AZ ÜZEMFENNTARTÁS ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI 1.01
Szerkezeti változások a karbantartásban Komplett programcsomag karbantartóknak Tárgyszavak: karbantartási stratégia; szerkezeti változás; szoftver; modell.
Valamilyen gép vagy berendezés üzemeltetője számára a várt gazdasági haszon elérésére csak akkor van lehetőség, ha a termelőberendezés működőképes. Korábban csak az üzemen belüli karbantartó részleg volt felelős azért, hogy a berendezések üzemképessége közel 100%-os legyen. Az utóbbi években azonban stratégiai változás ment végbe a vállalatok szervezeti felépítésében. A karbantartás szerepe felértékelődött, és olyan belső szolgáltató feladatkörét vállalja magára, amelyik kiszolgálja az ügyfelet, azaz elsősorban a termelést. Így a karbantartás többé már nem költségnövelő tényező, hanem aktívan hozzájárul a vállalati értéktermeléshez.
A karbantartás önállósodása – felmérés A karbantartás egyre inkább önállósodik a vállalati struktúrán belül. Egyidejűleg a karbantartási tevékenység számítástechnikai támogatására új lehetőségeket biztosítanak a karbantartástervező és -irányító (IPS) rendszerek. Ezt az Aacheni Műszaki Főiskola Racionalizálási Kutató Intézete (FIR) által végzett felmérés is igazolta (1. táblázat). 1. táblázat Karbantartási vállalati struktúrák Öt évvel ezelőtt, %
Ma, %
Önálló vállalat
2
16
Önálló osztály
60
49
Termelési részleg
36
35
A csaknem 70 karbantartási vezető körében végzett megkérdezés eredménye alapján megállapítható, hogy míg öt évvel ezelőtt a karbantartó cégeknek csupán 2%-a volt önálló, addig mára ez az arány 16%-ra emelkedett. Várható, hogy ez a szám a jövőben tovább növekszik.
Karbantartási stratégiák változása Ennek megfelelően a karbantartás stratégiájának fokozottabb mértékben kell ügyfelei kívánságaihoz és igényeihez igazodnia. Ezért a költség/haszon arány optimálása érdekében innovatív karbantartási stratégia és koncepció lehetőségeit használják ki. Másrészt a vállalat, ill. az ügyfél szabadon megválaszthatja partnerét, ill. beszállítóját: minden igényelt tevékenység elvégzéséhez megkeresik a legmegfelelőbb „szolgáltatót” (1. ábra). karbantartó részleg y
minden karbantartási tevékenység
karbantartó részleg y y
minden karbantartási tevékenység komplex gondozási és ellenőrző munkálatok
karbantartó részleg y y
minden karbantartási tevékenység komplex gondozási és ellenőrző munkálatok
karbantartó részleg y
koordinálási feladatok
y
egyszerű karbantartási munkák
termelés
termelés y
egyszerű karbantartási munkák korábban
y
karbantartási szolgáltató
termelés y
egyszerű karbantartási munkák
y
speciális karbantartási tevékenység tegnap
y
karbantartási szolgáltató
termelés y
egyszerű karbantartási munkák
karbantartási szolgáltató
speciális karbantartási tevékenység berendezésgyártó cég
y
egyes szerviztevékenységek
speciális karbantartási tevékenység
berendezésgyártó cég
y y
ma
egyes szerviztevékenységek távszerviz
jövőben
1. ábra A karbantartási feladatok megoszlása Korábban csak a vállalat saját karbantartó részlegének igénybevételéről lehetett szó. Jelenleg számos külső cég szakosodott karbantartási szolgáltatásra. A külső vállalatokon túlmenőleg a gép- és berendezésgyártó vállalatok szervizrészlegei is mind gyakrabban bekapcsolódnak ebbe a tevékenységbe. Itt is érvényesül az az általános szolgáltatói irányzat, hogy egyedi feladatmegoldás helyett „problémakör-megoldást” ajánlanak fel a rendelőnek. Többé már nem csak az egyszerű és egyértelműen behatárolható tevékenységre (például tisztításra), hanem komplex feladat teljesítésére is tesznek ajánlatot. Ez egészen az üzemeltetői modell segítségével leírható, széles körű
tevékenységig terjedhet, amelynek lényege, hogy a külső szolgáltató átvállalja a berendezés üzemeltetését és az üzemeltetéssel együtt járó kockázatot is.
A kapcsolódási területek számának növekedése A stratégiának ez a változása mélyrehatóan befolyásolja a karbantartás szervezetét és a karbantartási munka irányítását. A szükséges karbantartási tevékenységeket számos különböző cég, ill. szervezeti egység végzi el. Növekszik a kapcsolódási pontok száma, mind bonyolultabbá válik a munkák összehangolása és fokozódik az információ iránti igény. Ennek megfelelően új, ill. kiterjedtebb feladatok teljesítése vár a karbantartásra. Ezek: – Állapotorientált irányítás: az állapotorientált karbantartás előfeltétele, hogy a gondozott gépek és berendezések állapotára vonatkozó adatokat folyamatosan regisztrálják és értékeljék. – A karbantartás koordinálása: a reagáló (reaktív) karbantartás helyett a kezdeményező (proaktív) karbantartás tervezéséhez szükség van valamennyi forrás időben kezdeményezett és részletes diszpozíciójára. – Az ajánlat kidolgozása és számlázás: néhány karbantartási tevékenységet akár a saját karbantartó részleg, akár külső szolgáltatók elvégezhetnek. Az összehasonlíthatóság érdekében azonban a saját karbantartó részlegnek is ki kell dolgoznia az ajánlatokat, dokumentálnia kell a teljesítést és számláznia is kell. – A külső megbízások és a szerződések ügyintézése: a külső megbízás alapján, valamint a szervizrészlegek által végzett szolgáltatásokat szerződés szabályozza. Ezért a szerződések ügyintézésének és a teljesítés folyamatos ellenőrzésének fokozódik a jelentősége. – Kontrolling a karbantartásban: ma már a karbantartást végző szervezet ügyfele is igényli a ráfordítások és a feladat teljesítésének áttekintését. Az ok–okozati összefüggések ismeretében nyílik lehetőség a gyengepontok feltárására és azok kiküszöbölésére, továbbá az optimált és egyedi karbantartási stratégia levezetésére (2. ábra). A feladatok fokozódó bonyolultsága és az ezzel kapcsolatos nagy adatmennyiség kezelése elengedhetetlenné teszi a korszerű karbantartás ügyintézéséhez nagy teljesítőképességű számítástechnikai rendszer hatékony üzemeltetését.
Karbantartási stratégiák (IPS, SM) Az üzemi karbantartásban eddig karbantartástervező és -irányító (IPS, Instandhaltungsplanung und -steuerung) rendszereket alkalmaztak. A német nyelvű piacon jelenleg mintegy 70 olyan szoftvertermék ismert, amelyet az IPS rendszerek családjához lehet sorolni.
tervezés és intézkedés irányítás, végrehajtás, ellenőrzés műszaki igazolójelentés
reklamációk kezelése
ajánlat kidolgozása
ügyfelekkel való kapcsolatfelvétel kezelése
a probléma elemzése, tisztázása
dokumentumok kezelése
feloldás (idő/állapot szerint) raktári ügyintézés
rendelés fogadása (külső/belső)
gépek gondozásának irányítása
adminisztratív feladatok
kontrolling/adminisztráció/ irányítás/finanszirozás
alapvető feladatok
törzsadatok kezelése
berendezések/ objektumok
anyag
munkatervek bontása
munkatársak, üzemi eszközök, szerszámok, külső szolgáltató
ügyfelek
szerződések
bérelt eszközök az üzemi karbantartás új feladatai
2. ábra Karbantartási feladatok modellje A karbantartás kiterjesztett és bonyolultabb feladati struktúrája a karbantartási programcsomagtól az eddigieknél nagyobb funkcionális lehetőségeket kíván, mert a hagyományos IPS rendszerek nem oldanak meg számos olyan, egyébként szükséges feladatkört, mint pl. a források kellő előretartással történő diszpozíciója vagy a számlázás (3. ábra). 90% 80%
SM-rendszerek IPS-rendszerek
adatok %-ban
70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
van számlázás
nincs számlázás
3. ábra Az IPS és az SM (Servicemanagement) rendszerek összehasonlítása a számlázás támogatása szempontjából
Az IPS rendszer funkcionális lehetőségeinek kiterjesztéséhez felhasználják a hasonló jellegű szolgáltatáskezelő (SM = Servicemanagement) rendszerek lehetőségeit. Az SM rendszereket általában a gép- és berendezésgyártó cégek szolgáltató részlegei használják, mivel ezek a rendszerek segítik és leegyszerűsítik az idegen vállalatok gépein vagy berendezésein végrehajtandó szerviztevékenységeket. Azonban éppen azokon a területeken hiányosak, amelyek általában az IPS rendszerek legfontosabb feladatkörét jelentik. Ide sorolhatók a berendezések dokumentációi és strukturális vonatkozású információi, vagy nincs lehetőség arra, hogy a gépekre vagy az üzemeltetésre vonatkozó adatokat regisztráló (MDE/BDE, Maschinen- und Betriebsdatenerfassung) rendszereket közvetlenül integrálják az információáramlási struktúrába (4. ábra). 90%
SM-rendszerek IPS-rendszerek
80%
adatok %-ban
70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% MDE/BDE rendszerrel való integrálással
MDE/BDE rendszerrel való integrálás nélkül
4. ábra Az IPS és az SM rendszerek összehasonlítása vertikális integrálás szempontjából A szóba jövő rendszerek és az azokat forgalmazó cégek egyre bővülő választéka súlyos probléma elé állítja a vevőt. Miután a karbantartás-tervező és -irányító, illetőleg szolgáltatáskezelő rendszerek közötti határvonalak mindinkább elmosódnak, nehezen lehet eldönteni, hogy melyik fogja a konkrét igényeket kielégíteni. Tekintettel arra, hogy mintegy 30 SM rendszer áll rendelkezésre a piacon, egyedül a német nyelvű karbantartás-kezelési szoftvermegoldásokat ajánló vállalatok száma csaknem eléri a 100-at. Valamelyik rendszer alkalmasságát nem a felkínált feladatkörök teljes száma, hanem kizárólag az fogja meghatározni, hogy mennyiben képes alkalmazkodni a felhasználó vállalat sajátos követelményeihez. A lelkiismeretes kiválasztás érdekében tehát a saját követelményrendszert kell összehasonlítani
valamennyi szóba jövő rendszer funkcióválasztékával. Tekintettel az említett 100 rendszerre, ez egyáltalán nem elhanyagolható mennyiségű munkát jelent. A szoftvermegoldások objektív megítélésére csak kevés szakember képes. A karbantartás- és szolgáltatáskezelő szoftverek területén a FIR-nek vannak a legkorszerűbb ismeretei. A FIR ennek a feladatnak az elvégzéséhez olyan modellt dolgozott ki, amelyik leírja a piacról beszerezhető számítástechnikai rendszerek teljesítményválasztékát és támogatást nyújt a felhasználónak a rendszeres kiválasztáshoz. A 2. ábrán bemutatott modell írja le mindazokat a feladatokat, amelyek a műszaki szolgáltatások teljesítését segítik és leegyszerűsítik.
A három feladatcsoport – Alapvető feladatok: Az ajánlatkéréstől a számlázásig mindazok a folyamati elemek, amelyeket egy jellegzetes karbantartási folyamat keretein belül teljesíteni kell. – A karbantartás elvégzése: Ide olyan adminisztratív feladatok is tartoznak, mint a raktári nyilvántartás vagy a dokumentumok kezelése. – Törzsadatok kezelése: A számítástechnikai rendszerben az adott karbantartási rendelésre vonatkozóan a munkatársakra, berendezésekre vagy szerződésekre vonatkozó törzsadatok elérését biztosítani kell. A 2. táblázat tünteti fel a karbantartási tevékenységgel kapcsolatos tervezési és adminisztrációs feladatok támogatására szolgáló ismertebb szoftvermegoldások lehetőségeit és képességeit. (Dr. Barna Györgyné) Schick, E.; Hoeck, H.: Software kompakt für Instandhalter. = Instandhaltung, 2002. ápr. p. 20–23. Konfuzius für Instandhalter. Ein IPS-System zwischen Entwurf und Bewährung. = Instandhaltung, 2002. aug. p. 48–50.
KÖZLEMÉNYEK A MAGYAR SZAKIRODALOMBÓL Borsiné Arató É.: Rekonstrukciós akusztikai tervezés a Zeneakadémián. = Magyar Építéstechnika, 41. k. 2. sz. 2003. p. 30–31. Gáspár L.: Az élettartam mérnöki tudomány. = Közlekedéstudományi Szemle, 53. k. 3. sz. 2003. p. 81–85. Bauer R.; Herz R.: A szelektív ellenőrzés tervezése a csatornatípusok életkorának figyelembevételével. = Vízmű Panoráma, 11. k. 1. sz. 2003. különszám, p. 29–30., 23. Lépéshang-szigetelés felújításkor. = Magyar Építéstechnika, 40. k. 12. sz. 2002. p. 34–35. György Z.; Doromby G.: Az M7 autópálya jobb és bal pályájának burkolatfelújítása 1. rész. = Közúti és Mélyépítési Szemle, 52. 12. 2002. p. 457–465.
