SZERENCS VÁROS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI HELYZETELEMZÉSE január

SZERENCS VÁROS

KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI HELYZETELEMZÉSE

2010. január

Szerencs Város Közoktatási Esélyegyenlıségi Helyzetelemzése

2010

Tartalomjegyzék 1.

Bevezetı

3

1.1

Az esélyegyenlıségrıl

3

1.2.

Szerencs Város bemutatása

5

1.3.

Szerencs Város közoktatásának bemutatása

6

2.

Jogszabályi háttér

17

3.

A Települési Közoktatási Esélyegyenlıségi Helyzetelemzés célja

20

3.1.

Általános célok

20

3.2.

Konkrét célok a város Közoktatási fejlesztési terve alapján

21

3.3.

Az esélyegyenlıséget biztosító célok az ÖMIP alapján

22

4.

Települési Közoktatási Esélyegyenlıségi Helyzetelemzés

23

4.1.

Demográfia

23

4.2.

Népességvándorlás

23

4.3.

A település szociális helyzete

24

4.4.

A közszolgáltatások elérhetısége

26

4.5.

A szolgáltatásnyújtás háttere

28

4.6.

Óvodáztatás

29

4.7.

Általános iskola

30

4.8.

Településrıl eljárók

32

4.9.

Óvodás gyermekek és általános iskolás tanulók száma a településen, bejárók

33

4.10.

Sajátos nevelési igényő tanulók száma a településen

35

4.11. Gyermekek, tanulók száma a település intézményeiben

36

4.12. Szakember ellátottság a településen

37

4.13. Integrációs - képesség-kibontakoztató támogatást az egyes intézményekben

37

4.14. A település területén mőködı középiskolák összehasonlító adatai

38

5.

Az esélyegyenlıség érvényesülése a településen

40

6.

Szükséges és elvárt beavatkozások

40

7.

A Helyzetelemzés megállapításainak összegzése

49

8.

Legitimáció

50

2


1.

Bevezetés

1.1.

Az esélyegyenlıségrıl

2010

Az Egyenlı Bánásmódról és az Esélyegyenlıség Elımozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 65.§-a szerinti települési esélyegyenlıségi program elemzi a településen élı hátrányos helyzető csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlıségét elısegítı célokat. Az esélyegyenlıségi programunkkal különösen a közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlıség elımozdítását kell ösztönöznünk. Az esélyegyenlıség érvényesítése érdekében különös figyelmet kell fordítanunk minden infrastrukturális és szakmai fejlesztés támogatása esetén a halmozottan hátrányos helyzető tanulók és a sajátos nevelési igényő tanulók oktatási helyzetére a beruházásokban, fejlesztésekben, a közoktatási intézményeinkben. Kiemelten fontos az érintett intézmények oktatásszervezési gyakorlatának áttekintésével, illetve az intézmények tanulói összetételének összehasonlításával

annak

vizsgálata,

hogy

érvényesül-e

a

városunkban

a

diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, és a halmozottan hátrányos helyzető tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása.

Az Európai Uniós elvárások alapján a települések, kistérségek, régiók feladata a társadalmi egyenlıtlenségek csökkentése.

A fenntartó és intézményei fogadókészségét fejleszteni kell, ki kell alakítani a •

megkülönböztetés tilalmát, egyenlı bánásmódot,

•

az emberi méltóság tiszteletben tartását,

•

a társadalmi szolidaritás kialakítását.

Az esélyegyenlıség pozitív befolyásolásához szükséges megerısítı intézkedések készítése, ennek stratégiai terve az esélyegyenlıségi program. Az esélyegyenlıségi program része egy részletes, alapos helyzetelemzés, az alapelvek, célok meghatározása, a továbblépés lehetıségeinek

megkeresése,

melyhez

elengedhetetlenül

megközelítés.

3

szükséges

a

partnerségi


2010

Az Esélyegyenlıségi program alapja a Köztársasági Esélyegyenlıségi Program, mely kiterjed: •

a jogi és szociális, szolgáltató és információs rendszer építésére,

•

az érintett köztisztviselık, közalkalmazottak képzésére,

•

a hátrányos helyzető csoportok tagjainak médiajelenlétét biztosító közvéleményformáló programok szervezésére,

•

a fogyatékkal élı emberek számára a környezet bejárhatóvá tételére,

•

az erıszaktól szenvedıknek komplex jogi, szociális és pszichológiai segítséget nyújtó krízisintervenciós központok kialakítására,

•

területi szinten halmozottan megjelenı hátrányok újszerő társadalompolitikai kezelésére.

Az esélyegyenlıség elımozdítása konkrét, a hátrányok kiegyenlítését segítı intézkedések végrehajtásával érhetı el. A területet érintı szabályozásnak ennek megfelelıen az a feladata, hogy olyan keretet biztosítson az állami intézkedéseknek, amelyek a közösségi erıforrások leghatékonyabb felhasználását teszik lehetıvé. Fontos, a program megvalósításához a garanciák, módszerek meghatározása, az ehhez szükséges intézkedési terv készítése. Az Országgyőlés 2003-ban elfogadta az Európai Unió és a hazai társadalmi elvárásokat tükrözı CXXV. törvényt „Az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról”. A fenti törvény szellemében és elıírásai alapján a 2007. évi LXXXVII. törvény által módosított közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 132.§ (6) bekezdése alapján a települési önkormányzatok megalkotják az intézményeik Közoktatási Esélyegyenlıségi Tervét a közoktatási szolgáltatást igénybevevı halmozottan hátrányos helyzető gyerekek oktatása sikeressége érdekében. Esélyegyenlıségi Program célja: A közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlıség elısegítése a település közoktatási intézményeiben. Az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok lehetıségének kiszőrése. Az egyenlı hozzáférés biztosítása a minıségi oktatáshoz. A diszkriminációmentesség, a szegregációmentesség, az oktatási és társadalmi integráció támogatása. A halmozottan hátrányos helyzető gyerekek esélyegyenlısége elımozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlı hozzáférés biztosításán túl, olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévı hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket, támogatják a megfelelı pályaválasztást.

4

Szerencs Város Közoktatási Esélyegyenlıségi Helyzetelemzése 1.2.

2010

Szerencs Város bemutatása

Szerencs városa Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Zempléni-hegység és az Alföld találkozásánál fekszik, közel tízezer fıs lakosságszámával a Taktaköz, a Harangod-vidék és a Hegyalja déli részének közigazgatási, ipari, kereskedelmi és kulturális központja. A Tokajhegyaljai nagy múltú - 2002 óta a Világörökséghez tartozó - borvidéket az ország belsejébıl e városon át lehet elérni, innen származik a találó elnevezés: "Szerencs, a Hegyalja kapuja".

Szerencs legjelentısebb mőemléke a Rákóczi-vár. A XVI. század végén kialakított épület Borsod-Abaúj-Zemplén megye legfiatalabb vára. Napjainkban a vár falai között a Városi Kulturális Központ és Könyvtár, szálloda, étterem és a Zempléni Múzeum található. A város további turisztikai látványossága a Világörökségi Kapuzat, a Szerencsi Fürdı és Wellnessház, valamint az egykori Cukorgyár cukormúzeuma. Napjainkban Szerencs alap- és középfokú oktatási intézményeivel, kulturális, szociális, egészségügyi és sportlétesítményeivel, szolgáltatásaival a terület központja, illetve a 18 települést magába foglaló Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás motorja. Az önkormányzat által fenntartott intézmények átszervezését követıen 2007. július elsejétıl egy alapfokú és egy középfokú többcélú, közös igazgatású összetett közoktatási intézmény útján látja el a törvényben elıírt kötelezı és vállalt oktatási-nevelési feladatait. Az alapfokú intézmény keretén belül általános iskola mőködik két épületben, valamint mővészeti képzés, és négy helyszínen óvodai ellátást biztosítunk, valamint bölcsıde is mőködik. A középfokú intézmény keretén belül gimnázium, szakközépiskola valamint kollégium mőködik, ill. az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Szakmai Szolgáltatóban a szakszolgálat a logopédiai ellátást, a nevelési tanácsadást és a gyógytestnevelést biztosítja, a szakmai szolgáltatás keretében a pedagógusok szakmai munkáját segítik. A városban mőködik még a megyei fenntartású Szerencsi Szakképzı Iskola is.

5


2010

Szerencs Város közoktatásának bemutatása

Szerencsi Általános Iskola, Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény, Óvoda és Bölcsıde egy intézményi struktúrában mőködik. Az összevont intézmények különbözı múltra tekintenek vissza.

A Bolyai Általános Iskola története 1987-ben az iskola a 2. sz. Általános Iskola nevet viselte. Az iskolavezetés szakirányultsága, az adott idıszak kihívásai arra ösztönözték az iskola nevelıtestületét, hogy a matematika és a számítástechnika oktatását kiemelten kezelje az iskola oktató-nevelı munkájában. Célul tőzte ki a tanulók logikus, probléma érzékeny, kreatív gondolkodásának kialakítását és fejlesztését. 1989-ben az iskola felvette a nagy matematikus, Bolyai János nevét, jelezve az intézmény szakirányultságát. Mindezek szem elıtt tartásával a matematika tagozatos osztályokban bontott csoportokban folyt a munka, így lehetıség volt a nagyobb odafigyelésre, a tehetséggondozásra. Az 1990/91-es tanévtıl speciális tehetségfejlesztı programot vezettek be a Debreceni Egyetem Pszichológia Tanszékének segítségével és természetesen a fenntartó, a Városi Polgármesteri Hivatal jóváhagyásával és támogatásával. E programban elért sikereik elismeréseként 2005-ben elnyerte az iskola a „Bázis iskola” címet. Hosszú éveken keresztül jól mőködött a program. Az elmúlt évek során azonban a szülık, mint az intézményi minıségirányítási rendszer legfıbb együttmőködı partnereinek részérıl több észrevétel érkezett a programmal kapcsolatban. Észrevételeiket az is alátámasztotta, hogy napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kap az esélyegyenlıség biztosítása, a szegregáció felszámolása az élet minden területén. A szülık jogos elvárásait szem elıtt tartva a tantestület a tehetségfejlesztı program átdolgozását innovatív feladatának tekintette. Nevelési és tantestületi

értekezletek

során

körvonalazódott

a

sávos

tanítás

bevezetésének

szükségszerősége a 2005/2006-os tanév során. Idıközben – 1992-ben – megkezdıdött az iskola felújítása, kibıvítése. Nagy örömünkre szolgál, hogy az építész az 1910-es épület külsıt szem elıtt tartva, a modern építészet elemeit is felhasználva iskolánkat Szerencs egyik legszebb épületkomplexumává varázsolta. Az épületegyüttes részét képezi a Városi Sportcsarnok, mely lehetıséget biztosít tanulóink egészséges életmódra nevelésére, helyet ad iskolai rendezvényeinknek, valamint hozzájárul ahhoz, hogy gyermekeink a sport területén is kiemelkedı eredményeket érjenek el.

6


2010

Rákóczi Általános iskola története A szerencsi 3. sz. Általános Iskola 1987. október 13-án nyitotta meg kapuit, a Rákóczi Zsigmond nevet 1992 novemberében vette fel. Feladatul az orosz nyelv és ének-zene tagozatos – emelt óraszámban történı – képzést kapta. A 16 tanteremre tervezett iskolát szaktantermek, napközis termek és szertárak egészítik ki. Ma már nincsenek csak önállóan mőködı napközis termek, mert a tanulócsoportok és a délutáni foglalkozások miatt minden terem foglalt délelıtt és délután is! Az intézményben mőködött a Scholtz Jenı Zeneiskola is. A zenei foglalkozások, valamint a mővészeti alapiskolai órák délután kerülnek megtartásra. Az iskola mai profilja önálló arculata eltér a kezdeti tevékenységtıl. Hiszen az orosz nyelv fokozatos megszüntetését a társadalmi igények mellett, a szülıi elvárások is sürgették. A meglévı személyi feltételünk, az ének-zene tagozatos képzés iránti igény lecsökkenése, valamint az orosz nyelvszakos tanárok átképzési lehetısége adta az új irányt az angol és német nyelv bevezetésére, elsı osztálytól kezdıdıen. Az 1990/91-es tanévtıl elsı évfolyamtól beindításra került az idegen nyelvi képzés angol és német nyelven. Késıbbi kezdeményezésünk, a kötelezı órában tanított néptánc és a fakultációban tartott drámajátszás szolgált alapul a mai mővészeti iskolai képzés beindításához. A város önkormányzata és képviselı testülete jóváhagyásával az 1998/99-es tanévtıl indult el a mővészeti képzés (az encsi iskola kihelyezett tagozataként). 2000-tıl önálló alapfokú mővészetoktatás intézmény lettünk néptánc, képzımővészet és dramatikus színjátszás tagozatokkal. Tanulóinknak lehetısége volt zenei képzésre is az épületben mőködı zeneiskolában. Az angol nyelv iránti nagy érdeklıdés miatt vezettük be a magyar-angol két tanítási nyelvő képzést 2000-ben. Ebben a képzési formában a tanulók heti 5 órában tanulnak angol nyelvet, ebbıl heti egy órában angol társalgáson vesznek részt, anyanyelvi lektor vezetésével. Ezen túl, ebben az osztályban ugyancsak angol nyelven történik az ének-zene, rajz és a testnevelés oktatása. A harmadik évfolyamon a környezetismeretet tanulják angol nyelven. Felsı tagozatban a történelem, a számítástechnika, ország-ismeret, ill. 5. osztályban a drámajáték szerepel célnyelven. A szaktárgyi tehetséggondozáson túl tantestületünk törekvése a különbözı mővészeti ágak megismertetése, megszerettetése, mővelésének elterjesztése. Tanítványaink képzımővészeti alkotásaiból iskolagalériát hoztunk létre. Célunk, hogy tanulóink – bár képességeik különbözıek – megtalálják azt az elfoglaltságot, melyben sikereket érhetnek el.

7


2010

Ondi telephely Az ondi intézményegység megosztás elıtt a Hunyadi, majd ennek megszőntével a Bolyai iskola tagintézménye volt. Az iskola múltját tekintve 70 évre vezethetı vissza. Már az 1970-es évek elejétıl jártak Szerencsre a felsı tagozatos tanulók. A háromfelé bomláskor a Hunyadi János Általános Iskolához tartozott, majd az 1995/96-os tanévtıl – ekkor szőnt meg a Hunyadi – a Bolyai János Általános Iskola kihelyezett osztályaként mőködik. Tagozatunk 1-3 összevonással dolgozik. Negyedik osztályban a központi iskolába bekerült gyerekek megállják helyüket, jól beilleszkednek az iskola nevelési-oktatási folyamatában. Az iskola felszereltsége jó, korszerősítésére, felújítására az elmúlt évben került sor. Napközis csoport is mőködik.

Az óvodai intézményegység bemutatása Szerencsen az intézményes óvodai nevelés kezdete 1896. Ebben az esztendıben polgári kezdeményezésre jótékonysági rendezvények bevételébıl alapították a mai Napsugár Óvoda elıdjét. A kezdetben magán óvoda rövid idın belül állami, majd városi tulajdonba került és látja el azóta is a kisgyermeknevelés feladatait a városban. A helyi igények szerint folyamatosan újabb gyermekcsoportokkal gyarapodó óvoda 1975-tıl egy akkor korszerő épülettel bıvült, ahol helyet kapott négy új gyermekcsoport, az óvodai konyha, a központi főtés pedig a komfort fokozat javulását eredményezte. Az új épület átadásával együtt így két épületben folyik a mai napig a kisgyermeknevelés a Napsugár Óvoda épületben. 1981-ben a 2. számú épület bıvítésével a gyermekcsoportok száma nyolc lett és még így is kevés volt a férıhelyek száma akkoriban. 1985-ben a társközségben, Ondon a volt református paplakban egy gyermekcsoportot, mint tagintézményt indított a település. 1987. december 14-én nyílt meg a 3. sz. Napközi Otthonos Óvoda 50 férıhellyel és két csoporttal. 1997. december 10-én az óvoda 10. születésnapján felvették a Csalogány Napközi Otthonos Óvoda nevet. A Csalogány óvoda 2007. június 30-ig a Rákóczi Zsigmond Általános Iskola tagintézménye volt. A Gyárkerti Óvodát a két nagy helyi gyár, a Cukorgyár és a Csokoládégyár tartotta fenn az alapításától, 1971-tıl kezdıdıen, majd a társadalmi változások következtében került át városi fenntartású intézménnyé.

8


2010

2005 az Ondi településrészen levı óvoda életében nagy jelentıséggel bírt, hiszen az elavult épületet teljesen felújíttatta és a szükséges helyiségekkel kibıvíttette az önkormányzat egy sikeres Európai Uniós pályázatnak köszönhetıen. 2007. július 1-jétıl minden óvodai egység a Szerencsi Általános Iskola, AMI, Óvoda és Bölcsıde része. A mővészeti intézményegység bemutatása Iskolánk több mint 20 éves múltra tekint vissza. Ez idı alatt intézményünk a város kulturális életében

kiemelkedı

tényezıvé

vált.

Iskolánk

kisugárzását,

kapcsolatteremtését

nevelıtestületünk aktív közremőködésével sikerült megvalósítanunk. Az intézményes zenei oktatás 1986. szeptember 1-jén kezdıdött meg Szerencsen 29 fıvel. A más mővészetek oktatását 1998-ban az encsi Petıfi Általános Iskola kihelyezett tagozatként kezdtük meg a néptánc, képzımővészet, színjáték tagozaton 1-1 csoporttal. A 2007/2008-as tanévben a város oktatási intézményeinek összevonásával létrejött új intézmény a Szerencsi Általános Iskola, Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény és Óvoda nevet kapta, a leglényegesebb változás: a két intézményben mőködı zenei és egyéb mővészeti képzés egy intézményegységben folytatta munkáját a következı mővészeti ágakban: Mővészeti iskolánkban négy mővészeti ág mőködik: •

zenemővészet

•

néptánc

•

képzı-és iparmővészet

•

szín- és bábjáték

A zenemővészeten öt tanszak mőködik: •

Zongora tanszak

•

Vonós tanszak

•

Fúvós tanszak

•

Furulya tanszak

•

Szolfézs tanszak

A mővészeti oktatás négy helyszínen folyik: •

a Rákóczi iskolában

•

a Bolyai iskolában

•

a megyaszói telephelyen

•

az óvodában zenei elıképzı formájában.

9


2010

2008/2009-as tanévben közel 500 növendéke volt a mővészeti iskolának. A létszámnövekedéssel fokozatosan gyarapodott a hangszerek száma, egyre több eddig még nem oktatott hangszerrel ismerkedtek meg tanítványaink. Például: zongora, furulya, trombita, hegedő, gordonka, fuvola, klarinét, szaxofon, vadászkürt, tenorkürt, tuba, gitár, fagott, harsona, oboa Folytatódott a zeneóvodai és elméleti képzés. Három évvel ezelıtt kibıvült a népzene, népi furulya oktatással a képzésünk. Tanítványainknak egyre több lehetıséget biztosítottunk az együttzenélésre. Megalakult a fúvós zenekar, a kamara órákkal segítettük a felkészülést. A néptánc, színjáték, a képzı és iparmővészeti ág tanszakjain a szaktantermek biztosítottak, a mővészeti ágak eszközkészlete megfelelı. 2007-ben bejelentkeztünk az alapfokú mővészetoktatásban megjelenı minısítési eljárásra. A lefolytatott vizsgálatok alapján megkaptuk a kiválóra minısített alapfokú mővészetoktatási intézmény címet. Végzıs tanítványaink között többen választották az ének-zene, vagy zenepedagógus szakot, az utóbbi közül 1 jelenleg kollégánk. Szobrász, képzımővész, néptáncos /a miskolci Nemzeti Színház mővésze/ és középiskolában a drámatagozatot választó tanítványaink is vannak.

Célunk, hogy az alapfokon elvárható legmagasabb szintő mővészeti képzésben részesítsük növendékeinket, ezért az intézmény felszereltségét bıvíteni, javítani kell, hogy a legkorszerőbb feltételek között tanulhassanak diákjaink. Gyermekképünk az olyan fiatal, aki ápolja a múltat, tiszteli a jelen értékeit, építeni vágyik a jövıt.

10

Szerencs Város Közoktatási Esélyegyenlıségi Helyzetelemzése Óvoda

2010

Általános iskola és alapfokú mővészeti iskola Intézmény neve, Szerencsi Általános Iskola, Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény, címe: Óvoda és Bölcsıde 3900 Szerencs, Rákóczi Zs. tér 1. Szervezeti forma Többcélú közös igazgatású összetett közoktatási intézmény A fenntartó neve és Szerencs Város Önkormányzata címe: 3900 Szerencs, Rákóczi út 89. Alapítás éve: 2007. 07. 01. Alaptevékenység Óvodai nevelés, Alapfokú oktatás az Alapító okirat bölcsıdei ellátás Alapfokú mővészetoktatás szerint Önként vállalt - játékos angol Két tanítási nyelvő oktatás - nem kötelezı - zeneóvoda Angol tagozatos oktatás, feladatok: - hitéletre nevelés tehetséggondozás - úszásoktatás Tagintézményei, Csillagfény Rákóczi épület telephelyei neve, 3900 Szerencs, Rákóczi Zs. tér 1. Gyermeksziget címe: tagóvoda 3902 Szerencs-Ond, Ondi Tagintézmény Kossuth út 14. 3902 Szerencs-Ond, Fı út 104. Gyárkerti Óvoda 3900 Szerencs, Bolyai épület 3900 Szerencs, Rákóczi út 128. Rákóczi út 100. Napsugár Óvoda 3900 Szerencs, Széchenyi út 47. Csalogány Óvoda 3900 Szerencs, Rákóczi Zs. tér 1. Intézménybe 350+bölcsıde 36 fı Általános iskola:1160 felvehetı Mővészetoktatás: 575 maximális gyermek-, tanulólétszám: Iskola esetén az évfolyamok száma: Óvodában csoportok száma Alapfokú mővészet-oktatás mővészeti ágak, tanszakok Gazdálkodása:

13 csoport az óvodában kor szerint /12 csoport/ mind a 13 vegyes csoport+ 4 bölcsıdei csoport

8 évfolyam /38 osztály/

Zenemővészeti ág Képzı és iparmővészet Színmővészet-bábmővészet táncmővészet Részben önálló

11


2010

Bocskai István Gimnázium, Szakközépiskola, Középiskolai Kollégium, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Szakmai Szolgáltató

A Dél-Zemplén központjában, Szerencsen 1954. szeptember 1-jén indult a gimnáziumi képzés. Az iskola megalakulásától kezdve általános gimnáziumként, reál és humán tagozattal mőködött. A két forma az alábbiak szerint különült el: a reál tagozat a természettudományos képzésre helyezte a hangsúlyt, ilyen jellegő tantárgyakat a tanulók magasabb óraszámban tanulták (matematika, fizika, földrajz, kémia). Ezeken túl csak ebben a képzési formában. A humán tagozat nyelvi, társadalomtudományi és mővészet irányú mőveltséget adott, így a magasabb óraszámban tanult tárgyak a magyar nyelv és irodalom, valamint az orosz nyelv voltak. Viszont a diákok jelentıs idıt töltöttek a latin nyelvvel, amit csak ezen a tagozaton tanulhattak. A hat évfolyamos gimnáziumi képzés az 1991/1992-es tanévtıl országosan is az elsık között vezette be iskolánk, mely nagy vonzerıt gyakorol a környezı települések általános iskolás tanulóira. A gimnáziumi profil átalakítására, közgazdasági szakközépiskolával való bıvítésére 1995-ben került sor. Az ORFK a rendészeti tagozat megszervezését és beindítását is engedélyezte az 1997/1998-as tanévtıl. Nagy hagyományai vannak az emelt szintő nyelvi, matematikai és informatikai felkészítıknek is. Az intézmény nappali tagozatán a 2009-2010-es tanévet 1019 tanuló kezdte meg 69 fıállású tanár irányításával. 2004-tıl a Szerencsi Körzeti Pedagógiai Szakszolgálat (Nevelési Tanácsadó), ma Szak- és Szakmai Szolgáltató, 2007 júniusától a Középiskolai Kollégium is iskolánk tagintézményévé vált.

Az osztályok, évfolyamok szerkezete és képzési formák: Hatévfolyamos képzés: az ide jelentkezık kitőnı, jeles eredménnyel érkeznek iskolánkba. Az általános iskolákat is dicséri, hogy jó képességő, kreatív, szorgalmas tanulók kezdhetnek bele a gimnáziumi munkába. A képzés lényege abban áll, hogy a tanulmányi idıt 6 évre nyújtva nagyobb lehetıség nyílik az ismeretek mélyítésére, a képességek, készségek fejlesztésére, hogy diákjaink jó eséllyel jelentkezhessenek felsıfokú intézményekbe, s ott megállják a helyüket. Ennek a képzésnek az utolsó két éve humán, illetve reálszakosodást biztosít. Idegen nyelveket oktatunk kezdı, haladó és emelt szinten.

12


2010

Általános tantervő képzés: ajánljuk azon tanulóknak, akik az érettségi után valamely felsıoktatási intézmény alapszakán vagy felsıfokú szakképzésben szeretnének továbbtanulni. Ide azokat a tanulókat várjuk, akiknek általános iskolai eredményei nem érik el a kitőnı és jeles szintet, hanem annál alacsonyabb. Igény van Szerencs városában és környékén az általános tantervő képzésre is. 4 évfolyamos közgazdasági szakközépiskolai képzés: az e képzésbe járó diákok a közismereti tárgyakon kívül már 9-10. évfolyamon a gazdasági környezetünk óráin elsajátítják az alapvetı gazdasági fogalmakat, összefüggéseket, vállalkozási formákat, a beindításukhoz szükséges teendıket, pénzügyi, adózási, bizonylatozási ismereteket. Ezáltal jobban megértik a körülöttük zajló gazdasági eseményeket, és elsajátítják a piacgazdaság mőködéséhez nélkülözhetetlen marketingszemlélető gondolkodási módot. Marketing- és reklámügyintézı szakképzés: a közgazdasági szakközépiskolai képzésre épül a szakképzés a 13. évfolyamon, amelyen modulrendszerő az oktatás. Egyaránt várjuk ide a gimnáziumot és szakközépiskolát végzett tanulókat 23 éves korig. A szakmai vizsgát megszerzık képesek lesznek marketingstratégiák kidolgozására, piackutatási folyamatok megtervezésére, lebonyolítására, de javasoljuk képzésünket bármilyen diploma mellé, mivel modern kiegészítı ismereteket nyújtanak. Képzésünk iskolarendszerő, tandíjmentes, amely tanulói jogviszonyt von maga után. Szívesen jelentkeznek ide azon diákjaink is, akiket valamely oknál fogva nem vettek fel a felsıoktatásba. Rendészeti képzés: ez a 4 évfolyamos gimnáziumi alapokon nyugvó képzés, amely fıleg a rendırtiszti fıiskolára, államigazgatási iskolára készít fel. Ebben a képzésben hangsúlyosabb a fizikai felépítés, ezért a testnevelést emelt óraszámban és bontott csoportban oktatjuk. Ezen kívül csoportbontásban önvédelmet, valamint rendészeti tárgyakat oktatunk külsı szakemberek

bevonásával.

Együttmőködési

megállapodás

alapján

a

Szerencsi

Rendırkapitányság a feladat ellátására a legjobb szakembereit „vetette be”. Nyelvi tagozat - emelt angol: iskolánkban a nyelvtanítás, s ezen belül az angol nyelv tanítása nagyon fontos szerepet játszik, s az eredmények alapján oktatásunk sikeres részének tekinthetı. A nyelvtanítás csoportbontásban folyik, emelt óraszámban, ezzel lehetıség nyílik arra, hogy kommunikációs feladatokkal a diákok szóbeli készségét is folyamatosan fejlesszük. Minden évben amerikai illetve angol anyanyelvő tanár tart társalgási órákat. Ez a képzés felkészíti a középszinten tanuló diákokat arra, hogy sikeres közép- illetve emelt szintő érettségi vizsgát tudjanak tenni, és mellette az államilag elismert nyelvvizsgát is megszerezzék, amely fontos komponense a majdani egyetemi diplomának.

13


2010

Nyelvi tagozat - emelt német: iskolánk életében mindig fontos szerepet játszott az angol mellett a német nyelvoktatás. Itt is bontott csoportban és emelt óraszámban tanulják a nyelvet a diákok, hasonlóan az angol tagozathoz. A képzés célja és formája hasonló az angol tagozathoz, csak itt természetesen a germanisztikai tanulmányok illetve továbbtanulás kerül elıtérbe. Itt is fontos cél az érettségik mellett közép- és felsıfokú nyelvvizsgák letétele. A fenntartónknak

két

német

anyanyelvő

testvérvárosa

is

van,

amellyel

rendszeres

cserekapcsolatot ápolunk. Az utazások hozzájárulnak ahhoz, hogy diákjaink aktívan gyakorolhassák a nyelvet. Matematika tagozat: ezt a képzést az informatikai képzéssel összevonva oktatjuk bontott csoportban és emelt óraszámban. Ide fıként a matematikával és fizikával kapcsolatosan továbbtanuló diákok jelentkezését várjuk. Az új érettségi rendszer és eredményes továbbtanulás e két tantárgy fontosságát is kiemeli, amit az iskola emelt szintő érettségire felkészítı plusz órák indításával támogatja. Informatika tagozat: ebbıl is ½ osztályt indítunk, csakúgy mint a matematika tagozaton, hogy a csoportbontás megvalósulhasson. Az informatika mindennapi életünkbe való megjelenésével felismerte az ilyen irányú oktatás fontosságát. Ezért indította az informatika tagozatos osztályt. Jelenleg az iskolában 6 informatika terem mőködik, egyenként 14 munkaállomással és 1 tanári géppel. Ezek a termek , illetve felszereltségük, a jól felkészült pedagógusok biztosítják a magas szintő informatika oktatást. Ez a technikai felszereltség a tanítási órákon kívüli idıkben is kihasznált, hiszen Szerencs és környéke informatikai, idegen nyelvi és egyéb ilyen irányú képzésében gyakran veszik igénybe szolgáltatásainkat. Biológiai tagozat: a 2010/2011-es tanévtıl szeretnénk beindítani. Elızetesen felmértük a környék általános iskoláinak az igényeit, illetve a hozzánk járó több mint 1000 diák véleményét. Elsısorban ide a biológiával továbbtanulni kívánó diákok jelentkezését várjuk, akik az egészségügy, mezıgazdaság, környezet- és természetvédelem stb. továbbtanulási irányt választják. Az emelt szintő óraszámok és a képzés szerkezete lehetıvé teszik a tanulók számára, hogy 11. év végén középszintő, a 12. évfolyamon pedig emelt szintő érettségi vizsgát tegyenek, így nı az esélyük a felsıoktatás valamely nívós intézményébe való bekerülésére. Mővészeti szakképzés: a tervezett képzési formák között szerepel a zenemővészeti ág fél osztállyal, és a tánc mővészeti ág fél osztállyal történı beindítása a 2011/2012-es tanévtıl. Ez irányú szakképzés beindítását indokolja, hogy városunkban mővészeti képzés alapfokon folyik. Az itt végzett tanulóknak távolra kell utazniuk, hogy közép szinten folytathassák tanulmányaikat. Ennek kiküszöbölésére adna lehetıséget a mővészeti képzés középfokon való 14


2010

bevezetése iskolánkban. További bázist jelent a beiskolázási körzetünkben levı általános iskolák mővészeti képzése (zeneoktatás, néptánccsoportok, moderntánc stb.). Az iskolánkban folyó képzést nagyban segíti, hogy a sajátos nevelési igényő gyerekeket a Szak- és Szakmai Szolgáltató tagintézmény úgy tudja szolgáltatásban részesíteni, hogy ezen diákoknak az iskola épületébıl ki sem kell lépniük. (a tagintézmény mőködése külön dokumentumban található) A másik tagintézményünk a Középiskolai Kollégium, ahol a távolabbról érkezı diákok jól felszerelt, tágas, kétágyas szobákban nyernek elhelyezést. A kollégium két telephelyen mőködik: a kollégium fıépületében, ahol 100 diák, és az úgynevezett diákszállóban, ahol 48 diákot tudnak elhelyezni. 115 tanuló az iskolánkból adja a létszámot, 33 tanuló a közelben mőködı megyei fenntartású szakképzı iskola tanulója. A kollégiumi szolgáltatás hozzájárult a versenyképes képzési szerkezet kialakításához. A kollégium épülete a szorgalmi idın kívül informatikai, mővészeti jellegő nyári táborok, turisztikai jellegő rendezvények kerülnek lebonyolításra, ezzel is növelve a Bocskai István Gimnázium jó hírét, és egyre szélesebb körő ismertségét. Intézmény neve, címe: Szervezeti forma A fenntartó neve és címe: Alapítás éve: Alaptevékenység az Alapító okirat szerint

Önként vállalt - nem kötelezı feladatok:

Középiskola és Kollégium Bocskai István Gimnázium, Szakközépiskola, Középiskolai Kollégium, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Szakmai Szolgáltató 3900 Szerencs Ondi út 1. Összevont intézmény Szerencs Város Önkormányzata 3900 Szerencs Rákóczi út 89. 2007. Általános középfokú oktatás alapfokú oktatás Nappali rendszerő, általános mőveltséget megalapozó iskolai oktatás Sajátos nevelési igényő tanulók integrált oktatása Egyéb sporttevékenység, diáksport Pedagógiai szakszolgálat, Pedagógiai Szakmai Szolgáltatás Egyéb szálláshely szolgáltatás, üdültetés Diákotthoni, kollégiumi szálláshelynyújtás Integrált oktatásban részesülı sajátos nevelési igényő tanulók ellátása Egyéb vendéglátás Kiegészítı tevékenységek: Általános középfokú oktatás Gimnáziumi felnıttoktatás, Iskolarendszerő felsıfokú szakképzés Üdülési, egyéb átmenetei szálláshely szolgáltatás Saját tulajdonú ingatlan bérbeadása, üzemeltetése Közoktatásban végzett kiegészítı tevékenységek

15

Szerencs Város Közoktatási Esélyegyenlıségi Helyzetelemzése Tagintézményei, telephelyei neve, címe: Intézménybe felvehetı maximális gyermek-, tanulólétszám: Tagozat megnevezése: Iskola esetén az évfolyamok száma:

2010

• Középiskolai Kollégium Szerencs Kossuth út 19. Hegy út 5. • Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Szakmai Szolgáltató Ondi út 1. Gimnázium: 1050 Kollégium: Kossuth út 19. 100 Hegy út 5. 48

Nappali, szakközépiskolai, esti 7-12.évf.

Nem önkormányzati fenntartású intézmény

Intézmény neve, címe:

Szerencsi Szakképzı Iskola 3900 Szerencs, Ondi út 1.

A fenntartó neve és címe:

Megyei Önkormányzat

Tanulólétszám:

657 fı

16


2010

2. Jogszabályi háttér Az egyenlı bánásmód elveinek betartása az Európai Unió és a hazai társadalom elvárása. Az Országgyőlés elismerte minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlı méltóságú személyként élhessen, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedık számára, valamint kinyilvánította, hogy az esélyegyenlıség elımozdítása elsısorban állami feladat.

Jogszabályi háttér /aktuális módosításaikkal értendıen/

o A Magyar Köztársaság Alkotmánya

o 2003. évi CXXV. törvény az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról o 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról o 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól o 11/1994. MKM rend. 39./ D és E §. az oktatási intézmények mőködtetésérıl o 1993. évi LXXIX.tv. a közoktatásról o az Európai Parlament és a Tanács 71/2006/EK határozata (2006. május 17.) az Esélyegyenlıség mindenki számára európai évérıl (2007.) – az igazságos társadalom irányában o 240/2006. (XI.30.) Korm. rendelet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból

elmaradott,

illetve

az

országos

átlagot

jelentısen

meghaladó

munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékérıl o 10/2006. (II.16.) OGY határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról. o 2/2005. (III.1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényő tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról és annak módosításai, o 362/2004. (XII.26.) Korm. rendelet az Egyenlı Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól,

o 64/2004. (IV.15.) Korm. rendelet a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékérıl.

17


2010

o 1021/2004. (III.18.) Korm. határozat a romák társadalmi integrációját elısegítı kormányzati programról és az azzal összefüggı intézkedésekrıl. o 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlıségük biztosításáról A közoktatásban megvalósuló esélyegyenlıség alapja kell, hogy legyen a társadalmi integráció megvalósításának. A 2003. évi CXXV. Törvény az alábbi paragrafusokban határozza meg az egyenlı bánásmód, az esélyegyenlıség szempontjait: 27. § (1) Az egyenlı bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre, a) amely államilag jóváhagyott vagy elıírt követelmények alapján folyik, vagy b) amelynek megszervezéséhez az állam ba) közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy BB) közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás). (2) Az egyenlı bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen a) az oktatásba történı bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, c) a teljesítmények értékelése, d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, e) az oktatással összefüggı juttatásokhoz való hozzáférés, f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás, g) az oktatásban megszerezhetı tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint i) az oktatásban való részvétellel összefüggı jogviszony megszüntetése során. (3) Az egyenlı bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és 18


2010

mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetıségét. (4) Az oktatási intézményekben nem mőködhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülıi vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. 28. § (1) Nem sérti az egyenlı bánásmód követelményét, ha az oktatást csak az egyik nembeli tanulók részére szervezik meg, feltéve, hogy az oktatásban való részvétel önkéntes, továbbá emiatt az oktatásban résztvevıket semmilyen hátrány nem éri. (2) Nem sérti az egyenlı bánásmód követelményét, ha a) közoktatási intézményben a szülık kezdeményezésére és önkéntes választása szerint, b) felsıoktatási intézményben a hallgatók önkéntes részvétele alapján olyan vallási vagy más világnézeti meggyızıdésen alapuló, továbbá kisebbségi vagy nemzetiségi oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt az oktatásban résztvevıket semmilyen hátrány nem éri, továbbá ha az oktatás megfelel az állam által jóváhagyott, államilag elıírt, illetve államilag támogatott követelményeknek. (3) A 27. § (2) bekezdésének a) pontjától a nyelvi vagy kulturális önazonosság megırzését szolgáló, illetve egyházi, kisebbségi vagy nemzetiségi oktatási intézmény tekintetében jogszabály eltérıen rendelkezhet. 29. § Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendelet az iskolarendszeren belüli, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatásban részt vevık meghatározott körére - az oktatással, képzéssel összefüggésben - elınyben részesítési kötelezettséget írhat elı.

o Szerencs Város Közoktatási Feladatellátási és Fejlesztési terve o Szerencs Város Önkormányzati Minıségirányítási Programja o Intézmények Pedagógiai Programjai o Intézményi Minıségfejlesztési Programok

19


3.

A Települési Közoktatási Helyzetelemzés célja

3.1.

Általános célok

2010

Szerencs Közoktatási Esélyegyenlıségi Programjának alapvetı célja, hogy biztosítsa a településen a szegregációmentesség és az egyenlı bánásmód elvének teljes körő érvényesülését. Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlıségének biztosításán túl célul tőzzük ki az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a községben élı hátrányos helyzető gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlıség elımozdítása érdekében: -

a beiratkozásnál, felvételinél

-

tanításban, ismeretközvetítésben

-

a gyerekek egyéni fejlesztésében

-

az értékelés gyakorlatában

-

tanulói elımenetelben

-

a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában

-

a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében

-

a továbbtanulásban, pályaorientációban

-

a humánerıforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében

-

a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülıkkel, segítıkkel, a szakmai és társadalmi környezettel.

Az ENSZ gyermekek jogairól szóló egyezmény figyelembe vételével biztosítjuk a fogyatékos gyermekeknek: •

az emberi méltóságát,

•

a különleges gondozáshoz való jogát,

•

személyisége lehetı legteljesebb kibontakoztatását kulturális és szellemi területen egyaránt.

Célunk az, hogy városunkban érvényesüljön a: –

diszkriminációmentesség,

–

szegregációmentesség,

20

Szerencs Város Közoktatási Esélyegyenlıségi Helyzetelemzése –

2010

halmozottan hátrányos helyzető tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása,

3.2.

–

minıségi oktatáshoz történı egyenlı hozzáférés biztosítása és az

–

integráció biztosítása.

Konkrét célok a város közoktatás-politikai koncepciója alapján

Szakmai célok: •

Az óvoda – iskola együttmőködés elmélyítése közös továbbképzések révén

•

Tanköteles kor elıtti dyslexia-szőrés

•

Az integráció feltételrendszerének bıvítése, IPR-fejlesztı team alakítása

•

Az önkormányzati intézmények erdei iskola programjainak támogatása

•

Az óvodában az elızetes szőrés, preventív fejlesztések bevezetése, az óvónık továbbképzése ezen a területen

Személyi fejlesztési célok •

Iskolapszichológusi hálózat kiépítésének megkezdése

•

A beiskolázási tervekben a fejlesztı pedagógus képzés támogatása

•

Közös továbbképzések szervezése az iskolai és óvodai pedagógusok számára

•

Speciális szakmai tudás megszerzésének támogatása (nyelv, informatika, tehetséggondozó, logopédus, gyógypedagógus, gyógytestnevelı)

•

Pedagógiai

asszisztensek,

segítı

szakemberek

alkalmazása

az

iskolai

intézményegységben •

Megfelelı szakos pedagógiai ellátottság fenntartása.

•

Korszerő pedagógiai módszertanok megismertetését célzó tantestületi tréningek támogatása

•

A hatékony együttnevelést (IPR) biztosító padagógia bevezetése

Tárgyi feltételek terén •

A kötelezı taneszköz jegyzékben elıírt felszerelések beszerzésének folytatása az ütemezésnek megfelelıen, az elhasznált, elavult eszközök folyamatos cseréje

•

Számítógépes hálózat kiépítése az intézmények és az önkormányzat között

•

Óvodai nevelés tárgyi feltételeinek javítása / felújítás, bıvítés/

•

Kooperatív tanulásszervezésre, alkalmas tanulóbarát osztálytermek kialakítása

21


2010

Az esélyegyenlıséget biztosító célok az ÖMIP alapján

3.3. •

A fenntartó mindent megtesz azért, hogy az önkormányzat önként vállalt, illetve a jogszabályban

elıírt

közoktatási

feladatainak

ellátása

magas

színvonalon

valósulhasson meg. Olyan koordináló, irányító tevékenységre törekszik, melyre jellemzı a szolgáltató jelleg, a nyitottság, átláthatóság és a minıség iránti elkötelezettség. •

Az önkormányzatnak alapvetı érdeke, hogy minden 3-18 éves gyermek számára biztosított legyen a megfelelı fejlıdés esélyét nyújtó nevelés, oktatás. Ugyancsak fontos, hogy az egyes intézményekben folyó pedagógiai munka színvonala, hatékonysága a szülı, a fenntartó és a helyi társadalom számára egyaránt átlátható legyen.

•

Az önkormányzat közoktatási szolgáltató rendszerének: biztosítani kell az esélyegyenlıséget, képesnek kell lennie az oktatás új kihívásainak való megfelelésre, teljesítenie kell a makro- és mikro-társadalmi igényeket

22


2010

4. Települési Közoktatási Esélyegyenlıségi Helyzetelemzés

4.1. Demográfia

Lakónépesség száma

9749

Állandó népesség száma

9878

Állandó népességbıl a 0-2 évesek száma

240


211


813


465

Állandó népességszám változása 1990-2008 ( )

888

A város demográfiai mutatóinak változása csökkenést mutat ugyan, de ez a közel 20 év vonatkozásában nem kiemelkedı. A 0-18 éves korosztály létszáma az utóbbi három év alatt mindössze 15 fıvel csökkent. A 0-2 évesek létszáma +/-

4-5 fıvel változik évente. A

lakónépesség egy része munkavállalás céljából van távol a településrıl. Egy részük külföldön dolgozik.

4.2. Népességvándorlás Közeli településekrıl

4

Közeli településekre

1

Közeli városból

2

Közeli városba

2

Távolabbi településekrıl

2

Távolabbi településekre

4

Távolabbi városokból

2

Távolabbi városokba

4

Megyeszékhelyrıl

1

Megyeszékhelyre

3

Budapestrıl

1

Budapestre

5

Külföldrıl

2

Külföldre

4

A városban a beköltözés és elköltözés egyaránt jellemzı. A közeli településekrıl a beköltözés a legjellemzıbb. Az elköltözık a fıvárost, valamint távolabbi helységeket és külföldet részesítik elınyben.

23


2010

4.3. A település szociális helyzete Összesen Munkanélküliek száma a településen

673

Ebbıl tartósan munkanélküli

598

Hány háztartás kap rendszeres szociális segélyt?

246

Hányan kapnak rendszeres szociális segélyt?

227

Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi

510

kedvezményt? Azon gyermekek száma, akiknek a szülei igennel

84

nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükrıl ebbıl :

Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nemmel

0

nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükrıl Azon gyermekek száma, akinek szülei nem

426

nyilatkoztak Szociális háttérmutatók elemzése: -

az összlakosság 6,8 %-a munkanélküli;

-

a munkanélküliek közel 90 %-a tartósan munkanélküli;

-

az összlakosság 6 %-a a tartósan munkanélküli;

-

szociális támogatásban részesül a háztartások 7-8 %-a;

-

a településen élı gyermekvédelmi kedvezményben részesülık aránya 30 %, ebbıl hhh helyzetérıl nyilatkozott 16,5%;

-

a nem nyilatkozó szülık aránya 83,5 %;

A nem nyilatkozó szülık zömmel rendelkeznek 8 évfolyamnál magasabb iskolai végzettséggel ( középfokú intézményben tanulmányokat végeztek), illetve nem kötelezhetık nyilatkozattételre.

24


Külterületen élık száma:

összesen

Hátrányos Helyzetőek

2010

Halmozottan Hátrányos Hátrányos

Helyzetőek

Helyzetőek

aránya (%)

Halmozottan Hátrányos Helyzetőek aránya (%)

0 3-5 éves gyermekek száma:

0

ebbıl : Ebbıl: óvodába jár:

0

általános iskolás tanulók száma:

0

Külterület nem tartozik a városhoz.

Etnikailag szegregált (telepszerő) lakókörnyezetben élık

összesen

száma: (ahol a lakosok legalább 80%-a egy etnikai csoporthoz tartozó az adott településrészen / utcában): 3-5 éves gyermekek száma ebbıl :

óvodába jár általános iskolás tanulók száma

Etnikailag szegregált lakóterület nincs a városban.

25

0

HH

HHH


2010

Közszolgáltatások elérhetısége

A település népessége jellemzıen hol tudja elérni az alábbi közszolgáltatásokat? Amennyiben az adott szolgáltatást nem helyben, hanem más településen veszi igénybe a lakosság, tüntesse fel a település nevét (akár többet is) és a távolságot (km) az érintett cellában! Amennyiben az adott szolgáltatás helyben biztosított, de más településrıl kijáró szakemberek látják el, tüntesse fel a szolgáltatás gyakoriságát

Közszolgáltatások

Helyben

Más

Helyben, más településrıl

településen,

kijáró szakember(ek).

éspedig…

Havonta hány alkalom?

A szolgáltatás ellátatlan

KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI FELADATOK Óvodai nevelés

x

Általános iskolai oktatás 1-4.

x

Általános iskolai oktatás 5-8.

x

Alapfokú mővészetoktatás

x KÖZOKTATÁSI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK

Korai fejlesztés, tanácsadás és gondozás

x Encs,Mezıkövesd,

Fejlesztı felkészítés

Kazincbarcika

Nevelési tanácsadás

x

Logopédiai ellátás

x

Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás Gyógytestnevelés

x x GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK

Gyermekjóléti szolgáltatás

x

Bölcsıde

x x

Családi napközi Iskolai napközi

x x

Házi gyermekfelügyelet GYERMEKVÉDELMI SZAKELLÁTÁSOK

x

Családok átmeneti otthona

A szolgáltatások elérhetıségének elemzése: - a közoktatási alapfeladat teljes mértékben helyben megoldott; - a közoktatási szakszolgálat a fejlesztı felkészítés kivételével szintén helyben elérhetı;

26


2010

A 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségrıl és a pedagógiai szakszolgálatokról 9. §-a taglalja a fejlesztı felkészítést. A szerencsi kistérségben a pedagógiai szakszolgálat nem látja el kötelezı feladatként a fejlesztı felkészítést, hanem a 9. § (2) alapján a szakértıi és rehabilitációs bizottság meghatározza a felkészítésnek azt a módját, amelyik biztosítja a gyermek fejlıdését. A szakértıi és rehabilitációs bizottság biztosítja az ellátáshoz szükséges szakalkalmazottat szerzıdés alapján. A fejlesztı felkészítésre szoruló gyermekek képességeinek vizsgálatát (amely vizsgálatra a gyermeket elsısorban egészségügyi intézmény küldi) a szakértıi és rehabilitációs bizottság végzi, szakvéleményében a diagnózis felállítása után meghatározza az ellátás módját és helyét, valamint biztosítja az ellátáshoz szükséges szakembert. - a gyermekjóléti alapellátás is helyben szervezıdik; - családi napközi, házi gyermekfelügyelet szervezésére eddig nem került sor; (igény és vállalkozó sem jelentkezett) - átmeneti otthont nem tart fenn a város.

27


2010

A szolgáltatásnyújtás fenntartói/szervezeti háttere

A településén igénybe vehetı közszolgáltatások esetében milyen szervezeti-intézményi formában történik a feladatellátás? Több válasz is lehetséges, több válaszkategória is megjelölhetı! A feladatellátás fenntartói háttere

Közszolgáltatások

Önkormányzat

Kiszervezett

saját fenntartású

formában non profit, Intézmény

intézménye vagy

civil, egyházi

-fenntartó

gazdasági

szervezet, vagy

társulás

társasága

gazdasági társaság

Óvodai nevelés

x

Általános iskolai oktatás

x

Alapfokú mővészetoktatás

x

Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztéssel együtt

önkor-

Egyéb

mányzat

x

Nevelési tanácsadás

x

Logopédiai ellátás

x

pályaválasztási tanácsadás

Társulás

Megyei

x

Fejlesztı felkészítés

Továbbtanulási-,

Többcélú

x

Gyógytestnevelés

x

Gyermekjóléti szolgáltatás

x

Bölcsıde

x

Családi napközi Iskolai napközi

x

Házi gyermekfelügyelet Családok átmeneti otthona Gyermekek átmeneti otthona "Helyettes szülı" ellátási forma

A szolgáltatói háttér elemzése: -

a helyben szervezett szolgáltatásokat az önkormányzat saját fenntartású intézményekben oldja meg

megfelelı szakemberekkel. - a helyben nem elérhetı szolgáltatások kistérségi formában történı megszervezése ajánlott lenne.

28


2010

Óvodáztatás (minden intézmény vonatkozásában)

Óvodai intézmények száma

1

Óvodai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

4

Óvodai férıhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

335 Óvodába beíratott gyermek

Óvodába beíratott gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

aránya (gyógypedagógiai

84%

280 neveléssel együtt)

Óvodába beíratott hátrányos helyzető gyermekek száma

98

Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzető gyermekek száma

20

Az óvodába be nem íratott 3. életévüket betöltött gyermekek száma

0

Az óvodába be nem íratott 3 életévüket betöltött halmozottan hátrányos helyzető gyermekek száma

0

Gyógypedagógiai nevelésben részesülı óvodás gyermekek száma (integráltan neveltek nélkül)

4 integráltan nevelt SNI-s 0 óvodás.

Az óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

13

A településen megvalósuló óvodáztatás elemzése: - óvodai férıhely minden óvodás korú számára biztosított; - óvodások közül HH 35%,

HHH 7,1%;

- minden 3 éves gyerek be van íratva az óvodába. - a 4 SNI óvodás gyerek integráltan vesz részt a nevelésben.

29


2010

Általános iskola (minden intézmény vonatkozásában)

Általános iskolai intézmények száma: Általános iskolai feladat-ellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Általános iskolai osztálytermek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Az általános iskolai osztályok száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Általános iskolai férıhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással és magántanulókkal együtt)

Általános iskolai magántanulók száma Sajátos nevelési igényő általános iskolai tanulók száma Gyógypedagógiai oktatásban-nevelésben részesülı általános iskolai tanulók száma (integráltan oktatott SNI gyermekek nélkül) Hátrányos helyzető általános iskolai tanulók száma Halmozottan hátrányos helyzető általános iskolai tanulók száma Általános iskolában tanuló elsı évfolyamosok száma (gyógypedagógiai oktatásra-nevelésre elıkészítı osztályok tanulóival együtt) 8. évfolyamosok száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatásban-nevelésben részesülıkkel együtt)

1 3 62 38 1160 Általános iskolai tanulók aránya (gyógypedagógiai oktatással és magántanulókkal 938 együtt) 12 25

9 321 53

114

151

A napközis tanulók száma az általános iskolákban (iskolaotthonos tanulókkal együtt)

>>>> ebbıl 382

Átmeneti és tartós állami nevelésbe, vagy jegyzı által védelembe vettek száma Jegyzı által védelembe vettek száma

10 6

30

81%

Alsó tagozatos: 331 Felsı tagozatos: 51


2010

Iskoláztatási mutatók elemzése:

- osztályok száma és az összes tanulólétszám aránya

24,6 fı

- magántanulók aránya :

1,2%.

- SNI tanulók mutatói:

2,7% ,

- integráltan oktatott: 16 fı

1,7%

- szegregáltan oktatott: 9 fı

1%

-HH tanuló: 321 fı

34,2%

-HHH tanulói arány;53 fı

5,6%

-elsı és nyolcadik évfolyam közötti arány változása (+/-), tendenciák az évfolyamok között; -a napközis tanulók /külön alsó és felsıs/ aránya az összes tanulólétszámhoz viszonyítva;382 fı

40.7%

•

napközis tanulók aránya :331 fı

35,2%

•

tanulószobás tanulók aránya:51 fı

5,4%

- tartós állami nevelésbe és védelembe vettek arányai; 10 fı

31

1%


2010

A településen élı óvodás gyermekek, általános iskolás tanulók száma, eljárók száma

A településen élı óvodás és általános

Összesen:

iskolás gyermekek, tanulók száma Óvodába jár helyben

HH

HHH

SNI

900

246

71

21

230

68

18

3

227

68

18

3

3

0

0

0

321

93

26

3

321

93

26

3

349

85

27

15

349

85

27

15

más településre eljáró ebbıl

Bekecs A három leggyakrabban választott céltelepülés neve:

Legyesbén ye Taktaszad a

Alsó tagozatos (1-4.) helyben ebbıl ebbıl

más településre eljáró A három leggyakrabban választott céltelepülés neve: Felsı tagozatos (5-8.) helyben ebbıl

más településre eljáró A három leggyakrabban választott céltelepülés neve:

A településrıl eljáró gyermekek mutatóinak elemzése: -óvodás korú eljárók aránya 1,3% -iskolás korú eljárók aránya: 0 %

32


2010

Óvodás gyermekek és általános iskolás tanulók száma a településen, bejárók, utazási feltételek Összese n:

A gyermekek, tanulók létszáma a település óvodáiban és általános iskoláiban Óvodába jár más településrıl bejáró

HH H

SNI

1276

405

73

29

280

98

20

4

53

20

1

1

53

20

1

1

452

161

26

4

Mezızombor

A három leggyakoribb település neve ahonnan bejárnak: ebbıl

HH

Bekecs Lebesbénye tömegközlekedéssel érkezik iskolabusszal szállítják

ebbıl

falugondnoki szolgálattal szállítják egyéni (szülık hozzák szgk.-val)

ebbıl Alsó tagozatos (1-4.)

más településrıl bejáró

68 0

1

Mezızombor

A három leggyakoribb település neve ahonnan bejárnak: ebbıl

131

Prügy Bekecs tömegközlekedéssel érkezik

30

iskolabusszal szállítják ebbıl

falugondnoki szolgálattal egyéni (szülık hozzák szgk.val)

101

Felsı tagozatos (5-8.) Megjegyzés:+ 58 fı a gimnázium 7-8. osztályában a

486 146

27

21

gimnáziumi összesítésben szerepel 146 61

ebbıl más településrıl bejáró A három leggyakoribb település neve

Bekecs Mezızombor

33

0

6

Szerencs Város Közoktatási Esélyegyenlıségi Helyzetelemzése ahonnan bejárnak:

Megyaszó tömegközlekedéssel érkezik

ebbıl

2010

111

iskolabusszal szállítják falugondnoki szolgálattal egyéni (szülık hozzák szgk.-val)

35

A településre bejáró tanulók adatainak elemzése: Óvodai adatok elemzése: - bejáró óvodások aránya

18,9%,

-HH bejáró óvodáskorú gyerekek aránya:

37,7%

-HHH bejáró óvodáskorú gyerekek aránya:

1,8%

-HHH bejáró óvodáskorú SNI gyerekek aránya:

1,8%

Más településrıl bejáró minden óvodáskorú gyermek utaztatását egyénileg oldják meg a szülık. Iskolai adatok elemzése: - a bejáró általános iskolai tanulók aránya

29.6%

-HH bejáró iskolai tanulók aránya:

46,5%

-HHH bejáró iskolai tanulók aránya:

0%

-HHH bejáró SNI iskolai tanulók aránya:

2,50%

- bejáró általános iskolai tanulók közül tömegközlekedéssel jár be

50,9%

- bejáró általános iskolai tanulók közül egyénileg jár be

49,1%

34


2010

Sajátos nevelési igényő tanulók száma a településen

A településen élı általános iskolás korú tanulók száma Ebbıl sajátos nevelési igényő Ebbıl enyhe értelmi fogyatékos

helyben jár

más településre jár

iskolába

általános iskolába

más településre eljáró enyhe értelmi fogyatékosok céltelepüléseinek felsorolása / a 3 leggyakoribb /

996

0

25

0 -

9

0

-

Megjegyzés: 996 általános iskolai tanuló közül 938 jár az összevont általános iskolába, és 58 a gimnáziumba. A 25 SNI általános iskolai tanuló közül minden gyerek az összevont általános iskolába jár. A településen élı SNI tanulók iskoláztatásának elemzése: Az SNI tanulók aránya 2,7 %. Integráltan oktatott SNI tanulók aránya 1,7%. A szegregáltan oktatott SNI tanulók aránya 1, %. Az országos átlagnál (5,5%) lényegesen kisebb arányú.

35


2010

4.11. Gyermekek, tanulók száma a település intézményeiben Kérjük, minden intézményt tüntessen fel, beleértve a nem önkormányzati fenntartásúakat is. tanulólétszám az ISKOLÁBAN az osztályszervezés módja szerint

Tanú-

OM azo-

Intézmény

nosító

neve

lók

gyermek-, tanulólétszám az

száma a

intézményben

tagintézmény

körzeten belülrıl

200887

200887 200886

HH

HHH

SNI

összesen

227

280

230

98

20

4

649

938

649

307

53

25

314

471

314

151

21

0

222

11

11

Össze-

HH

sen

HHH

SNI

Összesen

HH

Gyógypedagógiai tagozat

oktatás

sen

en óvoda

két tanítási nyelvő iskolai

Normál (általános) tanterv

Össze-

körzetéb

200887

Emelt szintő oktatás és/vagy

HHH SNI

Össze-

HH

sen

HHH

Általános iskola mővészeti

565

237

149

32

50

15

364

65

1

1

2

870

190

11

9

9

5

2

B.I. Gimn. és Szakközépi.

1019

Óvoda: HH arány 42,6 %; HHH arány 8,7%.

Iskola: HH arány 47,3 %; HHH arány 8,2%.

Mővészeti képzésben részesül: 48% HH, 6,5% HHH tanuló. Az intézményi adatlapok elemzése alapján megállapítható, hogy a telephelyeken belül, valamint a párhuzamos osztályok között a HHH tanulók aránya nem tér el 25%-nál nagyobb mértékben. Az ondi telephelyen a kihelyezett összevont osztály és párhuzamos évfolyamai között a HHH tanulók aránya 25%-nál nagyobb mértékben eltér. Az osztályba sorolás törvényi arányait kell figyelembe venni az osztályba sorolásnál, beavatkozást igényel.

36


2010

4. 12. A település szakember-ellátottsága A megfelelı rubrikába tegyen X-et! Az elıírt képesítés feltételeket a személyzet hiánytalanul

Feladatok

Teljesíti Óvodai nevelés

x

Általános iskolai oktatás

x

Gyógypedagógiai

Hiányok megnevezése

Nem teljesíti

x

nevelés-oktatás Pedagógiai szakszolgálat

x

Egészségügyi alapellátás

x

Szociális alapellátás

x

Szociális intézményi

x

ellátás Gyermekjóléti

x

alapellátás Gyermekjóléti

x

szakellátás

A település gyermekekkel kapcsolatos intézményeinek elemzése: - a városban 100%-os a szakember ellátottság az intézményekben.

4.13. Hány tanuló, illetve gyermek után igényelték, ill. tervezik igényelni az integrációs és/vagy képesség-kibontakoztató támogatást az egyes intézményekben? Tanulók létszáma

OM

Intéz-

2005/2006

azono- mény sító

neve

Integrá ciós

2006/200 2007/200 7

2008/2009

8

képesség

képesség

-kibon-

Integrá-

-kibon-

takoztat

ciós

takoztat

ó

ó

Integrá ciós

képesség -kibontakoztat ó

Tervezet 2009/2010 Integrációs, képesség-kibontakoztató 0

IPR források igénylésének vizsgálata: - az intézmények eddig nem vezették be az IPR programot.

37


2010

4.14. A település területén mőködı középiskolák összehasonlító adatai (A nappali tagozatos formában tanulókra kell kitölteni!) Közép-

1. Középiskola neve

azonosítója

Szerencsi Szakképzı Iskola

Közép-

Fenntar-

1. Középiskola neve

iskola OM

tó neve

azonosítója

Borsod-Abaúj029323

Fenntartó neve

iskola OM

Zemplén Megyei Önkormányzat

Bocskai I. Gimnázium és

200886

Szakközépiskola, … Kollégium

Gimnáziumi képzés

Szakközépiskolai

Szakiskolai képzés

Szerencs Város Önk.

Hány évf.

képzés

13

gimn.? össz. Tanulólétszám A 2008-09 -es iskolaévben lemorzsolódottak Évfolyamvesztéssel továbbhaladt Magántanulóvá vált Út az érettségihez /Út a szakmához Programban résztvevık Más településrıl bejáró tanulók száma

HH

HHH

Össz:

HH

HHH

Össz:

HH

HHH

5

900

183

18

29

4

624

265

86

158

24

14

8

6

5

1

5

0

0

13

2

32 8

6

2

0

0

0

0

0

0

22

16

6

1

0

1

19

6

2

550

250

86

88

15

3

558

134

12

Lemorzsolódók aránya az adott képzési formában tanulókhoz

3%

0,6

1,5

25

0

0

viszonyítva az elsı évfolyamon (%) Szervezett utaztatási programban résztvevık száma

38

Szerencs Város Közoktatási Esélyegyenlıségi Helyzetelemzése Szerencsi Szakképzı Iskola

2010 Borsod-Abaúj-Zemplén

megye Önkormányzata tartja fenn. -HH tanulók aránya

42,4%

-HHH tanulók aránya

13,7%

Magántanulók a HH tanulók közül

75%

a HHH tanulók közül

25%

Bocskai I. Gimnázium és Szakközépiskola és Kollégium

Szerencs Város

Önkormányzata tartja fenn Csak a szakképzést vizsgálva: -HH tanulók aránya

15,2%

-HHH tanulók aránya

3,1%

Magántanuló

0%

Kollégiumi férıhelyek és kollégisták

Rendelkezésre álló férıhely:

Fıépület

Diákszálló

Kollégisták száma:

HH

%

HHH

%

Gimnazista

77

27

35

1

1,3

Szakképzıs

23

15

65

2

8,7

Gimnazista

38

13

34

1

2,6

Szakképzıs

10

7

70

100

48

A kollégisták számához viszonyítva:

- HH kollégisták aránya:

40,9%

-HHH kollégisták aránya:

3,3%

-SNI kollégisták aránya:

0%

39

SNI %


2010

5. Az esélyegyenlıség érvényesülése a településen 6. Szükséges és elvárt beavatkozások 5. Az esélyegyenlıség érvényesülése a településen - Közszolgáltatások elérhetısége - Halmozottan hátrányos helyzető gyerekek beóvodázásának, iskoláztatásának feltételei,oktatási esélyegyenlıség érvényesülése a közoktatási intézményben Vizsgálati szempontok

1. Biztosítottak, illetve elérhetık az alábbi közszolgáltatások a településen élık számára: Közoktatási szakszolgálati és szakmai szolgáltatási feladatok • Gyógypedagógiai tanácsadás • Korai fejlesztés és gondozás • Fejlesztı felkészítés • Nevelési tanácsadás • Logopédiai ellátás • Továbbtanulási, • pályaválasztási tanácsadás • Gyógytestnevelés Gyermekjóléti alapellátások • Gyermekjóléti szolgáltatás • Gyermekjóléti szolgálat • Bölcsıde • Családi napközi • Házi gyermekfelügyelet Gyermekjóléti szakellátások • Családok átmeneti otthona Közoktatási intézményi feladatok • Óvodai nevelés • Általános iskolai oktatás • Alapfokú mővészetoktatás

6. Szükséges és elvárt beavatkozások, támogató lépések a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek iskolai sikerességének javítása, meglévı hátrányainak csökkentése, a minıségi oktatáshoz való hozzáférés javítása érdekében

(megalapozottságuk esetén a támogatás feltételéül szabhatók)

Az aláhúzott szolgáltatás ellátatlan,nem elérhetı, intézkedési terv készítése ajánlott a közszolgáltatás ellátására, a település lakói számára e szolgáltatások elérhetıségének biztosítására. Beavatkozási lehetıségek: Társulási együttmőködések kialakítása, vagy igény estén önkormányzati gondoskodás megszervezése.

2. A településen biztosítottak a halmozottan hátrányos helyzető gyerekek óvodáztatásának és iskoláztatásának feltételei

40

Szerencs Város Közoktatási Esélyegyenlıségi Helyzetelemzése Biztosított-e a település óvodás és tanköteles korosztályán belül a halmozottan hátrányos helyzetőek intézményes nevelése?

2010

Valamennyi halmozottan hátrányos helyzető gyermek/tanuló intézményes nevelésben oktatásban részesül. 12 tanuló szülıi kérésre eredményes magántanuló. Beavatkozási lehetıségek: A rendszeres iskolába járás alóli felmentésre, illetve magántanulóvá nyilvánításra vonatkozó gondviselıi kérelmek felülvizsgálata az illetékes iskola képviselıje és külsı szakemberek bevonásával. A felmentés, illetve magántanulóvá nyilvánítás indokainak azonosítása, az iskoláztatást biztosító lehetıségek azonosítása a családdal közösen. Önkormányzati döntés az óvodáztatás/iskoláztatás feltételeinek biztosításáról, javításáról. Biztosított-e a településen minden Jelenleg biztosított. Amennyiben ez halmozottan hátrányos helyzető gyerek megváltozik: számára, hogy óvodába járjon, és érvényesül- Beavatkozási lehetıségek: A naptári év szeptemberétıl biztosítandó e a közoktatásról szóló 1993. évi LXXXIX tv. 65.§ (2) paragrafusa? feltételek számbavétele, fenntartói döntés a feltételek helyben történı biztosításról. (infrastruktúra-fejlesztés,hiányzó szakemberbizt.) Azon családok azonosítása, amelyekben van olyan gyermek, aki nem részesül óvodai nevelésben (lakossági és védınıi települési nyilvántartások alapján) minden naptári év január-február hónapban az elızı naptári év december 31-ei adatok alapján. Intézkedések kezdeményezése az óvodáztatást akadályozó egyedi tényezık elhárítására pl. beóvodázás támogatásának biztosítása, étkezés, utazás stb. költségeinek átvállalása. Az óvodai beíratást elmulasztott szülık ismételt személyes megkeresése a nevelési év kezdetéig vagy kezdetén, és tájékoztatásuk egyedi óvodáztatási problémáik megoldásának lehetıségeirıl. 3. A település alapfokú intézményei között nem érvényesül a szegregáció Kiegyenlített-e a halmozottan hátrányos A városban egy általános iskola mőködik. A helyzető tanulók aránya a település általános kihelyezett összevont osztály és párhuzamos iskolái, tagintétményei, telephelyei között évfolyamai között a HHH tanulók aránya (nem tér el több mint 25%-ban egymástól)? 25%-nál nagyobb mértékben eltér. Beavatkozást igényel.Változás esetén beavatkozási lehetıségek: A közoktatási törvény iskolai

41


Meghaladja-e a helyben lakó gyermekek körében a sajátos nevelési igényővé minısített (továbbiakban SNI) és a pszichés fejlıdés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar – a továbbiakban részképesség zavarokkal küzdı) gyermekek és tanulók többi tanulóhoz viszonyított együttes aránya a mindenkori országos átlagot (vagyis jelenleg több 7%-nál)? Jelentısen meghaladja-e a helyben lakó gyermekek körében az enyhe fokban értelmi fogyatékosnak minısített gyermekek, tanulók többi tanulóhoz viszonyított aránya az országos átlagot (vagyis több mint 5%)? Az érintett tanulók felülvizsgálata megtörtént-e a jogszabályban elıírt gyakorisággal és idıben? (14/1994 MKM rendelet) Megvannak-e a közoktatási törvényben elıírt feltételek az SNI és részképesség zavarokkal küzdı tanulók nevelése-oktatása tekintetében? Az együttnevelésre javasolt SNI gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval közös óvodai nevelésének, iskolai nevelésének, oktatásának feltételei adottak-e?

2010

körzethatárokra és a tanulók felvételére vonatkozó rendelkezéseit maradéktalanul érvényesíteni szükséges a településen belül minden évben az elsı osztályosok beiratkozásakor. A vonatkozó törvényi elıírásoknak az elsı évfolyamtól felmenı rendszerben szükséges megfelelni. A felsıbb évfolyamokat is érintı intézményi átszervezések esetén különösen indokolt az érintettek (pedagógusok, szülık és társadalmi partnerek pl. helyi cigány kisebbségi önkormányzat, civil szervezetek) bevonásán, meggyızésén alapuló intézkedési és kommunikációs terv készítése. Az iskolában tanuló SNI tanulók aránya az országos átlag alatt van. Enyhe fokban értelmi fogyatékosnak minısítettek aránya 1,3%. Bevatkozást nem igényel.

Szükséges intézkedések: Kiegészítı egészségügyi és szociális beavatkozások tervezése a szőrés és korai fejlesztés érdekében az érintett gyermekek körében. Az SNI tanulók szakértıi felülvizsgálatának kezdeményezésére irányuló intézményi programok támogatása, szülıi tájékoztató programok szervezése.

A felülvizsgálatot követıen általános tantervő oktatásba visszahelyezni javasolt tanulók visszahelyezési és patronálási programjának megvalósítása, „visszahelyezési” normatíva igénylése. Az oktatás-nevelés törvényességi feltételeinek (szakos ellátás, osztály-

42


2010

összevonások, személyi- és tárgyi feltételek, kötelezı felülvizsgálatok) hiánytalan biztosítása, a rendelkezésre álló normatívák igénylése és célzott felhasználása. Preventív célú óvoda- és iskolafejlesztési program a pedagógiai munka modernizációja, az integrált oktatás, esélyteremtés érdekében. Az együttnevelésre javasolt SNI gyermekek, tanulók integrált oktatásának biztosítása. Az integrált oktatás módszertani területeinek alkalmazása a tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben, és megjelenítése az intézményi alapdokumentumokban. A 7-8. osztályos SNI tanulók részére a foglalkoztatás lehetıségét biztosító minıségi szakképzésbe való továbbtanulást elısegítı mentorált programok megvalósítása; iskolaközépiskola együttmőködések támogatása. 4. A település tagintézményei között az oktatás hatékonyságában és a halmozottan hátrányos helyzető tanulók iskolai eredményességében nincs jelentıs eltérés Van-e jelentıs (25%-ot meghaladó) eltérés a település azonos típusú tagintézményeiben a lemorzsolódási és továbbtanulási mutatókban?

Amennyiben a település intézményei között jelentıs eltérés van a lemorzsolódási, vagy továbbtanulási mutatókban, beavatkozás tervezése szükséges az oktatás színvonalának növelése, és a halmozottan hátrányos helyzető tanulók iskolai sikerességének biztosítása érdekében. HHH tanulók mutatóinak elemzése. Beavatkozási lehetıségek: Intézményi tartalmi-módszertani-, infrastrukturális és humán-erıforrás felmérés és intézkedések tervezése az optimális feltételek biztosítására. A gyermekek, tanulók egyéni adottságaihoz igazodó pedagógiai módszertanok adaptálásának támogatása a törésmentes továbbhaladás biztosításának céljából. Az átlagtól lemaradók esetében a szakszolgálatok és szakmai szolgáltatók igénybevételével megvalósított komplex vizsgálatok és egyéni fejlesztési programok kidolgozásának támogatása, az optimális fejlesztés feltételeinek biztosítása. Az iskolafokok közötti átmenet elısegítése, a lemorzsolódás megelızése, a sikeres

43


Van-e jelentıs (25%-ot meghaladó) eltérés a pedagógiai munka hatékonyságát mérı országos vizsgálatok (kompetencia mérések) intézményenkénti eredményeiben az országos átlaghoz képest, illetve a település azonos típusú tagintézményei között?

5. A település tagintézményei között az oktatás feltételeiben nincs jelentıs különbség Van-e hiányosság és jelentıs eltérés a település intézményeiben, illetve az azonos típusú intézmények között a rendelkezésre álló humánerıforrás és szakos ellátottság tekintetében?

2010

továbbhaladás és a tanulók utánkövetésének megvalósítása érdekében intézményi együttmőködések (pl. mentorálás) támogatása és biztosítása. A többségükben halmozottan hátrányos helyzetőeket befogadó szakképzı intézmények képzési kínálatának felülvizsgálata és intézkedési terv készítése a munkaerıpiacon foglalkoztatást kínáló képzési formák biztosítása érdekében. Az érettségit adó középiskolákban továbbtanuló halmozottan hátrányos helyzető tanulók számának növelése érdekében egyéni fejlesztési és (a tanulókat, szülıket egyaránt megcélzó) pályaorientációs programok biztosítása. Amennyiben az országos kompetenciamérések iskolai eredményeiben bármelyik iskolában alulteljesítés tapasztalható az országos átlaghoz képest, akkor beavatkozás tervezése szükséges. Amennyiben a település egyik tagiskolájában sem térnek el jelentıs mértékben az országos kompetenciamérés eredményei az országos átlagtól, de a tagiskolák közötti eltérések mértéke jelentıs, ugyancsak a beavatkozás tervezése szükséges az élenjáró iskolához képest alulteljesítı iskolákban. Beavatkozási lehetıségek: A kompetencia-mérések eredményeit, tapasztalatait megvitató tantestületi-, intézményközi-, kistérségi fórumok, szakmai munkaközösségek szervezésének támogatása és biztosítása az országos eredményektıl való szignifikáns eltérések okainak feltárása és a beavatkozási lehetıségek meghatározása érdekében. A szükséges fejlesztések szakmaimódszertani és egyéb feltételeire vonatkozó intézkedési terv kidolgozása.

Jelenleg a szakos ellátás megfelelı. Beavatkozási lehetıségek: Humán-erıforrás helyzet-, és igényfelmérés, kapacitástérkép készítése a településen. Továbbképzések szervezésének és

44


Van-e jelentıs eltérés a település tagintézményeiben az infrastrukturális feltételek tekintetében? Teljesülnek-e a kötelezı eszköz- és felszerelési jegyzékben (11/1994 MKM rendelet 7.sz melléklet) foglaltak a település minden intézményében és feladatellátási helyén?

Igényelnek-e kiegészítı normatív vagy egyéb támogatásokat (pl. integrációs- és képességkibontakoztató felkészítés támogatása, gyógypedagógiai oktatásnevelés)? Milyen tevékenységek, szolgáltatások, fejlesztések dokumentált megvalósítására fordították a kiegészítı forrásokat?

2010

igénybevételének támogatása és a részvétel biztosítása az érintett intézmények ill. pedagógusok számára. A kötelezı eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak teljesülnek minden intézményben, ill. nincs jelentıs eltérés az infrastrukturális feltételekben az iskolai tagintézmények között. Óvoda igen. Az óvodák között jelentıs az eltérés, az ondi óvoda 2005-ben lett átadva, infrastrukturális szempontból a legjobb állapotban van. Beavatkozási lehetıségek: A közoktatási infrastruktúrafejlesztési céloknak (valamint az azokat megvalósító pályázatoknak) reflektálnia kell a halmozottan hátrányos helyzető tanulók esélyegyenlıségének érvényesülése kapcsán felmerült hiányosságokra, hozzáférésüket legalább arányos mértékben garantálni szükséges az újonnan létrejövı fejlesztéshez. Az infrastrukturális fejlesztési igények ismeretében a gazdaságosság és fenntarthatóság elvének érvényesítése a tervezésben (pl. funkcióbıvítés- és átalakítás: felnıttoktatási, közösségi célú hasznosítás). Intézményi együttmőködések kialakítása sikeres pályázati aktivitás érdekében. Az intézmények nem vettek igénybe minden lehetséges kiegészítı normatívát és támogatást, vagy azokat nem a teljeskörő igényjogosultság alapján igényelték, illetıleg az igényjogosultság feltételei adminisztratív hiányosságok miatt nem adottak, beavatkozás tervezése szükséges. Beavatkozási lehetıségek: A különbözı támogatások és normatívák igényjogosultjainak számbavétele, az igényjogosultság megállapításához szükséges adminisztratív feltételek megteremtése. Igénylési terv készítése a kiegészítı források jog-, és szakszerő felhasználására a szolgáltatá-sok minıségi (szakmai-, személyi-, és tárgyi) feltételeinek javítását célzó tevékenységek biztosítására. Kiegészítı források igénylése, a hatékony elhasználás monitorozása.

45


Oktatási esélyegyenlıség érvényesülésének vizsgálata az egyes közoktatási intézményekben: 6. A vizsgált intézmény nem folytat szegregáló oktatásszervezési gyakorlatot Kiegyenlített-e a halmozottan hátrányos helyzető tanulók aránya a különbözı évfolyamok egyes osztályaiban, tanulócsoportjaiban – beleértve a tagozatos vagy emelt szintő oktatást is (nem tér el több mint 25%-ban egymástól)?

Amennyiben az intézmény sajátos nevelési igényő tanulók oktatását is biztosítja, rendelkezésre állnak-e a sajátos nevelési igényő tanulók oktatásához szükséges, jogszabályban meghatározott feltételek (szakos ellátás, osztályösszevonások, személyi- és tárgyi feltételek, kötelezı felülvizsgálatok)? (1993. évi Tv. a közoktatásról, 14/1994 MKM rendelet) Vállalja-e az intézmény a sajátos nevelési igényővé minısített tanulók integrált oktatását? 7. A vizsgált intézményben biztosított a halmozottan hátrányos helyzető tanulók eredményes oktatása Meghaladja-e az intézményben a lemorzsolódás (évismétlés, hiányzások, magántanulók) mértéke az azonos intézménytípus országos átlagát? Rosszabbak-e a halmozottan hátrányos helyzető tanulók továbbtanulási mutatói az iskolában tanuló diákok általános továbbtanulási adatainál?

2010

Az egyes évfolyamok osztályaiban/csoportjaiban a halmozottan hátrányos helyzető tanulók aránya 25%-nál magasabb arányban nem eltér a többi osztályban/csoportban tanuló halmozottan hátrányos helyzető tanulók arányától. Ennek fenntartása érdekében szükséges intézkedések: Oktatásszervezési terv készítése a halmozottan hátrányos helyzető tanulók kiegyenlített arányú elhelyezésére az egyes évfolyamok osztályaiban a tanulók oktatási sikerességének biztosítása, az oktatási feltételek egyenlı biztosítása érdekében felmenı rendszerben. A sajátos nevelési igényő tanulók minıségi oktatásához szükséges jogszabályi és szakmai elıírásoknak megfelelı feltételek teljeskörő biztosítása megvalósul.

Igen.

Az intézmény lemorzsolódási arányai az országos átlagnál alacsonyabbak, továbbtanulási mutatói jobbak az azonos iskolatípus országos átlagánál. Az iskola halmozottan hátrányos helyzető tanulóinak továbbtanulási mutatója az érettségit adó képzési formákba 20%-nál nagyobb mértékben eltér (alacsonyabb) az intézményi átlagtól, az intézmény megelızı és támogató tevékenységek fejlesztését tartalmazó beavatkozási tervet készít a lemorzsolódás megakadályozása érdekében,

46


Van-e eltérés az intézményben a halmozottan hátrányos helyzető tanulók és a nem hátrányoshelyzetőek között a tanórán kívüliprogramokon való részvétel tekintetében? Részesülnek-e az intézményben tanuló halmozottan hátrányos helyzető tanulók az iskolán kívüli segítı programokban?

8. A vizsgált intézményben a halmozottan hátrányos helyzető tanulók oktatásának feltételei megfelelıen biztosítottak Megfelelı-e az intézményben a szakos ellátottság? Rendelkezésre állnak-e képzett segítı szakemberek?

Megfelelıek-e az oktatás infrastrukturális feltételei az intézményben? Kiegyenlítetten biztosítottak-e az intézményen belül (tagiskolák, feladat-ellátási helyek, osztályok között) az oktatás feltételei?

Az intézmény milyen mértékben alkalmaz korszerő, inklúzív pedagógiát, differenciáló módszertant és a kulcskompetenciákat

2010

ill. a továbbtanulás elısegítésére. Beavatkozási lehetıségek: A lemorzsolódás kockázatában érintett tanulók mentorálása Egyéni fejlesztési terv alkalmazása Pedagógiai módszertani fejlesztés Pályaorientációs programok Középiskolákkal való együttmőködési programok megvalósítása (közös mentorálás) A kommunikáció és együttmőködés hatékonyságának növelése a szülıkkel és segítı szolgáltatásokkal, társadalmi partnerekkel A halmozottan hátrányos helyzető tanulók részvétele a tanórán kívüli programokban eltér az átlagtól, beavatkozás tervezése szükséges a hozzáférés javítása, részvételük biztosítása érdekében. Az intézményben tanuló halmozottan hátrányos helyzető tanulók részvétele az iskolán kívüli programokban nem elégséges, beavatkozás tervezése szükséges a segítı programokban való részvétel bıvítésére, a programok népszerősítésére mind az érintett diákok, mind a pedagógusok és szülık körében. (Arany János Program, Útravaló program, fenntartói és civil kezdeményezések, stb.)

Az intézmény szakrendszerő oktatásában a szakos ellátottság teljes, illetve rendelkezésre állnak a halmozottan hátrányos helyzető tanulók iskolai sikerességét támogató segítı szakemberek. Az intézmény infrastrukturális feltételei megfelelnek a kötelezı eszköz- és felszerelési jegyzékben (11/1994 MKM rendelet 7. sz. melléklet) foglaltaknak, illetve azok között jelentıs eltérés nincs az intézményen belül a feladatellátási helyek között, vagy az egyes osztályok/csoportok hozzáférésében. Beavatkozás tervezése szükséges az infrastukturális források arányos elosztása érdekében. Az intézmény pedagógiai programjának, és az oktatás gyakorlatában az egyes évfolyamok egyes tanulócsoportjaiban

47

Szerencs Város Közoktatási Esélyegyenlıségi Helyzetelemzése fejlesztı programokat a halmozottan hátrányos helyzető tanulók eredményes oktatásának megvalósítása érdekében?

Van-e rendszeres kapcsolat, együttmőködés az intézmény környezetében mőködı társadalmi és szakmai szereplıkkel (szülık, fenntartó, helyi önkormányzat, cigány kisebbségi önkormányzat, családsegítı, gyermekjóléti szolgálat, szociális és egészségügyi partnerek, civil szervezetek) a halmozottan hátrányos helyzető tanulók iskolai sikerességének érdekében?

2010

alkalmazott programoknak, módszereknek a vizsgálatából kiderül, hogy az intézmény nem alkalmaz a halmozottan hátrányos helyzető tanulókintegrált nevelésének eredményességét segítı korszerő pedagógiát, beavatkozás tervezése szükséges a szemléletváltást és az alkalmazott módszertan megújítását elısegítı fejlesztés érdekében. Lehetséges beavatkozások: Pedagógustovábbképzések igénybevétele a hiányterületeken, módszertani adaptáció (IPR) megtervezése és megvalósítása a tantestület aktív bevonásával, a tanórai gyakorlat megváltoztatása (szükség szerint mentori támogatás igénybevételével). A pedagógiai program átdolgozása (szükség szerint szakértıi támogatás igénybevételével. Az önértékelést és a pedagógiai fejlesztés. tervezését segíti az Országos Oktatási Integrációs Hálózat által kidolgozott ún. „Útmutató a halmozottan hátrányos helyzető tanulók integrált nevelésének kialakításához, az IPR alapú tervezéshez és intézményi önértékeléshez” c. dokumentum, amely letölthetı a www.okm.gov.hu honlapról. Az intézmény és a társadalmi, szakmai partnerek közötti kapcsolat alkalomszerő, az együttmőködés nem elég hatékony, rendszeresen mőködı, átfogó célokat megjelölı és egyedi eseteket megbeszélı egyeztetı fórum létrehozása és mőködtetése szükséges. A társadalmi partnerek (egyeztetı fórum) bevonása szükséges továbbá az esélyegyenlıség növelése érdekében tervezett intézkedések, programok véleményezésébe, nyomon követésébe és értékelésébe.

48


7.

A helyzetelemzés megállapításainak összegzése

Esélyegyenlıségi terület1

1

2010

Feltárt probléma

Szükséges beavatkozás

Halmozottan hátrányos helyzető Nem nyilatkozott Ismételt adatgyőjtés/nyilatkoztatás problémái 85%-a a hh gyerekek tájékoztatás a szülei közül. HHH–tel járó elınyökrıl. Egyéb adathiányok HH és HHH tanulók Mutatók feltárása, iskolai mutatói nem elemzése. ismertek. Halmozottan hátrányos helyzető 3 éves Kihasználtság 81%, Beavatkozást nem kortól való rendszeres óvodába járása de minden 3 éves be igényel. van íratva. Iskolai szegregáció települési szinten Nincs szegregációra Beavatkozást nem utaló jel. igényel. Iskolai szegregáció intézményi szinten A kihelyezett Az osztálybasorolás összevont osztály és törvényi arányait párhuzamos kell figyelembe évfolyamai között a venni az HHH tanulók aránya osztálybasorolásnál. 25%-nál nagyobb mértékben eltér. nem Mutatók feltárása, Továbbtanulási arányok jelentıs eltérése a A mutatók elemzése. halmozottan hátrányos helyzető és a nem ismertek. halmozottan hátrányos helyzető végzısök között. SNI-vé minısítés meghaladja az országos SNI arány 3,2% az Beavatkozást nem átlagot országos átlag altti. igényel. Hiányos a pedagógusok módszertani A pedagógusok közül A továbbképzési képzettsége kevesen vettek részt lehetıségeket segítı korszerő módszertani pályázatokon való képzéseken. részvétel. Tantestületi tréningek elıtérbe helyezése. IPR IPR programot nem IPR pályázat mőködtetnek az benyújtása. intézmények Az táblázat sorai a kiemelt területeket jelzik, akkor is fel kell ıket tüntetni, ha az adott

területen nincs ok beavatkozásra.

A Helyzetelemzés megállapításai a Közoktatási Esélyegyenlıségi Terv /KET/ fontos elemét képezik.

49


2010

8. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK Ügyrendi és Oktatási Bizottság az Közoktatási Esélyegyenlıségi Helyzetelemzést megvitatta és 3/2010 Kt. számú határozatával elfogadta.

Dátum : Szerencs, 2010. január 07. Ph. ………………………… Dr. Gál András elnök

Szerencs város képviselı-testülete a Közoktatási Esélyegyenlıségi Helyzetelemzést megvitatta és 3/2010 Kt számú határozatával elfogadta. Dátum : Szerencs, 2010. január 07.

Ph. ………………………… Rónavölgyi Endréné polgármester

A Közoktatási Esélyegyenlıségi Helyzetelemzés készítését segítették:

Dátum : Szerencs, 2010. január 07.

Dienes Béla

és

Erdıháti Imréné

esélyegyenlıségi szakértık

50

SZERENCS VÁROS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI HELYZETELEMZÉSE január

Recommend Documents