SZÉP SZÓVAL, MELEG SZÍVVEL, TISZTESSÉGGEL

AR A NY JÁ NOS Ó VODA

S ZÉP

SZÓ VAL , MELEG SZÍVVEL , TISZTESSÉGGEL

A Z A R A N Y J Á N O S Ó VO D A M Ó D O SÍ TÁ SO KK A L E GYB E SZE RK E SZTE TT HE LY I NE VE LÉ SI PR O G R AM JA

1

TARTALOM

1. BEVEZETŐ 2. SZÉP SZÓVAL. MELEG SZÍVVEL, TISZTESSÉGGEL Az Arany János Óvoda Nevelési Programja 3. JÁTÉK, MESE, MOZGÁS A Jókai Mór Óvoda Nevelési Programja 4. MELLÉKLETEK a) Az Arany János Óvoda Alapító Okirata b) Minimális eszközjegyzék c) Szülői véleményezés d) Nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyve e) Jelenléti ív

2

1. Bevezető Történeti áttekintés Az Arany János Óvoda 1973. október 1-én nyitotta meg kapuit, öt csoporttal. A demográfiai csúcs idején 1980-ban két csoporttal bővült, majd a létszám csökkenésével egy csoport megszűnt. Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata a 144/1999.(VI.17.) k.gy-i határozatában szerkezetileg megváltoztatta a város óvodáit. 1999. szeptember 1-től összevontan működtette az Arany János, Az Erőmű-telepi valamint a Jókai Óvodát. A három óvodából egy alapító okirattal és egy vezetővel rendelkező óvoda lett. A nevelési programunkat ennek megfelelően módosítottuk. Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata a gyermeklétszám csökkenése miatt az 58/8/2004. (III.18.) közgyűlési határozatában az erőműi telephelyet megszűntette. A nevelési programunkat ennek megfelelően módosítottuk. Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata az 55/20/2009.(III.26.) közgyűlési határozatában Arany János Óvodát megszűntette és létrehozta a Bánhidai Szlovák Általános Művelődési Központot a 196.42/2009.(VIII.27) közgyűlési határozatával. Az ÁMK-ban három intézményegység működött. A Jókai Mór Általános Iskola, az Arany János Óvoda és telephelye valamint a Puskin Művelődési Ház. A nevelési programunkat ennek megfelelően módosítottuk. Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata a 147/2012.(VIII.29.) közgyűlési határozatában megszűntette a Bánhidai Szlovák Általános Művelődési Központot. Újra létrehozta az Arany János Óvodát és telephelyét a 150/2012.(VIII.29.) határozatával. 2012 szeptemberétől életbe lépett az új Köznevelési Törvény A nevelési programunkat ennek megfelelően módosítottuk. 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet előírásainak megfelelően a nevelési programunkat 2013. szeptember 1-től módosítottuk.

3

2. Praeambulum Az óvoda neve: Arany János Óvoda Működési helyek: Székhely: Arany János Óvoda címe: 2800 Tatabánya, Vadász út 22. Telephelye: Jókai Mór Óvoda telephely címe: 2800 Tatabánya, Jókai út 62/a Az intézmény működési köre: Tatabánya Megyei Jogú Város közigazgatási területe Az óvoda alapítója és fenntartója: Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata székhelye: 2800 Tatabánya, Fő tér 6. Az óvoda felügyeleti szerve: Tatabánya Megyei Jogú Város Az alapítás időpontja: 2012. augusztus 31. Az alapító okirat száma, kelte: Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata 108.8/2012.(V.24.) kgy. sz. határozata Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata 150/2012.(VII.29.) kgy. sz. határozata Az óvoda gazdálkodási jogköre: Részben önállóan működő, pénzügyi-gazdasági feladatait a GAMESZ látja el. Előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkezik. Az óvoda jogállása: Önálló jogi személy Az óvoda vezetője: Wagner Emília Az intézmény jogszabályban meghatározott feladata: Óvodai nevelés a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011 évi CXC tv. szerint.

4

Az intézmény alaptevékenysége: -

Óvodai nevelés

-

Alapfeladatait, az intézmény működésével kapcsolatos feladatait Tatabánya Megyei

Jogú

Város

Önkormányzat

Közgyűlésének

költségvetési

rendeletben biztosított előirányzataiból látja el. -

Óvodai intézményi közétkeztetés

Helyi feladatok: -

Prevenció érdekében a 4-5éves gyermekek szűrése mozgás, beszéd és értelmi fejlettség szempontjából szakemberek bevonásával.

-

Képesség kibontakoztató és integrációs felkészítés, továbbá óvodai fejlesztő foglalkozások szervezése

Az intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám: -

Székhely intézmény: 158 fő

-

Jókai telephely: 45 fő

-

Összesen: 203 fő

Csoportok száma: -

Székhely intézmény: 6

-

Jókai telephely: 2

Közalkalmazottak száma: -

Székhely intézmény: 20 fő

-

Jókai telephely: 7 fő

A feladat ellátását szolgáló ingatlan vagyon: -

Arany János Óvoda, helyrajzi száma: 8056

-

Jókai Mór Óvoda, helyrajzi száma: 4468/1

-

A tárgyi eszközöket az intézmény leltára tartalmazza.

5

3. Bemutatkozás Óvodánk egy olyan nevelési intézmény, amely két működési területen található. Nyolc csoporttal és 203 fő engedélyezett gyermeklétszámmal működünk. Alapelveink, nevelési filozófiánk azonos. Hirdetjük a családias, meleg, stressz mentes, szeretetteljes óvodai légkör fontosságát. A gyermeki jogok tiszteletben tartását. A gyermek egyéni fejlődési üteméhez szabott türelmes fejlesztést. A természet szeretetére való nevelés, az egészséges életmód (kiemelten a mozgás) hangsúlyosságát. Programunk a gyermek legalapvetőbb tevékenységére, a játékra épít. Arany János Óvoda: „Szép szóval, meleg szívvel, tisztességgel” A székhely intézmény 1973-ban nyitotta meg kapuit. Hat csoportban, 23 dolgozóval nevel 158 gyermeket. Jellegzetesen lakótelepi óvoda, ligetszerű, kellemes környezetben, forgalmas utaktól távol található. Az épület belső terei esztétikusak, célszerűek, gondoskodásról árulkodnak. Nevelési gyakorlatára a gyermekközpontúság, az óvoda nyitottsága, az óvónők módszertani szabadsága a jellemző. Az óvoda hangulata vidám, kiegyensúlyozott. A gyermekek életében a játék a legfontosabb tevékenység, erre megfelelő időkereteket, helyet, eszközt és élményt biztosítanak. A természet szeretetére nevelés, a komplex látásmód, az egészséges életmód, a mozgás kiemelten kezelt területek. A fejlesztés mindig a gyermek fejlődési üteméhez igazodva, játékosan történik. Jókai úti telephely: Az óvoda 1943-ban épült Bánhidán, a város egyik legrégebben lakott, családi házas övezetében. Ez a városrész napjainkban újra fejlődésnek indult, sok a kisgyermek. Az óvodában nyugodt, biztonságos, szeretetteljes, családias légkörben tevékenykedhetnek. A gyermek legfontosabb tevékenysége a játék. Mindent megtesznek annak érdekében, hogy a játékidő ne csorbuljon, hogy a szülők felé is közvetítsék ennek fontosságát.

6

5. Óvodapedagógiánk jellemzői: Szeretetteljes, családias, esztétikailag is igényes, biztonságot adó vidám, óvodai élet biztosítása. Alapvető emberi értékek közvetítése A gyermeket önmagához képest fejlesztjük, apró lépésekben, türelmesen, építve természetes kíváncsiságára. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermek legalapvetőbb és legfejlesztőbb tevékenysége a J Á T É K. 6. Gyermekképünk: A gyermek önálló személyiség, állandó változásban lévő, önálló vágyakkal és képességekkel rendelkező ember. Még nincs kialakult énképe, az őt körülvevő emberek visszajelzéseiből tudja, hogy hol a helye a világban, és most kezdi megtapasztalni, hogy milyen is ez a világ. Hihetetlenül fontos, hogy mit és hogyan mutatunk meg neki először. 7. Pedagógusképünk: Az óvoda pedagógusaira a humánum, a pedagógiai optimizmus, az elfogadás, a másság tolerálása

a

jellemző.

A

pedagógusi

attitűd

meleg,

megengedő

Fontos az állandó, egy életen át tartó tanulás, az önképzés és továbbképzés igénye. A nevelőtestület magasan képzett tenni vágyó. Képes az együttműködésre, egymás megbecsülésére, tiszteletére. A légkör nyugodt, derűs. A pedagógusok élnek törvény adta pedagógiai szabadságukkal, de nem élnek vissza vele. Felelősségteljes, tudatos szakmai munkát végeznek. Mindkét telephely a helyi sajátságokhoz igazodva építi fel saját profilját.

7

6.1 Személyi feltételek: MEGNEVEZÉS PEDAGÓGUSOK SZÁMA Magasabb vezető Tagóvoda vezető Óvodapedagógus PEDAGÓGUS. ÖSSZ. NEVELÉST SEGÍTŐK. Pedagógiai asszisztens Dajka KISEGÍTŐ DOLGOZÓK Óvodatitkár KISEGÍTŐK ÖSSZESEN KÖZALK. SZÁMA

ARANY /fő/

JÓKAI /fő/

ÖSSZ.

1 12 13

1 3 4

1 1 14 17

6

1 2

1 8

1 1

1

1 2

20

7

27

6.2 A nevelőtestület képzettségi mutatói: Minden

pedagógus

felsőfokú

óvónőképzőt,

vagy

főiskolát

végzett.

A hétévenkénti kötelező továbbképzésen minden pedagógus részt vett. Szakvizsga: 4 fő Egyéb

szakképzettségek:

- „C” kategóriás bábművész

1

fő

- Néptánc oktató

2

fő

Programunk megvalósításához a személyi ellátottság megfelelő. 7. Esélyegyenlőség az óvodában: A hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének záloga a megfelelő minőségű és időtartamú óvodáztatásuk. Az iskoláskor kezdetéig a gyerekek fejlődésének üteme messze meghaladja a későbbi életszakaszok fejlődésének sebességét. Az élet első évei meghatározó jelentőségűek az idegrendszer, a tanulás, az adaptációs készségek alakulásában. Az alapvető készségek, melyek a sikeres iskolakezdés feltételei, kisgyermekkorban, óvodáskorban az agyi érési folyamatok lezárulásáig – megterhelés nélkül – rendkívül fejleszthetőek. A szegényebb családok gyermekei öt éves korukra lényegesen elmaradnak kognitív fejlődésükben kedvezőbb helyzetű társaikhoz képest. Az elmaradás oka a gyermeki fejlődés nem megfelelő ösztönzése a szülők korlátozott erőforrásai, a megélhetési nehézségek okozta 8

terheltség és az otthoni környezet hiányosságai miatt. Tudatos óvodai pedagógiai munkára van szükség ahhoz, hogy a hátrányokat az óvodai nevelés csökkenteni tudja. Nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a hátrányos helyzetből származó lemaradások – szakszerű, a gyermek társadalmi helyzetére érzékeny pedagógiai szemlélettel és módszerekkel, a szülőket partnerré téve, velük együttműködve – sikeresen ellensúlyozhatók. A szülőkkel való együttműködés az otthon és az óvoda világának találkozásával, szülők és nevelők

közötti

kölcsönös

tisztelet

alapján

valósítható

meg,

melyben

az

óvodapedagógusoknak helyzetüknél és képzettségüknél kiemelt szerepük és felelősségük van. Alapelvek: -

Minden gyermek sikeressége legyen biztosított.

-

A gyermek sikeressége az intézmény sikerességének záloga.

-

A partnerközpontú működés továbberősítése.

-

A szakmai ismeretek folyamatos bővítése, újítása.

Sikerkritériumok: -

A gyerekek szeretnek óvodába járni.

-

A HHH és a HH gyerekek óvodai hiányzása csökken, az iskolakezdést az óvodaiskola átmenet kezelése sikeres, az átlépő gyerekek többségénél kudarcmentes iskolakezdést eredményeznek.

-

Az óvoda hatékonyan segíti a szociokulturális hátrányok csökkentését.

-

Megtörténik a folyamatos párbeszéd, kapcsolattartás a partnerekkel.

-

Innovatív nevelőtestület.

Sikerfeltételek: A partneri kapcsolatok erősítése: -

A család és az óvoda értékrendje közeledik.

-

Az óvoda- iskola közötti átmenet tervszerű pedagógiai kezelése programszerűen megvalósul.

-

A fenntartóval való együttműködés az esélyhátrányok csökkentése érdekében intenzív.

-

8.

Az összes érintett partner közötti kapcsolattartás megfelelő színvonalú.

Az óvoda tárgyi feltételei

9

A tárgyi feltételek bemutatása telephelyenként történik. Kidolgoztuk

az

óvodára

a

minimális

eszközjegyzék

előírásainak

megfelelően a

szükségleteket. A beszerzéseket ütemeztük, ill. az anyagi erők függvényében folyamatos a beszerzés. A minimális eszköz jegyzék az intézményben megtalálható. A program megvalósításához a tárgyi feltételek pillanatnyilag megfelelőek, a törvényi előírások betartásához a fejlesztés szükséges. 9. Az óvoda ellenőrzési, értékelési rendszere 9.1.A pedagógiai munka ellenőrzése, értékelése: Célja: a pedagógiai gyakorlat fejlesztése és segítése. Területei: -

dokumentumok ellenőrzése, elemzése

-

a nevelőmunka feltételeinek ellenőrzése

-

a pedagógiai gyakorlat ellenőrzése, elemzése, értékelése

-

a helyi nevelési program megvalósulásának nyomon követése, ellenőrzése.

Az ellenőrzés elsősorban a magasabb vezető feladata. A vezetők feladatait, a feladatmegosztásokat, a kapcsolattartás, az információs csatornák rendszerét és szabályait az SZMSZ-ben rögzítettük. 9.2.A helyi nevelési program ellenőrzése, értékelése. A program sikerkritériumát a cél és feladatrendszer, valamint a „Fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén” címmel kiemelt programelem jelenti. A program ellenőrzésében és értékelésében valamennyi óvónő részt vesz. A bevezetést követő első év végén átfogó értékelés. A bevezetést követően háromévenként a nevelési folyamat vizsgálata. Az értékelés a sikerkritériumok figyelembevételével történik Mindkét működési terület helyi sajátosságait figyelembe véve végzi munkáját. A szakmai kérdések a működési területeken külön, külön kerültek kidolgozásra.

10. Érvényességi nyilatkozat 10

A helyi nevelési program módosítása 2013. szeptember 1-től határozatlan ideig érvényes A helyi nevelési program módosításainak lehetséges indokai: -

Törvényi változás

-

Hálózatbővítés, leépítés

-

Szervezeti átalakítás

-

A nevelőtestület kezdeményezése

-

A fenntartó javaslata

11. Legitimációs záradék Véleményezte: ……………………….

…………………….

Elfogadta: Az Arany János Óvoda nevelőtestülete: ld. mellékletek: (Nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyve, jelenléti ív.) Jóváhagyta: Wágner Emília óvodavezető Tatabánya, 2008. 10. 31. …………..……………… Wágner Emília Óvodavezető

11

SZÉP SZÓVAL, MELEG SZÍVVEL, TISZTESSÉGGEL

Az Arany János Óvoda (székhely intézmény) Nevelési Programja 2013.

12

Tartalomjegyzék 1.

Ajánlás……………………………………………………………………..................... 15

2.

Preambulum …………………………………………………………………………..

3.

Helyzetkép ………………………………………………………………….................. 17

4.

5.

16

3.1. Az óvoda működési területe …………………………………………….................

17

3.2. Az óvodai csoportok száma, alakításának szempontjai …………….......................

17

3.3. Személyi feltételek .…………………………………………………......................

17

3.4. Tradíciók, büszkeségeink ……………………………………………….................

18

Nevelési filozófiánk …………………………………………………………………… 18 4.1. Alapelveink ………………………………………………………………………..

18

4.2. Céljaink …………………………………………………………………................

19

Az óvodai élet megszervezése ………………………………………………………...

19

5.1 Óvodai jogviszony létesítése ………………………………………….....................

20

5.2. Munkaidő beosztás ………………………………………………………………... 20 5.3. Az óvoda nyitvatartási rendje ……………………………………………………... 20

6.

5.4. Óvodai napirend …………………………………………………………………...

20

5.5. A nevelőmunka tervezése, szervezése, a csoport munkáját segítő dokumentumok

21

Az óvodai nevelés általános feladatai ………………………………………………..

21

6.1. Egészséges életmód kialakítása……………………………………………………. 21 6.2. Érzelmi- és erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítása ………………………..

23

6.3. Értelmi fejlesztés ………………………………………………………………….. 24 6.4. Anyanyelvi nevelés, és kommunikáció…………………………………………..... 7.

25

Az óvodai élet tevékenységformái …………………………………………………… 26 7.1. Játék ……………………………………………………………………………….. 26 7.2. Verselés, mesélés ………………………………………………………………….

27

7.3. Ének, zene, énekes játék, tánc ……………………………………………………..

29

7.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka …………………………………………….

30

7.5. Mozgás …………………………………………………………………………….

32

7.6. Külső világ tevékeny megismerése ………………………………………………..

33

7.7. munkajellegű tevékenységek ……………………………………………………...

34

7.8. Tevékenységekben megvalósuló tanulás ………………………………………….

36

8.

Differenciált fejlesztés ………………………………………………………………...

37

9.

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére ………………………………………………. 38

10. Gyermekvédelem ……………………………………………………………………... 40 11. Az óvoda ünnepei, hagyományai …………………………………………………….

41

13

12. Az óvoda kapcsolatai …………………………………………………………………. 42 12.1. A család …………………………………………………………………………..

42

12.2. Szülői szervezet ………………………………………………………………….. 43 12.3. Pedagógiai szakszolgálat intézményei …………………………………………...

43

12.4. Iskola ……………………………………………………………………………..

44

12.5. Bölcsőde ………………………………………………………………………….

44

12.6. Egyéb kapcsolatok ……………………………………………………………….

44

13. Ellenőrzés, értékelés ………………………………………………………………….. 45

14

AJÁNLÁS Már az óvodában megtanultam mindent, amit tudni érdemes „Íme az én törvényeim gyűjteménye: Életem legfontosabb viselkedési szabályait egytől egyig az óvodában sajátítottam el. Az egyetemen a bölcsesség nem volt különösebb érték, az óvodában azonban annál inkább. Íme, amit tanultam: Ossz meg mindent másokkal! Ne csalj a játékban! Ne bánts másokat! Mindent oda tégy vissza, ahonnan elvetted! Rakj rendet magad után! Ne vedd el másét! Kérj bocsánatot, ha valakinek fájdalmat okoztál! Evés előtt moss kezet! Élj mértékkel! Minden nap tanulj, gondolkodj, rajzolj, fess, énekelj, táncolj, játssz, és dolgozz egy keveset! Délutánonként szundíts egyet! A nagyvilágban óvatosan közlekedj, fogd meg a társad kezét, és ne szakadjatok el egymástól! Ismerd fel a csodát! Ne feledd a magocskát a műanyag pohárban. Az aranyhalak, a hörcsögök, a fehéregerek, még a magocska is a műanyagpohárban - mind meghalnak egyszer. Mi is. Emlékezz a Dick és Jane könyvekre és az első szóra, amit megtanultál - a legfontosabbikra – NÉZD! Minden fontos dolog bennünk foglaltatik. A szeretet és az alapvető higiénia. Az ökológia, a politika, az egyenlőség és az értelmes élet. Válaszd ki bármelyik pontot, fordítsd le bölcs felnőtt szavakra és alkalmazd családodra, kormányodra, munkádra, egész életedre – meglátod bölcsnek és igaznak fogod találni. Gondold csak el, mennyivel jobb volna a világ, ha összes lakója süteményt és tejet uzsonnázna minden délután három órakor, aztán pedig fogná a plédjét és szunyókálna keveset. És milyen jó volna, ha az összes kormány oda tenne vissza mindent, ahonnét elvette, és rendet rakna maga után. És akárhány éves is vagy, még mindig érvényes a szabály: A nagyvilágban fogd meg a társad kezét, és ne szakadjatok el egymástól.”

Robert Fulghum

15

PREAMBULUM

Az óvoda hivatalos elnevezése: Arany János Óvoda Az óvoda telephelye, posta címe: 2800 Tatabánya, Vadász út 22. Az óvoda működési területe: Tatabánya Az óvoda fenntartója: Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Az óvoda alapító okiratának száma: 108.8/2012.(V. 24.) Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata 150/2012.(VIII. 29) közgyűlési határozat hatályos: 2012. augusztus 29. Az alapítás éve: 1973 Az óvoda felügyeleti szerve: Tatabánya Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Jegyzője Az óvoda gazdálkodási jogköre: Részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv Jogállása: Önálló jogi személy Az óvoda vezetője: Wágner Emília

16

3. HELYZETKÉP 3.1. Az óvoda működési területe Városunk a Vértes és a Gerecse hegység lábainál fekszik, szép természeti környezetben. Óvodánk jellegzetesen lakótelepi intézmény, a Dózsakerti lakótelep szívében központi helyen, mégis forgalmas utaktól távol, ligetszerű környezetben épült. Az óvodát igénybevevő családok többnyire bérből és fizetésből élők. Programunk készítése előtt kikértük véleményüket. Alapvető céljaink, a nevelésről alkotott véleményünk egybecseng. A gyerekek többsége gondos nevelésben részesül. 3.2. Az óvodai csoportok száma, megoszlása, alakításának szempontjai A csoportok száma: 6 Engedélyezett létszám: 158 fő A kihasználtság évek óta 100% körül mozog Óvodánkban 3 vegyes és 3 homogén életkorú csoport működik. Miért döntöttünk úgy hogy mindkét formát alkalmazzuk? 

Az óvodába jelentkező gyermekek életkori megoszlása vegyes csoport indítását tette

indokolttá 

Élve a pedagógiai szabadságukkal, a pedagógusok egy része a vegyes szervezési formát

találta alkalmasabbnak az eredményesebb nevelés érdekében. 

A szülők véleménye igen megoszló volt, a testvérek egy csoportban való nevelését örömmel

vették. Összehasonlítottuk a vegyes és tiszta életkorú csoportokban folyó munkát. Tapasztalataink: Az a tény, hogy mindkét szervezési forma megtalálható az óvodában, nem okozott problémákat. Jól kezelhető mindkét forma. Az egységes arculatot nem zavarja, inkább színesíti. A szülők elvárásainak is jobban eleget tudunk tenni, hiszen van választási lehetőségük. 3.3. Személyi feltételek A nevelőmunkát az óvoda nyitva tartása alatt óvodapedagógusok végzik. Személyük minta a nevelésben. A testületre jellemző a természet-, az egészséges életmód-, a sport szeretet és a

17

kreativitás. A nevelő testület tagjai hatékonyan tudnak együtt dolgozni. Magatartásukat az elfogadás, a tolerancia és a kezdeményezőkészség jellemzi. Az elmúlt években a továbbképzési terveket a kiemelt feladatainkra koncentrálva állítottuk össze. Az alkalmazottak száma: 21 fő, statisztikai létszám: fő Az alkalmazottak megoszlása: Óvodavezető:..………….1 fő Óvodapedagógus:…… 12 fő Dajka:…………………..6 fő Kisegítő:………………..1 fő Gazdasági ügyintéző:…..1 fő 3.4. Tradíciók, büszkeségeink 

Az óvodánkból kikerülő gyermekek képességeikhez mérten fejlettek, nyitottak, az

ismeretszerzéshez való viszonyuk pozitív 

Sok tehetséges, kreatív ember indult el az óvodánkból



Nagyon sok az élményt nyújtó program



Erdei tábor szervezése



A rendezvények magas színvonalúak



Az emeltszintű testnevelés oktatást biztosító iskola előzetes felmérésein a gyermekeink évről

évre nagy számban megfelelnek a követelményeknek. 

Óvónői bábcsoport működése



Család-óvoda jó kapcsolata, együttműködése



Pályázatokon való sikeres részvétel

1. NEVELÉSI FILOZÓFIÁNK

4.1. Alapelveink 

Az óvodás gyermek érzelem vezérelt, ezért fontosnak tartjuk az érzelmi biztonságot, az állandó

értékrendet és a szeretetteljes légkört.  

Az óvodáskorú gyermek fő tevékenysége a játék A gyermek nevelésének elsődleges színterének a családot tartjuk , az óvoda segítő, kiegészítő

szerepet tölt be 

Alapvető emberi értékeket közvetítünk.



A gyermek jogait, fejlődő személyiségét tiszteletben tartjuk. 18



Pedagógiai munkánkkal segítjük az óvoda-iskola átmenet eredményességét

4.2. Céljaink Céljaink megfogalmazásakor az az elv vezérelt bennünket, hogy a gyermek olyan közegben élhessen, melyben megtapasztalja, hogy milyen fontos ő, hisz egyszeri és megismételhetetlen, és milyen fontos dolog, hogy közösségben él, a közösség együtt milyen sokra képes. A világot a gyermeki látásmódnak megfelelően a maga komplexitásában igyekszünk a gyermek elé tárni, építve kíváncsiságára, aktivitására. Legfontosabb pedagógiai célkitűzéseink:  Családias, befogadó, lehetőleg stressz-mentes, élménydús, vidám, kiegyensúlyozott óvodai légkör biztosítása  Testben és lélekben egészségesebb gyermekek nevelése  Differenciált, a gyermek egyéni fejlődési üteméhez, készségeihez, képességeihez igazodó fejlesztés  Minden gyermek az egyéni képességeihez mérten váljon éretté az óvodáskor végére  A gyermekek esélyegyenlőségének megteremtése, a másság elfogadása

5. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE

A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével. A napirendünk igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. Napirendünket folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Figyeltünk a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítására, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A kötelező foglalkozások időtartama legfeljebb 30 perc kehet. A napi- és hetirendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakították ki, az itt leírtak, csak az általános érvényű időkereteket szabják meg. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal. Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük

nyomon

követését

különböző

kötelező

dokumentumok,

továbbá

az

19

óvodapedagógusok által készített - nem kötelező - feljegyzések, dokumentumok is szolgálják. Az óvoda teljes nyitva tartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja. 5.1. Óvodai jogviszony létesítése Az óvoda 3-7, egyes esetekben 8 éves korig nevel egészséges gyermekeket. Integrált nevelés csak abban az esetben lehetséges, ha megfelelő tárgyi és személyi feltételeket tudunk biztosítani. 5. 2. Munkaidő beosztás A csoportban az óvónők váltásban dolgoznak. Általában 2 hétig délelőtt, 2 hétig délután. Ez a szabály rugalmas, ha a csoport folyamatos tevékenysége megkívánja, módosulhat a beosztás. Az óvodapedagógusok munkaidejének kezdete és vége lépcsőzetes. 5. 3. Az óvoda nyitvatartási rendje Az óvoda 5.30-16.30-ig tart nyitva, az óvodahasználók igényei alapján a fenntartó egyetértésével módosítható. 5. 4. Óvodai napirend 5.30-6.30

Összevont csoportban gyülekező, szükség szerint pihenés, játék

6.30-8.30

Játék, ráhangolódás az óvodai életre, reggeli

8.30-11.30

Játék, játékos foglalkozások, (kötött, kötetlen formában) ismerkedés a szűkebb és tágabb környezettel. Levegőzés, mozgásos játékok

11.30-15.00

Ebéd, pihenés, uzsonna

15.00-16.30

Játék a szülők érkezéséig

A napirend egyszerre stabil és rugalmas. Szolgálja a gyermek számára megnyugtató ritmust, de a csoportok napi tevékenysége változatos, színes. A játékos foglalkozások szervezése indulhat a gyermek és a pedagógus kezdeményezéséből és történhet kötött formában is. A pihenés ideje a gyermek szükségleteihez igazodik, és nem jelent alvási kötelezettséget. 5.5. A nevelőmunka tervezése, szervezése, a csoportok munkáját segítő dokumentumok.

20

a) Éves terv Segíti az óvodai nevelés gyakorlati megvalósítását.

A pedagógus a gyermekek

szükségleteinek megfelelően, módszertani szabadságával élve készíti el, a tanév elején, az évszakok köré csoportosítva. b) Csoportnapló Vezetése papír alapon, vagy elektronikus úton is lehetséges. Tartalmazza a nevelési éven belüli feladatokat, a heti és napirend szerint megvalósuló tevékenységeket, a tervezett programokat, azok időpontját, a gyermekek fejlődését elősegítő tartalmakat, az értékeléseket. c) Mulasztási napló d) Anamnézislapok A gyermek óvodába kerülésekor, a szülővel való beszélgetés alapján az óvónő tölti ki. e) Az egyéni fejlettség mutatói Vezetése folyamatos 3-7 éves korig h) Tájékozódó vizsgálat Nagycsoport év elején végzik el az óvónők, az „Amit az óvónőnek észre kell venni” című könyv alapján. g) Tájékoztató a tanköteles gyermekek egyéni fejlettségéről, a szülő részére óvodáskor végén. 6. AZ ÓVODAI NEVELÉS ÁLTALÁNOS FELADATAI Az egyes fejezetek végén található várható fejlettségi szintek az optimális állapotot jelölik. A gyerekek egyéni képességeitől függően változó mértékű eltérések mutatkozhatnak. 6. 1. Egészségfejlesztési program, egészséges életmódra nevelés Cél: 

A gyermek testi, lelki fejlődésének elősegítése, az egészséges életmód szokásainak, igényének megalapozása

Feladatok: 

Helyes életritmus kialakítása. (rugalmas heti és napirend)



Biztonságos, tiszta környezet biztosítása az udvaron és az épületben



A gyermek egészségének óvása, edzése, védelme, megőrzése



Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása

21



Baleset megelőzés, a baleset biztonsággal kapcsolatos szokások, magatartásformák kialakítása



A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások kialakítása



Testi képességek fejlődésének hatékony biztosítása. A mozgásigény kielégítése, harmonikus mozgás fejlesztése



A családtól hozott szokások, a különböző fejlődési ütem tolerálása, szükség szerint kompenzálás



Megfelelő

szakemberek

bevonásával

-

a

szülővel,

az

óvodapedagógussal

együttműködve - speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása 

A tisztaság, a rend iránti igény kialakítása. A játék szabadsága ne sérüljön ennek jegyében, de meghatározott helyzetekben tudjon a gyermek vigyázni saját és környezete tisztaságára, épségére

Várható fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: 

Tisztálkodásban: Helyesen és szükség szerint használja a tisztálkodó eszközöket (szappan, körömkefe, fésű, fogkefe) Ismeri a WC használat szabályait, a helyes orrfújás technikáját



Öltözködésben: Tud helyes sorrendben öltözködni, gombolni, cipőt fűzni, kötni Igényes külső megjelenésére



Étkezésben: Ismeri a kulturált étkezés szabályait, csukott szájjal rágjon, ügyel az asztal rendjére Megfelelően használja az evőeszközöket Képes az önkiszolgálásra, naposi munkára

 Rendszeretetben: Ügyel környezete rendjére, tisztaságára Segít a rendteremtés folyamatában Önállóan hajtogatja és rakja helyére a ruháit, takaróját Használat után helyre teszi a játékokat, eszközöket Használja a lábtörlőt  Edzettség terén: Alkalmazkodik az időjárás változásaihoz Kitartó, jól terhelhető Egyre ellenállóbb a betegségekkel szemben Izomzata jól fejlett, testtartása szabályos, légzéstechnikája jó 6. 2. Érzelmi- és erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítása

22

Célok:  A gyermek biztonságban érezze magát, szeretetteljes légkör vegye körül, szeressen óvodába járni. A társas kapcsolatait pozitív érzelmi töltés jellemezze  Meleg, megengedő pedagógusi attitűd  Az újonnan óvodába kerülő gyermek részére fokozatos átmenet biztosításával a beilleszkedés maximális segítése. Végtelen türelem, szeretet a gyermek felé, elegendő idő adása az új környezet, a társak megismerésére  A migráns családokból érkező gyerekek szeretetteljes befogadása  Modell értékű kommunikáció, bánásmód, viselkedés az óvodapedagógus és az óvoda többi dolgozója részéről  Önálló konfliktusmegoldás támogatása  Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, mely a szülőföldhöz való kötődésének alapja Feladatok:  A gyermek szociális érzékenységének, én tudata fejlődésének, az önkifejező és önérvényesítő törekvéseinek segítése  A másság elfogadására, tiszteletére nevelés  Biztonságos, nyitott légkör biztosítása, amiben lehetőség kínálkozik a gyermekek közötti, valamint a gyermek és a felnőttek közötti minél gyakoribb kontaktus felvételére  A felnőttekkel és a társakkal kapcsolatos viselkedési szokások kialakítása  Demokratikus csoportirányítás. Toleráns magatartás, a gyermek értékelésekor a pozitív megerősítés, és nem az elmarasztalás  Az óvodapedagógus ugyanúgy vegye figyelembe a gyermek jogos kívánságait, igényeit, véleményét, mint ahogy a gyerektől is elvárja a szokások, szabályok betartását  Inkluzív nevelés. A különleges bánásmódot igénylő, nehezebben fejlődő, hátrányos helyzetű, vagy épp kiemelkedő képességekkel rendelkező gyermekre fokozottabban figyeljen, segítse fejlődését, beilleszkedését, szükség esetén kérje szakember pszichológus, logopédus vagy gyógypedagógus segítségét A fejlődés várható eredményei:  A gyermek a közös tevékenységekben aktívan részt vesz  Az eddigi kialakult szokások a gyermek igényévé válnak  Együttműködik a közös cél elérésében, örül a csoport közös sikerének  Ismeri és érti az óvónő metakommunikatív jelzéseit /elismerés, nemtetszés, öröm, 23

bíztatás, szomorúság/  Önálló véleményalkotásra is vállalkozik. Választ - dönt bizonyos megszokott helyzetekben  Képes elfogadni a másságot  Ismerős környezetben /az óvodában/ biztonságosan mozog  Nyitott, szívesen teremt kapcsolatot a felnőttekkel és a gyermekekkel egyaránt  Ismeri és alkalmazza az alapvető udvariassági normákat, a kulturált viselkedés szabályait a társadalmi és a természeti környezetben is  Rendelkezik az iskoláskorba lépés pszichikus feltételeivel 6. 3. Értelmi fejlesztés Célok:  Változatos tevékenységek biztosítása, hogy élményeket, tapasztalatokat szerezzen az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről  A gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek és a kreativitás fejlesztése  A játékban rejlő lehetőségek tudatos felhasználása az értelmi nevelés érdekében  A gyermekek ismeretszerzéshez való viszonya pozitív maradjon  A gyermekek a cselekvő-szemléletes gondolkodásmódtól jussanak el az alakuló fogalmi gondolkodásig Feladatok:  Tudatosan szervezett, a gyermekre komplexen ható, élmény dús óvodai élet, elsősorban a játék feltételeinek megteremtése  A tapasztalatszerzés pozitív érzelmi töltésének megéreztetése és megtartása, ami az értelmi nevelés alapja  Olyan helyzetek teremtése, amelyben fejlődik a gyermeknek azon képessége, hogy bizonyos tárgyat másikkal helyettesítsen, tervezzen és képes legyen elképzelni magában a cselekvést és annak eredményeit. Így a gyermek gondolkodása rugalmassá válik, ismereteit változó szituációkban is képes alkalmazni  A gyermek érdeklődési területének ismeretében, arra építve motiváljuk a különböző tevékenységekre  Szabály- és feladattudat fejlesztése A fejlesztés várható eredményei: 24

 Figyelmüket tudják összpontosítani  Megbízható emlékezettel rendelkeznek  Feladattudatuk kialakult  Türelem és kitartás jellemzi őket  Gondolkodásuk problémamegoldó, kreatív  Elemi ok- okozati összefüggéseket felismernek  Kialakulnak képességeik, készségeik, melynek révén eljutnak a cselekvő gondolkodás szintjéről a fogalmi gondolkodásig 2.4. Anyanyelvi nevelés, kommunikáció Célok:  Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés elsősorban magyar irodalmi műveken keresztül  A gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása, ösztönzése  Olyan hangulat biztosítása hogy a gyermek elmondhassa élményeit és bátran kérdezzen  Mintaadás a felnőttek helyes beszédkultúrájával Feladatok:  Irodalmi élmények nyújtása  Nyelvművelő, beszéd- és légzéstechnikai játékok  Gondolkodtató, emlékeztető, absztraháló kérdések  Találós kérdések, barkohba, mondókák  Mesék, bábjáték, dramatizálás  Szókincsbővítés  Az ingerszegény környezetből érkező gyermekek fejlesztése egyéni bánásmóddal, beszéltetéssel, párbeszéddel  Hallási, beszédhallási figyelem, észlelés fejlesztése  A beszédhibás gyerekek szakemberhez juttatása A fejlesztés várható eredményei:  Szívesen beszélnek, beszélgetést kezdeményeznek  Választékosan fejezik ki magukat  Türelemmel végig hallgatják mások mondanivalóját  Ismerik és használják a metakommunikációs jeleket  Érzelmeiket, gondolataikat ki tudják fejezni  Képesek a hangok észlelésére, helyes képzésére, a szavak megfogalmazására, 25

mondatok alkotásra 7. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI 1. Játék 2. Vers, mese 3. Ének, zene énekes játék, tánc 4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka 5. Mozgás 6. A külső világ tevékeny megismerése 7. Munka jellegű tevékenységek 8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás 7. 1. Játék Az óvodáskorú gyermek legfontosabb, a pszichikumot, a kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenysége, az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. Kiemelt jelentősége a napirendben is mutatkozik. A játék a gyermek önként választott szabad tevékenysége. Célok:  A szabad játék túlsúlyának érvényesülése  Az óvodapedagógus tudatos jelenléte, természetes óvónői magatartás, indirekt játékirányítás  Folyamatosan sok-sok lehetőség biztosítása a gyermekeknek arra, hogy a számukra érdekes és szabadon választott tevékenységek közben gyakorolhassák azokat a funkciókat, amelyek az aktuális fejlődésüket elősegítik Feladatok:  Megfelelő élmények biztosítása a különböző játékformákhoz  Nyugodt légkör biztosítása, az együttlét alapvető szabályainak, szokásainak kialakítása, hogy kapkodás nélkül, elmélyülten játszhassanak  Megfelelő időkeretek biztosítása. A napirendben a játékra kell a legtöbb időt fordítani  Megfelelő hely biztosítása a csoportszobában és az udvaron egyaránt. Legyenek állandó játszóhelyek, de legyen lehetőség a változtatásra is  Megfelelő eszköz biztosítása 26

A fejlődés várható eredménye:  Alkalmazkodnak a játékszabályokhoz  Megértik és elfogadják játszótársaik elgondolásait  Képesek játékhelyzeteket létrehozni  Önállóan tudnak szervezni, szerepet osztani és az eszközöket megválasztani vagy létrehozni  Szoros baráti kapcsolatok alakulnak ki

7. 2. Vers, mese A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. A vers, a mese az anyanyelv közegén át emberi kapcsolatokra tanít, segíti a világ megismerését. Az irodalmi anyag jelentősebb részét magyar népi mondókák, népmesék alkotják. Célok:  A mesélő és a gyermek közötti bensőséges kapcsolaton keresztül érzelmi biztonság nyújtása  A mesék hallgatásával, kijátszásával a szorongás oldása  Az anyanyelvi kódok helyes elsajátításának segítése  A beszéd eszközként való használatának fejlesztése, szókincsfejlesztés  A beszédkedv felkeltése, megerősítése  A sorrendi /szeriális/ felfogás és kivitelezés erősítése  Metakommunikációs elemek jelentésének megismertetése  A könyv iránti vonzódás kibontakoztatása és a könyvvel való helyes bánásmód elsajátíttatása Feladatok:  A meghitt légkör megteremtése  Hetente legalább egy kötelező mesét tervezünk a délelőtt folyamán, amelyet minden gyermek közösen hallgat meg  A hangulatot - harsány eljárások nélkül, mesehallgatásra utaló, ismétlődő szokásokkal kell a mesélőnek megteremtenie /pl. Mesesarok használata vagy meseházikóban a gyertya lángja hívogat stb./  A mondókát, verset többnyire cselekvés, mozgás, játék közben az adott 27

tevékenységhez kapcsolódóan ismertetjük meg a gyermekkel. A természet változásai, az állatok megfigyelése, az udvari játék megfelelő alkalom lehet rá  Szükséges, hogy az óvónő verskészlete megfelelő legyen  Nem a megtanítás, hanem az élményadás a cél  Élő mesemondással közvetítjük a népi, a klasszikus és kortárs irodalmi műveket  Elősegítjük a gyerekek önálló elképzeléseinek megvalósítását, hogy megfelelő eszközökkel el is játszhassák a nekik tetsző meséket  Lehetővé tesszük, hogy mese vagy más élményeiket dramatizálással, bábozással, vagy rajzban bármikor kifejezhessék. Ehhez biztosítunk többféle anyagot, maskarát, állandó helyen tartva, bármikor elérhetően  Színházi, bábszínházi élményeket biztosítunk A fejlesztés várható jellemzői óvodás kor végére:  Várják, kérik a mesemondást, maguk is szívesen segítenek a mesemondás - hallgatás feltételeinek megteremtésében illetve kialakításában  Figyelmesen, érdeklődéssel végighallgatják a mesét, miközben tekintetükön, arckifejezésükön láthatóvá válik, hogy belső képzeleti képek segítségével követik a mese fonalát  A folytatásos versek, mesék szálait össze tudják kötni  Képesek koruknak megfelelő színházi előadás cselekményének követésére  Szívesen beszélgetnek - mondják el élményeiket - nevezik meg kedvenc meséik szereplői  Ismernek néhány mondókát, mesét, verset  Spontán módon is szívesen mondogatnak ritmikus vidám szövegeket, versikéket, ismert vagy kitalált meséket  Meseélményeiket

beleviszik

játékukba

-

ismert

mesemotívumok,

szereplők

felhasználásával báboznak, dramatizálnak mesét  A megismert szavak jelentését ismerik, átemelik az aktív szókincsre  Igényük van a hallott irodalmi művek újrahallgatására, vagy újabbak megismerésére  Szeretik, óvják a könyveket - tudnak bánni velük 7. 3. Ének, zene, énekes játék, tánc Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során a gyermek felfedezi a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, a gyermek néptáncok és népi játékok, a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. 28

Célok:  Az éneklés, zenélés tevékenységeinek megszerettetése  A gyermek zenei élményhez juttatása az óvónő és a gyermek egyéni, társas vokális illetve hangszeres zenélésén keresztül  Társas együttlét fontossága, közösségi élménynyújtás  Zenei készségek, képességek kialakítása, fejlesztése/ mint ritmusérzék, zenei hallás, zenei emlékezet, kreatív zenei kedv/  Mozgás - testtartás dalhelyzethez való igazításának megalapozása /kiemelten egyensúlyérzék!/  Zenei élményen keresztül a magyar nyelv ritmikájának, dallamának, hangsúlyainak megéreztetése  A magyar népi kultúrához / népi játékok, néptánc/ illetve a hagyományokhoz kapcsolódó dalok, a szomszéd és más népek dalai, valamint műzenei, igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások megismertetése  Ünnepekhez kapcsolódó szokások, dalok megismertetése, a hagyományok ápolására való törekvés  A készségek komplex fejlesztésén keresztül a gyermek esztétikai érzékének fejlesztése Feladatok:  3 - 4 éves korban legfontosabb az éneklés hangulatának, az együttesség  örömének megéreztetése / saját testén, mozgásán keresztül/ és megszerettetése, a készségek csiszolása mindennapi, spontán formában  5 - 7 éves korban szükséges a zenei képességek / kiemelten a ritmusérzék és hozzá kapcsolódó egyensúlyérzék illetve zenei hallás/ rendszeres és következetes fejlesztése, melynek formái egyéni, páros, kis csoportban történő vagy egész csoportot átölelő is lehet  Változatos térformákkal való ismerkedés, a néptánc alapjainak elsajátítása  Magyar hagyományok, szokások felelevenítése, dalanyag bemutatása  Ünnepekhez kapcsolódó népdalok, műdalok, játékok megismertetése  Tevékenységekben, játékban adódó spontán helyzetek kihasználása A fejlesztés várható eredményei:  Tudjon természetes tempóban járni, tempót tartani  Érezze az egyenletes lüktetést, a dalok ritmusát és fejezze ki cselekvéssel is /taps, ritmushangszerek/ 29

 Különböztesse meg és reprodukálja a halk-hangos, gyors-lassú, magas-mély fogalom párokat  Ismerje fel a dallammotívum alapján a hallott dalt, zenei és zörej hangokat, hangszerek hangját  Törekedjen a tiszta éneklésre  Énekeljen vissza dallamokat  Énekeljen felelgetős dalt társaival vagy a csoporttal  Próbálkozzon dallamrögtönzésekkel, találjon ki játékot, mozgást dallamokhoz  Tudjon egyszerű, táncos mozgásokat végezni helyes testtartással  Ismerjen néhány térforma alakítási lehetőséget /kör, csigavonal, kapu/  Hallgassa figyelmesen a bemutatott zenét  Tudjon az ünnepi alkalmakhoz és a hagyományokhoz kapcsolódó dalokat, játékokat 7. 4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Az ábrázolás különböző formái a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlődésének. Alaptevékenység, mint a játék. A tárgyi világ megismerésén, feldolgozásán, újra alkotásán keresztül alakul ki a gyermek sajátos vizuális kifejezésmódja, a vizuális közlő nyelv. Célok:  Belső képek gazdagítása, képi gondolkodás fejlesztése  Népi kismesterségekkel való ismerkedés  Kreativitás fejlesztése  Változatos technikák és eszközök megismertetése  Az érzékszervek aktivizálásán keresztül megismerő folyamatok fejlesztése  Szenzoros koordináció tökéletesítése  Esztétikai érzékük, igényességük, szép iránti igényük kialakítása

Feladatok:  Nyugodt légkör biztosítása, az ábrázoló tevékenység állandó helyének megteremtése  Több technikai lehetőséget kínáló eszköz tárolása nyitott polcon a mindennapi ábrázoláshoz  Tudatosan tervezett, komplex foglalkozások keretein belül is motiválunk az 30

ábrázolásra, időnként témaadással segítjük a vizuális látásmód alakulását  Ünnepkörökhöz kapcsolódó, szülőket is bevonó játszóházak szervezése  Többféle anyaggal való megismertetés  Eszközök használatának megismertetése  Technikai alapok megismertetése  Szokások kialakítása  Élménynyújtás  A gyerekek spontán alkotásainak figyelemmel kísérése, amely a további tervezés alapja A fejlesztés várható eredményei:  Ismereteik, gondolataik, élményeik kifejezésére örömmel, bátran, biztonsággal használják az ábrázolás eszközeit  Vizuális kifejezésmódjuk változatos  Tudnak kiemelni megkülönböztető jegyeket  Ismerik és használják a különböző technikákat  A megismert technikák és eszközök alkalmazásával kreatívan tudnak a játékukhoz kiegészítő elemeket készíteni 7. 5. Mozgás A 3 - 7 éves korosztály, mozgás - és szellemi fejlődése szoros kölcsönhatásban áll egymással. Ezért a gyermekek egészséges, harmonikus fejlődéséhez hangsúlyosan fontos a mozgásfejlesztés, ami az óvodánkban kiemelten kezelt feladat. Célok:  A spontán mozgáslehetőségek és a szervezett mozgásformák biztosítása  A mozgásöröm felkeltése, a kevésbé ügyes bátortalan gyermek számára is  A mozgásigény kielégítése  A testi képességek fejlesztése / pl.: erő, ügyesség, állóképesség /  Alapvető mozgásformák elsajátíttatása / járás, futás, rendgyakorlatok, gimnasztika, egyensúlyozás, ugrás, labdagyakorlatok/  Mozgáskoordináció alakítása  Testséma, téri orientáció fejlesztése  Egészséges testi növekedés elősegítése  Erkölcsi, akarati élet fejlesztése  Lehetőség szerint a nagycsoportos gyermekek vízhez szoktatása 31

 Felvállaljuk a mozgásszervi problémák /bokasüllyedés, hanyag tartás, gerincferdülés/ prevencióját, a tehetséges gyermekek gondozását Feladatok:  Lehetőség szerint minden nap szabad levegőn való tartózkodás, s ott spontán mozgáslehetőség biztosítása a gyermekeknek. A KRESZ pálya és a műfüves pálya adta lehetőségek kihasználása  A gyermek spontán mozgásait egészíti ki az irányított mindennapi testnevelés  Az óvónő a csoport napirendjéhez igazodva dönti el, hogy ennek idejét testnevelési játékokkal vagy egy-egy mozgáscsoport gyakorlásával tölti ki.  Célzott feladatadást és intenzívebb mozgást tartalmasabb, a korcsoporttól függően heti egy alkalommal, 20 - 40 percre szervezett testnevelés foglalkozások az óvoda tornatermében vagy az udvaron. Kötött formában, bontott vagy bontatlan csoportban.  A természetes mozgások szabadban, változatos terepen való alkalmazásának biztosítása az óvoda udvarán és kirándulásokon / dombra, emelkedőre felmászás, lejtőn leereszkedés, lefutás, egyenetlen terepen való járás stb.  Alkalmanként egyéb mozgásformák lehetőségének biztosítása, korcsolyázás, lovaglás, vízhez szoktatás, stb. A fejlesztés várható eredményei:  A gyermek sajátjává válnak a természetes mozgások / járás, futás, állás, ülés, csúszás, kúszás, mászás, dobás/  Ezeket harmonikusan, összerendezetten végzi  Ismeri az alapvető testnevelési vezényszavakat  Ismer sok testnevelési játékot / futó, fogó, küzdő, szabályjáték/.  Képes szabályok betartására, követésére, társra figyelésre  Ismeri saját testét, a jobb és bal oldalt, a téri irányokat 7. 6. A külső világ tevékeny megismerése Célok:  A gyermeket körülvevő világ tevékeny módon való megtapasztalása, megismerése, ebben az egyén helyének megélése  A környezettudatos magatartás iránti érdeklődés felkeltése, tapasztalatszerzés elősegítése, az ember természettel szembeni felelősségének megéreztetése  A gyermek „én képének” alakítása, testséma fejlesztése  A természeti környezet szépségének megláttatása, emocionális kötődés kialakítása 32

 A társadalmi környezet, szorosabban vett emberi életünk színhelyeivel való megismerkedés, az ott használatos magatartásformák, udvariassági szabályok megtapasztalása, a társadalmi élet normáinak alapozása  Megismertetni és megszerettetni a szülőföld, az itt élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a családi és a tárgyi kultúra értékeit  A környező világgal való ismerkedés során a különbségek, azonosságok megláttatása, a

tárgyi

világ

tulajdonságainak,

mennyiségi

viszonyainak,

formáinak,

téri

elhelyezkedésének megtapasztalása, ítélőképesség, logikus gondolkodás fejlesztése Feladatok:  Az óvónő segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában  Természeti és társadalmi környezetünk minél sokoldalúbb megtapasztalásához biztosítson helyszíneket, törekedjen az ott megtapasztalható élmények kiaknázására, felfedeztetésére a gyerekek kíváncsiságára alapozva  Az élmények csoportszobai feldolgozásakor a megtapasztalt dolgok közti összefüggés, ok - okozati viszonyok megláttatása, a gyermekek egyéni fejlődési szintjéhez mért differenciált feladatadással  A tapasztalatszerzések közben óvónői feladat a matematikai viszonyok, relációk, mennyiségek megláttatása, fogalmak kialakítása  A matematikai kíváncsiság, érdeklődés felkeltése játékos formában  Az iskolai élet megkezdéséhez szükséges tapasztalatok megszerzése kötelező vagy kötetlen foglalkoztatási formában A fejlesztés várható eredményei:  Tisztában van saját teste, személye és az őt körülvevő világ alapvető emberi, tárgyi viszonyaival, térbeli relációival  Konkrét megtapasztalás révén ismeri a társadalmi és természeti környezet alapvető viszonyait, normáit  Természeti és társadalmi környezetre nyitott, azt érdeklődéssel szemléli, érzékeny a körülötte történő dolgokra, mer kérdezni, arról véleményt formálni  Ismeri és gyakorlatban alkalmazza a környezettudatos magatartás alapjait  Tisztában van a matematikai fogalmakkal, mennyiségekkel  Alapvető matematikai műveletek elvégzésére képes (hozzáadás, elvétel, kiegészítés)

33

7. 7. Munka jellegű tevékenységek Az élet és közösségi élet egyik mindennapi jelensége, hogy ahhoz hogy élni, létezni, működni tudjunk, bizonyos feltételeket létre kell hoznunk. Ehhez kell a munka, amely az élet velejárója már óvodás korban is. Cél:  A gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát, kötelességteljesítését, saját és mások elismerésére nevel. Feladatok: 

A játékos tevékenységek által fejlődjenek ki a gyermekek azon készségei, melyek során tudják önmagukat kiszolgálni.



Közös tevékenységek, a munka során társas kapcsolatok, a csoportra jellemző erkölcsi szabályok, normák alakítása.



Jusson el a saját személyiségével kapcsolatos munkakészség kialakulása után a közösség érdekében végzett munkáig.

Munka jellegű tevékenységek formái: a) önkiszolgáló munka, b) mindennapi élettel kapcsolatos munka, c) környezethez kapcsolódó munka. Az önkiszolgáló munkával kapcsolatos feladatok:  megfelelő idő biztosítása, hogy a fokozatosság elve alapján saját ütemében fejlődjön az étkezés, öltözködés, testápolás területén  ösztönzés az egyre önállóbb feladatvégzésre  kialakítani az igényt az esztétikus, tiszta, rendezett, külső és környezet iránt. A mindennapi élettel kapcsolatos feladatok:  játszóhely, terem, udvar rendbetétele  étkezés alkalmával esztétikus terítés, majd az edények leszedése, rendteremtés  naposi feladatok  öltöző, mosdó, folyamatos rendbetétele /csap elzárása, ruházatok helyretétele/ A környezeti ciklushoz kapcsolódó munkák:  ünnepi készülődés, valóságos sütés, főzés, ajándékkészítés, a csoportszoba takarítása, teremdíszítés  tanulással kapcsolatos feladatok: gyűjtés, feldolgozás 34

 udvarrendezés, tisztántartás (levélgereblyézés, állatok etetése, gondozása)  a szerszámokkal, eszközökkel kapcsolatos balesetvédelmi és higiéniai szabályok ismertetése A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végén:  a rájuk bízott feladatot, munkát önállóan, szívesen végzik  figyelnek saját maguk és környezetük rendezettségére  a munka jellegű tevékenységek gyakorisága által bizonyos cselekvések szokássá válnak  a szemét és a hulladékkezelés szokásukká válik  megtanulják a legszükségesebb eszközök szerszámok célszerű használatát miközben elemi fokon tapasztalatot szereznek munkaszervezésről, a célszerű sorrendjéről  elismerik a segítségadás lehetőségeit  munka elvégzésére való törekvés által kitartóak, türelmesek lesznek, fejlődik önbizalmuk, felelősségérzetük  hozzászoknak saját tevékenységük ellenőrzéséhez, egymás megoldását kölcsönös megértéssel és segítőkészséggel értékelik  a közösen végzett munka hozzájárul a társas kapcsolatok alakulásához, ezek örömeihez, átéléséhez  a tevékenységek gyakorisága, annak hatása megerősíti a gyermekekben a munka játéktól eltérő jegyeit  kialakul a munka iránti tisztelet, megbecsülés fontossága, hasznossága, a dolgozó ember iránti tisztelet 7. 8. Tevékenységekben megvalósuló tanulás Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése. A korai tanulás első nagy időszaka a mozgás és a beszéd fejlődésében a legnyilvánvalóbb. Kevésbé látványos, de nem kevésbé fontos az észlelés - érzékelés /percepció/ fejlődése. Nem túlzás azt mondanunk, hogy a mozgás és a percepció alapozza meg az értelmi

35

fejlődés és a szocializáció valamennyi funkcióját. Ezeknek a céloknak az érdekében a mindennapi tevékenységekbe építve alkalmazzuk a „MOZGÁSKOTTA” módszert is, ami minden érzékszervre és agyi funkcióra kihat. A mozgás és a játék a korosztály alapvető két tevékenysége, melyben a játék úgy foglal helyet, hogy keretét adja és tartalommal tölti meg a kisgyermek önálló tevékenységeit. Ez mutatója a fejlődés menetének, és ezért is kap hangsúlyos szerepet programunkban ez a hármas egység. A gyermeki látásmód a gondolkodás kialakulásának kezdetén egocentrikus. Fontos, hogy az „én”-nel kapcsolatos tapasztalatok rendeződjenek el először, stabilizálódjon az én tudat, ekkor kezdődhet az ismeretek hálójának kialakulása, azaz a negyedik, ötödik életév betöltése körül. A korai tapasztalások halmaza akkor rendeződik el biztonsággal, ha a kisgyermek sokszor találkozik az információkkal. Helyzetmegoldó próbálkozásokkal kell megmérnie az ismeretek használhatóságát mindig más és más összefüggésekben. A környezet tevékeny megismerésében, a játéktevékenységben az a legfontosabb, hogy észrevétlenül tanulja meg alkalmazni az információszerző stratégiákat és rendezni a tapasztalatokat. Közben alkalmazza a gondolkodási műveleteket. Keresi az azonosságokat, különbözőségeket, csoportosít, konkretizál, általánosít. Ezek segítik a későbbiekben oly fontossá váló absztrakció kialakulását. Ahogy tökéletesedik az észlelés a gyermek számára mind érthetőbbé válik a világ. Cselekvéses, képi és szimbolikus úton rendeződik az egészé, gondolkodássá, viselkedéssé. Célok:  Az ismeretszerzéshez való viszony pozitív maradjon. Így a gyermek a tanulás folyamatában motivált marad, és a későbbi tanulási nehézségek és a beilleszkedési zavarok is megelőzhetőbbekké válnak.  A gyermekek legyenek nyitottak, érdeklődők, az ismereteket örömmel fogadják be  Növekedjen állóképességük, erőfeszítésekre is képesek legyenek  Ismerjék meg, és gyakran éljék át a teljesítmény örömét  A gyerekek alkalmassá váljanak, iskolai tanulmányaik megkezdésére  Testileg, lelkileg egészséges, érdeklődő, a világ megismerésére törekvő, kooperációra képes, kreatív, érzelem gazdag személyiség alakítása  A célok megvalósítása programunk előző fejezeteiben részletesen szerepel

36

8. DIFFERENCIÁLT FEJLESZTÉS Célok:  Differenciált, a gyermek fejlődési üteméhez igazodó fejlesztés  Felzárkóztatás és a tehetséggondozás az egész óvodai élet során pozitív és negatív diszkrimináció nélkül  A játékba ágyazott, vagy mikro csoportban szervezett foglalkozások lehetővé teszik, hogy minden gyermek képességeinek megfelelő feladatot kapjon. Az óvodapedagógus arra figyel, hogy éppen „lábujjhegyre" állítsa a gyermeket, kijelölje a fejlődés irányát  Egyéni fejlesztés esetén, mindig a gyermek aktuális állapotát figyeljük, az ő képességeihez, készségeihez igazodva fejlesztünk apró lépésekben, türelmesen Az óvónő feladatai:  Ismerje meg a gyermek családi körülményeit, készségeit, képességeit  Térképezze fel, hogy mely területeken szükséges intenzív fejlesztés  Mindig arról a fejlődési szakaszról indítsa újra, ahol még biztosan mozog  Az értékelés módja a pozitív megerősítés és nem az elmarasztalás  Vegye észre a legkisebb fejlődést, és dicsérje meg érte  Ha az elmaradás jelentős, kérje szakember segítségét  Tehetséggondozás esetén próbálja összegyűjteni azokat a jeleket, melyek a tehetségre utalnak. Ezek elsősorban a gyermek alkotásai, /építmény, rajz, játék/ azok színvonala és az „alkotás” ideje alatti viselkedés A verbális megnyilvánulások, tesztek nem mérvadók óvodáskorban. Ha a gyermek tehetséget mutat szükségtelen, sőt néha káros kisgyermekkorban valamilyen intenzív, különleges fejlesztés. Az ingerben dús környezet, a sokszínű tevékenységek lehetősége, az észlelés, érzékelés fejlesztése, a felesleges korlátok helyett távlatok biztosítása, az edzettség teremtik meg azokat az alapokat, melyen a tehetséges gyermek fejlődése is biztosan elindulhat. Fontos a családdal való együttműködés és a szocializáció, hiszen ma sem könnyű tehetséges gyermeknek lenni! 9. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére hat-hét éves korra eléri az

37

iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek a sikeres iskolai munkához. A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. (Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél - az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés, - megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele, - a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Az egészségesen fejlődő gyermek - érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni; minden szófajt használ; különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot; tisztán ejti a magánés mássalhangzókat (a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek); végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét, - elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a 38

magatartási

formák,

szokások,

amelyek

a

természeti

és

társadalmi

környezet

megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak. Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival, amennyiben az iskolai légkör ezt lehetővé teszi. A szociálisan érett gyermek - egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni; késleltetni tudja szükségletei kielégítését, - feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok

egyre

eredményesebb

elvégzésében

nyilvánul

meg;

kitartásának,

munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. Az ötéves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése. A BTM-es gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint. A különleges gondozásra jogosult gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben. 10. GYERMEKVÉDELEM Az óvodai életben kiemelkedő szerepet kapott a gyermekvédelem, és egyre hangsúlyosabb az esélyegyenlőség megteremtése is. Elengedhetetlen feladat a harmonikus, biztonságérzetet nyújtó légkör kialakítása, a társas kapcsolatokat formáló, a személyiség szabad kibontakozását elősegítő inkluzív nevelés, az óvodapedagógusok befogadó attitűdje. A gyermekvédelem minden óvodapedagógus feladata. Célok:  A prevenció, a gyermek hátrányos helyzetének csökkentése, a veszélyeztetettség érdekében nyújtott segítség  A gyermekek érdekeinek érvényesítése és jogainak védelme.  Az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülése, az esélyegyenlőség megteremtése  A hátrányos helyzetű gyermekek családjával szorosabb együttműködés  A hátrányos helyzetből adódó lemaradások sikeres ellensúlyozása.

39

Feladatok:  Felderítő munka, részletes anamnézis óvodába lépéskor  A pedagógusok és az óvoda dolgozói szeretettel, tisztelettel és értőn kezelik a gyermekek problémáit.  A család tiszteletben tartása, a családi nevelés erősítése, a gyermek irántifelelősség ébrentartása  A hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása, fejlesztése, megsegítése  A gyermek fejlődésének nyomon követése.  Rendszeres tájékoztatás a gyermek fejlődéséről.  Szakszerű, a gyermek társadalmi helyzetére érzékeny szemlélettel és módszerekkel partnerré tenni a szülőt.  Tapintatos, személyes kapcsolat kialakítása a családokkal, különös tekintettel azokra, akik segítségre szorulnak.  A veszélyeztetettként

nyilvántartott

gyermekekre fokozottan figyelni, annak

érdekében, hogy azonnali intézkedésre kerülhessen sor, ha a család helyzetében olyan változás következik be, ami a gyermek helyzetét, testi épségét veszélyeztetné.  Kapcsolattartás a tanácsadói és szakirányú területekkel. A gyermekvédelmi munka koordinálását a gyermekvédelmi felelős látja el, aki a nevelőtestület tagja. 11. AZ ÓVODA ÜNNEPEI, HAGYOMÁNYAI Az évszakokhoz kapcsolódó ünnepkörök és jeles napok az óvodai élet vezérfonalát jelentik. Egy-egy ünnep sajátos hangulata, a hozzákötődő hagyományok, hiedelmek, szokások felelevenítése óvodai nevelőmunkánk fontos része. Egy-egy ünnepre a gyerekekkel, hetekkel előtte készülődünk, egyre fokozva a várakozást, a hangulatot. Az ünnep hangsúlyos része a meghitt együttlét, közös játék, a nyugalom, az összetartozás élménye. A csoportok külön készülnek, de az eseménytől függően csoportban, két csoport, vagy az egész óvoda együtt ünnepel, erősítve ezzel a „Mi óvodánk” érzését. Az ünnep gyakori résztvevői a szülők. Esetenként az előkészítő szakaszban / közös játék illetve díszítő elemek készítése, süteménysütés/, vagy az ünnep „vendégeiként". Az ünnepkörökön belül kiaknázzuk a fejlesztési és az ismeretszerzési lehetőségeket. 40

Ezek fő területei: - természeti - társadalmi nevelés - művészeti nevelés területei - testi nevelés. Ünnepeink egy részében a gyermekeket állítjuk a központba: pl.: születésnap, gyermeknap, farsang. Máskor a gyermek, mint ajándékozó szerepel, megismerve az adni akarás, adni tudás örömét. Hagyományos ünnepeink: 

A keresztény kultúra ünnepei: Karácsony, Húsvét.



A néphagyományokhoz, hiedelmekhez kötődő ünnepek: pl.: szüreti mulatság, Lucázás



Újabb kori ünnepek: pl.: Föld napja, Anyák napja, Gyermeknap,



Társadalmi ünnepek pl.: március 15.

A családok bevonását több szempontból is fontosnak tartjuk. Szeretnénk a közvetlen környezetünkben sugározni egy olyan fajta értékrendet, melyben nem az anyagi javak nagysága az ünnep legfontosabb tényezője, hanem a szeretet, az egymásra figyelés, a gondok félretevése, az öröm, az életigenlés érzésének hangsúlyozása a fontos.

12. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI 12. 1. A család Arra törekszünk, hogy a családi nevelést kiegészítve gondozzuk, ápoljuk, védjük, szocializáljuk, neveljük, fejlesszük a gyermekeket. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. A szülőket nevelőpartnernek tekintjük, ismertetjük velük a nevelői felfogásunkat, programunk célját, feladatát. Minden lehetőséget megragadunk annak érdekében, hogy a családi nevelési eljárásokat, szokásokat megismerjük. Törekszünk arra, hogy összhangban legyen a családi és az óvodai nevelés. A gyermekek egyéni fejlődéséről folyamatosan konzultálunk a szülőkkel. Fontosnak tartjuk a hiteles tájékoztatást, a problémaérzékenységet, a tapintatot és az előre mutató segítséget. Óvodánk nyitott. A szülők igényeinek megfelelően lehetőséget adunk arra, hogy

41

előzetes megbeszélés alapján bármikor betekintést nyerjenek gyermekeik óvodai életébe. Évente egy alkalommal nyílt napokat is szervezünk. A családdal történő nyílt, őszinte együttműködés csak a kölcsönös bizalom talaján valósulhat meg. A szülőknek tapasztalniuk kell, hogy emberi magatartásunkban, szakmai felkészültségünkben egyaránt példamutatók vagyunk. A kapcsolattartás formái:  Beíratás: az első személyes kapcsolat felvétele.  Összevont- és csoport szülői értekezletek. Egészségügyi, pedagógiai, pszichológiai előadásokat szervezünk olyan témákban, amelyek kapcsolódnak a nevelési értekezleteink témáihoz.  Családlátogatások: családi nevelési szokások megismerése.  Fogadóórák  Egyéni esetmegbeszélések az aktualitásnak megfelelően, előzetes időpont egyeztetés után.  Közös ünneplések, az ünnep előkészítő szakaszában közös játszóházak, ahol a szülőkkel közösen készítünk ajándékokat, díszítő elemeket.  Családi hétvége, kirándulási, sportolási lehetőségek felkínálása. 12. 2. Szülői szervezet A szülői munkaközösség figyelemmel kíséri a gyermeki és szülői jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Az óvoda vezetőjétől joguk van tájékoztatást kérni a gyermekek csoportját érintő bármely kérdésben. Képviselőjük tanácskozási és véleményezési joggal részt vehet a nevelőtestületi értekezleteken. 12. 3. Pedagógiai szakszolgálat intézményei Nevelési tanácsadást, logopédiai ellátást, korai fejlesztést nyújtanak a gyermekek számára. A szolgálat pszichológusai, gyógypedagógusai, logopédusai a különböző részképesség zavarokkal küzdő, beszédhibás, magatartászavaros gyermekek nevelését speciális szakismeretekkel segítik. Középső csoport végén vagy nagycsoport elején szűrik azokat a gyerekeket, akiknél tanulási nehézség jósolható. A csoportokban dolgozó óvónők a fejlődésükben megrekedt vagy elmaradt gyerekeket fejlesztő foglalkozásaikra küldik vagy útmutatásaik alapján, fejlesztő foglalkozásokat tartanak. Az iskolaérettségi vizsgálatokat az óvodában a szülők és az óvónők együttes kérése és javaslata alapján végzik el azoknál a gyerekeknél, akiknek iskolára való alkalmassága bizonytalan. 42

12. 4. Iskola Az óvoda - iskola kapcsolatában arra törekszünk, hogy az iskolák megismerjék azt a szándékunkat, hogy a gyermeket egyéni képességeinek megfelelően úgy neveljük és fejlesztjük, hogy a környezetünkben jól eligazodjanak, együttműködők, kapcsolatteremtők legyenek, és legyenek képesek az iskolai tanulmányok megkezdésére. Fontosnak tartjuk, hogy az átmenetet minél zökkenő mentesebbé tegyük. Ennek érdekében folyamatos, rendszeres, hagyományteremtő - és megtartó kapcsolatra törekszünk. A jó kapcsolat alapja a tisztelet és megbecsülés egymás munkája iránt. Az együttműködés formái:  Az iskolai nevelőkkel az emberi és szakmai kapcsolatok, folyamatok folyamatos ápolása, érdeklődés egymás munkája, problémái, eredményei iránt  Kölcsönös látogatások, tapasztalatgyűjtés: az első osztályosokat a tanév elején meglátogatjuk az iskolában, az első osztályos nevelőknek, pedig lehetőséget adunk, hogy a leendő iskolásokat meglátogassák az óvodában  Szülői értekezleten: a leendő első osztályos nevelők tájékoztatják az iskolába készülő gyermekek szüleit pedagógiai elképzelésükről, az iskolába lépés teendőiről  A gyermekek látogatása az iskolában: ismerkednek az iskolai környezettel.  Közös rendezvények, az iskolások ajándékműsorral kedveskednek az óvodásoknak  Az iskola uszodájában, igény és lehetőség szerint vízhez szoktatás, melyen a nagycsoportosok vesznek részt  Folyamatos kapcsolattartás az alsó tagozatos tanítókkal

12. 5. Bölcsőde Óvodába lépés előtt, a tavaszi nyílt napok keretében a bölcsődéseknek lehetőséget biztosítunk, hogy ellátogassanak az óvodába, megismerkedhessenek leendő csoportjukkal, óvó nénijükkel. Az óvoda „Csalafinta” bábcsoportja előadással kedveskedik a kicsiknek. A gondozónőkkel lehetőségünk van egy - egy gyerek személyiségéről beszélgetni, feljegyzéseikbe bepillantani. A bölcsőde, mint az óvodába lépés előtti intézményes nevelés színtere, sok információt adhat a gyermek fejlődéséről. 12. 6. Egyéb kapcsolatok Fenntartóval 43

Kapcsolatunk részben hivatalos, részben pedig támogató, segítő jellegű. Problémáink megoldását, együttműködés jellemzi. Formái: 

az óvodavezető folyamatos napi kapcsolata az önkormányzat oktatási irodájának vezetőjével



az óvodavezető részvétele az óvodai életet érintő témákban a képviselőtestületi üléseken, így közvetlen az óvoda képviselete és az információáramlás

Közművelődési intézményekkel Folyamatos és hagyományteremtő kapcsolatra törekszünk, rendszeres konzultációkat szervezünk. Formái:  színházlátogatások, kiállítások látogatása  gyermekműsorok  könyvtárlátogatások: gyermekfoglalkozások Egészségügyi szervekkel: Védőnő, orvos, fogorvos, családsegítő szolgálat Formái:  alkalmanként esetmegbeszélések  tájékoztató előadások szervezése a szülőknek  tanköteles korú gyermekek részére iskola alkalmassági vizsgálata  évente fogászati szűrés

13. ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS

Az óvodában a nevelő-oktató munka – a helyi nevelési program szellemében elkészített – szakmai munkaterv szerint történik. A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az óvodában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése. A szakmai munkaterv alapján összeállított éves feladatok határozzák meg a belső ellenőrzés rendjét. Az ellenőrzési tervet – a telephelyvezető helyettes és a szakmai munkaközösség javaslatai alapján – az óvodavezető készíti el. 44

Az ellenőrzési tervet az óvodában minden év szeptember 30-ig nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzés kiterjed:  A munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének minőségére, módjára  A munkafegyelemmel kapcsolatos kérdésekre. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az óvoda-vezető dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet:  Telephelyvezető helyettes  Szakmai munkaközösség-vezető Az óvodavezető minden óvodapedagógus munkáját legalább egy alkalommal értékeli a nevelési év során. Az egyes nevelési területek ellenőrzésébe bevonhatja a telephelyvezető helyettest, a szakmai munkaközösség vezetőjét. Az ellenőrzés tapasztalatait az érintett óvodapedagógussal ismertetni kell, aki írásban észrevételt tehet. Módja:  Foglalkozások látogatása  Írásbeli munka ellenőrzése Beszámoló: Írásban vagy szóban. A nevelési záró értekezleten értékelni kell a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit, illetőleg az ellenőrzés általánosítható tapasztalatait, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket. Az ellenőrzés területei:  tanügy igazgatási  munkáltatói  gazdasági, vagyonvédelmi  munka- és tűzvédelmi  a gyermekek egészségével összefüggő  telephelyre irányuló Az

ellenőrzés

lehet:

állandó,

időszakos,

kiemelt,

speciális

Az ellenőrzés tervezett formái:  megfigyelés

45

 írásos dokumentumok elemzése  vizsgálat  szemrevételezés  beszámoltatás Ellenőrzést végezhetnek:  intézményvezető  óvodavezető helyettes  telephelyvezető  munkaközösség vezetők  gyermekvédelmi felelős Pedagógiai ellenőrzés:  Beszoktatási folyamatok ellenőrzése  Ünnepek, hagyományok ellenőrzése  Munkaközösség vezetők ellenőrzése  Szülői értekezletek, felkészülés, témaválasztás, kommunikáció ellenőrzése  Iskolakészültség ellenőrzése  Tematikus ellenőrzések  Kapcsolattartás ellenőrzése Tanügy-igazgatási ellenőrzés  Naplók ellenőrzése, fejlődési lapok vezetésének ellenőrzése  Statisztika Munkáltatói ellenőrzés  Munkaidő betartásának ellenőrzése  Technikai dolgozók munkavégzésének ellenőrzése Gazdasági ellenőrzés:  pénzkezelés szabályainak betartása  leltárkészlet, készletkezelés szabályainak betartása.  térítési díj fizetés szabályainak betartása.  eszköznyilvántartások  leltár  karbantartás Munka- és tűzvédelmi ellenőrzés Gyermekvédelmi és a gyermekek egészségével kapcsolatos ellenőrzések:  A gyermekvédelmi felelős munkája 46

 A gyermekorvos feladatai, a védőnői hálózattal való kommunikáció milyensége  Az étkeztetés területén a minőség és a mennyiség ellenőrzése.

47

JÁTÉK, MESE, MOZGÁS

ARANY JÁNOS ÓVODA JÓKAI TELEPHELY HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

48

TARTALOMJEGYZÉK Bevezető............................................................................................................ 51. oldal Bemutatkozás .............................................................................................. 51. oldal Óvoda tárgyi feltételei ................................................................................. 51. oldal Óvoda személyi feltételei ............................................................................. 52. oldal Óvodánk alapvető céljai és feladatai .................................................................. 53. oldal Az óvodai élet megszervezése ........................................................................... 54. oldal Csoportszerkezet.......................................................................................... 54. oldal Óvodai napirend .......................................................................................... 54. oldal A nevelőmunka tervezése, szervezése, a csoportok munkáját segítő dokumentumok ................................................................................................. 55. oldal Az óvoda általános feladatai .............................................................................. 56. oldal Az egészséges életmód alakítása .................................................................. 56. oldal Az érzelmi és erkölcsi nevelés és szocializáció biztosítása ........................... 58. oldal Értelmi fejlesztés ......................................................................................... 60. oldal Anyanyelvi nevelés, kommunikáció ............................................................. 61. oldal Az óvodai élet, tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai ................. 62. oldal Játék ............................................................................................................ 62. oldal Verselés, mesélés ......................................................................................... 64. oldal Ének, zene, énekes játék és gyermektánc ..................................................... 65. oldal Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka .......................................................... 67. oldal Mindennapos testnevelés ............................................................................. 68. oldal A külső világ tevékeny megismerése ........................................................... 70. oldal A szlovák nyelv megismertetése .................................................................. 71. oldal Munka jellegű tevékenységek ...................................................................... 72. oldal A tevékenységekben megvalósuló tanulás .................................................... 74. oldal Differenciált fejlesztés ....................................................................................... 75. oldal A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére .......................................................... 75. oldal Gyermekvédelem az óvodában .......................................................................... 77. oldal Az óvoda ünnepei, hagyományai ....................................................................... 78. oldal Az óvoda kapcsolatai ......................................................................................... 79. oldal Óvoda – család ............................................................................................ 79. oldal Óvoda – iskola ............................................................................................. 80. oldal 49

Óvodánk egyéb kapcsolatai.......................................................................... 81. oldal Az óvoda ellenőrzési, értékelési rendszere ......................................................... 82. oldal Óvodánk írásos dokumentumai .................................................................... 82. oldal A pedagógiai munka ellenőrzése, értékelése ................................................ 82. oldal Az

óvodás

gyermek

fejlődésének

figyelemmel

kísérésével

kapcsolatos

szabályok ..................................................................................................... 83. oldal A helyi pedagógiai program ellenőrzése, értékelése ........................................... 85. oldal Felhasznált irodalom ......................................................................................... 86. oldal

50

BEVEZETŐ Programunk a Nemzeti Köznevelési Törvény, a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet az Országos Óvodai Alapprogram alapján a Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program szellemiségében készült. BEMUTATKOZÁS Óvodánk Bánhidán, családi házas övezetben, a Jókai Mór Általános Iskola közvetlen szomszédságában helyezkedik el. 1943-ban óvodai célra építették, két részben osztott csoporttal működött és működik jelenleg is. 1999 szeptembere óta az Arany János Óvoda telephelyeként működünk. Az óvoda épületén a Jókai Mór Általános Iskolával osztozunk (kb. az épület 50%-át használják: iskolai ebédlő, WC, mosdó van kialakítva), közös használatú a melegítőkonyha. Gyermekeink elsősorban Új-Bánhida és Paradicsomkert területéről, valamint a város egyéb részéről járnak óvodánkba. Többségük a Jókai Mór Általános Iskolában kezdi meg tanulmányait. Célunk a gyermek teljes személyiségfejlesztése egész nap folyamán, ahol a gyermek fő és sérthetetlen tevékenysége a játék. Kicsi óvodánk nagy előnye az a meghitt, családias légkör, ahol az összenyitható csoportszobák, a közösen használt helyiségek, az udvar már maguk kínálják, hogy mindenki ismerje egymást, együtt játszhasson a kicsi a naggyal, tanuljanak egymástól, segítsenek egymásnak. A családok többsége átlagos lakáskörülmények között, átlagos életszínvonalon él. Otthonuk tiszta és rendezett. A gyermekek megfelelő játékkal rendelkeznek, tiszták és ápoltak. A szülők érdeklődnek az óvoda munkája iránt, tőlük telhetően segítik azt. Gyakran kérik az óvodapedagógusok véleményét és segítségét nevelési kérdésekben, tanácsaikat megfogadják. A szülő-óvodapedagógus kapcsolatra a kölcsönös tisztelet, a megbecsülés és a bizalom jellemző. Megfelelő partnereink a gyermekek nevelésében. Az óvoda tárgyi feltételei:  Engedélyezett gyermeklétszám:

45 fő

 Csoportszobák száma:

2

51

Csoportszobák nagysága:  Udvar ( homokozó, fa- és fém játszószerekkel):

56 m2 és 31 m2 760 m2

 Egyéb helyiségek: csoportszoba típusú helyiség (jelenleg tornaszoba 1 db – 32 m 1 db – 36 m2

 melegítőkonyha:  (iskolával közös használatú) 

gyermek mosdó:

1 db – 9 m2

gyermek WC:

1 db – 9 m2



folyosó, gyerekek öltözője:

1 db



vezetői iroda, öltöző:

1 db – 8 m2

Ahhoz, hogy a helyi pedagógiai programunk megvalósulhasson, az óvodánknak rendelkeznie kell a szükséges tárgyi feltételekkel. A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyermekek használnak, számukra hozzáférhető módon és a gyermekek biztonságára figyelemmel kell elhelyezni. Egyidejűleg biztosítson megfelelő munkakörnyezetet az óvodai munkatársaknak, teremtsen lehetőséget a szülők fogadására. Az óvodaépület és az udvar - a helyi adottságokat figyelembe véve – megfelelően szolgálják a gyermekek egészséges és biztonságos óvodai életét. Az óvodapedagógusok, a dajkák és a szülők lelkes segítségükkel nagyban hozzájárulnak az óvoda szépítéséhez, a tárgyi feltételek javításához. A nevelőtestület folyamatosan figyelemmel kíséri a pályázati kiírásokat, lehetőségeket. A gyermek fejlődő személyiség, testi és lelki szükségletei vannak. A gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. Az óvoda személyi feltételei: - Engedélyezett és betöltött álláskeret

7 fő

- Alkalmazottak száma

7 fő

- Telephelyvezető

1 fő

- Felsőfokú végzettségű óvodapedagógusok

3 fő

- Dajka

2 fő

- Egyéb alkalmazott: 4 órás kisegítő

1 fő

52

Az

óvodánkban

a

nevelőmunka

kulcs-szereplői

az

óvodapedagógusok.

Szakmai

felkészültségük jó, munkájukat a hívatás és gyermekszeretet jellemzi. Nevelőtestületünk stabil, mindannyian több évi gyakorlattal rendelkezünk. Fontosnak tartjuk a mai kor elvárásainak megfelelő önképzést, továbbképzést. Munkánkat gyermekszerető dajkák segítik. ÓVODÁNK ALAPVETŐ CÉLJAI ÉS FELADATAI Nevelésünk célja, hogy a családi nevelést kiegészítve 3 éves kortól az iskolába lépésig elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok kiegyenlítését, az életkor és az egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével, ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermek ellátását is. Alapelveink:  nyugodt, derűs, szeretetteljes légkör kialakítása,  központban a gyermek és nevelése áll,  a gyermek fő tevékenysége: a játék,  a gyermek jogainak és szabadságának tiszteletben tartása,  különbözőségek elfogadása és tiszteletben tartása,  alapvető emberi értékek közvetítése Feladataink:  az egészséges életmód alakítása  az értelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés  az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Mottónk: „Szomjassá tenni a gyermeket …..amennyire csak lehet. Teremtsünk hozzá megfelelő körülményeket. Szülessen meg benne a belső hívó hang a kívánatos táplálékhoz. Akkor fel fognak csillanni a szemek, ki fognak nyílni a szájak, meg fognak mozdulni az izmok. Csak olyan módszer lehet helyes, amelyik a tudáshoz étvágyat gerjeszt…” /Freinet: Máté mondásai/ 53

Meggyőződésünk, hogy „Jót és jól játszani – ez a gyerek dolga az óvodában.” Óvodai nevelésünk tartalma a tevékenységeken keresztül jut érvényre és a nevelési folyamaton belül valósul meg. A gyermek fejlesztése a nevelési folyamat egészén belül történik. Keretei: 

az önálló, irányított tapasztalatszerzés



komplex foglalkozások (kötelező vagy kötetlen szervezési formában)

AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE

Csoportszerkezet: Óvodánk két részben osztott csoporttal működik. A 4-5 éves gyermekek csoportba osztása az óvónőkkel és a szülőkkel egyeztetve fejlettség alapján történik. A csoportszerkezet a gyermeklétszám és az életkori összetétel alapján változhat. A részben osztott csoportokban fontosnak tartjuk a csoportlégkör, és a gyerekek közötti együttműködés kialakítását. Ennek alapja az a fő elv, hogy a gyermekeket a csoportban azonos jogok és kötelességek illetik meg. Nem zavarhatják egymást, nem lehetnek egymás terhére. A nagyobbak, ha akarnak, segíthetnek a kisebbeknek - s hogy akarjanak, erre mi óvodapedagógusok motiváljuk őket - ugyanakkor a segítség nem kötelező számukra és nem jelenti a kisebbek kiszolgálását. Óvó, védő szeretet, az összetartozás érzését erősítjük a gyermekekben. Óvodai napirend: 5.30-7.00.

Összevont csoportban gyülekező, szükség szerint pihenés, játék

7.00-8.45

Játék, ráhangolódás az óvodai életre, folyamatos reggeli

8.45-11.30

Játék, játékos foglalkozások, (kötött, kötetlen formában) ismerkedés a szűkebb és tágabb környezettel. Levegőzés, mozgásos játékok

11.30-15.00

Ebéd, pihenés, uzsonna

15.00-16.30

Játék a szülők érkezéséig

54

A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a heti rend biztosítja a feltételeket, melyek a megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5-30 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. A napirendben az egyes tevékenységekre fordítható idő rugalmasan változik a körülmények, az évszakok, a váratlan események hatására. . A gyerekek folyamatosan, 9 óráig érkezhetnek az óvodába. A reggelizés folyamatosan történik 7-9 óráig. Ez az étkeztetési forma jól bevált, rugalmasan alkalmazkodik a családokban kialakult életritmushoz, ugyanakkor folyamatossá teszi és megnöveli a játékidőt. Nagyon fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok biztosítása szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A heti rend elkészítésének javasolt szempontjai: - segítse elő a folyamatosságot, a rendszerességet és a nyugalmat a csoportokban, - verselést-mesélést és a mindennapra tervezett mozgást. Az óvodai élet megszervezésében nagy gondot fordítunk a gondozásra, mivel az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait. Segíti a gyerekek önállóságának a fejlődését együttműködve a gondozást végző többi munkatársával. Az óvodai nevelésünk tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, és fejlődésük nyomon követését, különböző kötelező és –nem kötelező- az óvodapedagógusok által vezetett dokumentumok segítik. Az óvodai nevelés csak a jóváhagyott pedagógiai program alapján valósulhat meg és a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg, az óvodapedagógus feltétlen jelenlétében és közreműködésével.

A nevelőmunka tervezése, szervezése, a csoportok munkáját segítő dokumentumok. Éves terv Segíti az óvodai nevelés gyakorlati megvalósítását. A pedagógus a gyermekek szükségleteinek megfelelően, módszertani szabadságával élve készíti el, a tanév elején, az évszakok köré csoportosítva. 55

Csoportnapló Vezetése papír alapon, vagy elektronikus úton is lehetséges. Tartalmazza a nevelési éven belüli feladatokat, a heti és napirend szerint megvalósuló tevékenységeket, a tervezett programokat, azok időpontját, a gyermekek fejlődését elősegítő tartalmakat, az értékeléseket. Mulasztási napló Anamnézislapok A gyermek óvodába kerülésekor, a szülővel való beszélgetés alapján az óvónő tölti ki. Az egyéni fejlettség mutatói Vezetése folyamatos 3-7 éves korig Tájékozódó vizsgálat Nagycsoport év elején végzik el az óvónők, az „Amit az óvónőnek észre kell venni” című könyv alapján. Tájékoztató a tanköteles gyermekek egyéni fejlettségéről, a szülő részére óvodáskor végén. AZ ÓVODA ÁLTALÁNOS FELADATAI Az egyes fejezetek végén található várható fejlettségi szintek az optimális állapotot jelölik. A gyerekek egyéni képességeitől függően változó mértékű eltérések mutatkozhatnak. Nevelésünk alapvető feladata a gyermek testi-lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: 

az egészséges életmód alakítása



az érzelmi, az erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítása



értelmi fejlesztés



az anyanyelvi nevelés, kommunikáció

Az egészséges életmód alakítása: Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének kialakítása kiemelt jelentőségű. Nevelésünk feladata: a gyermek testi fejlődésének elősegítése. Feladataink: 

a helyes óvodai életritmus kialakítása és ennek összehangolása a családi neveléssel,



a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése, 56



a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése,



a gyermek testi képességei fejlődésének elősegítése,



a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése;



az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása,



a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos



környezet, a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása:



megfelelő szakemberek bevonásával, a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi-lelki nevelési feladatok ellátása.

Az óvodába lépés pillanatától szoktatjuk gyermekeinket az óvodai életritmushoz Óvodánk épülete, a gyermekek által használt helyiségek, azok berendezése és felszerelése alkalmas a kisgyermekek egészséges nevelésére. Az egészség megvédésére, fejlesztésére a gyermekeket kiskoruktól kezdve kell nevelni. Megtanítja az egészség megvédéséhez, megerősítéséhez vezető tevékenységeket. Az egészségvédelmi program tartalma:  az egészséges táplálkozás  a mindennapos testmozgás  a testi és lelki egészség fejlesztése  a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése  a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése  a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás  a személyi higiéné területei  az esélyegyenlőség kifejezésre juttatása Lehetséges módszerek:  szülői fórum szakember bevonásával  szűrővizsgálat  kirándulások, szabadidős programok  környezetvédelmi tevékenységek  rendszeres testedzés  mérések

57

 heti egy „zöldnap” és „gyümölcsnap”  közös programok az óvoda partnereinek bevonásával Fejlődés várható jellemzői:  a gyermek a tisztálkodásban, az öltözködésben, étkezésben és egyéb  szükségleteinek kielégítésében önállóbb lesz.  megfelelően használja az evőeszközöket, az óvoda egyéb eszközeit és helyiségeit,  tud cipőt fűzni és kötni, gombolni, teríteni, hajtogatni,  ismeri a kulturált étkezés szokásait, ruházatának rendben tartási lehetőségeit, a  rendetlenség megszüntetésének módját,  segít a környezete tisztántartásában, a rendteremtésben,  szereti és igényli a mozgást,  mozgása ügyesebbé, összerendezettebbé válik,  sokoldalú mozgástapasztalatokat szerez. Prevenció érdekében elvégezzük a gyermekek mozgásfejlettségének szűrését és szükség esetén a szakember segítségét igénybe vesszük. A gyermekek fejlesztését az egyéni adottságok és képességek figyelembevételével végezzük. Az érzelmi és erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítása: Az érzelmi nevelésünk célja, hogy a családi nevelésre építve a gyermeket olyan irányba fejlesszük, hogy a későbbiekben hozzásegítsük őt a zökkenőmentes emberi kapcsolatok kialakításához és a társadalomba való beilleszkedéshez. Célunk:  az erkölcsi, érzelmi és akarati tulajdonságok fejlesztése (figyelmesség, egymás szeretete és segítése, fegyelmezettség, illemtudó viselkedés, együttműködés, együttérzés, kitartás, nyíltság, felelősség, feladattudat, szabálykövetés, stb.)  Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, mely a szülőföldhöz való kötődésének alapja Feladataink:  barátságos, szeretetteljes, családias légkör kialakítása, kötődési hajlam erősítése,  biztonságérzet keltése,  egymás iránti bizalom kiépítése, az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, o gyermek - gyermek kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze;  az óvoda egyszerre segítse a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, én-tudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező és önérvényesítő törekvéseinek;

58

 alá-, fölé- és mellérendeltségi helyzetek átélése, elfogadása,  egymás iránti tolerancia alakítása,  az óvoda teremtsen lehetőséget arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes  társas szükségleteit; nevelje a gyermeket a különbözőségek elfogadására, tiszteletére. Fontosnak tartjuk, hogy már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermekeket. Elengedhetetlen az új gyermekek előzetes meglátogatása az óvodapedagógussal való személyes kapcsolat, az ismerkedés érdekében. A szülőknek is lehetőségük van, hogy még a gyermek óvodába kerülése előtt bármikor bejöhessenek az óvodába „ ismerkedni „. Az új gyermekek beilleszkedése folyamatos, a szülőkkel is történhet ha igény van rá. Az „újakat” mindig kiemelt figyelemmel, nagy türelemmel és szeretettel vesszük körül. Nevelésünknek – a családi nevelés mellett – nagy szerepe van az elsődleges szocializáció során. Tudatosan alakítjuk, építjük és kombináljuk azokat a nevelő hatásokat, amelyek a társas érintkezéshez, az együttműködéshez szükségesek. A gyermekek családból hozott értékeit tiszteletben tartjuk. A gyermekeinket arra neveljük, hogy bizalommal, tisztelettel és szeretettel legyenek a felnőttek és egymás iránt. Legyenek egymáshoz tapintatosak, figyelmesek, türelmesek, segítsék egymást és fogadják el a különbözőséget. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése. Olyan közös élményekre épülő közös tevékenységeket biztosítunk számukra, amelyek elősegítik a gyermeki akarat (önállóság, önfegyelem, kitartás, feladat- és szabálytudat) fejlődését, szokás- és normarendszer megalapozását. A társas és közösségi tevékenység a teljes nevelési folyamatot átfogja (társas kapcsolatok, közös munka, együttjátszás, közös élmények, ünnepek, komplex foglalkozások). A gyermek nyitottságára építve segítsük elő, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek (pszichológus, logopédus gyógypedagógus, konduktor stb.) közreműködésével.

59

Fejlődés várható jellemzői: A gyermek:  kapcsolatokat tud teremteni (köszönés, kérés, köszöne nyilvánítás, válaszolás, megszólítás),  véleményt nyilvánít,  önállóan dönt, választ,  önállóan elvégzi vállalt feladatait,  viselkedése tisztelettudó,  képes a belátásra,  törekszik az igazmondásra,  közös cél érdekében együttműködik,  örül a közös sikernek,  szívesen felajánlja segítségét társainak, a felnőttnek,  érdeklődik társai és a felnőttek iránt,  képes az egyéni érdekeit a csoport érdekeinek alárendelni,  legalább egy társkapcsolattal rendelkezik a csoporton belül. Értelmi fejlesztés: Az óvodai nevelésünk a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára mint életkori sajátosságra a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítson a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről.. A tanulás az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, a különféle tevékenységeken keresztül, valamint az óvodapedagógus által kezdeményezett komplex foglalkozásokon valósul meg. Célunk:  kialakítani bennük azokat a jártasságokat és készségeket, amelyek az iskola megkezdésére alkalmassá teszik és az életre való felkészítést szolgálják.  Feladataink:  érdeklődés, kíváncsiság felkeltése a környező világ iránt,  testi, szellemi egészség fejlesztése, megőrzése,  az

értelmi

képességek

(érzékelés,

észlelés,

emlékezet,

figyelem,

képzelet,

gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése.

60

 a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása  sokoldalú, közvetlen tapasztalatszerzés lehetőségeinek biztosítása, azok rendszerezése,  differenciált, egyéni képességek szerinti fejlesztés,  „énkép” fejlesztése, testséma kialakulásának segítése,  önálló gondolkodásra nevelés, döntési képesség fejlesztése  formaérzékletek, formaészlelések fejlesztése,  figyelemkoncentráció fejlesztése,  prevenció érdekében a gyermekek értelmi fejlettségének szűrése.  megfelelő feltételeket (idő, hely, eszköz, ötlet) biztosítani minél változatosabb, többfajta tevékenység egy időben történő gyakorlásához.  a tevékenységek megszervezésében támaszkodni kell a gyermekek tapasztalataira, aktuális élményvilágára.  élmények nyújtásával elősegíteni a sokrétű tevékenységformák kialakulását a csoportban. Fejlődés várható jellemzői: A gyermek:  részt vesz a különféle tevékenységekben,  tudja figyelmét rövid ideig ugyanarra összpontosítani,  rendelkezik problémafelismerő és megoldó képességekkel,  törekszik a tevékenységek összefüggéseinek felfedezésére,  próbálja kifejezni a változások tartalmát szóban, rajzban,  segítséggel javítja tévedéseit, ellenőrzi saját tevékenységét,  ismereteit tudja alkalmazni a gyakorlatban is,  törekszik az önértékelésre.

Anyanyelvi nevelés, kommunikáció: Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladatunk. Szocializáció

folyamán a

beszéd a

gyermek környezetével

való

érintkezésének,

önkifejezésének, gondolkodásának legfőbb eszközévé válik. A beszéd által erősödik biztonságérzete, gazdagodnak ismeretei. A helyes és szép beszéd mélyíti érzelmeit, fejleszti esztétikai érzékét, előkészíti őt az irodalmi élmények befogadására. Meghatározó az otthoni nyelvi környezet.

61

Célja:  Az érthető kifejező beszéd készségének kialakítása.  A nyelv szépségének, kifejezőerejének megismertetésével, helyes nyelvhasználattal a biztonságos önkifejezés megalapozása.  Az anyanyelv fejlesztése, a kommunikáció különböző formáinak alakítása a beszélő környezettel, helyes mintaadással és a szabálykövetéssel (a javítgatás elkerülésével) az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Feladataink:  Az egész nap folyamán olyan nyugodt, kiegyensúlyozott légkör biztosítása, ahol a gyermek bátran megnyilatkozhat, kérdezhet, válaszol, elmondhatja véleményét, megosztja élményeit.  Az anyanyelv ismertetésén, az irodalmi érdeklődés felkeltésén túl a változatos tevékenységeken keresztül (verselés, mesélés, bábjáték, dramatizálás, szituációs játék) a valós élet szerepköreinek elsajátítása játékos formában. Fejlődés várható jellemzői:  megtanulja a hangok észlelését, helyes képzését, majd a szavak értését,  kedvezően gyarapodik szókincse, lehetősége nyílik a választékos beszédre.

AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI 1. Játék 2. Verselés, mesélés 3. Ének, zene énekes játék, tánc 4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka 5. Mozgás 6. A külső világ tevékeny megismerése 7. A szlovák nyelv megismertetése 8. Munka jellegű tevékenységek 9. A tevékenységekben megvalósuló tanulás Játék: Játék a világ megismerése, az élet gyakorlása. Általa észrevétlenül tanul a gyermek, kiélheti, kipróbálhatja, feldolgozhatja és gyakorolhatja az életben előforduló szituációkat, az őt érő élményeket. Megoldási módokat kaphat bizonyos 62

élethelyzetekben való viselkedésre, megnyugodhat, kiélheti szorongásait, újraélheti kellemes élményeit. Elvünk, hogy minél többet és minél elmélyültebben játszhasson a gyermek. Ezért is tartjuk fontosnak, hogy rugalmas időkeretet biztosítsunk annak érdekében, hogy a játéktémák mélységükben és tartalmukban kiteljesedjenek. A gyerekek bátran alakíthatják át a környezetüket is, ha a játéktéma úgy kívánja (kuckók, asztalok alatt, szekrény mögött, stb.) Így válik a játék kiemelt jelentőségű, tájékozódó, a pszichikumot, a mozgást, az egész személyiséget fejlesztő, élményt adó tevékenységgé. Célunk: hogy a spontán játékot tudatosan használjuk fel a gyermek fejlesztése érdekében és indirekt módon befolyásoljuk azt, ha szükséges. A játék által ügyesedik, okosodik a gyermek, fejleszti manuális készségét, itt ismerkedik az anyagok és tárgyak tulajdonságaival, egymáshoz való viszonyával, azt is próbálgatja, hogy ezeken milyen változtatásokat képes létrehozni. A cselekvések által olyan problémákat old meg, amelyek későbbi problémamegoldó gondolkodás alapjai lesznek. Ezért fontos számunkra, hogy a direkt irányítás helyett a folyamatos megfigyelést, az indirekt módon való segítést tartsuk megfelelő és alkalmas módszernek, mert az óvodapedagógus jelenléte biztosítja ennek a felelősségét. Kiemelkedőnek tartjuk a szabad játék túlsúlyának az érvényesülését. Lényeges, hogy ismerjük a gyermekek életét, élményeit és építsünk ezekre a nevelőmunkánk tervezésekor. Az otthonról hozott élményekre odafigyelve, kedvenc játékeszközeik bekapcsolásával az óvodai játékba, a család és az óvoda kapcsolata is szorosabbá válik, erre törekszünk. Feladataink:  A játékhoz szükséges feltételek biztosítása. (nyugodt légkör, megfelelő hely, idő, eszköz, élményszerző lehetőségek), a különböző játékformákhoz: gyakorló játékok, szimbolikus szerepjátékok, konstruáló és szabályjátékok.  Egyéni élményeken túl közös élményszerzési lehetőségek biztosítása.  Gyermeki kommunikáció fejlesztése a játékban.  Felkészítés a közösségi életre.  A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásának segítése a játék eszközeivel.  Játékfajták tartalmának, minőségének javítása a gyermekek egyéni sajátosságaihoz alkalmazkodva. 63

Fejlődés várható jellemzői:  A játék fejlődési szakaszait végigjárva eljutnak a társakkal való együttjátszásig, szerepek vállalásáig, a szabályok betartásáig.  Társas kapcsolataikban megjelennek az óvoda által képviselt szabályok, gesztusok, beszédbeli kifejezésformák.  Kitartóan tudnak több napon keresztül egy játék-témában együttműködni.  Segítségével gazdagodnak a gyermek tapasztalatai, szerepet kapnak egyéni ötletei, kezdeményezései.  Kreatív módon hoznak létre a rendelkezésükre álló tárgyakból a játékhoz szükséges eszközöket, építményeket.  Kedvelik a szabályjátékokat és képesek a szabályok betartására. Verselés, mesélés Célja, hogy a gyermek szívesen hallgassa a mondókákat, verset, mesét, váljon az irodalmi élmények érzékeny, aktív befogadójává. Változatos irodalmi élmények nyújtásával a vágy felébresztése a könyv, a színház, a múzeum értékei iránt. Távlati cél: váljék a gyermekből lelkes olvasó, színház és múzeumlátogató, az esztétikai élményekre érzékeny, művelt ember. Feladataink:  a családok művészeti, irodalmi érdeklődésének megismerése, gyermekek otthonról hozott irodalmi élményeinek, beszédértés fokának megismerése,  olyan biztonságot adó légkör teremtése, ahol a gyermek bátran kezdeményezi az óvodapedagógus vagy a szülő által hallott irodalmi élmény átadását,  a verselés, mesélés „élő és hiteles” legyen,  az irodalmi foglalkozásokat szükséges kötetlen és kötött formában is szervezni, építeni a gyerekek által kialakított spontán helyzetekre, de magunk által is kezdeményezni,  az irodalmi anyag átgondolt válogatása és tudatos időrendi ütemezése,  legyen mesélés, verselés mindennap  legyen lehetőség az irodalmi élmények feldolgozására, bábozásra, dramatizálásra.  színházi, bábszínházi élményeket biztosítunk A vers és a mese a gyermek életkorának megfelelő irodalmi műfaj, élmény számára, örömforrás. Olyan közlésforma, melynek segítségével szót válthatunk arról, ami őt legjobban foglalkoztatja.

64

A mondókák, a dúdolók, a versek a ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek érzéki – érzelmi élményt adnak. A mindennapos mondókázásra és verselésre a magyar népköltészet, a népi dajkai hagyományok sokrétű, gazdag alkalmat kínálnak. A gyermek saját vers és mese alkotása, annak mozgással és/ vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. A mese a gyermek érzelmi – értelmi és etikai fejlődésének, fejlesztésének legfőbb segítője. Tájékoztatja a gyermeket – képi és konkrét formában – a külvilág és az emberi belső legfőbb érzelmi viszonylatairól, a lehetséges megfelelő viselkedésformákról. A szigorú ok-okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe, a csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásokra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre. A mindennapos mesélés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. Munkánk során a népi, az irodalmi, a klasszikus és a kortárs irodalmi művek kínálatából válogatunk.. Fejlődés várható jellemzői:  szívesen ismételgetik a verseket, rigmusokat,  várják is igénylik a mesehallgatást,  szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak a kicsiknek és maguk szórakoztatására,  tudnak meséket, történeteket kitalálni. Az óvoda kötelessége, hogy visszaadja a gyerekeknek a nagy mese és őszinte szép vers élményét. Ének, zene, énekes játék és gyermektánc: Célja:  a zene iránti érdeklődés felkeltése, befogadására való képesség megalapozása.  A közös éneklés, a közös játék és tánc örömének megéreztetése, amely fejleszti zenei ízlését és esztétikai fogékonyságát.  Zenei élményekhez juttatás. Feladataink:  készségek fejlesztése a mozgás -hang-szöveg összekapcsolásával,  zenei élmények nyújtása, az éneklés ösztönzése,  a zene lüktetését követő ritmikus mozgások, tánclépések, a metrum érzék fejlesztése,  a felhasznált zenei anyagok igényes, az életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelő válogatása, 65

 a tevékenység szervezeti formáinak biztosítása,  nyelvi

képességek

fejlesztése

mondókákkal,

gyermekdalokkal

és

a

zenei

készségfejlesztő játékokkal.  a magyar hagyományok, szokások felelevenítése, dalanyag bemutatása Az ének, a mondóka állandóan jelen van óvodánk életében, így sok alkalom van a kötetlen éneklésre, rigmusok mondogatására, zenei feladatok megvalósítására. Napközben bármikor adódik lehetőség az éneklésre, mondókázásra vagy körjátékok játszására: játék közben, más foglalkozások alkalmával, séták és kirándulások során. Az óvodapedagógus spontán utánzásával az éneklés és zenélés a gyermek mindennapi életének részévé válik. A komplex foglalkozások inkább összefoglalják, elmélyítik a gyermekek ismereteit és alkalmat adnak a képességek fejlesztésére. Az óvodánkban a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az éneklés, az énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyermeknek, egyben felkeltik zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. A magyar népdalok, énekes népi játékok, mondókák, gyermekdalok, a kortárs művészeti alkotások fontos eszközök a gyermek zenei képességeinek és kreativitásának formálásában. Kodály Zoltán útmutatásai alapján a Forrai Katalin által kidolgozott óvodai ének-zenei nevelés alapjaira épülő fejlesztés nevelőmunkánkon belül továbbra is hatékonyan megvalósítható. Ezzel biztosítható a gyermekek ének-zenei kultúrájának megalapozása, a néphagyományőrzés. A magyar zenei nevelés alapja a közös ének, mely hordozza és gazdagítja az anyanyelvi örökséget. Olyan szavakkal is találkozik a gyermek, amelyeket a hétköznapi beszédünkben már nem fedezhet fel, ezek megértését játékszituációkban segítjük. A zenehallgatási anyagunk megválasztásánál figyelembe vesszük a nemzetiségi, etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is.

66

Fejlesztés tartalma: A korosztálynak megfelelően dalanyagokból, zenei képességfejlesztésből (magas-mély hangok megkülönböztetése, dallam-ritmus visszaéneklése, lassú-gyors és halk-hangos fogalompár megkülönböztetése, egyenletes lüktetés, dallam- és ritmusmotívumok, az ütemhangsúly kiemelése játékos mozgással és tánclépésekkel, az ütemérzék fejlesztése) és zenehallgatási anyagból áll. A zenehallgatásnak fontos szerepe van. Meggyőződésünk, hogy az emberi hangnál nincs szebb zene a világon. Az óvodapedagógusok élményszerű előadása utánzásra ösztönzi a gyermekeket. Ösztönöz a tiszta hangképzésre, egyenletességre, tempó, dinamika, hangerő változásaira, zenei hangsúlyok kiemelésére. Fejlődés várható jellemzői:  a gyerekek élvezettel játszanak énekes játékokat,  gátlások nélkül egyedül is tudnak énekelni,  tudnak élvezettel figyelni a zenehallgatásra,  tudnak ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni,  érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát,  esztétikusan formált járásuk, mozgásuk, testtartásuk. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka: A megismerés fő forrása a vizualitás. Ebben az életkorban nem a tevékenység eredménye, hanem maga a tevékenység fontos. Az ábrázoló tevékenységek (gyurmázás, mintázás, festés, rajzolás, vágás, ragasztás, varrás, barkácsolás, építés), a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés fontos eszközei a gyermeki személyiség fejlesztésének. A tárgyi világ megismerését, feldolgozását és újraalkotását teszi lehetővé a gyermek számára. Célja: a gyermek élmény- és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezése, alkotásaik a belső képük gazdagítására épül. A gyermekek tér – forma – szín képzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, a szép iránti nyitottságuk és igényességük alakítása. Feladataink:  vizuális tapasztalatok nyújtása, szín és formaérzék gazdagítása,  érdeklődés felkeltése az ábrázolási tevékenységek iránt, kézmozgások finomítása,  alkotás örömének megtapasztalása, képi gondolkodás fejlesztése,  térbeli tájékozódó képesség fejlesztése,

67

 kreatív önkifejezés fejlesztése  az íráshoz szükséges mozgáskoordinációk alakítása,  a szépség észrevétele képességének alakítása,  a gondolkodás formálása, érzelemvilág gazdagítása, esztétikai értékrend finomítása és formálása.  a gyerekek spontán alkotásainak figyelemmel kísérése, amely a további tervezés alapja A tevékenységet kötetlen formában szervezzük, építve a gyermekek érdeklődésére és tevékenységi vágyára. E tevékenység a hét minden napján, egész nap biztosított a gyerekek számára. Fontos feladata az óvodapedagógusoknak, hogy kialakuljon az igény a gyermekekben az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. Az alkotáshoz, a nyugodt munkához az óvodapedagógusnak biztosítani kell: a megfelelő helyet, az ábrázolási anyagokat és eszközöket, valamint a gyermekeket megismertetni ezen eszközök használatával, és a különböző technikák alapelemeivel és eljárásaival. Fejlődés várható jellemzői:  a gyerekek használják a képi kifejezés eszközeit,  alkotásaikban hangsúlyozzák a jellemző jegyeket, formákat,  képet alkotnak élmény, emlékezet alapján,  megfelelően használják az eszközöket,  a technikai eljárásokat mintakövetéssel alkalmazni tudja,  véleménye van saját és társai művéről, a műalkotásokról,  koordinált szem és kézmozgással rendelkezik,  élvezi az alkotás örömét. Mozgás: A torna, a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás). Fejlesztik a testi képességeket, mint: az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, társra figyelés. Kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró-képességét és az egyes szervek teljesítőképességét. Fontos szerepük

68

van az egészség megőrzésében és megóvásában. Hozzájárulnak a harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy és kismozgások kialakulásához. Mozgáskultúra fejlesztése mellett segítik a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést és az alkalmazkodóképességet, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását. A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató, és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli érzelmi biztonságban zajló gyakorlati formákkal, játékkal szükséges elősegíteni. Mindezek nagymértékben hozzájárulnak a tanulási képességek, kompetenciák kialakulásához, fejlődéséhez. Célja:  A gyermekek mozgásigényének kielégítése, a mozgás megszerettetése, játékos formában a testi képességek fejlesztése.  Az irányított mozgástevékenységek különböző mozgásformákat ismertetnek meg a gyermekekkel, ezzel felkeltve érdeklődésüket a kipróbálásukra.  Zavartalan kipróbálási lehetőség a szabadidős tevékenység alatt nyílik.  Minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve. (kooperatív mozgásos játékok) A tornának, játékos mozgásoknak, az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységeknek teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján - az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve - minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítanunk. Az óvodapedagógus a csoport napirendjéhez igazodva dönti el, hogy ennek idejét testnevelési játékokkal vagy egy-egy mozgáscsoport gyakoroltatásával tölti ki. Célzott feladatadást és intenzívebb mozgást tartalmazó, a korcsoporttól függően heti egy alkalommal 20-30 percre szervezett testnevelési foglalkozások kötött formában. Óvodánkba járó gyermekek számára az otthoni körülmények nagyobb mozgásteret, mozgásra alkalmas lehetőséget biztosítanak (udvar, kerékpározási lehetőség, közeli kirándulásra alkalmas helyek, közeli jégpálya), s ezáltal mozgásfejlettségük magasabb szinten áll. A mindennapos testnevelések során, a foglalkozások kiegészítéseként speciális gyakorlatok beiktatásával alkalmat teremtünk a testalkati deformitások megelőzésére is (lábboltozat erősítése, gerinctorna).

69

A jéghez szoktatást már több éve eredményesen végezzük. A gyermekek fejlesztését – az eltérő egyéni képességeket figyelembe véve – differenciáltan végezzük. Fejlődés várható jellemzői:  Az óvodáskor végére mozgásuk összerendezetté, ügyessé, megfelelő ritmusúvá válik.  Szeretik, igénylik a mozgást, tapasztalatokkal rendelkeznek, betartják a szabályokat.  Kitartóak, fejlődik térérzékelésük, tájékozódó képességük.  Ütemesen járnak, figyelnek a vezényszavakra. A külső világ tevékeny megismerése: Célja: hogy a gyermekek az őket közvetlenül körülvevő és tágabb természeti, társadalmi környezetről olyan tapasztalatokat szerezzenek, amelyek az életkoruknak megfelelő biztonságos eligazodáshoz, tájékozódáshoz vezetnek. Ismerjék meg a szülőföld, az itt élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a családi és a tárgyi kultúra értékeit, tanulják meg ezek szeretetét, védelmét is. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonyuk alakuljon a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulják azok védelmét, az értékek megőrzését. Feladataink:  a gyermek számára lehetővé tenni a környezet tevékeny megismerését.  alkalmat, időt, helyet és eszközöket biztosítani a szervezett és spontán tapasztalat és ismeretszerzésre. Ennek során a matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut a gyermek és azokat a tevékenységeiben alkalmazza. A matematikai kifejezések először passzív szókinccsé válnak, később azonban egy részük beépül beszédükbe.  Segítsük elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában Az óvodánkba járó gyermekek szinte valamennyien közvetlen, élő kapcsolatban állnak a természettel. Kertes, családi házban laknak, a családokra jellemző a kertészkedés. Óvodánk szűkebb környezetében találhatók: kiserdő, park, rét, Csónakázó tó, kertészet, s ezek megfelelő színterei a környezet tevékeny megismerésének. Egyik célkitűzésünk: a Csónakázó-tó növény- és állatvilágának évszakonkénti figyelemmel kísérése.

70

Több lehetőségünk kínálkozik a társadalmi környezet megismerésére is, hiszen a közelben iskola, Múzeum, Művelődési Ház, benzinkút, üzletek és vasút találhatók. A külső világ tevékeny megismerésének tartalma lehet bármi, ami a gyerekek érdeklődését felkelti, illetve ajánlott témák lehetnek: az óvodai élet, a családi életforma, a közlekedés, az idő, a napszakok. A természeti környezet megismerése alapvető lehetősége az évszakok megfigyelésén keresztül kínálkozik. Az időjárás, a természet jellemzői és változásai, a színek, a fények, a formák szépségei alapvető biológiai, ökológiai, fizikai, kémiai tapasztalatokra adnak lehetőséget. Nevelőmunkánk során kiemelt figyelmet fordítunk a környezetvédelmi nevelésre (óvoda környékének rendbetétele, papírgyűjtés, közös kirándulások a szülőkkel a természet megismerése ). Gyermekeinket a természet szeretetére, védelmére és környezettudatos magatartásra neveljük. Környezeti nevelésünk kiemelkedő napjai:  Állatok világnapja

X. 4.

 Víz világnapja

III. 33.

 Föld napja

IV.22.

 Madarak, fák napja

V. 10.

Fejlődés várható jellemzői:  Óvodáskor végére kialakulnak a gyermek alapvető személyiségjegyei: a környezet felfedezése, a rácsodálkozás, a természet szeretete, gondozása és védelme.  A gyermek a környezetéből szerzett ismereteit játékában felhasználja, átéli, folyamatosan gyakorolja, egyéb tevékenységeiben is alkalmazza.  Tudnak tízig számolni, tudnak összehasonlítani szín, forma, nagyság szerint;  Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík- és mennyiségszemlélete.  Megkülönböztetik a jobbra – balra irányokat, értik és helyesen használják a névutókat. A szlovák nyelv megismertetése: Óvodánkban több éves hagyománya van a szlovák nemzetiségi nyelvi kultúra ápolásának. Ebben a rendkívül fogékony időszakban játékos formában ismerkednek a gyermekek a nyelvvel.

71

Célunk: megismertetni, megszerettetni a nyelvet, az irodalmat, a dalokat, hogy a gyermekek majd az iskolában bátran válasszák idegen nyelvnek a szlovákot. Ezáltal a gyermekek korán hozzászoknak egy idegen nyelv (a szlovák) közelségéhez. A szláv nyelv dallamvilágát, ritmusát hamar elsajátítják a kicsik, ritmikus mondókák, kiszámolók, dalos játékok segítségével. A gyermekdalok hangkészlete megfelel a magyar gyermekdalokénak. A környezet megismerése során is alkalmazzuk az idegen nyelvet (családtagok, erdei állatok, háziállatok, virágok, gyümölcsök, évszakok, stb.) A családok közül beleértve az „ őslakosságot”, egyre kevesebben használják a szlovák nyelvet. Szerencsések vagyunk mert az ideköltöző családok, pozitívan értékelik a helyi hagyományokat. A nyelvi nevelés elsősorban a környezeti, irodalmi és a zenei nevelésre épül. Alapvető szituáció a nyelvvel való ismerkedésnél a játék, mert ezzel lehet a gyermeket motiválni és aktivizálni. Feladataink :  A szlovák kultúrához való kötődő hagyományok és szokások ápolása és azok megbecsülése, tisztelete.  Kulturális programokon való részvétel (fesztiválok, idősek napja, ünnepek, jeles napok, nemzetiségi találkozók). Munka jellegű tevékenységek: A személyiségfejlesztés fontos eszköze számunkra a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és munka jellegű játékos tevékenység (az önkiszolgálás, segítés az óvodapedagógusnak és más felnőttnek, az alkalmi megbízatások teljesítése, az elvállalt naposi munka, a környezet-, a növény- és állatgondozás) fontos eszköze a személyiségfejlesztésnek és az életre való felkészítést szolgálja. A tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok (mint például a kitartás, az önállóság, a felelősség, céltudatosság) alakításának fontos lehetősége. A közösségi kapcsolatok a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. Célja  a gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát, kötelességteljesítését, saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. 72

Feladat:  lehetőséget biztosítani, hogy minden gyermek önként, önállóan, kedve és képessége szerint elvégezhesse az önmagával kapcsolatos önkiszolgáló tevékenységet, illetve a társai érdekében végzett munkatevékenységet. Óvodánkban az alábbi munkatevékenységet végzik a gyerekek:  önkiszolgáló munka  naposi munka  mindennapi élettel kapcsolatos munka  környezeti ciklushoz tartozó munka Önkiszolgáló munka: A gyermek saját magával kapcsolatos tevékenysége. A fokozatosság elve alapján elvárjuk az öntevékeny részvételt, majd az önállóságot mindenkitől saját fejlődési ütemében és tempójában (öltözködés, étkezés, tisztálkodás). Igyekszünk kialakítani a gyermekekben az esztétikus, tiszta, rendezett külső és környezet iránti igényt. Naposi munka:  a déli étkezés alkalmával az esztétikus terítés, tálalás, az asztalok leszedése és rendbetétele,  növények gondozása,  foglalkozások, egyéb tevékenységek alkalmával segítés az óvónőnek (eszközök elhelyezése, összeszedése, csoportszoba átrendezése). Mindennapi élettel kapcsolatos munka:  játszóhely, terem, udvar rendbetétele  öltöző, mosdó folyamatos rendbetétele Környezeti ciklushoz tartozó munka:  ünnepi készülődés, ajándékkészítés, teremdíszítés, stb.  tanuláshoz kapcsolódó feladatok: gyűjtés, feldolgozás Fejlődés várható jellemzői:  a rájuk bízott feladatot önállóan, szívesen végzik,  ügyelnek saját maguk és környezetük rendezettségére,  a munkatevékenységek gyakorisága által bizonyos tevékenységek szokássá válnak,  hulladékkezelés szokásukká válik,  felismerik a segítségadás lehetőségét,  kitartóak, türelmesek lesznek, fejlődik önbizalmuk, felelősségérzetük, 73

 saját tevékenységüket ellenőrzik, egymás megoldását megértéssel, segítőkészséggel értékelik,  a közösen végzett munka segíti a társas kapcsolatok alakulását, az örömteli átélést,  a tevékenységek gyakorisága, annak hatása megerősíti bennük a munka játéktól eltérő jegyeit,  kialakul a munka iránti tisztelet, megbecsülés fontossága, hasznossága, a dolgozó ember iránti tisztelet. A tevékenységekben megvalósuló tanulás: Az óvodában a kisgyermekek tanulása folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiségük fejlődését, fejlesztését szolgálja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése. Mi óvodapedagógusok a tanulást támogató környezet megteremtése során építünk a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. A gyermekek tanulásának mozgató eleme a cselekvő aktivitásuk, a közvetlen, minden érzékszervüket

foglalkoztató

tapasztalás,

felfedezés

lehetőségének

biztosítása,

kreativitásuknak erősítése. A tanulás lehetséges formái az óvodában: 

az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakítása). Ezért elengedhetetlenül fontos a példaértékű magatartás a felnőttek részéről



a spontán játékos tapasztalatszerzés;



a cselekvéses tanulás;



a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés;



az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés;



a gyakorlati problémamegoldás.

Az óvodapedagógusok feladata a tanulás irányítása során, hogy személyre szabottan, folyamatos pozitív értékeléssel segítse a gyermekek személyiségének kibontakozását.

74

DIFFERENCIÁLT FEJLESZTÉS Célok:  Differenciált, a gyermek fejlődési üteméhez igazodó fejlesztés  Felzárkóztatás és a tehetséggondozás az egész óvodai élet során pozitív és negatív diszkrimináció nélkül  A játékba ágyazott, vagy mikro csoportban szervezett foglalkozások lehetővé teszik, hogy minden gyermek képességeinek megfelelő feladatot kapjon. Az óvodapedagógus arra figyel, hogy éppen „lábujjhegyre" állítsa a gyermeket, kijelölje a fejlődés irányát  Egyéni fejlesztés esetén, mindig a gyermek aktuális állapotát figyeljük, az ő képességeihez, készségeihez igazodva fejlesztünk apró lépésekben, türelmesen Az óvónő feladatai:  Ismerje meg a gyermek családi körülményeit, készségeit, képességeit  Térképezze fel, hogy mely területeken szükséges intenzív fejlesztés  Mindig arról a fejlődési szakaszról indítsa újra, ahol még biztosan mozog  Az értékelés módja a pozitív megerősítés és nem az elmarasztalás  Vegye észre a legkisebb fejlődést, és dicsérje meg érte  Ha az elmaradás jelentős, kérje szakember segítségét  Tehetséggondozás esetén próbálja összegyűjteni azokat a jeleket, melyek a tehetségre utalnak. Ezek elsősorban a gyermek alkotásai, /építmény, rajz, játék/ azok színvonala és az „alkotás” ideje alatti viselkedés A verbális megnyilvánulások, tesztek nem mérvadók óvodáskorban. Ha a gyermek tehetséget mutat szükségtelen, sőt néha káros kisgyermekkorban valamilyen intenzív, különleges fejlesztés. Az ingerben dús környezet, a sokszínű tevékenységek lehetősége, az észlelés, érzékelés fejlesztése, a felesleges korlátok helyett távlatok biztosítása, az edzettség teremtik meg azokat az alapokat, melyen a tehetséges gyermek fejlődése is biztosan elindulhat. Fontos a családdal való együttműködés és a szocializáció, hiszen ma sem könnyű tehetséges gyermeknek lenni!

A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE - A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére hat-hét éves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az

75

állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. - Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek a sikeres iskolai munkához. - A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. - A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdéséhez. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. (Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél: - az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés, - megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele, - a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. - érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni; minden szófajt használ; különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot; tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat (a fogváltással összefüggő egyéni eltérések lehetségesek); végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét, - elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási

formák,

szokások,

amelyek a

természeti és

társadalmi környezet

megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak. 76

- Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival, amennyiben az iskolai légkör ezt lehetővé teszi. A szociálisan érett gyermek: - egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni; késleltetni tudja szükségletei kielégítését, - feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok

egyre

eredményesebb

elvégzésében

nyilvánul

meg;

kitartásának,

munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. - A 3 éves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése. - A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint. - A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben. GYERMEKVÉDELEM AZ ÓVODÁBAN Óvodánk az óvó-védő funkciójából, a gyermekek és családok összetételéből adódóan kiemelt feladatnak tekinti a gyermekvédelmet. A gyermekvédelmi évenkénti felmérést az alábbi szempontok szerint készítjük:  óvodások száma  ebből veszélyeztetett gyermekek száma  ebből hátrányos helyzetű gyermekek száma  halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma  3 vagy többgyermekes családban élők  tartósan beteg gyermekek  csonka családban nevelkedők  étkezési kedvezményben részesülők száma Az alábbi tevékenységeket végezzük:  családlátogatások (szükség szerinti gyakorisággal),  felderítő munka, részletes anamnézis óvodába lépéskor  étkező gyermekek segélyezése,

77

 kapcsolatfelvétel a gyermekvédelmi szakemberekkel (Gyermekjóléti- és Családsegítő Szolgálat óvodai gyermekvédelmi koordinátora),  a család szerepének erősítése, egyéni fejlesztés, felzárkóztatás, Pedagógiai Szakszolgálat igénybevétele,  kapcsolattartás a védőnővel,  veszélyeztetett gyermekek nyilvántartásba vétele A gyermekvédelem minden óvodapedagógus feladata. Programunk célja: a prevenció, a gyermekek hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség megszüntetésében segítségnyújtás. Mindezek érdekében feladatunk, hogy felismerjük a problémákat, keressük az okokat, nyújtsunk segítséget, illetve jelezzük a Gyermekjóléti Szolgálat óvodai gyermekvédelmi koordinátorának. Fontosnak tartjuk – kis óvodánkban ez jól megvalósul – a naprakész tájékozottságot és információcserét. Kötelességünk a gyermekek mindenekfelett álló érdekeinek érvényesítése és jogainak védelme. Az óvodai életben kiemelkedő szerepet kapott a gyermekvédelem, és egyre hangsúlyosabb az esélyegyenlőség megteremtése is. Elengedhetetlen feladat a harmonikus, biztonságérzetet nyújtó légkör kialakítása, a társas kapcsolatokat formáló, a személyiség szabad kibontakozását elősegítő inkluzív nevelés, az óvodapedagógusok befogadó attitűdje. AZ ÓVODA ÜNNEPEI, HAGYOMÁNYAI Nevelőmunkánk során kulcsfontosságú szerepet kapnak az óvodai hagyományok és ünnepek. Fontosnak tartjuk az ünnepek „előkészítését”, hiszen ezek jó alkalmat adnak a közösségi érzés alakítására és a gyermekek közötti együttműködésre. A közösségi tevékenységeket a gyermekek a csoport – és az óvodai ünnepek alkalmával gyakorolják a legteljesebben. Egyre gyakrabban ünneplünk együtt a szülőkkel, a közösen átélt élmények még színesebbé teszik azokat, s mély nyomokat hagynak a gyermekekben. Csoportünnepek:  a gyermekek születésnapja  Anyák napja  évzáró  ballagás

78

 egyéb alkalmi ünnepek Óvodai ünnepek:  Mikulás  Karácsony  Farsang  Húsvét  Gyermeknap  „Szöszmötölők”  Környezetvédelemmel kapcsolatos ünnepek  Társadalmi ünnep pl. Március 15.

AZ ÓVODA KAPCSOLATAI A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz, és a szükségletekhez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda nyitott és kezdeményező.

Óvoda – család: Óvodai nevelésünk a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. A szülőket nevelő partnereknek tekintjük, ismertetjük velük nevelői felfogásunkat, programunk célját, feladatát. Minden alkalmat felhasználunk, hogy a család nevelési szokásait, módszereit megismerjük. Együtt működésünk során figyelembe vesszük a családok sajátosságait, érvényesítjük az intervenciós gyakorlatot, a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. Folyamatosan tájékoztatjuk a szülőket, a gyermekek egyéni fejlődéséről, ők is igénylik az őszinte tájékoztatást. Óvodánk nyitott a szülők felé, igényeiknek megfelelően bármikor betekintést nyerhetnek gyermekeik óvodai életébe. Együttműködésünk alapelvei:  az óvodapedagógus támasza és segítőtársa a szülőnek gyermeke nevelésében,  nyitott a szülők egyéni és közös kéréseire, javaslataira, azok teljesítését komolyan veszi, mérlegeli,

79

 az óvodapedagógus minden egyes családdal külön is együttműködik, keresi a kapcsolatépítés hatékony módszereit,  az óvodapedagógus tiszteletben tartja a szülőket a nevelési eljárásaik finomításában. Kapcsolattartás formái: Alkalomszerűen:  beszoktatás alkalmával  napi találkozáskor  óvodai rendezvényeken, kirándulásokon  kifüggesztett információkon keresztül  nyilvános ünnepélyeken Tervszerűen:  családlátogatásokon  szülői értekezleteken  nyílt napokon  fogadóórákon  SZM közösségével és képviselőjével Óvoda – iskola: Kapcsolattartás során arra törekszünk, hogy az iskola megismerje nevelési szokásainkat, azt a szándékunkat, hogy a gyermeket egyéni képességeinek megfelelően úgy neveljük és fejlesztjük, hogy a környezetükben jól eligazodjanak, együttműködőek, kapcsolatteremtőek legyenek és az iskolai tanulmányok megkezdésére legyenek képesek. Fontosnak tartjuk, hogy az átmenet minél zökkenő-mentesebb legyen. Kapcsolatunk alapja egymás tisztelete, egymás munkájának megbecsülése. Kapcsolattartás formái:  Tanév elején meglátogatjuk az 1. osztályosokat az iskolában,  nyílt napokra meghívjuk a leendő 1. osztályos nevelőt és az alsó tagozatos nevelőket,  a nagycsoportosok ellátogatnak az iskolába, ismerkednek az iskolai környezettel,  a leendő 1. osztályos nevelő szülői értekezleten vesz részt, tájékoztatja a szülőket az iskola pedagógiai munkájáról, az iskolába lépés teendőiről,  az iskola által szervezett ünnepélyekre általában meghívást kapnak az óvodások is  az óvodásaink részt vesznek a rendszeresen szervezett „iskolakóstolgató” foglalkozásokon az iskolában.

80

Óvodánk egyéb kapcsolatai: Pedagógiai Szakszolgálat: A Szakszolgálat nevelési tanácsadást, logopédiai ellátást, korai fejlesztést nyújt a gyermekek számára. A szolgálat pszichológusai, gyógypedagógusai, logopédusai a különböző részképesség zavarokkal küzdő, beszédhibás, magatartászavaros gyermekek nevelését segítik. A prevenció érdekében elvégzik a gyermekek értelmi fejlettségének szűrését és a fejlődésben elmaradott gyermekeket

fejlesztő

foglalkozásaikra

küldik

vagy

útmutatásaik

alapján

az

óvodapedagógusok fejlesztő foglalkozásokat tartanak. Az iskolaérettségi vizsgálatokat az óvodában az óvodapedagógusok és a szülők együttes kérése és javaslata alapján végzik el azoknál a gyerekeknél, akiknek iskolaválasztása, iskolaérettsége bizonytalan. Fenntartó: Kapcsolatunk részben hivatalos, részben támogató, segítő jellegű. Problémáink megoldását az együttműködés jellemzi. Formái:  az óvodavezető folyamatos napi kapcsolata az önkormányzat humán irodájának vezetőjével  az óvodavezető részvétele az óvodai életet érintő kérdésekben a képviselőtestületi üléseken (képviselet, információáramlás).  hatékony, egymást segítő kapcsolat fenntartása a terület önkormányzati képviselőivel Közművelődési intézmények: Folyamatos és hagyományteremtő kapcsolatra törekszünk. Formái: Színházlátogatások, kiállítások látogatása, gyermek műsorok, ünnepeken való részvétel (Puskin Művelődési Ház, Jászai Mari Színház, Agóra, Szlovák Ház. Szlovák Kisebbségi Önkormányzat: A kapcsolattartást leginkább egymás kölcsönös segítése jellemzi. Egészségügyi szervek: védőnő, fogorvos, gyermekjóléti szolgálat, CSÁO, GYÁO.

81

Formái:  alkalmanként esetmegbeszélések,  védőnő által végzett tisztasági szűrés,  tájékoztató előadások szervezése szülőknek,  évenként fogászati szűrés.

Szakmai szervezetek: Óvodavezetők munkaközössége AZ ÓVODA ELLENŐRZÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE

Óvodánk írásos dokumentumai: 

Helyi Pedagógiai Program



Az óvodavezető éves munkaterve



Szervezeti Működési Szabályzat, Házirend

A pedagógiai munka ellenőrzése, értékelése: Célja: a pedagógiai gyakorlat segítése és fejlesztése. Területei:  dokumentumok ellenőrzése, elemzése,  a nevelőmunka feltételeinek ellenőrzése,  pedagógiai gyakorlat elemzése, értékelése,  Helyi Pedagógiai Program megvalósulásának nyomon követése, ellenőrzése. Az óvoda pedagógiai munkájáért az óvoda vezetője a felelős, az ellenőrzés és értékelés elsősorban az ő feladata. Az ezzel kapcsolatos feladatokat azonban leoszthatja a munkaközösség-vezetők és a vezető-helyettesek körében. A gyakorlati munka elemzése során elsődleges szempont az önálló munka tiszteletben tartása, a módszertani szabadság biztosítása, a pozitív megerősítés, az elfogadott elvek számonkérése.

82

Pedagógiai gyakorlat ellenőrzése két szinten történik:  A gyermek fejlettségének értékelése, és a gyermekcsoport fejlettségének értékelése az egyéni megfigyelések eredményeinek és az egyéni munkák áttekintése után közös konzultációval történik.  Az óvodapedagógusok ellenőrzése a nevelési év folyamán előre ütemezetten történik, és az óvoda éves munka terve tartalmazza.  Év végén összegző értékelés készül. Kiemelt jelentőségű a kimenet, az iskolába lépés szorosabb ellenőrzése, értékelése. Az óvodás gyermek fejlődésének figyelemmel kísérésével kapcsolatos szabályok: A gyermekek fejlődésének, egyéni sajátosságainak, képességszintjének mérési módszere: a folyamatos megfigyelés, s annak írásban történő rögzítése. Az óvodás gyermek fejlődéséről a szülőt folyamatosan tájékoztatjuk. Az óvodapedagógus korai felismerése az időben végzett szűréssel kiemelkedő jelentőségű a pedagógiai prevenciós illetve korrekciós munka elkezdéséhez. Elengedhetetlen feltétele a jelző tüneteknek az ismerete, felismerése, így a fejlesztéssel megelőzhető a probléma (tanulási zavarok) kialakulása. Óvodánkban intézményes keretek között, nagycsoportos formában biztosítjuk minden gyermek egyéni fejlődését, ezért a tünetek felismerése és a problémák megelőzése is csoportos keretek között zajlik. Erre a preventív, játékos, de módszertanilag megalapozott, tudatos, a napi tevékenységformákba beépíthető fejlesztő tevékenységre kell felkészülnünk. Eltérő szociokulturális közegből és eltérő képesség-profillal érkeznek a gyermekek az óvodai csoportokba. Fontos feladatunk, hogy a háttér és a probléma ismerete mellett, a szülők együttműködési fokának és a saját kompetenciájának határait figyelembe véve elfogadjuk a gyermeket, és segítséget nyújtsunk számukra. A tudatos játékválasztás nem tanítás, nem gyakoroltatás és nem megterhelő. A gyermek sose érezze, hogy ő más, vagy kisebb értékű, mint társai. Mérések, szűrések:  A gyermekek értelmi, beszéd, hallás, látás és mozgás fejlettségének szűrése: óvónők végzik folyamatos megfigyeléssel, meghatározott szempontok alapján. Rögzítése szükség szerint, de legalább félévente történik.  Testi fejlettség mérése (magasság, súly): az óvodapedagógusok végzik, évente két alkalommal, tanév elején és végén.

83

 Társas kapcsolatok (szociometria) alakulása.  A tanköteles gyermekek egyéni fejlettségének mérése, rögzítése.  Egyéni fejlesztések végzése.  Fogászati szűrés: fogorvos végzi évenként egy alkalommal.  Logopédiai szűrés: logopédus végzi évenként egy alkalommal nevelési év elején.  MSSST-szűrés - az óvodapedagógus javaslatára, a szülők beleegyezésével - a Pedagógiai Szakszolgálat végzi tanév elején (problémák esetén lehetőség van a fejlesztő foglalkozásaik igénybevételére).  Iskolaérettségi vizsgálatok: Pedagógiai Szakszolgálat végzi.

84

A HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE A program ellenőrzésében és értékelésében az óvodavezető irányításával valamennyi óvodapedagógus részt vesz:  bevezetés előtt a feltételrendszer vizsgálata  bevezetést követő első nevelési év végén Szempontok:  milyen eredményeket hozott a program  mit mutatnak a szülők visszajelzései  nevelőtestületet hogyan befolyásolta a program

Bevezetést követően 3 évenként a nevelési folyamat vizsgálata a kimenet oldaláról: Szempontok:  mennyire sikeres az óvoda munkája.

A helyi pedagógiai program módosításának lehetséges indokai:  az óvoda fejlesztése, leépítése,  szervezeti átalakítás,  ha a nevelőtestület más program bevezetése mellett dönt,  ha egyéb érdekegyeztető fórum módosítást javasol. Előírás a programmódosítás előterjesztésére:  írásbeli előterjesztés az óvoda vezetőjének,  részletes szóbeli előterjesztés nevelőtestületi értekezleten.

85

FELHASZNÁLT IRODALOM 1. Szalai Anett, Horváth Judit, Horváthné Csapucha Klára, Dr. Rónáné Falus Júlia: Amit az óvónőnek észre kell venni Flaccus kiadó Budapest 2005. 2. dr. Benkes Istvánné: Természetszerető ember – környezetbarát program Óvodai Nevelés 1998/2. 3. Balázsné Szűcs Judit: Miből lett a cserebogár SZORT BT, Budapest 2001 4. Bihariné dr.Krekó Ilona – Kanczler Gyuláné dr. Útmutató a Tevékenységközpontú óvodai nevelési programhoz - Természet-társadalom-ember Fabula Miskolc 1998. 5. B.Méhes Vera: Az óvónő és az óvodai játék Tankönyvkiadó Budapest 1982. 6. B.Méhes Vera: Montessori és a játék Óvodai Nevelés 1994/1. 7. C. Neményi Eszter – Lili Jánosné: Tanulásjáték Óvodai Nevelés 1993/1. 8. Családi Óvoda – helyi nevelési program 6. sz. Óvoda – Oroszlány 8.

Dobosné Csobánczi Ilona: Anyanyelvi fejlesztő játékok Óvodai Nevelés 1995/4.

9.

Epochális rendszerű tanulási folyamat az óvodában Hajdú-Bihar megyei Pedagógiai Intézet Debrecen 1992.

10. Fábián Katalin: Tevékenységközpontú óvodai nevelési program 86

Fabula Miskolc 1998. 11. Fábián Katalin: Útmutató a Tevékenységközpontú óvodai nevelési programhoz Tervezés, ünnepek, ünnepélyek Fabula Miskolc 1998. 12. Dr.Hermann Alice: Emberré nevelés Tankönyvkiadó Budapest 1980. 13. Kanczler Gyuláné dr.: A környezet megismerésére nevelés Óvodai Nevelés 1992/1. 14. Katona Kálmánné: Közös felelősséggel a boldog gyermekévekért Óvodai Nevelés 1997/3. 15. dr.Kárpáti Andrea: Rajzfejlődés iskoláskorig Óvodai Nevelés 1994/12. 16. Kovács István: Óvjuk a természetet Tankönyvkiadó Budapest 1975. 17. Kövér Sándorné dr.: Az óvodavezető munkája Hajdú-Bihar megyei Pedagógiai Intézet Debrecen 1989. 18. Mérei Ferenc – V.Binet Ágnes: Gyermeklélektan Gondolat Kiadó Budapest 1970. 19. Mongyik Béláné: Mint jó mama egy nagy családban Óvodai Nevelés 1995/1. 20. Nagy Balázsné – Szarka Júlia: Óvoda és a hangképzés Óvodai Nevelés 1997/3. 21. Nagy Jenőné: Óvodai programkészítés, de hogyan? OKI Budapest 1997. 22. Nagy Jenőné-Ranschburg Jenő-Szakács Mihályné-Tárnokiné Joó Ildikó: Óvónők kincsestára

87

RAABE 2004. november 23. Nyelvi kommunikációs nevelés az óvodában Hajdúböszörményi Óvóképző Intézet kiadványa 1992. 24. Óvoda az ezredfordulón Budapest 1998. 25. Óvodai nevelés országos alapprogramja Budapest 26. Óvodai nevelés programja Tankönyvkiadó Budapest 1989. 27. dr.Páli Judit: Játék, tanulás, játékos tanulás Óvodai Nevelés 1990/6. 28. Pápai Istvánné: Empátia Óvodai Nevelés 1997/7. 29. Pereszlényi Éva – Porkolábné dr.Balogh Katalin: Játék Mozgás Kommunikáció óvodai program Budapest 1997. 30. Petőné Gulyás Márta: Az óvodai zenehallgatás Óvodai Nevelés 1995/10. 31. Porkolábné dr.Balogh Katalin – Dr.Páli Judit: Komplex prevenciós óvodai program Budapest 1996. 32. dr.Ranschburg Jenő: Szeretet, erkölcs, autonómia Gondolat Kiadó Budapest 1984. 33. Radicsné Fuvó Ágnes: Mozgásfejlesztő helyi program Óvodai Nevelés 1997/8. 34. Stöckert Károlyné: A felnőttek és gyermeki játék Óvodai Nevelés 1997/7.

88

35. Stöckert Károlyné: Tanulás a játékban Óvodai Nevelés 1994/4. 36. Strauszné Simonyi Erzsébet: Az iskolai gyermekvédelem helye a gyermekvédelem rendszerében Fővárosi Pedagógiai Intézet Budapest 1998. 37. Szarkáné Horváth Valéria: Az ismeretszerzés útja az óvodai ének-zenei nevelésben Óvóképzők Tudományos Közleménye 1971. 38. Szigetváriné Kurta Jolán: Az óvoda szociális anyaöl Óvodai Nevelés 1997/5-6. 39. Szigetváriné Kurta Jolán: Saját programkészítés, talán így! Óvodai Nevelés 1997/10. 40. dr.Takács Bernadett: Játék, játék, játék… avagy mégsem? Óvodai Nevelés 1997/3. 41. Tanuljunk meg harmóniában élni a természettel. Óvónők Kézikönyve 1993. 42. dr.Tótszöllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában Calibra Kiadó Budapest 1995. 43. Vekerdy Tamás: Az óvoda és az első iskolai évek a pszichológus szemével Tankönyvkiadó Budapest 1989. 44. Zilahi Józsefné – Stöckert Károlyné – dr.Ráczné Főző Klára: Óvodai nevelés játékkal, mesével Szorobán Kiadó Budapest 1994. 45. Zsámbóki Károlyné dr.: Születés – Újjászületés Óvodai Nevelés 1996/9. 46. Zsolnai József: Nyelvi irodalmi kommunikációs nevelési kísérlet Tankönyvkiadó Budapest 1987.

89

A pedagógiai program hozzáférhető a következő helyeken: 

Vezetői iroda.

90