Szerencs Város Sportkoncepciója
2016-2020
Szerencs Város Önkormányzata
„ A sport arra tanít, hogy becsületesen győzzünk, vagy emelt fővel veszítsünk. A sport tehát mindenre megtanít.”
2
Tartalomjegyzék
Bevezetés…………………………………………………………………………………………………………………………..4 1. Törvényi háttér……………………………………………………………………………………………………………….5 2. Az Európai Unió és a sport kapcsolata – ehhez kapcsolódó önkormányzati feladatok…….6 3. Értelmező rendelkezések………………………………………………………………………………………………..7 4. Szerencs Város Önkormányzat általános alapelvei…………………………………………………………..8 5. Szerencs Város Önkormányzatának Képviselő - testülete által megfogalmazott, a városi sport kiemelt céljai………………………………………………………………………………………………………………9 5.1. Szerencs Város Sportkoncepciójának hosszú távra megfogalmazott alapelvei……..….9 5.2. A középtávú koncepció fő irányai……………………………………………………………………………10 6. Szerencs Város Önkormányzatának szerepvállalása a testkultúra különböző területein. Nevelési – oktatási intézmények………………………………………………………………………………………..11 6.1. Óvodai testnevelés…………………………………………………………………………………………….11 6.2. Iskolai nevelés……………………………………………………………………………………………………12 6.3. A tanórán kívüli diáksport és szabadidős tevékenység………………………………….….13 6.4. Az iskolai versenysport………………………………………………………………………………………14 6.5. Fogyatékkal élők sportja…………………………………………………………………………………...15 7. Szerencs Város Sportegyesülete………………………………………………………………………………..…..16 8. A város sportlétesítményeinek számbavétele………………………………………………………………..17
3
Bevezetés
Magyarország Alaptörvénye alkotmányos jogként fogalmazza meg az ország területén élőkre vonatkozóan a következőket: XVI. cikk (1) Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. XX. cikk (1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. (2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő. E jogok érvényesülését szolgálja többek között a rendszeres testedzés biztosításának lehetősége. A testnevelés és a sport fontos szerepet tölt be az ifjúság erkölcsi-fizikai nevelésében, a személyiség formálásában. Az önkormányzatnak kiemelten fontos a város lakosságának egészsége, közérzete. Támogatni szeretne minden olyan elképzelést, kezdeményezést, amelyek ezen területek jobbá tételét szolgálják, valamint a versenysport által tovább öregbítik a város jó hírnevét a sportolók eredményességével, kimagasló teljesítményével. Szerencs Város megfelelő jelentőséget kíván tulajdonítani a sportnak, a sportos életmódnak abból a célból, hogy gyermekek a sporttal nőjenek fel, felnőttként pedig a sporttal kiegészítve életmódjukat egészségesebb, jobb közérzetű, hatékonyabb munkavégzésre képes, közösségi emberként éljék életüket. Ezért az önkormányzat lehetőségeihez mérten mindent elkövet azért, hogy a település lakói e jogukat minél szélesebb körben érvényesíthessék. A sportkoncepció célja: -
Az önkormányzat szabályozza a sporttal kapcsolatos tennivalókat,
-
Meghatározza a kötelezően és önként vállalt feladatok kereteit, Tájékoztassa a sportszervezeteket az önkormányzat szerepvállalásának irányairól és mértékéről.
4
A sport korábbi támogatói - a vállalatok - jelentős része átalakult, sporttámogató tevékenységük szinte megszűnt, a helyi szponzorok nagy része lefedett, újak bevonása nehéz. Mindezek következtében a sport az elmúlt években nehéz helyzetbe került, mert finanszírozása számottevően csökkent. A sport támogatásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi LXXXII. törvény ugyanakkor megnyitotta a lehetőséget a látvány csapatsportok tekintetében (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong) a cégek társasági adójának terhére történő sporttámogatás nyújtása előtt. Szerencs város sportkoncepciójának felülvizsgálatát a változó jogszabályi környezet, valamint a helyi prioritások újragondolása teszi indokolttá. A sportkoncepció felülvizsgálata során figyelembe vett legfontosabb jogszabályi rendelkezések: -
Magyarország Alaptörvénye, melynek XX. Cikke deklarálja a testi és lelki egészséghez való alapvető jogot.
-
2004. évi I. törvény a sportról, melyben Magyarország Országgyűlése kinyilvánította, hogy a „nemzet közössége a test művelését, a sportot, a nemzet alapértékének, kívánatos célnak tekinti”.
-
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, miszerint a „mindennapos testnevelést az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik, kilencedik évfolyamán” meg kell szervezni.
-
2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól, mely a helyi önkormányzati feladatok között szabályozza a sport és ifjúsági ügyeket. (13. § (1) bekezdés 15. pont ).
-
2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról.
Az önkormányzat sportkoncepciója szabályozza az önkormányzat legfontosabb tennivalóit, meghatározza a sportágazatban önként vállalt feladatainak kereteit, tájékoztatást ad a sportágazat szereplőinek az önkormányzat szerepvállalásának irányairól és mértékéről.
5
1. Törvényi háttér Az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatait meghatározza: 1. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 15. pontja kötelezően ellátandó helyi önkormányzati feladatként nevesíti a sport és ifjúsági ügyeket. 2. Az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatait a Sportról szóló 2004. I. törvény 55.§-a határozza meg. Fenti jogszabályhely rendelkezése alapján az Önkormányzatnak a következő feladat-ellátási kötelezettsége áll fenn: „55. § (1) A települési önkormányzat – figyelemmel a sport hosszú távú fejlesztési koncepciójára –: a) meghatározza megvalósításáról,
a
helyi
sportfejlesztési
b) az a) pontban foglalt célkitűzéseivel sportszervezetekkel, sportszövetségekkel,
koncepciót, összhangban
és
gondoskodik
együttműködik
a
annak helyi
c) fenntartja és működteti a tulajdonát képező sportlétesítményeket, d) megteremti az önkormányzati iskolai testnevelés és sporttevékenység gyakorlásának feltételeit. (2)A települési önkormányzat az (1) bekezdésben foglaltakon kívül – a köznevelésről szóló törvényben meghatározottak szerint – biztosítja az önkormányzati iskolai sportkörök működéséhez, vagy az ezek feladatait ellátó diáksport-egyesületek feladatainak zavartalan ellátásához szükséges feltételeket.”
A törvényben leírt feladatokat csak helyileg lehet definiálni, pontosítani, hiszen a túlzott központi szabályozás sérthetné az önkormányzatiság elvét, az önkormányzatok alkotmányát.
6
2. Az Európai Unió és a sport kapcsolata - Az európai uniós sportpolitika alapelvei Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 2001. május 16-án REC (92) 13. és REC (92) 14. számmal ajánlásokat fogadott el a tagállamok számára az átdolgozott Európai Sport Chartáról, valamint a Sport Etikai Kódexről. A sportkoncepció prioritásainak meghatározásánál az Európai Sport Charta alapelvei közül az 1. cikkelyben megfogalmazottakat célszerű kiemelten figyelembe venni: A sport az emberi fejlődés fontos tényezője, ezért támogatása és fejlesztése érdekében a kormányoknak minden szükséges intézkedést meg kell tenniük abból a célból, hogy e charta előírásait, a Sport Etikai Kódexében lefektetett elvekkel összhangban alkalmazzák a következők szerint: a) Minden egyén számára lehetővé kell tenni a sportolást; b) Valamennyi fiatal számára lehetőséget kell biztosítani a testnevelési oktatásban való részvételre és arra, hogy az alapvető sportképességekre szert tehessen; c) Mindenki számára biztosítani kell biztonságos és egészséges környezetben a sportolási és rekreációs lehetőséget; d) Együttműködésben a megfelelő sportszervezetekkel, amennyiben kívánja és rendelkezik az ahhoz szükséges képességekkel, mindenki számára biztosítani kell a lehetőséget sportteljesítményének javításához, egyéni teljesítménye maximum szintjének eléréséhez, és/vagy a társadalmi elismerés kivívásához; e) Védeni és fejleszteni kell a sport erkölcsi és etikai alapjait, a sporttevékenységekben részt vevők emberi méltóságát és biztonságát, megvédve a sportot és a sportolókat minden politikai, kereskedelmi, pénzügyi manipulációtól, megalázó és méltóságot sértő gyakorlattól, a doppingszerek használatától, valamint a szexuális jellegű visszaélésektől, különösen, ami a gyermekek, a fiatalok és a nők zaklatását illeti. A sport az egyik legelterjedtebb emberi tevékenység, végezzék azt profik vagy amatőrök, rendszeresen vagy alkalomszerűen, emberek milliói sportolnak az Európai Unióban is. Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása a társadalom valamennyi területére közvetlen, vagy közvetett, jórészt hosszútávon érzékelhető hatást gyakorol. Így van ez a sportban is. Az Európai Unió élesen kettéválasztja a sport két területét: a sportot, mint gazdasági tevékenységet, illetve a sportot, mint társadalmi jelenséget. A sport amellett, hogy testi és szellemi jóléthez segít, közösségeket is közel hoz egymáshoz. A sport a gazdaság egyik nagy és gyorsan növekvő ágazata, amely jelentős mértékben hozzájárul a növekedéshez és a foglalkoztatáshoz. Az Európai Unió nemzetek közötti sportprojekteket finanszíroz, aminek célja a megfelelő hálózatok és bevált módszerek feltárása és tesztelése a sport területén. Ezek a projektek a következő területekre vonatkoznak: 7
- egészségvédő testmozgás; - a sporthoz kapcsolódó oktatás és képzés; - sport fogyatékkal élők számára; - nemek közötti esélyegyenlőség a sportban; - fellépés a doppingszerek használata ellen; - a sport terén és révén megvalósuló társadalmi befogadás; - önkéntesség a sport világában; - erőszak és intolerancia a sport területén; - sportirányítás. Az Európai Unió tiszteletben tartja az egyes tagállamok sportszervezési tradícióit, nem szól bele a sportstruktúrákba. Ebből következik az is, hogy nincsenek közösségi előírások a sporttevékenységek, az egyesületek finanszírozására sem. Az állami, önkormányzati sportcélú támogatások, továbbá a klubok üzleti célú finanszírozása megengedett a sport területén, de csak akkor, ha nem sértik a közösségi versenyjogot. A 2011. decemberében módosított Sporttörvény átrendezte a magyar sport irányító rendszerét. Kimondta, hogy „a nemzet közössége a test művelését, a sportot, a nemzet alapértékének, kívánatos célnak tekinti. A nemzet értékei között tartja számon a sport által elért eredményeket, és elismeri a sport egyént és közösséget erősítő értékeit. Magyarország sportnemzet, amely e törvénnyel is tiszteleg azon tagjai előtt, akik tevékenységükkel dicsőséget, elismerést és megbecsülést szereztek hazánknak. Az e törvényben meghatározott célok megvalósítása biztosítja továbbá azt, hogy Magyarország sportoló nemzetté is váljék. (...) Minden embernek alapvető joga van a sporthoz, és e jogát az állam biztosítja, függetlenül attól, hogy versenysportról, a szabadidő eltöltéséről, a diák -, főiskolai - egyetemi sportról, a fogyatékkal élők sportjáról vagy az egészség megőrzéséről van szó.” A hazai sportéletben az eddigi öt ( a Magyar Olimpiai Bizottság, a Magyar Paralimpiai Bizottság, a Nemzeti Sportszövetség, a Nemzeti Szabadidősport Szövetség és a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége) helyett egyetlen köztestület, a MOB vette át az irányító szerepet, állami feladatokat ellátó civil szervezetként: „ A MOB a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által kizárólagos nemzeti olimpiai bizottságként elismert, a sporttal összefüggő - e törvényben meghatározott - országos közfeladatokat ellátó köztestület, amely a Civil tv. szerinti nyilvántartásba vétel nélkül közhasznú szervezetnek minősül.“
8
A MOB céljai, feladatai: -
az Olimpiai Mozgalom és az egyetemes magyar sport fejlesztése, előmozdítása és védelme az Olimpiai Chartával és a magyar törvényekkel összhangban, különösen a fiatalok körében,
-
a sport sajátos eszközeivel hozzájárulni a fiatal nemzedékek fizikai, szellemi és erkölcsi neveléséhez, a környezetvédelem, a fenntartható fejlődés, a környezettudatos magatartás elsajátításához, elősegítve ezzel egy békés, jobb világ és egészséges társadalom megteremtését, a kölcsönös tisztelet, a szolidaritás és a becsületes játék szellemében,
-
ösztönözni a versenysport, a nem olimpiai sportágak, az utánpótlás - nevelés, a fogyatékkal élők sportjának, a diák - hallgató sport és a szabadidősport fejlesztését,
-
elősegíteni az állami sportirányítással, országos sportági szakszövetségekkel, országos sportági szövetségekkel, sportszervezetekkel, önkormányzatokkal együttműködve a sportolók Olimpiai Játékokra és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elismert sporteseményekre való felkészülését és azokon való részvételt.
A feladatokból fakadóan most már nem „csak” az olimpiai sportágak, illetve az olimpia jelenti az egyetlen célkitűzést, hanem a fő cél az, hogy a MOB a hétköznapi emberek felé szimpatikusan, a sportpolitika felé kiszámíthatóan, a Magyar Kormány célkitűzéseivel azonosulva, a sportvilág számára eredményesen irányítsa a sportéletet. Működését a sporttörvény szabályozza, továbbá működéséhez alapot biztosít a 2007-ben elfogadott Nemzeti Sportstratégia és a MOB alapszabálya. A MOB kompetenciája lett, hogy a szakmai tagozatok működésére és feladataira tekintettel döntsön az állami támogatás elosztásáról. A törvény felsorolja a sportcélú állami támogatásban részesíthető szervezetek körét. A működési alaptámogatás egy pontértéktáblázat alapján állapítható meg. Ezen felül támogatás csak programfinanszírozással történhet. Állami sportcélú támogatást csak olyan sportszövetségek kaphatnak, amelyek többek között rendelkeznek stratégiai fejlesztési koncepcióval, teljesítik doppingellenes feladataikat, és eleget tesznek a jogszabályban meghatározott képzéssel, szakképzéssel, továbbképzéssel összefüggő kötelezettségeiknek. Bekerült a törvénybe az is, hogy meghatározott állami tulajdonban lévő sportcélú ingatlanok vagyonkezelői joga az önkormányzatok, illetve az olimpiai bizottság számára átruházható. A jogszabály a versenyzők kötelezettségei között nevesíti a doppingellenes és a fogadási csalás elleni küzdelmet, továbbá az olyan magatartástól való tartózkodást, amely előidézi a nézők sportrendezvények biztonságos megrendezését veszélyeztető viselkedését. A törvénymódosítás fenntartja a lehetőséget, hogy a 14 éven felüli fiatal sportolókkal amatőr szerződést kössenek, azok időtartamát azonban egy évben maximálják. A Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiáról szóló országgyűlési határozatot 2007-ben fogadta el a parlament ötpárti egyeztetéssel. A sportstratégia preambuluma a következőképpen fogalmaz: „Az Országgyűlés figyelemmel arra, hogy a sportolás kiemelkedően hozzájárul a népesség mentális és fizikai egészség állapotának javításához, és sajátos funkciói révén eszköz az 9
egészséges társadalom megteremtéséhez, a közösségi kapcsolatok fejlesztéséhez, a népesség gazdasági aktivitásának előmozdításához, a nemzeti értékek, és önbecsülés erősítéséhez, valamint az esélyegyenlőség megteremtéséhez és javításához .“ 2010 óta még hangsúlyosabbá vált az a kormányzati szándék, hogy a sport stratégiai ágazattá váljon. Átalakult a sport kormányzati és szakmai irányítási rendszere, és a sportfinanszírozásban a programfinanszírozás felé történtek változások. A módosított sporttörvény és az új sportstratégia, továbbá az EU sportpolitikai irányvonal - változásai szükségessé teszik a bátrabb és tudatosabb stratégiai tervezést, és az átláthatóbb és ellenőrizhetőbb megvalósítást. A Sportstratégia egyik legjelentősebb gondolata a sportoló nemzet és sportnemzet fogalompár összekapcsolása. A MOB új szerepében megtestesíti ezt az eszményt, hiszen a magyar sport parlamentjeként helyet ad és képviseli a sport szinte minden területét és szintjét. (Forrás: mob.hu)
1 0
3. Értelmező rendelkezések: Diáksport: A diákok a kötelező testnevelés órán kívüli sporttevékenysége, amikor iskolájuk képviseletében más iskolák tanulóival, illetve házi versenyeken, sportköri foglalkozásokon mutatják meg fizikai aktivitásukat. Hivatásos sportoló: Az a versenyző, aki jövedelemszerzési céllal foglalkozásszerűen folytat sporttevékenységet. Minden más versenyző amatőr sportolónak minősül. Szabadidősport: Az egészség megőrzése, fejlesztése, a szabadidő hasznos eltöltése, a szórakozás, a felüdülés céljából végzett rendszeres, folyamatos testedzési, sportolási tevékenység. Sportoló: A sporttevékenységet folytató természetes személy. Sportegyesület: Sportegyesület az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény és a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint működő olyan egyesület, amelynek alaptevékenysége a sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése. A sportegyesület a magyar sport hagyományos szervezeti alapegysége, a versenysport, a tehetséggondozás, az utánpótlásnevelés és a szabadidősport műhelye Sporttevékenység:Meghatározott szabályok szerint időtöltésként vagy versenyszerűen végzett testedzés, szellemi gyakorlat, mely az egyetemes testkultúra része, s magában foglalja mind a versenysportot, mind a szabadidősportot. Sportszervezetek: a sportegyesületek és a sportvállalkozások. Sportvállalkozás: Sportvállalkozásnak minősül az a gazdasági társaság, amelynek a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény55 alapján a cégjegyzékbe bejegyzett főtevékenysége sporttevékenység, továbbá a gazdasági társaság célja sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése egy vagy több sportágban Versenysport: A sportszövetség által szervezett versenyrendszer keretében végzett sporttevékenység. A fogyatékosok sportja, illetve a szabadidősport területén sporttevékenység közhasznú társaság keretében is szervezhető.
1 1
4. Szerencs Város Önkormányzat általános alapelvei: Általános alapelvek: a.) b.) c.) d.)
a sport a magyar és az egyetemes kultúra része a sportolás alkotmányos jog, alapjog a sport valamennyi területét összefüggéseiben kell kezelni a sport által nyújtott élettani, erkölcsi hatások jellemformáló-személyiségfejlesztő erő az ifjúság testi, lelki, szellemi fejlődéséhez elengedhetetlenül fontosak e.) az önkormányzatnak meg kell teremtenie a sportolás feltételeit, s működtetni kell sportintézményeit f.) el kell érni, hogy városunkban a sport valamennyi, társadalmilag hasznos funkciója érvényesüljön: - a prevenció (megelőző – egészségmegőrzés, betegség megelőzés) - a regeneráció (helyreállító – gazdasági vállalkozás, a sport – turizmus elősegítése) - az aktivizáló (cselekvésre ösztönző – nevelés, személyiségformálás, mozgásműveltség és cselekvésbiztonság fejlesztése) és - a rekreációs (felfrissítő – szórakozás, szórakoztatás, közösségi együttélés, társadalmi mobilitás segítsége) hatása is. A sport finanszírozási rendszerének egyértelművé kell tenni, hogy mi tekinthető önkormányzati feladatnak és azt meghatározott mértékben, rendszerben finanszírozni is kell. A sporttal kapcsolatos önkormányzati kiadások: 1. A diáksport szervezeti és versenyrendszerének kiadásai, melybe beletartozik az utánpótlás-nevelés is. 2. A versenysport és tömegsport, szervezeti és működési kiadásainak támogatása. 3. Az önkormányzat tulajdonában lévő sportlétesítmények fenntartási, üzemeltetési kiadásai. 4. Fel kell mérni városunk sportingatlanait, tervet kell készíteni a felújításra, fedezetet kell biztosítani pályázatokon való részvétel esetén az önrész kifizetésére. 5. A nemzetközi és a jelentős városi rendezvények kiadásainak fedezete a költségvetés részeként, annak tervezési rendjében legyenek előirányozva.
1 2
5.
Szerencs Város Önkormányzatának Képviselő - testülete által megfogalmazott, a városi sport kiemelt céljai
Szerencs Város Önkormányzata a sport kiemelt céljainak meghatározásakor az Európa Tanács által kiadott Európai Sport Charta alapelveit tekinti irányadónak, mely célok kerülnek megfogalmazásra az Önkormányzat Sportról szóló rendeletében is, melynek hatálya kiterjed: -
az önkormányzat közigazgatási területén lakó, továbbá a helyi sporttevékenységben résztvevő magánszemélyekre, az önkormányzat által fenntartott és működtetett sportlétesítményekre, testnevelési és sporttevékenységet végző önkormányzati költségvetési szervekre, a képviselő-testületre és szerveire, valamint a Szerencsi Polgármesteri Hivatalra.
Az önkormányzat kötelező sporttevékenységgel kapcsolatos részletes feladatai között szerepel, hogy kiemelt figyelmet fordít: -
a sportszervezetek utánpótlás nevelésének támogatására, a diáksporttal kapcsolatos feladatok meghatározására és támogatására a meglévő sportlétesítmények több funkciós használatának biztosítása, tradicionális települési sportágak stabil és eredményes működésének segítésére, verseny - és tömegsport támogatása és a mozgáskorlátozottak, fogyatékosok sportolói lehetőségének megteremtése mindenkori lehetőségeinek megfelelően támogatja a sporttal foglalkozó helyi szerveket, sportegyesületeket.
A jövőbeni feladatokat rövid- és középtávú célokként határozza meg Szerencs Város Önkormányzata. 5.1. Szerencs Város Sportkoncepciójának hosszú távra megfogalmazott alapelvei: - A testnevelés és a sport az egyetemes és nemzeti kultúra szerves része, annak lényeges alkotó eleme. A sportoláshoz való jog az állampolgárok - alaptörvény által biztosított - alanyi joga. - A sport, a mozgás a személyiség formálásának, az egészség megőrzésének és teljesítőképesség fokozásának egyik leghatásosabb eszköze. - A nevelési - oktatási intézmények testnevelése és sportja képezi sportkultúránk alapjait, a lakosság szabadidő sportja a munkaképesség, a fizikai fittség karbantartásának egyik leghasznosabb és legeredményesebb eszköze. - A testnevelés és a sport egyes területei kölcsönösen összefüggő és egymásra ható egészet képeznek, ezért a sport harmonikus, arányos fejlesztése egyaránt állami, önkormányzati és társadalmi feladat. - Az önszerveződés, a társadalmi jelleg és a demokratizmus a korszerű sportélet lényegi jellemzői.
1 3
- Alapvető érdek, hogy a sport valamennyi társadalmilag hasznos funkciója érvényesüljön, és értékeinek megfelelő támogatást nyerjen. - Szerencs Város Önkormányzata általános, hosszú távú sportkoncepciójának alapelvei vagy alapvető céljai között szerepel, hogy a sportélet területén felkutassa a finanszírozási forrásokat és a pályázati lehetőségeket. Cél, hogy a pályázati források maximális kihasználása mellett a sport-infrastruktúrát fejlesszük, bővítsük – legyen lehetőség akár sportpálya, akár sportcentrum kialakítására. 5.2. A középtávú koncepció fő irányai: - A lakosság folyamatosan romló egészségi állapotának javításában fokozott önkormányzati szerepvállalásra van szükség. - Kiemelt figyelmet kell fordítani a mindennapos testedzés megvalósítására gyermek, serdülő és ifjúsági korosztály számára, erre tekintettel felújítani és bővíteni kell a meglévő fedett sportlétesítmény (iskolai tornaterem) kapacitását. - Az önkormányzat a rendelkezésére álló eszközökkel elsősorban nem az élsportot, hanem a gyermek- és diáksportot, a szabadidősportokat valamint az utánpótlás nevelést, a tehetségek kiválasztását, gondozását támogatja, segíti. Az élsport esetében is kizárólag az amatőr sportot támogatja. - Különös figyelmet kell fordítani a sportolási lehetőségek anyagi és szociális egyenlőtlenségének csökkentésére. Kedvezmények biztosításával, új szervezési megoldások kidolgozásával kell segíteni az e körbe tartozók bekapcsolódását a sportba. Az esélyegyenlőség jegyében a rendelkezésre álló sportcélú költségvetési források elosztása során is kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a fogyatékosok sportjában a támogatások elosztásának célja a fogyatékosok sportjának integrációja legyen. A támogatás célja, hogy minél színesebb sportélet valósuljon meg városukban, minél többfajta sportolási lehetőség álljon a fiatalok és a felnőtt korosztály rendelkezésére. Az önkormányzat azonban a sporttevékenységet, mint kapcsolatformáló eszközt nem csak a településen belüli kapcsolatok erősítésére kívánja felhasználni, hanem a környékbeli településekkel, a kistérséggel történő kapcsolat elmélyítésére. Célja továbbá az oktatási- és nevelési intézmények közötti kapcsolatok megerősítése, az iskola, óvoda egymással szemben nyitottabbá váljék, kialakuljon egy olyan párbeszéd, melyben a város intézményei, lakosai, sportszervezetei, sportegyesülete, civil szervezetei mindannyian részt vesznek, önmaguk számára alakítva a települési sportéletet. Szerencs Város Önkormányzata a sport támogatásán keresztül is igyekszik hozzájárulni lakosainak életminőségének javításához, ezáltal biztosítva egy egészséges, harmonikus társadalom kialakulását, a közösségi kohézió fejlesztését.
1 4
6. Szerencs Város Önkormányzatának szerepvállalása a testkultúra különböző területein. Nevelési – oktatási intézmények Szerencs Város Önkormányzatának sportstratégiájának elérése érdekében közös gondolkodásra, együttműködésre van szükség a településen működő nevelési-oktatási intézményekkel, a sporttal foglalkozó civil szervezetekkel, sportegyesülettel, sportvállalkozásokkal. Hiszen az ifjúság rendszeres testedzését ott érdemes megoldani, ahol a fiatalok rendszeresen tartózkodnak, dologi feltételek rendelkezésre állnak és a megfelelően képzett szakemberek a rendelkezésre állnak. Ki kell emelnünk itt a testnevelő tanárok és az önzetlenül dolgozó edzők, sportbarátok szerepét, hisz nélkülük az Önkormányzat hiába tűzne ki célokat, nem sikerülne azokat megvalósítani. E cél elérése érdekében kiemelt feladataink közé kell, hogy tartozzon a sportolás infrastrukturális alapjainak megteremtése, illetve fenntartása. Ebben továbbra is nagy szerepet kell, hogy játsszon a TAO-s pályázatokon való eredményes szereplésé, illetve a helyi vállalkozók társasági nyereségadójának erre a célra való felajánlása. 6.1. Óvodai testnevelés Gyermekeink harmonikus fejlődése csak a rendszeres, napi testneveléssel, sporttal biztosítható, amelyet nem lehet elég korán elkezdeni. A szervezett sportolási lehetőség már óvodai nevelés keretén belül elérhető fiataljaink számukra. A városban 3 óvoda működik. Az óvoda helyi körülményei a terem illetve a zárt udvar lehetővé teszi a gyerekek számára a testi nevelés és a játékos mozgás megszervezését. Az óvodapedagógusok a gyermekek életkori sajátosságára építve igyekeznek az óvodások testi képességeit, ügyességüket, gyorsaságukat, állóképességüket fejleszteni. Az óvodák egyre gyakrabban használja ki az oktatási intézmények közelségét, rendszeresen igénybe veszik szolgáltatásaikat, sportlétesítményeiket. Az óvodák folyamatosan figyelemmel kísérik a pályázati lehetőségeket, jelenleg is folyamatban van az óvodai intézményegység három épületének felújítása, korszerűsítése, bővítése. Ezzel igyekeznek az óvodák korszerűsítését, illetve a meglévő sporteszközeiken, sportfelszereléseiken javítani. Az Önkormányzat feladata az óvodai épületek állagmegóvásában, felújításában van, illetve az óvodavezetők segítése pályázatok elkészítésében, benyújtásában. Az önkormányzat fejlesztési irányelvei az óvodai testnevelés területén: - mozgásfejlődést elősegítő óvodai játszóterek további fejlesztése - gyógytestnevelési tanórák bevezetése már az óvodában is (gyermekorvosi és ortopédiai szűrővizsgálatok feltűnően magas arányban mutatnak ki óvodáskori kezdődő mozgásszervi elváltozásokat). - óvodák közötti sportversenyek pl.: Ovi Olimpia - úszótanfolyamok, a városban hagyományosan meglévő sportágak utánpótlására
1 5
Kiemelendő, hogy az éven bevezetésre került az óvodás korosztály számára a mini foci és kosárlabda. A délutáni szabadidőben rendezésre kerülő délutáni foglalkozás keretében a gyermekek nem csupán a csapatjáték szellemiségét sajátíthatják el, hanem mozgásigényük kielégítésre, egészséges fejlődésük biztosításra talál. A foglalkozások nem utólagos célja, hogy az említett sportjátékok esetében biztosított lesz az utánpótlás. A megfelelő pályázati források felkutatását követően a fokozott érdeklődés és az utánpótlás-sport támasztotta igények kielégítése érdekében a tervek között szerepel a sporttevékenység biztosítása érdekében sportpálya kiépítése, kialakítása. 6.2. Iskolai nevelés
Szerencs város diákvárosnak tekinthető, mivel a három nevelési-oktatási intézményben összesen kb. 2500 diák tanul. A városban két középiskola működik, beiskolázás tekintetében mindegyik kistérségi vonzattal rendelkezik. A testnevelés és sportoktatás hatékonyságának növelése kiemelten fontos, különösen az általános iskolákban. Az első sportélmények, a sportági választhatóság egész életre meghatározza sporttal kapcsolatos viszonyt. Fontos a szakember ellátottság, a tárgyi eszközök biztosítása. Valamennyi oktatási intézmény kiemelt szempontnak tartja a sportolási feltételek biztosítását. Az egészséges életmód, a sportolás szempontjából életre szóló élményeket szerezhetnek a diákok. Városukban minden tanuló tornateremben vagy a sportcsarnokban megtartott testnevelés órán vesz részt, amelyet mind az általános, mind a középiskolában szakképesített testnevelő tanárok oktatják, szakos ellátottság 100 %-os. A testnevelő munkaközösségek alapvetően meghatározhatják a sportági választhatóságot, a sportági képzést. A sportegyesületekkel történő együttműködést is szorgalmazni kell. Több sportágban van kontaktus az egyesületek és az iskolák között, amely az eredményességben is jelentkezik. Jellemző az iskolákra a diáksport versenyeken való részvétel és a diákolimpia versenyeken több sportágban kiváló eredményeket érnek el a tanulók az egyesületi szakmai munka segítségével. Annak ellenére, hogy a városban működő oktatási intézmények nem tartoznak az önkormányzat fenntartásába, működtetésébe a kapcsolat kiváló. A városi sportérdek maradéktalan érvényesítése végett az együttműködés töretlen.
Kiemelést érdemel, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szerencsi Tankerülete és a Szerencsi Szakképzési Centrum is aktív szerepet vállal az önkormányzattal karöltve a városi sportélet fellendítése érdekében.
1 6
Ahhoz, hogy hosszútávra lehessen tervezni, szükséges a megfelelő szociális feltételek biztosítása, munkafeltételek fejlesztése. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében meg kell oldani az iskolákban a szakos testnevelő ellátást (ez azonban az iskola első-negyedik évfolyamain a tanítók kötelező óraszámemelése miatt nem valósul meg). Ez helyenként jelentős terhet jelent az önkormányzatoknak, mert de megéri. Az ifjúság számára az iskolai sporttevékenység egész életre szóló szokások kialakításának eszköze. Ezért fontos az iskolákban a szakszerű képzés, de a településen működő sportegyesületek eredményessége szempontjából sem mellékes.
6.3. A tanórán kívüli diáksport és szabadidős tevékenység Az iskolák szabadidő- és diáksportjának szervezését iskolai sportkörök biztosítják, az utóbbi időben megállapítható tény, hogy jelentősen csökkent az iskolai sportkörökben működő sportcsoportok száma. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már 1997-ben leszögezte: minden gyermeknek legalább napi egy óra aktív mozgásra van szüksége. A gyermekkorban elkezdett rendszeres testmozgás az egyik fontos eleme a korai halálozás és a munkaképesség csökkenéséhez vezető civilizációs népbetegségek megelőzésének. Ennek legfontosabb záloga a korszerű, jól szervezett iskolai testnevelés és diáksport. Kívánatos, hogy az iskolai testnevelési óra az egészségvédelem és egészségfejlesztés hagyományos funkcióin túl feleljen meg a változatos tananyag, több választható mozgásforma, gyakorlati és elméleti ismeretanyag követelményeinek is. Meg kell teremteni hosszú távon annak szakmai, infrastrukturális és gazdasági feltételeit, hogy a mindennapi testedzés feladatainak végrehajtása során növelni lehessen a testnevelési órák és az iskolai sportköri foglalkozások számát. Törekedni kell arra, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek is hozzáférhessenek ezen lehetőségekhez. Ugyanakkor biztosítanunk kell a fogyatékossággal élők integrációját, az ideiglenesen és tartósan felmentett, a gyógytestnevelésre irányított tanulók esélyegyenlőségének megteremtését. Mivel a diákok nagy része csupán a testnevelési órákon végez rendszeres testmozgást, szükség van arra, hogy a tanóra keretében az életen át tartó rendszeres szabadidősportos tevékenység igényét is megalapozzuk. Új és korszerű eszközökkel biztosítani kell a testnevelésóra tananyagának megreformálását, a szabadidős sportok bemutatását, a megfelelő higiéniás feltételeket. A testnevelő tanárok elismerésével és ösztönzésével (mérhető mutatók értékelése alapján) biztosítható a délutáni sportfoglalkozások számának növekedése és minőségének javulása. A délutáni, a hétvégi és a szünidei szabadidősport-lehetőségek bővítésével kell a sportolással töltött idő növelését megoldani.
1 7
Fontos az olyan események támogatása (táborozások, kirándulások, síelés stb.), melyek élményükben vetélkednek egyéb szabadidős tevékenységekkel, hogy a sport a későbbiekben is az életmód meghatározó része legyen. A különböző sporttáborok rendszeres nyári elfoglaltságot biztosítanak a tanulók részére, a finanszírozásukhoz több forrást szükséges bevonni, amely többlet szervezői igénybevételt jelent. Az egészséges életmód tömeges elterjesztése, az egészségtudatos magatartás, a rekreáció és a sportolás ösztönzése a településeken az egyik legfőbb feladat. Meg kell teremteni annak feltételét, hogy minél többen érezzenek belső késztetést testmozgásra, a sportolásra. A városukban szervezett sportmunka folyik. meg vannak a hagyományos kulturálisművelődési programok, melyek keretében sportrendezvényeket is megvalósítanak. A családi sport – és szabadidős programok révén igyekszünk minden korosztály számára biztosítani a sportolást, ösztönözni a tudatformálásra, egészségesebb életmódra. A sportlehetőségek bővülésével részben emelkedett a szabadidős sportban résztvevők köre, azonban a kívánatosnak tartott heti kétszer félóra testmozgásban a lakosság alacsony százalékban vesz részt.
6.4. Az iskolai versenysport Az iskolai versenyeken a diákolimpiai sportágak mellett szabadidős sporttevékenységek is szerepelnek. A versenysport és az utánpótlás-nevelés szoros összefüggésben van egymással. Az iskolai testnevelésre épülő, korszerű utánpótlás nevelés nélkül az élsport elképzelhetetlen, de az iskolákban a magas színvonalon végzett szakmai munka ellenére sem oldható meg a minőségi sport számára az utánpótlás-nevelés. A versenyző fiatalok felkészítése, versenyeztetése, a tehetségek gondozása ezért a városban működő sportegyesületben folytatódik tovább annak érdekében.
Kiemelt feladatok az iskolai testnevelés és diáksport céljainak megvalósításához: -
Az infrastrukturális feltételek megteremtése szigorú szakmai alapokon megfogalmazott funkciókkal bíró létesítményfejlesztéssel. A mindennapos testedzés megvalósítása a sportfoglalkozások pályázat alapú támogatásával A testnevelés tantárgy tartalmi és módszertani megújításának támogatása A diákolimpia megrendezésének támogatása, minél nagyobb sportolói létszám elérése úgy, hogy mindez rendszeres heti testedzésre épüljön. Ösztönözni kell a diákok közötti városi és kistérségi versenyekre, a helyi bajnokságok szervezéséhez, lebonyolításához. Tantervben nem szereplő sportágak népszerűsítése a tanórákon és a városi tömegsportrendezvényeken.
1 8
-
A diákokat meg kell tanítani sportolni, hogy megismerve megszeressék azt, szokássá váljon náluk, s része legyen egyéni értékrendjüknek.
6.5. Fogyatékkal élők sportja Országos, illetve városi szinten a lakosság közel 10%-a valamilyen formában és mértékben fogyatékos. A fogyatékkal élők sportja többféle célt valósíthat meg: - egészségmegőrző, - egészségfok növelő szerepe, - társadalmi beilleszkedést elősegítő, megkönnyítő és az életminőséget javító funkciója van. Jelenleg településünkön a fogyatékkal élők sportja csekély mértékű, inkább csak a mozgássérült egyesületek és más civil szervezetek keretein belül szerveződő eseményekre, kirándulásokra korlátozódik. Szerencs Város Önkormányzata a gyógyúszás lehetőségének megteremtésén keresztül támogatja a főleg ortopéd betegségekkel, valamint idegrendszeri megbetegedésekkel küzdő, és valamilyen szindrómás betegségekben szenvedők gyógyulását. Az önkormányzat feladata elsősorban sportlétesítményeink akadálymentessé tétele. A sporttörvény szerint fogyatékos (77. §. e. pont) a mozgáskorlátozott, értelmi fogyatékos, siket, illetve nagyothalló, a szervátültetett, valamint a vak vagy gyengénlátó természetes személy.
7. Szerencs Város Sportegyesülete A helyi sportegyesületek finanszírozását a Képviselő-testület rendeletben rögzíti. Az támogatási mértékének megítélése előző évi szakmai beszámolók, a kialakított szempontrendszer alapján a Képviselő-testület hatásköre. A versenysport működtetéséhez külső anyagi támogatás (szponzorok, pályázatok) szerzése minden egyesület érdeke a színvonalas szakmai munka szinten tartása érdekében. Szerencs Város Önkormányzata a sportegyesület legfőbb támogatója. A támogatás feltétele az egyesület a jelentős szerepvállalása a verseny,- diák,- és tömegsport szervezésében, lebonyolításában, 10 szakosztály működtetésében. Az egyesület a tagjai által önkéntesen létrehozott, önkormányzattal működtetett és nyilvántartott tagsággal rendelkező egyesület. Szerencs Város Sportegyesület létrehozásának célja: - a verseny,- diák,- és tömegsport szervezése, lebonyolítása, - 10 szakosztály működtetése, - anyagi, pénzügyi feltételeik megteremtése, ennek érdekében vállalkozást is folytathat - a szövetségek valamint más sportegyesületek által szervezet sporteseményeken, városi bajnokságokon való részvétel biztosítása.
1 9
A sportegyesület feladatai között szerepel: - rendszeres testnevelés és sportolási lehetőségek biztosítása - a tagok testi és lelki egészségének megőrzése - sportkapcsolatok létesítése - versenyeztetés, versenyekre történő felkészülés feltételeinek megteremtése - utánpótlás nevelés - lakossági sportolás és közösségi élet kibontakozási lehetőségeinek megteremtése.
- Szerencs 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
a
Város Sportegyesülete jelenleg 10 szakosztályt működtet: Asztalitenisz Birkózás Kézilabda Kosárlabda Labdarúgás Sakk Shotokan Karate Súlyemelés Tenisz Úszás
- Szerencs városában megrendezésre kerülő rendezvények: - Kulcsár Anita Kézilabda Emléktorna (2016-ban először) - Szerencs Város Kupa Nemzetközi Asztalitenisz Verseny - Szerencs Kupa Úszóverseny - Karácsony Kupa Úszóverseny - 24 órás úszás - Zemplén Kupa Sakkverseny - Csoki Kupa Sakkverseny - Szerencs Triatlon - Mikulás Kupa kollégiumok közötti labdarúgó torna - Bodnár Ferenc labdarúgó emléktorna (magánszervezés) - Uray Attila labdarúgó torna (magánszervezés)
2 0
- Hegyalja Teremfoci Kupa (magánszervezés) - Közép-Európai Kerékpáros Körverseny rajtja Szerencsről -Sportnap és egyéb sportprogramok a csokifesztivál előrendezvényeként - Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szerencsi Tankerületével együttműködésben sport és egészségmegőrző rendezvények szervezésével.
Ezek a rendezvények a mindenkori pénzügyi, gazdasági és társadalmi lehetőségek és elvárások függvényében valósulna,k, valósulhatnak meg az Önkormányzat és Szerencs Város Sportegyesülete támogatásával.
2 1
8. A város sportlétesítményeinek számbavétele Szerencs város létesítmény ellátottsága a sport területén kielégítőnek mondható. Állagukat figyelembe véve, azonban egy kivételtől eltekintve komoly hiányosságok tapasztalhatóak. Ebből adódóan az önkormányzat céljai között szerepel sportlétesítmények és sportcélú ingatlanok alapfunkciójának megtartása, üzemeltetésük biztosítása, az üzemeltetés rendjének szabályozása, a fedett és szabadtéri sportlétesítmények állagának fenntartása, lehetőségek szerinti fejlesztése. 1. Szabadtéri sportlétesítmények: a, kispályás labdarúgó-, kézilabdapálya : - aszfalt borítású: - műfüves:
3 db 1 db
b, kosárlabda pálya: -
aszfalt borítású streetball pálya
c, labdarúgó pálya:
2 db 3 db
1 db
d, teniszpálya:
2 db
e, atlétikai gyakorló, salakos:
1 db
2. Fedett sportlétesítmények a, nézőtérrel ellátott sportcsarnok
1db
b, nézőtérrel nem bíró tornacsarnok
1 db
c, Tanuszoda
1 db
d, Tornaterem
2 db
e, Tornaszoba
1 db
Ezeknek a pályáknak a rendeltetésszerű felhasználása, karbantartása, üzemeltetése a Szerencsi Városüzemeltető Non-profit Kft. gondozásában és megvalósításában valósul meg.
2 2
“A haladás vagy te, Sport!
Szolgálatodra ki méltó kíván lenni, az vigyázzon, hogy teste-lelke egyre jobb legyen, kerüljön mindent, mi mértéktelen, tökéletességre törjön ernyedetlen, s óvja egészségét, legfőbb javát, mint ki a régi mondásból tanul: Ép testet választ, az ép lélek otthonul. ”
Pierre de Coubertin: Óda a sporthoz
Jelen sportkoncepciót Szerencs Város Önkormányzat Képviselő-testülete ……./2016. (III. 03.) Öt. határozatával fogadta el.
Szerencs, 2016 .február .. Koncz Ferenc polgármester
2 3
