Szerkesztette: Gálhidy László és Lehoczky István Tervezés, nyomdai előkészítés: EFFIX-Marketing Kft

w w w. fo r fo re s t . hu

Szerkesztette: Gálhidy László és Lehoczky István Tervezés, nyomdai előkészítés: EFFIX-Marketing Kft. Kiadta: WWF Magyarország 1141 Budapest, Álmos vezér útja 69/a Tel.: (1) 214 5554, fax: (1) 212 9353 [email protected] • wwf.hu Adószám: 18226814-2-43 Számlaszám: RAIFFEISEN BANK: 12001008-00222222-00200006 Budapest, 2010. április ISSN 1216-2825

1

Bevezetés Olyan korban élünk, amikor otthonunkban egy számítógép képernyőjén böngészhetjük műholdfelvételeken a Föld felszínét. Könnyű felismerni, hogy a szárazföldek többségét jelentősen átalakítottuk, lecsupaszítottuk vagy beépítettük. Át kell értékelnünk a „fejlődés” fogalmát, ahogy azt eddig értelmeztük. A természet eddig látszólag érintetlen, védett maradékai nem képesek betölteni környezetszabályozó szerepüket, azok védelménél sokkal többre van szükség: mindenhol a természetes folyamatokra építve, a környezetet inkább gazdagítva, mint felélve kell a „tájat használni”. Az erdőgazdálkodás számára is kihívás a szemléletváltozás, hogy a természettel együttműködő szemlélettel gazdálkodjon az erdőterületeken. Az utóbbi években a társadalom egyre szélesebb rétegeiben tudatosodik, hogy egészséges erdők nélkül életfeltételeink leromlanak, az egészséges környezethez való alkotmányos jogunk sérül. Az erdők sokrétű funkciói nélkülözhetetlenek, elég csak a vízszabályozó, légtisztító, talaj-, klíma- és élőhelyvédelmi szerepükre gondolnunk. Ugyanakkor az erdők adják az egyik legkedvesebb, környezetbarát nyersanyagunkat, a fát is. Olyan gazdálkodási módszerekre van tehát szükség, amely egyszerre ad „Fát is, Erdőt is”. 2005-ben a Palocsa Egyesület kezdeményező és koordináló szerepével jelentős méretű társadalmi összefogás jött létre a természetközeli erdőgazdálkodás és az ezt szorgalmazó szakmai törekvések támogatása érdekében. Az év nyarán egy 7 társadalmi szervezet-

2

ből létrehozott munkacsoport (Palocsa Egyesület Élő Környezetünk Helyreállításáért, WWF Magyarország, Védegylet, Levegő Munkacsoport, Magyar Természetvédők Szövetsége, Hatvani Környezetvédő Egyesület, Magyar Környezetgazdaságtani Központ) megfogalmazott egy felhívást: „a ... törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a költségvetés kiemelt célelőirányzatot határozzon meg közérdekű feladatokra. Kezdeményezzük egy >>Folyamatos erdőborításra<< megnevezésű feladat kialakítását, hogy az adózók által a technikai számon felajánlott 1% személyi jövedelemadóból befolyt összeg az „Örökerdő” kezelési módszerekre történő átállás megvalósítására, esetenkénti többletköltségeinek fedezésére legyen felhasználható.” A felhívást őszig 42 neves szakember, oktató, közéleti személyiségek és társadalmi szervezetek támogatták aláírásukkal, majd a környezetért felelősséget érző képviselők is felkarolták. A Parlament 2005 végén elfogadta a költségvetési törvény azon módosító javaslatát, amely létrehozta a célelőirányzatot. Két éven keresztül, az adófizető állampolgároknak lehetőségük nyílott arra, hogy adójuk második 1%-át az erdők kíméletesebb kezelésének a céljaira ajánlják fel. 2006 tavaszán az adózó állampolgárok adójuk 1%-át már az „erdők közjóléti célú védelmének és bővítésének feladatai” megnevezésű, 1445-ös technikai számú kiemelt költségvetési előirányzatra is felajánlhatták. Az eredmény, ami őszre került nyilvánosságra, sokakat meglepett, 29 863-an támogatták ezt az előirányzatot, és a rendelkezett összeg 222 292 659 Ft volt. Ennél csak a 3 nagy történelmi egyház (katolikus, református és az evangélikus), valamint a parlagfű-mentesítés és az egészségjavítást célzó sporttevékenység feladatai kaptak nagyobb társadalmi támogatást. 2007-ben


tovább nőtt a támogatók száma, 38 531-an összesen 258 328 849 Ft felajánlást tettek. Ez a két év csaknem félmilliárd forint társadalmi támogatást eredményezett a folyamatosan alulfinanszírozott erdészeti ágazat számára. A 2008. évtől a költségvetési törvényből ez a támogatási jogcím sajnos kikerült. A kezdeményezés tehát – a gazdálkodói és állami szerepvállalással párhuzamosan – a társadalmi szerepvállalásnak nyitott teret! Felhívta a figyelmet arra, hogy a társadalom jelentős hányadának elvárásai vannak az erdőkkel szemben, hogy az erdők jó állapotban tartása közügy! A beérkezett támogatás felhasználására az FVM pályázatot írt ki 2007-ben, 2008-ban és 2009-ben, melyet több különböző célra lehetett igénybe venni. A legfontosabb, hogy ezen időszak alatt a szálaló és átalakító üzemmódban kezelt erdők területe évente több ezer hektárral nőtt, és ma már meghaladja a 25 ezer ha-t! Igaz, ez arányaiban még kevés, de gyűlnek a tapasztalatok, és ha az erdészek, ökológusok, oktatók új generációja úgy nő fel, hogy képessé válik ezzel a nagy kihívással megbirkózni, túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az emberiség túlélésének egyik feltételét is képes lesz biztosítani.

Báder László Palocsa Egyesület

3

1% az erdőkért A személyi jövedelemadók 1 %-ából az erdők közcélú fejlesztésére felajánlott forrásokhoz az Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által kiírt pályázatok útján lehetett hozzájutni. Az első pályázati kiírásra 2007-ben került sor. Ekkor a rendelkezésre álló keretnek csak egy részét, mintegy 50 millió Ft-ot sikerült célba juttatni. Pályázni az alábbi 5 célterületen lehetett: a. a közjóléti szempontból frekventált erdőterületeken a folyamatos erdőborítás kialakítását elősegítő beavatkozásokra; b. a folyamatos erdőborítással járó természetközeli erdőkezelési módszerek terjedéséhez szükséges tervezési munkákra; c. a fenti célok elérését segítő szakképzési programokra; d. a közjóléti célokkal összefüggő ismeretterjesztő tevékenységre, erdei iskolák működtetésére, kiadványokra, kommunikációs tevékenységre; e. erdei tanösvény, szabadtéri oktatóbázis berendezéseire. A kifizetések az alábbiak szerint alakultak: célterület A) Erdészeti beavatkozások B) Tervek készítése C) Szakmai továbbképzések D) Ismeretterjesztés, kiadványok E) Erdei tanösvények összesen

4

kifizetett támogatás 25 753 000 2 206 600 920 000 13 616 000 7 469 800 49 965 400

2008-ban az előző évi maradék miatt lényegesen nagyobb keret állt rendelkezésre; a pályázat keretében közel 342 millió Ft került szétosztásra. Az alábbi 9 célterületen volt igényelhető támogatás: a. a folyamatos erdőborítást elősegítő szálaló erdőgazdálkodási módszerek megkezdéséhez; b. a folyamatos erdőborítás fenntartását biztosító szálaló erdőgazdálkodási tevékenység folytatásához; c. erdőterületeken meglévő gyalogos túraútvonalak jelzéseinek felújításához, karbantartásához, új gyalogos terelő túraútvonalak kialakításához; d. folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodással összefüggő ismeretek terjesztésének, valamint az erdőterületeken lévő közjóléti létesítményekkel, természeti és kulturális értékekkel, erdőgazdálkodással kapcsolatos tájékoztatási tevékenységekhez; e. fogyatékkal élők számára erdőterületeken lévő közjóléti létesítmények megközelítésének akadálymentesítéséhez, speciális erdei tanösvények létesítéséhez; f. egyedi növénytelepítések, fásítások létesítéséhez, a környezettudatos nevelés elősegítése céljából; g. az Európai Erdők Hetével összefüggő rendezvények szervezésének, kommunikációs anyagainak támogatásához; h. erdészeti szakmai kiadványok térítésmentes hozzáférésének a támogatásához; i. erdei vasutak üzemeltetésének támogatásához.


A kifizetések az alábbiak szerint alakultak: célterület

kifizetett támogatás

A) A szálaló erdőgazdálkodás megkezdése

50 582 113

B) A szálaló erdőgazdálkodás fenntartása

150 606 900

C) Gyalogos túraútvonalak karbantartása

14 719 700

D) Ismeretterjesztés, tájékoztatás

45 701 350

E) Fogyatékkal élők számára akadálymentesítés

22 034 000

F) Egyedi növénytelepítések, fásítások

14 844 362

G) Európai Erdők Hete

15 058 673

H) Térítésmentes erdészeti szakmai kiadványok

18 007 921

I) Erdei vasutak üzemeltetése

10 025 540

összesen

341 580 559

A 2009-ben kiírt pályázat során a maradék 71 millió Ft felhasználására került sor. Ekkor az alábbi 3 célterületen lehetett forrásokhoz jutni: a. a folyamatos erdőborítást elősegítő szálaló erdőgazdálkodási módszerek megkezdése; b. a folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodással összefüggő ismeretek terjesztése, valamint az erdőterületeken lévő közjóléti létesítményekkel, természeti és kulturális értékekkel, erdőgazdálkodással kapcsolatos tájékoztatási tevékenységek; c. erdei vasutak üzemeltetése. A támogatások az alábbiak szerint alakultak: célterület A) A szálaló erdőgazdálkodás megkezdése

Az adózó állampolgárok személyi jövedelemadóinak 1%-aiból az erdők közjóléti fejlesztésére felajánlott összegek tehát az alábbi (összevont) célterületeken kerültek felhasználásra: célterület A folyamatos erdőborítással járó (szálaló) erdőgazdálkodás megkezdése A folyamatos erdőborítással járó (szálaló) erdőgazdálkodás fenntartása Ismeretterjesztés, tájékoztatás, kiadványok, tanösvények Európai Erdők Hete rendezvényeinek és anyagainak megvalósítása Gyalogos túraútvonalak karbantartása Fogyatékkal élők számára akadálymentesítés Erdei vasutak üzemeltetése Egyedi növénytelepítések, fásítások mindösszesen

támogatás 53 588 713 Ft

191 709 800 Ft

127 334 371 Ft 15 058 673 Ft

14 719 700 Ft 22 034 000 Ft 24 630 340 Ft 14 844 362 Ft 463 919 959 Ft

megítélt támogatás 15 349 900

B) Ismeretterjesztés, tájékoztatás

41 619 300

C) Erdei vasutak üzemeltetése

14 604 800

összesen

71 574 000

5

Pályázatok országszerte Az FVM által kezelt pályázati keretből összesen 96 szervezet illetve magánszemély nyert támogatást 50 ezer Ft és 42 millió Ft közötti nagyságrendben. A legnagyobb támogatást az állami erdőgazdaságok kapták, melyek többnyire a hagyományos erdőgazdálkodás átalakítását célzó több évre szóló projektekkel, illetve sokrétű ismeretterjesztési tevékenységekkel pályáztak. A legtöbb sikeres pályázat ismeretterjesztő programok, kiadványok, kommunikációs anyagok megvalósítására vonatkozott. Valamennyi megvalósult pályázat ismertetésére e kiadvány keretei között természetesen nem vállalkozhattunk. Az alábbiakban bemutatásra kerülő pályázatok kiválasztása során arra törekedtünk, hogy az egyes támogatási jogcímek esetében az ország különböző tájairól elsősorban példaértékű, jelentős vállalkozásokat mutassunk be. Sajnos így is számos értékes kezdeményezést kényszerültünk kihagyni. Reméljük, hogy a függelékben megtalálható teljes lista segítségével az érdeklődő olvasó minden pályázati eredményről is érdemben tájékozódhat. További információkat találhat a kiadványhoz tartozó honlapon is: www.forforest.hu

kított ki. Itt három erdőrészletben igen sok, pontosan nyilvántartott léket nyitottak, és figyelemmel kísérik az ott folyó változásokat. A lékek megjelenése egyáltalán nem zavaró, néha szinte alig észrevehető. A területen kiépítettek egy tanösvényt is, ami többek közt információt ad az itt folyó tevékenységről y gazdálkodási g y g is.

Lékek kialakítása a Naszály oldalában alig észrevehető beavatkozás

A Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt. minden erdészeténél igyekszik kisebb-nagyobb tömböket átalakító üzemmódban kezelni. A kapott támogatásból a Balatonfüredi és a Bakonybéli Erdészetnél megkezdett munkákat finanszírozták.

2007. évi pályázatok a) frekventált erdőterületeken a folyamatos erdőborítást elősegítő beavatkozások Az Ipoly Erdő Zrt. Váci Erdészete a Naszály északi oldalán 240 hektáros átalakító üzemmódú területet ala-

6

Újulatcsoport, Bakonybéli erdészet


b) a természetközeli erdőkezelési módszerek terjedéséhez szükséges tervezési munkák Az erdőképnek vágásosról szálaló szerkezetre történő változtatását „átalakító üzemmódnak” nevezzük. Ilyen átalakító üzemmódra több helyen is készültek kezelési tervek, különböző részletességgel. Rendkívül alapos terv készült a Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt. Alízházai Átalakító Üzemére, de példaértékű az Aggteleki NPI égerszögi területére készített kezelési terv is.

Átalakító üzemmód tervezése, Bakonyerdő Zrt.

c) a fenti céloknak megfelelő szakképzési programok Több erdőgazdaságnál is szerveztek ilyen továbbképzést. A DALERD Délalföldi Erdészeti Zrt. például a saját erdészeinek tartott a természetközeli módszereket bemutató tanfolyamot. A tapasztalatok szerint a gyakorló erdészek nyitottak, ugyanakkor igénylik a szakmai segítséget.

d) ismeretterjesztő tevékenység, erdei iskolák működtetése, kiadványok A WWF Magyarország Alapítvány Örökerdők Magyarországon címmel készített egy 52 oldalas tájékoztatót. A kiadvány célja körképet adni arról, hogy a folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodás hol tart századunk első évtizedében Magyarországon. Bemutatja a vágásos üzemmódok hátrányait és a folyamatos erdőborítás ezeket kiküszöbölő előnyeit. Ismerteti a szálalás európai és hazai előzményeit, körbejárja az erdőtermészetesség fogalmát, említést tesz az erdőrezervátum-hálózatról és a védett erdők aktuális problémáiról. A WWF-füzet egyes helyszínekről, tájegységekről szóló fejezeteit gy gyakorló erdőgazdálkodók írták,, hitelesen g bemutatva mindazokat a nehézségekel ket, melyekkel a folyamatos os erdőborításra ra való átállás ás során szemmnibe kell nézniük. A gazdaaságosságról ól szóló fejezet et a módszer er gyakorlati lehetősé geit, életké-pességét mutatja be.

7

Összefoglaló kiadvány, valamint az egyes erdészeteket bemutató szóróanyagok készültek a Pilisi Parkerdő Zrt. területein folyó tevékenység bemut bemutatására.

e) erdei tanösvény, szabadtéri oktatóbázis okta bed é i rendezései A Gyulaj Zrt. Hőgyészi Erdészete a lengyeli Anna-füry dő környékén átalakító üzemmódú területet alakított

Az Örökerdő tanösvény nyitótáblája, Anna-fürdő

8

ki. Itt két tanösvényt is létrehozott. A Szarvasbogár tanösvény az erdő természetességéről, az Örökerdő tanösvény a természetes folyamatokra alapozott erdőgazdálkodásról tájékoztatja az érdeklődőket. A DALERD Délalföldi Erdészeti Zrt. Gyulán, a Városerdőben található erdei iskolája körül épített ki tanösvényeket és szabadtéri oktatási berendezéseket.


2008. évi pályázatok a) a folyamatos erdőborítást elősegítő szálaló erdőgazdálkodási módszerek megkezdése A HM Budapesti Erdőgazdaság Zrt. 2008-ban és 2009-ben is kapott támogatást, elsősorban lékek kialakítására, tehát a vágásos üzemmódból átalakító vagy szálaló üzemmódú erdők kialakítására. A támogatásból 2008-ban a Bujáki Erdészeti Igazgatóságnál összesen kb. 150 ha erdő átalakító és szálaló üzemmódba való elindítása és kezelési terve készült el, Lovasberényben pedig mintegy 100 ha. A lékek nyitása jól nyomon követhető a Google Earth felvételein.

Lékek Lovasberény közelében, Google Earth

b) folyamatos erdőborítást biztosító szálaló erdőgazdálkodási tevékenység folytatása A Szombathelyi Erdészeti Zrt. 2008-tól a gazdálkodását részben a természetszerűbb erdőgazdálkodási módok alkalmazására alapozza. A fenti cél érdekében a Vasvári Igazgatóság területén 1500 ha, míg a Sárvári Igazgatóság területén 1200 ha erdő került átalakító üzemmódba. A pályázaton nyert támogatás 1606 ha átalakító és szálaló üzemmódú erdő kezelésére és fenntartására vonatkozik. 2009-ben 329 ha-on végez-

ték el a fahasználati munkákat, 2010-ben 350 ha hasonló jellegű feladat végrehajtása szerepel a terveikben. A pályázat megvalósítása folytatódik a következő években is. Az Ipoly Erdő Zrt. négy erdészeténél a megkezdett átalakítások első munkáihoz nyújtott segítséget a támogatás. A zömében őshonos, természetszerű erdők közjóléti szempontból igen frekventáltak. Diósjenő és Királyrét térsége jelentős részben a Duna−Ipoly NP részét képezi, a további területek helyi védettség alatt állnak. Már 1996-tól folytak itt a folyamatos erdőborítás kialakítását célzó üzemi kísérletek. A bevezetett erdőkezelés célja, hogy a jelenlegi egykorú állományok fokozatosan, több évtized alatt vegyes korú, természetszerű, több fafajú erdővé alakuljanak át. A természetes erdőkre jellemző, különböző korú, mozaikos szerkezetet az egykorú állományok záródásának csoportos fellazításával, az ezekben indukálódó újulatcsoportokkal alakítják ki. A beavatkozás jellemzően famagasság átmérőjű 250−400 m2 területű lékekben történik. A lékek nem feltétlenül kör alakúak, és a lékek területén nem feltétlenül távolítják el az összes fát.

9

böt jelölt ki átalakító üzemmódra. Ennek során a jelenlegi egyenletes szerkezetű állományokat elsősorban természetes újulatból származó, vegyes korú, szabályj átalakítani. talan szerkezetű szálalóerdőkké kívánják

A Pilisi Parkerdő Zrt. kiemelt figyelmet szentel a természetvédelmi oltalomból és a közjóléti rendeltetésből fakadó feladatainak, s tevékenységét törekszik kíméletesen, természetközeli módszerek alkalmazásával végezni. A visegrádi Erdőanyai-völgyben 1954ben elkezdett bükkös szálalóvágást a mai folyamatos erdőborítást hirdető erdőkezelés egyik legfontosabb hazai előfutárának tekinthetjük. A zrt. minden erdészeténél nagy területeken folytatják az erdők átalakítását, összességében már több mint 10 000 ha-on. Egyes helyeken, kísérleti jelleggel, kerítéssel védik a vadtól a megnyitott g y lékek területén felverődő újulatot. j

A Tanulmányi l Erdőgazdaság d d Zrt. Sopron mellett, ll a városi parkerdőben mintegy 400 hektáros erdőtöm-

10

A Zalaerdő Erdészeti Zrt. Zalaegerszegi Erdészete mintegy 140 hektáron zömében bükkös erdőben folytat átalakító tevékenységet. Ebből a Remete-kert Erdőrezervátum három erdőrészletének területén folyó munkálatokhoz kaptak támogatást. A biztató kezdeti eredményeket rendszeresen bemutatják különböző csoportoknak.


c) gyalogos túraútvonalak jelzéseinek felújítása, új túraútvonalak kialakítása A Mecseki Erdészeti Zrt. a Mecsek és a Zselic területén összesen 243 db útjelző táblát helyezett ki a turistautakra, megkönnyítve az erdei tájékozódást a természetjáróknak. Új túraútvonal is létesült „Hollófészek” néven, amely a Zselic legmagasabb pontjára vezet. e et.

d) természeti és kulturális értékekkel, erdőgazdálkodással kapcsolatos tájékoztatási tevékenységek A DALERD Délalföldi Erdészeti Zrt. 112 ha-on kezdett átalakító üzemmódban kezelni erdőket. Az itt folyó munkálatokat helyben színes tájékoztató táblákon, illetve rendszeresen megjelenő ismeretterjesztő kiadványban, az Erdőjáró című újságban mutatják be. A Mecseki Erdészeti Zrt. az általa a folyamatos erdőborítás elérése érdekében megkezdett átalakító tevékenységet látványos ismertető táblákon mutatja be a Mecsek több pontján.

A látogatott erdőterületeken ismertető táblákat hehe melyek az erdőgazdaság gazdálkodását gazdálk azdálkodását lyeztek el, amelyek mutatják be az arra járóknak.

DALERD Délalföldi Erdészeti Zrt. rendszeresen megjelenő ismeretterjesztő kiadványa

11 11

A szombathelyi székhelyű Kerekerdő Alapítvány a Vas-hegy és a Pinkamente természeti és kultúrtörténeti értékeinek bemutatása céljából hat nagyméretű, tematikus ismertető táblát állított fel Felsőcsatár és Vaskeresztes határában. Ezzel egy időben jelent meg a térséget bemutató új kiadványuk is. A kiadvány 36 olpp mutatja j be a terület értékeit. dalon 185 színes képpel

Az Országos Erdészeti Egyesület Erdők a közjóért Szakosztálya egy 2007-ben készült sikeres könyvét adta ki újra, mely a szakosztály története mellett a hazai erdészeti közjóléti munka történetét és eredményeit is feldolgozta. A kiadvány célja a társadalom, és különösen a vezetők tájékoztatása arról, hogy „az erdészek az erdő kiváló gondozói, és a gazdálkodás keretében közérdekű tevékenységgel szolgálják az erdő életközösségét és az azt igénybe vevő embereket is”. Az Ipoly Erdő Zrt. a Börzsöny leglátogatottabb pontjain állított fel a természetközeli gazdálkodást népszerűsítő, nagyméretű táblákat. Egy kiadvány is készült „Az erdő megújul” címmel, mely az erdő életét mutatja be és a holtfának az erdő életében betöltött fontos p ismerteti. szerepét

12


e) erdőterületeken lévő közjóléti létesítmények megközelítésének akadálymentesítése A Mecseki Erdészeti Zrt. a régió első akadálymentesített tanösvényét hozta létre a Mecsextrém Park szomszédságában. A létesítmény 1360 m hosszan, szabálytalan nyolcas alakban halad fenyves- illetve lomberdő alatt. Segítségével a kerekes székkel közlekedők számára is lehetővé válik az erdei kirándulás élménye. Esőben, napsütésben, hóban, szélben egyaránt lehetővé teszi számunkra az erdei barangolást. Végig deszka- és térkő burkolat, kettős korlát, ismétlődő pihenőszakaszok teszik kényelmessé és biztonság gossá a használatát.

f) egyedi növénytelepítések, fásítások létesítése Országszerte 22 önkormányzat, illetve önkormányzati intézmény nyert támogatást parkosításra. Példaként a Vas megyei Szeleste Község Önkormányzata által megvalósított parkosítást mutatjuk be, ahol az épülő kemping és erdei iskola területén tizenhét fajt képviselő 206 növényt, javarészt őshonos fa- és cserjefajokat telepítettek. Az ültetést az általános iskola tanulóival és a lakossággal közösen végezték. A növényeket ismertető táblákkal látták el. Közös gondozására, a parknak a biológia oktatásában történő felhasználására megállapodást kötöttek a helyi g p y iskolával.

él lf ld Erdészeti dé l A DALERD Délalföldi Zrt. Gyulán, az erdei iskolája környékén végzett akadálymentesítést, melynek eredményeképpen kerekes székkel is járhatóvá váltak a tanösvényeik, a mozgássérültek részére is használhatóvá váltak a közjóléti berendezéseik.

13

ma mindenhol meghaladta a százat. Az erdőgazadság az Európai Erdők Hete rendezvénysorozat minden résztvevőjének egy-egy facsemetét ajándékozott, valamint az erre az alkalomra megjelentette az Erdők számokban című ismeretterjesztő kiadványt, amely fontos tudnivalókat tartalmaz az európai, magyarországi és a Bács-Kiskun megyei erdőgazdálkodásról, az erdő nyújtotta értékekről.

g) az Európai Erdők Hetével összefüggő rendezvények 2008 októberében a földművelésügyi miniszter Pécsett, a Mecseki Erdészeti Zrt. rendezvényén nyitotta meg az Európai Erdők Hete rendezvénysorozatot. Ennek keretében „behozták a városba az erdőt”, és a belváros szívében ismertették meg az érdeklődőket az erdőgazdálkodással. Játszóház, vetélkedő, ismeretterjesztő előadás színesítette a rendezvényt. A KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. négynapos rendezvénysorozatot tartott meghívott előadókkal és terepi programokkal. A résztvevők létszá-

14

Az Ipoly Erdő Zrt. az Európai Erdők Hetének alkalmából a hét minden napján más-más helyszínen rendezett ismeretterjesztő, erdővel kapcsolatos interaktív találkozókat gyerekeknek, családoknak.


h) erdészeti szakmai kiadványok térítésmentes hozzáférése Az Országos Erdészeti Egyesület az Erdészeti Lapok 147(!) évfolyamának valamennyi számát digitalizálta és mindenki számára lehetővé tette az interneten

A HM Budapesti Erdőgazdaság Zrt. a pályázati támogatásból egy, a vágásos erdők átalakításáról írott német alapmű magyarra fordítását és kiadását végezte el.

i) erdei vasutak üzemeltetése tetése Az erdei vasutak üzemeltetése alapvetően nem rentábilis tevékenység, viszont a társadalom igényli a megmaradt kisvasutak fenntartását. Az önkormányzati tulajdonban lévő kisvasutak különösen nehéz helyzetben vannak. A Nagybörzsönyi Erdei Kisvasút Nonprofit Kft. egy ilyen kisvasút fenntartásához kapott támogatást.

történő hozzáférést. A digitalizált Erdészeti Lapok az alábbi címeken érhetők el: www.erdeszetilapok.hu, www.oee.hu, www.epa.oszk.hu. A megvalósult munkát a 2009. évi eFesztiválon harmadik díjjal jutalmazták.

15

2009. évi pályázatok a a folyamatos erdőborítást elősegítő szálaló era) d dőgazdálkodási módszerek megkezdése A HM Budapesti Erdőgazdaság Zrt. 2009-ben újabb tterületeken kapott támogatást a folyamatos erdőborítást eredményező gazdálkodás megkezdésére. Bujákon mintegy 350 ha-on, Süttőn kb. 50 ha-on kezdődttek meg g a munkálatok.

A Mecseki Erdészeti Zrt. a 2001-es első kezdeményezések után minden erdészetére kiterjedő programot indított. A programba mintegy 4.500 hektár eerdőterületet vontak be. Ezek jelentős része a Mecsek vvédett erdeiben található, de így kezelik az Ormánság eegyik 420 ha-os erdőtömbjét is. A pályázati támogattást a kezelési tervek elkészítésére, illetve az átalakító üzemmód kezdeti lépéseire használták fel. b) természeti és kulturális értékekkel, erdőgazdálkodással kapcsolatos tájékoztatási tevékenyd sségek A WWF Magyarország Alapítvány a budai Hárshegy alacsonyabb szomszédján, a Fekete-fej oldalában alakított ki tanösvényt, mely az Örökerdők

16


a Budai-hegységben WWF-tanösvények legújabb tagja. A mintegy másfél km hosszúságú, öt táblából álló tanösvény célja a folyamatos erdőborítás melletti gazdálkodás, valamint a faanyagtermelést nem szolgáló erdőrészletek bemutatása. Az ösvény mentén elsősorban az üde, sokféle elegyfafajjal (juharok, hársak, kőrisek, gyertyán, sőt bükk) jellemezhető tölgyeseket ismerhetjük meg. A kialakított lékek éppúgy megtekinthetők, mint egy jelentős méretű fa okozta széldöntés nyomai. A faanyagtermelést nem szolgáló véderdő jelentős mennyiségű holtfát tartalmaz, így az ösvényt úgy alakították ki, hogy az átdőlő fatörzseknek csak az útra eső részét távolították el. A táblák kicsik, nem zavarják meg az erdő összképét. Az útvonal leglátványosabb április elején, a kora tavaszi lágyszág j rúak virágzása idején. c) erdei vasutak üzemeltetése Az erdei vasutak üzemeltetése gyakran veszteséges tevékenység, viszont a társadalom igényli a megmaradt kisvasutak fenntartását. Az önkormányzati tulajdonban lévő kisvasutak különösen nehéz helyzetben vannak. Egy ilyen kisvasút fenntartásához kapott támogatást Debrecenben a Zsuzsi Erdei Vasút Nonprofit Kft.

dé d á é f d Áll Az Erdészeti Tudományos Intézet Mátrafüredi Állomása egy fényképekkel gazdagon illusztrált könyvet készített a rovarvilág eleddig kevéssé ismert csoportjáról, a sodrómolyokról. A könyv 192 oldalon 140-nél több fajt (köztük ritkaságokat is) ismertet.

17

Folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodás Fogalmak A folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodás elterjedésében fontos szerepe van az új szemlélet kialakulásának, amihez nélkülözhetetlen az egységes fogalomhasználat. Az alábbi magyarázatokkal ehhez kívánunk segítséget nyújtani. Tartamos erdőgazdálkodás: Az erdők olyan használata, amely hosszú távon nem okozza az erdőkből kitermelhető faanyag mennyiségének csökkenését. Fenntartható erdőgazdálkodás: Az erdők olyan használata, amely a faanyagtermelés fenntarthatóságán (tartamosság) túl igyekszik fenntartani vagy javítani többek között a talaj kedvező állapotát, a biológiai sokféleséget, az erdők hidrológiai és klimatikus kiegyenlítő hatását is. Folyamatos erdőborítás: „Olyan állapot, amikor a többkorú erdőállomány folyamatosan, egyenletesen borítja az erdő talaját és az erdő megújulása, felújítása az erdőállomány védelmében, véghasználati terület nélkül történik, az erdő tájképi megjelenése nem változik.” (2009. évi XXXVII. tv.)

18

Folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodás: Az erdők olyan használata, melynek során a beavatkozásokat az erdők természetes folyamataihoz igazítják, s nem keletkeznek a természetes erdőkben jellemző lékek méretét meghaladó vágásterületek. Természetközeli erdőgazdálkodás: A területre jellemző őshonos erdőtársulásokban a faállomány természetességének szinten tartásával vagy javításával folytatott erdőgazdálkodás, melynek során az erdők nevelését részben a természetes folyamatokra, felújítását a természetes újulatra alapozzák. Nem feltétlen eredményez folyamatos erdőborítást. Vágásos üzemmód: Az erdők olyan használata, melynek során a természetes erdőkben jellemző lékek méretét meghaladó vágás(és felújítási) területek keletkeznek. Időbeli intenzitása szerint lehet tarvágás, felújítóvágás vagy szálalóvágás. Tarvágás: Az erdőterületen található faállomány egy beavatkozással végrehajtott kitermelése, véghasználata, melyet mesterséges felújítás vagy sarjaztatás követ. Felújítóvágás: Az erdőterületen található faállomány rendszerint több beavatkozással, de 30 éven belül végrehajtott, a természetes újulat megmaradásához igazított kitermelése. Szálalóvágás: Az erdőterületen található faállomány elnyújtott, több beavatkozással, 30 évnél hosszabb idő alatt végrehaj-


tott kitermelése, mely az erdő megújítása során a természetes újulatra épít. Átalakító üzemmód: A vágásos (egykorú, homogén) erdőszerkezetet a szálaló (vegyes korú és záródású) szerkezet irányába, a későbbi szálalás érdekében változtató erdőgazdálkodási eljárás. Eszközei a kis területeket érintő tarvágások, felújítóvágások és szálalóvágások, illetve a nem egyenletes erélyű nevelővágások. Csoportos nevelővágás: A vegyes átmérőjű, csoportos szerkezetű állománykép kialakítása érdekében folytatott, nem egyenletes erélyű nevelővágás. Szálaló üzemmód: Az erdők olyan használata, amelynek során csak szálalást végeznek az erdőben. Szálalás: Rendszeresen, a szálaló elvek szerint végrehajtott fakitermelés, amely az erdő jellegzetes (szálaló) szerkezetének, optimális élő- és holtfakészletének, illetve átmérőeloszlásának kialakulását, majd fennmaradását eredményezi. Az erdő folyamatos borítása és megújulása az eljárás természetes velejárója. Szálaló erdőszerkezet: Magasságban, törzsvastagságban (korban), egyedsűrűségben heterogén összetételű, a természeteshez közelálló, hosszú távon fenntartható erdőszerkezet.

19

Örökerdők, történeti áttekintő Az alábbi néhány bekezdésben megkísérelünk rövid történeti és földrajzi áttekintést adni a szálaló ill. ahhoz szemléletében hasonló erdőművelési módok kialakulásáról. A fejezet végén megemlítjük a folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodás magyarországi terjedésének legnagyobb kihívásait is. A természetes folyamatokra alapozott, szálaló jellegű erdőgazdálkodásnak éppen úgy régi hagyományai vannak Európában, mint a tarvágásnak. Szálalva elsősorban a saját szükségletre termelő paraszti erdőkben gazdálkodtak, tarvágásokat pedig a jelentős faigényű bányavidékek és nagyobb városok környezetében alkalmaztak a régi időkben (Johann 2006). A 19. század közepétől a kisebb erdőbirtokokon is elterjedtté vált a tarvágás, ami a 20. század fordulójára általánossá vált. Közép-Európában egyre inkább követendő minta lett a „klasszikus német erdészeti iskola”, amely elsősorban a rövid vágásfordulójú lucfenyő monokultúrák kialakítására törekedett, megváltoztatva egész tájak arculatát. A folyamatra válaszképpen (és részben a „vissza a természethez” kulturális mozgalom hatására) ugyancsak a 19. század közepétől kezdtek megjelenni a tarvágásokat kerülni próbáló kíméletesebb módszerek Franciaországban, Svájcban, Németországban, valamint a mai Ausztria és Szlovénia területén, gyakran egy-egy jelentős erdész szakember (A. Gournaud, K. Gayer, H. Biolley, L. Hufnagl, A. Möller) nevéhez köthetően. Ettől kezdve a szálalás tudományosan megalapozott, a gyakorlatban kipróbált és részletesen leírt módszereiről beszélhetünk.

20

A 20. század két világháborúja, valamint a 30-as évek világgazdasági válsága a legtöbb európai országban újra a vágásos erdőgazdálkodást helyezte előtérbe. Svájcban ugyanakkor már korábban, 1902-ben törvényt hoztak a tarvágások megszüntetésére, ami azóta is érvényben van. (Jelenleg a szövetségi törvények szerint Svájc erdeinek 60%-át kell természetközeli életközösségként fenntartani.) Szlovéniában 1947ben ugyancsak betiltották a tarvágást, és előírták a természetes folyamatokra alapozott módszerekre való áttérést. 1989-ben ugyancsak itt, Szlovéniában jött létre a Pro Silva „mozgalom”, amely ötvözi a modern ökológia gyakorlatba átvihető elemeit a sokkal korábban kialakult szálaló erdőkezelés fortélyaival. A Pro Silva hatása túllép a közép-európai régión, és befolyással van a mediterrán térségre éppúgy, mint Nyugat- vagy Észak-Európa erdőgazdálkodására. Jelenleg Európában a becslések szerint 1−2 millió hektár közé tehető a szálaló, illetve szálalóvágással kezelt erdők területe. Németországban 1−2% az arányuk. Az országos átlagot jóval meghaladja a Fekete-erdő szálaló erdeinek 12%-os részesedése. Svájcban, a szálalás fellegvárában az erdőterület 8%-án alkalmazzák

Szlovéniai szálaló erdő, Postojna


ezt az üzemmódot. Találhatók szálaló erdők Franciaország sok régiójában, az Alpok és a Kárpátok valamennyi országában, de Skandináviában, sőt Görögország és Törökország északi részén is. Kiemelkedő arányban alkalmazzák a nem-vágásos üzemmódokat Szlovéniában, Horvátországban és Bosznia-Hercegovinában. Szlovénia 1,1 millió ha-as erdőterületének 80%-án szálaló vagy szálalóvágásos erdőműveléssel találkozunk. A Postojna környékén elterülő 40.000 haos erdőtömb Európa egyik legnagyobb összefüggő szálaló erdőtömbje. Az Európán kívüli kontinenseken szintén működnek folyamatos erdőborítás mellett kezelt erdők, akár saját történelmi tradíciókra alapozva, akár az Európában kialakult modern szálalás alkalmazásával. Elsősorban Japánban és Észak-Amerikában, de a déli félteke országaiban is találhatók figyelemre méltó példák. A szálalás Magyarországon történetileg csak a Vendvidéken és a vele szomszédos területek magánerdeiben, valamint elszórtan a Bakony néhány pontján maradt fenn a mai napig. Az ország többi táján a vágásos gazdálkodás változatai váltak uralkodóvá, véghasználatként főleg a tarvágás és a fokozatos felújító vágás. A vágásos üzemmód ma is az erdőterületeink több mint 95%-án jellemző. Erdeink természetessége nem kis mértékben ennek köszönhetően meglehetősen lecsökkent.

21

Bár a vágásos üzemmód alkalmazása az elmúlt század során uralkodóvá vált hazánkban, a korábbi időszakok összetettebb, a természetes folyamatokra alapozó szemlélete szakmai körökben sohasem merült feledésbe. Fekete Lajos, Roth Gyula, Kaán Károly, Majer Antal és sok más erdész szakember munkáiban részletesen foglalkozik a szálalás vagy a szálalóvágás lehetőségeivel. A 20. század során több erdőgazdálkodó, köztük a század első felében Roth Gyula, Kaán Károly, később Jablánczy Sándor, Madas László és Török András próbálkozott sikerrel a vágásos üzemmódtól való elmozdulással. Hasonló kezdeményezésként értékelhető a természetes felújítás vizsgálata az Őrségben. A múlt század 80-as éveitől kezdődően a társadalom értékítélete erősen megváltozott, így a természetvédelmi szempontok érvényesülésére is több hangsúly helyeződött. Az erdőt „csak” látogató, vagy a közelében élő emberek egyre több esetben igyekeztek és igyekeznek érvényesíteni érdekeiket az erdőgazdálkodással, valamint az erdőterületek igénybevételével kapcsolatos döntések kapcsán. A társadalmi elvárások megváltozása, valamint az olyan tudományágak, mint az erdészeti ökológia, a konzervációbiológia (termé-

Újulat-kúp egy szlovéniai szálaló erdőben

22

szetvédelmi biológia) előretörése hazánkban is egyre inkább befolyást kezdett gyakorolni arra, hogy az erdőgazdálkodás korábbi elvei megváltozzanak. Erdész szakmai berkekben ugyancsak megindult egy erőteljes szemléletváltás. A korábban csak egy-egy erdész által hangoztatott elveket egyre többen kezdték és kezdik elfogadni, különösen azt követően, hogy az elveket számos erdészetnél a gyakorlatba is sikerült átültetni. Az első úttörők között a kezdeti lépéseket már az 1950-es években megtevő Pilisi Parkerdő Zrt., illetve az Ipoly Erdő Zrt. szerepelt, akiket azóta többen követtek az ország csaknem minden táján. A Királyréti Erdészet területén az ELTE kutatócsoportja 2000 és 2004 között a bükkösök erdődinamikáját, valamint a természetes folyamatokra alapozott kezelésének lehetőségeit vizsgálta egy nemzetközi kutatás (NatMan) keretei között, az Ipoly Erdő Zrt. támogatásával. E vizsgálat eredményei felhasználásra kerültek az egész erdészet területén bevezetett átalakító üzemmód technológiájának kialakításához. A természetes folyamatokra alapozó erdőművelést szorgalmazó erdészeket tömörítő Pro Silva Hungaria közhasznú egyesület 1999-es megalapítása fontos mérföldkő volt az erdőgazdálkodás szemléletének átalakulásában. Az erdőtervezési és hatósági feladatokat ellátó Állami Erdészeti Szolgálat, valamint jogutódja szintén a kezdetektől segítette és segíti a reform lépéseit. Ma már több erdőgazdasági részvénytársaságnál és nemzeti parknál üzemi méretekben is megtörtént a folyamatos erdőborításra való átállás, ami biztató jövőképet vetít elénk. Magángazdálkodók csoportjai is elkezdték a Zemplénben, a Balaton-felvidéken és az ország számos pontján a szálalásra való áttérést, ami


példamutató lehet, hiszen Magyarországon az erdők több mint 40%-a magántulajdon.

Lékben felnövő újulat folt, magánerdő, Zempléni-hg.

Hazánk Közép-Európa hegyvidéki részéhez képest szárazabb, kontinentálisabb klímáján a természetes folyamatokra alapozott erdőgazdálkodás bevezetése sok tekintetben úttörő munka. Míg a bükkösökben az Alpok országaiból átvett módszert könnyebb alkalmazni, addig a száraz cseres-tölgyesek, vagy a változó vízellátású kocsányos tölgyesek, ligeterdők folyamatos erdőborítást biztosító művelésére alig akad mintaként szolgáló példa. Sok esetben a gazdálkodón múlik a legmegfelelőbb eljárások kidolgozása, úgy a fák kitermelésének térbeli rendjével, mint a faanyag mozgatásának problémáival kapcsolatban. Mindezen kísérletezések mögött azonban egyre inkább ott a motiváció, hogy a korábbinál jobb minőségű faanyagot kevesebb élőmunkával állítsanak elő úgy, hogy az erdő természetességi állapota is javuljon. A folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodás aránya országszerte lassan növekszik. Fontos előrelépésként a 2009. évi új erdőtörvény előírásai között szerepel, hogy a különleges rendeltetésű, magas természetességű állami erdők egy részén fokozatosan

be kell vezetni a nem vágásos üzemmódokat. A magán erdőgazdálkodók számára komoly lehetőséget teremt az Erdő Környezetvédelmi Intézkedések (EKV) szálaló programja. A nem vágásos üzemmódok bevezetésének egyre kevesebb akadálya van, néhányról azonban mégis érdemes említést tenni. Az egyik legnagyobb jelentőségű objektív tényező a növényevő vadállomány, amelynek nagysága az erdőterületek egy részén megnehezíti vagy ellehetetleníti a biztonságos természetes felújulást. A probléma csak a vadgazdálkodás és az erdőgazdálkodás megfelelő összehangolásával orvosolható. Az idegenhonos, invazív tulajdonságú fafajokkal fertőzött területeken komoly nehézséget jelenthet a megfelelő célállapot elérése, ha nem a legintenzívebb erdőgazdálkodást alkalmazzák. Sokan hivatkoznak a megfelelő szakértelem hiányára, vagy az új céloknak megfelelő géppark kialakításának nehézségeire. A felsoroltak egy része remélhető, hogy csak átmeneti problémát okoz, és a kezdetekkor befektetett többletenergia és -költség utóbb bőségesen megtérül.

23

Függelék A pályázatok helyszínei Magyarországon

1% az erdőkért pályázatok helyszínei Magyarországon 2007-2009

24


A támogatott pályázók

A szálaló erdőgazdálkodás megkezdése

A szálaló erdőgazdálkodás fenntartása

Ismeretterjesztés, kiadványok, tanösvények

Európai Erdők Hete

Gyalogos túraútvonalak karbantartása

Erdei közjóléti létesítmények akadálymentesítése

Erdei vasutak üzemeltetése

Egyedi növénytelepítések, fásítások

Összesen

A támogatott pályázók célterületenként

A támogatott pályázók teljes listája összevont jogcímekkel szektorok szerint (adatok ezer Ft-ban)

Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság

350

0

0

0

0

0

0

0

350

Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt.

800

15 430

1 355

0

0

0

0

0

17 585

Bükki Nemzeti Park Igazgatóság

1 092

0

510

0

0

0

0

0

1 602

DALERD Délalföldi Erdészeti Zrt.

1 789

1 754

5 720

888

0

2 500

0

0

12 651

Duna−Dráva Nemzeti Park Igazgatóság

0

0

1 800

0

0

0

0

0

1 800

Egererdő Erdészeti Zrt.

3 854

18 319

2 810

0

0

0

0

0

24 983

Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI)

0

0

951

0

0

0

0

0

951

ERTI Püspökladányi Kísérleti Állomása

110

1 124

4 130

0

0

0

0

0

5 364

ERTI Mátrafüredi Állomás

0

0

2 000

0

0

0

0

0

2 000

Északerdő Erdőgazdasági Zrt.

0

14 551

0

0

0

0

0

0

14 551

Fertő−Hanság Nemzeti Park Igazgatóság

0

2 587

0

0

0

0

0

0

2 587

Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt.

0

0

6 970

1 800

0

0

0

1 000

9 770

Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt.

2 378

780

2 854

510

0

0

0

0

6 522

HM Budapesti Erdőgazdaság Zrt.

11 836

14 586

7 165

0

0

0

0

0

33 587

HM VERGA Zrt.

1 966

0

600

0

704

0

0

0

3 270

Ipoly Erdő Zrt.

421

36 951

3 408

1 346

0

0

0

0

42 126

KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt.

0

0

2 545

1 992

0

0

0

0

4 537

Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt.

20 172

3 971

750

900

0

0

0

0

25 793

Körös−Maros NPI

0

0

1 011

0

0

0

0

0

1 011

Mecseki Erdészeti Zrt.

0

3 600

5 400

1 000

4 000

9 534

0

0

23 534

NEFAG Nagykunsági Erdészeti 0 és Faipari Zrt.

0

925

1 500

0

0

0

0

2 425

NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt.

1 397

4 580

923

420

0

0

0

8 525

1 205

Pilisi Parkerdő Zrt.

0

26 452

2 840

0

0

0

0

0

29 292

SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt.

1 391

0

2 000

1 200

0

0

0

0

4 591

Szombathelyi Erdészeti Zrt.

0

34 984

0

0

0

0

0

0

34 984

Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt.

509

7 598

2 000

0

2 310

0

0

0

12 417

25








Összesen

VADEX Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt.



0

0

1 970

2 000

0

0

0

0

3 970

Vértesi Erdészeti és Faipari Zrt. 0

180

270

0

0

0

0

0

Zalaerdő Erdészeti Zrt.

5 310

5 855

2 200

0

0

0

0

0

450 13 365

Zánkai Gyermek és Ifj. Centrum Nonprofit Kft.

0

0

0

0

0

0

0

337

337

Állami szektor összesen

53 183

190 119

66 764

14 059

7 434

12 034

0

1 337

344 929

Alsómocsolád Község Önkormányzata

0

20

1 460

0

0

0

0

999

2 479

Balassagyarmat Város Önkormányzata

0

0

0

0

0

0

0

997

997

Belezna Község Önkormányzata

0

0

900

0

0

0

0

0

900

Börzsöny Kisvasút Nonprofit Kft.

0

0

0

0

0

0

4 000

0

4 000

Devecser Város Önkormányzat

0

0

0

0

0

0

0

974

974

Egyek Nagyközség Önkormányzata

0

0

0

0

0

0

0

994

994

Fonyód Város Önkormányzata 0

0

0

0

0

0

0

122

122

Gersekarát Község Önkormányzata

0

0

300

0

0

0

0

0

300

Gyöngyösi Városi Televízió Kht.

0

0

650

0

0

0

0

0

650

Ispánk Község Önkormányzata

0

0

0

0

0

0

0

170

170

Kéthely Község Önkormányzata

0

0

0

0

0

0

0

446

446

Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata

0

0

0

0

0

0

0

857

857

Majs Község Önkormányzata

0

0

0

0

0

0

0

145

145

Meggyeskovács Község Önkormányzata

0

0

0

0

0

0

0

1 000

1 000

Mezőkovácsháza Város Önkormányzata

0

0

0

0

0

0

0

962

962

Mogyoróska Község Önkormányzata

0

0

500

0

0

0

0

0

500

Mozsgó Község Önkormányzata

0

0

0

0

0

0

0

395

395

Nagybörzsönyi Erdei Kisvasút Nonprofit Kft.

0

0

0

0

0

0

8 000

0

8 000

Nagyrákos Község Önkományzata

0

0

0

0

0

0

0

280

280

26










Összesen


Nyársapát Község Önkormányzata

0

0

0

0

0

0

0

982

982

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata

0

275

500

0

0

0

0

0

775

Őriszentpéter Város Önkormányzata

0

0

0

0

0

0

0

550

550

Sopron Holding Zrt.

0

0

2 000

0

0

0

0

0

2 000

Szalafő Község Önkormányzata

0

0

0

0

0

0

0

360

360

Szatta Község Önkormányzata

0

0

0

0

0

0

0

170

170

Szeleste Község Önkormányzata

0

0

0

0

0

0

0

1 000

1 000

Tömörd Község Önkormányzata

0

0

600

0

0

0

0

619

1 219

Vágáshuta Község Önkormányzata

0

251

1 800

0

0

0

0

0

2 051

Veszprém M.-i Önkormányzat Tüdőgyógyintézete

0

0

0

0

0

0

0

948

948

Zirc Város Önkormányzat

0

0

0

0

0

0

0

422

422

Zsuzsi Erdei Vasút Nonprofit Kft.

0

0

0

0

0

0

8 000

0

8 000

Önkományzati szektor összesen

0

546

8 710

0

0

0

20 000

13 392

42 648

Bedő Albert Középiskola

0

0

3 150

0

0

0

0

0

3 150

Mátra Erdészeti, Mg.-i és Vadg.-i Szakképző Isk.

0

0

300

0

0

0

0

0

300

Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar

0

0

3 850

1 000

0

10 000

0

0

14 850

Nyugat-magyarországi Egy. Erdővagyon-gazd. Int.

0

0

120

0

0

0

0

0

120

Soproni Felsőoktatási Alapítvány

0

0

2 000

0

0

0

0

0

2 000

Váci Mihály Általános Iskola Győr

0

0

0

0

0

0

0

116

116

Oktatási intézmények összesen

0

0

9 420

1 000

0

10 000

0

116

20 536

Csipkés Ebt.

0

0

850

0

0

0

0

0

850

Dr. Czerny Károly

0

0

2 000

0

0

0

0

0

2 000

Erdőgazda Kht.

0

0

1 920

0

0

0

0

0

1 920

Füzérkajata-Koromhegy Ebt.

213

0

0

0

0

0

0

0

213

Füzérvári Ebt.

0

1 044

0

0

0

0

0

0

1 044

27








Összesen

Hajdú-Bihar M.-i Magánerdő Tulajdonosok Egy.



0

0

3 720

0

0

0

0

0

3 720

Koszteczky Stúdió Bt.

0

0

1 000

0

0

0

0

0

1 000

Landor Józsefné

0

0

2 000

0

0

0

0

0

2 000

Mesics Ferenc

0

0

840

0

0

0

0

0

840

Mocz és Társa Magánerdészet 0 Kft.

0

1 100

0

0

0

0

0

1 100

Napkori Erdőgazdák Zrt.

0

0

1 350

0

0

0

0

0

1 350

Nemcsák László

194

0

0

0

0

0

0

0

194

Parképker Bt.

0

0

1 000

0

0

0

0

0

1 000

Szabó Vendel

0

0

2 000

0

0

0

0

0

2 000

Taxus Jozwiak és Fia Bt.

0

0

630

0

0

0

0

0

630

Zétényi Zoltán

0

0

50

0

0

0

0

0

50

Magánszektor összesen

407

1 044

18 460

0

0

0

0

0

19 911

B-A-Z Megyei Természetjáró Szövetség

0

0

0

0

1 018

0

0

0

1 018

Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egy.

0

0

0

0

2 182

0

0

0

2 182

Fejér Megyei Természetbarát Szövetség

0

0

0

0

3 380

0

0

0

3 380

Herman Ottó Természetvédő Kör

0

0

810

0

0

0

0

0

810

Heves Megyei Terészetbarát Szövettség

0

0

0

0

595

0

0

0

595

Kerekerdő Alapítvány

0

0

4 000

0

0

0

0

0

4 000

Kisvasutak Baráti Köre Egyesület

0

0

0

0

0

0

4 630

0

4 630

Magyar Erdőgazda Szövetség

0

0

2 170

0

0

0

0

0

2 170

Nimfea Természetvédelmi Egyesület

0

0

1 733

0

0

0

0

0

1 733

Olajipari Természetbarát Egyesület

0

0

0

0

110

0

0

0

110

Országos Erdészeti Egyesület

0

0

10 264

0

0

0

0

0

10 264

Palocsa Egyesület

0

0

1 950

0

0

0

0

0

1 950

WWF Magyarország Alapítvány

0

0

3 054

0

0

0

0

0

3 054

Civil szervezetek összesen

0

0

23 981

0

7 285

0

4 630

0

35 896

Célterület összesen

53 590

191 709

127 335

15 059

14 719

22 034

24 630

14 845

463 921

28


Néhány adat a hazai erdőkkel kapcsolatban Erdősültség: Hazánkban 1,9 millió ha erdő található, ez az ország területének 20,4%-a. Az egykor 85%-ra becsült erdősültség a múlt század elejéig az erdőirtások következtében 12%-ra csökkent, majd a telepítések következtében fokozatosan növekedett és növekszik ma is. A magyarországi erdészeti tájak természetessége. A természetesség a sötétzöldtől a sötétvörös irányában csökken. (A számok az erdészeti tájakat jelölik.)

Fafajmegoszlás: Hazánk erdeiről megállapítható, hogy mintegy felét alkotják a területre jellemző őshonos fafajú erdők, a másik felét idegen eredetű ültetvény jellegű állományok (akácosok, fenyvesek, nemesnyárasok stb.). tölgy cser bükk gyertyán akác nemesnyár hazai nyár egyéb lombos fenyő

Az EU-tagországok erdősültsége

Erdők természetessége: A hazánk területét egykor borító természetes erdők fafajösszetétele és szerkezete mára jelentősen átalakult, elsősorban a fafajpolitika (erdőtelepítések, erdőfelújítás), az erdőgazdálkodás módszerei, illetve a korábban jellemző egyéb erdei haszonvételek (erdei legeltetés, alomgyűjtés stb.) következtében. Néhány ritka kivételtől eltekintve összes erdőnket legalább egyszer már letermelték, szerkezetét átalakították. A jelenlegi erdők az egykori változatosság elemeit különböző mértékben őrzik.

A magyarországi erdők fafajmegoszlása (főfafajokra vonatkozóan, 2006) 6,8

3,8

10,7

23,8

11,9

5,2 5,9

11,1

20,8

29

Üzemmódok: A folyamatos erdőborítással, szálaló vagy átalakító üzemmódban kezelt erdők területe 2004 óta rohamosan növekszik, mára már meghaladja a 25 ezer ha-t. Erdeink 96%-át azonban még mindig vágásos üzemmódban kezelik.

Védettség: Hazánkban a védett területek 47%-a erdő. Az erdőterületeknek 23%-a áll természetvédelmi oltalom alatt. (A 2009. évi új erdőtörvény érvénybe léptéig jelentős különbség nem volt a védett és nem védett erdőkben alkalmazott üzemmódok között.) A védett és fokozottan védett erdők aránya

fokozottan védett erdĘterület védett erdĘterület nem védett erdĘterület

77%

19% 4% A szálaló és átalakító üzemmódú erdők területének növekedése 2004-2008 A vágásos és nemvágásos (szálaló, átalakító, faanyagtermelést nem szolgáló) üzemmódok aránya Magyarországon, 2008

szálaló üzemmód átalakító üzemmód faanyagtermelést nem szolgáló vágásos üzemmód

96,1%

2,7% 0,7%

30

0,5%


Ajánlott irodalom BARTHA D. & GÁLHIDY L. (SZERK.) (2007): A magyarországi erdők természetessége. WWF-füzetek 27. WWF Magyarország. BARTHA D. (2000): Erdeink egyre csak szegényednek? In Gadó Gy. P. A természet romlása, a romlás természete. Magyarország. Föld Napja Alapítvány: 15–36. BARTON ZS. (2002): A Kárpátok őserdő-maradványainak jegyzéke, és ezek lényegesebb adatai, jellemzői. ER. 2(1): 397–424. BESZE P., FARKAS J. & MÁRTA V. (SZERK.) (1999): Pro Silva. Magánkiadás. BÚS M. (2007): A folyamatos erdőborítás mint a közjóléti erdőgazdálkodás új lehetősége. In: DOBÓ I., & ZÉTÉNYI Z.: Erdők a közjóért. Országos Erdészeti Egyesület: 109–113. CSÉPÁNYI, P. (2007): A természetközeli erdőgazdálkodás és a szálalóerdő. Erdészeti Lapok 142(9): 281– 284. CSÉPÁNYI, P. (2008): A tölgy és a folyamatos erdőborítás. Erdészeti Lapok 143(10): 294–297. CSÓKA GY. (2000): Az elpusztult, korhadó fa szerepe az erdei biodiverzitás fenntartásában. In: Természet – Erdő – Gazdálkodás. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Pro Silva Egyesület, Eger: 85–98. CZIROK I. (SZERK.) (1999): A szálalásról és a szálalóvágásról a hazai szakirodalom alapján. Állami Erdészeti Szolgálat. FRANK T. (SZERK.) (2000): Természet – Erdő – Gazdálkodás. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Pro Silva Egyesület, Eger.

JABLÁNCZI S. (2008): A szálalóerdő jelentősége Magyarországon. Erdészettörténeti Közlemények LXXVII. kötet, 7−82. o. (Kandidátusi értekezés, 1954) GYÖNGYÖSSY P. (2008): „Gyántásország”. Történeti adatok az őrségi erdők erdészeti és természetvédelmi értékeléséhez. Kerekerdő Alapítvány, Szombathely. KERESZTES GY. & MEGGYESFALVI I. (SZERK.) (2002): A szálalás. Ötletek, gyakorlati útmutatások, meghatározások és magyarázatok. HM Budapesti Erdőgazdaság Zrt., IUCN, Pro Silva Hungaria. KRUTZSCH, H. (1952): Erdők megújítása. – Kiadja az Országos Erdészeti Egyesület a Soproni Műhely különszámaként, Budapest – Sopron, 1999. STANDOVÁR T. (1996): Az erdőgazdálkodás hatása az erdők természetes sokféleségére. Természet Világa 127(II. különszám): 34–38.

31

2010 H K Sz Cs P Sz V

H K Sz Cs P Sz V

H K Sz Cs P Sz V

H K Sz Cs P Sz V

32

1 2 3

JANUÁR 4 11 18 5 12 19 6 13 20 7 14 21 8 15 22 9 16 23 10 17 24

1 2 3 4

ÁPRILIS 5 12 19 6 13 20 7 14 21 8 15 22 9 16 23 10 17 24 11 18 25

26 27 28 29 30

1 2 3 4

5 6 7 8 9 10 11

JÚLIUS 12 19 13 20 14 21 15 22 16 23 17 24 18 25

26 27 28 29 30 31

1 2 3

OKTÓBER 4 11 18 5 12 19 6 13 20 7 14 21 8 15 22 9 16 23 10 17 24

25 26 27 28 29 30 31

25 26 27 28 29 30 31

1 2 3 4 5 6 7

FEBRUÁR 8 15 9 16 10 17 11 18 12 19 13 20 14 21

22 23 24 25 26 27 28

MÁJUS 10 17 11 18 12 19 13 20 14 21 15 22 16 23

24 31 25 1 26 2 27 3 28 4 29 5 30 6

1 2 3 4 5 6 7

MÁRCIUS 8 15 22 29 9 16 23 30 10 17 24 31 11 18 25 12 19 26 13 20 27 14 21 28

1 2

1

AUGUSZTUS SZEPTEMBER 2 9 16 23 30 6 13 20 27 3 10 17 24 31 7 14 21 28 1 8 15 22 29 4 11 18 25 2 9 16 23 30 5 12 19 26 3 10 17 24 6 13 20 27 4 11 18 25 7 14 21 28 8 15 22 29 5 12 19 26

1 2 3 4 5 6 7

NOVEMBER 8 15 22 29 9 16 23 30 1 10 17 24 2 11 18 25 3 12 19 26 4 13 20 27 14 21 28 5

7 8 9 10 11 12 13

JÚNIUS 14 21 28 15 22 29 16 23 30 17 24 18 25 19 26 20 27

3 4 5 6 7 8 9

DECEMBER 6 13 20 7 14 21 8 15 22 9 16 23 10 17 24 11 18 25 12 19 26

27 28 29 30 31


Tárgyalási napló Megbeszélés helye: Megbeszélés ideje: Tárgyaló partner: Téma:

Megbeszélés helye: Megbeszélés ideje: Tárgyaló partner: Téma:

33



34




35



36




37



38




39



40




41



42




43



44




45



46




47



48




49



50




51



52




53



54




55



56




57



58




59



60




61



62




63



64




65



66




67



68




69



70




71



72




73



74




75



76




77



78




79



80

Szerkesztette: Gálhidy László és Lehoczky István Tervezés, nyomdai előkészítés: EFFIX-Marketing Kft

Recommend Documents