Szerezz új előfizetőkéi a HID-nak Világszemle „ A z Északamerikai Egyesült 'Államokqíem csak Amerikaóneg védésére, hanem az egész világ civilizált népeinek fennmaradása érdekében építi k i véderejét. Amerikának magasztos hivatást k e l l betöltenie: meg k e l l védenünk a civilizációt és kultúrát!" Roosevelt szavai ezek tegnap m o n d o t t n a g y rádióbeszédéből. M a g a a beszéd nem rendkivüli. H a l l o t t u n k már számtalan hasonló, c i v i lizációt és kultúrát védő szólamokat. Éppen a m e r i k a i p o l i t i k u s o k szájából. Roosevelt csak megismételte, a m i t előtte már jónébányszor elmondtak. És mégis v a n v a l a m i ebben az állitásban, a m i m i a t t bővebben k e l l vele foglalkoznunk. Jelentőségét a m a i kö rülmények adják meg. M i k ezek a körülmények? 1. A német csapatok elfoglalták Hollandiát, B e l g i u m n a g y ré szét és Északfranciaországot, Flandriában pedig körülzárták a szövetségeseknek körülbelül egy milliót kitevő hadseregét. A z újabb jelentések szerint a belgák már letették a f e g y v e r t 2. Napok kérdése, hogy a l a Manche csatorna k e l e t i p a r t j a teljesen német kézre kerüljön és ezzel egyidejűleg m e g i n d u l j o n a támadás A n g l i a ellen. 3. A z olasz diákság vasárnap t a r t o t t tüntetésén „Éljen a há ború! Menetelni a k a r u n k ! " kiáltásokkal v o n u l t végig Róma uc-
cáin és K o r z i k a szigetén „Éljen olasz K o r z i k a " felirásu falraga szok j elentek meg. A „civilizált" világ n a g y része tehát lángokban áll, másik ré szén meg most kezdik a tüzet éleszteni. A hadszíntér, m i n d inkább n y u g a t felé h a l a d és ezzel a „civilizáicó védelmével" járó kötelezettségek i s egyre n y u g a t a b b r a szorulnak a/z A t l a n t i Óceán p a r t j a i felé, A m e r i k a felé. E d d i g Franciaország cs A n g l i a v o l t a k leghangosabb védői, most ez az örökség Amerikára száll. E z az. örökség. M e r t Roosevelt, de az U S A ipar- és pénzmágnásaí is n a g y o n jól tudják, h o g y az örökség, a m i rájuk vár (ha jól v i s e l i k m a g u k a t ) n e m csak kötelezettségekkel, hanem bizonyos j a v a k birtokbavételével is jár. Ezért pedrg érdemes várni és jónak l e n n i és felfegyverkezni és valamiféle elkerülhetetlen kötelezett ségeket vállalni. De megfordítva is vehetjük És í g y is v a n rendjén. M e r t h a már bizonyos kötelezettségeket vállal az ember, a k k o r jogosan kö vetelheti a megfelelő ellenszolgáltatásokat. Azaz a konkrét eset ben: h a A n g l i a örökébe lépek' és védelmembe veszem a civilizációt, a k k o r éppúgy, m i n t A n g l i a , gondoskodnom k e l l arról, h o g y en nek a feladatomnak eleget is tehessek. Gondoskodnom k e l l arról a bizonyos a n y a g i alapról, m e l y m a j d lehetővé teszi számomra a civilizáció tényleges védelmét És. m i v e l ebben a tör vényes jogutód úgy i s én vagyok, hát j o g g a l megvédhetem — h a szükség lesz rá — az angol g y a r m a t o k a t , v a g y legalább is azok nak egy részét. M e r t nézzük csak: az anyaország veszélybe került. A gyar m a t i néoek pedig hálátlanok. Akármilyen szabadságban és jólét ben éltek is, m i n d e n a l k a l m a t kihasználnak arra, h o g y kicsikar iák m a g u k n a k az önállóságot. De nem csak ez a lényeg, hanem má<*, civilizálatlan államok is a l i g várják, hogy rávethessék m a g u k a t n szabadiára h a g y o t t és felügyelet nélkül m a r a d t g y a r m a t o k r a . M i n t például ez a Janán. • Csak úgy remeg Holland-Indiáért. E z t n ^ d i g nem lehet a n n y i b a n h a g y n i . Hiszen kézenfekvő a dolog. A törvényes jogutód én vagyok. És a m i törvény az torvény, a m i igazság, az igazság, a m i örökség, az örökség. V a g y vegyük í g y : Szegény, árva g y a r m a t i népek! M i is lesz velük, h a jótevőjük, ^yámolitóiuk. a szabadságot, civilizációt P S kultúrát adó gaz dájuk életveszélybe kerül, v a g y — isten ments — végelgyengülés* ben kimúl az élők világából! M e n n y i ragadozó leskelődik minden felől az ártatlanokra! Hát k i gyámolitsa, bátorítsa őket, h a nem Amerika? (Állítólag tegnap i n d u l t el az f^gyik, l e g n a g y o W ame r i k a i hadihajó Grönlandba — vigasztalni.) A z t hiszem nem járok metssze az igazságtól. A m e r i k a — m i n den j e l erre m u t a t — most n e m fog o l y a n mértékben, o l y a n cél zattal és főleg o l y a n gyorsan beleavatkozni az eurónai küzdelem be, m i n t a múlt világháború idején. P e d i g a helvzet m a a szövet ségesekre nézve veszélyesebb m i n t a k k o r v o l t . A ' f l a n d r i a i ütközet már-már ujabb' Sedánná változik és a m i már évszázadok óta n e m történt, A n g l i a közvetlenül veszélyeztetve v a n . De A m e r i E a t a n u l t
a múlt világháborúból. N e m hitelez. Háborúzzon Európa a saját számlájára. M a nincs szüksége követeléseit hadsereggel biztosí tani., Azonkívül biztosíték v a n éppen elég: az örökség. (Az örökség pedig az eddigi jogszokások szerint csak akkor kerülhet az örökös kezébe, h a az örökhagyó meghalt.) Jellemző egyébiránt az U S A magatartása, hogy Roosevelt, a k i pedig az utóbbi időben u g y a n csak g y a k r a n küldözget jegyzékeket, leveleket ide-oda, elfeledke zett t i l t a k o z n i H o l l a n d i a és B e l g i u m megszállása m i a t t . A D N B legalább is nem t u d semmiféle i l y e n , v a g y ehhez hasonló jegy zékről. . A m e r i k a tehát egyelőre semleges ós valószínűen semleges ma r a d m i n d a d d i g , a m i g i m p e r i a l i s t a érdekeit közvetlenül n e m fenye geti v a l a m e l y i k háborús fél. És i t t ismét k i k e l l k i c s i t térnünk Sumner Welles titokzatos utazására. Ez az utazás és az U S A ma gatartása némileg emlékestet A n g l i a szerepére a spanyol polgár háború idején. H a jól emlékszem az angol kormány is kiküldte a k k o r megbízottját, hogy mindkét féllel tárgyaíjon. Ez a megbízott m i n d e n bizonnyal elsősorban is az angol érdekeltségek biztosításának lehetőségeit p u h a t o l t a úgy egyik, m i n t a másik vész győzelme esetén. A népfront-kormány valószínűen nem nyújt h a t o t t kellő garanciákat az angol érdekek biztosítására . . . "Wel les, ajni a dolognak ezt a részét i l l e t i , megnyugtató beszámolót t a r t h a t o t t Rooseveltnek. A z a m e r i k a i nyersanyagra, i p a r i termé kekre és tőkére egy háborút átszenvedett Európának m i n d i g szüksége lesz, de . . . és i t t vannak azok a sokat hangoztatott még előre nem látható fejlemények, melyeket az a m e r i k a i a k n a g y o n is jól előre látnak, — de megtörténhet, h o g y a végkimerülésig veze tett háború nem csak az a m e r i k a i , hanem általában véve minden féle tőkés érdekeltséget a legnagyobb veszedelembe, a pusztulásba sodor. És erre az esetre is jó, ha erős, szolidan felszerelt, kemény hadsereg áll készenlétben az A t l a n t i Öceán túlsó partján. V a n azonban még egy nyomós ok, amiért jó, h a az U S A m i n denre készen áll: a Szovjetunió. Ez a hatalmas állam sikeres kül p o l i t i k a i vezetése következtében kivül m a r a d t a mostani mérkő zésből. Továbbfejlődése, erősödése még m i n d i g biztosított, de emellett sszabad keze >van az európai játfezmában is. Sőt,, ő vette kezébe az események gyeplőjét. Ez pedig veszélyes dolog egy jövendőbeli örökös számára. E r r e a semleges államra na g y o n k e l l vigyázni. A Szovjetunió bármikor bármelyik fél részére eldöntheti a most folyó mérkőzést és túlnagy kockázat lenne az U S A számára, h a már korán, elhamarkodottan háborúba lépne. H o g y a Szovjetunió meg t u d t a őrizni tekintélyét és irányító szerepét az események kialakulásában, azt bizonyítja Svédország még máig megőrzött semlegessége és a Balkán biztonsága. A Szovjetunió nemcsak hogy saját földjét kiméli meg az öldöklés től és pusztulástól, hanem az ország közelében és a Szovjet felé vezető út mentén fekvő államokat is megvédi a háború borzalnlaitól. Lassanként egy széles biztonsági öv épül k i a Szovjetunió köríil mélyet a háború,zó impérlialista államok nem mernek meg b o l y g a t n i . Még sohasem Vált a n n y i r a nyilvánvalóvá a Szovjeté unió békéakaráta, i m p e r i a l i s t a ellenes magatartása, m i n t most,
a m i k o r a m i n d szélesebb hullámokat verő háborús zűrzavarból n y u g o d t a n , magabiztosan emelkedik k i , m i n t egyetlen békesziget L a p j a i n k m i n d sűrűbben hoznak híradást a Szovjetunió ma gatartásáról a balkáni kérdéssel kapcsolatban. A z utóbbi napok ban — állapítják m e g a lapok — m e g n y u g o d t a k a kedélyek Dél keleteurópában. E z a Szovjetunió határozott állásfoglalásának köszönhető. Erről írnak a német lapok is, a m i k o r megemlítik, h o g y Olaszország hallgatólagosan belenyugodott abba* h o g y a ^Balkánt né tekintse kizárólag saját érdekzónájánák. K e z d i meg s z o k n i , hogy i t t a Szovjetuniónak is v a n némi beleszólása a dol gok fejlődésébe A z olasz félsziget azonban korántsem n y u g o d o t t meg. E g y r e erősebben érezhető a háborús feszültség, egyre hangosabbak a követelések, egyre hevesebbek a tüntetések. Ezek a tüntetések, most m i n d i n kább Nyugait ellenjirányulnaki. Egyelőre csak K o r z i k a bekebelezé sét emlegetik és Franciaországot fenyegetik hangosan, de nyilván való: a n a g y lárma mögött Olaszországnak az a törekvése húzódik meg, hogy a Földközi tengeren A n g l i a örököse legyen. A z olasz követelések párhuzamosan haladnak a német k a t o n a i sikerekkel. M a még az a helyzet, hogy Franciaország szenvedett legtöbbet a háborúban. Róma tehát a f r a n c i a Korzikát követeli magának. A m i n t Angliára is sor kerül, egymás után vetődnek m a j d fel színre a^ nagyobb, életbevágóbb követelések:, a földközitengeri flottabázisok, Közelkelet és az a f r i k a i g y a r m a t o k . A n g l i a érzi ezt és azonnal tárgyalásokba kezd Olaszországgal. A tengeri zár szi gorúságából enged, apróbb szívességeket hajlandó tenni. De ezek az apró engedmények n e m elégítik k i az olasz igényeket.
A háború pedig tovább f o l y i k n y u g a t o n . M i n d hevesebben és m i n d nagyobb méretekben. Németország k a t o n a i sikereivel szem b e n o t t v a n n a k a szövetségeseknek még m i n d i g n a g y erőt és fölényt jelentő gazdasági tartalékjai. V a n azonban egy jelenség, m e l y
m e l l e t t n e m lehet szó nélkül elhaladni. A szövetségesek rövid időn belül úgyszólván teljesen, leváltották vezérkaraikat. Előszóra fővezér személye változott meg, m a j d a többi hadtestparancsnoké és vezérkari tiszté. A lapok híradása szerint ezen kivül a f r a n c i a hadsereg több tisztjét letartóztatták, M a g a a miniszterelnök, P a u l R e y n a u d emlegette beszédében h o g y a hadsereg és a polgári l a kosság körében szabotázs f o l y i k Sokan ezzel magyarázzák a né metek gyors előrehaladását A z orosz lapok bőven foglalkoznak a szövetséges t i s z t i k a r leváltásával és a katonaság körében fogana tosított tisztogatásokkal. Megállapítják, hogy akkor, a m i k o r a h a r c a leghevesebben f o l y i k , a m i k o r az események rohamom gyorsasággal közelednek a döntés felé az ilyen, intézkedés n y i l t bevallása a belső bajoknak. Franciaország belsőleg már régebben felkészült a háborúra^ E z t a felkészülést bizonyítják a már korábban meghozott törve' nyek, amelyek a kormánynak széleskörű felhatalmazást adnak, a háborúellenes pártok ellen foganatosított intézkedések: az idege neknek koncentrációs táborokba való összegyűjtése, a munkásság: által nagynehezen k i h a r c o l t negyvenórás munkahét eltörlése, a sztrájkjog megvonása stb, stb. M i n d egy-egy jellemző tünete és velejárója az i m p e r i a l i s t a háborúnak. Németországban ez már úgyszólván a rendszerrel együtt lépett életbe, o t t a háború na gyobb belső átalakulást n e m t e t t szükségessé, de Franciaország ban, ahol még nemrég meglehetősen szabad, demokratikus rend szer v o l t u r a l m o n , ezek az intézkedések erős visszahatást k e l t e t t e k . A legújabb jelentések szerint az angol kormány is követte szövetséges társát az u . n . rendkívüli, háborús intézkedések foga natosításában. Nagyarányú letartóztatások, tisztogatások f o l y n a k az államélet m i n d e n terén. A m i pedig a munkásságot i l l e t i , őt sem felejtették k i : bevezették a gyárak huszonnégy órás m u n k a idejét. A munkások tizenkét órát dolgoznak naponta. A z a n g o l szakszervezeti szövetség elfogadta ezt a törvényt, a m i t különbeni is a munkáspárt támogatásával, sőt annak egyenes előterjeszté sére hozott a kormány. >
A nyugati fronteseményeket a semleges orosz lapok á követ kezőképen írják le: nA rendelkezésre álló adatok szerint az offenzíva kezdetén & n y u g a t i arcvonalon az erőviszonyok így álltak:
az a n g o l expedieiós hadsereg: 300.000 fö f r a n c i a hadsereg 5,000.000 * belga „ 1,000.000 „ holland „ 500.000 * összesen 6,800.000 „ a m i 56 hadosztályt t e t t k i . A repülők száma 7000 v o l t A németek azonban 7—8 millió katonát dobtak támadásba* m i n t e g y 10 ezer repülőgéppel. A szövetségesek tehát kisebb erők k e l vették f e l a küzdelmet. A tizenötnapos küzdelem boncolgatása után az I z v e s t i j a eze ket a következtetéseket v o n j a l e : 1. A z első n a g y harcok eredménye bizonyítja, hogy a szövet ségesek gyengébben készültek f e l a háborúra, m i n t Németország. 2 . , A német hadsereg sikerének t i t k a a korszerű támadóeszkö zök tömeges harcbavetésében, elsősorban i s a tankok, zuhanóbom bavető repülőgépek, a motoros gyalogság, tüzérség és az új fegy vernem, az ejtőernyősök alkalmazásában r e j l i k . A zuhanóbombá zók, a tankok és ejtőernyősök i l y e n arányú felhasználása a sz8* vetségeseket — saját bevallásuk szerint — teljesen váratlanul érte. A z ejtőernyősök a német támadás első idején n a g y szerepet játszottak. A z ellenséges repülőterek szétrombolásával, a vasúti csomópontok, átjárók, h i d a k megszállásával lehetővé tették had seregük gyors előnyomulását Megnehezítették az ellenség t a r t a lékjainak felvonulását és frontmögötti támadásaikkal n a g y erőket kötöttek le. A német légihaderő számbeli fölényével a kezdemé nyezést m i n d e d d i g kezében t a r t o t t a . 3. A lengyelországi tapasztalatok alapján a német hadvezető ség sikeresen alkalmazza az ellenséges haderők megbontásának módszerét. A r r a törekszik, h o g y a vele szemben álló hadsereget több részre szakítsa és azokat egyenként törje le. 4. A h o l l a n d és belga hadseregnek a szövetségesek n e m nyúj t o t t a k hathatós támogatást és ennek folytán a demoralizált h o l l a n d csapatok a harc hatodik napján megadták m a g u k a t . A most visszavonulóban levő belga hadsereget sem részesítik kellő támo gatásban. E támogatás hiányában v o l t a k kénytelenek a belgák isletenni a f e g y v e r t Szubotica, 1940. május 27.
Szántó Árpád
Figyelő wmmmmmx Néhány sxó Indiáról A m o s t folyó háború veszedelmes gyorsasággal köeledik az a^igqL partokhoz. A szigetbirodalom n y u g a l m a , biztonsága m i n d b i z o n y t a l a nabbá válik. Időszerű már a kérdés, hogy a h a t a l m a s b i r t o k o k k a l rendelkező k i s anyaország veszélybe jutásával egyideíüleg n e m fog-e f e l b o m l a n i afc egész óriási g y a r m a t b i r o d a l o m . "Közismert, hogy az a n golok a világ nagyobb, részét h a t a l m u k b a kerítették és m i n d e d d i g sike resen meg. i s t u d t a k t a r t a n i ezeken a b i r t o k o k o n u r a l m u k a t A z a n g o l h i v a t a l o s körök sohasem mulasztják e l a g y a r m a t o k domiodumok
