SZÉP SZÓVAL, MELEG SZÍVVEL, TISZTESSÉGGEL
Az Arany János Óvoda (székhely intézmény) Pedagógiai Programja 2015.
Tartalom 1
AJÁNLÁS ........................................................................................................................... 4
2
PREAMBULUM ................................................................................................................ 5
3
HELYZETKÉP ................................................................................................................... 6 3.1
Az óvoda működési területe ........................................................................................ 6
3.2
Az óvodai csoportok száma, megoszlása, alakításának szempontjai .......................... 6
3.3
Személyi feltételek ...................................................................................................... 6
3.4
Tradíciók, büszkeségeink ............................................................................................ 7
NEVELÉSI FILOZÓFIÁNK .............................................................................................. 7
4
4.1
Alapelveink .................................................................................................................. 7
4.2
Céljaink ........................................................................................................................ 8
AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE ......................................................................... 8
5
5.1
Óvodai jogviszony létesítése ....................................................................................... 9
5.2
Munkaidő beosztás ...................................................................................................... 9
5.3
Az óvoda nyitvatartási rendje ...................................................................................... 9
5.4
Óvodai napirend .......................................................................................................... 9
5.5
A nevelőmunka tervezése, szervezése, a csoportok munkáját segítő dokumentumok 10
AZ ÓVODAI NEVELÉS ÁLTALÁNOS FELADATAI ................................................. 10
6
6.1
Egészségfejlesztési program, egészséges életmódra nevelés .................................... 10
6.2
Érzelmi- és erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítása........................................ 12
6.3
Értelmi fejlesztés ....................................................................................................... 13
6.4
Anyanyelvi nevelés, kommunikáció.......................................................................... 14
AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ............................................................ 15
7
7.1
Játék ........................................................................................................................... 15
7.2
Vers, mese ................................................................................................................. 16
7.3
Ének, zene, énekes játék, tánc ................................................................................... 18
7.4
Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka....................................................................... 19
7.5
Mozgás....................................................................................................................... 20
7.6
A külső világ tevékeny megismerése ........................................................................ 22
7.7
Munka jellegű tevékenységek ................................................................................... 23
7.8
Tevékenységekben megvalósuló tanulás ................................................................... 25
8
DIFFERENCIÁLT FEJLESZTÉS .................................................................................... 26
9
A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE ............................................ 27
10
GYERMEKVÉDELEM ................................................................................................ 29
11
AZ ÓVODA ÜNNEPEI, HAGYOMÁNYAI ............................................................... 30
12
AZ ÓVODA KAPCSOLATAI ..................................................................................... 31 2
A család .................................................................................................................. 31
12.2
Szülői szervezet ..................................................................................................... 32
12.3
Pedagógiai szakszolgálat intézményei ................................................................... 32
12.4
Iskola ...................................................................................................................... 32
12.5
Bölcsőde ................................................................................................................. 33
12.6
Egyéb kapcsolatok ................................................................................................. 33
13
12.1
ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS ..................................................................................... 34
3
1 AJÁNLÁS Már az óvodában megtanultam mindent, amit tudni érdemes „Íme az én törvényeim gyűjteménye: Életem legfontosabb viselkedési szabályait egytől egyig az óvodában sajátítottam el. Az egyetemen a bölcsesség nem volt különösebb érték, az óvodában azonban annál inkább. Íme, amit tanultam: Ossz meg mindent másokkal! Ne csalj a játékban! Ne bánts másokat! Mindent oda tégy vissza, ahonnan elvetted! Rakj rendet magad után! Ne vedd el másét! Kérj bocsánatot, ha valakinek fájdalmat okoztál! Evés előtt moss kezet! Élj mértékkel! Minden nap tanulj, gondolkodj, rajzolj, fess, énekelj, táncolj, játssz, és dolgozz egy keveset! Délutánonként szundíts egyet! A nagyvilágban óvatosan közlekedj, fogd meg a társad kezét, és ne szakadjatok el egymástól! Ismerd fel a csodát! Ne feledd a magocskát a műanyag pohárban. Az aranyhalak, a hörcsögök, a fehéregerek, még a magocska is a műanyagpohárban - mind meghalnak egyszer. Mi is. Emlékezz a Dick és Jane könyvekre és az első szóra, amit megtanultál - a legfontosabbikra – NÉZD! Minden fontos dolog bennünk foglaltatik. A szeretet és az alapvető higiénia. Az ökológia, a politika, az egyenlőség és az értelmes élet. Válaszd ki bármelyik pontot, fordítsd le bölcs felnőtt szavakra és alkalmazd családodra, kormányodra, munkádra, egész életedre – meglátod bölcsnek és igaznak fogod találni. Gondold csak el, mennyivel jobb volna a világ, ha összes lakója süteményt és tejet uzsonnázna minden délután három órakor, aztán pedig fogná a plédjét és szunyókálna keveset. És milyen jó volna, ha az összes kormány oda tenne vissza mindent, ahonnét elvette, és rendet rakna maga után. És akárhány éves is vagy, még mindig érvényes a szabály: A nagyvilágban fogd meg a társad kezét, és ne szakadjatok el egymástól.”
Robert Fulghum
4
2 PREAMBULUM
Az óvoda hivatalos elnevezése: Arany János Óvoda Az óvoda telephelye, posta címe: 2800 Tatabánya, Vadász út 22. Az óvoda működési területe: Tatabánya Az óvoda fenntartója: Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Az óvoda alapító okiratának száma: 108.8/2012.(V. 24.) Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata 150/2012.(VIII. 29) közgyűlési határozat hatályos: 2012. augusztus 29. Az alapítás éve: 1973 Az óvoda felügyeleti szerve: Tatabánya Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Jegyzője Az óvoda gazdálkodási jogköre: Részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv Jogállása: Önálló jogi személy Az óvoda vezetője: Sztán Józsefné
5
3
HELYZETKÉP
3.1 Az óvoda működési területe Városunk a Vértes és a Gerecse hegység lábainál fekszik, szép természeti környezetben. Óvodánk jellegzetesen lakótelepi intézmény, a Dózsakerti lakótelep szívében központi helyen, mégis forgalmas utaktól távol, ligetszerű környezetben épült. Az óvodát igénybevevő családok többnyire bérből és fizetésből élők. Programunk készítése előtt kikértük véleményüket. Alapvető céljaink, a nevelésről alkotott véleményünk egybecseng. A gyerekek többsége gondos nevelésben részesül.
3.2 Az óvodai csoportok száma, megoszlása, alakításának szempontjai A csoportok száma: 6 Engedélyezett létszám: 158 fő A kihasználtság évek óta 100% körül mozog Óvodánkban 3 vegyes és 3 homogén életkorú csoport működik. Miért döntöttünk úgy hogy mindkét formát alkalmazzuk?
Az óvodába jelentkező gyermekek életkori megoszlása vegyes csoport indítását tette
indokolttá
Élve a pedagógiai szabadságukkal, a pedagógusok egy része a vegyes szervezési formát
találta alkalmasabbnak az eredményesebb nevelés érdekében.
A szülők véleménye igen megoszló volt, a testvérek egy csoportban való nevelését örömmel
vették. Összehasonlítottuk a vegyes és tiszta életkorú csoportokban folyó munkát. Tapasztalataink: Az a tény, hogy mindkét szervezési forma megtalálható az óvodában, nem okozott problémákat. Jól kezelhető mindkét forma. Az egységes arculatot nem zavarja, inkább színesíti. A szülők elvárásainak is jobban eleget tudunk tenni, hiszen van választási lehetőségük.
3.3 Személyi feltételek A nevelőmunkát az óvoda nyitva tartása alatt óvodapedagógusok végzik. Személyük minta a nevelésben. A testületre jellemző a természet-, az egészséges életmód-, a sport szeretet és a kreativitás. A nevelő testület tagjai hatékonyan tudnak együtt dolgozni. Magatartásukat az elfogadás, a tolerancia és a kezdeményezőkészség jellemzi. 6
Az elmúlt években a továbbképzési terveket a kiemelt feladatainkra koncentrálva állítottuk össze. Az alkalmazottak száma: 22 fő Az alkalmazottak megoszlása: Óvodavezető:..………….1 fő Óvodapedagógus:……. 12 fő Pedagógiai asszisztens:….1 fő Dajka:……………………7 fő Gazdasági ügyintéző:…....1 fő
3.4 Tradíciók, büszkeségeink
Az óvodánkból kikerülő gyermekek képességeikhez mérten fejlettek, nyitottak, az
ismeretszerzéshez való viszonyuk pozitív
Sok tehetséges, kreatív ember indult el az óvodánkból
Nagyon sok az élményt nyújtó program
Erdei tábor szervezése
A rendezvények magas színvonalúak
Az emeltszintű testnevelés oktatást biztosító iskola előzetes felmérésein a gyermekeink évről
évre nagy számban megfelelnek a követelményeknek.
Óvónői bábcsoport működése
Család-óvoda jó kapcsolata, együttműködése
Pályázatokon való sikeres részvétel
4 NEVELÉSI FILOZÓFIÁNK 4.1 Alapelveink
Az óvodás gyermek érzelem vezérelt, ezért fontosnak tartjuk az érzelmi biztonságot, az állandó
értékrendet és a szeretetteljes légkört.
Az óvodáskorú gyermek fő tevékenysége a játék A gyermek nevelésének elsődleges színterének a családot tartjuk , az óvoda segítő, kiegészítő
szerepet tölt be
Alapvető emberi értékeket közvetítünk.
A gyermek jogait, fejlődő személyiségét tiszteletben tartjuk.
Pedagógiai munkánkkal segítjük az óvoda-iskola átmenet eredményességét 7
4.2 Céljaink Céljaink megfogalmazásakor az az elv vezérelt bennünket, hogy a gyermek olyan közegben élhessen, melyben megtapasztalja, hogy milyen fontos ő, hisz egyszeri és megismételhetetlen, és milyen fontos dolog, hogy közösségben él, a közösség együtt milyen sokra képes. A világot a gyermeki látásmódnak megfelelően a maga komplexitásában igyekszünk a gyermek elé tárni, építve kíváncsiságára, aktivitására. Legfontosabb pedagógiai célkitűzéseink: Családias, befogadó, lehetőleg stressz-mentes, élmény dús, vidám, kiegyensúlyozott óvodai légkör biztosítása Testben és lélekben egészségesebb gyermekek nevelése Differenciált, a gyermek egyéni fejlődési üteméhez, készségeihez, képességeihez igazodó fejlesztés Minden gyermek az egyéni képességeihez mérten váljon éretté az óvodáskor végére A gyermekek esélyegyenlőségének megteremtése, a másság elfogadása
5 AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a heti rend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével. A napirendünk igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. Napirendünket folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Figyeltünk a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítására, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A kötelező foglalkozások időtartama legfeljebb 30-35 perc kehet. A napi- és heti rendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakították ki, az itt leírtak, csak az általános érvényű időkereteket szabják meg. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal. Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük
nyomon
követését
különböző
kötelező
dokumentumok,
továbbá
az
óvodapedagógusok által készített - nem kötelező - feljegyzések, dokumentumok is szolgálják.
8
Az óvoda teljes nyitva tartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja.
5.1 Óvodai jogviszony létesítése Az óvoda 3-7, egyes esetekben 8 éves korig nevel egészséges gyermekeket. Integrált nevelés csak abban az esetben lehetséges, ha megfelelő tárgyi és személyi feltételeket tudunk biztosítani.
5.2 Munkaidő beosztás A csoportban az óvónők váltásban dolgoznak. Általában 2 hétig délelőtt, 2 hétig délután. Ez a szabály rugalmas, ha a csoport folyamatos tevékenysége megkívánja, módosulhat a beosztás. Az óvodapedagógusok munkaidejének kezdete és vége lépcsőzetes.
5.3
Az óvoda nyitvatartási rendje Az óvoda 5.30-16.30-ig tart nyitva, az óvodahasználók igényei alapján a fenntartó
egyetértésével módosítható.
5.4 Óvodai napirend 5.30-6.30
Összevont csoportban gyülekező, szükség szerint pihenés, játék
6.30-8.30
Játék, ráhangolódás az óvodai életre, reggeli
8.30-11.30
Játék, játékos foglalkozások, (kötött, kötetlen formában) ismerkedés a szűkebb és tágabb környezettel. Levegőzés, mozgásos játékok
11.30-15.00
Ebéd, pihenés, uzsonna
15.00-16.30
Játék a szülők érkezéséig
A napirend egyszerre stabil és rugalmas. Szolgálja a gyermek számára megnyugtató ritmust, de a csoportok napi tevékenysége változatos, színes. A játékos foglalkozások szervezése indulhat a gyermek és a pedagógus kezdeményezéséből és történhet kötött formában is. A pihenés ideje a gyermek szükségleteihez igazodik, és nem jelent alvási kötelezettséget. 9
A nevelőmunka tervezése, szervezése, a csoportok munkáját segítő dokumentumok
5.5
a) Éves terv Segíti az óvodai nevelés gyakorlati megvalósítását. A pedagógus a gyermekek szükségleteinek megfelelően, módszertani szabadságával élve készíti el, a tanév elején, az évszakok köré csoportosítva. b) Csoportnapló Vezetése papír alapon, vagy elektronikus úton is lehetséges. Tartalmazza a nevelési éven belüli feladatokat, a heti és napirend szerint megvalósuló tevékenységeket, a tervezett programokat, azok időpontját, a gyermekek fejlődését elősegítő tartalmakat, az értékeléseket. c) Mulasztási napló d) Anamnézislapok A gyermek óvodába kerülésekor, a szülővel való beszélgetés alapján az óvónő tölti ki. e) Az egyéni fejlettség mutatói Vezetése folyamatos 3-7 éves korig h) Tájékozódó vizsgálat Nagycsoport év elején végzik el az óvónők, az „Amit az óvónőnek észre kell venni” című könyv alapján. g) Tájékoztató a tanköteles gyermekek egyéni fejlettségéről, a szülő részére óvodáskor végén.
6 AZ ÓVODAI NEVELÉS ÁLTALÁNOS FELADATAI Az egyes fejezetek végén található várható fejlettségi szintek az optimális állapotot jelölik. A gyerekek egyéni képességeitől függően változó mértékű eltérések mutatkozhatnak.
6.1
Egészségfejlesztési program, egészséges életmódra nevelés
Cél:
A gyermek testi, lelki fejlődésének elősegítése, az egészséges életmód szokásainak, igényének megalapozása
Feladatok:
Helyes életritmus kialakítása. (rugalmas heti és napirend)
Biztonságos, tiszta környezet biztosítása az udvaron és az épületben 10
A gyermek egészségének óvása, edzése, védelme, megőrzése
Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása
Baleset megelőzés, a baleset biztonsággal kapcsolatos szokások, magatartásformák kialakítása
A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások kialakítása
Testi képességek fejlődésének hatékony biztosítása. A mozgásigény kielégítése, harmonikus mozgás fejlesztése
A családtól hozott szokások, a különböző fejlődési ütem tolerálása, szükség szerint kompenzálás
Megfelelő
szakemberek
bevonásával
-
a
szülővel,
az
óvodapedagógussal
együttműködve - speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása
A tisztaság, a rend iránti igény kialakítása. A játék szabadsága ne sérüljön ennek jegyében, de meghatározott helyzetekben tudjon a gyermek vigyázni saját és környezete tisztaságára, épségére
Várható fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:
Tisztálkodásban: Helyesen és szükség szerint használja a tisztálkodó eszközöket (szappan, körömkefe, fésű, fogkefe) Ismeri a WC használat szabályait, a helyes orrfújás technikáját
Öltözködésben: Tud helyes sorrendben öltözködni, gombolni, cipőt fűzni, kötni Igényes külső megjelenésére
Étkezésben: Ismeri a kulturált étkezés szabályait, csukott szájjal rágjon, ügyel az asztal rendjére Megfelelően használja az evőeszközöket Képes az önkiszolgálásra, naposi munkára
Rendszeretetben: Ügyel környezete rendjére, tisztaságára Segít a rendteremtés folyamatában Önállóan hajtogatja és rakja helyére a ruháit, takaróját Használat után helyre teszi a játékokat, eszközöket Használja a lábtörlőt Edzettség terén: Alkalmazkodik az időjárás változásaihoz Kitartó, jól terhelhető Egyre ellenállóbb a betegségekkel szemben 11
Izomzata jól fejlett, testtartása szabályos, légzéstechnikája jó
6.2 Érzelmi- és erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítása Célok: A gyermek biztonságban érezze magát, szeretetteljes légkör vegye körül, szeressen óvodába járni. A társas kapcsolatait pozitív érzelmi töltés jellemezze Meleg, megengedő pedagógusi attitűd Az újonnan óvodába kerülő gyermek részére fokozatos átmenet biztosításával a beilleszkedés maximális segítése. Végtelen türelem, szeretet a gyermek felé, elegendő idő adása az új környezet, a társak megismerésére A migráns családokból érkező gyerekek szeretetteljes befogadása Modell értékű kommunikáció, bánásmód, viselkedés az óvodapedagógus és az óvoda többi dolgozója részéről Önálló konfliktusmegoldás támogatása Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, mely a szülőföldhöz való kötődésének alapja Feladatok: A gyermek szociális érzékenységének, én tudata fejlődésének, az önkifejező és önérvényesítő törekvéseinek segítése A másság elfogadására, tiszteletére nevelés Biztonságos, nyitott légkör biztosítása, amiben lehetőség kínálkozik a gyermekek közötti, valamint a gyermek és a felnőttek közötti minél gyakoribb kontaktus felvételére A felnőttekkel és a társakkal kapcsolatos viselkedési szokások kialakítása Demokratikus csoportirányítás. Toleráns magatartás, a gyermek értékelésekor a pozitív megerősítés, és nem az elmarasztalás Az óvodapedagógus ugyanúgy vegye figyelembe a gyermek jogos kívánságait, igényeit, véleményét, mint ahogy a gyerektől is elvárja a szokások, szabályok betartását Inkluzív nevelés. A különleges bánásmódot igénylő, nehezebben fejlődő, hátrányos helyzetű, vagy épp kiemelkedő képességekkel rendelkező gyermekre fokozottabban figyeljen, segítse fejlődését, beilleszkedését, szükség esetén kérje szakember pszichológus, logopédus vagy gyógypedagógus segítségét
12
A fejlődés várható eredményei: A gyermek a közös tevékenységekben aktívan részt vesz Az eddigi kialakult szokások a gyermek igényévé válnak Együttműködik a közös cél elérésében, örül a csoport közös sikerének Ismeri és érti az óvónő metakommunikatív jelzéseit /elismerés, nemtetszés, öröm, bíztatás, szomorúság/ Önálló véleményalkotásra is vállalkozik. Választ - dönt bizonyos megszokott helyzetekben Képes elfogadni a másságot Ismerős környezetben /az óvodában/ biztonságosan mozog Nyitott, szívesen teremt kapcsolatot a felnőttekkel és a gyermekekkel egyaránt Ismeri és alkalmazza az alapvető udvariassági normákat, a kulturált viselkedés szabályait a társadalmi és a természeti környezetben is Rendelkezik az iskoláskorba lépés pszichikus feltételeivel
6.3 Értelmi fejlesztés Célok: Változatos tevékenységek biztosítása, hogy élményeket, tapasztalatokat szerezzen az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről A gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek és a kreativitás fejlesztése A játékban rejlő lehetőségek tudatos felhasználása az értelmi nevelés érdekében A gyermekek ismeretszerzéshez való viszonya pozitív maradjon A gyermekek a cselekvő-szemléletes gondolkodásmódtól jussanak el az alakuló fogalmi gondolkodásig Feladatok: Tudatosan szervezett, a gyermekre komplexen ható, élmény dús óvodai élet, elsősorban a játék feltételeinek megteremtése A tapasztalatszerzés pozitív érzelmi töltésének megéreztetése és megtartása, ami az értelmi nevelés alapja Olyan helyzetek teremtése, amelyben fejlődik a gyermeknek azon képessége, hogy bizonyos tárgyat másikkal helyettesítsen, tervezzen és képes legyen elképzelni 13
magában a cselekvést és annak eredményeit. Így a gyermek gondolkodása rugalmassá válik, ismereteit változó szituációkban is képes alkalmazni A gyermek érdeklődési területének ismeretében, arra építve motiváljuk a különböző tevékenységekre Szabály- és feladattudat fejlesztése A fejlesztés várható eredményei: Figyelmüket tudják összpontosítani Megbízható emlékezettel rendelkeznek Feladattudatuk kialakult Türelem és kitartás jellemzi őket Gondolkodásuk problémamegoldó, kreatív Elemi ok- okozati összefüggéseket felismernek Kialakulnak képességeik, készségeik, melynek révén eljutnak a cselekvő gondolkodás szintjéről a fogalmi gondolkodásig
6.4 Anyanyelvi nevelés, kommunikáció Célok: Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés elsősorban magyar irodalmi műveken keresztül A gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása, ösztönzése Olyan hangulat biztosítása hogy a gyermek elmondhassa élményeit és bátran kérdezzen Mintaadás a felnőttek helyes beszédkultúrájával Feladatok: Irodalmi élmények nyújtása Nyelvművelő, beszéd- és légzéstechnikai játékok Gondolkodtató, emlékeztető, absztraháló kérdések Találós kérdések, barkohba, mondókák Mesék, bábjáték, dramatizálás Szókincsbővítés Az ingerszegény környezetből érkező gyermekek fejlesztése egyéni bánásmóddal, beszéltetéssel, párbeszéddel Hallási, beszédhallási figyelem, észlelés fejlesztése 14
A beszédhibás gyerekek szakemberhez juttatása A fejlesztés várható eredményei: Szívesen beszélnek, beszélgetést kezdeményeznek Választékosan fejezik ki magukat Türelemmel végig hallgatják mások mondanivalóját Ismerik és használják a metakommunikációs jeleket Érzelmeiket, gondolataikat ki tudják fejezni Képesek a hangok észlelésére, helyes képzésére, a szavak megfogalmazására, mondatok alkotásra
7 AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI 1. Játék 2. Vers, mese 3. Ének, zene énekes játék, tánc 4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka 5. Mozgás 6. A külső világ tevékeny megismerése 7. Munka jellegű tevékenységek 8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás
7.1 Játék Az óvodáskorú gyermek legfontosabb, a pszichikumot, a kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenysége, az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. Kiemelt jelentősége a napirendben is mutatkozik. A játék a gyermek önként választott szabad tevékenysége. Célok: A szabad játék túlsúlyának érvényesülése Az óvodapedagógus tudatos jelenléte, természetes óvónői magatartás, indirekt játékirányítás Folyamatosan sok-sok lehetőség biztosítása a gyermekeknek arra, hogy a számukra érdekes és szabadon választott tevékenységek közben gyakorolhassák azokat a funkciókat, amelyek az aktuális fejlődésüket elősegítik 15
Feladatok: Megfelelő élmények biztosítása a különböző játékformákhoz Nyugodt légkör biztosítása, az együttlét alapvető szabályainak, szokásainak kialakítása, hogy kapkodás nélkül, elmélyülten játszhassanak Megfelelő időkeretek biztosítása. A napirendben a játékra kell a legtöbb időt fordítani Megfelelő hely biztosítása a csoportszobában és az udvaron egyaránt. Legyenek állandó játszóhelyek, de legyen lehetőség a változtatásra is Megfelelő eszköz biztosítása A fejlődés várható eredménye: Alkalmazkodnak a játékszabályokhoz Megértik és elfogadják játszótársaik elgondolásait Képesek játékhelyzeteket létrehozni Önállóan tudnak szervezni, szerepet osztani és az eszközöket megválasztani vagy létrehozni Szoros baráti kapcsolatok alakulnak ki
7.2 Vers, mese A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. A vers, a mese az anyanyelv közegén át emberi kapcsolatokra tanít, segíti a világ megismerését. Az irodalmi anyag jelentősebb részét magyar népi mondókák, népmesék alkotják. Célok: A mesélő és a gyermek közötti bensőséges kapcsolaton keresztül érzelmi biztonság nyújtása A mesék hallgatásával, kijátszásával a szorongás oldása Az anyanyelvi kódok helyes elsajátításának segítése A beszéd eszközként való használatának fejlesztése, szókincsfejlesztés A beszédkedv felkeltése, megerősítése A sorrendi /szeriális/ felfogás és kivitelezés erősítése Metakommunikációs elemek jelentésének megismertetése A könyv iránti vonzódás kibontakoztatása és a könyvvel való helyes bánásmód 16
elsajátíttatása Feladatok: A meghitt légkör megteremtése Hetente legalább egy kötelező mesét tervezünk a délelőtt folyamán, amelyet minden gyermek közösen hallgat meg A hangulatot - harsány eljárások nélkül, mesehallgatásra utaló, ismétlődő szokásokkal kell a mesélőnek megteremtenie /pl. Mesesarok használata vagy meseházikóban a gyertya lángja hívogat stb./ A mondókát, verset többnyire cselekvés, mozgás, játék közben az adott tevékenységhez kapcsolódóan ismertetjük meg a gyermekkel. A természet változásai, az állatok megfigyelése, az udvari játék megfelelő alkalom lehet rá Szükséges, hogy az óvónő verskészlete megfelelő legyen Nem a megtanítás, hanem az élményadás a cél Élő mesemondással közvetítjük a népi, a klasszikus és kortárs irodalmi műveket Elősegítjük a gyerekek önálló elképzeléseinek megvalósítását, hogy megfelelő eszközökkel el is játszhassák a nekik tetsző meséket Lehetővé tesszük, hogy mese vagy más élményeiket dramatizálással, bábozással, vagy rajzban bármikor kifejezhessék. Ehhez biztosítunk többféle anyagot, maskarát, állandó helyen tartva, bármikor elérhetően Színházi, bábszínházi élményeket biztosítunk A fejlesztés várható jellemzői óvodás kor végére: Várják, kérik a mesemondást, maguk is szívesen segítenek a mesemondás - hallgatás feltételeinek megteremtésében illetve kialakításában Figyelmesen, érdeklődéssel végighallgatják a mesét, miközben tekintetükön, arckifejezésükön láthatóvá válik, hogy belső képzeleti képek segítségével követik a mese fonalát A folytatásos versek, mesék szálait össze tudják kötni Képesek koruknak megfelelő színházi előadás cselekményének követésére Szívesen beszélgetnek - mondják el élményeiket - nevezik meg kedvenc meséik szereplői Ismernek néhány mondókát, mesét, verset Spontán módon is szívesen mondogatnak ritmikus vidám szövegeket, versikéket, ismert vagy kitalált meséket Meseélményeiket
beleviszik
játékukba
-
ismert
mesemotívumok,
szereplők 17
felhasználásával báboznak, dramatizálnak mesét A megismert szavak jelentését ismerik, átemelik az aktív szókincsre Igényük van a hallott irodalmi művek újrahallgatására, vagy újabbak megismerésére Szeretik, óvják a könyveket - tudnak bánni velük
7.3 Ének, zene, énekes játék, tánc Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során a gyermek felfedezi a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, a gyermek néptáncok és népi játékok, a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. Célok: Az éneklés, zenélés tevékenységeinek megszerettetése A gyermek zenei élményhez juttatása az óvónő és a gyermek egyéni, társas vokális illetve hangszeres zenélésén keresztül Társas együttlét fontossága, közösségi élménynyújtás Zenei készségek, képességek kialakítása, fejlesztése/ mint ritmusérzék, zenei hallás, zenei emlékezet, kreatív zenei kedv/ Mozgás - testtartás dalhelyzethez való igazításának megalapozása /kiemelten egyensúlyérzék!/ Zenei élményen keresztül a magyar nyelv ritmikájának, dallamának, hangsúlyainak megéreztetése A magyar népi kultúrához / népi játékok, néptánc/ illetve a hagyományokhoz kapcsolódó dalok, a szomszéd és más népek dalai, valamint műzenei, igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások megismertetése Ünnepekhez kapcsolódó szokások, dalok megismertetése, a hagyományok ápolására való törekvés A készségek komplex fejlesztésén keresztül a gyermek esztétikai érzékének fejlesztése Feladatok: 3 - 4 éves korban legfontosabb az éneklés hangulatának, az együttesség örömének megéreztetése / saját testén, mozgásán keresztül/ és megszerettetése, a készségek csiszolása mindennapi, spontán formában 5 - 7 éves korban szükséges a zenei képességek / kiemelten a ritmusérzék és hozzá kapcsolódó egyensúlyérzék illetve zenei hallás/ rendszeres és következetes 18
fejlesztése, melynek formái egyéni, páros, kis csoportban történő vagy egész csoportot átölelő is lehet Változatos térformákkal való ismerkedés, a néptánc alapjainak elsajátítása Magyar hagyományok, szokások felelevenítése, dalanyag bemutatása Ünnepekhez kapcsolódó népdalok, műdalok, játékok megismertetése Tevékenységekben, játékban adódó spontán helyzetek kihasználása A fejlesztés várható eredményei: Tudjon természetes tempóban járni, tempót tartani Érezze az egyenletes lüktetést, a dalok ritmusát és fejezze ki cselekvéssel is /taps, ritmushangszerek/ Különböztesse meg és reprodukálja a halk-hangos, gyors-lassú, magas-mély fogalom párokat Ismerje fel a dallammotívum alapján a hallott dalt, zenei és zörej hangokat, hangszerek hangját Törekedjen a tiszta éneklésre Énekeljen vissza dallamokat Énekeljen felelgetős dalt társaival vagy a csoporttal Próbálkozzon dallamrögtönzésekkel, találjon ki játékot, mozgást dallamokhoz Tudjon egyszerű, táncos mozgásokat végezni helyes testtartással Ismerjen néhány térforma alakítási lehetőséget /kör, csigavonal, kapu/ Hallgassa figyelmesen a bemutatott zenét Tudjon az ünnepi alkalmakhoz és a hagyományokhoz kapcsolódó dalokat, játékokat
7.4 Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Az ábrázolás különböző formái a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlődésének. Alaptevékenység, mint a játék. A tárgyi világ megismerésén, feldolgozásán, újra alkotásán keresztül alakul ki a gyermek sajátos vizuális kifejezésmódja, a vizuális közlő nyelv. Célok: Belső képek gazdagítása, képi gondolkodás fejlesztése Népi kismesterségekkel való ismerkedés Kreativitás fejlesztése 19
Változatos technikák és eszközök megismertetése Az érzékszervek aktivizálásán keresztül megismerő folyamatok fejlesztése Szenzoros koordináció tökéletesítése Esztétikai érzékük, igényességük, szép iránti igényük kialakítása Feladatok: Nyugodt légkör biztosítása, az ábrázoló tevékenység állandó helyének megteremtése Több technikai lehetőséget kínáló eszköz tárolása nyitott polcon a mindennapi ábrázoláshoz Tudatosan tervezett, komplex foglalkozások keretein belül is motiválunk az ábrázolásra, időnként témaadással segítjük a vizuális látásmód alakulását Ünnepkörökhöz kapcsolódó, szülőket is bevonó játszóházak szervezése Többféle anyaggal való megismertetés Eszközök használatának megismertetése Technikai alapok megismertetése Szokások kialakítása Élménynyújtás A gyerekek spontán alkotásainak figyelemmel kísérése, amely a további tervezés alapja A fejlesztés várható eredményei: Ismereteik, gondolataik, élményeik kifejezésére örömmel, bátran, biztonsággal használják az ábrázolás eszközeit Vizuális kifejezésmódjuk változatos Tudnak kiemelni megkülönböztető jegyeket Ismerik és használják a különböző technikákat A megismert technikák és eszközök alkalmazásával kreatívan tudnak a játékukhoz kiegészítő elemeket készíteni
7.5 Mozgás A 3 - 7 éves korosztály, mozgás - és szellemi fejlődése szoros kölcsönhatásban áll egymással. Ezért a gyermekek egészséges, harmonikus fejlődéséhez hangsúlyosan fontos a mozgásfejlesztés, ami az óvodánkban kiemelten kezelt feladat. Célok: A spontán mozgáslehetőségek és a szervezett mozgásformák biztosítása 20
A mozgásöröm felkeltése, a kevésbé ügyes bátortalan gyermek számára is A mozgásigény kielégítése A testi képességek fejlesztése / pl.: erő, ügyesség, állóképesség / Alapvető mozgásformák elsajátíttatása / járás, futás, rendgyakorlatok, gimnasztika, egyensúlyozás, ugrás, labdagyakorlatok/ Mozgáskoordináció alakítása Testséma, téri orientáció fejlesztése Egészséges testi növekedés elősegítése Erkölcsi, akarati élet fejlesztése Lehetőség szerint a nagycsoportos gyermekek vízhez szoktatása Felvállaljuk a mozgásszervi problémák /bokasüllyedés, hanyag tartás, gerincferdülés/ prevencióját, a tehetséges gyermekek gondozását Feladatok: Lehetőség szerint minden nap szabad levegőn való tartózkodás, s ott spontán mozgáslehetőség biztosítása a gyermekeknek. A KRESZ pálya és a műfüves pálya adta lehetőségek kihasználása A gyermek spontán mozgásait egészíti ki az irányított mindennapi testnevelés Az óvónő a csoport napirendjéhez igazodva dönti el, hogy ennek idejét testnevelési játékokkal vagy egy-egy mozgáscsoport gyakorlásával tölti ki. Célzott feladatadást és intenzívebb mozgást tartalmasabb, a korcsoporttól függően heti egy alkalommal, 20 - 40 percre szervezett testnevelés foglalkozások az óvoda tornatermében vagy az udvaron. Kötött formában, bontott vagy bontatlan csoportban. A természetes mozgások szabadban, változatos terepen való alkalmazásának biztosítása az óvoda udvarán és kirándulásokon / dombra, emelkedőre felmászás, lejtőn leereszkedés, lefutás, egyenetlen terepen való járás stb. Alkalmanként egyéb mozgásformák lehetőségének biztosítása, korcsolyázás, lovaglás, vízhez szoktatás, stb. A fejlesztés várható eredményei: A gyermek sajátjává válnak a természetes mozgások / járás, futás, állás, ülés, csúszás, kúszás, mászás, dobás/ Ezeket harmonikusan, összerendezetten végzi Ismeri az alapvető testnevelési vezényszavakat Ismer sok testnevelési játékot / futó, fogó, küzdő, szabályjáték/. Képes szabályok betartására, követésére, társra figyelésre 21
Ismeri saját testét, a jobb és bal oldalt, a téri irányokat
7.6 A külső világ tevékeny megismerése Célok: A gyermeket körülvevő világ tevékeny módon való megtapasztalása, megismerése, ebben az egyén helyének megélése A környezettudatos magatartás iránti érdeklődés felkeltése, tapasztalatszerzés elősegítése, az ember természettel szembeni felelősségének megéreztetése A gyermek „én képének” alakítása, testséma fejlesztése A természeti környezet szépségének megláttatása, emocionális kötődés kialakítása A társadalmi környezet, szorosabban vett emberi életünk színhelyeivel való megismerkedés, az ott használatos magatartásformák, udvariassági szabályok megtapasztalása, a társadalmi élet normáinak alapozása Megismertetni és megszerettetni a szülőföld, az itt élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a családi és a tárgyi kultúra értékeit A környező világgal való ismerkedés során a különbségek, azonosságok megláttatása, a
tárgyi
világ
tulajdonságainak,
mennyiségi
viszonyainak,
formáinak,
téri
elhelyezkedésének megtapasztalása, ítélőképesség, logikus gondolkodás fejlesztése Feladatok: Az óvónő segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában Természeti és társadalmi környezetünk minél sokoldalúbb megtapasztalásához biztosítson helyszíneket, törekedjen az ott megtapasztalható élmények kiaknázására, felfedeztetésére a gyerekek kíváncsiságára alapozva Az élmények csoportszobai feldolgozásakor a megtapasztalt dolgok közti összefüggés, ok - okozati viszonyok megláttatása, a gyermekek egyéni fejlődési szintjéhez mért differenciált feladatadással A tapasztalatszerzések közben óvónői feladat a matematikai viszonyok, relációk, mennyiségek megláttatása, fogalmak kialakítása A matematikai kíváncsiság, érdeklődés felkeltése játékos formában Az iskolai élet megkezdéséhez szükséges tapasztalatok megszerzése kötelező vagy kötetlen foglalkoztatási formában
22
A fejlesztés várható eredményei: Tisztában van saját teste, személye és az őt körülvevő világ alapvető emberi, tárgyi viszonyaival, térbeli relációival Konkrét megtapasztalás révén ismeri a társadalmi és természeti környezet alapvető viszonyait, normáit Természeti és társadalmi környezetre nyitott, azt érdeklődéssel szemléli, érzékeny a körülötte történő dolgokra, mer kérdezni, arról véleményt formálni Ismeri és gyakorlatban alkalmazza a környezettudatos magatartás alapjait Tisztában van a matematikai fogalmakkal, mennyiségekkel Alapvető matematikai műveletek elvégzésére képes (hozzáadás, elvétel, kiegészítés)
7.7 Munka jellegű tevékenységek Az élet és közösségi élet egyik mindennapi jelensége, hogy ahhoz hogy élni, létezni, működni tudjunk, bizonyos feltételeket létre kell hoznunk. Ehhez kell a munka, amely az élet velejárója már óvodás korban is. Cél: A gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát, kötelességteljesítését, saját és mások elismerésére nevel. Feladatok: A játékos tevékenységek által fejlődjenek ki a gyermekek azon készségei, melyek során tudják önmagukat kiszolgálni. Közös tevékenységek, a munka során társas kapcsolatok, a csoportra jellemző erkölcsi szabályok, normák alakítása. Jusson el a saját személyiségével kapcsolatos munkakészség kialakulása után a közösség érdekében végzett munkáig. Munka jellegű tevékenységek formái: a) önkiszolgáló munka, b) mindennapi élettel kapcsolatos munka, c) környezethez kapcsolódó munka. Az önkiszolgáló munkával kapcsolatos feladatok: megfelelő idő biztosítása, hogy a fokozatosság elve alapján saját ütemében fejlődjön az étkezés, öltözködés, testápolás területén 23
ösztönzés az egyre önállóbb feladatvégzésre kialakítani az igényt az esztétikus, tiszta, rendezett, külső és környezet iránt. A mindennapi élettel kapcsolatos feladatok: játszóhely, terem, udvar rendbetétele étkezés alkalmával esztétikus terítés, majd az edények leszedése, rendteremtés naposi feladatok öltöző, mosdó, folyamatos rendbetétele /csap elzárása, ruházatok helyretétele/ A környezeti ciklushoz kapcsolódó munkák: ünnepi készülődés, valóságos sütés, főzés, ajándékkészítés, a csoportszoba takarítása, teremdíszítés tanulással kapcsolatos feladatok: gyűjtés, feldolgozás udvarrendezés, tisztántartás (levélgereblyézés, állatok etetése, gondozása) a szerszámokkal, eszközökkel kapcsolatos balesetvédelmi és higiéniai szabályok ismertetése A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végén: a rájuk bízott feladatot, munkát önállóan, szívesen végzik figyelnek saját maguk és környezetük rendezettségére a munka jellegű tevékenységek gyakorisága által bizonyos cselekvések szokássá válnak a szemét és a hulladékkezelés szokásukká válik megtanulják a legszükségesebb eszközök szerszámok célszerű használatát miközben elemi fokon tapasztalatot szereznek munkaszervezésről, a célszerű sorrendjéről elismerik a segítségadás lehetőségeit munka elvégzésére való törekvés által kitartóak, türelmesek lesznek, fejlődik önbizalmuk, felelősségérzetük hozzászoknak saját tevékenységük ellenőrzéséhez, egymás megoldását kölcsönös megértéssel és segítőkészséggel értékelik a közösen végzett munka hozzájárul a társas kapcsolatok alakulásához, ezek örömeihez, átéléséhez a tevékenységek gyakorisága, annak hatása megerősíti a gyermekekben a munka játéktól eltérő jegyeit kialakul a munka iránti tisztelet, megbecsülés fontossága, hasznossága, a dolgozó ember iránti tisztelet
24
7.8 Tevékenységekben megvalósuló tanulás Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése. A korai tanulás első nagy időszaka a mozgás és a beszéd fejlődésében a legnyilvánvalóbb. Kevésbé látványos, de nem kevésbé fontos az észlelés - érzékelés /percepció/ fejlődése. Nem túlzás azt mondanunk, hogy a mozgás és a percepció alapozza meg az értelmi fejlődés és a szocializáció valamennyi funkcióját. Ezeknek a céloknak az érdekében a mindennapi tevékenységekbe építve alkalmazzuk a „MOZGÁSKOTTA” módszert is, ami minden érzékszervre és agyi funkcióra kihat. A mozgás és a játék a korosztály alapvető két tevékenysége, melyben a játék úgy foglal helyet, hogy keretét adja és tartalommal tölti meg a kisgyermek önálló tevékenységeit. Ez mutatója a fejlődés menetének, és ezért is kap hangsúlyos szerepet programunkban ez a hármas egység. A gyermeki látásmód a gondolkodás kialakulásának kezdetén egocentrikus. Fontos, hogy az „én”-nel kapcsolatos tapasztalatok rendeződjenek el először, stabilizálódjon az én tudat, ekkor kezdődhet az ismeretek hálójának kialakulása, azaz a negyedik, ötödik életév betöltése körül. A korai tapasztalások halmaza akkor rendeződik el biztonsággal, ha a kisgyermek sokszor találkozik az információkkal. Helyzetmegoldó próbálkozásokkal kell megmérnie az ismeretek használhatóságát mindig más és más összefüggésekben. A környezet tevékeny megismerésében, a játéktevékenységben az a legfontosabb, hogy észrevétlenül tanulja meg alkalmazni az információszerző stratégiákat és rendezni a tapasztalatokat. Közben alkalmazza a gondolkodási műveleteket. Keresi az azonosságokat, különbözőségeket, csoportosít, konkretizál, általánosít. Ezek segítik a későbbiekben oly fontossá váló absztrakció kialakulását. Ahogy tökéletesedik az észlelés a gyermek számára mind érthetőbbé válik a világ. Cselekvéses, képi és szimbolikus úton rendeződik az egészé, gondolkodássá, viselkedéssé.
25
Célok: Az ismeretszerzéshez való viszony pozitív maradjon. Így a gyermek a tanulás folyamatában motivált marad, és a későbbi tanulási nehézségek és a beilleszkedési zavarok is megelőzhetőbbekké válnak. A gyermekek legyenek nyitottak, érdeklődők, az ismereteket örömmel fogadják be Növekedjen állóképességük, erőfeszítésekre is képesek legyenek Ismerjék meg, és gyakran éljék át a teljesítmény örömét A gyerekek alkalmassá váljanak, iskolai tanulmányaik megkezdésére Testileg, lelkileg egészséges, érdeklődő, a világ megismerésére törekvő, kooperációra képes, kreatív, érzelem gazdag személyiség alakítása A célok megvalósítása programunk előző fejezeteiben részletesen szerepel
8 DIFFERENCIÁLT FEJLESZTÉS Célok: Differenciált, a gyermek fejlődési üteméhez igazodó fejlesztés Felzárkóztatás és a tehetséggondozás az egész óvodai élet során pozitív és negatív diszkrimináció nélkül A játékba ágyazott, vagy mikro csoportban szervezett foglalkozások lehetővé teszik, hogy minden gyermek képességeinek megfelelő feladatot kapjon. Az óvodapedagógus arra figyel, hogy éppen „lábujjhegyre" állítsa a gyermeket, kijelölje a fejlődés irányát Egyéni fejlesztés esetén, mindig a gyermek aktuális állapotát figyeljük, az ő képességeihez, készségeihez igazodva fejlesztünk apró lépésekben, türelmesen Az óvónő feladatai: Ismerje meg a gyermek családi körülményeit, készségeit, képességeit Térképezze fel, hogy mely területeken szükséges intenzív fejlesztés Mindig arról a fejlődési szakaszról indítsa újra, ahol még biztosan mozog Az értékelés módja a pozitív megerősítés és nem az elmarasztalás Vegye észre a legkisebb fejlődést, és dicsérje meg érte Ha az elmaradás jelentős, kérje szakember segítségét Tehetséggondozás esetén próbálja összegyűjteni azokat a jeleket, melyek a tehetségre utalnak. Ezek elsősorban a gyermek alkotásai, /építmény, rajz, játék/ azok színvonala és az „alkotás” ideje alatti viselkedés A verbális megnyilvánulások, tesztek nem mérvadók óvodáskorban. Ha a gyermek 26
tehetséget mutat szükségtelen, sőt néha káros kisgyermekkorban valamilyen intenzív, különleges fejlesztés. Az ingerben dús környezet, a sokszínű tevékenységek lehetősége, az észlelés, érzékelés fejlesztése, a felesleges korlátok helyett távlatok biztosítása, az edzettség teremtik meg azokat az alapokat, melyen a tehetséges gyermek fejlődése is biztosan elindulhat. Fontos a családdal való együttműködés és a szocializáció, hiszen ma sem könnyű tehetséges gyermeknek lenni!
9 A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére hat-hét éves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek a sikeres iskolai munkához. A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. (Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciálásnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél - az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés, - megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele, 27
- a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Az egészségesen fejlődő gyermek - érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni; minden szófajt használ; különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot; tisztán ejti a magánés mássalhangzókat (a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek); végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét, - elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási
formák,
szokások,
amelyek
a
természeti
és
társadalmi
környezet
megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak. Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival, amennyiben az iskolai légkör ezt lehetővé teszi. A szociálisan érett gyermek - egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni; késleltetni tudja szükségletei kielégítését, - feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok
egyre
eredményesebb
elvégzésében
nyilvánul
meg;
kitartásának,
munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. Az ötéves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése. A BTM-es gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint. A különleges gondozásra jogosult gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.
28
10 GYERMEKVÉDELEM Az óvodai életben kiemelkedő szerepet kapott a gyermekvédelem, és egyre hangsúlyosabb az esélyegyenlőség megteremtése is. Elengedhetetlen feladat a harmonikus, biztonságérzetet nyújtó légkör kialakítása, a társas kapcsolatokat formáló, a személyiség szabad kibontakozását elősegítő inkluzív nevelés, az óvodapedagógusok befogadó attitűdje. A gyermekvédelem minden óvodapedagógus feladata. Célok: A prevenció, a gyermek hátrányos helyzetének csökkentése, a veszélyeztetettség érdekében nyújtott segítség A gyermekek érdekeinek érvényesítése és jogainak védelme. Az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülése, az esélyegyenlőség megteremtése A hátrányos helyzetű gyermekek családjával szorosabb együttműködés A hátrányos helyzetből adódó lemaradások sikeres ellensúlyozása. Feladatok: Felderítő munka, részletes anamnézis óvodába lépéskor A pedagógusok és az óvoda dolgozói szeretettel, tisztelettel és értőn kezelik a gyermekek problémáit. A család tiszteletben tartása, a családi nevelés erősítése, a gyermek irántifelelősség ébrentartása A hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása, fejlesztése, megsegítése A gyermek fejlődésének nyomon követése. Rendszeres tájékoztatás a gyermek fejlődéséről. Szakszerű, a gyermek társadalmi helyzetére érzékeny szemlélettel és módszerekkel partnerré tenni a szülőt. Tapintatos, személyes kapcsolat kialakítása a családokkal, különös tekintettel azokra, akik segítségre szorulnak. A veszélyeztetettként nyilvántartott gyermekekre fokozottan figyelni, annak érdekében, hogy azonnali intézkedésre kerülhessen sor, ha a család helyzetében olyan változás következik be, ami a gyermek helyzetét, testi épségét veszélyeztetné. Kapcsolattartás a tanácsadói és szakirányú területekkel. A gyermekvédelmi munka koordinálását a gyermekvédelmi felelős látja el, aki a nevelőtestület tagja. 29
11 AZ ÓVODA ÜNNEPEI, HAGYOMÁNYAI Az évszakokhoz kapcsolódó ünnepkörök és jeles napok az óvodai élet vezérfonalát jelentik. Egy-egy ünnep sajátos hangulata, a hozzákötődő hagyományok, hiedelmek, szokások felelevenítése óvodai nevelőmunkánk fontos része. Egy-egy ünnepre a gyerekekkel, hetekkel előtte készülődünk, egyre fokozva a várakozást, a hangulatot. Az ünnep hangsúlyos része a meghitt együttlét, közös játék, a nyugalom, az összetartozás élménye. A csoportok külön készülnek, de az eseménytől függően csoportban, két csoport, vagy az egész óvoda együtt ünnepel, erősítve ezzel a „Mi óvodánk” érzését. Az ünnep gyakori résztvevői a szülők. Esetenként az előkészítő szakaszban / közös játék illetve díszítő elemek készítése, süteménysütés/, vagy az ünnep „vendégeiként". Az ünnepkörökön belül kiaknázzuk a fejlesztési és az ismeretszerzési lehetőségeket. Ezek fő területei: - természeti - társadalmi nevelés - művészeti nevelés területei - testi nevelés. Ünnepeink egy részében a gyermekeket állítjuk a központba: pl.: születésnap, gyermeknap, farsang. Máskor a gyermek, mint ajándékozó szerepel, megismerve az adni akarás, adni tudás örömét. Hagyományos ünnepeink: A keresztény kultúra ünnepei: Karácsony, Húsvét.
A néphagyományokhoz, hiedelmekhez kötődő ünnepek: pl.: szüreti mulatság, Lucázás
Újabb kori ünnepek: pl.: Föld napja, Anyák napja, Gyermeknap, Társadalmi ünnepek pl.: március 15. A családok bevonását több szempontból is fontosnak tartjuk. Szeretnénk a közvetlen környezetünkben sugározni egy olyan fajta értékrendet, melyben nem az anyagi javak nagysága az ünnep legfontosabb tényezője, hanem a szeretet, az egymásra figyelés, a gondok félretevése, az öröm, az életigenlés érzésének hangsúlyozása a fontos.
30
12 AZ ÓVODA KAPCSOLATAI 12.1 A család Arra törekszünk, hogy a családi nevelést kiegészítve gondozzuk, ápoljuk, védjük, szocializáljuk, neveljük, fejlesszük a gyermekeket. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. A szülőket nevelőpartnernek tekintjük, ismertetjük velük a nevelői felfogásunkat, programunk célját, feladatát. Minden lehetőséget megragadunk annak érdekében, hogy a családi nevelési eljárásokat, szokásokat megismerjük. Törekszünk arra, hogy összhangban legyen a családi és az óvodai nevelés. A gyermekek egyéni fejlődéséről folyamatosan konzultálunk a szülőkkel. Fontosnak tartjuk a hiteles tájékoztatást, a problémaérzékenységet, a tapintatot és az előre mutató segítséget. Óvodánk nyitott. A szülők igényeinek megfelelően lehetőséget adunk arra, hogy előzetes megbeszélés alapján bármikor betekintést nyerjenek gyermekeik óvodai életébe. Évente egy alkalommal nyílt napokat is szervezünk. A családdal történő nyílt, őszinte együttműködés csak a kölcsönös bizalom talaján valósulhat meg. A szülőknek tapasztalniuk kell, hogy emberi magatartásunkban, szakmai felkészültségünkben egyaránt példamutatók vagyunk. A kapcsolattartás formái: Beíratás: az első személyes kapcsolat felvétele. Összevont- és csoport szülői értekezletek. Egészségügyi, pedagógiai, pszichológiai előadásokat szervezünk olyan témákban, amelyek kapcsolódnak a nevelési értekezleteink témáihoz. Családlátogatások: családi nevelési szokások megismerése. Fogadóórák Egyéni esetmegbeszélések az aktualitásnak megfelelően, előzetes időpont egyeztetés után. Közös ünneplések, az ünnep előkészítő szakaszában közös játszóházak, ahol a szülőkkel közösen készítünk ajándékokat, díszítő elemeket. Családi hétvége, kirándulási, sportolási lehetőségek felkínálása.
31
12.2 Szülői szervezet A szülői munkaközösség figyelemmel kíséri a gyermeki és szülői jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Az óvoda vezetőjétől joguk van tájékoztatást kérni a gyermekek csoportját érintő bármely kérdésben. Képviselőjük tanácskozási és véleményezési joggal részt vehet a nevelőtestületi értekezleteken.
12.3 Pedagógiai szakszolgálat intézményei Nevelési tanácsadást, logopédiai ellátást, korai fejlesztést nyújtanak a gyermekek számára. A szolgálat pszichológusai, gyógypedagógusai, logopédusai a különböző részképesség zavarokkal küzdő, beszédhibás, magatartászavaros gyermekek nevelését speciális szakismeretekkel segítik. Középső csoport végén vagy nagycsoport elején szűrik azokat a gyerekeket, akiknél tanulási nehézség jósolható. A csoportokban dolgozó óvónők a fejlődésükben megrekedt vagy elmaradt gyerekeket fejlesztő foglalkozásaikra küldik vagy útmutatásaik alapján, fejlesztő foglalkozásokat tartanak. Az iskolaérettségi vizsgálatokat az óvodában a szülők és az óvónők együttes kérése és javaslata alapján végzik el azoknál a gyerekeknél, akiknek iskolára való alkalmassága bizonytalan.
12.4 Iskola Az óvoda - iskola kapcsolatában arra törekszünk, hogy az iskolák megismerjék azt a szándékunkat, hogy a gyermeket egyéni képességeinek megfelelően úgy neveljük és fejlesztjük, hogy a környezetünkben jól eligazodjanak, együttműködők, kapcsolatteremtők legyenek, és legyenek képesek az iskolai tanulmányok megkezdésére. Fontosnak tartjuk, hogy az átmenetet minél zökkenő mentesebbé tegyük. Ennek érdekében folyamatos, rendszeres, hagyományteremtő - és megtartó kapcsolatra törekszünk. A jó kapcsolat alapja a tisztelet és megbecsülés egymás munkája iránt. Az együttműködés formái: Az iskolai nevelőkkel az emberi és szakmai kapcsolatok, folyamatok folyamatos ápolása, érdeklődés egymás munkája, problémái, eredményei iránt Kölcsönös látogatások, tapasztalatgyűjtés: az első osztályosokat a tanév elején meglátogatjuk az iskolában, az első osztályos nevelőknek, pedig lehetőséget adunk, hogy a leendő iskolásokat meglátogassák az óvodában Szülői értekezleten: a leendő első osztályos nevelők tájékoztatják az iskolába készülő 32
gyermekek szüleit pedagógiai elképzelésükről, az iskolába lépés teendőiről A gyermekek látogatása az iskolában: ismerkednek az iskolai környezettel. Közös rendezvények, az iskolások ajándékműsorral kedveskednek az óvodásoknak Az iskola uszodájában, igény és lehetőség szerint vízhez szoktatás, melyen a nagycsoportosok vesznek részt Folyamatos kapcsolattartás az alsó tagozatos tanítókkal
12.5 Bölcsőde Óvodába lépés előtt, a tavaszi nyílt napok keretében a bölcsődéseknek lehetőséget biztosítunk, hogy ellátogassanak az óvodába, megismerkedhessenek leendő csoportjukkal, óvó nénijükkel. Az óvoda „Csalafinta” bábcsoportja előadással kedveskedik a kicsiknek. A gondozónőkkel lehetőségünk van egy - egy gyerek személyiségéről beszélgetni, feljegyzéseikbe bepillantani. A bölcsőde, mint az óvodába lépés előtti intézményes nevelés színtere, sok információt adhat a gyermek fejlődéséről.
12.6 Egyéb kapcsolatok Fenntartóval Kapcsolatunk részben hivatalos, részben pedig támogató, segítő jellegű. Problémáink megoldását, együttműködés jellemzi. Formái: az óvodavezető folyamatos napi kapcsolata az önkormányzat oktatási irodájának vezetőjével az óvodavezető részvétele az óvodai életet érintő témákban a képviselőtestületi üléseken, így közvetlen az óvoda képviselete és az információáramlás Közművelődési intézményekkel Folyamatos és hagyományteremtő kapcsolatra törekszünk, rendszeres konzultációkat szervezünk. Formái: színházlátogatások, kiállítások látogatása gyermekműsorok könyvtárlátogatások: gyermekfoglalkozások Egészségügyi szervekkel: Védőnő, orvos, fogorvos, családsegítő szolgálat 33
Formái: alkalmanként esetmegbeszélések tájékoztató előadások szervezése a szülőknek tanköteles korú gyermekek részére iskola alkalmassági vizsgálata évente fogászati szűrés
13 ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS Az óvodában a nevelő-oktató munka – a helyi nevelési program szellemében elkészített – szakmai munkaterv szerint történik. A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az óvodában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése. A szakmai munkaterv alapján összeállított éves feladatok határozzák meg a belső ellenőrzés rendjét. Az ellenőrzési tervet – a telephelyvezető helyettes és a szakmai munkaközösség javaslatai alapján – az óvodavezető készíti el. Az ellenőrzési tervet az óvodában minden év szeptember 30-ig nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzés kiterjed: A munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének minőségére, módjára A munkafegyelemmel kapcsolatos kérdésekre. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az óvoda-vezető dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet: Telephelyvezető helyettes Szakmai munkaközösség-vezető Az óvodavezető minden óvodapedagógus munkáját legalább egy alkalommal értékeli a nevelési év során. Az egyes nevelési területek ellenőrzésébe bevonhatja a telephelyvezető helyettest, a szakmai munkaközösség vezetőjét. Az ellenőrzés tapasztalatait az érintett óvodapedagógussal ismertetni kell, aki írásban észrevételt tehet.
34
Módja: Foglalkozások látogatása Írásbeli munka ellenőrzése Beszámoló: Írásban vagy szóban. A nevelési záró értekezleten értékelni kell a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit, illetőleg az ellenőrzés általánosítható tapasztalatait, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket. Az ellenőrzés területei: tanügy igazgatási munkáltatói gazdasági, vagyonvédelmi munka- és tűzvédelmi a gyermekek egészségével összefüggő telephelyre irányuló Az
ellenőrzés
lehet:
állandó,
időszakos,
kiemelt,
speciális
Az ellenőrzés tervezett formái: megfigyelés írásos dokumentumok elemzése vizsgálat szemrevételezés beszámoltatás Ellenőrzést végezhetnek: intézményvezető óvodavezető helyettes telephelyvezető munkaközösség vezetők gyermekvédelmi felelős Pedagógiai ellenőrzés: Beszoktatási folyamatok ellenőrzése Ünnepek, hagyományok ellenőrzése Munkaközösség vezetők ellenőrzése Szülői értekezletek, felkészülés, témaválasztás, kommunikáció ellenőrzése Iskolakészültség ellenőrzése 35
Tematikus ellenőrzések Kapcsolattartás ellenőrzése Tanügy-igazgatási ellenőrzés Naplók ellenőrzése, fejlődési lapok vezetésének ellenőrzése Statisztika Munkáltatói ellenőrzés Munkaidő betartásának ellenőrzése Technikai dolgozók munkavégzésének ellenőrzése Gazdasági ellenőrzés: pénzkezelés szabályainak betartása leltárkészlet, készletkezelés szabályainak betartása. térítési díj fizetés szabályainak betartása. eszköznyilvántartások leltár karbantartás Munka- és tűzvédelmi ellenőrzés Gyermekvédelmi és a gyermekek egészségével kapcsolatos ellenőrzések: A gyermekvédelmi felelős munkája A gyermekorvos feladatai, a védőnői hálózattal való kommunikáció milyensége Az étkeztetés területén a minőség és a mennyiség ellenőrzése.
36
