Szeretettel köszöntöm Önt ezen az Internetes oldalon. Szeretném Önt meggyőzni arról, hogy Magyarországnak, a magyar népnek szüksége van egy új Alkotmányra. Ebben a szándékban eredetileg a politikai pártoknak egységesen elfogadó volt a véleménye és ezt az alkotmánymódosításban ki is nyilvánítódott. Sajnos Magyarországon még 14 év után sem sikerült egy színvonalas politikusi rétegnek kialakulnia. A hatalomba maradás és az állandó öncélú csatározások mind távolabbra tolták az alkotmányozás reményét. Ezért csak értelmes udvarias kényszer hatásra lehet népi-nemzeti alkotmánya Magyarországnak. Szeretném elhitetni Önnel, hogy nem olyan bonyolult a jogrendszere Magyarországnak és főképp nem bonyolult az alkotmányozás megértése. Három-négy dologra kell odafigyelni. A nemzeti-gazdasági érdekek érvényesítésére. Az emberek szociális érdekérvényesítésére. A nemzetközi egyezmények betartásának igényére. Utoljára, de legfontosabb elemként a közvetlen emberi jogi igények megfogalmazására, amit a törvényhozás nem hagyhat figyelmen kívül, csak alkotmánysértéssel. Tessenek elhinni, hogy nehezebb munka az emberek félrevezetése, úgy hogy azt ne vegyék észre, mint ha eleve európai alkotmányt írnánk. Nem szívesen írom le, de a mai Magyarország állampolgárainak „szektásított” emberi jogai vannak, amikben a „szektán” kívüli emberi jogok már nem emberi jogok. Sajnos sok fiatal azt hiszi, hogy ha szabadosságot kap, akkor azzal szabadságot kap. Ha egy gyereknek megengedjük, hogy rossz legyen, akkor azzal még nem tiszteljük meg őt. Kérem, olvassák el javaslatomat és azt lehetőségük szerint, mint szélesebb körben ajánlják.
Tisztelettel:
[email protected]
Az alkotmányozásról. BEVEZETŐ
Szent Hazánk Magyarország lakosságának 90%-a folyamatosan sérül, a rendszerváltás időszakában ideiglenes és minimális alkotmányi méltósági tartalommal sem rendelkező alkotmányi felfogástól. Egyaránt szenvednek szegények (pártszimpátiától függetlenül) és a középosztály (pártszimpátiától függetlenül) tőle. Kronológiában. A kerekasztal tárgyalásoknál, a szélsőséges liberális képviselői hatás következtében emberi jogi igények megtartásának való szándék nélkül született meg az ideiglenes alkotmány. Ügyesen elvitatkozták ennek a lehetőségét. Természetesen a szabadossági jogok bekerültek az ideiglenes alkotmányba. A kérdés úgy merült fel az akkori MSZMP részéről, hogy az alkotmánytervezet tartalmazzon e közvetlenül magába foglalva, emberi jogi igényű elemeket, vagy csak az emberi jogi igények a büntető törvénykönyv alá tartozó vétségek legyenek, mint vonatkoztatható vétségek kerüljenek tartalomba. A kerekasztali válasz az volt, hogy elegendő, ha csak a büntetőtörvénykönyv szankcionálása alá tartozókat veszik bele. Milyen politikusi felfogás az, hogy emberi jogaimat csak akkor és csakis akkor gyakorolhatom, ha sérelmemben a büntető törvénykönyv valamely tételének vétségével sérelmeznek? Ugyan akkor a másság és szabadosság elemit bármikor gyakorolhatom, büntető jogi érintettség nélkül is esetleges kárára emberek tömegeivel szemben, mert a másság és szabadosság művelése, nem esik a büntető törvénykönyv szankcionálása alá. Sajnos mára már egyetlen egy politikai erő sem kívánja az új Alkotmányt, mert így kényelmesebb a politikai hatalomnak. Például, ami miatt nem akarják. Egy emberi jogokat közvetlen igényeket tartalmazó alkotmány betartása számos szociális, betegellátási, munkavállalói, fogyasztói, stb. állami kötelezettséggel járna. Ebben az állami érintettségnél, rendkívüli plusz anyagi terheket jelentene a költségvetésnek. Egy másik. Az állami diktatúrának bármely demokratikus változata is könnyen végrehajtható, az állam rendvédelmi erőivel, mert ellene az Alkotmány akkor és csakis akkor bír, ha a politikai hatalom „játszótársa” az Alkotmánybíróság ellene van. Csakhogy a politikai hatalom önmaga ellen soha nem fog felszólalni az Alkotmánybíróságnál. Továbbá vigyáznia kell, hogy olyanért ne szólaljon fel, amiben legközelebb maga is emberi jogokat sérthet. Az állampolgári alkotmánybírósági bejelentések pedig valóban együgyűen és sértően lenéző-elutasításban kezelendő az Alkotmánybíróság részéről. Azért mert ebben az alkotmányossági felfogásban az Alkotmánybíróság, a politikai hatalom „játszótársa”. Belátom, hogy más úton is támadható-megkritizálható lenne az ideiglenes Alkotmányunk. Lehetne röviden a törvényességre hivatkozni, amit nagyon szeret hangsúlyoznia politikai hatalom. Az Alkotmány tartalmában rendelkezik a maga ideiglenességéről, amiben egy alacsonyabb jogérvényű testület nem hozhat felettes döntést. Az Alkotmánybíróság, az Alkotmány tartalmában dönthet, mint a törvényhozás által létrehozott döntések, alkotmányosságnak bírálásában. De azonban alkotmányérvényű döntést nem hozhat. Erre csak és csakis az országgyűlésnek van meg a joga. Ezért rendkívüli hiba volt, amikor egy alkotmánybírói határozatban az alkotmány ideiglenességére való tartalmat elbagatellizálta, mert ezzel az alkotmány alapvető méltóságát sértette meg az alkotmánybírói testület. Más alkotmányozási kezdeményezés is van. Ilyen például a „Szent Korona Tan” –ra alapokat helyező alkotmányozó felfogás. Ezen elveket az alkotmányban „mindenek felett” állónak kívánják tekinteni. Csakhogy a királyság elmúlt, így a mai elvi demokratikus felfogáshoz „át kell írni” azt. Ki fogja átírni, és honnan veszi erre a felmagasztalást, hogy „Szent Korona Tanának” szintjére emeltesse magát?
Valóban bárhonnan is közelítünk, de új alkotmányozásra szükség van. Ennek alaposnak, és a nemzetet is „megkérdező” alkotmányozó folyamatra van szükség. A következő javaslatom van. Semmi, de semmi értelme nincs egyetlen kiválasztott elvre helyezni az alkotmányossági kényszert. Ez olyan naivitás ami miatt komolyan el kell gondolkozni, a javaslónak a szándékáról. Az Alkotmánynak tartalmaznia kell nemzeti érdekeket, szociális és gazdasági kényszert a Magyarországon vállalkozók számára. Valamint közvetlen emberi jogi igényeket kell tartalmazniuk. Ez utóbbira egyetlen példát hoznék fel. Általános emberi jog a Mai Európa, mai Magyarországában, a zsidó-keresztényi hit gyakorlásának joga és szentsége. Azért mert a népesség nagyobb százalékában igénylik ezt az emberek. Az alkotmányban védelmet kell biztosítani, hogy a keresztény, vagy zsidó hívők vallás gyakorlását a másság képviselői ne sérthessék. A zsidó-keresztényi hit egy tőről ered és ezért szétválasztani abszolút képtelenség lenne. Ebben személyeskedő érzelmeket kelteni ugyancsak alkotmányos felfogástól távolállónak kell lennie. Azonban alkotmányosan, öncélú álpróféciákat engedni olyan sérelemmel bír egy társadalmi környezet egészére, ami az egyén szabadossági jogát fölé helyezi, az általános emberi jogoknak. Nézzünk bele azokba a jegyzőkönyvekbe, amik legalább harminc évre visszavettették Magyarország fejlett jogrendszerébe való bekerülését. 1989 augusztus 30.-a, Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások. 17 órai kezdettel. Utolsó előtti témaként, kerültek megtárgyalásra az alkotmányos emberi jogi kérdések. Nagyon késői órában már. A vitában résztvevők: Somogyvári István, MSZMP Tölgyessy Péter, SZDSZ Orbán Viktor, FIDESZ Jelen voltak még: Varga Csaba, Elnök Nagy Imre, Harmadik Tárgyalófél Pozsgai Imre, MSZMP Az MDF nem tartotta magát ebben a kérdésben fontosnak. Nem vett részt az emberi jogok alkotmányossági vitájában. Milyen szó, mit jelentett jogértelmezésben, 1989-ben? Szabadságjogok → általános emberi jogok. Személyiségi jogok → a többség közös jegyeit nélkülöző, inkább szabadossági és szokás jogok. MSZMP, Somogyvári István: „A következő vitakérés a szabadságjogok alkotmányos korlátozását hogyan fogalmazzuk meg. Az MSZMP tárgyaló küldöttségének a javaslata az volt, hogy itt a korlátozás utaljon egyrészt arra, hogy a büntetőjogi típusú korlátozásokon túl, tehát nem valósít meg a szabadságjog gyakorlása bűncselekményt, vagy bűncselekményre való felhívást, olyan módon is kerüljön megfogalmazása, hogy nem sértheti mások jogait, jogos érdekeit. Úgy gondoljuk, hogy a kitétel: mások jogaira is utaljunk az alkotmányozásban, szükséges, mert ennek hiányában nincs alkotmányos alapja annak, hogy az egyes szabadságjogokról szóló külön törvényekben, mint például a sajtóról, a gyülekezési jogról szóló törvényekben a büntetőjogi korlátozásokon kívül más típusú, a személyiségi jogot védő korlátozást tegyünk, ezért szükségesnek tartjuk ezt a megfogalmazást. Ebben a felek között vita van. Az Ellenzéki Kerekasztalnak más az álláspontja – ezt majd ismertetjük.”
(két perc szünet után) SZDSZ, Tölgyessy Péter „Az Ellenzéki Kerekasztal véleménye az, hogy ebben a kérdésben pontos, precíz megfogalmazásra volna szükség. Ez ilyen késői időpontban ezen a színtéren nem túl szerencsés. Talán csak annyit, hogy például felbujtás helyett szerencsésebb lenne a felhívás kifejezés; de ennek a kérdésnek az eldöntését bízzuk a szakbizottságokra.” FIDESZ, Orbán Viktor „Azért kértem szót, mert úgy gondolom, nem volna szerencsés a szakbizottság munkáját a tekintetben korlátozni, hogy csak szóhasználati változtatást hajt-e végre avagy pedig elméleti különbségeket is próbál rendezni. Amiért ezt mondom, okom a következő: A mi számunkra a 65. Szakasznak ez a szakasza és különösen ennek első fordulata, amely szerint a felsorolt szabadságjogok gyakorlása sem sértheti mások jogait és szabadságát, így absztrakt módon nem értelmezhető. Szeretnénk, ha példákkal meg lehetne ezt világítani, hogy ez pontosan mit jelent a joggyakorlatban. Erre –azt gondolom- most itt nincs lehetőség; az MSZMP tárgyalóküldöttségének a szakbizottságában szívesen meghallgatnánk erre vonatkozó fejtegetéseit, hogy konkrét jogsértések tekintetében ez pontosan mit jelent, mert csak akkor tudunk dönteni. Tehát most még csak azt sem tudja megmondani az Ellenzéki Kerekasztal, hogy e szakasz tekintetében csak szövegezési vagy pedig elméleti kifogása is van, miután nem tudjuk jelen pillanatban még értelmezni ezt a szakaszt, és ez nem történt meg a szakértői bizottságban sem konkrét szinten, számunkra meggyőző módon. Ezért röviden összefoglalva javaslatunk az, utaljuk vissza teljes újratárgyalásra ezt a szakértői bizottságba.” MSZMP, Somogyvári István. „Azért én azt javasolnám, hogy abban jó lenne, ha meg tudnánk most itt, a középszintű bizottságban állapodni, hogy a büntetőjogi típusú korlátozáson kívül az Ellenzéki Kerekasztal elfogadja-e azt, hogy az ilyen, a személyiségi jogot, illetőleg a személyt védő egyéb korlátozásra is szükség van e az alkotmányban.” SZDSZ, Tölgyessy Péter „Úgy érzem, jobb volna ezt a vitát a munkabizottságban folytatni; én most nem tudok határozott választ adni, hogy milyen típusú a kérésünk. Ezt az Ellenzéki Kerekasztalnak meg kell fontolni és a véleményét elő fogja adni a munkabizottságokban. Nyilvánvalóan elvi problémai vannak az Ellenzéki Kerekasztalnak; az a kérdés, hogyan tudja ezeket szavakban egy olyan megoldásban kifejteni, amely remélhetőleg mindhárom félnek elfogadható.” FIDESZ, Orbán Viktor „Azért kell ezt megfontolnunk, mert a személyiségi jogok tekintetében például ahhoz, hogy erre a kérdésre válaszolni tudjunk, alaposan meg kell gondolnunk azt, hogy vajon a személyiségi jogok védelmére, amelyek valóban sérelmet szenvedhetnek szabadságjogok gyakorlása által, nem elegendők-e a polgári jog által nyújtott védelem lehetősége, s azt kell megfontolnunk, hogy szükséges-e egy szintű szabályozás is. Ezek olyan kérdések, amelyeket most is megvitathatunk ezen a helyen, csak nem biztos, hogy ez szerencsés. Ha igen, akkor egyébként készen állunk ennek a megvitatására.” Egyetértéssel az emberi jogi alkotmányos kérdéseket szakbizottság elé javasolta az Ellenzéki Kerekasztal. 18 nappal ez után, 1989 szeptember 18.-i napon az alkotmányozó egyeztető tárgyalások befejeződtek. Nagyon valószínű, hogy a nemzet létét és jövőjét meghatározó emberi jogi kérdéseket elbagatellizálták.
Mit is tartalmaz a Magyar Köztársaság Alkotmánya? „A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés átmenet elősegítése érdekében az országgyűlés -hazánk új Alkotmányának elfogadásáig- Magyarország Alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg:” Ennél egyértelműbb és alkotmányosan megfogalmazott rendelkezést nem tartalmazhat egyetlen alkotmány sem. Már első szabadon választott törvényhozói testületnek új alkotmányt kellett volna létrehozni. Azóta, 14 év óta, nemzeti-demokratikus alkotmány nélkül hozzák létre politikusaink a törvényeket. Mindezt közvetlen alkotmányos igény nélküli emberi jogi igénytelenségben. Az egyértelmű és határozott alkotmányozói felfogás hiányában szenved a nemzet. Szenvednek a végrehajtó hatalomba résztvevő alkalmazottak. Szenvednek nagy részben a bírói testületekben alkalmazott emberek. Szenvednek ügyészek és szenved az egész magyar nép. Csak a politikusok érzik jól magukat ebben.
ALAPSZABÁLY (Amely meghatározások, alapelvek fontosak és meghatározók, egy ilyen munka megkezdése előtt.) Folyamatában a következő fő részletekben óhajtott az alkotmányozás végrehajtása. Egy neves és nagy gyakorlattal rendelkező jogász testület, Alkotmányozó Jogi Testület, megfogalmaz egy korszerű és ezen alapelvek szerint kívánatos alkotmányi szövegezést, ami illeszkedik a jelenlegi magyarországi állapotokhoz, és abban kíván alkotmányozási szándékot folytatni. Ezen alkotmányozási elvek abszolút értékűeknek tekintendők. Ez, véleményező-elfogadtatásra kerül az Alkotmányozó Testülettel. Az alkotmányozás folyamatában alapelv, hogy az Alkotmányozó Testület valamely tagjának érdekképviseletében érintőleges alkotmányi részlet keletkezik, akkor csak abban és csakis abban lehet korlátozó, illetve módosító irányú indítványa. Az Alkotmányozó Jogi Testület és az Alkotmányozó Testület tagjaivá pályázat elbírálása után lehet lenni. Mindkét testületben tartaléki tagok választódnak, akik a tag akadályoztatása miatt, de lehet más okból is, közvetlen testületi taggá válhatnak. Mindkét testületi tagokat az ügyvezető titkár döntésével kerül érvényesítésre. Meghatározások-alapelvek az alkotmányozásról. 1. Az Alkotmánynak tökéletesen kell illeszkednie, Magyarország jelenlegi szociális, gazdasági, morális, egészségi, erkölcsi, jóléti állapotához. Minden egyes Cikkely a társadalmi közfelfogást, a vallási tiszteletadás, az egyetemes és hazánk nemes történelmi múltjából lévő konzervatív erkölcsi normákhoz valónak kell lennie. (Tehát nem lenne szerencsés, még hasonló gazdasági állapotú ország alkotmányát sem „lemásolni”. Továbbá a kívánatos tisztelet és alázat megadása mellett, kerülendők a múltbéli ilyen irányú nemes törekvések felhasználásai is.)
2. Hatalmi ágak. Az államhatalom felépülése. ÁLLAMPOLGÁR
DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG
VÁLASZTÓPOLGÁR ALKOTMÁNY ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
HONI VÉDELEM, LEGFŐBB PARANCSNOK
MINISZTERELNÖK KORMÁNY
TÖRVÉNYHOZÁS
KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK
ÁLLAMI VÉGREHAJTÓ HATALOM
LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG
POLITIKAI PÁRTOK BÍRÓSÁGOK
ÜGYÉSZSÉG RENDVÉDELEM
3. Az Alkotmánybíróság minden egyes törvényhozói, miniszterelnöki, és kormányhatározatot automatikus alkotmányossági felülvizsgálatnak veti alá. Az Alkotmánybíróság ebben a többlet tevékenységében az alkotmánybírák számának növelése indokolatlan. Döntés előkészítő testületében azonban igen. 4. Alapvető feltételi elv, minden meghatározásnak, hogy közvetve, működésében és hatásában érint e, emberi jogot? Ebben kitérő elv nem lehet, hogy a törvényhozóra bízni kitérő megfogalmazást, abban az igényében, hogy a közvetett emberi jogi megtartó hatás más jogszabályban meghatározható. Az Alkotmánybíróságnak lehessen joga addig a törvényhozóra, törvény-hatálybalépés korlátozó döntése. Az Alkotmánynak határozott és utasító megfogalmazásának kell lennie emberi jogokat sértő ügyekben. A szabadosság jogi intézményét alá kell rendelni, az alapvető emberi jogi igényeknek. 5. Ezen meghatározó alapelvek szerint az Alkotmányozó Testület tagjaiban a társadalom minden egyes szereplőinek részt kell vennie. 6. Az Alkotmányozó Testület tagok soha egyetlen egy pátnak sem lehettek tagjai. Nem függő az alkoholtól és egyetlen tiltó szertől sem. A kiválasztásnál tökéletesen szakmainak kell lenni a meghatározó elvnek. Kizáró feltételnek kell lennie, hogy előtte soha az illető nem tölthetett be középvezetői beosztást, vagy magasabb beosztást. 7. Az Alkotmányozó Testület tagjává jelentkezéssel lehet pályázni, a szakmaját érintő szakmai alkotmányossági anyaggal. További feltétel, hogy Magyarországon született és életének legalább 90 %-át magyar állampolgárként, Magyarország határain belül töltötte, kivéve a határon túl élő magyarság Alkotmányozó Testület tagjait. Akik, egy – egy fővel, érintettségükben együttesen többségi szavazattal vannak.
Tudomány, oktatás, történelmi egyházak 3 fő, kis egyházak 1 fő, bírák, ügyészek, ügyvédek, orvoslás, fogyatékosok-mozgássérültek, férfiak -a gyermekek érdekképviseletében is, nők -a gyermekek érdekképviseletében is, cigányság, városi ember, vidéki ember, ipar, ipari-kisgazdálkodó, mezőgazdaság, mezőgazdaságikisgazdálkodó, rendvédelem, honvédelem, bank, szórakoztató ipar, szolgáltatás, sport, szegény ember, másság képviselője, [határon túl élő magyarok (Erdély), határon túl élő magyarok (Felvidék), határon túl élő magyarok (Kárpátalja), határon túl élő magyarok (Délvidék), határon túl élő magyarok , (a világ más tájairól) összesen 5 fő egy 1 szavazati értékben] 8. Az alkotmányozásban személyes kapcsolati érdekérvényesítés nem lehet. Erre felszólamlással lehet élni. Ennek az alapelvnek okán elősegítendő a pályázati kiválasztásnál a korábbi ismeretlenség a Alkotmányozó Jogi Testület és az Alkotmányozó Testület tagjai között. 9. Az Alkotmányozó Testület tagjai mögött állhatnak jogi képviselők, vagy más érdekérvényesítő képviselők. Azonban az Alkotmányozó Bizottsággal és az Alkotmányozó Jogi Testülettel csak személyében maradhat meg a testületi tag. Képviselőt önmaga helyett nem küldhet. 10. Alapelvnek kell tekinteni továbbá, hogy amit a nemzetközi jog, és az emberi jogi egyezményes jogok tiltanak, vagy nem egyértelműen fogalmaznak, abban az Alkotmányozó Testület alkotmányozás részleteiben érintett tagja a tiltás jogával nem élhet. 11. Az Alkotmányozó Testület tagjának „a mindenképpen való tiltás jogával való lehetőségét” korlátozhatja az Alkotmányozó Bizottság, több érintet szakértő egyetemleges ellenértékű véleményének bevitelével. 12. Az Alkotmányozó Bizottság koordináló döntéshozó szerepben működik. 13. Az Alkotmányozó Testület tagja még közvetett emberi jogi sérelem esetében is visszautasíthatatlan tiltással élhet. Ebben az esetben a háromszori visszautalási elv, külső szakértők elé bocsátásának elve, nem érvényesíthető. 14. Az Alkotmány Cikkelynek olyan egyértelmű megfogalmazással kell bírnia, hogy például az általános törvényhozás fogyasztás, szolgáltatás, fogyasztóvédelem tekintetében is köteles a törvény általi folyamatában a résztvevők szabályozás nélküli lehetőségében emberi jogi sérelmek lehetőségeiben korláttal bírni. Az Alkotmány meghatározásainak olyan egyértelmű és határozott állásfoglalással kell szövegeződnie, hogy az általános törvény jogharmonizációban, de meghatározónak kell lennie emberi jogi alapelvekre. 15. A határon túl élő magyarság Alkotmányozó Testületi tagok egy érdemi döntéshozatallal rendelkeznek. Vitás kérdésekben szavazással döntik el az érdekérvényesítés lehetőségét. Szavazás kötelező. Tartózkodás jogintézménye tiltott. Szavazás bárhonnan az azonosság hitelesítésével megtehető. 16. Az Alkotmányozó Testület és Alkotmányozó Jogi Testület közti egyeztetés, tiltás, módosító szándék, érintettségenként két hónap. Egy érintettség három visszautalást lehetségeztet. A következő külső független és nemzetközi emberi jogi felülvizsgálatot eredményez.
17. Alkotmányozó Testület taglétszáma 28 + 1/5 döntéshozó. Munkanapló vezetés, minimum heti beírással, a tagság elvesztésének kötelezettségi terhe mellett kötelező. A hetenkénti naplóbeírás tartalmát E-mailon is továbbíthatja az ügyvezető titkárnak. A munkabeírásnak értékelhetőnek kell lenni. Az ügyvezető titkár feladatmegosztás és koordinációs tevékenység miatt ezt tovább utalhatja az Alkotmányozó Bizottság valamely tagjának. Döntéshozatalban szavazás kötelező, tartózkodás nem lehet, szavazás bárhonnan az azonosság hitelesítésével megtehető. 18. Alkotmányozó Jogi Testület taglétszáma 9 fő. Munkanapló vezetés, minimum heti beírással, a tagság elvesztésének kötelezettségi terhe mellett kötelező. A hetenkénti naplóbeírás tartalmát E-mailon is továbbíthatja az ügyvezető titkárnak. A munkabeírásnak értékelhetőnek kell lenni. Az ügyvezető titkár feladatmegosztás és koordinációs tevékenység miatt ezt tovább utalhatja az Alkotmányozó Bizottság valamely tagjának. Döntéshozatalban szavazás kötelező, tartózkodás nem lehet, szavazás bárhonnan az azonosság hitelesítésével megtehető. 19. Alkotmányozó Bizottság taglétszáma 9 fő. Munkanapló vezetés, minimum heti beírással, a tagság elvesztésének kötelezettségi terhe mellett kötelező. A munkabeírásnak értékelhetőnek kell lenni. A hetenkénti naplóbeírás tartalmát E-mailon is továbbíthatja az ügyvezető titkárnak. 20. A bizottságok tagjai, kérhetik a nevük titoktartását. 21. Ügyvezető titkár egy fő. A kezdeményező, jó magam: Bekő Ferenc 22. Az ügyvezető titkár döntéshozó jogköre a testületek létrehozásában és a tagok valamely ok miatti cseréjében van. Továbbá az Alkotmányozó Bizottság munkamegosztására és a Bizottságok-nál esetlegesen felmerülő vitás kérdések eldöntésében
Az alkotmányozás folyamat ábrája. Alkotmányozási javaslattétel.
Végleges jogi keretekbe foglalás.
Alkotmányozó Jogi Testület
ügyvezető titkár Véleményezés
Alkotmányozó Testület
Alkotmányozó Bizottság Koordináció
