbbi kettôt Vári és Rózsa. „Annak idején a Testnevelés Fôiskolán tanultak nem elégítették ki az igényeimet, ezért megannyi szakcikket dolgoztam fel, függetlenül attól, hogy az atlétika melyik ágát érintették. Elsôsorban a képességfejlesztésre összpontosítottam, és szerénytelenség nélkül állíthatom, a sportág szinte valamennyi területén meg tudom valósítani az elképzelésemet” – vallja a friss mesteredzô, aki csak a szakedzôi diploma átvételéig (1972) már 12 negyvenoldalas szakcikket publikált. A Gödöllôi Agrártudományi Egyetemen dolgozott testnevelôként 1961-tôl (1976-ban tanszékvezetôvé nevezték ki), onnan is ment nyugdíjba 1998-ban. Máig büszke arra, hogy 1974-ben a gödöllôiek úgy nyerték meg az egyetemi és fôiskolai bajnokságot a TF elôtt, hogy csak férfiversenyzôkkel indultak! Tanítványaival szemben ugyanolyan igényes és szigorú, mint önmagával szemben. Várival például azzal a feltétellel kezdett el foglalkozni, hogy ha versenyzôje csak egyszer nem hajtja végre, amit mond, akkor otthagyja. Nagy fájdalma, hogy Magyarországon a 15-17 éves tehetségek 20-22 éves korukra eltûnnek, vagy megállnak a fejlôdésben. „Egy-két sportágtól eltekintve a magyar politika nem törôdik a sporttal – vallja. – A tehetségek egy idô után nem kapják meg a társadalmi, gazdasági és elméleti segítséget sem, óriási áldozatkészség szükséges ahhoz, hogy valaki felszínen maradjon. Amerikában nyolc-tíz év alatt végzik el az egyetemet a sportolók, miközben mindenben segítik ôket. Ennek hiányában Magyarországon a szülôknek kellene extra áldozatot vállalniuk, de ki teheti ezt meg manapság!?” Nagy Zsigmond mindenesetre elhatározta, hogy 12.90-es gátast nevel Váriból, ennek érdekében a legendás olimpiai bajnok, az 1988 óta világcsúcstartó bolgár Jordanka Donkova technikáját tanítja neki. Mint mondja, a mozgás már összeállt, a futósebességet kell növelni. „A gyorsaság pedig erô kérdése!” – jelenti ki a hetvenéves tréner, aki – hogyhogy nem – súlyemeléssel is foglalkozott, amikor dobóatlétákat edzett. Elôbb-utóbb tehát Vári is megerôsödik. Hogy tényleg így legyen, leadja egyik munkahelyét, és még egy esztendôn keresztül mindent belead, hogy kivívja a pekingi olimpiai kvótát. Szabó Gábor

■

MAGYAR EDZŐ 13

2007/3

december 31. után csak azok az államok és nemzeti sportszövetségek rendezhetnének nemzetközi sporteseményeket, amelyek megfelelnek az UNESCO, valamint a WADA doppingellenes rendelkezéseinek. • A doppingellenes tevékenységben a szankcionálás mellett (amely jellemzôen szövetségi feladat) kiemelt figyelmet kell fordítani a felvilágosításra és a nevelésre, a sportolók jogaira és a kiskorú sportolók helyzetére; • nagyobb hangsúlyt kell helyezni a nem fogyasztói típusú magatartásokra (pl.: adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, ellenôrzés elmulasztása, manipulációja, hamis tanúzás stb.), azok felderítésére, bizonyítására, büntetésére; • érdekeltté kell tenni a versenyzôket a doppingolás beismerésében, valamint egyéb doppingesetek felderítésében való közremûködésben, amely eredményeként saját büntetésük csökkenthetô, az eltiltás ideje korábban (pl. a pozitív vizsgálati eredmény közlésétôl) megkezdhetô, vagy a doppingvétség súlyosbító körülményei nem kerülnek értékelésre; • várható a büntetések (a súlyosbító körülmények és a visszaesés értékelésének is) szigorítása;

II. A doppingellenes tevékenység szabályairól szóló 55/2004. (III. 31.) Korm. rendelet módosításáról szóló 88/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet Hatálybalépés: 2007. július 1. II. 1. Szervezeti keretekkel összefüggô változások 1.1. Elôzmények, háttér • Elvi, tartalmi háttere a Nemzeti Sporttanács által korábban már egyhangúlag, teljes támogatással elfogadott Nemzeti Doppingellenes Stratégia. • A hazai és a nemzetközi jogfejlôdés tapasztalatainak átültetése a jogszabályba, majd a civil szabályzatokba. • A jogalkalmazás tapasztalatainak megfelelô „finomhangolások”. • A WADA és más nemzetközi szervezetek (elsôsorban UNESCO, ET) által megkövetelt szervezeti, átalakítás szükségessége. • Pontosításra kerülnek a doppingellenes tevékenységben résztvevô állami és civil szervezetek feladat- és hatáskörei, ezáltal az eddigieknél is világosabbá és egyértelmûbbé válik a doppingellenes tevékenység folyamata, egyes elemeinek végrehajtása és az azokért való felelôsségi rendszer, ugyanakkor egyetlen

szervezetnél sem jelenik meg olyan új feladat, amelyért a korábbiakban ne lett volna felelôs. • A fogalmi pontosítások közül az egyik legfontosabb a nyilvántartott vizsgálati csoportba tartozó sportolók körének egyértelmû rendezése (felnôtt és felnôtt alatti elsô utánpótlás korosztályban a nemzeti válogatott keret tagjai, a nemzetközi sporteseményeken induló versenyzôk, az országos bajnokságon érmes helyezést elérôk, az eltiltás hatálya alatt állók) 1.2. AZ NDKT • Pontosításra és kiegészítésre kerül a Nemzeti Doppingellenes Koordinációs Testület szerepe is, amely biztosítja a doppingellenes tevékenység konzultatív, koordinációs, szakmai és bizonyos kérdésekben döntéshozó fórumát, az egységes szakmai irányelvek, álláspontok, javaslatok kidolgozását és érvényesítését, továbbá valamennyi érdekelt között a folyamatos együttmûködés és tájékozódás lehetôségét. • Az NDKT elnöke a miniszter által határozatlan idôre felkért, a doppingellenes tevékenység szakmai és nemzetközi követelményeiben jártas, felsôfokú végzettségû szakember. • Az NDKT összetétele kiegészítésre kerül a Sportegészségügyi Szakmai Kollégium és a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának képviselôjével. • Az NDKT munkájában a NADO képviselôje és a TUE Bizottság elnöke tanácskozási joggal vesz részt. • Az NDKT ajánlásokat tesz a doppingellenes tevékenységre vonatkozó részletes szövetségi szabályok megalkotására, módosítására, figyelemmel kíséri a szövetségek, sportköztestületek és a NADO doppingellenes tevékenységét és javaslatokat fogalmaz meg fejlesztésükre, kiegészítésükre, értékeli azokat. • Javaslatot tesz doppingellenes jogszabályok megalkotására, módosítására, a hazai és nemzetközi elvekkel való összehangolására. 1.3. A Szövetségek • A sportszövetségnek évente el kell készítenie az általa kezdeményezett doppingellenôrzések éves tervét, amelyet a versenynaptárával együtt a tárgyévet megelôzô év december 15-ig meg kell küldeni a NADO-nak. • A sportszövetségnek évente el kell készítenie a doppingellenes tevékenysége programját valamint az annak végrehajtásáról szóló beszámolót a tárgyévet követô év január 15-ig. Amennyiben a szövetség nem tesz eleget doppingellenes feladatainak, az NDKT a szövetség állami támogatásának felfüggesztését, visszavonását kezdeményezheti.

• A szövetségek általi doppingellenes feladatok ellátásához kapcsolódóan az állami támogatásból levonásra kerülô összeg (1-3%) a sportág doppingérzékenységére (elkövetett doppingvétsé gek száma) és a szövetség doppingellenes tevékenységére is figyelemmel kerül megállapításra, amely objektív, átlátható és igazságos értékelési rendszert biztosít azzal, hogy az olimpiai felkészüléssel, a két voucher-típusú támogatással összefüggô és a mûhelytámogatási keret az idei évben nem képezi a levonás alapját. A levonás összegét a doppingellenes feladatokra, azon belül elsôsorban felvilágosító-nevelô tevékenységre kell fordítani. • A szövetségi doppingellenes feladatok ellátásának koordinációjára, a doppingellenes együttmûködésre a szövetség kapcsolattartó személyt, koordinátort köteles kijelölni. • A rendelet elôírja, hogy a szövetségek nyilvántartják és a NADO rendelkezésére bocsátják az ellenôrzés végrehajtásához szükséges adatokat (pl. „whereabouts” információk, adatkezeléshez és 18 éven aluliak esetén a doppingellenôrzéshez szükséges törvényes képviselôi hozzájárulásokat). 1.4. A NADO • A rendeletben nevesítésre kerül a NADO (National Anti-doping Organization), mint új jogintézmény. A NADO önálló jogi személyiséggel rendelkezô szervezet, amellyel az ÖTM közbeszerzési eljárás eredményeként köt szerzôdést a nyilvántartott vizsgálati csoport ÖTM által finanszírozott ellenôrzésére, továbbá egyéb, külön meghatározott NADO-feladatok ellátására. A rendelet meghatározza azokat az alapvetô szakmai és személyi garanciákat, amelyekkel a NADOnak rendelkeznie kell a feladatai zavartalan ellátásához. • A kiemelt versenyzôi kör (ún. nyilvántartott vizsgálati csoport) ÖTM által finanszírozott doppingellenôrzése során a minta-analízist WADA által akkreditált laboratóriumban kell elvégezni. • A mintavétel és –kezelés lefolytatását doppingvétséget megalapozó magatartás esetén a NADO ellenôrzô nyomtatvány (ccheck list) kitöltésével igazolja, ami segíti a szövetség elôzetes felülvizsgálati eljárását és a doppingeljárást is. • Pozitív „A” minta esetén, valamint doppingvétséget megalapozó egyéb magatartás esetén a szövetség köteles felfüggeszteni a versenyzô versenyengedélyét, 8 napon belül le kell folytatnia az elôzetes felülvizsgálati eljárást. 1.5. A TUE Bizottság • A rendeletben szabályozásra kerülnek a gyógyászati célú mentességrôl döntô, az NDKT keretein belül mûködô TUE

14-43

2007/09/26 12:59

Page 1

14 MAGYAR EDZŐ Bizottságra vonatkozó alapvetô szervezeti és eljárási kérdések, valamint a „normál” és a „rövidített” TUE eljárás szabályai, a mentesség kérelmezésének menete. (A TUE Bizottság eljárása csak a nyilvántartott vizsgálati csoportba tartozó versenyzôkre vonatkozik, az egyéb sportolók a gyógyászati célú mentességgel összefüggésben a betegségre vonatkozó háziorvosi, szakorvosi dokumentációval kezdeményezhetik az elôzetes felülvizsgálati eljárás során az ügy lezárását). A TUE eljárás díját – ha az nem vehetô igénybe az E. Alap terhére – a kérelmezô fizeti meg. 1.6. Állami feladatok • Egyértelmûen meghatározásra kerülnek az állami sportirányítási szerv nemzetközi egyezményekkel is össz hangban álló szakmai feladatai: szabályozás / a NADO-val szerzôdéses viszonyrendszer kialakítása, fenntartása, mûködtetése / finanszírozás az ellenôrzések meghatározott szegmensét, illetve a felvilágosítást, nevelést illetôen / együttmûködés hazai és nemzetközi anti-dopping szervezetekkel. • A doppingeljárásban (amelyet a szövetség az eljárás alapjául szolgáló körülményrôl való tudomásszerzést követôen haladéktalanul köteles megkezdeni és lefolytatni) tanácskozási joggal részt vesz az állami sportirányítási szerv képviselôje. • Új doppingvétséggel egészül ki a rendelet: a sportszakemberhez hasonlóan doppingvétséget követ el az a versenyzô, aki – akár jövedelemszerzési céllal, akár anélkül - tiltott szert, módszert jogosulatlanul elôállít, megszerez, átad más versenyzônek vagy sportszakembernek.

■

II. 2. A finanszírozás legfôbb elemei Az ÖTM - a tavalyi összeget több mint 16%-kal növelve - 2007-ben a szakmai fejezeti kezelésû elôirányzatok terhére összesen 105 millió Ft-ot fordít doppingellenes tevékenységre, az alábbiak szerint • 75 millió Ft 800 akkreditált laboratóriumban történô mintavételre • további 200 mintaanalízis az OSEI Doppinglaboratóriumának keretei között az új rendszer érdemi megindításáig • a doppingellenes felvilágosító-nevelô, megelôzô munka, stb. támogatása (NADO feladatok) • doppingellenes nemzetközi együttmûködésben való részvételbôl eredô feladatok teljesítése (pl. tagdíjak). A doppingellenôrzésekkel összefüggô mintavétel és –kezelés, valamint az ehhez kapcsolódó kiegészítô, koordinációs, kapcsolódó feladatok (tájékoztatás, információs szolgáltatás, stb.) ellátásáért Magyarországon jelenleg a Magyar Antidopping Csoport (MACS) a felelôs. A MACS a tevékenységeit nemzetközileg is elismert színvonalon végzi, hiszen a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) minôsítése szerint Magyarországnak jelenleg a világ élvonalába tartozó, nemzetközi szinten is kiemelten elismert (és a régióban a WADA nevében is vizsgálatokat végzô) antidopping-csoportja van. A MACS 2006. évben összesen 1982 doppingellenôrzést végzett, ebbôl 800 db mintavétel fedezetét a korábbi Belügyminisztérium (illetve NSH) biztosította. A 800 ellenôrzés során 680 vizeletminta – ezekbôl 30 EPO vizsgálat – és

2007/3

120 vérvétel történt. A legtöbb ellenôrzés a súlyemelés, úszás, atlétika, kajakkenu, erôemelés és a judo sportágakban történt. A szövetségek, sportszervezetek 837 ellenôrzést rendeltek a MACStól (a többi ellenôrzést a WADA, illetve nemzetközi sportszövetségek rendelték). A doppingellenôrzések 3%-ában volt megállapítható doppingvétséget megalapozó vizsgálati eredmény, vagy magatartás. 2007-ben szintén 800 db akkreditált keretek között megvalósuló ellenôrzéshez nyújt támogatást az ÖTM (az olimpia évében 1000 ellenôrzés javasolt), ezen felül további 200 mintavétel analízisét biztosítjuk az OSEI keretei között. A Nemzeti Doppingellenes Koordinációs Testület javaslatát elfogadva az akkreditált/minôsített keretek között megvalósuló mintavételekbôl 650 vizelet- és 150 vérminta-analízis kerül elvégzésre. A fentiekben vázolt komplex, doppingellenes cselekvési programmal a Szakállamtitkárság célja, hogy a folyamat minden fázisában nyomon követhetô, világos felelôsségi rendszer kialakítása mellett, kiemelten érvényesüljön a doppingellenes tevékenységben résztvevô felek (állami, köztestületi, civil oldal) szakmai konszenzusra törekvô, együttmûködô, partneri viszonya. Az intézkedések végrehajtásával a 2008-as Pekingi Nyári Olimpiai és Paralimpiai Játékokat megelôzôen, hazánk a doppingellenes küzdelem területén minden elvi feltételt teljesít a „fair play” szellemében történô felkészülés gyakorlati biztosítása érdekében.

HIRDESSEN A MAGYAR EDZÔBEN! Folyóiratunkat 2007-ben négy alkalommal 1500 példányban tervezzük megjelentetni. Eljuttatjuk az országos sportági szakszövetségek szakembereihez, az olimpiai felkészítést végzô edzôkhöz, az olimpiai mozgalom szakértôihez, a megyei és megyei jogú városok sportszakigazgatási szervezeteihez, sporttudományi társaságokhoz, intézetekhez, valamennyi magyar egyetem és fôiskola testnevelési tanszékére, testnevelô tanárokhoz, sportorvosokhoz, a sportági és más sportszakmai folyóiratok szerkesztôségeihez. Hirdetési feltételek 2007-ben: 1. Hátsó-külsô, belsô és elsô-belsô teljes borítólapon színes anyag egyszeri megjelentetése 60.000,- Ft 2. A lap közepén befûzve: 4 oldalas színes anyag egyszeri megjelentetése 120.000,- Ft 3. 4 oldalas fekete-fehér anyag egyszeri megjelentetése 60.000,- Ft 4. Egyoldalnyi fekete-fehér anyag, a lapban a mûszaki szerkesztô által meghatározott helyen elhelyezve egyszeri megjelenéssel 20.000,- Ft 5. Egyoldalas A/4-es méretû szórólap egyszeri elhelyezése, terjesztése a folyóirattal 10.000,- Ft 6. Az egy oldálnál kisebb terjedelmû hirdetések, reklámok költsége, terjedelmükkel arányos. 7. Folyamatos, legalább négy alkalomra történô lekötés esetén árainkból 25% kedvezményt adunk. Egyéb feltételek külön megállapodás szerint! 8. A fenti árak ÁFÁ-t nem tartalmaznak!! Fizetés: a megrendelést követôen számla ellenében átutalással! 9. A hirdetések szövegeit, grafikáit, fényképeit az igényelt hirdetési területnek és a lap tükrének megfelelô méretben kérjük megküldeni a szerkesztôség címére. További felvilágosítás: a (1) 460-6981 vagy a 06-30-991-0203; 06-30-579A szerkesztôség 3626 telefonon!

■

MAGYAR EDZŐ 43

2007/3

Fogarasi Sándor tehát tele van ötletekkel, szétfeszíti az ambíció, amely éppen abból ered, hogy versenyzôként nem váltotta meg a világot. Mint mondja, a megannyi diadalt átélô sportolóknál sikeresebb edzôk azok, akikre versenyzôkorukban nem vetült reflektorfény. „Az egykor sikeres sportolók egy kicsit magukból indulnak ki, nekik tehetségükbôl fakadóan elég volt egy kicsit kevesebbet dolgozni, így edzôként is óvatosabb a hozzáállásuk. Aki nem ért el nagy eredményeket versenyzôként, edzôként állandóan azon van, hogy valami mást találjon ki, többet és többet tegyen tanítványaiért. Legyünk kreatívak! Ez az elvem” – mondja Fogarasi, aki a pécsi versenyzôket is minden évben meglepi valami újítással… Szabó Gábor

Kitartóak és nagyon gyorsak A Pécsi Futó Klub 2006. január 2-án alakult meg a Pécsi Atlétikai Club jogutódjaként. Az egyesület csak közép- és hosszútávfutással (a 800 métertôl a maratoni távig) foglalkozik, éppen ezért bravúros teljesítmény, hogy a 2007. május 30-án összeállított összetett ranglista alapján a második legeredményesebb atlétikai szakosztály az országban, és mondani sem kell, hogy vezeti a szakági ranglistát. Mintegy 120 igazolt versenyzô közül hatvanan-hetvenen rendszeresen sportolnak a Matáv-pályán, és július közepéig három olimpiai kerettag futóval büszkélkedett a PFK. Azért a múlt idô, mert közülük is a legeredményesebb, Bene Barnabás az idei debreceni utánpótlás Eb után Nyíregyházára szerzôdött. Benével nyolc évig foglalkozott Fogarasi Sándor, ezalatt az idô alatt 5000 méteren junior Eb-t (2005) nyert, 1500-on bronzérmes az utánpótlás Eb-n (2007), felnôtt fedett pályás kontinensviadalon (2007) ötödik hellyel büszkélkedhet 1500 méteren, valamint három korosztályos Eb-aranyat is akasztottak a nyakába mezei futásban. Ott Balázs 3000 méter akadályfutásban végzett harmadikként az utánpótlás Eb-n (2007), Tóth László ugyancsak ebben a számban bravúros hetedik helyet szerzett (legjobb európaiként) a pekingi junior-vb-n (2006), míg junior Ebn (2005) harmadikként ért célba 5000 méteren. (A megannyi országos bajnoki címrôl nem is szólunk.) Mindhárman nagy reményekkel harcolnak a pekingi csapattagságért.

Fiatal, mégis jelentôs múlt áll Téglás Péter mögött Bár ezt igazából majd csak történelmi távlatból lehet majd megítélni, ám könynyen lehet, hogy a magyar asztaliteniszben a fordulat éveként emlegetik majd 2007-et: olyan sikeres hónapokat élt meg a sportág az idén, amelyhez hasonlóra már régen nem volt példa. Elsôsorban a nôi vonal parádézott, a belgrádi Európa-bajnokságon a csapat hét év után - ismét aranyérmet szerzett, második lett a Tóth Krisztina, Póta Georgina kettôs, míg Póta Pázsy Ferenccel, Tóth pedig az orosz Szmirnovval az oldalán vegyes párosban állhatott fel a dobogó harmadik fokára. A négy érem látszólag négy különbözô eset, ám mégis van közöttük egy összekötô kapocs: Téglás Péter, a nôi válogatott edzôje. A szakember, aki július 19-e óta Mesteredzônek vallhatja magát. - Ôszintén mondom, meglepett, amikor megtudtam, hogy megkapom a címet – mondta a fiatal szakvezetô. – Azt tudtam, hogy a szövetség jelölt, de tudomásom szerint elsôsorban azzal a céllal, hogy több próbálkozás után néhány év múlva talán majd meg is kapom. Nos, nem hogy néhányat, de még egy évet sem kellett várni, ugyanis mindjárt az elsô jelölését elfogadták, amire ilyen fiatalon korábban még nem igen volt példa. Persze ez korántsem jelenti azt, hogy érdemtelenül kapta volna a Mesteredzôi címet Téglás Péter, hiszen a magyar asztalitenisz egyik legtehetségesebb szakembere már rengeteget tett a sportág sikereiért. Tekintve, hogy mindössze 33 éves, hihetetlenül hangzik, mégis igaz: már 14 esztendeje a Statisztika fofoglalkozású edzôje, s éppen tíz éve, hogy a

különbözô korosztályos válogatottaknál is dolgozik. - Pontos számot most nem tudnék mondani, hány érmet nyertek a válogatott versenyzôim, amikor én ültem mögöttük a kispadon, de nem is ez a lényeg – szerénykedett Téglás, aki az elmúlt tíz évben a serdülôktôl a felnôttekig a sportágban létezô összes korosztályos válogatottat irányította, s bár ô nem mondta, ettôl még tény, hogy megközelítôleg húsz kontinensbajnoki medáliát nyertek a tanítványai. Két éve, hogy a felnôtteket átvette, s az ott elvégzett munka – miként az iménti felsorolásból kiderült - az idei belgrádi Európa-bajnokságon már kamatozott is. Pedig ha létezett kritikus idôszak, az éppen az ô kinevezésének környékére esett,

ugyanis mind nyilvánvalóbbá vált, hogy a sportág addigi elsôszámú emberére, az akkor már 36 éves Bátorfi Csillára hosszú távon nem nagyon számíthat. Így tehát Téglásra várt a feladat, hogy újjáépítse a válogatottat, ami a szerb fôvárosban történtek alapján kiválóan sikerült. - Nem hinném, hogy a mienk volt a legjobb csapat az Európa-bajnokságon, de az egészen biztos, hogy egyike volt a legjobbaknak – nyilatkozta Téglás, miután a nôi csapat hét év után ismét aranyérmes lett. Biztos, hogy igaza van, miként az sem kizárt, ha még egyszer megrendeznék a versenyt, nem ez a végeredmény születne, de nem is ez a legfontosabb. Sokkal inkább az, hogy Téglásnak volt mersze hozzányúlni a fiatalokhoz – hát, hogyne lett volna, elvégre a többségüket vagy ô nevelte, vagy legalább az egyike volt azoknak, akik egyengették az útjukat -, s megalkuvást nem tûrôen vitte végig, amit elképzelt. Hogy ezzel egy csapásra megoldódott a magyar nôi asztalitenisz minden gondja? Aligha. Persze, ha a rá jellemzô modern szemlélettel sikerül „megfertôzni” a sportágban dolgozó többi fiatal, ambiciózus, tehetséges szakembert - ugyanis ilyenek szerencsére rajta kívül is akadnak szép számmal -, akkor a várható hullámvölgyek ellenére is van esély, arról nem is beszélve, hogy a kollégák számára kifejezetten ösztönzô lehet az, amit a válogatottat irányító szakember ilyen fiatalon elért. Szóval akárhogy csûrjük-csavarjuk, mindenképpen jó helyre került az a Mesteredzôi cím. Persze mindenek elôtt azért, mert – csak így egyszerûen – megérdemelte. Szûcs Miklós

15-42

2007/09/26 13:00

Page 1

42MAGYAR EDZŐ mazást illetôen -, ám a gyakorlatban nem akármilyen követelményeket támaszt. Az újdonsült mesteredzô azt vallja, hogy jóllehet maga a cselgáncs, a magaszintû sporttevékenység és versenyzés önmagában is nehéz követelményeket támaszt, a továbbtanulás, az életre készülés elemi feltétel, s ebbôl nem enged, olykor még akkor sem, ha idônként meg kell vívnia csatáit tehetségei szüleivel is. Hasonló elveket vall a szakember-kép-

■

zésben. Szerencsére remek mesterei voltak, Gyebnár Ferenc, Horváth István (nem rég hunyt el a kiváló szakember), s nem felejthetô a TF-en Galla Ferenc sem, akiktôl kivétel nélkül rengeteget tanult, nagyszerû alapokat és útravalót kapott. A kiváló edzô ismérve ellenben az, hogy munkája során állandóan újra, korszerûre, a korábbiaknál eredményesebb szakmai teljesítményre törekedjen, idôrôl-idôre képes legyen megújulni. Heté-

2007/3

nyi mester egyik receptje volt, hogy versenyzô tanítványai közül nevelje ki a sportág számos remek edzôjét, sportvezetôjét. Ennek igazolására elégséges megjegyezni, hogy a KSI edzôi közösségében manapság öt edzôkollégájának tíz különbözô diplomája van, és „saját nevelésûnek” tekinthetô többek között ráadásul Illyés Miklós, a Magyar Cselgáncs Szövetség jelenlegi szakmai elnöke is. g.r.

„Legyünk kreatívak!” FOGARASI SÁNDOR AZ ÁLLANDÓ MEGÚJULÁSBAN HISZ Nem nyert olimpiát, nem gyôzött világbajnokságon és Európa-bajnokságon, de még országos bajnokságon sem akasztottak a nyakába aranyérmet. A Pécsi Futó Klub szakmai vezetôje, Fogarasi Sándor azon trénerek közé tartozik, akik fényes sikereket nélkülözô sportolói pályafutás után képezték magukat kiváló edzôvé, és neveltek bajnokokat – méltán szolgált rá a mesteredzôi címre. Visszatérô kérdés, hogy feltétlenül jó szakember válik-e a hajdan zseniális sportolóból, illetve ki tud-e törni a szürkeségbôl szakemberként a kiemelkedô teljesítményt felmutatni nem tudó sportember. Ez utóbbi kérdésre megannyi igennel felelhetünk, mint ahogy Fogarasi Sándor edzôi pályafutása is felér egy igenlô válasszal. A Pécsi Futó Klub szakmai vezetôje, a Magyar Atlétikai Szövetség edzôbizottságának tagja másodikos gimnazistaként kötötte össze életét a futással, négyszáz méteren versenyzett. Elsô osztályú szintig vitte, ám egy combhajlítóizom-szakadás miatt más irányt vett a pályafutása. Hogy ne kockáztasson újabb sérülést (rövidtávon nagyobb a veszélye a hirtelen erôkifejtés miatt), a közép- és hosszútávval kacérkodott. A versenyzôi babérok learatásának reményét feladta, de mintegy ennek kompenzálásaként elhatározta, hogy edzôként alkot maradandót. „Ami nekem nem sikerült, szerettem volna, ha jövôbeni tanítványaim megvalósítják – mondta a szakedzôi diplomát 1971-ben megszerzô szakember. – Ezért is választottam a biológia mellé a testnevelésszakot a fôiskolán, és már akkor elhatároztam, hogy fôállású trénerként dolgozom majd. Minél több ismeretet igyekeztem összegyûjteni a közép- és hosszútávfutásra összpontosítva.” Komlón, Pécsett, Szekszárdon, majd újra Pécsett dolgozott, aztán egyszer csak válaszúthoz érkezett: „A magyar sport a konvenció rabja, nehezen lép rá új útra, nem tud kizökkenni a régi kerékvágás-

ból. Ez 1999–2000 táján tudatosult bennem, olyannyira, hogy válaszút elé állítottam magam: vagy abbahagyom az egészet, vagy valami pluszt, újat adok a gyakorlati munkához. Belevetettem magam az edzéselméletbe és az élettanba, mert igenis minden le van írva, csak csokorba kell szedni az ismereteket egy adott szakágról.” Természetesen a folytatás mellett döntött, és a PFK egyik felhívásában is azt olvashatjuk, hogy a klub egyedülálló edzésmódszerrel dolgozik, köszönhetôen Fogarasi Sándor több évtizedes tapasztalatának. De mi is ez az egyedi út? A tréner így magyarázza: „Heti két határterhelést adunk a futóknak. A többi tartós munka, változó intenzitással. Magyarországon az a hagyomány, hogy másnaponként kapnak határterhelést a versenyzôk, ami összességében mégsem lehet olyan erôs, mint a heti kettô. Most itt beszélhetnék a sejtanyagcserérôl meg a mitokondriumokról, de túlságosan beleásnánk magunkat a részletekbe. A kenyai és etióp futók sike-

reit gyakran azzal igyekeznek magyarázni, hogy a közép- és hosszútávfutásra születtek, meg hogy az ottani környezet, a hegyi klíma is nekik kedvez. Feledésbe merül, hogy azért edzenek is, mégpedig átlagban heti százötven kilométer az adagjuk. Megnézném, ki az, aki most Magyarországon ennyit tréningezik. A hajdan kiemelkedô magyar futók, Iharos, Rózsavölgyi vagy Mecser is rengeteget edzettek, szinte ôrültnek tartották ôket.” A mesteredzô arra is magyarázatot keres, hogy miért tûnnek el – akárcsak a labdarúgásban – az utánpótlásszinten még nemzetközileg is sikeres versenyzôk. Miért van az, hogy felnôttként kikopnak, valós sikerek nélkül maradnak? Két oka van: a koncepció nélküliség és az egyetemi sport elhanyagolása. „Koncepció, szervezett rendszer szükséges, egy háromtagú családnál is kitûzik a célokat – mondta Fogarasi. – Hiába dolgoznak lelkes, hajdan sikeres emberek a sportágért, ha nincsenek szponzorok, ha nincsenek politikai kapcsolatok. Pénzt kell hozni! E nélkül nincs minôségi munka, a téli idôszak, az a három-négy hónap egyszerûen kárba vész. Plusz öt fokban sem lehet már igazán értékes munkát végezni. Klubunknak két olimpiai kerettag versenyzôje van, de hogy Ott Balázs vagy Tóth László valóban ott lehessen Pekingben, hogy jól felkészüljön, még jobb körülmények szükségeltetnek. Az állam kivonult a sportból, pedig a világversenyekre való felkészülést a szívén kellene viselnie.” Ami pedig az egyetemi sportot illeti: „Elôttünk a minta. A világon mindenütt tudják, hogy legolcsóbb az egyetemi sportoló. A versenyzôk tizennyolctól huszonnégy éves korukig ott tanulnak, nincs egzisztenciális problémájuk. Nálunk ez nem elôny, sôt - hátrány. Ezen kellene változtatni, és akkor jóval eredményesebb lehetne a magyar sport. Tény, egyfajta szervezési nehézséget jelentene, de hol nincs ilyen?”

■

MAGYAR EDZŐ 15

2007/3

Homeopátia a sportorvoslásban Nagy Mátyás Boiron Hungária Kft., Budapest E-mail: [email protected]

A homeopátiás medicina biztonságos, hatásos és mellékhatások nélküli gyógymód, amellyel a sportolók érzékeny problémáit is hatékonyan lehet kezelni. Az alapvetô különbség a homeopátia és a „hagyományos” orvoslás között a diagnózisnál kezdôdik. A homeopátia az egész embert kezeli, nem betegségekhez rendel szereket. Figyelembe veszi a beteg testi és lelki alkatát, a betegség egyéni tüneteit, a betegség kialakulásának körülményeit. A kiválasztott gyógyszer az immunrendszer ösztönzésével indítja be a gyógyulás folyamatát, amely meglepôen gyors lehet. Ez a gyors hatás fôleg akut és traumás helyzetekben hasznos a sportolóknál. A homeopátiás szerek ásványi, növényi és állati eredetûek, és mivel az anyag egészen kicsiny mennyiségét tartalmazzák, alkalmazásuk veszélytelen és mellékhatások nélküli. Törzskönyvezett, klinikai hatástanulmánnyal alátámasztott, állandó minôségû gyógyszerek. A homeopátiás hígítás olyan mértékû, hogy aktív gyógyszermolekula nem mutatható ki benne, a gyógyszerek nem esnek tiltás alá, nincsenek doppinglistán. Mivel a homeopátiás kezelés alkatra szabott, javítja a mentális állapotot is, így csapatépítô és stresszoldó hatása is jelentôs. A jól választott homeopátiás szer segíti a tejsavlebontást, a szabad gyökök és toxinok eltávolítását, és növeli a vér oxigéntartalmát. Veszélytelen, természetes teljesítmény-optimalizálást tesz lehetôvé.

Mi a legnagyobb elôny Dr Jean Marcel Ferret, (a francia labdarúgó válogatott orvosa 1993-2004 –ig), a homeopátiás sportorvoslás egyik vezéralakja szerint: „Sportorvosként sokszor tapasztaltam mennyire korlátozottak a lehetôségeim. Gyulladás-gátlókon és izomlazítókon kívül alig adhattam valamit sportolóimnak. Ekkor fordultam a homeopátia felé, elôször alkalmanként, késôbb egyre többször. Mi a legnagyobb elônye a homeopátiának? A gyorsasága. A pályán azonnal beadom, és perceken belül hat. A sportolók túledzettek, érzékeny immunrendszerrel és magas rizikófaktorral. A megelôzés nagy hangsúlyt kap. A traumatológiai alkalmazáson kívül használom bôrbetegségek, verseny elôtti stressz kezelésére is.”

A homeopátia tehát az alábbi területeken lehet hasznos a sportorvoslásban: • A sérülésekre való hajlam csökkentése. • Sérülések utókezelése (rehabilitáció ideje akár a felére is csökkenhet). • Mentális állapot javítása, csapatépítés, versenyláz, stresszkezelés. • Akut állapotok gyógyszermentes kezelése, különös tekintettel a verseny elôtti idôszakra (izomgörcsök, savasodás, légúti panaszok, allergia, fertôzések, stb). • Veszélytelen, természetes teljesítményoptimalizálás.

Sérülések kezelése homeopátiával Leggyakrabban használt homeopátiás szerek: ▼ Arnica montana Sérülések, zúzódások, shock, mûtéti utókezelés, izomláz ▼ Ruta graveolens A periosteum sérülései, ficamok, bursitis, merev ízületek ▼ Rhus toxicodendron Tendinitis, mozgásra javuló tünetek ▼ Hypericum

Idegvégzôdésekben gazdag területek sérülése ▼ Ledum pallustre Szemsérülések, szúrt sebek,hideg tapintású, de jegelésre javuló sérülések ▼ Calendula Sebgyógyulás ▼ Symphytum Csonttörések Homeopátiás szerfelírás esetén az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: ▼ Testi tünetek ▼ Lelki tünetek ▼ Modalitások ▼ Anamnézis

Szerválasztás szempontjai traumánál (példák): Arnica Montana Sérülés esetén az elsô választandó szer Ájulás, shock, szédülés Teljesítmény okozta „shock” (maraton) Idôeltolódás okozta problémák Kimerültség Trauma eredetû krónikus problémák Lelki tényezôk, modalitások: A beteg erôsködik, hogy minden rendben A tünetek mozgásra erôsödnek Összetörtség-érzet Sulphuricum acidum (Sul-ac) Ha az Arnica nem javítja az állapotot Kék és fekete elszínezôdések

16-41

2007/09/26 13:02

Page 1

16 MAGYAR EDZŐ

Fokozatosan rosszabbodó fájdalom Lelki tényezôk, modalitások: A beteg izgága Nem vágyik hideg borogatásra

Bellis perennis A mélyebben fekvô szövetek és a medence sérüléseire Erôs fájdalom Úgy hat az erekre mint az Arnica és az idegekre mint a Hypericum Lelki tényezôk, modalitások: Nem bírja a hideget és az érintést Hypericum Az idegek Arnicaja, (idegvégzôdésekkel gazdagon ellátott területek), metszô idegfájdalmak, farokcsont sérülései

■

Bryonia alba Lassú kifejlet Lelki tényezôk, modalitások: Nem tudja mozdítani a sérült részt, de a nyomás jó A jegelés javítja az állapotot A beteg hideg italra vágyik

A rehabilitáció szerei A calcium sók homeopátiás hígításai alkalmasak az ásványi anyag pótlás és a regeneráció gyorsítása. Szerfelírás a modalitások alapján. Példák: ▼ Calcium Carbonicum Hamar fárad, önfejû. Meleget kíván, és a sérült részre fekszik. ▼ Calcium Fluoricum Melegvérû, sietôs, depresszióra hajla-

2007/3

■

mos beteg. A sérülése anyagi következményei idegesítik. Nagy étvágyú. ▼ Calcium Phosphoricum Magas, vékony alkat. Gyors növés. Állandóan panaszkodik, de másokkal empatikus. Nyög álmában. ▼ Calcium Silicatum A calc-sil beteg sokszor fázik meg és fáj a torka. Fázós. ▼ Calcium Sulphuricum Magas, filozofikus professzor típus, izzad a keze és a lába. Melegvérû.

nekkel korábban még nem találkoztam. Ha így folytatják, némelyikükbôl akár nemzetközi klasszis is lehet – nyilatkozta nemrégiben ismét a tôle megszokott lelkesedéssel Kercsó, akinek az eredmé-

Komplex készítmény a stressz és az álmatlanság kezelésére – SEDATIF PC

Rég volt, de igaz volt, mi több - figyelembe véve a körülményeket - jelentôs, sôt nem túlzás, elôkelô helyezés született… Az 1972. évi müncheni olimpiai játékokat szépszámú felejthetetlen sikerünk tette emlékezetessé, hogy csak hamarjában Hegedûs Csaba birkózó aranyát említsük - a századikat ötkarikás történetünk során - meg párbajtôrözôink kettôs bravúrját, technikás öklözônk, Gedó Gyuri virtuóz teljesítményét. Csekély létszámú cselgáncs küldöttségünk nap mind nap „csendes megfigyelôként” tért haza szállására a versenynapok után, rendre meglehetôsen visszafogott szereplést követôen. A hangulat azután egy csapásra megváltozott a 70 kilogrammos kategória versenyei után, amelyben a 25 esztendôs Hetényi Antal az ötödik helyre küzdötte magát. Tudni kell azonban, hogy egyfelôl a cselgáncs maga is újdonságnak számított az olimpiai programban. Igaz, Tokióban, 1964-ben már helyet kapott a mûsorban, de csupán, mint bemutató sportág, s így hivatalosan ott, Münchenben debütált. Mindezek következtében hazánkban szintén csak gyermekcipôben az elsô lépéseket tette meg a keletiek harcmûvészeti sportja, alig ismerték. Hetényi Antal teljesítménye, pontot érô helyezése tehát azért is nevezetes, mert cselgáncsban a sporttörténeti elsô olimpiai pontjaink fûzôdtek hozzá. Ô persze, akkor már csaknem tízéves versenyzôi múltra tekinthetett vissza, országos bajnok volt, aki a müncheni helytállás elismeréseként abban az esztendôben, sportágában az „Év sportolója” kitüntetést is megkapta. A sportággal, elég érdekes módon, a Nôk Lapja egyik rövid kis felhívása révén ismerkedett meg még Toldis gimnazista korában, s hamarosan jelentkezett az Újpesti Dózsa szakosztályába, majd hosszú évekre, végérvényesen elkötelezte magát a Bp. Honvéd S.E.-ben. A férfias sportág mindenestôl meghódította, élete részévé vált, megszállott és hûséges híve lett, hálás elkötelezettje, mert úgy vélte, oly csodálatos dolgokra nevelte-tanította meg: erôs akaratra,

Javallatok: idegi és emóciós tünetek, alvászavarok. Tünetek: alvászavarok, elalvási nehézségek, éjszakai felébredés, rossz álmok. A tünetek idegi feszültséggel párosulnak: fáradtság, fejfájás, izomfájdalom, ingerlékenység. Adagolás és használási utasítás: Naponta 3-szor 2 tabletta. Az összetevôk tulajdonságai: • Abrus precatorius: fejpolaritású antineuralgiás hatás. • Aconitum napellus: vérbôséget csökkentô és antineuralgiás hatás a szorongó, izgatott egyéneknél. • Chelidonium majus: az epe mûködési zavarainak és az ezzel összefüggô tünetek (álmatlanság, migrén) szabályozása. • Vidurum opulus: vérbôséget csökkentô és görcsoldóhatás.

MAGYAR EDZŐ 41

2007/3 nyeit – ezekbôl akad jócskán - ha a sportágban nem is mindig, a szakmában viszont mindenképpen elismernek: Mesteredzôi címet kapott, ami, végignézve az eddigi életpályáját, jócskán és több-

szörösen kiérdemelt mindazért, amit ezért a sportágért tett. Mert ne feledjük: nélküle a magyar hoki esetében még mindig nem beszélhetnénk a világelit közelségérôl… Szûcs Miklós

Hetényi-recept: edzô kollégákat nevelni a versenyzôkbôl

szívósságra, becsvággyal töltötte el, fizikai és lelkierôvel jutalmazta erôfeszítéseiért. Minden vágya az lett, hogy a cselgáncs áldásaiban minél többeket részesítsen, így lett versenyzôi pályája után nyomban misszionáriusa-edzôje a nemes sportnak. Többszöri sikertelen próbálkozás sem törte meg, s végre - ötödszörre - felvételt nyert a TF-re, amelyet végül jeles eredménnyel végzett el nappali tagozaton 1976-ban, már 29 évesen. Érett fejjel ismerte fel, hogy a színvonalas testnevelôi-edzôi munkához még további ismeretekre van szüksége, elôbb a szakedzôit szerezte meg (közben, még TF-es éveiben, Élettan tantárgyban diákkört vezetett), majd beiratkozott késôbb az ELTE-re, pszichológiát és szociológiát tanult, sôt az utóbbiból doktorátust is szerzett. Bonn Ottó, a hazai sportélet és a Nemzetközi Kajak-kenu Szövetség nagytekintélyû vezetô egyéniség töltötte be az igazgatói posztot a Központi Sportiskolában a hetvenes években. Az intézmény, amely alapítása, 1963 óta mind a mai napig a magyar utánpótlás nevelés kiemelkedô sikerû bázisa akkoriban, 1978-ban komoly dilemmával nézett szembe, mert új szakosztályt csak akkor hozhatott lét-

re, ha a régiek közül valamilyen oknál fogva egy megszûnt. Népszerûsége a sportágak között természetesen azt eredményezte, hogy egy-egy kivételes alkalommal három-négy sportág is szívesen vette volna, ha részese lehet a KSI oktatási rendszerének. Nos, a jelentkezôk között volt a birkózás, a súlyemelés és a cselgáncs is… Hetényiék azután egy korszakalkotó ötlettel álltak elô: hogy egyik ágazat se húzza a rövidebbet, megalakították a KSI Nehézatlétikai szakosztályát, amely magába foglalta mind a három sportágat. A cselgáncs azóta mûködik lényegében Hetényi Antal irányításával, az ô mentori-edzôi hitvallása a meg-megújuló, ismétlôdô sikerek biztosítéka immár lassan három évtizede. Hármas célt tûztek ki annak idején, kezdetben, s fogalmazták meg ars poeticájukat, amelynek lényege, hogy egyfelôl új, korszerû módszereket dolgozzanak ki és alkalmazzanak, azután közvetlen minôségi utánpótlást teremtsenek a válogatott kereteknek, s végül, de nem utolsó sorban, gondoskodjanak a szakember ellátásról, neveljenek kiválóan és sokoldalúan felkészített fiatal szakembereket a szakosztály mûködtetése révén. Nem célunk az alapítás óta eltelt korszak valamennyi kiemelkedô eredményét listába foglalni, maradjunk ehelyett annál a helytálló megállapításnál, hogy a KSI szakosztálya folyamatosan termelte a tehetséges versenyzôket, meghatározó szerepet töltött és tölt be ma is a magyar cselgáncs sport fejlesztésében, veszi ki részét a sikerekbôl, mindenek elôtt természetesen az utánpótlás korosztályokban, s kilépve, kinôve a KSI padjaiból, számos versenyzô erôsítette válogatott kereteinket a különbözô nemzetközi versenyeken, kontines bajnokságokon, világbajnoki és olimpiai küzdelmekben. A szakosztály erejét jellemzi, hogy 2006-ban – az országban mintegy 130 szakosztály mûködik – a KSI tekinthetô a megszerzett 8600 pontjával a legeredményesebb egyesületnek. Hetényi Antal edzôi-nevelôi filozófiája nem bonyolult – legalábbis a megfogal-

17-40

2007/09/26 13:03

Page 1

40 MAGYAR EDZŐ Több nagyszerû nemzedéket nevelt, ugye, fel. Mindegyikhez meg kellett újítania önmagát, a módszereit, s ráadásul kifinomult érzékkel személyre szabott módszerekkel dolgozott, soha nem uniformizált sablonok szerint. Erre csak nagyon kevesen képesek” Pecsics Zsuzsa, újdonsült mesteredzôink egyike – az egyetlen hölgy az elit társaságban – az úszás tanításában, oktatásában végigjárta a szakmai skála minden fokát, dolgozott világbajnokokkal, kevésbé tehetségesekkel, fiúkkal-lányokkal, felnôttekkel és a korcsoportok mindegyikével. Mivel örök életében belsô késztetésbôl elfogult gyermekimádó volt, érthetôen a kicsik, az utánpótlás, a korcsoportos munka állt a legközelebb a szívéhez, de felejthetetlen élményeket gyûjtött a Városmajori uszodában is, ahol hét esztendôn át lényegében csak rekreációs elvárásokat támasztottak vele

■

szemben Patoh Magdáék (hajdani válogatott, többszörös bajnok sprinterünk irányította ott a munkát). Az edzôi „szolgálat” legutóbbi korszaka azután 1997-ben kezdôdött - éppen tíz évvel ezelôtt, a mesteredzôi kitüntetés akár jubileumnak is tekinthetô tehát amikor a mai Kôbánya S.E. elôdjének, a Bp. Spartacus világhírû, Széchyhez mérhetô edzôóriása, Egerszegi, Güttler, Kovács Ági és számos további úszócsillag mestere, Kiss László hívta. Délelôtt az utánpótlás munkát vezetô Selmeczi Attilával, délután pedig a nagyokkal, Kiss László segédjeként mûködött. Miután a világsikereket halmozó mester, Kiss László visszavonult (úszó válogatott szövetségi kapitányaként maradt azért a „fedélzeten”), avatott szakmai kezekre bízta a szakosztályt, s az óta Turi György folytatja ott – Cseh Lászlóval az élen – ahol elôdje abbahagyta. Pecsics

2007/3

Zsuzsa munkanapja reggel félhatkor kezdôdik, s délután négy után fejezôdik be a Kôér utcai uszodában. Fáradhatatlanul és szenvedélyesen foglalkozik minden rábízott úszóval, maximalista, s errôl nem képes, nem is akar leszokni. Gyerekimádata is változatlan, munkáját ma sem tekinti gépies mechanizmusnak, vallja, hogy mivel élô anyaggal „dolgozik”, - az megértés, szeretet, törôdés, meg kölcsönös bizalom és hit nélkül nem megy. Igaz, ezek a fogalmak a ma világ ridegebb valósága okán bizony némileg megkoptak, elhalványultak, Pecsics Zsuzsát azonban ez a legkevésbé sem zavarja. Elvein, felfogásán, munkastílusán nem változtat, már nem is fog. Marad, aki mindig is volt, szakmai alázattal élô hamisítatlan humanista - a kezei alatt felcseperedô úszópalánták - és sok esetben bizony, azok szülei - szerencséjére. g. r.

Kercsó Árpád, aki közel hozta a világelitet Elképeszto, s talán világszinten is páratlan ütemû fejlodésen ment keresztül a magyar jégkorongsport az elmúlt másfél évtizedben: amíg a kilencvenes években a világ harmadik vonalát jelentô Ccsoportban játszott a magyar válogatott, addig mostanában mind többször hallani olyan kijelentést, miszerint megérett a csapat arra, hogy a világ elitben szerepeljen. Olyannyira határozott ez a vélemény, hogy a szövetség már többször is pályázott a világbajnokság házigazdájának a szerepkörére, s bár döntés még nincs, nem kizárt, hogy mondjuk 2014ben meg is rendezheti az eseményt. Elsô hallásra talán túlzásnak tûnik, de tessék elhinni, igaz, az is, hogy mindez nem lenne, nem lehetne Kercsó Árpád nélkül. Bocsánat: Kercsó Árpád mesteredzô nélkül… Az erdélyi szakember már több mint két évtizede, 1985-ben költözött Magyarországra. Addig Csomafalván, majd a Gyergyószentmiklósi Sportiskolában dolgozott, mégpedig mindenki megelégedésére, hiszen már akkor látszott, kivételes érzékkel választja ki és neveli fel a legtehetségesebb gyerekeket. Miként tette azt Magyarországon elôször Dunaújvárosban. Akkoriban még nyitott és sok vihart megélt jégpálya volt a Duna-parti városban, komolynak mondható hoki-élet nélkül. Aztán megérkezett Kercsó, s minden megváltozott: a ma válogatottjának meghatározó játékosai – Ladányi, Hor-

váth, Tokaji, Tôkési és a többiek – nála kezdtek el hokizni, tôle kapták az elsô biztató szavakat, dicséreteket és szidalmakat (mert bizony ezekbôl is jutott jócskán…), s neki köszönhették elsô sikerélményeiket. - Olyan tehetségeket találtam, akik nemzetközi szinten, akár még az NHLben is megállják majd a helyüket – lelkendezett akkoriban, s bár az NHL kapui a magyarok elôtt egyelôre még zárva vannak, Ladányiék nevét ettôl függetlenül megismerte a nemzetközi hokivilág. A fantasztikusan fejlôdô dunaújvárosi ho-

kicsapat lassan „kikövetelte” magának a fedett pályát, így a Kercsó-suli az ország egyik legszebb hoki-csarnokában folytatta tovább menetelését, miközben a szakvezetô a korosztályos válogatottaknál is rendre bizonyított: volt idô, amikor valóban csak hajszál hiányzott ahhoz, hogy az ificsapat bekerüljön a világ elitbe, de ô volt a felnôtt együttes szövetségi kapitánya, amikor, 1998-ban, a Budapest Sportcsarnokban a válogatott feljutott a B-csoportba. Mint a zsenik általában, Kercsó Árpád sem könnyû ember, igaz ezt soha nem is tagadta: kôkemény kézzel fogta a játékosait, akik persze ennek nem mindig és nem feltétlenül örültek. Így aztán mind több ellendrukkerrel kellett megküzdenie, elkerült a válogatott és a dunaújvárosi együttes élérôl, ám nem adta fel – aki egy kicsit ismeri, nem is csodálkozik ezen. A Káposztásmegyeren felépült Budapesti Koriközpontban a Budapest Stars néven megalakult, s alapvetôen a fiatal tehetségekre épülô együttes szakmai irányítását vette át – elkezdte ugyanazt, mint egykoron Dunaújvárosban – s ismét rábukkant néhány csiszolatlan gyémántra, akik mostanában már a serdülô- és az ifjúsági-válogatottban szerepelnek. Aztán újabb szakításra került sor, Kercsó pedig azóta, a sportágban egyelôre fehér foltnak számító Nyugat-Dunántúlon, Zalaegerszegen kezdte el ismét, immár sokadszorra felépíteni a birodalmát. - Olyan tehetségekre találtam, amilye-

■

MAGYAR EDZŐ 17

2007/3

HOSSZÚ MENETELÉS PEKINGIG (II. RÉSZ)

A világelsôség bûvöletében KUBLAJ KÁN SZÉKHELYE • SPORTVARÁZS – PINGPONG DIPLOMÁCIA • SPORTTÖRVÉNY - 1995 • ÚJRAKEZDÉS LOS ANGELESBEN • POMPÁS STADIONOK • OLIMPIAI ZÖLDÖVEZET • A BIZTONSÁG – BIZTOS Mélységes tisztelet és csodálat övezi a több ezer éves kínai kultúrát. Amelyrôl elzárkózottságuk és a távol-keleti birodalom messzesége, nehéz megközelíthetôsége miatt hosszú évszázadokon át bizony csak keveset tudott a világ. Egy sportról, olimpiákról szóló könyvtôl nem várható ugyan el, hogy kimerítô részletességgel foglalkozzon ezzel az egyébként érdekes témával, de némi elemi tájékozottság azért nem árt a jobb megértésért. Elszigeteltségük ürügyén például figyelemreméltó adalék a fentiekhez, hogy a nagy angol tudós, polihisztor, Francis Bacon – Anglia kancellárja, a középkori gondolkodás vezéralakja (12 évesen már a Cambridge-i Trinity College hallgatója volt) -1620-ban megjelenô Novum Organum címû gyûjteményes munkájában azt írta például, hogy a kor újdonságainak számító puskapor, az iránytû, a papír és a fejlett nyomdatechnika alapjaiban fogja megváltoztatni a világ folyását. Az „isteni és emberi tudományok” nagytekintélyû mestere nem tudta, hogy ezeket a kínaiak már réges-rég feltalálták, ismerték és használták, az olyan luxuscikkekkel együtt, mint a selyem, a tea és a porcelán, sôt papírpénzzel fizettek, mi több, a csekk fizetô eszközét szintén ismerték. Arról nem is beszélve – pontos forrásokból tudjuk -, hogy már 1070 körül évente mintegy114 000 tonna nyersvasat állítottak elô, olyan mennyiséget, amelyet Anglia csak hétszáz évvel késôbb volt képes. A kínaiak már az ötödik században vasat öntöttek, mégpedig azzal a modern módszerrel, amit mi Siemens-Martin eljárásnak nevezünk. Azt ellenben nem tudjuk, hogy miként, miért torpantak meg a fejlôdésben, s hogy miért nem náluk zajlott le az ipari forradalom, amely évszázadokkal késôbb Angliában következett be, ám ennek a rejtvénynek a megfejtése már valóban nagyon távolra esne a tárgytól. Mindezek után azt is méltán furcsállhatjuk, hogy „utazásunk” fô céljának tekinthetô Pekinget, a 2008-as olimpiai já-

tékoknak otthont adó metropoliszt nem ôk jelölték ki annak idején fôvárosnak, hanem a hódító mongolok. A mai Peking helyén (Bejing, ejtsd Bejdzsing) állítólag már Krisztus elôtt 1121ben város állt, Ki, a Jen fejedelemség székhelye. A kitan-tatárok ezt idôszámítás után 986-ban ostromolták és vették be, majd 1151-tôl a Kin-dinasztia székhelye. A híres-hírhedt mongol Dzsingisz kán 1215-ben foglalt el, s unokája, Kublaj kán – egyébként a híres középkori utazó, Marco Polo nagy barátja - 1267-ben ide helyezte át császári székhelyét, s Kambalunak nevezte el. A mongolok kiûzését követôen Jung-lo (Ming dinasztia) 1409ben költözött át ide Nankingból, s akkor kapta mai nevét is, amely kínaiul északi fôvárost jelent. Az égtáji megjelölés mellesleg jellemezô Ázsia országaiban, hiszen Tokió japánul keleti fôvárost jelenti, s éppen így - vietnámi nyelven - Hanoi is.

A briliáns kultúra és civilizáció jegyében Peking lakossága már 1914-ben elérte a 690 000-et, mára megközelíti a 15 milliót, csaknem egy százada tehát az ország megközelítôen másfél milliárdra tehetô összlakosságának. Politikai, tudományos, oktatási, kulturális- és sport központja a Kínai Népköztársaságnak, s második legnépesebb városa Sanghaj után, amely - Hongkonggal együtt - köztudottan a kereskedelmi és pénzügyigazdasági központot képezi. Az ôsi város sorsa hatalmas fordulatot vett 2001-gyel, amikor megkapta a 2008as játékok rendezési jogát, amelyre már korábban is olyannyira várt. Polgármesterének, Liu Qi-nek legelsô nyilatkozata többek között azt is ígérte, hogy „Peking olimpiája a briliáns kínai kultúra és civilizáció ékes megtestesítôje lesz”, s ezért semmi féle áldozattól nem riadnak vissza. A kínaiak az utóbbi évtizedek tapasztalatai alapján pontosan érzékelik a sport valamennyi ágazata fejlesztésében rejlô sokrétûen és hasznos lehetôségeket, amelyek a versenysport térségeiben például viszonylag rövid idô alatt a világ élére juttatták legjobbjaikat. Az olimpia bûvölete, a nemzetközi kapcsolatok formálásában a sport varázslatos hatása olykor a világpolitika színpadán is történelema-

lakító eszközként alkalmazható, s ezt ki ne tudná jobban, mint éppen ôk, akik cselekvô részesei voltak annak idején a ma már történelemkönyvekben olvasható „pingpong diplomáciának”. A neves Nobel-békedíjas amerikai külügyminiszter, Henry Kissinger leírásából tudjuk, hogy a hetvenes évek elején egy csapásra megváltozott az Egyesült Államok viszonya az addig idegennek és ellenségesnek ítélt kínai rendszerrel. Fôként abból a megfontolásból, hogy a Nyugat és Kelet közötti kétpólusú hatalmi egyensúly – amely a második világháború befejezése óta meghatározta a világrendet – úgy vélték legalábbis, fenyegetô gyorsasággal felválthatja egy háromoldalú rendszer, amelyben meghatározó lehet az emberiség egy negyedét magába foglaló, nehezen kiismerhetô távol-keleti hatalom. A Szovjetunióval szemben alkalmazandó stratégiában szükségessé vált, hogy Amerika kijátszhassa a kínai kártyát Moszkva ellen. Mivel az Egyesült Államok és Kína egyaránt aggodalommal tekintett a szovjet hatalmi törekvésekre, logikus igényként jelentkezett mindkét félben a geopolitikai kapcsolatok átrendezésére. A gond csak az volt, hogy semmiféle hivatalos, illetve diplomáciai kapcsolat nem létezett a két ország között. Nem részletezzük azokat a változatos, titkos csatornákon folyó, de eredménytelen próbálkozásokat, amelyek mindkét oldalon történtek éveken át. Japánban 1971 tavaszán asztalitenisz világbajnokságot rendeztek. Glenn Cowan, az amerikai delegáció egyik Santa Monicából származó tagja elmélázott a lelátón az egyik délután, lekéste csapata autóbuszát, s felkéredzkedett az éppen akkor városnézésre indulni készülô kínaiakat szállító buszra. Késôbb hálából egy pólót ajándékozott a csapatvezetônek, akitôl viszonzásul remek selyem nyakkendôt kapott. A kínai legfelsô vezetés az akciót gondosan tervezett politikai üzenetként nyugtázta, amely mögött washingtoni kormányzati szándékot feltételeztek… Ennek eredményeként az amerikai asztalitenisz válogatott a világ meghökkenésére meghívást kapott a vb után egy hétre Pekingbe. Glenn Cowant és társait maga Csou En-laj miniszterel-

18-39

2007/09/26 13:03

Page 1

18 MAGYAR EDZŐ nök is fogadta a Nép Nagy Csarnokában (parlament), ahol üdvözlô beszédében a következôket emelte ki:” Önök egy új fejezetet nyitottak az amerikai és a kínai nép kapcsolatában.” Így kezdôdött az amerikai-kínai viszony rendezése, amelyet Kissinger ekként jellemzett Richard Nixonnak: „ A második világháború, 1945 óta ez a legfontosabb párbeszéd, amit egy amerikai elnök folytatott.” A következményeket ismerjük: elôbb Kissinger utazott Kínába 1970 júliusában, hogy elôkészítse Nixon elnök látogatását, amelyre 1972 februárjában került sor – miután 1971 októberében az ENSZben az amerikaiak elismerték a Kínai Népköztársaságot, s feloldották a velük szemben foganatosított kereskedelmi és egyéb szankciókat, embargót.

■

Kétszáz éves hanyatlás után

pedig negyedik helyet szerzett, s közben – ugyanitt – eredeti számában a mi Ágh Istvánunk után a hetedik helyen végzett. Ellenben, hogy a kínaiak Los Angeles-i fejezetét összefoglaljuk, való igaz, sem mi, sem az úgynevezett szocialista országok nem voltak jelen, ezzel együtt mellbevágó meglepetést okozott debütálásuk a játékokon – 15 arannyal, 8 ezüsttel és 9 bronzzal. Az elôzô fejezetben közölt táblázatunk, amely 1984-tôl kezdôdôen jelzi a kínai aranyérem-termést Athénig, 2004-ig bezárólag, látványosan támasztja alá fokozatosan megszerzett sport nagyhatalmi státusukat. Persze, ilyen tekintetben - trendekben - nincsenek véletlenek. Sokkal inkább törvényszerûségek, ha még pontosabban kívánunk fogalmazni, törvények és rendeletek, nagyszabású kormányzati intézkedések húzódnak meg magyarázatul a ragyogó eredmények mögött.

A rövidke, ám történelmet formáló sportos epizód után térjünk vissza az olimpia sodrásával Pekinghez, pontosabban elôbb Kína reform korszakához, amelynek idôszámítása 1978 decemberétôl kezdôdött, amikor a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságába ismét beválasztották a korábban többször is bizalmat vesztett, s immár 74 esztendôs Teng Hsziaopinget. A termetre kicsi, államférfinak óriás Teng – a fokozatosság elvét szigorúan betartva – elindította 200 éves hanyatlás után országát a felvirágzás útján, amelynek irányát négy fontos terület megújítása jelölte ki: a mezôgazdaság (tehát a vidék), az ipar (azaz a városok), továbbá a kereskedelem – nyitás (kaifang) a nagyvilágra – s végül a tudomány-oktatáskultúra – s benne természetesen a testkultúra, a sport fellendítése. A nagy visszatérést követô játékokon nyújtott kínai teljesítmények hûen tükrözik a sport terén tett rendkívüli erôfeszítéseiket. Los Angeles elsô olimpiáján, 1932-ben a 100 és 200 síkfutásban egyaránt az elôfutamok során kiesett egyetlen kínai résztvevô kudarcát, s a távol-keletiek általános érdektelenségét feledtetve, 1984-ban Kína 353 fôs csapatot küldött Amerikába. Az ötkarikás történelem elsô kínai aranyérmét a sportlövô Szu Haifeng vehette át (szabad pisztoly, 50 m.). A rendkívül becses, szimbolikus értékû aranyérmet magától értetôdôen maga a NOB elnöke, Juan Antonio Samaranch akasztotta a mennyei boldogságban úszó sportember nyakába. A gyôzelem annyira magával ragadta a mesterlövészt, foglalkozását tekintve mûtrágya szakembert, hogy pályafutását meghosszabbította. Szöulban négy év múlva légpisztolyban bronzérmet, nyolc évvel késôbb Barcelonában, 1992-ben

A népköztársaság törvényhozása 1995 augusztusában alkotta meg a Testkultúra törvényt, amely szabályok és rendeletek sorával volt hivatott elôsegíteni, megôrizni valamennyi állampolgár egészségét, illetve fejleszteni a fizikai képességeket és a sportot, beleértve annak minden egyes területét. A kisgyermekekét, az iskolai, illetve egyetemi-fôiskolai, valamint a mozgáskorlátozottak és egyéb hátrányos helyzetûek programjait, továbbá magától értetôdôen - és megkülönböztetett módon - az ország jó hírét, tehát látványos népszerûsítését biztosító minôségi sportot, amely szervesen illeszkedik a gazdasági-politikai-kereskedelmi-kulturális nyitás stratégiájába. A hosszú távú Nemzeti Fittségi Program célja tömören az, hogy a kínai állampolgár számára – legyen az gyermek, ifjú, középkorú, vagy idôs – a rendszeres mozgás, sportolás természetszerû normának számítson életvitelében, s ne kivételnek. A deklarációk hangzatosak, ám a haladáshoz ez kevés, hathatós anyagi támogatás, az elemi személyi és tárgyi feltételek biztosítása nélkül minden csak írott malaszt marad. A törvény megalkotása óta a költségvetés minden esztendôben, az elôzôekben lefektetett terveknek megfelelôen, fedezi a méreteiben szinte példátlan elképzelés költségeit. Érdemes megjegyezni: a törvény a finanszírozás forrásainak megjelölésében igen nagyvonalúan járt el, határozottan nyúlt hozzá a szerencsejátékokból származó nyereségekhez, s úgy döntött, hogy a nemzeti lottóból beáramló állami jövedelem 60 %-a a szolgál a nemzeti sport program megvalósítására.

Nyitás a nagyvilágra

2007/3

Egy kiterjedésében és lakossága számában is szerény ország polgára számára nem könnyû felfogni azt, ami 1995, a törvény érvénybe lépése és a millenniumi esztendô, 2000 között történt Kínában. A halmozódó adatok sokaságából elegendô kiemelni a létesítmény fejlesztés tekintetében annyit, hogy - ismerve az építôiparban a kivitelezésre szokványos, átlagosan fordított idôt, több mint 650 000 – tehát a tévedések elkerülése érdekében betûvel is: hatszázötvenezer – nagy befogadóképességû fedett sportcsarnok, illetve stadion, sportpálya épült, illetve újult meg az említett idôszakban. A beépített alapterület összességében meghaladja a 800 millió négyzetmétert, s mintegy 300 millió szabadidôs sportoló vett részt az országosan kiírt különféle versenyeken. És a folyamat nem hogy lassult volna, sôt éppen ellenkezôleg, a 2001-es moszkvai döntés értelmében odaítélt pekingi nyári olimpia tudata, még csak további ösztönzést, lendületet adott, újabb vonzó lehetôségeket kínált a testkultúra fejlesztésében. A tervek szerint 2010-re a népköztársaság összlakosságának 40 százaléka vesz majd részt rendszeresen a különféle sportprogramokban. Hat-hétszázmillió ember… És micsoda utánpótlás bázisra következtethetünk ebbôl!… Az ötkarikás jövôkép és a „sporttörvény” nyomában kibontakozó nemzeti sportmozgalom összefonódott a kínaiak, s különösképpen a pekingiek tudatában. A törvényalkotás 1999. szeptember 6-án hozta létre a Pekingi Olimpiai Játékok Pályázati Bizottságát, amely - „Új Peking – Nagyszerû Olimpia!” (New Bejing – Great Olympics!) mottóját tûzte zászlajára - hatalmas lakossági támogatottsággal láthatott érdemi munkához. A Gallup Közvélemény Kutató Intézet felmérése alapján Peking lakosságának 94.9 százaléka támogatta a játékok megrendezését, s hadd tegyük hozzá, a monacói kudarc ellenére ezúttal is rendkívül derûlátóan ítélte meg 3000 éves városuk nyerési esélyeit, 62.4 százalékuk vélte úgy, hogy elnyerik a rendezés jogát. A XXIX. Nyári Olimpiai Játékok Szervezô Bizottsága, a BOCOG (Bejing Orgaizing Commettee for the Games of the XXIX Olympiad), amely egyben az eseményt követô XIII. Paralimpiai Játékok szervezésének, elôkészítésének és lebonyolításának feladatait is ellátja, 2001. december 12-én alakult meg. Tizenkilenc tagú végrehajtó bizottságának élén Liu Qi elnök, a korábbian említett volt pekingi polgármester áll. Ez a legfelsô tervezô és döntést hozó testület az olimpiával kapcsolatos összes feladat elvégzését a következô három idôszakra bontotta: 1. A megelôzô felkészülés periódusa: 2001. július – 2004. szeptember.

■

MAGYAR EDZŐ 39

2007/3

A Mesteredzô cím kitüntetettjei 2007 A MAGYAR EDZÔ legutóbbi számában márt utaltunk a megkülönböztetett Mesteredzôi cím idei odaítélésére. A korábbi gyakorlatnak megfelelôen, a Magyar Edzôk Társasága Mesteredzôi Kollégiumának döntését idén is megelôzte az országos sportági szakszövetségek javaslatainak összegyûjtése és értékelése. Ugyancsak a hagyományoknak megfelelôen a

Testnevelési Egyetem Aulájában ünnepélyes külsôségek között került sor a címmel járó díszes diplomák átadására és a kitüntetettek rövid méltatására. Szerkesztôségünk ezúttal – mint korábban is – elismerésük és köszöntésük gyanánt igyekszik az alábbiakban egy kissé részletesebben bemutatni, olvasóinkhoz közelebb hozni a hat kitüntetettet.

Mesterséget – nagymesterektôl SZAKMAI ALÁZATRÓL ÉS HUMANIZMUSRÓL Aki ismeri, tudja: kedves, csupa szív, mosolygós, szerény. Mégsem igazán könnyû ember, fôként, ha elvekrôl, nevelésrôl, felelôsségrôl, úszásról van szó. Jellemzô, hogy még a világklasszis edzôvel – Széchy Tamással – is vállalta a konfliktust, sôt, az az igazság, hogy bár kölcsönösen becsülték, elismerték egymást, a hosszú egymás mellett eltöltött évek során – mint ahogyan ez két nehéz ember között nem ritkán történik meg el-elváltak útjaik. Ám mintha csak azért, hogy utána megbékéljenek, ismét egymásra találjanak. Már a kezdet is különös volt, hiszen Pecsics Zsuzsa elmúlt tizenegy éves is, amikor megtanult úszni, s ez manapság – az úszó óvodák korában – már-már szinte hihetetlenek tûnik. Akkoriban azonban nem számított rendkívülinek. Tudni kell, hogy az 1963-ban alakult Központi Sportiskola a kezdetben úszó szakosztályt nem is indított, Széchy Tamás úgy kezdte a Gyarmati Dezsô alapította vízilabda szakosztálynál a pályáját, hogy úszni tanította a vízilabda iránt érdeklôdô jó felépítésû, vállalkozó szellemû elsôsorban a Marcibányi tér környékén toborzott általános iskolás gyerekeket. Ebbôl nôtt ki késôbb az önálló úszó szakág, ahol a forradalmi gondolatoktól fûtött fanatikus fiatal edzô, Széchy igyekezett maga köré gyûjteni egy tehetséges, sokra hivatott magot, hogy meghódítsa velük a világot. Pecsics Zsuzsa nem volt tehetség híján, de az idô elôrehaladtával mindinkább nyilvánvalóvá vált, hogy számára mindenek elôtt az edzôi szerep az igazi, mondhatni életre szóló cél, hivatás, s jellemzô módon eleinte óvónônek készült. Széchy örömmel vette, mellette dolgozhatott, az elsô közös szakmai korszakuk 1971-tôl 1975-ig tartott, tehát az elsô nagy KSI-s úszónemzedék felnevelése

idejére, a Hargitay-Verrasztó-Sós féle garnitúra berobbanásának, az elsô olimpiai érmek, világbajnokságok éveire. A második gyümölcsözôen együtt töltött idôszak 1978-tól 1981-ig tartott, majd az utolsó 1984-tôl egészen addig, míg Pecsics Zsuzsa családot nem alapított és meg nem szülte kislányát. Ki is vitatná, hogy az athéni olimpia után visszavonult, majd sajnos rá nemsokára elhunyt állami díjas edzô, Széchy Tamás minden idôk egyik legkiemelkedôbb szakmai nagysága, ma már legendákkal övezett rendkívüli egyéniség volt. Nem mindennapos élménynek, tapasztalatszerzésnek, egyben szakmai kitüntetésnek számított közvetlen munkatársként együtt dolgozni vele, részesülni a világsikerekben és – rengeteget tanulni tôle. Az amerikaiak úszó pápája, James „Doc” Counsilman könyvtárnyi szakirodalmat produkált életében, fotózott, fil-

meket készített – ilyen módon is gondoskodott a halhatatlanságáról. Széchy ellenben kizárólag edzésnaplókat írt, tárolt-elemzett, de sportirodalmi, illetve szakirodalmi értelemben nem maradt hagyaték utána. Talán éppen ezért tarthat érdeklôdésre számot az a fajta összegzés, amelyet Pecsics Zsuzsa saját tapasztalatai alapján ad róla. – Megszállott, szentül elhivatott edzô volt. Nagy tudású, sokoldalúan képzett ember, óriási olvasottsággal, és örökös, csillapíthatatlan éhséggel újabb és újabb ismeretek után. Elhivatottságára jellemzô, hogy egész életét teljességgel az úszásnak szentelte. Az kevéssé ismert róla, hogy ráadásul mélységesen hazafi volt, büszke a magyarságára, s munkájában ez jelentôs súllyal érvényesült, vagy talán helyesebben - állandóan magas, izzó hôfokon motiválta. Nem egy alkalommal lenyûgözött azzal, hogy képes volt ezt a szent tüzet átsugároznia a versenyzôibe, s elképesztô, világcsúcsnál jobb idôkre sarkallni ôket, akár egy hétköznapi idôre úszás alkalmával is, ha a tervei ezt diktálták. Tanítványai ilyenkor eleinte kinevették, aztán persze nekidurálták magukat, mit is tehettek volna egyebet, és – csodát mûveltek! Utána persze még erôsebben hittek neki, akár egy prófétának. Hallatlanul szuggesztív egyéniség volt…De együtt érzô humanistának – bár minden tiszteletem az övé – mégsem nevezném. Ebbôl adódtak egyébként a nézeteltérések is közöttünk… Én ugyanis világ életemben gyerekimádó voltam, együtt éreztem a tanítványainkkal, hittem, hiszek ma is a meggyôzés erejében, amely pótolhatja a fegyelmezés esetenkénti keményebb eszközeit… A mester gyakran mondogatta is: „Zsuzsikám! Te a könnyeiddel többet érsz el náluk, mint én a szigorommal…” S létezett egy talán mindennél fontosabb értéke.

19-38

2007/09/26 13:04

Page 1

38 MAGYAR EDZŐ

■

2007/3

■

MAGYAR EDZŐ 19

2007/3

Íjászat – Jóga KEDVCSINÁLÓ ÍJÁSZOKNAK A JÓGÁHOZ – JÓGÁZÓKNAK AZ ÍJÁSZATHOZ Az íjászat, a szellem koncentrálásával a tudat irányításával - végzendô fizikai gyakorlatsor, belsô önuralom, szellemilelki-fizikai kontroll. Azt is mondhatnám: jóga. Annak, aki mindkettôt mélységében ismeri, magyarázni sem kell. Elég, ha azt mondom: mozdulatlanság és dinamizmus, lazítás és koncentráció; szellemi harmónia, lelki béke, fizikai egyensúly; tudatosság, következetesség, de legfôképp alázat. Amikor az ember elszánja magát arra, hogy elinduljon az íj és a nyíl ösvényén, egy hosszú, egyenes útra lép. Ebben a közegben kitartóan és következetesen kell haladni, különben az egyenes út kanyargós, elágazásokkal teli labirintussá változik. A kilátástalanság érzésével egyébként mindenki találkozik útja során, de önmaga összeszedettségén múlik, hogy mennyit idôzik egy-egy állomásnál. A tanulás a lövés technikájának gyakorlati elsajátításával kezdôdik. A teljes mozdulatsort részekre bontva, három fázist különböztetünk meg: 1. az íj kihúzása, 2. a megtartás közbeni célzás 3. a vesszô elengedése. A jógából vett hasonlattal ezt a három fázist egy-egy ászanának is tekinthetjük. Mivel az íjászat - egy bizonyos szint után - szinte kifejezetten szellemi tevékenység, jó, ha már a tanulás elején beépítjük azokat a ráhangoló és levezetô elemeket, amelyek a koncentráció (vagy éppen a kiüresedés) elmélyítéséhez szükségesek. Ennek érdekében az 1. fázis elé és a 3. fázis után iktassunk be egy-egy lazító-nyugtató állapotot. Ezzel a két kiegészítéssel az egész folyamat komplett meditációnak nevezhetô. Nézzük, mindez hogyan történik a gyakorlatban. Behelyezzük a nyílvesszôt, majd a markolaton megkeressük a helyes fogást és az ideget kissé elôfeszítve, leengedjük az íjat. Ekkor következik a lazítás, mely során szellemi és fizikai relaxálás közben - kiegyensúlyozott terpeszbe állva leengedjük vállunkat, a kar-, a nyak- és az arc izmait ellazítjuk és végiggondoljuk az elôttünk álló mozdulatsor célját. Aki jártas a test energetikai harmonizálásában, ekkor futtathatja le elôre kigyakorolt programját, hogy utat engedjen a segítô erôk áramlásának. Az így összegyûjtött energiát belsô középpontunk felé irányítjuk, hogy egész lényünkön a stabilitás és a nyugalom legyen úrrá. E 4-6 másodperces mûvelet után - elérve a megfelelô ráhangoltságot tekintetünket a célra emeljük és a külvilá-

got kizárva a cél középpontjára összpontosítunk. A gyakorlat célja, hogy belsô középpontunkat kihelyezzük a cél középpontjába, elérve a céllal való azonosulást (mintegy a lôtávolság lerövidítését). Ezután saját ritmusunkban felemeljük és kihúzzuk az íjat, miközben továbbra is összpontosítunk. A vesszô útjára engedése akkor tökéletes, ha mi magunk sem vesszük észre, mikor történik meg. Ezt úgy kell érteni, hogy az oldás folyamatát olyannyira automatikusan végezzük, hogy közben - mintha mi sem történt volna - tovább feszítünk és célzunk. Az ideális az, ha úgy repül ki a vesszô az íjból, mint ahogy ôsszel a falevél elválik az ágtól... És itt érkeztük el az íjászat lényegéhez. Ez az a csoda, amit meg kell éreznünk ahhoz, hogy az íjászat teljességét átélhessük! Minden fizikai elôkészület, minden szellemi ráhangolódás, lazítás és koncentráció ezért az észrevehetetlen, szinte felfoghatatlanul parányi eseményért történik. Persze, ritka az a lövés, amelyet a falevél lehullásához hasonlíthatnánk, de ne bánkódjunk ha nem sikerül a csoda, hiszen a természet tökéletességét reprodukálni nem könnyû feladat. De akkor se örüljünk, ha megvalósítani véljük a tökéletest, mert hosszú keserves munkával mindössze azt értük el, amit évmilliók óta óramû pontossággal ismétel az idô... Abból lesz jó íjász, aki nem csak edzôjétôl várja, hogy megmondja, mit tegyen a kritikus pillanatokban, hanem ô maga ébred rá az önkontroll legapróbb eszközeire, gondolati és fizikai síkon egyaránt. Tudnunk kell magunkról, hogy bizonyos változtatás milyen következményekkel jár. Aki ismeri saját lényét, nemcsak azt tudja, hogy egy-egy izomcsoport megfeszítése (vagy ellazítása) miként befolyásolja a lövés sikerét, hanem azt is, hogy egy-egy gondolat mit változtat mentális hozzáállásán, ezen keresztül az eredményén. Az íjászat felemelô élményét kár elrontani felszínes, íjászatnak tûnô csúzlizással. Ha megadjuk az illô tiszteletet az íjnak - melyet sokan megszemélyesített ereklyeként tisztelnek -, valamint a vesszônek, a célnak, az égieknek és persze magunknak is, akkor megfelelô állapotba kerülünk ahhoz, hogy beteljesítsük a feladatot. Minden egyes lövés önálló feladat, magasztosan szólva - beteljesítendô küldetés. Ha ezzel az érzéssel nem azonosul az íjász, jobb, ha leteszi csodálatos eszközét, mert nem méltó annak érintésére sem.

E szigorú gondolatokat feloldandó, gyorsan hozzáteszem, hogy mindezek ellenére az íj játékos versenyeken kikapcsolódásra is használható sporteszköz, de csak akkor, ha a gondtalan szórakozás közben sem feledjük hûséges társunkat tiszteletben tartani. Az íjászat a szó szoros értelmében célorientált meditáció. Az elérendô cél és az annak érdekében megvalósítandó feladat azonos: külsô és belsô világunk uralása (igázása = jógázása). A középpont fizikájának és metafizikájának tudatos átélése szükséges a valódi íjászat megvalósításhoz, amely egyúttal lehetôvé is teszi a fizikai valóság és annak metafizikai vetületeinek megtalálását, megélését. A rendszer öngerjesztô: lövés elôtt harmóniában kell lennünk ahhoz, hogy pontos legyen a találat; a sikeres lövés pedig tovább visz a harmóniateremtés folyamatában. A jóga és az íjászat nem helyettesítheti egymást, nem is szabad felcserélni ôket, de kiegészítésre, egymás erôsítésére kitûnôen alkalmasak. Aki teheti, mûvelje mindkettôt. A cél felé ívelô vesszô röptéhez ôsidôktôl napjainkig megannyi gondolat kapcsolódott. Órákon keresztül lehetne elmélkedni a következô török mondás összetett jelentéstartalmán: Kimondott szó - kilôtt nyíl. A leggyakoribbak azonban azok a - reinkarnációt valló kultúrákból származó - hasonlatok, amelyek az élet ívével azonosítják a nyílvesszô röptét: A sebesen szárnyaló nyíl útja véget ér egyszer, de a Teremtô újra felajzza íját, míg nyugtalan lelkünkkel végre célba nem talál... Borbély László

2. A tervek maradéktalan megvalósításának idôszaka: 2004. október – 2007. július. A játékok lebonyolításához szükséges valamennyi feltétel, kellék biztosítása, beleértve a létesítményeket, infrastruktúrát, technikai felszereltséget, a szükséges marketing tevékenységet, kommunikációt, mûködôképes logisztikát és valamennyi szolgáltatást. 3. A próbaversenyek, illetve az olimpiai küzdelmek lebonyolítása: 2007. augusztus – 2008. szeptember. A tesztversenyek megrendezése elengedhetetlen valamennyi olimpiai sportágban és érint minden egyes olimpiai verseny színhelyet.

Metro – egymillióhatszázezer utas naponta Az induláskor a BOCOG 22 fôosztályt szervezett a tornyosuló munka megosztására, ez 2007-ben 26-ra emelkedett, s az események idején 30-ban maximalizálódik. Különleges súlyt helyeztek a pekingi szervezôk a nemzetközi kapcsolatok ápolására, tökéletesítésére. Ezt támasztja alá az is, hogy az idevágó feladatok végzésével megbízott fôosztály közvetlen felügyeletét és ellenôrzését maga Wang Vei, a rendezôbizottság fôtitkára látja el. Lényegében nem csak a Nemzetközi Olimpiai Bizottság vezetôinek, s elsôsorban is a szervezet olimpiai szemlebizottságának folyamatos tájékoztatása a cél, s természetesen az olimpiai sportágakat tömörítô nemzetközi ernyôszervezeteké, illetve sportági szövetségeké úgyszintén - hanem a lehetô legszorosabb élô és lehetôleg állandó kapcsolatok kiépítése a NOB immár 205 nemzeti olimpiai bizottságával, tehát a résztvevôkkel. Itt munkálkodik 2004 ôsze óta honfitársunk, Vajda László fôigazgató. A fiatal, de máris nagy te-

kintélynek örvendô szakember annak idején a dr. Aján Tamás vezetésével Budapesten mûködô Nemzetközi Súlyemelô Szövetség hivatalában kezdte meg tevékenységét, majd – több nyelven kifogástalanul kommunikál (most már kínaiul is) – a Magyar Olimpiai Bizottság nemzetközi titkáraként folytatta. Az ausztrál rendezôk vették elôször igénybe speciális felkészültségét, s alkalmazták a rendezôbizottság igazgatójaként Sydney 2000-es játékai elôtt évekkel, s utána szinte természetszerûen kérték fel a görögök is, s így tette át mûködési színhelyét Athénba. A hellének olimpiája után – egyedüli külföldi szakértôként – a kínaiak kérték fel, kamatoztassa Peking sikere érdekében kivételes szaktudását. A játékok közeledtével az általános érdeklôdés egyre erôsebb a helyszín, a kínai fôváros iránt, s mielôtt az olimpia programjáról, a versenyhelyekrôl esne szó, legalább vázlatosan ismerkedjük meg közelebbrôl a mai Pekinggel, annak legfôbb jellemzôivel, sajátosságaival. Földrajzi fekvését illetôen a város az Észak-kínai alföld nagyjából háromszög alakú térségének északi csúcsánál található, 150 kilométerre a tengertôl, amely déli és keleti irányba nyitott, lapályos, tengerszint feletti magassága mindössze 35-40 méter, nyugat és észak felôl ellenben hegyek védik a területet, s ez jótékony az itt elterülô, kiterjedt termékeny mezôgazdasági övezet számára, útját állja a hegyeken túli mostoha sztyeppés-sivatagos térségek terjedésének. Ezen a hegyes-sziklás, nehezen járható terepen épült, a várostól északra, a Kínai nagyfalnak észak-déli irányba futó egyik szakasza, s ez is, ismeretes, jóllehet egészen más jelleggel, ugyancsak védelmi célokat szolgált, nevezetesen a nomád törzsek támadásaival szemben.

Peking közigazgatási területe a Népköztársaság kikiáltásának idején a szigorúan vett ôsi városra, s közvetlenül körötte található számos kisebb kerületre szabdalt elôvárosaira szorítkozott a negyvenes évek végén. Ennek határvonalát nagyjából a jelenlegi 2-ik körgyûrû vonala jelöli. Azóta újabb és újabb területeket csatoltak Pekinghez, mígnem 1965-69 között lebontották a városfalat - „kinôtték” -, hogy helyet adjanak a további növekedésnek. Rendhagyó módon 2-vel kezdôdik a körútszámlálás, egyes nincs, s jelenleg már az 5-iket fejezik be, sôt megkezdôdtek a munkálatok a 6-ik körgyûrûn is, s távolról sem ez az utolsó gyûrû. Némi magyarázat a furcsaságra, arra, hogy miért nincs 1-es körgyûrû. Valaha volt, mégpedig 17 kilométer hosszúságban, rajta haladt Peking elsô villamos vonala, a Tiananmentôl indulva, s oda is térve vissza körútja végeztével. A Körúton – ahogyan nevezték - 1950ben felszedték a síneket, megszûnt a villamos közlekedés, a nyomvonalnak helyet adó utakat-utcákat „feldarabolták”, a forgalom irányait rajtuk megváltoztatták, s azokat újra is keresztelték – egyszóval megszûnt körútnak lenni. A második és harmadik körgyûrû építése egyaránt a nyolcvanas években kezdôdött és a kilencvenes években fejezôdött be, míg a negyediket 2001-ben fejezték be, s mindegyiket gyorsforgalmi sugárutak szabdalnak körszeletekre. Összesen kilenc ilyen sugárút található, s az egyik a belvárostól mintegy 20 kilométerre fekvô pekingi nemzetközi repülôteréhez fut (Bejing Capital Airport). E mellé az olimpiáig még egy újat is építenek. Ezen kívül öt, a nemzetközi légikikötônél kisebb reptere is van a városnak, amelyek közül néhány kifejezetten a légierô, a hadsereg szolgálatában mûködik. Hogy jobban fogalmat alkothassunk a

20-37

2007/09/26 13:05

Page 1

20 MAGYAR EDZŐ méretekrôl: a negyedik körgyûrû mintegy 8 kilométernyi távolságban fut a fôváros képzeletbeli középpontjától, az ötödik 10 kilométerre, a hatodik 15-20ra. A pekingi városvezetés 2004-ben döntött a hetedik körgyûrû megépítésérôl, amely már a város közigazgatási határán helyenként túl is fut, s összeköti – egyetlen közlekedési ütôérre fûzi fel - a Peking határában elhelyezkedô településeket. A lakosság rohamos növekedése súlyos gondokat okozott, s okoz ma is. A közlekedés a fenti fejlesztések ellenére is nehezen elviselhetô probléma – a sokmillió kerékpáros ingázó-közlekedô miatt is – a levegô szennyezettség hasonló módon, egészen addig, hogy az új utaknak, lakótelepeknek, egyéb építkezéseknek óhatatlanul áldozatául estek pótolhatatlan történelmi emlékek, több ezer éves ritkaságok, kincsek is. A kormányzat 2005-ben döntött végül úgy, hogy korlátot szab a további expanziónak, egyelôre legalábbis, megelégszik a jelenlegi méretekkel, a meglévô rendszer fejlesztésével, korszerûsítésével. A tömegközlekedést elsegítendô, a fôvárosnak négy gyorsforgalmi vasútvonala van, ebbôl kettô földalatti, kettô pedig a felszínen fut, s naponta átlagban 1.6 millió utas használja. Ez a népességhez képest viszonylag szerény rendszer jelentôsen kibôvül különbözô szárnyvonalakkal az olimpiáig. Ezen kívül 601 autó-

■

busz- illetve trolibusz vonal alkot szerteágazó hálózatot. Mindez – nem elég. Csúcsforgalom idején a helyzet szinte kezelhetetlen. Az ötkarikás játékok résztvevôinek azonban nincs mitôl tartaniuk, hiszen az olimpiai falutól - pontosabban falvaktól, mert hogy nem csak Pekingben laknak majd olimpikonok, hanem egyéb színhelyeken, Hongkongban és másutt is – a verseny helyszínekig, illetve tréning pályákig a fôútvonalakon mindenütt szigorúan és kizárólag „olimpiai” forgalom zajlik majd – semmi más. A pekingi metróról még annyit, hogy az olimpiáig 84 vadonatúj szerelvény áll üzembe, s a régebbiek közül 60 szerelvényt felújítanak.

Olimpiai falu és a létesítmények Néhány szót az idôjárási viszonyokról. Pekingnek monszun-hatásokkal kísért párás kontinentális klímája van. A Keletázsiai monszunnak köszönhetôen a nyár az forró és párás, a tél viszont – a hatalmas szibériai anticiklonok hatására – kemény hidegeket hoz. A januári átlagos hômérséklet mínusz 5-7 Celsius, míg a júliusi-augusztusi 26-28 fok közötti. Az évi csapadék átlagosan 600 milliméter, amelynek a 70-75 százaléka a nyári hónapokban zúdul a városra. Komoly kockázatot és veszélyt jelentenek az északról, észak-nyugatról, a Belsô Mongóliából, a végtelen kiterjedésû Gobi sivatag felôl

2007/3

támadó homok viharok. A várost mindenestôl vastagon beterítô homok fellegek ellen nincs védekezés. Figyelmeztetô módon 2006 elsô négy hónapjában különösen gyakran tört a városra ez a veszedelem, nem kevesebb, mint nyolc alkalommal! Még szerencse, hogy az olimpia idôszakában, augusztusban meglehetôsen ritkán fenyeget, de ennek a lehetôségét persze nem lehet azért kizárni. Az olimpia figyelmes rendezôi igyekeznek mindenre gondolni. Az idôjárási megfigyeléseknek köszönhetôen döntöttek menet közben példának okáért arról is, hogy két héttel az eredetileg tervezett idôszaknál – július 25 – augusztus 10 - késôbb bonyolítják le a versenyeket. A kínaiak nagy mesterei az esôfelhôk terelésének, és komoly kísérleteket folytattak annak érdekében, hogy az esetleges súlyos égszakadástól megóvják mindenek elôtt az olimpiai megnyitót és záró ünnepélyt. Tudósaik szavatolják, hogy – korábbi NASA tapasztalatok felhasználásával – a fôváros légkörébôl öt speciális repülôgép és különleges töltetû vegyi rakéták bevetésével 90 kilométerre fújják, számûzik az esôterhes felhôket. Az elôzmények, a korábbi modern olimpiai játékok elôkészületeinek ismeretében biztonsággal állapítható meg, hogy ilyen óriási méretû, átfogó építkezések még soha nem elôztek meg nyári játékokat, jóllehet Sydney és Athén is kimagasló teljesítményt nyújtott. Nem túlzás azt

■

MAGYAR EDZŐ 37

2007/3

tôtlenítettünk. Itthonról vittem a hipermangánt, és a személyzet fô feladata volt a fertôtlenítés. Még a banánt is megfürdettük ilyen vízben. Érdekesség, hogy a betegségektôl ôk elszürkültek, a fehér ember meg elsárgult. Tudja, ilyen viszonyok között minden fehér ember egy kicsit orvos is volt, mert kénytelen volt kitanulni a mesterséget, no és az autónkban ott volt az elsôsegélynyújtó táska. Engem egyszer szüléshez hívtak. A férfiak nem voltak otthon, mert a csordával éppen távol voltak, és szaladtak hozzám az asszonyok segítségért. A homokra leterítettek egy nagy állatbôrt, arra fektették a szülô nôt. Én hipermangános vízben megmosdattam a két idôs nô kezét, aztán otthagytam ôket. Azt tudom, hogy a köldökzsinórt száraz sáslevéllel vágták el… Ennivaló volt rendesen, azzal nem volt gond. Az idôjárást volt nehéz megszokni, mert csak két évszak volt északon, a hatodik-hetedik szélességi fokon, ahol mi éltünk: a nyolc hónapos száraz, és a négy hónapos esôs. A száraz, negyven-negyvenkét fokos meleget el lehetett viselni, az esôs évszakot már nehezebben. A hômérséklet harmincöt fok körül volt, de nagy volt a páratartalom, és mindennap menetrendszerûen jött az esô, amely július-augusztusban két-három órán át tartott. -– Fûzi még valamilyen kapcsolat Nigériához? – A fôigazgatóval váltunk néha levelet, egy mérnökkel is levelezek, aki hozzám volt beosztva, és orvos-felesége kezelt bennünket. Már huszonkét éve, hogy hazajöttünk, és bár rendszeresen olvasok angolul, megkopott a tudásom. Hausza nyelvû könyveket is hoztam haza, azokat is lapozgatom, úgyhogy az is él bennem valamennyire. Képzelje, nem sokkal a hazaköltözésünk után a villamoson hausza beszéd ütötte meg a fülemet. Két fekete fickó tárgyalt ki éppen egy hölgyet. Nem bírtam megállni, rájuk szóltam hauszául, hogy “síru”, vagyis maradjatok csöndben. Azt a döbbenetet… (És Ernô bácsi mesél, egyik történet a másikat hívja elô. Szívesen hallgatom a kánoi emir és a kánpi piac leírását – de az íjászatról is beszélnünk kellene. Mit tehetek mást, az egzotikumból hazai térségekre irányítom a beszélgetést.) – Az íjászattal mikor ismerkedett meg Ernô bácsi? – Ötvenkilenc nyarán a családdal a Margitszigeten sétáltunk, ahová gyakran jártunk. Éppen egy íjászverseny zajlott. Bár ismertem ezt a sportot, könyvet is olvastam róla, élôben akkor láttam elôször versenyt. Egész életemben sportoltam, középiskolában úsztam, vízilabdáztam, az egyetemen nyolcas hajóban eveztem. Amikor diplomát szereztem és munkahelyre kerültem, már nem tudtam

aktívan sportolni. Illetve az FM pincéjében volt egy MHSZ-lôtér, ott lövöldöztem puskával. Jó ismerôsöm volt Bártfai Edgár íjász, ô oltotta belém ennek a sportnak a szeretetét. A Margitszigeten a versenyt követôen megkerestem a szervezôt, elbeszélgettem vele. Ezek után a munkahelyemen bementem az országos vízügyi fôigazgatóhoz, hogy íjász szakosztályt szeretnék alapítani. Persze, addig felmértem, hogy lenne-e jelentkezô, és beszéltem a szakszervezetissel és a párttitkárral is, mert abban az idôben ez volt a hivatalos út, amit mindig be kellett járni. Hatvanban megalakult a Vízügyi Sportklub íjász szakosztálya, amelynek hatvannyolcig a vezetôje és edzôje voltam. Menet közben szakkönyvekbôl megtanultam az elméletet és a gyakorlatot, hatvanhatban könnyûíjas országos bajnok voltam. Hatvannyolcban a szövetség fôtitkára lettem, így a versenyzést abba kellett hagynom. Csaknem két év után, hatvankilencben a fôtitkárságról is le kellett mondanom, hiszen jött a nigériai lehetôség. Nigériában aztán újból elôvettem az íjat, a helyiekkel együtt íjászkodtunk, és nagyon élvezték. A Káno klubban én teremtettem meg a versenyszerû íjászatot. A csordák mellett mindig volt íjász ember, aki védte az állatokat a sakáloktól. - Ernô bácsi is beállt melléjük? – Nem, de a rendôrfônöktôl kaptam engedélyt, hogy íjjal vadászhatok. Elôtte persze ellenôrizte, hogy értek-e hozzá. A falut veszélyeztetô sakálra, hiénára, páviánra vadászhattam, no meg beteg állatokra, és mérges kígyóra korlátlanul. Az áldozatokat mindig megkapták a bennszülöttek. Megtanultam, hogy a kígyót nyolc-tíz méterre kell megközelíteni, közelebb nem szabad menni, mert a köpködô mérges kígyó köpése is mérgezô, és van, amelyik ugrik. Mit mondjak? Sikerült megritkítanom az állományt. A húsát megették a bennszülöttek, a bôrét hozták nekem. A nigériai idôszakot végig íjászkodtam, igaz, nem céllövô íjászat volt, hanem vadászkodás. Hazatértünk után, nyolcvanötben a pesti lakást elcseréltük erre a törökbálinti kertes házra, és a kilencvenes években elkezdtem íjászkodni az udvaron. Néhány év múlva meguntam, hogy a járókelôk meg-megállnak, és az íjászatról faggatnak, noszogatnak, hogy alakítsunk íjászklubot. Az ötlettel felkerestem a polgármestert, aki nagyon örült, hogy végre nem focit akar valaki. Kaptunk kétszázezer ezer forintot, és megkezdtük a szervezést. Az idén már tízéves a szakosztályunk, mert kilencvenhéttôl számítjuk a létezésünket, amikor beindultak a rendszeres edzések és versenyek. A megalakuláskor tizenöten voltak, ma harminc körül, és sok a gyerek. Heti egy edzést tartunk, szom-

bat délelôtt, télen a közeli iskolában zajlanak az edzések. Szorgalmasak a tanítványok, rendszeresen járnak az edzésekre. Van, aki vesszôfogót is készített magának, és otthon is lôdöz. Persze én megnéztem, ellenôriztem, hogy biztonságos-e. Az íjászatnál szigorúan be kell tartani a szabályokat, nem lehet összevissza lôdözni, csak füttyszóra vagy vezényszóra. A Törökbálinti Torna Club (TTC) íjász szakosztályának sokfelé eljutott a híre, járnak ide Pátyról, Biatorbágyról, Budafokról, Gazdagrétrôl is. Van, hogy a szülô is jön, mert az apukát és az anyukát is rábeszéltem az íjászkodásra, így ôk is tudnak segíteni a gyereknek. Három olyan család van a tagok között, ahol az apuka vagy az anyuka is jön a gyerekkel. Az idôk során kinôtte magát a klub, kétezerötben kerestem egy szakosztályvezetôt, mert a megszaporodott tennivalókat egyedül már nem tudtam ellátni. Tavaly betegségek miatt az íjászkodás kimaradt az életembôl, de az idén újra kezdtem, gyerekekkel, ifikkel jártam versenyekre. Kár, hogy két versenynél többön nem lehetünk ott, nem futja rá, sokba kerül a nevezés is. De háziversenyeken is gyakoroltatom a tanítványokat. – Hogyan tudtak ennyi ideig fennmaradni? Bírják még egyáltalán? – Még létezünk. Az önkormányzattól évi háromszázezer forintos támogatást kapunk. A felszerelést mindenki magának veszi. A tanulóknak nem engedek íjat venni, mert drága, hanem saját kezûleg mûanyag csôbôl csinálunk. Tanulásra az is jó. Kezdetnek nem érdemes megvenni a drágát, mert lehet, hogy mégsem tetszik meg az íjászkodás az érdeklôdônek. Igaz, csak egyvalaki volt, aki abbahagyta, mert aki eljön, az marad is. Tudja, mi elsôsorban nem az eredmények miatt csináljuk, hanem hogy fennmaradjon ez a sport. Önfegyelemre tanít, fejleszti a koncentráló képességet. Igaz, statikus, ezért mondom is a szülôknek, hogy mellette valami labdajátékot is találjanak a gyereknek, hogy mozogjon. Miközben búcsúzkodom, Ernô bácsi sajnálkozva jegyzi meg, hogy a sportágban sok edzônek nincs elméleti alapja, mert egy kivételével csak angol nyelvû szakkönyvek léteznek. A sportágnak nem kedvez az sem, hogy drága a felszerelés - ha egyáltalán gyártja valaki -, amit a kis szakosztályok nem tudnak megvenni. Terjednek a csigás íjak, de mint mondja, a csigás íj nem íj, hanem gép, nem érvényesül az ember tudása. Nem véletlen, hogy nem engedik az olimpián. Kézbe vesz egy csodás íjat, és megjegyzi: - A hatvanas években versenyeztem utoljára. Lehet, hogy a télen senior-versenyen elindulok. Hiszen én vagyok a legidôsebb íjász! Füredi Marianne

21-36

2007/09/26 15:50

Page 1

36 MAGYAR EDZŐ

■

2007/3

■

MAGYAR EDZŐ 21

2007/3

Az utolsó mohikán AKITÔL RETTEGHETTEK A NIGÉRIAI KÍGYÓK Amikor Várhalmi Ernôhöz, a legidôsebb magyar íjászhoz, edzôhöz készültem Törökbálintra, éreztem, hogy beszélgetésünk több lesz majd, mint egy sportág ecsetelése, Várhalmi Ernô korát meghazudtoló fürgeséggel jött elém – ez nem bók, bárki meggyôzôdhet róla, hogy beszélgetôtársam sok-sok évet letagadhatna korából majd bekísért a családi ház nappalijába, úgy is mondhatnám - a mesék birodalmába. Amerre néztem, mindenütt csodás fafaragások, fából készült tárgyak: egy kis asztal, amelyhez tartozó székecskék elefántokat formáztak, sétabot… sorolhatnám. A falon egy kép – a házigazda külön felhívta rá a figyelmemet – különbözô színû pillangószárnyakból alkották avatott kezek, ekként formál nôi alakot, hátán egy gyermekkel. – Ez mind nigériai…. A sétabot fekete ébenfa. Tömör, nehéz – mondta “kalauzom”, és éreztem, letérek a tervezett útról, s jövetelem célja, az íjászmúlt egyelôre háttérbe szorul. Élvezettel hallgattam Ernô bácsi “földrajzóráját”, élettörténetét, amelyben persze eljutottunk az íjászathoz is. – Nigéria soknemzetiségû ország, északon a hauszák lakják, ôk vannak a legtöbben, hat-hétmilliónyian, míg délen a jorubák. Rengeteg néptörzs él, legtöbbnek nincs írott nyelve, csak beszélt. Amikor odakerültem Kánoba, ez az állam neve, és a fôvárosé is, muszáj volt megtanulnom hauszául, mert nem mindenki tudott angolul. Igaz, volt, aki tolmácsolt nekem, de hasznosabb, ha az ember elsajátítja az adott nyelvet. Két-három év alatt megtanultam hauszául. – Hogy került Ernô bácsi Nigériába? – Az ötvenes évek végén Magyarország együttmûködési szerzôdést kötött Nigériával, s ennek értelmében orvosok, mérnökök utaztak oda dolgozni. Én ezerkilencszázhetvenben men-

hiszen Ernô bácsi élete, a 84 év, maga a történelem. Arra azonban nem gondoltam, hogy földrajzórában is részem lesz, s fantasztikus kalandokról hallhatok.

tem ki elôször, hetvenhatban jöttem vissza, ugyanis a magyar egészségügyi törvények szerint öt évnél többet nem lehet trópuson tölteni. Négy évig itthon voltam, majd nyolcvan és nyolcvanöt között ismét ott éltem. Aztán végleg hazajöttem. Pontosabban nyolcvanötben három hónapra még kimentem. Maradhattam volna, kérték is, de elértem a nyugdíjas korhatárt… Hogyan kerültem Nigériába? Az Országos Vízügyi Fôhatóságon dolgoztam, és itt is, mint minden minisztériumban, meghirdették ezt a lehetôséget. Nem nagyon voltak jelentkezôk, mert féltek az ismeretlentôl, angolul sem tudtak, no és feltétel volt az is, hogy csak családdal lehetett kimenni. Én beszéltem angolul, mert hatvannyolcban, amikor íjász-fôtitkár lettem, az OTSH elnöke elrendelte, hogy a szövetségi fôtit-

károknak meg kell tanulniuk ezt a nyelvet, és elvégeztem egy intenzív nyelvtanfolyamot. A mûszaki nyelvet is ismertem, elôadásokat is tartottam például talajmechanikából angolul. Szóval, igent mondtam. Elôször tervezômérnök voltam egy csoporttal, aztán mûszaki fômérnök majd mûszaki igazgató. Terepjáróval jártam a vidéket, de nem bírta a gerincem, és hetvenkilencben meg kellett operálni. Érdekesség, hogy amikor visszamentem, terepjáró helyett kértem - és kaptam is - személygépkocsit. – Milyen feladatok voltak Nigériában? – A hetvenes évek elsô felében Afrika legnagyobb földgátja volt a Tiga, vízerômûvet terveztünk oda. A gáton dolgoztunk. Akkoriban még nem voltak komputerek, logarléccel kellett tervezni. Hetvenkettô-hetvenháromban kaptam kis kézi számológépet. Amikor nyolcvanötben még három hónapra kimentem, akkor a Niger folyó szabályozási tervét kellett elkészíteni. – Mennyire volt nehéz az akklimatizálódás és az ottani élethez alkalmazkodás? – Amikor elôször mentem, április volt, a család júniusban jött utánam, és ôszre sikerült akklimatizálódnom. Az elsô hónap kegyetlenül nehéz volt, de ezt ôk is tudták, ezért nem követeltek sokat. Egy hónapig szállodában laktam, ott már akkor volt légkondi, és a házban is, ahova költöztem, de nem kapcsoltam be, inkább ventillátort használtam. Hogy milyen volt az ottani élet? Tífusz és malária nélkül nem lehet megúszni, illetve a szúnyogcsípés okozta maláriát mindenki megkapja. Nekem hastífuszom is volt, egyébként megúsztuk. Nagyon kellett vigyázni, mindent hipermangános vízben fer-

állítani, hogy a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága, s ennek következtében az egész államapparátus és a fôváros vezetése, továbbá a szakszervezetek, tömegszervezetek, s mindenek elôtt szükség szerint a hadsereg és a rendfenntartó erôk mindenek feletti prioritásként kezelték az ötkarikás játékok ügyét. Peking arculata teljességgel megváltozott, modernizálódott az olimpiai varázslat következtében. Az átalakulást mi sem jellemzi érzékletesebben és látványosabban, mint elsôsorban az olimpiai létesítmények sora. Vegyük most ezeket számba, lényegre törô tömörséggel egészítve ki leírásukat néhány adattal, legelôbb is a szálláshelyeket, kiszolgáló létesítményeket, mint amilyenek az olimpiai falvak, a sajtó- és televíziós központok.

A Pekingi Olimpiai Falu A városközponttól mintegy 8 kilométerre északi irányban található Olimpiai

Zöldövezet északnyugati részén fekvô 66 hektárnyi területen épült. A játékok idején hozzávetôlegesen 16 000 versenyzônek, illetve sportvezetôiknek, szakembereiknek ad otthont két-háromilletve többszobás kényelmes, modern egységeiben. A játékok végeztével luxus apartmanonként értékesítik a lakásokat. A lakópark északi részén számos rekreációs sportlétesítmény áll a sportolók rendelkezésére: atlétikai pálya, torna – és játékcsarnokok, uszoda, kosár-kéziés röplabda pályák, sôt még kocogó-futó ösvény is. Nem hiányzik majd a mindig is népszerû nemzetközi zóna, az éttermek, a klub és bevásárló helyek, információs központok, azután egy korszerûen felszerelt, 24 órás szolgálatot tartó poliklinika, amely a doppingellenôrzés céljaira is alkalmas lesz. Összesen 42 lakóépület alkotja a szálláskörzetet, ebbôl 20 kilenc emeletes, 22 pedig hatemeletes. A legtágasabb lakások nyolc fôt képesek befogadni, s a

lakók száma a fürdôszobák számához viszonyítva három az egyhez. Két olimpiai versenyszám színhelye nem Peking. A vitorlázók Csingdaóban mérik össze tudásukat, míg a lovasversenyeknek a brit fennhatóság alól Kínához 1997. július 1-én visszacsatolt, speciális státust élvezô Hongkong ad otthont. A sportolók és vezetôik ellátása a helyben létesített mini olimpiai falvakban a pekingihez hasonló minôségben történik, azzal az értelemszerû különbséggel, hogy az utóbbi gondoskodik a négylábú versenytársak kifogástalan istállóiról, egyéb sajátos szükségletekrôl és kiegészítô helységekrôl is. Az olimpiai család elôkelôségei, a NOB tagok és a szervezet szponzoráló mecénásai, támogatói, a szûken vett olimpiai család Pekingben is fényûzô vendéglátásban részesül. Többségük a Tiananmen tértôl ötperces sétatávolságra esô két ötcsillagos szállóban nyernek elhelyezést, a Hotel Beijingben és a Grand Hotel Bejingben. A rendezôk a teljes olimpiai vendégkör – nemzeti olimpiai bizottságok, nemzetközi sportszövetségek illetékesei – számára további 14, egyenként öt-, illetve négycsillagos szállodával kötött szerzôdést, ami durván 3 800 szobát jelent. (A kínai fôvárosban hozzávetôlegesen 820 szálloda áll rendelkezésre). Atlanta óta – ahol a számítógépes rendszer csôdje katasztrofális gondokat okozott a médiának – különös figyelmet szenteltek a rendezôk Sydney-ben és Athénban is a sajtó kiszolgálására. Peking sem lesz kivétel. A Fô Sajtó Központ, Main Press Centre (MPC) az Olimpiai Zöldövezet északnyugati részén létesül az írott sajtó munkatársainak, egyaránt közel az Olimpiai Stadionoz, a Nemzeti Sportcsarnokhoz és az úszó stadionhoz. A tervek szerint 2008. július 8-án nyitja meg kapuit, s várhatóan 5500 akkreditált újságírónak, illetve fotóriporternek nyújt majd segítséget a mindennapos munkában – huszonnégy órás szolgáltatásaival. Vele szemben található a nemzetközi televíziós-rádiós központ, az International Broadcast Centre (IBC), amely az írott sajtóban mûködô újságírók számának csaknem a dupláját próbálja majd segíteni. Az elôzô központ parkolója ötszáz gépkocsit, az utóbbi nyolcszázat képes befogadni. Célszerûnek tûnik, hogy a létesítmények ismertetése elôtt magát a versenyprogramot vegyük szemügyre, amelyet a NOB 2005-ben Mexikóvárosban tartott közgyûlésén tárgyalt tüzetesebben, majd 2006-ban véglegesített Lausanne-ban. A program a fentiek szerint 28 nyári olimpiai sportág 302 versenyszámában zajlik Pekingben, a teljesség kedvéért

Page 1

08/2007 08/2007 08/2007 08/2007 08/2007 08/2007 08/2007 12/2006 06/2007 12/2006 05/2004 12/2006 12/2007 12/2006

08/2007 08/2007

0 Shanghaji stadion

24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36

37

Labdarúgás

Pekingi Egyetem Csarnoka Agrártudományi Egyetem Beikeda Sportcsarnok Bejligong csarnok Mûszaki Egyetem Munkás stadion Munkás Sportcsarnok Csaojang park Csingtao vitorláskikötô Hong-Kong Lovas Park Tiencsin Stadion Csinhuangtao Stadion Senjang Vuliko Stadion

22 23

80,000

Triatlon Csangping pálya Bejhang csarnok

18 19 20 21

Asztalitenisz Birkózás Taekwondo, cselgáncs Röplabda Tollaslabda, torna (RSG) Labdarúgás Ökölvívás Standröplabda Vitorlázás Lovaglás Labdarúgás Labdarúgás Labdarúgás

8 5 8 10 25 12 12 15 2 2 3 0.2

10 5 10 10 25 15 15 15 5 5 10 5

08/2006 06/2006 05/2006 06/2005 06/2005 08/2005 06/2005 01/2006 08/2005 12/2005 08/2004 02/2006 10/2003 05/2002 01/2006 04/2006 12/2005 28 3

Vukoszung csarnok Vukoszung Baseball stadion Városi csarnok Sunji Olimpiai Park

13 14 15 16 17

10,000 6,000

Gyeplabda Stadion A Gyeplabda Stadion B Olimpiai Sportközpont Stadionja Nemzeti Sportcsarnok Jing Tung úszócsarnok Beijing lôtér Beijing fedett lôtér I Beijing fedett lôtér II Laosan BMX pálya Laosan Velodrome Laosan Mountain Bike pálya Városi pálya Fengtaj Softball pályák 7

8 9 10 11 12

Nemzeti Úszóközpont Vívó csarnok Íjász pálya Tenisz Stadion 3 4 5 6

8,000 8,000 8,000 5,000 7,500 64,000 13,000 14,000 9,000 20,000 60,000 35,000 60,000

20 20 15 30 18 18 12 36

Kosárlabda Baseball Röplabda Evezés Kajak-kenu Kajak szlalom Triatlon Súlyemelés

28 10

08/2007 08/2007 08/2007 07/2007

08/2007 06/2007 08/2007 06/2008 08/2006

06/2006 10/2004 01/2006 12/2007 03/2005 06/2005 03/2005 10/2005 03/2006 05/2005 23 23 23 25 23 BMX kerékpár Pálya kerékpár Hegyi kerékpár Országúti kerékpár Softball

20 20 20 25 25

08/2007 08/2007 08/2007 08/2007 03/2007 01/2006 01/2006 01/2006 01/2006 07/2004 1.5 1 1 19 19 Öttusa (lovaglás, futás), labdarúgás Kézilabda Vízilabda, öttusa (úszás) Lövészet Lövészet

5 5 5 20 20

08/2007 10/2005 Gyeplabda

5 0.8

Úszás, mûúszás, vízilabda, mûugrás Vívás, öttusa (vívás és lövészet) Íjászat Tenisz

17,000 6000(2005) 5000 10,000 4,000 2,000 15,000 5,000 40,000 7,000 6,000 5,000 6,500 2,500 3,000 6,000 1,000 3,000 10,000 3,500 18,000 12 000; 3 000 18,000 14,000 15,000

5 5 5 5 0.5 0.5 0.5 0.8

Atlétika, labdarúgás Kézilabda (Döntôk) torna, trampoline

Nyugat-kerületi térség

Olimpiai zöld övezet

Befogadó képesség

91,000 18,000 Olimpiai Stadion Nemzeti Sportcsarnok

Északi körzet

Létesítmény

2007/3

1 2

Egyetemi környék

Szám

■

Peking egyéb helyén

Versenyhelyszínek Sportág

Távolság az olimpiai falutól Km Perc 0.5 5 0.5 5

Építkezés Kezdete Befejezése 12/2003 12/2007 04/2005 10/2007 05/2005 12/2003 10/2007 04/2005 08/2007 12/2005 08/2007 02/2006 08/2007 01/2006

22 MAGYAR EDZŐ

0

2007/09/26 15:57

Pekingen kívül

Körzet

22-35

■

MAGYAR EDZŐ 35

2007/3

jobb európai. Örültem, hogy a balsikerû Eb után talpra tudtam állni, a moszkvai siker nagyon kellett. Az év végén még volt néhány versenyem, például Milánóban egy meghívásos viadal, ahol egy szeren, lovon szerepeltem. Hatalmas élmény volt egy óriási arénában 10-12 ezer ember elôtt fellépni. Tudod, amikor a versenyekrôl mesélek, az is eszembe jut, hogy magánemberként nem jutnék el ilyen helyekre. A tornának köszönhetem azt, hogy utazhatok a világban. Igaz, ezek nem turistautak, de azért egy-két órát mindig sikerül elcsenni városnézésre. New York-ba még visszamennék, ott csak fél napunk maradt a felhôkarcolókra és egyéb látnivalókra. Brazília is nagyon szép, és kedves emlék Melbourne, a 2005-ös vb, ahol negyedik lettem, és magyar családok vittek minket mindenhova. Ilyen élményeim torna nélkül nem lennének. Tudom, néhányan bolondnak tartanak, hogy ilyen hôségben is a teremben izzadok, míg mások strandolnak, de azt is tudom, hogy strandolni majd máskor is lehet, most a tornáé a fôszerep. A céljaim eléréséhez a tornateremben a helyem. – A cél ebben az évben Peking, illetve Stuttgart, a világbajnokság. Eddig fantasztikus sorozatot produkáltál, Eb-aranyat és Vk-gyôzelmeket könyvelhettél el. – Csodásan indult az év, iskolámmal, az egri Eszterházy Károly Fôiskolával olaszországi sítáborba mehettem. Életemben elôször síeltem, és eleinte nem tetszett. – Bocsánat, de ha nem tetszik a síelés, miért csinálod? – A fôiskolán testnevelés tagozatra járok, és a síelés a kötelezô konzultációs tábor része volt. És igaz, hogy az elején nem fogott meg a sízés, de három nap után már élveztem. A friss levegô jót tett a tüdômnek, a fejemnek, szóval, nagyon jó volt az az egy hét, feltöltôdve kezdtem el január közepén a felkészülést. A márciusi párizsi Világkupán bronzérmet nyertem, éppen a születésnapomon, 18-án. Akkor megfogadtam, megpróbálok minden versenyt megnyerni. Jöttek a Világkupák, szinte mindet megnyertem, és a gyôzelmek után egyre lelkesebb lettem. Az amszterdami Eb-re sajnos az edzôm nélkül kellett elutaznom, mert ô hasnyálmirigy-gyulladás miatt kórházban feküdt. Szerencsére az elutazáskor már jobban volt, és az Eb-n érte is harcoltam. Nehéz volt nélküle, mert szemvillanásból, félszavakból is megértjük egymást. Tudja, mikor mivel segít rajtam. Az aranyéremmel az elsô félévi tervet teljesítettem, és most már Kokó bácsi velem van. – Akkor jöhet Stuttgart?

– Az Eb után két versenyen indultam, a fôiskolás bajnokságon iskolámat képviseltem és nyertem, és a genti Világkupán is elsô lettem. Aztán három hét szünetet kaptam, ami rám fért, mert ki kellett pihennem magam. – A pihenôk alatt teljesen elengeded magad, vagy azért mozognod kell valamit? – Csak az a kikötés a szabik alatt, hogy ne hízzak el. Igaz, hogy a tornában nincs súlyhatár, mérlegelés, de vigyázni kell a kilókkal. – Hízékony vagy? – Az vagyok, sajnos. A pihenô alatt három kilo felszaladt rám, igaz, egy hét alatt le is ment. A három hét alatt nem nagyon mozogtam, mert futni nem szeretek. Pihentem, strandoltam, biliárdoztam. Sokat sétáltam a szabadban, és ezt megteszem most is, amíg jó idô van. A felkészülés, bevallom, döcögôsen indult. Ilyenkor azzal lendítem át magam a nehézségeken, hogy felidézem a régi sikereket, és ez erôt ad a folytatáshoz. – A vb-n milyen gyakorlattal indulsz? – Az Eb–aranyat érô gyakorlattal, de ha nagyon kell, egy plusz elemet bele tudok tenni. Ez majd kiderül. A világbajnokságig még elindulok egy madridi versenyen, ahol nem a helyezés lesz a lényeg, hanem hogy megcsináljam a gyakorlatot, és a hosszabb kihagyás után újból megszokjam a szólítást. – Már többször bizonyítottad, hogy bírod a kiélezett helyzeteket, a debreceni Eb-n is úgy kellett megcsinálnod a gyakorlatot, hogy elôtted Urzica tökéleteset produkált, de a vb minden eddiginél nehezebb feladat lesz. Hogy lehet bírni ezt a feszültséget? – A stuttgarti vb az elsô és az utolsó kvalifikációs lehetôség. Csak a szergyôztesek jutnak ki Pekingbe. És hiába nyer elôttem mondjuk olyan versenyzô,

aki csapattagként már biztos olimpiai induló, nem a második helyezett lép elôre kvótássá, mert a lehetôség átszáll az összetett ranglistásokra. Vagyis ha nyerek, két legyet ütök egy csapásra: a vbaranyam mellé olimpiai repülôjegyet is nyerek. Nehéz lesz a dupla vagy semmi “játék”, de készülök rá, és hát ezért dolgoztam eddig. Erôt ad az is, hogy tudom, ott vagyok az élmezônyben. Ha nem nyerek, az sem lesz tragédia, hiszen fiatal vagyok, még kijuthatok a következô olimpiára. – Hogyan lehet felkészülni egy ilyen téthelyzetre? – Sok edzéssel. Annyit kell gyakorolni, hogy a selejtezôben vagy a döntôben ne is forduljon meg a fejemben a rontás lehetôsége. Mentálisan nagy segítség Lénárt Ágota pszichológus, aki április óta foglalkozik velem. Ha ott vagyok nála, utána jobban megy a torna. De azt is fontosnak tartom, hogy bízom magamban, jó versenyzônek tartom magam. – A vb-n a ló nem lesz az ellenfeled, hiszen a szövetség és a klubod segítségének köszönhetôen olyan szeren gyakorolsz, amilyenen a vb-t is rendezik. A versenyzôk közül kikre kell figyelnünk, akik veszélyesek lehetnek rád? -– A ló tényleg vb-ló, a cottbusi Világkupán is ilyenen versenyeztünk. Nagy különbség nincs a régi és az új között, csupán annyi, hogy a kappa tömör gumiból van. Persze, az nagyon jó, hogy már a felkészülés során megszokhattam, és nem a vb-n kell megismerkednünk egymással. Hogy kik lesznek az ellenfeleim? A 2005-ös és a 2007-es Eb-n is szerepelt Krjukov és Popescu, de leginkább a kínaiak, akik közül sok a jó tornász. – Említetted, hogy a torna révén szinte bejártad a világot. Kínában jártál már? – Nem, ott még nem. – A magyar sportbarátok nevében is kívánom, hogy jövôre eljuss Pekingbe.

Mint jeleztük, a beszélgetés még a világbajnokság elôtt készült. Azóta, tudjuk, hogy Gál Róbert és Böczögô Dorina összetettbeli eredményével olimpiai kvótát szerzett, Berki Krisztián ezüstérme viszont kevés volt a pekingi induláshoz. Most elmélkedhetnénk azon: mennyire igazságos az a kvalifikációs rendszer, amely akár a 40. helyezettet, sôt, még az ennél gyengébben szereplôket is olimpiai részvételhez juttatja, az ezüstérmest viszont nem. Félreértés ne essék, nem az így olimpikonná vált versenyzôt akarjuk bántani, hanem az igazságtalan szabályozást, amely ellentétes az olimpizmus eszméjével, vagyis azzal, hogy az olimpia a legjobbak versenye. Berki Krisztián, aki nehéz gyakorlata végén hibázott, kínai vetélytársa viszont hibátlanul tárnázott, nagyon sportszerûen nyilatkozott a verseny után: “Nem tudok mit mondani, mert magam sem tudom, mi történt a végén. Szomorú vagyok, mert ezzel alighanem elúszott az olimpiai részvétel lehetôsége, ugyanakkor örülök az ezüstéremnek. Úgy gondolom, ha tökéletesen megcsinálom a gyakorlatot, akkor sem biztos, hogy enyém az arany, mert a kínai remekelt.” Berki Krisztiánnak tehát még nem kell teljesen lemondania Pekingrôl, egy halvány reménysugár maradt: a nemzetközi szövetség és a NOB szabadkártyái közül esetleg ô is kaphat. Füredi Marianne

2007/09/26 15:58

Page 1

34 MAGYAR EDZŐ

■

2007/3

■

MAGYAR EDZŐ 23

2007/3

Fotó: Meggyesi Bálint

23-34

Bár hamar megjelent a pontszámom, nem akartam elhinni, hogy legyôztem ôt. Elmesélhetetlen érzés volt. Ennél már csak az volt hátborzongatóbb, hogy a Himnuszt a közönség énekelte nekem. Látod, most is libabôrös lesz a karom, ha rágondolok. (Itt egy kis idôre megszakadt a beszélgetés, mert mindketten visszarepültünk az idôben: a debreceni Fônix-csarnokban a nemzetközi szövetség szabályai szerint csak a himnuszok rövid változatát lehetett lejátszani, pontosabban néhány taktus után véget ért a bejátszás. A magyar himnuszt végigénekelte a közönség – hiszen azt nem tiltották a szabályok). – Az Eb-gyôzelem után megváltozott az életed? – A sajtó jobban megtalált, mint elôtte. Voltak pozitív és negatív cikkek is, de a pozitívak voltak többségben. Az embe-

rek örültek a sikeremnek, és ôk nem mondták, mint egyes rosszindulatúak, hogy csak a hazai pálya miatt tudtam nyerni. De ez nem is lényeges. Sokkal fontosabb, hogy másnap, Pesten, egy bevásárlóközpontban egy idôs bácsi felismert, odajött hozzám. Nem jellemzô, hogy lépten-nyomon felismernének, de nem is vágyom a népszerûségre. Az Eb után annyi azért változott, hogy kicsit tudtam javítani a szüleim és a saját helyzetemen. Nem volt titok, hogy az Eb elôtt dolgoznom kellett a fennmaradásért. Két-három héten át délelôtt edzettem, délután pedig egy asztalosmûhelyben dolgoztam. De szerencsére ez már a múlt, megoldódott a helyzetem. Új klubom, az UTE, hiszen a KSI-bôl kiöregedtem, biztosítja a felkészülésemet, mindenben támogat. A nyáron lovasgálát is szerveztek a tiszteletemre.

– Beszélhetünk a tavalyi évrôl? – Persze. 2006 a sikertelen Eb éve. Címvédôként utaztam Voloszba, és negyedik lettem. Az ezüstérmem megvolt, aztán megóvták. Az óvás után a pontozók videóról megnézték a gyakorlatot, és elvették az ezüstöt. Már fönn voltunk a pódiumon, vártuk az eredményhirdetést, amikor kicserélték a zászlókat, és engem elhívtak a dobogó elôl. Ezt az érzést sem lehet elmesélni! Dühös voltam, de el kell ismernem, jogos volt az óvás, még ha nem is túl sportszerû. – Nagyon reálisan meséled a történteket. Mennyi idô kellett ahhoz, hogy a düh elmúljon? – Két hét alatt tisztultak le bennem az események. Az Eb elôtt két Világkupát nyertem, az Eb után pedig a moszkvai Világkupán ezüstérmet szereztem. Egy kínai elôzött meg, tehát én voltam a leg-

azért említsük meg, hogy ebben a tömörített meghatározásban az úszás például egy sportágnak számít. A valóságban azonban a FINA (Nemzetközi Úszó Szövetség) hatáskörébe tartozik a mûúszás, a vízilabdázás, a nyíltvízi hosszútávúszás, sôt a mûugrás-toronyugrás is – valamennyi szerepel az olimpiai programban. Hasonló az eset a tornában (szerenkénti, ritmikus sportgimnasztika, valamint trampoline). A kerékpárosoknál szintén (pálya, országúti, azután mountain bike, BMX), s ugyanígy említhetjük végül a röplabda-strand röplabda, a kajak-kenu – kajak szlalom rokonságát is. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2007-ben 205 ország nemzeti testületét tömörítette magában. Ezek legjobbjai randevúzhatnak Pekingben, pontosabban azok, akik eredményesen veszik különféle sportágakban a kvalifikációs versenyek akadályait, továbbá azok, akiknek a részvétele a teljesítményüktôl lényegében függetlenül az olimpiai mozgalom demokratizmusa következtében – nem a gyôzelem, hanem a részvétel a fontos, ugye - automatikusan biztosított. A résztvevôk összlétszámát a NOB már Athén elôtt maximálta, a sportolók száma nem haladhatja meg a 10 500-at.

„Egy világ – egy álom” A földkerekség legnagyobb érdeklôdést kiváltó sporteseményének versenyeit a kínaiak 37 létesítményben bonyolítják le, s ezen felül plusz még 28 további létesítmény áll rendelkezésre edzési lehetôségként. Ez utóbbiaktól eltekinthetünk, a versenyek színhelyei azonban érdeklôdésre tarthatnak számot, vegyük sorra ôket földrajzi elhelyezkedésük alapján. (lásd: Versenyhelyszínek).

Nem titok, Kína erôfeszítései ezt célozzák, s erre következtethetünk a pazar versenyhelyek láttán is, hogy a rendezés minden tekintetben felülmúljon minden eddigi nyári olimpiát, s ezzel, valamint a rendezés teljesítményével a népköztársaság lenyûgözze a világot, erôsítse tekintélyét. Felesleges beruházásról, hivalkodó fényûzésrôl ellenben semmi sem árulkodik, ám szembetûnô takarékoskodásnak sem találjuk jelét. Amire szükség van, az legyen korszerû, s arra rendelkezésre állnak az anyagi források. Becslések szerint Peking mintegy 20 milliárd dollárt áldozott az infrastruktúrára, a város úthálózata megháromszorozódott. A korábbi 53.7 kilométernyi metróvonalat is 41 kilométerrel bôvítették. A már említett Olimpiai Park 12 négyzetkilométernyi területén, zöldövezetben helyezték el a fô létesítmények túlnyomó százalékát, amely a városközponttól nem egészen nyolc kilométernyi távolságra fekszik, s könnyen megközelíthetô a repülôtértôl is. A rendezôk eltökéltségét a bizonyításra, rendkívüli becsvágyát jellemzôen fejezik ki jelmondataik. „Egy világ – egy álom!” – hirdetik olimpiájukat, s vallják, ez pontosan tükrözi az olimpizmus szellemének lényegét, univerzális értékét. Ugyanilyen ôszinte lelkesedéssel hangsúlyozzák, hogy az ötkarikás esemény „Zöld olimpia” továbbá „ A technológia csúcs olimpiája” s hogy „A Nemzetek Olimpiája” lesz. A jelekbôl ítélve aligha lehetnek kétségeink. Az elôírásoknak megfelelôen a NOB Olimpiai Szemlebizottsága 1999 óta félévente rendszeres látogatást tesz az aktuális téli, illetve nyári olimpiák színhelyén, az elôzetes terveknek megfelelôen

ellenôrzi a feladatok végrehajtását – a rögzített idôrend alapján. Akadtak kisebb nehézségek Sydney 2000-es játékai elôtt, sôt utána komoly és megalapozott aggodalmak fogalmazódtak meg a 2004es játékokat megelôzô esztendôkben. Juan Antonio Samaranch akkori elnök 2000-ben határozottan megfedte a görögöket, úgymond „sárga lapos figyelmeztetésben” részesítette ôket. Nos, Peking esetében soha nem vetôdtek fel mulasztás, késedelem okozta gondok, mindig minden a tervek szerint haladt, a szemlézô testület elnöke, a holland Hein Verbruggen teljes elégedettségére. A kínaiak, rájuk, alaposságukra és lelkiismeretes szorgosságukra némiképpen jellemzô elméletet munkáltak ki, „A nyolc és a négy” koncepcióját. Még 2005 májusában a Pekingi Nemzetközi Klubban tartott olimpiai szimpóziumon tartott nyitó elôadásában Liu Peng, az állami sporthivatal igazgatója beszélt errôl. A játékok jól felismerhetôen négy tipikus vonást tükröznek majd – hangsúlyozta. – Jellegzetesen kínai hangulatot kívánunk kelteni, amelyben érvényesül a kínai történelem, a kultúra és közösségi szellemünk. A második célunk, hogy a kínai kultúra eleganciát tükrözô eszközeivel fejezzük ki kísérô programjaink segítségével azt, hogy az olimpia egyben az emberiség különbözô kultúráinak és civilizációinak az ünnepe, amely platformot biztosít a társadalmi normák illusztrálására és kulturális mûvelôdésre. A harmadik egy biztató jövôkép érzékeltetése, s ebben a szándékunkban kiindulásként a jelen nagy kérdéseit helyezzük a középpontba – a békét és a fejlôdést - mégpedig a ma rendelkezésre álló legmodernebb technológia alkalmazásával. Az utolsó – a hétköznapi emberek részvétele (participation of common people). Ez a csúcsteljesítményre, a rekordokra vonatkozik, ám nem csupán olyasmire, hogy a világ legnépesebb országában zajló ötkarikás eseményrôl van szó, s ezúttal nem is a versenyeken elérhetô kiemelkedô teljesítményekrôl, hanem arról, hogy ebben a nemes vállalkozásban, az olimpia ügyében soha eddig nem látott változatosságban alkossanak érdeklôdô-résztvevô közösséget hétköznapi életünk minden térségébôl az emberek. (Zárójelben ide illik, hogy amikor a rendezôbizottság felhívással fordult a pekingi lakossághoz az olimpia idején segítô önkéntesek tárgyában – több mint hatszázezer jelentkezô akadt). Liu igazgató úr ezt követôen taglalta azt a nyolc területet, ahol a legmagasabb színvonalú „szolgáltatást” szavatol a Kínai Népköztársaság a 2008 évi olimpián: 1. Sportlétesítmények és a versenyek megrendezése.

24-33

2007/09/26 15:59

Page 1

24 MAGYAR EDZŐ 2. A megnyitó ünnepség és a játékokat kísérô kulturális program. 3. A sajtószolgálat és információ. 4. Biztonság. 5. Az önkéntesek tevékenysége. Elôrelátható létszámuk 60 és 100 000 közé jósolható. 6. Közlekedés-szállítás és egyéb létfontosságú szolgáltatások (szállás, étkezés, stb.) 7. A pekingi városkép és végül érthetôen 8., egy sajátosan hazai vonatkozás: A kínai sportolók kiemelkedô szereplése.

A világörökség különlegességei Minden jel arra mutat, hogy Peking és olimpiája rendkívüli élménnyel gazdagítja mindazokat, akik – versenyzôként, sportvezetôként, netán versenybíróként, technikai segítôként, vagy akár csak szerencsés szurkolóként, turistaként – ott lehetnek 2008 nyarán. Az érdeklôdés szólhat a világraszóló küzdelmeknek, magának a hatalmas birodalomnak amelyrôl, bizony, a többségünk, túl sokat nem tud - a Távol-Kelet furcsaságainak, szokásainak, ételeinek, hagyományainak. És persze az ôsi kultúra fennmaradt csodáinak. Reménytelen lenne csupán címszerûen is a teljesség igényével felsorolni azokat az építészeti és egyéb csodákat, amelyek ôrzik a több ezer éves kultúra eredményeit, alkotásait. Legfeljebb arra szorítkozhatunk, hogy – mintegy ízelítôül – az épületek, mûemlékek, pagodák és templomok százaiból néhány mondattal azokat emeljük ki, amelyek egyfelôl Pekingben találhatók, s közülük is legelôbb azokat, amelyek értékét, minôsítését jelzi, hogy az UNESCO a Világörökség különleges védelmet élvezô részének jelölt meg. A Kínai Nagyfal az emberiség leghosszabb, legnagyobb építménye. Az elképesztô védelmi rendszer hossza 6400 kilométer, amelyet idôszámításunk, Krisztus elôtt a hatodik században kezdett építeni a Cseu dinasztia, s a gigászi munkát a következô dinasztiák folytatták egészen a 1600-as évekig, hogy elrettentsék az északról a birodalmat idôrôlidôre fenyegetô, támadó hordákat. A gigantikus Tiananmen térrôl az elôzôekben már volt szó, de inkább, mint a tragikus, politikai töltetû 1989-es esemény színhelyérôl. A teret ellenben nem az 1949-ben kikiáltott Kínai Népköztársaság alakította ki felvonulási térnek, ennek külön többévszázados „császári” története van, s azért is jelentôs, mert innen nyílik nagykapu északra – Tianamen, azaz a Mennyei Béke Kapuja - a Forbidden City-be, a Tiltott Városba. A Tiltott város tizenhat évig készült 1406-tól 1420-ig a Ming dinasztia alatt, nem kevesebb, mint 100 000-en kézmûves és mesterember ügyködött a mûvé-

■

szi kivitelen, s egymillió kétkezi egyszerû munkás dolgozott az építkezéseken. A mintegy 720 000 négyzetméternyi falakkal körülvett zárt palota-városba belépni, illetve azt elhagyni kizárólag a császár engedélyével lehetett. Évszázadokat felölelô története könyvtárnyi kötetet kívánna, mi most elégedjünk meg azzal, hogy 1987 óta a világörökség része, elsôsorban mert itt található a középkorból reánk maradt legnagyobb gyûjteménye a fából emelt építészeti remekmûveknek, összesen 980 kisebb-nagyobb alkotásnak, amelyet – 1924 óta – Palota Múzeum néven találhatunk meg a térképen. A Tiltott Város végeztével – ha már a mesterek ott voltak, ésszerû és gyakorlatias megoldásnak tûnhetett – nyomban megkezdôdtek a szinte mesébe illô Mennyei Templom építkezései 1420ban, amely a négy hatalmas szentély közül a legnagyobb Pekingben, s amely – 1998 óta – ugyancsak a Világörökség része, miután óriási költséggel – hat millió USA dollár értékben – éppen az olimpiai játékok, pontosabban a 2008-ban várható turista invázióra számítva, teljességgel felújították (2006-ban fejezték be a rekonstrukciót). Nem feledkezhetünk bele Peking nevezetességeibe – a Marco Polo-híd, a Botanikus kert, a Nyári Palota, az Opera, a Harang- és Dob-torony, Mao Mauzóleuma, a Ming-dinasztia temetkezési helye, a Pekingi-ôsember múzeuma, az Állatkert, s akkor még vásárlási helyekrôl, éttermekrôl nem is szóltunk – ehelyett kanyarodjunk vissza nem kevésbé érdekes eredeti témánkhoz, az olimpiai játékokhoz. A gondolatmenetet ott szakítottuk meg, hogy a rendezôk kimagasló teljesítményt várnak el saját kiválóságaiktól, olimpikonjaiktól.

Zéro tolerancia – a sport tisztaságáért Ismerve az elôzményeket, nem tekinthetnek az események elé azért teljes nyugalommal, mégpedig a teljesítménykényszer hatásaként világszerte tapasztalt dopping-jelenségek fenyegetô árnyai, veszélyei miatt. A vendéglátók iránti kötelezô udvariasság sem hallgattathatja el a dopping históriákban jelentôs szerepet játszó kínai sportolók felemlegetését, fôként atlétikában, úszásban, súlyemelésben, de más, nem okvetlenül olimpiai sportágakban is, mint amilyen a testépítés példának okáért. Mindazonáltal azt is el kell ismernünk, hogy ezek viszonylag korábbi keletûek, mert hiszen legutóbb Athénban – jegyezzük meg, akkor már három éve készültek, edzettek, versenyeztek a Peking olimpiai rendezésének tudatában, nem szolgáltattak okot semmiféle

2007/3

dopping gyanúra - egyetlen sportoljuk sem bukott meg az ellenôrzések során. Ez a körülmény annál is inkább figyelemre méltó, mert a játékok idején bekövetkezett bizonyított doppingesetek száma – a záróünnepély napjáig 26 – új olimpiai csúcs, megkettôzése volt a négy évvel korábban Sydneyben regisztrált összesített adatnak. Természetesen mindenre van magyarázat, s a kínaiak patyolat tisztaságának további okaira majd visszatérünk néhány általánosabb megjegyzés után… A Nemzetközi Olimpiai Bizottság belga elnöke, Jacques Rogge - maga is orvos, szakmabeli, az azóta elhunyt Alexandre de Merode herceg, honfitársa, a NOB Orvosi Bizottsága elnöke mellett hosszú ideig töltötte be a helyettesi tisztséget – reálisan alkotott véleményt a doppingjárvány olimpiai kezelésérôl és ennek athéni eredményeirôl: Naivak lennénk, ha azt hinnénk, hogy a számok valós, megbízható, világos képet mutatnak a dopping-háború állásáról – mondta. – Tökéletes tisztaság soha nem is lesz. Szabályzatunk értelmében a játékokon tízezerötszáz sportoló vesz részt (A görög fôvárosban ez a szám végül 11 099re emelkedett), de közel sem tízezerötszáz ártatlan angyal… Az emelkedett szám annak köszönhetô, hogy minden korábbinál szigorúbb, precízebb, hatékonyabb ellenôrzô rendszert vezettünk be a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökséggel (WADA – World Antidoping Agency) együttmûködve, s ezt a zéró tolerancia jegyének következetes érvényesítésével alkalmaztuk azokkal szemben, akik bizonyítottan vétettek.” Ez többek között tartalmazza azt is, hogy a NOB akár nyolc év után is szankcionálhat, megsemmisítheti a tisztességtelen úton elért eredményeket. Sokan kérdik, mi teszi indokolttá, szükségessé a „fenyegetettség” idôtartamának rendkívüli meghosszabbítását. „Nos – magyarázta Rogge elnök – tudósainknak nem sikerült például minden kétséget kizáró módszert kidolgozni a növekedési hormon kimutatása terén, s ezért nem is alkalmazhattunk ilyesmit 2004ben. Viszont a tudomány elôrehaladásával – új tesztek segítségével – lehetôvé válik a hormon elemzése, eredetének kimutatása, s ekként visszamenô hatállyal is képesek lehetünk a fair play szellemében biztosítani a küzdelmek tisztaságát, illetve visszatartó erôt kényszeríteni az esetleges használók esetében… Ilyesmi történt a THG esetében a kaliforniai BALCO-botrány kirobbanása, törvényes kivizsgálása és a bírósági ítéletek következményei nyomán.” Való igaz, olyan a dopping háború, akár az igazi – a támadó és védekezô fegyve-

■

MAGYAR EDZŐ 33

2007/3

Berki Krisztián keserédes ezüstérme KÉT KVÓTA MÁR BIZTOS – LESZ-E HARMADIK? Kár tagadni – bár lehet szépíteni -, hogy a magyar tornasportot jelenleg egyetlen versenyzô, a lólengés kétszeres Európa-bajnoka, Berki Krisztián jelenti a világ élvonalában. Anélkül, hogy megsértenénk az egy-egy jó eredménnyel elôrukkoló tornászokat, például az Eb-bronzérmes Gál Róbertet, vagy a vb-n várakozáson felül szerepelt Böczögô Dorinát, ki kell jelenteni: a sportág hazai jövôje nagymértékben Berkitôl függ. Az UTE 22 éves versenyzôje Az újságírás íratlan szabályai szerint az újságíró mindig maradjon háttérben, hiszen nem ô a fontos. Most mégis megszegem ezt a szabályt, mert a sors egyik ajándékának tartom, hogy ott lehettem e kitûnô sportember pályafutásának két fontos állomásán: a 2002-es felnôtt-világbajnokságon és a 2005-ös Európa-bajnokságon. Mindkettô helyszíne Debrecen volt. Az elsô eseménynek még nem Krisztián volt a fôszereplôje, a másodiknak már igen. Nagy öröm volt számomra, hogy az immár kétszeres Európa-bajnokkal együtt eleveníthettük fel pályafutását, és beszélgettünk a nagy álomról, Pekingrôl. Beszélgetésünk elsô “felvonására” még a világbajnokság elôtt, augusztus 7én, a megbeszéltnél korábban érkezem a Tornacsarnokba. Kinn rekkenô hôség, benn Krisztián fáradhatatlanul edz. Feltûnik, hogy nagyon vékony…A hétvégén Zágrábban versenyzett, megnyerte a lólengést, de nem pihenhet, már egy napot sem szabad kihagynia, hiszen közeleg a világbajnokság. Észrevesz, kiint, hogy még ugrana néhányat, aztán leül mellém. A két edzés közti rövid pihenôjébôl most is készségesen szakít idôt a beszélgetésre. – Zuglói születésû gyerek vagyok, ötéves koromban, 1990-ben kezdtem a tornával foglalkozni – eleveníti fel az elsô lépéseket. – A véletlenen múlt… Elsô edzôm, Demény Zoltán édesapja velünk szemben lakott, ô figyelt fel rám és szólt a fiának. Zoli bácsi jó kapcsolatban volt anyuékkal, a lakásban egybôl gyorstesztet végzett rajtam: fekvôtámaszt, spárgát kellett csinálnom, ebbôl felmérte, mire lehetek képes. Láthatott bennem fantáziát, mert mondta, hogy jöjjek a KSIbe tornázni. Bevallom, eleinte sokat sírtam, hogy nem jövök többet, mert az edzés lazítás része nem tetszett, fájt. Amikor a szivacsgödörben ugráltunk, azt én is élveztem, mint a többiek, de a lazítás szörnyû volt! Utólag már örülök,

lehetne az egyedüli, aki ebben a nehéz, szubjektíven minôsítô sportágban a magyar színek képviseletében éremeséllyel szerepelhetne Pekingben. Ha kijut.... Ehhez a szeptember eleji stuttgarti világbajnokságon meg kellett volna nyernie a lólengést. A gyôzelem – és csak az – ezúttal olimpiai indulást is ért. Ez azonban nem sikerült. Most már csak a szabadkártyában bízhat – mindannyiunkkal együtt.

hogy anyuék erôltették a tornát, hisz meglett az eredménye, de kezdetben nagyon rossz volt. Aztán lassan elmaradt a sírás, és már nem volt kérdés, hogy jövök-e edzésre. – Az elsô versenyedre emlékszel még? – Csak arra, hogy 1995-ben volt. De a 97-es évre már tisztán emlékszem. Egy magyar-svájci-román nemzetközi versenyen megnyertem az összetettet. Az egyes szerek eredményeit már nem tudom felidézni, de az nagy öröm volt, hogy a hat szeren nyújtott eredményem aranyat ért. – Mi volt a következô mérföldkô? – A 2000-es sydneyi olimpia, Csollány Szilveszter gyôzelme. Utána kezdtem érezni, hogy van jövôje annak, amit csinálok. Elkezdtem olimpiai éremrôl álmodni, hogy az milyen szép lehet. Akkor már Kovács István volt az edzôm, aki ma is mellettem áll. Az elsô igazi mérföldkô, de inkább fordulópont a 2002-es patraszi junior Európa-bajnokság volt, ahol lólengésben ezüstérmes lettem. Addig hatszámos versenyzô voltam, nem lóspecialista, onnan indult a “lovas karrierem”. – Érdekes, hogy egy lovast egy gyûrûspecialista, Csollány Szilveszter erôsített meg abban, hogy érdemes folytatnia a tornát. Igaz, Magyar Zoltán olimpiai gyôzelmei idején még nem is éltél. Azért találkoztál vele? – Az említett 97-es versenyen találkoztunk, Zoli és a másik lovas, Borkai Zsolt is érmeket adott át. Aztán a 2005-ös Eb alkalmából is sokat találkoztam Zolival, akit nagyon tisztelek, becsülök. Van olyan eleme, ami ma is megállja a helyét. Nagyon örülök, hogy megismerhettem Zolit, ha úgy adódik, ellát tanácsokkal. – Elôre szaladtunk a 2005-ös debreceni Eb-ig, de térjünk vissza 2002-höz, a debreceni világbajnoksághoz. Akkori nemzeti sportos kolléganôm, Lipiczky Ágnes ezt írta: a 36. tornász-vb harmadik napját Berki Krisztián a 9. helyen zárta,

élete elsô felnôtt világversenyén épphogy lemaradt a fináléról. Egy nyurga, 17 esztendôs, kissé szégyellôs fiú magára vonta nem csak a magyar szurkolók, de a nemzetközi pontozóbírók figyelmét. Akkor természetesen az olimpiai bajnok Csollány Szilveszterrôl és vb-aranyérmérôl szólt minden, de Berki Krisztián remek bemutatkozását sem lehet elfelejteni. Benned hogy él az a verseny? – Fantasztikus volt a közönség, nagyszerû a hangulat. És nagyon örültem annak, hogy a junior Eb-ezüstérmem után a felnôttmezônyben is jól szerepeltem. Felejthetetlen még akkor is, ha egy hellyel lemaradtam a döntôrôl. Ettôl kezdve egyértelmû volt, hogy a ló az én szerem, edzéseken is ez lett a hangsúlyos. – Ha a ló mellé egy másik szert is választanod kellene, melyik lenne az? – Talán a nyújtó. A gyûrûhöz gyenge vagyok, a talajhoz és az ugráshoz a lábam nem megfelelô. – A következô, debreceni világver senynek, a 2005-ös Eb-nek már az esélyesek egyikeként vágtál neki. A 2004es ljubljanai Eb-bronz legalábbis azt ígérte, hogy megszoríthatod a szer akkori királyát, az olimpiai, világ-és Európa-bajnok Marius Urzicát. Aztán nemcsak megszorítottad, le is gyôzted ôt. Pedig a feladat nem volt egyszerû, mert a román kiválóság elôtted szerepelt, és tökéletes gyakorlatot mutatott be. – Debrecen… hazai közönség, magyar emberek elôtt nyerni, ez elmondhatatlan érzés. Sokat jelentett a nézôk szurkolása. Azt az aranyat semmiért sem cserélném el.. csak mondjuk egy olimpiai aranyért. A vb-n Urzica már a melegítésnél csinált egy olyan fogást, amire azt mondtam, hogy hûha! De én is megcsináltam a saját fogásomat. Urzica a fináléban túlszárnyalta elôzô napi pontszámát, de ezt én nem tudtam, csak a közönség tapsából következtettem, hogy jó gyakorlatot mutatott be. Utána szólítottak engem, és én is megcsináltam a gyakorlatomat.

25-32

2007/09/26 16:04

Page 1

32 MAGYAR EDZŐ

■

A terhelést csak megfelelôen elôkészített szervezettel lehet bírni Augusztus 28-án szörnyû haláleset rázta meg a futballvilágot, három nappal azután, hogy a Getafe elleni hazai bajnokin összeesett, a Virgen del Rocío kórházban elhunyt Antonio Puerta, a Sevilla egyszeres spanyol válogatott középpályása. A 22 éves labdarúgó halálának okát biztosan nem tudjuk, ám minden bizonnyal szívroham okozta a tragédiát. Sajnos az elmúlt években többször is átéltük ezt a traumát, egymás után sirattuk el tehetséges labdarúgóinkat, a válogatottban is játszó Fehér Miklóst és Zavadszky Gábort, az élvonalban is játszó Bánka Kristófot és a még csak a szárnyait bontogató Dárdai Balázst, a nemzeti tizenegy korábbi csapatkapitánya, Dárdai Pál öccsét. Az esetrôl - amely sajnos egyáltalán nem egyedi a sportágban Szalai Lászlót is megkérdeztük. ● „Volt egy játékosom, Bánka Kristóf, aki szintén nagyon fiatalon hagyott itt bennünket – kezdte szomorúan Szalai László. – Sajnálatos, hogy ilyen esetek megtörténhetnek. Tény, hogy ki vannak zsigerelve a játékosok, és szintén súlyos probléma, hogy a fizikális sérüléseket sokszor nem pihenik ki, mert erre nincs idô. Nem gyógyulnak meg, inkább fájdalomcsillapító injekciókkal futballoznak, ez pedig tudományosan bizonyított tény, hogy az arra érzékenyeknél okozhat szívproblémákat. Úgy gondolom, hosszú távon a nemzetközi futballban jellemzô terhelést és az ezzel járó sérüléseket csakis megfelelôen elôkészített szervezettel lehet elviselni.” ben, eredményes edzô aligha válik belôle. Mindezt egy frappáns kis történettel is lehetne illusztrálni. Annak idején megkérdezték Ottmar Hitzfeldet, hogy mit tud mondani hétrôl-hétre a bajnoki mérkôzések elôtt az aranylabdás Matthias Sammernek. Hitzfeld így felelt: «Természetesen nem mondom meg, hogyan rúgja a labdát, azt jobban tudja, mint én, én csak kedvet csinálok neki hozzá». – Rengeteget foglalkozott pályafutása során gyerekekkel, de kipróbálta az edzôsködést felnôtt szinten is. Mi a különbség a két terület között? – A fiatalokkal dolgozó edzôk munkája sokkal összetettebb, mint a kész futballistákkal foglalkozó kollégáké. Az alsóbb szinteken lehet igazán kitanulni a szakmát, úgyhogy, aki nem dolgozott soha gyerekekkel, az számomra – tisztelet a kivételnek – egy kicsit hiteltelen trénernek számít. – Hadd említsek két, a közvélemény által is gyakran használt frázist: utánpótlás szinten még jók vagyunk, aztán jön egy törés, és felnôttkorban már nem tudnak produkálni a játékosaink. A másik pedig, hogy a külföldre került magyar labdarúgók nem futják be azt a karriert, amelyre tehetségük predesztinálná ôket. Ennek mi az oka? – Nézzük az elsô felvetést. Sajnos nem igaz ez a megállapítás, hiszen már ifi-korban sem vagyunk partiban a nemzetközi élmezônnyel. Az igaz, hogy össze tudunk szedni úgy egy csapatot, hogy az megállja a helyét, de ha belegondol, jó ideje utánpótlás-szinten sem értünk el kimagasló eredményt. A legnagyobb probléma, hogy itthon nincs versenyhelyzet. Kevesen futballoznak, és aki egy kicsit is jobb az átlagnál, az elszáll magától, hiszen tudja, az egész országban ô az egyik

legjobb játékos. Máshol ilyen nincs, hiszen rengetegen ûzik ezt a sportágat, és aki eltelik önmagától, azt bizonyosan lekörözi egy másik. Szintén nagy probléma, hogy mikor a fiatal játékosok felkerülnek a felnôtt kerethez, azt hiszik, kész játékosokká váltak. Pedig 18, 19, 20 évesen sokkal többet kellene edzeniük, mint az idôsebb játékosoknak, és sajnos ezt itthon nem is nagyon veszik figyelembe az edzôk. A második felvetés viszont igaz, a magyar labdarúgók többsége sem fizikailag, sem mentálisan nem elég felkészült,

2007/3

hogy megállja a helyét a kemény profi világban, ráadásul jelentôs részük külföldre kerülve megsérül, mert nincs hozzászokva a kinti terheléshez. – A magyar válogatott Olaszország elleni gyôzelme talán lökést adhat a sportágnak. A mérkôzésen a mieink egyik legjobbja Filkor Attila volt, akinek ön volt a nevelôedzôje. Változott a fiú azóta, mióta az Interben futballozik? – Sokat erôsödött, combban, és ami igazán feltûnô volt, hogy vállban is masszívabb lett. Úgy érzem, jó értelemben véve az önbizalma szintén megnôtt, szeretik Milánóban, szereti az elnök, szeretik a csapattársai, az olaszok elleni siker után is gratuláltak neki. És ez onnan indult, hogy egy fanatikus apuka kézi fûnyíróval lenyírta a szôdi pálya felét, vagy éppen letolta róla a havat, hogy a fia tudjon edzeni… Attila meg is hálálta a szülôi gondoskodást, csak a futballra koncentrál, ráadásul mindig is szeretett edzeni, nincs ez másként Olaszországban sem. De ne csak róla beszéljünk, hiszen nagy szeretettel gondolok a többi volt tanítványomra is. A válogatott Juhász Roland két évig játszott a kezem alatt, intelligens, tisztelettudó, szerény futballista, de dolgoztam együtt a már szintén válogatott Vass Ádámmal és Farkas Balázzsal, valamint a Liverpoolba nyáron kikerülô Németh Krisztiánnal és az évek óta az Aston Villában futballozó Stieber Zoltánnal is. Sz. Nagy Tamás

■

MAGYAR EDZŐ 25

2007/3

rek egymást sarkalló fejlesztésének végeláthatatlan versengése, egymás elôzése. Míg a mögöttünk hagyott években a növekedési hormon, a vérdopping okozott fejtörést, illetve a tiltott teljesítményfokozó szerek jelenlétét álcázó vegyi anyagok kimutatása, máris egy újabb fejezet, korszak kezdôdött – a géndoppingé. Az elsô jelzések már Sydneyben figyelmeztettek, s a géntudomány utóbbi években elért világraszóló sikerei nyilván nem hagyják érintetlenül a sport nemzetközi világát sem. Richard Pound, a WADA kanadai elnöke alaposan felkötheti azt a bizonyos fehérnemûjét, ha testületének agytrösztjeivel együtt a siker reményében akar megbirkózni dopping-háború huszonegyedik századi kihívásaival. S most a kínai dopping elôzményekrôl néhány szó. A nemzetközi atlétikai életben, s az úszásban nem különben, megkülönböztetett érdeklôdést, figyelmet keltett a kilencvenes években a távol-keletiek impozáns elôretörése szinte a semmibôl. Minden különösebb elôzmények nélkül sorozatban produkáltak nagyszerû eredményeket. Gondoljunk csak Ma Jun-ren csodálatos nôi futó gárdájára, világcsúcsaikra, meg – mintha szinte valami titokzatos bûvészkalapból varázsolták volna ôket elô - a világbajnoki dobogó csúcsaira szökkenô úszóhölgyeikre. A megkülönböztetett érdeklôdés, ámulat azután erôs gyanakvásba csapott át, s mind több szakértô vélekedett úgy, hogy a világraszóló eredmények tiltott teljesítményfokozó szerek nélkül nem képzelhetôk el. Az események hamarosan igazolták a gyanakvás helyességét: Sydney 2000-es játékai elôtti évben számos kínai sportoló bukott meg – többségük erythropoietin alkalmazásával – nôi úszócsapatuk szinte megsemmisült. A pekingi olimpia kirakatába egy ilyen kép nem kerülhet – döntött a párt és a sportvezetés – a legszigorúbb eszközökkel szükséges elejét venni a dopping alkalmazásának. Ennek megfelelôen a Kínai Állam Tanács – parlament – 2004. február 3-án dopping-rendeletet alkotott, amely precízen rögzíti az ellenôrzési rendszert, szabályozza a vizsgálatok menetét, mikéntjét, s tartalmazza, magától értetôdôen, a különbözô szankciókat. A rendelet az év március elsejével lépett hatályba. A határozott fellépés eredményeként az athéni játékok évében Peking gazdái 4003 dopping tesztet végeztek, az olimpiát tisztán zárták, s az év folyamán mindössze 17 pozitív esetben kellett intézkedniük (öt testépítô, négy súlyemelô, három atléta, két labdarúgó, s egy-egy kerékpáros, sportlövô, birkózó – egyikük sem nemzetközileg ismert prominens versenyzô).

A rendezôk ébersége azóta sem lankad, sôt fokozottan megnyilvánul minél inkább közeledik a nagy esemény. A kínai állami hírügynökség 2007. április 7én Zsang Sziue, a Sportminisztérium Tudományos és Oktatási Fôosztálya igazgatójának alábbi közleményét adta ki: „Felhívjuk sportolóink figyelmét, kerüljék el a doppingolás minden formáját az olimpiai felkészülés és a versenyek ideje alatt, nehogy bármiféle botrány mocskos foltot ejtsen nemzeti arculatunkon.” A továbbiakban az igazgató az esetleg bekövetkezô dopping esetek kockázatának lehetô csökkentése érdekében azt is nyilatkozta, hogy a Sportminisztérium minden egyes osztálya különleges figyelemmel kíséri mostantól az olimpia zárásáig tartó idôszakot, s hogy rövid idôn belül nagyszabású kampány indul a sport tisztaságának megôrzése érdekében, amelynek elsôdleges célja, hogy egyetlen olimpiai válogatott kínai sportolót se érjen doppingbaleset a pekingi küzdelmek során. Minden elôvigyázatosság, gondos tervezés, a legmodernebb technika és vizsgálati módszerek ismerete ellenére sem lehetünk olyan naivak, hogy arra számítsunk – Peking játékai mentesek lesznek a dopping esetektôl. A nemzetközi események, az utóbbi évek lebukása, a visszamenôleg alkalmazott szankciók, elkobzott világbajnoki érmek – mind-mind arra utalnak, hogy a doppingháború, ha lehet, az eddigieknél is hevesebb intenzitással dúl, elég, ha ennek igazolására a 2007 évi Tour de France kerékpár verseny idején kitört sorozatos skandalumokat idézzük, amely a német állami televíziót arra késztette, hogy megszüntesse a világesemény helyszíni közvetítéseit. A versengés örök – és a versenyeken a csalás is. Ám mindent el kell legjobb tudásunk és igyekezetünk szerint követnünk, hogy a sportszerûség, a becsületes út, a tisztaság legyen az uralkodó. A kínaiak igyekezete – együttmûködésük a NOB-bal, a WADA-val, valamint a nemzetközi szövetségekkel – minden esetre példás és a kilátások biztatóak. A nemzeti olimpiai küldöttségek vezetôi (Chef de mission) számára készített tájékoztató kiadványukból kiderül, hogy a doppingellenôrzés vonatkozásában a XXIX. nyári játékok kezdetének már az olimpiai falu megnyitásának napját tekintik, tehát 2008. július 27.-ét, s a zárónap megegyezik – augusztus 24. A jelzett idôszakban a NOB bármelyik versenyzô doppingellenôrzését elrendelheti bárhol, s minden elôzetes bejelentés, értesítés nélkül. Fontos kitétel, hogy azok a versenyzôk, akik egészségügyi okokból orvosi rendelkezésre olyan gyógyszereket szednek, amelyek egyben szerepelnek a

NOB tiltott szereinek listáján, igazolásul maguknál tartsák elôzetes engedélyüket azok használatra. A játékok idején – csak hogy fogalmat alkothassunk a feladat nagyságáról – elôreláthatóan 3400 vizelet minta vizsgálatára kerül sor - közülük 700-ra a versenyeket megelôzô idôszakban, míg ez a szám a vérvizsgálatok esetében 900 (480 a versenyek elôtti napokban). Kivétel nélkül minden egyes versenyhelyen található lesz doppingellenôrzô állomás, s természetesen felszerelt ilyennel az olimpiai falu poliklinikája is, tehát összesen 41 mûködik majd: Pekingben 34, illetve a továbbiak Senjangban, Sanghajban, Csinhuangtaoban, Tiencsinben, Hongkongban és Csingtaoban, azaz a vitorlázó, a lovas versenyek és a labdarúgó csoport-mérôzések színhelyein.

Kínai szavatosság – biztonságra Az olimpiai játékok másik állandó, változatlanul kényes, ugyanakkor talán legfontosabb kérdése, jóllehet természeténél fogva nincs kifejezett rokonságban a sportteljesítményekkel és az olimpiai mozgalommal – a biztonság. Az emlékezetbôl soha ki nem törölhetô müncheni véres események, 1972 óta magától értetôdô követelmény az olimpiai rendezô bizottságoktól, hogy ebben a kérdésben maximális, anyagi áldozatokat nem kímélô erôfeszítéseket tegyenek. Az azóta eltelt több mint három és fél évtizedben, a világpolitikában lezajlott események nem hogy javítottak volna a helyzeten - s jóllehet a hidegháborút és a kétpólusú világ viszontagságait is immár magunk mögött hagytuk - a harmadik évezred, lám, újabb, s talán minden korábbinál kegyetlenebb terror akciókkal követel lankadatlan éberséget és optimális hatékonyságot a játékok biztonsága érdekében. A huszonegyedik század történetének kegyetlen nyitányaként kísérhettük aggodalommal, félelemmel, elszörnyedve a Világkereskedelmi iker tornyok rettenetes pusztulását 2001. szeptember 11én, meg a washingtoni Pentagon épületébe csapódó repülôgép tragédiáját. A legfurcsább harc zajlik azóta is a nemzetközi terrorizmus túlnyomórészt arctalan, személytelen, láthatatlan egységei ellen, amelynek következtében – minden igyekezetünk ellenére is – el kell viselnünk a bizonytalanságot, a kiszolgáltatottságot, s meg kell birkóznunk a folyamatosan az öt nemes karika körül is lappangó veszélyérzettel. Ennek a hangsúlyozása akkor kap igazi értelmet, ha – még mielôtt tovább mennénk – ennél a pontnál sietve leszögezzük: a terrorizmus ellen nincs, nem

26-31

2007/09/26 16:05

Page 1

26 MAGYAR EDZŐ létezik ugyan tökéletes garancia, de azt határozottan állíthatjuk, hogy ebben a században minden korábban rendezett téli és nyári olimpiai játékok biztonsági kérdéseit illetôen ennyire viszonylagosan nyugodtan nem tekinthettünk a nagy esemény napjai elé, mint a 2008-as pekingi versenyeket megelôzôen. Az amerikaiakat nem is tiltott félelem töltötte el - New Yorkban közel 3600 életet követelt a Világkereskedelmi tornyokat megsemmisítô infernó – s a képviselôház, George W. Bush elnök készséges egyetértésével, további újabb és újabb dollármilliókat bocsátott zokszó nélkül a szervezôk rendelkezésére, a légtér teljes lezárására, a fegyveres erôk létszámának emelésére, a biztonsági szolgáltatások körének szélesítésére, egyebekre Salt Lake City 2002. évi téli olimpiai játékai elôtt.. Az elôkészületek hónapjaiban egy Lausanne-ban tartott NOB sajtótájékoztató keretében kiderült az is – Francois Carrard, a szervezet akkori svájci fôigazgatója egy újságírói kérdésre adott válaszában fedte fel – hogy a NOB a müncheni terror-dráma következményeként azóta minden egyes nyári játékok elôtt „Katasztrófa-forgatókönyvet” készített arra az esetre, ha a megnyitó ünnepség alatt, például, repülôgép csapódna a zsúfolásig teli stadionba, robbanó üzemanyaggal feltöltve, miközben a televízió az egész világon sugározza az eseményt. Salt Lake City biztonsági költségvetése végül elérte a csaknem 300 millió dollárt (eredetileg 1998-ban ez az összeg még csupán csekély 30 millió dollárral szerepelt a költségvetésben). De még a 300 millióra duzzadt ráfordítás is eltörpül a 2004-ben rendezett athéni játékok biztonságra áldozott összegei mellett. A görögöknek az ország földrajzi fekvése, hosszan körülölelô tengerpartja, s nem különben a Közel-Keleten véget nem érô konfliktusok – a görög-török ellentétek Ciprus és kisebb Földközi-tengeri szigetek miatt, az izraeli-palesztin viszály, továbbá az Irakban folyó harcok, az afgán bonyodalmak, a világ legkülönbözôbb helyein a legváratlanabbul megnyilvánuló terror akciók - Spanyolországtól Egyiptomon át Oroszországig és másutt – mind-mind optimális felkészültséget követeltek. A szervezôk semmit nem bíztak a véletlenre. Az Athéntól észak-nyugatra fekvô Megalo Petkóban létesített kiképzôtáborban sorra követték egymást a jól átgondolt hadgyakorlatok. Az amerikai FBI (Szövetségi Nyomozó Iroda) és CIA (Központi Kémelhárító Szolgálat) szakemberei folyamatosan együttmûködtek a hazai erôkkel, bekapcsolódtak a felkészülésbe a brit erôk, s a NATO kötelékében szolgálatot teljesítô USA légierô egysé-

■

gek is hathatósan besegítettek az olimpiai játékok elôtt és alatt a légtér tökéletes biztosításába, sôt a szárazföldi feladatok ellátásában sem maradtak magukra a rendezô ország biztonsági erôi. Athén, többszöri kiigazítás, módosítás után, végül minden idôk legnagyobb anyagi áldozatát vállalta - s valamennyiünk nagy megkönnyebbülésére incidens nélkül bonyolította le olimpiáját -1.5 milliárd dollárt költött a biztonságra. Ismerve a Kínai Népköztársaság helyét, erejét, tekintélyét a világgazdaságban és a nagypolitika viszonylataiban, nemzetközi kapcsolatrendszerét, nem különben az ország védelmi képességeit, s a hatalmas állam szigorú, hagyományosan szocialista-kommunista alapelveken nyugvó irányítását, amelyben a fegyveres erôk fejlettsége szinte minden mást felülmúló prioritást élvez, nos, mindezt egybe véve megnyugvással tekinthetünk Peking ötkarikás játékai elé a biztonságot illetôen. Jellemzô, amit 2007 nyarán a pekingi rendezôbizottság (BOCOG) biztonsági fônöke, Liu Sao Vu mondott: „ A biztonság céljaira fordított összeg lényegesen alatta marad az utóbbi nyári játékokat rendezô házigazdák költségeinél, ám ezzel együtt biztosítunk mindenkit, rendelkezésünkre állnak a legkorszerûbb technikai megfigyelô rendszerek, s az elôkészületek zökkenômentesen zajlanak. „ Liu nem bocsátkozott részletekbe, nem fejtette ki a hatalmas birodalom szárazföldi határait mindenkor és mindenütt szigorúan ôrzô határôrség megbízhatóságára, a parti ôrséget ellátó hajórajok és a légteret szüntelenül biztosító légierôk felkészültségére, arra, hogy szükség esetén egy csapásra rendelkezésre állnak a hadsereg és egyéb fegy-

2007/3

veres testületek milliói. Azt sem közölte, milyen magasra rúgnak a feltételezett költségek, csak annyit jegyzett meg, hogy kizárt minden pazarlás, viszont minden szükséges igény kielégítésére rendelkezésre állnak a megfelelô összegek. A BOCOG korábbi pénzügyi tervezete annak idején, 2005-ben 300 millió dollárban jelölte meg a biztonságra elôirányzott kiadásokat, amely mindössze húsz százaléka az athéni hasonló célú költségvetésnek. Ami mindezeknél bizonyára nagyobb súllyal esik latba, hogy a Kínai Népköztársaságnak valójában nincsenek nemzetközi konfliktusai - Tajvan visszahonosítása kérdésének kivételével, ám terrorveszély nem várható a kis sziget irányából sem – s jóllehet az ország Észak-Koreától Nepálon át Kazahsztánig és Oroszországig mintegy tucatnyi szomszéddal számolhat – nincsenek válságot idézô rendezetlen ügyei, türelmes diplomáciával ápoltak a kapcsolatai Afrika államaival, az arab, illetve iszlám országokkal, és sorolhatnánk európai kapcsolatait is. Térjünk vissza befejezésként a sportpályákra! Ázsia becsvágyó óriása felszabadultan nyújtózkodik, terjeszkedik, gazdagodik, válik nagyhatalommá a kereskedelemben, az iparban, a tudományban, technológiában, az ûr meghódításában – mindenben. Nem lehet célja más a sportban, az öt bûvös karika versenyeiben sem, mint az elsôség, a dominancia megszerzése: Kína legyen a világ elsôszámú sportnemzete. Peking olimpiája a lehetô leglátványosabb lehetôséget teremti meg számukra ennek bizonyítására, s adhat további ösztönzést testkultúrájuk egészének további fejlesztéséhez. Gallov Rezsô

■

MAGYAR EDZŐ 31

2007/3

olyan morális útra tévedt a magyar labdarúgás, amely egyáltalán nem vonzó, sokan el is fordultak a sportágtól. NyugatEurópában teljesen más a hozzáállás, rengeteg gyerek szeretne futballozni, és ott figyelnek arra is, hogy folyamatos legyen a vérfrissítés. Elég körülnézni Németországban, ahol tele vannak az utánpótlás-csapatok törökökkel, de vannak olaszok is, sôt egyre több színes bôrû gyerek is játszik a korosztályos együttesekben szerte a kontinensen. A svájci csapatokban pedig a helyi ifjúság mellett a háború miatt elmenekült délszláv családok gyermekeit találjuk meg nagy számban. Mindez azért lényeges, mert ôk is bôvítik a választékot, ráadásul a déli típusú játékosok korán érnek, ennek pedig komoly hatása lehet az eredményességre utánpótlás szinten. – Ott tartottunk, hogy Magyarországon viszont kevés a gyerek. – Így van. Közülük viszont azt, aki kiemelkedik, elkezdik sztárolni. Az edzô és a szülôk is ludasak ebben, hiszen amennyiben a gyerek el is hiszi, hogy ô jobb az átlagnál, eltelik magától, és a jövôben már nagyon nehéz lesz fejleszteni, hiszen egész egyszerûen nem fogadja el a kritikát. Meggyôzôdésem, hogy Magyarországon a szülôk nagy része is rossz irányba tereli a futballt, hiszen mindenki azt hiszi, ért a futballhoz, és beleszól a tréner munkájába. Meglepô, de így van, a legrosszabbak ebbôl a szempontból a futballanyukák, de ne is kérdezze az okát, mert nem tudom. Annyit tudok, hogy nem minden sportágban ez a helyzet, nézze csak meg, vajon mikor szól egy anyuka vagy apuka a gyerekének, aki kajakozik, hogy hogyan fogja az evezôlapátot? – Csak nem azt akarja mondani, hogy a szülôk miatt vagyunk ott, ahol vagyunk? – Dehogy, szó sincs errôl, hiszen az edzôi vonalon is sok sebbôl vérzik a magyar utánpótlás-képzés. Hibás az a rendszer, amelyben két-három hét alatt papírt kaphat az ember, és ráadásul el is hitetik velük, hogy ôk már végzett edzôk. Ennyi idô alatt egész egyszerûen képtelenség megszerezni az alapvetô élettani és edzéselméleti ismereteket. Nem is értek egyet azzal, hogy az újságokban mindenkit, aki akár már csak néhány napja is, de edzôként dolgozik, szakembernek neveznek. Régen a céhekben tizenöt-húsz éves szakmai munka, és jó néhány céhlegény kitanítása után nevezték szakembernek az illetôt. Ki merem mondani: Magyarországon a korosztályos edzôk nagy százaléka nincs tisztában azzal, hogy milyen a nemzetközi szint. Nem is tudják pontosan, hogy mit kellene tanítaniuk, azzal pedig fôként nin-

csenek tisztában, hogy mindezt hogyan ütemezzék. Szintén rengeteg problémát okoz az iskolai testnevelés színvonala. Az alsó tagozatban lenne mód arra, hogy különbözô mozgásformákat megtanuljanak a gyerekek, hogy koordinált legyen a mozgásuk, ebben az idôszakban viszont nem végzett testnevelô tanárok tanítják ôket, hanem tanító nénik. És hiába van meg a jó szándék, ezek a fejlesztések szinte biztosan elmaradnak. – Ezen tudnak még az edzôk korrigálni? – Sajnos a serdülô- és ifi-korban a tréningeken már nincs idô és mód arra, hogy mindezt helyrehozzuk. Nem véletlen, hogy ennyi rossz mozgású gyereket, „robot-zsarut” sehol sem láttam, mint amennyi manapság van Magyarországon. De folytatva az edzôi szakmával kapcsolatos gondolatmenetet, jegyezzük meg, hogy további gondot okoznak az erônléti képzés hiányosságai, ezen a területen elmulasztjuk a megfelelô fejlesztést. A magyar edzôk többsége nincs tisztában a korszerû képességfejlesztés, valamint edzéselmélet módszereivel. Pedig ebben az idôszakban kiemelten fontos a belsô szervrendszer fejlesztése, az állóképesség javítása folyamatos pulzusszám-ellenôrzéssel, arról nem is beszélve, hogy nem árt, ha az ember érti és tudja, mit jelent a savasodás, miként lehet ezen a területen is fejlôdést elérni. Külön témakör az erôfejlesztésé. Amerikában már olyan módszerekkel dolgoznak, amelyekrôl mi még nem is hallottunk. Nem véletlen, hogy Jürgen Klinsmann is az Egyesült Államokból hozatott erônléti edzôket a hazai rendezésû világbajnokságra készülô német válogatott mellé. Magyarországon a futball utánpótlásában dolgozó edzôk nagy része ad hoc jellegû fizikai képzést végeztet a gyerekekkel, a trénerek jelentôs százalékánál teljes káosz tapasztalható az élettani ismeretek terén. Pedig manapság már nem megy az, hogy kiküldöm a gyerekeket futni, azaz nem elég, azt csináltatni a gyerekekkel, amit 20 ével ezelôtt – csak mondok hasra ütésre egy nevet – Feri bácsi csináltatott velem. – A fizikai képzés hiányosságai mellett úgy érzem, a magyar futballisták mentális felkészítése sem az igazi. – Jól látja a problémát, hiszen a megfelelô kondíció megszerzése mellett ugyanilyen fontos lenne az akarati tényezôk fejlesztése, például a kudarctûrô képesség erôsítése. Itthon akinek megvan az egészséges önbizalma, az a legtöbb esetben sajnos átcsap nagyképûségbe. A munka és az edzések iránti alázat megteremtése, a csapaton belül egymás motiválása és elfogadása mind-mind olyan tényezô, amelynek kialakítása az edzô és a szülô közös feladata lenne. Magyaror-

szágon rengeteg az akaratgyenge játékos, akik addig szeretnek edzeni, amíg jólesik, ha már egy kicsit meg kell feszülni, azt nehezen viselik, azaz legszívesebben csak edzegetnének. Nagy a baj a koncentrálóképességgel is. A mieink nem szokják meg azt, hogy az edzéseken is végig összpontosítani kell, pedig ez már ifi korukban kellene, hogy beléjük ívódjon. Amikor Agárdon dolgoztam, azért mentünk ki különbözô teremtornákra Németországba, hogy a srácok lássák, mi vár rájuk a profi világban. – Nagyon belendült, úgy látom még rengeteg a mondanivalója. – Ha pontokba kellene szedni, azt hiszem, most tartanánk az ötödiknél: az eredményes munkát akadályozza a hazai létesítmény-helyzet is. Hazánkban egyre-másra szûnnek meg a pályák, míg máshol sorban épülnek. Bár korábban már említettem, ezúttal is ki kell emelnem: az elmúlt harminc év eredménytelensége igencsak rányomja a bélyegét a futball iránti közhangulatra. A mostani edzôi és vezetôi generáció tagjai között is vannak sokan, akiknek még volna mit fejlôdni. Aki a sportág elmúlt idôszakának alakításában aktív részes volt, nem biztos, hogy mindent megtett játékosként vagy vezetôként a fejlôdés érdekében. Itt hadd említsem meg az egyik vesszôparipámat… Amikor arról írnak az újságok, hogy valaki forgatja a külföldi szakirodalmat. Ne csak forgassa az ember, hanem olvassa is végig. Hiszen manapság a futballedzôk élete is a változások körül forog – azaz kellene, hogy forogjon –, mert folyamatos változásban van a szakmához kötôdô ismeretanyag, ennek követéséhez pedig segítséget nyújt az internet. Ehhez képest itthon sok olyan tréner van, aki be sem tudja kapcsolni a számítógépet. Egy szó, mint száz, nehéz helyzetben van a sportág, és nagyon fontos lenne, hogy visszaállítsuk a szakma presztízsét. – A gondokat, problémákat kiveséztük, nézzük, mi jelentheti a megoldást a hazai labdarúgó edzôképzésben? – Mindenképpen meg kell újulnia, és szerencsére erre vannak is törekvések. Úgy gondolom, az UEFA- és a TF-képzés elegye lehetne iránymutató, hiszen mindkettôben komoly értékek találhatók. Nem gyôzöm hangsúlyozni, az edzôi szakma rendkívül összetett, a már részletezett élettani és edzéselméleti tudás mellett szükségesek a pszichológiai és pedagógiai ismeretek, valamint olyan kommunikációs technikák, amellyel az egészet bevonjuk. Véleményem szerint nagyon fontos a kisugárzás is, s hogy az edzô megfelelô empátia-készséggel rendelkezzen, legyen nyitott mások problémái iránt, tudja ezeket is kezelni. Amennyiben mindez nincs meg valaki-

27-30

2007/09/26 16:07

Page 1

30 MAGYAR EDZŐ kezdôdött, szerte az országban háromszáz – 1992-93-as születésû – gyereket teszteltünk, közülük választottunk ki 25 srácot. Ôket egybôl a döntés után elvittük a TF-en mûködô terhelésélettani laboratóriumba, sajnos akadt olyan fiú, aki a nem megfelelô mutatói miatt nem maradhatott velünk. – A többiek viszont, ha jól tudom, remekül kezdték kispesti pályafutásukat, négy forduló után százszázalékos teljesítménnyel éllovasok az U16-os bajnokságban. Keményen fogja a srácokat? – Tény, hogy nem unatkoznak, fôleg, hogy a szeptember harmadikával kezdôdô héten beindult az iskola is. Az Egressy Gábor Két tannyelvû Mûszaki Szakközépiskola tanárai foglalkoznak velük itt, az akadémián. Július 9-én költöztek be, napi két edzést tartunk, de hetente két olyan nap is van, amikor három tréning szerepel a programban. Szombatonként játsszuk a bajnoki mérkôzéseket, ezek után viszont hazautazhatnak a fiatalok. – Ha jól érzékelem, Hemingway úr érkezésével nagy lett a fegyelem a Honvédnál, és gondolom, így van ez az akadémián is. – Inkább úgy fogalmaznék, hogy rend van. Mindenki tudja a feladatát, a legjobb tudása szerint elvégzi a munkáját, és ami fontos, ezek a folyamatok ellenôrzöttek. – Térjünk át egy kicsit az ön munkájára. Említette, rendszeresen megfordul a Goldball pályán, ami nem meglepô, hiszen kétszer is betöltötte a szakmai igazgató pozíciót a kizárólag utánpótlással foglalkozó klubnál. Párhuzamosan még ott is dolgozik? – Tulajdonképpen igen, hiszen a Goldball kötött a Honvéddal egy megállapodást, amellyel úgy érzem, mindenki jól járt. Az elôbbinek szüksége volt egy elsô osztályú csapatra, amely perspektívát jelent a gyerekeknek és a szülôknek egyaránt, a Honvédnak pedig jól jött az utánpótlás-nevelési háttér, amely a Goldballnál adott - mind a létesítmények, mind a szakmai tapasztalat tekintetében. Az U12-es korosztálytól az U15-ig közös csapatokat indítunk a bajnokságban, amelyet egy-egy goldballos és honvédos edzô együtt irányít. Az innen kikerülô játékosok pedig természetesen jó merítési bázist jelentenek az akadémiának. Így szakmai igazgatóként tulajdonképpen mindkét klubban felügyelem az utánpótlás-nevelési munkát. Szerencsére jól összeszokott csapat segíti a munkámat Somogyi Krisztián és Herczeg Vince személyében. Összeszokott gárda a miénk, amelyben a két alappillért az emberi kvalitások és a szakmai felkészültség jelenti. Nem bábokat és bólogató Jánosokat akarok magam mellett tudni. A közvetlen munkatársaim alkotószellemben dolgoz-

■

nak, önálló gondolataik vannak, és ha kell, akkor vitatkozunk, konstruktív szakmai vitát folytatunk. Például, ha most, amikor önnel beszélgetek, el kellene kezdeni egy edzést a srácoknak a hátsó mûfüvesen, Krisztián nem a kezét tördelve jönne ide hozzám, hogy mit is csináljon, hanem kimenne a gyerekekkel és levezényelné a tréninget. – A felelôsség, persze, ettôl függetlenül az ön vállára nehezedik… És most már értem is a fáradtság okát. – Van dolog bôven, a múltkor például szombat reggel fél hétkor mentem ki a Goldball-pályára, hogy felvonalazzam a pályát, mert a pályamunkás éppen nem ért rá, máskor pedig a hitelesítés elôtti kiméréseket csináltuk meg az egyik kollégámmal. Úgy gondolom, hogy nem esik le a gyûrû az ujjamról, ha ezeket a feladatokat alkalomadtán én végzem el, hiszen ezzel is a gyerekeket és a futballt szolgálom. Ezért nem szeretem azt, és rettenetesen irritál, amikor ezen a téren hiteltelen emberek beszélnek az utánpótlás-nevelésrôl, olyanok, akiknek fogalmuk sincs milyen igényeket támaszt ez a terület. Azt kellene elérnünk, hogy a gyerekek, a fiatalok képzésérôl kizárólag hiteles emberek nyilatkozzanak. – Hadd kalandozzak el egy kicsit! Ejthetünk néhány szót labdarúgó-pályafutásáról? – Csepelen kezdtem futballozni, a gimnáziumi évek alatt is játszottam, aztán egy sérülés után úgy tûnt, vége a pályafutásomnak. Késôbb Soroksáron azért még elfocizgattam, de akkor már inkább az edzôsködés foglalkoztatott, korán el is kezdtem dolgozni a gyerekekkel. Érdekes, hogy az elsô csoportomat – 24 évesen – éppen Kispesten kaptam meg, majd a BVSC-hez kerültem, sôt egy évet Újpesten is töltöttem. Közben párhuzamosan egy ideig a felnôtt futballba is bekerültem, az Elektromos pályaedzôjeként tevékenykedtem. A BVSC-s idôszakban Both József mellett dolgozhattam, akinek a szakmai felkészültsége sokat jelentett, elindított a pályán, rengeteget tanultam tôle. – Aztán pedig jöhetett a goldballos éra. – Így van, 1996-ban kapcsolódtam be az 1994-ben alapított egyesület munkájába, de ekkor még párhuzamosan tanítottam is, testnevelést egy általános iskolában. A klubban a 1988-90-es születésû gyerekekkel dolgoztam, jó képességû fiatalokkal, közülük sokan futottak, azaz futhatnak be komoly pályafutást. A Goldball idôszakomban keresett meg az MTK, hat és fél évet töltöttem a klubnál, több korosztályt is gardíroztam, az 19811982-estôl a fiatalabbakig. Késôbb az Agárdon induló akadémiának lettem az igazgatója, ezt a posztot két évig töltöttem be. Igazán szép idôszak volt, olyan

2007/3

játékosokkal dolgoztam együtt, akiknek nagy része az óta élvonalbeli játékos, sôt többen a válogatottban is bemutatkoztak. Elég, ha az 1986-os korosztályból Zsidai László, Sütô László, Kecskés Tamás, Ladóczky István, az 1988-89-es korosztályból pedig Filkor Attila, Németh Krisztián, Pátkai Máté, Vadnai Dániel és Szabó Ádám nevét említem. Közben az MTK-ban zajló munkával párhuzamosan már dolgoztam a korosztályos válogatottak mellett, úgy vélem, nem is eredménytelenül, hiszen az U17-es – Filkor, Vass Ádám, Farkas Balázs fémjelezte együttessel megnyertük a ráckevei nemzetközi ifjúsági tornát – egyébként azóta egyik korcsoport sem volt erre képes – és döntetlent játszottunk Prestonban a Theo Walcottal felálló angolokkal. Remek kis csapat volt az. – Késôbb feljebb lépett, szerepet vállalt a felnôtteknél is. – Agárdi igazgatóságom idején történt. Amikor László Csaba felállt Lothar Matthääus mellôl, Hrutka János, a válogatott akkori menedzsere megkeresett, hogy lennék-e a német aranylabdás pályaedzôje. Lotharral találkoztam, egyeztettünk, és örömömre engem választott. Az MTK-t megkérdeztem, hogy mit szólnának hozzá, nem volt ellenvetésük, így el is vállaltam a feladatot. – Viszont miután Lothar Matthäust leváltották, ön nem tért vissza Agárdra. – Miközben én a nemzeti csapat pályaedzôjeként ténykedtem, Garami József lett a szakmai igazgató az MTK-nál, és Tamási Zsoltot nevezték ki az akadémia igazgatójává. Nekem pedig, amikor visszatértem, edzôi státuszt akartak felajánlani. Ezt nem fogadtam el, és távoztam a klubtól. Viszont a lelkesedésem nem csappant, New Jersey-ben töltöttem másfél hónapot. Hasznos, tartalmas idôszak volt, s a saját szememmel láthattam, milyen ütemben fejlôdik az európai labdarúgás az Egyesült Államokban. Miután hazajöttem, a Goldballhoz tértem vissza, a kispesti szerepvállalásomról pedig már meséltem. – Sajnos nem ön az egyetlen, aki ha sonló cipôben jár, ami az MTK-tól való búcsút illeti, amolyan magyaros üggyel állunk szemben. Ha már a magyarosnál tartunk, sokan sokszor próbálták már megfejteni, miért olyan gyenge a hazai labdarúgás. Ön szerint mi okozza a már évtizedek óta tartó válságot? – Az okok egyértelmûen az utánpótlásnevelésben keresendôk. A kiválasztási módszereink nem jók, és az is nagy probléma, hogy lassan nincs kibôl választanunk. Nem a genetikusan jó állománnyal, a gyorsrostokkal rendelkezô gyerekeket tudjuk elcsábítani, hanem azokat, akik még szívesen futballoznak. Hiszen ne tagadjuk, az elmúlt 30 évben

■

MAGYAR EDZŐ 27

2007/3

PEKING - 2008

Tapasztalatok és javaslatok a keretorvos szemével Kator Miklós Országos Sportegészségügyi Intézet, Budapest E-mail: [email protected]

Peking! A következô Olimpiának otthont adó város. Hatalmas ország hatalmas fôvárosa. És a célok is kiemelkedôk: minta versenyeket rendezni csúcseredményességgel. Azért mi magyarok is ott szeretnénk lenni. Kicsit kevesebben, kicsit megtépázott becsülettel (utalva a 2004-s olimpiai dopping történetekre), kicsit nehezebb körülmények között – de mégis Magyarokként! Elérkezett egy újabb olimpiai ciklus harmadik harmada. Az alábbiakban a keretorvos aspektusából emelek ki néhány gondolatot. A fôbb sarokpontjaim: információk gyûjtése, klíma, utazás, városi környezet, olimpiai falu, alkalmazkodás, egészségügyi szolgálat, anti-doping, megengedett teljesítményfokozás, csapatépítés. Tapasztalataimat, javaslataimat – távirati tömörségre törekedve - az alábbiakban foglalom össze. Információk gyûjtése: a korábbiak tapasztalatai alapján (a közelmúlt tekintetében talán az Atlantai Olimpia körülményeihez hasonlít leginkább), a felhalmozódott tudásbázis felhasználásával, a rendezôk és a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) tájékoztatása alapján, az olimpiai „viselkedés” és a rendezô ország kérésének, ajánlásainak figyelembe vételével. Klíma: a globális felmelegedés miatt nehezebben megbecsülhetô, az ingadozások a végletek következtében úgyszin-

tén. Mérsékelt övi klimatikus viszonyok. Peking „Budapest-szerû” adottságokkal rendelkezik, ám jóval szennyezettebb a levegô. Napi fényerô ingadozása és fényviszonyok, légáramlás, hômérsékleti és hôingadozási, valamint csapadékviszonyok a magyarországi körülményekhez hasonlóak. A páratartalom és szmog-érték ellenben magasabb. A rendezôk Pekingben az Olimpiai helyszínek felett el kívánják „fújni” a felhôket és velük a csapadékot. Utazás: hosszú repülésre (kb. 10 óra) felkészülve, kelet felé kerülve a földet (ez az alkalmazkodás szempontjából „roszszabb” irány), megfelelô folyadék és szénhidrát bevitele mellett, folyamatos mozgás, torna a repülôgépen, trombózis prevenció, a fellépô problémák minimalizálása a súlycsoportos sportágaknál „megáll a súlyrendezés” 1-2 napra illetve a fokozott központi idegrendszeri aktivitást és állóképességet igénylô tevékenységeknél koncentráció romlás, figyelmi zavarok és parareakciók lehetnek. Városi környezet: Pekingben a fentieken kívül erôs az etnikai és kulturális különbözôség. A beszéd, az írás, a kommunikáció idônként teljesen érthetetlen kavalkádja. Fontos a tudatos felkészülés a zavaró (újszerû) impulzusokra. A leginkább kizökkentô a „keleti nyugalom”, idônként nekünk értetlen „lassított film”-szerû történések, más érzelmi és

indulati elemek, hierarchikusabban felépített társadalom, más az egyéni toalett (krákogás, köpködés). Az Olimpiai faluban az összezártság és a felfokozott hangulat a legnagyobb csapdaszituáció. Számolni kell a „lakótelep” effektussal, tekintettel arra, hogy többszintes blokkelhelyezés várható. Törekedni kéne ilyen körülmények között is a nemzeti érzület, énkép megôrzésére. Klimatizált helységek túlhûtése ventillátorok (csak légkeverés) használatával mérsékelhetô. A magyar konyha elemeit be kellene csempészni a csapat étrendjébe, illetve az építô jellegû, aktívan pihentetô, motiváció és fásultságelkerülô szabadidô programok és azok eltöltése külön tervezést és kivitelezést igényelnek. Alkalmazkodás: „Budapest-szerû” környezeti tényezôk és a térben-idôben való eltolódás miatt fizikális maximum a 2. napon vagy a 7.-8. nap után várható. Mentálisan maximum a 2. napon vagy a 10.-16. nap után várható. Motivációs szint maximum a 2-5 napon az egyik legmagasabb. Sexus vonatkozásában 10.14. nap után egyre kritikusabbá és feszültebbé válik a helyzet. Egészségügyi szolgálat : Megfelelô TUE képzés és kompetencia birtokában, megfelelô sportorvosi és sportfizioterapeuta összetételben, a korszerû és használt technikák maximális ismeretével, egységes arculattal, illetve a komplementer medicina eszközeinek bevetésével folyamatos jelenléttel és elérhetôséggel, konzultációs lehetôséggel áll a csapat rendelkezésére. A folyadékforga-

28-29

2007/09/26 16:09

Page 1

28 MAGYAR EDZŐ

■

lom akklimatizációs faktor, inkább túlhidrált állapot az ideális. BasicaSport sópótlás, Verofit izotónia és KaqunSport ivóvíz ellátása javasolt. Vezetékes víz csak higiénés célból használható. Étkezésre alkalmazkodási és utazási szakban emelt fehérje%, versenyekre emelt szénhidrát% javasolt. Olimpiai falun kívül lehetôleg csak a versenyek végeztével kóstolgassunk, csipegessünk! Preventív szempontból ProGastro probiotikum javasolt, megfelelô élelmi rost bevitel és folyamatos széklet-vizelet minôség kontroll! Étrendkiegészítôk keretorvosi kontrollal, minôség-garanciával, egyénre sza-

bott formában. JuicePlus gyümölcs-zöldség készítmény, és IndiVIT egyéni vitamin javasolt regeneráló aminosavak és fehérjék alkalmazása mellett. Anti-doping: WADA szabályok betartásával, anti-allergia, anti-asthma TUE jelentések komplettálva. A sportoló nyilatkozata garanciával javasolt. Utolsó negyedévben szoros kontroll alatt (adminisztratív és eljárási fegyelem miatt). A Magyar Olimpiai Csapatnak intézkedési terv a valós vagy „ál”problémák kezelésére (válság menedzsment) tekintettel arra, hogy elvileg számíthatunk a „megjöttek a doppingolók” effektusra a helyszínen (a múltbeli emlékek alapján).

2007/3

Teljesítményfokozás: megengedett és kontrollált módszerekkel. Pszichés tartalékok (autogén tréning), Mentális segítség (aroma terápia), Energetikai állapotjavítás (akupunktúra), Oxigén transzport (hypoxi sátor, Kaqun víz), Fito-terápia lehetôségei, Izomerô fejlesztés és felmérés (komputerizált dinamometria), mozgásrendszer kineziológia…és az edzés! Csapatépítés: „Nem a munka a legfontosabb, hanem a szemlélet” elve. Motiváció tartása, munkához való viszony alakítása, pozitív szemlélet, kvalifikáció utáni „kiégettség” elkerülése a cél. Reális célképzés, a Magyar Csapat – csapat legyen! Összefoglalva: Idôben összpontosított emberi és tárgyi erôforrásokkal, Olimpiai Csapat arculatának kialakítása és alkalmazása után megváltozott egészségügyi-pedagógiai-társadalmi környezetben a szakmai munka révén sikeresen elérhetô a megfelelô olimpiai szereplés és teljesítmény! Javaslom az olimpiai kvalifikációt megszerzett sportolót „befektetési jegyként” kezelni, fix futamidôvel (a kvalifikáció megszerzése és az olimpiai versenyének vége között). Így meghatározható lenne az adott versenyzô felkészülési értéke, a szükséges szûrô és terápiás vizsgálatok, kezelések minôsége és mennyisége, a ráfordítandó fejlesztések mértéke, prevenciós és rehabilitációs erôforrások, étrendkiegészítôk mennyisége és minôsége illetve a „reklámértéke” is. Így megvalósítható lenne üzleti biztosító jelenléte, banki-befektetési tevékenység végzése (értéknövelés). Az adott versenyzô nyugodtan készülhetne élete egyik fô eseményére, és közben egészség-versenyképesség tudatossága a maximális lehetne.

A Pegazus Sport Tours

10%-os kedvezményt nyújt a Magyar Edzôk Társasága tagjainak a Pegazus Sport Tours által szervezett és meghirdetett sportutazásokra, valamint a

2008-as Pekingi Nyári Oimpiai Játékokra

■

MAGYAR EDZŐ 29

2007/3

A gyerekek és a futball szolgálatában SZALAI LÁSZLÓVAL – A FELZÁRKÓZÁS KULCSÁRÓL 2006-ban, a karácsony és szilveszter közötti néhány nap egyikén találkoztam elôször Szalai Lászlóval, aki éppen néhány, külföldön játszó és szabadságát itthon töltô fiatal futballistának tartott rögtönzött edzést a Goldball Könyves Kálmán körúti központjának mûfüves pályáján. A Manchester City tehetsége, Varga Péter és a Salzburg ifjú reménysége, Peszmeg Viktor is ott gyakorolt, majd befutott az Internazionalénál egyre többet játszó Filkor Attila is, aki nem vetkôzött neki, csak meglátogatni jött nevelôedzôjét. A – Kissé nyúzottnak tûnik, sokkal kipihentebb volt, amikor utoljára találkoztunk. Ilyen sok a munka az újonnan létrehozott kispesti akadémián? – Maradjunk annyiban, van mit csinálnom. Általában reggel fél nyolckor már itt vagyok, és este hétnél elôbb ritkán indulok haza. Van, hogy itt zárok a Bozsikstadionban, de hetente háromszor még hazafelé útba ejtem a Goldball-pályát is. De félre ne értse, ezt nem panaszként mondom, hiszen nagyon szeretek a gyerekekkel foglalkozni. – Miért éppen Kispest? – Az év elején keresett meg George F. Hemingway, a Budapest Honvéd új tulajdonosa. Beszélgettünk, majd kérte, vázoljam, hogyan képzelném el az akadémiát, februárban pedig már meg is kezdtük az elôkészületeket. Nem volt könynyû, hiszen bár Agárdon már igazgattam hasonló intézményt, ott a kész rendszerbe csöppentem bele, s csak a szakmai irányvonalat kellett meghatároznom és irányítanom. Itt viszont az akadémia teljes felépítése ránk várt. Érdekességként Szalai László Született: 1968. 04. 06. Játékos-pályafutás: Csepel (utánpótlás), Soroksár (felnôtt) Edzôi pályafutás: Kispest, BVSC, Újpest (serdülô- és ifjúsági csapatok), Goldball’94 FC (szakmai igazgató), MTK (utánpótlás-, tartalékcsapat edzôje, majd 2 évig az agárdi Akadémia igazgatója), a felnôtt válogatott pályaedzôje Lothar Matthäus mellett, Magyar Futball Akadémia (igazgató) Végzettsége: ELTE (matematikatestnevelés szakos tanár, ösztöndíjasként egy szemesztert töltött az Augsburgi Egyetemen), TF testnevelô tanár, TF labdarúgó szakedzô, UEFA A-licenc Nyelvtudás: angol, német, holland Nôs, 1 kislány édesapja.

harmóniát tréner és tanítványai között nem lehetett nem észrevenni. A gyerekeknek, a futballnak, no és nem mellesleg a családjának élô szakember több mint 15 éve dolgozik az utánpótlás-nevelésben, két esztendeig az MTK agárdi akadémiáját igazgatta, de már belekóstolt a felnôtt futballba is, Lothar Matthäus segítôje volt a magyar válogatottnál. 2007 februárja óta viszont a nagy terveket szövögetô Budapest Honvéd egyik alappillére, a klub által létrehozott Magyar Futball Akadémia szakmai igazgatójaként tevékenykedik.

mondom, hogy felmerült, egy vidéki kisvárosban építjük fel a Magyar Futball Akadémiát, ezt azonban végül több okból is elvetettük. Elkezdôdött tehát a munka, rengeteg átalakítást hajtottunk végre. Nem volt egyszerû végigvergôdni a hivatali ügyintézéseken, elvégre hivatalosan kollégiumként funkcionál az intézmény. Néhány hónap alatt elértük, hogy olyan környezetben készülhetünk, ahol

minden adott a jó munkához. Legutóbb a Manchester City akadémiáján jártam és bátran mondhatom, a körülményeket tekintve szinte nincs is különbség. Ott sem az a lényeg, hogy minden csillogóvillogó legyen, hanem az, hogy minden feltétel adott legyen az eredményes szakmai munkához. – S kik élvezik ezt a remek miliôt? – A szakmai kiválasztás márciusban

28-29

2007/09/26 16:09

Page 1

28 MAGYAR EDZŐ

■

lom akklimatizációs faktor, inkább túlhidrált állapot az ideális. BasicaSport sópótlás, Verofit izotónia és KaqunSport ivóvíz ellátása javasolt. Vezetékes víz csak higiénés célból használható. Étkezésre alkalmazkodási és utazási szakban emelt fehérje%, versenyekre emelt szénhidrát% javasolt. Olimpiai falun kívül lehetôleg csak a versenyek végeztével kóstolgassunk, csipegessünk! Preventív szempontból ProGastro probiotikum javasolt, megfelelô élelmi rost bevitel és folyamatos széklet-vizelet minôség kontroll! Étrendkiegészítôk keretorvosi kontrollal, minôség-garanciával, egyénre sza-

bott formában. JuicePlus gyümölcs-zöldség készítmény, és IndiVIT egyéni vitamin javasolt regeneráló aminosavak és fehérjék alkalmazása mellett. Anti-doping: WADA szabályok betartásával, anti-allergia, anti-asthma TUE jelentések komplettálva. A sportoló nyilatkozata garanciával javasolt. Utolsó negyedévben szoros kontroll alatt (adminisztratív és eljárási fegyelem miatt). A Magyar Olimpiai Csapatnak intézkedési terv a valós vagy „ál”problémák kezelésére (válság menedzsment) tekintettel arra, hogy elvileg számíthatunk a „megjöttek a doppingolók” effektusra a helyszínen (a múltbeli emlékek alapján).

2007/3

Teljesítményfokozás: megengedett és kontrollált módszerekkel. Pszichés tartalékok (autogén tréning), Mentális segítség (aroma terápia), Energetikai állapotjavítás (akupunktúra), Oxigén transzport (hypoxi sátor, Kaqun víz), Fito-terápia lehetôségei, Izomerô fejlesztés és felmérés (komputerizált dinamometria), mozgásrendszer kineziológia…és az edzés! Csapatépítés: „Nem a munka a legfontosabb, hanem a szemlélet” elve. Motiváció tartása, munkához való viszony alakítása, pozitív szemlélet, kvalifikáció utáni „kiégettség” elkerülése a cél. Reális célképzés, a Magyar Csapat – csapat legyen! Összefoglalva: Idôben összpontosított emberi és tárgyi erôforrásokkal, Olimpiai Csapat arculatának kialakítása és alkalmazása után megváltozott egészségügyi-pedagógiai-társadalmi környezetben a szakmai munka révén sikeresen elérhetô a megfelelô olimpiai szereplés és teljesítmény! Javaslom az olimpiai kvalifikációt megszerzett sportolót „befektetési jegyként” kezelni, fix futamidôvel (a kvalifikáció megszerzése és az olimpiai versenyének vége között). Így meghatározható lenne az adott versenyzô felkészülési értéke, a szükséges szûrô és terápiás vizsgálatok, kezelések minôsége és mennyisége, a ráfordítandó fejlesztések mértéke, prevenciós és rehabilitációs erôforrások, étrendkiegészítôk mennyisége és minôsége illetve a „reklámértéke” is. Így megvalósítható lenne üzleti biztosító jelenléte, banki-befektetési tevékenység végzése (értéknövelés). Az adott versenyzô nyugodtan készülhetne élete egyik fô eseményére, és közben egészség-versenyképesség tudatossága a maximális lehetne.

A Pegazus Sport Tours

10%-os kedvezményt nyújt a Magyar Edzôk Társasága tagjainak a Pegazus Sport Tours által szervezett és meghirdetett sportutazásokra, valamint a

2008-as Pekingi Nyári Oimpiai Játékokra

■

MAGYAR EDZŐ 29

2007/3

A gyerekek és a futball szolgálatában SZALAI LÁSZLÓVAL – A FELZÁRKÓZÁS KULCSÁRÓL 2006-ban, a karácsony és szilveszter közötti néhány nap egyikén találkoztam elôször Szalai Lászlóval, aki éppen néhány, külföldön játszó és szabadságát itthon töltô fiatal futballistának tartott rögtönzött edzést a Goldball Könyves Kálmán körúti központjának mûfüves pályáján. A Manchester City tehetsége, Varga Péter és a Salzburg ifjú reménysége, Peszmeg Viktor is ott gyakorolt, majd befutott az Internazionalénál egyre többet játszó Filkor Attila is, aki nem vetkôzött neki, csak meglátogatni jött nevelôedzôjét. A – Kissé nyúzottnak tûnik, sokkal kipihentebb volt, amikor utoljára találkoztunk. Ilyen sok a munka az újonnan létrehozott kispesti akadémián? – Maradjunk annyiban, van mit csinálnom. Általában reggel fél nyolckor már itt vagyok, és este hétnél elôbb ritkán indulok haza. Van, hogy itt zárok a Bozsikstadionban, de hetente háromszor még hazafelé útba ejtem a Goldball-pályát is. De félre ne értse, ezt nem panaszként mondom, hiszen nagyon szeretek a gyerekekkel foglalkozni. – Miért éppen Kispest? – Az év elején keresett meg George F. Hemingway, a Budapest Honvéd új tulajdonosa. Beszélgettünk, majd kérte, vázoljam, hogyan képzelném el az akadémiát, februárban pedig már meg is kezdtük az elôkészületeket. Nem volt könynyû, hiszen bár Agárdon már igazgattam hasonló intézményt, ott a kész rendszerbe csöppentem bele, s csak a szakmai irányvonalat kellett meghatároznom és irányítanom. Itt viszont az akadémia teljes felépítése ránk várt. Érdekességként Szalai László Született: 1968. 04. 06. Játékos-pályafutás: Csepel (utánpótlás), Soroksár (felnôtt) Edzôi pályafutás: Kispest, BVSC, Újpest (serdülô- és ifjúsági csapatok), Goldball’94 FC (szakmai igazgató), MTK (utánpótlás-, tartalékcsapat edzôje, majd 2 évig az agárdi Akadémia igazgatója), a felnôtt válogatott pályaedzôje Lothar Matthäus mellett, Magyar Futball Akadémia (igazgató) Végzettsége: ELTE (matematikatestnevelés szakos tanár, ösztöndíjasként egy szemesztert töltött az Augsburgi Egyetemen), TF testnevelô tanár, TF labdarúgó szakedzô, UEFA A-licenc Nyelvtudás: angol, német, holland Nôs, 1 kislány édesapja.

harmóniát tréner és tanítványai között nem lehetett nem észrevenni. A gyerekeknek, a futballnak, no és nem mellesleg a családjának élô szakember több mint 15 éve dolgozik az utánpótlás-nevelésben, két esztendeig az MTK agárdi akadémiáját igazgatta, de már belekóstolt a felnôtt futballba is, Lothar Matthäus segítôje volt a magyar válogatottnál. 2007 februárja óta viszont a nagy terveket szövögetô Budapest Honvéd egyik alappillére, a klub által létrehozott Magyar Futball Akadémia szakmai igazgatójaként tevékenykedik.

mondom, hogy felmerült, egy vidéki kisvárosban építjük fel a Magyar Futball Akadémiát, ezt azonban végül több okból is elvetettük. Elkezdôdött tehát a munka, rengeteg átalakítást hajtottunk végre. Nem volt egyszerû végigvergôdni a hivatali ügyintézéseken, elvégre hivatalosan kollégiumként funkcionál az intézmény. Néhány hónap alatt elértük, hogy olyan környezetben készülhetünk, ahol

minden adott a jó munkához. Legutóbb a Manchester City akadémiáján jártam és bátran mondhatom, a körülményeket tekintve szinte nincs is különbség. Ott sem az a lényeg, hogy minden csillogóvillogó legyen, hanem az, hogy minden feltétel adott legyen az eredményes szakmai munkához. – S kik élvezik ezt a remek miliôt? – A szakmai kiválasztás márciusban

27-30

2007/09/26 16:07

Page 1

30 MAGYAR EDZŐ kezdôdött, szerte az országban háromszáz – 1992-93-as születésû – gyereket teszteltünk, közülük választottunk ki 25 srácot. Ôket egybôl a döntés után elvittük a TF-en mûködô terhelésélettani laboratóriumba, sajnos akadt olyan fiú, aki a nem megfelelô mutatói miatt nem maradhatott velünk. – A többiek viszont, ha jól tudom, remekül kezdték kispesti pályafutásukat, négy forduló után százszázalékos teljesítménnyel éllovasok az U16-os bajnokságban. Keményen fogja a srácokat? – Tény, hogy nem unatkoznak, fôleg, hogy a szeptember harmadikával kezdôdô héten beindult az iskola is. Az Egressy Gábor Két tannyelvû Mûszaki Szakközépiskola tanárai foglalkoznak velük itt, az akadémián. Július 9-én költöztek be, napi két edzést tartunk, de hetente két olyan nap is van, amikor három tréning szerepel a programban. Szombatonként játsszuk a bajnoki mérkôzéseket, ezek után viszont hazautazhatnak a fiatalok. – Ha jól érzékelem, Hemingway úr érkezésével nagy lett a fegyelem a Honvédnál, és gondolom, így van ez az akadémián is. – Inkább úgy fogalmaznék, hogy rend van. Mindenki tudja a feladatát, a legjobb tudása szerint elvégzi a munkáját, és ami fontos, ezek a folyamatok ellenôrzöttek. – Térjünk át egy kicsit az ön munkájára. Említette, rendszeresen megfordul a Goldball pályán, ami nem meglepô, hiszen kétszer is betöltötte a szakmai igazgató pozíciót a kizárólag utánpótlással foglalkozó klubnál. Párhuzamosan még ott is dolgozik? – Tulajdonképpen igen, hiszen a Goldball kötött a Honvéddal egy megállapodást, amellyel úgy érzem, mindenki jól járt. Az elôbbinek szüksége volt egy elsô osztályú csapatra, amely perspektívát jelent a gyerekeknek és a szülôknek egyaránt, a Honvédnak pedig jól jött az utánpótlás-nevelési háttér, amely a Goldballnál adott - mind a létesítmények, mind a szakmai tapasztalat tekintetében. Az U12-es korosztálytól az U15-ig közös csapatokat indítunk a bajnokságban, amelyet egy-egy goldballos és honvédos edzô együtt irányít. Az innen kikerülô játékosok pedig természetesen jó merítési bázist jelentenek az akadémiának. Így szakmai igazgatóként tulajdonképpen mindkét klubban felügyelem az utánpótlás-nevelési munkát. Szerencsére jól összeszokott csapat segíti a munkámat Somogyi Krisztián és Herczeg Vince személyében. Összeszokott gárda a miénk, amelyben a két alappillért az emberi kvalitások és a szakmai felkészültség jelenti. Nem bábokat és bólogató Jánosokat akarok magam mellett tudni. A közvetlen munkatársaim alkotószellemben dolgoz-

■

nak, önálló gondolataik vannak, és ha kell, akkor vitatkozunk, konstruktív szakmai vitát folytatunk. Például, ha most, amikor önnel beszélgetek, el kellene kezdeni egy edzést a srácoknak a hátsó mûfüvesen, Krisztián nem a kezét tördelve jönne ide hozzám, hogy mit is csináljon, hanem kimenne a gyerekekkel és levezényelné a tréninget. – A felelôsség, persze, ettôl függetlenül az ön vállára nehezedik… És most már értem is a fáradtság okát. – Van dolog bôven, a múltkor például szombat reggel fél hétkor mentem ki a Goldball-pályára, hogy felvonalazzam a pályát, mert a pályamunkás éppen nem ért rá, máskor pedig a hitelesítés elôtti kiméréseket csináltuk meg az egyik kollégámmal. Úgy gondolom, hogy nem esik le a gyûrû az ujjamról, ha ezeket a feladatokat alkalomadtán én végzem el, hiszen ezzel is a gyerekeket és a futballt szolgálom. Ezért nem szeretem azt, és rettenetesen irritál, amikor ezen a téren hiteltelen emberek beszélnek az utánpótlás-nevelésrôl, olyanok, akiknek fogalmuk sincs milyen igényeket támaszt ez a terület. Azt kellene elérnünk, hogy a gyerekek, a fiatalok képzésérôl kizárólag hiteles emberek nyilatkozzanak. – Hadd kalandozzak el egy kicsit! Ejthetünk néhány szót labdarúgó-pályafutásáról? – Csepelen kezdtem futballozni, a gimnáziumi évek alatt is játszottam, aztán egy sérülés után úgy tûnt, vége a pályafutásomnak. Késôbb Soroksáron azért még elfocizgattam, de akkor már inkább az edzôsködés foglalkoztatott, korán el is kezdtem dolgozni a gyerekekkel. Érdekes, hogy az elsô csoportomat – 24 évesen – éppen Kispesten kaptam meg, majd a BVSC-hez kerültem, sôt egy évet Újpesten is töltöttem. Közben párhuzamosan egy ideig a felnôtt futballba is bekerültem, az Elektromos pályaedzôjeként tevékenykedtem. A BVSC-s idôszakban Both József mellett dolgozhattam, akinek a szakmai felkészültsége sokat jelentett, elindított a pályán, rengeteget tanultam tôle. – Aztán pedig jöhetett a goldballos éra. – Így van, 1996-ban kapcsolódtam be az 1994-ben alapított egyesület munkájába, de ekkor még párhuzamosan tanítottam is, testnevelést egy általános iskolában. A klubban a 1988-90-es születésû gyerekekkel dolgoztam, jó képességû fiatalokkal, közülük sokan futottak, azaz futhatnak be komoly pályafutást. A Goldball idôszakomban keresett meg az MTK, hat és fél évet töltöttem a klubnál, több korosztályt is gardíroztam, az 19811982-estôl a fiatalabbakig. Késôbb az Agárdon induló akadémiának lettem az igazgatója, ezt a posztot két évig töltöttem be. Igazán szép idôszak volt, olyan

2007/3

játékosokkal dolgoztam együtt, akiknek nagy része az óta élvonalbeli játékos, sôt többen a válogatottban is bemutatkoztak. Elég, ha az 1986-os korosztályból Zsidai László, Sütô László, Kecskés Tamás, Ladóczky István, az 1988-89-es korosztályból pedig Filkor Attila, Németh Krisztián, Pátkai Máté, Vadnai Dániel és Szabó Ádám nevét említem. Közben az MTK-ban zajló munkával párhuzamosan már dolgoztam a korosztályos válogatottak mellett, úgy vélem, nem is eredménytelenül, hiszen az U17-es – Filkor, Vass Ádám, Farkas Balázs fémjelezte együttessel megnyertük a ráckevei nemzetközi ifjúsági tornát – egyébként azóta egyik korcsoport sem volt erre képes – és döntetlent játszottunk Prestonban a Theo Walcottal felálló angolokkal. Remek kis csapat volt az. – Késôbb feljebb lépett, szerepet vállalt a felnôtteknél is. – Agárdi igazgatóságom idején történt. Amikor László Csaba felállt Lothar Matthääus mellôl, Hrutka János, a válogatott akkori menedzsere megkeresett, hogy lennék-e a német aranylabdás pályaedzôje. Lotharral találkoztam, egyeztettünk, és örömömre engem választott. Az MTK-t megkérdeztem, hogy mit szólnának hozzá, nem volt ellenvetésük, így el is vállaltam a feladatot. – Viszont miután Lothar Matthäust leváltották, ön nem tért vissza Agárdra. – Miközben én a nemzeti csapat pályaedzôjeként ténykedtem, Garami József lett a szakmai igazgató az MTK-nál, és Tamási Zsoltot nevezték ki az akadémia igazgatójává. Nekem pedig, amikor visszatértem, edzôi státuszt akartak felajánlani. Ezt nem fogadtam el, és távoztam a klubtól. Viszont a lelkesedésem nem csappant, New Jersey-ben töltöttem másfél hónapot. Hasznos, tartalmas idôszak volt, s a saját szememmel láthattam, milyen ütemben fejlôdik az európai labdarúgás az Egyesült Államokban. Miután hazajöttem, a Goldballhoz tértem vissza, a kispesti szerepvállalásomról pedig már meséltem. – Sajnos nem ön az egyetlen, aki ha sonló cipôben jár, ami az MTK-tól való búcsút illeti, amolyan magyaros üggyel állunk szemben. Ha már a magyarosnál tartunk, sokan sokszor próbálták már megfejteni, miért olyan gyenge a hazai labdarúgás. Ön szerint mi okozza a már évtizedek óta tartó válságot? – Az okok egyértelmûen az utánpótlásnevelésben keresendôk. A kiválasztási módszereink nem jók, és az is nagy probléma, hogy lassan nincs kibôl választanunk. Nem a genetikusan jó állománnyal, a gyorsrostokkal rendelkezô gyerekeket tudjuk elcsábítani, hanem azokat, akik még szívesen futballoznak. Hiszen ne tagadjuk, az elmúlt 30 évben

■

MAGYAR EDZŐ 27

2007/3

PEKING - 2008

Tapasztalatok és javaslatok a keretorvos szemével Kator Miklós Országos Sportegészségügyi Intézet, Budapest E-mail: [email protected]

Peking! A következô Olimpiának otthont adó város. Hatalmas ország hatalmas fôvárosa. És a célok is kiemelkedôk: minta versenyeket rendezni csúcseredményességgel. Azért mi magyarok is ott szeretnénk lenni. Kicsit kevesebben, kicsit megtépázott becsülettel (utalva a 2004-s olimpiai dopping történetekre), kicsit nehezebb körülmények között – de mégis Magyarokként! Elérkezett egy újabb olimpiai ciklus harmadik harmada. Az alábbiakban a keretorvos aspektusából emelek ki néhány gondolatot. A fôbb sarokpontjaim: információk gyûjtése, klíma, utazás, városi környezet, olimpiai falu, alkalmazkodás, egészségügyi szolgálat, anti-doping, megengedett teljesítményfokozás, csapatépítés. Tapasztalataimat, javaslataimat – távirati tömörségre törekedve - az alábbiakban foglalom össze. Információk gyûjtése: a korábbiak tapasztalatai alapján (a közelmúlt tekintetében talán az Atlantai Olimpia körülményeihez hasonlít leginkább), a felhalmozódott tudásbázis felhasználásával, a rendezôk és a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) tájékoztatása alapján, az olimpiai „viselkedés” és a rendezô ország kérésének, ajánlásainak figyelembe vételével. Klíma: a globális felmelegedés miatt nehezebben megbecsülhetô, az ingadozások a végletek következtében úgyszin-

tén. Mérsékelt övi klimatikus viszonyok. Peking „Budapest-szerû” adottságokkal rendelkezik, ám jóval szennyezettebb a levegô. Napi fényerô ingadozása és fényviszonyok, légáramlás, hômérsékleti és hôingadozási, valamint csapadékviszonyok a magyarországi körülményekhez hasonlóak. A páratartalom és szmog-érték ellenben magasabb. A rendezôk Pekingben az Olimpiai helyszínek felett el kívánják „fújni” a felhôket és velük a csapadékot. Utazás: hosszú repülésre (kb. 10 óra) felkészülve, kelet felé kerülve a földet (ez az alkalmazkodás szempontjából „roszszabb” irány), megfelelô folyadék és szénhidrát bevitele mellett, folyamatos mozgás, torna a repülôgépen, trombózis prevenció, a fellépô problémák minimalizálása a súlycsoportos sportágaknál „megáll a súlyrendezés” 1-2 napra illetve a fokozott központi idegrendszeri aktivitást és állóképességet igénylô tevékenységeknél koncentráció romlás, figyelmi zavarok és parareakciók lehetnek. Városi környezet: Pekingben a fentieken kívül erôs az etnikai és kulturális különbözôség. A beszéd, az írás, a kommunikáció idônként teljesen érthetetlen kavalkádja. Fontos a tudatos felkészülés a zavaró (újszerû) impulzusokra. A leginkább kizökkentô a „keleti nyugalom”, idônként nekünk értetlen „lassított film”-szerû történések, más érzelmi és

indulati elemek, hierarchikusabban felépített társadalom, más az egyéni toalett (krákogás, köpködés). Az Olimpiai faluban az összezártság és a felfokozott hangulat a legnagyobb csapdaszituáció. Számolni kell a „lakótelep” effektussal, tekintettel arra, hogy többszintes blokkelhelyezés várható. Törekedni kéne ilyen körülmények között is a nemzeti érzület, énkép megôrzésére. Klimatizált helységek túlhûtése ventillátorok (csak légkeverés) használatával mérsékelhetô. A magyar konyha elemeit be kellene csempészni a csapat étrendjébe, illetve az építô jellegû, aktívan pihentetô, motiváció és fásultságelkerülô szabadidô programok és azok eltöltése külön tervezést és kivitelezést igényelnek. Alkalmazkodás: „Budapest-szerû” környezeti tényezôk és a térben-idôben való eltolódás miatt fizikális maximum a 2. napon vagy a 7.-8. nap után várható. Mentálisan maximum a 2. napon vagy a 10.-16. nap után várható. Motivációs szint maximum a 2-5 napon az egyik legmagasabb. Sexus vonatkozásában 10.14. nap után egyre kritikusabbá és feszültebbé válik a helyzet. Egészségügyi szolgálat : Megfelelô TUE képzés és kompetencia birtokában, megfelelô sportorvosi és sportfizioterapeuta összetételben, a korszerû és használt technikák maximális ismeretével, egységes arculattal, illetve a komplementer medicina eszközeinek bevetésével folyamatos jelenléttel és elérhetôséggel, konzultációs lehetôséggel áll a csapat rendelkezésére. A folyadékforga-

26-31

2007/09/26 16:05

Page 1

26 MAGYAR EDZŐ létezik ugyan tökéletes garancia, de azt határozottan állíthatjuk, hogy ebben a században minden korábban rendezett téli és nyári olimpiai játékok biztonsági kérdéseit illetôen ennyire viszonylagosan nyugodtan nem tekinthettünk a nagy esemény napjai elé, mint a 2008-as pekingi versenyeket megelôzôen. Az amerikaiakat nem is tiltott félelem töltötte el - New Yorkban közel 3600 életet követelt a Világkereskedelmi tornyokat megsemmisítô infernó – s a képviselôház, George W. Bush elnök készséges egyetértésével, további újabb és újabb dollármilliókat bocsátott zokszó nélkül a szervezôk rendelkezésére, a légtér teljes lezárására, a fegyveres erôk létszámának emelésére, a biztonsági szolgáltatások körének szélesítésére, egyebekre Salt Lake City 2002. évi téli olimpiai játékai elôtt.. Az elôkészületek hónapjaiban egy Lausanne-ban tartott NOB sajtótájékoztató keretében kiderült az is – Francois Carrard, a szervezet akkori svájci fôigazgatója egy újságírói kérdésre adott válaszában fedte fel – hogy a NOB a müncheni terror-dráma következményeként azóta minden egyes nyári játékok elôtt „Katasztrófa-forgatókönyvet” készített arra az esetre, ha a megnyitó ünnepség alatt, például, repülôgép csapódna a zsúfolásig teli stadionba, robbanó üzemanyaggal feltöltve, miközben a televízió az egész világon sugározza az eseményt. Salt Lake City biztonsági költségvetése végül elérte a csaknem 300 millió dollárt (eredetileg 1998-ban ez az összeg még csupán csekély 30 millió dollárral szerepelt a költségvetésben). De még a 300 millióra duzzadt ráfordítás is eltörpül a 2004-ben rendezett athéni játékok biztonságra áldozott összegei mellett. A görögöknek az ország földrajzi fekvése, hosszan körülölelô tengerpartja, s nem különben a Közel-Keleten véget nem érô konfliktusok – a görög-török ellentétek Ciprus és kisebb Földközi-tengeri szigetek miatt, az izraeli-palesztin viszály, továbbá az Irakban folyó harcok, az afgán bonyodalmak, a világ legkülönbözôbb helyein a legváratlanabbul megnyilvánuló terror akciók - Spanyolországtól Egyiptomon át Oroszországig és másutt – mind-mind optimális felkészültséget követeltek. A szervezôk semmit nem bíztak a véletlenre. Az Athéntól észak-nyugatra fekvô Megalo Petkóban létesített kiképzôtáborban sorra követték egymást a jól átgondolt hadgyakorlatok. Az amerikai FBI (Szövetségi Nyomozó Iroda) és CIA (Központi Kémelhárító Szolgálat) szakemberei folyamatosan együttmûködtek a hazai erôkkel, bekapcsolódtak a felkészülésbe a brit erôk, s a NATO kötelékében szolgálatot teljesítô USA légierô egysé-

■

gek is hathatósan besegítettek az olimpiai játékok elôtt és alatt a légtér tökéletes biztosításába, sôt a szárazföldi feladatok ellátásában sem maradtak magukra a rendezô ország biztonsági erôi. Athén, többszöri kiigazítás, módosítás után, végül minden idôk legnagyobb anyagi áldozatát vállalta - s valamennyiünk nagy megkönnyebbülésére incidens nélkül bonyolította le olimpiáját -1.5 milliárd dollárt költött a biztonságra. Ismerve a Kínai Népköztársaság helyét, erejét, tekintélyét a világgazdaságban és a nagypolitika viszonylataiban, nemzetközi kapcsolatrendszerét, nem különben az ország védelmi képességeit, s a hatalmas állam szigorú, hagyományosan szocialista-kommunista alapelveken nyugvó irányítását, amelyben a fegyveres erôk fejlettsége szinte minden mást felülmúló prioritást élvez, nos, mindezt egybe véve megnyugvással tekinthetünk Peking ötkarikás játékai elé a biztonságot illetôen. Jellemzô, amit 2007 nyarán a pekingi rendezôbizottság (BOCOG) biztonsági fônöke, Liu Sao Vu mondott: „ A biztonság céljaira fordított összeg lényegesen alatta marad az utóbbi nyári játékokat rendezô házigazdák költségeinél, ám ezzel együtt biztosítunk mindenkit, rendelkezésünkre állnak a legkorszerûbb technikai megfigyelô rendszerek, s az elôkészületek zökkenômentesen zajlanak. „ Liu nem bocsátkozott részletekbe, nem fejtette ki a hatalmas birodalom szárazföldi határait mindenkor és mindenütt szigorúan ôrzô határôrség megbízhatóságára, a parti ôrséget ellátó hajórajok és a légteret szüntelenül biztosító légierôk felkészültségére, arra, hogy szükség esetén egy csapásra rendelkezésre állnak a hadsereg és egyéb fegy-

2007/3

veres testületek milliói. Azt sem közölte, milyen magasra rúgnak a feltételezett költségek, csak annyit jegyzett meg, hogy kizárt minden pazarlás, viszont minden szükséges igény kielégítésére rendelkezésre állnak a megfelelô összegek. A BOCOG korábbi pénzügyi tervezete annak idején, 2005-ben 300 millió dollárban jelölte meg a biztonságra elôirányzott kiadásokat, amely mindössze húsz százaléka az athéni hasonló célú költségvetésnek. Ami mindezeknél bizonyára nagyobb súllyal esik latba, hogy a Kínai Népköztársaságnak valójában nincsenek nemzetközi konfliktusai - Tajvan visszahonosítása kérdésének kivételével, ám terrorveszély nem várható a kis sziget irányából sem – s jóllehet az ország Észak-Koreától Nepálon át Kazahsztánig és Oroszországig mintegy tucatnyi szomszéddal számolhat – nincsenek válságot idézô rendezetlen ügyei, türelmes diplomáciával ápoltak a kapcsolatai Afrika államaival, az arab, illetve iszlám országokkal, és sorolhatnánk európai kapcsolatait is. Térjünk vissza befejezésként a sportpályákra! Ázsia becsvágyó óriása felszabadultan nyújtózkodik, terjeszkedik, gazdagodik, válik nagyhatalommá a kereskedelemben, az iparban, a tudományban, technológiában, az ûr meghódításában – mindenben. Nem lehet célja más a sportban, az öt bûvös karika versenyeiben sem, mint az elsôség, a dominancia megszerzése: Kína legyen a világ elsôszámú sportnemzete. Peking olimpiája a lehetô leglátványosabb lehetôséget teremti meg számukra ennek bizonyítására, s adhat további ösztönzést testkultúrájuk egészének további fejlesztéséhez. Gallov Rezsô

■

MAGYAR EDZŐ 31

2007/3

olyan morális útra tévedt a magyar labdarúgás, amely egyáltalán nem vonzó, sokan el is fordultak a sportágtól. NyugatEurópában teljesen más a hozzáállás, rengeteg gyerek szeretne futballozni, és ott figyelnek arra is, hogy folyamatos legyen a vérfrissítés. Elég körülnézni Németországban, ahol tele vannak az utánpótlás-csapatok törökökkel, de vannak olaszok is, sôt egyre több színes bôrû gyerek is játszik a korosztályos együttesekben szerte a kontinensen. A svájci csapatokban pedig a helyi ifjúság mellett a háború miatt elmenekült délszláv családok gyermekeit találjuk meg nagy számban. Mindez azért lényeges, mert ôk is bôvítik a választékot, ráadásul a déli típusú játékosok korán érnek, ennek pedig komoly hatása lehet az eredményességre utánpótlás szinten. – Ott tartottunk, hogy Magyarországon viszont kevés a gyerek. – Így van. Közülük viszont azt, aki kiemelkedik, elkezdik sztárolni. Az edzô és a szülôk is ludasak ebben, hiszen amennyiben a gyerek el is hiszi, hogy ô jobb az átlagnál, eltelik magától, és a jövôben már nagyon nehéz lesz fejleszteni, hiszen egész egyszerûen nem fogadja el a kritikát. Meggyôzôdésem, hogy Magyarországon a szülôk nagy része is rossz irányba tereli a futballt, hiszen mindenki azt hiszi, ért a futballhoz, és beleszól a tréner munkájába. Meglepô, de így van, a legrosszabbak ebbôl a szempontból a futballanyukák, de ne is kérdezze az okát, mert nem tudom. Annyit tudok, hogy nem minden sportágban ez a helyzet, nézze csak meg, vajon mikor szól egy anyuka vagy apuka a gyerekének, aki kajakozik, hogy hogyan fogja az evezôlapátot? – Csak nem azt akarja mondani, hogy a szülôk miatt vagyunk ott, ahol vagyunk? – Dehogy, szó sincs errôl, hiszen az edzôi vonalon is sok sebbôl vérzik a magyar utánpótlás-képzés. Hibás az a rendszer, amelyben két-három hét alatt papírt kaphat az ember, és ráadásul el is hitetik velük, hogy ôk már végzett edzôk. Ennyi idô alatt egész egyszerûen képtelenség megszerezni az alapvetô élettani és edzéselméleti ismereteket. Nem is értek egyet azzal, hogy az újságokban mindenkit, aki akár már csak néhány napja is, de edzôként dolgozik, szakembernek neveznek. Régen a céhekben tizenöt-húsz éves szakmai munka, és jó néhány céhlegény kitanítása után nevezték szakembernek az illetôt. Ki merem mondani: Magyarországon a korosztályos edzôk nagy százaléka nincs tisztában azzal, hogy milyen a nemzetközi szint. Nem is tudják pontosan, hogy mit kellene tanítaniuk, azzal pedig fôként nin-

csenek tisztában, hogy mindezt hogyan ütemezzék. Szintén rengeteg problémát okoz az iskolai testnevelés színvonala. Az alsó tagozatban lenne mód arra, hogy különbözô mozgásformákat megtanuljanak a gyerekek, hogy koordinált legyen a mozgásuk, ebben az idôszakban viszont nem végzett testnevelô tanárok tanítják ôket, hanem tanító nénik. És hiába van meg a jó szándék, ezek a fejlesztések szinte biztosan elmaradnak. – Ezen tudnak még az edzôk korrigálni? – Sajnos a serdülô- és ifi-korban a tréningeken már nincs idô és mód arra, hogy mindezt helyrehozzuk. Nem véletlen, hogy ennyi rossz mozgású gyereket, „robot-zsarut” sehol sem láttam, mint amennyi manapság van Magyarországon. De folytatva az edzôi szakmával kapcsolatos gondolatmenetet, jegyezzük meg, hogy további gondot okoznak az erônléti képzés hiányosságai, ezen a területen elmulasztjuk a megfelelô fejlesztést. A magyar edzôk többsége nincs tisztában a korszerû képességfejlesztés, valamint edzéselmélet módszereivel. Pedig ebben az idôszakban kiemelten fontos a belsô szervrendszer fejlesztése, az állóképesség javítása folyamatos pulzusszám-ellenôrzéssel, arról nem is beszélve, hogy nem árt, ha az ember érti és tudja, mit jelent a savasodás, miként lehet ezen a területen is fejlôdést elérni. Külön témakör az erôfejlesztésé. Amerikában már olyan módszerekkel dolgoznak, amelyekrôl mi még nem is hallottunk. Nem véletlen, hogy Jürgen Klinsmann is az Egyesült Államokból hozatott erônléti edzôket a hazai rendezésû világbajnokságra készülô német válogatott mellé. Magyarországon a futball utánpótlásában dolgozó edzôk nagy része ad hoc jellegû fizikai képzést végeztet a gyerekekkel, a trénerek jelentôs százalékánál teljes káosz tapasztalható az élettani ismeretek terén. Pedig manapság már nem megy az, hogy kiküldöm a gyerekeket futni, azaz nem elég, azt csináltatni a gyerekekkel, amit 20 ével ezelôtt – csak mondok hasra ütésre egy nevet – Feri bácsi csináltatott velem. – A fizikai képzés hiányosságai mellett úgy érzem, a magyar futballisták mentális felkészítése sem az igazi. – Jól látja a problémát, hiszen a megfelelô kondíció megszerzése mellett ugyanilyen fontos lenne az akarati tényezôk fejlesztése, például a kudarctûrô képesség erôsítése. Itthon akinek megvan az egészséges önbizalma, az a legtöbb esetben sajnos átcsap nagyképûségbe. A munka és az edzések iránti alázat megteremtése, a csapaton belül egymás motiválása és elfogadása mind-mind olyan tényezô, amelynek kialakítása az edzô és a szülô közös feladata lenne. Magyaror-

szágon rengeteg az akaratgyenge játékos, akik addig szeretnek edzeni, amíg jólesik, ha már egy kicsit meg kell feszülni, azt nehezen viselik, azaz legszívesebben csak edzegetnének. Nagy a baj a koncentrálóképességgel is. A mieink nem szokják meg azt, hogy az edzéseken is végig összpontosítani kell, pedig ez már ifi korukban kellene, hogy beléjük ívódjon. Amikor Agárdon dolgoztam, azért mentünk ki különbözô teremtornákra Németországba, hogy a srácok lássák, mi vár rájuk a profi világban. – Nagyon belendült, úgy látom még rengeteg a mondanivalója. – Ha pontokba kellene szedni, azt hiszem, most tartanánk az ötödiknél: az eredményes munkát akadályozza a hazai létesítmény-helyzet is. Hazánkban egyre-másra szûnnek meg a pályák, míg máshol sorban épülnek. Bár korábban már említettem, ezúttal is ki kell emelnem: az elmúlt harminc év eredménytelensége igencsak rányomja a bélyegét a futball iránti közhangulatra. A mostani edzôi és vezetôi generáció tagjai között is vannak sokan, akiknek még volna mit fejlôdni. Aki a sportág elmúlt idôszakának alakításában aktív részes volt, nem biztos, hogy mindent megtett játékosként vagy vezetôként a fejlôdés érdekében. Itt hadd említsem meg az egyik vesszôparipámat… Amikor arról írnak az újságok, hogy valaki forgatja a külföldi szakirodalmat. Ne csak forgassa az ember, hanem olvassa is végig. Hiszen manapság a futballedzôk élete is a változások körül forog – azaz kellene, hogy forogjon –, mert folyamatos változásban van a szakmához kötôdô ismeretanyag, ennek követéséhez pedig segítséget nyújt az internet. Ehhez képest itthon sok olyan tréner van, aki be sem tudja kapcsolni a számítógépet. Egy szó, mint száz, nehéz helyzetben van a sportág, és nagyon fontos lenne, hogy visszaállítsuk a szakma presztízsét. – A gondokat, problémákat kiveséztük, nézzük, mi jelentheti a megoldást a hazai labdarúgó edzôképzésben? – Mindenképpen meg kell újulnia, és szerencsére erre vannak is törekvések. Úgy gondolom, az UEFA- és a TF-képzés elegye lehetne iránymutató, hiszen mindkettôben komoly értékek találhatók. Nem gyôzöm hangsúlyozni, az edzôi szakma rendkívül összetett, a már részletezett élettani és edzéselméleti tudás mellett szükségesek a pszichológiai és pedagógiai ismeretek, valamint olyan kommunikációs technikák, amellyel az egészet bevonjuk. Véleményem szerint nagyon fontos a kisugárzás is, s hogy az edzô megfelelô empátia-készséggel rendelkezzen, legyen nyitott mások problémái iránt, tudja ezeket is kezelni. Amennyiben mindez nincs meg valaki-

25-32

2007/09/26 16:04

Page 1

32 MAGYAR EDZŐ

■

A terhelést csak megfelelôen elôkészített szervezettel lehet bírni Augusztus 28-án szörnyû haláleset rázta meg a futballvilágot, három nappal azután, hogy a Getafe elleni hazai bajnokin összeesett, a Virgen del Rocío kórházban elhunyt Antonio Puerta, a Sevilla egyszeres spanyol válogatott középpályása. A 22 éves labdarúgó halálának okát biztosan nem tudjuk, ám minden bizonnyal szívroham okozta a tragédiát. Sajnos az elmúlt években többször is átéltük ezt a traumát, egymás után sirattuk el tehetséges labdarúgóinkat, a válogatottban is játszó Fehér Miklóst és Zavadszky Gábort, az élvonalban is játszó Bánka Kristófot és a még csak a szárnyait bontogató Dárdai Balázst, a nemzeti tizenegy korábbi csapatkapitánya, Dárdai Pál öccsét. Az esetrôl - amely sajnos egyáltalán nem egyedi a sportágban Szalai Lászlót is megkérdeztük. ● „Volt egy játékosom, Bánka Kristóf, aki szintén nagyon fiatalon hagyott itt bennünket – kezdte szomorúan Szalai László. – Sajnálatos, hogy ilyen esetek megtörténhetnek. Tény, hogy ki vannak zsigerelve a játékosok, és szintén súlyos probléma, hogy a fizikális sérüléseket sokszor nem pihenik ki, mert erre nincs idô. Nem gyógyulnak meg, inkább fájdalomcsillapító injekciókkal futballoznak, ez pedig tudományosan bizonyított tény, hogy az arra érzékenyeknél okozhat szívproblémákat. Úgy gondolom, hosszú távon a nemzetközi futballban jellemzô terhelést és az ezzel járó sérüléseket csakis megfelelôen elôkészített szervezettel lehet elviselni.” ben, eredményes edzô aligha válik belôle. Mindezt egy frappáns kis történettel is lehetne illusztrálni. Annak idején megkérdezték Ottmar Hitzfeldet, hogy mit tud mondani hétrôl-hétre a bajnoki mérkôzések elôtt az aranylabdás Matthias Sammernek. Hitzfeld így felelt: «Természetesen nem mondom meg, hogyan rúgja a labdát, azt jobban tudja, mint én, én csak kedvet csinálok neki hozzá». – Rengeteget foglalkozott pályafutása során gyerekekkel, de kipróbálta az edzôsködést felnôtt szinten is. Mi a különbség a két terület között? – A fiatalokkal dolgozó edzôk munkája sokkal összetettebb, mint a kész futballistákkal foglalkozó kollégáké. Az alsóbb szinteken lehet igazán kitanulni a szakmát, úgyhogy, aki nem dolgozott soha gyerekekkel, az számomra – tisztelet a kivételnek – egy kicsit hiteltelen trénernek számít. – Hadd említsek két, a közvélemény által is gyakran használt frázist: utánpótlás szinten még jók vagyunk, aztán jön egy törés, és felnôttkorban már nem tudnak produkálni a játékosaink. A másik pedig, hogy a külföldre került magyar labdarúgók nem futják be azt a karriert, amelyre tehetségük predesztinálná ôket. Ennek mi az oka? – Nézzük az elsô felvetést. Sajnos nem igaz ez a megállapítás, hiszen már ifi-korban sem vagyunk partiban a nemzetközi élmezônnyel. Az igaz, hogy össze tudunk szedni úgy egy csapatot, hogy az megállja a helyét, de ha belegondol, jó ideje utánpótlás-szinten sem értünk el kimagasló eredményt. A legnagyobb probléma, hogy itthon nincs versenyhelyzet. Kevesen futballoznak, és aki egy kicsit is jobb az átlagnál, az elszáll magától, hiszen tudja, az egész országban ô az egyik

legjobb játékos. Máshol ilyen nincs, hiszen rengetegen ûzik ezt a sportágat, és aki eltelik önmagától, azt bizonyosan lekörözi egy másik. Szintén nagy probléma, hogy mikor a fiatal játékosok felkerülnek a felnôtt kerethez, azt hiszik, kész játékosokká váltak. Pedig 18, 19, 20 évesen sokkal többet kellene edzeniük, mint az idôsebb játékosoknak, és sajnos ezt itthon nem is nagyon veszik figyelembe az edzôk. A második felvetés viszont igaz, a magyar labdarúgók többsége sem fizikailag, sem mentálisan nem elég felkészült,

2007/3

hogy megállja a helyét a kemény profi világban, ráadásul jelentôs részük külföldre kerülve megsérül, mert nincs hozzászokva a kinti terheléshez. – A magyar válogatott Olaszország elleni gyôzelme talán lökést adhat a sportágnak. A mérkôzésen a mieink egyik legjobbja Filkor Attila volt, akinek ön volt a nevelôedzôje. Változott a fiú azóta, mióta az Interben futballozik? – Sokat erôsödött, combban, és ami igazán feltûnô volt, hogy vállban is masszívabb lett. Úgy érzem, jó értelemben véve az önbizalma szintén megnôtt, szeretik Milánóban, szereti az elnök, szeretik a csapattársai, az olaszok elleni siker után is gratuláltak neki. És ez onnan indult, hogy egy fanatikus apuka kézi fûnyíróval lenyírta a szôdi pálya felét, vagy éppen letolta róla a havat, hogy a fia tudjon edzeni… Attila meg is hálálta a szülôi gondoskodást, csak a futballra koncentrál, ráadásul mindig is szeretett edzeni, nincs ez másként Olaszországban sem. De ne csak róla beszéljünk, hiszen nagy szeretettel gondolok a többi volt tanítványomra is. A válogatott Juhász Roland két évig játszott a kezem alatt, intelligens, tisztelettudó, szerény futballista, de dolgoztam együtt a már szintén válogatott Vass Ádámmal és Farkas Balázzsal, valamint a Liverpoolba nyáron kikerülô Németh Krisztiánnal és az évek óta az Aston Villában futballozó Stieber Zoltánnal is. Sz. Nagy Tamás

■

MAGYAR EDZŐ 25

2007/3

rek egymást sarkalló fejlesztésének végeláthatatlan versengése, egymás elôzése. Míg a mögöttünk hagyott években a növekedési hormon, a vérdopping okozott fejtörést, illetve a tiltott teljesítményfokozó szerek jelenlétét álcázó vegyi anyagok kimutatása, máris egy újabb fejezet, korszak kezdôdött – a géndoppingé. Az elsô jelzések már Sydneyben figyelmeztettek, s a géntudomány utóbbi években elért világraszóló sikerei nyilván nem hagyják érintetlenül a sport nemzetközi világát sem. Richard Pound, a WADA kanadai elnöke alaposan felkötheti azt a bizonyos fehérnemûjét, ha testületének agytrösztjeivel együtt a siker reményében akar megbirkózni dopping-háború huszonegyedik századi kihívásaival. S most a kínai dopping elôzményekrôl néhány szó. A nemzetközi atlétikai életben, s az úszásban nem különben, megkülönböztetett érdeklôdést, figyelmet keltett a kilencvenes években a távol-keletiek impozáns elôretörése szinte a semmibôl. Minden különösebb elôzmények nélkül sorozatban produkáltak nagyszerû eredményeket. Gondoljunk csak Ma Jun-ren csodálatos nôi futó gárdájára, világcsúcsaikra, meg – mintha szinte valami titokzatos bûvészkalapból varázsolták volna ôket elô - a világbajnoki dobogó csúcsaira szökkenô úszóhölgyeikre. A megkülönböztetett érdeklôdés, ámulat azután erôs gyanakvásba csapott át, s mind több szakértô vélekedett úgy, hogy a világraszóló eredmények tiltott teljesítményfokozó szerek nélkül nem képzelhetôk el. Az események hamarosan igazolták a gyanakvás helyességét: Sydney 2000-es játékai elôtti évben számos kínai sportoló bukott meg – többségük erythropoietin alkalmazásával – nôi úszócsapatuk szinte megsemmisült. A pekingi olimpia kirakatába egy ilyen kép nem kerülhet – döntött a párt és a sportvezetés – a legszigorúbb eszközökkel szükséges elejét venni a dopping alkalmazásának. Ennek megfelelôen a Kínai Állam Tanács – parlament – 2004. február 3-án dopping-rendeletet alkotott, amely precízen rögzíti az ellenôrzési rendszert, szabályozza a vizsgálatok menetét, mikéntjét, s tartalmazza, magától értetôdôen, a különbözô szankciókat. A rendelet az év március elsejével lépett hatályba. A határozott fellépés eredményeként az athéni játékok évében Peking gazdái 4003 dopping tesztet végeztek, az olimpiát tisztán zárták, s az év folyamán mindössze 17 pozitív esetben kellett intézkedniük (öt testépítô, négy súlyemelô, három atléta, két labdarúgó, s egy-egy kerékpáros, sportlövô, birkózó – egyikük sem nemzetközileg ismert prominens versenyzô).

A rendezôk ébersége azóta sem lankad, sôt fokozottan megnyilvánul minél inkább közeledik a nagy esemény. A kínai állami hírügynökség 2007. április 7én Zsang Sziue, a Sportminisztérium Tudományos és Oktatási Fôosztálya igazgatójának alábbi közleményét adta ki: „Felhívjuk sportolóink figyelmét, kerüljék el a doppingolás minden formáját az olimpiai felkészülés és a versenyek ideje alatt, nehogy bármiféle botrány mocskos foltot ejtsen nemzeti arculatunkon.” A továbbiakban az igazgató az esetleg bekövetkezô dopping esetek kockázatának lehetô csökkentése érdekében azt is nyilatkozta, hogy a Sportminisztérium minden egyes osztálya különleges figyelemmel kíséri mostantól az olimpia zárásáig tartó idôszakot, s hogy rövid idôn belül nagyszabású kampány indul a sport tisztaságának megôrzése érdekében, amelynek elsôdleges célja, hogy egyetlen olimpiai válogatott kínai sportolót se érjen doppingbaleset a pekingi küzdelmek során. Minden elôvigyázatosság, gondos tervezés, a legmodernebb technika és vizsgálati módszerek ismerete ellenére sem lehetünk olyan naivak, hogy arra számítsunk – Peking játékai mentesek lesznek a dopping esetektôl. A nemzetközi események, az utóbbi évek lebukása, a visszamenôleg alkalmazott szankciók, elkobzott világbajnoki érmek – mind-mind arra utalnak, hogy a doppingháború, ha lehet, az eddigieknél is hevesebb intenzitással dúl, elég, ha ennek igazolására a 2007 évi Tour de France kerékpár verseny idején kitört sorozatos skandalumokat idézzük, amely a német állami televíziót arra késztette, hogy megszüntesse a világesemény helyszíni közvetítéseit. A versengés örök – és a versenyeken a csalás is. Ám mindent el kell legjobb tudásunk és igyekezetünk szerint követnünk, hogy a sportszerûség, a becsületes út, a tisztaság legyen az uralkodó. A kínaiak igyekezete – együttmûködésük a NOB-bal, a WADA-val, valamint a nemzetközi szövetségekkel – minden esetre példás és a kilátások biztatóak. A nemzeti olimpiai küldöttségek vezetôi (Chef de mission) számára készített tájékoztató kiadványukból kiderül, hogy a doppingellenôrzés vonatkozásában a XXIX. nyári játékok kezdetének már az olimpiai falu megnyitásának napját tekintik, tehát 2008. július 27.-ét, s a zárónap megegyezik – augusztus 24. A jelzett idôszakban a NOB bármelyik versenyzô doppingellenôrzését elrendelheti bárhol, s minden elôzetes bejelentés, értesítés nélkül. Fontos kitétel, hogy azok a versenyzôk, akik egészségügyi okokból orvosi rendelkezésre olyan gyógyszereket szednek, amelyek egyben szerepelnek a

NOB tiltott szereinek listáján, igazolásul maguknál tartsák elôzetes engedélyüket azok használatra. A játékok idején – csak hogy fogalmat alkothassunk a feladat nagyságáról – elôreláthatóan 3400 vizelet minta vizsgálatára kerül sor - közülük 700-ra a versenyeket megelôzô idôszakban, míg ez a szám a vérvizsgálatok esetében 900 (480 a versenyek elôtti napokban). Kivétel nélkül minden egyes versenyhelyen található lesz doppingellenôrzô állomás, s természetesen felszerelt ilyennel az olimpiai falu poliklinikája is, tehát összesen 41 mûködik majd: Pekingben 34, illetve a továbbiak Senjangban, Sanghajban, Csinhuangtaoban, Tiencsinben, Hongkongban és Csingtaoban, azaz a vitorlázó, a lovas versenyek és a labdarúgó csoport-mérôzések színhelyein.

Kínai szavatosság – biztonságra Az olimpiai játékok másik állandó, változatlanul kényes, ugyanakkor talán legfontosabb kérdése, jóllehet természeténél fogva nincs kifejezett rokonságban a sportteljesítményekkel és az olimpiai mozgalommal – a biztonság. Az emlékezetbôl soha ki nem törölhetô müncheni véres események, 1972 óta magától értetôdô követelmény az olimpiai rendezô bizottságoktól, hogy ebben a kérdésben maximális, anyagi áldozatokat nem kímélô erôfeszítéseket tegyenek. Az azóta eltelt több mint három és fél évtizedben, a világpolitikában lezajlott események nem hogy javítottak volna a helyzeten - s jóllehet a hidegháborút és a kétpólusú világ viszontagságait is immár magunk mögött hagytuk - a harmadik évezred, lám, újabb, s talán minden korábbinál kegyetlenebb terror akciókkal követel lankadatlan éberséget és optimális hatékonyságot a játékok biztonsága érdekében. A huszonegyedik század történetének kegyetlen nyitányaként kísérhettük aggodalommal, félelemmel, elszörnyedve a Világkereskedelmi iker tornyok rettenetes pusztulását 2001. szeptember 11én, meg a washingtoni Pentagon épületébe csapódó repülôgép tragédiáját. A legfurcsább harc zajlik azóta is a nemzetközi terrorizmus túlnyomórészt arctalan, személytelen, láthatatlan egységei ellen, amelynek következtében – minden igyekezetünk ellenére is – el kell viselnünk a bizonytalanságot, a kiszolgáltatottságot, s meg kell birkóznunk a folyamatosan az öt nemes karika körül is lappangó veszélyérzettel. Ennek a hangsúlyozása akkor kap igazi értelmet, ha – még mielôtt tovább mennénk – ennél a pontnál sietve leszögezzük: a terrorizmus ellen nincs, nem

24-33

2007/09/26 15:59

Page 1

24 MAGYAR EDZŐ 2. A megnyitó ünnepség és a játékokat kísérô kulturális program. 3. A sajtószolgálat és információ. 4. Biztonság. 5. Az önkéntesek tevékenysége. Elôrelátható létszámuk 60 és 100 000 közé jósolható. 6. Közlekedés-szállítás és egyéb létfontosságú szolgáltatások (szállás, étkezés, stb.) 7. A pekingi városkép és végül érthetôen 8., egy sajátosan hazai vonatkozás: A kínai sportolók kiemelkedô szereplése.

A világörökség különlegességei Minden jel arra mutat, hogy Peking és olimpiája rendkívüli élménnyel gazdagítja mindazokat, akik – versenyzôként, sportvezetôként, netán versenybíróként, technikai segítôként, vagy akár csak szerencsés szurkolóként, turistaként – ott lehetnek 2008 nyarán. Az érdeklôdés szólhat a világraszóló küzdelmeknek, magának a hatalmas birodalomnak amelyrôl, bizony, a többségünk, túl sokat nem tud - a Távol-Kelet furcsaságainak, szokásainak, ételeinek, hagyományainak. És persze az ôsi kultúra fennmaradt csodáinak. Reménytelen lenne csupán címszerûen is a teljesség igényével felsorolni azokat az építészeti és egyéb csodákat, amelyek ôrzik a több ezer éves kultúra eredményeit, alkotásait. Legfeljebb arra szorítkozhatunk, hogy – mintegy ízelítôül – az épületek, mûemlékek, pagodák és templomok százaiból néhány mondattal azokat emeljük ki, amelyek egyfelôl Pekingben találhatók, s közülük is legelôbb azokat, amelyek értékét, minôsítését jelzi, hogy az UNESCO a Világörökség különleges védelmet élvezô részének jelölt meg. A Kínai Nagyfal az emberiség leghosszabb, legnagyobb építménye. Az elképesztô védelmi rendszer hossza 6400 kilométer, amelyet idôszámításunk, Krisztus elôtt a hatodik században kezdett építeni a Cseu dinasztia, s a gigászi munkát a következô dinasztiák folytatták egészen a 1600-as évekig, hogy elrettentsék az északról a birodalmat idôrôlidôre fenyegetô, támadó hordákat. A gigantikus Tiananmen térrôl az elôzôekben már volt szó, de inkább, mint a tragikus, politikai töltetû 1989-es esemény színhelyérôl. A teret ellenben nem az 1949-ben kikiáltott Kínai Népköztársaság alakította ki felvonulási térnek, ennek külön többévszázados „császári” története van, s azért is jelentôs, mert innen nyílik nagykapu északra – Tianamen, azaz a Mennyei Béke Kapuja - a Forbidden City-be, a Tiltott Városba. A Tiltott város tizenhat évig készült 1406-tól 1420-ig a Ming dinasztia alatt, nem kevesebb, mint 100 000-en kézmûves és mesterember ügyködött a mûvé-

■

szi kivitelen, s egymillió kétkezi egyszerû munkás dolgozott az építkezéseken. A mintegy 720 000 négyzetméternyi falakkal körülvett zárt palota-városba belépni, illetve azt elhagyni kizárólag a császár engedélyével lehetett. Évszázadokat felölelô története könyvtárnyi kötetet kívánna, mi most elégedjünk meg azzal, hogy 1987 óta a világörökség része, elsôsorban mert itt található a középkorból reánk maradt legnagyobb gyûjteménye a fából emelt építészeti remekmûveknek, összesen 980 kisebb-nagyobb alkotásnak, amelyet – 1924 óta – Palota Múzeum néven találhatunk meg a térképen. A Tiltott Város végeztével – ha már a mesterek ott voltak, ésszerû és gyakorlatias megoldásnak tûnhetett – nyomban megkezdôdtek a szinte mesébe illô Mennyei Templom építkezései 1420ban, amely a négy hatalmas szentély közül a legnagyobb Pekingben, s amely – 1998 óta – ugyancsak a Világörökség része, miután óriási költséggel – hat millió USA dollár értékben – éppen az olimpiai játékok, pontosabban a 2008-ban várható turista invázióra számítva, teljességgel felújították (2006-ban fejezték be a rekonstrukciót). Nem feledkezhetünk bele Peking nevezetességeibe – a Marco Polo-híd, a Botanikus kert, a Nyári Palota, az Opera, a Harang- és Dob-torony, Mao Mauzóleuma, a Ming-dinasztia temetkezési helye, a Pekingi-ôsember múzeuma, az Állatkert, s akkor még vásárlási helyekrôl, éttermekrôl nem is szóltunk – ehelyett kanyarodjunk vissza nem kevésbé érdekes eredeti témánkhoz, az olimpiai játékokhoz. A gondolatmenetet ott szakítottuk meg, hogy a rendezôk kimagasló teljesítményt várnak el saját kiválóságaiktól, olimpikonjaiktól.

Zéro tolerancia – a sport tisztaságáért Ismerve az elôzményeket, nem tekinthetnek az események elé azért teljes nyugalommal, mégpedig a teljesítménykényszer hatásaként világszerte tapasztalt dopping-jelenségek fenyegetô árnyai, veszélyei miatt. A vendéglátók iránti kötelezô udvariasság sem hallgattathatja el a dopping históriákban jelentôs szerepet játszó kínai sportolók felemlegetését, fôként atlétikában, úszásban, súlyemelésben, de más, nem okvetlenül olimpiai sportágakban is, mint amilyen a testépítés példának okáért. Mindazonáltal azt is el kell ismernünk, hogy ezek viszonylag korábbi keletûek, mert hiszen legutóbb Athénban – jegyezzük meg, akkor már három éve készültek, edzettek, versenyeztek a Peking olimpiai rendezésének tudatában, nem szolgáltattak okot semmiféle

2007/3

dopping gyanúra - egyetlen sportoljuk sem bukott meg az ellenôrzések során. Ez a körülmény annál is inkább figyelemre méltó, mert a játékok idején bekövetkezett bizonyított doppingesetek száma – a záróünnepély napjáig 26 – új olimpiai csúcs, megkettôzése volt a négy évvel korábban Sydneyben regisztrált összesített adatnak. Természetesen mindenre van magyarázat, s a kínaiak patyolat tisztaságának további okaira majd visszatérünk néhány általánosabb megjegyzés után… A Nemzetközi Olimpiai Bizottság belga elnöke, Jacques Rogge - maga is orvos, szakmabeli, az azóta elhunyt Alexandre de Merode herceg, honfitársa, a NOB Orvosi Bizottsága elnöke mellett hosszú ideig töltötte be a helyettesi tisztséget – reálisan alkotott véleményt a doppingjárvány olimpiai kezelésérôl és ennek athéni eredményeirôl: Naivak lennénk, ha azt hinnénk, hogy a számok valós, megbízható, világos képet mutatnak a dopping-háború állásáról – mondta. – Tökéletes tisztaság soha nem is lesz. Szabályzatunk értelmében a játékokon tízezerötszáz sportoló vesz részt (A görög fôvárosban ez a szám végül 11 099re emelkedett), de közel sem tízezerötszáz ártatlan angyal… Az emelkedett szám annak köszönhetô, hogy minden korábbinál szigorúbb, precízebb, hatékonyabb ellenôrzô rendszert vezettünk be a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökséggel (WADA – World Antidoping Agency) együttmûködve, s ezt a zéró tolerancia jegyének következetes érvényesítésével alkalmaztuk azokkal szemben, akik bizonyítottan vétettek.” Ez többek között tartalmazza azt is, hogy a NOB akár nyolc év után is szankcionálhat, megsemmisítheti a tisztességtelen úton elért eredményeket. Sokan kérdik, mi teszi indokolttá, szükségessé a „fenyegetettség” idôtartamának rendkívüli meghosszabbítását. „Nos – magyarázta Rogge elnök – tudósainknak nem sikerült például minden kétséget kizáró módszert kidolgozni a növekedési hormon kimutatása terén, s ezért nem is alkalmazhattunk ilyesmit 2004ben. Viszont a tudomány elôrehaladásával – új tesztek segítségével – lehetôvé válik a hormon elemzése, eredetének kimutatása, s ekként visszamenô hatállyal is képesek lehetünk a fair play szellemében biztosítani a küzdelmek tisztaságát, illetve visszatartó erôt kényszeríteni az esetleges használók esetében… Ilyesmi történt a THG esetében a kaliforniai BALCO-botrány kirobbanása, törvényes kivizsgálása és a bírósági ítéletek következményei nyomán.” Való igaz, olyan a dopping háború, akár az igazi – a támadó és védekezô fegyve-

■

MAGYAR EDZŐ 33

2007/3

Berki Krisztián keserédes ezüstérme KÉT KVÓTA MÁR BIZTOS – LESZ-E HARMADIK? Kár tagadni – bár lehet szépíteni -, hogy a magyar tornasportot jelenleg egyetlen versenyzô, a lólengés kétszeres Európa-bajnoka, Berki Krisztián jelenti a világ élvonalában. Anélkül, hogy megsértenénk az egy-egy jó eredménnyel elôrukkoló tornászokat, például az Eb-bronzérmes Gál Róbertet, vagy a vb-n várakozáson felül szerepelt Böczögô Dorinát, ki kell jelenteni: a sportág hazai jövôje nagymértékben Berkitôl függ. Az UTE 22 éves versenyzôje Az újságírás íratlan szabályai szerint az újságíró mindig maradjon háttérben, hiszen nem ô a fontos. Most mégis megszegem ezt a szabályt, mert a sors egyik ajándékának tartom, hogy ott lehettem e kitûnô sportember pályafutásának két fontos állomásán: a 2002-es felnôtt-világbajnokságon és a 2005-ös Európa-bajnokságon. Mindkettô helyszíne Debrecen volt. Az elsô eseménynek még nem Krisztián volt a fôszereplôje, a másodiknak már igen. Nagy öröm volt számomra, hogy az immár kétszeres Európa-bajnokkal együtt eleveníthettük fel pályafutását, és beszélgettünk a nagy álomról, Pekingrôl. Beszélgetésünk elsô “felvonására” még a világbajnokság elôtt, augusztus 7én, a megbeszéltnél korábban érkezem a Tornacsarnokba. Kinn rekkenô hôség, benn Krisztián fáradhatatlanul edz. Feltûnik, hogy nagyon vékony…A hétvégén Zágrábban versenyzett, megnyerte a lólengést, de nem pihenhet, már egy napot sem szabad kihagynia, hiszen közeleg a világbajnokság. Észrevesz, kiint, hogy még ugrana néhányat, aztán leül mellém. A két edzés közti rövid pihenôjébôl most is készségesen szakít idôt a beszélgetésre. – Zuglói születésû gyerek vagyok, ötéves koromban, 1990-ben kezdtem a tornával foglalkozni – eleveníti fel az elsô lépéseket. – A véletlenen múlt… Elsô edzôm, Demény Zoltán édesapja velünk szemben lakott, ô figyelt fel rám és szólt a fiának. Zoli bácsi jó kapcsolatban volt anyuékkal, a lakásban egybôl gyorstesztet végzett rajtam: fekvôtámaszt, spárgát kellett csinálnom, ebbôl felmérte, mire lehetek képes. Láthatott bennem fantáziát, mert mondta, hogy jöjjek a KSIbe tornázni. Bevallom, eleinte sokat sírtam, hogy nem jövök többet, mert az edzés lazítás része nem tetszett, fájt. Amikor a szivacsgödörben ugráltunk, azt én is élveztem, mint a többiek, de a lazítás szörnyû volt! Utólag már örülök,

lehetne az egyedüli, aki ebben a nehéz, szubjektíven minôsítô sportágban a magyar színek képviseletében éremeséllyel szerepelhetne Pekingben. Ha kijut.... Ehhez a szeptember eleji stuttgarti világbajnokságon meg kellett volna nyernie a lólengést. A gyôzelem – és csak az – ezúttal olimpiai indulást is ért. Ez azonban nem sikerült. Most már csak a szabadkártyában bízhat – mindannyiunkkal együtt.

hogy anyuék erôltették a tornát, hisz meglett az eredménye, de kezdetben nagyon rossz volt. Aztán lassan elmaradt a sírás, és már nem volt kérdés, hogy jövök-e edzésre. – Az elsô versenyedre emlékszel még? – Csak arra, hogy 1995-ben volt. De a 97-es évre már tisztán emlékszem. Egy magyar-svájci-román nemzetközi versenyen megnyertem az összetettet. Az egyes szerek eredményeit már nem tudom felidézni, de az nagy öröm volt, hogy a hat szeren nyújtott eredményem aranyat ért. – Mi volt a következô mérföldkô? – A 2000-es sydneyi olimpia, Csollány Szilveszter gyôzelme. Utána kezdtem érezni, hogy van jövôje annak, amit csinálok. Elkezdtem olimpiai éremrôl álmodni, hogy az milyen szép lehet. Akkor már Kovács István volt az edzôm, aki ma is mellettem áll. Az elsô igazi mérföldkô, de inkább fordulópont a 2002-es patraszi junior Európa-bajnokság volt, ahol lólengésben ezüstérmes lettem. Addig hatszámos versenyzô voltam, nem lóspecialista, onnan indult a “lovas karrierem”. – Érdekes, hogy egy lovast egy gyûrûspecialista, Csollány Szilveszter erôsített meg abban, hogy érdemes folytatnia a tornát. Igaz, Magyar Zoltán olimpiai gyôzelmei idején még nem is éltél. Azért találkoztál vele? – Az említett 97-es versenyen találkoztunk, Zoli és a másik lovas, Borkai Zsolt is érmeket adott át. Aztán a 2005-ös Eb alkalmából is sokat találkoztam Zolival, akit nagyon tisztelek, becsülök. Van olyan eleme, ami ma is megállja a helyét. Nagyon örülök, hogy megismerhettem Zolit, ha úgy adódik, ellát tanácsokkal. – Elôre szaladtunk a 2005-ös debreceni Eb-ig, de térjünk vissza 2002-höz, a debreceni világbajnoksághoz. Akkori nemzeti sportos kolléganôm, Lipiczky Ágnes ezt írta: a 36. tornász-vb harmadik napját Berki Krisztián a 9. helyen zárta,

élete elsô felnôtt világversenyén épphogy lemaradt a fináléról. Egy nyurga, 17 esztendôs, kissé szégyellôs fiú magára vonta nem csak a magyar szurkolók, de a nemzetközi pontozóbírók figyelmét. Akkor természetesen az olimpiai bajnok Csollány Szilveszterrôl és vb-aranyérmérôl szólt minden, de Berki Krisztián remek bemutatkozását sem lehet elfelejteni. Benned hogy él az a verseny? – Fantasztikus volt a közönség, nagyszerû a hangulat. És nagyon örültem annak, hogy a junior Eb-ezüstérmem után a felnôttmezônyben is jól szerepeltem. Felejthetetlen még akkor is, ha egy hellyel lemaradtam a döntôrôl. Ettôl kezdve egyértelmû volt, hogy a ló az én szerem, edzéseken is ez lett a hangsúlyos. – Ha a ló mellé egy másik szert is választanod kellene, melyik lenne az? – Talán a nyújtó. A gyûrûhöz gyenge vagyok, a talajhoz és az ugráshoz a lábam nem megfelelô. – A következô, debreceni világver senynek, a 2005-ös Eb-nek már az esélyesek egyikeként vágtál neki. A 2004es ljubljanai Eb-bronz legalábbis azt ígérte, hogy megszoríthatod a szer akkori királyát, az olimpiai, világ-és Európa-bajnok Marius Urzicát. Aztán nemcsak megszorítottad, le is gyôzted ôt. Pedig a feladat nem volt egyszerû, mert a román kiválóság elôtted szerepelt, és tökéletes gyakorlatot mutatott be. – Debrecen… hazai közönség, magyar emberek elôtt nyerni, ez elmondhatatlan érzés. Sokat jelentett a nézôk szurkolása. Azt az aranyat semmiért sem cserélném el.. csak mondjuk egy olimpiai aranyért. A vb-n Urzica már a melegítésnél csinált egy olyan fogást, amire azt mondtam, hogy hûha! De én is megcsináltam a saját fogásomat. Urzica a fináléban túlszárnyalta elôzô napi pontszámát, de ezt én nem tudtam, csak a közönség tapsából következtettem, hogy jó gyakorlatot mutatott be. Utána szólítottak engem, és én is megcsináltam a gyakorlatomat.

2007/09/26 15:58

Page 1

34 MAGYAR EDZŐ

■

2007/3

■

MAGYAR EDZŐ 23

2007/3

Fotó: Meggyesi Bálint

23-34

Bár hamar megjelent a pontszámom, nem akartam elhinni, hogy legyôztem ôt. Elmesélhetetlen érzés volt. Ennél már csak az volt hátborzongatóbb, hogy a Himnuszt a közönség énekelte nekem. Látod, most is libabôrös lesz a karom, ha rágondolok. (Itt egy kis idôre megszakadt a beszélgetés, mert mindketten visszarepültünk az idôben: a debreceni Fônix-csarnokban a nemzetközi szövetség szabályai szerint csak a himnuszok rövid változatát lehetett lejátszani, pontosabban néhány taktus után véget ért a bejátszás. A magyar himnuszt végigénekelte a közönség – hiszen azt nem tiltották a szabályok). – Az Eb-gyôzelem után megváltozott az életed? – A sajtó jobban megtalált, mint elôtte. Voltak pozitív és negatív cikkek is, de a pozitívak voltak többségben. Az embe-

rek örültek a sikeremnek, és ôk nem mondták, mint egyes rosszindulatúak, hogy csak a hazai pálya miatt tudtam nyerni. De ez nem is lényeges. Sokkal fontosabb, hogy másnap, Pesten, egy bevásárlóközpontban egy idôs bácsi felismert, odajött hozzám. Nem jellemzô, hogy lépten-nyomon felismernének, de nem is vágyom a népszerûségre. Az Eb után annyi azért változott, hogy kicsit tudtam javítani a szüleim és a saját helyzetemen. Nem volt titok, hogy az Eb elôtt dolgoznom kellett a fennmaradásért. Két-három héten át délelôtt edzettem, délután pedig egy asztalosmûhelyben dolgoztam. De szerencsére ez már a múlt, megoldódott a helyzetem. Új klubom, az UTE, hiszen a KSI-bôl kiöregedtem, biztosítja a felkészülésemet, mindenben támogat. A nyáron lovasgálát is szerveztek a tiszteletemre.

– Beszélhetünk a tavalyi évrôl? – Persze. 2006 a sikertelen Eb éve. Címvédôként utaztam Voloszba, és negyedik lettem. Az ezüstérmem megvolt, aztán megóvták. Az óvás után a pontozók videóról megnézték a gyakorlatot, és elvették az ezüstöt. Már fönn voltunk a pódiumon, vártuk az eredményhirdetést, amikor kicserélték a zászlókat, és engem elhívtak a dobogó elôl. Ezt az érzést sem lehet elmesélni! Dühös voltam, de el kell ismernem, jogos volt az óvás, még ha nem is túl sportszerû. – Nagyon reálisan meséled a történteket. Mennyi idô kellett ahhoz, hogy a düh elmúljon? – Két hét alatt tisztultak le bennem az események. Az Eb elôtt két Világkupát nyertem, az Eb után pedig a moszkvai Világkupán ezüstérmet szereztem. Egy kínai elôzött meg, tehát én voltam a leg-

azért említsük meg, hogy ebben a tömörített meghatározásban az úszás például egy sportágnak számít. A valóságban azonban a FINA (Nemzetközi Úszó Szövetség) hatáskörébe tartozik a mûúszás, a vízilabdázás, a nyíltvízi hosszútávúszás, sôt a mûugrás-toronyugrás is – valamennyi szerepel az olimpiai programban. Hasonló az eset a tornában (szerenkénti, ritmikus sportgimnasztika, valamint trampoline). A kerékpárosoknál szintén (pálya, országúti, azután mountain bike, BMX), s ugyanígy említhetjük végül a röplabda-strand röplabda, a kajak-kenu – kajak szlalom rokonságát is. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2007-ben 205 ország nemzeti testületét tömörítette magában. Ezek legjobbjai randevúzhatnak Pekingben, pontosabban azok, akik eredményesen veszik különféle sportágakban a kvalifikációs versenyek akadályait, továbbá azok, akiknek a részvétele a teljesítményüktôl lényegében függetlenül az olimpiai mozgalom demokratizmusa következtében – nem a gyôzelem, hanem a részvétel a fontos, ugye - automatikusan biztosított. A résztvevôk összlétszámát a NOB már Athén elôtt maximálta, a sportolók száma nem haladhatja meg a 10 500-at.

„Egy világ – egy álom” A földkerekség legnagyobb érdeklôdést kiváltó sporteseményének versenyeit a kínaiak 37 létesítményben bonyolítják le, s ezen felül plusz még 28 további létesítmény áll rendelkezésre edzési lehetôségként. Ez utóbbiaktól eltekinthetünk, a versenyek színhelyei azonban érdeklôdésre tarthatnak számot, vegyük sorra ôket földrajzi elhelyezkedésük alapján. (lásd: Versenyhelyszínek).

Nem titok, Kína erôfeszítései ezt célozzák, s erre következtethetünk a pazar versenyhelyek láttán is, hogy a rendezés minden tekintetben felülmúljon minden eddigi nyári olimpiát, s ezzel, valamint a rendezés teljesítményével a népköztársaság lenyûgözze a világot, erôsítse tekintélyét. Felesleges beruházásról, hivalkodó fényûzésrôl ellenben semmi sem árulkodik, ám szembetûnô takarékoskodásnak sem találjuk jelét. Amire szükség van, az legyen korszerû, s arra rendelkezésre állnak az anyagi források. Becslések szerint Peking mintegy 20 milliárd dollárt áldozott az infrastruktúrára, a város úthálózata megháromszorozódott. A korábbi 53.7 kilométernyi metróvonalat is 41 kilométerrel bôvítették. A már említett Olimpiai Park 12 négyzetkilométernyi területén, zöldövezetben helyezték el a fô létesítmények túlnyomó százalékát, amely a városközponttól nem egészen nyolc kilométernyi távolságra fekszik, s könnyen megközelíthetô a repülôtértôl is. A rendezôk eltökéltségét a bizonyításra, rendkívüli becsvágyát jellemzôen fejezik ki jelmondataik. „Egy világ – egy álom!” – hirdetik olimpiájukat, s vallják, ez pontosan tükrözi az olimpizmus szellemének lényegét, univerzális értékét. Ugyanilyen ôszinte lelkesedéssel hangsúlyozzák, hogy az ötkarikás esemény „Zöld olimpia” továbbá „ A technológia csúcs olimpiája” s hogy „A Nemzetek Olimpiája” lesz. A jelekbôl ítélve aligha lehetnek kétségeink. Az elôírásoknak megfelelôen a NOB Olimpiai Szemlebizottsága 1999 óta félévente rendszeres látogatást tesz az aktuális téli, illetve nyári olimpiák színhelyén, az elôzetes terveknek megfelelôen

ellenôrzi a feladatok végrehajtását – a rögzített idôrend alapján. Akadtak kisebb nehézségek Sydney 2000-es játékai elôtt, sôt utána komoly és megalapozott aggodalmak fogalmazódtak meg a 2004es játékokat megelôzô esztendôkben. Juan Antonio Samaranch akkori elnök 2000-ben határozottan megfedte a görögöket, úgymond „sárga lapos figyelmeztetésben” részesítette ôket. Nos, Peking esetében soha nem vetôdtek fel mulasztás, késedelem okozta gondok, mindig minden a tervek szerint haladt, a szemlézô testület elnöke, a holland Hein Verbruggen teljes elégedettségére. A kínaiak, rájuk, alaposságukra és lelkiismeretes szorgosságukra némiképpen jellemzô elméletet munkáltak ki, „A nyolc és a négy” koncepcióját. Még 2005 májusában a Pekingi Nemzetközi Klubban tartott olimpiai szimpóziumon tartott nyitó elôadásában Liu Peng, az állami sporthivatal igazgatója beszélt errôl. A játékok jól felismerhetôen négy tipikus vonást tükröznek majd – hangsúlyozta. – Jellegzetesen kínai hangulatot kívánunk kelteni, amelyben érvényesül a kínai történelem, a kultúra és közösségi szellemünk. A második célunk, hogy a kínai kultúra eleganciát tükrözô eszközeivel fejezzük ki kísérô programjaink segítségével azt, hogy az olimpia egyben az emberiség különbözô kultúráinak és civilizációinak az ünnepe, amely platformot biztosít a társadalmi normák illusztrálására és kulturális mûvelôdésre. A harmadik egy biztató jövôkép érzékeltetése, s ebben a szándékunkban kiindulásként a jelen nagy kérdéseit helyezzük a középpontba – a békét és a fejlôdést - mégpedig a ma rendelkezésre álló legmodernebb technológia alkalmazásával. Az utolsó – a hétköznapi emberek részvétele (participation of common people). Ez a csúcsteljesítményre, a rekordokra vonatkozik, ám nem csupán olyasmire, hogy a világ legnépesebb országában zajló ötkarikás eseményrôl van szó, s ezúttal nem is a versenyeken elérhetô kiemelkedô teljesítményekrôl, hanem arról, hogy ebben a nemes vállalkozásban, az olimpia ügyében soha eddig nem látott változatosságban alkossanak érdeklôdô-résztvevô közösséget hétköznapi életünk minden térségébôl az emberek. (Zárójelben ide illik, hogy amikor a rendezôbizottság felhívással fordult a pekingi lakossághoz az olimpia idején segítô önkéntesek tárgyában – több mint hatszázezer jelentkezô akadt). Liu igazgató úr ezt követôen taglalta azt a nyolc területet, ahol a legmagasabb színvonalú „szolgáltatást” szavatol a Kínai Népköztársaság a 2008 évi olimpián: 1. Sportlétesítmények és a versenyek megrendezése.

Page 1

08/2007 08/2007 08/2007 08/2007 08/2007 08/2007 08/2007 12/2006 06/2007 12/2006 05/2004 12/2006 12/2007 12/2006

08/2007 08/2007

0 Shanghaji stadion

24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36

37

Labdarúgás

Pekingi Egyetem Csarnoka Agrártudományi Egyetem Beikeda Sportcsarnok Bejligong csarnok Mûszaki Egyetem Munkás stadion Munkás Sportcsarnok Csaojang park Csingtao vitorláskikötô Hong-Kong Lovas Park Tiencsin Stadion Csinhuangtao Stadion Senjang Vuliko Stadion

22 23

80,000

Triatlon Csangping pálya Bejhang csarnok

18 19 20 21

Asztalitenisz Birkózás Taekwondo, cselgáncs Röplabda Tollaslabda, torna (RSG) Labdarúgás Ökölvívás Standröplabda Vitorlázás Lovaglás Labdarúgás Labdarúgás Labdarúgás

8 5 8 10 25 12 12 15 2 2 3 0.2

10 5 10 10 25 15 15 15 5 5 10 5

08/2006 06/2006 05/2006 06/2005 06/2005 08/2005 06/2005 01/2006 08/2005 12/2005 08/2004 02/2006 10/2003 05/2002 01/2006 04/2006 12/2005 28 3

Vukoszung csarnok Vukoszung Baseball stadion Városi csarnok Sunji Olimpiai Park

13 14 15 16 17

10,000 6,000

Gyeplabda Stadion A Gyeplabda Stadion B Olimpiai Sportközpont Stadionja Nemzeti Sportcsarnok Jing Tung úszócsarnok Beijing lôtér Beijing fedett lôtér I Beijing fedett lôtér II Laosan BMX pálya Laosan Velodrome Laosan Mountain Bike pálya Városi pálya Fengtaj Softball pályák 7

8 9 10 11 12

Nemzeti Úszóközpont Vívó csarnok Íjász pálya Tenisz Stadion 3 4 5 6

8,000 8,000 8,000 5,000 7,500 64,000 13,000 14,000 9,000 20,000 60,000 35,000 60,000

20 20 15 30 18 18 12 36

Kosárlabda Baseball Röplabda Evezés Kajak-kenu Kajak szlalom Triatlon Súlyemelés

28 10

08/2007 08/2007 08/2007 07/2007

08/2007 06/2007 08/2007 06/2008 08/2006

06/2006 10/2004 01/2006 12/2007 03/2005 06/2005 03/2005 10/2005 03/2006 05/2005 23 23 23 25 23 BMX kerékpár Pálya kerékpár Hegyi kerékpár Országúti kerékpár Softball

20 20 20 25 25

08/2007 08/2007 08/2007 08/2007 03/2007 01/2006 01/2006 01/2006 01/2006 07/2004 1.5 1 1 19 19 Öttusa (lovaglás, futás), labdarúgás Kézilabda Vízilabda, öttusa (úszás) Lövészet Lövészet

5 5 5 20 20

08/2007 10/2005 Gyeplabda

5 0.8

Úszás, mûúszás, vízilabda, mûugrás Vívás, öttusa (vívás és lövészet) Íjászat Tenisz

17,000 6000(2005) 5000 10,000 4,000 2,000 15,000 5,000 40,000 7,000 6,000 5,000 6,500 2,500 3,000 6,000 1,000 3,000 10,000 3,500 18,000 12 000; 3 000 18,000 14,000 15,000

5 5 5 5 0.5 0.5 0.5 0.8

Atlétika, labdarúgás Kézilabda (Döntôk) torna, trampoline

Nyugat-kerületi térség

Olimpiai zöld övezet

Befogadó képesség

91,000 18,000 Olimpiai Stadion Nemzeti Sportcsarnok

Északi körzet

Létesítmény

2007/3

1 2

Egyetemi környék

Szám

■

Peking egyéb helyén

Versenyhelyszínek Sportág

Távolság az olimpiai falutól Km Perc 0.5 5 0.5 5

Építkezés Kezdete Befejezése 12/2003 12/2007 04/2005 10/2007 05/2005 12/2003 10/2007 04/2005 08/2007 12/2005 08/2007 02/2006 08/2007 01/2006

22 MAGYAR EDZŐ

0

2007/09/26 15:57

Pekingen kívül

Körzet

22-35

■

MAGYAR EDZŐ 35

2007/3

jobb európai. Örültem, hogy a balsikerû Eb után talpra tudtam állni, a moszkvai siker nagyon kellett. Az év végén még volt néhány versenyem, például Milánóban egy meghívásos viadal, ahol egy szeren, lovon szerepeltem. Hatalmas élmény volt egy óriási arénában 10-12 ezer ember elôtt fellépni. Tudod, amikor a versenyekrôl mesélek, az is eszembe jut, hogy magánemberként nem jutnék el ilyen helyekre. A tornának köszönhetem azt, hogy utazhatok a világban. Igaz, ezek nem turistautak, de azért egy-két órát mindig sikerül elcsenni városnézésre. New York-ba még visszamennék, ott csak fél napunk maradt a felhôkarcolókra és egyéb látnivalókra. Brazília is nagyon szép, és kedves emlék Melbourne, a 2005-ös vb, ahol negyedik lettem, és magyar családok vittek minket mindenhova. Ilyen élményeim torna nélkül nem lennének. Tudom, néhányan bolondnak tartanak, hogy ilyen hôségben is a teremben izzadok, míg mások strandolnak, de azt is tudom, hogy strandolni majd máskor is lehet, most a tornáé a fôszerep. A céljaim eléréséhez a tornateremben a helyem. – A cél ebben az évben Peking, illetve Stuttgart, a világbajnokság. Eddig fantasztikus sorozatot produkáltál, Eb-aranyat és Vk-gyôzelmeket könyvelhettél el. – Csodásan indult az év, iskolámmal, az egri Eszterházy Károly Fôiskolával olaszországi sítáborba mehettem. Életemben elôször síeltem, és eleinte nem tetszett. – Bocsánat, de ha nem tetszik a síelés, miért csinálod? – A fôiskolán testnevelés tagozatra járok, és a síelés a kötelezô konzultációs tábor része volt. És igaz, hogy az elején nem fogott meg a sízés, de három nap után már élveztem. A friss levegô jót tett a tüdômnek, a fejemnek, szóval, nagyon jó volt az az egy hét, feltöltôdve kezdtem el január közepén a felkészülést. A márciusi párizsi Világkupán bronzérmet nyertem, éppen a születésnapomon, 18-án. Akkor megfogadtam, megpróbálok minden versenyt megnyerni. Jöttek a Világkupák, szinte mindet megnyertem, és a gyôzelmek után egyre lelkesebb lettem. Az amszterdami Eb-re sajnos az edzôm nélkül kellett elutaznom, mert ô hasnyálmirigy-gyulladás miatt kórházban feküdt. Szerencsére az elutazáskor már jobban volt, és az Eb-n érte is harcoltam. Nehéz volt nélküle, mert szemvillanásból, félszavakból is megértjük egymást. Tudja, mikor mivel segít rajtam. Az aranyéremmel az elsô félévi tervet teljesítettem, és most már Kokó bácsi velem van. – Akkor jöhet Stuttgart?

– Az Eb után két versenyen indultam, a fôiskolás bajnokságon iskolámat képviseltem és nyertem, és a genti Világkupán is elsô lettem. Aztán három hét szünetet kaptam, ami rám fért, mert ki kellett pihennem magam. – A pihenôk alatt teljesen elengeded magad, vagy azért mozognod kell valamit? – Csak az a kikötés a szabik alatt, hogy ne hízzak el. Igaz, hogy a tornában nincs súlyhatár, mérlegelés, de vigyázni kell a kilókkal. – Hízékony vagy? – Az vagyok, sajnos. A pihenô alatt három kilo felszaladt rám, igaz, egy hét alatt le is ment. A három hét alatt nem nagyon mozogtam, mert futni nem szeretek. Pihentem, strandoltam, biliárdoztam. Sokat sétáltam a szabadban, és ezt megteszem most is, amíg jó idô van. A felkészülés, bevallom, döcögôsen indult. Ilyenkor azzal lendítem át magam a nehézségeken, hogy felidézem a régi sikereket, és ez erôt ad a folytatáshoz. – A vb-n milyen gyakorlattal indulsz? – Az Eb–aranyat érô gyakorlattal, de ha nagyon kell, egy plusz elemet bele tudok tenni. Ez majd kiderül. A világbajnokságig még elindulok egy madridi versenyen, ahol nem a helyezés lesz a lényeg, hanem hogy megcsináljam a gyakorlatot, és a hosszabb kihagyás után újból megszokjam a szólítást. – Már többször bizonyítottad, hogy bírod a kiélezett helyzeteket, a debreceni Eb-n is úgy kellett megcsinálnod a gyakorlatot, hogy elôtted Urzica tökéleteset produkált, de a vb minden eddiginél nehezebb feladat lesz. Hogy lehet bírni ezt a feszültséget? – A stuttgarti vb az elsô és az utolsó kvalifikációs lehetôség. Csak a szergyôztesek jutnak ki Pekingbe. És hiába nyer elôttem mondjuk olyan versenyzô,

aki csapattagként már biztos olimpiai induló, nem a második helyezett lép elôre kvótássá, mert a lehetôség átszáll az összetett ranglistásokra. Vagyis ha nyerek, két legyet ütök egy csapásra: a vbaranyam mellé olimpiai repülôjegyet is nyerek. Nehéz lesz a dupla vagy semmi “játék”, de készülök rá, és hát ezért dolgoztam eddig. Erôt ad az is, hogy tudom, ott vagyok az élmezônyben. Ha nem nyerek, az sem lesz tragédia, hiszen fiatal vagyok, még kijuthatok a következô olimpiára. – Hogyan lehet felkészülni egy ilyen téthelyzetre? – Sok edzéssel. Annyit kell gyakorolni, hogy a selejtezôben vagy a döntôben ne is forduljon meg a fejemben a rontás lehetôsége. Mentálisan nagy segítség Lénárt Ágota pszichológus, aki április óta foglalkozik velem. Ha ott vagyok nála, utána jobban megy a torna. De azt is fontosnak tartom, hogy bízom magamban, jó versenyzônek tartom magam. – A vb-n a ló nem lesz az ellenfeled, hiszen a szövetség és a klubod segítségének köszönhetôen olyan szeren gyakorolsz, amilyenen a vb-t is rendezik. A versenyzôk közül kikre kell figyelnünk, akik veszélyesek lehetnek rád? -– A ló tényleg vb-ló, a cottbusi Világkupán is ilyenen versenyeztünk. Nagy különbség nincs a régi és az új között, csupán annyi, hogy a kappa tömör gumiból van. Persze, az nagyon jó, hogy már a felkészülés során megszokhattam, és nem a vb-n kell megismerkednünk egymással. Hogy kik lesznek az ellenfeleim? A 2005-ös és a 2007-es Eb-n is szerepelt Krjukov és Popescu, de leginkább a kínaiak, akik közül sok a jó tornász. – Említetted, hogy a torna révén szinte bejártad a világot. Kínában jártál már? – Nem, ott még nem. – A magyar sportbarátok nevében is kívánom, hogy jövôre eljuss Pekingbe.

Mint jeleztük, a beszélgetés még a világbajnokság elôtt készült. Azóta, tudjuk, hogy Gál Róbert és Böczögô Dorina összetettbeli eredményével olimpiai kvótát szerzett, Berki Krisztián ezüstérme viszont kevés volt a pekingi induláshoz. Most elmélkedhetnénk azon: mennyire igazságos az a kvalifikációs rendszer, amely akár a 40. helyezettet, sôt, még az ennél gyengébben szereplôket is olimpiai részvételhez juttatja, az ezüstérmest viszont nem. Félreértés ne essék, nem az így olimpikonná vált versenyzôt akarjuk bántani, hanem az igazságtalan szabályozást, amely ellentétes az olimpizmus eszméjével, vagyis azzal, hogy az olimpia a legjobbak versenye. Berki Krisztián, aki nehéz gyakorlata végén hibázott, kínai vetélytársa viszont hibátlanul tárnázott, nagyon sportszerûen nyilatkozott a verseny után: “Nem tudok mit mondani, mert magam sem tudom, mi történt a végén. Szomorú vagyok, mert ezzel alighanem elúszott az olimpiai részvétel lehetôsége, ugyanakkor örülök az ezüstéremnek. Úgy gondolom, ha tökéletesen megcsinálom a gyakorlatot, akkor sem biztos, hogy enyém az arany, mert a kínai remekelt.” Berki Krisztiánnak tehát még nem kell teljesen lemondania Pekingrôl, egy halvány reménysugár maradt: a nemzetközi szövetség és a NOB szabadkártyái közül esetleg ô is kaphat. Füredi Marianne

21-36

2007/09/26 15:50

Page 1

36 MAGYAR EDZŐ

■

2007/3

■

MAGYAR EDZŐ 21

2007/3

Az utolsó mohikán AKITÔL RETTEGHETTEK A NIGÉRIAI KÍGYÓK Amikor Várhalmi Ernôhöz, a legidôsebb magyar íjászhoz, edzôhöz készültem Törökbálintra, éreztem, hogy beszélgetésünk több lesz majd, mint egy sportág ecsetelése, Várhalmi Ernô korát meghazudtoló fürgeséggel jött elém – ez nem bók, bárki meggyôzôdhet róla, hogy beszélgetôtársam sok-sok évet letagadhatna korából majd bekísért a családi ház nappalijába, úgy is mondhatnám - a mesék birodalmába. Amerre néztem, mindenütt csodás fafaragások, fából készült tárgyak: egy kis asztal, amelyhez tartozó székecskék elefántokat formáztak, sétabot… sorolhatnám. A falon egy kép – a házigazda külön felhívta rá a figyelmemet – különbözô színû pillangószárnyakból alkották avatott kezek, ekként formál nôi alakot, hátán egy gyermekkel. – Ez mind nigériai…. A sétabot fekete ébenfa. Tömör, nehéz – mondta “kalauzom”, és éreztem, letérek a tervezett útról, s jövetelem célja, az íjászmúlt egyelôre háttérbe szorul. Élvezettel hallgattam Ernô bácsi “földrajzóráját”, élettörténetét, amelyben persze eljutottunk az íjászathoz is. – Nigéria soknemzetiségû ország, északon a hauszák lakják, ôk vannak a legtöbben, hat-hétmilliónyian, míg délen a jorubák. Rengeteg néptörzs él, legtöbbnek nincs írott nyelve, csak beszélt. Amikor odakerültem Kánoba, ez az állam neve, és a fôvárosé is, muszáj volt megtanulnom hauszául, mert nem mindenki tudott angolul. Igaz, volt, aki tolmácsolt nekem, de hasznosabb, ha az ember elsajátítja az adott nyelvet. Két-három év alatt megtanultam hauszául. – Hogy került Ernô bácsi Nigériába? – Az ötvenes évek végén Magyarország együttmûködési szerzôdést kötött Nigériával, s ennek értelmében orvosok, mérnökök utaztak oda dolgozni. Én ezerkilencszázhetvenben men-

hiszen Ernô bácsi élete, a 84 év, maga a történelem. Arra azonban nem gondoltam, hogy földrajzórában is részem lesz, s fantasztikus kalandokról hallhatok.

tem ki elôször, hetvenhatban jöttem vissza, ugyanis a magyar egészségügyi törvények szerint öt évnél többet nem lehet trópuson tölteni. Négy évig itthon voltam, majd nyolcvan és nyolcvanöt között ismét ott éltem. Aztán végleg hazajöttem. Pontosabban nyolcvanötben három hónapra még kimentem. Maradhattam volna, kérték is, de elértem a nyugdíjas korhatárt… Hogyan kerültem Nigériába? Az Országos Vízügyi Fôhatóságon dolgoztam, és itt is, mint minden minisztériumban, meghirdették ezt a lehetôséget. Nem nagyon voltak jelentkezôk, mert féltek az ismeretlentôl, angolul sem tudtak, no és feltétel volt az is, hogy csak családdal lehetett kimenni. Én beszéltem angolul, mert hatvannyolcban, amikor íjász-fôtitkár lettem, az OTSH elnöke elrendelte, hogy a szövetségi fôtit-

károknak meg kell tanulniuk ezt a nyelvet, és elvégeztem egy intenzív nyelvtanfolyamot. A mûszaki nyelvet is ismertem, elôadásokat is tartottam például talajmechanikából angolul. Szóval, igent mondtam. Elôször tervezômérnök voltam egy csoporttal, aztán mûszaki fômérnök majd mûszaki igazgató. Terepjáróval jártam a vidéket, de nem bírta a gerincem, és hetvenkilencben meg kellett operálni. Érdekesség, hogy amikor visszamentem, terepjáró helyett kértem - és kaptam is - személygépkocsit. – Milyen feladatok voltak Nigériában? – A hetvenes évek elsô felében Afrika legnagyobb földgátja volt a Tiga, vízerômûvet terveztünk oda. A gáton dolgoztunk. Akkoriban még nem voltak komputerek, logarléccel kellett tervezni. Hetvenkettô-hetvenháromban kaptam kis kézi számológépet. Amikor nyolcvanötben még három hónapra kimentem, akkor a Niger folyó szabályozási tervét kellett elkészíteni. – Mennyire volt nehéz az akklimatizálódás és az ottani élethez alkalmazkodás? – Amikor elôször mentem, április volt, a család júniusban jött utánam, és ôszre sikerült akklimatizálódnom. Az elsô hónap kegyetlenül nehéz volt, de ezt ôk is tudták, ezért nem követeltek sokat. Egy hónapig szállodában laktam, ott már akkor volt légkondi, és a házban is, ahova költöztem, de nem kapcsoltam be, inkább ventillátort használtam. Hogy milyen volt az ottani élet? Tífusz és malária nélkül nem lehet megúszni, illetve a szúnyogcsípés okozta maláriát mindenki megkapja. Nekem hastífuszom is volt, egyébként megúsztuk. Nagyon kellett vigyázni, mindent hipermangános vízben fer-

állítani, hogy a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága, s ennek következtében az egész államapparátus és a fôváros vezetése, továbbá a szakszervezetek, tömegszervezetek, s mindenek elôtt szükség szerint a hadsereg és a rendfenntartó erôk mindenek feletti prioritásként kezelték az ötkarikás játékok ügyét. Peking arculata teljességgel megváltozott, modernizálódott az olimpiai varázslat következtében. Az átalakulást mi sem jellemzi érzékletesebben és látványosabban, mint elsôsorban az olimpiai létesítmények sora. Vegyük most ezeket számba, lényegre törô tömörséggel egészítve ki leírásukat néhány adattal, legelôbb is a szálláshelyeket, kiszolgáló létesítményeket, mint amilyenek az olimpiai falvak, a sajtó- és televíziós központok.

A Pekingi Olimpiai Falu A városközponttól mintegy 8 kilométerre északi irányban található Olimpiai

Zöldövezet északnyugati részén fekvô 66 hektárnyi területen épült. A játékok idején hozzávetôlegesen 16 000 versenyzônek, illetve sportvezetôiknek, szakembereiknek ad otthont két-háromilletve többszobás kényelmes, modern egységeiben. A játékok végeztével luxus apartmanonként értékesítik a lakásokat. A lakópark északi részén számos rekreációs sportlétesítmény áll a sportolók rendelkezésére: atlétikai pálya, torna – és játékcsarnokok, uszoda, kosár-kéziés röplabda pályák, sôt még kocogó-futó ösvény is. Nem hiányzik majd a mindig is népszerû nemzetközi zóna, az éttermek, a klub és bevásárló helyek, információs központok, azután egy korszerûen felszerelt, 24 órás szolgálatot tartó poliklinika, amely a doppingellenôrzés céljaira is alkalmas lesz. Összesen 42 lakóépület alkotja a szálláskörzetet, ebbôl 20 kilenc emeletes, 22 pedig hatemeletes. A legtágasabb lakások nyolc fôt képesek befogadni, s a

lakók száma a fürdôszobák számához viszonyítva három az egyhez. Két olimpiai versenyszám színhelye nem Peking. A vitorlázók Csingdaóban mérik össze tudásukat, míg a lovasversenyeknek a brit fennhatóság alól Kínához 1997. július 1-én visszacsatolt, speciális státust élvezô Hongkong ad otthont. A sportolók és vezetôik ellátása a helyben létesített mini olimpiai falvakban a pekingihez hasonló minôségben történik, azzal az értelemszerû különbséggel, hogy az utóbbi gondoskodik a négylábú versenytársak kifogástalan istállóiról, egyéb sajátos szükségletekrôl és kiegészítô helységekrôl is. Az olimpiai család elôkelôségei, a NOB tagok és a szervezet szponzoráló mecénásai, támogatói, a szûken vett olimpiai család Pekingben is fényûzô vendéglátásban részesül. Többségük a Tiananmen tértôl ötperces sétatávolságra esô két ötcsillagos szállóban nyernek elhelyezést, a Hotel Beijingben és a Grand Hotel Bejingben. A rendezôk a teljes olimpiai vendégkör – nemzeti olimpiai bizottságok, nemzetközi sportszövetségek illetékesei – számára további 14, egyenként öt-, illetve négycsillagos szállodával kötött szerzôdést, ami durván 3 800 szobát jelent. (A kínai fôvárosban hozzávetôlegesen 820 szálloda áll rendelkezésre). Atlanta óta – ahol a számítógépes rendszer csôdje katasztrofális gondokat okozott a médiának – különös figyelmet szenteltek a rendezôk Sydney-ben és Athénban is a sajtó kiszolgálására. Peking sem lesz kivétel. A Fô Sajtó Központ, Main Press Centre (MPC) az Olimpiai Zöldövezet északnyugati részén létesül az írott sajtó munkatársainak, egyaránt közel az Olimpiai Stadionoz, a Nemzeti Sportcsarnokhoz és az úszó stadionhoz. A tervek szerint 2008. július 8-án nyitja meg kapuit, s várhatóan 5500 akkreditált újságírónak, illetve fotóriporternek nyújt majd segítséget a mindennapos munkában – huszonnégy órás szolgáltatásaival. Vele szemben található a nemzetközi televíziós-rádiós központ, az International Broadcast Centre (IBC), amely az írott sajtóban mûködô újságírók számának csaknem a dupláját próbálja majd segíteni. Az elôzô központ parkolója ötszáz gépkocsit, az utóbbi nyolcszázat képes befogadni. Célszerûnek tûnik, hogy a létesítmények ismertetése elôtt magát a versenyprogramot vegyük szemügyre, amelyet a NOB 2005-ben Mexikóvárosban tartott közgyûlésén tárgyalt tüzetesebben, majd 2006-ban véglegesített Lausanne-ban. A program a fentiek szerint 28 nyári olimpiai sportág 302 versenyszámában zajlik Pekingben, a teljesség kedvéért

20-37

2007/09/26 13:05

Page 1

20 MAGYAR EDZŐ méretekrôl: a negyedik körgyûrû mintegy 8 kilométernyi távolságban fut a fôváros képzeletbeli középpontjától, az ötödik 10 kilométerre, a hatodik 15-20ra. A pekingi városvezetés 2004-ben döntött a hetedik körgyûrû megépítésérôl, amely már a város közigazgatási határán helyenként túl is fut, s összeköti – egyetlen közlekedési ütôérre fûzi fel - a Peking határában elhelyezkedô településeket. A lakosság rohamos növekedése súlyos gondokat okozott, s okoz ma is. A közlekedés a fenti fejlesztések ellenére is nehezen elviselhetô probléma – a sokmillió kerékpáros ingázó-közlekedô miatt is – a levegô szennyezettség hasonló módon, egészen addig, hogy az új utaknak, lakótelepeknek, egyéb építkezéseknek óhatatlanul áldozatául estek pótolhatatlan történelmi emlékek, több ezer éves ritkaságok, kincsek is. A kormányzat 2005-ben döntött végül úgy, hogy korlátot szab a további expanziónak, egyelôre legalábbis, megelégszik a jelenlegi méretekkel, a meglévô rendszer fejlesztésével, korszerûsítésével. A tömegközlekedést elsegítendô, a fôvárosnak négy gyorsforgalmi vasútvonala van, ebbôl kettô földalatti, kettô pedig a felszínen fut, s naponta átlagban 1.6 millió utas használja. Ez a népességhez képest viszonylag szerény rendszer jelentôsen kibôvül különbözô szárnyvonalakkal az olimpiáig. Ezen kívül 601 autó-

■

busz- illetve trolibusz vonal alkot szerteágazó hálózatot. Mindez – nem elég. Csúcsforgalom idején a helyzet szinte kezelhetetlen. Az ötkarikás játékok résztvevôinek azonban nincs mitôl tartaniuk, hiszen az olimpiai falutól - pontosabban falvaktól, mert hogy nem csak Pekingben laknak majd olimpikonok, hanem egyéb színhelyeken, Hongkongban és másutt is – a verseny helyszínekig, illetve tréning pályákig a fôútvonalakon mindenütt szigorúan és kizárólag „olimpiai” forgalom zajlik majd – semmi más. A pekingi metróról még annyit, hogy az olimpiáig 84 vadonatúj szerelvény áll üzembe, s a régebbiek közül 60 szerelvényt felújítanak.

Olimpiai falu és a létesítmények Néhány szót az idôjárási viszonyokról. Pekingnek monszun-hatásokkal kísért párás kontinentális klímája van. A Keletázsiai monszunnak köszönhetôen a nyár az forró és párás, a tél viszont – a hatalmas szibériai anticiklonok hatására – kemény hidegeket hoz. A januári átlagos hômérséklet mínusz 5-7 Celsius, míg a júliusi-augusztusi 26-28 fok közötti. Az évi csapadék átlagosan 600 milliméter, amelynek a 70-75 százaléka a nyári hónapokban zúdul a városra. Komoly kockázatot és veszélyt jelentenek az északról, észak-nyugatról, a Belsô Mongóliából, a végtelen kiterjedésû Gobi sivatag felôl

2007/3

támadó homok viharok. A várost mindenestôl vastagon beterítô homok fellegek ellen nincs védekezés. Figyelmeztetô módon 2006 elsô négy hónapjában különösen gyakran tört a városra ez a veszedelem, nem kevesebb, mint nyolc alkalommal! Még szerencse, hogy az olimpia idôszakában, augusztusban meglehetôsen ritkán fenyeget, de ennek a lehetôségét persze nem lehet azért kizárni. Az olimpia figyelmes rendezôi igyekeznek mindenre gondolni. Az idôjárási megfigyeléseknek köszönhetôen döntöttek menet közben példának okáért arról is, hogy két héttel az eredetileg tervezett idôszaknál – július 25 – augusztus 10 - késôbb bonyolítják le a versenyeket. A kínaiak nagy mesterei az esôfelhôk terelésének, és komoly kísérleteket folytattak annak érdekében, hogy az esetleges súlyos égszakadástól megóvják mindenek elôtt az olimpiai megnyitót és záró ünnepélyt. Tudósaik szavatolják, hogy – korábbi NASA tapasztalatok felhasználásával – a fôváros légkörébôl öt speciális repülôgép és különleges töltetû vegyi rakéták bevetésével 90 kilométerre fújják, számûzik az esôterhes felhôket. Az elôzmények, a korábbi modern olimpiai játékok elôkészületeinek ismeretében biztonsággal állapítható meg, hogy ilyen óriási méretû, átfogó építkezések még soha nem elôztek meg nyári játékokat, jóllehet Sydney és Athén is kimagasló teljesítményt nyújtott. Nem túlzás azt

■

MAGYAR EDZŐ 37

2007/3

tôtlenítettünk. Itthonról vittem a hipermangánt, és a személyzet fô feladata volt a fertôtlenítés. Még a banánt is megfürdettük ilyen vízben. Érdekesség, hogy a betegségektôl ôk elszürkültek, a fehér ember meg elsárgult. Tudja, ilyen viszonyok között minden fehér ember egy kicsit orvos is volt, mert kénytelen volt kitanulni a mesterséget, no és az autónkban ott volt az elsôsegélynyújtó táska. Engem egyszer szüléshez hívtak. A férfiak nem voltak otthon, mert a csordával éppen távol voltak, és szaladtak hozzám az asszonyok segítségért. A homokra leterítettek egy nagy állatbôrt, arra fektették a szülô nôt. Én hipermangános vízben megmosdattam a két idôs nô kezét, aztán otthagytam ôket. Azt tudom, hogy a köldökzsinórt száraz sáslevéllel vágták el… Ennivaló volt rendesen, azzal nem volt gond. Az idôjárást volt nehéz megszokni, mert csak két évszak volt északon, a hatodik-hetedik szélességi fokon, ahol mi éltünk: a nyolc hónapos száraz, és a négy hónapos esôs. A száraz, negyven-negyvenkét fokos meleget el lehetett viselni, az esôs évszakot már nehezebben. A hômérséklet harmincöt fok körül volt, de nagy volt a páratartalom, és mindennap menetrendszerûen jött az esô, amely július-augusztusban két-három órán át tartott. -– Fûzi még valamilyen kapcsolat Nigériához? – A fôigazgatóval váltunk néha levelet, egy mérnökkel is levelezek, aki hozzám volt beosztva, és orvos-felesége kezelt bennünket. Már huszonkét éve, hogy hazajöttünk, és bár rendszeresen olvasok angolul, megkopott a tudásom. Hausza nyelvû könyveket is hoztam haza, azokat is lapozgatom, úgyhogy az is él bennem valamennyire. Képzelje, nem sokkal a hazaköltözésünk után a villamoson hausza beszéd ütötte meg a fülemet. Két fekete fickó tárgyalt ki éppen egy hölgyet. Nem bírtam megállni, rájuk szóltam hauszául, hogy “síru”, vagyis maradjatok csöndben. Azt a döbbenetet… (És Ernô bácsi mesél, egyik történet a másikat hívja elô. Szívesen hallgatom a kánoi emir és a kánpi piac leírását – de az íjászatról is beszélnünk kellene. Mit tehetek mást, az egzotikumból hazai térségekre irányítom a beszélgetést.) – Az íjászattal mikor ismerkedett meg Ernô bácsi? – Ötvenkilenc nyarán a családdal a Margitszigeten sétáltunk, ahová gyakran jártunk. Éppen egy íjászverseny zajlott. Bár ismertem ezt a sportot, könyvet is olvastam róla, élôben akkor láttam elôször versenyt. Egész életemben sportoltam, középiskolában úsztam, vízilabdáztam, az egyetemen nyolcas hajóban eveztem. Amikor diplomát szereztem és munkahelyre kerültem, már nem tudtam

aktívan sportolni. Illetve az FM pincéjében volt egy MHSZ-lôtér, ott lövöldöztem puskával. Jó ismerôsöm volt Bártfai Edgár íjász, ô oltotta belém ennek a sportnak a szeretetét. A Margitszigeten a versenyt követôen megkerestem a szervezôt, elbeszélgettem vele. Ezek után a munkahelyemen bementem az országos vízügyi fôigazgatóhoz, hogy íjász szakosztályt szeretnék alapítani. Persze, addig felmértem, hogy lenne-e jelentkezô, és beszéltem a szakszervezetissel és a párttitkárral is, mert abban az idôben ez volt a hivatalos út, amit mindig be kellett járni. Hatvanban megalakult a Vízügyi Sportklub íjász szakosztálya, amelynek hatvannyolcig a vezetôje és edzôje voltam. Menet közben szakkönyvekbôl megtanultam az elméletet és a gyakorlatot, hatvanhatban könnyûíjas országos bajnok voltam. Hatvannyolcban a szövetség fôtitkára lettem, így a versenyzést abba kellett hagynom. Csaknem két év után, hatvankilencben a fôtitkárságról is le kellett mondanom, hiszen jött a nigériai lehetôség. Nigériában aztán újból elôvettem az íjat, a helyiekkel együtt íjászkodtunk, és nagyon élvezték. A Káno klubban én teremtettem meg a versenyszerû íjászatot. A csordák mellett mindig volt íjász ember, aki védte az állatokat a sakáloktól. - Ernô bácsi is beállt melléjük? – Nem, de a rendôrfônöktôl kaptam engedélyt, hogy íjjal vadászhatok. Elôtte persze ellenôrizte, hogy értek-e hozzá. A falut veszélyeztetô sakálra, hiénára, páviánra vadászhattam, no meg beteg állatokra, és mérges kígyóra korlátlanul. Az áldozatokat mindig megkapták a bennszülöttek. Megtanultam, hogy a kígyót nyolc-tíz méterre kell megközelíteni, közelebb nem szabad menni, mert a köpködô mérges kígyó köpése is mérgezô, és van, amelyik ugrik. Mit mondjak? Sikerült megritkítanom az állományt. A húsát megették a bennszülöttek, a bôrét hozták nekem. A nigériai idôszakot végig íjászkodtam, igaz, nem céllövô íjászat volt, hanem vadászkodás. Hazatértünk után, nyolcvanötben a pesti lakást elcseréltük erre a törökbálinti kertes házra, és a kilencvenes években elkezdtem íjászkodni az udvaron. Néhány év múlva meguntam, hogy a járókelôk meg-megállnak, és az íjászatról faggatnak, noszogatnak, hogy alakítsunk íjászklubot. Az ötlettel felkerestem a polgármestert, aki nagyon örült, hogy végre nem focit akar valaki. Kaptunk kétszázezer ezer forintot, és megkezdtük a szervezést. Az idén már tízéves a szakosztályunk, mert kilencvenhéttôl számítjuk a létezésünket, amikor beindultak a rendszeres edzések és versenyek. A megalakuláskor tizenöten voltak, ma harminc körül, és sok a gyerek. Heti egy edzést tartunk, szom-

bat délelôtt, télen a közeli iskolában zajlanak az edzések. Szorgalmasak a tanítványok, rendszeresen járnak az edzésekre. Van, aki vesszôfogót is készített magának, és otthon is lôdöz. Persze én megnéztem, ellenôriztem, hogy biztonságos-e. Az íjászatnál szigorúan be kell tartani a szabályokat, nem lehet összevissza lôdözni, csak füttyszóra vagy vezényszóra. A Törökbálinti Torna Club (TTC) íjász szakosztályának sokfelé eljutott a híre, járnak ide Pátyról, Biatorbágyról, Budafokról, Gazdagrétrôl is. Van, hogy a szülô is jön, mert az apukát és az anyukát is rábeszéltem az íjászkodásra, így ôk is tudnak segíteni a gyereknek. Három olyan család van a tagok között, ahol az apuka vagy az anyuka is jön a gyerekkel. Az idôk során kinôtte magát a klub, kétezerötben kerestem egy szakosztályvezetôt, mert a megszaporodott tennivalókat egyedül már nem tudtam ellátni. Tavaly betegségek miatt az íjászkodás kimaradt az életembôl, de az idén újra kezdtem, gyerekekkel, ifikkel jártam versenyekre. Kár, hogy két versenynél többön nem lehetünk ott, nem futja rá, sokba kerül a nevezés is. De háziversenyeken is gyakoroltatom a tanítványokat. – Hogyan tudtak ennyi ideig fennmaradni? Bírják még egyáltalán? – Még létezünk. Az önkormányzattól évi háromszázezer forintos támogatást kapunk. A felszerelést mindenki magának veszi. A tanulóknak nem engedek íjat venni, mert drága, hanem saját kezûleg mûanyag csôbôl csinálunk. Tanulásra az is jó. Kezdetnek nem érdemes megvenni a drágát, mert lehet, hogy mégsem tetszik meg az íjászkodás az érdeklôdônek. Igaz, csak egyvalaki volt, aki abbahagyta, mert aki eljön, az marad is. Tudja, mi elsôsorban nem az eredmények miatt csináljuk, hanem hogy fennmaradjon ez a sport. Önfegyelemre tanít, fejleszti a koncentráló képességet. Igaz, statikus, ezért mondom is a szülôknek, hogy mellette valami labdajátékot is találjanak a gyereknek, hogy mozogjon. Miközben búcsúzkodom, Ernô bácsi sajnálkozva jegyzi meg, hogy a sportágban sok edzônek nincs elméleti alapja, mert egy kivételével csak angol nyelvû szakkönyvek léteznek. A sportágnak nem kedvez az sem, hogy drága a felszerelés - ha egyáltalán gyártja valaki -, amit a kis szakosztályok nem tudnak megvenni. Terjednek a csigás íjak, de mint mondja, a csigás íj nem íj, hanem gép, nem érvényesül az ember tudása. Nem véletlen, hogy nem engedik az olimpián. Kézbe vesz egy csodás íjat, és megjegyzi: - A hatvanas években versenyeztem utoljára. Lehet, hogy a télen senior-versenyen elindulok. Hiszen én vagyok a legidôsebb íjász! Füredi Marianne

19-38

2007/09/26 13:04

Page 1

38 MAGYAR EDZŐ

■

2007/3

■

MAGYAR EDZŐ 19

2007/3

Íjászat – Jóga KEDVCSINÁLÓ ÍJÁSZOKNAK A JÓGÁHOZ – JÓGÁZÓKNAK AZ ÍJÁSZATHOZ Az íjászat, a szellem koncentrálásával a tudat irányításával - végzendô fizikai gyakorlatsor, belsô önuralom, szellemilelki-fizikai kontroll. Azt is mondhatnám: jóga. Annak, aki mindkettôt mélységében ismeri, magyarázni sem kell. Elég, ha azt mondom: mozdulatlanság és dinamizmus, lazítás és koncentráció; szellemi harmónia, lelki béke, fizikai egyensúly; tudatosság, következetesség, de legfôképp alázat. Amikor az ember elszánja magát arra, hogy elinduljon az íj és a nyíl ösvényén, egy hosszú, egyenes útra lép. Ebben a közegben kitartóan és következetesen kell haladni, különben az egyenes út kanyargós, elágazásokkal teli labirintussá változik. A kilátástalanság érzésével egyébként mindenki találkozik útja során, de önmaga összeszedettségén múlik, hogy mennyit idôzik egy-egy állomásnál. A tanulás a lövés technikájának gyakorlati elsajátításával kezdôdik. A teljes mozdulatsort részekre bontva, három fázist különböztetünk meg: 1. az íj kihúzása, 2. a megtartás közbeni célzás 3. a vesszô elengedése. A jógából vett hasonlattal ezt a három fázist egy-egy ászanának is tekinthetjük. Mivel az íjászat - egy bizonyos szint után - szinte kifejezetten szellemi tevékenység, jó, ha már a tanulás elején beépítjük azokat a ráhangoló és levezetô elemeket, amelyek a koncentráció (vagy éppen a kiüresedés) elmélyítéséhez szükségesek. Ennek érdekében az 1. fázis elé és a 3. fázis után iktassunk be egy-egy lazító-nyugtató állapotot. Ezzel a két kiegészítéssel az egész folyamat komplett meditációnak nevezhetô. Nézzük, mindez hogyan történik a gyakorlatban. Behelyezzük a nyílvesszôt, majd a markolaton megkeressük a helyes fogást és az ideget kissé elôfeszítve, leengedjük az íjat. Ekkor következik a lazítás, mely során szellemi és fizikai relaxálás közben - kiegyensúlyozott terpeszbe állva leengedjük vállunkat, a kar-, a nyak- és az arc izmait ellazítjuk és végiggondoljuk az elôttünk álló mozdulatsor célját. Aki jártas a test energetikai harmonizálásában, ekkor futtathatja le elôre kigyakorolt programját, hogy utat engedjen a segítô erôk áramlásának. Az így összegyûjtött energiát belsô középpontunk felé irányítjuk, hogy egész lényünkön a stabilitás és a nyugalom legyen úrrá. E 4-6 másodperces mûvelet után - elérve a megfelelô ráhangoltságot tekintetünket a célra emeljük és a külvilá-

got kizárva a cél középpontjára összpontosítunk. A gyakorlat célja, hogy belsô középpontunkat kihelyezzük a cél középpontjába, elérve a céllal való azonosulást (mintegy a lôtávolság lerövidítését). Ezután saját ritmusunkban felemeljük és kihúzzuk az íjat, miközben továbbra is összpontosítunk. A vesszô útjára engedése akkor tökéletes, ha mi magunk sem vesszük észre, mikor történik meg. Ezt úgy kell érteni, hogy az oldás folyamatát olyannyira automatikusan végezzük, hogy közben - mintha mi sem történt volna - tovább feszítünk és célzunk. Az ideális az, ha úgy repül ki a vesszô az íjból, mint ahogy ôsszel a falevél elválik az ágtól... És itt érkeztük el az íjászat lényegéhez. Ez az a csoda, amit meg kell éreznünk ahhoz, hogy az íjászat teljességét átélhessük! Minden fizikai elôkészület, minden szellemi ráhangolódás, lazítás és koncentráció ezért az észrevehetetlen, szinte felfoghatatlanul parányi eseményért történik. Persze, ritka az a lövés, amelyet a falevél lehullásához hasonlíthatnánk, de ne bánkódjunk ha nem sikerül a csoda, hiszen a természet tökéletességét reprodukálni nem könnyû feladat. De akkor se örüljünk, ha megvalósítani véljük a tökéletest, mert hosszú keserves munkával mindössze azt értük el, amit évmilliók óta óramû pontossággal ismétel az idô... Abból lesz jó íjász, aki nem csak edzôjétôl várja, hogy megmondja, mit tegyen a kritikus pillanatokban, hanem ô maga ébred rá az önkontroll legapróbb eszközeire, gondolati és fizikai síkon egyaránt. Tudnunk kell magunkról, hogy bizonyos változtatás milyen következményekkel jár. Aki ismeri saját lényét, nemcsak azt tudja, hogy egy-egy izomcsoport megfeszítése (vagy ellazítása) miként befolyásolja a lövés sikerét, hanem azt is, hogy egy-egy gondolat mit változtat mentális hozzáállásán, ezen keresztül az eredményén. Az íjászat felemelô élményét kár elrontani felszínes, íjászatnak tûnô csúzlizással. Ha megadjuk az illô tiszteletet az íjnak - melyet sokan megszemélyesített ereklyeként tisztelnek -, valamint a vesszônek, a célnak, az égieknek és persze magunknak is, akkor megfelelô állapotba kerülünk ahhoz, hogy beteljesítsük a feladatot. Minden egyes lövés önálló feladat, magasztosan szólva - beteljesítendô küldetés. Ha ezzel az érzéssel nem azonosul az íjász, jobb, ha leteszi csodálatos eszközét, mert nem méltó annak érintésére sem.

E szigorú gondolatokat feloldandó, gyorsan hozzáteszem, hogy mindezek ellenére az íj játékos versenyeken kikapcsolódásra is használható sporteszköz, de csak akkor, ha a gondtalan szórakozás közben sem feledjük hûséges társunkat tiszteletben tartani. Az íjászat a szó szoros értelmében célorientált meditáció. Az elérendô cél és az annak érdekében megvalósítandó feladat azonos: külsô és belsô világunk uralása (igázása = jógázása). A középpont fizikájának és metafizikájának tudatos átélése szükséges a valódi íjászat megvalósításhoz, amely egyúttal lehetôvé is teszi a fizikai valóság és annak metafizikai vetületeinek megtalálását, megélését. A rendszer öngerjesztô: lövés elôtt harmóniában kell lennünk ahhoz, hogy pontos legyen a találat; a sikeres lövés pedig tovább visz a harmóniateremtés folyamatában. A jóga és az íjászat nem helyettesítheti egymást, nem is szabad felcserélni ôket, de kiegészítésre, egymás erôsítésére kitûnôen alkalmasak. Aki teheti, mûvelje mindkettôt. A cél felé ívelô vesszô röptéhez ôsidôktôl napjainkig megannyi gondolat kapcsolódott. Órákon keresztül lehetne elmélkedni a következô török mondás összetett jelentéstartalmán: Kimondott szó - kilôtt nyíl. A leggyakoribbak azonban azok a - reinkarnációt valló kultúrákból származó - hasonlatok, amelyek az élet ívével azonosítják a nyílvesszô röptét: A sebesen szárnyaló nyíl útja véget ér egyszer, de a Teremtô újra felajzza íját, míg nyugtalan lelkünkkel végre célba nem talál... Borbély László

2. A tervek maradéktalan megvalósításának idôszaka: 2004. október – 2007. július. A játékok lebonyolításához szükséges valamennyi feltétel, kellék biztosítása, beleértve a létesítményeket, infrastruktúrát, technikai felszereltséget, a szükséges marketing tevékenységet, kommunikációt, mûködôképes logisztikát és valamennyi szolgáltatást. 3. A próbaversenyek, illetve az olimpiai küzdelmek lebonyolítása: 2007. augusztus – 2008. szeptember. A tesztversenyek megrendezése elengedhetetlen valamennyi olimpiai sportágban és érint minden egyes olimpiai verseny színhelyet.

Metro – egymillióhatszázezer utas naponta Az induláskor a BOCOG 22 fôosztályt szervezett a tornyosuló munka megosztására, ez 2007-ben 26-ra emelkedett, s az események idején 30-ban maximalizálódik. Különleges súlyt helyeztek a pekingi szervezôk a nemzetközi kapcsolatok ápolására, tökéletesítésére. Ezt támasztja alá az is, hogy az idevágó feladatok végzésével megbízott fôosztály közvetlen felügyeletét és ellenôrzését maga Wang Vei, a rendezôbizottság fôtitkára látja el. Lényegében nem csak a Nemzetközi Olimpiai Bizottság vezetôinek, s elsôsorban is a szervezet olimpiai szemlebizottságának folyamatos tájékoztatása a cél, s természetesen az olimpiai sportágakat tömörítô nemzetközi ernyôszervezeteké, illetve sportági szövetségeké úgyszintén - hanem a lehetô legszorosabb élô és lehetôleg állandó kapcsolatok kiépítése a NOB immár 205 nemzeti olimpiai bizottságával, tehát a résztvevôkkel. Itt munkálkodik 2004 ôsze óta honfitársunk, Vajda László fôigazgató. A fiatal, de máris nagy te-

kintélynek örvendô szakember annak idején a dr. Aján Tamás vezetésével Budapesten mûködô Nemzetközi Súlyemelô Szövetség hivatalában kezdte meg tevékenységét, majd – több nyelven kifogástalanul kommunikál (most már kínaiul is) – a Magyar Olimpiai Bizottság nemzetközi titkáraként folytatta. Az ausztrál rendezôk vették elôször igénybe speciális felkészültségét, s alkalmazták a rendezôbizottság igazgatójaként Sydney 2000-es játékai elôtt évekkel, s utána szinte természetszerûen kérték fel a görögök is, s így tette át mûködési színhelyét Athénba. A hellének olimpiája után – egyedüli külföldi szakértôként – a kínaiak kérték fel, kamatoztassa Peking sikere érdekében kivételes szaktudását. A játékok közeledtével az általános érdeklôdés egyre erôsebb a helyszín, a kínai fôváros iránt, s mielôtt az olimpia programjáról, a versenyhelyekrôl esne szó, legalább vázlatosan ismerkedjük meg közelebbrôl a mai Pekinggel, annak legfôbb jellemzôivel, sajátosságaival. Földrajzi fekvését illetôen a város az Észak-kínai alföld nagyjából háromszög alakú térségének északi csúcsánál található, 150 kilométerre a tengertôl, amely déli és keleti irányba nyitott, lapályos, tengerszint feletti magassága mindössze 35-40 méter, nyugat és észak felôl ellenben hegyek védik a területet, s ez jótékony az itt elterülô, kiterjedt termékeny mezôgazdasági övezet számára, útját állja a hegyeken túli mostoha sztyeppés-sivatagos térségek terjedésének. Ezen a hegyes-sziklás, nehezen járható terepen épült, a várostól északra, a Kínai nagyfalnak észak-déli irányba futó egyik szakasza, s ez is, ismeretes, jóllehet egészen más jelleggel, ugyancsak védelmi célokat szolgált, nevezetesen a nomád törzsek támadásaival szemben.

Peking közigazgatási területe a Népköztársaság kikiáltásának idején a szigorúan vett ôsi városra, s közvetlenül körötte található számos kisebb kerületre szabdalt elôvárosaira szorítkozott a negyvenes évek végén. Ennek határvonalát nagyjából a jelenlegi 2-ik körgyûrû vonala jelöli. Azóta újabb és újabb területeket csatoltak Pekinghez, mígnem 1965-69 között lebontották a városfalat - „kinôtték” -, hogy helyet adjanak a további növekedésnek. Rendhagyó módon 2-vel kezdôdik a körútszámlálás, egyes nincs, s jelenleg már az 5-iket fejezik be, sôt megkezdôdtek a munkálatok a 6-ik körgyûrûn is, s távolról sem ez az utolsó gyûrû. Némi magyarázat a furcsaságra, arra, hogy miért nincs 1-es körgyûrû. Valaha volt, mégpedig 17 kilométer hosszúságban, rajta haladt Peking elsô villamos vonala, a Tiananmentôl indulva, s oda is térve vissza körútja végeztével. A Körúton – ahogyan nevezték - 1950ben felszedték a síneket, megszûnt a villamos közlekedés, a nyomvonalnak helyet adó utakat-utcákat „feldarabolták”, a forgalom irányait rajtuk megváltoztatták, s azokat újra is keresztelték – egyszóval megszûnt körútnak lenni. A második és harmadik körgyûrû építése egyaránt a nyolcvanas években kezdôdött és a kilencvenes években fejezôdött be, míg a negyediket 2001-ben fejezték be, s mindegyiket gyorsforgalmi sugárutak szabdalnak körszeletekre. Összesen kilenc ilyen sugárút található, s az egyik a belvárostól mintegy 20 kilométerre fekvô pekingi nemzetközi repülôteréhez fut (Bejing Capital Airport). E mellé az olimpiáig még egy újat is építenek. Ezen kívül öt, a nemzetközi légikikötônél kisebb reptere is van a városnak, amelyek közül néhány kifejezetten a légierô, a hadsereg szolgálatában mûködik. Hogy jobban fogalmat alkothassunk a

18-39

2007/09/26 13:03

Page 1

18 MAGYAR EDZŐ nök is fogadta a Nép Nagy Csarnokában (parlament), ahol üdvözlô beszédében a következôket emelte ki:” Önök egy új fejezetet nyitottak az amerikai és a kínai nép kapcsolatában.” Így kezdôdött az amerikai-kínai viszony rendezése, amelyet Kissinger ekként jellemzett Richard Nixonnak: „ A második világháború, 1945 óta ez a legfontosabb párbeszéd, amit egy amerikai elnök folytatott.” A következményeket ismerjük: elôbb Kissinger utazott Kínába 1970 júliusában, hogy elôkészítse Nixon elnök látogatását, amelyre 1972 februárjában került sor – miután 1971 októberében az ENSZben az amerikaiak elismerték a Kínai Népköztársaságot, s feloldották a velük szemben foganatosított kereskedelmi és egyéb szankciókat, embargót.

■

Kétszáz éves hanyatlás után

pedig negyedik helyet szerzett, s közben – ugyanitt – eredeti számában a mi Ágh Istvánunk után a hetedik helyen végzett. Ellenben, hogy a kínaiak Los Angeles-i fejezetét összefoglaljuk, való igaz, sem mi, sem az úgynevezett szocialista országok nem voltak jelen, ezzel együtt mellbevágó meglepetést okozott debütálásuk a játékokon – 15 arannyal, 8 ezüsttel és 9 bronzzal. Az elôzô fejezetben közölt táblázatunk, amely 1984-tôl kezdôdôen jelzi a kínai aranyérem-termést Athénig, 2004-ig bezárólag, látványosan támasztja alá fokozatosan megszerzett sport nagyhatalmi státusukat. Persze, ilyen tekintetben - trendekben - nincsenek véletlenek. Sokkal inkább törvényszerûségek, ha még pontosabban kívánunk fogalmazni, törvények és rendeletek, nagyszabású kormányzati intézkedések húzódnak meg magyarázatul a ragyogó eredmények mögött.

A rövidke, ám történelmet formáló sportos epizód után térjünk vissza az olimpia sodrásával Pekinghez, pontosabban elôbb Kína reform korszakához, amelynek idôszámítása 1978 decemberétôl kezdôdött, amikor a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságába ismét beválasztották a korábban többször is bizalmat vesztett, s immár 74 esztendôs Teng Hsziaopinget. A termetre kicsi, államférfinak óriás Teng – a fokozatosság elvét szigorúan betartva – elindította 200 éves hanyatlás után országát a felvirágzás útján, amelynek irányát négy fontos terület megújítása jelölte ki: a mezôgazdaság (tehát a vidék), az ipar (azaz a városok), továbbá a kereskedelem – nyitás (kaifang) a nagyvilágra – s végül a tudomány-oktatáskultúra – s benne természetesen a testkultúra, a sport fellendítése. A nagy visszatérést követô játékokon nyújtott kínai teljesítmények hûen tükrözik a sport terén tett rendkívüli erôfeszítéseiket. Los Angeles elsô olimpiáján, 1932-ben a 100 és 200 síkfutásban egyaránt az elôfutamok során kiesett egyetlen kínai résztvevô kudarcát, s a távol-keletiek általános érdektelenségét feledtetve, 1984-ban Kína 353 fôs csapatot küldött Amerikába. Az ötkarikás történelem elsô kínai aranyérmét a sportlövô Szu Haifeng vehette át (szabad pisztoly, 50 m.). A rendkívül becses, szimbolikus értékû aranyérmet magától értetôdôen maga a NOB elnöke, Juan Antonio Samaranch akasztotta a mennyei boldogságban úszó sportember nyakába. A gyôzelem annyira magával ragadta a mesterlövészt, foglalkozását tekintve mûtrágya szakembert, hogy pályafutását meghosszabbította. Szöulban négy év múlva légpisztolyban bronzérmet, nyolc évvel késôbb Barcelonában, 1992-ben

A népköztársaság törvényhozása 1995 augusztusában alkotta meg a Testkultúra törvényt, amely szabályok és rendeletek sorával volt hivatott elôsegíteni, megôrizni valamennyi állampolgár egészségét, illetve fejleszteni a fizikai képességeket és a sportot, beleértve annak minden egyes területét. A kisgyermekekét, az iskolai, illetve egyetemi-fôiskolai, valamint a mozgáskorlátozottak és egyéb hátrányos helyzetûek programjait, továbbá magától értetôdôen - és megkülönböztetett módon - az ország jó hírét, tehát látványos népszerûsítését biztosító minôségi sportot, amely szervesen illeszkedik a gazdasági-politikai-kereskedelmi-kulturális nyitás stratégiájába. A hosszú távú Nemzeti Fittségi Program célja tömören az, hogy a kínai állampolgár számára – legyen az gyermek, ifjú, középkorú, vagy idôs – a rendszeres mozgás, sportolás természetszerû normának számítson életvitelében, s ne kivételnek. A deklarációk hangzatosak, ám a haladáshoz ez kevés, hathatós anyagi támogatás, az elemi személyi és tárgyi feltételek biztosítása nélkül minden csak írott malaszt marad. A törvény megalkotása óta a költségvetés minden esztendôben, az elôzôekben lefektetett terveknek megfelelôen, fedezi a méreteiben szinte példátlan elképzelés költségeit. Érdemes megjegyezni: a törvény a finanszírozás forrásainak megjelölésében igen nagyvonalúan járt el, határozottan nyúlt hozzá a szerencsejátékokból származó nyereségekhez, s úgy döntött, hogy a nemzeti lottóból beáramló állami jövedelem 60 %-a a szolgál a nemzeti sport program megvalósítására.

Nyitás a nagyvilágra

2007/3

Egy kiterjedésében és lakossága számában is szerény ország polgára számára nem könnyû felfogni azt, ami 1995, a törvény érvénybe lépése és a millenniumi esztendô, 2000 között történt Kínában. A halmozódó adatok sokaságából elegendô kiemelni a létesítmény fejlesztés tekintetében annyit, hogy - ismerve az építôiparban a kivitelezésre szokványos, átlagosan fordított idôt, több mint 650 000 – tehát a tévedések elkerülése érdekében betûvel is: hatszázötvenezer – nagy befogadóképességû fedett sportcsarnok, illetve stadion, sportpálya épült, illetve újult meg az említett idôszakban. A beépített alapterület összességében meghaladja a 800 millió négyzetmétert, s mintegy 300 millió szabadidôs sportoló vett részt az országosan kiírt különféle versenyeken. És a folyamat nem hogy lassult volna, sôt éppen ellenkezôleg, a 2001-es moszkvai döntés értelmében odaítélt pekingi nyári olimpia tudata, még csak további ösztönzést, lendületet adott, újabb vonzó lehetôségeket kínált a testkultúra fejlesztésében. A tervek szerint 2010-re a népköztársaság összlakosságának 40 százaléka vesz majd részt rendszeresen a különféle sportprogramokban. Hat-hétszázmillió ember… És micsoda utánpótlás bázisra következtethetünk ebbôl!… Az ötkarikás jövôkép és a „sporttörvény” nyomában kibontakozó nemzeti sportmozgalom összefonódott a kínaiak, s különösképpen a pekingiek tudatában. A törvényalkotás 1999. szeptember 6-án hozta létre a Pekingi Olimpiai Játékok Pályázati Bizottságát, amely - „Új Peking – Nagyszerû Olimpia!” (New Bejing – Great Olympics!) mottóját tûzte zászlajára - hatalmas lakossági támogatottsággal láthatott érdemi munkához. A Gallup Közvélemény Kutató Intézet felmérése alapján Peking lakosságának 94.9 százaléka támogatta a játékok megrendezését, s hadd tegyük hozzá, a monacói kudarc ellenére ezúttal is rendkívül derûlátóan ítélte meg 3000 éves városuk nyerési esélyeit, 62.4 százalékuk vélte úgy, hogy elnyerik a rendezés jogát. A XXIX. Nyári Olimpiai Játékok Szervezô Bizottsága, a BOCOG (Bejing Orgaizing Commettee for the Games of the XXIX Olympiad), amely egyben az eseményt követô XIII. Paralimpiai Játékok szervezésének, elôkészítésének és lebonyolításának feladatait is ellátja, 2001. december 12-én alakult meg. Tizenkilenc tagú végrehajtó bizottságának élén Liu Qi elnök, a korábbian említett volt pekingi polgármester áll. Ez a legfelsô tervezô és döntést hozó testület az olimpiával kapcsolatos összes feladat elvégzését a következô három idôszakra bontotta: 1. A megelôzô felkészülés periódusa: 2001. július – 2004. szeptember.

■

MAGYAR EDZŐ 39

2007/3

A Mesteredzô cím kitüntetettjei 2007 A MAGYAR EDZÔ legutóbbi számában márt utaltunk a megkülönböztetett Mesteredzôi cím idei odaítélésére. A korábbi gyakorlatnak megfelelôen, a Magyar Edzôk Társasága Mesteredzôi Kollégiumának döntését idén is megelôzte az országos sportági szakszövetségek javaslatainak összegyûjtése és értékelése. Ugyancsak a hagyományoknak megfelelôen a

Testnevelési Egyetem Aulájában ünnepélyes külsôségek között került sor a címmel járó díszes diplomák átadására és a kitüntetettek rövid méltatására. Szerkesztôségünk ezúttal – mint korábban is – elismerésük és köszöntésük gyanánt igyekszik az alábbiakban egy kissé részletesebben bemutatni, olvasóinkhoz közelebb hozni a hat kitüntetettet.

Mesterséget – nagymesterektôl SZAKMAI ALÁZATRÓL ÉS HUMANIZMUSRÓL Aki ismeri, tudja: kedves, csupa szív, mosolygós, szerény. Mégsem igazán könnyû ember, fôként, ha elvekrôl, nevelésrôl, felelôsségrôl, úszásról van szó. Jellemzô, hogy még a világklasszis edzôvel – Széchy Tamással – is vállalta a konfliktust, sôt, az az igazság, hogy bár kölcsönösen becsülték, elismerték egymást, a hosszú egymás mellett eltöltött évek során – mint ahogyan ez két nehéz ember között nem ritkán történik meg el-elváltak útjaik. Ám mintha csak azért, hogy utána megbékéljenek, ismét egymásra találjanak. Már a kezdet is különös volt, hiszen Pecsics Zsuzsa elmúlt tizenegy éves is, amikor megtanult úszni, s ez manapság – az úszó óvodák korában – már-már szinte hihetetlenek tûnik. Akkoriban azonban nem számított rendkívülinek. Tudni kell, hogy az 1963-ban alakult Központi Sportiskola a kezdetben úszó szakosztályt nem is indított, Széchy Tamás úgy kezdte a Gyarmati Dezsô alapította vízilabda szakosztálynál a pályáját, hogy úszni tanította a vízilabda iránt érdeklôdô jó felépítésû, vállalkozó szellemû elsôsorban a Marcibányi tér környékén toborzott általános iskolás gyerekeket. Ebbôl nôtt ki késôbb az önálló úszó szakág, ahol a forradalmi gondolatoktól fûtött fanatikus fiatal edzô, Széchy igyekezett maga köré gyûjteni egy tehetséges, sokra hivatott magot, hogy meghódítsa velük a világot. Pecsics Zsuzsa nem volt tehetség híján, de az idô elôrehaladtával mindinkább nyilvánvalóvá vált, hogy számára mindenek elôtt az edzôi szerep az igazi, mondhatni életre szóló cél, hivatás, s jellemzô módon eleinte óvónônek készült. Széchy örömmel vette, mellette dolgozhatott, az elsô közös szakmai korszakuk 1971-tôl 1975-ig tartott, tehát az elsô nagy KSI-s úszónemzedék felnevelése

idejére, a Hargitay-Verrasztó-Sós féle garnitúra berobbanásának, az elsô olimpiai érmek, világbajnokságok éveire. A második gyümölcsözôen együtt töltött idôszak 1978-tól 1981-ig tartott, majd az utolsó 1984-tôl egészen addig, míg Pecsics Zsuzsa családot nem alapított és meg nem szülte kislányát. Ki is vitatná, hogy az athéni olimpia után visszavonult, majd sajnos rá nemsokára elhunyt állami díjas edzô, Széchy Tamás minden idôk egyik legkiemelkedôbb szakmai nagysága, ma már legendákkal övezett rendkívüli egyéniség volt. Nem mindennapos élménynek, tapasztalatszerzésnek, egyben szakmai kitüntetésnek számított közvetlen munkatársként együtt dolgozni vele, részesülni a világsikerekben és – rengeteget tanulni tôle. Az amerikaiak úszó pápája, James „Doc” Counsilman könyvtárnyi szakirodalmat produkált életében, fotózott, fil-

meket készített – ilyen módon is gondoskodott a halhatatlanságáról. Széchy ellenben kizárólag edzésnaplókat írt, tárolt-elemzett, de sportirodalmi, illetve szakirodalmi értelemben nem maradt hagyaték utána. Talán éppen ezért tarthat érdeklôdésre számot az a fajta összegzés, amelyet Pecsics Zsuzsa saját tapasztalatai alapján ad róla. – Megszállott, szentül elhivatott edzô volt. Nagy tudású, sokoldalúan képzett ember, óriási olvasottsággal, és örökös, csillapíthatatlan éhséggel újabb és újabb ismeretek után. Elhivatottságára jellemzô, hogy egész életét teljességgel az úszásnak szentelte. Az kevéssé ismert róla, hogy ráadásul mélységesen hazafi volt, büszke a magyarságára, s munkájában ez jelentôs súllyal érvényesült, vagy talán helyesebben - állandóan magas, izzó hôfokon motiválta. Nem egy alkalommal lenyûgözött azzal, hogy képes volt ezt a szent tüzet átsugároznia a versenyzôibe, s elképesztô, világcsúcsnál jobb idôkre sarkallni ôket, akár egy hétköznapi idôre úszás alkalmával is, ha a tervei ezt diktálták. Tanítványai ilyenkor eleinte kinevették, aztán persze nekidurálták magukat, mit is tehettek volna egyebet, és – csodát mûveltek! Utána persze még erôsebben hittek neki, akár egy prófétának. Hallatlanul szuggesztív egyéniség volt…De együtt érzô humanistának – bár minden tiszteletem az övé – mégsem nevezném. Ebbôl adódtak egyébként a nézeteltérések is közöttünk… Én ugyanis világ életemben gyerekimádó voltam, együtt éreztem a tanítványainkkal, hittem, hiszek ma is a meggyôzés erejében, amely pótolhatja a fegyelmezés esetenkénti keményebb eszközeit… A mester gyakran mondogatta is: „Zsuzsikám! Te a könnyeiddel többet érsz el náluk, mint én a szigorommal…” S létezett egy talán mindennél fontosabb értéke.

17-40

2007/09/26 13:03

Page 1

40 MAGYAR EDZŐ Több nagyszerû nemzedéket nevelt, ugye, fel. Mindegyikhez meg kellett újítania önmagát, a módszereit, s ráadásul kifinomult érzékkel személyre szabott módszerekkel dolgozott, soha nem uniformizált sablonok szerint. Erre csak nagyon kevesen képesek” Pecsics Zsuzsa, újdonsült mesteredzôink egyike – az egyetlen hölgy az elit társaságban – az úszás tanításában, oktatásában végigjárta a szakmai skála minden fokát, dolgozott világbajnokokkal, kevésbé tehetségesekkel, fiúkkal-lányokkal, felnôttekkel és a korcsoportok mindegyikével. Mivel örök életében belsô késztetésbôl elfogult gyermekimádó volt, érthetôen a kicsik, az utánpótlás, a korcsoportos munka állt a legközelebb a szívéhez, de felejthetetlen élményeket gyûjtött a Városmajori uszodában is, ahol hét esztendôn át lényegében csak rekreációs elvárásokat támasztottak vele

■

szemben Patoh Magdáék (hajdani válogatott, többszörös bajnok sprinterünk irányította ott a munkát). Az edzôi „szolgálat” legutóbbi korszaka azután 1997-ben kezdôdött - éppen tíz évvel ezelôtt, a mesteredzôi kitüntetés akár jubileumnak is tekinthetô tehát amikor a mai Kôbánya S.E. elôdjének, a Bp. Spartacus világhírû, Széchyhez mérhetô edzôóriása, Egerszegi, Güttler, Kovács Ági és számos további úszócsillag mestere, Kiss László hívta. Délelôtt az utánpótlás munkát vezetô Selmeczi Attilával, délután pedig a nagyokkal, Kiss László segédjeként mûködött. Miután a világsikereket halmozó mester, Kiss László visszavonult (úszó válogatott szövetségi kapitányaként maradt azért a „fedélzeten”), avatott szakmai kezekre bízta a szakosztályt, s az óta Turi György folytatja ott – Cseh Lászlóval az élen – ahol elôdje abbahagyta. Pecsics

2007/3

Zsuzsa munkanapja reggel félhatkor kezdôdik, s délután négy után fejezôdik be a Kôér utcai uszodában. Fáradhatatlanul és szenvedélyesen foglalkozik minden rábízott úszóval, maximalista, s errôl nem képes, nem is akar leszokni. Gyerekimádata is változatlan, munkáját ma sem tekinti gépies mechanizmusnak, vallja, hogy mivel élô anyaggal „dolgozik”, - az megértés, szeretet, törôdés, meg kölcsönös bizalom és hit nélkül nem megy. Igaz, ezek a fogalmak a ma világ ridegebb valósága okán bizony némileg megkoptak, elhalványultak, Pecsics Zsuzsát azonban ez a legkevésbé sem zavarja. Elvein, felfogásán, munkastílusán nem változtat, már nem is fog. Marad, aki mindig is volt, szakmai alázattal élô hamisítatlan humanista - a kezei alatt felcseperedô úszópalánták - és sok esetben bizony, azok szülei - szerencséjére. g. r.

Kercsó Árpád, aki közel hozta a világelitet Elképeszto, s talán világszinten is páratlan ütemû fejlodésen ment keresztül a magyar jégkorongsport az elmúlt másfél évtizedben: amíg a kilencvenes években a világ harmadik vonalát jelentô Ccsoportban játszott a magyar válogatott, addig mostanában mind többször hallani olyan kijelentést, miszerint megérett a csapat arra, hogy a világ elitben szerepeljen. Olyannyira határozott ez a vélemény, hogy a szövetség már többször is pályázott a világbajnokság házigazdájának a szerepkörére, s bár döntés még nincs, nem kizárt, hogy mondjuk 2014ben meg is rendezheti az eseményt. Elsô hallásra talán túlzásnak tûnik, de tessék elhinni, igaz, az is, hogy mindez nem lenne, nem lehetne Kercsó Árpád nélkül. Bocsánat: Kercsó Árpád mesteredzô nélkül… Az erdélyi szakember már több mint két évtizede, 1985-ben költözött Magyarországra. Addig Csomafalván, majd a Gyergyószentmiklósi Sportiskolában dolgozott, mégpedig mindenki megelégedésére, hiszen már akkor látszott, kivételes érzékkel választja ki és neveli fel a legtehetségesebb gyerekeket. Miként tette azt Magyarországon elôször Dunaújvárosban. Akkoriban még nyitott és sok vihart megélt jégpálya volt a Duna-parti városban, komolynak mondható hoki-élet nélkül. Aztán megérkezett Kercsó, s minden megváltozott: a ma válogatottjának meghatározó játékosai – Ladányi, Hor-

váth, Tokaji, Tôkési és a többiek – nála kezdtek el hokizni, tôle kapták az elsô biztató szavakat, dicséreteket és szidalmakat (mert bizony ezekbôl is jutott jócskán…), s neki köszönhették elsô sikerélményeiket. - Olyan tehetségeket találtam, akik nemzetközi szinten, akár még az NHLben is megállják majd a helyüket – lelkendezett akkoriban, s bár az NHL kapui a magyarok elôtt egyelôre még zárva vannak, Ladányiék nevét ettôl függetlenül megismerte a nemzetközi hokivilág. A fantasztikusan fejlôdô dunaújvárosi ho-

kicsapat lassan „kikövetelte” magának a fedett pályát, így a Kercsó-suli az ország egyik legszebb hoki-csarnokában folytatta tovább menetelését, miközben a szakvezetô a korosztályos válogatottaknál is rendre bizonyított: volt idô, amikor valóban csak hajszál hiányzott ahhoz, hogy az ificsapat bekerüljön a világ elitbe, de ô volt a felnôtt együttes szövetségi kapitánya, amikor, 1998-ban, a Budapest Sportcsarnokban a válogatott feljutott a B-csoportba. Mint a zsenik általában, Kercsó Árpád sem könnyû ember, igaz ezt soha nem is tagadta: kôkemény kézzel fogta a játékosait, akik persze ennek nem mindig és nem feltétlenül örültek. Így aztán mind több ellendrukkerrel kellett megküzdenie, elkerült a válogatott és a dunaújvárosi együttes élérôl, ám nem adta fel – aki egy kicsit ismeri, nem is csodálkozik ezen. A Káposztásmegyeren felépült Budapesti Koriközpontban a Budapest Stars néven megalakult, s alapvetôen a fiatal tehetségekre épülô együttes szakmai irányítását vette át – elkezdte ugyanazt, mint egykoron Dunaújvárosban – s ismét rábukkant néhány csiszolatlan gyémántra, akik mostanában már a serdülô- és az ifjúsági-válogatottban szerepelnek. Aztán újabb szakításra került sor, Kercsó pedig azóta, a sportágban egyelôre fehér foltnak számító Nyugat-Dunántúlon, Zalaegerszegen kezdte el ismét, immár sokadszorra felépíteni a birodalmát. - Olyan tehetségekre találtam, amilye-

■

MAGYAR EDZŐ 17

2007/3

HOSSZÚ MENETELÉS PEKINGIG (II. RÉSZ)

A világelsôség bûvöletében KUBLAJ KÁN SZÉKHELYE • SPORTVARÁZS – PINGPONG DIPLOMÁCIA • SPORTTÖRVÉNY - 1995 • ÚJRAKEZDÉS LOS ANGELESBEN • POMPÁS STADIONOK • OLIMPIAI ZÖLDÖVEZET • A BIZTONSÁG – BIZTOS Mélységes tisztelet és csodálat övezi a több ezer éves kínai kultúrát. Amelyrôl elzárkózottságuk és a távol-keleti birodalom messzesége, nehéz megközelíthetôsége miatt hosszú évszázadokon át bizony csak keveset tudott a világ. Egy sportról, olimpiákról szóló könyvtôl nem várható ugyan el, hogy kimerítô részletességgel foglalkozzon ezzel az egyébként érdekes témával, de némi elemi tájékozottság azért nem árt a jobb megértésért. Elszigeteltségük ürügyén például figyelemreméltó adalék a fentiekhez, hogy a nagy angol tudós, polihisztor, Francis Bacon – Anglia kancellárja, a középkori gondolkodás vezéralakja (12 évesen már a Cambridge-i Trinity College hallgatója volt) -1620-ban megjelenô Novum Organum címû gyûjteményes munkájában azt írta például, hogy a kor újdonságainak számító puskapor, az iránytû, a papír és a fejlett nyomdatechnika alapjaiban fogja megváltoztatni a világ folyását. Az „isteni és emberi tudományok” nagytekintélyû mestere nem tudta, hogy ezeket a kínaiak már réges-rég feltalálták, ismerték és használták, az olyan luxuscikkekkel együtt, mint a selyem, a tea és a porcelán, sôt papírpénzzel fizettek, mi több, a csekk fizetô eszközét szintén ismerték. Arról nem is beszélve – pontos forrásokból tudjuk -, hogy már 1070 körül évente mintegy114 000 tonna nyersvasat állítottak elô, olyan mennyiséget, amelyet Anglia csak hétszáz évvel késôbb volt képes. A kínaiak már az ötödik században vasat öntöttek, mégpedig azzal a modern módszerrel, amit mi Siemens-Martin eljárásnak nevezünk. Azt ellenben nem tudjuk, hogy miként, miért torpantak meg a fejlôdésben, s hogy miért nem náluk zajlott le az ipari forradalom, amely évszázadokkal késôbb Angliában következett be, ám ennek a rejtvénynek a megfejtése már valóban nagyon távolra esne a tárgytól. Mindezek után azt is méltán furcsállhatjuk, hogy „utazásunk” fô céljának tekinthetô Pekinget, a 2008-as olimpiai já-

tékoknak otthont adó metropoliszt nem ôk jelölték ki annak idején fôvárosnak, hanem a hódító mongolok. A mai Peking helyén (Bejing, ejtsd Bejdzsing) állítólag már Krisztus elôtt 1121ben város állt, Ki, a Jen fejedelemség székhelye. A kitan-tatárok ezt idôszámítás után 986-ban ostromolták és vették be, majd 1151-tôl a Kin-dinasztia székhelye. A híres-hírhedt mongol Dzsingisz kán 1215-ben foglalt el, s unokája, Kublaj kán – egyébként a híres középkori utazó, Marco Polo nagy barátja - 1267-ben ide helyezte át császári székhelyét, s Kambalunak nevezte el. A mongolok kiûzését követôen Jung-lo (Ming dinasztia) 1409ben költözött át ide Nankingból, s akkor kapta mai nevét is, amely kínaiul északi fôvárost jelent. Az égtáji megjelölés mellesleg jellemezô Ázsia országaiban, hiszen Tokió japánul keleti fôvárost jelenti, s éppen így - vietnámi nyelven - Hanoi is.

A briliáns kultúra és civilizáció jegyében Peking lakossága már 1914-ben elérte a 690 000-et, mára megközelíti a 15 milliót, csaknem egy százada tehát az ország megközelítôen másfél milliárdra tehetô összlakosságának. Politikai, tudományos, oktatási, kulturális- és sport központja a Kínai Népköztársaságnak, s második legnépesebb városa Sanghaj után, amely - Hongkonggal együtt - köztudottan a kereskedelmi és pénzügyigazdasági központot képezi. Az ôsi város sorsa hatalmas fordulatot vett 2001-gyel, amikor megkapta a 2008as játékok rendezési jogát, amelyre már korábban is olyannyira várt. Polgármesterének, Liu Qi-nek legelsô nyilatkozata többek között azt is ígérte, hogy „Peking olimpiája a briliáns kínai kultúra és civilizáció ékes megtestesítôje lesz”, s ezért semmi féle áldozattól nem riadnak vissza. A kínaiak az utóbbi évtizedek tapasztalatai alapján pontosan érzékelik a sport valamennyi ágazata fejlesztésében rejlô sokrétûen és hasznos lehetôségeket, amelyek a versenysport térségeiben például viszonylag rövid idô alatt a világ élére juttatták legjobbjaikat. Az olimpia bûvölete, a nemzetközi kapcsolatok formálásában a sport varázslatos hatása olykor a világpolitika színpadán is történelema-

lakító eszközként alkalmazható, s ezt ki ne tudná jobban, mint éppen ôk, akik cselekvô részesei voltak annak idején a ma már történelemkönyvekben olvasható „pingpong diplomáciának”. A neves Nobel-békedíjas amerikai külügyminiszter, Henry Kissinger leírásából tudjuk, hogy a hetvenes évek elején egy csapásra megváltozott az Egyesült Államok viszonya az addig idegennek és ellenségesnek ítélt kínai rendszerrel. Fôként abból a megfontolásból, hogy a Nyugat és Kelet közötti kétpólusú hatalmi egyensúly – amely a második világháború befejezése óta meghatározta a világrendet – úgy vélték legalábbis, fenyegetô gyorsasággal felválthatja egy háromoldalú rendszer, amelyben meghatározó lehet az emberiség egy negyedét magába foglaló, nehezen kiismerhetô távol-keleti hatalom. A Szovjetunióval szemben alkalmazandó stratégiában szükségessé vált, hogy Amerika kijátszhassa a kínai kártyát Moszkva ellen. Mivel az Egyesült Államok és Kína egyaránt aggodalommal tekintett a szovjet hatalmi törekvésekre, logikus igényként jelentkezett mindkét félben a geopolitikai kapcsolatok átrendezésére. A gond csak az volt, hogy semmiféle hivatalos, illetve diplomáciai kapcsolat nem létezett a két ország között. Nem részletezzük azokat a változatos, titkos csatornákon folyó, de eredménytelen próbálkozásokat, amelyek mindkét oldalon történtek éveken át. Japánban 1971 tavaszán asztalitenisz világbajnokságot rendeztek. Glenn Cowan, az amerikai delegáció egyik Santa Monicából származó tagja elmélázott a lelátón az egyik délután, lekéste csapata autóbuszát, s felkéredzkedett az éppen akkor városnézésre indulni készülô kínaiakat szállító buszra. Késôbb hálából egy pólót ajándékozott a csapatvezetônek, akitôl viszonzásul remek selyem nyakkendôt kapott. A kínai legfelsô vezetés az akciót gondosan tervezett politikai üzenetként nyugtázta, amely mögött washingtoni kormányzati szándékot feltételeztek… Ennek eredményeként az amerikai asztalitenisz válogatott a világ meghökkenésére meghívást kapott a vb után egy hétre Pekingbe. Glenn Cowant és társait maga Csou En-laj miniszterel-

16-41

2007/09/26 13:02

Page 1

16 MAGYAR EDZŐ

Fokozatosan rosszabbodó fájdalom Lelki tényezôk, modalitások: A beteg izgága Nem vágyik hideg borogatásra

Bellis perennis A mélyebben fekvô szövetek és a medence sérüléseire Erôs fájdalom Úgy hat az erekre mint az Arnica és az idegekre mint a Hypericum Lelki tényezôk, modalitások: Nem bírja a hideget és az érintést Hypericum Az idegek Arnicaja, (idegvégzôdésekkel gazdagon ellátott területek), metszô idegfájdalmak, farokcsont sérülései

■

Bryonia alba Lassú kifejlet Lelki tényezôk, modalitások: Nem tudja mozdítani a sérült részt, de a nyomás jó A jegelés javítja az állapotot A beteg hideg italra vágyik

A rehabilitáció szerei A calcium sók homeopátiás hígításai alkalmasak az ásványi anyag pótlás és a regeneráció gyorsítása. Szerfelírás a modalitások alapján. Példák: ▼ Calcium Carbonicum Hamar fárad, önfejû. Meleget kíván, és a sérült részre fekszik. ▼ Calcium Fluoricum Melegvérû, sietôs, depresszióra hajla-

2007/3

■

mos beteg. A sérülése anyagi következményei idegesítik. Nagy étvágyú. ▼ Calcium Phosphoricum Magas, vékony alkat. Gyors növés. Állandóan panaszkodik, de másokkal empatikus. Nyög álmában. ▼ Calcium Silicatum A calc-sil beteg sokszor fázik meg és fáj a torka. Fázós. ▼ Calcium Sulphuricum Magas, filozofikus professzor típus, izzad a keze és a lába. Melegvérû.

nekkel korábban még nem találkoztam. Ha így folytatják, némelyikükbôl akár nemzetközi klasszis is lehet – nyilatkozta nemrégiben ismét a tôle megszokott lelkesedéssel Kercsó, akinek az eredmé-

Komplex készítmény a stressz és az álmatlanság kezelésére – SEDATIF PC

Rég volt, de igaz volt, mi több - figyelembe véve a körülményeket - jelentôs, sôt nem túlzás, elôkelô helyezés született… Az 1972. évi müncheni olimpiai játékokat szépszámú felejthetetlen sikerünk tette emlékezetessé, hogy csak hamarjában Hegedûs Csaba birkózó aranyát említsük - a századikat ötkarikás történetünk során - meg párbajtôrözôink kettôs bravúrját, technikás öklözônk, Gedó Gyuri virtuóz teljesítményét. Csekély létszámú cselgáncs küldöttségünk nap mind nap „csendes megfigyelôként” tért haza szállására a versenynapok után, rendre meglehetôsen visszafogott szereplést követôen. A hangulat azután egy csapásra megváltozott a 70 kilogrammos kategória versenyei után, amelyben a 25 esztendôs Hetényi Antal az ötödik helyre küzdötte magát. Tudni kell azonban, hogy egyfelôl a cselgáncs maga is újdonságnak számított az olimpiai programban. Igaz, Tokióban, 1964-ben már helyet kapott a mûsorban, de csupán, mint bemutató sportág, s így hivatalosan ott, Münchenben debütált. Mindezek következtében hazánkban szintén csak gyermekcipôben az elsô lépéseket tette meg a keletiek harcmûvészeti sportja, alig ismerték. Hetényi Antal teljesítménye, pontot érô helyezése tehát azért is nevezetes, mert cselgáncsban a sporttörténeti elsô olimpiai pontjaink fûzôdtek hozzá. Ô persze, akkor már csaknem tízéves versenyzôi múltra tekinthetett vissza, országos bajnok volt, aki a müncheni helytállás elismeréseként abban az esztendôben, sportágában az „Év sportolója” kitüntetést is megkapta. A sportággal, elég érdekes módon, a Nôk Lapja egyik rövid kis felhívása révén ismerkedett meg még Toldis gimnazista korában, s hamarosan jelentkezett az Újpesti Dózsa szakosztályába, majd hosszú évekre, végérvényesen elkötelezte magát a Bp. Honvéd S.E.-ben. A férfias sportág mindenestôl meghódította, élete részévé vált, megszállott és hûséges híve lett, hálás elkötelezettje, mert úgy vélte, oly csodálatos dolgokra nevelte-tanította meg: erôs akaratra,

Javallatok: idegi és emóciós tünetek, alvászavarok. Tünetek: alvászavarok, elalvási nehézségek, éjszakai felébredés, rossz álmok. A tünetek idegi feszültséggel párosulnak: fáradtság, fejfájás, izomfájdalom, ingerlékenység. Adagolás és használási utasítás: Naponta 3-szor 2 tabletta. Az összetevôk tulajdonságai: • Abrus precatorius: fejpolaritású antineuralgiás hatás. • Aconitum napellus: vérbôséget csökkentô és antineuralgiás hatás a szorongó, izgatott egyéneknél. • Chelidonium majus: az epe mûködési zavarainak és az ezzel összefüggô tünetek (álmatlanság, migrén) szabályozása. • Vidurum opulus: vérbôséget csökkentô és görcsoldóhatás.

MAGYAR EDZŐ 41

2007/3 nyeit – ezekbôl akad jócskán - ha a sportágban nem is mindig, a szakmában viszont mindenképpen elismernek: Mesteredzôi címet kapott, ami, végignézve az eddigi életpályáját, jócskán és több-

szörösen kiérdemelt mindazért, amit ezért a sportágért tett. Mert ne feledjük: nélküle a magyar hoki esetében még mindig nem beszélhetnénk a világelit közelségérôl… Szûcs Miklós

Hetényi-recept: edzô kollégákat nevelni a versenyzôkbôl

szívósságra, becsvággyal töltötte el, fizikai és lelkierôvel jutalmazta erôfeszítéseiért. Minden vágya az lett, hogy a cselgáncs áldásaiban minél többeket részesítsen, így lett versenyzôi pályája után nyomban misszionáriusa-edzôje a nemes sportnak. Többszöri sikertelen próbálkozás sem törte meg, s végre - ötödszörre - felvételt nyert a TF-re, amelyet végül jeles eredménnyel végzett el nappali tagozaton 1976-ban, már 29 évesen. Érett fejjel ismerte fel, hogy a színvonalas testnevelôi-edzôi munkához még további ismeretekre van szüksége, elôbb a szakedzôit szerezte meg (közben, még TF-es éveiben, Élettan tantárgyban diákkört vezetett), majd beiratkozott késôbb az ELTE-re, pszichológiát és szociológiát tanult, sôt az utóbbiból doktorátust is szerzett. Bonn Ottó, a hazai sportélet és a Nemzetközi Kajak-kenu Szövetség nagytekintélyû vezetô egyéniség töltötte be az igazgatói posztot a Központi Sportiskolában a hetvenes években. Az intézmény, amely alapítása, 1963 óta mind a mai napig a magyar utánpótlás nevelés kiemelkedô sikerû bázisa akkoriban, 1978-ban komoly dilemmával nézett szembe, mert új szakosztályt csak akkor hozhatott lét-

re, ha a régiek közül valamilyen oknál fogva egy megszûnt. Népszerûsége a sportágak között természetesen azt eredményezte, hogy egy-egy kivételes alkalommal három-négy sportág is szívesen vette volna, ha részese lehet a KSI oktatási rendszerének. Nos, a jelentkezôk között volt a birkózás, a súlyemelés és a cselgáncs is… Hetényiék azután egy korszakalkotó ötlettel álltak elô: hogy egyik ágazat se húzza a rövidebbet, megalakították a KSI Nehézatlétikai szakosztályát, amely magába foglalta mind a három sportágat. A cselgáncs azóta mûködik lényegében Hetényi Antal irányításával, az ô mentori-edzôi hitvallása a meg-megújuló, ismétlôdô sikerek biztosítéka immár lassan három évtizede. Hármas célt tûztek ki annak idején, kezdetben, s fogalmazták meg ars poeticájukat, amelynek lényege, hogy egyfelôl új, korszerû módszereket dolgozzanak ki és alkalmazzanak, azután közvetlen minôségi utánpótlást teremtsenek a válogatott kereteknek, s végül, de nem utolsó sorban, gondoskodjanak a szakember ellátásról, neveljenek kiválóan és sokoldalúan felkészített fiatal szakembereket a szakosztály mûködtetése révén. Nem célunk az alapítás óta eltelt korszak valamennyi kiemelkedô eredményét listába foglalni, maradjunk ehelyett annál a helytálló megállapításnál, hogy a KSI szakosztálya folyamatosan termelte a tehetséges versenyzôket, meghatározó szerepet töltött és tölt be ma is a magyar cselgáncs sport fejlesztésében, veszi ki részét a sikerekbôl, mindenek elôtt természetesen az utánpótlás korosztályokban, s kilépve, kinôve a KSI padjaiból, számos versenyzô erôsítette válogatott kereteinket a különbözô nemzetközi versenyeken, kontines bajnokságokon, világbajnoki és olimpiai küzdelmekben. A szakosztály erejét jellemzi, hogy 2006-ban – az országban mintegy 130 szakosztály mûködik – a KSI tekinthetô a megszerzett 8600 pontjával a legeredményesebb egyesületnek. Hetényi Antal edzôi-nevelôi filozófiája nem bonyolult – legalábbis a megfogal-

15-42

2007/09/26 13:00

Page 1

42MAGYAR EDZŐ mazást illetôen -, ám a gyakorlatban nem akármilyen követelményeket támaszt. Az újdonsült mesteredzô azt vallja, hogy jóllehet maga a cselgáncs, a magaszintû sporttevékenység és versenyzés önmagában is nehéz követelményeket támaszt, a továbbtanulás, az életre készülés elemi feltétel, s ebbôl nem enged, olykor még akkor sem, ha idônként meg kell vívnia csatáit tehetségei szüleivel is. Hasonló elveket vall a szakember-kép-

■

zésben. Szerencsére remek mesterei voltak, Gyebnár Ferenc, Horváth István (nem rég hunyt el a kiváló szakember), s nem felejthetô a TF-en Galla Ferenc sem, akiktôl kivétel nélkül rengeteget tanult, nagyszerû alapokat és útravalót kapott. A kiváló edzô ismérve ellenben az, hogy munkája során állandóan újra, korszerûre, a korábbiaknál eredményesebb szakmai teljesítményre törekedjen, idôrôl-idôre képes legyen megújulni. Heté-

2007/3

nyi mester egyik receptje volt, hogy versenyzô tanítványai közül nevelje ki a sportág számos remek edzôjét, sportvezetôjét. Ennek igazolására elégséges megjegyezni, hogy a KSI edzôi közösségében manapság öt edzôkollégájának tíz különbözô diplomája van, és „saját nevelésûnek” tekinthetô többek között ráadásul Illyés Miklós, a Magyar Cselgáncs Szövetség jelenlegi szakmai elnöke is. g.r.

„Legyünk kreatívak!” FOGARASI SÁNDOR AZ ÁLLANDÓ MEGÚJULÁSBAN HISZ Nem nyert olimpiát, nem gyôzött világbajnokságon és Európa-bajnokságon, de még országos bajnokságon sem akasztottak a nyakába aranyérmet. A Pécsi Futó Klub szakmai vezetôje, Fogarasi Sándor azon trénerek közé tartozik, akik fényes sikereket nélkülözô sportolói pályafutás után képezték magukat kiváló edzôvé, és neveltek bajnokokat – méltán szolgált rá a mesteredzôi címre. Visszatérô kérdés, hogy feltétlenül jó szakember válik-e a hajdan zseniális sportolóból, illetve ki tud-e törni a szürkeségbôl szakemberként a kiemelkedô teljesítményt felmutatni nem tudó sportember. Ez utóbbi kérdésre megannyi igennel felelhetünk, mint ahogy Fogarasi Sándor edzôi pályafutása is felér egy igenlô válasszal. A Pécsi Futó Klub szakmai vezetôje, a Magyar Atlétikai Szövetség edzôbizottságának tagja másodikos gimnazistaként kötötte össze életét a futással, négyszáz méteren versenyzett. Elsô osztályú szintig vitte, ám egy combhajlítóizom-szakadás miatt más irányt vett a pályafutása. Hogy ne kockáztasson újabb sérülést (rövidtávon nagyobb a veszélye a hirtelen erôkifejtés miatt), a közép- és hosszútávval kacérkodott. A versenyzôi babérok learatásának reményét feladta, de mintegy ennek kompenzálásaként elhatározta, hogy edzôként alkot maradandót. „Ami nekem nem sikerült, szerettem volna, ha jövôbeni tanítványaim megvalósítják – mondta a szakedzôi diplomát 1971-ben megszerzô szakember. – Ezért is választottam a biológia mellé a testnevelésszakot a fôiskolán, és már akkor elhatároztam, hogy fôállású trénerként dolgozom majd. Minél több ismeretet igyekeztem összegyûjteni a közép- és hosszútávfutásra összpontosítva.” Komlón, Pécsett, Szekszárdon, majd újra Pécsett dolgozott, aztán egyszer csak válaszúthoz érkezett: „A magyar sport a konvenció rabja, nehezen lép rá új útra, nem tud kizökkenni a régi kerékvágás-

ból. Ez 1999–2000 táján tudatosult bennem, olyannyira, hogy válaszút elé állítottam magam: vagy abbahagyom az egészet, vagy valami pluszt, újat adok a gyakorlati munkához. Belevetettem magam az edzéselméletbe és az élettanba, mert igenis minden le van írva, csak csokorba kell szedni az ismereteket egy adott szakágról.” Természetesen a folytatás mellett döntött, és a PFK egyik felhívásában is azt olvashatjuk, hogy a klub egyedülálló edzésmódszerrel dolgozik, köszönhetôen Fogarasi Sándor több évtizedes tapasztalatának. De mi is ez az egyedi út? A tréner így magyarázza: „Heti két határterhelést adunk a futóknak. A többi tartós munka, változó intenzitással. Magyarországon az a hagyomány, hogy másnaponként kapnak határterhelést a versenyzôk, ami összességében mégsem lehet olyan erôs, mint a heti kettô. Most itt beszélhetnék a sejtanyagcserérôl meg a mitokondriumokról, de túlságosan beleásnánk magunkat a részletekbe. A kenyai és etióp futók sike-

reit gyakran azzal igyekeznek magyarázni, hogy a közép- és hosszútávfutásra születtek, meg hogy az ottani környezet, a hegyi klíma is nekik kedvez. Feledésbe merül, hogy azért edzenek is, mégpedig átlagban heti százötven kilométer az adagjuk. Megnézném, ki az, aki most Magyarországon ennyit tréningezik. A hajdan kiemelkedô magyar futók, Iharos, Rózsavölgyi vagy Mecser is rengeteget edzettek, szinte ôrültnek tartották ôket.” A mesteredzô arra is magyarázatot keres, hogy miért tûnnek el – akárcsak a labdarúgásban – az utánpótlásszinten még nemzetközileg is sikeres versenyzôk. Miért van az, hogy felnôttként kikopnak, valós sikerek nélkül maradnak? Két oka van: a koncepció nélküliség és az egyetemi sport elhanyagolása. „Koncepció, szervezett rendszer szükséges, egy háromtagú családnál is kitûzik a célokat – mondta Fogarasi. – Hiába dolgoznak lelkes, hajdan sikeres emberek a sportágért, ha nincsenek szponzorok, ha nincsenek politikai kapcsolatok. Pénzt kell hozni! E nélkül nincs minôségi munka, a téli idôszak, az a három-négy hónap egyszerûen kárba vész. Plusz öt fokban sem lehet már igazán értékes munkát végezni. Klubunknak két olimpiai kerettag versenyzôje van, de hogy Ott Balázs vagy Tóth László valóban ott lehessen Pekingben, hogy jól felkészüljön, még jobb körülmények szükségeltetnek. Az állam kivonult a sportból, pedig a világversenyekre való felkészülést a szívén kellene viselnie.” Ami pedig az egyetemi sportot illeti: „Elôttünk a minta. A világon mindenütt tudják, hogy legolcsóbb az egyetemi sportoló. A versenyzôk tizennyolctól huszonnégy éves korukig ott tanulnak, nincs egzisztenciális problémájuk. Nálunk ez nem elôny, sôt - hátrány. Ezen kellene változtatni, és akkor jóval eredményesebb lehetne a magyar sport. Tény, egyfajta szervezési nehézséget jelentene, de hol nincs ilyen?”

■

MAGYAR EDZŐ 15

2007/3

Homeopátia a sportorvoslásban Nagy Mátyás Boiron Hungária Kft., Budapest E-mail: [email protected]

A homeopátiás medicina biztonságos, hatásos és mellékhatások nélküli gyógymód, amellyel a sportolók érzékeny problémáit is hatékonyan lehet kezelni. Az alapvetô különbség a homeopátia és a „hagyományos” orvoslás között a diagnózisnál kezdôdik. A homeopátia az egész embert kezeli, nem betegségekhez rendel szereket. Figyelembe veszi a beteg testi és lelki alkatát, a betegség egyéni tüneteit, a betegség kialakulásának körülményeit. A kiválasztott gyógyszer az immunrendszer ösztönzésével indítja be a gyógyulás folyamatát, amely meglepôen gyors lehet. Ez a gyors hatás fôleg akut és traumás helyzetekben hasznos a sportolóknál. A homeopátiás szerek ásványi, növényi és állati eredetûek, és mivel az anyag egészen kicsiny mennyiségét tartalmazzák, alkalmazásuk veszélytelen és mellékhatások nélküli. Törzskönyvezett, klinikai hatástanulmánnyal alátámasztott, állandó minôségû gyógyszerek. A homeopátiás hígítás olyan mértékû, hogy aktív gyógyszermolekula nem mutatható ki benne, a gyógyszerek nem esnek tiltás alá, nincsenek doppinglistán. Mivel a homeopátiás kezelés alkatra szabott, javítja a mentális állapotot is, így csapatépítô és stresszoldó hatása is jelentôs. A jól választott homeopátiás szer segíti a tejsavlebontást, a szabad gyökök és toxinok eltávolítását, és növeli a vér oxigéntartalmát. Veszélytelen, természetes teljesítmény-optimalizálást tesz lehetôvé.

Mi a legnagyobb elôny Dr Jean Marcel Ferret, (a francia labdarúgó válogatott orvosa 1993-2004 –ig), a homeopátiás sportorvoslás egyik vezéralakja szerint: „Sportorvosként sokszor tapasztaltam mennyire korlátozottak a lehetôségeim. Gyulladás-gátlókon és izomlazítókon kívül alig adhattam valamit sportolóimnak. Ekkor fordultam a homeopátia felé, elôször alkalmanként, késôbb egyre többször. Mi a legnagyobb elônye a homeopátiának? A gyorsasága. A pályán azonnal beadom, és perceken belül hat. A sportolók túledzettek, érzékeny immunrendszerrel és magas rizikófaktorral. A megelôzés nagy hangsúlyt kap. A traumatológiai alkalmazáson kívül használom bôrbetegségek, verseny elôtti stressz kezelésére is.”

A homeopátia tehát az alábbi területeken lehet hasznos a sportorvoslásban: • A sérülésekre való hajlam csökkentése. • Sérülések utókezelése (rehabilitáció ideje akár a felére is csökkenhet). • Mentális állapot javítása, csapatépítés, versenyláz, stresszkezelés. • Akut állapotok gyógyszermentes kezelése, különös tekintettel a verseny elôtti idôszakra (izomgörcsök, savasodás, légúti panaszok, allergia, fertôzések, stb). • Veszélytelen, természetes teljesítményoptimalizálás.

Sérülések kezelése homeopátiával Leggyakrabban használt homeopátiás szerek: ▼ Arnica montana Sérülések, zúzódások, shock, mûtéti utókezelés, izomláz ▼ Ruta graveolens A periosteum sérülései, ficamok, bursitis, merev ízületek ▼ Rhus toxicodendron Tendinitis, mozgásra javuló tünetek ▼ Hypericum

Idegvégzôdésekben gazdag területek sérülése ▼ Ledum pallustre Szemsérülések, szúrt sebek,hideg tapintású, de jegelésre javuló sérülések ▼ Calendula Sebgyógyulás ▼ Symphytum Csonttörések Homeopátiás szerfelírás esetén az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: ▼ Testi tünetek ▼ Lelki tünetek ▼ Modalitások ▼ Anamnézis

Szerválasztás szempontjai traumánál (példák): Arnica Montana Sérülés esetén az elsô választandó szer Ájulás, shock, szédülés Teljesítmény okozta „shock” (maraton) Idôeltolódás okozta problémák Kimerültség Trauma eredetû krónikus problémák Lelki tényezôk, modalitások: A beteg erôsködik, hogy minden rendben A tünetek mozgásra erôsödnek Összetörtség-érzet Sulphuricum acidum (Sul-ac) Ha az Arnica nem javítja az állapotot Kék és fekete elszínezôdések

14-43

2007/09/26 12:59

Page 1

14 MAGYAR EDZŐ Bizottságra vonatkozó alapvetô szervezeti és eljárási kérdések, valamint a „normál” és a „rövidített” TUE eljárás szabályai, a mentesség kérelmezésének menete. (A TUE Bizottság eljárása csak a nyilvántartott vizsgálati csoportba tartozó versenyzôkre vonatkozik, az egyéb sportolók a gyógyászati célú mentességgel összefüggésben a betegségre vonatkozó háziorvosi, szakorvosi dokumentációval kezdeményezhetik az elôzetes felülvizsgálati eljárás során az ügy lezárását). A TUE eljárás díját – ha az nem vehetô igénybe az E. Alap terhére – a kérelmezô fizeti meg. 1.6. Állami feladatok • Egyértelmûen meghatározásra kerülnek az állami sportirányítási szerv nemzetközi egyezményekkel is össz hangban álló szakmai feladatai: szabályozás / a NADO-val szerzôdéses viszonyrendszer kialakítása, fenntartása, mûködtetése / finanszírozás az ellenôrzések meghatározott szegmensét, illetve a felvilágosítást, nevelést illetôen / együttmûködés hazai és nemzetközi anti-dopping szervezetekkel. • A doppingeljárásban (amelyet a szövetség az eljárás alapjául szolgáló körülményrôl való tudomásszerzést követôen haladéktalanul köteles megkezdeni és lefolytatni) tanácskozási joggal részt vesz az állami sportirányítási szerv képviselôje. • Új doppingvétséggel egészül ki a rendelet: a sportszakemberhez hasonlóan doppingvétséget követ el az a versenyzô, aki – akár jövedelemszerzési céllal, akár anélkül - tiltott szert, módszert jogosulatlanul elôállít, megszerez, átad más versenyzônek vagy sportszakembernek.

■

II. 2. A finanszírozás legfôbb elemei Az ÖTM - a tavalyi összeget több mint 16%-kal növelve - 2007-ben a szakmai fejezeti kezelésû elôirányzatok terhére összesen 105 millió Ft-ot fordít doppingellenes tevékenységre, az alábbiak szerint • 75 millió Ft 800 akkreditált laboratóriumban történô mintavételre • további 200 mintaanalízis az OSEI Doppinglaboratóriumának keretei között az új rendszer érdemi megindításáig • a doppingellenes felvilágosító-nevelô, megelôzô munka, stb. támogatása (NADO feladatok) • doppingellenes nemzetközi együttmûködésben való részvételbôl eredô feladatok teljesítése (pl. tagdíjak). A doppingellenôrzésekkel összefüggô mintavétel és –kezelés, valamint az ehhez kapcsolódó kiegészítô, koordinációs, kapcsolódó feladatok (tájékoztatás, információs szolgáltatás, stb.) ellátásáért Magyarországon jelenleg a Magyar Antidopping Csoport (MACS) a felelôs. A MACS a tevékenységeit nemzetközileg is elismert színvonalon végzi, hiszen a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) minôsítése szerint Magyarországnak jelenleg a világ élvonalába tartozó, nemzetközi szinten is kiemelten elismert (és a régióban a WADA nevében is vizsgálatokat végzô) antidopping-csoportja van. A MACS 2006. évben összesen 1982 doppingellenôrzést végzett, ebbôl 800 db mintavétel fedezetét a korábbi Belügyminisztérium (illetve NSH) biztosította. A 800 ellenôrzés során 680 vizeletminta – ezekbôl 30 EPO vizsgálat – és

2007/3

120 vérvétel történt. A legtöbb ellenôrzés a súlyemelés, úszás, atlétika, kajakkenu, erôemelés és a judo sportágakban történt. A szövetségek, sportszervezetek 837 ellenôrzést rendeltek a MACStól (a többi ellenôrzést a WADA, illetve nemzetközi sportszövetségek rendelték). A doppingellenôrzések 3%-ában volt megállapítható doppingvétséget megalapozó vizsgálati eredmény, vagy magatartás. 2007-ben szintén 800 db akkreditált keretek között megvalósuló ellenôrzéshez nyújt támogatást az ÖTM (az olimpia évében 1000 ellenôrzés javasolt), ezen felül további 200 mintavétel analízisét biztosítjuk az OSEI keretei között. A Nemzeti Doppingellenes Koordinációs Testület javaslatát elfogadva az akkreditált/minôsített keretek között megvalósuló mintavételekbôl 650 vizelet- és 150 vérminta-analízis kerül elvégzésre. A fentiekben vázolt komplex, doppingellenes cselekvési programmal a Szakállamtitkárság célja, hogy a folyamat minden fázisában nyomon követhetô, világos felelôsségi rendszer kialakítása mellett, kiemelten érvényesüljön a doppingellenes tevékenységben résztvevô felek (állami, köztestületi, civil oldal) szakmai konszenzusra törekvô, együttmûködô, partneri viszonya. Az intézkedések végrehajtásával a 2008-as Pekingi Nyári Olimpiai és Paralimpiai Játékokat megelôzôen, hazánk a doppingellenes küzdelem területén minden elvi feltételt teljesít a „fair play” szellemében történô felkészülés gyakorlati biztosítása érdekében.

HIRDESSEN A MAGYAR EDZÔBEN! Folyóiratunkat 2007-ben négy alkalommal 1500 példányban tervezzük megjelentetni. Eljuttatjuk az országos sportági szakszövetségek szakembereihez, az olimpiai felkészítést végzô edzôkhöz, az olimpiai mozgalom szakértôihez, a megyei és megyei jogú városok sportszakigazgatási szervezeteihez, sporttudományi társaságokhoz, intézetekhez, valamennyi magyar egyetem és fôiskola testnevelési tanszékére, testnevelô tanárokhoz, sportorvosokhoz, a sportági és más sportszakmai folyóiratok szerkesztôségeihez. Hirdetési feltételek 2007-ben: 1. Hátsó-külsô, belsô és elsô-belsô teljes borítólapon színes anyag egyszeri megjelentetése 60.000,- Ft 2. A lap közepén befûzve: 4 oldalas színes anyag egyszeri megjelentetése 120.000,- Ft 3. 4 oldalas fekete-fehér anyag egyszeri megjelentetése 60.000,- Ft 4. Egyoldalnyi fekete-fehér anyag, a lapban a mûszaki szerkesztô által meghatározott helyen elhelyezve egyszeri megjelenéssel 20.000,- Ft 5. Egyoldalas A/4-es méretû szórólap egyszeri elhelyezése, terjesztése a folyóirattal 10.000,- Ft 6. Az egy oldálnál kisebb terjedelmû hirdetések, reklámok költsége, terjedelmükkel arányos. 7. Folyamatos, legalább négy alkalomra történô lekötés esetén árainkból 25% kedvezményt adunk. Egyéb feltételek külön megállapodás szerint! 8. A fenti árak ÁFÁ-t nem tartalmaznak!! Fizetés: a megrendelést követôen számla ellenében átutalással! 9. A hirdetések szövegeit, grafikáit, fényképeit az igényelt hirdetési területnek és a lap tükrének megfelelô méretben kérjük megküldeni a szerkesztôség címére. További felvilágosítás: a (1) 460-6981 vagy a 06-30-991-0203; 06-30-579A szerkesztôség 3626 telefonon!

■

MAGYAR EDZŐ 43

2007/3

Fogarasi Sándor tehát tele van ötletekkel, szétfeszíti az ambíció, amely éppen abból ered, hogy versenyzôként nem váltotta meg a világot. Mint mondja, a megannyi diadalt átélô sportolóknál sikeresebb edzôk azok, akikre versenyzôkorukban nem vetült reflektorfény. „Az egykor sikeres sportolók egy kicsit magukból indulnak ki, nekik tehetségükbôl fakadóan elég volt egy kicsit kevesebbet dolgozni, így edzôként is óvatosabb a hozzáállásuk. Aki nem ért el nagy eredményeket versenyzôként, edzôként állandóan azon van, hogy valami mást találjon ki, többet és többet tegyen tanítványaiért. Legyünk kreatívak! Ez az elvem” – mondja Fogarasi, aki a pécsi versenyzôket is minden évben meglepi valami újítással… Szabó Gábor

Kitartóak és nagyon gyorsak A Pécsi Futó Klub 2006. január 2-án alakult meg a Pécsi Atlétikai Club jogutódjaként. Az egyesület csak közép- és hosszútávfutással (a 800 métertôl a maratoni távig) foglalkozik, éppen ezért bravúros teljesítmény, hogy a 2007. május 30-án összeállított összetett ranglista alapján a második legeredményesebb atlétikai szakosztály az országban, és mondani sem kell, hogy vezeti a szakági ranglistát. Mintegy 120 igazolt versenyzô közül hatvanan-hetvenen rendszeresen sportolnak a Matáv-pályán, és július közepéig három olimpiai kerettag futóval büszkélkedett a PFK. Azért a múlt idô, mert közülük is a legeredményesebb, Bene Barnabás az idei debreceni utánpótlás Eb után Nyíregyházára szerzôdött. Benével nyolc évig foglalkozott Fogarasi Sándor, ezalatt az idô alatt 5000 méteren junior Eb-t (2005) nyert, 1500-on bronzérmes az utánpótlás Eb-n (2007), felnôtt fedett pályás kontinensviadalon (2007) ötödik hellyel büszkélkedhet 1500 méteren, valamint három korosztályos Eb-aranyat is akasztottak a nyakába mezei futásban. Ott Balázs 3000 méter akadályfutásban végzett harmadikként az utánpótlás Eb-n (2007), Tóth László ugyancsak ebben a számban bravúros hetedik helyet szerzett (legjobb európaiként) a pekingi junior-vb-n (2006), míg junior Ebn (2005) harmadikként ért célba 5000 méteren. (A megannyi országos bajnoki címrôl nem is szólunk.) Mindhárman nagy reményekkel harcolnak a pekingi csapattagságért.

Fiatal, mégis jelentôs múlt áll Téglás Péter mögött Bár ezt igazából majd csak történelmi távlatból lehet majd megítélni, ám könynyen lehet, hogy a magyar asztaliteniszben a fordulat éveként emlegetik majd 2007-et: olyan sikeres hónapokat élt meg a sportág az idén, amelyhez hasonlóra már régen nem volt példa. Elsôsorban a nôi vonal parádézott, a belgrádi Európa-bajnokságon a csapat hét év után - ismét aranyérmet szerzett, második lett a Tóth Krisztina, Póta Georgina kettôs, míg Póta Pázsy Ferenccel, Tóth pedig az orosz Szmirnovval az oldalán vegyes párosban állhatott fel a dobogó harmadik fokára. A négy érem látszólag négy különbözô eset, ám mégis van közöttük egy összekötô kapocs: Téglás Péter, a nôi válogatott edzôje. A szakember, aki július 19-e óta Mesteredzônek vallhatja magát. - Ôszintén mondom, meglepett, amikor megtudtam, hogy megkapom a címet – mondta a fiatal szakvezetô. – Azt tudtam, hogy a szövetség jelölt, de tudomásom szerint elsôsorban azzal a céllal, hogy több próbálkozás után néhány év múlva talán majd meg is kapom. Nos, nem hogy néhányat, de még egy évet sem kellett várni, ugyanis mindjárt az elsô jelölését elfogadták, amire ilyen fiatalon korábban még nem igen volt példa. Persze ez korántsem jelenti azt, hogy érdemtelenül kapta volna a Mesteredzôi címet Téglás Péter, hiszen a magyar asztalitenisz egyik legtehetségesebb szakembere már rengeteget tett a sportág sikereiért. Tekintve, hogy mindössze 33 éves, hihetetlenül hangzik, mégis igaz: már 14 esztendeje a Statisztika fofoglalkozású edzôje, s éppen tíz éve, hogy a

különbözô korosztályos válogatottaknál is dolgozik. - Pontos számot most nem tudnék mondani, hány érmet nyertek a válogatott versenyzôim, amikor én ültem mögöttük a kispadon, de nem is ez a lényeg – szerénykedett Téglás, aki az elmúlt tíz évben a serdülôktôl a felnôttekig a sportágban létezô összes korosztályos válogatottat irányította, s bár ô nem mondta, ettôl még tény, hogy megközelítôleg húsz kontinensbajnoki medáliát nyertek a tanítványai. Két éve, hogy a felnôtteket átvette, s az ott elvégzett munka – miként az iménti felsorolásból kiderült - az idei belgrádi Európa-bajnokságon már kamatozott is. Pedig ha létezett kritikus idôszak, az éppen az ô kinevezésének környékére esett,

ugyanis mind nyilvánvalóbbá vált, hogy a sportág addigi elsôszámú emberére, az akkor már 36 éves Bátorfi Csillára hosszú távon nem nagyon számíthat. Így tehát Téglásra várt a feladat, hogy újjáépítse a válogatottat, ami a szerb fôvárosban történtek alapján kiválóan sikerült. - Nem hinném, hogy a mienk volt a legjobb csapat az Európa-bajnokságon, de az egészen biztos, hogy egyike volt a legjobbaknak – nyilatkozta Téglás, miután a nôi csapat hét év után ismét aranyérmes lett. Biztos, hogy igaza van, miként az sem kizárt, ha még egyszer megrendeznék a versenyt, nem ez a végeredmény születne, de nem is ez a legfontosabb. Sokkal inkább az, hogy Téglásnak volt mersze hozzányúlni a fiatalokhoz – hát, hogyne lett volna, elvégre a többségüket vagy ô nevelte, vagy legalább az egyike volt azoknak, akik egyengették az útjukat -, s megalkuvást nem tûrôen vitte végig, amit elképzelt. Hogy ezzel egy csapásra megoldódott a magyar nôi asztalitenisz minden gondja? Aligha. Persze, ha a rá jellemzô modern szemlélettel sikerül „megfertôzni” a sportágban dolgozó többi fiatal, ambiciózus, tehetséges szakembert - ugyanis ilyenek szerencsére rajta kívül is akadnak szép számmal -, akkor a várható hullámvölgyek ellenére is van esély, arról nem is beszélve, hogy a kollégák számára kifejezetten ösztönzô lehet az, amit a válogatottat irányító szakember ilyen fiatalon elért. Szóval akárhogy csûrjük-csavarjuk, mindenképpen jó helyre került az a Mesteredzôi cím. Persze mindenek elôtt azért, mert – csak így egyszerûen – megérdemelte. Szûcs Miklós

13-44

2007/09/26 12:59

Page 1

44 MAGYAR EDZŐ

■

2007/3

Komolyan veszi a hobbit NAGY ZSIGMOND AZ ATLÉTIKA MINDEN HANGSZERÉN JÁTSZIK A korábbi kiváló súlylökônek, Varjú Vilmos nagy vetélytársának teljesen mindegy, hogy az atlétika melyik területével foglalkozik. Az immár mesteredzô Nagy Zsigmond ambiciózus fôiskolásként, törekvô szakemberként kivesézte a szakcikkeket, és szerénytelenség nélkül vallja: a sportág bármelyik ágában meg tudja valósítani elképzeléseit. Amikor a cikk készült, javában zajlott az oszakai világbajnokság, és éppen az nap tárcsáztam Nagy Zsigmond számát, amikor tanítványa, Vári Edit a 100 nôi gát elôfutamában indult. Sôt, már abban a tudatban nyomkodtam a gombokat, hogy versenyzôje nem jutott tovább, egyúttal elmaradt legjobbjától. A szigorú ember hírében álló Nagy Zsigmond azonban egyáltalán nem volt morcos, reálisan értékelte a szereplést: „Nem vagyok elégedetlen. A világ nagyon erôs, tizenhárom másodpercen belül futva sem igazán lett volna esélye, legfeljebb 12.92vel. Sajnos Edit az a típus, aki a versenyen általában nem tudja azt hozni, amit edzésen. De nehéz is úgy nagy terveket megvalósítani, hogy szponzorhiány miatt két munkahely mellett – vagy inkább között – edz: reggel nyolctól egyig dolgozik, aztán tréningezik, majd öttôl este tízig megint dolgozik.” Hét esztendô óta amolyan hobbiedzônek nevezi magát Nagy Zsigmond, azóta csak Vári Edit edzéseit irányította. A BEAC színeiben munkálkodik, versenyzôi korosztályából szerinte ô az egyetlen, aki annak idején nem külföldön vállalt munkát. No de hobbiedzô ide, hobbiedzô oda, Nagy Zsigmond köré elôbbutóbb kisebb csoport verôdik. A fedett

pályás ob után a vágtázó Rózsa Zsófia is a szárnyai alá került, 19 éves unokája, a hármasugró Erdôs Szabolcs hamarosan a nagypapa tanácsait hallgatja, és egy nagyon tehetséges hétpróbázó, a 16 esztendôs Mezei Fruzsina is a hajdani kiváló súlylökô irányítása alatt tréningezik majd. De hogy is van ez? Súlylökôként éppen súlylökéssel nem foglalkozik!? Nagy Zsigmond amolyan polihisztora az atlétikának: volt már neki 184 centit tudó nôi magasugrója, 637-es nôi távolugrója, volt hét- és tízpróbázója, dolgozott kétszeres magyar bajnok diszkoszvetôvel (Csiszár Ferenc) és hatszoros bajnok kalapácsvetôvel (Tamás Gábor). Versenyzôi összesen 86 bajnoki címet

Varjú Vilmos - mellett… Kissé meggondolatlanul felvetettem Nagy Zsigmondnak, miként dolgozta fel hajdanán, hogy az olimpiai bronzérmes, kétszeres Európa-bajnok Varjú Vilmos árnyékában atletizál. Ô jogosan kijavított, hogy nem az árnyékában, hanem mellette versenyzett. „Tudni kell, hogy 1961-ben végeztem a TF-en, és mert akkor az volt a rektori elv, hogy nem versenyistállóként mûködik a fôiskola, nem kaptam könnyítést a tanulmányaim során. Vagyis mindig mindenhol ott kellett lennem, ebbôl adódóan nem tudtam kellô energiát fektetni a súlylökésbe. A következô évben szabadultam csak fel, ám 1965-ben már meg is sérültem, a soros idényben még nyüglôdtem, aztán 1967-ben befejeztem a pályafutásomat. Rövid ideig lehettem topon.” Bizony, ez csak négy egészséges esztendô, amelybe belefért egy-egy olimpiai és Európa-bajnoki ötödik hely, egy universiade-gyôzelem és két bajnoki cím. Nagy Zsigmond elsô súlylökô versenyén fôiskolás korában vett részt, és – noha 182 centijével kifejezetten alacsonynak számított – mindjárt elsô osztályú szintet (14.80) ért el, a harmadik esztendôben pedig már 18 méteren túlra lökte a több, mint hét kilós golyóbist. Egy napig (!) tartotta az Európa-csúcsot is, és mielôtt végleg letette volna a nehéz vasat, 19.16 volt a legjobbja. Varjú Vilmos akkor (vagyis 1967ben) tartott 19.20-nál, ami mutatja, hogy tényleg „egymás mellett” versenyeztek.

gyûjtöttek, a legutóbbi kettôt Vári és Rózsa. „Annak idején a Testnevelés Fôiskolán tanultak nem elégítették ki az igényeimet, ezért megannyi szakcikket dolgoztam fel, függetlenül attól, hogy az atlétika melyik ágát érintették. Elsôsorban a képességfejlesztésre összpontosítottam, és szerénytelenség nélkül állíthatom, a sportág szinte valamennyi területén meg tudom valósítani az elképzelésemet” – vallja a friss mesteredzô, aki csak a szakedzôi diploma átvételéig (1972) már 12 negyvenoldalas szakcikket publikált. A Gödöllôi Agrártudományi Egyetemen dolgozott testnevelôként 1961-tôl (1976-ban tanszékvezetôvé nevezték ki), onnan is ment nyugdíjba 1998-ban. Máig büszke arra, hogy 1974-ben a gödöllôiek úgy nyerték meg az egyetemi és fôiskolai bajnokságot a TF elôtt, hogy csak férfiversenyzôkkel indultak! Tanítványaival szemben ugyanolyan igényes és szigorú, mint önmagával szemben. Várival például azzal a feltétellel kezdett el foglalkozni, hogy ha versenyzôje csak egyszer nem hajtja végre, amit mond, akkor otthagyja. Nagy fájdalma, hogy Magyarországon a 15-17 éves tehetségek 20-22 éves korukra eltûnnek, vagy megállnak a fejlôdésben. „Egy-két sportágtól eltekintve a magyar politika nem törôdik a sporttal – vallja. – A tehetségek egy idô után nem kapják meg a társadalmi, gazdasági és elméleti segítséget sem, óriási áldozatkészség szükséges ahhoz, hogy valaki felszínen maradjon. Amerikában nyolc-tíz év alatt végzik el az egyetemet a sportolók, miközben mindenben segítik ôket. Ennek hiányában Magyarországon a szülôknek kellene extra áldozatot vállalniuk, de ki teheti ezt meg manapság!?” Nagy Zsigmond mindenesetre elhatározta, hogy 12.90-es gátast nevel Váriból, ennek érdekében a legendás olimpiai bajnok, az 1988 óta világcsúcstartó bolgár Jordanka Donkova technikáját tanítja neki. Mint mondja, a mozgás már összeállt, a futósebességet kell növelni. „A gyorsaság pedig erô kérdése!” – jelenti ki a hetvenéves tréner, aki – hogyhogy nem – súlyemeléssel is foglalkozott, amikor dobóatlétákat edzett. Elôbb-utóbb tehát Vári is megerôsödik. Hogy tényleg így legyen, leadja egyik munkahelyét, és még egy esztendôn keresztül mindent belead, hogy kivívja a pekingi olimpiai kvótát. Szabó Gábor

■

MAGYAR EDZŐ 13

2007/3

december 31. után csak azok az államok és nemzeti sportszövetségek rendezhetnének nemzetközi sporteseményeket, amelyek megfelelnek az UNESCO, valamint a WADA doppingellenes rendelkezéseinek. • A doppingellenes tevékenységben a szankcionálás mellett (amely jellemzôen szövetségi feladat) kiemelt figyelmet kell fordítani a felvilágosításra és a nevelésre, a sportolók jogaira és a kiskorú sportolók helyzetére; • nagyobb hangsúlyt kell helyezni a nem fogyasztói típusú magatartásokra (pl.: adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, ellenôrzés elmulasztása, manipulációja, hamis tanúzás stb.), azok felderítésére, bizonyítására, büntetésére; • érdekeltté kell tenni a versenyzôket a doppingolás beismerésében, valamint egyéb doppingesetek felderítésében való közremûködésben, amely eredményeként saját büntetésük csökkenthetô, az eltiltás ideje korábban (pl. a pozitív vizsgálati eredmény közlésétôl) megkezdhetô, vagy a doppingvétség súlyosbító körülményei nem kerülnek értékelésre; • várható a büntetések (a súlyosbító körülmények és a visszaesés értékelésének is) szigorítása;

II. A doppingellenes tevékenység szabályairól szóló 55/2004. (III. 31.) Korm. rendelet módosításáról szóló 88/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet Hatálybalépés: 2007. július 1. II. 1. Szervezeti keretekkel összefüggô változások 1.1. Elôzmények, háttér • Elvi, tartalmi háttere a Nemzeti Sporttanács által korábban már egyhangúlag, teljes támogatással elfogadott Nemzeti Doppingellenes Stratégia. • A hazai és a nemzetközi jogfejlôdés tapasztalatainak átültetése a jogszabályba, majd a civil szabályzatokba. • A jogalkalmazás tapasztalatainak megfelelô „finomhangolások”. • A WADA és más nemzetközi szervezetek (elsôsorban UNESCO, ET) által megkövetelt szervezeti, átalakítás szükségessége. • Pontosításra kerülnek a doppingellenes tevékenységben résztvevô állami és civil szervezetek feladat- és hatáskörei, ezáltal az eddigieknél is világosabbá és egyértelmûbbé válik a doppingellenes tevékenység folyamata, egyes elemeinek végrehajtása és az azokért való felelôsségi rendszer, ugyanakkor egyetlen

szervezetnél sem jelenik meg olyan új feladat, amelyért a korábbiakban ne lett volna felelôs. • A fogalmi pontosítások közül az egyik legfontosabb a nyilvántartott vizsgálati csoportba tartozó sportolók körének egyértelmû rendezése (felnôtt és felnôtt alatti elsô utánpótlás korosztályban a nemzeti válogatott keret tagjai, a nemzetközi sporteseményeken induló versenyzôk, az országos bajnokságon érmes helyezést elérôk, az eltiltás hatálya alatt állók) 1.2. AZ NDKT • Pontosításra és kiegészítésre kerül a Nemzeti Doppingellenes Koordinációs Testület szerepe is, amely biztosítja a doppingellenes tevékenység konzultatív, koordinációs, szakmai és bizonyos kérdésekben döntéshozó fórumát, az egységes szakmai irányelvek, álláspontok, javaslatok kidolgozását és érvényesítését, továbbá valamennyi érdekelt között a folyamatos együttmûködés és tájékozódás lehetôségét. • Az NDKT elnöke a miniszter által határozatlan idôre felkért, a doppingellenes tevékenység szakmai és nemzetközi követelményeiben jártas, felsôfokú végzettségû szakember. • Az NDKT összetétele kiegészítésre kerül a Sportegészségügyi Szakmai Kollégium és a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának képviselôjével. • Az NDKT munkájában a NADO képviselôje és a TUE Bizottság elnöke tanácskozási joggal vesz részt. • Az NDKT ajánlásokat tesz a doppingellenes tevékenységre vonatkozó részletes szövetségi szabályok megalkotására, módosítására, figyelemmel kíséri a szövetségek, sportköztestületek és a NADO doppingellenes tevékenységét és javaslatokat fogalmaz meg fejlesztésükre, kiegészítésükre, értékeli azokat. • Javaslatot tesz doppingellenes jogszabályok megalkotására, módosítására, a hazai és nemzetközi elvekkel való összehangolására. 1.3. A Szövetségek • A sportszövetségnek évente el kell készítenie az általa kezdeményezett doppingellenôrzések éves tervét, amelyet a versenynaptárával együtt a tárgyévet megelôzô év december 15-ig meg kell küldeni a NADO-nak. • A sportszövetségnek évente el kell készítenie a doppingellenes tevékenysége programját valamint az annak végrehajtásáról szóló beszámolót a tárgyévet követô év január 15-ig. Amennyiben a szövetség nem tesz eleget doppingellenes feladatainak, az NDKT a szövetség állami támogatásának felfüggesztését, visszavonását kezdeményezheti.

• A szövetségek általi doppingellenes feladatok ellátásához kapcsolódóan az állami támogatásból levonásra kerülô összeg (1-3%) a sportág doppingérzékenységére (elkövetett doppingvétsé gek száma) és a szövetség doppingellenes tevékenységére is figyelemmel kerül megállapításra, amely objektív, átlátható és igazságos értékelési rendszert biztosít azzal, hogy az olimpiai felkészüléssel, a két voucher-típusú támogatással összefüggô és a mûhelytámogatási keret az idei évben nem képezi a levonás alapját. A levonás összegét a doppingellenes feladatokra, azon belül elsôsorban felvilágosító-nevelô tevékenységre kell fordítani. • A szövetségi doppingellenes feladatok ellátásának koordinációjára, a doppingellenes együttmûködésre a szövetség kapcsolattartó személyt, koordinátort köteles kijelölni. • A rendelet elôírja, hogy a szövetségek nyilvántartják és a NADO rendelkezésére bocsátják az ellenôrzés végrehajtásához szükséges adatokat (pl. „whereabouts” információk, adatkezeléshez és 18 éven aluliak esetén a doppingellenôrzéshez szükséges törvényes képviselôi hozzájárulásokat). 1.4. A NADO • A rendeletben nevesítésre kerül a NADO (National Anti-doping Organization), mint új jogintézmény. A NADO önálló jogi személyiséggel rendelkezô szervezet, amellyel az ÖTM közbeszerzési eljárás eredményeként köt szerzôdést a nyilvántartott vizsgálati csoport ÖTM által finanszírozott ellenôrzésére, továbbá egyéb, külön meghatározott NADO-feladatok ellátására. A rendelet meghatározza azokat az alapvetô szakmai és személyi garanciákat, amelyekkel a NADOnak rendelkeznie kell a feladatai zavartalan ellátásához. • A kiemelt versenyzôi kör (ún. nyilvántartott vizsgálati csoport) ÖTM által finanszírozott doppingellenôrzése során a minta-analízist WADA által akkreditált laboratóriumban kell elvégezni. • A mintavétel és –kezelés lefolytatását doppingvétséget megalapozó magatartás esetén a NADO ellenôrzô nyomtatvány (ccheck list) kitöltésével igazolja, ami segíti a szövetség elôzetes felülvizsgálati eljárását és a doppingeljárást is. • Pozitív „A” minta esetén, valamint doppingvétséget megalapozó egyéb magatartás esetén a szövetség köteles felfüggeszteni a versenyzô versenyengedélyét, 8 napon belül le kell folytatnia az elôzetes felülvizsgálati eljárást. 1.5. A TUE Bizottság • A rendeletben szabályozásra kerülnek a gyógyászati célú mentességrôl döntô, az NDKT keretein belül mûködô TUE

12-45

2007/09/26 12:58

Page 1

12 MAGYAR EDZŐ

■

2007/3

A doppingellenes tevékenység intézményrendszere, szabályainak változásai, a komplex doppingellenes program Fazekas Attila ÖTM Sport Szakállamtitkárság, Budapest E-mail: [email protected]

A 2008-as Pekingi Nyári Olimpiai és Paralimpiai Játékok elôtti utolsó kvalifikációs évben kiemelt jelentôsége van a doppingellenes intézkedéseknek. A doppingellenes küzdelem hatékonyságának növelése érdekében egy olyan komplex cselekvési tervet dolgozott ki az ÖTM Sport Szakállamtitkársága, amelyben fontos együttmûködô partner - többek között - a Magyar Olimpiai Bizottság is. Az ÖTM Sport Szakállamtitkársága számos fórumon tájékoztatta elôzetesen a sportköztestületeket, sportszövetségeket és a sport területén mûködô egyéb társadalmi, érdekképviseleti szervezeteket arról, hogy a doppingellenes tevékenység intézményrendszerének felülvizsgálatát tervezi, készíti elô. A komplex doppingellenes-cselekvési program keretében kiemelt stratégiai irányok: • az olimpiai és paralimpiai felkészülés támogatása, • a doppingellenes nemzetközi együttmûködésben való részvétel, valamint • a doppingellenes tevékenység szabályozásának felülvizsgálata, a szükséges módosítások elvégzése, majd folyamatos monitoringja. Mindezen intézkedések során az alábbi szakmai elvárásokra kell figyelemmel lenni: • Kiemelten a magyar antidoppingcsoport és összességében a hazai doppingellenes intézményrendszer presztízsének megtartása; • A nemzetközi fejlemények egyik központi eleme: a mintavétel és mintakezelés/analízis folyamatának a legújabb szakmai követelményeknek megfelelô, lehetô legkonformabb szabályozása; • A nyilvántartott vizsgálati csoportba tartozók mintáit akkreditált laborban kell vizsgálni; • A nemzetközi és a hazai „jogfejlôdés”, illetve a szervezeti strukturálódás

és a napi operatív mûködés jellege igényli a hazai NADO formális létrehozását is; • Fontos szervezeti fejlemény, hogy ez év elején immár formálisan is megalakult a hazai TUE Bizottság;

I. A doppingellenes nemzetközi együttmûködésben való részvétel 1.) Az UNESCO Doppingellenes Egyezményének kihirdetése (a sportbeli dopping elleni nemzetközi egyezmény kihirdetésérôl szóló 99/2007. (V. 8.) Korm. rendelet) • Az UNESCO Közgyûlése 33. ülésén 2005. október 19-én elfogadott nemzetközi doppingellenes egyezmény 2007. február 1-jén lépett hatályba. • Az Egyezmény célja, hogy elôsegítse a doppingolás megelôzését és a nemzeti doppingellenes tevékenységek összehangolását, valamint a közös nemzetközi gyakorlat kialakítását. Az Egyezmény kiemelt figyelmet fordít a megelôzés (nevelés-felvilágosítás) fontosságára, a tudományos kutatásokra, valamint a doppingellenôrzések során való nemzetközi együttmûködés szükségességére. • Az Egyezmény további célja a WADA Kódex támogatása, az abban foglalt szabályok mind szélesebb körben történô alkalmazásának ösztönzése. Mellékletként az Egyezmény részét képezi a WADA tiltó listája és a gyógyászati célú mentesség szabályai. Az Egyezmény függelékét képezi a WADA Kódex, valamint a WADA által meghatározott, a laboratóriumokra és a vizsgálatokra vonatkozó követelmények. • Az Egyezménnyel közelítésre, összehangolásra kerül az államokra kötelezô nemzetközi közjogi szabályozás, valamint a nemzetközi-civil jellegû szabályozás. 2.) Az Európa Tanács keretében Strasbourgban, 1989. november 16-án létre-

jött, a tiltott teljesítményfokozó szerek és módszerek használata elleni Egyezmény Varsóban, 2002. szeptember 12én kelt Kiegészítô Jegyzôkönyvének kihirdetésérôl szóló 2007. évi XXXIV. törvény Az (alap) ET Egyezmény célja: a dopping csökkentése és felszámolása. • A Varsói Jegyzôkönyv a doppingellenôrzések hatékonyságának növelése, illetve a nemzetközi együttmûködés elôsegítése érdekében rendelkezik a doppingellenôrzések kölcsönös elfogadásáról. • A Jegyzôkönyv értelmében az aláíró államok kölcsönösen elismerik a sportvagy nemzeti doppingellenes szervezetek jogát arra, hogy az Egyezmény más tagállamából érkezô sportolókon olyan doppingellenôrzéseket végezzenek, illetékességi területükön, amelyek a fogadó állam nemzeti elôírásainak megfelelnek. • Az aláíró államok elismerik továbbá a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA), és más az irányítása alatt mûködô doppingellenôrzô szervezetek jogát arra, hogy területükön, vagy azon kívül, versenyen kívüli ellenôrzéseket végezzenek sportolóikon. • A WADA Nemzetközi Doppingellenes Szabályzatához aláíróként csatlakozók a nemzetközi szabályoknak megfelelô doppingellenôrzések kölcsönös elismerését a tagságukat képezô, illetve az általuk szervezett nemzetközi sporteseményen résztvevô nemzeti sportszövetségek, sportszervezetek részére kötelezô jelleggel elôírják nemzetközi szabályzataikban. 3.) A WADA Doppingellenes Szabályzatának felülvizsgálata A WADA 2007. novemberében, Madridban nemzetközi doppingellenes konferenciát tart, amelyen a tervek szerint elfogadásra kerül a WADA Kódex módosítása. A módosítás elôkészítése során az alábbi célkitûzéseket fogalmazták meg a részes államok: • a doppingellenes állami és civil szabályozás összhangjára kell törekedni (ezzel összefüggésben lsd.: UNESCOegyezmény), amelynek érdekében 2008-

■

MAGYAR EDZŐ 45

2007/3

ÖTPÁRTI KONSZENZUSSAL FOGADTA EL A PARLAMENT:

SPORT XXI. – NEMZETI SPORTSTRATÉGIA Az országgyûlés 2007 tavaszi ülésszakának finisében sporttársadalmunk számára fontos döntést hozott, elfogadta a kormány SPORT XXI. – NEMZETI SPORTSTRATÉGIA címet viselô elôterjesztését. A hosszas elôkészületek - a kezdeti munkálkodás még 2002-ben kezdôdött - majd többszöri módosítások után társadalmi vitára is bocsátott javaslat országgyûlési határozattá emelésének egyáltalán nem melléAz alábbiakban igyekszünk a csaknem ötvenoldalas dokumentum fô vonásait, alapvetô pilléreit, megállapításait ismertetni, amely bevezetôjében hangsúlyozottan utal többször is az európai normákra, értékekre, mindenek elôtt a következôkre: ”Az állam legfontosabb célja, hogy állampolgárai életminôségét, egészségi állapotát javítsa”. Nem mellékesen állapítja meg azt is, hogy minôségi munkára, teljesítményre csak megfelelôen edzett, tetterôs egyénekre épülô társadalom képes. Mindezt következésképpen - a leghatékonyabban az aktív sportolás megkülönböztetett, átfogó támogatása révén érhetjük el. Ebben az igyekezetben a kiemelkedô hagyományainkra épülô versenysportunk sikerességének fenntartása hathatósan segíti elô a nemzeti önbecsülés erôsítését, az ország ismertségének, turisztikai vonzerejének növelését, kedvezôbb általános nemzetközi megítélésünket, állampolgáraink, mindenek elôtt ifjúságunk elé követendô példákul, egyéniségeket állít. Második fejezetének elsô részében a határozat a sport egyes fôbb területeinek jelenlegi helyzetét összegzi - az iskolai testnevelését és diáksportét, a szabadidôs sporttevékenységét, illetve a versenysportét, s ezen belül az utánpótlás nevelés körülményeit. A késôbbiekben a sportolást befolyásoló tényezôk számbavételénél a sportfinanszírozás rendszerét illetôen a dokumentum megállapítja, hogy a mi struktúránk eltér az Európai Unióban eredményesen alkalmazott modellektôl, elsôsorban azért, mert a sportgazdaság szerepe és hozzájárulása csekély. A közvetítési jogokból és a szerencsejátékok bevételébôl befolyó összegek szerény mértékük miatt képtelenek kiváltani az állami szerepvállalást, és a magántôkébôl sportba áramló összegek sem képesek erre.

A három fôágazat A fentiek részletezése helyett – hiszen a jelenlegi állapotokkal sporttársadal-

kes körülményeként emelhetjük ki, hogy elfogadása ötpárti konszenzussal történt. Az utóbbi idôben meglehetôsen ritka esetként elkönyvelhetô örvendetes tény, a megmutatkozó egység és egyetértés ismét igazolta a sport jótékony hatását, közösségteremtô erejét, s egyben azt is, hogy testkultúránk egyértelmûen nemzeti ügy, olyan, amely pártállásra való tekintet nélkül támogatást érdemel, sôt követel.

munk lényegében tisztában van – inkább a stratégia célokat igyekszünk összefoglalni a sport három fô ágazatában. • Az iskolai testnevelés és diáksport területén a cél a gyermekek jó testi, lelki és szellemi egészségének, fizikai erônlétének elérése a mindennapos testedzés biztosításával. A mozgás megszerettetése, az egészséges életmód fontosságának tudatosítása, továbbá a testedzés biztosítása a felsôfokú tanintézetekben. • A szabadidôs és rekreációs sport tekintetében cél a bôvítés a kereslet növelésével, amely a kínálat élénkülését is indukálja. Ehhez is elengedhetetlen egy, a sportolásra ösztönzô pénzügyi kedvezményrendszer kialakítása, azután a mozgás gazdag, egészséges életmód szemléletének és igényének az elterjesztése. • A versenysport és az utánpótlás-nevelés területén a már hagyományosan elért magas eredményesség megôrzése a célkitûzés, mindenek elôtt az olimpiai játékokon, valamint a nemzetközileg népszerû sportágakban – mint amilyen a labdarúgás is – az eredményesség javítása. Nézzük most a fejlesztés fô irányait a fenti három fontos térségben.

A vázolt igények kielégítésére jelentôs létesítményfejlesztési program végrehajtása szükséges, a következô években minimum 100 új tornaterem létesítése, azután kiemelt cél az úszóoktatási lehetôségek megteremtése is minden gyermek számára, továbbá sportudvarok, egyéb létesítmények kialakítása, fejlesztése, illetve felújítása országszerte, s a kiemelkedô programok között a diákolimpiai versenyrendszer megújítása sem maradhat ki a tennivalók sorából. A teljesség igénye nélkül ezek lennének ezen a területen a kiemelt állami feladatok.

Iskolai testnevelés, diáksport. Hosszú távon megvalósítandó a mindennapos testnevelés és testmozgás, valamint az ehhez szükséges infrastrukturális és szakmai feltételek biztosítása. A cél ágazati összefogással valósítható meg, de addig is, amíg ez az ideális állapot kialakul, az állami sportigazgatásra még számos fontos feladat vár. Középtávon például a délutáni, a hétvégi és a szünidei szabadidôsport-lehetôségek bôvítésével kell a sportolással töltött idô növelését megoldani. Ehhez elengedhetetlen egy olyan pályázati jellegû támogatási rendszer kialakítása, amely a tanórán kívüli sportolást ösztönzi. Egy területi alapú, egymásra épülô, rendszeres versenyrendszer kiépítése is elengedhetetlen.

A versenysport és utánpótlás szféráiban mindenek elôtt a lehetô legobjektívebb rendszer kidolgozása szükséges annak érdekében, hogy az állam az erôforrások szétforgácsolása helyett a valóban legfontosabb sportágakat, versenyeket koncentráltan, célzottan legyen képes támogatni. Azok a sportágak, amelyek a gondosan kidolgozott kritériumok szerint – eredményesség, hagyományok, taglétszám, országos lefedettség, nézôszám, médiaérdeklôdés, pozitív fejlôdési tendencia, jövôtervezés, stb. – a leginkább megfelelnek, arra rászolgálnak - kiemelt állami figyelmet és támogatást érdemelnek. A célzott támogatás mérlegelésénél azt is vizsgálni kell, hogy az adott sportág mennyire képes saját lábán megállni, bi-

A szabadidôsportban A meghatározó szerepe a mozgósításban és a gyakorlati megvalósításban az önkormányzatokra hárul, a helyi civil szervezôdésekre, a szolgáltatást nyújtó vállalkozásokra, lakóközösségre – magukra a résztvevôkre. A közvetlen állami támogatás helyett a stratégia a központi katalizátori szerepét a kommunikációban, illetve indirekt gazdasági ösztönzôk érvényesítésében látja (a gazdaság- és adópolitika, indirekt anyagi ösztönzés formái).

11-46

2007/09/26 12:57

Page 1

46 MAGYAR EDZŐ zonyos állami támogatások nélkül is prosperálni. (A parlamenti határozat ebben a fejezetben fejti részletesen a sport tisztaságának kérdéseit, a dopping és a fair play témáit, ezeket ezúttal nem részletezzük, a fogyatékosak sportjának kérdésével pedig lapszámunk más helyén külön cikkben foglalkozunk. A szerk.) Kiemelt figyelmet szentel a Stratégia az egységes utánpótlás-nevelési rendszer kiépítésének problematikájával, s hangsúlyozza, hogy az állam a versenysport széles térségében mindenek elôtt az utánpótlás-nevelésben szándékozik kiemelt szerepet vállalni. Ezt illusztrálja, igazolja, egyáltalán nem mellékes módon, a Nemzeti Utánpótlás Nevelési Intézet (2007-tôl NUSI) támogatott tevékenysége, valamint keretei között a Sport XXI. Program, a Héraklész, Bajnok és Csillag projekt, továbbá a sportiskolai rendszer szélesítése, erôsítése is – mindez összehangoltan, egységes rendszerben tervezve-kezelve-értékelve.

Cselekvési programok Nem hiányozhatnak az állami feladatok körébôl az infrastrukturális fejlesztések, a létesítmény ellátottság jelentôs bôvítése, különös tekintettel a nagy világversenyek hazai rendezését lehetôvé tevô létesítményekre. A kiemelt állami feladatok felsorolását követôen látszólag minden feltûnés nélkül fogalmazódik meg egy bôvített mondat: „A fenti célok megvalósításának konkrét módozatait a végrehajtáshoz szükséges indikátorrendszert is tartalmazó, kétévenként kidolgozásra kerülô cselekvési programok tartalmazzák.” Ideavágóan a Stratégia kézzelfogható konkrétsággal utal a küszöbön álló – 2008-2013 közötti idôszak létesítményfejlesztési feladataira. Ebben az idôszakban, egyebek között, a cél - a sportolás és egészségmegôrzés centrumai köré szervezve - 1-1 pilot jellegû regionális, azután 4 kistérségi komplex szolgáltatást nyújtó épületegyüttes létrehozása. Ezen belül meg kell vizsgálni a Puskás Ferenc Stadion helyén egy korszerû, 55 ezer fôs befogadóképességû multifunkcionális Nemzeti Stadion felépítésének a lehetôségét 2008-2010 között, amely mellett egyben megépíthetô lenne a magyar sport teljesítményéhez, hagyományaihoz méltó, eredményeihez illô sportmúzeum is. A dokumentum ezt követôen részletesen taglalja a szabadidôsport fejlesztését célzó konstrukciót, az Olimpiai központok igényeit, a sportág-specifikus szükségleteket, s a már említett tornateremés uszodaépítési elképzeléseket is. A magyar sport átfogó megújítását

■

célzó határozat a továbbiakban taglalja a sport szervezeti rendszerét, a helyi és területi sportigazgatás tevékenységét és a sportegészségügy igényeit. Ezt követôen tér rá arra a területre, amely érthetôen a legközelebb áll hozzánk, a Magyar Edzôk Társaságához, illetve a Magyar Sporttudományi Társasághoz, azaz az oktatás, szakképzés és a sporttudomány témáihoz, és aligha szorul magyarázatra, hogy ezeket a fontos passzusokat kiragadjuk a Stratégiából, s élünk a szó szerinti idézés eszközével.

Oktatás, képzés, továbbképzés „A sportszakember-képzésben a sport mindhárom területén elengedhetetlen az oktatás és a képzés átfogó megújítása: innovatív, tanulást segítô technológiák, módszerek és eszközök kifejlesztése, a hatékony tudásmegosztást lehetôvé tevô képzési struktúra kidolgozása, a képzési tartalom mielôbbi korszerûsítése. Tekintettel az EU tagországok többségének gyakorlatára, valamint a hazai szakképzés és felnôttképzés fejlesztési irányaira, a sportszakember-képzés struktúráját oly módon kell korszerûsíteni, hogy a szakképesítések – a modularitást is figyelembe véve – tartalmilag egymásra épüljenek. A tartalmi-módszertani megújítás során kiemelt figyelmet kell fordítani a hazai és nemzetközi tudományos kutatások eredményeinek átvételére és elterjesztésére. A szakemberszükséglet kielégítésében kapjon kiemelt szerepet az intézményes, jól szervezett és gyakorlat-orientált oktatás, nevelés, képzés. A tudásanyag korszerûsítésében vállaljanak kezdeményezô szerepet a sporttal foglakozó felsôoktatási intézmények, a képzés szakmai (sportági) felügyelete legyen a sportági szövetségek feladata és felelôssége. A szövetségek legyenek felelôsei a szakemberek gyakorlati képzésének és továbbképzésének oly módon is, hogy a fiatalok szerezhessenek tapasztalatot a gyakorlott edzôk mellett. A szakemberképzés korszerûsítésének részeként kezdeményezni és ösztönözni kell – az új szakképzési dokumentumokhoz igazodó – tankönyvek és egyéb tanulmányi segédletek kiadását. Ennek részeként – összhangban a Kormány szakképzés-fejlesztési stratégiájával – ki kell fejleszteni az iskolarendszeren kívüli képzésben alkalmazható digitalizált tananyagokat, kezdeményezni és segíteni kell a képzésben résztvevô oktatók továbbképzését. Intézményesítetté és rendszeressé kell tenni a gyakorló sportszakemberek továbbképzését. A továbbképzések tartalmának meghatározásában és a részt-

2007/3

vevôk biztosításában támaszkodni kell a képzô intézmények, továbbá az országos sportági (szak-) szövetségek felelôs együttmûködésére. A sportszakember-képzés terén is erôsíteni kell a szakképzô intézményekben az intézményfenntartók ellenôrzô tevékenységét. Az állami sportigazgatás szintjén nagyobb figyelmet kell fordítani a munkaügyi központok, illetve a szakképzô, valamint a vizsgaszervezô intézmények jogszabálykövetô tevékenységének ellenôrzésére. A sportélet differenciálódására tekintettel a szakemberképzés terén is törekedni kell az új társadalmi igények kielégítésére. Szükség szerint bôvíteni kell az állam által elismert szakképesítések körét. A szakképzés minôségbiztosításának egységessége érdekében az iskolarendszeren kívüli képzés terén a vizsgáztatási és vizsgaszervezési jog feltételeinek szigorítása szükséges. A társadalmi, illetôleg a szakképzés területén bekövetkezett változásokra tekintettel idôszerû a vonatkozó joganyag felülvizsgálata, illetve módosítása. Ennek során nagyobb összhangot kell teremteni a szakképesítések és az általuk betölthetô munkakörök között. A szakterülettel kapcsolatos fejlesztéseket elôsegítené, ha adatbázis állna rendelkezésre a bizonyítványt, illetve oklevelet szerzett szakemberekrôl, a kezdô szakemberek munkába állásáról, esetleg külföldi foglalkoztatásáról. Mindezek alapján indokolt a sportszakember-képzés statisztikai rendszerének kidolgozása és beépítése a Nemzeti Sportinformációs Rendszerbe. A magyar sportnak szüksége van egy erôs, sportoktatással foglalkozó intézményhálózatra. Ennek megteremtése érdekében meg kell vizsgálni egy testnevelési, oktatási-képzési, sporttudományi és sportegészségügyi komplex központ – EU-s források felhasználásával történô – létrehozásának a lehetôségét. Ez a központ megfelelô kereteket biztosítana az oktatás, a képzés, tudományos tevékenység, a kutatás és innováció összehangolt, komplex fejlesztéséhez. A központnak alkalmasnak kell lennie sportegészségügyi funkciókra (laboratóriumok, gyógyító-rehabilitációs egységek), az ahhoz kapcsolódó K+F és innovációs tevékenység, és kiemelkedô, központi szerepet kell betöltenie a sporttudományban és sportszakember képzésben (sportkönyvtár, konferencia központ, stb) is. A központ szakmai-tudományos háttere a testkultúra szakemberei ismereteinek bôvítését és a lakosság életminôségének javulását eredményezné. Emellett továbbra is szükség van a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudomá-

■

MAGYAR EDZŐ 11

2007/3

• A torinói olimpián leleplezett hat osztrák sífutót és sílövôt örökre eltiltottak az olimpiai részvételtôl. Az Osztrák Olimpiai Bizottságot 1 millió dolláros büntetéssel sújtották. • Az Osztrák Olimpiai Bizottság a torinoi botrány kapcsán 14 sportvezetôt, orvost nem kívánatosnak minôsített az olimpiai mozgalomban, ôket többé olimpiai játékokra nem nevezi. Az Osztrák Sí Szövetség elnöke lemondott tisztségérôl. • A NOB fegyelmi bizottságot alakított • A fegyelmi bizottság visszamenô hatállyal is hozhat döntéseket, elvehetik Jan Ulrich német kerékpáros Athénben nyert aranyérmét. • Több, mint száz olasz sportember ellen indul a közeljövôben büntetôjogi eljárás. • Ahhoz, hogy mi, a média munkatársai felelôsséggel vegyük ki részünket a doppingellenes küzdelembôl, ezeknek a tényeknek az ismeretére volna szükség. Segíthetnék a küzdelmet - elsôsorban a nevelést, megelôzést és a felvilágosítást - olyan kezdeményezések, amelyeknek híre Dániából, és Új-Zélandból érkezett. Dániában az olimpia keretek tagjai például piros csuklószorítót hordanak rajta a felirat: IGAZI BAJNOK. Új-Zélandon hajpántot viselnek, a következô felirattal: ELÉG ERÔS VAGYOK A TISZTA SPORTHOZ. Az egykori bajnokaink, a Nemzet Sportolói egy-egy nyilatkozatukkal erôsíthetnék nálunk is a médiák fellépését, s a tájékozottság növelésében sok feladat vár az illetékesekre. Bizonyára keveseknek jutott kezébe, például, a MOB múlt évi ismertetô kiadványa, s nem sokan ismerik a MOB ez év tavaszán elfogadott doppingellenes szabályzatát, amelynek lényege: az olimpiai játékok során doppingvétségen ért sportolót a MOB többé nem nevezi olimpiai játékokra. Azt hiszem, sikerült érzékeltetnem, hogy a doppingellenes küzdelemben a médiák felelôsséggel történô részvételéhez mindenekelôtt megfelelô tájékozottság, tárgyi ismeret szükséges. Ennek érdekében tisztelettel javasolom, ajánljuk fel az immár nyolcszáz tagot számláló Magyar Sportújságíró Szövetség elnökségének, hogy a szövetség, szokásos ôszi közgyûlésen e kérdésben felkészült szakértô tartson ismertetô elôadást. Továbbá az sportújságírók internetes honlapján rendszeresen jelentkezzünk a kérdéssel kapcsolatos hasznos információkkal. Ez esetben remélhetôen el tudnánk kerülni azt a szomorú tényt, hogy egyes orgánumok a doppingvétségen ért sportembereket hôsöknek állítsák be, akik pedig lényegében viselkedésükkel is szé-

gyent hoztak a magyar sportra, rendkívül sokat ártottak becsületes társaiknak. Befejezésül a Rogge elnök által is említett együttmûködésre és összefogásra hivatkoznék. A doppingellenes küzdelemben ugyanis elengedhetetlenül szükséges és fontos az érintettek korrekt együttmûködése. Negatív ellenpéldaként Athént, az ott történteket idézném: Azon a bizonyos éjszakán - a többi bajnokhoz hasonlóan - az újabb gyôztest is pezsgôvel vártuk, hajnali négyig. A versenyzô menedzserével és a sportágvezetôvel történt egyeztetés alapján azután másnap 9 órára vártuk a gyôztest közös média interjúra, s egyben Kuncze Gábor és Sugár András is gratulálni kívánt. A versenyzô azonban addigra sem tért vissza az olimpiai faluba. Hollétérôl senki pontos tájékoztatással nem tudott szolgálni Az edzô az elôzetes terveknek megfelelôen ebédtájban indult vissza Budapestre. A csapatirodán és a társalgóban berendezett alkalmi tévés stúdióban fogadta a gratulációkat. Elindulása után ér-

kezett a NOB értesítése, a versenyzôt és kísérôit délután 16 órakor várják. Ezt követve közölte az orvos és sportágvezetô, hogy a versenyzô a doppingvizsgálathoz nem tudott elegendô vizeletmintát szolgáltatni, de Gyulai István az IAAF fôtitkára megígérte, hogy elintézi a ügyet. A fegyelmi bizottság tárgyalása során egyértelmûen kiderült, hogy a nem elégséges mintát szolgáltató versenyzô a figyelmeztetés ellenére elhagyta az orvosi szobát, ami doppingvétséggel egyenlô konzekvenciákat von maga után. Ezt követve az orvos azzal védte a versenyzôt, hogy „embertelen körülmények között „kísérelték meg szinte kipréselni belôle a megfelelô mennyiséget…” A történet a másik versenyzô esetének dramatizált változatával folytatódott, ami végül valamennyiünk számára fájdalmas és mérhetetlen károkat okozott. De mindenképpen tanulsággal is szolgált: a doppingellenes küzdelemben a média csak megfelelô együttmûködéssel, ôszinteséggel lehet képes arra, hogy igazi felelôsséggel vegyen részt.

Érdemes megismerni az Ismerkedô könyvet

A Magyar Paralimpiai Bizottság kiadásában, Kôpatakiné Mészáros Mária és Nádas Pál tollából megjelent az „Ismerkedô könyv”, amely az ajánlások szerint pedagógusoknak és diákoknak készült. Aki azonban „csak úgy” elolvassa az igényes kivitelû mûvet, rájön arra, hogy valójában mindenkinek meg kellene ismernie. Mégpedig azért, mert nemcsak a pedagógusoknak ad segítséget (óravázlatokat, foglalkozásleírásokat) ahhoz, hogy bemutassák a sport egy speciális szeletét, a paramozgalmat és az abban részt vevô sportolókat, ennek kapcsán pedig az emberi együttélés normáit, hanem olyan ismereteket is tartalmaz, amelyekre érdemes rácsodálkozni. Tudatosult például önökben, hogy mennyi sérült ember vált híressé? Az Odüsszeia költôje, Homérosz vak volt, csakúgy, mint Stevie Wonder zongorista. Franklin Roosevelt amerikai elnök gyermekparalízis következtében járásképtelenné vált. Egy hozzánk közelebbi példa: Takács Károly olimpiai bajnok sportlövô – miután robbanás leszakította a jobb kézfejét – bal kézzel is megtanult lôni. Ôk, és a könyvben szereplô történetek névtelen hôsei az akaraterô mintái. A mûben - fotókkal illusztrálva - természetesen megtaláljuk a paralimpiai játékok történetét, a paralimpián szereplô sportágak bemutatását, a magyar sportolók eredményeit. A könyv erôssége a fogyatékossággal kapcsolatos fogalmak értelmezése – pedagógiai szempontból. A kiadványt az Egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények címlistája teszi teljessé. Az Ismerkedô könyvet a Magyar Paralimpiai Bizottság az összes közoktatási intézménybe (általános és középiskolákba) eljuttatja. Az érdeklôdôk pedig a Magyar Paralimpiai Bizottságtól (1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3., telefon: 460-6804) szerezheFüredi Marianne tik be.

10-47

2007/09/26 12:56

Page 1

10 MAGYAR EDZŐ

■

2007/3

A média felelôssége a doppingellenes harcban Vad Dezsô Magyar Olimpiai Bizottság, Budapest E-mail: [email protected]

Szerény véleményem szerint valamiért kiállni, felelôsséget vállalni csak úgy, akkor lehet, ha teljes mértékben ismerjük annak tényeit, történéseit, amiért felelôsséget akarunk, kell vállalunk. Ezt a véleményemet az a Lausannei Olimpiai Múzeumbeli januári szimpózium tematikája is alátámasztja, amelyet a NOB és a WADA közösen rendezett a nemzetközi médiák vezetôi, vezetô munkatársai számára. A szimpózium bevezetô elôadását Jacques Rogge elnök tartotta, majd Dick Pound, a WADA elnöke, a nemzetközi olimpiai mozgalom egyik tekintélyes vezetôje követte. Rogge elnök a doppingellenes küzdelem fontosságát elemezte, Pound pedig a WADA munkáját ismertette. Hadd idézzem Rogge elnök bevezetôjének rövid összefoglalását…! „Kötelességünk az egységes doppingellenes küzdelem! Nem nyugodhatunk bele, hogy a versenyek sorsát a küzdelem utáni laboratóriumi vizsgálatok döntsék el” – hangoztatta többek között Jacques Rogge. Beszédében keményen fogalmazott. Hangoztatta, hogy „A torinói olimpia és a spanyolországi kerékpáros körverseny során tavaly leleplezett esetek azt bizonyítják, hogy a dopping alkalmazása sokkal jobban elterjedt, amint azt gondolhatnánk. Sajnálatos, hogy a gyôztesekbôl, a pozitív vizsgálati eredmények után vesztesek lesznek. A doppingellenes küzdelemben a kormányoknak és a sportszervezeteknek az eddiginél lényegesen nagyobb, hatékonyabb együttmûködésére volna szükség. A dopping során alkalmazott módszerek és anyagok egyre jobban finomodnak. A tiltott szerek alkalmazásának leleplezése mind nehezebb. Így az 1999ben létrehozott doppingellenes szervezet (WADA) erôfeszítései ellenére a küzdelem még fontosabb, mint valaha. A dopping alkalmazása nem csak a sportolók egészségét, hanem a sport értékeit, a fair play szellemét is nagymértékben veszélyezteti. Éppen ezért kötelességünk az egységes doppingellenes küzdelem fokozása. Minden egyes érde-

keltnek, - edzônek, vezetônek, orvosnak, szurkolónak, sôt szponzornak is - többet kell tenni, aktívabbnak kell lennie az eddigieknél. Zéró toleranciát hirdettünk, ami szigorú elôírás, s elérése érdekében erôsíteni kell a versenyen kívüli ellenôrzéseket, nemzetközi, nemzeti és helyi viszonylatban. A versenyzôket egyénenként kell meggyôzni arról, hogy tartózkodjanak a tiltott teljesítményfokozástól. Ha szükséges, szigorítani kell a felelôsségre vonást, különösen, ha széleskörû doppingolásról van szó, amint ez a kaliforniai Balco-esetben történt. A büntetésekre szükség van, de a szankcionálás önmagában nem elegendô: a nevelés, felvilágosítás, megelôzés és a korrekt ellenôrzés, a tudományos kutatások fejlesztése legalább ilyen fontos. Ezért támogatjuk a WADA munkáját. A szervezet elnöki tisztségét 2008. januártól a kormányok egyik képviselôje veszi át, s a kormányok képviselôje, a NOB támogatását élvezve hatékonyabbá teheti a WADA munkáját. Mint a NOB elnöke, korábbi olimpikon, a sport elkötelezettje, mindenkit felszólítok a doppingellenes küzdelem fokozására. Nem tûrhetjük, hogy a szülôk félelmükben ne engedjék a sportpályákra gyerekeiket, hiszen a jövô bajnokait veszítjük el… A jelenlegieket pedig meg kell védeni a támadásoktól, hiszen ma már ott tartunk, hogy csaknem minden gyôztest beárnyékol a dopping gyanúja. A dopping tönkreteszi a sport hitelét, ha belenyugszunk abba, hogy mindenkit becsapjanak, akkor mindannyian vesztesek leszünk.” Már ez a bevezetô elôadás is jó néhány olyan hatékony fegyvert ad nekünk, a médiák képviselôinek kezébe, amire eddig nem nagyon figyeltünk, nem nagyon használtunk a hétköznapokon. Dick Pound hosszú elôadásából néhány kevésbé ismert tényt, gondolatot szeretnék kiemelni. „Engedjék meg, hogy világosan fogalmazzak: egyetlen ország, egyetlen sport sem mentes a dopping alkalmazásának veszélyétôl - így a WADA elnöke. Meg kell érteni, a dopping manapság ritkán, nagyon ritkán véletlen dolog. Nevezetesen, a versenyzô beszed egy

olyan pirulát, fogyaszt olyan táplálék-kiegészítôt, vitamint, amelyrôl késôbb kiderül, hogy a készítmény tiltott szert tartalmazott. A doppingesetek döntô többsége – amint ez utóbb bizonyítást nyer - gondosan, tudatosan megtervezett. Kitervelôik, végrehajtóik teljes mértékben tisztában vannak azzal, hogy csalásra készülnek, tiltott módszerekkel akarnak gyôzni. • A sportoló helyzete nagyon nehéz, kísértéseknek van kitéve. Mit érez az a versenyzô, aki olyan ellenféltôl szenved vereséget, aki vélhetôen tiltott szerekkel ért el jobb teljesítmény? Csodálható-e ha ezek után esetleg enged a csábításnak, hiszen ehhez sajnálatos módon gyakran kap segítséget. • A felmérések szerint a sportolót nyolc oldalról éri befolyás, nyolc oldalról hatnak rá: az edzô, a szponzor, az ügynök, a versenyzôtárs, az adminisztrátor, az orvos, a gyúró, a szülô, a környezet. Éppen ezért – amint ezt a WADA elnöke egyértelmûen megfogalmazta - a doppingesetek felderítése büntetôjogi szabályozás nélkül csaknem elképzelhetetlen. Amint Rogge elnök bevezetôjében említette, a dopping során alkalmazott módszerek és anyagok egyre finomodnak. Ehhez alkalmazkodva a WADA 2001 és 2006 között 25 millió dollárt fordított tudományos kutatásokra, az ellenôrzés módszereinek finomítására. 32 országban összesen 291 kutatás folyt, s az eredmények felhasználásával hatékonyabb lett az ellenôrzés. Gondolunk itt a növekedési hormon vérvétellel kombinált ellenôrzésére. Az efféle doppingot alkalmazók leleplezésére. A kutatómunka folytatódik, s ebben az évben 6.3 millió dollárt fordítanak az újabb kutatásokra, újabb tiltott szerek használatának és módszerek alkalmazásának leleplezésére. ellenôrzések kiterjesztésére. A médiák számára rendezett Lausanne-i szemináriumon elhangzottak rövid ismertetése után foglaljuk össze mi is történt azóta a doppingellenes nemzetközi küzdelemben:

■

MAGYAR EDZŐ 47

2007/3

nyi Kar sportoktatási-hálózatban betöltött domináns szerepének megôrzésére.

Sporttudomány Magyarországon a sporttudományt nem egy prosperáló, komoly gazdaságiüzleti érdekeket is kiszolgáló és magában hordozó tudományterületként értelmezik. A terület értékeinek minél jobb kihasználása érdekében elkerülhetetlen az állami finanszírozási keretek bôvítése. A befektetéssel kapcsolatban érdemes hangsúlyozni, hogy rentábilis, hiszen a versenysport egyszersmind üzlet, a szabadidôsport és egészségmegôrzô testmozgás a népesség egészségi állapotára, illetve munkaképesség-megôrzésére gyakorol pozitív hatást. Ez a rendelkezésre álló információk és a nemzetközi példák alapján megkérdôjelezhetetlen. Alapvetô hosszú távú cél az új – a világszínvonalat is ismételten elérô/meghaladó – sporttudományi eredmények felmutatása. A sporttudományos tevékenység hatékonysága javítható, amennyiben a kutatások összehangoltan, koordináltan, egy határozott stratégia mentén folynak. Szükség van egyrészt a szakma részérôl egy modern, a gyakorlatban alkalmazható, a sportszakma valós igényeinek megfelelô, pragmatikus segítséget nyújtó sporttudományi stratégiára. Mindemellett szükség lenne a sporttudomány önálló tudományágként történô teljes értékû elismertetésére is. A stratégiát nem csak a sportszférában tevékenykedôk, hanem számos más fórumon, társtudományban, továbbá kapcsolódó területeken – turizmus, önkormányzatok, gazdaság stb. – tevékenykedôk számára is elérhetôvé kell tenni. A sporttudományos tevékenység összehangolásában fontos szerep hárul a sok évtizedes tapasztalattal rendelkezô, de állami, szakmai együttmûködéssel megújulási folyamatot megkezdô Magyar Sporttudományi Társaságra (MSTT), a Magyar Testnevelô Tanárok Országos Egyesületére (MTTOE), Magyar Edzôk Társaságára (MET) valamint a Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet (NUSI) szervezeti keretei között mûködô Utánpótlás-nevelési Igazgatóságra, továbbá a Testnevelési és Sportmúzeumra. A jövôben az elaprózott, kevés társadalmi relevanciával bíró kutatások helyett az erôforrásokat az átfogó, több területet és témát összefüggéseiben feldolgozó, a gyakorlati alkalmazást széles körben lehetôvé tevô kutatások támogatására kell koncentrálni. A kutatási eredmények gyakorlatba történô alkalmazását minden esetben hatástanulmánnyal kell alátámasztani.

A széles körben hasznosítható tudományos kutatások eszköz-ellátottságát pályázatok útján javítjuk. Emellett törekedni kell arra, hogy megalapozzuk a sporttudomány imázsát annak érdekében, hogy a jelenleg rendelkezésre álló szûkös anyagi forrásokon túl más támogatási alapokból is részesülhessenek. A sportszakember-képzés új struktúrájának megfelelôen kulcsfontosságú a sporttudomány és ezen belül a sportkutatás országos hálózatának létrehozása a sportszakember képzésben és továbbképzésben érdekelt felsôoktatási intézményekben szükség van a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának kutatói bázisára, mint a felálló rendszer centrumára, a Magyar Sporttudományi Társaság szellemi tôkéjére, illetve a vidéki sporttudományi központokra. Kiemelten fontos az egészségorientáció - a mozgás-gazdag életmód és a fittség, mint társadalmi érték - erôsítése a sporttudomány eszközeivel. Az aggasztó egészség-statisztikák tükrében a szabadidôs mozgásprogramok beválás-vizsgálata szükségszerû. Az ezen és egyéb sporttudományi területeken végzett kutatásoknak és eredményeknek a kidolgozás alatt lévô Nemzeti Sportinformációs Rendszerbe is be kell kerülniük. A gyakorlati hasznosulás érdekében minden információnak hozzáférhetôvé kell válnia minden felhasználó számára. A sport és tudástársadalom olyan új típusú együttmûködésére van szükség, ahol az elméleti tudások, hagyományok közvetlenül kapcsolódhatnak a gyakorlathoz, hozzájárulhatnak a sportban részt vevôk tanulási képességének és tudásának növekedéséhez. Például egy „élô sportmúzeum” és a megfelelôen mûködtetett tudományos mûhelyek folyamatos kialakításával egy olyan sporttudás-hálózat, és olyan bázismûhely jöhet létre, amely a hazai sport muzeológia és sporttudományos kutatás értékeit a kor informatikai technikájának, vívmányainak felhasználásával tárhatná a nagyközönség elé. A magyar sporttudomány és az egészségnevelés nélkülözhetetlen dokumentumainak létrejötte és a sporttudomány tárgyi emlékeinek megôrzése érdekében ki kell alakítani a gyakorlati módszerek tudományos megalapozása terén jelentôs eredményeket elérô fiatal sporttudósok támogatásának feltételeit.

Az anyagi források – támogatási mértékek A dokumentum megfogalmazása szerint a sportfinanszírozás megújítása egyszerre célozza a sportra fordítható források növelését, s ugyanakkor a források

eddiginél hatékonyabb felhasználását is. A stratégiában meghatározottak megvalósításával együtt járó – s a kétéves cselekvési programokban az aktuális prioritások figyelembevételével meghatározandó – forrásbôvítés a konvergencia programmal párhuzamosan 2008-ban a finanszírozás hatékonyabbá tételével, átstruktúrálásával, racionalizásával történik. Ez az utóbbi mondat áttételesen – legalábbis a mi olvasatunkban és korábbi tapasztalataink alapján - azt jelenti, hogy jelentôs, az európai normáknak, illetve az állami feladatokként felsorolt teendôk megfelelô támogatására központi forrásokból, legalábbis egyelôre, nem juthat több, mint amennyi jutott a stratégia megszületését megelôzô idôszakban. S ez, független attól, hogy az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium keretei között mûködô Sport Szakállamtitkárság mennyire odaadóan és lelkiismeretesen végzi a munkáját, a költségvetési lehetôségek bôvítését, módosításait illetôen – bevalljuk, vagy sem – meglehetôsen szûkös mozgásteret, legjobb esetben is csupán javaslattevô szerepet biztosít, a konvergencia terv követelményeinek teljesítésével járó elkerülhetetlen általános gazdasági megszorítások mérséklô-korlátozó hatásairól nem is beszélve. Mielôtt folytatnánk a támogatás problematikájával kapcsolatos fejtegetésünket, óhatatlanul emlékeztetnünk és figyelmeztetnünk kell arra, hogy az állami feladatok pontos meghatározása, s az ennek megfelelôen kiszámítható, reális mértékû költségvetési támogatások rendszere, még közelebbrôl az ezeket tápláló közvetett, vagy közvetlen források, illetve ezek mértékének ugyancsak pontos megjelölése, immár tizenhét év óta várat magára. A sport központi költségvetése a rendszerváltást követô korszakban szokásszerûen esetleges, bizonytalanságokkal teli, kiszámíthatatlan volt, jobbára végletesen szerény mértékûre, szûkmarkúra sikeredett. A korábbi sporthivatalok, majd ezt követôn a minisztériumok (OTSH, ISM, GYISM, NSH) részérôl - mint ahogyan a jelenlegi szakállamtitkárság esetében is természetesen idôrôl-idôre történtek próbálkozások arra, hogy a rendszerváltás ebben a tekintetben is jusson végre érvényre kultúránknak ezen a sok dicsôséget és elismerést szerzett térségében, találjuk meg valahára a sport helyét, ezek a kísérletek, sajnos, mindeddig nem jártak eredménnyel. Ennek dokumentálása cseppet sem nehéz, csak elô kell venni a kormány és a parlament ehhez a témához kapcsolódó intézkedéseit, rendeleteit, törvényi szabályozását.

09-48

2007/09/26 12:55

Page 1

48 MAGYAR EDZŐ Nem véletlenül említettük, hogy a Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiát országgyûlési határozat formájában tárgyalta és fogadta el a parlament. Ugyanígy országgyûlési határozat formájában történt az elsô próbálkozás a sportviszonyok rendezésére már tizennégy évvel ezelôtt (1993. III.23) is „ A Testnevelés és a sport megújításának koncepciójáról” címet viselô elôterjesztés parlamenti elfogadásával. Szándékait, elveit illetôen már ez a dokumentum is kifogástalan, teli van épületes elképzelésekkel, mint ahogyan éppen így elmondható ez az idei határozatról is. Nem véletlen, hogy akadnak olyan kitételei, amelyek visszaköszönnek a korábbi kezdeményezésben fellelhetô szövegezésének. Például: „Az Országgyûlés a Magyar Köztársaság Alkotmányával összhangban megállapítja – idézünk az 1993-as anyagból – hogy a testnevelés és a sport olyan nemzeti ügy, amelynek gyakorlása az állampolgárok szabad és önkéntes elhatározásán alapul, ugyanakkor az ifjúság erkölcsi és fizikai nevelésében betöltött szerepét tekintve az oktatásban a szellemei neveléssel egyenrangú. „Lehetôvé kell tenni tehát, hogy a testnevelés és a sport valamennyi – az egyén és a társadalom szempontjából – hasznos funkciója (egészségmegôrzés, rehabilitáció nevelés, személyiségformálás, mozgáskultúra fejlesztése, nemzeti tudat erôsítése, a közösségi magatartás erôsítése, a közösségi magatartás kialakítása, a társadalmi mobilitás segítése, a hon védelmére való alkalmasság fejlesztése, a nemzetek és az országok közötti kapcsolatok fejlesztése, a szabadidô kultúrált eltöltése, szórakozás, és szórakoztatás) érvényesülhessen. Ennek érdekében az állam elismeri, ösztönzi és támogatja a testnevelés és a sporttal foglalkozó társadalmi szervezeteket, azok önszervezô és önszabályozó tevékenységét” A sportfinanszírozás tárgyában ez az elsô próbálkozás lényegében helyesen jelölte meg az anyagi támogatás forrásait, amelyek táplálták volna az állam által létrehozott Nemzeti Sportalapítványt. Az elképzelés szerint az „egyes szerencsejátékokból (totó, bingo, olimpiai sorsjegyek, stb) befolyó bevétel meghatározott része, jogi és magánszemélyek felajánlásai, a társadalombiztosítás bevételeinek erre e célok szolgálatára rendelt hányada, valamint az állami tulajdon egyes vagyontárgyainak e célra rendelése szolgálhat. „

■

A bökkenô akkor – azóta – és most is a támogatás mértékének nagyvonalú mellôzése. Az európai normáknak megfelelôen a testkultúrára, sportra szánt központi állami támogatások a GDP l-2 %-a közötti összegben fejezhetôk ki évente. Ezt annál is inkább fontosnak érezzük megjegyezni, mert a Sportstratégia 2007 hasonló igényt támaszt: „Meg kell teremteni annak feltételeit, hogy az állami költségvetés sportra fordítható aránya – azonos módon számítva – érje el az EU-tagországok sporttámogatásának átlagát. A továbbiakban a már megsárgult régi, talán feledésbe is merült dokumentum arra szintén utal – a mostani érthetôen ugyanígy – hogy a sport hathatós támogatása a gazdasági szféra részérôl hatékonyan ösztönözhetô, mégpedig józan mértékû és ellenôrizhetô adókedvezményekkel. A Sport XXI. végsô változata leszögezi, hogy az államnak ösztönöznie kell a magánszektor jelenleginél nagyobb arányú részvételét a hazai sportélet finanszírozásában. Ennek érdekében célzott, indirekt gazdasági ösztönzôkkel kell elôsegíteni, hogy egyrészt a munkaadók a jelenleginél nagyobb szerepet vállaljanak dolgozóik sportoltatásában, másrészt a szponzorálás és a mecenatúra vonzóbbá váljon.

Elvesztett illúziók Annak idején az említett országgyûlési határozat, amely, ôszintén szólva, senkit

2007/3

semmire nem kötelezett - minthogyan tulajdonképpen a jelenlegi sem – hangzatos deklarációk gyûjteménye volt, s részben azzal a céllal készült, hogy iránymutatásul szolgáljon egy majdani korszerû sporttörvény megalkotásához. Az ekként aztán az 1996-ban elfogadott sporttörvénynek az elôkészítô elômunkálatai során (1994-95-ben) megtörtént a sport anyagi támogatásához elengedhetetlen források konkrét megjelölése, és belôlük a hozzájárulás százalékos arányban kifejezhetô mértéke, valamint születtek javaslatok ösztönzô adókedvezményekre is a vállalkozói szféra számára. A törvény-elôkészítés további munkálatai során a sportot felügyelô szervek azonban úgy döntöttek, ez a törvény ne foglalkozzon az állami támogatások konkrét kérdéseivel, helyette a sport szervezeti átalakítása legyen a fô feladat. Jellemzô mondatot hadd idézzünk a Pénzügyminisztérium államtitkárának abból az átiratából, amelyet a tárcaegyeztetés során küldött a törvénytervezetet készítô sporthivatalnak: „A sporttörvény megalkotásának fô célja a nemzeti keretek, a feltételrendszer, a mûködôképes mechanizmusok kialakítása, a finanszírozhatóság, a hatékonyság (ezen belül költségtakarékosság) és a szabályszerû gazdálkodás számonkérhetôségének (sic) biztosítása. A sporttörvénynek azonban nem lehet az a célja, hogy az 1988 óta kiesô források pótlását megoldja.” Fájóan világos beszéd, s eredményeként szertefoszlottak a sport finanszírozásával kapcsolatos remények. Ebben a tekintetben sem az azóta eszközölt módosítások, sem az egymást követô költségvetési törvények, sem kormányrendeletek érdemben nem intézkedtek ebben a sarkalatos, minden mást megelôzô prioritást jelentô kérdésben, sôt az államigazgatás keretei között a sport irányításában eszközölt változások 2004 óta visszaminôsítésként értékelhetôk. Ezt azért tartjuk említésre méltónak, sôt lényegbe vágónak, mert az illetékes Szakállamtitkárság intenzíven foglalkozik a Sporttörvény megújításával, s vélhetôen ennek az alapozó, elôkészítô munkálatai közé sorolhatjuk a Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia megszületését is… Az igaz sportember soha nem lehet borúlátó, az esetleges legújabb sporttörvényt illetôen sem. De ne legyenek azért túlzott illúziói sem! g. r.

■

MAGYAR EDZŐ 9

2007/3

rû hatása a vércukor szabályozásban érvényesül. Az izomszövetben, mint célsejtben, inzulinszerû receptorokon keresztül hat. A növekedési hormon az IGF-I elválasztását fokozza, ugyanakkor az IGF-I visszahat a hipofízisre, és csökkenti a növekedési hormon elválasztását (feedback). Hatása révén közvetlenül serkenti a csont mûködését, s a csont felépítését irányító sejteket, továbbá gátolja a kötôszöveti kollagén lebontását. Az IGF1 génjének valamilyen vektorral való bejuttatása a mûködô izom genetikai állományába következményes izomtömeg növekedéssel és az izomerô fokozódásával jár. Állóképességi sportágakban a szervezetben termelôdô többlet vörösvértest mennyiség jelentôsen hozzájárul a kedvezôbb teljesítmény eléréséhez. A többlet vörösvértest létrehozásában egy hormon, az eritropoietin (EPO) játszik szerepet, amely hipoxia hatására termelôdô fehérje. A molekuláris genetikai módszerek alkalmazására már a 80-as évektôl a humán rekombinácios eritropoietin (rekombináns EPO) létrehozásával lehetôség nyílt az exogén EPO emberi szervezetbe való bejuttatására. A klinikai vizsgálatok igazolták, hogy rHuEPO különbözô típusú vérképzôrendszeri rendellenességeknél, pl. anaemiáknál, illetve az anaemiák kezelésénél pozitív eredményt adott. Különösen a veseelégtelenségben szenvedô dialízisre szorult betegek vérszegénységének javításában jeleskedett. Nem véletlen, hogy a nemzetközi sport a készítmény megjelenése után teljesítményfokozás céljából alkalmazta és így az rHuEPO tiltott listára került. Az rHuEPO kimutatását bizonyító laboratóriumi módszerek gyakorlati alkalmazása megbízhatóan a 2000-es és a 2004-es olimpián került szóba. Napjainkban az akkreditált laboratóriumok alkalmazzák ezt a módszert. Az EPO génje egy megfelelô célpont a génbeviteli eljárásokban és az EPO génátvitel in vivo szabályozásában. Kessler vizsgálatai szerint egy egyszeri intramuszkuláris adenovirális vírusvektorral egerekbe bejuttatott humán EPO gén az eritropoietin dózisfüggô szekrécióját eredményezte és ennek megfelelôen nôtt a vörösvértest szám, amely 40 héten át folytatódott. Az eritropoietin génterápia lehetséges humán alkalmazása az EPO szekréció in vivo kontrollját igényli, hogy a biológiai hatás biztosítva legyen és a káros mellékhatásokat el lehessen kerülni. Az EPO-t kódoló gén bejuttatása megtévesztô lehet az ellenôrzés során, mivel a hormontermelôdés történhet endogén úton is. Továbbá a kimutatás kockázata alacsony, a sportoló egészségi állapotára sem jelenthet olyan nagy veszélyt.

Ajánlások, állásfoglalások A Stockholm-i Géndopping Szimpóziumon az alábbi ajánlások és állásfoglalások születtek, amelyeknek átvétele fontosnak látszik a hazai doppingszabályozás számára is: 1. Génsebészeti úton jelenleg nagyon kevés genetikai betegség gyógyítható. A terápiás célból alkalmazott génátviteli beavatkozások még kiforratlanok és kísérleti fázisban tartanak az orvostudományban. 2. A biztonságos beavatkozás érdekében a szabályozó mechanizmusok pontos és kiterjedt ismerete szükséges: - ennek érdekében követni kell a kísérletes és a klinikai kutatásokat szabályozó hazai és nemzetközi irányelveket, törvényeket, valamint - a helyi és a nemzeti rendszabályok szigorú végrehajtására van szükség. 3. A klinikai kutatás és a génátviteli módszerek szabványainak és szabályainak való nem megfelelést orvosi mulasztásnak, illetve mûhibának kell minôsíteni. Ennek megfelelô törvényi eljárást szükséges kidolgozni a sport területén is. 4. A génátviteli teljesítményfokozásról széleskörû nyilvános vitákat és oktatási programokat kell elkezdeni. 5. A WADA és mások által támogatott kutatási programok új kimutatási módszerek tudományos szintû kidolgozását igénylik, melyek a sport tisztaságára irányulnak. 6. A géndopping kimutatására szolgáló módszerek kifejlesztéséhez akadémiai-, kormányzati- és a magánszektor támogatására van szükség. 7. A genetikai információ alapján a sportolók közötti diszkriminációt és a sportolók szelekcióját nyomatékosan meg kell akadályozni, kivéve az etikai bizottságok által engedélyezett kutatások esetében. 8. Tudatosítani kell a génátviteli beavatkozások meg nem engedett használatát és fel kell hívni a figyelmet az alkalmazás lehetséges veszélyeire.

Összefoglalás A sportversenyeken a figyelem középpontja nyilvánvalóan a gyôztesekre irányul, de a gyôzelem nem minden. Alapvetôen fontos a gyôzelemig vezetô út. A sportoló sikerességét meghatározza a befektetett munka mennyisége és minôsége, valamint a vele született tehetség. A sport eszmeiségébe mélyen be van vésôdve, hogy az elvégzett munka megtérül, kifizetôdik. A gyôzelmi dobogóra csak az léphet fel, aki kitartóan elvégzi a kemény edzésmunkát. A dolgozat bemutatta a doppingolás hagyományos készítményeit, figyelmeztetett az étrend-kiegészítôk szennyezôdésére. Megismer-

teti a teljesítményfokozás új módját, a géndoppingot, amely a hagyományos doppingszerekkel szemben nem csak az erôkifejtés hatékonyságát javítja, hanem a tehetség alakulására is kihatással lehet. A géndopping kimutatási lehetôségeinek fejlesztésével lehet a sport alapvetô értékeit megôrizni.

Felhasznált irodalom: Jákó P, Martos É., Pucsok J. (2003): A sportorvoslás alapjai, Országos Sportegészségügyi Intézet, Budapest Kessler PD, Podsakoff GM, Chen X, McQuiston SA, Colosi PC, Matelis LA, Kurtzman GJ, Byrne BJ. (1996) Gene delivery to skeletal muscle results in sustained expression and systemicdelivery of a therapeutic protein. Proc Natl Acad Sci 93(24): 14082-7. Martinek V., Fu F., Huard J. (2000) Gene therapy and tissue engineering in sport medicine, The physician and sportmedicine, 28(2) Zhou S, Murphy JE, Escobedo JA, Dwarki VJ. (1998) Adeno-associated virus-mediated delivery of erythropoietin leads to sustained elevation of hematocrit in nonhuman primates. Gene Ther., 5(5): 665-70. http://www.osei.hu/pdf/wada_tiltolista_2007.pdf http://www.wada-ama.org Megjelent! Tóth Ákos – Sós Csaba – Egressy János:

Úszás Edzésmódszertan címû könyve Megvásárolható: a TF Úszás és Vízi Sportok tanszékén 1123 Budapest, Alkotás u. 44. Tel: 487-9231. Ára: 3500,- Ft

08-49

2007/09/26 12:53

Page 1

8 MAGYAR EDZŐ

ephedrin (>10 mg/ml), fencamfamin, fencamin, kokain, methamphetamin(D-), methylephedrin (>10 mg/ml), selegilin, sibutramin, strychnin. Narkotikumok Néhány narkotikus hatással rendelkezô szer: diamorphin (heroin), phentanyl és származékai, hydromorphon, methadon, morphin. Cannabinoidok (hasis, marihuána) Glükokortikoszteroidok A glükokortikoszteroidok orális, rektális , intravénás v. intramusculáris alkalmazás formájában tiltottak. Használatuk terápiás használatra vonatkozó mentességi kérelmet (TUE) igényel.

A tiltott doppingszerek és módszerek csoportosíthatók: • versenyen tiltott • versenyen és versenyen kívül tiltott, • bizonyos sportágakban tiltott készítményekre, illetve • a megfigyelô programban alkalmazott anyagokra. Külön figyelmet igényel a sportorvoslás területén gyakran alkalmazott glüko-

■

kortikoszteroidok használata. Orális, rectális, intravénás vagy intramusculáris formában tiltottak gyógyítási célú használatuk szintén mentességi kérelmet (TUE) igényel. Helyi készítmények, bôrgyógyászat, fülészet, szemészet és szopogatós tabletták formájában alkalmazhatók, és nem igényelnek TUE engedélyt. Bizonyos sportágakban tiltott készítmények közül kiemelendô az alkohol. Versenyen tiltott a következô sportágakban: autóversenyzés, biliárd, íjászat, karate, motorversenyzés, motorcsónak, mûrepülés, öttusa, lövészet, petanqe. Béta-blokkolók: versenyen a következô sportágakban tiltott: autóversenyzés, biliárd, birkózás, bob, bowling, bridzs, curling, , motorversenyzés, mûrepülés, öttusa, petang, síugrás, torna, vitorlázás, íjászat, lövészet, az utolsó kettônél versenyen kívül is tiltott. Legismertebb béta-blokkolók: atenolol, karvedilol, petaprolol, oxprenolol, promlanolol, pindrolol, betaloc, stb. Magyarországon forgalomban lévô táplálékkiegiszítôk egyes típusai szteroid származékokkal szennyezett. Az alábbiak-

2007/3

ban a laboratóriumi vizsgálatok során kimutatott szteroid származékok láthatók. Étrend-kiegészítôkben gyakran használt szteroidok. • Tesztoszteron és prohormonjai - 4-androstenedion - 4 androstenediol - 5-androstenediol - DHEA • Nandrolon és prohormonjai - 4-androstenedion - 4 androstenediol - 5-androstenediol • 5 a-dihydrotestosterone prohormanjai - 5 a-androstanediol A versenysportba az utóbbi években elterjedt a „Designer” szteroidok használata. Gyógyszerként nem használatos, de kitûnô fehérje beépítô hatással bíró hormonszármazékok. Az elmúlt 5 évben az alábbi designer szteroidokat sikerült kimutatni: • THG tetrahidrogesztrinon 2003 • Norboleton 2004 • DMT desoxi-metil-tesztoszteron 2005 A pekingi olimpiára való felkészülés idôszakában megjelenhetnek újabb „THG-szerû” teljesítményfokozó anyagok, amelyek a hivatalos marketing mechanizmust megkerülve illegális anyagként válnak teljesítményfokozó szerekké. A géntechnológia fejlôdése során a génterápiás eljárások egyre inkább lehetôséget biztosítanak a humán genomba való beavatkozásra. Olyan génszakaszok kerülhetnek be az emberi DNS-be, amelyek elônyösen befolyásolják az anyagcserét, az izomerôt és ezáltal növelhetik a sportolók teljesítményét. Úgy tûnik, hogy az eddigi kísérletes tapasztalatok alapján a genetikai szintû beavatkozások ígéretesek, de magukban hordják a visszaélés lehetôségét. A génterápia és a genetikai szintû teljesítményfokozás közötti különbség meghatározása rendkívül fontos etikai irányelv: a sportolók élhetnek a génterápia valódi terápiás elônyeivel, de teljesítményfokozás céljából a beavatkozás tiltott. Ezért a WADA a dopping definícióját kiterjesztette a génátviteli technológiákra is, és 2007-ben kidolgozta az új antidopping kódexet.

Génbevitel-génkezelés lehetôségei Az izomerô fokozásának egyik lehetséges útja a növekedési hormon-IGF-I (inzulin szerû növekedési faktor) tengely befolyásolása. Az IGF-I a legújabb teljesítményfokozó szerek egyike, emberben a máj termeli és hatása az anyagcserére, a fehérjeképzôdés fokozására megegyezik a növekedési hormonéval. Inzulinsze-

■

MAGYAR EDZŐ 49

2007/3

FOGYATÉKOSOK SPORTJA

Reflexiók a Nemzeti Sportstratégiára Jády György Magyar Speciális Olimpiai Szövetség, Budapest E-mail: [email protected]

„A Kormány szakmapolitikai munkacsoportja 2007. február 16-án ismételten megtárgyalta és elfogadta a Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia tervezetét” - olvasható az ÖTM honlapján. Cikkem idôszerûségét a Sportstratégia új változatának elfogadása indokolja. Reflexióim személyes véleményt tükröznek, amelynek szakmai alapját egyrészt több éves fôtitkári mûködésem (Magyar Speciális Olimpia Szövetség), másrészt rálátásom a fogyatékosok sportágazatára, mint a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetségének (FONESZ) elnökségi tagja képezi. A 2000. és a 2004. évi sporttörvények korszakos jelentôségû áttörést eredményeztek a fogyatékosok sportjának elismerésében. Ezen sportágazat egyenjogú tagjává vált a magyar sport rendszerének többi szereplôjével. Az elôzmények ismeretében természetes, hogy a Stratégia közvetlenül, alfejezet keretében, illetve számos más helyen utalás formájában foglalkozik a fogyatékosok sportjával. Több helyen megemlíti a „fogyatékkal élôk sportját” a sportágazati felsorolás elemeként. (Pl. Általános indoklás az országgyûlési határozathoz, illetve a „közfeladatok megvalósításának módját ” illetôen is.)

Helyzetértékelés és célformálás A helyzetértékelésre és fejlesztésre vonatkozóan a Stratégia kinyilvánítja, „a fogyatékkal élôk sportját mindhárom területen integráltan kezeljük…” Az elsô két fô területen elég tág, általános célok meghatározására kerül sor. Az iskolai testnevelés és diáksport fejezetében a következôket említi meg: az ismeretanyag fejlesztésénél egyebek között kapjon elsôbbséget „az inkluzív oktatás módszertana (segítse a fogyatékkal élôk integrációját).” Illetve „biztosítani kell a fogyatékkal élôk integrációját, az ideiglenesen és tartósan felmentett, a gyógytestnevelésre irányított tanulók esélyegyenlôségének megteremtését.” A szabadidô sport fejlesztése témakörében: „A fogyatékkal élôk rekreá-

ciós célú sporttevékenységének támogatása eddig háttérbe szorult. A társadalmi célok elérése érdekében a hangsúlyt a fogyatékkal élôk szabadidôsportba való bevonására kell helyezni” A Stratégia új változata közvetlenül a fogyatékos sportra vonatkozó konkrét megállapításait a Helyzetértékelés II.1 A sport egyes területeinek helyzete - illetve a IV.1 - Fejlesztés irányok a sport fô területein - c. fejezetekben tárgyalja. Mindkét egységnél a Versenysport fejezeten belül található rövid elemzés illetve a célok meghatározása. Helyesen határozza meg az egyik fô célt: „A fogyatékkal élôk sportja eszköz kell legyen a társadalmi integrációban.” A fogyatékosok sportszövetségeinél versenyengedéllyel rendelkezô sportolók számának meghatározásakor azonban durva hibát vét: 3.000 fôt jelöl meg, holott számuk már meghaladta a 6.000et. A kötelezô sportinformációs adatszolgáltatás alapján ezek az adatok könnyen ellenôrizhetôk és javíthatók. Ezt követôen visszatér az integrálódás jelenségére (az „épek” és a fogyatékos sportolók közös versenyzése illetve szövetségeik együttmûködése). A záró gondolat a fogyatékos sportszövetségek – vitatható jelentôségû - felosztása kvalifikációs és nem kvalifikációs versenyrendszerek szerint. Úgy gondolom, nem feltétlenül ez a legjelentôsebb paraméter, fontosabbnak tartanám a sérülés specifikus sportágazatok egyenjogúságának megerôsítését. A célformálást illetôen külön alpont foglalkozik a fogyatékosok sportjával. (5. A fogyatékkal élôk sportja és integrációja címmel) „A sportolási lehetôségek, valamint az integráció megteremtése érdekében a fogyatékkal élôk sportját annak sajátos értékei figyelembe vétele mellett indokolt támogatni” – deklarálja a Stratégia. Szerencsésebb lett volna egy markánsabb és határozottabb megfogalmazás; például: minden fogyatékos, sérülés specifikus sportágazatot támogatni kell. A támogatás differenciáltan valósul meg. Tökéletesen egyetértek azzal, hogy

„indokolt a hazai versenyrendszer megerôsítése. Ez részben a fogyatékossághoz adaptált környezettel (akadály-mentesítéssel), adott sportágaknál speciális eszközök biztosításával, a sporttudományi és sportegészségügyi háttér kiszélesítésével (például sportág- és fogyatékos-specifikusság ismeretei, klasszifikációs szakemberek hazai képzése) érhetô el. A fogyatékkal élô személyek versenysportjának minôségi fejlesztésében elengedhetetlen – a hazai versenyrendszer erôsödésével szoros összefüggésben – hogy minél több fogyatékkal élô ember kezdjen rendszeresen sportolni.” Vitatható azonban a Stratégia következô tézise.„Indokolt, hogy az adaptált sportágak esetében a sportágfejlesztési programok kidolgozását az országos sportági szövetségek a sportágspecifikus szakemberekkel, illetve a fogyatékkal élôk sportszervezeteinek közremûködésével közösen készítsék el.” Az elôzô mondat alapján úgy tûnik, mintha az integráció az elôzményektôl függetlenül kinôhet a puszta szándék hatására a sportági szakszövetségek irányításával. Nem értek egyet az integráció felülrôl történô megindításával. Tiszteletre méltó az elképzelés, de nem valósítható meg a jelenlegi kiinduló helyzet alapján. Léteznek ugyan pozitív példák – pl. kerekesszékes vívás, hála a paralimpiai mozgalomnak -, de ezek nem alkalmazhatók sablonszerûen. Az integráció lehetôségérôl ugyanazt gondolom, amit néhány oldallal elôbb a Stratégia is kimond: „A szervezeti struktúra legalsó, a sportolás valódi színterét képezô egyesületek szintjén valósulhat meg leginkább az integráció a sport egyes területei között”. Az integrációt az alapegységeknél, azaz a sportegyesületeknél kell kezdeni, ahogy a Stratégia is fogalmaz. A sportági szakszövetségeknek általában nincsenek a fogyatékos sporttal kapcsolatos speciális tapasztalatai. Miért is lenne, hiszen nem is ez a mûködési körük. Maximum az egyesülteken belüli integrációval párhuzamosan mûködhetnek együtt a sérülésspecifikus sportszövetségek és az országos sport szakszövetségek. Meggyôzôdésem, hogy káros lenne háttérbe szorítani a fogyatékosok sportszövetségeit még az adaptált sportágak esetében is.

07-50

2007/09/26 12:52

Page 1

50 MAGYAR EDZŐ

■

Szervezeti kérdések A sport szervezeti felépítése túlstrukturált – állapítja meg a Stratégi, majd a fogyatékosok sportszövetségét is bevonva merít példát. „A jelenlegi jogi-gazdasági környezet nem ösztönzi az integrációt, azt, hogy például egy sportági szövetség karolja fel a szabadidôsportot, illetve a fogyatékkal élôk sportját.” Teljesen logikus, hogy nem egy szövetség karolja föl a két ágazat munkáját, hiszen külön sajátosságokkal rendelkezik a szabadidô sport, és teljesen eltérô specifikumai vannak a fogyatékosok sportjának. A közös szervezetû szövetség minden bizonnyal egy kierôszakolt kényszerházasságot jelentene. A fenti példa inkább a Sportszakállamtitkárság jelenlegi szervezeti beosztására „rímel”, mivel a FONESZ-be tömörült fogyatékos sportszövetségek a „Mindenki Sportja Sportrekreációs Osztályhoz” tartoznak. Szubjektív érzésem az elnevezéssel kapcsolatosan, mintha a „minden egyéb sportként” kezelnék a fenti két ágazatot. (A Magyar Paralimpiai Bizottság a Versenysport és Utánpótlás Osztályhoz tartozik.) A jövôt illetôn a Stratégia a következôket vázolja: „Az eddigi többszereplôs struktúra helyett a jövôben két köztestületre lenne szükség: a Magyar Paralimpiai Bizottságot önálló szervezeti egységként integráló Magyar Olimpiai Bizottság mellett egy, a sport minden területét átfogó, hatékony, szakmai és érdekképviseleti civil ernyôszervezetre. Kiemelten

fontos, hogy a területek egyéni érdekei az integráció következtében ne sérüljenek. Az újonnan létrejövô, átfogó civil szervezetben vagy köztestületben markánsan meg kell jelennie a fogyatékkal élôk sportjával, a diáksporttal, az egyetemi-fôiskolai sporttal, valamint a rekreációs célú sporttal kapcsolatos szakmai tevékenységeknek és ezek érdekképviseletének is.” Véleményem szerint feltétlenül szükséges lenne egy, a fogyatékosok sportját összefogó ernyôszervezetre is, amelynek köztestületi státusza van és egységes képviseleti lehetôséget biztosít minden sérülés specifikus ágazat részére. Ezt a fogyatékosok sportja többszörösen hátrányos helyzetbôl adódó pozitív diszkrimináció szükségessége indokolja. A fogyatékosok sportjának többszörösen hátrányos helyzetét a sportközvélemény általában kevéssé ismeri. Jellemzô, hogy Stratégia kiemelten foglalkozik az „ép” sportolók esélyegyenlôségének kérdéskörével, amely alatt a sportolás lehetôségéhez való hozzáférést, a tehetségek szociális helyzetének javítását, illetve a földrajzi-területi különbségek csökkentését érti. Az esélyegyenlôség központi kérdésköre érzékelteti a helyzet kritikus voltát. Ehhez képest vajon mekkora hátrányban van a fogyatékos – értelmileg akadályozott, látássérült, mozgássérült, siket, szervátültetett – sportoló, aki sportolni szeretne? Mennyivel nehezebb a fogyatékosságból adódó speciális igények figyelembe

MEGJELENT! Nemerkényi-Hidegkuti Krisztina:

ENGLISH THROUGH SPORT címû angol sportszaknyelvi könyv (CD melléklettel) A könyvben 17 témakörben kerülnek feldolgozásra a különbözô sportilletve sporttal kapcsolatos témák. Ezeket érdekes történetek, képek, illetve gyakorlatok teszik teljessé. A CD-mellékleten híres magyar sportszemélyiségek beszélnek magukról, vagy eredeti anyanyelvû egyének mesélnek érdekes történeteket életükrôl. Megvásárolható: TF, Sportszaknyelvi Lektorátus 1123 Budapest, Alkotás u. 44. Fôépület, III. em. 314. Tel: 487-9223; 487-9200/1111; mobil: 30-255-1099, e-mail: [email protected] Ára: 5000,- Ft

2007/3

vételével biztosítani a tehetséggondozást? Egyértelmû, hogy szükséges a pozitív diszkrimináció. Az „épek” versenysportja a múlt rendszerben kiemelt támogatásban részesült, amit hatalmas értéknek tartok az egyetemes magyar sport szempontjából. A fogyatékosok sportszervezeteit azonban nem támogatták, sôt mûködésüket korlátozták. Ebben a sportágazatban a rendszerváltást követôen indult meg az igazi fejlôdés. Nyilván más hagyományai vannak egy eredményes, tekintélyes múlttal rendelkezô, olimpiai, országos sport szakszövetségnek, mint egy kevesebb, mint 20 esztendeje mûködô fogyatékos sporttal foglalkozó országos szövetségnek. Több idôre van szükség a felzárkózáshoz – szándékosan nem az azonos szintre jutást említem, mert a hátrány jelenleg nem tûnik behozhatónak. A nálunk fejlettebb, nyugat-európai minták között is – ahol nem volt olyan mértékû hátrányos megkülönböztetés, mint hazánkban - találunk követendô példát a pozitív diszkrimináció gyakorlatára. Végül, ami kimaradt – a sport mint az integráció kiváló eszköze. Néhány fejezetben kiemelten lehetne hangsúlyozni a sportban rejlô egyedülálló integrációs lehetôségeket. Pl. Harmonikus társadalom, a közösségi kohézió fejlesztése c. fejezet. Az esélyegyenlôség témakörében szívesen olvastam volna arról is, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani a hátrányos helyzetûek (pl. fogyatékos emberek) sportba való bevonására, elôsegítve társadalmi elfogadottságukat.

MEGJELENT Istvánfi Csaba:

Mozgástanulás, mozgáskészség, mozgásügyesség címû könyve

■

MAGYAR EDZŐ 7

2007/3

Újabb irányzatok a tiltott teljesítményfokozásban Pucsok József Országos Sportegészségügyi Intézet, Tudományos Kutató Osztály, Budapest E-mail: [email protected]

Bevezetés A világ sportolói a Pekingben megrendezendô 2008-as nyári olimpia felé tekintenek. A folyamatos felkészülés elkezdôdött, s a tevékenységet irányító szakembereket foglalkoztatja az a kérdés, hogyan tovább? A Nemzetközi Olimpia Bizottság és a WADA (World Antidoping Agency) a zéró tolerancia elvét hirdeti. A torinói téli olimpiát megelôzôen 2005 decemberében Svédországban a WADA nemzetközi szimpóziumot szervezett, amelyre meghívták a világ legismertebb doppingszakértôit. A konferencia megfogalmazta azokat az új elveket és irányzatokat, amelyeket a nemzetközi sportéletben a doppingellenes küzdelem jegyében alkalmazni kell. A konferencia különös figyelmet fordított a géndoppinggal kapcsolatos kérdésekre. Az egyes elôadók egyértelmûen megfogalmazták, hogy az izommûködés szabályozásában, a teljesítmény fokozásában a molekuláris szintû genetikai beavatkozás hatása elkerülhetetlenül megjelenik. Figyelembe véve a WADA 2001 óta kiadott felhívását, mind a kutatás, mind a gyakorlat területén egyre nagyobb figyelmet kell fordítani a gén- és a sejtdopping lehetôségeire. A WADA szerint a gén- és a sejtdopping alkalmazásának lehetôsége nem egy jövôben jelentkezô, hanem már ma létezô probléma. A WADA programja figyelmeztetett, hogy a kormányoknak, az UNESCO-nak minden támogatást meg kell adni az olyan kutatásokhoz, amelyek a génés sejtdoppinggal kapcsolatos beavatkozások ellenôrzésére irányul.

A WADA és a NOB 2007-os doppinglistája

Megvásárolható: TF Jegyzetbolt 1123 Budapest, Alkotás u. 44. Ára: 3040,- Ft

Tiltott szerek és módszerek verse nyen és versenyen kívül: Tiltott szerek: Anabolikus hatású anyagok: Fehérje beépítô hatásuk révén fokozzák az izomtömegét és növelik az izomerôt. 1. Anabolikus androgén szteroidok (AAS) 1/a. Exogén anabolikus szteroidok: a tesztoszteron mesterségesen elôállított változatai, számos variánsa ismert. A

legismertebbek: metandienon, metiltesztoszteron, metilnortesztoszteron, stanozolol, tetrahydrogesztrinon (THG), trenbolon és egyéb hasonló kémiai szerkezettel bíró anyagok. 1/b. Endogén anabolikus szteroidok: az emberi szervezetben képzôdô szteroidhormonok. Ilyen a tesztoszteron, epitesztoszteron, 19-noradroszteron, dihydrotesztoszteron, prasteron, androszténdion, androsztendiol és számos metabolit és izomer anyag. 2. Egyéb anabolikus hatású készítmények. Ilyen a klenbuterol, tibolon, zeranol, zilpaterol.

Hormonok és rokon vegyületek: 1. Eritropoietin (EPO) 2. Növekedési hormon (hGH), inzulin típusú növekedési faktor (pl. IGF-1) és mechano növekedési faktorok (MGFs) 3. Gonadotrop hormonok (LH, hCG), csak férfiaknál tiltottak 4. Inzulin 5. Kortikotrop hormonok Amennyiben a sportolónál hasonló kémiai szerkezetû vagy biológiai hatású anyag kerül kimutatásra, vagy a hormonok elválasztását fokozó faktorok is megjelennek, úgy tekintendô, hogy a kimutatott anyag külsô eredetû és doppingként kell kezelni. Béta-2-agonisták: A gyógyászatban széles körben alkalmazott készítmények minden béta-2agonista beleértve a D- és L- izomereket is tiltott doppingszer. Közülük kivételt képeznek a formoterol, salbutamol, salmeterol és a terbutalin készítmények, amelyek inhalációs formában engedélyezettek. Nagyobb koncentráció esetén (pl. 1000 ng/ml salbutamol felett) a sportolónak bizonyítani kell, hogy az inhalációs formában a szervezetbe bevitt salbutamolt gyógyítási céllal alkalmazta. Antiösztrogén aktivitással rendelkezô készítmények: 1. aromatáz inhibitorok: anastrozol, letrozol, formestane, testolactone 2. szelektív ösztrogén receptor modulátorok: raloxifene, tamoxifen, toremifene

3. egyéb antiösztrogén hatással rendelkezô készítmények: clomiphene, cyclofenil

Diuretikumok és egyéb maszkírozó agensek: A diuretikumokat súlycsoportos sportágakban alkalmazzák fogyasztás céljára vagy megfelelô folyadék bevitel mellett a vizelet felhígítására is használják. Ha a sportoló vizeletében a vízhajtó mellett egyéb tiltott szer a megengedett határértéken vagy az alatti koncentrációban kimutatható, a vízhajtó terápiás használatra való mentessége nem érvényes. Ismert készítmények: acetazolamid, amilorid, bumetanid, etakrinsav, furosemid, spironolacton, tiazidok és egyéb hasonló szerkezetû gyógyszerek. A maszkírozó anyagok közül az epitesztoszteron, pronebicid az alfa reduktáz gátlók és a plazmapótszerek használata gyakori.

Tiltott módszerek Az oxigén szállítás növelése céljából tiltottak: a. vérdopping, autológ, homológ vagy heterológ vér, illetve bármilyen eredetû vörösvérsejteket tartalmazó koncentrátum b. oxigén felvételt, szállítást és felszabadítást segítô készítmények: perfluoro származékok, módosított haemoglobin termékek, pl. a haemoglobin alapú vérkészítmények. A kémia és fizikai manipulációk: a. a dopping ellenôrzés során a levett minta integritásának és validálásának megváltoztatására való törekvés. Különbözô mûvi eszközök felhelyezése, katéterezés, idegen vizeletminta alkalmazása. b. a szükséges orvosi kezelést kivéve az intravénás infúzió is tiltott. Géndopping: géndoppingnak tekinthetô mindazon sejtek, gének, génszakaszok bevitele nem gyógyászati céllal, amely a sportoló teljesítményének fokozására irányul. A génterápia új készítményeket alkalmaz a sportteljesítmény növelésére, pl. Repoxygen, EPO gén, különbözô növekedési faktorok alkalmazása.

Tiltott szerek és módszerek versenyeken Stimulánsok Néhány stimuláns hatással rendelkezô szer, beleértve az optikai aktivitással rendelkezô szerek esetén a D- és L- izomereket: amphetamin, cathine (>5 mg/ml),

06-51

2007/09/26 12:51

Page 1

6 MAGYAR EDZŐ

■

feltûntetve. Ezen kívül bármelyik készítmény, például egy vitamin is szennyezôdhet tiltott anyaggal, ha a gyártást nem eléggé ellenôrzik, és sajnos a doppinganalízis pozitív eredményt fog adni. Úgy gondolom, hogy ez a kérdés a következô évek nagy problémája lesz, és nemzetközi összefogásra van szükség a megoldáshoz. 2.2 Tiltott anyag vagy Tiltott módszer használata vagy ennek kísérlete Az, hogy a Tiltott anyag vagy Módszer használata sikeres volt-e, nem lényeges a doppingvétség megállapítása szempontjából. Fontos kiemelni, hogy a használat bizonyítható vallomás, tanúvallomás, vagy más bizonyíték útján is, nem csupán pozitív laboratóriumi eredménnyel. 2.3 A mintaszolgáltatási kötelezettség megtagadása vagy a mintaszolgáltatás elmaradása megfelelô indoklás hiányában - azt követôen, hogy a sportoló az alkalmazandó doppingszabályok szerint elôírt értesítést kapott - vagy a mintavétel akadályozása egyéb módon. Doppingellenôrként találkoztam már bujkáló, menekülô sportolóval de nem érdemes ezzel próbálkozni, hiszen láthatjuk, hogy ez is kimeríti a „mintavétel akadályozása” kifejezést és büntetést von maga után. 2.4 Az ésszerû szabályokon alapuló a sportolók versenyen kívüli rendelkezésre állására, ezen belül a sportoló hollétére vonatkozó információk biztosítására-, valamint teszten való részvételére vonatkozó - követelmények megsértése. Az elôre be nem jelentett, versenyen kívüli tesztelés a hatékony dopping ellenôrzés egyik legfontosabb eleme. Ehhez minden sportoló kötelessége a pontos és naprakész „whereabouts information” szolgáltatása. Doppingellenôrként számtalan esetben találkozunk azzal, hogy a helyszínen derül ki, változás történt, ami nem lett, vagy késôn lett bejelentve, és nincs ott a sportoló, ahol lennie kellene. Ilyenkor két órát várunk a helyszínen, mindent elkövetünk, hogy felvegyük a kapcsolatot az

érintett sportolóval – ha tudunk, telefonálunk, keressük az edzôt, vagy a megjelölt kontakt személyeket – de ha nem találjuk meg a sportolót, akkor az eset „sikertelen mintavételnek” minôsül, és szankciót von maga után. 2.5 A doppingellenôrzés bármely elemének manipulálása, illetve ennek kísérlete. Ide olyan esetek tartoznak, amikor a sportoló nem hajtja végre a doppingellenôrzéssel kapcsolatos elôírásokat, pl. összetöri a mintatartó üvegeket, mintaszolgáltatás közben megérinti a testét, nem hajlandó a ruháját a doppingellenôr által kért mértékig levenni, stb. 2.6 Tiltott anyagok vagy módszerek birtoklása A versenyen kívüli tesztek esetén tiltott anyag vagy tiltott módszer birtoklása a sportoló által bárhol és bármikor, kivéve, ha a sportoló igazolni tudja, hogy a birtoklás tekintetében jóváhagyott gyógyászati célú mentességet (TUE engedély) élvez. 2.7 Üzérkedés bármely tiltott anyaggal vagy tiltott módszerrel. 2.8 Tiltott anyag vagy tiltott módszer beadása a sportolónak vagy ennek kísérlete, avagy ebben való közremûködés, felbujtás, segítség, ennek leplezése vagy bármely más bûnsegédi, felbujtói közremûködés, mely doppingvétséggel vagy ennek Kísérletével függ össze. Ezek a pontok, az országok saját szabályozása alá tartoznak, mi doppingellenôrök nem vagyunk hatóság, vagy rendôrség, ezért ezekben az ügyekben nem mi vizsgálódunk. 5. EDUKÁCIÓ A doppingellenes küzdelem minden részvevôjét érintô, a sport szellemiségének elterjesztését támogató program kidolgozása, végrehajtása és felügyelete, melynek elengedhetetlen részét képezi a WADA tiltólistájának, a doppingszerek használatának egészségre káros következményeinek, dopping mintavételi eljárásnak és a sportolók jogainak, kötelezettségeinek ismertetése.

Új MET tagok Sótonyi László Neukum Tamás Kiss Júlia Hrabecz Gyula Beke László Kiss Zoltán Orosz Zoltán Pethes János Viski Sándor Károly Gulya Krisztina Felker Orsolya Kévés Andor

labdarúgás, kézilabda kézilabda szertorna sí labdarúgás kerékpár atlétika vívás kajak-kenu testépítés-fitness aerobic snowboard

Csurgó Budaôrs Budapest Salgótarján Pincehely Derecske Budapest Leverkusen Budapest Pusztaberki Százhalombatta Soltvadkert

2007/3

A jövô tendenciái: A WADA 2003-ban elfogadott Doppingellenes Szabályzatának (WADA Kódex,) felülvizsgálata és a módosításokkal új szabályzat elôkészítése a Madridban 2007. novemberében megrendezésre kerülô nemzetközi doppingellenes konferenciára. • nagyobb hangsúlyt kell helyezni a nem fogyasztói magatartásokra (pl.: adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, ellenôrzés elmulasztása, manipuláció stb.), azok felderítésére, bizonyítására, büntetésére; • lehetôség szerint a személyes szteroid-, illetve vérprofiltól való eltérés büntethetôvé tétele is megfontolandó; a NADO-k sportolói profile-okat állítanak fel és tartanak nyílván. • érdekeltté kell tenni a versenyzôket a doppingolás beismerésében, valamint egyéb dopping-esetek felderítésében való közremûködésben, amely eredményeként saját büntetésük csökkenthetô (tanúskodás) • a doppingolással kapcsolatos hamis tanúzás büntetése is megfontolandó; - a büntetés alóli kibújás megakadályozása érdekében megfontolandó, hogy az eltiltás sportágváltás esetén újra kezdôdjön; • várható a büntetések (így a súlyosbító körülmények és a visszaesés értékelésének) szigorítása; (elsô doppingvétség – 4 év eltiltás) • Hatósági együttmûködés kérdése megfontolandó (büntetôjogi szabályozás) • 2008. december 31. után csak azok az államok és nemzeti sportszövetségek rendezhetnek nemzetközi sporteseményt, amelyek megfelelnek az UNESCO, valamint a WADA doppingellenes rendelkezéseinek.

■

MAGYAR EDZŐ 51

2007/3

Vízoldható vitaminigény sportolóknál Korszerû sporttáplálkozás

Szabó S. András rovata

A sporttáplálkozás egyes kérdéseit elemzô rovatunkban az eddigiek során immár 17 különbözô témakörrel foglalkoztunk, s ezek a következôk voltak: • Fehérje bevitel, a sportolók fehérjeigénye • Folyadékbevitel, a sportoló vízháztartása • Testtömeg csökkentés, testsúly szabályozás • Táplálkozás a mérlegelést követôen súlycsoportokhoz kötött sportágak esetén • A vegetáriánus étrend kihatásai a sportoló egészségére • A kreatin kiegészítés jelentôsége a sportban • A sportolók tápláltsági állapota és jellemzô testfelépítése • A szabad aminosavak alkalmazásának jelentôsége, teljesítménynövelô hatása • Az ásványi anyag szükségleten belül a sportoló kalcium- és magnéziumigénye • Az ásványi anyag szükségleten belül a sportoló kálium- és nátriumigénye • A nem fémes makroelemekre vonatkozó szükséglet a sportban • A sportolók alkoholfogyasztása és ennek kihatásai • A sportolók esszenciális mikroe lemszükséglete • A diétás rostok élettani szerepe, a sportolók rostszükséglete • Idôs sportolók táplálkozása • A sportolók zsír-oldható vitaminellátottsága, vitaminigénye • Nem fémes mikroelem-igény sportolóknál. A 2002-ben indított táplálkozási rovat – a folyóirat szerkesztôi részérôl folyamatosan megnyilvánuló elismerésnek és megtisztelô bizalomnak, valamint több olvasó kedvezô véleményének, bátorításának és javaslatának köszönhetôen –

folytatódik. A tervek szerint más, az eddigiek során nem tárgyalt, de a sporttáplálkozás gyakorlati kérdésköreihez szervesen kapcsolódó téma is terítékre kerül. (pl. táplálkozáskiegészítôk, energiabevitel, káros táplálkozási szokások, biológiailag aktív - de valószinûleg nem esszenciális - mikroelemek az étrendben, gyermekkorú sportolók táplálkozása, zsírbevitel a sportolói diétában, szénhidrátok jelentôsége a sporttáplálkozásban, speciális diéták alkalmazhatósága a sportolók esetében, táplálékok antinutritív komponensei, toxikus mikroelemek a sportolók táplálékában, a sportolónô táplálkozása terhesség alatt, vitaminszerû anyagok a sportolók táplálékában). Jelen rész témája a sportolók vízoldható vitaminigénye.

Vízoldható vitaminok Néhány évtizede még csak két vízoldható vitamint ismertek, az egyiket, amelynek a jelenléte az ún. beri-beri betegség kialakulását elôzte meg, B-vitaminnak, a másikat, a skorbut ellenszerét C-vitaminnak nevezték. Késôbb kiderült azonban, hogy a B-vitaminnak tartott anyag nem egységes, hanem több, biológiailag aktív s kémiailag meglehetôsen

különbözô összetételû komponens elegye. A vízoldható vitaminok közé tartozik még a késôbb felismert s elôállított Pvitamin is. Kihangsúlyozandó, hogy míg a sportolók energiaszükséglete csupán 10-50 %-kal magasabb, mint a hasonló testtömegû, nem sportoló egyéneké, addig a vitaminszükséglet jóval nagyobb arányban nô, élsport esetén akár 4-5szöröse is lehet az átlagember fiziológiai igényének. A B-vitaminok csoportjába sorolt különbözô kémiai anyagokat kezdetben - illetve többnyire jelenleg is – számokkal különböztették meg, s így beszélünk pl. B-1, B-2 vagy B-12 vitaminokról. De szokásos s egyre inkább elfogadott a kémiai szerkezet alapján történô elnevezés is, pl. p-aminobenzoesav. Az emberi szervezet a vízoldható vitaminokat nem képes raktározni, ezért a vitaminszükséglet folyamatos kielégítésérôl kell gondoskodni. A következôkben röviden áttekintjük egyenként a vízoldható vitaminokat, ezek hiányának jellegzetes tüneteit, felsoroljuk az adott vitaminokban dús élelmiszereket s megadjuk a sportolók ezen vitaminokra vonatkozó, becsülhetô napi szükségletét. A B-vitaminokkal kezdjük a

05-52

2007/09/26 12:51

Page 1

52 MAGYAR EDZŐ felsorolást, majd a C, s végül a P vitamin következik. Megemlítjük, hogy a B vitamincsoport tagjaira jól jellemzô, hogy élesztôbôl valamennyi elkülöníthetô. A csoport tagjai fiziológiai szempontból tartoznak össze, valamennyi prosztetikus vitamin, s elsôsorban a biológiai oxidációban katalizáló szerepet betöltô enzimek koenzimjeinek alkotórészei. Kémailag azonban nagyon eltérô összetételû anyagok. Felhívjuk a figyelmet, hogy a vitaminigény megadásánál az irodalom gyakran nem tömegegységet (pl. mg) ad meg, hanem ún. NE (nemzetközi egység) illetve IU (international unit) szerepel.

B-1 vitamin (tiamin, aneurin) A B-1 vitamin hiánya az emberben az ún. beri-beri betegséget okozza, amely az egyoldalú táplálkozást folytató, fôleg hántolt rizst fogyasztó népek tipikus betegsége volt. Jellegzetes tünetei az ideggyulladás, idegrendszeri elváltozások, álmatlanság, fáradékonyság, fogyás, izomgyengeség, vérnyomásesés, visszamaradt fejlôdés. Végeredményben a B-1 vitamin hiánya a szénhidrát anyagcsere zavarát okozza, a lebontás nem megy végbe tökéletesen, a közbeesô anyagcseretermékek – pl. piroszôlôsav, tejsav – a szövetekben s a vérben feldúsulnak. A gabonamagvak héja és csírarésze különösen gazdag vitaminforrás. Korpamentes lisztbôl sütött kenyér azonban csak nagyon kevés B-1 vitamint tartalmaz, azaz a kenyér emészthetôségének s ízletességének javítása a biológiai érték (és a rosttartalom) csökkenésével jár együtt. A cereáliákon s fôleg a korpán kívül a hús, hal s az élesztô is gazdag B-1 vitaminban. A sportolók napi szükséglete 2-4 mg-ra becsülhetô, élsportolóknál 6-10 mg a javasolt napi dózis. Túl sok B-1 vitamin bevitele fejfájást, ingerlékenységet, szapora pulzust eredményezhet.

B-2 vitamin (riboflavin, laktoflavin) A B-2 vitamin, növekedési faktor, hiánya azonban meglehetôsen ritka, lévén az átlagos vegyes étrend többnyire fedezi a szükségletet. Hôre nem érzékeny, fényhatásra azonban elég könnyen bomló anyag, amely a szervezetben a flavinenzimekben prosztetikus enzimként szerepel. Hiánya esetén negatív N-egyensúly jelentkezik, a szem, orr és száj környékén a bôr repedezett, a herezacskón bôrgyulladás léphet fel. B-2 vitaminban dús élelmiszerek: tej, hús, máj, élesztô, gomba, zöldségfélék. A napi szükséglet, sportolóknál kb. 4-6 mg, élsport esetében 6-12 mg a javasolt napi dózis.

■

2007/3

Niacin (nikotinsavamid, PP-vitamin, B-3 vitamin) Jellegzetes hiánybetegsége a pellagra, amely fôleg ott jelentkezik, ahol a lakosság döntôen kukoricából készült ételeket fogyaszt. Ismert ugyanis, hogy a kukorica nagyon kevés nikotinsavamidot - és triptofánt (esszenciális aminosav) tartalmaz. Valószínûleg a kukoricában van továbbá olyan speciális – antinutritív – anyag is, amely a táplálék többi alkotórészeivel bevitt nikotinsav biológiai hatását semlegesíti, s minden bizonnyal ezzel magyarázható a kukoricás étrenden élôknél a pellagra gyakori fellépése. A nicain a piridin karbonsavszármazéka. A természetes anyagok, élelmiszerek, takarmányok e sav amidját tartalmazzák, mert az élô szervezet a bevitt nikotinsavat könnyen amidálja. A nikotinsavamid élettani hatása a szervezetben végbemenô oxidációs folyamatokat katalizáló enzimekkel kapcsolatos. A nikotinsavamid a piridinenzimek koenzimjeibe (NADH és NADPH) épül be. Hiánya esetében bôrgyulladás, idegesség, izomgyengeség, hasmenés, fáradtság jelentkezik. A sportolók napi B-3 vitaminigénye 20-30 mg-ra becsülhetô érték, élsportolóknál a javasolt dózis 40-50 mg/nap. A máj, tojás, tej, hüvelyesek és cereáliák niacinban gazdag élelmiszerek.

B-6 vitamin (piridoxin, adermin) A bélflóra ezt a komponenst jelentôs mennyiségben bocsátja az emberi szervezet rendelkezésére, ezért hiánya általában nem fordul elô. A piridoxin szubsztituált piridin származék, három, kémiailag egymással rokon, s a szervezetben egymásba könnyen átalakuló vegyületbôl – piridoxol, piridoxál, piridoxamin – épül fel, illetve ezen vitaminhatású vegyületeket foglalja magába. A B-6 vitamin foszforsavészterei különbözô enzimek koenzimjei. Hiány esetén hányinger, idegesség, gyomorgörcs, bôrgyulladás léphet fel, az élelmiszerekbôl a fô forrás az élesztô, gabonacsíra, hüvelyesek, máj. A sportolóknál a napi szükséglet kb. 4-6 mg, élsportolóknál a javasolt napi dózis 6-15 mg.

Pantoténsav (B-5 vitamin) A pantoténsav viszonylag egyszerû szerkezetû, szintetikusan is elôállítható, sárga színû, viszkózus olaj, amely kémiailag a dioxi-dimetil-vajsavaknak egy aminosavval (béta-alanin) képzett vegyülete. Biológiai hatását az anyagcserében a koenzim-A alkotórészeként tölti be. A pantoténsavnak megfelelô alkohol, a pantenol is vitaminhatású, mivel a szervezetben pantoténsavvá alakul át. Antioxi-

■

MAGYAR EDZŐ 5

2007/3

A doppingellenes tevékenység aktuális kérdései (GYAKORLATI TUDNIVALÓK) „Ha létezne egy mágikus tabletta, amely garantálná a sportolónak, hogy ha beszedi, biztosan gyôzni fog - mi értelme lenne a sportnak magának?„ (Új-Zélandi Doppingellenes Ügynökség) Tiszeker Ágnes Magyar Antidopping Csoport, Budapest E-mail: [email protected]

dáns, az aerob metabolizmusban szerepe meghatározó. Hiánya esetén gyulladás léphet fel a gyomor- és béltraktusban, kopaszodás, ôszülés, fáradtság, álmatlanság, valamint a nemi mirigyek mûködésének zavara észlelhetô. A sörélesztô, tojás, máj, hús, hal, korpa gazdag B-5 vitaminban. A napi szükséglet, sportolóknál 6-10 mg-ra becsülhetô, élsportolóknál 15-25 mg/nap dózis javasolt.

P-aminobenzoesav A para-aminobenzoesav – használt rövidítése PABS illetve PABA – az anyagcserefolyamatokban nagy jelentôségû anyag, résztvesz a vérképzéshez szükséges folsav felépítésében. Az élelmiszerekben részben szabadon, részben peptidkötésekben található. Hiánybetegséget emberen nem figyeltek meg. Antivitaminja a szulfanilsav-amid. Jellegzetes hiánytünet a vérképzôdés zavara s az ôszülés. Az élesztô, vér, máj, paradicsom jelentôs mennyiségben tartalmazza. A sportoló napi szükséglete 2-5 mgra becsülhetô.

A NADO és a Nemzetközi Doppingellenes Szervezet (WADA) doppingellenes programjának közös célja: • A sportolók azon jogának védelme, hogy doppingmentes környezetben sportolhassanak, így biztosítva az egész világon a sportolók egészségét, a sportszerûséget és az esélyegyenlôséget, valamint • Biztosítani az összehangolt, koordinált és hatékony doppingellenes programok meglétét nemzetközi és nemzeti szinten a dopping kimutatása, az elrettentés és a megelôzés terén.

A NADO definíciója: Nemzeti doppingellenes szervezet. Az egyes országok által kijelölt szervezetek, amelyek országos szinten elsôdlegesen jogosultak és felelôsek a doppingellenes szabályok elfogadására és végrehajtására, mintavételek irányítására, a vizsgálati eredmények kezelésére, valamint meghallgatások lefolytatására.

A NADO feladatai:

Folsav (pteroil-glutaminsav, B-4 vitamin)

1. DOPPINGELLENÔRZÉS A WADA Kódex (Code) Nemzetközi Vizsgálati Szabvány (International Standards for Testing), hazai jogszabály (55/2004-es Kormányrendelet és a Módosítása) és az ISO Minôségbiztosítási Kézikönyv alapján: Az NDKT által elfogadott tesztkiosztási terv alapján elôre be nem jelentett doppingellenôrzések szervezése, lebonyolítása, és dokumentálása. Sportszövetségek, nemzeti és nemzetközi doppingellenes szervezetek (NADO) számára végzett, elôre bejelentett, és be-nem-jelentett mintavételi szolgáltatások szervezése, lebonyolítása, és dokumentálása.

A folsav a p-aminobenzoesav olyan származéka, amelyhez a glutaminsav peptidkötéssel kapcsolódik. Szerepe van a sejtfejlôdésben, a DNS szintézis, az immunrendszer s a vér koagulációjának biztosításában. A zöld növények leveleiben

2. REGISTERED TESTING POOL = Nyilvántartó Vizsgálati Testület – összeállítja a tesztkiosztási (vizsgálat elosztási) terv részét képezô nyilvántartott vizsgálati csoportot.

Nyilvántartott Vizsgálati Csoport: „a felnôtt és a felnôtt alatti elsô utánpótlás korosztályban a nemzeti válogatott kerettagok, a nemzetközi sporteseményeken induló versenyzôk, az országos bajnokságon elsô három helyezést elért versenyzôk, továbbá az eltiltás alatt álló versenyzôk, szövetség által összeállított csoportja” 3. ELÉRHETÔSÉG Begyûjti, kezeli és gondozza a versenyzôk elérhetôségére vonatkozó információkat (whereabouts information), illetve megfelelô lépéseket tesz annak érdekében, hogy az információ idôszerû és nemzetközi elôírásoknak maradéktalanul megfelelô maradjon. A Whereabouts information legfontosabb tudnivalói: Cél: Az elôre be nem jelentett doppingvizsgálatok (out of competition tests) tervezhetôk és kivitelezhetôk legyenek. Amennyiben ilyen adatok nem állnak rendelkezésre, felmerül a gyanú, hogy egyes sportolók így próbálják elkerülni a doppingellenôrzést. Alap: Az adatszolgáltatás a sportoló felelôssége. Biztosítani szükséges az általános adatokat, és az esetleges változásokat jelenteni. Olyan részletesnek és naprakésznek kell lennie az adatállománynak, hogy a megbízott doppingellenôr az év bármely napján felvehesse a sportolóval a kapcsolatot, pontosan tudja, hol keresse és ott meg is, találja. Kinek szükséges whereabouts információt adnia: Bármely sportolónak, aki nemzetközi vagy nemzeti versenyen indul, és bármikor doppingellenôrzés alá vonható (registered testing pool). Hogyan kell bejelenteni: e-mailben, faxon, vagy levélben. A naprakészség miatt lehet kézírással is. Lehet a NADO által kiadott egységes kérdôív alapján, vagy a WADA formákat használva (Location form, Change of Information Form).

Ki értesülhet a whereabouts információról: NADO (Nemzetközi Sportszövetség (IF) ) WADA. A nemzetközi szintû sportolóra vonatkozó információt kötelezô továbbítani a Nemzetközi Sportszövetség (IF) és a WADA felé. Az adatokat küldheti közvetlenül a sportoló is, de egyes országokban a sportág nemzeti szövetsége gyûjti be, és továbbítja a NADO (IF) WADA felé. Hogyan kell bejelenteni a változásokat: A változás bejelentése legalább 5 nappal elôre, kivéve az elkerülhetetlen változtatások esetét, pl.: kórházi kezelés. Mi történik, ha sportoló elmulasztja bejelenteni: A sikertelen dopping teszt minden esetben szankciót von maga után. A lehetséges büntetések – 3 hónaptól 2 évig terjedô eltiltás, a NADO szabályozása alapján. 4. EREDMÉNYKEZELÉS (Result management) A laborjelentéseket kezeli, archiválja, és a sportszövetségek fegyelmi bizottságait értesíti az esetleges laboratóriumi eltérésekrôl, és felkéri a fegyelmi eljárás lefolytatására, illetve figyelemmel kíséri az eljárás menetét.

A WADA Kódex alapján a doppingvétségek: A WADA Kódex 1. Cikkelye értelmében a doppingolás definíciója egy vagy több, a Szabályzat 2.1-2.8 pontjaiban meghatározott doppingvétség megvalósítása. WADA Kódex 2. Cikkely értelmében az alábbiak minôsülnek doppingvétségnek: 2.1 Tiltott anyagnak vagy származékának vagy markerjének jelenléte egy a sportoló testébôl származó mintában. Minden sportoló személyes kötelezettsége elkerülni azt, hogy tiltott anyag kerüljön a szervezetébe. A sportoló felelôs bármilyen, a mintájában talált tiltott anyag, származék vagy marker jelenlétéért. Nem szükséges annak vizsgálata, hogy szándékosság, önhiba, gondatlanság vagy tudatos használat terheli a sportolót. Felhívom a figyelmét mindenkinek a táplálék-kiegészítôk veszélyeire. Sajnos az interneten megjelenô hirdetések valóságtartalma ellenôrizhetetlen. Sokszor tapasztaljuk, hogy az ártalmatlannak és legálisnak hirdetett szerek bizony tiltott anyagokat tartalmaznak, de ez a dobozon nincs, vagy csak rejtve van

04-53

2007/09/26 12:50

Page 1

4 MAGYAR EDZŐ

■

tényezôk kiküszöbölése. Ide tartozik a lappangó vagy elhanyagolt betegséggócok felszámolása, a szervezet hiányállapotainak, mint például a vitamin- és vashiány megszüntetése, a lyukas fog/ak, krónikus mandulagyulladás szanálása, vagy éppenséggel a mensesproblémák kiküszöbölése. E problémák az idôben elvégzett alkalmassági- és rendszeres szûrôvizsgálatok elvégzésével jól megoldhatók. Nagyon fontos a sport- és egyén specifikus táplálkozás és folyadékbevitel kialakítása. Ennek érdekében dietetikus szakemberrel való rendszeres konzultáció szükséges. Elengedhetetlen az ésszerû és minôségi táplálékkiegészítôk, hatékony szabadgyökfogók használata. Különös figyelmet kell fordítani az edzések és versenyek közötti irányított regenerációra, amelyben fontos szerepet játszik a szakszerû gyúrás, a megfelelô kiegészítô sportok végzése és a fizioterápia. Elengedhetetlen a pszichés tartalékok kihasználása, amiben a sportpszi–chológus sokat segíthet. Az optimális sportmozgás kialakítását az alapos biomechanikai elemzések se-

gíthetik. A sérülések megelôzésének korszerû módszerei közé a tudományos alapon történô sportruházat-választás, cipô, talpbetét stb. viselése is beletartozik.. A megelôzés, azaz a felvilágosítás, nevelés és tájékoztatás területén nélkülözhetetlen az egyesületek, szövetségek és a MOB támogatása, együttmûködése. A legális teljesítményfokozás megvalósítása gondos koordinációt, megfelelô kooperációt igényel a sportolók, a sportszakemberek és a sportvezetôk részérôl. Alapvetô feltétel a megfelelô finanszírozás biztosítása is. A fentiek értelmében, a Magyar Atlétikai Szövetség javaslatára indította el az OSEI az ún. Dopping Alternatív Programot. E program keretében az OSEI rendszeres tájékoztató elôadásokat szervez, amelyek témái között a doppingmentes felkészítés, a korszerû táplálkozás, az étrend-kiegészítôk alkalmazása, a túledzettség problémaköre, a sérülések megelôzése szerepelnek. Nagy figyelmet szükséges fordítani új vizsgáló módszerek megismertetésére és alkalmazására, miként a sci-fi határát súroló agykontroll és más mentális tech-

2007/3

nikák elsajátíttatására is. A program elôsegítése érdekében 2006-tól mûködik a Magyar Sportok Házában a Sportegészségügyi és Antidopping Információs Iroda, ahol rendszeres elôadásokon és egyéni beszélgetések keretében autentikus szakemberektôl kaphatják meg a sportolók és a sportszakemberek a legújabb információkat. E célok elérése érdekében mûködik a Dopping-info mobiltelefonos szolgáltatás is. Az elképzelések között szerepel a tematikus továbbképzô rendezvények mellett a távoktatás megszervezése is. A magyar sport hitelességének megôrzése érdekében alapvetô fontosságú a k ö n y ö r t e l e n d o p p i n g e l l e n e s k ü z d e l e m, az eredményesség fenntartása érdekében viszont elengedhetetlen kiemelt figyelem és anyagi támogatás ráfordítás a legális teljesítményfokozás lehetôségeire. A sporttudomány rohamléptekkel fejlôdik, s számos lehetôséget kínál. Más sport- és sportoló nemzetek már felismerték jelentôségét. Nekünk sem szabad késlekednünk. Bízom abban, ha sokszor mondjuk, egyre többen elhiszik.

Magyar Edzôk Társasága (MET) 1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3. Tel/fax: 06-1- 460-6981; Mobil: 06-30-991-0203; 06-30-579-3626 E-mail: [email protected]; Internet: www.magyaredzo.hu

AZ EDZÔI SZAKMA ÉRDEKÉBEN FOGJUNK ÖSSZE! AMENNYIBEN ÖN MÁR A MET TAGJA, ADJA TOVÁBB EZT A BELÉPÉSI NYILATKOZATOT ARRA ÉRDEMES EDZÔTÁRSUNKNAK!

Fénymásolható! Terjeszthetô!

Belépési nyilatkozat A MAGYAR EDZÔK TÁRSASÁGA TAGJA KÍVÁNOK LENNI, AZ ÉVES TAGDÍJAT BEFIZETEM. Név: ……………………………………………………………………………………………..…………………………………………… Szül.hely: ………………………………………………………………… Szül.dátum:…….….…………………………………….... Legmagasabb edzôi végzettség/kitüntetés (sportoktató, sportedzô, szakedzô, mesteredzô) sportág és évszám megjelölésével: ……………………………………………………………..…………………………………………………………...... Levelezési cím (irányítószámmal): ……………………………………………………………...…………………………………… Tel./Fax: ……………………………… Mobil:…………….……….………… E-mail: ……………………………...……………… Munkahely: ……………………………………………………………………………………...………………………………………... Munkahelyi beosztás: ………………………………………….………………………………..…………………………………….... Edzôi munkahely: ……………………………………………………………………………….……………………………………… Edzôi beosztás: ………………………………………………………………………………….………………………………………… Legmagasabb iskolai végzettség: ……………………………………………………………….……………………………………… Nyelvismeret: ……………………………………………………………………………………………………………………………… Sportszakmai érdeklôdési köre: ………………………………………………………………...…………………………………..... Kelt: ….………………………………..

………………………………… aláírás

Tájékoztató A tagdíj magánszemélyeknek évente 2 000,- Ft., diákoknak és nyugdíjasoknak 1 000,- Ft. A MET tagság részére a társaság szakmai folyóirata, a Magyar Edzô térítésmentesen jár. A tagdíjat MET sárga csekken vagy közvetlen átutalással a társaság 11705008-20447601 sz. bankszámlájára kérjük befizetni. Minden esetben kérjük a pontos hivatkozást a befizetô nevére, postai címére és az évszámra, amelyre a tagdíjat befizette.

■

MAGYAR EDZŐ 53

2007/3

valamint az élesztôben nagy koncentrációban található. Hiánya a szervezetben – fôleg a gyermekkorban s nôknél a terhesség idôszakában fordulhat elô – súlyos vérszegénységet okoz. Továbbá fogyást, a gyomor- és bélrendszerben mûködési zavarokat s bôrgyulladást eredményezhet.. A vérképzôdés zavarát a folsav bevitel mellett elégséges mennyiségû vas és C-vitamin szervezetbe juttatásával lehet megelôzni. A máj, a hús, a velô s a káposzta folsavban nagyon gazdag élelmiszer. A sportoló napi folsavszükséglete mintegy 1-5 mg.

B-12 vitamin (cianokobalamin) Hiánya vészes vérszegénységet okoz, ehhez étvágytalanság, gyengeség, emésztési panaszok is társulnak. B-12 vitamin egy meglehetôsen bonyolult szerkezetû vegyület, a központi kobaltatomhoz porfirinváz csoportosul s még a kobalthoz két cianid-gyök is kapcsolódik. A B-12 vitamint a mikroorganizmusok termelik, növényekben nem fordul elô. Az emberi szervezet B-12 vitamin szükségletét részben állati eredetû élelmiszerek (fôleg belsôségek, pl. máj) fogyasztása, részben pedig a belekben élô mikroorganizmusok termelése fedezi. A vastagbélbôl azonban a B-12 vitamin felszívódása korlátozott. Hiánybetegség fôleg akkor lép fel, ha a szervezet valamilyen okból kifolyólag a bélbôl nem tudja a vitamint a szükséges mértékben abszorbeálni. A felszívódás zavara esetén injekció formájában kell a B-12 vitamint a szervezetbe juttani. Jól ismert a B-12 anabolizmust fokozó, roboráló, étvágyjavító hatása. Biológiai szerepe a sejtfejlôdés, a DNS szintézis, a karnitin-szintézis, a zsírsav-oxidáció s az immunrendszer mûködésének biztosításában rejlik. A sportolók esetében a napi B-12 szükséglet 2-6 mcg.

C vitamin (aszkorbinsav) Ma már a súlyos skorbut – amit az újabb kutatások szerint a C-vitamin és a P-vitamin együttes hiánya eredményez – meglehetôsen ritka. Gyakori azonban az ún. hipovitaminózis miatti állapot, pl. a tavaszi fáradtság, amikor a szervezet betegségekkel szembeni általános ellenállóképessége csökken. Az aszkorbinsav antioxidáns hatású, védelmet jelent az immunrendszer számára s biztosítja a karnitin szintézist. Az aszkorbinsav - a glükóz oxidációs terméke – reverzibilisen oxidálódik (dehidrogénezôdik) s dehidroaszkorbinsavvá alakul, ami ugyancsak vitaminhatású vegyület. A levegô oxigénje, illetve egyes enzimek (pl. peroxidáz, fenoláz) hatására azonban könnyen túloxidálható, s ez a fo-

lyamat már irreverzibilis, a C-vitamin tönkremenetelét jelenti. Az aszkorbinsav biológiai hatása az oxidációs-redukciós folyamatokkal függ össze. A többi vitaminhoz képest az aszkorbinsav-szükséglet viszonylag nagy érték, s jelentôsen függ a fizikai terhelési szinttôl. Különösen nagy a fiatal, fejlôdô szervezet C-vitamin igénye. Bár vízoldható, s így a feleslegben bejutott mennyiség nagy része a vizelettel eltávozik, de óvatosnak kell lenni a C-vitami adagolással. Ugyanis a szervezetben oxálsavvá alakulva vesekövet képezhet. A citrusfélék, továbbá általában a gyümölcsök, a paprika, a csipkebogyó különösen gazdagok C-vitaminban. Élsportolók esetében legfeljebb 300-500 mg lehet a javasolt aszkorbinsav dózis naponta, ennél több bevitele szükségtelen, felesleges s esetleg káros.

P-vitaminok (bioflavonoidok) A C-vitaminhoz hasonlóan a P-vitamint is Szentgyörgyi Albert állította elô. Szerepe van a véredények fala permeabilitásának szabályozásában, s a vérzékenység

megakadályozásában. A P-vitamin hatású anyagok közül a legaktívabbnak a rutin bizonyult. Kémiai szempontból ez glikozid, a szövetek fehérjéihez kötve található. A P-vitaminból – citrinnek is nevezik – a természetesen élelmiszerekbôl kiegyensúlyozott táplálkozás esetén a Cvitaminnal együtt többnyire elegendô jut a sportoló szervezetébe. A szükségleti érték vitatott. A gyümölcsök, zöldségfélék, fôzelékfélék P-vitaminban gazdag élelmiszerek. Megemlítendô, hogy számos egyéb vitaminhatású, az eddig ismertetett vitaminokhoz hasonló élettani szereppel bíró anyag is elôfordul táplálékainkban, de ezek a WHO listája szerint az ún. nem hivatalos (unofficial) vitaminokhoz tartoznak. Ezekrôl, valamint a vitaminhatást ellensúlyozó, antinutritív hatású komponensekrôl, az ún. antivitaminokról is lesz majd szó a késôbbiekben. A cikksorozat folytatódik, s a rovat következô része a sporttáplálkozás tárgykörén belül a sportolók energiaigényének egyes kérdéseit elemzi, sportágspecifikus jelleggel.

Könyvismertetô

Több mint bevezetés

A Fair Play Sport Bt. jóvoltából megjelent a “Bevezetés a korszerû sporttáplálkozásba” címû kötet második, javított kiadása. Jóllehet a szerzôk, Szabó S. András és Tolnay Pál hangsúlyozzák, hogy a mû valóban “csak” bevezetés, - ugyanis több témakörrôl nem, vagy csak érintôlegesen esik szó - bizton állítható: a könyv nemcsak bevezeti, hanem el is igazítja az olvasót. Útmutatót ad egy olyan világban, amelynek fontosságát egyre többen ismerik fel és el. A jelenkor embere mindinkább rádöbben arra és elhiszi, hogy egészsége megôrzéséhez a sportolás (fizikai aktivitás) mellett hasonló fontos szerepe van a minôségi, az igényekhez igazodó, kiegyensúlyozott táplálkozásnak. A könyv kalauz lehet az élsportolóknak éppen úgy, mint a hobbiszinten sportolóknak, idôseknek és fiataloknak egyaránt. Elgondolkozott már azon, hogy célszerû-e lefekvés elôtt kefírt vagy joghurtot fogyasztani? És azt tudja, hogy ajánlott-e üres gyomorral edzeni? Ha még nem tudja, a könyv elolvasása után már tudni fogja, és könnyedén válaszol a sporttáplálkozás körébôl feltett száz kérdésre. A mû segítségével képet kaphatunk a felnôttek és a különbözô sportágat ûzôk napi energiaszükségletérôl, megtudhatjuk, hogy a helytelen táplálkozás nemcsak az elhízáshoz vezetô sok, hanem a szükségletnél kevesebb táplálék bevitelét jelenti. Olvashatunk a táplálkozásban szerepet játszó fontosabb élelmiszerek jellemzôirôl, a sporttáplálék-kiegészítôk teljesítményfokozásban megfigyelhetô hatásáról. A mûvet számos táblázat teszi teljessé, többek között kalória táblázat, szénhidFüredi Marianne rát-és zsírtartalom táblázat. (Megrendelhetô: Magyar Edzôk Társasága: [email protected]; Fair Play Sport Kft. (06-30-991-0203)

03-54

2007/09/26 12:49

Page 1

54 MAGYAR EDZŐ

■

2007/3

Könyvismertetés

Balogh József: A síkvízi alapoktól a vadvízi kajakozásig 2. A gyermekek és a fiatalkorúak számára az egészséges életmód kialakítását, a jó kondíció megszerzését, az egészséges életszokások terjesztését - idôsebb korban a szellemi és fizikai teljesítôképesség megôrzését - minden társadalmi berendez kedési forma követendônek tartja. Ennek a feladatnak a megvalósulását nagyban segítik a természetben ûzhetô, jellegzetes próbatételt követelô sportformák, amelyek mára világjelenséggé váltak. Ezek közül mutatott be és elemezett, egy Magyarországon viszonylag fiatalnak számító sportágat – a vadvízi kajakozást – Balogh József: A síkvízi alapoktól a vadvízi kajakozásig címû, a NAJÁD VSTE által kiadott könyve. A megjelenés évében –1999 – ez volt az elsô modern és egyben hiánypótló szakkönyv. Az volt a célja, hogy lehetôvé tegye annak a minôségileg teljesen új ismeretanyagnak a megszerzését, amelynek birtoklása magas fokú élményt és biztonságot jelent természetesen a síkvizek és a különbözô nehézségi fokozatú vadvizek bejárása során. A könyv mind a mai napig keresett maradt, ezért döntött érthetôen úgy a szerzô és a DIGITALCOMPLEX Kft kiadó (vezetôje Tóth József – ez utóbbi szintén ambiciózus vadvízi kajakos), hogy megjelenteti az eredeti mû átdolgozott, s újabb ismereteket is tartalmazó, bôvített kiadását CD formátumban. Az elektronikus módon történô megjelenést a kiadási költségek csökkentése és három, egyenként 8-12 perces videofilm hozzáadása indokolja. A CD tartalmi ismertetôje Az 1. fejezet a kajakturisztika történetével foglalkozik, megvilágítva a nemzetközi elôzményekre és a hazai történéseket egyaránt. A felszerelésrôl szóló fejezet megismertet az általános csónaképítési törvényszerûségekkel. Bemutatja, miként befolyásolják a különbözô építési elemek a kajakok hajózási tulajdonságait. Tengereken, tavakon, síkvízi folyókon és vadpatakokon milyen építési módozatok a legmegfelelôbbek. Különösen részletes a vadvízi kajakok típusainak, tartozékainak és a vadvízi felszerelési tárgyaknak a leírása. Ötleteket kínál a felszerelés tárolására, szállítására, esetleges javítására vonatkozóan. A vízismerettel foglalkozó fejezet részletezi a tavak, holtágak, tengerparti vizek, sík- és vadvízi folyók változó áramlástani jellemzôit. Bemutatja a vizekben elôforduló természetes és mesterséges akadályokat és a közelükben uralkodó sodrásviszonyokat. Tartalmazza a sík- és a vadvizek általánosan elfogadott nemzetközi osztályozását, nehézségi fokozatait.

A 4. fejezet azokat a meteorológiai alapismereteket foglalja össze, amelyek a vizet járók számára fontosak. Bevezet az idôjárási folyamatokat meghatározó törvényszerûségekbe, hogy a változások elôjeleibôl helyes következtetések levonására legyünk képesek. A klasszikus sík- és vadvízi kajaksportban ismeretes valamennyi technikai elemet magába foglaló rész a CD legterjedelmesebb fejezete. Az egymásra épülés sorrendjében 32 technikai elem –, a lapát fogásától a Duffek-csapáson keresztül a kézzel történô eszkimófogás precíz végrehajtásáig – részletes leírását adja. Ott találjuk a tanulás során elôforduló hibák megjelenítését, valamint a tanuláshoz és a gyakorláshoz szükséges feladatok felsorakoztatását is. A kajakmanôverekrôl szóló fejezet azt mutatja meg, hogy a sportolók síkvízen megszerzett technikai tudását hogyan lehet folyamatosan hozzáigazítani az állandóan változó vadvízi viszonyokhoz. A helyes irányt, kedvezô helyzetet keresô, veszélyt kikerülni igyekvô mozdulatsorok, mesterfortélyok leírását és bemutatását tartalmazza. A sík- és a vadvízi kajakozás megtanulásának színtereivel foglalkozó fejezet azt mutatja be, hogy a kajakozásban alkalmazható játékos elemektôl és a tavi szlalomozástól hogyan visz az út az áramló vízen történô gyakorláshoz, majd az elsô vadvízi bevetéshez. Részletesen szól a továbbiakban a vadvízi kajaktúráról és a vadvízjárás alapszabályairól. A gyermek a kajakkal címû témakör teszi teljessé és még izgalmasabbá a kérdés tárgyalását. Teljesen új és terjedelmes fejezet foglalkozik azzal, hogy az uszodai kajakoktatásban és kajakozásban a „téli álom alvása” helyett milyen alternatív lehetôségek rejlenek a vadvízi kajaksportra történô felkészülésben. Élménygazdag és lényegi cselekvéseket állít a figyelem középpontjába, mint játékos egyensúly és ügyességi gyakorlatok, a kajak meghajtása és manôverezése kézzel, a lapáthasználat játékos bevezetése, labdás játékok a kajakkal, kajakpóló alapformák, uszodában feldolgozható mentési variációk. A CD-n található egyik videofilm eb-

be a folyamatba enged vizuálisan betekinteni és egészíti ki a leírtakat technikai elemek, manôverek, ön- és társmentéssel összefüggô, idônként akrobatikusnak tûnô gyakorlatokkal. A túrakajaksport taktikáját magába foglaló fejezet a sík- és vadvízi feladathelyzetek megoldását tartalmazza – bemutatva azokat a taktikai cselekvésformákat, amelyeket a mindenkori sodrásformákhoz- és egyéb akadályok leküzdéséhez kell rendelni. A fejezetet követô rövid videofilm egy folyószakasz leküzdésének variációs lehetôségeit mutatja be alacsony- és magas vízállás esetén. A 10. fejezet a mentéssel foglalkozik. A boruláshelyzetek optimális megoldása, a vadvízen úszás módozatai, a mentési eljárások és mentôintézkedések szakszerû alkalmazása ismerhetô meg belôle. Az ön-, a társ-, és az eszközös mentés, a csoportos mentés, és az újraélesztés témakörei kínálják a tudást az olvasónak. A túrák szervezéséhez kapcsolódó ismeretekre a 11. fejezet tér ki. Megelevenedik elôttünk a vadvízi sportban mindenütt jelen lévô félelem, mint érzés, és a bátorság, mint tulajdonság, motivációs világa, a félelem és a pánik leküzdésének módozatai. Majd a túra elôkészítés és a túravezetés megszívlelendô tanácsai következnek. A könyv végén található magyar, német, francia és angol nyelven kiadott vízismertetôk, folyóleírások és vízisport térképek nagyszámú címjegyzéke könnyíti meg a sík és vadvízi túrák körültekintô szervezését. A kajakkal a havon címû videó a sporteszközzel végezhetô olyan variációs lehetôségekbe enged bepillantani, amelyekre a tél ékszereivel feldíszített, szabad természetben kínálkozik alkalom. Balogh József tanár a Kaposvári Egyetemen. Több mint 20 éve vezet síkvízi és vadvízi túrákat. Belföldi és külhoni vizeken, mint oktató és túravezetô sokrétû, bôséges tapasztalatot gyûjtött. A hazai kajaksport egyik „apostola”, aki felhalmozott ismereteit rendszerbe foglalva írta e könyvet, hogy tudását az érdeklôdôk széles körének hozzáférhetôvé tegye. A kajaksportról szóló összefoglaló szakkönyve bátran ajánlható bárkinek minden életkorban. A könyv (CD) bemutatkozó oldala a www.digitalcomplex.hu/kajak weboldalon található és rendelhetô meg. Bélaváry Zsolt

■

MAGYAR EDZŐ 3

2007/3

Néhány sorban… Nem túlzás, ahogyan telik-múlik az idô, mindinkább a jövô évi nyári olimpiai játékok kerülnek a nemzetközi sportvilág érdeklôdésének homlokterébe, s természetesen ez nálunk sem lehet másként, ahol az ötkarikás hagyományok olyannyira erôsek. Pekingben, a 2008-as játékoknak otthont adó kínai fôvárosban nagyszabású ünnepségekre került sor augusztus 8án, pontosan egy esztendôvel a majdani megnyitó elôtt, s ezen a Magyar Olimpiai Bizottság küldöttsége is részt vett: Dr. Kamuti Jenô fôtitkár, Molnár Zoltán fôigazgató és Nagy Zsigmond nemzetközi titkár. Megnyugtató érzéssel könyvelhették el, hogy az elôkészületek minden lényeges területen rendben haladnak. Az olimpiai elôzmények egyéb vonatkozásai azonban nem mentesek az aggodalomtól, elsôsorban mindazok a botrányos incidensek, amelyek tönkre silányították az idei Tour de France kerékpáros versenyt, s amelyek példátlan jelenségeikkel jelezték: a doppingháború minden korábbinál hevesebb formákat ölt. Nem véletlen, hogy Jacques Rogge NOB elnöknek kellett eloszlatni már azokat a híreszteléseket, miszerint a sportág lekerül az olimpiai mûsorról. Az sem véletlen, hogy a mi házunk táján is minden korábbinál komolyabb figyelem fordul a téma felé, sajnos, már csak Athén 2004-es tanulságai miatt is - s ennek eredményeként társaságunk a MOB-bal és a TF-el együtt sikeres országos konferenciát rendezett júniusban DOPPING ÉS DROG NÉLKÜL – A MAGYAR SPORT TISZTASÁGÁÉRT címmel. Ennek a fôbb anyagai képezik, érthetôen, idei harmadik számunk tartalmának törzsét. A világesemények sorából, a mi szemszögünkbôl, magasan kiemelkedik a németországi Duisburgban augusztusban megrendezett kajak-kenu világbajnokság, ahol egyik létfontosságú olimpiai sportágunk fényesen szerepelt, s kilenc aranyával (!) felvillanyozta Pekingre készülô valamennyi lehetséges résztvevônket. Végezetül, de egyáltalán nem utolsó sorban, az országos sportági szakszövetségek javaslatai és Mesteredzôi Kollégium döntése alapján idén is köszönthetjük a Mesteredzô címmel kitüntetett kiváló szakembereinket. Gallov Rezsô

Az orvos felelôssége a sportolók védelmében Berkes István Országos Sportegészségügyi Intézet, Budapest E-mail: [email protected]

A tiltott teljesítményfokozók használata elleni küzdelemben az orvos felelôssége és szerepe többrétû. Mindenekelôtt meg kell akadályoznia a tudatos doppingolást, segítenie kell a “vétlen doppingvétség” elkerülését, másrészt a sporttudomány adta valamennyi lehetôséggel támogatnia kell a sportolót a lehetô legjobb eredmény elérésében. A 88/2007. és a 99/2007-es, a Doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendeletek alapján hazánkban is kialakult a nemzetközi egyezményeknek megfelelô többszintû doppingellenes rendszer, ami egyértelmûen szabályozza a sportorvosok feladatait, kötelességeit is. A válogatott keretek orvosai az Országos Sportegészségügyi Intézettel megkötött, a kormányrendeletek elôírásainak megfelelô szerzôdésekben foglaltak alapján végzik sokrétû tevékenységüket. Az állami sportegészségügyi szolgálat valamennyi munkatársa tisztában van azzal, hogy az athéni - a magyar olimpiai mozgalomnak rendkívüli károkat és presztízsveszteséget okozó - doppingvétségek soha többet nem fordulhatnak elô, mivel az a magyar sport halálát jelentené. Ezért tevékenységük fókuszában a doppingellenes küzdelem áll. Köztudott, hogy a tiltott teljesítményfokozók elleni tevékenység három részbôl áll: 1.) felvilágosítás, oktatás, nevelés, 2.) ellenôrzés, 3.) szankcionálás. Ebbôl a sportorvosok egyik elsôdleges feladata a felvilágosítás, az oktatás és a nevelés. Aktív preventív munkájuk részeként folyamatosan tájékoztatják a sportolókat a vétlen doppingolás elkerülésének lehetôségeirôl. Felhívják a figyelmüket, hogy a terápiás használatra vonatkozó mentesség (TUE) igazolás megszerzése a sportoló felelôssége. Felhívják a sportolók figyelmét arra is, hogy amennyiben háziorvosuktól vagy egyéb kezelôorvosuktól bármilyen gyógyszert, injekciót vagy fizikoterápiás kezelést kapnak, annak alkalmazása elôtt kötelesek a keretorvost tájékoztatni a doppingvétség elkerülése céljából. Min-

den olyan készítmény alkalmazása esetén, amely a doppinglista szerint elôzetes bejelentési kötelezettséggel jár, az igazolás kiállításáról a keretorvosok gondoskodnak. Ilyen esetekben a TUE-Bizottság felelôs munkatársával felveszik a kapcsolatot. Amennyiben a jelentési kötelezettség alá esô gyógyszert a keretorvosok adják, a TUE-nyomtatvány megfelelô részeit kitöltik, egyéb esetekben a gyógyszert felíró kollégához irányítják a sportolót, és a sportoló felelôssége a TUE-igazolás továbbítása. Új készítmények (vitaminok, gyógyszerek, táplálék-kiegészítôk stb.), valamint új eljárások válogatott sportolókon történô alkalmazásának bevezetése elôtt kikérik az OSEI szakmai véleményét. Tudomásul veszik, és mindenütt hangsúlyozzák, hogy a válogatott sportolók csak azokat, a Magyarországon engedélyezett (OGYI, OÉTI) készítményeket szedhetik, melyek bevizsgálása az OSEI Doppingellenôrzô Vizsgálati Laboratóriumában kémiai analízissel megtörtént. A WADA mindenkori rendelkezésre álló legújabb doppingszabályzatának, illetve a WADA által kibocsátott doppinglistának megfelelôen járnak el. A WADA dopping kód minden pontját részletesen megismerik, s arról a sportolókat és a sportszakembereket tájékoztatják. A keretorvosok közremûködnek az egyes szövetségek doppingellenes szabályzatának kidolgozásában is. Mindemellett a sportorvosok kötelessége a megengedett eszközökkel segíteni a sportolókat a lehetô legjobb eredmények elérésében. Ennek érdekében meg kell értetniük, és el kell fogadtatniuk a sportolókkal és a sportszakemberekkel, hogy a doppingolásnak léteznek reális, valóban hatékony alternatívái. Kétségtelen, hogy a legális teljesítményfokozás módszereivel hosszabb idô alatt érhetô el eredmény, de nem jár egészségkárosodással, és nem sérti a fair play szellemét. A legális teljesítményfokozás érdekében az orvos feladata egy egyéni, komplex életmódprogram kidolgozása, elfogadtatása és ellenôrzése. További fontos teendô a teljesítményt csökkentô