Szerencs Város Önkormányzatának Ifjúságpolitikai Koncepciója és Ifjúsági Cselekvési Terv ( )

Szerencs Város Önkormányzatának Ifjúságpolitikai Koncepciója és Ifjúsági Cselekvési Terv (2008-2009)

Szerencs Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 81/2007. (VI. 21.) határozatával elfogadta.

A koncepció és a megírásához használt háttértanulmány hozzáférhető a Polgármesteri Hivatal Oktatási, Közművelődési és Városmarketing Osztályán, valamint a http://ifjusag.szerencs.hu weboldalon

Összeállította: Király Judit közművelődési szakreferens

Felhasznált szakmai anyagok, tájékoztatók: 1. IFJÚSÁG 2004 – Gyorsjelentés 2. Észak-Magyarországi Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés – 2005. Készítette: Észak-Magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda 3. Tóth Bernadett: Deviáns magatartásformák – különös tekintettel a serdülők alkoholfogyasztására, szakdolgozat, Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai kar 2007. 4. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazságügyi Hivatal adatközlése (2007. május 11.) 5. Szerencsi Rendőrkapitányság tájékoztatója (2007. május 15.) 6. Elektronikus Lakossági Bűnmegelőzési Információs Rendszer hírlevele 2007. március 7. Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapja 8. Központi Statisztikai Hivatal adatközlése 9. Szerencsi népesség-nyilvántartó adatközlése 10. Oktatási, Közművelődési és Városmarketing Osztály adatközlése, intézményi statisztikák 11. Statisztikai jelentések: Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Gyámhivatal, Polgármesteri Hivatal Közigazgatási Osztály

Képviselő-testületi előterjesztések: 1. Tájékoztató a szerencsi ifjúság helyzetéről – 2001. február 2. Előterjesztés a szerencsi fiatalok helyzetéről – 2001. június 3. Tájékoztató a Szerencsi Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat megalakulásáról – 2002. 4. Szerencs Város Egészségterve – 2003. 5. Iskoláskorú gyermekek egészségi állapota, veszélyeztető tényezői, a megelőzés lehetőségei – 2005. 6. A pályakezdők – különös tekintettel a diplomás fiatalok – elhelyezkedési és letelepedési, családalapítási lehetőségei Szerencsen – 2005. 7. Szerencs város munkaerő-piaci helyzete – 2006. 8. Tájékoztató a Szerencsi Ifjúsági Információs Pont működéséről (2006. január 1.-júnus 30.) – 2006. 9. Beszámoló a város 2003-2013. évi egészségfejlesztési tervének „Káros szenvedélyek (drog, alkohol, nikotin) az ifjúság körében” című fejezetéről az elmúlt három év tükrében – 2006. 10. Beszámoló Szerencs város bűnügyi, közbiztonsági helyzetéről – 2007. 11. Az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatai ellátásának átfogó értékelése – 2007. 12. Beszámoló a városi sportlétesítmények helyzetéről, kihasználtságáról – 2007. 13. Az önkormányzat intézményhálózat működtetési és fejlesztési terve 2007-2013 közötti időszakra – 2007.

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS............................................................................................................................................................... 1 AZ IFJÚSÁGI KOROSZTÁLY MEGHATÁROZÁSA ............................................................................................................ 2 KONCEPCIÓ KÉSZÍTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE ............................................................................................................. 2 IFJÚSÁGPOLITIKA JOGSZABÁLYI HÁTTERE, AZ ÖNKORMÁNYZATOK IFJÚSÁGI FELADATAI ......................................... 2 AZ IFJÚSÁGI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK PÉNZÜGYI FORRÁSAI .................................................................................. 3 REGIONÁLIS HELYZETKÉP .......................................................................................................................................... 4 SZERENCSI HELYZETKÉP.................................................................................................................................... 6 LAKOSSÁGSZÁM, AZ IFJÚSÁGI KOROSZTÁLY ARÁNYA ............................................................................................... 6 IFJÚSÁGI REFERENS, IFJÚSÁGI CSELEKVÉSI TERV ....................................................................................................... 8 NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK .......................................................................................................................... 8 IFJÚSÁGI RÉSZVÉTEL, DIÁKÖNKORMÁNYZATOK, CIVIL SZERVEZETEK ....................................................................... 9 IFJÚSÁGI INFORMÁCIÓ ............................................................................................................................................. 11 SZOCIÁLIS ELLÁTÁS, GYERMEK- ÉS CSALÁDVÉDELEM, TÁMOGATÁSOK .................................................................. 12 Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások ................................................................... 12 Személyes gondoskodást nyújtó ellátások ........................................................................................................... 13 EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT, KÁROS SZENVEDÉLYEK ......................................................................................................... 13 SPORT ...................................................................................................................................................................... 15 MŰVELŐDÉS, SZÓRAKOZÁS ..................................................................................................................................... 16 LAKÁSHELYZET, FIATALOK LAKÁSHOZ JUTÁSA ....................................................................................................... 17 MUNKANÉLKÜLISÉG, FOGLALKOZTATÁS ................................................................................................................. 18 BŰNÜGYI HELYZET .................................................................................................................................................. 19 KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS - 2007. ÁPRILIS .................................................................................................................... 21 A felmérés eredménye ......................................................................................................................................... 22 CÉLOK, FELADATOK........................................................................................................................................... 24 CSELEKVÉSI TERV 2008-2009.................................................................................................................................. 25

BEVEZETÉS Az ifjúságról való felelősségteljes gondolkodás alapja, hogy az ifjúságot ne társadalmi problémaként kezeljük, hanem komplex jelenségként, önálló társadalmi csoportként tekintsünk rá. A fiatalság a jövő, a velük való foglalkozás hosszú távú befektetés. Az ifjúság a társadalom legérzékenyebb, legkritikusabb, leginkább mobil, mérhetetlenül kreatív és könnyen befolyásolható rétege. Az egész országot, vagy a régiónkat, megyénket általánosan jellemző negatív tendenciák megfordítását, problémák megoldását nem lehet számon kérni az önkormányzaton, ezek meghaladják a város lehetőségeit, széleskörű változásokat az önkormányzat saját eszközeivel elérni nem tud. Viszont sokat tehet a lakosok szociális, gazdasági biztonságáért, komfortérzetének javításáért, hogy Szerencs ténylegesen egy élhető város legyen. Jelen koncepció bemutatja a szerencsi fiatalok körülményeit, lehetőségeit, a velük foglalkozó szervezeteket, önkormányzati intézkedéseket; és egy reprezentatív kérdőíves felmérés adatai alapján gazdasági, társadalmi helyzetüket, kulturális, szórakozási, sportolási szokásaikat, egészségügyi állapotukat. A koncepció alapján felmerült hosszú távú, elméleti célok megfogalmazása mellett, egy rövidebb távú, két éves cselekvési terv elfogadását javasoljuk az önkormányzatnak, melyben meghatározza a szükséges feladatokat, azok forrásait, felelősöket, a végrehajtás idejét. Az önkormányzat a megfogalmazott célokat csak egy összetett folyamat eredményeként érheti el oly módon, hogy bevonja az ifjúsági feladatellátásba az ifjúsági korosztállyal foglalkozó intézményeket, civil szervezeteket, és magukat a fiatalokat is.

Szerencs, 2007. június 21.

Rónavölgyi Endréné polgármester

1

Az ifjúsági korosztály meghatározása Különböző jogágak, tudományterületek, értekezések, minisztériumok, szervezetek más-más életkorok közé teszik a fiatalokat. Van, ahol a 29 év, máshol a 30, vagy a 35 év a felső korhatár. A polgári jog a 18 év alattiakat kiskorúnak, mindenki mást felnőttnek tekint. A büntetőjog már árnyaltabb: 0-14 év gyermekkorú, 14-18 év fiatalkorú, 18 éven felüli felnőtt korú. Más felosztás szerint a 14 év alatti gyermek, 14-18 éves serdülő, 18-23 éves fiatal felnőtt, 24 évtől pedig felnőtt. Ezekből is kitűnik, hogy az ifjúsági korosztály lehatárolása nem egyszerű feladat. Jelen koncepcióban a szerencsi alapfokú oktatási-nevelési intézményekbe járó gyerekeket (3-14), ill. a 14 és 29 év közötti korosztályt tekintettük vizsgálódásunk tárgyának. A koncepcióhoz adatszolgáltatás céljából megkeresett szervezetek nem mindegyike használ korcsoportos bontást a tevékenysége bemutatásához, emiatt nehéz ezt a korosztályt statisztikai adatok, számok tükrében vizsgálni, leginkább azért, mert nem állnak rendelkezésre a megfelelő statisztikák.

Koncepció készítésének szükségessége A koncepció elkészítésének két fő okát, egy belső és egy külső okát lehet meghatározni. Szerencs városa kiemelt feladatának tekinti az itt élő fiatalokkal való foglalkozást, viszont ezeket az intézkedéseket nem foglalja egységes keretbe egy intézkedési terv, amely meghatározná az ifjúságpolitikai tevékenység felelőseit, határidőket, anyagi forrásait, számonkérés módját. Néhány évvel ezelőtt készült egy ifjúsági koncepció, melynek alapján elfogadott az önkormányzat egy cselekvési tervet. Ennek intézkedései nagyrészt megvalósultak, másrészt túlhaladottakká váltak. Vagyis feltétlenül szükséges, hogy a képviselő-testület egyben lássa a fiatalokat érintő problémákat, és ezek tükrében megalkothassa az elkövetkező 2 évre szóló cselekvési tervét. A külső ok, amiért a dokumentum elkészítése szükséges, az, hogy az ifjúsági témájú pályázatok elbírálásánál előnyt jelent a pályázó önkormányzat számára, ha ifjúsági cselekvési tervvel rendelkezik. Cselekvési tervet pedig egy, a helyi ifjúság helyzetét feltáró koncepció alapján lehet elkészíteni.

Ifjúságpolitika jogszabályi háttere, az önkormányzatok ifjúsági feladatai Az önkormányzati ifjúságpolitika legmagasabb szintű jogforrása az Alkotmány, amely kimondja, hogy az állam különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, továbbá védelmezi az ifjúság érdekeit. Közvetlen jogi szabályozást a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény tartalmaz, amely az önkormányzat feladatai között felsorolja a gyermek- és ifjúsági feladatokról való gondoskodást. A települési önkormányzat maga határozza meg a lakosság igényei és anyagi lehetőségei függvényében, hogy mely feladatot, milyen mértékben és módon old meg. A települési önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek a tevékenységét, együttműködik e közösségekkel. A törvény értelmében a megyei önkormányzat 2

köteles gondoskodni a gyermek- és ifjúsági jogok érvényesítésével kapcsolatos feladatokról és a gyermek- és ifjúságvédelmi szakellátásról. Miután a törvényből nem derül ki, hogy pontosan milyen ifjúsági feladatai vannak az önkormányzatnak, rendkívül fontos, hogy az önkormányzatok saját maguknak kidolgozzák ifjúsági koncepciójukat. A fenti törvényen kívül számos ágazati törvény, rendelet határoz meg tennivalókat az önkormányzatoknak, valamint nemzetközi egyezmények fogalmaznak meg olyan elveket és jogokat, amelyekhez az önkormányzat támogató közege szükséges. Ilyenek pl.: 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről 2004. évi I. törvény a sportról 2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről Gyermekek jogairól szóló New York-i Egyezmény Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya Oktatásban Alkalmazott Megkülönböztetés Elleni Küzdelemről Szóló Egyezmény Szerencs önkormányzata számos rendeletben intézkedik a fiatalokat érintő kérdésekről. Szerencs Város Önkormányzata 15/2000. (XI. 23.) számú rendelete a felsőoktatási hallgatók, valamint a felsőoktatási tanulmányokat kezdő fiatalok ösztöndíjtámogatásáról Szerencs Város Önkormányzatának 6/2003. (III. 25.) sz. rendelete az első lakáshoz jutók támogatásáról Szerencs Város Önkormányzata 6/2005.(III.29.) számú rendelete a felsőoktatási hallgatók jegyzettámogatására a 23/2006. (VIII. 29.) rendelettel kiegészítve Szerencs Város Önkormányzata 4/2006.(III.28.) számú rendelete a gyermekvédelmi és gyámügyi ellátásról 2005 decemberében az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter törvényjavaslatban fogalmazta meg az ifjúsággal kapcsolatos állami feladatokat. A törvényjavaslat sajnos még nem került az országgyűlés elé, így késik az ifjúsági törvény. Az Országgyűlés most tárgyalja a „Legyen jobb a gyerekeknek” című hosszútávú stratégiai programot.

Az ifjúsági feladatok ellátásának pénzügyi forrásai Az önkormányzat gyermekvédelmi, szociális, kulturális, stb. feladatainak ellátásához állami normatívát igényel. Ezen felül saját bevételeiből áldozhat, és áldoz is az ifjúság életkörülményeinek fejlesztésére. A pályázati támogatások gyakoriak az ifjúsági területen: a minisztériumok (főként a gyermek- és ifjúsági ügyekkel foglalkozó), a Civil Alapprogram, a Gyermek- és Ifjúsági Alap, az operatív programok, alapítványok hazai országos pályázatai 3

mellett egyre gyakoribbak az európai uniós pályázati lehetőségek, valamint a regionális ifjúsági tanácsok pályázatai. Évek óta visszatérő pályázati lehetőség az önkormányzatok ifjúsági feladatainak ellátását segítő pályázat, melyből ifjúságsegítő szakemberek bérének egy részére lehet pályázni, ifjúsági tanácsadó irodák, ill. ifjúsági információs pontok fejlesztésére, vagy ifjúsági koncepciók elkészítésére. Szintén rendszeresen írják ki a pályázatokat az ifjúsági közösségi terek fejlesztésére, ifjúsági programok szervezésére, sportlétesítmények felújítására, nemzetközi kapcsolatok alakítására.

Regionális helyzetkép 2006-ban az Észak-magyarországi Regionális Ifjúsági Iroda elkészítette az Észak-magyarországi Regionális Ifjúsági Helyzetelemzést. Az észak-magyarországi régió (B-A-Z, Heves, Nógrád) lakosságának 40%-a gyermek és fiatal. A fiatalok közül minden harmadik naponta dohányzik, főként a férfiak és az alacsonyabb iskolai végzettségűek. Nem csak a dohányzás jelent veszélyt a régió fiataljaira, hanem az alkohol- és drogfogyasztás is. A régió fiataljainak fele soha nem iszik, csak 5% fogyaszt heti rendszerességgel. Ugyanilyen az arány azoknál, akik már kipróbáltak valamilyen kábítószert. Ezek a deviáns magatartásformák egyre inkább a fiatalok szórakozási szokásainak elválaszthatatlan részévé válnak. A testmozgás nem igazán jellemző a fiatalokra. Csupán 30% sportol rendszeresen. Szabadideje a legtöbb fiatalnak van, általában 1-3 óra és főleg a hétvégeken. A régió művelődési és szabadidős intézményei nem tudják a fiatalok igényeit kielégíteni. A megyeszékhelyeken élő fiatalok kétszer annyian járnak színházba, moziba, múzeumba, mint a kistelepüléseken élő társaik. A kulturális programok látogatását az iskolai végzettség és a közlekedési lehetőségek is befolyásolják. A régióban élő fiatalok az országos átlaghoz képest több időt töltenek televízió nézéssel. A fentiek azt mutatják, hogy a kulturális kikapcsolódási formák közül a fiatalok körében a teljes mértékben passzivitást elváró formák a legnépszerűbbek. A régióban élő 15-29 éves fiatalok közül 9% diplomás, magas az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők száma. A legtöbb tanuló (40%) szakmát adó iskolába jár. Sajnos a munkanélküliség veszélye őket fenyegeti leginkább, mivel 18 évesen megjelennek a munkaerő-piacon olyan tudástőkével, amely nem garantál élethosszig tartó foglalkoztatást. Az idegennyelv-tudás szempontjából is elmaradott a régió, ami szintén növeli a fiatalok hátrányos helyzetét a munkaerő-piacon. A régióban a fiatalok 50%-ának háztartásában van számítógép, 38%-nak Internet-elérése is van. Az összes fiatal 62%-a használ számítógépet (leggyakrabban otthon, iskolában, munkahelyen). Kevés azok száma, akik teleházakban, könyvtárban interneteznek, ami azt jelzi, hogy nem megfelelően hozzáférhetőek ezek a lehetőségek. Egyébként is az a tapasztalat, hogy a rosszabb gazdasági mutatókkal rendelkező régióban és településeken az információs társadalom módszerei és eszközei kevésbé hozzáférhetőek. A foglalkoztatottság tekintetében az ország sajnos két részre, keletire és nyugatira szakadt. Az észak-magyarországi régióban különösen kedvezőtlen a helyzet, főként az elmúlt 15 évben 4

lezajlott gazdasági szerkezetváltás miatt. A munkanélküliség veszélyének leginkább a 15-19 éves korosztály van kitéve. Az iskolai végzettség növekedésével csökken a munkanélküliségi ráta. A lakáshelyzet megoldatlansága általános probléma. A régió fiataljainak 2/3-a szülői házban lakik, csupán 10% rendelkezik saját lakással. A fiatalok körében nagy az igény az önkormányzati bérlakások iránt, mivel ez lehet az egyik kiút az önálló életvitel megteremtéséhez. A régió fiataljainak helyzetét, lehetőségeit összehasonlítva az ország fejlettebb részében élőkével, nem meglepő, hogy magas a térséget elhagyni kívánók száma.

Az alapvető regionális törekvéseket az alábbiakban határozták meg: ifjúsági információs ellátottság erősítése települési, kistérségi, regionális ifjúsági fejlesztő munka segítése a civil szervezetek ifjúsági szolgáltató szerepének erősítése szervezetfejlesztés, kapacitásbővítés, szakember- és kortárssegítő támogatása ifjúsági közösségi terek fejlesztése, létrehozása ifjúsági mobilitás, aktív szabadidő eltöltés ösztönzése

5

képzés

SZERENCSI HELYZETKÉP Lakosságszám, az ifjúsági korosztály aránya Szerencs lakosságszáma folyamatosan csökken, a településen évről-évre kimutatható, hogy a születések száma alatta marad a halálozások számának. (Pl. 2002 és 2005 közötti négy évben 309 születés, 661 halálozás.). Az elköltözők és a betelepülők száma között nincs nagy eltérés. (2002-2005 években 1114 elköltöző és 1056 beköltöző). A lakosságszám alakulása Szerencsen Év

Lakosságszám

Év

Lakosságszám

1990

10,991

1998

10,741

1991

11,099

1999

10,620

1992

11,097

2000

10,613

1993

11,083

2001

10,583

1994

11,055

2002

10,533

1995

11,007

2003

10,451

1996

n. a.

2004

10,368

1997

10,846

2005

10,193

2006

10,103

Forrás: Szerencsi Okmányiroda, Lakcím- és Népességnyilvántartó A lakosságszám alakulása Szerencsen 1990-2006 11200 11000 10800 10600 10400 10200

6

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1995

1994

1993

1992

1991

1990

10000

A lakcímnyilvántartó a lakosság korcsoport szerinti megoszlását nem tudja kimutatni, ilyen adat csak a Magyar Államkincstártól áll rendelkezésünkre, azonban ez a felosztás nem tükrözi vissza a fiatalok tényleges számát. (Az alábbi bontásban mutatja a lakosságszámot: 0-2, 3-5, 6-13, 1417, 20-30, 18-54, 55-59, 60-69, 70-79, 80 év felettiek). Olyan statisztikáért, amely a 14-29 éves korosztály létszámát megmutatja, a Központi Statisztikai Hivatal B-A-Z megyei irodájához fordultunk. (A hitelesség érdekében fontos megemlíteni, hogy a Statisztikai Hivatal csak közelítő adatokkal dolgozik, szerintük Szerencs lakosságszáma már két éve a 10.000 fő alatt van.) A szerencsi fiatalok száma (0-29 év) 1990-2006 0-14 15-19 20-24 2331 654 576 1990 2310 677 583 1991 2176 793 600 1992 2110 802 591 1993 2065 789 597 1994 1987 943 750 1995 1928 866 772 1996 1825 779 910 1997 1773 746 958 1998 1710 690 931 1999 1642 728 949 2000 1708 784 739 2001 1651 749 710 2002 1573 790 719 2003 1508 759 706 2004 1420 719 689 2005 1352 737 690 2006 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

25-29 Összesen 15-29 601 4162 1831 550 4120 1810 539 4108 1932 519 4022 1912 517 3968 1903 527 4207 2220 577 4143 2215 605 4119 2294 595 4072 2299 662 3993 2283 699 4018 2376 714 3945 2237 730 3840 2189 725 3807 2234 718 3691 2183 719 3547 2127 676 3455 2103

A szerencsi fiatalok száma (0-29 év) 1990-2006 2500 0-14

2000

15-19 1500 20-24 1000

25-29

500

7

2006

2004

2002

2000

1998

1996

1994

1992

1990

0

A grafikonokon látható, hogy az elmúlt 16 évben szinte folyamatosan csökkent a 0-14 évesek száma, ami a csökkenő születésszámmal magyarázható. A 15-29 éves korosztály létszáma kisebb ingadozást mutat, de összességében emelkedett a létszámuk 1990 óta.

Ifjúsági referens, ifjúsági cselekvési terv Szerencs Város Önkormányzata – felismerve felelősségét az ifjúság segítése, problémáinak megoldása terén – már 2000 óta folyamatosan napirenden tartja a fiatalság témáját. 2000-2003 között ifjúsági referens dolgozott a polgármesteri hivatalban, aki 2001 februárjában a szerencsi ifjúság helyzetéről szóló tájékoztatót terjesztett a képviselő-testület elé. Már ekkor is az alábbi problémákat fogalmazta meg az elkészült jelentés: - hogyan tudja a város megtartani, letelepíteni a fiatalokat, munkát biztosítani - az itt élő fiataloknak miként tud kulturált szórakozási lehetőséget (közösségi teret) teremteni - mely intézmények, szervezetek lehetnek partnerek ebben a munkában. 2001. év során a képviselő-testület további két alkalommal tért vissza az ifjúság témájára, majd a szerencsi ifjúság helyzetéhez kapcsolódó cselekvési programot fogadott el. Ez javaslatokat tartalmazott a lakástámogatási rendszert, lakáshoz jutási támogatást illetően, szólt a szerencsi fiatalok foglalkoztatásának előtérbe helyezéséről, beiskolázási segélyről, szórakozási, sportolási lehetőségekről, stb. A cselekvési programban foglalt feladatokat az önkormányzat jó arányban meg is valósította. Szerencs Város Képviselő-testülete 2004 decemberében elfogadott munkatervében újra napirendre vette a szerencsi ifjúság helyzetének vizsgálatát. 2005 augusztusában került a önkormányzat asztalára a vizsgálat eredménye „A pályakezdők – különös tekintettel a diplomás fiatalok – elhelyezkedési és letelepedési, családalapítási lehetőségei Szerencsen” címmel. Az előterjesztés elkészítéséhez az Oktatási, Közművelődési és Városmarketing Osztály kérdőíves felmérést végzett, melynek során 500 fiatalt (főleg diákot) kérdeztek meg a 14-29 éves korosztály körében. A vizsgálat megállapításai között szerepelt: - a település fejlődésének potenciális akadálya a képzett diplomás fiatalok elvándorlása - a fiatalok itt tartásának egyik eszköze a munkahelyteremtés - a folyamatos tanulás, továbbképzés lehetőségét biztosítani kell a kívánatosnál alacsonyabb szinten képzett fiatalok számára - a fiatal szakemberek élet- és munkakörülményeinek javítása szükséges a szolgáltatások színvonalának emelésével.

Nevelési-oktatási intézmények A város intézményi ellátottsága magas szintű: két középiskola (gimnázium és közgazdasági szakközépiskola, valamint megyei fenntartású szakképző iskola), középiskolai kollégium, két általános iskola (a tehetségfejlesztés és művészeti oktatás kiemelt jelentőségű), alapfokú 8

zeneiskola, három óvoda, egy bölcsőde, Ondon tagóvoda működik. Az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Szakmai Szolgáltatóban a szakszolgálat a logopédiai ellátást, a nevelési tanácsadást és a gyógytestnevelést biztosítja, a szakmai szolgáltatás keretében a pedagógusok szakmai munkáját segítik. Az intézmények tanulólétszáma (2006. október) Intézmény

létszám

Napsugár Napközi Otthonos Óvoda Gyárkerti Napközi Otthonos Óvoda Bolyai János Tehetségfejlesztő és Informatikai Általános Iskola

166 102 539

szerencsi tanuló 151 82 395

Rákóczi Zsigmond Általános Kéttannyelvű Iskola, AMI és Csalogány N. O. Óvoda

488

345

Bocskai István Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola

1003

275

Szerencsi Szakképző Iskola

570

120

Összesen

2868

1368

Scholtz Jenő Alapf. Zeneoktatási Int. Középiskolai Kollégium

318 155

Az önkormányzat 2007 februárjában döntött az intézményhálózat átszervezéséről, de ez a tanulókat nem hozza hátrányos helyzetbe, hiszen valamennyi megkezdett oktatási program tovább folytatódik. 2007 májusában a képviselő-testület elfogadta intézményhálózati működtetési és fejlesztési tervét 2007-2013 vonatkozásában. Az elmúlt években folyamatosan zajlott az intézmények, épületek felújítása, amelynek köszönhetően a szerencsi oktatási-nevelési intézménybe járó fiatalok megfelelő körülmények között tanulnak, nevelkednek.

Ifjúsági részvétel, diákönkormányzatok, civil szervezetek A felmérések, tapasztalatok azt mutatják, hogy térségünkben még gyerekcipőben jár a civil szféra, az önszerveződés és az önkéntesség. A fiatalok nem aktivizálják magukat, szívesebben vesznek részt nekik, és nem pedig a velük, részvételükkel szervezett programokon. A legtöbb fiatal nem tulajdonít jelentőséget annak, hogy a helyi ügyekben, az őt érdeklő kérdések megoldásában részt vegyen. Az aktív részvétel formáit, az érdekérvényesítés lehetőségeit ugyanúgy meg kell tanítani a fiatalokkal, mint egy iskolai tantárgyat. Az elmúlt években főként az iskolai önkormányzatok vállalták fel azt a feladatot, hogy a fiatalokat már egészen fiatal kortól a demokrácia, a részvétel alapelveinek elsajátítására neveljék. Szerencsen valamennyi oktatási intézményben működik diákönkormányzat. Valamennyi iskolában pedagógus segíti a diákönkormányzatok munkáját. Feladataikat a közoktatási törvény 9

és miniszteri rendelet rögzíti. A diákönkormányzatoknak sok iskolai ügyben véleményezési, egyetértési joga van (SZMSZ, házirend, osztálylétszám emelés, minőségirányítási program, fegyelmi eljárás, intézmény átszervezés, megszüntetés, munkaterv, stb.). Minden olyan esetben ki kell kérni a diákönkormányzat véleményét, amikor a tanulók nagyobb közösségét érinti a kérdés. Valamint a diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelésioktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzatok működésének igazi célja és lényege, hogy a tanulók megtanulják saját érdekeik felismerését, megfogalmazását, védelmét; a kooperáció, kompromisszumkötés, a különböző érdekcsoportok közötti konfliktuskezelés technikáit, a döntés-előkészítés, döntéshozás gyakorlatát, felelősségét. Valamint megtanulják felismerni a közéletben való részvétel fontosságát, felelősségét. A szerencsi iskolák képviselői rendszeresen részt vesznek a megyei diákparlament ülésein. A kistérségi társulás keretében pedig közös tréningeket, szakmai programokat szerveznek, és működik kistérségi diákönkormányzati munkaközösség is. 2002-ben létrejött a Szerencsi Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat, melynek működését, a munkatervében szereplő programok megvalósulását a városi önkormányzat költségvetéséből támogatta, valamint a Mobilitástól és más pályáztatóktól nyert el pályázati támogatást. Az ifjúsági önkormányzat megalakításának célja az volt, hogy a diákok elsajátítsák a település ügyeiben való felelős gondolkodást, megtanulják a közös, csoportos érdekérvényesítés formáit, eljárásmódjait. Az önkormányzat hosszútávú célkitűzései között szerepelt egy ifjúsági ház létrehozása Szerencsen, illetve a meglévő ifjúsági klub felújítása, működtetése Ondon (Szerencs társtelepülése). Sajnos az ifjúsági önkormányzat működése a kezdeti lendület után megtorpant, a 2 évvel később esedékes választásokat nem tartották meg. Az ifjúsági önkormányzat munkáját az ifjúsági referens segítette. Fontos, hogy az ifjúsági önkormányzat megalakuljon Szerencsen, ám nem csak a tanulók, hanem a 14-29 éves korosztály bevonásával. Az ifjúsági önkormányzat választásának módja nagyvonalakban megegyezik a helyhatósági választásokkal (jelöltállítás, választói névjegyzék, korteskedés, szavazás, stb), és így lebonyolítása komoly feladatot jelent az önkormányzat számára. A városban számos civil szervezet tevékenykedik, melyek közül többnek is fiatalok teszik ki a tagságát. Kifejezette ifjúsági célú egyesületként az Oázis Ifjúsági Egyesület működik. Több alapítvány és egyesület jött létre a gyermekek, fiatalok támogatására: pl. Beteg Gyermekekért Alapítvány, Diáksport Egyesület, Városi Sportegyesület, Szerencsi Tehetségekért Alapítvány, stb. Felsorolásunk nem teljes körű. A civil szervezetek között nincs városi szintű együttműködés, önállóan végzik tevékenységüket. Ezidőtájt kezdeményezzük egy városi civil fórum létrehozását, ahol a civil szervezetek bemutathatnák működésüket, információt cserélhetnének, esetleg közös akciókat szervezhetnének, közösen lépnének fel az érdekérvényesítés területén.

10

Ifjúsági információ Az ifjúság korosztályi sajátosságainak, szükségleteinek megfelelő és élethelyzetével összefüggő információ elérhetőségét térítés nélkül biztosító alacsony küszöbű humán szolgáltatás az ifjúsági információs pont. Az alacsony küszöbű kifejezés arra utal, hogy a szolgáltatást végzők nem támasztanak magas követelményeket az igénybe vevőkkel szemben, a szolgáltatás igénybevételének szinte nincs feltétele. Ezek a szolgáltatások térítés nélkül, könnyen elérhetőek, akár a szolgáltatás kihelyezésével, mobilizálásával is sokak által igény bevehetők. A szolgáltató szervezetek a célcsoportokhoz, illetve azok igényeihez igazítják telephelyük és nyitva tartási idejük kiválasztását – vagyis magukat könnyen, bárki számára elérhetővé teszik.

A Szerencsi Ifjúsági Információs Pont 2006. január 1-jén kezdte meg működését az akkori Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium pályázati támogatásával és az önkormányzat segítségével. Jelenleg a Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatásával működik. Elsődleges feladatuk az ifjúság korosztályi sajátosságainak, szükségleteinek megfelelő információ elérhetőségét biztosítani (tanulás, munka, álláskeresés, sport, kultúra, ifjúsági turizmus, hivatalok, önkormányzati rendeletek, szociális ellátások, stb.), másodsorban a fiatalok számára szerveznek tájékoztatókat (pl. pályaorientációs tréning), valamint részt vesznek városi rendezvényeken. A tanuszoda és nevelési tanácsadó épületében található irodában az ingyenes internetezési lehetőség biztosított. Az információs pont 2006 augusztusában beszámolt tevékenységéről a képviselő-testületnek. A fiatalok tájékoztatását is szolgálja a Szerencsi Hírek, a Szerencsi Televízió és a képújság. 2006 szeptemberétől fogható a város területén a Diákrádió, amely főként könnyűzenét, híreket és a helyi eseményekről szóló interjúkat sugároz.

Nemzetközi kapcsolatok Szerencs öt településsel ápol testvérvárosi kapcsolatot: a luxemburgi Hesperange (1997), a németországi Malchin (1989) és Geisenheim (1990) a szlovákiai Rozsnyó (1991) és 2005 óta a romániai Nyárádszereda településeivel. A testvérvárosi kapcsolatok kialakításának céljai elsősorban diákok, fiatalok, hagyományőrző csoportok és családok cserelátogatása, a kulturális értékek kölcsönös bemutatása szerepelt, mely célok megvalósítása a legszélesebb körben napjainkra teljesedett ki. Pezsgő nemzetközi kulturális kapcsolat színesíti a testvértelepülések ifjúsági életét: 2004-ben a felsorolt testvérvárosok fúvós zenekarai adtak fesztivál jelleggel közös koncerteket Szerencsen és a kistérség településein – hazánk uniós csatlakozásának megünnepléseként –, 2005. év májusában pedig szerencsi néptánc és előadóművészeti csoportok találkoztak a többi testvérváros fellépőivel a luxemburgi Hesperange-ban és mutatták be kultúrájuk, hagyományaik gyöngyszemeit a többi európai országból érkezett fiatal és számos luxemburgi, francia érdeklődő részére. 2006. júniusban a németországi Malchin adott otthont a testvérvárosokból érkezett fiataloknak, akik közös fúvóshangversenyt mutattak be luxemburgi és szerencsi zeneművelő 11

társaikkal, 2007-ben pedig ismét a nagyhercegségbeli Hesperange szervezi a rendezvényt Európa Kulturális Fővárosaként. Az önkormányzatok minden évben közös tapasztalatcserén alapuló nemzetközi konferenciát szerveznek legtöbbször luxemburgi, németországi, szlovákiai, romániai, valamint a „visegrádi partnerek” közül még csehországi és lengyelországi résztvevőkkel az Európai Unió támogatásával. A „Visegrádi Négyek” országaiból Szerencs a szlovákiai Rozsnyó testvérvárosa mellett a csehországi Český Těšín és a lengyelországi Cieszyn településekkel 2001 óta működik együtt a fenntartható fejlődés, a foglalkoztatottság, az ifjúság és a kultúra területén. A négy település minden évben képzőművészeti pályázatot hirdet iskoláskorú fiataljai részére, melyről minden évben egy négynyelvű színes évkönyv jelenik meg, amely a négy város pályázatán nyertes gyerekek alkotásait tartalmazza, a településeket és azok könyvtárait bemutató fotókkal együtt.

Szociális ellátás, gyermek- és családvédelem, támogatások Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások Az önkormányzat saját pénzeszközei és állami normatíva felhasználásával biztosítja ezen ellátásokat. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak száma 454 fő (2006. dec. 31.). A rendszeres gyermekvédelmi támogatás önkormányzat általi folyósítása megszűnt. Ezzel kikerült a gyámhatóság kezéből az az eszköz, hogy a családok gazdálkodását befolyásolhassa, a családtámogatásnak közvetlenül a gyermek érdekében és javára történő felhasználását ellenőrizni nem tudják. Egyszeri gyermekvédelmi támogatást 396 főnek állapítottak meg 3.965 eFt összegben (2006. dec. 31.). Szerencs önkormányzata évek óta csatlakozik a Bursa Hungarica felsőoktatási ösztöndíj rendszerhez. A 2005/2006-os tanév II. félévére, ill. a 2006/2007. tanév I. félévére 93 fő részére állapította meg a képviselő-testület az „A” típusú ösztöndíjat. A”B” típusú támogatást az előző évből 20 főnek folyósították tovább, és újabb 12 fővel bővült a létszámuk. E célra 2006ban több mint 2400 eFt-ot használt fel az önkormányzat. Az ösztöndíjat a megyei önkormányzat kiegészíti, a minisztérium pedig megduplázza. Az önkormányzat helyi rendeletben biztosít a felsőoktatási intézményben tanulóknak jegyzettámogatást, melyet pályázat útján vehetnek igénybe a hallgatók. 2006-ban 5 hallgató részesült 150 ezer forint támogatásban. A gyermekétkeztetés valamennyi gyermek számára biztosított, 2006-ban 553 fő vette igénybe, a gyermek/tanuló létszám 28%-a. 100%-os támogatásban 208 fő (11.440 eFt), 50%-os támogatásban 345 fő részesült (közel 3,5 millió Ft). Sikeres pályázat révén 150 gyermek nyári étkeztetését biztosították 1.440 eFt összegben. Az iskolatej programban 2006-ban közel 8 millió Ft értékben (ebből minisztériumi támogatás: 6,5 millió Ft) 1400 óvodás és iskolás kapott naponta tejet. A gyermekes családok létbiztonságát szolgálja a törvényben biztosított átmeneti segély és a lakásfenntartási támogatás. Átmeneti segélyt 567 alkalommal közel 6 millió forint összegben nyújtottak (2006. decemberében összesen 31 fő, ebből 6 fő 30 év alatti). Lakásfenntartási támogatást 3646 esetben pénzben, 256 alkalommal természetben nyújtott az önkormányzat, közel 19 millió forint összértékben (2006 decemberében 345 fő, ebből 26 fő 30 év alatti). 12

2006 decemberében 30 év alatti korosztályból 54 fő részesült szociális segélyben. A rendszeres szociális segélyben részesítettek közül közcélú foglalkoztatásban részt vettek közül 15-en voltak 18-29 év közöttiek. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások A szerencsi önkormányzat a családsegítő és gyermekjóléti feladatokat társulási keretben látja el (Tállya, Golop, Legyesbénye). 2006-ban a gyermekjóléti szolgálat Szerencs vonatkozásában az alábbi statisztikát tudja felmutatni: alapellátás 23, védelembe vétel 7, utógondozás 1 fő. A munkájuk során az alábbi problémákkal találkoznak: gyermekintézménybe való beilleszkedési nehézség, anyagi, megélhetési gondok, magatartás- és teljesítményzavar, családi konfliktus, szülők/család életvitele, gyermeknevelési problémák, szülői elhanyagolás, szenvedélybetegség. A már kialakult súlyos veszélyeztetettség főként a szülők életvitelére vezethető vissza. Ezekben az esetekben a szolgálat a védelembe vételt kezdeményezi. Az ideiglenesen elhelyezettek száma 2006-ban 2 fő volt. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 2006 februárjában „Baba-Mama” Klubot indított el, a szenvedélybetegségek elleni harcban együttműködnek a Református Iszákosmentő Misszióval és a Magyar Kékkereszt Alapítvánnyal, az ADRA Adventista Szeretetszolgálattal, és a Magyar Vöröskereszt szerencsi szervezetével. Jó a kapcsolatuk a Középiskolai Kollégiummal, ahol hátrányos helyzetű gyermekeket sikerült elhelyezni, elkerülve ezzel a gyermek családból történő kiemelését. Gyermekvédelmi feladatokat a jegyző is ellát a jegyzői hatáskörbe tett gyámhatósági intézkedések során. A gyermekvédelmi gondoskodásban lévő kiskorúak száma csekély, köszönhetően az intézményekben működő jelzőrendszer hatékonyságának és a gyermekjóléti szolgálat hatékony munkájának. 2006-ban ideiglenes hatályú elhelyezés nem is volt, 2006. december 31-én a védelem vett kiskorúak száma 3 fő. Az oktatási intézményekben a tanárok közül kijelölt vagy munkakörhöz csatolt feladatkörként ellátott gyermekvédelmi felelősök figyelnek arra, hogy a környezetükben lévő gyermekek ne kerüljenek veszélyhelyzetbe. A helyzettől függően jelzi a veszélyforrást az iskolaorvos, védőnő, gyermekjóléti szolgálat, gyámhivatal felé. A városi gyámhivatal 18 település tekintetében látja el a kb. ötvenféle feladatát (pl. átmeneti neveltek, tartós neveltek, családba fogadás, gondnoksági ügyek, gyámsági ügyek, örökbefogadási ügyek, kiskorúak vagyoni ügye, otthonteremtési támogatás, stb.). Szerencs város vonatkozásában a gyámhivatali feladatokat elsősorban a felnőtt lakosság tekintetében a gondnoksági ügyek adják, valamint a 93 vagyonos kiskorú ügye. A családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, valamint a jegyzői I. fokú gyámhatóság hatékonyságának köszönhetően gyermekvédelmi gondoskodás alatt (ideiglenes, átmeneti, tartós nevelés) csupán 9 gyermek áll.

Egészségi állapot, káros szenvedélyek Városunkban biztosított az alapfokú egészségügyi ellátás. Több háziorvosi, gyermekorvosi rendelő működik, fogászati ellátás üzemel. Biztosított a védőnői, iskolaorvosi ellátás. A szakellátást a Szántó J. Endre Egyesített Szociális és Egészségügyi Intézet biztosítja. A Szerencs Város Egészségképe c. dokumentum aktualizálása folyamatban van. 13

Az önkormányzat 2003-ban fogadta el a 2003-2013 évekre vonatkozóan Szerencs Város Egészségtervét, melyben konkrét intézkedéseket, határidőket, felelősöket határozott meg többek között fiatalok, iskoláskorúak egészségmegőrzésével, betegségmegelőzéssel kapcsolatosan is. A képviselő-testület 2005 júniusában hallhatott tájékoztatót az iskoláskorú gyermekek egészségügyi állapotáról, veszélyeztető tényezőkről. A jelentést az iskolaorvos és a vezető védőnő készítette. Jelen koncepcióban nem kívánjuk részletesen elismételni a jelentésben foglaltakat, csupán néhány fontosabb adatot emelünk ki. A vizsgált diákoknál a leggyakoribb egészségügyi problémák az alábbiak: 1. mozgásszervi elváltozás 45 % (gerincferdülés, hanyagtartás, lúdtalp, stb.) 2. szemészeti eltérések: 17 % 3. túlsúly: 10,5 % A fentiek kialakulásában szerepet játszó veszélyeztető tényezők a mozgásszegény életmód, a helytelen táplálkozás és a szabadidő nem megfelelő, passzív eltöltése (televízió, számítógép előtti ülés). Egyéb veszélyeztető tényezők: drog, alkohol, dohányzás, rossz szociális körülmények, szakvizsgálatok, kezelések elutasítása. A jelentés rámutatott, hogy az egészséges táplálkozás tanítása mellett rendkívül fontos, hogy az iskolai büfék kínálata is egészségesebbé váljon. Ezen a területen azóta örvendetes változás következett be. Az Egészséges Városok Koordinációs Bizottsága 2005-2006-ban végzett vizsgálatot a szerencsi iskolások között a dohányzási, drog- és alkoholfogyasztási szokásaikról, melyet 2006-ban terjesztettek a képviselő-testület elé. A felmérés teljes körű volt: 2014 kérdőívet osztottak ki a város általános és középiskolás tanulói között, melyből 1907 darab vissza is érkezett. A vizsgálat minden eredményét nem ismételjük el, hiszen az elolvasható az előterjesztésben, csak néhány fontosabb eredményre hívjuk fel a figyelmet. A tanulók 61,14%-a kipróbálta már a dohányzást (a középiskolásoknál 68,43%), rendszeresen dohányzik több mint 15%, alkalmanként pedig közel 15%. A miértre a leggyakoribb válaszok: a barátok hatása, ill. a kíváncsiság, de sajnos sokan jelölték meg a családi hatást is. Kedvező viszont, hogy 97% tudja, milyen káros következményei vannak a dohányzásnak. Az alkohol kipróbálása is magas arányban jellemző az iskolásokra (81%). Itt is a középiskolások száma emeli meg a százalékértéket, mivel közülük 90% ivott már alkoholt. A legfőbb okként a családi ünnepeket, a szülők, rokonok hatását jelölték meg, a második helyen a bulizás, diszkó áll. A káros hatását szinte 100%-ban ismerik a középiskolások, és csak 65%-ban az általános iskolások. A kábítószer-fogyasztásnál szerencsére sokkal kevesebb volt az igen válaszok száma. Az általános iskolásoknál alig 1 %, míg a középiskolásoknál több mint 10% próbált már ki valamilyen drogot. A motivációnál első helyen a barátok, a második helyen a saját elhatározás, ill. a kíváncsiság áll. A megkérdezettek közül 14 középiskolás válaszolta azt, hogy rendszeresen használ kábítószert, és négyen (ebből egy általános iskolás) alkalmanként. (A Miskolci Drogambulancia jelentése

14

szerint 1996. június 10.-2005. augusztus 31. között Szerencsről és környékéről 67 fiatal járt hozzájuk kezelésre). A diákok nagy része tudja, milyen káros hatása van a drognak. Remélhetőleg ebben a rendszeres felvilágosításnak is szerepe van. Sajnos a válaszadók 36%-a úgy ítéli meg, hogy könnyű beszerezni Szerencsen kábítószert. Sokan azt is tudják, hogy hol, kinél lehet kábítószerhez jutni a környéken. A Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karának végzős szociális munka szakos hallgatója szakdolgozati témájául a szerencsi fiatalok alkoholfogyasztási szokásait választotta, és a Szakképző Iskola 14-18 éves diákjai között végzett kérdőíves felmérést. A vizsgálat kimutatta, hogy a szülők is rendszeresen (még ha csak az ünnepeken is) fogyasztanak alkoholt. A család negatív hatását erősíti, hogy sok fiatalnak a testvére is iszik, és nem csak az ünnepeken, hanem hétvégenkénti rendszerességgel. A barátoknak is nagy szerepe lehet, de a vizsgálat szerint közel azonos azok száma, akiknek a barátai is fogyasztanak alkoholt, mint akiknek nem. Szinte az összes megkérdezett fogyasztott már szeszes italt, és ebben nincs nagy különbség a fiúk és a lányok között. A válaszolók több mint ¾-e felelte azt, hogy nem a barátai biztatják az ivásra, viszont annál a kérdésnél, hogy kivel próbálták ki először az alkoholt, kimagaslóan sokan jelölték meg a barátokat, második helyen a szülőket, rokonokat. Arra a kérdésre, hogy miért ittak, a válasz főként a bulizás szerepelt, a 2.-3. helyen a kíváncsiság, ill. a baráti kínálás szerepel, vagyis nagyon erős a kortárs csoport szerepe. A szeszes ital fogyasztásának hatásánál sokan számoltak be szédülésről, rosszullétről. Sokan nem éreztek semmi különöset, viszont többen jókedvre derültek. A fiúknál pedig az agresszió is hatásként jelentkezett. Mind a fiúk, mind a lányok nagy százaléka nyilatkozott úgy, hogy többé nem szeretne alkoholt inni. Ám sajnos azt, hogy ezt komolyan is gondolták, nem vehetjük biztosra. A kérdőív az alkoholfogyasztás mellett a szórakozási szokásokra is rákérdezett. A válaszadók számára a szórakozás elsősorban a diszkózást jelenti. A lányoknál jelenik meg inkább más lehetőség is (mozi, cukrászda, beszélgetés, otthon a családdal lenni). A fiúknál a kocsmába járás a második. Az is kiviláglik a vizsgálatból, hogy a lányok kevésbé járnak el otthonról, főként azért, mert a szülők nem engedik el őket. A második ok, amit a legtöbben megjelöltek, hogy nem akarnak csavarogni. A fiúknál ez utóbbi válasz fel sem merült, viszont sokan hivatkoztak arra, hogy nincs pénzük.

Sport A táplálkozás mellett az egészségmegőrzés másik fontos területe a testmozgás. Az iskolákban a kötelező testnevelés órákon felül is biztosított a testmozgás lehetősége. A városban bőven van sportolási lehetőség. A Szerencsi Városüzemeltető Kht. üzemeltetésében működik a Városi Tanuszoda, a Tatay Zoltán Ifjúsági Sporttelep és a Városi Sportcsarnok. Valamennyi sportlétesítményt legnagyobb arányban az iskolások, a fiatalok használják. A sportcsarnokot 8-14 óráig a Bolyai iskola használja testnevelés órákra. Délutánonként 15-17 óra

15

között a város oktatási intézményei veszik igénybe, 17 és 19 óra között pedig a Városi Sportegyesület kézilabda és kosárlabda szakosztálya. A tanuszoda 2005 áprilisa óta áll a város lakóinak rendelkezésére. Két medencéje van, melyek közül a versenymedence 25 m hosszú, 5 versenysávval (a legkisebb szabványméretű versenymedence), a tanmedence pedig 12 m hosszú. A szerencsi iskolák veszik legnagyobb arányban igénybe az uszodát 11.904 fővel (halmozott adat). Az óvodások 2006-ban 604 fővel vettek részt az úszásoktatásban. 2006 februárjában megalakult 37 taggal az úszószakosztály (ebből 28 gyerek). A Tatay Zoltán Ifjúsági Sporttelepet 2004 novemberében adták át a nagyközönségnek. A látogatók jelentős számban gyerekek és fiatalok. Hétköznap 8-14 óráig a Szakképző Iskola használja, 14 órától pedig az SZVSE szakosztályainak, valamint a Diáksport Egyesületnek ad helyet. Az iskolákban szintén biztosított a sportolás: a Rákóczi iskola rendelkezik tornacsarnokkal, ill. szabadtéri sportpályával. A Bocskai István Gimnáziumnak tornaterme, edzőterme, salakos teniszpályája, műfüves focipályája és betonozott pályái is vannak, amelyeket a tanulókon kívül térítés ellenében a lakosság is használhat. Mindezeken felül magánkézben üzemelő bowlingpálya, teniszpályák, edzőtermek, fitnessterem egészítik ki a sportolási lehetőségeket. Elmondhatjuk tehát, hogy a városban adottak a sportolási lehetőségek, most már a lakosság, és így a fiatal korosztály körében is a mozgásszegény életmód megváltoztatására kell összpontosítani. Az önkormányzat 2006-ig évente biztosított támogatást Ifjúsági és Sportalap címen a főként fiataloknak szervezett sportrendezvényekhez, táborokhoz, stb. A Városi Sportegyesület 2006-ban kilenc, idén 6,5 millió forintos támogatásban részesül. Az egyesület 10 szakosztályában több mint négyszázan sportolnak, 80%-uk a 30 év alatti korosztályból kerül ki.

Művelődés, szórakozás Elsősorban az önkormányzat fenntartásában működő Városi Kulturális Központ és Könyvtár látja el a város közművelődési feladatait. A könyvtár valamennyi szerencsi lakos előtt nyitva áll, állományában könyvek, folyóiratok, videófilmek, CD-k, DVD-k is megtalálhatók. Külön gyermekkönyvtári részleg működik. Az intézmény számos kulturális programot szervez, amely a fiatalok számára is vonzó lehet (Majális, Művészeti Fesztivál, Családok Napja, stb.). A rendezvények látogatásán kívül az iskolai és óvodai csoportok, táncosok, énekkarok rendszeres fellépői az intézmény programjainak (nemzeti és városi ünnepségek, fesztiváljellegű rendezvények, stb). Célzottan a fiatal korosztálynak szervezi a Fiatalok Napját, amelyen amatőr zenekarok is bemutatkozási lehetőséghez jutnak. A kulturális létesítményben mazsorett-csoport működik, valamint táncoktatás is zajlik a fiataloknak. Évente több képzőművészeti kiállításnak ad helyszínt a Rákóczi-vár, ahol a tehetséges fiatal művészek is bemutatkozhatnak. Rendszeresen szerveznek gyerekeknek játszóházi foglalkozásokat, fiataloknak pedig tájékoztatókat, előadásokat (pl. Európa Klub). Az intézmény berkein belül működik a Városi Ifjúsági Énekkar. Az évente megrendezett Szerencsről Elszármazottak Találkozóján is egyre több fiatal vesz részt. 16

Valamennyi önkormányzati oktatási intézményben működik énekkar, a Rákóczi iskolában és a gimnáziumban néptánccsoport. A fiatal zenészeket tömöríti a Fanfár Ifjúsági Fúvósegyesület, melynek működését az önkormányzat anyagilag támogatja. A miskolci székhelyű Show Time Divat- és Táncstúdió szervezésében több mint félszáz szerencsi lány foglalkozik tánccal a városban. Rendszeres fellépői a város, ill. a kistérség rendezvényeinek, nagy sikerrel szerepeltek a stúdió miskolci gáláján. Az amatőr zenekaroknak biztosít fellépési lehetőséget a magánkezdeményezésre és szervezésben megrendezett „Extreme Noise Fest”. Az alternatív zenei rendezvényre rendszeresen (kb. kéthavonta) kerül sor már évek óta, és minden alkalommal külföldi együtteseket is meghívnak. A koncert szervezői önkormányzati támogatást nem kapnak, a rendezvény helyszíne sem állandó, az utóbbi időben a Szakképző Iskola biztosítja a volt Hunyadi iskola épületében. A város kulturális palettáját színesítik a pártok (főként választási időszakban rendezett) programjai, valamint az egyes civil szervezetek által szervezett művelődési alkalmak (pl. Sziget Alapítvány - színházi előadás). A fiatalok szórakozási szokásaihoz hozzátartozik, hogy társaságba járnak, pl. vendéglátóhelyekre, táncos, zenés szórakozóhelyekre. Szerencsen számtalan kocsma, klub, presszó működik, ám beszélgetésre alkalmas, füstmentes hely kevés akad, ami van, azt sem használják ki a fiatalok. A város területén diszkó nem üzemel, a szerencsi fiatalok a környékbeli helyekre, valamint a közeli városokba járnak. A visszajelzések alapján hétvégenként sok a fiatalkorú a szórakozóhelyeken, ahol alkohollal és dohánytermékkel is kiszolgálják őket a törvényi tiltás ellenére. Ennek megelőzésében a folyamatos ellenőrzés, aktív hatósági fellépés segíthet.

Lakáshelyzet, fiatalok lakáshoz jutása Az önkormányzat a fiatalok lakáshoz jutását több, különböző eszközzel segíti. Elsősorban az önkormányzati telkek kialakításával, valamint önkormányzati bérlakások építésével. Másodsorban pedig pénzügyi támogatás nyújtásával. Az önkormányzati telkek kialakítása folyamatban van. 2006 januárjától áll az igénylők rendelkezésére a 21, különböző nagyságú önkormányzati bérlakás. A tapasztalat azt mutatja, hogy a lakások folyamatosan bérbe adottak, azonban a nagyobb alapterületű és szobaszámú lakások iránt kisebb érdeklődés mutatkozik. A kisebb lakások iránti igényt viszont a kezelő nem tudja kielégíteni. A fiatalok letelepítését segíti elő a lakásépítéshez, ill. lakásvásárláshoz, önkormányzati telekvásárláshoz nyújtandó első lakáshoz jutók támogatása. A támogatás összege 400 eFt, melyből 100 eFt vissza nem térítendő, 300 eFt pedig kamatmentes kölcsön. (2006-ban 2,5 millió forint vissza nem térítendő, 5,6 millió forint kamatmentes kölcsön, 25 személy/család részére). A támogatást a 35 év alatti, 5 éve Szerencsen lakó fiatalok igényelhetik. (A jogosultságot kizáró körülmények alól a Szociális és Egészségügyi Bizottság felmentést adhat.) Szerencs önkormányzata rendelkezik lakásgazdálkodási koncepcióval, melynek aktualizálása folyamatban van.

17

Munkanélküliség, foglalkoztatás Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az országos átlaghoz képest alacsonyabb a foglalkoztatás és magasabb a munkanélküliség. A fiatalok között több az iskolázatlan és kevesebb a közép-, ill. felsőfokú végzettségű. A szerencsi munkaügyi kirendeltség nem csak a városban, hanem 23 településen látja el a feladatát. A kirendeltség tájékoztatása szerint települési szinten csak minimális adatgyűjtést végeznek, elemzéseket, prognózisokat csak a kirendeltség teljes területére készítenek. Nem áll rendelkezésre olyan adat, amely korcsoportos bontásban és csak Szerencsre vonatkozóan tudná bemutatni a fiatal álláskeresők számát, illetve annak alakulását. Szerencsen kedvezőbb a helyzet a foglalkoztatás területén a megyei átlaghoz képest. A munkaügyi központnál regisztrált munkanélküliek számára jellemző az a tendencia, hogy nyár közepétől a számuk nő. Ezt az magyarázza, hogy az oktatási rendszerből általában június hónapban kikerülő fiatalok nem találnak azonnal munkát, így regisztráltatják magukat a kirendeltségen, később azonban számuk csökken. A regisztrált munkanélküliek közel 30%-a a 26-35 éves korosztályból kerül ki. Ennél lényegesen kevesebb a pályakezdő munkanélküliek száma, általában kb. 60-70 fő (9-10%). (Pályakezdő: középfokú végzettség esetén 25 év alatti, felsőfokú végzettség esetén 30 év alatti fiatal, akinek még nem volt 200 nap munkaviszonya.) A többi korcsoporthoz viszonyítottan alacsony a 20 év alattiak száma, vélhetően a továbbtanulás miatt. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat statisztikája szerint 2007. április 20-án Szerencsen 557 álláskeresőt regisztráltak. A munkaügyi kirendeltség számos eszközzel rendelkezik a munkanélküliség csökkentésére: 1. közhasznú foglalkoztatás támogatása 2. foglalkoztatás bővítő bértámogatás 3. mobilitási támogatás (utazási költség) 4. képzések 5. foglalkoztatás járulékainak átvállalása 6. pályakezdők munkatapasztalat szerzés támogatása 7. vállalkozóvá válás támogatása A fenti támogatások közül bármelyikben részesülhetnek a fiatalok. Kifejezetten nekik szól a pályakezdők munkatapasztalat szerzés támogatása, hiszen megakadályozza, hogy rögtön munkanélküliként kezdjék az életüket. A támogatást azok a munkáltatók igényelhetik, akik legalább egy évi időtartamra vállalják, hogy akár szakképzetlen, akár szakképzett pályakezdő munkanélkülit foglalkoztatnak. A kirendeltségen igénybe vehető a munkatanácsadó segítsége, valamint álláskeresési technikákat is oktatnak az igénylőknek. Az Internet is nagy segítséget jelenthet a munkakeresésben. A számtalan álláskereső portál mellett az ÁFSZ weboldala és az E-pálya honlap bárki számára elérhető. A munkaügyi kirendeltségen elhelyezett öninformációs számítógépen önállóan vagy a kirendeltség munkatársainak segítségével tájékozódhatnak az érdeklődők. A pályakezdő ügyfelekkel kiemelten foglalkoznak. A nyilvántartásba vétel után rövid időn belül a tanácsadóhoz irányítják a fiatalokat, aki igyekszik bevonni az ügyfeleket a számukra szükséges szolgáltatásba: tanácsadás, impulzusfoglalkozás, álláskeresési technikák, munkaerő-piaci képzés.

18

A szerencsi kirendeltség-vezető 2006 áprilisában képviselő-testület elé benyújtott beszámolóját azzal zárta, hogy a kirendeltség körzetében kedvező munkaerő-piaci folyamatok zajlanak, mivel nagy mértékű munkaerő-felvételi szándék tapasztalható elsősorban a közhasznú, közcélú és közmunkák vonatkozásában, amelyben nem csak az önkormányzatok, hanem más munkáltatók is aktívak.

Bűnügyi helyzet A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság adatai szerint a megyében a gyermekkorú sértettek száma 2006-ban emelkedett. A fiatalkorú sértettek száma viszont csökkenést mutat. A korosztály nagyobb arányban válik erőszakos bűncselekmények szenvedő alanyává, pl. rablás, zsarolás, testi sértés. A családon belüli erőszak áldozatai esetében magas a látencia, a vizsgálat meglehetősen nehézkes. Jellemző elkövetési mód a kiskorúak bűncselekmény elkövetésére való rábírása, főleg a vagyon elleni bűncselekmények tekintetében. Erőszakos közösülés esetében gyakori a szülő, nevelőszülő, rokon által a gyermek sérelmére elkövetett cselekmény. A megrontás számottevő az iskolázatlan, főleg a szokásjog szerint élő, gyakran roma családoknál. A testi sértések körében legáltalánosabb a súlyos testi sértés bűntette. A fiatalok nem csak áldozatai, hanem elkövetői is bűncselekményeknek. A megyében 2006-ban a törvénysértések 12 %-át fiatalkorúak, 2,9%-át gyermekkorúak követték el. A gyermek- és fiatalkorú bűnözés hátterében általában az alábbi okok állnak: a szülők munkanélkülisége, alkoholizmusa, bűnöző életmódja, eltartási problémák, a helytelen, következetlen nevelés, rossz baráti környezet és alacsony műveltségi szint. A fiatalok egyre korábban kerülnek deviáns szubkultúrákba. A csavargás már 10 éves kor körül kezdődik. A fiúk a veszélyeztetettebbek, mivel fokozottabb a kalandvágyuk. A szülői felügyelet hiánya, a felügyelet nélküli céltalan szabadidő-eltöltés jelentős szerepet játszik abban, hogy a fiatalok bűncselekmények elkövetőivé válnak. A kiskorú elkövetőknél kimutatható a média negatív hatása, mivel nem az életkoruknak megfelelő műsorokat néznek. A gyermekkorúaknál főként a lopások jellemzőek, ill. a közbiztonságra veszélyt jelentő személy elleni bűncselekmények. Sok gyerek a cselekménye súlyával nincs tisztában, azt ösztönösen követi el. Kábítószerrel összefüggő törvénysértést gyermekkorú nem követett el. A fiatalkorúaknál a vagyoni elleni, ill. erőszakos, garázda jellegű bűnözésben való részvétel, a sorozatos jellegű és csoportos elkövetés jellemző. Ezekre a fiatalokra a fiatalos vérmérsékleten túl az agresszivitás is jellemző, ami sokszor brutalitással, kegyetlenséggel, kirívóan közösségellenes magatartással párosul. A gyerekkorúaktól eltérően ennél a korosztálynál gyakori kísérő jelenség az alkohol, vagy a kábítószer-fogyasztás. Az elkövetők negyede büntetett előéletű, 4% visszaeső, 98% csak az általános iskolát végezte el. A Szerencsi Rendőrkapitányság nem csak Szerencsen tevékenykedik, illetékességi területe több településre kiterjed. A fiatal korosztályra vonatkozó adatokat csak illetékességi területére, és csak a 0-14 és 14-18 éves korcsoportra tud adni. Ezek szerint 2006-ban a Szerencsi Rendőrkapitányság illetékességi területén 620 bűnelkövető vált ismertté, ebből gyermekkorú 56 fő, fiatalkorú 106 fő. A kiskorú személyek felkutatására indított közigazgatási eljárások száma 122. Hetvenkét órán belül előkerült 28 fő, egy héten belül 26 fő, egy hónapon belül 67 fő, 90 napon belül és túl 1 fő. 19

Az eltűnt kiskorú személyek megtalálását követően nem merült fel olyan adat, hogy bűncselekményt követtek volna el a sérelmükre, viszont olyan előfordult, hogy a kiskorú követett el bűncselekményt. Az eltűnéseknél jellemző, hogy az intézetből engedély nélkül eltávozott gyerekek a családnál, rokonoknál, szülőknél kerülnek elő, míg a családból megszökött gyerekeket leggyakrabban a közterületeken találja meg a rendőrség. Az intézetből megszökött gyerekeknél a legfőbb motiváció a kötöttségektől való szabadulás, a családi környezet iránti vágy, a családból eltűnteknél viszont a szülők, család nem megfelelő kapcsolata a gyermekkel. A rendőrség bűn- és baleset-megelőzési tevékenysége körében az alábbiakat végezte 2006-ban. A 2005/2006-os tanévben a D.A.D.A oktatást a Szerencsi Rendőrkapitányság állományából két fő képesített oktató kezdte meg a két szerencsi általános iskolában. nyílt nap a rendőrkapitányságon (több óvoda és iskola vett részt) Tourist Police: belvárosi járőrtevékenység a nyári idegenforgalmi szezonban idegen nyelvet beszélő diákok segítségével bűnmegelőzési előadások gyerekeknek, fiatalkorúaknak. Célja a sértetté válás megelőzése, a gyermek- és fiatalkorú bűnelkövetők számának csökkentése. közlekedésbiztonsági verseny középiskolásoknak, kerékpáros iskola kupa, polgárőrök regionális versenye, ifjú közlekedési rendőrök versenye rajz- és plakátpályázatok, vándorkiállítás a helyes közlekedésről, balesetmegelőzési előadás iskolákban, óvodákban szakképző iskolában összevont szülői értekezleten szülők tájékoztatása A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazságügyi Hivatal tájékoztatása szerint a város területén 4 fő fiatalkorú elkövető áll pártfogó felügyelet alatt. Ebből egy fő esetén külön magatartási szabályt állapított meg a bíróság: este 11 óra után nyilvános szórakozóhelyet nem látogathat, havonta 2 alkalommal jelentkeznie kell a pártfogójánál és este 9 óráig haza kell érnie. Ezek ellenőrzésébe a rendőrség is besegít. Az év első négy hónapjában 4 esetben került sor környezettanulmány készítésére fiatalkorú elkövető esetén. Felnőtt korú pártfogolt 11 fő van a területen. (Rájuk vonatkozóan további korcsoportos bontással nem rendelkezünk.) A pártfogoltak a legkülönfélébb bűncselekményeket követték el: pénzhamisítás, kábítószerrel való visszaélés, garázdaság, okirattal visszaélés, lopás, súlyos testi sértés, kiskorú veszélyeztetése. A pártfogók munkájuk során szorosan együttműködnek a munkaügyi központtal, rendőrkapitánysággal, gyermekjóléti szolgálattal, iskolákkal, stb.

20

Kérdőíves felmérés - 2007. április A felmérés, illetve a kérdőív elkészítése előtt az alábbi hipotéziseket állítottuk fel, melyek megerősítését, illetve megcáfolását a kérdőíves felméréstől vártuk: - A szerencsi fiatalok szeretnének továbbtanulni, mert fontosnak tartják a tudást. - A már dolgozó fiatalok általában elégedettek a munkahelyükkel. - A szerencsi fiatalok az országos átlaghoz hasonlóan nem sportolnak eleget, inkább a passzív szórakozási formákat részesítik előnyben, sokat néznek televíziót. - Legtöbb szabadideje a diákoknak és a munkanélkülieknek van. - Anyagi helyzetükre általában az jellemző, hogy még a családdal, szülőkkel élnek, eltartottak. Kevés a házas, gyermekes fiatal. - Életükben napi szintén jelen van a dohányzás, az alkohol; a kábítószer veszélye kevésbé fenyegeti őket. Sokan hódolnak a játékszenvedélynek, a játékautomatáknak. - A kulturális programok kínálatával általában elégedettek. - Általában ismerik a szerencsi ifjúsági szervezeteket, de a nagy része nem tagja azoknak. Fontosnak tartják ifjúsági klub létrehozását. - Szerencs lakosságszáma folyamatosan csökken, és ebben szerepe van a fiatalok elvándorlásának. A fiatalok azért hagyják el Szerencset, mert nem találnak az igényeiknek megfelelő munkát, kevés az építési telek, drágák a városban megvásárolható lakások, házak. 2007 áprilisában közel 2200 kérdőívet postáztunk ki a Szerencsen állandó lakcímmel rendelkező 14-29 éves fiataloknak. A kérdőív 74 kérdést tartalmazott az alábbi témakörökben: - általános kérdések: nem, kor, családi állapot, iskolai végzettség, lakóhely - iskola, tanulmányok, továbbtanulási tervek - munka, munkanélküliség, tervek, - lakás, lakáskörülmények, tervek, Szerencs lakáshelyzetének értékelése - családalapítási tervek, gyermekvállalás - családon belüli problémák - vagyoni helyzet objektív és szubjektív megítélése - szabadidő, kulturális élet, sport - egészségi állapot, dohányzás, kábítószer-fogyasztás, alkoholfogyasztás, leszokás - Internet-használat - szerencsi ifjúsági élet: egyesületek, információs pont ismertsége, ifjúsági klub szükségessége - hosszú távú tervek, elvándorlás oka - önálló vélemény A kérdőívben nem foglalkoztunk politikai, vallási, etnikai hovatartozással. A kérdőívek borítékolásában, illetve a borítékok megcímzésében az ifjúsági információs pont önkéntesei vettek részt. A kérdőíveket a Posta, illetve helyi kézbesítők vitték el a megadott címekre. A kiküldött 2200 kérdőívből, kb. 300 darab nem jutott el a címzetthez. Ennek legfőbb oka, hogy a megadott címen nem lakott a címzett, viszont a lakcímnyilvántartó erről nem tud. Több címzettnek a szülei küldték vissza a borítékot azzal, hogy gyermekük ugyan Szerencsen van állandó lakcímen bejelentve, de már évek óta külföldön, ill. más településen lakik. 21

Az összes kérdőívből 203 darab, tehát kb. 10,5 % érkezett vissza kitöltve. Ez sajnálatos, mert azt mutatja, hogy a helyi fiatalok nem túlságosan érdeklődőek az őket érintő felmérések iránt. Így a felmérést nem tekinthetjük teljes körűnek, viszont reprezentatívnak igen. A kérdőív teljes elemzése, grafikonokkal, táblázatokkal illusztrálva megtalálható a http://ifjusag.szerencs.hu weboldalon.

A felmérés eredménye A szerencsi fiatalok nagy része szüleivel él együtt, még nem folytat önálló életvitelt. Sokan közülük tanulnak, középiskolában vagy a felsőoktatásban. A szerencsi iskolába járók magasra értékelik iskolájuk tevékenységét a hagyományok ápolásában. A továbbtanulásban a kereskedelem, marketing, informatika, vendéglátás, idegenforgalom a preferált területek. A folyamatos képzést, tanulást nagy többségük fontosnak tartja. A nyelvtudásban a felmérés résztvevői jó eredményt mutatnak fel, jelentős részük legalább alapfokon beszél egy idegen nyelvet, még ha nyelvvizsgája nincs is. A fiatalok több mint fele úgy véli, hogy a fővárosban, a Dunántúlon, ill. külföldön jobb állást találna, mint itt. A dolgozók 40 % elégedett a munkahelyével, 43 % viszont azt tervezi, hogy munkahelyet változtat. A kérdezettek több mint negyede volt már munkanélküli, legtöbbjük 3-6 hónapig. A fentiek ellenére a fiatalok jelentős része nem tart attól, hogy a közeljövőben elveszíti az állását. A fiatalok nagy része szülei házában él, általában 51-200 m2 közötti alapterületen. Jelentős részének van saját szobája. Általában elégedettek lakáskörülményeikkel, akik nem, azok önállósodni szeretnének. Egyelőre kevesen terveznek lakásvásárlást, házépítést. Akik igen, azok több mint fele nem Szerencsen tervezi. A fiatalok alig harmada gondolja azt, hogy jó a lakáshelyzet Szerencsen. A családalapítást szintén kevesen tervezik még, gyermekvállalást viszont a családosok közel kétharmada. A fiatalok családjaiban előfordulnak kisebb problémák, csak kevesen ítélik meg úgy, hogy komoly gond van a családban. A leggyakoribb probléma pénzügyi természetű, második helyen az alkohol-fogyasztás, ill. az elidegenedés áll. Rendszeres fizikai erőszak nem fordul elő a válaszolóknál. Segítséget leginkább a szülőktől, családtagoktól kérnek. Senki nem kéri szakember segítségét. Jelentős számban nem is tudják, kihez forduljanak. A fiatalok vagyoni helyzete kettős: sok közöttük az eltartott, aki a családdal közösen használja a tartós fogyasztási cikkeket. A fiatal házasok, egyedülállók anyagi teherbírása még nem tette lehetővé, hogy felhalmozzák ezeket a javakat. A televízió, mobiltelefon általánosan használt eszköz. Számítógép és internethasználat is sok helyen van. Saját vagyoni helyzetüket inkább rosszra értékelik, gondos beosztással, vagy alig-alig jönnek ki a családok a pénzből. Akik félre tudnak tenni, leginkább váratlan helyzetekre gyűjtenek tartalékot. Szabadidővel a legtöbb fiatal rendelkezik, hétvégén többel, hétköznap kevesebbel. A legkevesebb a kisgyermekes anyáknak, legtöbb a munkanélkülieknek van. A fiatalok leggyakrabban otthon, barátoknál, vagy a természetben töltik a szabadidejüket. Hétvégén többen járnak szórakozó- és vendéglátóhelyekre.

22

Viszonylag keveset néznek televíziót hétköznap (1-3 óra), bár a hétvégén sem túl magas a tévézéssel töltött órák száma, de kiugró eredmények itt is vannak. A fiatalok nagy része a kulturális programok kínálatának bővítését igényli, főként a fiataloknak szóló programokból szeretnének többet. Sportolni a fiatalok 10%-a soha nem szokott, egyharmada viszont naponta. A nem sportolók a leggyakrabban az időhiányra panaszkodnak. Csak néhány százalék nem találja elégségesnek a helyi sportolási lehetőségeket. A fiatalok inkább jónak értékelik egészségi állapotukat, bár néhányan szenvednek tartós betegségben, ami akadályozza őket a mindennapokban. Általában meg vannak elégedve a testsúlyukkal, igyekeznek egészségesen táplálkozni, és fontosnak tartják a szűrővizsgálatokat. Mindennapi életükben jelen van a dohányzás, illetve az alkoholfogyasztás. Szinte mindenki ivott már szeszes italt, néhány százalék rendszeres fogyasztó. Várható volt, hogy sokan dohányoznak, 40% rendszeresen vagy alkalmilag dohányzik. A kábítószer-fogyasztás nem jellemző, 10 % fogyasztott már kábítószert, döntő többségük soha nem akarja kipróbálni, néhány százalék viszont kíváncsi és kipróbálná. A játékautomatázás nem szerepel előkelő helyen a szórakozási szokások között, a megkérdezettek nem hódolnak ennek a szenvedélynek. A válaszolók fele semmit nem tesz a leszokás érdekében, a többiek magukon segítenek ill. baráttól, ismerőstől kérnek segítséget. Senki nem fordul szakemberhez. Az Internet a fiatalok nagy részének a mindennapjaihoz tartozik, közel 90% rendszeresen internetezik. Leggyakrabban otthon, iskolában, munkahelyen. A háztartások felében van Internet-elérés. Nem magas arányban ismerik az ifjúsági szervezeteket, és még kevesebben tagjai ezeknek, sokakat nem érdekel ez a lehetőség, csupán a válaszolók ötöde lenne szívesen tag ifjúsági szervezetnek. Az információs pont munkáját a válaszolók több mint fel ismeri, sokan igénybe is veszik, a többség csak hallott róla, de még nem vette igénybe a szolgáltatásait. A fiataloknak kialakított ifjúsági klub, ifjúsági ház létrehozásával 90%-uk egyetért (50% szerint nagyon fontos, 40% szerint csak ha van rá pénz). A fiatalok hosszú távú tervei között nagy arányban (47%) az elköltözés szerepel, amelynek legfőbb okaként a munkalehetőségek, ill. jól fizető állások hiányát, valamint a házépítési, lakásvásárlási gondokat jelölték meg. A kérdőív végén lehetőség volt önálló véleményük kifejtésére. A legtöbb fiatal a szép, rendezett, virágos környezet, a csendes, kisvárosi hangulat miatt szereti Szerencset, valamint azért, mert itt él a család, barátok. Arra a kérdésre, hogy miért nem szeretik a várost, legtöbben a szórakozási és szabadidő-eltöltési lehetőségek hiányát, elégtelenségét jelölték meg, ill. a munkalehetőségek hiányát, megélhetési problémákat.

23

CÉLOK, FELADATOK Az önkormányzat hosszútávú ifjúságpolitikájában az alábbi szempontokat, alapelveket ajánljuk figyelembe venni:

I.

Intézményi háttér: az ifjúságpolitika megvalósításához biztosítani kell az intézményi hátteret a polgármesteri hivatal, valamint az önkormányzat intézményrendszerére építve, bevonva a civil szervezeteket.

II.

Ifjúsági részvétel: biztosítani kell a fiatalok közösségeinek, hogy a város ifjúságpolitikájának kialakításában és megvalósításában aktív szerepet vállalhassanak, a korosztály érdekeit megfogalmazzák és képviseljék

III.

Prevenció: olyan megoldások kialakítása, intézkedések foganatosítása, amelyek megelőző jellegűek.

IV.

Szolgáltatások fejlesztése: a fiatalok támogatásában a szolgáltatásokat, a lehetőségek biztosítását kell előtérbe helyezni

Az önkormányzat hosszútávú feladatai: 1.

óvodai-iskolai nevelés-képzés továbbfejlesztése

2.

a fiatalok letelepedését szolgáló intézkedések, döntések meghozatala

3.

munkahelyteremtő beruházások a városban, foglalkoztatás-bővítés a meglevő vállalkozásoknál, önkormányzati intézményeknél

4.

meglevő szolgáltatások fejlesztése, bővítése: kereskedelem, szolgáltató ipar, szórakozás, kultúra, sport, egészségügy, szociális ellátás

Az önkormányzat és az érintett szervezetek tevékenységét rövidtávon a két éves cselekvési terv tartalmazza.

24

Cselekvési terv 2008-2009 Feladat munkahelyteremtés, foglalkoztatás-bővítés lakáshelyzet problémáinak enyhítése szabadidő-eltöltési lehetőségek bővítése, fejlesztése

ifjúsági közösségi tér kialakítása ifjúsági információ biztosítása

ifjúsági korosztály egészségének megőrzése, betegségmegelőzés, lelki egészségvédelem

Eszköz önkormányzati támogatás vállalkozásoknak, foglalkoztatóknak, ipari park fejlesztése további bérlakásépítési program, önkormányzati telkek kialakítása ifjúság érdeklődési körének figyelembe vétele a programtervek kialakításánál, bevonásuk a rendezvények lebonyolításába Fiatalok fesztiváljának évenkénti megrendezése amatőr zenekaroknak fellépési lehetőség biztosítása Fenyvesben kulturált pihenő hely kialakítása ifjúsági klub létrehozása, működtetés biztosítása ifjúsági információs pont folyamatos fenntartása negyedévente ifjúsági kiadvány megjelentetése (vagy a Szerencsi Hírekben ifjúsági rovat, vagy melléklet) a városi egészségterv következetes végrehajtása, szűrővizsgálatok, preventív előadások, programok, egészségügyi felvilágosítást támogató pályázatok figyelése, elkészítése

Felelős Forrás önkormányzat, munkaügyi saját erő, pályázati lehetőségek kirendeltség felkutatása

Határidő folyamatos

önkormányzat

folyamatos

saját erő, pályázati lehetőségek felkutatása Városi Kulturális Központ a mindenkori költségvetés keretén belül

mindenévben a program elkészülte előtt

folyamatos Városüzemeltető Kht. önkormányzat, ifipont, civilek, vállalkozók, kortárs segítők önkormányzat, civil szervezetek önkormányzat, információs pont, Szerencsi Hírek Egészséges Városok Szerencsi Szervezete, egészségügyi, oktatási intézmények, kortárs segítők városi főorvos, ESZEI, polg. hiv. 25

saját erő, pályázati lehetőségek felkutatása saját erő, pályázati lehetőségek felkutatása, vállalkozók bevonása saját erő, pályázat (Szociális és Munkaügyi Min.) saját erő, pályázati lehetőségek felkutatása saját erő, pályázati lehetőségek felkutatása

2008. június 2008. december 2007. július 1-től folyamatosan első alkalom 2007. szeptember, azt követően negyedévente folyamatos

folyamatos

önsegítő csoportok szervezésének segítése, személyiségfejlesztő csoportok sportolási lehetőségek bővítése, a meglévők fejlesztése pl. túra- és kerékpárszakosztály határozott fellépés a fiatalkorúakat szeszes itallal és cigarettával kiszolgáló kereskedők, vendéglátó helyek ellen a fiatalok számára érdekes színes formában szervezett prevenciós programok

családsegítő, ifipont, gyermekvédelmi felelősök, pedagógusok, szakemberek bevonása sportlétesítmények, oktatási intézmények vezetői, civil szervezetek fogyasztóvédelmi felügyelőség, ÁNTSZ, rendőrség

rendőrség, családsegítő, ifjúsági pont, oktatási intézmények, kortárs segítők ifjúsági önkormányzat létrehozása, önkormányzat, ifjúsági részvétel információs pont, választások kiírása, működés biztosítása diákönkormányzatok biztosítása önkormányzat, ifjúsági ifjúsági feladatokban részt ifjúsági fórum összehívása pont (legalább évente vevők munkájának egyszer) összehangolása önkormányzat, civil ifjúsági civil szervezetek civil szféra megerősítése szervezetek működésének támogatása, városi civil fórum összehívásának támogatása információs pont, kortárs tájékoztató az önkéntes önkéntes tevékenység tevékenységről iskolákban, fiatalok segítők erősítése körében képviselő-testületi ülésen képviselő-testület a cselekvési terv beszámoló a végrehajtásról megvalósulásának figyelemmel kísérése

bűnmegelőzési, drogmegelőzési tevékenység

26

pályázati lehetőségek felkutatása folyamatos

saját erő, pályázati lehetőségek felkutatása

folyamatos

saját erő

folyamatos

saját erő, pályázati lehetőségek felkutatása

folyamatos

saját erő, pályázati lehetőségek felkutatása

2008. április

saját erő, pályázati lehetőségek felkutatása nem igényel

2007. szeptember 2008. szeptember 2009. szeptember 2008. június

pályázati támogatásból

2008. január

nem igényel

2008. augusztus, 2009. augusztus, 2010. január