Szentistváni Általános Művelődési Központ. Baja. Pedagógiai művelődési program

Szentistváni Általános Művelődési Központ

Baja

Pedagógiai művelődési program 2010

Pedagógiai művelődési program

Szentistváni Általános Művelődési Központ, Baja

PEDAGÓGIAI MŰVELŐDÉSI PROGRAM

I. NEVELÉSI PROGRAM

Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ

5

2. JOGI STÁTUS – ALAPÍTÓ OKIRAT ( MELLÉKLET )

5

1. BEVEZETŐ

3

2. PEDAGÓGIAI HITVALLÁSUNK

4

3. JOGI STÁTUSZ

5

3.1. Az óvodai nevelés helyi rendszer

6

3.2. Alapelveink

7

3.3. Céljaink

8

4. GYERMEKKÉPÜNK

9

4.1. Óvodakép:

10

4.1.2.Helyzetelemzés

10

4.1.3. Értékeink és céljaink az igények tükrében

10 12

5. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI 5.1. Az egészséges életmód kialakítása

12

5.2. Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása

14

5.3. Az egyéni bánásmód a közösségben

15

5.4. Hagyományaink és ünnepeink

16

5.5. Az anyanyelvi,- az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

17

6. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI

19

6.1. Személyi feltételek

19

6.2. Tárgyi feltételek

20

6.3. Az óvodai élet megszervezése

21

6.4. Az óvoda kapcsolatai

23

7. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI 7.1. Játék

26 26

2



7.2. Mese, vers

27

7.3. Ének- zene, énekes játék

29

7.4. Rajzolás, mintázás, kézi munka

31

7.5. A mozgás

33

7.6. A külső világ tevékeny megismerése

34

7.7. Munka jellegű tevékenységek

37

7.8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás

39

7.9. Horvát kisebbségi nyelvoktatás

40

8. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE

44

9. SZÜLŐI IGÉNY ALAPJÁN SZERVEZETT TEVÉKENYSÉGEK

45

10. GYERMEKVÉDELEM

46

11. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYEREKEK ÓVODAI NEVELÉSE

49

12. ESZKÖZRENDSZER

51 53

13. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

6

3. HELYZETELEMZÉS 3.1. Az iskola működésének tárgyi, személyi feltételei

6

3.2. Az iskola helyi sajátosságai

7

3.3. A képzés szerkezete és a tanulás szervezeti formái

10

3.4. Hagyomány és kapcsolatrendszer

12

4. KÜLDETÉSNYILATKOZATUNK, PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK

14

5. A KÖZOKTATÁS – FEJLESZTÉSI STRATÉGIA CÉLJAI

15

6. AZ ISKOLA ÉRTÉKEI, CÉL- ÉS FELADATRENDSZER, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI

17

6.1. Értékek, célok, feladatok – a TÁMOP 3.1.4 pályázat

18

6. 2. Személyiségfejlesztéssel és közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai

24

feladatok 6.2.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

26

6.2.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenység

26

6.2.3. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

34

6.2.4. A szociális hátrányok enyhítését és az esélyegyenlőséget segítő tevékenységek

37

3



6.2.5. Napközi otthon, tanulószoba, menza

40

6.2.6. A szabadidős tevékenységek személyiségfejlesztő szerepe

45

6.2.7. A könyvtár szerepe

47

6.2.8. A hagyományok szerepe

48

7. AZ ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM, A MINDENNAPOS 49

TESTEDZÉS PROGRAMJA

7.1. Fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok

49

7.2. A mindennapi testedzés programja

52

7.3. Az iskolai környezeti nevelés programja

53

7.4. Az iskolai egészségnevelés programja

61

8. ISKOLAHASZNÁLÓK AZ ISKOLAI KÖZÉLETBEN

76

8.1. Tanulói részvétel, diákönkormányzat

76

8.2. Az iskola és a szülői ház kapcsolata

77 80

9. KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉG 9.1. Helyzetelemzés

80

9.2. Célok, feladatok, tevékenységek

87

10. FELTÉTELEK

93

11. MELLÉKLETEK

94

Összesítő kimutatás az eszközhiány jegyzékének alakulásáról

94

A TÁMOP 3.1.4 pályázat keretében beszerzett taneszközök

96

4



A Szentistváni ÁMK nevelőtestülete 2009. szeptember 1–től részt vesz a „Társadalmi Megújulás Operatív Program Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív Intézményekben TÁMOP 3.1.4./08/2. – 2009-0094 Oktatásfejlesztés Baja Város Önkormányzata által fenntartott intézményekben” pályázat megvalósításában. Ennek értelmében átdolgozásra került az intézmény Pedagógiai – Művelődési Programja, amely szervezetileg és tartalmilag igazodik a törvényi szabályozáshoz, ugyanakkor az intézmény jó hagyományaira, a nevelő – oktató munka tapasztalataira, a partneri elégedettség méréseinek eredményeire támaszkodva fogalmazza meg az új oktatási és nevelési célokat, feladatokat. A módosításokat a Pedagógiai - Művelődési Programban kék betűkkel jelöljük.

Baja, 2010. április 30.

Osztrogonácz József igazgató .

5



1. BEVEZETŐ “Hinnünk kell, hogy tehetségesek vagyunk valamiben, és hogy ezt a valamit bármi áron el kell érnünk.” (Marie Curie) Intézményünk kétszáz éves múltra tekint vissza. A vert földből készült, olajos padlózatú, hiányos bútorzatú egy tantermes iskolából a XX. század végére több épületből álló, tornacsarnokkal és számítástechnikai termekkel rendelkező, két tagóvodát is magáénak tudó oktatási intézmény lett, mely küzd a kor minden bajával és próbálja kihasználni az adott lehetőségeket. Az egykor itt dolgozó iskolamesterek, nótáriusok, kántortanítók gazdag hagyományt bíztak az utókorra, amit nekünk, a ma élő pedagógusoknak tisztelnünk és ápolnunk kell. Tovább kell vinnünk a sokszor nehézségekkel, nyomorral, értetlenséggel küzdő elődeink példás munkásságát, emberségét, gyermekszeretetét. Nekik köszönhető, hogy mezítlábas, vászontarisznyás, palatáblás kisdiákból, tudományokban jártas, számítógépet kezelni tudó, okos, értelmes gyermek lett. Az elmúlt esztendőkben Magyarországon több emberöltőnyi változást éltünk át. Úgy gondoljuk, hogy az iskolarendszer változtatásra szorul, mert mind kevésbé szolgálja a jövőt, gyermekeink és az ország jövőjét. Nem gyermekeinknek kell megváltozniuk, hogy “megfeleljenek” az iskola igényeinek, hanem az iskolának kell változnia, hogy valóban alkalmas legyen gyermekeink sokirányú és egyenként eltérő képességeinek kibontakoztatására. Pedagógusaink számára kihívást jelentenek ezek a feladatok, s bízunk benne, hogy a jövő iskolája valóban a gyerekek érdekeit szolgálja. A 2009/2010 tanévtől intézményünkben meghatározó jelentőségű feltétel rendszerbeli, illetve ezzel összefüggésben tartalmi változás következett be. A Társadalmi Megújulás Operatív Program Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben TÁMOP 3.1.4-08/2. - 2009-0094 " Oktatásfejlesztés Baja Város Önkormányzata által fenntartott intézményekben " pályázat keretén belül, teljes intézményi szinten megvalósul a kompetencia alapú oktatási programcsomagok implementációja, új tanulásszervezési eljárások bevezetése, ehhez kapcsolódóan a kollégák szakmai felkészítése, és a fejlesztésekhez kapcsolódó eszközök, oktatási segédanyagok beszerzése. 2. ALAPÍTÓ OKIRAT ( MELLÉKLETBEN)



3. AZ ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 3.1. BEVEZETŐ Intézményünk a Szentistváni Általános Művelődési Központ. Intézményegységenként az óvodák 2 épületben találhatók. -

Bernhart Sándor Utcai Óvoda Templom Utcai Óvoda

Az alábbi program mind a 2 óvoda egységes alapdokumentuma.

3.2. PEDAGÓGIAI HITVALLÁSUNK „Meg kell tanulnunk a gyermek szemével látni, és fülével hallani. Meg kell tanulnunk a gyermek élményvilágának szintjén beszélni. Meg kell tanulnunk mindenekelőtt azt, hogy ráálljunk a gyermek érzelmi hullámhosszára, megéljük emocionális történéseit, elfogadjuk vágyait, tiszteljük fantáziáját, s mindezzel elősegítsük a szabad kommunikációt, a nyitott személyiség kibontakozását. Ennek feltétele pedig nem kevesebb, mint a gyermekbe vetett bizalom, az iránta érzett felelősség, amelyből nyílt és derűs légkörben ésszerű szabályok között a gyermek felelőssége is kicsírázik.” (Mérei Ferenc)

7



3.3. JOGI STÁTUSZ Az intézmény neve: Szentistváni Általános Művelődési Központ Az intézmény címe: – Baja, Bernhart Sándor utca 94. – Baja, Templom utca 15. Az intézmény típusa: tagóvodák Az óvodai csoportok száma: 8 Férőhelyek száma: 200 Alapítója: Baja Város Képviselő Testülete Alaptevékenység, szakfeladat: – Óvodai nevelés – Alkalmassá tétel az iskolai élet elkezdésére – Gyermekétkeztetés Feladatellátást szolgáló vagyon: az önkormányzati ingatlan vagyonkatesztere az intézményi leltár szerint

8


3.3.1.


Az óvodai nevelés helyi rendszere:

Az óvodai nevelés célja

Az óvodai nevelés fő feladatai A nevelés- fejlesztés fő eszközei Egészséges életmódra nevelés

Személyi, tárgyi, környezeti feltételek

Szocializáció

az érzelmi biztonság eszközeivel

A tevékenységek kerete:

A 1. Játék N

2. Mese-vers

Y A N Y E L I

A nevelési folyamat tervezése

N

E

3. Ének-zene 4. Rajzolás, mintázás, kézimunka 5. Mozgás 6. A külső világ

V E L É S

V tevékeny megismerése

7. Munka jellegű tevékenységek

8. Tanulás

A fejlődés várható főbb jellemzői óvodás kor végére

9


3.3.2. -

-

-

-

-


Alapelveink: Első és legfontosabb alapelvünk, hogy nevelőtestületünk minden tagja kivétel nélkül ismerje az óvodai nevelés országos irányelveit, a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelveit és a Templom utcai óvoda, mint horvát nyelvet oktató óvoda, ismerje a Nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelés irányelveit is. Helyi Óvodai Nevelési Programunk alapelve és célja csak az lehet, amelyet mindannyian elfogadunk. Tiszteletben kell tartanunk a szabadságjogokat, a gyermeki jogokat, valamint a hazai nevelési hagyományokat az egyenlő hozzáférés biztosításával. Mivel a gyermekek nevelése elsősorban a család joga és kötelezettsége, a mi feladatunk ennek kiegészítése, segítenünk kell a gyermeki személyiségfejlődést, egyéni képességeinek kibontakozását. Óvodai nevelőmunkánkat tudatosan kell tervezni és végezni. Munkánk során nagy figyelmet kell szentelnünk annak a felismerésnek, hogy a gyermekek biológiai érése nem egy időben megy végbe, ezért elengedhetetlen a differenciált bánásmód. Oda kell figyelnünk minden egyes gyermek fejlettségi szintjére, haladási tempójára, és mindent el kell követnünk, hogy a gyengébb képességű gyermekeknek alkalmuk legyen a felzárkózásra. Fontos, hogy az óvodában töltött idő alatt a gyermekek életkoruknak megfelelően tevékenykedhessenek, alkothassanak, s ezáltal sikerélményhez jussanak. A motiváció egyértelműen a siker tartozéka. Az eredményes munkánk feltétele, hogy a szülők rendszeres tájékoztatást kapjanak az óvodában folyó munkáról, s ezáltal segíthessék azt. Elengedhetetlenül fontos, hogy az óvoda mentes legyen minden olyan személytől, eljárásmódtól, eszköztől, aki, vagy amely a gyermeki személyiség kibontakozását károsan befolyásolja.

10


3.3.3. -

-

-

-

-

-

-


Céljaink Céljainkat csak a valós helyzet ismeretében és önismeretünk tükrében tervezhetjük. Céljainkat csak a gyermekek szükségleteinek, tevékenységeinek és képességeinek figyelembevételével, egyéni adottságaiból kiindulva tudjuk megvalósítani. Biztosítani kell a gyermekek harmonikus fejlődését, elősegíteni személyiségének kibontakozását, segíteni a tehetséges gyermekek szakirányú fejlesztését, és lehetőséget kell teremteni a gyengébb képességű gyermekek felzárkóztatására. Minden életkorban kettős feladatot kell megoldanunk: 1. az adott életkor feladatait 2. a következő életszakasz előkészítését Fontos, hogy a gyermekek érzelmi biztonságot nyújtó, derűs légkörben töltsék napjaikat. Napi tevékenységük során központi helyet foglaljon el a játék. Ehhez biztosítanunk kell a sokrétű tevékenységek lehetőségét, az egészséges környezet kialakítását. Sokoldalú nevelőmunkánknak át kell fognia a gyermeki személyiség egészét, és az érzelmi (emocionális) biztonság burokrendszerében biztosítani kell mind a testi (szomatikus), mind az egészségügyi (mentális), mind a közösségi (szociális) fejlődést. A családdal együtt felelősek vagyunk azért, hogy a gyermekek személyiségének alakulása megfeleljen társadalmunk követelményeinek, és az együtt elért eredmények megalapozzák az iskolai élet megkezdéséhez szükséges feltételeket. Fontosnak tartjuk a megfelelő szokásrendszer kialakítását, mely nagymértékben elősegíti a sikeres iskolai tanulást. El kell követnünk mindent annak érdekében, hogy a szülők értsék meg és legyenek tisztában azzal, hogy az iskolai élet elkezdésére alkalmas gyermeknek indokolatlan, sőt egyes esetekben hátrányos még egy évet az óvodában tölteni: fellazul a figyelme, érdektelen lesz a már ismert feladatok iránt, stb. Ugyanilyen fontos szempontnak kell tekintenünk az elmaradott gyermekek felzárkóztatását is. Felelősségteljes döntés alapján kell alkalmaznunk a kompenzálást vagy a temporizálást. A sajátos nevelési igényű gyermekeink számára gondoskodnunk kell a szükséges személyi és tárgyi környezetről.

11



3.4. GYERMEKKÉPÜNK Minden ember, minden gyermek személyiség. A személyiség részben öröklött, részben szerzett tulajdonságok integrációja. A gyermek közvetlen környezete, a külső ingerek, az őt érő különböző hatások nagymértékben befolyásolják személyiségének alakulását. A családi nevelés, az óvoda- család kapcsolata, az óvodai nevelés, a játék, a közösségi nevelés, az óvónő személyisége mind szerepet játszanak a gyermek adottságainak alakulásában. A fejlődés szempontjából döntő, hogy az első években milyen a családi légkör, a szülők egymáshoz és a gyermekhez való viszonya. A családi nevelés folytatója, kiegészítője 3 éves kor után az óvodai nevelés. Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést. Tudatosan kerüljük a nemi sztereotípiák erősítését, elősegítjük a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását. Szükséges, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, szeretetteljes légkör vegye körül. Tekintettel kell lennünk azokra a gyermekekre is, akik veszélyeztetettek, hátrányos helyzetűek, halmozottan hátrányos helyzetűek, magatartási, illetve személyiségzavaraik vannak. Mindig figyelembe vesszük a gyermek érzelmi állapotát. Alapozunk tevékenységközpontú magatartására. Nagy mozgásigényéhez biztosítjuk a megfelelő feltételeket, hogy mozgása harmonikussá, összerendezetté váljon. Legyen önálló, játékos, rendelkezzen kellő önbizalommal. Irányításunkkal szerezzen sok tapasztalatot és ismeretet környezetéről. Legyen érdeklődő és fogékony minden új iránt. Tudja ismereteit rendszerezni, bővíteni. Merjen kérdezni, legyen kreatív. Önálló alkotó tevékenysége legyen életkorának megfelelő. Ehhez kapjon mindig lehetőséget, hogy ezt kibontakoztathassa. Képzelete, fantáziája ne csak kizárólag óvodai környezetében irányuljon az esztétikai értékek felé, hanem családjában és tágabb környezetében is. A környezetében látott szép, a rendes, a tiszta, a harmonikus váltson ki belőle örömet, jó érzést. A különböző területeken szerezze meg azt a jártasságot, amelynek birtokában megfelelő eséllyel kezdheti meg iskolai tanulmányait. Erkölcsi magatartása feleljen meg a társadalmi, valamint közössége elvárásainak, és az ne okozzon zavart én- identitásának alakulásában, legyen befogadó. Próbálja meg elfogadni, hogy minden ember egyéniség és más. A közös játékok, sikerek hatására alakuljon ki más gyermekekkel pajtási kapcsolat, az összetartozás, a rokonszenv érzése. Segítse gyengébb képességű társait, legyen toleráns.

12



Figyeljen fel és fogadja el mások kiemelkedő képességeit is. Legyen a jó, a modell, az ügyes a többiek számára. Mindezek a tulajdonságok elősegítik a közösségbe való beilleszkedés, az alkalmazkodás képességét. A közösségi magatartás kialakulásának eredményeképpen fogadja el az irányítást. Alakuljon ki feladattudata, szabálytudata, aktív figyelme. 3.4.1. 3.4.1.2.

Óvodakép Helyzetelemzés

Intézményünknek, a Szentistváni Általános Művelődési Központnak két tagóvodája van: Bernhart Sándor Utcai Óvoda Templom Utcai Óvoda. 1995. szeptember 1-én a Templom utcai óvodát, és 1996. július 1-én a Bernhart S. utcai óvodát is az iskolához csatolták. Bernhart Sándor Utcai Óvoda Az intézmény a város peremterületén található, a város egyik legnagyobb óvodája, 4 csoporttal működik. Az óvoda 1980-ban létesült, MÁV-lakásokból alakították át az épületet. Az óvoda épülete négyszintes, alápincézett. A földszinten és az első emeleten két-két csoportszoba található kiszolgáló helyiségekkel, a második emeleten az ebédlő, melegítőkonyha mellékhelyiségekkel és az orvosi szoba található. A gyermekek többsége az óvoda környékéről jár ide, de vannak olyanok is, akiknek a belvárosban van a lakóhelye. A szülők többsége szakképzettséggel rendelkezik, kis százalékban vannak értelmiségi szülők. Az óvodában mindig van hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermek, ők rendszeres megfigyelés alatt vannak. Templom Utcai Óvoda Az óvoda 1975-ben épült három csoportos óvodának. 2004-ben egy szükség csoport kialakításával négy csoportossá vált. Ez az épület is a bajaszentistváni városrészben van, itt leginkább a horvát kisebbség élt, a nemzetiségi jelleg viszont fokozatosan megszűnt, ennek ellenére az óvodában kiemelkedő szerepet kap a „bunyevác” szokások ápolása. Itt is kevés az értelmiségi szülő, leginkább szakmunkás végzettségűek. A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek folyamatos, rendszeres megfigyelés alatt vannak, állandó felügyelet mellett. Az óvoda nemzetiségi nyelvet oktató óvoda.

13


3.4.1.3.


Értékeink és céljaink az igények tükrében

Az óvodai nevelés célja, hogy biztosítsa a gyermekek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit 3 éves kortól az iskolába lépésig (de legfeljebb abban a naptári évben, amelyben nyolcadik életévét betölti). Az óvoda és a szülő számára kötelező az 5 éves kortól való óvodai nevelés. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára, illetve a gyámhatóság kezdeményezésére 3 éves kortól kötelező biztosítani az óvodai nevelést. Az óvodai nevelés funkciói: -

óvó-védő szociális nevelő és személyiségfejlesztő

Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségben történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását. Az óvodai nevelésünk célja az, hogy elősegítsük az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a különleges gondozást igénylő gyermek ellátását is). Óvodai nevelésünkben fontos, hogy – a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezze. A nevelés lehetővé tegye és segítse a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakozását. Az óvodai nevelésünkben alkalmazott pedagógiai intézkedések a gyermek személyiségéhez igazodjanak. Az óvodai nevelésünk az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: a gyermeki szükséglet kielégítéséről az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről; a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor- specifikus alakításáról; a gyermeki közösségben végezhető sokszínű- az életkornak és a fejlettségnek megfelelő- tevékenységről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékra; e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak közvetítéséről a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítanunk kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítanunk kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmét.

14



3.5. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI Az óvoda a nevelőmunkáját különböző életmódszervezésben, meghatározott feladatrendszerrel végzi. Feladatai egymással összefüggő tevékenységek, amelyek biztosítják az óvodai nevelés megvalósulását, a gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítését. Ebben a folyamatban kettős feladatot kell megoldanunk: - az adott életszakasz feladatait - a következő életszakasz előkészítését Programunkat a helyi viszonyokra építve állítjuk össze, figyelembe véve a helyi társadalmi és természeti környezetet, az óvodák tárgyi és személyi feltételrendszerét, a gyermekek összetételét és fejlettségi szintjét. Az óvodai nevelés három alapvető feladata: 1. 2. 3.

az egészséges életmód kialakítása az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása az anyanyelvi,- értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása

Az óvodai nevelés megszervezésekor hangsúlyozottan kell biztosítani az érzelmi biztonságot, a széles értelemben vett tanulást, a testi, az értelmi és a közösségi nevelés (szocializáció) terén. Fontos, hogy a gyermekek kreativitása biztosított legyen. Tanulása tapasztalatszerzésből és cselekvésből induljon ki. A cselekvés motivációs háttere az egyéni fejlődési tempó szempontjából jelentős. Olyan szellemileg és fizikailag aktív gyermekek nevelését kell megalapoznunk, akik megfelelnek a velük szemben támasztott követelményeknek. Ennek a folyamatnak értő figyelemmel kísérése, a tudatosan tervezett munka az óvodapedagógusok kötelessége. Az egyéni különbségek elfogadásán alapuló nevelés óvodáinkban tevékenységközpontú, aktivizáló és motivációs rendszerű. Ezeknek az alapelveknek kell alárendelni nevelési módszerüket az óvodák valamennyi dolgozójának. Az óvodai dolgozók nevelési stílusa demokratikus, s a nevelési módszerek ennek alárendeltek. Így az óvodák munkarendje, a szokások a gyermekek szükségleteit és a szülők igényeit szolgálják. Az óvodákban dolgozó felnőttek kedves, derűs, segítő magatartásukkal is kifejezik, hogy az intézmény a gyermekekért van, és minden értük történik.

15


3.5.1.


Egészséges életmód kialakítása

Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása kiemelt jelentőségű. Az óvodai nevelés feladata a gyermek testi fejlődésének elősegítése. Ezen belül: - a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése; - a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése; - a gyermek testi képességei fejlődésének segítése; - a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése; - az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása; - a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet kialakítása - megfelelő szakemberek bevonásával- a szülővel, óvodapedagógussal együttműködvespeciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. Az óvodába lépéskor a gyermekek különböző fejlettségi szinten vannak, és eltérő ütemben fejlődnek. Az a cél, hogy a gyermek saját cselekvőképességéhez viszonyítva eljuthasson az optimális szintre. Eközben nélkülözhetetlen az óvónő támogatása, bátorítása, hogy értékelje az elért eredményeket, és nem utolsósorban, hogy megteremtse a gyermekek önállóságának feltételeit. Az óvodába kerülő gyermek számára – akár a családból, akár bölcsödéből jön – az új életritmus, a tárgyi feltételek szokatlanok. A beilleszkedés, az alkalmazkodás nehézségeit éppen ezért természetesnek tartjuk. Az átmenetet a fokozatos beszoktatás, a tapintatos, segítő, türelmes bánásmód, a gyermek egyegy otthoni szokásának tudomásulvétele és elfogadása nagymértékben befolyásolja. Nagyon fontos a gondozási feladatok végzése közben a gyermek és az óvónő közti jó kapcsolat kialakítása. A gyermekeknek ilyenkor nagy szüksége van a testi közelségre (ölbe venni, simogatni, segíteni a saját maga kiszolgálásában, dicsérni, buzdítani, stb.). A testápolási műveletek végzése közben feltétlenül szükséges a gyermekekkel való kommunikálás, hisz ez a bensőséges kapcsolat kiépítését szolgálja. Egyéni igényüknek megfelelően segítséget kapnak öltözéskor, vetkőzéskor. Megtanulják saját holmijuk rendben tartását, önállósodnak. Az öltözőkben, az öltözőszekrényekben minden gyermek külön tudja tárolni személyes holmiját, ugyancsak a mosdóban, ahol meghatározott helyen tartja fogmosó felszerelését, használja törölközőjét. Az óvoda udvara az egészséges életmódra nevelés egyik színtere. A gyermekek mozgásigényének kielégítését, változatos mozgásformák szervezését teszi lehetővé. A felszerelések, a talajfelület szolgálják a különböző tevékenységeket. A füves terület gondozása, a homokozók homokjának naponkénti fellazítása, locsolása a technikai dolgozók napi feladata közé tartozik.

16



A virágos és veteményes kert az óvodák udvarán található, a sok fajta fa és bokor a természeti környezet védelmére való nevelésre ad kiváló alkalmat. Évszakonként más- más játékszerek, felszerelési tárgyak kerülnek ki az udvarra, melyek a sokoldalú tevékenységet szolgálják. Biztosítjuk számukra a labdákat, köteleket, homokozó játékokat, kerti szerszámokat, homokozó, ill. agyagozó asztalokat, szerepjátékok kellékeit, rollereket, stb. Ezek az eszközök növelik a gyermekek játékkedvét, változatos tevékenységekre késztetik őket. Az udvaron meg van a lehetőség arra, hogy testvéreikkel, barátaikkal játszhassanak. A mászókákat ügyességük függvényében használják. Az ivókútnál higiénikus körülmények között ihatnak. A nyári időszakban ebéd előtt zuhanyoznak a gyermekek, hogy felfrissülve, tisztán pihenhessenek. Edzésük szempontjából nagyon fontosnak tartjuk a szabad levegőn való tartózkodást, amely télen sem maradhat el, csak megfelelő öltözékkel és mozgással kell párosulnia. A növekedés, a fejlődés egyik legfontosabb feltétele a helyes táplálkozás. Napközis gyermekeink az óvodában napi háromszori étkezéssel a tápanyagszükségletük jelentős részét megkapják. Fontos, hogy a számukra szokatlan ételekkel is ismerkedjenek meg, kóstolják meg, fogadják el, hogy megfelelő arányú fehérje, szénhidrát, ásványi só, vitamin., zsiradékok, tejtermékek, gyümölcs segítse egészséges fejlődésüket. Fontos feladat az étkezések kultúrált lebonyolítása. A gyermekek alvásszükséglete kielégítésének egy része az óvodára hárul. Jól szellőztetett csoportszobákban, kényelmes hálóruhákban nyugodt körülmények között alhatnak, pihenhetnek. Alvásidejüket életkori sajátosságaik figyelembevételével a napirendben határozzuk meg. Sikerkritériumok: (óvodáskor végére) - testileg, lelkileg váljanak éretté - tisztálkodásban, öltözködésben, WC-használatban, étkezésben váljanak önállóvá - váljon igényükké a mozgás, a levegőzés, az edzés, a pihenés - szülők elégedettsége 70% legyen (kérdőíves felmérés) 3.5.2.

Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása

Az óvodás gyermek érzelmi vezéreltségű. Az őt körülvevő tárgyi és személyi környezetnek éppen ezért nagy jelentősége van. Igen jelentős a család szerepe, hiszen elsőként formálja a gyermeket. Ezek a hatások többnyire spontán jellegűek, nem tudatosan tervezettek. Ezzel szemben az óvoda tudatosan alakítja azokat a nevelő hatásokat, amelyekre a társas érintkezésben, a kapcsolatok kialakításában a gyermeknek szüksége van. Mivel a gyermek személyiségén belül az érzelmek dominálnak, ezeket az érzelmi igényeket kell kielégítenünk, erről az oldalról kell a gyermeket megközelítenünk.

17



Az atmoszféra, amelyben a gyermek él, nyújtson biztonságérzetet, védettséget, otthonosságot és kiegyensúlyozott, szeretettel teli légkört, mert csak ilyen körülmények között képes kezdeményezni, környezete iránt érdeklődést mutatni. Megértéssel kell fogadnunk a gyermek egyéni igényeit. Törekednünk kell a harmonikus alaphangulat kialakítására, hogy már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket. Lényeges, hogy az óvodapedagógus-gyermek, gyermek- dajka, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. Ez az érzelmi kötődés megkönnyíti az óvodapedagógus helyzetét a nevelési feladatokban. Az óvoda egyszerre segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, éntudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező, önérvényesítő törekvéseinek. A hatékony érzelmi nevelés feltétele, hogy a gyermek már ismerje a körülötte lévő felnőtteket, gyermekeket, derűs légkörben, jól, biztonságban érezze magát. Fő feladatainknak tartjuk, hogy fejlesszük: -

a szeretet és kötődés képességét a mások iránti tisztelet képességét az érzelmek kifejezőképességét az ösztönök és érzelmek tudatos irányítását az erkölcsi tulajdonságokat (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség) akaratának fejlődését (önfegyelem, feladattudat, kitartás, szabálytudat) a szokás- és normarendszerének megalapozását.

Alkalmat kell teremtenünk, hogy rácsodálkozhasson a természeti és társadalmi környezetben mutatkozó szépre, tisztelje és becsülje azt (séták, kirándulások, képek, stb.). Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja. Óvja a természetet és az értékeket. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek ( pszichológus, logopédus, gyógypedagógus, konduktor stb.) közreműködésével. Sikerkritériumok: (óvodás kor végére) - tudjanak a szabályokhoz alkalmazkodni - alakuljon ki felelősségérzetük - tudjanak kapcsolatot teremteni társaikkal és a felnőttekkel - tudják késleltetni szükségleteik kielégítését - a szülők elégedettsége 70% legyen (kérdőíves felmérés) 3.5.3.

Egyéni bánásmód a közösségben

18



A gyermekek sokfélék, különböznek egymástól. Minden gyermek egy-egy személyiség, különböző testi fejlettséggel, más-más idegrendszeri sajátosságokkal, különböző nyelvi kifejezőkészséggel rendelkeznek. Hogy ezek a gyermekek egy közösség tagjává válhassanak, szükségük van egyéni bánásmódra. Figyelembe kell vennünk az egyéni különbségeket, az eltérő fejlettségi szintet, az eltérő értelmi képességeket, az esetleges érzelmi kiegyensúlyozatlanságot. Egyéni bánásmóddal kell korrigálnunk az eltérő külsejű kisgyermekek védelmét. Az ilyen gyermek nem lehet gúny vagy megalázás tárgya. Észre kell vennünk azt is, ha valaki valamiben ügyes, és elő kell segítenünk, hogy ügyessége észrevehető legyen. Nem minden gyermek reagál egyformán a társak közeledésére. Vannak csendesebb, visszafogottabb gyermekek, vannak ügyetlenebbek. Ezekkel a gyermekekkel különösen megértőnek kell lennünk, keresni kell azt a céltudatos nevelési eljárást, amely segíti közösségbe való beilleszkedésüket. Méltányoljuk, hogy minden gyermek másban tud ügyes lenni, s ezt a felismerést elfogadtatjuk a gyermekekkel. A szótlan gyermekekkel a bensőséges beszéd érzelmi ráhatásával fogadtatjuk el a segítő szándékunkat. Segítsünk a gyermekeknek abban, hogy merjen nyilatkozni. A lassúbb értelmi fejlődésű gyermekeket azon a területen segítjük, ahol a lassúbb fejlődés tapasztalható. Mindig támaszkodjunk a gyermektársakra, akik ösztönzően hathatnak minden gyermekre. A kiemelkedő képességű gyermekeket tovább fejlesztjük. Képességeiket figyelembe véve adunk nekik olyan feladatokat, amely tovább aktivizálja őket, de odafigyelünk a túlzott dicséretre, a sztárhelyzet veszélyére, amely a közösség kialakulása szempontjából sem kívánatos. Figyelemmel kísérjük azokat a gyermekeket, akik önbizalomhiánnyal küszködnek, de az olyanokat is, akik talpraesettek, feladatvállalók. Azokat, akik félelemmel látnak neki a feladatoknak, vagy megtorpannak esetleges kudarc után, ők is rászorulnak az egyéni bánásmódra. A félénk, visszahúzódó, szorongó gyermekek gátlásaik miatt nem tudnak eredményt felmutatni, ezért tapintatos közeledéssel segítjük elő szorongásuk oldódását. A túl mozgékony gyermekek tevékenységét megszervezzük. A dacos gyermekekkel nyugodtan, következetesen bánunk. A bohóckodó gyermeknél lehetőséget teremtünk, hogy képességét hasznosan tudja érvényesíteni. Éreztetjük vele, hogy más módon is tud érvényesülni. A passzív gyermekeknél törekszünk arra, hogy ne maradjon túlságosan alárendelt szerepben. Fontos, hogy az óvónő próbálja meg a gyermekeket érzelmileg elfogadni, fokozatosan bevonni a gyermeket a közösség számára hasznos tevékenységbe. Sikerkritériumok: (óvodáskor végére)

19


3.5.4.


rendelkezzenek megfelelő önérvényesítési formákkal fogadják el egymást a szülők elégedettsége70% legyen (kérdőíves felmérés) Hagyományaink és ünnepeink

Minden ünnep egy lehetőség az óvoda egyéni arculatának megteremtésére. Hogy mit, hogyan ünnepelünk, milyen szellemben, milyen előkészítésben készülünk az adott ünnepre, sok mindent elárul az óvoda nevelőközösségének munkájáról, beállítottságáról. A hagyományok minden közösség életében nagy jelentőségűek. A készülődés, az ünnepi hangulat, majd a rá való emlékezés sok közös élmény forrása lehet. Erősíti az összetartozást, segít az egymásra figyelésben, egymás segítésében, önmaguk megmérettetésében, önbizalmuk fokozásában. A hagyományok egy-egy közösség sajátjai, csak rájuk jellemző mozzanatokkal, intimitásokkal bírnak. Megfelelően, kellően átgondolt szervezéssel az ünnep, még inkább az ünnepi előkészületek maradandó, örömteli élménnyé válnak gyermekeink életében. Az ünnepek előtti időszak lehetőséget ad a sokfajta tevékenységre, melyek fokozzák a kreativitást. Az ünnep erősíti a közösségi érzést, esztétikai élményt nyújt, erősíti szeretteikhez való kötődésüket. Kiváló alkalom a csoporton belüli közösségi érzések alakulásának, a gyermekek közötti együttműködésnek, a kommunikáció gyakorlásának. Ha a terem díszítésébe is bevonjuk őket, lehetőséget adunk nekik arra, hogy örüljenek annak, aminek a létrehozásában részük van. Az ajándékkészítés, a dekorációkészítés során sokszínűen tevékenykedhetnek a gyermekek. Hogy milyen ajándékot fogunk készíteni, azt közösen határozzuk el a gyermekekkel. A nagyobb csoportokban akár saját ízlést követve (2-3 ötlet alapján) készíthet mindenki más-más ajándékot. Az ünnepélyeken használt eszközeink esztétikusak, ezeket a későbbiek során is használhatják a gyerekek. AZ ilyen rendezvényeken általában a közös szereplés dominál, de lehetőség kínálkozik arra is, hogy a gyermekek önként vállalt egyéni szereplésre jelentkezzenek (önállóság és bátorságnövelő). Az óvodai ünnepélyeinken mindig szívesen és érdeklődéssel vesznek részt az iskola pedagógusai, vezetősége. Ünnepeinkre lehetőségeinkhez képest igyekszünk a szülőket is meghívni. Ezért ezeket az eseményeket csoportonként is megtartjuk, hogy a szülők is láthassák gyermekeik szereplését.

20



Óvodai ünnepeink, illetve megemlékezéseink: 1.

Az óvodai élet hagyományos ünnepei: - Anyák napja - Gyermeknap - Évzáró - A gyermekek név- vagy születésnapja

2.

Néphagyományokhoz kapcsolódó ünnepek: - Mikulás - Karácsony - Farsang - Húsvét

3.

Nemzeti ünnepeink: - Október 23. - Március 15.

Sikerkritériumok: (óvodáskor végére) - ismerjék az óvoda hagyományait - váljon igényükké az ünnepek, ünnepélyek megtartása - a szülők elégedettsége70% legyen (kérdőíves felmérés). 3.5.5.

Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

A gyermek értelmi nevelésénél spontán szerzett tapasztalatait, ismereteit kell az óvodai nevelési módszerek segítségével rendszerezni, bővíteni, hogy ezen keresztül fejlődjenek képességei. Nevelőmunkánk során a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, spontaneitására kell alapoznunk, mint élettani sajátosságra. Változatos tevékenységekkel segítjük elő, hogy természeti és társadalmi környezetéről életkorának megfelelő tapasztalatokat szerezzen. Megfigyeljük beszédét, kiszűrjük melyik összetevőjében tapasztalható hiányosság. Segítjük a társas kapcsolatok alakulását, hiszen a gyermekek egymás közötti kommunikációjának is óriási jelentősége van. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása- beszélő környezettel, helyes minta és szabályközvetítéssel ( a javítgatás elkerülésével)- az óvodai nevelőtevékenységünk egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére figyelmet fordítunk. Feladatunk egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt: - törekszünk arra, hogy észlelése pontos, valósághű legyen - igyekszünk kialakítani figyelemösszpontosító képességét - fejlesztjük reproduktív emlékezetét

21


-


fejlesztjük problémamegoldó és kreatív gondolkodását, képzeletét

Fontos, hogy mindezek folyamatos megfigyelése során legyen tisztában a pedagógus a gyermekek képességszintjével, megadhassa esetenként a megfelelő segítséget. Sikerkritériumok: (óvodáskor végére) - jelenjen meg a szándékos bevésés, felidézés - fokozatosan növekedjen a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé váljon megosztása és átvitele - kialakulóban legyen az elemi- fogalmi gondolkodás - érthetően, folyamatosan kommunikáljanak - rendelkezzenek elemi ismeretekkel - a szülők elégedettsége 70% legyen.

22



3.6. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI 3.6.1.

Személyi feltételek

Az óvodában a nevelőmunka kulcs-szereplője az óvodapedagógus. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek, elfogadó, segítő, támogató attitűdjével modellt, mintát jelent a gyermekek számára. Az óvodapedagógus és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkája biztosítja az óvodai nevelés eredményességét. Bernhart Sándor Utcai Óvoda Az óvoda alkalmazottainak száma: 13 fő. Ebből: 8 óvodapedagógus 5 dajka A tanév beindításakor igyekszünk a csoportokat úgy szervezni, hogy nagyjából egykorú, vagy hasonló életkorú gyermekek kerüljenek egy csoportba. Ha lehetőség van rá, úgy osztott csoportokat hozunk létre. Minden csoportban két óvónő foglalkozik a gyermekekkel. Amennyiben személyi változásra nem kerül sor az évek folyamán, akkor ugyanaz az óvónő-páros foglalkozik három éven keresztül az adott gyermekcsoporttal. Az óvónők heti váltásban délelőttös, illetve délutános beosztásban dolgoznak. Óvodánk reggel 630-1700-ig tart nyitva. Az év elején felmérést végzünk a szülők körében a gyermekek óvodába érkezését, illetve távozását illetően. Ennek megfelelően alakul az óvónők munkaidő-beosztása. Több éves felmérés eredményeképpen alakult ki az a gyakorlat, hogy az első óvónő, illetve gyermek 630-kor érkezik, és az utolsó 1700-kor távozik. Rendkívüli esetben munkaideje a gyermekekhez igazodva meghosszabbodik. Így a gyermekekkel egész óvodai tartózkodásuk ideje alatt óvodapedagógus foglalkozik. Óvónőink főiskolát végeztek, 1 fő fejlesztőpedagógus végzettségű. A dajkák valamennyien elvégezték a dajkaképzőt. Férőhelyek száma: 100 Csoportok száma: 4 Templom Utcai Óvoda Az óvoda személyi ellátottsága megfelelő, 16 fő alkalmazott látja el a gyerekeket: 1 függetlenített vezető óvónő 9 óvónő (2 fő részmunkaidős) 5 dajka 1 óvodatitkár. Az óvodában minden óvónő főiskolai végzettséggel rendelkezik. A függetlenített vezető óvónő közoktatás-vezetői végzettségű. Két fő horvát nemzetiségű óvónő. A dajkák szakképzettséggel rendelkeznek, dajkaképzőn vettek részt. Az azonos célok elérésével segítik az óvónők munkáját.

23



Az óvónők munkabeosztása, az óvoda nyitva tartása megegyezik a Bernhart S. u.-i óvodáéval. Az óvónők rendszeresen részt vesznek szakirányú továbbképzéseken, mindenki érdeklődésének megfelelően. Egy óvónő fejlesztőpedagógus végzettségű, egy fő részmunkaidős horvát nemzetiséget oktató óvónővel is rendelkezik az óvoda. A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek érdekeit gyermekvédelmi felelős képviseli. Férőhelyek száma: 100 Csoportok száma: 4

3.6.2.

Tárgyi feltételek

Bernhart Sándor Utcai Óvoda Az intézmény a város peremterületén található 1902 m² alapterület tartozik hozzá. Területét tekintve a város egyik legnagyobb óvodája. Beírt gyermekeink legnagyobb része az óvoda környékéről jár hozzánk, de akadnak olyan gyerekek is, akiknek a lakóhelye a belvárosban van. Az óvoda környéke fiatalnak mondható családi házas település, a házak nagy része az utóbbi 15-20 évben épült. A gyermekek napi tevékenysége, az óvodai élet az óvoda épületében és udvarán zajlik. Nem mindegy, hogy a környezet mit nyújt a gyermekeknek esztétikailag, felszereltség tekintetében, mennyire képes biztosítani testi- lelki- érzelmi szükségleteiket. Az udvari játékokat egyesületi pénzből folyamatosan fejlesztjük. Az óvoda épülete 4 szintes, alápincézett, ahol a kazánház és a különböző tároló helyiségek találhatók. A földszinten és az első emeleten a csoportszobák, a felső szinten az ebédlő, melegítő konyha, mellékhelyiségek és az orvosi szoba található. A csoportszobák a férőhelyek számához viszonyítva tágasak. Megfelelő teret tudnak biztosítani a játékhoz és egyéb tevékenységekhez. Templom Utcai Óvoda Minden csoportszoba a hatalmas ablakok által jól megvilágított, szépen berendezett, családias jellegű, sok játékkal, óvónő által készített eszközökkel. A csoportszobákhoz öltöző és mosdó helyiség tartozik. Az étkezés külön helyiségben: az étkezőben zajlik. A konyha a tálalást, melegítést szolgálja. A dajkáknak és az óvónőknek külön öltözőjük van. Külön kis terem van, ahol a logopédus nyugodt körülmények között foglalkozhat a beszédhibás gyerekekkel. Az udvarunk nagy, játékra, testmozgásra kiválóan alkalmas. Az udvar egy részét park szegélyezi, amelyen a gyermekek megfigyelhetik az egyes évszakok jellemző természeti jegyeit. A játszóudvarban új területet parkosítottunk. Két homokozó található az udvaron. A régi játékokat fajátékokra szeretnénk folyamatosan lecserélni.

24



A park és a játszóudvar tisztántartását, a fűnyírást a dajkák végzik. Az udvari játékokhoz és munkához szükséges eszközöket külön udvari helyiségben tároljuk. Azokat a feladatokat, amelyek a gyermekek egészséges udvari tartózkodásának feltételei, a dajkák végzik naponta. Eszköztárunk megfelelő, foglalkozásokhoz megvannak a kellékek (applikációs képek, Minimatt, stb.). Anyagi helyzetünkhöz mérten bővítjük eszköztárunkat. Minden óvónőnek megfelelő mennyiségben áll a rendelkezésére a mesekönyv,szakmai könyv stb. A gyermeklétszám növekedése 2004-ben új csoportszoba kialakítását tette szükségessé belső átalakítással. Eszközellátottságunk Bernhart Sándor Utcai Óvoda: 1 db színes televízió 1 db videó lejátszó 1 db mini HIFI torony 2 db rádiós magnó (2 kazettás) 1 db számítógép 1 db nyomtató 1db DVD lejátszó Templom Utcai Óvoda: 1 db Tv 1 db videó lejátszó 2 db számítógép 2 db magnó 1 db írógép 1 db nyomtató 1 db music center 5 db Cd-s rádió-magnó 2 db diavetítő 1 db LG mini hifi 3.6.3. Az óvodai élet megszervezése A napirend az, ami biztosítja a gyermekek egészséges fejlődését, fejlesztését azzal, hogy megfelelő időkereteket jelöl meg az egész napi tevékenységhez. A napirend biztonságot, támpontot ad, és állandóságot jelent a gyermekek számára, biztosítja a napi nyugodt életet, igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A napirenden belül a legtöbb időt a gyermek legfontosabb tevékenysége, a játék kapja. Óvodáinkban a napirend általános időkereteinek meghatározásában az ONP által meghatározott időkereteket tartjuk irányadónak. A heti rend a napirendhez hasonlóan a rendszerességet, a folyamatosságot segíti elő, és a szokásrendszerrel összehangolva segítséget nyújt az óvoda napi életének megszervezésében.

25



Lényeges, hogy minden csoportban azonos szokásrend uralkodjon. Úgy a heti rend, mint a napirend megszervezésénél ügyelnünk kell arra, hogy a csoportok napi tevékenysége ne ütközzön egymással. Mindkét óvodában az étkezések ebédlőben zajlanak, ezért a csoportok zavartalan étkezése szempontjából fontos a meghatározott időkeret és időpont betartása. Ugyanez vonatkozik a heti rendre is, amelyet a tanuláshoz szükséges eszközök miatt kell egyeztetnünk. Kialakított napirendünkben természetesen nem ragaszkodunk minden esetben mereven az időkerethez. Célunk, hogy a napirend rugalmasságával lehetőségük nyíljon a gyermekeknek az elmélyült tevékenységekre, hogy mindig legyen elegendő idejük arra, hogy megkezdett tevékenységüket befejezzék. A nyári napirend tervezésénél mindig figyelembe vesszük az évszak adta szabadabb, kötetlenebb lehetőségeket. Az óvodai életünk szervezésében a gondozásnak kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal. Az óvodai nevelésünk tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok, továbbá az óvodapedagógusok által készített- nem kötelező- feljegyzések, dokumentumok is szolgálják. Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését a következő dokumentumok szolgálják. A nevelőmunka írásos dokumentumai 1.

2.

Csoportnapló – mely tartalmazza -

Gyermekek névsora

-

Napirend, Heti rend

-

Nevelési Terv

-

Programterv

-

A fejlesztés tartalmi eszközei (az éves terv alapján heti lebontásban)

-

Értékelés

Egyéni fejlődési napló- mely tartalmazza - Adatlap - Fejlettségmérő lap- mely tartalmazza a; a gyerek körülményeit b; a gyerek testi fejlettségét c; a gyerek mozgásfejlettségét d; a gyerek érzelmi életét e; a gyerek értelmi fejlettségét

Nevelési évenként ősszel és tavasszal rögzítjük a fejlettségi szintet. - Az iskolaérettség mutatói: ( iskolába lépés előtt tavasszal) - testi- és mozgásfejlettség - értelmi fejlettség

26


-


szociális érettség érzelmi, akarati érettség

A nagycsoportosok mérését évente, ősszel és tavasszal a Nevelési Tanácsadó végzi. 3.6.4.

Az óvoda kapcsolatai

Közvetlen partnerek: 1. 2. 3. 4. 5.

gyermek, a család, mint jelenlévő szociális bázis szülő pedagógusok és az intézmény egyéb dolgozói az iskola, mint a következő lépcsőfok a fenntartó

Együttműködés a családdal A szülőket nevelőpartnernek tekintjük. Az óvodai nevelés a családi nevelés kiegészítője. Az óvodai nevelés nem lehet eredményes családi megerősítés nélkül. Problémák esetén közösen keressük a megoldás módját. Az eredményes együttműködés érdekében legfontosabb feladataink -

Kölcsönös bizalmat alakítunk ki a család és az óvoda között, őszinte együttműködést igyekszünk megvalósítani. Tiszteletben tartjuk a család világnézetét. Feladatunknak tekintjük megteremteni, hogy a szülő mindig érezze, szeretik a gyermekét az óvodában. Emberi magatartásunkban, szakmai felkészültségünkben egyaránt példamutatásra törekszünk. A családdal kapcsolatos minden információt diszkréten kezelünk. Különös figyelemmel, tapintatosan adunk tájékoztatást a szülőknek saját gyermekükről és minden dokumentumába betekintést nyújtunk. Csoportonként hozzuk létre a szülői munkaközösséget, támaszkodunk rájuk, elősegítjük kezdeményező, koordináló szerepüket. Feladatunknak tekintjük, hogy a szülőket nemcsak szóban, hanem kérdőíveken is megkérdezzük az óvodával kapcsolatos elvárásokról, elégedettségükről. Ennek gyakorisága három év. A kérdőívek elemzését a vezető óvónő által kijelölt óvónői team végzi. A szülők igényeit folyamatosan feladatként építjük be a programunkba.

A kapcsolattartás formái -

Beíratás Szülői értekezlet Családlátogatás Nyílt napok, ünnepélyek Kérdőívek Kirándulások Közös programok 27


-


Egyesületek, alapítványok működtetése

A pedagógusok és az intézmény egyéb dolgozói A dolgozókat partnereknek tekintjük az óvoda életében. Célunk, hogy az eredményes és hatékony munkavégzést elősegítsük. Az eredményes munka érdekében legfontosabb feladataink -

-

A dolgozók munkájával kapcsolatos hatályos jogszabályok betartása. A munkakör betöltéséhez szükséges végzettség figyelembevétele. A szakvizsga letételének lehetősége. A szakmai munkaközösségek létrehozásának lehetősége. Olyan munkavégzési feltételek biztosítása (munkahelyi légkör, anyagi és tárgyi feltételek), ahol a munkatársak legjobb lelkiismeretük, tudásuk és képességeik szerint végezhetik munkájukat. Feladatunknak tekintjük, hogy nemcsak szóban, hanem kérdőíveken is megkérdezzük elvárásaikat, elégedettségüket. Öt évenként minden dolgozót. A kérdőívek elemzését a vezető óvónő által kijelölt team végzi. Az elemzés során felszínre került igényeket folyamatosan építjük be programunkba.

Kapcsolattartás formái -

Nevelőtestületi értekezlet Munkatársi értekezletek Kirándulások Közös programok Megbeszélések, szakmai munkaközösségi foglalkozások Kérdőívek

Együttműködés az iskolával, mint következő lépcsőfokkal A jó kapcsolat alapja a kölcsönös tisztelet és megbecsülés egymás munkája iránt. Törekszünk arra, hogy az iskola megismerje nevelési gyakorlatunkat, figyelemmel kísérjük elvárásaikat. Ennek érdekében folyamatos, rendszeres kapcsolatot tartunk fenn. Az eredményes együttműködésben legfontosabb feladataink -

-

Az iskola vezetőségével rendszeres, folyamatos kapcsolattartás (igazgató, igazgatóhelyettes, tagóvoda vezetők megbeszélései a feladatokról, gondokról, eseményekről). Az iskola nevelőtestületével szakmai kapcsolat- munkaközösségek munkájába való bekapcsolódás. Kölcsönös látogatások- elsős nevelők, óvónők- a gyermekek megismerése és az átmenet könnyítése érdekében. Iskolai nevelőtestületi értekezleteken való részvétel- az óvoda, iskola nevelési gyakorlatának megismerése.

28


-

-


Szülői értekezleteken való részvétel- a leendő első osztályos nevelők tájékoztatják a szülőket az iskola pedagógiai elképzeléseiről, az iskolába lépés teendőiről. Gyermekek látogatása az iskolában- ismerkedés a tanító nénivel, az iskolai környezettel. Közös rendezvények, játékok, ünnepek- iskolai műsorok az óvodásoknak, játékos sportvetélkedők, ügyességi játékok. Feladatunknak tekintjük, hogy évente (a kímélő iskolaprogram befejezésekor) minden elsős gyermekről, aki a Szentistváni ÁMK-ban tanul tovább, felmérés készüljön. A felmérőlapot az elsős tanítónők és az óvónők készítik. Az értékelés táblázatait a vezető óvónő által kijelölt team elemzi és az elvárásokat feladatként beépítik a programba. Feladatunk a partner elégedettségének mérése.


Partnerazonosítási ankét Látogatások Megbeszélések Közös programok Nevelőtestületi megbeszélések, értekezletek

Együttműködés a fenntartóval A két tagóvoda iskolához való csatolásával az intézmény vezetője tartja a fenntartóval a kapcsolatot. Együttműködés partnereinkkel Közvetett partnerek: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Védőnő, gyermekorvos Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Mentálhigiénés Gondozó Gyermekjóléti Szolgálat Bölcsőde Könyvtár Zeneiskola, zenei óvoda Vizuális iskola

Az eredményes együttműködésben legfontosabb feladataink -

Lehetőség biztosítása az egészségügyi szűrővizsgálatok elvégzésére. Az egészségügyi problémák megbeszélése a gyermekorvossal, védőnővel. A lassabban fejlődő és részképességeiben sérült, elmaradott, vagy problémás gyermekek fejlesztő intézménybe való irányítása. A problémák korai felismerése. Probléma esetében szoros együttműködés a segítő intézményekkel. Bejelentési és nyilvántartási kötelezettség veszélyeztetett gyermek esetében.

29


-


A közművelődési intézmények látogatása igény szerint. Az együttműködés módjának levélbeli egyeztetése.


Látogatások, megbeszélések, telefonos kapcsolat fenntartása. Levélbeli egyeztetés az intézmény vezetőjével.

30



3.7. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI 3.7.1.

Játék

Meggyőződésünk, hogy a játék az óvodáskorú gyermek elsődleges és alapvető tevékenysége, az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A gyermek fejlődésében alapvető jelentőségű, semmi mással nem helyettesíthető tevékenység. Az óvodai nevelés tartalmának a játékra építettség az egyik legfontosabb sajátossága. A gyermekeknek sajátos világlátása van. A valóságot tükrözve, de sok esetben a tapasztalatokat, élményeket sajátos, egyéni, átalakított formában játszák el a gyermekek. A játék a személyiségének fejlődésére gyakorol hatást. Benne jelennek meg és fejlődnek azok a sajátosságok, amelyek később a gyermek magatartására játékon kívül is jellemzőek lesznek. A játék formai és tartalmi gazdagítása a gyermekek képességeinek fejlődését segíti elő. A játék tág teret ad a kreativitásnak. Az ötletek, szokatlan fordulatok, a különböző elgondolások megbeszélése, a társ nézőpontja iránti nyitottság, az új lehetőségek gazdag áramlása a kreatív együttműködést segíti elő. A szimbólikus szerepjáték a szociális kreativitás fejlődéséhez járul hozzá, hisz ez által lesznek képesek a magatartásmódok, szerepek felcserélésére, rugalmas átalakítására. A játék fejlesztő hatását fokozzák a tevékenységeket kísérő érzelmek, hisz ezek közlési vágyat ébresztenek, s így fokozzák a gyermekek beszédkedvét, elősegítik a kommunikációt. Játékban válnak igazán közelivé és elfogadhatóvá a viselkedési szabályok. Közös játék, kölcsönös együttműködés során szereznek tapasztalatokat az együttműködésben, az empátiában. Közismert a játék feszültségcsökkentő hatása is, hisz a negatív élmények eljátszása tompítja, szelídíti az indulatokat. Az óvodapedagógus feladata a játékirányításban Az irányítás alapvető sajátossága, hogy közvetett. Toleráns, megértő, elfogadó, segítő, de kellően határozott és következetes egyéniséget követel. A játék irányításában a fő hangsúly az együttműködésen van, s ebben érvényesülhessen mindenkinek az elképzelése. (Ha az óvónőtől tapasztalják, hogy lemond a sajátjáról, elfogadja más elképzelését, jó mintát ad ahhoz, hogy a gyermekek is elfogadják másét.) Lényeges, hogy ne avatkozzunk indokolatlanul a játékba, de a hívást se utasítsuk vissza.

31



Beavatkozásra, közbelépésre szükség van bizonyos helyzetekben, de az esetek egy részében a gyermekek maguk oldják meg a konfliktusokat. A csoport, a gyermekek ismeretében figyeljük a játéktevékenységet, segítjük, ha kell tanáccsal, ötlettel. Segítjük a magányosan játszó gyermekeket bekapcsolódni a közös játékba. A játék feltételeinek megteremtése A minden nap visszatérő zavartalan és hosszan tartó játék feltételeit naponta biztosítjuk a gyermekek számára. Csoportszobáink tágasak, alkalmasak a különféle játékhelyek, játszósarkok kialakítására. A gyakorló játékok, szimbólikus játékok kialakítására is van lehetőségünk. Vannak állandó és ideiglenes játszóhelyek. Az utóbbiakat a gyermekekkel együtt alakítjuk ki. Sokféle, más- más képességeket és játéktípust szolgáló játékunk is van. Minden csoportnak feladata, hogy megőrizze játékeszközeit, vigyázzon épségükre. A játékok annak függvényében kerülnek a csoportszobába, illetve elérhető helyre, hogy milyen szinten tudnak a gyermekek már játszani. Így mindig tudunk valami újjal szolgálni, bővíteni a játék tartalmát. A játékszerek áttekinthető, könnyen hozzáférhető helyen vannak. Játékvásárlásnál mindig szem előtt tartjuk, hogy az általunk választott játékok motiváló jellegűek legyenek. Ügyelünk arra, hogy, a gyermekek rendelkezésére álljon több olyan tárgy, eszköz, amelyből az óvónővel együtt, vagy önállóan létre tudnak hozni tevékenységükhöz szükséges eszközöket. A fejlesztés területei a játék során Fejlődik: -

a nagymozgásuk, finom motorikus mozgásuk, az összehangolt mozgásuk az alaklátásuk, formaészlelésük a téri arányok felismerése, alkalmazása az időbeli történések érzékelése a figyelemkoncentrációjuk, figyelem- megosztó képességük a memóriájuk a problémamegoldó gondolkodásuk a szabálytudatuk a színérzékük az esztétikai érzékük

A játéknak mindezek a gyermekekre kedvezően ható tényezői teszik indokolttá számunkra, hogy nevelőmunkánk középpontjába állítva a játék, játékosság szellemében fejlesszük a gyermekek képességeit, segítsük harmonikus személyiségfejlődésüket. Sikerkritériumok: (óvodáskor végére ) -

váljon igényükké és örömteli tevékenységet jelentsen számukra a játék.

32


3.7.2.


a közös játék során alakuljon ki empatikus készségük, alkalmazkodó képességük alakuljon ki a szabályok pontos betartására való törekvés és a megfelelő viselkedés Mese, vers

A mese és vers az anyanyelv közegén át emberi kapcsolatokra tanít, segíti a világ megismerését. A hat éven aluli gyermekeknél a ritmus és a meseigény ebben az életkorban éppolyan természetes megnyilvánulás, mint a jókedv. A mese és vers lényege annak spontán jellegében van. Az óvodás korú gyermekek életkorának megfelelő irodalmi műfaj: -

a fejből mondott mese a többnyire mozgással, esetleg dallammal kísért mondóka és vers.

A mesélésnek és verselésnek helye és ideje van mindig, ahányszor a nap folyamán lehetőség és igény van rá, ha a körülményeket meg tudjuk teremteni hozzá. Alvás előtt mindig szükség van a mesére. A magyar népköltészet, a népi, dajkai hagyományok gazdag és sok alkalmat, jó alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese a gyermek érzelmi- értelmi és erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mese az egész napos óvodai zajban a csend szigete. A mese- képi és konkrét formábantájékoztatja a gyermeket a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonyairól, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákról. A mese életkorilag megfelel az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. A tárgyi világot is megelevenítő, átlelkesítő szemléletmódja és az ehhez társuló, a szigorú ok- okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésre. A vers a beszéd zenei elemeire épül. Érdekes, ritmikus hangzása, a mozgásélménnyel összekapcsolódó hangulat, érzelem miatt vonzó. A verset mondani és csinálni kell. A kisgyermekeknek csak így érdekes. A mesét viszont hallgatni jó. A mese és a vers a gyermekek életében maradandó élmény. A hatás hosszú távra érvényes és egyéni. Az óvónő feladata: -

az általános gyermeki igények megismerése és a mese, vers lélektanának alapos ismerete a mesélés, versmondás alkalmainak, helyének megkeresése a gyermekcsoport napirendjében a mesék, versek kiválasztása, a szükséges szemléltető-, és játékeszközök elkészítése, kéznél tartása az ismétlések és az új mese, a versmondás váltakozásának, gyakoriságának megtervezése felkészülés a foglalkozásokra

33


-


szülői értekezleteken, vagy egyéb alkalmakkor felhívni a szülők figyelmét a mesélés fontosságára: otthon, családi körben is meséljenek a gyermekeknek

Az óvodás korosztály az élőszót akarja hallani, mert azt élvezi, érti igazán, ezért számára nagyrészt az irodalomnak annak az ágából kell választani, amely megfelel az életkori igényeinek. A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és/ vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. Erre alkalmas például a magyar népmese és népi gyermekköltészet, valamint a klasszikus és kortárs irodalom. A mai szülők alig mesélnek a gyermekeiknek. Jó esetben is sietősen, félig odafigyelve felolvasnak, inkább odaültetik a televízió elé a gyermeket. Az óvoda kötelessége, hogy visszaadja a gyermeknek a mesehallgatás és a mondókásverses együttjátszás élményét. Azt nyújtsa, ami sok mai család neveléséből hiányzik: a gyermekre figyelő, csak neki szóló, szívesen, átéléssel megalkotott a felnőttel közösen elképzelt mesét, mondókát, verset. A mese és versmondással kapcsolatban értelmetlenség lenne követelményekről beszélni. A 3-7 éves kor nem a követelmények kora. A mese és vershallgatásnak nagyobb szerepe van, mint a verstanításnak és a gyermek meséltetésének. A mese a játékhoz kapcsolódva ebben az életkorban a legtartalmasabb elfoglaltságok egyike lehet. Nyelvi kifejezőképesség fejlesztése Ennek a területnek a fejlesztésére egész nap bőven akad lehetőség. Nem kell külön fejlesztő eljárást alkalmazni, de a nap folyamán ki kell használni minden olyan alkalmat, hogy a beszédértést és a kommunikációt fejlesszük. Ennek alapja elsősorban az óvónő és a gyermek közötti oldott, szeretetteljes viszony, a jó csoportlégkör, amelyben a gyermek szívesen megnyilatkozik. Az anyanyelvi nevelés jelen van a gondozás, a közösségi nevelés, a játék, a tanulás és a munka jellegű tevékenységek során is. A párbeszédek alkalmával példát kell mutatni az udvarias, változatos kifejezések, a csendes beszélgetések, a különböző érzelmek megfogalmazásának kifejezésében, új fogalmak megismertetésében. Meg kell ismerni a gyermek esetleges hangképzési nehézségeit, s szükség esetén a gyermeket szakemberhez irányítani. Az egyéni beszélgetések erre a felmérésre kiválóan alkalmasak. A gyermekek örömmel nézegetnek képeskönyveket. Eközben alkalom adódik a beszélgetésekre, új kifejezések megismertetésére. Lényeges, hogy mindig olyan könyveket, képeket használjunk, amelyek esztétikusak, amelyeknek történései közel állnak a gyermekhez, mert az olyanokról beszél szívesen. A különböző anyanyelvi játékoknak mindig szervesen kell illeszkedni a gyermekek tevékenységébe, s ez által a nevelés célkitűzéseit használni.

34



Ezeken keresztül nemcsak a beszédkészség, kifejezőkészség fejlődik, hanem az értelmi képességek, a logikai gondolkodás is. Az óvónő feladata, hogy a cél ismeretében minél több olyan játékos lehetőséget gyűjtsön össze, amelyek a nyelvi kifejezőkészség, a kommunikáció fejlődését szolgálja. Sikerkritériumok: ( óvodáskor végére ) 3.7.3.

váljon igényükké a mesehallgatás, mondókázás. igényükké váljon a kommunikáció társaikkal és környezetükkel. merjenek kérdezni, bátran kérjék a felnőttek segítségét, ha szükségük van rá. legyenek képesek gondolataik, mondanivalójuk érthető kifejezésére. alakuljon ki beszédfegyelmük. Ének- zene, énekes játék

Az éneklés az aktív zenélés legtermészetesebb módja. Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában. A zenei nevelés fő területei: -

hallásfejlesztés ritmusfejlesztés a csend megismertetése zenei művészet kezdetére való felkészítés

Hallásfejlesztés: Ez a terület folyamatos kapcsolatot jelent a környezettel, amelyben a hangok és a zajok keletkeznek. Cél, hogy egyre több hangingert tudjon a gyermek megkülönböztetni. Ismerkedjen meg a különböző hangmagasságokkal, ismerje fel, és tudjon létrehozni éneklésével magas és mély hangokat. Hangképző gyakorlatokkal sajátítsa el a tiszta éneklést. Ismerje meg az óvodában használatos hangszerek hangját, ezeket a hangokat ismerje fel gépi előadásmód hallgatása közben is. Tudja megkülönböztetni a környezetében gyakran hallható zörejhangokat, társai beszédhangját. Ritmusérzék fejlesztés: A ritmus a zene alkotóeleme, de egyben fontos része a mozgásnak is. A zene ritmusának, lüktetésének érzékelésére különböző mozdulatok végzése kiválóan alkalmas.

35



Zenei, és egyben sikerélményhez juttatja a gyermeket, ha mindezt ritmushangszerrel ő maga fejezheti ki (dob, cintányér, triangulum, saját ötlet alapján készített ritmushangszerek). A csend érzékelése: Vegyék észre, hogy az apró, pici zörejhangok megtörik a csendet. Tudatosuljon bennük, hogy a csend eléréséhez nyugalomra van szükség. Tudjanak különbséget tenni halk és hangos éneklés, beszéd között. A zenei művészet kezdetére való felkészítést szolgálja a zenehallgatási anyag, amely az óvónő énekében, hangszeres játékában nyilvánul meg. A zenehallgatás egyben élményhez is juttatja a gyermeket, fejleszti zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Az óvónő szerettesse meg a gyermekekkel az éneklést, a dalosjátékokat, amely által formálódik járásuk, mozgásuk, testtartásuk. Meg kell teremtenie a zenei nevelés alapvető feltételeit, megszervezni a tudatos, tervszerű és folyamatos fejlesztő hatásokat. Nem szabad elfelejtenünk, hogy igazi örömet csak az a fajta éneklés és énekes játék ad a gyermeknek, amit könnyedén, jól elsajátított készséggel végeznek. A gyermek óvodában töltött éveit egy egységes folyamatnak kell tekintenünk. Ennek megfelelően kell a nevelési- oktatási szakaszokat építeni, a zenei anyagokat összeválogatni. A zenei nevelésnek sajátos formáló ereje van. A gyermek a zene hatására érzelmileg kiegyensúlyozottá válik. A huzamosabb ideig tartó ének, dal, játék pozitív érzelmi hatású, feloldja a belső feszültséget. A zenei nevelés hatására a gyermek értelmi képességei is fejlődnek. Az éneklésben – bár annak érzelmi fontosságát hangsúlyozzuk – mindig közreműködik a gyermek értelmi tevékenysége. A dalok hangmagassága, szövege, a különböző játékmozdulatok, a gyermek emlékezetét fejlesztik. Ugyanakkor képzeletét fejlesztik a játékos helyzetek, a szerepvállalás, a „nem létező” elképzelése. A népi gyermekjátékok íratlan és szavakkal ki nem mondott belső törvényszerűségei a gyermekeket új játékhelyzetben is logikus következtetésekre és alkalmazkodásra késztetik. A gyermek cselekvését befolyásolja, motiválja az ének és zene keltette érzelem. Az örömöt újra át akarja élni, az élmény cselekvésre serkenti. A zenei nevelést korán kell kezdeni. Ez a család és a bölcsőde felelősségteljes feladata, és az óvoda épít erre az alapra. Énekeljünk sokat, bármikor a nap folyamán. Énekeljünk tisztán, jó hangmagasságban, szépen, ízlésesen megformálva a dallamokat, szép szövegkiejtéssel, a dal jellegének megfelelően. Az óvodában a játék közben spontán felcsendülő dal vagy énekes beszéd a legjelesebb bizonyítéka a jó zenei légkörnek.

36



Nagy élmény a gyermeknek az óvónő éneke, hangszerjátéka. A zene varázsának megérzéséhez időre van szükség, tehát szükség van arra, hogy a gyermekek többször is hallják a dalt. Az ünnepi előkészületek hangulatához az énekek is hozzájárulnak. Ki kell használni ennek az érzelmi hatását az ünnepi felkészülésnél. A zene hatása olyan emberformáló erő, amely kihat az egész személyiségre. Az értékes zene fogékonnyá teszi az embert a szép befogadására, formálja az ízlését, emberi magatartását. A szülői ház, az óvoda feladata, hogy a gyermeket korán, tervszerű módon fejlessze és tegye fogékonnyá a zene iránt. Sikerkritériumok: ( óvodáskor végére ) -

alakukjon ki zenei érdeklődésük

-

igényükké váljon a rendszeres éneklés, a dalos játékok játszása, a hangszeres muzsika és a zene hallgatása.

-

a feladatok sikeres megoldása során növekedjen a gyerekek biztonságérzete, oldódjanak fel gátlásaik, kedvezően alakuljon önként vállalt fegyelmük, közösségi érzésük és magatartásuk.

3.7.4.

Rajzolás, mintázás, kézi munka

A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalkotás, a kézi munka, ábrázolás különböző fajtái, a műalkotásokkal, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszközei a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. A rajzolás, mintázás, kézi munka akkor lesz fejlesztő jellegű, ha biztosítja az anyagokkal és eszközökkel történő kísérletezés feltételeit. Óvodáinkban az anyagok és eszközök sokféleségét kínáljuk a gyerekeknek: -

papírféleségek:

- lágypapírt (selyem, tafet), hajtogatás, tépés, marás, gyűrés céljaira - rajzlapot rajzolás, festés, viaszkarc technikákhoz - kartonpapírt, hullámpapírt plasztikai alakításhoz.

-

textilek és fonalak: számtalan fajta és minőség áll rendelkezésre. A felhasználási mód a legkülönfélébb lehet: - plasztikai alkotások, képalakítás, varrás.

-

agyag, gyurma, lisztgyurma: a mintázás anyagai. A mintázás leginkább alkalmazható technikái:

- lapítás, sodrás - gömbölyítés - hengerítés

37



- nyújtás Ezekhez társulnak azok a munkafogások, melyek segítségével a végső forma kialakul: mélyítés, kerekítés, összeillesztés, kicsípés, stb. -

növényi eredetű, természetes anyagok: termések, magvak, levelek, virágok és egyéb növényi rész. Ezeket az anyagokat díszítésre, valaminek a kifejezésére tudjuk használni. puha fa, vastag doboz: a gyermekek barkácsoló tevékenységéhez használhatók.

Elsősorban a nagycsoportban, kellő felnőtt irányítás és felügyelet mellett képesek a gyermekek kalapács, szög, fűrész használatára a fent említett anyagokkal. -

festés: a temperát előre kikevert állapotban adjuk a gyermekeknek. A vízfesték használatára is sor kerül, miután a festés technikáját megismerték a gyermekek.

-

ceruza, zsírkréta, táblakréta: a rajzolás, firkálás eszközei. olló: nyírkálás, vágás eszköze

A rajzolás, a mintázás, a kézi munka a gyermeki személyiségfejlesztést szolgálja, összhangban és szoros kölcsönhatásban a többi nevelési területtel. Személyiségfejlesztő hatása megmutatkozik az értelmi képességek formálásában is, a látás fejlesztésével gazdagítja az érzékelést, a forma, a méret és a tárgyak elhelyezkedésének felfogása jelentősen befolyásolja, fejleszti a tér észlelésének képességét, a megfigyelt és elképzelt jelenségek ”újraalkotásával” új megfogalmazásokkal formálja a képzeletet. A szép látványra a gyermek önkéntelenül is felfigyel, rácsodálkozik, s az óvónő tudatos munkája nyomán szándékos figyelme is fejlődik az önkéntelen figyelem fejlődésével együtt. A spontán vizuális hatások közül a közvetlen környezet a legjelentősebb, hiszen mindennapos, állandó ingert jelent. Éppen ezért fontos, hogy a gyermeket esztétikus, funkciójában is szép, harmonikus tárgyak vegyék körül (dekoráció, gyermekjátékok, használati tárgyak, stb.). A túlzsúfolt környezet, az ingerek özöne arra készteti a gyermeket, hogy védekezzen: az ingerek csak kis részét képes tudatosítani, persze a legkirívóbbakat, amik nem feltétlenül a legfontosabbak, legértékesebbek. Éppen ezért célravezető, ha a gyermeket csak a feltétlenül szükséges mennyiségű, lehetőleg többfunkciós szemlélődésre, gondolkodásra, alkotásra ösztönző, finom, esztétikus tárgyak veszik körül. Célszerű az óvónőnek a kiegészítő tárgyakat, díszítő elemeket cserélgetni, variálni. A vizuális megismerést átszövik a gondolkodás műveletei: a gyermek alkotó, átalakító tevékenysége közben analizál, szintetizál, különbséget tesz, ítéletet alkot, következtet. A játékos firkálás, rajzolás később határozott célt kap, a megvalósítás egyre kitartóbb lesz. Ezáltal a feladattudat, feladattartás képessége is nyomon követhető. A rajzolás, festés, plasztikai tevékenységek mind- mind segítik a kéz finommozgásának fejlődését, ezzel a szenzomotoros koordinációt: az érzékelés és mozgás összerendeződését.

38



E funkció megfelelő fejlettsége pedig előfeltétele az iskolai írástanulásnak. A rajzolás, mintázás, kézi munka lehetőséget nyújt igen sokféle technikai eljárás, munkafogás, eszközhasználat megismerésére, gyakorlására. Lehetőséget kell teremtenünk, hogy firkálgassanak, rajzolgassanak nagy papírokra, táblára. Gyurkáljanak homokot, agyagot, gyurmát. Ismerkedjenek az anyagok, eszközök tulajdonságaival, helyes kezelésükkel. Rajzoljanak, fessenek emlékezet után, közvetlen megfigyelés, elképzelés után. Készítsenek díszítő munkákat: -

kézimunkákat papírtépéssel ragasszanak hajtogassanak nyírjanak

Rajzoljanak, fessenek meseszereplőket, mesejeleneteket, eseményeket. Összegezve: Az ábrázoló tevékenység célja nem maga a tevékenység során létrejövő bármi féle alkotás, hanem annak esztétikai értéke. A cél a vizuális észlelés, emlékezés, képzelet, a vizuális gondolkodás pontosabbá, könnyebbé tétele, az intellektuális látás kialakítása. Sikerkritériumok: (óvodáskor végére ) - igényükké váljon a sokféle anyag adta lehetőség kihasználása, alkotó kedvük, fantáziájuk kifejezése. - használják a megismert technikákat. - rajzolás, mintázás, kézimunka során váljanak kitartóvá. 3.7.5. A mozgás A gyermekeknek a játék mellett a legfontosabb megnyilvánulási formája a mozgás. A mozgás az egész személyiség fejlődését segíti, kedvezően befolyásolja az értelmi és a társra figyelés képességének alakulását. A mozgás az egész személyiség fejlődését segíti, kedvezően befolyásolja az értelmi és szociális képességek alakulását. Szem előtt tartva, hogy mindig azokat a funkciókat kell erősítenünk, melyek fejlődése, érése az óvodás korra esik, ezért kiemelten kell kezelni a mozgás-, testséma-, és percepciófejlesztést. A gyermek életkori sajátosságaihoz, egyéni érési üteméhez igazított játékos, mozgásos tevékenységeket kell szerveznünk, hogy a fejlesztő hatás optimálisan érvényesülhessen. A gyermek egészséges fejlődése érdekében meg kell teremteni azokat a feltételeket, amelyek elősegítik a biológiai fejlődést, növelik a szervezet teherbíró, ellenálló és

39



alkalmazkodó képességét. Ezért alapvető feladat a jó levegőjű, tiszta környezet, a gyakorlóhely előkészítése, rendjének fenntartása. Ebben a tárgykörben testi és testnevelésről beszélünk. A testi nevelés feladatai: -

A szervezet egészséges fejlődésének biztosítása A testi képességek kibontakoztatása és mozgáskészségek kialakítása

sokféle

mozgástevékenységekben

A testi nevelés speciális feladatai: -

A szervezet sokoldalú, arányos fejlődésének segítése A testi képességek fejlesztése (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, társra figyelés) A mozgásműveltség fokozása A mozgásigény felkeltése, kielégítése

A 3- 4 éves gyermekeknél kiemelt fontosságú a nagymozgások fejlesztése, mivel erre a korosztályra a nagy, lendületes, nem kellően koordinált mozgásforma a jellemző, s ezeket a mozgásokat kell egyre jobban irányítanunk, precízebben összerendeznünk. Földközelben biztonságosan mozognak, kedvelt közlekedési forma a csúszás, kúszás, mászás. Ezek a mozgások nem terhelik a gyermek gerincét, erősítik törzsizmaikat, ezáltal a helyes testtartás kialakulását segítik elő. Az erő és ügyesség fejlesztése a húzás- tolás gyakori ismétlésével történik. Ideg- izom koordinációjuk még nem alakult ki, ezért az ilyen típusú gyakorlatok végeztetésénél nagy odafigyelésre, segítségadásra van szükség (egyensúlyozó járások, akadályok átlépése, dobások, guruló átfordulások, stb.). Nagymozgások végzése közben érzékelniük kell a tér kiterjedését, tapasztalatokat szereznek a különböző irányokba való elmozdulásról. Ebben a korban a testrészek megnevezése, megtalálása a cél. A következő életszakaszban kiemelt feladat a testséma fejlesztés, a test részeinek megtalálása, feltérképezése. A különböző testrészek mozgatásával azok funkciói is rögződnek. Az így szerzett ismeretek egy teljes testtérképpé állnak össze. A nagymozgások már kibővülnek ugrásokkal, akadályátmászásokkal, képesek lesznek tempóváltásra, irányváltoztatásra. Bővül a tér befogadásának képessége, a tér érzékelése. Be tudják fogni látószögükbe a fogót és a menekülés útját. Több utat fedeznek fel, már nemcsak menetirányban futnak. A gyermek mozgásban tanulja meg a teret, ehhez mindig eszközre van szüksége. Az eszköz mindig visszajelez, hogy mit ért és mit nem.

40



Az oldaliság megtanulásában nagy segítséget nyújt a „szalagos jobb kéz” és a „szalag nélküli” bal kéz. Így tanulják meg azonosítani testük azonos oldalait. Ezek begyakorlásával középső csoport végére testrészeik jobb és bal oldala biztosan elválik. Nagycsoportos korban a nagymozgások egyre koordináltabbak, egyre precízebbek lesznek. Az ügyesség, gyorsaság tovább fejlődik. Az akadályok leküzdését már nem mászva, hanem nekifutással végzik. Igen jól alkalmazkodnak futás közben az adott tempóhoz. Már nekifutásból ugranak és rugalmasan fognak talajt. A különböző eszközök fogása, tartása, a támaszgyakorlatok elősegítik a kéz fogóizmainak erősödését. Ezért nagycsoportban ezek a feladatok kiemelt fontossággal bírnak az íráselőkészítés miatt. A szem- kéz koordinációt igénylő feladatok szintén előtérbe kerülnek. A kar apró izommunkáját a látottakkal össze tudják hangolni. Ilyenek a dobások, az eszközök mozgatása sávokban, vonalon. Ennél a korcsoportnál már bizonyos vezényszavakat is lehet használni, de csak akkor, ha a gyermekek a vezényszavakra végrehajtandó feladatokat ismerik. A torna és a játékos mozgások mellett jelentős szerepe van az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységeknek, amelyek végzésére teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján lehetőséget biztosítunk, figyelembe véve az egyéni szükségleteket és képességeket. Sikerkritériumok: (óvodáskor végére ) 3.7.6.

váljon igényükké a mozgás. alakuljon ki téri tájékozódó képességük, testséma ismeretük. tudjanak szabályokhoz alkalmazkodni, alakuljon ki önfegyelmük. A külső világ tevékeny megismerése

A külső világ tevékeny megismerése kapcsán a gyermekek az őket körülvevő szűkebb, és tágabb társadalmi környezetről olyan ismereteket szereznek, amelyek az életkoruknak megfelelő biztonságos tájékozódásban, eligazodásban nélkülözhetetlenek. A külső világ tevékeny megismerésének témakörei: -

társadalmi környezet természeti környezet

A gyermekek ezzel kapcsolatos spontán és irányítottan szerzett tapasztalatainak feldolgozását segíti elő az óvodai nevelés. Fejleszti megfigyelőképességüket, gondolkodásukat, emlékezetüket. A környezettel való ismerkedés közben alakul a gyermekek társas magatartása, 41



fejlődik beszédmegértő és nyelvi kifejezőképessége. Elősegíti a tárgyi és emberi környezethez fűződő kapcsolat kedvező alakulását. A gyermekek a természeti és emberi környezetben érzékelik a szépet, a környezetvédelem szerepét. Valljuk, hogy a környezet és természetvédelmi munkát már az óvodában el kell kezdenünk. A külső világ tevékeny megismerésére szervezett foglalkozások bizonyos témái (pl. évszakok, növények, állatok, az óvoda környéke, stb.) olyan ismereteket és nevelési lehetőségeket tartalmaznak, amelyeknek a kiaknázásával már az óvodában megalapozhatjuk a környezeti kultúra iránti igényt. Minden sétának és kirándulásnak azt is kell szolgálnia, hogy a gyermekek megtanuljanak a szabadban, a természetben megfelelően viselkedni: a mozgás, a beszéd és a játék formáitól a megfigyelő képességig, az étkezéstől a szemét eltakarításának módjáig. A környezet megismerésére nevelés szoros kapcsolatban van más nevelési területekkel. Tartalmában és feladataival konkrét összefüggést mutat a közösségi neveléssel, a matematikai neveléssel, a vizuális neveléssel, az anyanyelvi neveléssel. A külső világ tevékeny megismerésére nevelés, a tapasztalatok, ismeretek gyarapításával, feldolgozásával felkelti, illetve ébren tartja a gyermekek kíváncsiságát, érdeklődését, kielégíti megismerési vágyukat. Elősegíti, hogy maguk fedezhessék fel környezetük tárgyait, jelenségeit. Lehetőséget ad a minél több érzékszervvel való tapasztalásra, az élmények többszempontú felidézésére. Cél, hogy a gyermekek az óvónő segítségével szerezzenek társadalmi környezetükben is sok olyan tapasztalatot, ismeretet, amely a koruknak megfelelő biztonságos eligazodáshoz, tájékozottsághoz szükséges. Ismerjék meg a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok, néphagyományok, szokások a családi a tárgyi kultúra értékeit, tanulják meg ezek szeretetét, védelmét. Az óvónő feladata a gyermekek tapasztalatainak, ismereteinek gyarapítása, rendszerezése, s eközben keltse fel, mélyítse el a környező valóság, világ iránti kíváncsiságukat, megismerő vágyukat. Fejlessze megfigyelőképességüket, emlékezetüket, képzeletüket. Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. A feladat sikeres teljesítése hozzájárul ahhoz, hogy a megismert környezetről a gyermekek valósághűen tájékozódjanak, képesek legyenek egyszerűbb összefüggések felfogására, elemi általánosításokra, következtetésekre. Figyelembe kell vennünk a gyermekek természeti és társadalmi környezetre vonatkozó tapasztalatait, és azt is, hogy a tapasztalataik családjuk és lakóhelyük eltérő jellegéből adódóan különböznek. A tapasztalatszerzés módja: az alkalmi és folyamatos megfigyelés, gyűjtés, a szimulációs játékok, amikor a játékhelyzetet az óvónők teremtik meg. Az alkalmi megfigyelések, tapasztalat és élményszerzési lehetőségek száma nagy.

42



Folyamatos megfigyelésre a természeti jelenségek adnak módot. A foglalkozási időn kívüli tapasztalatszerzési lehetőségeket is ki kell használni. Ezzel egy időben segítse az óvónő a szülőket abban, hogy felismerjék a gyermekek környezet iránti érdeklődésének fontosságát (családi kirándulások, nyaralások, stb.). A külső világ tevékeny megismerése – mint az összes egyéb foglalkozási ág is – a személyiségformálásnak van alárendelve. Ennek megfelelően a foglalkozások anyaga sem ismeretanyag, amit el kell sajátíttatni a gyermekekkel, hanem a foglalkozások rendszerében lehetővé teszi a nevelést. Nem arra kell törekednünk, hogy a gyermek egy-egy foglalkozáson meghatározott dolgokat tanuljon meg, hanem arra, hogy élénk értelmi, érzelmi és akarati megnyilvánulásokat kiváltó tevékenység közben fejlődjön. Az ismétlő tanulási forma egyik eredménye lesz, hogy a megfigyelt tapasztalatok rögzülnek, megfelelő irányítással ismeretté, tudássá válnak. Az újabb és újabb jelenségeket három éven át egyre szélesebben látják, azokban eligazodnak, iskolába lépésig megszerzik a szükséges tájékozottságot, a szükséges alapokat a tanuláshoz. A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a szűkebb és tágabb természeti-, emberi-, tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is a birtokába jut és azokat tevékenységében alkalmazza. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík-, és mennyiségszemlélete. Ebből következnek feladataink: -

-

igyekezzünk megteremteni annak lehetőségét, hogy a gyermekek változatos tevékenységek során felfedezhessenek és a spontán és szervezett játékok, játékos feladatok során fejlődjenek képességeik, alakuljon ki bennük pozitív viszony a későbbi matematikatanuláshoz. a spontán helyzetek kihasználásán kívül szervezzünk matematikai „tanulást” is, ahol a gyermekek egyéni képességfejlesztésére is hatékony lehetőség van.

Az iskolára való alkalmasság elsősorban általános alkalmazkodási követelményrendszernek való megfelelést jelent, de ugyanakkor megfelelő értelmi képességeket is feltételez. A beiskolázás követelményei már nem írják elő, hogy a gyermeknek kialakult számfogalommal kell rendelkeznie, de nagymértékben megkönnyíthetjük iskolai tanulásukat, ha 5-6 éves korban tudatosan fejlesztjük azokat a képességeket, amelyek a számfogalom kialakulását szolgálják. Az értelmi képességek fejlesztésében fontos szerep jut a megismerő folyamatoknak: -

Érzékelés, észlelés fejlesztése: vizuális, tapintásos, hallási, mozgásos Emlékezet fejlesztése: reproduktív, akusztikus, logikus Figyelem fejlesztése: időtartam, átvitel, terjedelem, megosztás Gondolkodás fejlesztése: analízis, szintézis, sorbarendezés,

43



összehasonlítás, differenciálás, problémamegoldó gondolkodás, logikus gondolkodás, következtetés kreatív gondolkodás. Fontosnak tartjuk a következőket: -

A matematikát ne csak 1 alkalommal vigyük be az óvodába, hanem használjuk ki a természetes játékhelyzeteket. Ne üres fogalmakat tanuljanak a gyermekek, hanem juttassuk el őket valóságos élményekhez. Ne ismereteket sulykoljunk, hanem gondolkodni tanuljanak meg. A gyermekek minél több érzékszervükkel szerezzék tapasztalataikat. A külső világ tevékeny megismerésére nevelés során is érvényesüljenek a következő elvek: - aktivizálás, tevékenykedtetés elve - felfedezéses, tapasztalásos tanulás - differenciálás, egyéni bánásmód elve

Sikerkritériumok: (óvodáskor végére) -

3.7.7.

életkoruknak megfelelő biztonsággal tájékozódjanak és igazodjanak el az őket körülvevő társadalmi és természeti környezetben. legyenek ismereteik a szűkebb és tágabb környezetükről. alakuljon ki mennyiségfogalmuk a tízes számkörben, ismerjenek fel nagyságbeli és téri viszonyokat, tudjanak ítéleteket alkotni. Munka jellegű tevékenységek

A gyermek mindennapos tevékenysége a munka jellegű tevékenység, amely az óvodai élet egészében érvényesülő folyamat. Természetes módon alakul közben a gyermek szociális magatartása, társas kapcsolatai. A munka jellegű tevékenység megszervezésénél figyelembe kell venni a csoport összetételét (életkor, fejlettségi szint, szociokultúrális háttér), ügyelni kell arra, hogy minden gyermeknek legyen feladata, de egyiket se terheljük túl. A fejlesztés csakis a gyermekek saját örömteli, örömmel vállalt aktív tevékenységén belül valósul meg. Egyre több információ és pontosabb tapasztalat birtokába jutnak az őt körülvevő világról. A munka folyamán, természetes módon alakulnak a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok (mint például a kitartás, az önállóság, a felelősség, a céltudatosság). A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a 44



gyermekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel. A munka jellegű tevékenységek alapvető feltétele, irányítása: -

megfelelő munkaeszköz biztosítása elegendő munkalehetőség (amit csak tud a gyermek, végezzen el) elegendő idő megfelelő hely nyugodt, békés légkör

Munkafajták és fejlődésük: Minden munkafajta bevezetése hosszú átmenettel valósítható csak meg, sok-sok gyakorlással. Kiscsoportban egy- egy részmozzanat megtanításával előkészíthető az új feladat bevezetése (pl.: az óvónő segítségével terít). A gyermek egyéni fejlettségétől függően még sokáig dicsőség a sikeres elvégzés, csak azután természetes dolog, követelmény. Az óvodában a munka elsősorban közösségért végzett tevékenység. Magába foglalja a környezet rendjének megőrzését, a naposságot, az alkalomszerű munkákat, az állat- és növénygondozást. 1.

A környezet rendjének megőrzése:

Fokozatosan ismerjék meg a környezetükben a tárgyak helyét, vegyék el önállóan, amire szükségük van, használat után tegyék vissza ugyanoda. Szükség esetén a csoportok könnyebb berendezési tárgyait játékokhoz bátran rendezzék át, majd a játék befejezésével rendezzék vissza az eredeti állapotba (pl.: székek összetolása, körbekerítése, stb.). Teremrendezésben felkérésre segédkezzenek. Sepregetésben, ágyazásban, udvari játékok rendbetételében vegyenek részt. Végezetül, a csoport játékait tartsák rendben, helyezzék el esztétikusan. 2.

Egyéni megbízatások

Az óvónő munkájában spontán segédkezzenek (eszközök elvitele, tárgyak oda hozatala). Üzeneteket adjanak át. A későbbiek során már lássanak el olyan feladatokat, amelyeket már önállóan meg kell szervezni. Kapjanak olyan alkalmi megbízásokat, amelyekhez otthoni előkészületre van szükség (gyűjtőmunka, valamit megkérdezni, stb.) 3.

Naposi munka

Középső csoporttól a naposi-munka folyamatosan kerül bevezetésre.

45



Naposok terítik az asztalterítőket, szétosztják az étkezéshez szükséges eszközöket, segítenek az étel kiosztásában. 4.

Növény-, és állatgondozás

Ősszel segédkezzenek az udvarban a levelek eltakarításában. Télen segédkezzenek a madáretetésben, majd fokozatosan figyeljék az etetők feltöltését. Csíráztassanak magvakat, hajtassanak ágakat. Figyeljék a növények fejlődését, vegyenek részt gondozásukban. Tavasz elején vegyenek részt magvak ültetésében, a kikelt növények gondozásában, az óvoda kertjében (gyomlálás, öntözés). Sikerkritériumok: (óvodáskor végére) 3.7.8.

életkoruknak megfelelően vegyenek részt és tudják elvégezni a környezetükben adódó munka jellegű tevékenységeket. A munka során erősödjön kezdeményezőkészségük, szervező képességük és fejlődjön együttműködési képességük is Alakuljon ki kitartásuk, felelősségérzetük, önértékelésük A tevékenységekben megvalósuló tanulás

Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretben valósul meg. Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése, attitüdök erősítése és a képességek fejlesztése. A tanulást támogató környezet megteremtése során építünk a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire.A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése. A tanulás lehetséges formái az óvodában: - az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakítása) - a spontán játékos tapasztalatszerzés - a cselekvéses tanulás - a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés - az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés - a gyakorlati problémamegoldás A tanulás megszervezése: Óvodáinkban a tanulás a kiscsoportos korúaknál kötetlen (amely a gyermekek önkéntes részvételét jelenti), a középső és nagycsoportos korúaknál kötött és kötetlen formában történik.

46



Kicsiknél naponta többször kezdeményezünk, azonos feladattal, más módszerrel, mert ez a tanulás eredményességét fokozza. A kötött foglalkozás időtartama kötött a gyermekek számára. Egyszerre kezdődik, és egyszerre fejeződik be, de nem merev. Hangsúlyozottan fontos az eszköz, amelynek mérete, formája akkor a megfelelő, ha segíti a feladatban rejlő probléma felismerését, megoldását. Az óvodai tanulás kritériumai: -

egész napos folyamatos tevékenység alkalmazkodni kell az életkori sajátosságokhoz gyakorlati tevékenységbe ágyazódik a gyermekek képességei a nekik megfelelő tevékenységgel, gyakorlással alakíthatók.

A gyermekek értelmi képességeinek fejlesztése az alábbi területek fejlesztésével történik: -

észlelés fejlesztése: látás, hallás, tapintás, egyensúlyérzék megfigyelés fejlesztése figyelem fejlesztése: újszerű ingerekkel történjen emlékezet fejlesztése képzelet fejlesztése gondolkodás fejlesztése: cselekvésbe ágyazottan fejlődik

Mivel a tanulás adottságokra és képességekre épül, az egyéni képességekre oda kell figyelnünk. Vonatkozik ez az általános képességekre, speciális képességekre és a bizonyos szintű elmaradásra is. Differenciált feladatadással elősegítjük, hogy mindenki a saját szintjén teljesíthessen. A valamennyi területen kiemelkedő képességű gyermekeknek igyekszünk lehetőséget biztosítani arra, hogy képességeiket kibontakoztathassák. A bizonyos fokú elmaradás esetén alkalmazzuk a kompenzálást, melynek célja, hogy a gyermek az életkorának megfelelő korosztállyal együtt tudjon haladni. A felzárkóztatás a nap folyamán, valamint a foglalkozásokon történik. A foglalkozásokon való differenciálás mellett mikrocsoportos foglalkozások is eredményes módszerként alkalmazhatók. Az óvónőnek tudatosan kell tervezni a nevelési-, oktatási folyamatokat, sokféle szervezési problémát kell megoldania, elegendő eszközt kell biztosítania minden gyermek számára, és nem utolsó sorban jól kell ismernie a gyermekek egyéni és életkori sajátosságait. Nagy figyelmet kell fordítania, hogy minden gyermekre legyen ideje. Ha a gyermek érdeklődéssel, örömmel vesz részt a foglalkozásokon, tevékenysége sikerrel jár, képességei fejlődnek. A tanulás irányítása során személyre szabott pozitív értékeléssel segíteni kell a gyermek személyiségének kibontakozását. A fejlettség szerinti beiskolázás miatt megnőtt az óvónők felelőssége a gyermekek folyamatos megfigyelésen alapuló megítélésében. Ezt a felelősséget fel kell vállalnunk és a munkánkat a gyermekek érdekében legjobb tudásunk szerint kell végeznünk.

47



Sikerkritériumok: (óvodáskor végére) -

alakuljon ki szándékos figyelmük, váljanak képessé a feladatok kitartó megoldására, alakuljon ki feladattudatuk, feladattartásuk.

-

gazdagodjon fantáziájuk, tartósabbá váljon emlékezetük, fejlődjön beszédük és gondolkodásuk

-

váljanak képessé a problémák felismerésére és megoldására

3.7.9.

Horvát kisebbségi nyelvoktatás

A kisebbségi óvodai nevelés célja és feladatai: -

Ápolja és fejlessze a kisebbségi életmódhoz, kultúrához kötődő hagyományokat és szokásokat. Nyelvi állapotának figyelembevételével törekedjen a kisebbségi kommunikációra. Keltse fel az érdeklődést, segítse a kisebbségi identitástudat kialakulását és fejlesztését, hogy a gyermeknek igénye legyen a kisebbségi nyelv iskolai tanulására. Az óvodapedagógus a rendszeresen visszatérő kommunikációs helyzetekkel biztosítja az utánzáson alapuló nyelvelsajátítást. A kisebbségi kultúrkincsből és az anyanemzet kultúrájából (irodalom, zene, népi játékok) tudatosan felépített tematika segítségével változatos módon szervezi meg a nyelv elsajátítását.

Óvodánk alapvető feladatai a kisebbségi nyelv elsajátítása érdekében: -

Fejlesztjük a gyermekek nyelvi képességeit, kommunikációs helyzetek teremtésével. Folyamatosan fejlesztjük szókincsüket beszédfejlesztő módszerek segítségével, különösen a szimbolikus szerepjáték lehetőségeinek kiaknázásával. Fenntartjuk a gyermekek beszédkedvét, érdeklődését. A gyermekeinkben igyekszünk kialakítani az olyan erkölcsi tulajdonságokat, mint az együttérzés, figyelmesség, őszinteség, segítőkészség stb. Biztosítjuk az ismeretek átadását és azok gyakorlását – ismétlését. Érzelem gazdag, hagyományokat ápoló óvodai nevelésre törekszünk.

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: -

A gyermekben alakuljon ki a pozitív érzelmi viszony a kisebbség kultúrája iránt. Ismerjen a kisebbség (anyanemzet) kultúrájából merített dalokat, verseket, mondókákat és játékokat. Ismerkedjen meg a helyi kisebbségi szokásokkal, hagyományokkal, ünnepekkel – tanulja meg tisztelni és becsülni őket.

Céljaink egyes képességblokkokban: Kommunikációs képességek fejlesztése: Vers-mese, kommunikációs helyzetek

48


1. 1. 2. 3.


Tudjanak rövid meséket, verseket, mondókákat. Vegyék örömmel a játékos mozgással összekapcsolt verseket, mondókákat, játékdalokat. Vegyenek szívesen részt a szimbólikus szerepjátékokban Tanulják meg a legegyszerűbb szituációkban kifejezni magukat.

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: -

A kisgyermek merjen bekapcsolódni a tanult mondókák, versek, kiszámolók elmondásába. A kisgyermek tudja követni az óvónő egyszerűbb utasításait. Tudjon megnyilvánulni egyszerűbb szituációs helyzetekben (bemutatkozni, kérni, megköszönni stb.) Felhasznált irodalom: Eva Filakovic: Daj sunce ruku ... Okvrini plan za hrvatskosrpske narodnosne vrtice ...

Kognitív képességek fejlesztése: -

Külső világ tevékeny megismerése – Matematikai tapasztalatok Az évszakok változásainak megfigyelése, megtapasztalása és ezek egyszerű kifejezése a kisebbség nyelvén. A helyi kisebbség, a bunyevácok életének, kultúrájának, hagyományainak megismerése. A pozitív érzelmi viszony alakítása a szokások, ünnepek megrendezésével. Matematikához kapcsolódó egyszerűbb kifejezések elsajátítása (számlálás, összehasonlítás)

Fejlődés jellemzői óvodáskor végére: -

Önállóan tudjon számlálni legalább 10-ig. Kapcsolódjon be a tanult ismeretekbe – önállóan tevékenykedjen. Rendelkezzen olyan szókinccsel, hogy a megszerzett ismereteket önállóan tudja közvetíteni – képről felismeri a tárgyakat, jelenségeket stb. Ismerje meg a helyi kisebbségi szokásokat, hagyományokat.

TÉMÁK: -

Az üdvözlési és udvariassági formák megismertetése, gyakorlása. Őszi gyümölcsök Evőeszközök Játékaink A család Testünk részei Érzékszerveink Téli öltözködés – Télapó – Karácsony

49


-


Háziállatok – vadon élő állatok Tavasz – tavaszi gyümölcsök, virágok – anyák napja

Motorikus képességek: Ének-zene -

Az ének-zenei nevelésünk célja és feladata: -a kisebbség zenéjének, népi játékainak, gyermekdalainak megismertetése, elsajátítása. Megszerettetjük a gyermekekkel az éneklést, az énekes játékokat. Tapasztalással segítjük azt a felismerést, hogy énekelni minden nyelven jó. Helyi gyűjtésekből vett dalokkal, versekkel, táncokkal ismertetjük meg a gyerekeket. A kisebbségi nyelven aktív szókincset szeretnénk kialakítani a nemzetiségi mondókák, dalok segítségével. A helyi tájjellegű dalokon, a dalos játékokon, táncokon ; – zenei formaérzékük fejlesztésére törekszünk.

-

Fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: -

Alakuljon ki a gyermekekben ragaszkodás, érdeklődés a kisebbség éneke, zenéje iránt. Fejlődjön a gyermekek ritmusa, hallása. Gyarapodjon szókincsük a nemzetiségi mondókák, dalok segítségével. Kapcsolódjanak be a tanult körjátékokba, énekekbe, önállóan ismerjék őket, énekeljék el azokat.

Felhasznált irodalom: Stefica Duricic: Pjevanicica... Visnja Manasteriotti: Zbornik pjesama i igara za djecu Rajzolás – mintázás -

Rajzolásnál, festésnél, díszítésnél, felhasználjuk a népi motívumokat. A horvát nemzetiség sajátos szín és formavilágának megjelenítésével segítjük a kisebbséghez való pozitív viszonyulást, érzelmi kötődést.

Fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: -

Ismerjék meg a kisebbség tárgyi kultúrájának értékeit, sajátos tér-, forma-, és színvilágát. TANULÁS -

Segítjük a különböző tanulási helyzetekben a szándékos figyelem erősítését, a felidézés képességét. - Olyan játékhelyzeteket alakítunk ki, melyek a spontán kifejezőképességet fejlesztik. - Olyan szituációs helyzeteket teremtünk amelyekben a gyerekek szívesen megnyilvánulnak. - Megszerettetjük a nyelvtanulást és próbáljuk fenntartani az érdeklődést ÓVODAI KAPCSOLATOK 50



-

Elsősorban a szülőkkel – kisebbségi nyelvoktatás a szülők igénye alapján történik az óvodában. - Az óvoda-iskola között szoros a kapcsolattartás – a kisebbségi nyelvelsajátítás, hagyományőrzés feladatainak közös megvalósítása érdekében. Prélo, Márkó nap. - Társintézményekkel való kapcsolat- közös rendezvények szervezése - Bajai Horvát Kisebbségi Önkormányzat - Magyarországi Horvátok Szövetségének Bácskai Regionális Szervezete

51



3.8. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE Amikor az óvodai nevelés céljai között a „következő életszakasz” előkészítése szerepelt, ezalatt az iskolai élet elkezdésére való alkalmasság elérését értettük. A tudatosan tervezett, biológiai érés különbözőségét figyelembe vevő nevelési folyamat eredményképpen a gyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. A iskolakezdésnek olyan kritériumai vannak, amelyek közül egyik sem hanyagolható el, mindegyik egyformán fontos. Ezek a testi, lelki, szociális érettség egy új, eddig ismeretlen életforma elkezdéséhez. Az iskoláskor kezdetére a gyermek testarányai megváltoznak. Fontos, hogy testileg fejlett, teherbíró legyen, rendelkezzen megfelelő állóképességgel. Mozgása az óvodában történt fejlesztés alapján összerendezett, harmonikus legyen. Erőteljesen fejlődjön a mozgáskoordinációja és a finommotorikája. Legyen képes arra, hogy mozgását, viselkedését, a testi szükségleteit tudatosan irányítsa. A testi fejlettség mellett a gyermek lelki egészsége is fontos. Lényeges, hogy ne félelemmel, hanem érdeklődéssel, örömmel várja az iskolába lépést. Tanuláshoz szükséges képességei saját magához képest legyenek minél fejlettebbek. Téri észlelése, téri tájékozódó képessége, a vizuális és az akusztikus differenciója, térbeli mozgása, a testséma kialakulás álljon biztos alapokon. Az önkéntelen figyelem, emlékezeti bevésés és felidézés mellett már legyen tapasztalható nála a szándékos figyelem, melynek időtartama fokozatosan nő. Tudjon felidézni, ismereteket megőrizni, megfigyeléséket magában rögzíteni. Figyelmét tudja megosztani, mindjobban irányítani. Alakuljon ki a cselekvő- szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi gondolkodása is. Az egészségesen fejlődő gyermekre jellemző, hogy bátran kommunikál, érthetően beszél, gondolatait, mondanivalóját ki tudja fejezni. Képes különböző mondatfajtákat alkotni, szóhasználata választékos. Tisztán ejti a magán és mássalhangzókat. Merjen kérdezni, bátran kérje a felnőtt segítségét, ha szüksége van rá. Beszédfegyelme legyen megfelelő, képes legyen arra, hogy végig hallgassa mások beszédét. Rendelkezzen kellő ismeretekkel önmagáról és a környezetéről. Tudja saját nevét, lakcímét, szülei nevét, foglalkozásukat. Ismerje fel a napszakokat. Közlekedés terén ismerje és tudja alkalmazni a gyalogos közlekedés szabályait, tudjon tájékozódni szűkebb lakóhelyén. Ismerje a környezetében lévő állatokat, növényeket, legyenek ismeretei azok gondozásáról, védelméről. Ismerje a viselkedés alapvető szabályait. Alakuljanak ki azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek. Legyen mennyiségfogalma a tízes számkörben. Nagyon fontos a gyermek szociális érettsége, mely abban nyilvánul meg, hogy készen áll a tanító elfogadására, képes az együttműködésre. Megfelelő kapcsolatot tud teremteni gyermekekkel és felnőttekkel egyaránt. A szociálisan érett gyermek egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni. Késleltetni tudja szükségletei kielégítését.

52



Feladattudata egyre inkább fokozódik, s ez megnyilvánul a feladat megértésében, a feladattartásban, a feladat egyre sikeresebb elvégzésében. Ezt a sikeres feladatmegoldást kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja.

3.9 SZÜLŐI IGÉNY ALAPJÁN SZERVEZETT TEVÉKENYSÉGEK - heti egy alkalommal nevelési időn túl angol nyelvvel való ismerkedés óvónő vezetésével - heti egy alkalommal nevelési időn túl kézműves műhely foglalkozás óvónő vezetésével - heti egy alkalommal nevelési időn túl hittan oktatás hitoktató vezetésével 3.10. GYERMEKVÉDELEM Gyermekvédelem és gyermekjóléti szolgáltatások: Az óvodai intézményeinkben a prevenció mellett célul tűzzük ki, hogy a hatáskörünkbe tartozó gyermekek problémáit igyekszünk felismerni, kezelni, az érintett gyermekek eseteit feldolgozzuk, a gondokat orvosoljuk, a helyi társadalom gyermekvédelemben érintett társszerveivel, szakembereivel együtt. Ezen túl biztosítjuk a gyermekek számára mindazokat a jogokat és ellátásokat, amelyeket az intézmények számára vonatkozó jogszabályok és rendeletek előírnak. Az 1997. évi XXX. törvény a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról az 5. §- n, pontjában meghatározza a veszélyeztetettség fogalmát: „olyan – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult – állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését károsítja.”. Hátrányos helyzetű gyermekeknél a szükségletek kielégítése korlátozott valamilyen mértékben, de fejlődése nem veszélyeztetett. Halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esetében a szülők iskolai végzettsége maximum 8 általános iskola. Az óvodai nevelés országos alapprogramja megfogalmazza, hogy: „Az óvodai nevelés gyermekközpontú, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik.”, a családi nevelést kiegészítve a gyermeket óvja-védi, neveli, szocializálja, figyelembe véve a gyermekek eltérő fejlődési ütemét. A fentiek érdekében prevenciós, feltáró és problémákat megszüntető tevékenységet végzünk. E tevékenység átfogja az óvodai nevelésünk egészét. Minden pedagógus és óvodai dolgozó munkaköri kötelessége a rábízott gyermekek védelme, pedagógiai eszközökkel való segítése. A pedagógus óvodai munkájának kapcsolódnia kell az óvodai élet egészének feladataihoz, célkitűzéseihez, a helyi nevelési programban megfogalmazottak megvalósításához. A megvalósítás során joga van saját módszereit alkalmazni, saját értékrendjét, világnézetét megtartva közvetíteni az ismereteket. Köteles azonban tiszteletben tartani a gyerek személyiségét és családja világnézetét, értékrendjét nem kényszerítheti rá senkire az óvodában, vallási, világnézeti kérdésekről nem foglalhat állást nevelőmunkája során.

53



Feladataink: -

Elősegíteni a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülését, járását. Biztosítani a gyermekeket megillető jogok érvényesülését az óvodán belül, szükség esetén védő- óvó intézkedésekre javaslatot tenni. Az új óvodások befogadását elősegíteni, beilleszkedésüket az adott csoportba a lehető legzökkenőmentesebbé tenni. A gyermekeket és családjukat a lehetőségekhez képest minél jobban megismerni. A problémákat, a hátrányos helyzet okozta tüneteket, az okokat elismerni, és ha szükséges, ehhez szakember segítségét kérni. A feltáró munka után az indulási hátrányok kompenzálására tervet készíteni és végrehajtani. A felzárkóztatást megszervezni. A tehetséggondozást megvalósítani, illetve elősegíteni. Az óvodán belül szociális szolgáltatások megszervezésében közreműködni. Az egészségügyi szűrővizsgálatok lebonyolításában részt venni, a szűrést szükség esetén soron kívül javasolni. Az integrált nevelést elősegíteni a gyermekek problémái szerinti súlyossági foknak megfelelő ellátási formában. A rendszeres óvodalátogatást figyelemmel kísérni, szükség esetén jelezni a hiányzást. A családok szociális és anyagi helyzetének megfelelően a különböző támogatásokhoz való hozzájutást javaslatával elősegíteni. Minden rendelkezésre álló eszközzel segíteni a gyermek családban történő felnevelését. A szülőkkel való együttműködő kapcsolat kialakítása, a szülői szerep eredményesebb betöltésének elősegítése.

A feladatok megvalósításának érdekében figyelembe vesszük a Város Esélyegyenlőségi Tervében leírtakat, rendszeres kapcsolatot tartunk a Bajai Egyesített Szociális Intézménnyel, ezen belül a Gyermekjóléti Szolgálattal, akikkel közösen próbáljuk megoldani a felmerülő problémákat. Az óvodáink éves gyermekvédelmi – működési terve tartalmazza a célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységrendszert és módszerek kidolgozását. Az óvodai gyermekvédelmi felelős munkája: -

-

A gyermekvédelmi felelős a nevelőtestületnek az a tagja, aki az intézmény vezetőjének a megbízásából képviseli a gyermek-, és ifjúságvédelmi szempontokat, szervezi, irányítja, és személyes részvételével elősegíti ezeknek a szempontoknak az érvényesülését. A helyi programban kitűzött feladatokat folyamatosan, minden pedagógus végzi, a gyermekvédelmi felelős irányításával. Feladata, hogy a családdal és a pedagógusokkal együttműködve kiküszöbölje a veszélyeztetett gyermekekre ható ártalmakat, megvédje őket a testi, lelki, erkölcsi károsodásoktól, illetve ellensúlyozza a veszélyeztető hatásokat.

54


-

-


A nevelési év elején írásban tájékoztatja a szülőket a gyermekvédelmi tevékenységekről, fogadóórájáról, arról, hogy probléma esetén milyen óvodán kívüli gyermekvédelmi feladatokat kereshetnek fel. Évente legalább egyszer egyeztet a gyermekjóléti szolgálattal a nyilvántartást illetően. Munkájáról félévenként írásban beszámol a nevelőtestületi értekezleten, illetve egyéb esetekben az intézményvezető utasítására.

Az óvodai gyermekvédelmi felelős munkája a társintézményekkel: -

-

-

-

-

Rendszeresen figyeli a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályok változását, a helyi önkormányzat kapcsolódó rendeleteit, és ezt a vezető óvónő és kollégái tudomására hozza. Fontos feladata, hogy segítse és szorgalmazza a veszélyeztetettség, a halmozottan hátrányos helyzet kritériumainak intézményi szintű megállapítását. Ha a gyermek veszélyeztetettségének megakadályozása érdekében tett óvodai intézkedési lehetőségek kimerültek, felveszi a kapcsolatot az illetékes szervekkel. Intézkedést kér azoktól a szakemberektől, akik illetékesek a gyermek problémáinak megoldásában. Az intézményben jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények címét, telefonszámát. Összehangolja a gyermekvédelmi tevékenységet az óvodában dolgozó óvónők között. Nyilvántartja a veszélyeztetett ,a halmozottan hátrányos- és hátrányos helyzetű gyermekeket. Feljegyzi a nyilvántartásban a gyermekekkel, illetve a családdal kapcsolatos intézkedéseket, és azok eredményességét. Ezt a feladatot a csoport óvónőivel együtt végzi. Folyamatosan ellenőrzi a nyilvántartásba vétel, illetve a megszüntetés okait. Elősegíti a csoportvezető óvónők felderítő tevékenységét. Szükséges esetekben családlátogatást végez a csoport óvónőivel. Továbbképzéseket tart a lehetséges eljárásokról, módszerekről, egyes gyermekek érdekében teendő intézkedésekről tanácsod ad. Javaslatot tesz a különböző segélyezési formákra, segít a segélykérelmek, a környezettanulmány elkészítésében, ahol szükséges. Részt vesz a gyermekvédelmi munka intézményi ellenőrzésében, értékelésében és minőségbiztosításában mint a vezető óvónő szakembere. A gyermekekkel kapcsolatos adatok védelmét a KT 2. Sz. mellékletben felsoroltak szerint kell biztosítani. A 40. § rendelkezik az intézmények működési rendjéről, amely a (4), (5), (7) bekezdésében előírja a nyilvántartások vezetését, rendelkezik a házirendről a gyermeki jogokat illetően. Betartatása a vezető feladata.

Az óvodai dolgozókat hivatali titoktartás kötelezi.

55



3.11. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYEREKEK ÓVODAI NEVELÉSE A 2/2005. (III.1.) OM rendelet fogalmazza meg azokat az irányelveket, amelyek a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésére vonatkoznak. Intézményünk felvállalta a részképességükben sérült óvodás gyerekek integrálását, valamint a szakemberek által az egyéni fejlesztési formában történő megsegítését. A sajátos nevelési igényű gyerekek nevelésével kapcsolatos céljainkat, feladatainkat a fenntartó Esélyegyenlőségi tervével összhangban valósítjuk meg. Céljaink: - A sérült részképességből eredő hátrányok csökkentése a megfelelő szakemberek segítségével. - A gyermeki képességek olyan szintre történő fejlesztése, amely az iskolába való beilleszkedéshez és az iskolai követelmények teljesítéséhez megfelelő alapot nyújt. - A gyerekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó fejlesztés megvalósítása. Feladataink: - A tünetek felismerése amelyek a megismerési funkciók sérülését jelenthetik. - A szülők tájékoztatása, hozzájárulás kérése a vizsgálathoz. - Írásos jellemzés elkészítése. - Időpont kérése a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságtól. - A gyerek vizsgálata. - A hivatalos szakvélemény alapján a megfelelő szakemberek megkeresése. - A gyerekek sérülésének megfelelő speciális egyéni fejlesztés megvalósulása a fejlesztési terv alapján. - A szakemberek és az óvónők folyamatos konzultálása a gyermekek fejlődéséről. A szakemberek segítséget nyújtanak az óvónők számára a csoporton belüli fejlesztéshez. - Az eredményesség dokumentálása. Személyi feltételek: - Fejlesztő pedagógusok ( az intézmény óvodáiban ) Kotogányné Szilárd Rita Moóriné Török Csilla - Bajai Kistérségi Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Nevelési Tanácsadó. - Bajai Szent Rókus Kórház Gyermek- és Ifjúsági Mentálhygiénés Gondozó - Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság. - Bajai Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat. Tárgyi feltételek: Elkülönített helyiség áll rendelkezésre mindkét óvodában. A fejlesztést szolgáló eszközöket folyamatosan bővítjük. Sikerkritériumok: - Minden sajátos nevelést igénylő gyermek kapja meg a számára szükséges fejlesztést. - Tudjanak beilleszkedni a normál óvoda csoportba. 56


-


Legyenek képesek az iskolai élet megkezdésére.

57



3.12. ESZKÖZRENDSZER Bernhart Sándor Utcai Óvoda 2010-2013 Igény

Óvodai önerőből biztosított

Szülők hozzájárulásából

Fenntartó részéről szükséges

1. Óvodai bútorok pótlása (szék, asztal, fektető, öltöző pad)

100.000,-

2. Konyhai eszközök pótlása

20.000,-

3. Textíliák pótlása (szőnyeg, törölköző, terítő, függöny)

100.000,-

4. Udvari játékok fejlesztése

Pályázat

Egyesület

50.000,-

100.000,-

5. Csoport szobai játékok bővítése

100.000,-

100.000,50.000,-

6. Audiovizuális eszközök (rádiós magnó)

50.000,-

7. Irodai gépek (fénymásoló, számítógép)

50.000,-

8. Szemléltető eszközök fejlesztése

10.000,-

9. Foglalkozási eszközök fejlesztése

10.000,-

10. Tornaszerek pótlása

20.000,Egyesület

11. Könyvtárfejlesztés

5.000,-

5.000,-

12. Takarító eszközök pótlása

30.000,-

13. Kerti munkához eszköz (fűnyíró) ÖSSZESEN:

10.000,50.000,-

615.000,-

Templom Utcai Óvoda 2010-2013

58

555.000,-


Igény


Óvodai önerőből biztosított

Szülők hozzájárulásából

Fenntartó részéről szükséges

1. Óvodai bútorok pótlása (szék, asztal, fektető, öltöző pad)

50.000,-

2. Konyhai eszközök pótlása

10.000,-

3. Textíliák pótlása (szőnyeg, törölköző, terítő, függöny)

5.000,-

4. Udvari játékok fejlesztése 5. Csoport szobai játékok bővítése

Pályázat

Egyesület

50.000,-

100.000,-

Óvónői munka

50.000,-

50.000,50.000,-

6. Audiovizuális eszközök (rádiós magnó)

50.000,-

7. Irodai gépek (fénymásoló, számítógép)

50.000,-

8. Szemléltető eszközök fejlesztése

Óvónői munka

5.000,-

9. Foglalkozási eszközök fejlesztése

Óvónői munka

5.000,-

10. Tornaszerek pótlása

20.000,-

11. Könyvtárfejlesztés

5.000,-

12. Takarító eszközök pótlása

10.000,-

13. Kerti munkához eszköz (fűnyíró)

5.000,-

ÖSSZESEN:

50.000,-

150.000

59

315.000,



4. AZ ISKOLA PEDAGÓGIAI, MŰVELŐDÉSI PROGRAMJA 4.3 . HELYZETELEMZÉS 4.3.1.

Az iskola működésének tárgyi, személyi feltételei

Tárgyi feltételek Épületek: Iskolánk 4 épületben működik. „A”, „B”, „C”, „D”, melyek közül az „A”, „B” tantermeknek ad helyet, a „C” épületben 2 tanterem mellett melegítő konyha és ebédlő van. Az 1988-ban épült létesítményünk a tornacsarnok („D” épület). Az iskola összes alapterülete 2013 m2, melyhez 2 udvar tartozik. Az épületekben 20 tanterem van, melyek közül 1 könyvtárként, 2 számítástechnikai teremként működik. Az „A” és „B” épületekben összesen 4 kisebb helyiséget szertárként használunk. Az iskola dolgozóinak (nevelők, technikai személyzet) 5 helyiség áll rendelkezésre. A tornacsarnok öltözőkkel, nevelői szobával, szertárral, vizesblokkal (zuhanyzók, WC-k) ellátott. Az ebédlőnk egyszerre 75 gyerek számára biztosít férőhelyet. (Az étkezés turnusokban történik.) Iskolánk 1997-ben ünnepelte fennállásának 200. évfordulóját. Sajnos ez az állagán is észrevehető, mivel hosszú idő óta a tisztasági meszeléseken kívül nem volt anyagi lehetőség jelentősebb felújításra, tatarozásra. Az összes épületben betartjuk - a törvényeknek megfelelően - a munka és a tűzvédelmi előírásokat. Iskolánkban a tantermek délelőtti és a délutáni kihasználtsága 80 %-os. Délelőtt mindegyikben tanítás zajlik, illetve nyelvi, informatikai bontások vannak. Délután napközis foglalkozások, fejlesztő foglalkozások, szakköri foglalkozások folynak a termekben. A tornacsarnok kihasználtsága 100%-os. Délelőtt testnevelés órák, délután tömegsport foglalkozások, a mindennapos testnevelés órái, illetve különböző edzések folynak. Eszközök: A tanításhoz használt oktatási szemléltető eszközeink: térképek, fóliás sorozatok, videokazetták, hangkazetták, modellek, faliképek, kísérleti eszközök,CD-k, DVD-k, 2 db projektor, 2 db interaktív tábla, írásvetítők, laptop-ok, magnók, DVD-lejátszók. A 2007-2008-as tanévben pályázat útján sikerült felújítani szemléltető eszközeink egy részét, illetve a tavalyi tanévben a HEFOP 3.1.4. pályázat keretében jelentős számban bővült eszköztárunk oktatást segítő informatikai eszközökkel.( projektorral, digitális táblákkal, laptopokkal) Ezeket az eszközöket bérletbe kaptuk a BÁCSMEPI-től. Ennek ellenére eszközeink túlnyomó többsége a sok évi igénybevétel miatt elhasználódott, selejtezésre és pótlásra szorulnak, az audiovizuális-eszköz ellátottság közepes. A hiányzó eszközöket és felszereléseket adott terv alapján pályázatok segítségével pótoljuk, illetve bővítjük. A kisegítő személyzet (iroda) munkáját 1 fénymásoló, 2 írógép, 4 számítógép segíti. A fénymásolót a nevelők is használhatják feladatlapok sokszorosítására. A nevelők munkáját a tanáriban 1 számítógép, az iskolavezetés munkáját 2 számítógép a könyvtáros munkáját, a szabadidő szervező és a közművelődésben dolgozók munkáját 1-1 számítógép segíti.

60



A TÁMOP 3.1.4. keretében a pályázatnak köszönhetően nagymértékű pozitív változás történt az eszköz ellátottság terén. Az elnyert pénzkeret felhasználását a mellékletben található eszközlista prezentálja. Személyi feltételek: (2009-2010-es tanév) Iskolánkban 23 pedagógus dolgozik, akik beosztásuk szerint: 1 fő - igazgató 1 fő - igazgatóhelyettes 7 fő - osztálytanító 10 fő - szakos tanítást végző 4 fő - napközis foglalkozást vezető pedagógus A pedagógusok, illetve az oktató- nevelő munkát segítők: 1 fő - szabadidő szervező 1 fő - könyvtáros tanár 1 fő – közművelődési egység vezető 1 fő – közművelődési szakember Képzettségük szerint: 4 középiskolai tanár 12 általános iskolai tanár 11 általános iskolai tanító Iskolánkban a szakos ellátottság 90 %-os. A hittanoktatást független hitoktató látja el. A pedagógusok továbbképzése a továbbképzési terv alapján történik, figyelembe véve az iskolai, illetve az egyéni érdekeket. A pedagógusok bérezése a törvényben előírtak szerint történik. A technikai személyzet iskolánkban 12,5 fő: 1 gazdaságvezető 1 gondnok 1 iskolatitkár 2 könyvelő 2 karbantartó 2 konyhai dolgozó 3 takarító 0,5 udvaros 4.3.2.

Az iskola helyi sajátosságai

2003 őszén és az azt következő években intézményünk elvégezte az irányított önértékelést és a partneri igény- és elégedettség mérést, melynek során képet kaptunk partnereink igényeiről, elvárásáról, együttműködési készségükről, elégedettségükről. Ezeket az eredményeket felhasználtuk a pedagógiai program, a helyi tanterv módosítása során. Ezek a dokumentumok az intézményi minőségirányítási programban ( IMIP) megtalálhatók. Iskolánkban a 2003-as tanévben a nyolcadikosok 13%-a gimnáziumban, 37,5%-a szakközépiskolában, 49,5%-a szakiskolákban tanul tovább. Az iskolák visszajelzése alapján tanulóink megállják a helyüket a választott iskolatípusban az első évben, 70%-uknak érdemjegye nem romlik.

61



Iskolánkban az elmúlt évekhez képest egyre több a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma. A családok nagy része a mezőgazdaságban és az ipari üzemekben dolgozott, mivel ezek a munkahelyek megszűntek, sokan váltak munkanélkülivé. A felmérések, a tájékozódások alapján a hátrányos helyzet okai a következők: egyre fokozódó munkanélküliség csonka család egészségkárosodás (rokkantság) szülői gondoskodás hiánya. A veszélyeztetettség okai: a szülők alkoholizmusa a teljes gondoskodás hiánya. A hátrányos és halmozottan hátrányos , illetve a veszélyeztetett tanulóinkat az osztályfőnökök és a GYIV – felelős fokozottan figyelemmel kíséri.(családlátogatások, egyéni elbeszélgetések, szülővel, tanulóval). Új problémaként jelentkezik az iskolában, hogy a szülő nem tesz eleget annak a kötelezettségének, hogy gyermekét rendszeresen járassa iskolába. Ennek következtében nőtt az igazolatlan órák száma és több esetben feljelentéssel kellett élni.

62

Férőhely Tanulócsoportok száma

általános iskola

420 13 272 20,9 294 1 129 143 4 88

Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma HHH %

87 32% 22 8% 60

Emeltszintű tan. csoportba járók száma Sporttagozatos tancsoport száma Sporttagozatos tancsoportba járók száma

6 0 0 0 0

Integrációs oktatásban részesül (39./E és 9/2008. OKM rend.) Képesség kibontakoztató oktatásban részesül ( 39.D és9/2008. OKM rend.)

2 7 0 0

Tankönyvtámogatásban részesül

BTM

10

SNI b

SNI a

Emeltszintű tanuló csoportok száma

23

Bejáró tanulók

Nem körzetes tanulók

Menzások száma

HH %

22

Hátrányos helyzetű tanulók száma

Átlaglétszám

Napközis tanulók száma

Napközis csoportok száma

5-8 o. létszám

1-4 o. létszám

Magántanulók száma

Számított létszám (SNI fő/szorzó)

Átlaglétszám

Létszám

Szentistváni ÁMK Általános Iskolája

Pedagógiai művelődési program Szentistváni Általános Művelődési Központ, Baja

A 2009- 2010- es tanév adatai:

156



A szülők iskolai végzettsége a következőképpen alakult: 7% 24 % 39 % 22 % 8%

-

a 8 osztályt nem végezte el ( nyilatkozat alapján) 8 osztályt szakmunkásképzőt gimnáziumot és szakközépiskolát főiskolát vagy egyetemet végzett

A szülők iskolai végzettsége nagyban befolyásolja, hogy tanulóink milyen ismeretekkel érkeznek iskolánkba. Ez a hozzáadott érték megállapításánál fontos kiindulási pont. Kihatással van később a gyermekek pályaválasztására is. Ebből adódóan iskolánk egyik fontos feladata, hogy az ilyen szociális háttérrel rendelkező gyermekeket felkészítse a képességüknek megfelelő iskolatípusra. 4.3.3.

A képzés szerkezete, a tanulás szervezeti formái

Iskolánkhoz két tagóvoda tartozik. Ezekből az óvodákból tevődik össze legnagyobb részt (94 %-ban) első osztályosaink létszáma. Az óvoda és az iskola kapcsolata szoros és nagyon jó. A jó kapcsolattartás érdekében a két óvoda és az iskola több közös programot szervez az év folyamán (játékos sportvetélkedő, télapó, farsang, karácsony, kulturális bemutató, stb.). A beiskolázás előtt nem kis gondot jelent, hogy azok a gyermekek - akik mentálisan egyébként igen jó képességűek beszéd-és részképesség-zavaraik további megléte miatt képesek lesznek-e megállni helyüket a jó szintű anyanyelvi fejlettséget kívánó iskolarendszerben. A gyermekek között igen nagyok a képességbeli különbségek. Fontos a sajátos nevelési igény, a hátrányos helyzet, halmozottan hátrányos helyzet mielőbbi kiszűrése, illetve segítése. A TÁMOP 3.1.4 keretében a hagyományokra támaszkodva „jó gyakorlatként” kidolgoztuk az óvoda –iskola átmenet programunkat. -

célja az iskolai tanuláshoz szükséges kompetenciák megalapozása az alábbi területeken: 1.

mozgásfejlesztés (nagymozgások, tájékozódás, testséma)

2.

kommunikáció-és légzéstechnika)

3.

percepció fejlesztése (vizuális, akusztikus, taktilis, kinesztéziás)

4.

szociális kompetenciák (önismeret, énkép, együttműködés, önkiszolgálás)

anyanyelvi

keresztmozgások,

fejlesztés

(szókincs,

finommotorika, ritmus,

téri

szájmotorika,

-

További cél az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése, partneri együttműködés erősítése szülőkkel, óvónőkkel.

-

Az iskolánk által alkalmazott képesség-és készségfejlesztő módszerek bemutatásával az intézményünk vonzóvá tétele.

A 2007-2008-as tanévben a tanítónők készség, képességfejlesztő „szöszmötölő” foglalkozásokat tartottak az óvodások számára. Nyílt nap keretében a szülők is megtekinthették e játékos foglalkozásokat. Ezek a foglalkozások jó alkalmat nyújtottak a megfigyelésekre, adatgyűjtésre és a tevékenykedésen keresztüli sokoldalú fejlesztésre. Az iskolában tartott nyílt tanítási napok a szülőknek adnak lehetőséget az iskolában folyó oktató-



nevelő munka módszertanába való bepillantásra. A tanév végén a leendő iskolások interaktív órán vehetnek részt az elsősökkel. A tanév elején az óvodások és elsősök szüleikkel együtt az iskola tornacsarnokában közös vidám családi sportnapon vesznek részt, melynek szervezését és lebonyolítását az óvónők a tanítókkal együtt végzik. Minden év decemberében az iskola alsó tagozatosai az óvodásokkal együtt Luca-napi ajándékkészítésen vesznek részt. A télűző kiszebáb égetés is remek alkalmat teremt az óvoda-iskola kapcsolat erősítésére. Zenével, tánccal, dallal egybekötve közösen szórakoznak intézményünk gyermekei.. A pedagógusok és az óvónők kölcsönösen látogatják egymás nyílt óráit, ami a szakmai továbbfejlődés mellett a gyermekek megismerését segíti elő, illetve az óvónők fejlődési lapokat vezetnek az óvodás gyermekekről, melyeket a leendő osztálytanítóknak átadnak. Ezen kívül az óvónők a tanítókkal egy értekezlet keretén belül megbeszélik, megosztják tapasztalataikat a további hatékony oktató-nevelő munka érdekében. A beiskolázási szülői értekezletek látogatása, illetve az iskolában tartott szülői értekezlet a leendő elsősök számára is a szülői kapcsolattartás egyik formája, mely során a szülőkkel elbeszélgetve igényeiket, elvárásaikat is megismerhetjük. Képet kapunk a családi körülményekről, szokásokról, jutalmazások, büntetések formáiról, szülői attitűdökről. Ezeken az értekezleteken részt vesznek: az iskolavezetés és a leendő első osztályos tanítók, napközis nevelő. Iskolánk 8 évfolyamos és nemzetiségi nyelvet is oktató intézmény, mely közművelődési tevékenységet is ellát. Intézményünkben idestova 200 éve folyik kisebb-nagyobb megszakításokkal horvát kisebbségi nyelvoktatás. Mindezt a lakókörzet nemzetiségi összetétele is indokolttá teszi. Küzdve az utóbbi évtizedek súlyos asszimilációja ellen, minden törvényes eszközt felhasználunk, hogy a kisebbségi nyelvoktatás ne szakadjon meg. Mivel az ÁMK minden intézményegységben adottak a szakmai feltételek (diplomával rendelkező, anyanyelvi szinten beszélő pedagógusok, közművelődők, vezető) a nyelvoktatás már az óvodában is elkezdődik (Templom utcai), majd folytatódik az iskolában. Iskolánkban hagyomány, hogy nyolcadik osztályos tanulóink az év végén „ kisérettségit” tesznek matematikából, magyar nyelv és irodalomból, történelemből és a tanult idegen nyelvből. Az „érettségi” tantárgyait a nevelőtestület közösen választotta, mert véleményük szerint ezek az alappillérei a továbbtanulásnak, és itt rendszerezik négyévi tudásukat. Horvát nyelvből csak a nyelvet tanuló diákok „érettségiznek”. A vizsga szóbeli és írásbeli részből áll. Írásbelit csak matematika és nyelvtan tárgyakból írnak június első hetében, amit június második hetében a szóbeli vizsga követ. A szóbeli alatt a nyolcadik osztályos tanulók mentesülnek a tanóra látogatása alól, és a három nap alatt naponta egy tantárgyból levizsgáznak. A vizsga eredményről tanúsítványt kapnak. A „kis-érettségi” eredménye beleszámít az év végi tantárgyi osztályzatba. (kétszeres témazáró értékű) A tanulók érdeklődése és a kollégák vállalásai alapján alsó és felső tagozaton szakköröket működtetünk a tehetséges tanulók fejlesztésére. A gyengébb tanulóinknak a korrepetálási órákon, a fejlesztő foglalkozásokon, és a napközis foglalkozás keretében biztosítjuk a felzárkóztatást.

65



Az egészséges életmódra nevelést a testnevelési órák( úszás), a mindennapos testnevelés, a tömegsport foglalkozások, szabadidős foglalkozások (túra, korcsolyázás), osztályfőnöki órák is biztosítják. Iskolánkban a Liszt Ferenc Zene Iskola kihelyezett tagozata működik. Az iskolai könyvtár 16000 könyvtári egységgel, heti 5 alkalommal áll tanulóink rendelkezésére. Minden tanulónk számára, aki igényli, biztosítjuk a napközis ellátást. A napközis foglalkozás is lehetővé teszi tanulóink számára a helyes tanulási szokások kialakítását, az egészséges életmódot, a szabadidő hasznos eltöltését, a kulturált viselkedés szokásainak kialakítását. Nevelőink sokféle szabadidős programot szerveznek tanulóinknak önköltséges alapon ( színház, hangverseny, kiállítás, múzeum, kirándulás). Azoknak a tanulóinknak, akik nem kérnek napközis ellátást, de a tanuláshoz tanári segítséget igényelnek, tanulószoba áll rendelkezésére. 4.3. 4.

Hagyományok és kapcsolatrendszer

Az intézményvezető folyamatos munkakapcsolatot tart:

        

az érdekvédelmi szervezetekkel, szűkebb és tágabb intézményvezetéssel, a fenntartó illetékes vezetőjével és bizottságával, a feladatellátási helyek szülői szervezeteivel, az intézményt támogató alapítványok kuratóriumaival, a Baja Környéki Iskolaszövetség tagjaival, a pedagógiai szakszolgáltatást végző intézményekkel, alsó- és középfokú oktatási intézmények, művelődési intézmények vezetőivel, az intézményt támogató, az intézménnyel kapcsolatban álló egyéb szakmai és helyi társadalmi szervezetekkel. A Comenius I. program keretében már 2000-ben meghatároztuk partnereinket, felmértük igényeiket, együttműködési készségüket. Ez a rendszer az IMIP- ben megtalálható. Fontosnak tartjuk a hagyományokat iskolánk életében, hiszünk közösségformáló erejében. A hagyományos iskolai ünnepélyek, programok átfogják iskolánk egész életét a hétköznapokat és az ünnepeket egyaránt. A tantárgyi hagyományaink főként konkrét tantárgyakhoz kötődnek. Tanulmányi és sportversenyeket rendezünk iskolai és városi szinten. Lehetőségünk szerint bekapcsolódunk a helyi, a megyei és az országos tanulmányi-, kulturális- és sportversenyek egy részébe. Értékelési hagyományaink erősítik kiemelkedő tanulóink elismerését. Az évközi munkáért igazgatói, osztályfőnöki, szaktanári, diákönkormányzati dicséretet kaphatnak tanulóink. A tanévzáró ünnepélyen a kitűnő tanulmányi eredményt elért, példás magatartású és szorgalmú diákjaink könyvjutalomban részesülnek. Az iskolai élet eseményeiről, eredményeiről rendszeresen beszámol a diákönkormányzati faliújság, az iskolai évkönyv, a Bajai TV. Tudjuk, hogy az eddig kialakult hagyományok jó alapot adnak egy átgondolt hagyományrendszer kialakításához és célunknak tekintjük ennek kidolgozását.

66



4.4. KÜLDETÉSNYILATKOZATUNK, PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK Küldetésnyilatkozatunk: Olyan iskolát szeretnénk, amely kölcsönös megelégedettségen alapuló rugalmas és alkalmazkodó partnerközpontú iskola, melyben a gyermekközpontúság a vezérlő elv. Alapelveink: 1.

2. 3. 4. 5. 6.

7. 8. 9.

10.

11. 12. 13.

14.

Intézményünkben mindenki azért dolgozik, hogy tanítványaink testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődése, közösségi szelleme, emberi minősége napról – napra pozitív irányba változzon. Mindezeket a szülővel, a családdal együttműködve kell megvalósítani. Intézményünkben a hátrányos megkülönböztetés tilalma alapján minden olyan intézkedés, magatartás, mulasztás kizárt, mely sérti az egyenlő elbánás elvét. Az intézmény vallási és világnézeti kérdésekben semleges, de biztosítja a vallási ismeretek, világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítését. Szabályainkkal szemben támasztott követelmény, hogy elfogadható, érthető, teljesíthető, emberért való, közösen kialakított legyen. A kitűzött feladat megoldásának a feltétele a valós helyzetnek az ismerete, az egyéni fejlődés biztosítása. Minden tanítványunknak meg kell felelnie a helyi, illetve a központi dokumentumok követelményeinek – kiemelten az alapkészségeket – tekintve, megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Szakmánk a megtanítás, a fejlesztő motívumok megtalálása, az aktivitás életre keltése, a játékosság, a differenciák felismerése és kompenzálása. Az eszköz, a tempó, a módszer megválasztása, a tananyag súlypontozása, a fejlesztés strukturálása, a törvényben is megfogalmazott pedagógiai szabadság. Minden fajta tevékenység kiinduló eleme a motiváció. Első helyen kell említeni a sikerélményt, mert a siker megerősíti a tanulót, abban, hogy jó tanulni, érdemes dolgozni. A pedagógiai munkánk fontos eleme, hogy visszacsatolást adjon a teljesítményekről. Ennek érdekében az ellenőrzés, értékelés, az osztályozás legyen rendszeres, folyamatos, előre mutató. Az értékelés személyre szóló, a követelmények ismeretében kiszámítható, fejlesztő legyen. A tanulónak a megfelelő illem, magatartási és erkölcsi normák elsajátításához a nevelő személyes példamutatása elengedhetetlen és szükséges. Különösen fontos a szociokulturális hátránnyal rendelkező, tehetséges tanulók fokozott egyéni megsegítése, az eredményesség méltó elismerése, jutalmazása. Mindezek érdekében felhasználjuk a kompetencia alapú oktatás támogató környezetét, és eszközrendszerét (differenciált fejlesztés különböző módjait). A gyermekközpontú iskolai tevékenység minden eleme a sokoldalú személyiség fejlesztést, közösségfejlesztést kell, hogy szolgálja, annak érdekében , hogy ez az

67



emberi cselekvő képesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódjon. 4.5. A KÖZOKTATÁS - FEJLESZTÉSI STRATÉGIA CÉLJAI Az OM által meghatározott fejlesztési stratégiai célokat, két szinten szükséges megfogalmazni. A hosszú távú célok meghatározzák a magyar oktatási rendszer fejlődésének kívánatos irányát világos jövőképet alakítanak ki. A hosszú távú célok szükségessé teszik, hogy az oktatási rendszer: - folyamatosan megújítsa és a társadalmi igényekhez alakítsa a nevelési céljait, - nyitott legyen használói érdekei iránt - lehetővé tegye a folyamatos tanulást - biztosítsa a stabil és színvonalas működés körülményeit - érvényesítse a szakmai elszámoltathatóság követelményeit felkészült és hatékony vezetést támogasson - működjön együtt más szolgáltató rendszerekkel Az OM által megfogalmazott középtávú célok, melyek a fejlesztés számára világos prioritásokat jelölnek ki mérhető sikerkritériumokkal Középtávú fejlesztési célok és prioritások: - az élethosszig tartó tanulás meghatározása a kulcskompetenciák fejlesztése révén - az oktatási egyenlőtlenségek mérséklése - az oktatás minőségének fejlesztése - a pedagógus szakma fejlődésének támogatása - az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának fejlesztése - az oktatás tárgyi feltételeinek javítása - a közoktatás költséghatékonyságának és irányításának javítása Az egész életen át tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák fejlesztése révén Intézményünk egyik legfontosabb célja az élethosszig tartó tanulás megalapozása. Ennek érdekében kulcskompetenciák fejlesztésére van szükség, amelyek a tanulót alkalmassá teszik arra, hogy egész élete során szembe tudjon nézni olyan helyzetekkel, amelyek alkalmazkodást, tanulást követelnek tőle. A legfontosabb kulcskompetenciák, mint a személyiségfejlesztés eszközei: Tanulási technikák Tudatos és rutinszerű tanulási gyakorlat megismertetése, használata kapjon kellő hangsúlyt. Ismertessük meg tanulóinkkal az újszerű tanulási technikákat. Feladatunk változatos fejlesztő programot kínálni ahhoz, hogy belülről fakadó tényezők motiválják a megismerési és felfedezési vágyat és a gyerekek szívesen vegyenek részt játékokban. A tantestületünk a minőségbiztosítás kiépítése során hosszú távú fontos célnak tekinti a tanulás- tanítás módszertanának megismerését és megismertetését. Célszerű úgy alakítani a tanítás-tanulás a nevelés folyamatát, hogy rendszeressé váljanak az alkotó jellegű feladatok. Ennek kapcsán alakulhat ki egy egészséges teljesítményorientáltság.

68



Intelligens tanulás és alkalmazó tudás Az értelem kiművelése az iskola fontos feladata, középpontjában az értelmi képességek kialakulásának segítése áll. Ez azonban nem szűkíthető le az ismeretközvetítésre vagy a képességfejlesztésre, hanem szükséges az a fajta segítés is, amely a lassabban haladókat és a tehetségeseket is támogatja. Az értelem fejlesztését az iskola feladataiból adódóan az értelmi képességek fejlesztésével kívánja megoldani. Ezen belül a megismerés fejlesztése a megfigyeléssel, kísérletezéssel, elemzéssel, az érvelés képességének elsajátításával érhető el. A kognitív kommunikáció működésének fejlesztése érdekében hangsúlyt helyezünk a szövegértés, szövegfeldolgozás, fogalmazási képesség fejlesztésének segítésére. Továbbá ezt szolgálja valamennyi tantárgy közvetett vagy közvetlen módon, hiszen a gondolkodás bonyolult képesség rendszer. A következtetések, viszonyítások, általánosítások és legmagasabb szinten a problémamegoldás segítése a feladatunk. Feladatunk az is, hogy minél többféle tanulási módot ismertessünk és gyakoroltassunk a tanulókkal. Szociális kompetenciák, értékorientáció A tanulók, a gyerekek különböző közösségekben élnek, tagjai lehetnek etnikai csoportnak, nemzetiségnek, tagjai a magyar nemzetnek, személyes kapcsolataik át – meg átszövik egész életüket. A személyiségfejlődés legfontosabb tétele a pozitív egyéni értékrend kialakulása, pozitív irányú változása, megszilárdulása. Ez lehet az alapja a helyes szociális értékrend kialakulásának. Iskolánkban a hagyományok ápolása segíti a kötődés képességének fejlődését. A csoport összetartó erejét segíti az élményként megélt iskolai ünnepélyek. Feladat, hogy többek között az osztályfői órák is részei legyenek ennek a folyamatnak. Eszközjellegű kompetenciák: Az egyéni alkalmazkodó képesség erősítését szolgálják a nyelvi, kommunikációs, matematikai, informatikai, média használati kompetenciák, melyek fejlesztése a munkaerő-piaci a társadalmi részvétel sikeressége szempontjából fontosak. A fentebb felsorolt többi középtávú fejlesztési cél megjelenik a programban az iskola értékei, céljai, feladatai …. című fejezetben , illetve az eszközök és felszerelések jegyzékében valamint a továbbképzési tervben. Az oktatás minőségének a fejlesztését az IMIP-ben fogalmaztuk meg.

69



4.6. AZ ISKOLAI ÉRTÉKEK CÉLOK, FELADATOK, TELJESÍTÉSI KRITÉRIUMOK, ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSMÓDOK

Pedagógiai programunk alappillérei, meghatározó jogszabályok: -

2003. évi LXI. Törvénnyel módosított közoktatásról szóló 1993. Évi LXXIX. Törvény

-

a kerettanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló többször módosított 28/2000. (IX 21.) OM rendelet

-

a Nemzet alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Kormány rendelet (a 202/2007. (VI.31.) Korm. rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt szöveg

-

a többször módosított32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet a nemzetiségi, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve

-

a nevelési, oktatási intézmények működéséről szóló többször módosított 11/1994.(VI. 8.) MKM rendelet

-

a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3./2000. ( II. 15. ) OM rendelet

-

a 143./ 2003. Kormányrendelet

-

az Oktatási Minisztérium középtávú közoktatás- fejlesztési stratégiája

-

a fenntartó oktatáspolitikai koncepciója

-

Baja Város Önkormányzatának Közoktatási Minőségirányítási Programja

-

A Bajai Többcélú Kisebbségi Társulás Kistérségi Intézkedési Terve

-

Baja Város Önkormányzata 2007-2013 évekre vonatkozó közoktatási feladat – ellátási, intézményhálózati, működtetési és – fejlesztési terve

-

Baja Város Képviselő-testülete Középtávú Közművelődési Koncepciója

-

Baja Város Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Programjának Helyzetelemzése

-

az intézmény Alapító Okirata

-

helyzetelemzés

-

a partneri elvárások trendje

(IX.9.)

Kormányrendelettel

módosított

138./1992.

(X.

8.)

Fentieket figyelembe véve a következő értékekhez igazodva kívánjuk elérni kitűzött céljainkat. A kitűzött célok megvalósításának a feltétele a valós helyzetnek az ismerete és az önismeret. Az értékek felsorolása nem sorrendiséget takar, mert számunkra ezek ez értékek egyenrangúak.

70


4.6.1.


Értékek, célok, feladatok – a TÁMOP 3.1.4 pályázat

A célok, feladatok eredményesebb teljesítéséért fontos számunkra: 

Megfigyelési, mérési tapasztalatokból (bemenet) kiindulva a különbözőségek korai felismerésével a lehetőségek függvényében az egyéni haladási ütem biztosítása.



Tanórákon differenciált tevékenységi formák szervezése, a rendelkezésre álló órakeret felhasználásával csoportbontásos oktatás, hatékony, változatos tanítási módszerek alkalmazása, sikeres új pedagógiai eljárási módszerek kipróbálása, a tanulói tevékenykedtetés előtérbe-helyezése, korszerű taneszközök használata.

A TÁMOP 3.1.4. pályázat szervezeti, tartalmi kötelező elemeinek megvalósítása: 

meghatározott tanulócsoportban, a „Szövegértés – szövegalkotás” kulcskompetencia területen tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése alkalmazása



meghatározott tanulócsoportban, a „Matematika” kulcskompetencia területen tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése alkalmazása



meghatározott tanulócsoportban, további „egy választott” kulcskompetencia területen kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése alkalmazása



tantárgytömbösített oktatás, a szakrendszerű időkeretének legalább 5 – 10 – 15 % -a mértékéig



műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása, legalább egy műveltség területen



oktatási programok, újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése

oktatás

teljes

intézményi

Az implementációs tevékenységet segítő, a kulcskompetenciák fejlesztését támogató modern pedagógiai módszertan alkalmazása: 

legalább egy, három hetet meghaladó projekt megszervezése tanévenként



legalább egy témahét megszervezése tanévenként



legalább egy moduláris oktatási program tanévenként

Az IKT eszközök használata, digitális készségek fejlesztése: 

az oktatási gyakorlatban digitális tartalmak, taneszközök használata, digitális készségek fejlesztése oly módon, hogy a programba bevont csoportok implementációban érintett tanóráinak 25 % -a IKT – eszközzel támogatott tanóraként valósuljon meg

A hátrányos helyzetű és SNI – s tanulók esélyegyenlőségének javítása: 

a hátrányos helyzetű gyerekek, tanulók és a sajátos nevelési igényű gyerekek integrálását elősegítő program intézményi alkalmazása, megvalósítása

71



A szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása. 

A lemorzsolódás és kirekesztődés megelőzését támogató személyközpontú, egyéni tanulási utak, komplex végigkísérési folyamatok kialakítása.



Amennyiben a hátrányos helyzetű tanulók létszáma meghaladja a 40 % -ot, illetve a települési, közoktatási, esélyegyenlőségi intézkedési terv alapján beavatkozás szükséges, ott a tanulók integrációját elősegítő célzott fejlesztési program kidolgozása, bevezetése szükséges.



Új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése, önálló intézményi innováció megvalósítása.



Az intézmények közötti horizontális tanulás elősegítése érdekében, a feladatellátási hely sajátosságainak megfelelő, a tervezett fejlesztésekhez illeszkedő, már kifejlesztett, kipróbált és jól bevált pedagógiai módszerek, eljárások megismerése, adaptációja, „jó gyakorlatok” átvétele, alkalmazása.



Intézmények közötti szakmai együttműködések referencia intézményekkel való együttműködés kialakítása.



Az intézmény saját innovációjának megvalósítása, amely a helyi igényekhez igazodva, egyéni fejlesztésre, a nevelés, oktatás eredményességének fokozására, az esélyegyenlőség kiteljesítésére hatékony és sikeres, az egyéni fejlődést támogató oktatási utak, programok, nevelési eljárások, tanulásszervezési módok kidolgozására, azok gyakorlati megvalósítására vállalkozik.

Átfogó intézményi fejlesztés megvalósítása: 

a fejlesztések eredményeinek az intézmény mindennapi gyakorlatába való beillesztését, a pedagógiai szemléletváltást segítő tevékenységek megvalósítása



az intézmény pedagógiai dokumentumainak módosítása, oly módon, hogy a jelen pályázatban vállalt tevékenységek sikeres megvalósítását elősegítse és az intézmény pedagógiai innovációjának fenntarthatóságát biztosítsa (a program végéig)



a projekt öt éves fenntartási kötelezettségi időszakának végére, az implementációs folyamat tapasztalatainak felhasználásával, a helyi tanterv felmenő rendszerű átdolgozása



az intézmények pedagógiai programjának, informatikai összehangolása az IKT alapú kompetenciafejlesztés céljaival

stratégiájának

Partnerközpontúság Cél: A rugalmas és a partnerek igényeihez alkalmazkodó iskola, amelyben a gyermek , a szülő, a pedagógus, a technikai dolgozók egyaránt jól érzik magukat, mely a hagyományokból építkezik és a jövőre figyel. Feladat: Ismerjük meg partnereink igényeit, elvárásait. Teljesítési kritérium: Iskolánkban a partnerek elvárásainak figyelembe vételével folyik a nevelő- oktató munka.

72



Eszközök: Kérdőívek, interjúk Eljárásmód: Partneri igény- és elégedettségmérés eljárásrendje (IMIP) Gyermekközpontúság Cél Fejlődjön pozitív irányba a gyermekek személyisége. Feladat : A nevelő példamutatásával segítse elő a tanulók személyisének pozitív irányú fejlődését. Teljesítési kritérium: A tanulók 80%-a megismeri és elfogadja a pedagógusok által képviselt és bemutatott viselkedési normákat. Cél: Ismerje és alkalmazza a helyes erkölcsi szabályokat és a megfelelő viselkedési kultúrát. Feladat: Ismertessük meg és fogadtassuk el a tanulókkal az iskolai élet szabályait és enne megfelelően viszonyuljanak a közösséghez. Teljesítési kritérium: A tanulók 80%-a ismeri és be is tartja a házirend szabályait. Cél: Fejlődjön a tanulók kötelességtudata, önállósága. Feladat: Adjunk a tanulóknak tantárgyi kutatómunkát, közösségi , szervezési feladatokat. Értékeljük az elvégzett munkát. Teljesítési kritérium: A tanulók önállóan vesznek részt a kutatómunkában. A rájuk bízott közösségi és szervezési feladatokat elvégzik. A tanulók részvételével értékeljük tevékenységüket. Cél: Fejlődjön a tanulók versenyszelleme. Feladat: Indítsuk el tehetséges tanulóinkat magasabb szintű (városi, megyei, területi stb.)versenyeken, a gyengébb képességű tanulóinkkal is biztosítsunk lehetőséget versenyzésre. ( házi versenyek) Teljesítési kritérium: Tanulóink 60% - a aktívan részt vesz a versenyeken. Cél: Pozitív irányba fejlődjön tanulóink egészséges életmódhoz való viszonya. Feladat: Szervezzünk sportfoglalkozásokat, túrákat. Ismertessük meg a tanulókat az egészséges életmóddal a tanórákon, osztályfői órákon és azokon kívül is.

73



Teljesítési kritérium: Tanulóink szívesen és aktívan vesznek részt sportfoglalkozásokon és túrákon. Mindennapi életükben alkalmazzák az egészséges életmódról tanultakat. Cél: Pozitív irányba fejlődjön tanulóink környezetükhöz való viszonya. Feladat: Vegyenek részt a gyerekek iskolánk, városunk környezetének szépítésében. Teljesítési kritérium: Tanulóink igényesek a környezetükre. Az adott alkalmakkor részt vesznek az iskola környezetének szépítésében és a városszépítési megmozdulásokon. Cél: Pozitív irányba fejlődjön a tanulók munkához való pozitív viszonya. Feladat: Alakítsuk ki a tanulókban a munkához való pozitív hozzáállását. Teljesítési kritérium: Tanulóink 80%-a elvégzi az elvállalt és rájuk bízott feladatokat. Eszközök: Szituációs játékok, tevékenységek… Eljárásmód: Közösségi élet színterei (kirándulások, DÖK- programok, versenyek, szakkörök, közművelődési programok…) Ismeret Cél: A NAT, a kerettanterv által kitűzött követelményeket elsajátíttatjuk tanulóinkkal és tegyük nyitottá őket a további ismeretek befogadására. Feladat: Az értő olvasás minden tantárgy kiemelt feladata legyen! Tanulóinkat ösztönözzük, hogy önálló ismeretszerzésük fejlődjön. Teljesítési kritérium: A lassabban haladók a megfelelő életkori szakaszban teljesítik legalább a minimum követelményeket, a jobb képességűek pedig a nagyobb szintet. Az osztály legalább 50%-a részt vesz a kutatómunkában. A tanév végén az évente meghatározott tudásszintmérő alapján a tanulók 90%-a feleljen meg a minimum követelményeknek (mérendő feladatok kidolgozása a szakmai munkaközösségek feladata). Tanulóink bekerülnek a képességüknek megfelelő iskolatípusba. Cél: Már az első évfolyamtól kezdődően legyen lehetősége az érdeklődő tanulóinknak a számítógép használatának megismerésére. Feladat: A számítógép használatának alapismereteit elsajátíttatjuk a meglévő tárgyi eszközök maximális kihasználásával.

74



Teljesítési kritérium: A tanulók 80%-a életkorának megfelelő szinten tudja használni a számítógépet. Cél: Keltsük fel érdeklődését az idegen nyelv iránt már az első évfolyamtól kezdődően. Feladat: Tanulóink számára a legmegfelelőbb tankönyvcsaláddal, sok játékkal, szituációs gyakorlattal, csoportbontással segítjük és ösztönözzük az idegen nyelv tanulását. Teljesítési kritérium: Adott szituációban tudjon cselekvéssel, vagy szóval reagálni tanára, vagy társa kérdéseire, utasításaira életkorának megfelelő szinten. Eszközök: A könyvtár eszköz állománya, a rendelkezésre álló számítógépek, Internet – használat, audio – vizuális eszközök Eljárásmód: Egyéni képességfejlesztés szakkörökön, korrepetálásokon és a tanórákon. Képesség Cél: Minden tantárgyon belül fejlődjön tanulóink képessége Feladat: Biztosítsuk gyermekeink széleskörű fejlesztését egyéni bánásmóddal, mely igazodik az egyes tanulók fejlettségi szintjéhez, haladási tempójához. A hozzáadott érték mérése az országos kompetenciamérés segítségével. Felkészítjük tanulóinkat úgy, hogy a képességüknek megfelelő középiskolában is megállják a helyüket.(Korrepetálások, fejlesztő foglalkozások, szakkörök, tömegsport, napközis foglalkozás, tanulószoba,”kisérettségi”) Teljesítési kritérium: Csökken a bukások száma. A fejlődésükben lemaradó tanulókat sikerül a megfelelő tudásszintre felhozni. A tehetséges tanulóink a hagyományoknak megfelelő mértékben ( az összes diák kb. 8%-a) vesznek részt tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, és eredményesen szerepelnek azokon ( az utolsó 3 év átlagában diákjaink 8%-a ér el legalább városi dobogós helyezést.) Tanulóink megállják helyüket a következő iskolafokon. (A középiskolák következő évekbeli visszajelzései alapján fogunk ehhez elégedettségi szintet hozzárendelni.) Cél: Fejlődjön a tanulás- tanítás folyamatában az együttműködési és kommunikációs készségük. Feladat: A nevelő bátorítsa a tanuló önálló kezdeményezéseit akár tantárgyi, akár közösségi területen. (DÖK fórumok, tananyaghoz kapcsolódó érvelések, osztályközösségek által szervezett kirándulások, bulik.) Teljesítési kritérium: Ha tanulóink elmondják a véleményüket, tiszteletben tartva a másik felet. Ha az önálló kezdeményezésüket igyekeznek megvalósítani.

75



Eszközök: “Kímélő iskolakezdés”, fejlesztő foglalkozások, szakkörök, napközi, tömegsport. OKÉV által történő mérések Eljárásmód: Az IMIP–ben meghatározott folyamatszabályozás alapján. Hagyományok Cél: Tanulóink tiszteljék, ápolják és vigyék tovább iskolánk meglévő hagyományait. Feladat: Megismertetjük tanulóinkkal a hagyományokat. Teljesítési kritérium: Tanulóink megismerik és elfogadják az iskolai hagyományokat, és az ezekhez tartozó ismereteket, részt vesznek a fentiek fenntartásában, ápolásában, továbbvitelében. Cél: Erősödjön és fejlődjön az egy közösséghez való tartozás érzése. Feladat: Erősítjük a tanulócsoportokon belüli közösséget. Teljesítési kritérium: A színvonalasan megrendezett iskolai és iskolán kívüli programokon közösen részt veszünk. Cél: Ismerjük meg és erősítsük a városrész kulturális életét. Feladat: Különböző rendezvényekkel emeljük a városrész kulturális életének színvonalát. Teljesítési kritérium: Tanulóinkkal együtt egyre többen látogatják intézményünk kulturális rendezvényeit. Cél: Ápoljuk a nemzetiségi hagyományokat. Feladat: Megismertetjük és őrizzük a nemzetiségi hagyományokat. Teljesítési kritérium: Növekszik a nemzetiségi programokon résztvevők száma. Eszközök: Kulturális programok, rendezvények, kiállítások, iskolai ünnepélyek. Eljárásmód: A programok lebonyolítása előre meghatározott forgatókönyv szerint történik. Az értékeket, célokat, feladatokat teljesítési kritériumokat, eszközöket és eljárásmódokat ötévenként felülvizsgáljuk és szükség esetén módosítjuk. 4.6.2.

A személyiség és közösségfejlesztés céljai, feladatai

A személyiség és közösség fejlesztés az iskolai élet minden területét áthatja, prioritást élvez.

76



A nevelés, a pedagógia fő feladata a személyiségfejlődés segítése. A személyiségfejlődés segítésében kiemelt szerepe van a motívumok kialakításának és a képességek fejlesztésének. A kivitelezés eredményességét a szokások, magatartási minták, az ismeretek és a készségek segítik. Ezért a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladataink között első helyen jelöljük meg a szokások kialakítását, minták adását és elemzését a megfelelő viselkedés megvalósításához. A személyiségfejlesztés segítésének alapja a gyermeki személyiség fejlettségi szintjének feltárása, megismerése és ebből kiindulva a feladatok megfogalmazása. Alapfeltétel a nyugodt, kiegyensúlyozott iskolai, osztályközösségi klíma biztosítása, amelyben a tanulók érzelemvilága, személyisége, és ezáltal a közösség egésze a kortársközösségi jellemzőknek megfelelően optimálisan fejlődhet. Intézményi szintű közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok: 

Kapcsolatainkat folyamatosan elemezve, törekedni kell új tartalmú és módszerű együttműködésre a szülők, tanulók, nevelők és más intézmények vonatkozásában.



Valamennyi érintett számára rendszeres tájékoztatás, konzultáció szükséges a TÁMOP pályázati vállalások időarányos teljesítéséről.



Képessé kell tenni a gyermekeket a harmonikus együttműködésre, a társas kapcsolatokban előforduló konfliktushelyzetek életkornak megfelelő kezelésére.



A közösségre ható negatív, romboló, antiszociális mintákat pedagógiai eljárásokkal alapjaiban kell felismerni, feltárni, a jog eszközeivel élve kiküszöbölésükre törekedni, pozitív minták sokaságának felkínálásával kedvező irányba befolyásolni.



Fontos az iskola hagyományainak ápolása, a nemzetközi partneriskolai kapcsolatok további erősítése.



A környezetünk esztétikájának folyamatos formálása, az iskola környezetében az egészséges élettér biztosítása.



Közös munka élményének biztosítása a nevelők, a diákok és a szülők együttműködésében.



A szociális kompetenciák (nyitottság, empátia, társas érzékenység, felelősségérzet, segítőkészség, odafigyelés, stb.), kiemelt fejlesztésével a tanulók társas kapcsolatainak pozitív befolyásolása, tudatos irányítása.

Az óvodai vélemény és az év eleji szűrés alapján fejlesztő foglalkozást tartunk szakember vezetésével. Ezzel is segítünk a hátrányt kompenzálni. Az első osztályosoknak az átmeneti időszakra - az első 6 hétben - "Kímélő iskolakezdés” fejlesztő programunkkal nyújtunk segítséget.(30 perces tanórák, köztük sok játék, mozgás). Az idegen nyelvet szaktanárok tanítják. Az idegen nyelv tanulását a későbbi évfolyamon is meg lehet kezdeni, melynek feltétele, hogy a tanár által meghatározott időre a továbbhaladáshoz szükséges tudásanyagot el kell sajátítani.( Ehhez segítséget a nyelvet oktató tanártól kap.) Az alsó tagozaton napközit működtetünk, mellyel a szülők válláról is igyekszünk levenni a terhet. 77



Az új felső tagozatosoknak (5. osztályosok) a könnyebb beilleszkedés érdekében az első három hétben nem adunk érdemjegyeket. Ez az időszak alkalmas arra, hogy a tanulók megismerkedjenek az új tanárokkal, elvárásaikkal. Felső tagozaton a szülők igényét figyelembe véve, évfolyamonként összevontan napközi, illetve tanulószoba áll a tanulók rendelkezésére. Tanórán kívüli tevékenységek Az alapképzést kiegészítő, nem kötelező délutáni tanórai foglalkozások, melyek a következők: (A lehetőségeket, az igényeket figyelembe véve ez évenként változhat, melyet az éves munkaterv rögzít.) Fejlesztő foglalkozások Tömegsport Zenei képzés a Liszt Ferenc Zeneiskola tanárai által Szakkörök: nyelvi számítástechnikai művészeti matematika környezetvédelmi irodalmi Nemzetiségi oktatás keretében: néptánc népzene népismeret népművelés nyelvművelés Napközi (tanulószoba) A felsorolt tevékenységek a tehetség, képesség kibontakoztatását, illetve a szociális hátrányok és a tanulási nehézségek enyhítését szolgálják. Amennyiben a törvényben megadott időkeretből nem tudjuk a szakköröket, foglalkozásokat teljes egészében biztosítani, úgy ezeket a pedagógusok önkéntességre alapozva hirdetjük meg. Ismerve a fenntartó kisebbségekkel kapcsolatos érzékenységét, pozitív diszkriminációra alapozó kisebbség politikáját és a helyi horvát kisebbségi önkormányzat támogató együttműködését, biztosítottnak látjuk a jövőben is a nemzetiségi nyelvoktatást. 4.6.2.1.

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

Cél: A tehetséges tanulók egyéni fejlesztése A tehetséges tanulók képességeinek(anyanyelvi, idegen nyelvi kommunikáció, matematikai, természettudományos, digitális, szociális, vállalkozói kompetencia, esztétikai-művészeti kifejezőképesség, önálló tanulás) továbbfejlesztése. Minél több tanuló kerüljön be a tehetséggondozás rendszerébe. Feladat: A tanulói tehetség felfedezése az osztályban tanító szaktanár feladata, aki óráin a differenciált tanulásszervezéssel folyamatosan figyelemmel kíséri a tanulók munkáját,

78



észrevételeit, hozzászólásait. Ezen tevékenységek során felfigyel a kiemelkedő képességű tanulókra, akiknek javasolja a képességfejlesztő foglalkozásokon való részvételt. Ezeken a foglalkozásokon készítik fel a tanulókat az iskolai és az iskolán kívüli versenyekre. Az információ fontos színtere az iskola könyvtára és informatikai bázisa. Sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. Amennyiben iskolán belül nincs a tanuló tehetségének megfelelő speciális foglalkozás, szaktanáraik javaslatára iskolán kívüli foglalkozásokra járnak (vizuális iskola, sportedzés). Ezekkel a helyi intézményekkel partneri kapcsolatban állunk, és visszajelzéseket kapunk tanulóink munkájáról. Teljesítési kritérium: A képességnél található. Tevékenységek: Iskolánkban a tehetséggondozás a következő formákban valósul meg: - differenciált tanórai foglalkozás - házi versenyek - szakkörök A szakkörök a napközisek számára védett tanulás miatt 3 órakor kezdődnek. A képességek fejlesztéséhez szükséges tárgyi feltételeket és eszközöket az iskola biztosítja. 4.6.2.2.

Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenység

A sajátos nevelési igényű tanulók nevelése-oktatása 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról IX. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Értelmező rendelkezések 121. § (1) E törvény alkalmazásában 29. sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, (a továbbiakban SNI-A tanuló) b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd; (a továbbiakban SNI-B tanuló) A 2/2005. (III. 1.) OM rendelet fogalmazza meg azokat az irányelveket, amelyek a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatására, nevelésére vonatkoznak. Intézményünk alapító okiratában felvállalta a - mozgásszervi - érzékszervi (gyengén látó, hallássérült) - diszlexiás - diszgraphiás - diszcalculiás - tanulási nehézséggel

79


-


beilleszkedési és magatartási problémákkal küzdő tanulók együttnevelését a többi tanulóval, és fejlesztését megfelelő szakemberek segítségével

Az iskolában mentorként a Bajai Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Nevelési Tanácsadó, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat gyógypedagógusai segítik a fejlesztőpedagógusok munkáját. Az iskolában 1-8. évfolyamig minden rászoruló tanuló megkapja a számára megfelelő segítséget, egyéni fejlesztő órákon. A Nemzeti alaptanterv a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának is alapdokumentuma, az abban meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok a sajátos nevelési igényű tanulókra is érvényesek. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésével, oktatásával kapcsolatos céljainkat, feladatainkat a fenntartó Esélyegyenlőségi tervével összhangban valósítjuk meg. Célunk - a sajátos nevelési igényű tanulók megsegítése a társadalomba való könnyebb beilleszkedésben, szoros együttműködésben a szülőkkel -

a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a minél teljesebb önállóság elérését az iskola fejlesztési követelményei igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez

-

a tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl. a fejlesztés mindig igazodjon a tanuló fejlettségi szintjéhez a testi, érzékszervi, beszéd- és egyéb fogyatékosságból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása

-

a meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében.

Feladataink - Felismerni azokat a tüneteket, amelyek a megismerési funkciók sérülését jelenthetik - Tájékoztatni a szülőket, és a megfelelő szakértői bizottsághoz irányítani - A pedagógusoknak, pedagógiai jellemzést kell írnia a szakértői bizottságnak - A szülőnek hozzá kell járulnia a vizsgálathoz - Minden tanév elején megtörténik az SNI-A és az SNI-B tanulók számára iskolai szinten minimálisan biztosítandó habilitációs és rehabilitációs időkeret meghatározása (az 52.§ (6) bekezdés alapján) - Az SNI-A tanulók habilitációs illetve rehabilitációs célú fejlesztéséhez szükséges időkeretet az önkormányzat biztosítja - Az iskolának a szabadon tervezhető órakeretből (az 52.§ (11) bekezdés alapján számolandó időkeretből) biztosítania kell azokat a fejlesztési célú egyéni foglalkozásokat, amelyeket fejlesztőpedagógus végezhet - A szakértői bizottságok szakvéleménye alapján a fejlesztőpedagógusoknak a tanulókról egyéni fejlesztési tervet kell készíteniük - A fejlesztési terv a tanuló életkorához és fejlődési üteméhez kell, hogy igazodjon - Szakmai dokumentáció vezetése (fejlődési lap) - Az iskola igazgatója a szakértői javaslat alapján mentességet adhat a tanulónak valamilyen tantárgy vagy tantárgy rész értékelése és minősítése alól

80


-

-


Azoknak a tanulóknak is részt kell venniük a tanítási órán, akik valamilyen tantárgy vagy tantárgy rész értékelése és minősítése alól felmentést kaptak Fejlődésüknek megfelelő feladatokat kell kapniuk a tanórán Folyamatos kapcsolattartás a gyógypedagógussal, a fejlesztőpedagógusokkal és a tanulót tanító pedagógusokkal Ha a tanulónak speciális problémája van (pl. logopédusra, szurdopedagógusra stb. van szüksége), az iskola megfelelő szakember segítségét kéri a Bajai Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Nevelési Tanácsadó, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattól A szakértői javaslatok hatályosságának figyelemmel kísérése A kontrollvizsgálat előtt az aktuális tanévet megelőző tanév júniusáig kell a tanulók pedagógiai jellemzését a szakértői bizottsághoz eljuttatni Azoknak a tanulóknak, akik felmentést kaptak valamilyen tantárgy minősítése és értékelése alól, a helyi tantervben levő speciális követelmények kialakítása és teljesítése A feladatok megvalósításához, hosszabb idősávok megjelölése ott, ahol erre szükség van Dyslexia, dysgraphia, tanulási nehézséggel küzdő, hiperaktivitással rendelkező és beilleszkedési nehézséggel küzdő tanuló ellátása saját fejlesztő pedagógusokkal. A többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható testi, érzékszervi, beszéd-és más fogyatékos gyermekek, tanulók habilitációs, illetve rehabilitációs célú fejlesztése a Bajai Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Nevelési Tanácsadó, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat igénybevételével.

81



A testi fogyatékos (mozgáskorlátozott) tanulók iskolai fejlesztése Célunk Megteremteni az esélyegyenlőség alapjait, hogy a mozgáskorlátozott gyermekek az iskolai tanulmányok adott pontján felkészültek legyenek az önálló életvitelre. Feladataink ki kell alakítani a tanulókban az egészséges énképet és önbizalmat növelni a kudarctűrő képességüket önállóságra nevelni őket információs és kommunikációs kultúra terén fejleszteni őket az egyénre szabott tanulási módszerek megválasztani testi és lelki egészség kialakítása mozgásnevelés, mely ötvözi a sérült tartási és mozgási funkciók helyreállítását A mozgáskorlátozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT- ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges. Sikerkritérium a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása. A látássérült (gyengén látó) tanulók iskolai fejlesztése Célunk - az általános, korszerű alapműveltség nyújtása, - valamint azon túl a speciálisan jelentkező, a látás hiányából, a gyengén látásból és az esetleg csatlakozó fogyatékosságból adódó hátrányok leküzdése. Feladataink - Az önállóság iránti igény fejlesztése elsősorban az önkiszolgálás, a mozgás és tájékozódás terén. - Az érdeklődés felkeltése a környezet, a látható, hallható, tapintható világ megismerése iránt a speciális segédeszközök használatával. - A működő érzékszervek fokozott kihasználása. - Az akarati tulajdonságok erősítése a látássérülés hátrányainak leküzdéséhez. - Az önbizalom, a pozitív énkép alapozása. - Felkészítés az ép látásúakkal való kapcsolatépítésre, a közösségbe való beilleszkedésre. - Az egészségvédő viselkedés szokásainak kialakítása, a higiénés tevékenységek elsajátítása, a szem védelme. - A pedagógus fokozott odafigyeléssel, egyéni bánásmóddal és a közösség segítségével tudja mindezt korrigálni. A látássérült tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai megegyeznek a NAT-ban alkalmazott szakaszolással. Sikerkritérium a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása. A hallássérült (nagyothalló) tanulók iskolai fejlesztése

82



Célunk - az általános, korszerű alapműveltség nyújtása, - a hallás hiányából, és az esetleg csatlakozó fogyatékosságból adódó hátrányok leküzdése. Feladataink ki kell alakítani a tanulókban az egészséges énképet és önbizalmat növelni a kudarctűrő képességüket önállóságra nevelni őket. információs és kommunikációs kultúra terén fejleszteni őket az ismeretszerzésben fontos szerepe van a vizuális csatornának ezt kell erősíteni az egyénre szabott tanulási módszereket megválasztani testi és lelki egészség kialakítása a magyar nyelvnek megfelelő beszédmód komplex, folyamatos fejlesztése. valamennyi kommunikációs csatornán a szövegértés és mondanivaló kifejezésének fejlesztése. a vizuális percepció, az önkifejezés, az önmegvalósítás, a valóság képi feldolgozásának Azokat a tanulókat, akik különleges gondozást igényelnek, speciális szakemberhez irányítjuk. (logopédus, szurdopedagógus) A hallássérült tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges. Sikerkritérium a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása. A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók iskolai fejlesztése Célunk A diszlexiás, diszgráphiás, diszkalkuliás, tanulási nehézséggel küzdő tanulóknak biztosítsuk a képességeiknek megfelelő fejlődésüket. Feladataink Az olvasás-, írászavarok javítása - hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készséget, fejlessze kifejező készségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. - az egészséges énkép és önbizalom kialakítása - a kudarctűrő-képesség növelése - az önállóságra nevelés - a testséma biztonságának kialakítása - a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten - a vizuomotoros koordináció gyakorlása - a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése

83


-

-


az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő, valamint a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával.

A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakulatlan a mechanikus számlálás képessége, a mennyiség-állandóság. Súlyos elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. Feladataink - az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése - a testséma kialakítása - a téri relációk biztonsága - a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása - a szerialitás erősítése - segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése - a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés - a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása és alkalmazás. A NAT -ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Beilleszkedési, magatartási nehézség, zavar az általános társadalmi normáktól eltérő viselkedést jelent. Az alkalmazkodás hiánya szembetűnő lesz. Kialakulásának okai a lelki fejlődés zavarában, öröklött, korai károsodásban kereshetők. Az iskola és a jól vagy rosszul szocializált gyermek összetalálkozása, az elvárt munka feltételrendszerének ugrásszerű megváltozása a gyermek életkor – specifikus, lelki, illetve társas lélektani konfliktus-lehetőségein kívül egy sor nehézséget hozhat a felszínre: teljesítményzavar, magatartászavar, kapcsolatzavar. Célunk - Lehetőség szerint alkalmassá tenni ezeket, a tanulókat az „együttélésre”, együttműködésre. A perifériára szorulásuk, antiszociális helyzetbe való lecsúszásuk megelőzése. A toleranciaképességének fejlesztése (tapintat, empátia, udvariasság tisztelet, érdeklődés). Feladataink

84


-

-


A beilleszkedési- és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók felismerése, vezető tüneteik kiválasztása. Vizsgálati kérelem a Nevelési Tanácsadótól. Meg kell keresnünk a tanuló értékeit, A tanuló optimális helyének megválasztása a pedagógus kommunikációs jelzéseinek megfelelő érzékelésére. Az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek, érdeklődésének, terhelhetőségének ismeretében. A tanuló viselkedésének (kommunikációjának, önbizalmának, magabiztosságának, önérvényesítésének, cselekvéses, illetve verbális megnyilvánulásainak) megismerése siker vagy kudarc esetén. Ennek alapján a tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése. A tanulóinkban az önismeret, az önértékelés, és a pozitív énkép igényének kialakítása elengedhetetlen. Következetességre nevelés és a kivárás képességének alakítására. A gyermekkel kapcsolatban lévő nevelők egymást segítik munkájukban, közös megbeszéléseket tartanak. Együttműködés a családdal és más szakemberekkel. A fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása.

A megvalósulás színterei • iskola, osztályközösség, tanórák, osztályfőnöki órák, • napközi, tanulószoba, • rehabilitációs célú egyéni vagy kiscsoportos foglalkozások egyéni terv szerint, • felzárkóztató jellegű foglalkozások egyéni terv szerint, • szakkörök, különösen a készségtantárgyak köréből, • szabadidős foglalkozások, • családlátogatás, fogadóórák, szülői értekezletek. A beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdők beilleszkedését segítő folyamat fő tevékenységi formái: - csoportmunka - egyénre szabott differenciálás A NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges. Sikerkritérium a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása. Tanulási Képességet Vizsgáló Rehabilitációs Bizottság: A Nevelési Tanácsadó vagy a szülő által a Bizottsághoz vizsgálatra küldött tanuló esetleges sajátos nevelési igényéről a Bizottság jogosult dönteni (írásos szakvéleményében). Nevelési Tanácsadó: - ha felmerül az értelmi fogyatékosság gyanúja, illetve súlyos tanulási nehézséggel küzd a gyermek, továbbá kevésbé súlyos tanulási, magatartási, beilleszkedési nehézség gyanúja esetén, a pedagógus a szülő beleegyezésével a tanulót vizsgálatra küldi

85


-


a szülő is élhet jogával és magánúton is elviheti vizsgálatra gyermekét a fejlesztést ilyenkor a Nevelési Tanácsadó végzi a Tanulási Képességet Vizsgáló Rehabilitációs Bizottság is irányíthatja a Nevelési Tanácsadóhoz a gyermeket, ilyenkor ott kapja meg az egyéni fejlesztést a Nevelési Tanácsadóval félévente eset megbeszélést és egyeztetést tartunk a BTM-s tanulókkal kapcsolatban

Magántanulói státus A közoktatási törvény szerint a tankötelezettséget – a szülő választása alapján – iskolába járással vagy magántanulóként teljesíti. SNI-s tanuló esetében a szülő választási jogát a szakértői bizottság véleményének tartalmaznia kell. Feladataink: Biztosítani a felkészítő órákat a magántanulónak Értékelése jegymegajánlással, vagy osztályozó vizsgával történik Minden tanulóról napló vezetése A hátrányos helyzet, halmozottan hátrányos helyzet kezelésének színterei - tanítási órák, - napközis foglalkozások, - felzárkóztató foglalkozások, - szabadidős programok. Oktató - nevelő munkánkban- a céljainkkal összhangban- kiemelt terület a különböző hátrányokkal érkezők és lemaradók segítése, felzárkóztatása, ezáltal biztosítva az esélyegyenlőséget minden tanuló számára. Iskolánkban a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók létszáma az utóbbi két évben nem változott jelentősen. Felzárkóztatás, korrepetálás Célunk - minden gyerek számára biztosítani a hasznos ugyanakkor boldog iskolai életet, - megtalálni azokat a tevékenységeket, minden tanulónk számára, amelyben sikerrel lehet fejleszteni a képességeiket - az alkalmazkodás és tolerancia egyensúlyának megteremtése a mindennapokban. A tantárgyi felzárkóztatáshoz korrepetálási órákkal is segítséget adunk. ( egyéni- egy-három tanulórészére szervezett foglalkozás) A délutáni napközis foglalkozások keretében is lehetőség van a differenciált foglalkoztatásra. Ha a tanuló második vagy további alkalommal ismétli ugyanazt az évfolyamot, illetve 1-4. évfolyamon eredményes felkészülése azt szükségessé teszi, heti két alkalommal egyéni foglalkozást szervezünk számára az egyéni fejlesztéshez biztosított órakeretből. A tanulási kudarcnak kitett tanulók folyamatszabályozása az IMIP-ben található.

felzárkóztatását

segítő

tevékenységek

A hátrányos helyzetet enyhítő tevékenységek akkor sikeresek ha: - minden hátrányos helyzetben lévő tanuló rendszeresen jár iskolába, ott jól érzi magát 86


-


differenciált a tanulásirányítás, ezt biztosítva többsávos az óravezetés differenciált a házi feladatok adása fejlesztő foglalkozások tartása: ingergazdag környezet megteremtése, motiválás rugalmas az időbeosztás a felzárkóztatás igényéhez igazodva felzárkóztató, képességfejlesztő foglalkozásokat tartunk a hosszabb hiányzások miatti lemaradásokat pótoljuk a hiányok miatt egyéni- és kiscsoportos pótlást, újratanítást tartunk a felzárkóztatásra szoruló gyerekeknek biztosítani tudjuk a felzárkózás lehetőségét fejlesztjük és megerősítjük az alapkészségeket önállóan fejlesztjük a tanulókat páros, csoportos tanulási technikákat alkalmazunk szabadidős tevékenységeket szervezünk rendszeres kapcsolattartás a szülőkkel és az érintett hatóságokkal folyamatos megfigyelés folyamatos kapcsolattartás a szülővel igénybe veszik az iskolai étkeztetést és a napközis szolgáltatást, a nevelőtestület részt vett IPR képzésen

Részükre tantárgyanként (magyar nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv) meg kell fogalmaznunk azokat a speciális követelményeket, amelyet a kezdő szakaszban 4-dik évfolyamig el kell sajátítania. Felső tagozatban évfolyamonként azokat a szinteket, melyeket a tanév végére teljesíteni kell. A szülőt, ha gyermeke bármely tantárgyból vagy tantárgy részéből felmentést kapott szövegesen kell tájékoztatni a gyermek fejlődéséről félévkor és év végén. 4.6.2.3.

Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok

A munkanélküliség, a létbizonytalanság megnövekedése, a szülők megélhetés utáni törekvése, a társadalom erkölcsi válsága miatt megnőtt azoknak a gyerekeknek a száma, akik fokozottabb odafigyelést, törődést igényelnek. Az intézményben 1 fő gyermekvédelmi felelős végzi munkáját. Iskolai végzettsége tanítói, ill. egészségfejlesztő mentálhigiénikus. A működéshez a szükséges tárgyi feltételek rendelkezésre állnak. (irodahelység, számítógép, telefon) A gyermekvédelmi felelős napi 4 órában látja el a feladatát. (7. 30 – 12. 30) Munkaideje részben az iskolán belüli ügyeletből, kliensfogadásból, Gyermekjóléti szolgálattal való problémaértekezésből, kollegákkal való esetmegbeszélésekből, adminisztrációból, szakmai megbeszélésekből, továbbképzésekből áll. A munkaideje alatt látja el az ügyeleti szolgálatot. Alkalmanként esetmegbeszéléseken, munkaértekezleteken, havi rendszerességgel továbbképzésen vesz részt. A munkaidő fennmaradó részében ügyintézés, adminisztráció, intézményekkel való kapcsolattartás történik. Célok és feladatok: Az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját az 1997. évi XXXI. a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvény, az 1993. évi LXXIX. közoktatási törvény

87


és a 11/1994. évi szabályozza.


MKM nevelési és oktatási intézmények működéséről szóló rendelet

E jogszabályok alapján az iskolában a gyermekvédelmi teendők ellátása az igazgató, a pedagógusok, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata. Az iskola igazgatója felel a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, így feladatkörébe tartozik a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása. Minden pedagógus kötelessége, hogy közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában és azok megszüntetésében. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkájának segítése, kapcsolattartás a tanulókkal, szülőkkel, szükség esetén a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó intézményekkel, elsősorban a Gyermekjóléti Szolgálattal. A gyermekvédelmi felelős figyelemmel kíséri az iskola tanulóinak szociális és mentálhigiénés helyzetét, feltárja a tanuló és a család életében jelentkező probléma okait. Veszélyeztetettség és krízishelyzet esetén jelzőrendszert működtet. Gyermekvédelmi jelzést ad le, melyet az iskola igazgatója jóváhagy. Az osztályfőnökök jelzései alapján nyilvántartja a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulókat. Figyelemmel kíséri tanulmányi eredményüket, magatartásukat és mulasztásukat. Az osztályfőnökökkel együtt részt vesz ezen gyermekek családjának látogatásain. Drog és bűnmegelőzési programokat bonyolít le, a hátrányos helyzetű tanulók számára hasznos szabadidős programokat szervez. (karácsonyi, húsvéti játszóház, gyermeknap, táborok) Tanácsot ad tanulóknak, szülőknek, pedagógusoknak. Veszélyeztetettségnek tekintjük az olyan – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult – állapotot, mely a gyermek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. A gyermekvédelmi problémák súlyossága alapján különböztetjük meg a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyerekeket. Hátrányos helyzetű tanulóknak azokat tekintjük, akiket a különböző környezeti tényezők akadályoznak az adottságaikhoz mért fejlődési lehetőségük elérésében – elsősorban kulturális, tanulmányi szempontból. Vagyis a hátrányos helyzet következménye a tanuló esélyegyenlőtlensége, míg a veszélyeztetettségé a tanuló személyiségének károsodása. Egyéb feladatok: - szociálisan hátrányos helyzetű tanulóknak karácsonyi játékgyűjtés szervezése, gyermekvédelmi karácsony, húsvét, gyermeknap előkészítése, gyermekvédelmi nyári tábor szervezése - csomagosztás a szociálisan rászorulók részére

88



Dokumentáció: A gyermekvédelmi felelős esetnaplót vezet, regisztrálja a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat. Határidő: folyamatos Hátrányos helyzet összetevői: anyagi hátrány, melyet 1 főre jutó jövedelem alapján mérnek, (ide tartoznak a Szociális támogatásban és Gyermekvédelmi kedvezménybe részesülők), egészségügyi hátrány, melyet orvosi szakvélemény alapján állapítanak meg, és szociális hátrány, melyet az osztályfőnök tapasztalata (tanuló külső megjelenése, ruházatának állapota, viselkedésének megváltozása) és tájékozódása (szülő, tanuló) alapján regisztrálunk. Ide tartozik a szülői elhanyagolás, családi konfliktus, a tanuló antiszociális viselkedése, a tanulónál a káros szenvedélyek élvezete. A gyermekvédelmi felelős az osztályfőnökök részére kiadja a Veszélyeztetettséget felmérő lapot szeptember első hetében, melyen az osztályfőnökök jelzik a tanulókkal kapcsolatos észrevételeiket, és szeptember 15-ig visszajuttatják a gyermekvédelmi felelőshöz. Az osztályfőnökök által kitöltött Veszélyeztetettséget jelző lap alapján a szociálisan hátrányos helyzetű tanulókat összesíti. A gyermekvédelmi felelős a Gyermekvédelmi kedvezmény és a Szociális Támogatás alapján összegyűjti az anyagi okok miatt hátrányos helyzetű tanulókat, illetve az egészségügyi hátránnyal rendelkező tanulókat az orvosi szakvélemény alapján. A gyermekvédelmi felelős a fejlesztő pedagógusok munkacsoport vezetőjével egyeztet. Határidő: szeptember 20. A halmozottan hátrányos helyzetű tanuló fogalmát a közoktatásról szóló LXXIX. 121 § (1) bekezdés 14. pontja határozza meg. Az 119/2006. (V.15.) Korm. rendelet alapján a jegyző az, aki az adott tanévben az új tanulók szülei nyilatkozata, jelzése alapján védelembe veszi a tanulókat és halmozottan hátrányos helyzetűvé nyilvánítja. A jegyző minden év június 15 – ig a szülő által önkéntesen kitöltött szülői nyilatkozat alapján,valamint a szülő kérésére a Ket.83. § szerint hatósági bizonyítványban igazolja a halmozottan hátrányos helyezet tényét. Az önkormányzat körébe tartozó iskoláknak erről adatot szolgáltat a jelzett időpontig. -

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény alapján járó ellátásokon felül további kedvezmények, támogatások, segítő pályázatok igénybevételére válnak jogosulttá.

-

Az intézmény a tanulók esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában – az első évfolyamba történő beiratkozás során – a tájékoztatást követően a szülők kérésére rendelkezésre bocsátja a kitöltendő Nyilatkozatot. (kormányrendelet 7. sz. melléklet)

A gyermekvédelmi felelős gyermekvédelmi munkatervet és beszámolót készít az intézmény igazgatójának. Éves gyermekvédelmi beszámolót készít a Gyermekjóléti Szolgálatnak és az éves munkaértekezleten tájékoztatót tart belőle. A megelőzés érdekében: - biztosítjuk, hogy a gyermek nem kerülhet hátrányos helyzetbe származása, bőre színe, neme, vallása, nemzeti vagy etnikai hovatartozása illetve bármilyen más oknál fogva - tiszteletben tartjuk a tanulók személyiségi jogait - segítjük a diákönkormányzat munkáját - lehetőséget biztosítunk arra, hogy a tanulók megismerhessék jogaikat és véleményt, nyilváníthassanak az őket érintő kérdésekben, - ügyelünk arra, hogy az oktatás és nevelés biztonságos, egészséges környezetben folyjon, 89


-


rendszeresen fogadóórákat, szülői értekezleteket tartunk, az igényeknek megfelelően étkezési, sportolási lehetőséget, napközis és tanulószobai ellátást biztosítunk az intézmény fejlesztőpedagógust foglalkoztat.

A feltárás érdekében: - odafigyeléssel felismerjük a tanuló problémáit - egyéni elbeszélgetések során megkeressük a probléma okait - segítséget nyújtunk a probléma megoldásához - ha nem tudjuk megoldani a felmerülő problémát, akkor a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős értesíti a Gyermekjóléti Szolgálatot A megszüntetés érdekében: - felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozásokat tartunk - a pályaválasztásban segítséget nyújtunk, körültekintően szervezzük meg a beiskolázást tanulóknak, szülőknek személyes, egyéni tanácsadás keretében tájékoztatást adunk a családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatásokról - osztályfőnöki órákon foglalkozunk a családi életre neveléssel - egészségvédő és mentálhigiénés programokat szervezünk - a szabadidő szervező segítségével tanórán kívüli foglalkozásokat, szabadidős tevékenységeket biztosítunk - a tanulókat elvisszük az egészségügyi szűrővizsgálatokra - együttműködünk a Polgármesteri Hivatallal, a gyermekorvossal, a Családsegítő Szolgálattal, a Nevelési Tanácsadóval, a rendőrséggel, a bírósággal, az ügyészséggel, a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházzal, alapítványokkal. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenységek folyamatszabályozása az IMIP-ben található. 4.6.2.4.

Szociális hátrányok enyhítését és az esélyegyenlőséget segítő tevékenységek

Ma Magyarországon a társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetésére való törekvés alapvető jelentőségű. Fontos, hogy minden állampolgár számára megteremtődjön az esélyegyenlőség a társadalmi élet minden színterén. Az Európai Unió fogalmazott meg és rendelkezik olyan jogszabályokkal, melyek az esélyegyenlőség gyakorlati megvalósulásához adnak útmutatást. -

Tudatosítani az emberekben, hogy joguk van az egyenlő bánásmódra és a diszkriminációmentes életre.

-

Az esélyegyenlőség megteremtésének elősegítése.

-

Az európai társadalmak és egyének részvételével induljon széles körű eszmecsere a sokszínűség előnyeiről.

Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre, amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy amelynek megszervezéséhez az állam közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt. Az egyenlő bánásmód követelményét az oktatással összefüggésben érvényesíteni kell, különösen:

90



-

az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása,

-

az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztása,

-

a teljesítmények értékelése,

-

az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele,

-

az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés,

-

a kollégiumi elhelyezés és ellátás,

-

az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása,

-

a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint

-

az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során.

Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti: -

Valamely személy vagy csoport jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban.

-

Olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét.

-

Az oktatási intézményekben nem működhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése.

Beiskolázási körzetünkben sok a gyermekét egyedül nevelő szülő, a munkanélküli, a sok gyermekes család. Ezeknek a családoknak a napi megélhetés is nehézséget okoz. Esélyegyenlőségi célkitűzéseink: -

A hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek integrációjának megteremtése.

-

Az oktatás szervezésében, napi gyakorlatában esetlegesen érvényesülő hátrányos megkülönböztetés megakadályozása.

-

Hatékony gyermek- és ifjúságvédelem, szoros együttműködés a feladatellátásban érintett intézmények, civil szervezetek között mind a hátránykompenzációban, mind a prevenciós munkában.

-

A HHH tanulók eredményes oktatása, szociális hátrányaik lehetőség szerinti kompenzálása, esélyegyenlőségük előmozdítása.

91



Feladatok: -

A célkitűzések megvalósításában mindenkinek együtt kell működni.

-

E tevékenység tervezéséért, intézményi dokumentumokba történő beépítéséért, a végrehajtásért, annak ellenőrzéséért az ÁMK igazgatója felelős.

-

Folyamatos visszacsatolással és értékeléssel jelenjenek meg garanciák az egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség elveinek és gyakorlatának érvényesítésére.

Tevékenységek: - Az érintett kör meghatározása, tanévenkénti illetve szükség szerinti felülvizsgálata, aktualizálása, intézményi szintű naprakész nyilvántartás vezetése az érintett gyermekekről családokról, a kompenzációs, - esélyegyenlőségi tevékenységbe bevont külső szervekről, szervezetekről. -

Esélyegyenlőségi szempontból érintetteknek tekintjük:

-

a jelentős szociokulturális hátránnyal rendelkező családok gyermekeit, HHH)

-

a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülőket (HH)

-

a fogyatékkal élőket

-

a sajátos nevelési igényű tanulókat.

-

A beiskolázási időszakban, továbbá új tanuló érkezésekor törekszünk az érintett tanulók osztályközösségi arányának kiegyenlítésére.

-

A fejlesztésben érintett szakemberek közreműködésével egyéni fejlesztési terv készítése, a fejlesztést végző pedagógusok által vezetett haladási napló vezetése.

-

Ingyenes tankönyvellátás biztosítása.

-

Étkezési díjkedvezményt, ingyenesség biztosítása.

-

Napközi otthoni ellátás igénybevételének ösztönzése.

-

Lehetőség szerint a kirándulások, térítéses közösségi programok költségeinek biztosítása az alapítványok, külső patrónusok, a Cigány Kisebbségi Önkormányzat támogatásával.

-

A GYIV-felelősön, az osztályfőnökökön, illetve a rendelkezésre álló információs csatornákon keresztül, a szülők rendszeres tájékoztatása a szociális támogatások igénybevételének lehetőségeiről formáiról.

-

Pályázatok figyelemmel kisérése, különös tekintettel az ösztöndíj pályázatokra.

-

A szociálisan hátrányos helyzetű tanulóknál szorgalmazzuk tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozásokon való részvételt.

-

Különösen odafigyelünk a Gyermekjóléti Szolgálat gondozásában lévő tanulókra.

-

Szükség esetén a gyermekvédelmi felelős az osztályfőnökkel, indokolt esetben védőnővel együtt családlátogatást végez.

92

a

különböző



Rászoruló tanulóinknak az iskola az alábbi segítséget tudja nyújtani: -

Tankönyvtámogatás A tankönyv támogatási összeg felosztásának elveiről a nevelőtestület és a szülői szervezet konszenzusra jutott. ( Ezt az SZMSZ tartalmazza.) A mindenkori képviselőtestületi rendelet határozza meg. A kérvényeket az iskola vezetője bírálja el.

-

Étkezési segély A mindenkori képviselőtestületi rendelet határozza meg. A kérvényeket az iskola vezetője bírálja el. Ha a DÖK és az SZSZ anyagi helyzete megengedi, alkalmanként támogatást nyújt a rászoruló gyermekeknek.

-

A szociális hátrányok enyhítését szolgáló pedagógus által végzett tevékenység megjelenik a GYIV folyamatszabályozásában, az IMIP-ben. A nevelési programban már jelzett felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok is a szociális hátrányok enyhítését szolgálhatják 4.6.2.5.

Napközi otthon, tanulószoba, menza

„ Minden teendőnk egyetlen szóban foglalható össze: nevelés.” (Kodály Zoltán) A napközi otthon alapelvei : -

alakítson ki nyugodt, meleg, szeretetteljes légkört, amelyben a gyerekek jól érzik magukat

-

az életpálya-építési kompetenciák eredményes fejlesztése érdekében a pedagógusnak törekednie kell az iskola és a család folyamatos együttműködésének biztosítására is

-

nevelőmunkában egészséges arányban fonódjon össze az egyéni és közösségi, valamint a szervezett keretek közt folyó és a kötetlen tevékenységek

-

biztosítja a tanulók számára a napi ritmust, ezzel együtt a szokásrend elsajátításával alakítson ki biztonságérzetet délutáni elfoglaltságukban

-

az ott folyó munka erősítse a tanulókban az aktivitást, alakítson ki bennük pozitív munkaszokásokat, gyakoroltassa az emberre jellemző magatartást a közösségi érintkezésben

-

alakítson ki olyan szegregációmentes együttnevelési környezetet, amelyben a gyerekek képesek beilleszkedni a különböző szűkebb vagy tágabb csoportokba, közösségekbe, ezekben találják meg helyüket. Fejlessze szociális motívumaikat (szociális kompetencia fejlesztése).

-

a napközi otthonos tanulmányi munka hatékonyan segítse a tanulók házi feladatainak elkészítését, alakítson ki jól alkalmazható, célszerű tanulási módszereket, fejlessze a kompetenciákat, szervezze meg a gyakorlást

-

alakítsa úgy a tanítás-tanulás nevelés folyamatát, hogy rendszeressé váljanak az alkotó jellegű feladatok. Vezessen be újszerű tanulásszervezési eljárásokat a csoportmunka és pármunka szervezeti formák alkalmazásával.

93



-

teremtsen lehetőséget az életkori sajátosságok figyelembevételével a pihenésre, regenerálódásra, szabadidő igényes eltöltésére, művelődésre

-

a napközi otthon szabadidős foglalkozások szervezésével valósítsa meg a tanulók személyiségének több oldalú (értelmi, erkölcsi, testi, esztétikai) fejlesztését, teremtsen élményszituációkat, melynek révén aktív, öntevékeny, kreatív képességek kialakítását segíti elő

-

tervezzen olyan szórakoztató és izgalmas tevékenységeket, melyek kapcsolódnak az iskolai projekthez, illetve témahéthez

-

a napköziben következetes neveléssel valósuljon meg a környezetéhez alkalmazkodni tudó, az iskolai és a társadalmi normákhoz igazodó, fegyelmezett, illemtudó gyermek

-

a napközi otthonban folyó munka igazodjon az előzetesen elkészített (éves, heti, havi, napi) tervekhez, de mindig tartsa szem előtt a rugalmasság elvét ,igazodva a tanulók fejlettségi szintjéhez és igényeihez

A napközi otthon munkáját meghatározó célok: - Gyermekközösségek demokratikus működtetése - A gyermekek egészségi állapotának és életminőségének védelme, megőrzése - Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztése, összehangolása az egészségnevelési és környezeti nevelési programmal - Stabil és színvonalas oktatómunka biztosítása, kompetencia alapú oktatás bevezetése a tanóra keretein belül - Kulturális érdeklődés kielégítése és fenntartása - Életkorhoz igazodó pihenés, ellazulás, játék biztosítása. A napközi otthon fő tevékenységi rendszere: - Egészséges életmódra nevelés: személyi-és környezethigiénia, étkezési kultúra kialakítása, mentális higiénia elősegítése. - Erkölcsi nevelés: preferált magatartásmódok kialakítása, viselkedéskultúra fejlesztése, negatív irányú személyiségfejlődés kiküszöbölése. - Szociális nevelés: az együttélés (társas-közösségi kapcsolatok) és az önálló életvezetés szabályainak kialakítása az együttműködés, tolerancia, szolidaritás, felelősségtudat jegyében. - Sikeres munkaerőpiac alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése. - Hatékony tanulásszervezés, differenciált tanulásirányítás, egyéni különbségek figyelembe vétele, tanítási tartalom, tanítási idő rugalmas kezelése. - Szabadidős foglalkozások szervezése A napközi működési rendje: - tanórákat követően gyülekező a napközis teremben - játék, szabadidő az udvaron - tisztálkodás, étkezés az ebédlőben - kötetlen ill. kötött foglalkozások - játék, tisztálkodás, ráhangolódás a tanulásra, gyakorlás - 14.00-15.00-ig védett tanóra, házi feladatok elkészítése

94


-


(felső tagozaton ezt követően hazaindulás) uzsonna, szakkörök, szabadidős tevékenységek, játék, levegőzés 16.00-16.30 rendrakás, elköszönés, hazaindulás.

Napközis foglalkozások: A napközis tanulók számára biztosítani kell a megfelelő lehetőséget a pihenésre, kikapcsolódásra, játékra, mozgásra, a különböző érdeklődési igények kielégítésére. Ezt hivatott szolgálni a napközis tanító által szervezett és irányított élményszerű foglalkozás. A foglalkozások célja, hogy érdeklődést felkeltők legyenek, esztétikai élménylehetőségeket kínáljanak, a tanulók sokrétű tapasztalatokat szerezzenek, nyitottak és fogékonyak legyenek az őket körülvevő világra. Kulturális foglalkozások alkalmával gyerekeket érintő témák kerülnek megbeszélésre, a témákhoz köthető zenei, irodalmi, képzőművészeti, népművészeti stb. alkotások megismerésével. A technikai foglalkozások keretében a kézművesség, az alkotás öröme, a fantázia szárnyalása kap nagy hangsúlyt. Változatos eszközökkel, változatos nyersanyagok felhasználásával készülnek el az adott munkadarabok. Játék és mozgásos foglalkozás magába foglalja mindazokat a tevékenységeket, amelyek megkövetelik a gyermek aktív mozgásos részvételét, a szabálykövető magatartást a játéktevékenységek során. Az időjárási viszonyokat szem előtt tartva a mozgásos tevékenységek a napközis teremben, sportcsarnokban, szabad levegőn valósulhatnak meg. Kooperativ játékok alkalmazása során fejlődik a tanulók együttműködési képessége, mások iránti toleranciája, kudarctűrő képessége, sportszerűsége. Ezek a tevékenységek segítik a feszültségoldást, pihenést, kikapcsolódást. A gyerekek közben megtanulják a játékeszközök rendben tartását, és használatát is. A séta, kirándulás a környezet megismerésére, az iskolán kívüli szabadidő eltöltésére és a környezeti kompetenciák fejlesztésére szolgál. A balesetmentes közlekedés érdekében első alkalmakkor az utcán való viselkedési szabályokat rögzítjük, majd megfigyelési szempontok adásával igyekszünk irányítani a tanulók figyelmét a lényeges dolgokra. A napközis foglakozások valamint a délutáni tanóra feladatainak előkészítéséhez és végrehajtásához szükséges a nevelő- oktató munkát segítő eszközök és felszerelések biztosítása (Pl.: IKT eszközök). A délutáni tanóra: A ráhangolódást segítő játékok, feszültségoldó gyakorlatok vezetik el a tanulókat a házi feladatok elkészítéséhez. Intézményünkben, a napköziben folyó tanulási tevékenység (14.00-15.00-ig) „védett”. Ez jelenti azt a tényt, hogy a délutáni tanóra alatt mennyire fontosnak tartjuk a zavartalan tanulásszervezést, tanulásirányítást, az érzelmi ráhangolódást, az érdeklődés fenntartását. Elsődleges szerepet kap ez idő alatt a házi feladatok elkészítése, a gyakorlás, képességfejlesztés, a saját tanulói stratégia kialakítása. A tanulónak minden esetben kellő próbálkozási (tévedési) lehetőséget kell adni, lehetőséget és támogatást kell biztosítani ahhoz, hogy problémáit megfogalmazza, gondjainak megoldásához segítséget kérjen. A tanórák megfelelő arányában lehetőséget biztosítunk a kooperatív tanulásszervezés és a differenciált rétegmunka alkalmazásával a már elsajátított tananyag begyakorlására, és az egyes

95



kompetenciák fejlesztésére. Az alkalmazott módszereknek és tanulásszervezési módoknak lehetővé kell tenniük a személyes megnyilvánulást, a próbálkozást, kísérletezést, segítségkérést, a tanulók közötti együttműködést. Szokássá kell alakítani a tanulás során a tervezést, a döntések indoklását, a vélemény indoklását, az önállóságot, a kérdésfeltevést. Tanulásszervezési módok: - csoportos - páros - egyénre szabott - önálló Motiváló módszerek: - játék - szerepjáték - vita - kutató- felfedező módszer - kooperatív módszer , - projekt módszer - páros, csoportos tevékenykedtetés 1. évfolyamon a következő feladatok kapnak kiemelt szerepet: - tanszerek, tanuláshoz szükséges eszközök előkészítése, célszerű elhelyezése, - a házi feladatok sorrendjének megbeszélése, táblán jelekkel való rögzítése, - időérzék-fejlesztés a munkatempó kialakítása érdekében, - konkrét feladatok megbeszélése, esetleges problémák tisztázása, - közös és önálló feladatvégzés, tanítói segítségnyújtás, magyarázat, testtartás-korrekció - önellenőrzésre szoktatás, tanítói ellenőrzés, értékelés 2. évfolyamon elvárható és kialakítandó szokások rendszere: - tanuláshoz szükséges felszerelés önálló előkészítése, elhelyezése, - a házi feladatok emlékezetből való felidézése, táblára való felírása tanulási sorrendhez igazodva - közös megbeszélés a tanulási sorrend és időkeretre vonatkozóan - önálló munka, tanító segítségnyújtás, és további testtartás-korrekció. - önellenőrzés gyakorlása, javítási feladatok elvégzése a tanítói utasításokat követve. 3-4. évfolyamon: - az előző évfolyamokon elsajátított szokásoknak megfelelő tevékenységvégzés, - leckefüzet használata, - különböző tantárgyak esetében felmerülő problémák tisztázása, - tanulási sorrend alapján a tanuló önálló időtervezése folyik, - tanulási technikák és stratégiák megismerése, illetve önálló megválasztása - egyéni munkatempó, önálló időtervezés - önellenőrzés, tanítói ellenőrzést követően feladatjavítás önállóan

96



felső tagozaton: - leckefüzet alapján, illetve emlékezetből egyéni előkészület - egyéni sorrend és időtervezés - tanulási stratégiák önálló megválasztása - egyéni munkatempó - egyéni igény esetén tanári segítségnyújtás, magyarázat, ellenőrzés-értékelés Értékelés a napköziben: A tanulóknak tisztában kell lennie kapott feladatainak céljával, a sikeres teljesítés kritériumaival, a mérhető, egyértelműen meghatározható követelményekkel. A tanulókat a napköziben a különböző tevékenységek során állandóan értékeljük. A délutáni tanórán jóságkártyákat, nyomdát, arany aláírást, matricát kapnak a jó magaviseletért és teljesítményért. Naponta a tanórákat követően a tanító összefoglaló értékelést ad a tanulók egész napi hozzáállásáról. Az összegyűjtött jóságkártyák alapján lehet a magatartástáblán haladni. A hónap végén a legügyesebb, legszófogadóbb gyerekek apró ajándéktárgyakat kapnak. Ezáltal értékeljük az eredetiséget, a kritikus és önkritikus magatartást, valamint mások munkájának támogatását, a szolidaritást. A tanulók magatartás és szorgalom értékelése havonta, negyedévente írásos értesítés formájában megjelenik a tanulók üzenő füzetében, amelyet a szülő is nyomon követhet. A napközis nevelők és az osztályfőnökök továbbá rendszeresen tájékozódnak egymástól a tanulók mindennapi munkájáról. „Kímélő iskolakezdés” a napköziben: A kímélő iskolakezdés az iskolába való beszoktatás 6 hétig tartó időszaka. A napköziben elsősorban az iskolai szokások (étkezési, tisztálkodási, a társas kapcsolattartás, hagyománytisztelet), a napi rutin, a megfelelő magatartásformák kialakításának és a tanulási képességek fejlesztésének időszaka. Kiemelt tevékenységek: - verstanulás, mondókázás - tánc, mozgás, szabályjáték - memóriajátékok, gondolkodásfejlesztés - percepciófejlesztés - testséma-fejlesztés - mese, zenehallgatás - színezés, rajzolás, festés Képességfejlesztés a napköziben: Kulcskompetenciák kialakítása a napközis komplex tevékenységrendszer közben: - egészséges életmód, helyes életvezetés képessége - konstruktív együttműködés képessége, tolerancia, szolidaritás - lényegkiemelő képesség - hatékony problémamegoldó képesség, önállóság - sikeres kommunikációs képesség, önbemutatás

97


-


gazdag kifejező képesség felelős, adott helyzetnek megfelelő döntési képesség, önérdek-érvényesítés és konfliktuskezelés kudarctűrés szabálykövető képesség, sportszerűség

4.6.2.6.

A szabadidős tevékenységek személyiségfejlesztő szerepe

Fontos, hogy a tanulók felismerjék, hogy a meglévő szabadidő érték, amit ne hagyjanak elveszni, hasznosan tudják eltölteni, olyan tevékenységgel, ami személyiségüket fejleszti, ismereteiket gyarapítja, örömüknek forrása lehet. Személyi feltételek: A szabadidő szervező 1 fő - 4 órás munkatárs. Iskolai végzettsége: tanító, egészségfejlesztő mentálhigiénikus, gyógypedagógiai asszisztens, diákönkormányzati munkát segítő, iskolai drogkoordinátor, számítástechnikai szoftverüzemeltető. Tárgyi feltételek: A működéshez szükséges tárgyi feltételek adottak. (irodahelység, számítógép, telefon, fénymásoló) Munkaidő: Napi 4 óra rugalmasan. (11. 30 – 15. 30) ill. programoknak megfelelően, melyek lehetnek hétvégén is. Munkaidejét részben az iskolában tölti, részben a programokkal kapcsolatban szervez. Munkaidőn belül adminisztrációt végez az iskolai szabadidős és művelődési programokról, versenyeredményeket regisztrál, programokat tervez, ill. lebonyolít, a programokhoz szükséges anyagokat, eszközöket beszerzi, a nagyobb időterjedelmű programoknál forgatókönyvet készít, iskolai programoknál segít a lebonyolításban, díszítésben, zsűrizésben, okleveleket készít.

98



Célok: A szabadidős programok sokoldalúak legyenek, amelyben minden tanuló megtalálhatja a neki megfelelő érdeklődési területet. Így a programok között szerepelnek mozgásos, kézügyességet fejlesztő, szórakoztató foglakozások. Feladatok: Kirándulások, osztálykirándulások, túrák (gyalogtúrák, biciklitúrák, korcsolyázások) szervezésével, lebonyolításával lehetővé teszi, hogy a tanulók a szabad levegőn mozogjanak, energiájukat levezessék, kellemesen és hasznosan töltsék idejüket. Életmódklub, Tini Klub keretén belül a tanulók egészségi és mentálhigiénés ismereteket szereznek, az egészséges életmódra való igényük növekedjen. Ebben a témában sok játékos vetélkedők, önismereti foglakozások, serdülőkor élettani sajátosságaival, veszélyeztető tényezőkkel ismerkednek meg a tanulók. Az iskolai programokon különböző korosztályok megjelenésével az iskolatársak megismerését, új barátságok kialakulását, a kisebbek iránti toleranciát, a közösség megerősítését, társas kapcsolatok fejlesztését segíthetjük elő. Kézműves foglakozások keretében a tanulók új anyagokat, technikákat ismernek meg, új ötletekkel gazdagodnak, esztétikai érzékük fejlődik. A vetélkedők, sportversenyek, egyéb versenyek (elsősegélynyújtó-, csecsemőgondozó-, drogellenes-, vöröskeresztes-, egészséges életmód kialakítását elősegítő, természeti-, közlekedési-, rajzversenyek), egyéb iskolai programok (papírgyűjtés, DÖK- nap, szüreti bál) szervezése ill. erre való felkészítés során az iskolai közösséghez való tartozást, a versenyszellem pozitív hajtóerejét ismerik meg a gyerekek. Versenyek alkalmával a kitartást, a feladatvállalást, az önfegyelmet gyakorolhatják. A különböző típusú versenyekre való készülés keretében gyakorlati, egészséges életmódot megismerő és alkalmazó magatartást sajátíthatnak el. Egyéb feladatok: – Menzára, reggelire való felügyelettel a tanulók a kultúrált étkezést elsajátíthatják, gyakorolják. – Felnőtt étkezés ügyintézése, nyilvántartása – Események, versenyeken elért eredmények regisztrálása – Iskolai versenyeken való részvétel, zsűrizés, oklevelek készítése – DÖK nap, szervezése, iskolai, művelődési programokon való részvétel, segítés – Tisztasági verseny szervezése, táblák készítése, összesítése, jutalmazások. Dokumentumok: Év elején munkatervet készít, év végén beszámolót ír. Az iskolai értekezletekre beszámolót készít. A nagyobb programokról forgatókönyvet készít, a versenyekről, eseményekről táblázatot vezet, melyet év végén rendszerezve, kinyomtatva átadja az igazgatónak. Munkanaplót vezet, melyben a munkaideje, napi feladatai szerepelnek. Kapcsolatai: - Egészségügyi intézmények, iskolaorvos, védőnő. - Oktatási intézmények, különösen az alsó fokú intézmények. - Ifjúsági Ház, Közművelődési intézményekkel - Vöröskereszt 4.6.2.7.

A könyvtár szerepe 99



Az elmúlt években a könyvtár állománya négy –nem állandó- forrásból volt gyarapítható. A fenntartói támogatás tulajdonképpen a benyújtandó pályázatok önrészét tette ki, emellett lehetőség kínálkozott a visszamaradó tankönyvvásárlásra kiutalt összeg egy részét is könyvtári dokumentumvásárlásra fordítani. Anyagi szempont szerinti legkisebb mértékben pedig könyvajándékozásával bővült állományunk. Az állomány összetételének alakulása: Az intézet könyvtára állományát saját Gyűjtőköri szabályzata szerint alakítja. Az utóbbi tanévekben különösen nagy súlyt fektettünk arra, hogy a szaktanárok által kért kötelező olvasmányok megfelelő példányszámban meglegyenek, továbbá megvásároltunk olyan nem kötelezően elolvasandó –magyar és külföldi- szépirodalmi műveket, melyek az olvasóvá nevelést segítik. Ezeket erős válogatással és alkotásonként egy-két példány vételével tettük. Az ismeretterjesztő irodalom beszerzésénél két alapelvre építünk. Elsőként a Gyűjtőköri szabályzatnak megfelelően polcra szándékozunk rakni könyveket minden jelentősebb tudományterületről, másodszor pedig olvasói igényeket veszünk figyelembe. Az úgynevezett kézikönyvtári részleg –helyben használatos szakkönyvek- bővítése nem az elvárható mértékben történik, ami az ilyen jellegű könyvek árával magyarázható. Kevés kivétellel csak az alapművek találhatók meg. Periodika vásárlásaink több éves hagyomány alapján a Könyvtárellátó Nonprofit Kft.-vel kötött szerződésben foglaltaknak megfelelően folynak. Az elmúlt időszakban beszerzéseink a legfontosabb pedagógiai-módszertani lapokra valamint egy-két szaklapra, közlönyre és ifjúsági magazinra redukálódtak. Helyi folyóiratot egyet járat az iskola könyvtára, emellett saját időszakos kiadványt- iskolaújság, majd az ezt felváltó évkönyv formájában- jelentetünk meg. Médiatárrá való alakulásunk megfelelő mértékben történik. A technika fejlődésével bizonyos audiovizuális adathordozók megvételét már nem tartjuk fontosnak, így ezeknél csak a meglevők használata folyamatos. Vásárlásainkkor CD-ROM-ok, DVD lemezek közül válogatunk, szépirodalmi klasszikusok filmfeldolgozásait, ismeretterjesztő filmeket és igényes szórakoztató meséket szerzünk be. A dokumentumok pedagógusaink és diákjaink számára egyaránt kölcsönözhetőek. Iskolai könyvtárként működünk, ezért a diákoknak ingyenesen kiosztandó tankönyvek úgynevezett tartós tankönyvként kapnak részt a könyvtár állományában. Mennyiségük kétezer darab körüli. Természetesen ez a szám tanévről tanévre változik az amortizáció miatti selejtezések és az új beszerzések következtében. A jogosult tanulók ezeket egy tanév időtartamra kölcsönzik. Alsó tagozaton nincsenek tartós tankönyveink, mert azok munkatankönyv szerű használata ezt nem teszi lehetővé. Felső tagozaton minden tantárgy tankönyve tartós, kivéve az angol és német nyelvet. Áruk miatt nemzetiségi horvát nyelvkönyveink már ismét tartós tankönyvek. Az olvasók könyvtárhasználata: A Szentistváni ÁMK Könyvtárának működése intézményi SZMSZ-ben és Könyvtárhasználati szabályzatban egyaránt rögzített. A beiratkozott olvasók az itt leírtaknak megfelelően használják a könyvtárat. Elsődleges funkció a dokumentumkölcsönzés. Pedagógusaink egyrészt a könyvtárba járó folyóiratokat keresik, másrészt saját tanóráikra való felkészüléshez kérnek irodalmat, audiovizuális dokumentumot. Tanulóink könyvtár látogatási szokásai némiképp más jellegűek. A tanulás-tanítás folyamata által keltett információigényüket főként helybeni olvasással elégítik ki. Otthonaikból általában hiányoznak a lexikonok, adattárak, szótárak egyéb szakkönyvek, így a kézikönyvtárra utaltak egy-egy házi feladat vagy kiselőadás elkészítésében. A diák olvasók számítanak a könyvtár állományára akkor is, amikor különböző házi-, városi-, levelezős versenyekre készülnek. Azok 100



a kölcsönzések, melyek a szabadidő színvonalas eltöltését segítik életkoronként változó jellegűek. Alsó tagozaton a legkisebbek szinte mindig mesét választanak, míg a kilenc-tíz éves korosztály már az ismeretterjesztő irodalom felé nyit. Legkeresettebbek az állatvilágot és az emberiség technikai vívmányait bemutató könyvek. Ők azok továbbá, akik DVD lemezeket is szívesen visznek az összkölcsönzések kb. 30%-os arányában. Felső tagozatos könyvtárlátogatóink döntően szépirodalmi műveket –kötelező olvasmányokat vagy azok szerzőinek másik írását- választanak. Az szépirodalmi olvasmányok további megismerését segíti a könyvtár által szervezett 3-6. évfolyamnak szóló olvasási verseny. Ismeretterjesztő irodalom keresésekor, kérésekor már konkrét szempontok vagy egy meghatározott információ megismerése vezérli őket. A tanórák ideje alatti könyvtárhasználatnak két módja van. Felső tagozaton kötelező jelleggel folyik könyvtárhasználati ismeretek oktatása előzetesen elkészített tanterv alapján. A kis óraszám miatt az egymásra épülő tananyag minden évfolyamon kevés elméleti és több gyakorlati foglalkozáson kerül elsajátításra. Értékelésképpen a tanulók az informatika tantárgyhoz tartozó osztályzatot kapnak Más tantárgyak könyvtári szakórája nem jellemző. Alsó és felső tagozaton egyaránt kizárólag magyarórák keretében történik könyvtárlátogatás. 4.6.2.8.

A hagyományok szerepe

Valljuk, hogy rendszeresen ismétlődő átgondolt és tudatosan kialakított rendszerbe foglalt események, szokások és jelképek hatékony eszközei nevelő munkánknak, közösségformáló erejüknél fogva nélkülözhetetlenek céljaink eléréséhez. Iskolánk eddig kialakult hagyományai jó alapot nyújtanak egy olyan átgondolt hagyományrendszer kialakításához, amelynek legfontosabb célja az összetartozás érzésének erősítése. Tudjuk, hogy a nevelő hatások maradéktalan kihasználása érdekében feltétlenül szükség van iskolánkban a kialakult hagyomány- és szokásrendszer továbbgondolására és folyamatos bővítésére. Ezért egyidejű megőrző és hagyományteremtő munkánk során jelentős mértékben kívánunk támaszkodni diákjaink ötleteire és a szülők közössége által megfogalmazott elvárásokra, valamint a nevelőtestület által kialakított hagyományokra is. Mindezek megvalósulása érdekében az alábbi szervezeti, tantárgyi, rendezvény jellegű és értékelési hagyományt kívánjuk erősíteni, illetve meghonosítani iskolánkban: - Szervezeti hagyományaink fontos része a diákok és szülők által kiépített szokások és események. - Házirendünk rendszeres felülvizsgálata során támaszkodunk a szülők véleményére és a tanulóink által felvetett javaslatokra is. Segítjük a diákönkormányzat zavartalan működését, valamint programjainak lebonyolítását. - Lehetőséget biztosítunk a diákönkormányzat számára egy önálló nap megszervezésére. - Igyekszünk pályázati úton és szponzori segítséggel támogatást megvalósításához. - Iskolánk széles körű kapcsolatot tart fenn más intézményekkel. - Jól bevált hagyományunk a pályaválasztási szülői értekezlet, amelyen rendszeresen részt vesz több középfokú oktatási intézmény vezetője. Tantárgyi hagyományaink főként konkrét tantárgyakhoz kötődnek. A kisebbségi népismeret műveltségi területekbe történt integrálása alapot ad a kisebbségi kultúra és a hagyományok ápolásához. 101


-


A tantárgyi szakkörökön kívül az egyéb szakköreink segítik rendezvényeink, ünnepélyeink színvonalas lebonyolítását, illetve az iskola ízléses dekorációját. Sportolóink szép sikereket érnek el a különböző helyi, területi versenyeken. Kialakítottuk a tanulmányi és sport háziversenyek sajátos rendszerét is. Rendezvényeink átfogják iskolánk egész életét, a hétköznapokat és az ünnepeket egyaránt. Lehetőségeink szerint bekapcsolódunk a helyi, a megyei és az országos tanulmányi, kulturális és sportversenyek többségébe. Iskolánk vállalja városi és magasabb szintű versenyek megrendezését. A nyári tábor megszervezése továbbra is nevelőmunkánk részét képezi. Az osztálykirándulások előkészítése és lebonyolítása az osztályfőnök és a szabadidő szervező közös feladata

4.7. AZ ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM (EGÉSZSÉGES ÉS KÖRNYEZETTUDATOS ÉLETVITEL) Tanulóinknak meg kell ismerniük: - az egészséges életmód előnyeit és lehetőségeit, - a káros szenvedélyek leküzdésének módjait, - az emberiség előtt álló ökológiai problémákat, - az egészséges környezet kialakításának és védelmének lehetőségeit. Nem kampányszerű akciókban rejlik a megoldás, hanem a mindennapi tevékenységünkben, a környezettudatos szokásrend kialakításában és mindennapi gyakoroltatásában. Ezért iskolánk vállalja, hogy az iskola minden tevékenységi területén, a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységek során folyamatosan építi a gyerekek napirendjébe a fenntarthatóság szemléletének erősítését. Ezt segíti egészségnevelési és környezeti nevelési programunk. 4.7.1.

A fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok

Jogi háttér Az Országgyűlés 1997. december 15-én fogadta el a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényt, melynek első része V. fejezet 17.§-a rendelkezik a fogyasztók oktatásáról. A fogyasztóvédelemről szóló törvénynek, valamint az EU jogharmonizációs követelményeknek is eleget téve a 2003. évi LXI törvénnyel módosított Közoktatási törvényben (1993. évi LXXIX törvény) is megjelenik a fogyasztóvédelem oktatása. A Kormány 243/2003.(XII. 17.) számú rendeletével kiadott Nemzeti alaptanterv (NAT) értelmében a helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt fejlesztési feladat a NAT-ban a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentős szerepet kap. A fogyasztóvédelmi oktatás célja „A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.”(NAT)

102



A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek. Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történő fejlődése szempontjából a nevelés-oktatás különösen nagy jelentőségű. Mivel ismereteket kell elsajátíttatni, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a gyermekkorban elkezdett fejlesztés, döntő hatású. Amíg a kisiskolás korban leginkább jellemző fogyasztói magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése, addig a kamaszkorban már megjelenik a jogérzék, kellő fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is. A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülők, a családok bevonása a nevelési folyamatba. A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb megismerése és megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában. A fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták kialakítását segítheti a korrekt sokoldalú tájékoztatás és információ áramlás. Az értékek formálásában lényeges: - A kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése - Az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása, - A természeti értékek védelme. Fontos a fogyasztás során: - A tájékozódás képessége, - A döntési helyzet felismerése - A döntésre való felkészülés. - Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy az általános iskola befejezésekor a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat:

103



Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez. Ökológiai fogyasztóvédelem: Ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek. Környezettudatos fogyasztás: Kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között. Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe. Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre. Módszertani elemek: Készségfejlesztés, melynek tartalmazni kell az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és végrehajtás módszereit. A fogyasztói szokásalakítás egyik fontos célja a szülők és a helyi közösségek együttműködésének megnyerése és bevonása az iskolai nevelési programokba. A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülők a pedagógus legfontosabb segítői és viszont. Amennyiben rendszeresen adunk az áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatokat, bizonyos idő után segíthetünk abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait. Az adatkezelési szabályokat betartva ismereteket gyűjthetünk a családok vásárlási szokásairól. Az információk adott esetben lehetővé teszik azt is, hogy a pedagógus pozitívan befolyásolja a család vásárlói magatartását. A hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák alkalmazása, projektprogramok indítása megfelelő keretet teremthet a fogyasztóvédelem oktatásának, a kritikus, független gondolkodás fejlesztésének. Fontos hogy a diákok e módszereket minél többször alkalmazzák, napjainkban tipikus helyi és globális problémákon keresztül. A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak megjelennek: - tanórai foglalkozások - tantárgyközi projektek (pl. Hogyan készül a reklám? A zsebpénz ) - tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények) - iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása)

104


-


hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel) az iskola fogyasztóvédelmi működése (az iskola, mint fogyasztó és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások.

A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos célok, feladatok és tartalmak beépülnek az egyes tantárgyak tanmeneteibe. 4.7.2.

A mindennapi testedzés programja

A testnevelésnek és a sportnak egyedülálló szerepe van a mozgatórendszer, a mozgásszabályozás fejlesztésében, a civilizációs ártalmak megelőzésében, a mozgásszervi elváltozások javításában. Sajátosan összetett műveltségi terület, mivel a mozgás az élet velejárója, nélküle nem képzelhető el semmilyen kognitív funkció működtetése. Hozzájárul a megalapozásához.

személyiség

harmonikus

fejlesztéséhez,

az

egészséges

életmód

Széles körű elméleti és gyakorlati ismeretek, képességek és készségek célszerű viselkedésbe integrálásával elősegíti a tanulók szocializációját. Előmozdítja a belső erőforrások mobilizálását, pozitívan befolyásolja az erkölcsi, akarati tulajdonságokat, az élet minőségét. Fejleszti az egyén esztétikai érzékét, tűrő- és alkalmazkodási képességét. Segíti a helyes önértékelés kialakítását, a teljesítménynek, mint értéknek a felismerését. A testnevelés tanításunk célja, hogy fejlessze a tanulók mozgásműveltségét, cselekvési biztonságát, sikeres, aktív életvitelű embereket formáljon, akik örömet lelnek a különféle pszichomotoros tevékenységekben, elviselik a stresszt, a fizikai igénybevételeket, követik a szabályokat, igénylik és elfogadják a közösségi normákat, a megmérettetést és az értékelést. A tanulók életkorából, alkatából és személyiségéből adódó különbségek szükségessé teszik a rendszeres differenciálást, valamint a tanórai teljesítmények megítélésében az önmagukhoz mért fejlődés szerinti értékelést. Nagy súlyt fektetünk arra, hogy aktív és egyre tudatosabb testmozgással előzzék meg a tartási rendellenességek kialakulását, kerüljék a gerincoszlopot károsító helyzeteket és mozgásokat. Első – hatodik évfolyamon heti három testnevelés óra, hetedik – nyolcadik évfolyamon heti két és fél testnevelés óra van a helyi tantervbe beépítve. Az első – negyedik évfolyamon a mindennapos testmozgás a heti 4 testnevelés óra és 1 alkalommal történő játékos testmozgás keretében valósul meg. A játékos testmozgást azokon a napokon szervezzük meg, amikor nincs testnevelés óra. A játékos, egészségfejlesztő testmozgást a tanítási órák részeként (ének óra ) valósítjuk meg. A megvalósítás módját részletesen a tanév elején határozzuk meg az egészségnevelési munkaterv keretében. Második osztályban minden tanuló úszásoktatáson vesz részt. Ötödik – nyolcadik évfolyamon is lehetőségük van a tanulóknak a mindennapos testmozgásra. A hét minden tanítási napjának délutánján tartunk tömegsport foglalkozásokat, ahol a tanulók több sportág közül – atlétika, labdarúgás, tenisz, floorball, kosárlabda választhatnak. Sportköri foglakozások rendszere

105


Sportág

Atlétika


Edzések gyakorisága Heti 2 x 60 perc

Résztvevő korosztályok 1 – 8. osztály

Foglalkozásvezető Baracsiné Lábdy Ágnes testnevelő

Floorball

Heti 2 x 60 perc

Kosárlabda

Heti 2 x 60 perc

1 – 8. osztály

1 – 8. osztály

Markó Előd edző Baracsiné Lábdy Ágnes testnevelő

Labdarúgás

Tenisz

Heti 2 x 45 perc

7 – 8. osztály

Heti 2 x 45 perc

1 - 3. osztály

Heti 2 x 45 perc

4 – 6. osztály

Heti 1 x 120 perc

1 – 8. osztály

Pető Ferenc testnevelő Markó Előd edző

A sportköri foglakozások közül az atlétikát, kosárlabdát, labdarúgást a tömegsport órák keretein belül az iskola testnevelő tanárai tarják, a tenisz és floorball foglalkozásokat Markó Előd edző vezeti társadalmi munkában. A foglakozások az iskola tornacsarnokában kerülnek megtartásra. Minden évben a májusi igényfelmérések alapján állítjuk össze sportfoglalkozások pontos rendszerét, időrendjét. Iskolánkban diáksport egyesület is működik – Szentistváni Diáksport Egyesület néven. Az egyesület  az iskolával kötött együttműködési szerződés alapján használja az iskola sportolásra alkalmas tereit,  pályázatokon indul,  a pályázatokon elnyert összegeket a tanulók és a körzet lakosságának sportolási lehetőségeinek színesítésére fordítja. 4.7.3.

Az iskolai környezeti nevelési program

Alapok Törvényi háttér a) Az Alkotmány környezetvédelemmel kapcsolatos paragrafusai: 8. § 16. § 18. § 70. § b) Környezet- és természetvédelmi jogszabályok: c) Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól) a törvény 54. § 1. cikkelye

106


d) e) f) g) h) i) j)


A Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. Törvény) Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény Nemzeti Környezetvédelmi Program (a Kormány 2031/1998. határozata) Egészségügyi jogszabályok: A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (1996) 9.5 pontja Közoktatási jogszabályok: A közoktatásról szóló 1995. évi LXXIX. a 41. § 6. pontja

Helyzetkép Épület, berendezés: Iskolánk Baja külső városrészében épült. Két fő főépületből, egy tornateremből és egy ebédlőből áll. Mindkét épülethez egy-egy nagy udvar tartozik, amelyben a meglévő környezeti értékek – fák, bokrok – megóvása, illetve pótlása kiemelt feladat. Az iskola épületei között újonnan kialakított tér található, esztétikus térburkolattal, sok növénnyel, padokkal. A tér esztétikus környezetének megóvása, az itt található növények védelme az intézmény minden tagja számára környezetvédelmi jelentőséggel bír. Ez a közterület alkalmas a szabadtéri rendezvényeink megtartására. A közelben biztonságos játszótér nincs. Az iskola tömegközlekedési eszközzel jól megközelíthető. Az udvaron sportpálya van, ami a diákok egészséges életmódra nevelését szolgálja. Melegítőkonyhás éttermünk felújításra szorul. A takarékos energiagazdálkodás még nem megoldott, mivel az energiatakarékos világítótestek cseréje nem történt meg. Az épület hőszigetelése sem takarékos. Intézményünkben a szelektív hulladékgyűjtés csak részben működik. Az tantermek belső kialakítása barátságos. Szépek a dekorációk, s a tárlókon a gyerekek munkái rendszeresen kiállításra kerülnek. A folyosók tisztasági meszelése anyagi források hiánya miatt, csak részben megoldott, ezért azok díszítésére nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Különös figyelmet fordítunk a virágosításra. A tantermekben használt székek sok esetben egészségtelenek. Ezek cseréjére fokozott figyelmet kell fordítani. Az iskola technikai felszereltsége (TV, video, magnó, írásvetítő, diavetítő, stb.) folyamatos cserére szorul elavultsága, javíthatatlansága miatt. Az egyik udvar burkolata rendezetlen, teljes körű tereprendezést igényel. A másik udvaron betonozott kosárlabdapálya található, amely lehetőséget biztosít a sportfoglalkozások szabadban történő megtartására. A kerékpáros közlekedés népszerűsítése érdekében fedett kerékpártároló épült. Az iskola működése környezeti nevelési szempontból Előélet, hagyományok: Vannak hagyományaink, melyek kifejezetten a környezeti nevelést szolgálják. Pl. papírgyűjtés, takarítási akciók, jeles napok programjai, környezetvédelmi vetélkedőn való részvételek. Környezetvédelmi szakkör tevékenysége kiterjed a folyosó és az udvari virágok gondozására, ápolására. Osztályok közötti tisztasági verseny, ill. intézkedési terv a rongálások elleni fellépésre. Rendszeres környezetvédelmi pályázatokon való részvétel. Ezekkel a programokkal nemcsak szemlélődő, hanem tevékeny embereket szeretnénk nevelni, akik az adott környezetben való helyes viselkedést is elsajátítják.

107



Erőforrások Személyi: Belső erőforrások - Iskolavezetőség: Támogatja a környezeti nevelési programokat. Aktívan részt vesz az egyes programokban. - Tanárok: Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Kidolgozzák és a tantárgyakba beépítve tanítják az egyes környezeti tartalmakat. Részt vesznek a környezeti nevelési programokon, segítenek azok szervezésében. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk a munkaközösségek együttműködését. A tanórák környezeti tartalmát a munkaközösségek határozzák meg. - A környezet és egészségnevelési munkacsoport : Előkészíti az éves programnak megfelelően az éves tervet, segíti, koordinálja annak megvalósítását. Dokumentációs és értékelő munkát végez, pályázatokat ír, kapcsolatot teremt külső támogatókkal. Versenyek, kiállítások, jeles napok, akciók szervezésében is közreműködik. Osztályfőnöki közösség: Évfolyamokra lebontva foglalkozik az egészségneveléshez kötődő környezeti nevelési tartalmak feldolgozásával. - Diákönkormányzatot segítő tanár: Tagja a környezet munkaközösségnek - Védőnő: Előadások tartása az egészséges életmódról, a környezeti ártalmakról. - Technikai dolgozók: A programok segítése, beszerzés. Veszélyes hulladékgyűjtés /elem/gyűjtése. Munkavégzésük minősége példa értékű lehet a gyerekek számára. - Diákok: A tervezett éves programokban sokoldalúan vesznek részt (tevékeny szerepvállalás, önálló kezdeményezések). Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. A fő hangsúly a nevelés során a szemléletformáláson van. Külső erőforrások - Szülők: Segítenek a programok végrehajtásában. Önkéntes alapon anyagi támogatást is nyújthatnak. Egyéb partnerek: - Helyi, regionális zöld szervezetek - Önkormányzat környezetvédelmi referense - Környezetvédelmi felügyelőség - ÁNTSZ

108



Anyagi: Saját erőforrások - Egyesület: Az iskolai egyesület rászorultsági alapon- támogathatja a tanulók, nyári táborban való részvételét. Külső erőforrások - Pályázatok: A környezetvédelemmel kapcsolatos pályázatok figyelése a közművelődési felelős feladata. Ő tájékoztatja a kollégákat a pályázati lehetőségekről. Az elnyert összeget teljes egészében arra a területre kell fordítani, amire a kiírás szólt. Tanulásszervezési és tartalmi keretek Tanórai keretek: Hagyományos tanórai foglakozások - tantárgyakba építve - tanulmányi kirándulás - sportnap - osztályfőnöki órákon környezet és egészségvédelmi témák - testnevelés Tanórán kívüli lehetőségek: Célkitűzések A választott programok és az alkalmazott módszerek:

-

fejlesszék a tanuló szociális képességeit adjanak lehetőséget új ismeretek megszerzésére (biológiai sokféleség, fenntartható fejlődés) rendszerezzék, szelektálják, mélyítsék el a már meglévő ismereteket szintetizálják az egyes tantárgyak nyújtotta analitikus ismereteket, tanítsanak rendszerszemléletre alakítsanak ki kritikus gondolkodást fejlesszék a környezeti harmónia megteremtése érdekében fontos képességeket (pl.: problémamegoldó, konfliktuskezelési képességek, tolerancia, alternatív gondolkodás) ösztönözzenek az egészséges, környezetbarát életmód elsajátítására alakítsanak ki környezeti érzékenységet, helyes szokásokat, viselkedési normákat neveljenek a hagyományok tiszteletére mutassanak követendő mintákat ösztönözzenek felelősségteljes cselekvésekre (tárják fel, hogy mit tehet a tanuló egyéni életében a környezeti problémák megoldása, megelőzése érdekében); tegyék világossá a tanulók számára, hogy az ember a természet része, és csak akkor van esélye a boldogulásra, ha kész együttműködni környezetével, és nem uralkodni akar felette

109



Lehetőségek Tanulói pályázatok – Adjunk ki egy-egy környezetvédelmi problémát, témakört önálló kutatásra, feldolgozásra. A tanulók motiválása történhet kiírásával, a legjobb munkák díjazásával. A születendő munka formája sokféle lehet: szakmai dolgozat, rajz, fotó, film, interjú, irodalmi alkotás. A környezet- és egészségvédelem jeles napjai. A természet-környezetvédelem és az egészségügy jeles napjairól a tanórákba beépítve illetve külön programokat szervezve emlékezhetünk meg és tudatosíthatjuk a jelentőségüket. A nap jellegének megfelelő vetélkedőt, akciót vagy kirándulást szervezhetünk, illetve pályázatot írhatunk ki. Február 2.

Vizes Élőhelyek Napja

Március 6.

Nemzetközi Energiahatékonyság Napja

Március 22.

Víz Világnapja

Március 23.

Meteorológiai Világnap

Április 3.

Csillagászati Világnap

Április 4.

Laboratóriumi Állatok Napja

Április 7.

Egészségügyi Világnap

Április 22.

Föld Napja

Április 24.

Kísérleti Állatok Védelmének Napja

Május 8.

Nemzetközi Vöröskereszt Napja

Május 10.

Madarak és Fák Napja

Május 15.

Állat- és növényszeretet napja (Magyarországon)

Május 15.

Nemzetközi Klímaváltozási Akciónap

Május 18.

Múzeumi Világnap

Május 24.

Európai Nemzeti Parkok Napja

Május 31.

Dohányzásmentes Világnap

Június 5.

Környezetvédelmi Világnap

Június 8.

Óceánok Világnapja

Június 17.

Világnap az elsivatagosodás ellen

Június 21.

A Nap Napja

Június 25.

Barlangok Világnapja

Július 11.

Népesedési Világnap

Augusztus 9.

Állatkertek Napja

Szeptember 16.

Ózon Világnapja

Szeptember 22.

Autómentes Nap

Szeptember 23.

Takarítási Világnap

Október 1.

Habitat Világnap

Október 4.

Állatok Világnapja

Október 8.

Madárfigyelő Világnap

110



Október 8.

Természeti Katasztrófák Elleni Védekezés Világnapja

Október 10.

Lelki Egészség Napja

Október 15.

Nemzeti Gyaloglónap

Október 16.

Élelmezési Világnap

Október 21.

Földünkért Világnap

Október 31.

Takarékossági Világnap

November 17.

Füstmentes Nap

November 27.

Fogyasztásszüneteltetési Nap

December 1.

AIDS elleni világnap

December 29.

Biodiverzitás Védelmének Napja

111



Akciók Egy-egy helyi környezeti probléma megoldására vagy jeles napokon szervezzünk olyan akciókat, amelyek felhívják a lakóhelyünk közösségének figyelmét egy-egy helyi vagy globális környezeti problémára. A megmozdulást szervezhetjük magunk is, de csatlakozhatunk helyi vagy országos környezetvédő szervezetek akcióihoz (pl.: Takarítási világnap). Kiállítások Rendezzünk iskolánkban nyitott, a nagyközönség által is látogatható környezetvédelmi kiállításokat (pl. szemétszobrászat, természeti értékeket, helyi problémákat bemutató kiállítás). Jó lehetőség a környező iskolákkal való kapcsolattartásra. Iskolai zöld médiumok Az iskolai könyvtárban létesítsünk külön polcot a környezeti témakörökkel foglalkozó könyveknek, videofilmeknek, CD-lemezeknek. Ezzel a megoldással a tanulók könnyebben átlátják a rendelkezésükre álló irodalmat, szívesebben kutatnak, olvasgatnak. Ha van rendszeresen kiadott iskolaújság, mindig adjunk lehetőséget a diákokat foglalkoztató zöld hírek megjelentetésére. Tanulmányi kirándulás Szervezzünk egy- vagy többnapos tanulmányutat egy-egy konkrét téma részletesebb megismerésére, egy-egy terület, táj megismerése céljából. Ellátogathatunk kisebb-nagyobb gyerekcsoportokkal tanösvényekre, nemzeti parkokba, természetvédelmi területekre, vadasparkokba, botanikus kertekbe, múzeumokba. Zöldesítés A környezetvédelmi jeles napokhoz kapcsolva vagy önálló programként, a szülők megnyerésével cserjék, fák ültetésével, a belső terek virágosításával szépíthetjük környezetünket és a zajtól, portól védhetjük szervezetünket. Különválogató (szelektív) hulladékgyűjtés Ha van lehetőség bevonni a helyi hatóságokat, szervezzük meg az egész iskolára kiterjedő szelektív hulladékgyűjtést és elkülönített elszállítást legalább a papírhulladék, a szárazelem, fémdoboz és a szerves hulladék vonatkozásában. Ezen tevékenység hatásfoka nagy, hiszen jelentős mértékben kihathat a tanuló tágabb környezetére is. Vetélkedők, tanulmányi versenyek Az érdeklődő, ambiciózus tanulókat ösztönözzük arra, hogy vegyenek részt helyi, regionális és országos versenyeken.. 3-7. osztály: Herman Ottó Országos Természetismereti Verseny Városismereti program A diákönkormányzattal való együttműködés keretében szervezzünk olyan programokat, amelynek során megismerhetik a gyerekek a szűkebb és tágabb környezet jellemző épületeit, tereit és egyéb objektumait. Az ismereteket vetélkedők illetve kiállítások formájában lehet még jobban rögzíttetni a tanulókkal. Erdei iskola Csak sikeres pályázat esetén valósítható meg. Kézműves foglalkozás A természet adta anyagok (termések, levelek, tollak, csigaházak..) illetve az újrahasznosítható hulladék-anyagok felfelhasználásával különböző díszeket, kompozíciókat készíthetünk, amelyekből kiállítás vagy vásár is szervezhető (pl.: Karácsonyi vásár) Diákönkormányzati nap

112



Az iskolai programnak mindig lehet környezet-egészségügyi része is. Napközis szabadidős foglakozások Séta a környéken, termések gyűjtése. DSE szervezések Délutánonként változó évfolyam-összetételben sportversenyek. Látogatások Állatkertben, múzeumban, szennyvíztisztító telepen,

nemzeti

parkban,

szeméttelepen,

hulladékégetőnél,

Szülői értekezletek Utalás a környezet-egészségvédelem néhány fontos elemére. Módszerek

Célunk a környezeti nevelés szempontjából kiemelkedő jelentőségű élmény- és tevékenységalapú, érzékenyítő, interaktív módszerek minél sokoldalúbb alkalmazása. Játékok

Szituációs Memóriafejlesztő Érzékelést fejlesztő Bizalomerősítő Kapcsolatteremtést segítő Riport módszer

Kérdőíves felmérés Direkt riportok Fotóriport Terepgyakorlati módszerek

Térképkészítés Egyszerű megfigyelések Célzott megfigyelések, mérések Aktív, kreatív munka

Természetvédelmi és fenntartási munkák Szelektív hulladékgyűjtés Rend- és tisztasági verseny Közösségépítés

Csoportszervezés a környezet-egészségügyi nevelés érdekében Művészi kifejezés

Vizuális művészet a környezeti nevelésben Irodalmi alkotások Zeneművészet Esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése A tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén

113



Szempontok a módszerek kiválasztásakor - alkalmazkodjanak az életkori sajátosságokhoz - vonjanak be minél több tanulót - az iskola keretein túl is legyenek hatással - a természetbe szervezett tevékenységek száma a lehető legtöbb legyen - alapvetően pozitív szemléletet tükrözzenek, kerüljük a katasztrófapedagógiát - a lakóhelyi vagy közeli konkrét példára alapozzanak, kötődjenek a napi élethez - nyújtsanak sok élményt a tanulónak - az érzelmeken át hassanak - a személyes megtapasztaláson alapuljanak - együttműködésen alapuljanak (teljes tantestület, egyéb iskolai dolgozók, külső szövetségek, szülők stb.) - alapozzanak a korosztály kíváncsiságára, versenyszellemére, öntevékenységére, megismerési vágyára, korszerű technikai ismeretére - legyen bennük sok játékos elem Taneszközök Ismerethordozók tanulók számára: Az iskolai könyvtárban a csoportmunkához használhatóan (néhány példányban): határozók, ökológiai (terep- és laboratóriumi) vizsgálatok elvégzéséhez kiadványok, térképek (pl. turistatérképek), ismeretterjesztő kiadványok (pl. nemzeti parkokról, tájakról, helyi értékekről) Ismerethordozók tanárok számára: Szakmai-módszertani kiadványok, különös tekintettel a környezeti nevelésben nem hagyományos tantárgyakat tanítók segítésére Eszközök: Multimédiás segédanyagok, videofilmek, Internet-hozzáférés – ezek használatához szükséges hardverek. Mikroszkóp. Transzparens- és diasorozatok, faliképek, plakátok Az iskolai környezet Feladatunk a mindennapi iskolai élet “fizikai” és szellemi környezetének átalakítása a környezeti nevelési program szellemében. Fontos megtervezni az iskola mindennapi életének ezernyi mozzanatát, s azt, hogy ezeken keresztül hogyan válhat az iskola környezetbarátabbá, miképpen alakíthatja az ott dolgozók és tanulók életmódját környezet-tudatosabbá. Ehhez járulhatnak hozzá az alábbiak - anyag- és energiatakarékos iskolaüzemeltetés és tanórai mozzanatok - pedagógusok, dolgozók példamutatása - a szelektív hulladékgyűjtés következetes megvalósítása - termek, folyosók és az udvar zöldítése, a tantermek organikus díszítése - élősarok kialakítása, gondozása - a tömegközlekedési eszközök, a kerékpáros és gyalogos közlekedés népszerűsítése - az iskolai ismeretterjesztés tanórán kívüli eszközeinek jobb kihasználása (faliújság, iskolaújság Kommunikáció

114



Az iskolán belüli kommunikáció szerves része a szemléletformálásnak, ezért rendszeresen kihasználjuk a lehetőségeit, hogy megértessük a részt vevőkkel, hogy az iskolai élet környezetbaráttá alakítása közügy, minden ott élő közös ügye. A faliújság aktuális hírei (tanáriban, diákságnak), az iskolai újság Zöld hírei lehetőséget teremtenek az információátadásnak. Az iskola munkaközösségeinek munkáját szakmai-módszertani téren segíti a környezeti és egészségnevelési munkaközösség (vagy a felelős tanár). Az iskolavezetés vállalja, hogy a szakanyagokat eljuttatja a felhasználóhoz. Az iskolán kívüli kommunikációt használva elsősorban a helyi média lehet a partnerünk. Különösen a látványos, jelentős programjaink esetében egy kapcsolattartó (hiteles) személy tájékoztatja a városi televíziót és a napilapot az aktuális rendezvényekről, eseményekről. Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei a mellékletben találhatók

4.7.4. Az iskolai egészségnevelési program Mi az egészség? Napjainkban egyetértés van abban, hogy az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jól-lét, ill. a szervezet és a környezet közötti dinamikus egyensúly állapotát fejezi ki. Az Egészségügyi Világszervezet az egészséget alapvető emberi jognak, “az élethez szükséges erőforrásnak” tekinti, amely egyben társadalmi befektetés is. Egészség és egészségfejlesztés Napjainkban az egészség-megőrzési tevékenység fő célja, hogy képessé tegye az embereket arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek az egészségükkel, és mindezekhez rendelkezzenek a szükséges kulcskompetenciákkal, első sorban természettudományos, személyközi és állampolgári, digitális, kulturális kompetenciákkal. Így az egészségmegőrzés a mindennapi élet részévé válik, amely magába foglalja az emberi szervezet működésével, testi és szomatikus betegségek megelőzésével, a tudatos életvezetéssel kapcsolatos egyéni ismeretek bővítését. Egészségfejlesztés céljai és feladatai: - Támaszkodjunk minden korcsoportban a tanulók meglévő ismereteire. - folyamatosan értelmezzük az egészségnevelés fogalmát. - Az egészségnevelésre vonatkozó fogalomkészletüket bővítsük, tegyük egyre differenciáltabbá. - Az egészség és a magatartás szempontjából kritikus területeket ( táplálkozás, mozgás, az alkohol, a dohányzás, a kábítószer, a családi és kortárs kapcsolatok, a környezetvédelem, a személyes higiéné, és a szexualitás) nem egymástól elszigetelten, összefüggéseikből kiragadva, hanem kölcsönös kapcsolatrendszerükben foglalkozzunk. - Törekedjünk a test és a lélek harmonikus fejlődésére, a szocializáció folyamatainak elősegítésére, az alapműveltség továbbépítésére, a tanulási stratégiák fejlesztése. - Fejlődjön magabiztosságuk, a jövővel szembeni pozitív látásmódjuk. - Fokozatosan fejlődjön mozgásigényük, és ezzel együtt állóképességük. - Helyes erkölcsi szemlélet fejlesztése. (társadalmi, nemi – és családi élettel kapcsolatban.) - Fejlődjön szociális érzékük.

115



Az egészségfejlesztéssel összefüggő egyéb iskolai feladatok: - iskolai étkeztetés megszervezése - mindennapos testmozgás lehetőségének megteremtése Az életmód szerepe Ha az egészségi állapotban pozitív változásokat szeretnénk elérni, akkor még az ártalmakkal való találkozás előtt, a döntési szituációkat megelőzően kell segítséget nyújtani. A beavatkozásra legeredményesebb időszak az általános iskolában eltöltött nyolc év, mert ebben a korban legintenzívebb a tanulási időszak. Ebben a munkában az iskolai környezeten kívül a családnak is nagy szerepe van. A harmonikus személyiségtől elválaszthatatlan a kapcsolatok kialakításában, fenntartásában és konfliktusok kezelésében való jártasság. A megfelelő önbizalom, a közösséghez való tartozás, a párkapcsolatok alakításának képessége nélkül elveszik az önirányítás képessége, az egyén egyre kevésbé érez felelősséget saját sorsának alakításáért. Az egyensúly felborul, a labilis személyiség kapaszkodót keres, és ideiglenesen talál is a pótszerekben, pótcselekvésekben. Álljon az egészség, mint életvezetési érték a tanórán belül és az azon kívüli szabadidős programok középpontjában. Az iskola szerepe és lehetősége Az iskolában folyó egészségnevelés kiterjed a testi (szomatikus) egészség védelmére, a lelki (pszichés) egészség védelmére, a szociális egészség védelmére, a társas társadalmi kapcsolatok harmóniájának alakítására. Az egészségnevelés egyik legfontosabb színtere az iskola, melynek elsődleges fontosságát bizonyítják: - Minden korosztály hosszú évekig az iskolához kötődik, az általános iskolák tanulóinak személyiségfejlődése, az értékek és az ismeretek elsajátítása szempontjából még olyan periódusban vannak, amelyben érdemi hatást lehet elérni a későbbi életideálok, preferenciák kialakításában. Ennek a korosztálynak az egészségmagatartása határozza meg a jövő felnőtt lakosságának egészségi állapotát. - Az iskola gyerekekre gyakorolt hatása többrétegű, az egészségtámogató magatartásmódok kialakulásának kitüntetett színtere az intézmény. - Az iskola nem elszigetelten tevékenykedik, hanem más társadalmi intézményekkel és szervekkel állandóan tartja a kapcsolatot, és együttműködik. Így egészségnevelésével hatást gyakorol az intézmény szűkebb és tágabb környezetére. Az egészségnevelés területei: Szomatikus testi nevelés A szomatikus nevelés feladatai között a személyi tisztaság, a környezeti tisztaság megteremtését,a higiénés magatartásra való szoktatást, a szervezet betegségekkel szembeni ellenálló képességének fokozását, az egészséges táplálkozásra, ruházkodásra történő nevelést tartjuk elsődlegesnek. Testi képességek: az erőnlét, állóképesség, ügyesség, gyorsaság fejlesztése. Higiénés nevelés Célja az egyén és a közösség egészségének védelme, a külső környezetből származó ártalmak megelőzése, elhárítása.

116



Személyi higiénére nevelés Az egész nap folyamán példát mutatunk, és folyamatosan felhívjuk a figyelmet ezen szabályok betartására (bőrápolás, körömápolás, fogápolás, orr, fül, szemápolás, egészséges ruházkodás, a helyes (egészséges) táplálkozás, a kulturált étkezés nevelési feladata. Környezet higiéniára nevelés A gyerekekkel közösen végezzük az osztályterem tisztaságának megóvását, szépítését,virágosítását, a termek szellőztetését, az udvar tisztántartását, gondozását. A betegségek megelőzésére nevelés A fertőző betegségek megelőzésére nevelés magában foglalja a közvetlen érintkezés útján, cseppfertőzéssel, továbbá az élelmiszerekkel terjedő fertőzések megelőzésére nevelést. Felhívjuk a figyelmet, és megtanítjuk a helyes zsebkendő használatot, a köhögés, tüsszentés alkalmával, hangsúlyozzuk a kézmosás szükségességét az étkezések előtt, után, az óraközi szünetek után, WC használatot követően. Kiemelt figyelmet fordítunk az élősködők (rüh, fejtetű) felismerésére és kiküszöbölésére. Ebben segítséget kérünk a védőnői hálózattól. Az egyszerűbb rendellenességek megelőzése magában foglalja a beszédhibák megelőzését, felfedezését, korrekcióját, mely logopédus segítségével történik, és a tartási (ülési) rendellenességek felfedezését, korrekcióját, a helyes testtartás kialakítását. A kondicionális testedzés Iskolánkban a testmozgás célja a gyerekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel, hiszen tapasztaljuk, hogy a modernkor és az azzal együtt járó technológiák az embert olyan életmódba kényszerítik, amely a mozgásszegény életmódhoz, a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, áttételesen előidézve ezzel a szellemi teljesítmény romlását is. Ennek tükrében évek óta működik intézményünkben a mindennapos testnevelés. A tanórák 45 percesek, melyekben az alábbi sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell teljesülniük: Minden gyermek minden nap részt vehet a mindennapi testnevelési programban. Minden alkalommal megtörténik a keringési és légzőrendszer megfelelő terhelése. A testnevelési tananyag egészében nagy hangsúlyt helyezünk a gerinc és izületvédelmi szabályok betartására. Baleset-megelőzésre nevelés A felgyorsult technikai fejlődés, a civilizáció számtalan olyan újabb eredményt is hozott, amely jelentősége mellett balesetveszélyt, életveszélyt is rejt magában. A pedagógusok minden alkalommal felkészítik a gyerekeket a baleseti helyzetek felismerésére az iskolai feltételek között, és a biztonságos eszközhasználat gyakorlására (kés, olló, villa, kísérleti eszközök). Az otthoni baleseti források felismertetése, megelőzésük gyakorlása is az iskolában valósul meg. Az utcai közlekedés szabályainak elsajátítása környezet, osztályfőnöki, illetve technika órákon realizálódik.

117



Pszichohigiénés (lelki egészségre) nevelés Az egészséges életvezetés Az egészséges napirend, életrend tartalmazza a kiegyensúlyozott társas kapcsolatok alakítását, a jó családi és iskolai környezetet és a gyerekek között kialakuló légkört, az intim emberi kapcsolatok irányítását. Erre környezetismeret, magyar nyelv és irodalom órán nyílik lehetőség. A deviánsviselkedés (durvaság, agresszivitás, veszélyhelyzet és baleseti helyzet teremtése) megelőzésére a tanítói példamutatás szolgál. A családi életre nevelés az egészséges életvezetés egyik kiemelt feladata napjainkban. Az anyai és apai hivatás megértése, megbecsülése sok szakórán megvalósul a képzőművészeti, irodalmi és zenei tananyagokon keresztül. Stresszelhárítás A stresszokok kiküszöbölése azoknak az élethelyzeteknek az elkerülését tartalmazza, amelyek stresszhatásuk következtében erősen megterhelik az idegrendszert. Ilyen a füstös, áporodott levegőjű helyiségben való tartózkodás, a folyamatos zajhatás, erős fény, sok ülés, fokozott mozgáskorlátozás. A pedagógus feladata ezek megszüntetése, illetve kiküszöbölése, fokozott figyelme. A stresszelhárítás bevált módszere a tanórán kívüli tevékenység: évente 2 – 3 alkalommal gyalogtúra vagy kerékpártúra a közeli természeti környezetbe, játékos vetélkedők, akadályversenyek rendezése, egészségügyi séták alkalomszerűen, a napközi foglalkozások keretében, környezetismeret tantárgyhoz kapcsolódó témakörök feldolgozása tanulmányi sétákon (pl. gyümölcsöskert, baromfiudvar, erdő, mező, vízpart élővilágának megtekintése), vízhez szoktatás, úszás, korcsolyázás, mozgásos szabad játékok. Érzelmi nevelés A gyermek személyiségében az érzelmek jelentős szerepet töltenek be, ezért elengedhetetlen, hogy a gyermeket biztonság, otthonosság, derűs szeretettel teli légkör vegye körül az iskolában is. Nevelési szempontból feladatunkhoz tartozik a pedagógusok és más felnőtt dolgozók és a gyermekek közötti pozitív érzelmi kapcsolat erősítése, a félelmek, szorongások feloldása, a kudarc elkerülése. Iskolánkban családias légkörben folyik az oktatás, állandó a meleg érzelmi kötődés a gyerekek és felnőttek között. Elég sok tanuló hátrányos családi környezetből származik, egyre több gyermek szülői elhanyagolással küzd, így nekünk pedagógusoknak kell pótolni a szeretetet. Szociohigiénés (harmonikus társkapcsolatokra történő) nevelés Kedvező társas miliő működtetése. Kiemelt szerepet játszik a család társas támogató rendszere, a szülő – gyermek kapcsolat, anya – gyermek kapcsolat zavartalansága, a személyiség kibontakozási lehetőségének biztosítása, a személyiségben meglevő kreativitás kibontakozása. Ezeket, a szerepeket is a már említett hátrányos, érzelmileg szegény környezetből származó tanulóink miatt az iskolának kell megtanítania, amely csak részben valósul meg, a család támogatása nélkül. Kommunikációs nevelés Az iskolánk feladatköre a gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése. Arra nevelünk, hogy a tanulók gondolataikat, elképzeléseiket, érzelmeiket őszintén közöljék társaikkal és a felnőttekkel. E feladatkörből kiemeljük azt a munkát, amely a beszédnyelv tisztaságának fenntartására, a gyermek meghallgatására, a tanulói kérdések érvényesülésére, és a válaszok igénylésére irányul. Ez a feladat a tanórákon is, tanórán kívüli tevékenységekben is és a pedagógusok példamutató magatartásával, következetes neveléssel valósulhat meg. A kommunikációs zavarok feloldására, 118



enyhítésére beszédfejlesztési gyakorlatokat, légzéstechnikai feladatokat végzünk a tanórákon, kiegészítve a szókincsbővítéssel, a kifejező készség fejlesztésével. Ezekre lehetőséget biztosítanak a magyar nyelv és irodalom, énekzene, testnevelés órák. Akkut esetekben szakember segítségét kérjük. A szerepfeszültségek feloldása: A családi és iskolai szerepek ütközése gyakran a családi élet érzelmi kötelékének lazulásához vezethet. Megelőzésükre egyszerűbb feszültségoldó technikákat alkalmazunk: vita, kérdésfelvetés, szerepjáték, drámajáték, segítő beszélgetés, kikérdezés, meggyőzés, meghallgatás. A szülőknek adandó nevelési tanácsadást, a család és az iskola közötti nevelési feszültség (kettős nevelés) feloldását a szülői értekezletek, családlátogatások alkalmával ejtjük meg. Jogszabályi háttér Jogszabályok, amelyek az iskola és az egészségvédelem, egészségfejlesztés szoros kapcsolatára utalnak. - a 2003. évi LXI tv. -nyel módosított 1993. Évi LXXIX. Tv. A Közoktatásról 48.§ (3) bekezdés - a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/ 2003. XII. 17.) Kormány Rendelet - a 96/ 2000. (XII. 11.) országgyűlési határozattal kiadott “Nemzeti stratégia a kábítószer fogyasztás visszaszorítására” - az 1036/2003. (IV. 12.) Korm. Határozat a 96/2000. Ogy. Hat. Rövid és középtávú céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról - a 46/2003. számú (IV. 16.) Országgyűlési határozat, az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról - a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. Törvény - az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény 38. § (1) és (2) bekezdés - az iskola egészségügyről szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet 2. és 3. sz. melléklete - a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai - felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI tv. Helyzetkép Belső környezet: az intézmény több mint 200 éves múltra tekint vissza. Az iskola két épületének külső képe rendezett, belső tereinek állaga elavult, felújításra szorul. A Szemünk fénye program keretében 2009-ben felújították az intézmény összes helyiségének világítását. Az „A” épületben megtörtént az elavult mellékhelyiségek korszerűsítése a Szülői Szervezet kivitelezésében. Nincs az iskolán belül nagyobb helyiség, amely közösségi programok lebonyolítására alkalmas. A tornaterem 22 éve épült, azóta a tetőcserepeket cserélték ki, azon kívül jelentősebb felújítás nem történt. Az ebédlő épülete higiéniai szempontból nem felel meg az elvárásoknak, átalakítása elkerülhetetlen. Az „A” épület udvarának burkolata részben rendezetlen, tereprendezést igényel. A másik udvaron betonozott kosárlabdapálya található, amely lehetőséget biztosít a sportfoglalkozások szabadban történő megtartására. A kerékpáros közlekedés népszerűsítése érdekében fedett kerékpártároló épült. Külső környezet: az intézmény Baján, a szentistváni városrészben található, az 51-es főút mellett, ahol a forgalom jelentős. Az iskola épületei között újonnan kialakított tér található, esztétikus térburkolattal, sok növénnyel, padokkal. A teret első koronás királyunk, Szent 119



István szobra díszíti. Ez a közterület alkalmas a szabadtéri rendezvényeink megtartására. A közelben biztonságos játszótér nincs. Az iskola tömegközlekedési eszközzel jól megközelíthető. Erőforrások Személyi erőforrások: Belső: - egészségfejlesztő csoport: - igazgató - gyermek- és ifjúságvédelmi felelős - szabadidő szervező - diákönkormányzatot segítő pedagógus - testnevelő tanár - iskolaorvos - védőnő - diákok - tanárok - technikai dolgozók Külső: - szülők - városrész lakói - Vöröskereszt titkára - kortárs oktatók - mentálhigiénés szakember - Szentistváni Nyugdíjas Klub Anyagi erőforrások: - iskolai tanulói keretből - pályázatok - Szülői Szervezet támogatása - Szülők a Diákokért Egyesület - Szentistváni Diáksport Egyesület Tanulásszervezés és tartalmi keretei Tanórai keretek: A tanórákon vonatkozásokat.

hozzárendeljük

az

adott

témákhoz

a

megfelelő

egészségnevelési

Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző kooperatív, interaktív módszereket használva, differenciált feladatokkal adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű tanulásra nyílik lehetőség. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. Ennek megvalósítását a tantárgyi tanmenetek tartalmazzák. 120



Tanórán kívüli lehetőségek: - osztálykirándulás - sportnap - szakkörök: elsősegélynyújtó tanfolyamok és baleseti szimuláció oktatása - tanulói pályázatok: egy-egy egészségvédelmi probléma, a témakör önálló, vagy csoportos kutatása, feldolgozása. pl.: rajz, fotó, vers, interjú..stb - iskolai átfogó egészségvédelmi programok - akciók: egy- egy egészségneveléssel kapcsolatos probléma megoldására, vagy jeles napon szervezzünk olyan akciókat, amelyek felhívják a figyelmet – lehetőleg lakóhelyünk közösségének is- egy- egy problémára, témára. - kiállítások - vetélkedők, tanulmányi versenyek - kapcsolattartás külső segítő partnerekkel - ünnepségek, művészeti csoportok - DÖK nap - sportnap: szülőkkel összefogva, lehetőleg egész naposra tervezve ( egészséges ételek, italok, gyógyhatású készítmények vásárával, táncbemutatókkal, egészségi állapot felmérésével is összeköthető ) - napközis foglalkozások - diák sport egyesület - szabadidős programok - látogatások - előadások - filmklub - szülői értekezletek - szülői fórum Módszerek Előadás:

Elbeszélés: Vita:

Kerekasztal-viták: Megfigyelés:

Szerepjátékok:

Kísérletezés: Egészségnevelő plakátok :

hagyományos formája az ismeretterjesztésnek. Soha ne legyen hosszú, de legyen érthető, világos a tanulók életkorának megfelelő. legyen színes, motiváló, élményszerű módszere fejleszti a vitakultúrát, a helyes, szép beszédet, a meggyőző érvelés technikáját, és az együttélés szabályainak betartását. témától függően orvos, mentős, védőnő, rendőr, szülő stb. bevonásával a tanulók tudjanak ismeretekhez jutni a jelenségek, folyamatok megfigyelés, mérése, kísérleti vizsgálata és modellezése, az ismeretterjesztő irodalom és könyvtár használata révén lehetőséget kínálnak a problémás élethelyzetek kipróbálására. Segít a tanulóknak az önmegismerésben, felfedezhetik érzéseiket, belső gondolatvilágukat, cselekedeteik mozgatórugóit. segíti a tanulókat az ok – okozati összefüggések felismerésében, ezzel fejleszti a természettudományos gondolkodást. jelentős információhordozók, az ösztönző hatásuk sem elhanyagolható.

121


Faliújság:

Iskolaújságban: Kiállítások:


alkalmas arra, hogy az ügyes gyűjtőmunkákat, a jó feladatmegoldásokat, a felhívásokat, egyéb információkat a tanulók hosszabb ideig is tanulmányozhassák egészségnevelési témával foglalkozó rovat a tanulók aktív részvételével rendezett kiállítások gazdagabb szemléltetést, és erős érzelmi, értelmi motivációt tesznek lehetővé.

Beszélgetések Kiselőadások: amelyeket gyerekek tartanak a tanórákon Osztályok közötti tisztasági verseny. Sportvetélkedők. Rendezvények Témanapok, témahét. Projectmódszer Kooperatív technikák Differenciált tanulásszervezés Szempontok a módszerek kiválasztásához: - alkalmazkodjanak az életkori sajátosságokhoz, az egyéni készségekhez, képességekhez - vonjanak be minél több tanulót - biztosítsa az egyéni sikerélmény lehetőségét - az iskola keretein túl is legyenek hatással - alapvetően pozitív szemléletet tükrözzenek, kerüljük a katasztrófapedagógiát - a lakóhelyi vagy közeli konkrét példára alapozzanak, kötődjenek a napi élethez - nyújtsanak sok élményt a tanulóknak - az érzelmeken át hassanak - együttműködésen alapuljanak ( tantestület, egyéb iskolai dolgozók, külső partnerek, szülők …stb.) - alapozzanak a korosztály kíváncsiságára, versenyszellemére, öntevékenységére, megismerési vágyára, korszerű technikai ismeretére - legyen bennük sok játékos elem Eszközök -

biológia és kémia szertár szemléltető anyagai környezetünkben előforduló, könnyen beszerezhető anyagok diaképek applikációs képek folyóiratok transzparensek oktatástechnikai eszközök info-komunikációs eszközök

Az iskolai környezet: A példamutató iskolai környezet tényezői: - termek, folyosók, mellékhelyiségek, udvar tisztasága és esztétikus kialakítása - növények, élősarok kialakítása - környezetbarát iskolaműködtetés

122


-


egészséges élelmiszereket is árusító iskolai büfé gyalogos és kerékpáros közlekedés ösztönzése szelektív hulladékgyűjtés az iskolában dolgozók példamutatása színvonalas iskolai média

Kommunikáció Iskolán belüli: - munkaértekezletek, - faliújság - felelősök (DÖK) - egyéni beszélgetések - iskolagyűlések - iskolai évkönyv Iskolán kívüli: - szülői értekezletek - SZSZ megbeszélések - szórólapok - helyi újság - önkormányzati nyílt gyűlések - elektronikus levelek - faxok - levelek - telefonok Ellenőrzés, értékelés A tanulókat az egészségnevelési programokban végzett munkájuk alapján értékelni kell. Az ellenőrzés rendszeres munkára, önellenőrzésre ösztönzi a tanulókat. Kötelességtudásra nevel, és fejleszti a tanulók önértékelő képességét. Az értékelés történhet: szóban, írásban, iskolarádión és iskolaújságon keresztül. Kérdőívek évenkénti kitöltése és értékelése javasolt. Továbbképzések Belső: nevelési értekezletek, tanfolyamok Külső: városi, megyei, országos konferenciákon, rendezvényeken való részvétel, ill. akkreditált képzések

123



1-4. osztály - bevezető és kezdő szakasz (6-10 éves korig) Évf. Tantárgy, tanóra Célok, fejlesztendő készségek, képességek 1-4. Osztályfőnöki óra Az önellátással kapcsolatos képességek, készségek fejlesztése. Tartsa be az alapvető higiéniás szabályokat! Ismerje a fogápolás lépéseit, eszközeit! Szociális kompetencia Helyes napirend kialakítása. Környezetismeret Ismerje meg az élelmiszerek tápanyag összetételét, azok helyes arányát. Legyen képes megkülönböztetni az egészséges és az egészségtelen ételeket. Tudja megkülönböztetni az egészséges és a beteg állapotot. Ismerje meg a leggyakoribb fertőző betegségeket, a fertőzések elkerülésének lehetőségeit. Tanulja meg a káros szenvedélyek szervezetre gyakorolt hatását. Tartsa be a gyalogos közlekedés szabályait. Az egészséges testfelépítés, megfelelő Testnevelés kondíció fontosságának felismertetése. Mozgáskoordinációs képességek fejlesztése. A rendszeres mozgás igényének kialakítása. Tudja az órákon megtanult játékokat a szabadidejében is alkalmazni.

5- 8. osztály - Alapozó, fejlesztő szakasz (10-14 éves korig) Évf. Tantárgy, tanóra Célok, fejlesztendő készségek, képességek

Tartalom Évszaknak és alkalomnak megfelelő öltözködés. Rendszeres és alapos tisztálkodás. Rendszeres fogápolás lépései. Mellékhelyiségek helyes használata. Az osztálytermek tisztasága Kulturált táplálkozási szokások. Egészséges táplálkozás, táplálékpiramis.

Módszer, munkaformák Beszélgetés, csoportmunka gyűjtőmunka,plakátkészítés szerepjátékok, tisztasági verseny, IKT eszközök használata, osztályra szabott házirend

Mindennapos testnevelés Egyes sportágak alapjainak elsajátítása. Sportjátékok Utánzó gyakorlatok, akadálypályák 1. osztályban választható úszásoktatás 2. osztályban kötelező úszásoktatás korcsolyázás

Frontális Cselekedtetés Csoportmunka

Tartalom

Módszer, munkaformák

Szemléltetés beszélgetés, csoportmunka gyűjtőmunka, Egészség – betegség Káros szenvedélyek: alkoholizmus, dohányzás, plakátkészítés szerepjátékok, IKT drogok eszközök használata, frontális munka, önálló munka, magyarázat, kooperatív technikák, Gyalogos közlekedés szabályai, táblák, útburkolati séta, Cselekedtetés, jelek. Helyes magatartás a közlekedésben. kísérlet, figyelmeztetés

124


5.

Osztályfőnöki

Osztályfőnöki

Osztályfőnöki

Technika Természetismeret

Osztályfőnöki Technika Természetismeret Testnevelés

Osztályfőnöki Technika Természetismeret


Alakuljon ki a pozitív énkép megalapozásának képessége. Az osztálytársak találják meg egymásban a pozitív tulajdonságokat, becsüljék meg egymás értékes jellemvonásait. A egészséges életmódról a bevezető és kezdő szakaszban megalapozott ismereteit fejlessze tovább. Legyen képes egyszerű stressz-oldó technikákat alkalmazni. Legyen képes helyes döntéseket hozni a saját egészségének hosszú távú megőrzése érdekében. Rendelkezzen pozitív jövőképpel. Ismerje meg a magyar egészségügy szűrővizsgálati rendszerét! Tudatosuljon ezek szükségessége! A egészséges életmódról a bevezető és kezdő szakaszban megalapozott ismereteit fejlessze tovább. Ismerjen meg modern konyhatechnikai eljárásokat.

Kooperatív Ki vagyok én? Az "énkeresés" önmagunk megismerésének Beszélgetés szükségessége. Érték, egyediség, személyiség, önbecsülés. Az egészség értéke életünkben. Stresszfeloldás. Testi, lelki és szociális harmóniák védelme. Az érzelmi feszültségek és fizikai állapotunk, egészségünk közti összefüggés. Hogyan élhetek egészségesen? Az egészséges életmódra vonatkozó hosszú távú döntések motiválása. Az egészséges fizikum megóvásának módjai. Az egészségkárosító cselekedetek rontják életesélyeinket.

Az egészséges táplálkozásról Egészséges étrend kialakítása. Hogyan táplálkozzunk? Mi a táplálkozás célja? Mit és mennyit együnk? Ismeretek bővítése a legfontosabb tápanyagokkal, vitaminokkal, ételekkel kapcsolatban. A egészséges életmódról a bevezető és A sport, a testmozgás és a testi higiénia kezdő szakaszban megalapozott ismereteit Mi a testkultúra? A testi és lelki egészség megóvása. Helyes napirend, tisztálkodás. fejlessze tovább. A sport szerepe életünkben. A rendszeres Alakítson ki helyes napirendet. A rendszeres testmozgás megóvja egészségünket. testmozgás váljon mindennapjai részévé. Alkalmazza az öltözködés és tisztálkodás korának megfelelő módjait! Tudatosan utasítsa el a drogokat, élvezeti Veszélyes anyagok A drog fogalma, gyógyszerek, dohányzás hatásai. Rászokás veszélyei. szereket!

125

Megfigyelés gyűjtőmunka

Beszélgetés Cselekedtetés Gyűjtőmunka Plakát Gyűjtőmunka Plakát IKT ezsközök Gyakorlati tevékenység Szerepjáték Kooperatív technikák IKT eszközök

Kísérlet Szemléltetés Megfigyelés


Osztályfőnöki

Évf. Tantárgy, tanóra 6. Osztályfőnöki Technika Természetismeret Testnevelés

Osztályfőnöki Technika Természetismeret Testnevelés

Osztályfőnöki Magyar irodalom

Osztályfőnöki Magyar irodalom Természetismeret Ének


Készüljön fel változásokra

a

serdülőkorral

járó Védőnő előadása a serdülőkori problémákról.

Célok, fejlesztendő készségek, képességek „Ép testben ép lélek” mondás értelmezése. Ismerje meg az aktív pihenés lehetőségeit! Legyen tisztában az alvás élettani szerepével! Tartsa természetesnek a végbemenő testi változásokat önmagán és társain is.

Tartalom Az emberi test felépítése és működése Életrend, életritmus A napi- és életrend kialakításának szükségessége. A rövid és hosszú távú döntések összetevői és hatásuk az egészségre. Az életkorral járó testi változások.

Módszer, munkaformák Kooperatív módszerek Beszélgetés Kiselőadás készítése

Ismerje a házi patika alapvető gyógyszereit! Legyen tisztában vele, hogy milyen tünetek esetén kell orvoshoz fordulni! Tanulja meg, hogy mit tehet önmagáért mielőbbi gyógyulása érdekében! Értse a következő kifejezéseket: betegség, fertőzés, járvány! Legyen képes nemet mondani a számára kedvezőtlen csábításoknak: szexuális, drog, lelki befolyásolás, stb! Merjen segítséget kérni veszélyeztetettsége esetén!

Az egészséges és a beteg ember Egészségünk megóvása alapvető érdekünk és feladatunk. Folyamatosan eddzük testünket és lelkünket! Egészséges életmód. Mi a teendő betegség esetén? Gyógynövények jótékony hatásai. A korosztályát érintő védőoltások fajtái.

Gyűjtőmunka Szemléltetés Megfigyelés Beszélgetés Plakát

Hogyan tudok visszautasítani? A visszautasítás gyakorlása. Hogyan tudok visszautasítani, ellenállni egy csoporton belül? Csábítás, kísértés, önfegyelem. Véleményalkotás.

Szerepjátékok Beszélgetés

Tudjon a kortársaival szabadidős programot A szabadidő helyes eltöltése Helyes napirend kialakítása - tervezzük meg a szervezni, lebonyolítani. szabadidőnket is! Menjünk minél többet a Tegyen szert nagyobb önállóságra szabadba! A kultúrált szórakozás, olvasás, programjai kiválasztásában. zenehallgatás. 126

Internetes programtervezés


Testnevelés Osztályfőnöki


Készüljön fel változásokra

a

serdülőkorral

járó Védőnő előadása a serdülőkori problémákról.

Évf. Tantárgy, tanóra Célok, fejlesztendő készségek, képességek Etika Ismerje meg a korának megfelelő 7. konfliktuskezelő technikákat! Osztályfőnöki Magyar irodalom

Etika Osztályfőnöki Magyar irodalom

Etika Osztályfőnöki Magyar irodalom

Földrajz Testnevelés Biológia

Tartalom Mit tegyek? Problémamegoldás Az emberi kapcsolatok természetes velejárója a konfliktus. Megismerjük azokat a technikákat, amelyekkel kezelni tudjuk a konfliktusokat, csökkenteni a stresszes állapotot. A konfliktus fajtái. Az egyén, a médiák, a reklám hatása Legyen kellő önismerete! A szokások szerepe életünkben. A rossz szokástól Tudja szelektálni, kellő kritikával kezelni az kellő motiváció, önnevelés, akaraterő segítségével Őt érő információhalmazt, amely a médián megszabadulhatunk. A médiák negatívan és keresztül éri!! pozitívan is befolyásolhatják a fiatalokat. Kritikus gondolkodás. Kritikus helyzetek és döntések. Alakuljon ki a kudarctűrő képessége! A próbálkozás, a kudarc, a célok felvállalása a Próbálkozásait ne adja fel az első kudarcnál, döntés velejárója. Tudni kell újra legyen képes hinni az újrakezdésben! kezdeni. A baráti és családi segítség. Jellemünket állandóan erősíteni, nevelni kell. Ismerje meg a turistatérképet, tudjon tájékozódni a térképjelek segítségével! Ismerje az iránytű használatát! Tudja értelmezni a természet iránymutató jelzéseit!

Menjünk a szabadba! Az egészséges életmód nélkülözhetetlen velejárója a jó levegő, a testmozgás. Kirándulás, túrázás, sportolás. Magyarország természeti kincseinek megismerése.

127

Módszer, munkaformák Kooperatív technikák Szerepjáték Beszélgetés

Kooperatív technikák

Szerepjáték Beszélgetés

Plakátkészítés Gyűjtőmunka


Etika Osztályfőnöki Technika

Biológia Magyar irodalom Osztályfőnöki


Egészséges életmód Testünk működése. A serdüléssel járó változások. A személyi higiénia, a testi és lelki egészség megóvása. "Divathóbortok", rossz szokások az öltözködésben, táplálkozásban. Beszélgetés a védőnővel és a rendőrségi szakemberrel a dohányzás az alkohol, a drogfogyasztás káros hatásairól. Tartsa be az illendőség szabályait a Szerelem A barátság és a szerelem fogalma. A nemi érés. A párkapcsolatában is! serdülés biológiai és pszichikai változásai. A Legyen tisztában a testi kapcsolat esetleges hűség, bizalom, felelősségtudat a szerelemben. következményeivel (nemi betegségek, terhesség)! Viselkedésével, öltözködésével ne előzze meg biológiai korát! Ismerje meg az anorexia és bulémia veszélyeit, következményeit! Tudja, hogy mit jelent a kulturált alkoholfogyasztás!

128

Kiselőadás készítése Gyűjtőmunka IKT eszközök

Irodalmi alkotások elemzése IKT eszközök Szerepjáték



8. osztály Évf. 8.

Tantárgy, tanóra Osztályfőnöki

Osztályfőnöki

Kémia Biológia Osztályfőnöki

Célok, fejlesztendő készségek, képességek Ismerjék meg a jövőjük alakításának lehetőségeit! Tudják kiválasztani közülük a számukra legoptimálisabbat! Érezzék át felelősségüket döntéseikkel kapcsolatban! Tudjon kitűzni maga elé célokat, tudatosan kezdje el építeni életpályáját!

Ismerje fel a szenvedélybetegségekhez vezető egyéni és közösségi okokat! Legyen tájékozott arról, hogy milyen szervezetek foglakoznak, adhatnak segítséget a fenti problémák kapcsán!

Magyar irodalom Legyen kooperatív a társaival! Osztályfőnöki Biológia Osztályfőnöki

Ismerje meg az egészségügyi szervezetek felépítését, egymásra épülő rendszerét!

Osztályfőnöki

Rendelkezzen pozitív énképpel! Fejlődjön visszautasítási készsége! Fedezze fel a passzivitás, agresszivitás veszélyeit!

Tartalom Az én életösvényem A jövővel kapcsolatos bizonytalanságok, kétségek természetes volta. Fogadják el saját felelősségüket életminőségük alakításában.

Módszer, munkaformák Kooperatív technikák

Teendőim a teljes életért A célkitűzés az életvezetés fontos eleme! Önépítés kudarcokból, sikerekből. Egészséges kockázatvállaló magatartás. Veszélyek és a társadalom A szenvedélybetegségek kialakulása hátterében álló egyéni és közösségi befolyásoló tényezők felismerése. A szervezett segítségnyújtás lehetőségeinek igénybevétele. Vigyázok magamra, vigyáznak rám Fedezzék fel a közösségi támogatásban rejlő erőket, a személyes példamutatás jelentőségét. Hová fordulhatok, kik segíthetnek? A helyi közösség és a nemzeti keretekben nyújtott segítség különböző szervezeti formái. Nemet mondani Határozott ellenállás, alkotó gondolkodás A visszautasítási készség fejlesztése, a kapcsolatok megőrzésének lehetősége. Negatív nyomás, pozitív hatás. Passzivitás. Agresszivitás.

Kooperatív technikák Beszélgetés

129

IKT eszközök Plakát

Irodalmi alkotások elemzése Szerepjáték Plakát Szemléltetés Gyűjtőmunka Szerepjáték



4.8. ISKOLAHASZNÁLÓK AZ ISKOLAI KÖZÉLETBEN 4.8.1.

Tanulói részvétel, diákönkormányzat

DÖK felépítése és működése: Az iskola diákönkormányzata alulról építkező közösségi szervezet, amelynek tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Legfontosabb feladatának az iskolai közösségi élet szervezését, a nevelőtestület véleménynek meghallgatásával annak mind színvonalasabb segítését, valamint a diákok érdekeinek képviseletét tartja. A tanulókat jogaik gyakorlásában és képviseletében a diákönkormányzat segíti. Szervezeti felépítése a következő: A diákönkormányzat munkáját az iskolában tanító tanár segíti, aki eljár-hat a diákok, diákönkormányzat képviseletében. Osztály diákbizottságok: 2–3 fő, akik az osztályfőnökkel együttműködve a kétirányú információáramlás legfőbb bázisai. Diáktanács: az osztály–diákbizottságok 2– 2tagjából, választott küldöttekből áll. A diáktanács vezetősége : 8 főből áll, akiket a diákok legalább 50%-a támogat. diákmester diákmester helyettes kulturális felelős 2 fő sportfelelős 2 fő tisztasági felelős 2 fő A diáktanács vezetősége képviseli a diákközvéleményt, tartja a kapcsolatot az iskolavezetéssel, valamint a diákönkormányzatot segítő tanárral. A diáktanács megbeszélt időpontokban – évente legalább négyszer ülésezik de szükség esetén bármikor összehívható. A diáktanács összehívását kezdeményezheti a diáktanács vezetősége, a diákönkormányzatot segítő tanár és az iskola vezetése. A diáktanács üléseire meghívhatók az iskola diákjai, a nevelőtestület tagjai és az iskola vezetése. A meghívottak tanácskozási joggal vehetnek részt az üléseken. Diákfórum (iskolagyűlés) 1 – 2. szükség esetén többször is összehívható fórum, melynek résztvevőire és témájára a diáktanács, a nevelőtestület és az iskolavezetés is tehet javaslatot. A diákönkormányzat működésére vonatkozó jogokat az oktatási törvény tartartalmazza. A tanulóközösségek döntési jogkört gyakorolnak a nevelőtestület véleményének meghallgatásával: - saját közösségi életük megszervezésében, - tisztségviselőik megválasztásában, - a diákönkormányzati képviselő ( küldött) megválasztásában. A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt: - működéséről, 130


-


a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatásköre gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról.

A diákönkormányzat a diákokat érintő kérdésekre vonatkozóan véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési–oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos kérdésekben: - a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalánál, - a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához, - a könyvtár, a stúdió, a tornacsarnok működési rendjének kialakításához Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének ki kérése kötelező, illetőleg amelyekben egyetértési jogkört gyakorol, továbbá ha a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, az előterjesztést, meghívót – ha a jogszabály másképp nem rendelkezik – a határidő előtt legalább tizenöt nappal meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő következő kérdésekben: - jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai szervezeti és működési - szabályzat megalkotásakor és módosításakor, - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor, (táborozások, osztálykirándulások támogatása) - a házirend elfogadásakor Közszolgálati diákszerepek az iskolában Az iskolánkban a társadalmi munka, a rendezvények szervezése, lebonyolítása a DÖK feladata, melyet részletesen a DÖK éves munkaterve tartalmazza. Az ügyeletesi teendőket az iskola házirendje tartalmazza. A DÖK szervezeti felépítését és működési rendjét a diákönkormányzat SZMSZ-e szabályozza 4.8.2.

Az iskola és a szülői ház kapcsolata

A nevelés-oktatás folyamatában az iskola a szülőkkel való egyenrangú kapcsolat kialakítására törekszik, mivel az iskola a szakmaiságot, a család pedig a biztos “hátországot” jelenti. A kettő harmonikus egységében tud a legeredményesebben fejlődni a gyermek. Ezért fontos, hogy az iskola és a család a legfontosabb alapértékekben megegyezzen, és hogy rendszeres információcserére és kölcsönös együttműködésre törekedjen mindkét fél. A tanulók jogait és kötelességeit az iskola házirendje tartalmazza. Egyes kötelességek megvalósulását (saját környezet rendben tartása...) folyamatszabályozás segíti. Ezek az IMIP– ben megtalálhatók. Intézményünkben iskolaszék nem működik, a szülői szervezet(szülői közösség) biztosítja a szülők véleményének képviseletét. A szülői szervezet az intézményi közösség szerves része. - Segíti az intézményi és a családi nevelés összehangolását, biztosítja szülők részvételét az intézmény életében. - Mozgósítja a szülőket a nevelő- oktató munka megsegítésére. 131


-


Részt vállal a pályaválasztás és a gyermekvédelem teendőiben. Társadalmi munkával hozzájárul az intézmény tárgyi és esztétikai fejlesztéséhez, sport és kulturális programjainak megvalósításához.

A szülői szervezetnek joga, hogy a tanulók érdekeinek képviseletében nyomon kövesse a pedagógiai munka alakulását, a tanulói jogok érvényesülését az intézményben. A szülőket érintő iskolai dokumentumok az iskola könyvtárában hozzáférhetők. A szülői szervezet SZMSZ-e tartalmazza a szülői közösség jogkörét. A szülők jogait és kötelességeit a KT.14.§-a határozza meg. Ezen jogok és kötelességek érvényesítésének a nyomon követése, illetve a szükséges intézkedések megtétele a pedagógus feladata. Az együttműködés a szülői szervezet és az intézmény valamennyi dolgozója között akkor eredményes, ha egymást egyenrangú és közös célért tevékenykedő partnernek tekinti. A pedagógust és a nevelő–oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat titoktartási kötelezettség terheli, a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan adatot, tényt, információt illetően, amelyről a hivatásának ellátása során tudomást szerzett. A titoktartási kötelezettség határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettséget csak a szülő és a tanuló közösen oldhatja fel. A titoktartási kötelezettség nem tejed ki a törvény alapján kezelhető és továbbítható adatokra. Az együttműködés területe Tevékenység A belépő évfolyam szülőinek tájékoztatása

Az éves munka tervezése

-

-

-

A tanév rendjének és feladatainak ismertetése -

-

Módszer összevont szülői értekezlet írásbeli tájékoztató az iskoláról, rövidített pp,házirend szülői szerv. értekezlete,a munkaterv véleményezés osztályonkénti szülői értekezlet 1-3-5.oszt. házirend ismertetése az osztályban tanító tanárok bemutatkozása tantárgyi követel-

-

Érintettek igazgató

Időpont minden év május elején

-

oszt.fők

-

minden év szeptember elején -

-

a szülői szerv.vez. igazgató

-

oszt.főnökök

-

-

minden új ped.

-

-

szaktanárok

-

- szaktanárok

132

minden év szeptember közepén leadása májusban sokszorosítás aug.végén

-

Felelős igazgató igh. ofő.mk.vez.

-

igazgató a szül. szerv. mindenkori elnöke of.mk.vez. igazgató

-

mk.vez.

-

igh.


A félév értékelése Tájékoztató a diákok eredményeiről

-

A tanév értékelése Tájékoztató a diákok eredményeiről

-

-

Tájékoztató a diákok eredményeiről

-

-

ményrendszer ismertetése félévi értekezlet osztályonkénti szülői ért. fogadóóra pályaválasztás i tájékozt. szülői választmány osztályonkénti szülői értekezlet fogadó óra év végi ért.

negyedévi írásos tájékoztató osztályzatok az ellenőrzőben


-

-

-

-

-

valamennyi szaktanár és a szülői választmány képvis. minden szaktanár oszt.főnökök osztályonként két-két szülő + ig. osztályfőnökök valamennyi szaktanár + a szülői választmány képviselői osztályfők. a szaktanárok tájékoztatása alapján osztályfők. havonta egyeztetik a naplóval

Közös programok -

január közepe

igazgató igh. oszt.fő. napk.nev.

igazgató igh. osztfő. napközis nev. igh.

-

május vége (elsősöknek)

-

június eleje

-

-

június vége

-

-

november közepe,április közepe

- minden hónap 30-ig

az iskola hagyományain ak megfelelően az olyan programok kerülnek ide, amelyek szervezésében, lebonyolításáb an a szülők aktívan részt vesznek ( pl. kirándulások, farsang, sportrendezvények, Mikulás, stb.) Ezen tevékenységeket évente felülvizsgáljuk , szükség esetén módosítjuk.

133

-

osztályfőnök szaktanárok

- igh.

-



4.9. KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉG INTÉZMÉNYÜNKBEN 4.9.1. Helyzetelemzés Kezdeményezésünkre, Baja város Képviselő-testülete 2001.augusztus 1-től intézményünk alaptevékenységei közé sorolta a helyi közművelődési feladatok ellátását. A feladatbővítéssel együtt kértük, hogy változzék meg a többcélú intézményünk neve is. A döntéshozók jó ötletnek találták a városrészhez kötődő névváltoztatást, s így az eddigi Dózsa György Óvoda és Általános Iskola helyett SZENTISTVÁNI ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT néven szerepelünk az új alapító okiratban. A kezdeményezést körültekintő munka, alapos felmérés előzte meg. Abból indultunk ki, hogy a bajaszentistvániaknak évtizedek óta nincs megfelelő helyi szintű szórakozási, művelődési lehetőségük. A településnek nincs (régen volt!) filmszínháza, művelődési otthona, civil szervezetek, művelődési csoportok, közösségek szakmai tevékenységének biztosítására alkalmas nagyobb, önálló helyiség. Részben megoldott a nyilvános könyvtárellátás. Általános tapasztalat, hogy a külső városrészekből kevesebb gyerek, fiatal tud eljutni a belvárosi rendezvényekre, a közlekedés és kíséret megoldásának nehézsége, esetleg költsége miatt. A külvárosi intézményekbe kivitt, központi vagy iskolai szervezésű programok lényegesen több gyermek és fiatal számára válnak elérhetővé, jelentősen növelve ezzel azok hatékonyságát. Feltárva a hiányosságokat, megismerve a városrészben élők elvárásait, igényeit, önerőből és önszorgalomból kísérletet tettünk az intézményesített közművelődési lehetőségek biztosítására. Távlatai célunk egy olyan kulturális-szolgáltató központ kialakítása, ahol a programokat egymással összekapcsolva komplex szórakozást, élményszerzést kínálunk a szentistvániaknak, kiegészítve mindezt a helyi közösségre vonatkozó információs bázissal. Értékeink, teljesítményeink közkinccsé tételével szeretnénk hozzájárulni a kognitív társadalom mielőbbi megvalósításához. Színvonalas rendezvényeknek otthont adva akarjuk becsalogatni az itt élőket az intézményünkbe, s ha már bent vannak, jó házigazdaként vendégül látni őket programjainkra. Szokjon hozzá a szentistváni városrész, hogy az intézmény folyamatosan kínálja programjait, hogy gyerek és felnőtt egyaránt talál itt szórakoztató, kulturális és sport rendezvényeket. Tudtuk, hogy az iskolai költségvetésből komolyabb közművelődési tevékenységet folytatni nem tudunk. Ezért, a programok legnagyobb részét pályázati pénzekkel, szponzorok támogatásával és a szülői munkaközösség erkölcsi és anyagi segítségével oldhattuk meg. Rendszeres, hagyományos kulturális rendezvényeink - Bajaszentistvánhoz kötődő, egykor itt élt vagy most is itt élő dolgozó képzőművészek, helytörténeti hagyományokat felidéző néprajzi, iskolatörténeti kiállítások. (Kincses Ferenc, Kelle László, Baráti György, Ádám Péter, Marjánovics Dusán, Dr. Rendes Béláné, gyermekrajz kiállítások) - Hagyományőrzést és horvát nemzetiségi kultúrát ápoló, megőrző rendezvények. (Préló, Márkó-nap, területi horvát nyelvi verseny megrendezése, zenés szüreti felvonulás, Szentistváni horvát nemzetiségi nap.) - Évfordulókhoz kötődő helyi emléktáblák, emlékhelyek felavatása, ehhez kapcsolódó tudományos ülések. (Marjánovity Dusán bajaszentistváni bunyevác költő emléktáblája az iskola falán, könyvbemutatók) - Ismeretterjesztő, felvilágosító előadásokat felnőtteknek és gyermekeknek. (Szentistváni gazdagimnáziumi előadás-sorozat)

134


-

-


Kulturális jellegű gyermekrendezvényeket, versenyek. (Gála, ünnepségek, iskolahét versenyei) Egészséges életmód népszerűsítése és sportolási lehetőségek biztosítása. (CsŐsz kupa, Csengettyű kupa, Szentistván kupa, Farsang kupa teremlabdarúgó tornák, Szentistván kupa floorball torna, „Mozdulj velünk!” és „Kikelet” sportnapok, városi grundbirkózó és játékos sportvetélkedő versenyének megrendezése) Szórakozató és szabadidős programok. (Városrészi irodalmi est, Szüreti bál, Farsangi bál) Rendszeres tájékoztatás és kapcsolattartás érdekében minden év őszén intézményi évkönyv kiadása

Meggyőződésünk, hogy a közművelődési feladatok nagyobb mértékű felvállalásával, tudatosabbá válik a tanulói, művelődési folyamatok tervezése, s ez által a tanulók szélesebb élményanyag alapján sajátíthatják el ismereteiket, jelentős segítséget kaphatnak a szabadidő minél hasznosabb eltöltéséhez úgy, hogy mindez a saját városrészükben valósul meg. Az iskolarendszeren kívüli közművelődés megszervezésével pedig jelentősen javíthatjuk a városrészben élők közművelődési igényeit, közérzetét, az itt szerveződő kulturális jellegű közösségek elhelyezésével, működési feltételeit. A közművelődési tevékenység megvalósításának anyagi feltételei: -

A közművelődési feladatok elvégzéséhez külön költségvetés készül, a fenntartóval egyeztetve. Sikeres pályázatok révén tartalmasabb, gazdagabb kulturális, hagyományőrző és sport programok lebonyolítása. Támogatók, szponzorok, szülők támogatása. Nevezési díj. Bevételes rendezvények.

A nevelési programhoz és a helyi tantervhez kötődő szabadidős tevékenység az intézményben Tantárgyak és modulok

Tevékenység

Partnereink

Magyar nyelv és irodalom

színjátszó szakkör

Ifjúsági Ház

mesemondó, versmondó

Ifjúsági Ház

prózamondó verseny könyvtári órák

Ady Endre Városi Könyvtár

színházlátogatás

Baja, Pécs, Szeged, Bp. Kecskemét

Ének-zene

képzőművészeti szakkör

Vizuális Iskola, Zeneiskola

Rajz és vizuáliskultúra

iskolarádió hangszeroktatás

Bajai Rádió Liszt Ferenc Zeneiskola

Mozgókép és médiaismeret

filmklub

Ifjúsági Ház

135



Tantárgyak és modulok

Tevékenység

Idegen nyelv

angol szakkör

Partnereink

Nemzetiségi nyelv német szakkör horvát néptánc szakkör Földünk és környezetünk

környezetvédelmi szakkör

MNÁMK Bunyevác Tájház Horvát Kisebbségi Önkorm. Környezetvédelmi Labor ADUKÖVIZIG

Ember és társadalom ismeret, osztálykirándulások Etika Környezetismeret Természetismeret

nyári tábor

Ember és természet

természetismereti szakkör madárvédelmi szakkör

Biológia

környezetvédelmi akciók

Hon - és népismeret

honismereti szakkör

Történelem Testnevelés és sport

Csillagvizsgáló Ifjúsági Ház

Türr István Múzeum Bunyevác Tájház Városvédő Egyesület

Tömegsport kosárlabda, foci, atlétika tenisz, floorball

Bajaszentistváni Labdarúgó Egyesület Bajai Méhek, Darazsak BLSE, Bajai Vízügy Spartacus, MOGYI SE

Informatika Számítástechnika

számítástechnikai szakkör

Technika és élevitel

háztartási szakkör

Egészségtan

egészségnevelési tanfolyamok

136

JAMK IH



A szülő, tanuló, pedagógus együttműködése

I. Iskolai ünnepélyek, programok

Tevékenységekalkalmak

Érintettek

Időpont

Felelős

Évnyitó

igazgató magyar tanár

augusztus

igazgató magyar tanár

vége Papírgyűjtés

DÖK

ősz tavasz

DÖK-vezető

Az aradi vértanúk emléke

osztályfőnökök történelem tanár

október 6.

magy.-tört. mk.vezetők

A köztársaság kikiáltása

magyar-történelem munkaközösség tanulók

október 23.

magy. - tört. mk.vezetők

Szüreti bál

szülői szervezet osztályfőnökök

október

szülői szervezet vezetősége

Mikulás

osztályközösség szülői szervezet

december 6

Osztályfőnökök, szülői szervezet vezetősége

Csengettyű kupa Szülők, diákok, teremlabdarúgó torna nevelők

december eleje Szülői szervezet, testnevelés mk.

Luca-napi szorgoskodások

december 13.

DÖK

DÖK napk. mk.vez.

Mindenki karácsonya tantestület felváltva a december diákokkal (kétévente) utolsó tan. napja

tantestület vagy osztályfőnökök

Farsangi bál

szülői szervezet február napközis mk., 7. oszt.fők, gyerekek

szülői szervezet vezetősége 7.oszt.osztályfők.

Szülők–nevelők bálja

szülői szervezete nevelők

február

szülői szervezet vezetősége

Március 15.

magyar-történelem mk., diákok

március

magy.-tört.mk. vezetők

Anyák napja

osztályfőnökök gyerekek

május eleje

osztályfőnökök

137




Érintettek

Sportnap

tantestület, gyerekek május

testnevelők

Kulturális bemutató (Gála)

nevelőtestület

kétévente

igazgató szaktanárok

Gyereknap

DÖK

június eleje

DÖK-vez.

Helyismereti prog.

osztályfőnökök diákok

utolsó tanítási természetism. hét mk.vez. osztályfők.

Kisérettségi

szaktanárok 8.osztályok

utolsó előtti hét

szaktanárok

Ballagás

7.oszt., osztályfők szülők

június közepe

7.oszt.fők

Évzáró

napközisek

június közepe napk.mk.

Tábor

táboroztató nevelők nyári szünet

II. Szolgáltatás Nyugdíjasok klubja nyugdíjasok jellegű programok Önkormányzati önkormányzati képviselő fogadó óra, képviselő tájékoztatás

Időpont

Felelős

táborvezető

folyamatos

Nyugdíjasklub vezetője

megbeszélt időpont

önkormányzati képviselő

Egészséges életmód terembérlők, népszerűsítése, sportolók sportrendezvények (teremlabdarúgó tornák, tömegsport)

folyamatos

terembérlők, közműv. felelős

Képzőművészeti és szaktanárok, irodalmi közműv. felelős rendezvények (kiállítások, irodalmi est, könyvbemutató, író-olvasó találkozó)

folyamatos

közműv. felelős

Horvát nemzetiségi szaktanárok, hagyományőrző közműv. felelős rendezvények (préló, Márkó-nap, zenés szüreti felvonulás, Szentistváni horvát

folyamatos

közműv felelős

138



nemzetiségi nap) Tevékenységekalkalmak

Érintettek

Időpont

Felelős

Ismeretterjesztő előadások (gazdagimnáziumi előadás-sorozat)

szaktanárok, közműv. felelős

folyamatos

közműv. felelős

Szórakoztató és szabadidős programok (bálak, koncertek, táncházak, Szentistváni újbor mustra, gasztronómiai verseny)

közműv. felelős

folyamatos

közműv. felelős

Egészség szűrő, kórház és véradó megőrző programok, állomás dolgozói, véradó nap munkavédelmi felelős, közműv. felelős


kórház és véradó állomás dolgozói, közműv. felelős

Évkönyv kiadása

magyar nyelvi mk., közműv. felelős

december

magyar nyelvi mk., közműv. felelős

szaktanárok, szakkör vezetők

nov. - márc.

szaktanárok, szakkör vezetők

angol tanár horvát tanár Balatonné Sáfrány Erika testnevelők

iskolahét április iskolahét

nyelvi mk.vezető nyelvi mk.vezető Balatonné Sáfrány Erika testnevelők

III. Tantárgyi Iskolai versenyek hagyomány - angol - horvát - szavaló - mesemondó - csevegő - szépkiejtési - olvasási - helyesírási - matematika - történelem - természetvédelmi Városi versenyek - angol - horvát - kerékpáros ügyességi verseny - játékos sportvetélkedő

139

január



- grundbirkózás

testnevelők

december

Testnevelők


Érintettek

Időpont

Felelős

szakkörvezetők


szakkörvezetők

IV. Szakkörök Angol Színjátszás Horvát tánc Környezetvédelem Matematika Számítástechnika Atlétika Torna Labdarúgás Tenisz Floorball V. Értékelési hagyomány

Lásd a pedagógiai programban

140



4.9.2. Célok, feladatok, tartalom - tevékenység, sikerkritériumok Cél

Feladat

Tartalom - tevékenység

Sikerkritérium

1.

Személyi és tárgyi feltételek biztosítása a közművelődési feladatok színvonalas teljesítése érdekében

Közművelődési szakemberek kinevezése, új vezetési struktúra kialakítása, nevelők bevonása a közművelődési tevékenységbe

Baja város középtávú gyermek és ifjúságpolitikai koncepciójához igazodva, a saját középtávú közművelődési programunkban megjelöljük azokat az infrastruktúra fejlesztéssel kapcsolatos elképzeléseket, amelyek megkönnyítik a programok lebonyolítását. (könyvtárbővítés, kiállító terem, színpaddal ellátott közösségi terem)

A közművelődésben dolgozók szakmai képzésben való részesítése. Infrastrukturális elképzelések megvalósítása érdekében, összefogásra, közös munkára invitáljuk a körzet lakosságát, hivatkozva a lokálpatriotizmusukra.

2.

Közösségi terek biztosítása

Közösségi közművelődési szintér biztosításával segítjük a városrészben működő ismeretszerző, amatőr alkotó, művelődő közösségek, sportegyesületek működését.

Az intézmény helyiségeit / osztály-

Csoportok, klubok, egyesületek tevékenységének koordinálása.

3.

termek, sportcsarnok, ebédlő, “E” épület/ és eszközkészletét rendelkezésérre bocsátjuk a művelődni, sportolni akaróknak, és így több korosztály számára is biztosítjuk a közösségi művelődés feltételeit.

A szellemi, művészeti értékek Kultúraközvetítő tevékenység Szentistvánhoz kötődő, itt élő ápolása, megismertetése, gazdagítása felvállalásával, nagy gondot fordítunk művészek, alkotók műveinek a helyi értékeket védő, gazdagító rendszeres kiállítása, írók, költők, kezdeményezésekre, a újságírók találkozásai az olvasókkal, településfejlesztő természet és könyvbemutatók, az egykor itt

141

Kiállítás szervezés évente 3-4 alkalommal, komolyzenei előadáshoz megfelelő helyiség biztosítása, társintézményekben,


4.

Hagyományőrzés, nemzetiségi kultúra ápolása, megőrzése és bemutatása


környezet érdekvédő közéleti tevékenységre.

tanuló, de hírnevet szerzett volt diákok műveinek bemutatása (koncertek, előadóművészek előadásai.) Természetvédelemmel kapcsolatos programok szervezése

Helyi népszokások felkutatása, felelevenítése, megjelentetése írott formában Nemzetiségi identitástudat, a hovatartozás erősítése, horvát nyelv ápolása, nemzetisége bunyevác hagyományok gondozása Régi népszokások ismerőinek felkutatása, aktív résztvevőként szerepeltetése

Préló, Márkó-nap (horvát nyelvű Hagyományőrző néptánccsoport tamburás mise, búzaszentelés, folklór sikeres szerepeltetése. műsor), zenés szüreti felvonulás, Színvonalas műsor a nemzetiségi Szentistváni horvát nemzetiségi rendezvényeken naphoz kötődő programok Hagyományaink, népszokásaink megszervezése köztudatba kerülnek, állandósulnak Táncházak Mesterségek tere a Szent István téren Húsvéti népszokások felidézése “Luca nap” megrendezése Télbúcsúztató kiszebáb égetés lebonyolítása Szent István napjának (aug.20.) méltó megünneplése Horvát nyelv oktatása óvodákban, iskolában, gyermek néptánc szakkör működtetése Területi horvát nyelvi verseny megszervezése, lebonyolítása Nemzetiségi jellegű szakmai képzés felvállalása. (hallgatók, pedagógusok)

142

Parkosítás, fásítás.



5.

Életfeltételeket, életminőséget javító Az iskolán kívüli öntevékeny, szociálpolitika önképző, szakképző tanfolyamok, életminőséget javító tanulói, ifjúsági és felnőttoktatási lehetőségek biztosítása

A megélhetési viszonyok egyre Szociális, szociológiai jellegű nehezebbé vállasának, a felmérések a tanulók, a családok munkalehetőségek beszűkülésének körében, 3 évente. illetve munkahelyek elvesztésében előnyben részesítjük azokat a kezdeményezéseket, amelyek az anyagi, egzisztenciális lehetőségeket kívánják javítani. (előadások szervezése, felnőtt kedvezményes idegen nyelvoktatás, számítógépes képzés, KRESZ tanfolyamok)

6.

Az egészséges életmód népszerűsítése, a testi egészség védelme, megőrzése, rekreációs és sportolási lehetőségek biztosítása

A felnövekvő nemzedék Versenyzőink eredményes egészségnevelése tudatosabbá tétele szerepeltetése. érdekében egészségügyi felvilágosító, Sportrendezvényeken tömegek önismereti kommunikációs és mozgósítása, aktív részvétel. személyiségfejlesztő képességek Közösen megélt sikerek révén biztosítását célzó programok, embercsoportok összekovácsolása. ismeretek szervezése. Gördülékeny lebonyolítás. Egészségkárosító kockázati tényezők

Prevenciós szemlélet erősítése az oktatás és a nevelés folyamatában. Megfelelő garanciák biztosítása a város, városrész verseny - diák és szabadidősportjában érdekeltek, érintettek részére Sportrendezvények szervezése Túrák, kirándulások, táborok megszervezése. Szabadtéri sportolási lehetőségek bővítése (sportpálya, játszóudvar)

(drog, dohányzás, alkohol) prevenciója, a humán belső értékek (lelki egészség, hit, megbízhatóság, szociális érzékenység ) erősítése. Sportolási lehetőségek megszervezése kiemelt területként kezelve a diáksportot, a szabadidősportot és a versenysportot.

143



7.

Nyilvános könyvtári ellátás biztosítása

A könyvtári intézményegységben Önálló és nagyobb helyiség biztosítjuk a rendeletben biztosítása az olvasni szerető megfogalmazott munkakör közösség számára, nyilvános ellátásához szükséges szakembert. könyvtári ellátás megszervezése. Könyvtárállomány bővítése, Részvétel a könyvtárak közötti együttműködés a városi “Ady Endre” dokumentum - és információkönyvtárral. cserében, a könyvtári Nemzetiségi könyvtár ellátás dokumentumok folyamatos fejlesztése, feltárása, megőrzése gondozása, olvasók rendelkezésére bocsátása. Könyvtári órák szervezése, kiscsoportos gyerekfoglalkozások megtartása

Gyermek és felnőtt olvasókör bővítése, taglétszám növelése.

8.

A különböző kultúrák közötti kapcsolatok kiépítésének segítése, fenntartása

A különböző funkciójú és kulturális értékeket magába foglaló érdekérvényesítő alkalmak, találkozók rendezése.

Koordinációs tevékenység

Civil közösségek közötti együttműködés kezdeményezése, szolidaritási akciók fogadása, gondozása, a különböző rétegek, korosztályok ismerkedési, együttműködési alkalmainak, tevékenységeinek kimunkálása, támogatása. Információk kínálata a pályázati lehetőségekről.

9.

A helyi nevelési - oktatási feladatok segítése

Szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése, közösségi formák működtetése a gyermekigények alapján

Délutáni szakkörök, sportfoglalkozások, gyermekkönyvtári órák, hétvégi kirándulások, túrák, nyári hazai és

144

Olyan programok szervezése, amelyeken a gyermekek jelenléte önkéntesen tömeges



Hétvégi programok szervezése, Közreműködés a helyi tanterv helyismereti anyagának elsajátíttatásában.

10.

Iskolai ünnepélyek, megemlékezések Ünnepélyek, megemlékezések méltó megünneplése színvonalas megrendezése helyben. Részvétel a városi szintű nagyrendezvényeken.

11.

Kiadói tevékenység

12.

Kapcsolatrendszer kiépítése

külföldi (horvát tengerparti) táborok Versenyek előkelő helyeinek megszervezése, lebonyolítása. megszerzése Részvétel biztosítása a különböző tehetségkutató kulturális versenyeken, sport és más tanulmányi versenyeken (mesemondó, versmondó, népdal, Iskolahét, Kazinczy illetve, kispályás foci, kosárlabda, torna, atlétika, úszás, floorball, grundbirkózás) Ünnepélyek: Tanévnyitó Tanévzáró - ballagás Október 23. (1956. forradalom) Március 15. (1848. forradalom) Gyermeknap Pedagógusnap Augusztus 20. (Szent István Napja) Megemlékezések: Október 6. (Aradi Vértanúk Napja) Május 1. (Munka ünnepe) Anyák Napja

Évkönyv megjelentetésével egy Minden év novemberében igényes közvetítő csatornán keresztül megjelentetjük az intézmény az intézmény szolgáltasson pontos és évkönyvét. hiteles adatokat önmagáról, tevékenységéről, az intézményen belül hozzáférhető oktatási és művelődési lehetőségekről. Munkakapcsolat kialakítása a Programok tervezése során

145

Nevelők és a tanulók motiválása színvonalas műsor megrendezése érdekében.

Eredményeink sikereink nagyobb nyilvánosságot kapnak. Kiemelkedő diákjaink számára a nyilvánosság még nagyobb megbecsülést biztosít Rendezvényeink köztudatba kerülnek. Eredményes reklámtevékenység Koordinációs tevékenység



városban működő közművelődési intézményekkel. Nemzetközi kulturális kapcsolatok ápolása

koordináljuk a Szentistvánon és a város más területein zajló közművelődési tevékenységet.

146



4.10. FELTÉTELEK A pedagógiai program helyi tantervében jelenik meg, hogy a törvényi kötelezettségen felül az intézmény nem tervezett többlet feladatot, és a tantervi órák száma nem lépi túl a közoktatási törvény. Az ötéves beiskolázási tervünket az SZMSZ tartalmazza. A nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét táblázat tartalmazza. Pályázatok benyújtásával is igyekszünk a tárgyi feltételek minőségén javítani. A nevelőtestület által elfogadott tervek változtatásra szorulhatnak, így ezek követése, módosítása folyamatos feladatunk.

147



4.11. Melléklet Összesítő kimutatás az intézmény eszközhiány jegyzékének alakulásáról a 2009-es évben 1./ Az eszközhiány jegyzék csökkentésének forrásai

Intézmény neve

Eszközhiány mértéke 2008. végén (Ft) a.)

Szentistváni ÁMK

3.155.400

2009. évi teljesítés forrásai

2009. évre tervezett pótlás mértéke (Ft)

Normatív központi támogatás

b.)

c.)

1.548.000

699.426

Egyéb önkormányzati támogatás

(Ft)

Saját költségvetésből

(Ft) d.)

(Ft) e.)

Külső pályázati forrásokból származó támogatás (Ft) f.)

115.565

2009. évi teljesítés összesen (Ft) g.)=d.) + e.) + f.) csillag nélkül 115.565

Eszközhiány mértéke 2009. végén (Ft) h.) = a.) – g.) 3.039.835

2./ Az eszközhiány jegyzék csökkentésének főbb adatai eszköztípusonként (11/1994. (VI.8.) MKM. rendelet 7. sz. melléklet) Eszközhiány fajtái 2009. január 01-i állapot (E Ft) 2009. évi fejlesztések, beszerzések (E Ft) Eszközhiány mértéke 2007. november 30. (E Ft)

Helyiségek *

Bútorzat 2.370 eFt

2.370 eFt

Nevelő-oktató munkát segítő eszközök 785 eFt

Egészségügyimunkavédelmi eszközök

Összesen 3.155 eFt

116 eFt

116 eFt

669 eFt

3.039 eFt

* E rovatba a hiányzó, vagy megvalósult fejlesztések megnevezését soroljuk fel (pl. orvosi szoba), értéket csak a megvalósult (pl. orvosi szoba 550 E Ft) rovatban szerepeltessünk.

148



3./ A beszerzésre került eszközök részletezése Helyiségek Bútorzat Nevelő-oktató munkát segítő eszközök Egészségügyi-munkavédelmi eszközök Összesen

Oktatási eszközök (fizika, kémia)

4./ Nem az eszközhiányt csökkentő fejlesztések, beszerzések A beszerzés területe (pl. taneszköz)

A beszerzés, fejlesztés konkrét megnevezése (Pl. számítógép)

A beszerzés, fejlesztés értéke (E Ft)

149

A beszerzés, fejlesztés forrása (pl. szakképzési alap)



5. HELYI TANTERV A tantervi jellemzők, a módosítás sajátosságai:. - Az Európai Unió kulcskompetencia keretrendszerének beépítése. - Az újrafogalmazott kiemelt fejlesztési feladatok beépítése a műveltségi területekbe. - A közoktatás alapozó szakaszának kiterjesztése és annak érvényesítése, nem szakrendszerű oktatás az 5-6. évfolyamokon. - A tanulási stratégiák hangsúlyosabb megjelenítése. - Az egyéni boldogulás szempontjából kiemelten fontos élethosszig tartó tanulásra történő felkészülés, illetve felkészítés lehetőségei. - Tantárgyanként a kiemelt kompetenciák megjelölése. - A Támop 3.1.4 pályázat szervezeti, tartalmi kötelezettségeinek integrálása. Az iskola képzési rendjét az új oktatási dokumentum határozza meg: Intézményünk helyi tantervként a „A nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Kormány rendelet módosított, a 202/2007.( VII.31.) Korm. rendelettel egységes szerkezetbe foglalt tanterv alapján készült, 2/2008. (II. 8) OKM rendelet mellékletében található:  Az alapfokú nevelés- oktatás bevezető és kezdő szakaszára 1-4. évfolyam  Az alapfokú nevelés- oktatás alapozó és fejlesztő szakaszára 5-8. évfolyam kerettantervet alkalmazza. 5.1. A helyi tanterv óraterve, tantárgyszerkezete, képzési specialitások Az alapfokú nevelés – oktatás szakaszai: 1 – 2. évfolyam: bevezető szakasz 3 – 4. évfolyam: kezdő szakasz 5 – 6. évfolyam: alapozó szakasz (25 – 50 %-ban nem szakrendszerű oktatás) 7 – 8. évfolyam: fejlesztő szakasz A nem szakrendszerű képzés az 5-6. évfolyamon folytatódik. A nem szakrendszerű oktatásban az alapvetőkészségek , képességek fejlesztése történik, melyek nem kötődnek tantárgyakhoz. Intézményünk nevelési-oktatási folyamatában fontos cél és eszköz: Tantervünk fontos pedagógiai célnak tekinti a játékosság fokozását a bevezető és kezdő szakaszban. Pedagógiai módszereinket és tanmeneteinket olyan irányban módosítjuk, hogy a tanulók iskolai motivációját ezzel az eszközzel is növelhessük. Szükségesnek tartjuk ennek a játékosságnak a révén megkönnyíteni az átmenetet az óvoda és az iskola között, és a tanulás okozta nehézségek oldására is figyelmet kívánunk fordítani ebben az érzékeny és meghatározó életkorban. Tantervünk elengedhetetlen pedagógiai követelménynek tekinti a terhelésnek a képességekhez való igazítását. Tantervünk - az oktatási folyamatot irányító dokumentumként – előírja az egyéni képességek figyelembe vételét, és a differenciálás révén megvalósítható egyéni terhelés követelményét, gyakorlatát. Az oktatásirányítás és az iskola saját kezdeményezésére sorra kerülő diagnosztikai méréseket elengedhetetlennek tartjuk az egyéni fejlesztés útján. A mérések rendszeressé tételéhez azzal is biztosítani kívánjuk a technikai feltételeket, hogy rögzítjük: a mérések napján tanulóinknak felmentést adunk – a testnevelés és a szabadon választott órák kivételével – a

150



többi tanórán való kötelező részvétel alól. Intézményünk eddig is fontosnak tartotta a lemaradó vagy gyengébb képességű tanulók állandó és rendszerszerű felzárkóztatását. Ennek érdekében a nem szakrendszerű képzés keretében, a többi tanra kompetenciafejlesztő szakaszaiban, a méréseknek megfelelő egyéni teljesítményszintekhez igazodva, differenciált oktatás keretében valósítjuk meg a felzárkóztatást. A nem szakrendszerű képzésben kiemelten fejlesztendő kulcskompetenciák: - anyanyelvi kommunikáció - szövegértési-szövegalkotási kompetenciák - matematikai kompetencia - a hatékony önálló tanulás - gazdasági nevelés - környezettudatosságra nevelés - a tanulás tanítása A nem szakrendszerű oktatáshoz kapcsolódó órakeret változtatására a helyi tanterv korrekciójára, a 2010 – 2011 tanévben a TÁMOP 3.1.4. pályázati kötelezettségekhez kapcsolódóan, a helyi tanterv függelékében kerül sor. Alapelvek:  fontosnak tartjuk a célokkal adekvát tartalmak, tevékenységek és módszerek megválasztását  olyan szervezési megoldásokat részesítünk előnyben, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését ( csoportbontás, projektek, témahetek, tantárgytömbösítés )  a tanulás szervezésben törekszünk a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatására, a hatékony önálló tanulás elsajátítására  kiemelt figyelmet fordítunk a tanulók együttműködési készségének fejlesztésére 5.2. A TÁMOP 3.1.4. pályázati kötelezettségekkel összefüggő feladatok: A kompetencia alapú oktatás implementációja 

a NAT szerinti kulcskompetencia területek fejlesztését, újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazását támogató oktatási programok és taneszközök bevezetése, alkalmazása



a 2009 – 2010 tanévben a második és az ötödik évfolyam meghatározott osztályaiban szerzett gyakorlati tapasztalatok felhasználásával, felmenő rendszerben két tanulócsoportban a „szövegértés-szövegalkotás” kulcskompetencia területen tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító, adaptációval kidolgozott kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása



a 2009 – 2010 tanévben a második, az ötödik, és a hatodik évfolyam meghatározott osztályaiban szerzett gyakorlati tapasztalatok felhasználásával, felmenő rendszerben három tanulócsoportban a „matematika” kulcskompetencia területen tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító, adaptációval kidolgozott kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása

151





a 2009 – 2010 tanévben az ötödik évfolyam meghatározott osztályában szerzett gyakorlati tapasztalatok felhasználásával, felmenő rendszerben csoportbontással az „Angol – idegen nyelv ” kulcskompetencia területen tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító, adaptációval kidolgozott kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása

Tantárgytömbösített oktatás A TÁMOP 3.1.4 pályázat kapcsán a kompetencia alapú oktatás bevezetésével a 2009-2010. tanévtől megkezdjük a tantárgytömbösített oktatást a szakrendszerű oktatásban. Mindez felmenő rendszerben érinti a szövegértés-szövegalkotás (magyar), és a matematikai logika (matematika) műveltségterületeket öt éven át. A szakrendszerű oktatás tanítási óráinak figyelembe vételével, felmenő rendszerben a 2010 – 2011 – es tanévben 10 % - ban a 2011 – 201 - es2 tanévben 15 % - ban történő megvalósítása, azt követően 15 % - ban történő fenntartása ötödik, illetve hatodik évfolyamok valamennyi tanulócsoportjában a magyar nyelv és irodalom, a matematika és az idegen nyelvi tantárgyak bevonásával. Alapelv, hogy adott műveltségterület órái a tanítási ciklus egy hetére kerüljenek, míg a másik műveltségterület órái a ciklus másik hetében zajlanak. (A ciklus egyik felében matematikai logika, a másikban szövegértés-szövegalkotás kompetenciát fejlesztünk a gyerekeknél.) Továbbiakban fontos, hogy adott műveltségterület egymást követő a kijelölt napokon három, majd két órában jelenjen meg az órarendben. A hét végére lezárt egységet kell alkotnia az elvégzett tananyagnak. A nem szakrendszerű oktatás órái nem tartoznak bele a tantárgytömbösített oktatásba. Cél, hogy a tanulók az adott műveltségterület hetében minél jobban el tudjanak mélyülni a tananyagban, a megszerzett tudást képesek legyenek elmélyíteni. Mindez segíti azt, hogy a tevékenység központú oktatás során a tudás készséggé formálódhasson, amelynek segítségével a mindennapi életben a diákok alkalmazni is tudják a megszerzett tudást. Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása 

a 2009 – 2010 -es tanévben az ötödik évfolyam osztályában szerzett gyakorlati tapasztalatok felhasználásában, felmenő rendszerben (5 – 6 évfolyamig) egy tanulócsoportban a magyar nyelv és irodalom tantárgy keretében valósítjuk meg.

Oktatási programok, újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése 

az implementációs tevékenységet segítő, a kulcskompetenciák fejlesztését támogató modern pedagógiai módszertan alkalmazása, kooperatív technikák projektmódszer, témahét, drámapedagógia, múzeumpedagógia stb.



a pályázat keretében elkészített angol moduláris oktatási programcsomag bevezetése a programban meghatározott óraszámba és témakörben



tanévenként egy háromhetet meghaladó projekt megszervezése, a tanévi munkatervben szabályozott módon, meghatározott témában, illetve évfolyamon



tanévenként legalább egy témahét megszervezése, a tanévi munkatervben szabályozott módon, meghatározott témában, illetve évfolyamon

152



IKT eszközök használata, digitális készségek fejlesztése 

a pályázat keretében beszerzett digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata, digitális készségek fejlesztése



a tevékenységet úgy kell megtervezni, hogy a programban bevont tanulócsoportok implementációban érintett tanóráinak 25 % - a IKT – eszközzel támogatott tanóraként valósuljon meg



a nem bevont tanulócsoportok esetén az adott tantárgyi területeken ez az arány érje el a 15 % -ot

A hátrányos helyzetű és SNI – s tanulók esélyegyenlőségének javítása 

a hátrányos helyzetű gyerekek, tanulók és a sajátos nevelési igényű gyerekek, integrálását elősegítő programok intézményi alkalmazása, intézményi adaptációjának alkalmazása



szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása



a lemorzsolódás és kirekesztődés megelőzését támogató személyiségközpontú egyéni tanulási utak, komplex végigkísérési folyamatok kialakítása



a pályázat keretében teljes tantestületi szinten megismert IPR általános módszertani, továbbá differenciálási elemeinek a teljes tantárgyi rendszerben, a nevelés – oktatás átfogó szintjén

A megismert „jó gyakorlat” intézményi alkalmazása, átfogó intézményfejlesztés megvalósítása 

a pályázat keretében megismert jó gyakorlat intézményi honosítása, adaptációja, integrálása az intézményi dokumentumokba a napi nevelő – oktató munkába



intézmények közötti szakmai együttműködések, referencia intézményekkel való együttműködés kialakítása



a pedagógusok horizontális együttműködési, tanulási lehetőségeinek megteremtése, referencia helyi szolgáltatások igénybevétele



az intézmény saját innovációinak továbbvitele, szükség esetén korrekciója, a fejlesztések eredményeinek az intézmény mindennapi gyakorlatába való beillesztése

Moduláris angol oktatási programcsomag „Kímélő” iskolakezdési program Óvoda – iskola közötti átmenet Témahét Háromhetet meghaladó projekt

153



A helyi tanterv adaptációja: A nevelőtestület az igények, a kialakult gyakorlat, a hatályos jogszabályok, a pedagógiai program közös és intézmény saját célrendszerének megfelelően az alábbiak figyelembe vételével készítette l a helyi tantervét.  a partneri igények, elvárások, a pedagógiai gyakorlat,  az eddigi eredményesen alkalmazott gyakorlat, tankönyvek , taneszközök,  tanulóink szociokulturális helyzete,  az iskola személyi és tárgyi feltételrendszere  TÁMOP 3.1.4 pályázat tartalmi, módszertani elvárásai. Tantervi jellemzők: - Egységesen megjelöli az adott iskolai szakaszokra vonatkozó célokat és feladatokat, kulcskompetenciákat, valamin a kiemelt fejlesztési feladatokat. - A tantárgyi tantervek bevezetőjében részletezi a konkrét célokat és feladatokat, felhívjí a figyelmet a kompetenciafejlesztési feladatokra. - Az egyes tantárgyak tantervei évfolyamonként meghatározzák a témaköröket és a témakörökhöz tartozó időkeretet. - Áttekinthető szerkezetben mutatja be a helyi tanterv készítéséhez az évfolyamonként tagolt feladatrendszert . - Minden tantárgy esetében ajánlásokat fogalmaz meg a tanulói teljesítmények értékelésére. - Felhívja a figyelmet az egyes témakörök tanulásával érintkező tantárgyakra, mellyel elősegíti a tartalmi koncentrációt. - Közli a továbbhaladás feltételeit, az értékelés módját. A „NAT „2007” bevezetésének üteme: Tanév 2008/ 2009 2009/ 2010 2010/ 2011 2011/ 2012

1. évf. NAT

2. évf. NAT

3. évf. NAT

4. évf. NAT

5. évf. NAT

6. évf. K

7. évf. K

8. évf. K

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

K

K

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

K

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

A „NAT 2007”alapján módosított helyi tantervek 2008. szeptember 1-től az első- ötödik évfolyamon lépnek hatályba, azt követően fokozatosan, felmenő rendszerben. A tanulók kötelező óraszáma Kötelező órák időkerete: évfolyam:

heti óraszám:

1 – 3. 4 – 6. 7 – 8.

20 22,5 25

154



Nem kötelező időkeret: évfolyam:

heti óraszám:

1 – 4. 5 – 6. 7 – 8.

a kötelező órák a kötelező órák a kötelező órák

10 %-a 25 %-a 30 %-a

A tanulók kötelező óraszámának illetve és az egyes évfolyamok tananyagainak a csökkentése 2008. szeptember 1-én lép hatályba az első - ötödik évfolyamon, ezt követően pedig felmenő rendszerben. Az egyéni foglalkozásokra fordítható időkeret 12 %- ra emelkedett (52§. (11), melyet a tehetség kibontakoztatására, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, illetőleg az 1 – 4. évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítésére lehet fordítani. Egyéni foglalkozások órakerete évfolyam

heti kötelező óra

12 %

1 – 3. 4 – 6. 7 – 8.

20,0 22,5 25,0

2,4 2,7 3,0

Ez az időkeret is fokozatosan lép hatályba, a 2004 – 2005-ös tanévtől egy-egy százalékkal emelve. A nemzetiség nyelvet tanuló osztályainkban a kötelező tanórai foglalkozások időtartama 10 % - kal megemelkedik. Intézményünk alaptevékenységi körébe tartozik a horvát, nemzetiségi nyelv oktatása is. Ezt figyelembe véve terveztük meg óratervünket, mely egy normál és egy nemzetiségi nyelvet tanuló évfolyamra készült a törvényi előírásoknak megfelelően. Figyelembe véve az ide vonatkozó nemzetiségi törvényt, oktatási törvényt és az Országos Horvát Önkormányzat ezzel kapcsolatos irányelveit, minimum nyolc tanuló estében indítjuk el egy-egy évfolyamon a képzést. Ha több évfolyamon ennél kisebb létszámú a csoport, akkor szakköri formában oldjuk meg a nyelvoktatást. Így gyakorlatilag minden jelentkezett tanulónak biztosított az ilyen irányú igényének teljesítése. A jelentkezés fakultatív, önkéntes alapon történik már az első osztálytól. A „NAT 2007” teljes körű bevezetéséig a következő rendszer szerint folytatjuk a tanulók nevelését-oktatását. A partnerek igényeinek feltárása alapján az 1. évfolyamtól az idegen nyelvet tantárgyként a szabadon tervezhető időkeret terhére oktatjuk. A számítástechnikai ismereteket szakkör keretében tanítjuk a nem kötelező időkeret terhére. A nem kötelező időkeretből biztosítjuk a törvényben előírt mindennapos testnevelésre fordítandó órákat. A bevezető és a kezdő szakaszokban egytanítós rendszer működik, kivétel az idegen nyelv, melyet szaktanár tanít. A választható nyelvek : angol, német, horvát, orosz. Indításukhoz 10 fő szükséges (horvát nyelvből 8 fő ).

155



Az első osztályban a Meixner - féle olvasástanítási módszerrel tanulnak a gyerekek. Azt, hogy melyik osztályba kerülnek a tanulók, a szülők igénye alapján a választott idegen nyelv dönti el. A kitűzött céljainknak és a szülők elvárásainak megfelelően előtérbe helyezzük a magyar nyelv és irodalom, matematika, az idegen nyelv és a számítástechnika oktatását. Ezeket csoportbontással, tehetséggondozással, szakkörökkel is segítjük A felzárkóztatás ill. a tehetséggondozás a célok figyelembevételével személyre szóló. Figyelmet szentelünk a nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének és iskolai oktatásának irányelveire, azok megvalósítására. A „Nat 2007” teljes körű bevezetéséhez a következő tantervet választottuk: A 28/2000 (IX. 21.) OM rendelet mellékleteként kiadott kerettanterv Nat-2003-nak megfelelő átdolgozott változatát.

156


Évfolyamok


1.

2.

3.

4.

A bevezető és kezdő szakasz tanterve

5.

NSZK

6.

NSZK

7.

8.

Az alapozó és fejlesztő szakasz tanterve

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv, magyar irodalom

8

8

8

7

4

1*

4

1*

4

4

Élő idegen nyelv

Angol, német

1*

1*

1*

2,5

2,5

0,5

2,5

0,5

3

3

Nyelvoktató kisebbségi

Horvát

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

Matematika

Matematika

5

5

5

4

3

1

3

1

3,5

3,5

Történelem a hon- és népismerettel egybeépítve

Történelem és állampolgári ismeretek

2

2

Biológia+egészségta n

1,5

2

Fizika

1,5

1,5

Kémia

1,5

1,5

1,5

1,5

2

2

Etika Ember a természetben

Környezetismeret

1

1

1

2

Természetismeret

2

0,5

2

0,5

Egészségtan Földünk és környezetün k Művészetek

Földrajz Ének-zene

1

1

1

1

0,5

0,5

0,5

0,5

1

0,5

Rajz és vizuális kultúra

1

1

1

1

0,5

0,5

0,5

0,5

1

0,5

Művészetek

Mozgóképkultúra és médiaismeret

Informatika

Informatika

Életvitel és gyakorlati ismeretek

Osztályfőnöki óra

Testnevelés és sport

0,5 1

0,5

0,5”

0,5

0,5”

1

0,5 *

0,5 *

0,5 *

0,5 *

0,5 *

0,5 *

0,5 *

Technika és életvitel

1

1

1

1

0,5

0,5”

0,5

0,5”

1

1

Testnevelés és sport

3

3

3

3

2

1”

2

1”

2,5

2,5

20

20

20

22,5

22,5

25

25

21,5

21,5

21,5

23

18

25,5

25,5

Kötelező óraszám: Kiadott órák: * - nem kötelező időkeretből felhasznált óra

157

0,5 *

1

22,5 6

18

6



A TANÍTÁSI ÓRAKERET VÁLTOZÁSA A 2008-2012 TANÉVEKRE Évfolyamok Órakeret

Tanév

Kötelező tanóra 2008-2009

Tanóra össz. Ebből min. "nem szakrendszerű"

Szabadon választható Differenciált 12% Összesen Kötelező tanóra

2011-2012



2010-2011



2009-2010

1 2 Bevezető szakasz


Szabadon választható Differenciált Összesen

158

3 4 Kezdő szakasz

20

20

20

22,5

2 2 24 20

2 2 24 20

2 2 24 20

2,25 2,25 27 22,5

2 2,2 24,2 20

2 2,2 24,2 20

2 2,2 24,2 20

2,25 2,475 27,225 22,5

2 2,4 24,4 20

2 2,4 24,4 20

2 2,4 24,4 20

2,25 2,7 27,45 22,5

2 2,4 24,4

2 2,4 24,4

2 2,4 24,4

2,25 2,7 27,45

5 6 Alapozó szakasz 22,5 4,5 5,625 2,25 34,875 22,5 4,5 5,625 2,475 35,1 22,5 4,5 5,625 2,7 35,325 22,5 7 5,625 2,7 37,825

22,5 0 5,625 2,25 30,375 22,5 4,5 5,625 2,475 35,1 22,5 4,5 5,625 2,7 35,325 22,5 7 5,625 2,7 37,825

7 8 Fejlesztő szakasz 25 0 7,5 2,5 35 25 0 7,5 2,75 35,25 25 0 7,5 3 35,5 25 0 7,5 3 35,5

25 0 7,5 2,5 35 25 0 7,5 2,75 35,25 25 0 7,5 3 35,5 25 0 7,5 3 35,5

Összesen: 177,5 4,5 34,5 17,75 234,25 177,5 9 34,5 19,525 240,525 177,5 9 34,5 21,3 242,3 177,5 14 34,5 21,3 247,3



A helyi tantervi módosított tantárgyi rendszert, illetve az óraszámokat a 2010/2011 – es tanévre az éves munkaterv tartalmazza. Ennek oka, hogy a TÁMOP 3.1.4 pályázat tartalmi kötelezettségeinek fenntartási időszakra vonatkozó meghatározását, több tényező is befolyásolja. - „NAT2010” 2010 tanévben esedékes felülvizsgálata, esetleges korrekciója, - A „nem szakrendszerű” oktatás óraszámának 2011/ 2012 tanévtől belépő % növekedése, - A komplex természettudományos tantárgy 7-8. évfolyamon történő kötelező kialakítása a 2011-2012 tanévtől. Ezért a fenntartási időszakra ( 2014-/2015) a konkrét pályázati kötelezettségekhez kapcsolódó tantárgyszerkezeti szabályozás a tanévi iskolai munkaterv önálló fejezetében kívánjuk megjeleníteni az alábbi középtávú koncepció figyelembevételével: - A kompetencia területi implementációt kizárólag a pályázat megkezdésekor vállalt kompetencia területeken, az érintett tanulócsoportokban, felmenő rendszerben kívánjuk továbbvinni, illetve annak kifutása esetén , második illetve ötödik évfolyamon újra indítani. A tapasztalatokat tanévenként feldolgozzuk, értékeljük, az eredményes tartalmi, módszertani gyakorlatot a párhuzamos osztályokban is folyamatosan adaptáljuk. Ezzel összefüggésekre a helyi tanterv korrekciójára, függelék formájában, „gördülő” rendszerben tanévenként, az érintett tantárgyak tanterveinek teljes körű átdolgozás, a tapasztalatok folyamatos figyelembevételével az ötéves időszak lezárását követően kerül sor. - A „Tantárgytömbösítésbe” az ötödik és a hatodik évfolyamokon, a nem szakrendszerű oktatással párhuzamosan, elsősorban a matematika, a magyar nyelv és irodalom tantárgyakat kívánjuk bevonni. Az említett tantárgyak óraszámainak tömbösítésével teljesíthető a 15%-os arány. - A műveltségterület bontásnélküli oktatását az ötödik és a hatodik évfolyamokon a magyar nyelv és irodalom műveltségterületen kívánjuk teljesíteni. - A moduláris oktatást a saját fejlesztésben kidolgozott angol moduláris programcsomagot az adott évfolyamokon, illetve a programban meghatározott tantárgyi keretben és óraszámban teljesítjük. - Indokoltság hiányában nem tervezzük az IPR teljes körű bevezetését, viszont a pályázat keretében megszerzett ez irányú pedagógus kompetenciákat valamennyi tantárgy esetében módszertani megújítás keretében, a tanévi tanmenetekben tervezzük és végrehajtjuk. - Az átfogó intézményfejlesztés és saját innováció keretében a nevelő-oktatómunkát támogató 2009/2010 tanévben kifejlesztett programjainkat a fenntartási időszakban tanévi munkatervben konkretizált formában és szervezeti keretben továbbvisszük, szükség esetén korrigáljuk. - Az átvett „Jó gyakorlat”intézményi alkalmazását a tanórai differenciálás keretében tervezzük. - A pályázat kertében beszerzett taneszközöket, IKT eszközöket és tananyagokat az implementációban, az új szervezeti formában érintett tanulócsoportokban teljes körűen, a továbbiakban lehetőség szerint alkalmazzuk.

159


-


Az IKT eszközökkel támogatott oktatást az implementációban érintett közösségek, tantárgyak esetében 25%-ban, az összes többi releváns tantárgy estében 15 %- ban alkalmazzuk.

160



5.3. Az alkalmazható tankönyvek, segédletek kiválasztásának elvei A közoktatási törvény alapján a pedagógus olyan tankönyvet választhat, melynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint valamennyi tanulónak biztosítható. A pedagógus csak olyan ruházati vagy más felszerelés beszerzését kérheti a tanulótól, amely nélkülözhetetlen az általa tartott tanórai foglalkozáson való részvételhez. Tanítási évközben a meglévő tankönyvek, taneszközök ruházati és más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul. A szülői szervezet és a DÖK a ruházati és más felszerelések megvételével kapcsolatosan a szülőkre háruló kiadások tekintetében korlátozásokat állapíthat meg. A TÁMOP pályázatban érintett kompetenciaterületek, tantárgyakhoz kapcsolódó szabályozást, a tanterv függeléke részletesen szabályozza. A szakmai munkaközösségek javaslata alapján a tantestület elfogadta az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit: Ezek a következők: Az iskolai céloknak és értékeknek megfeleljen. - Teremtsen összhangot, egymásra épülést az egyes évfolyamok azonos tantárgyainak tartalma között ( tankönyvcsaládok ). - Szövege, érthetősége az adott korosztálynak megfeleljen. - Megfelelő árúak és tartósak legyenek. - Adjon lehetőséget a differenciált képességfejlesztésre. - Adjon mintát az önálló feladatmegoldásokra. A tankönyvtámogatásnak, az iskolai tankönyvellátásnak, a tankönyvrendelésnek a rendjét a 5./1998.( II.18.) MKM rendelet alapján a helyi sajátosságokat figyelembe véve az intézményi SZMSZ szabályozza. 5.4. A tanuló magasabb évfolyamára lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A tanuló az 1-3. évfolyamon csak abban az estben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztások miatt nem tudta teljesíteni. Ez a rendelkezés vonatkozik az idegen nyelv tanulás első évében is. Az első évfolyamra felvett tanulót szakértői vélemény alapján az igazgató mentesíti az értékelés és minősítés alól (előkészítő évfolyam), vagy részre egyéni továbbhaladást engedélyez. Az előkészítő évfolyamra a tanuló csak egy tanéven keresztül járhat, és csak abban az esetben ha tanulmányait legkésőbb a hetedik életévében megkezdte. Az egyéni továbbhaladás esetén az engedélyben meg kell határozni melyik tárgyból, melyik évfolyam utolsó tanítási napjáig kell a tanulónak utolérnie a többieket (legkésőbb negyedik évfolyam vége). Az előkészítő év átváltoztatható egyéni továbbhaladásra szakértői vélemény alapján (határidő: február utolsó napja)

161



Ha az 1 – 4. évfolyamra járó tanuló eredményes felkészülése azt szükségessé teszi lehetővé kell tenni, hogy legalább heti két alkalommal egyéni foglalkozásokon vegyen részt a nem kötelező időkeret terhére. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a tanuló második vagy további alkalommal ismétli ugyan azt az évfolyamot. A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamba léphetne. Az engedély megadásáról a szülő kérésére az igazgató dönt. A szülő kérésére az 1 – 4. évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését. Az 1-3. évfolyamon – félévkor és év végén, továbbá a 4. évfolyamon félévkor – szöveges értékeléssel kell kifejezni, hogy a tanuló hogyan teljesítette az adott időszaknak megfelelő követelményeket (ez 2004. szeptember 1-jén lépett hatályba az 1. évfolyamon, majd felmenő rendszerben került bevezetésre). A nevelőtestület határozata alapján ( 2007-2008-as) tanévtől kezdődően 2. évfolyamtól a sokféle értékelési mód mellet, indokoltnak tartottuk, hogy alkalmazzuk az érdemjeggyel való értékelést.(1-5 számskálán) A negyedik évfolyamtól a második félévtől kezdődően, és az 5-8. évfolyamokon az 1 – 5 számskála szerinti értékelést alkalmazzuk. A negyedik évfolyam végétől a nyolcadik évfolyam végéig a magasabb évfolyamba lépés feltétele, hogy a tanuló az adott évfolyamon valamennyi osztályozott tárgyból legalább elégséges osztályzatot kapjon, illetve a nem osztályozott tárgyból megkapja a megfelelt bejegyzést. Egy vagy két - a tanév végén szerzett - elégtelen osztályzat esetén a tanuló köteles javító vizsgát tenni a magasabb évfolyamba lépéshez. Ennek elmulasztása, illetve három vagy több - a tanév végén szerzett - elégtelen osztályzat megléte esetén a tanuló köteles évfolyamot ismételni. A tanuló a negyedik évfolyamon az idegen nyelv tantárgyból elért teljesítménye miatt nem utasítható évfolyam ismétlésre, javító vizsgára. A tanuló nem osztályozható a tanítási év végén, ha - egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 tanítási órát - a hiányzása egy adott tantárgyból ténylegesen megtartott tanítási órák 30 %-át meghaladja(pl. heti 1 órás tantárgy esetében, ha minden óra meg volt tartva, ez 11 óra hiányzást jelent.) Ebben az esetben a tanulót osztályozó vizsgára kell bocsátani, amit a nevelőtestület csak akkor tagadhat meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát. A félévi osztályozó vizsgára bocsátás nem tagadható meg semmilyen indokkal. /11/1994.(VI.8.) MKM rendelet, 29/2001. (VIII.31.)OM rendelet/ Ezt a rendelkezést a készségtárgyakra is alkalmazni kell. A nem kötelező tanórai foglalkozást az értékelés és minősítés, a mulasztás továbbá magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát.(szülői nyilatkozat szükséges a jogkövetkezmények tudomásulvételéről). Az igazgató a tanulót kérelmére - részben vagy egészben - felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha egyéni adottságai vagy sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. A tanulót a készségtárgyak tanulása alól is mentesítheti a fent említett indokok alapján.

162



A magán tanulót az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni. A felmentett tanuló a nevelőtestület által meghatározott időben és módon ad számot tudásáról. A nevelőtestületnek a magántanuló felkészítésére csak az önkormányzat által megadott órakeret biztosításával van lehetősége. 5.5. Az iskolai beszámoltatás és értékelés rendje, követelményei, formái és korlátai - A tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni. A dolgozatírásról a tanulókat minimum egy héttel korábban kell tájékoztatni. - A TÁMOP 3.1.4 pályázattal kapcsolatos, az iskolai beszámoltatás formáira, rendjére, korlátaira vonatkozó szabályozást a tantervi függelék tartalmazza. Célja: Az ismeretek számonkérése, átfogó személyiség-fejlesztés, az önértékelési képesség kialakítása és ezen belül az önálló tanulásra való képesség és igény kialakítása. Az értékelés alapelvei: - személyre szóló legyen - ösztönző hatású legyen - folyamatos legyen - kiszámítható legyen - tárgyilagos legyen - nem lehet megtorló, fegyelmező jellegű - a szóbeli és írásbeli értékelés megfelelő aránya biztosított legyen - megfelelő légkörben történjen Ahhoz, hogy ezek az alapelvek megvalósulhassanak, tanév elején a tanulók és a szülők tudomására hozzuk az egyes tantárgyak követelményeit (a tanító és szaktanár az első tanítási órákon, illetve az első szülői értekezleteken). Ez az egységes követelményrendszer a hivatkozási alap értékelésünkkor. Az 1- 3. évfolyamokon, félévkor és évvégén, a 4. évfolyamon félévkor szöveges értékelést végzünk. ( A 2004- 2005-ös tanévtől az első évfolyamtól kezdődően felmenő rendszerben.) A 4.évfolyam végén illetve az alapozó és fejlesztő szakaszokban félévkor és évvégén osztályzattal értékelünk Iskolánkban az osztályozás a hagyományos öt fokozatú skálával történik. Az iskolai írásbeli beszámoltatás rendje, típusai, formái Típusai: Diagnosztikus, formatív, szummatív mérés. (Kifejtve, a “Vizsgálatok, mérések” fejezetben a helyi tantervben.)Formái : vizsgálatok, mérések Eszközei: - a munkafüzet feladatainak megoldása - alkalomszerűen készített feladatlapok megoldása - feladatgyűjtemények válogatott feladatainak megoldása - különféle tesztek megoldása - témazáró feladatlapok megoldása - otthoni írásbeli munka elkészítése stb. 163



Vizsgálatok, mérések Belső mérés: Ezek célja annak mérése, hogy a tanuló teljesítette- e a képzési időnek megfelelően a helyi tanterv által előírt követelményeket. Ezt nem csak minősítésként, hanem helyzetfeltáró elemzésként használjuk. A mérések mindhárom típusát alkalmazzuk. D - diagnosztikus F - formatív Sz - szummatív A szummatív mérések mérőeszközeit a munkaközösség vezető irányításával a munkaközösség készíti el. A közepes, a jó és jeles osztályzatok követelményszintjét a munkaközösség határozza meg. A mérések eredményét a munkaközösség - vezetők értékelik, és jelölik ki az ebből adódó további feladatokat. Intézményünkben a belső mérések rendszerét táblázat mutatja. Belső mérések rendszere: 1. évfolyam

év vége

2 - 8. évfolyam vége vége

év eleje, olvasás helyesírás

2 - 4. évfolyam

évközben

4. évfolyam

év vége “átadás”

mérések minden elméleti tantárgyból

SZ

5. évfolyam

év eleje

minden elméleti tantárgyhoz ismétlési terv

D

5 - 8. évfolyam

évközben

törzsanyag mérése minden tantárgyból

F, Sz

8. évfolyam

év vége

2 - 8. évfolyam

olvasás: írás

hangos és értő

hangos és értő

D, F F

folyamatos fejlesztés, mérés, tudásszint mérés

szakaszzáró vizsga: mérés magyar, matematika, idegen nyelv + egy kijelölt tantárgyból szintmérések – fizikai állapot mérése testnevelésből

164

D év év

D F, Sz

F, Sz

D,Sz



A tanulók fizikai állapotának mérése Vizsgálati módszer: Hungarofit tesztsora A vizsgálati módszert kifejlesztette: Dr Fehérné Dr Mérey Ildikó Mérések: 1. tanév elején – szeptember 15-30-ig 2. tanév végén – május 15-30-ig Testnevelést tanítók feladatai: 1. Osztályonkénti adatlap vezetése 2. A tesztben meghatározott próbák elvégeztetése, kiegészítő mérések elvégzése 3. A próbák eredményeinek rögzítése a számítógépes programban 4. A pontértékek alapján az értékelés és minősítés elvégzése 5. Fel kell tárni az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságokat 6. Képesség szerinti differenciált terheléssel törekedni kell a hiányosságok mielőbbi felszámolására. 7. A szülőket tájékoztatni kell gyermekük fizikai állapotáról Munkaközösségvezető feladata: az iskolai mérési eredmények összesítése, elküldése a program kidolgozójának, hogy az országos átlaggal összevethető legyen tanulóink teljesítménye. A felmérés feladatai: 1. Cooper- teszt 2. Helyből távolugrás 3. Lökés egy kézzel dobóterpeszből az ügyesebb kézzel, tömött labdával 4. Fekvőtámaszban karhajlítás és –nyújtás folyamatosan, kifáradásig 5. Tömött labdavetés (dobás) két kézzel, a fej fölött hátra 6. Hason-fekvésből törzsemelés és –leengedés folyamatosan, kifáradásig 7. Hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés, folyamatosan, kifáradásig Kiegészítő mérések: 1. testtömeg 2. testmagasság Külső mérés - Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV) által végzett mérések. (az OM által meghatározott tanévben és évfolyamokon) - olvasás – szövegértés készség mérése, - matematikai eszköztudás mérése, - idegen nyelvi készségek fejlettségének mérése angol és német nyelvből. - A fenntartó megbízásából szakértők által végzett tantárgyi mérések, adott évben, adott évfolyamokon. - Felsőoktatási intézmények által végzett tantárgyi mérések.(tudományos kutatás céljára)

165



Az iskolai beszámoltatás korlátai: A szummatív méréssel kapcsolatos tudnivalókról a mérést megelőző órán kell a tanulókat tájékoztatni. A szummatív mérőlap megírását a tanár a hiányzó tanulóval utólag is bepótoltathatja. Ezen mérőlapok kijavításának és értékelésének határideje 2 hét, melynek eredményét a tanulóval ismertetni kell. A témazáró dolgozatok érdemjegyei két jegyet számítanak duplázódnak. A diagnosztikus, formatív mérések megírásáról a tanulót a szaktanár nem köteles előre tájékoztatni a tanulót. Témazáró dolgozat száma (szummatív mérés) egy adott napon legfeljebb kettő lehet. Ez a megszorítás a többi mérésre nem érvényes. Otthoni (napközis) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai: Iskolánkban, ismerve tanulóink szociális hátterét, körülményeit, szükségesnek tartjuk a következőket: A tanulók a heti pihenőnapokon, illetve a tanítási szünetekben is kaphatnak szóbeli és írásbeli házi feladatokat. A hétvégi írásbeli és szóbeli feladatok kijelölésénél ügyelni kell arra, hogy összességében a tanuló felkészülési ideje az egy órát ne haladja meg, annak érdekében, hogy a gyermeknek legyen ideje pihenni, kikapcsolódni is. Az értékelés formái Szóbeli értékelés Alkalmak: a./ nevelők számára : - év elején az 1.,3.,5. osztályokban átfogó helyzetelemzés az új osztályfőnökök, tanítók, szaktanárok számára a tanulók megismerése céljából - fogadóórák előtti rövid értékelés az osztályokról, tanulókról - félévi és év végi osztályzatok megállapításakor b./ tanulók számára : - feleletek, dolgozatok érdemjegyének megbeszélése során - tanítási órán folyamatosan (megerősít, segít, tanácsot ad a tanár) - negyedévkor, háromnegyedévkor - félévi, év végi osztályzatok megállapításakor - a tanórán kívüli tevékenységek alkalmával (kirándulás, mozi, színházlátogatás, sportnap..) c./ szülők számára : - fogadóórákon, szülői értekezleteken - bármikor, amikor a szülő igényli és felkeresi a tanárt - családlátogatáskor Írásbeli szöveges értékelés - negyedévkor, háromnegyedévkor minden tanulónak értékelő lapon rövid értékelés - dicséretek, elmarasztalások beírása az tájékoztató füzetbe alkalmanként - dolgozatokhoz fűzött rövid, segítőszándékú instrukció 166



A szöveges értékelés iskolai koncepciója 1 – 4. évfolyamon A helyi értékelés koncepciójának lényege A szöveges értékelés elvi kiindulópontjai: - az értékelés a gyerekért, s elsősorban a gyereknek szóljon - alakítsa a helyes önértékelést, segítse a reális önismeretet - nyitott legyen, amely nem ítéletet alkot, hanem tükröt tart - a gyerek lehessen aktív részese a saját fejlődésének - a szülő és a pedagógus közösen gondolkodhasson a gyermek fejlődéséről A szöveges értékelés elvi követelményei: - fejlesztőközpontúság jellemezze - vegye figyelembe az élettani sajátosságokat - legyen összhang a NAT, a pedagógiai program, helyi tantervi rendszer és az értékelési koncepció között - jellemezze a gyakorlatot a rendszeres és folyamatos értékelés - személyre szóló és ösztönző jellegű legyen - a tanítási – tanulási folyamat állandó kísérőjeként tudjon megerősítő korrigáló, fejlesztő szerepet betölteni - konkrét egyénre szabott javaslatokkal jelölje meg a továbbképzés útját és módját - nyelvi megformáltságában legyen közérthető mind a tanuló, mind a szülő számára A szöveges értékelés rendszerének összetevői: A helyi értékelés alapelvei: - Ki, mikor, miért, hogyan, mit értékel - Az értékelési funkciók meghatározása (diagnózis, formatív, szummatív értékelés) - Az értékelés módjai (szóbeliség, írásbeliség aránya) Értékelési rendszer a napköziben: A napközis tevékenység során a nevelő értékeli a tanulók magatartását, tanulmányi eredményességét. - Szóbeli értékelés a tanulók felé: naponta a foglalkozások zárásaként. - Írásbeli értékelés: értékelő táblázat segítségével tanulónkénti értékelés, mely lehet hetenként vagy kéthetenként. - Jutalmazás: A napköziben érdemjegy hiányában a dicséretnek látható tárgyi nyomát kell hagyni, a nevelő egyéni ötleteitől függően (matrica, nyomda, színes kép stb.). - Szóbeli értékelés a szülők felé: A napközis nevelő részt vesz a csoportjában foglalkoztatott gyermekek szülői értekezletein, fogadóóráin, alkalmanként családlátogatáson. Ezeken tájékoztatja a szülőket a tanulók napköziben tanúsított magatartásáról, szorgalmáról. Írásbeli értékelés a szülők felé: Negyedévenként a tájékoztató füzetben. A tanulók magatartásával és tanulmányi munkájával kapcsolatos problémák megbeszélése folyamatos kell hogy legyen a délelőtt tanító nevelővel és a szülővel.

167



Osztályozás Érdemjegyeket 2. évfolyamtól alkalmazunk év közben, kivéve idegen nyelv. Az 5. évfolyamtól évközben érdemjegyekkel minősítünk minden tantárgyat. Osztályzatokat félévkor és év végén alkalmazunk, a 4. évfolyam év végétől felmenő rendszerben. A legalább elégséges osztályzat elérésének feltétele bármelyik osztályozott tantárgy esetén: - A tanévközben kapott érdemjegyek átlaga 1,5-nél több legyen.( A témazáró dolgozatok jegyei az átlagszámításnál két jegyet számítanak.) - Az érdemjegyek és osztályzatok megállapítását a tantárgyat tanító szaktanár végzi. - Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust , hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. - Az egyes tantárgyakban az osztályozáshoz szükséges követelményszintet az adott szaktárgy munkaközössége dolgozza ki. (A 2005-ös év feladata kidolgozni, hogy tantárgyanként, témakörönként minden számonkéréshez mi a kettes, hármas,... ) A szóbeli feleletkor az érdemjegyről a tanuló azonnal értesül közvetlenül a tanártól. A dolgozatot legkésőbb 2 héten belül köteles a nevelő kijavítani, és az érdemjegyet a tanuló tudomására hozni. A szaktanárnak joga, de nem kötelessége a tanuló hiányzása miatt elmaradt témazáró dolgozatot bepótoltatni a tanulóval. Az érdemjegy a naplóba és az ellenőrzőbe is bekerül, melyet a tanár aláírásával igazol. Az érdemjegyek megbeszélése során önértékelésre szoktatjuk a tanulókat. Minden tanulónak elegendő számú érdemjegye legyen.(Heti 1 órás tantárgynál két havonta minimum egy.) Az 5. osztály első három hetében nem adunk érdemjegyeket, ennek célja, hogy az átmenetet sikeresebbé tegyük. Értékelési hagyományaink erősítik kiemelkedő tanulóink elismerését. Az évközi munkáért igazgatói, osztályfőnöki vagy szaktanári írásbeli dicséretet kaphatnak a kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók. A tantárgyi értékelésen felül évenként átadjuk az “ÉV DIÁKJA” illetve az “ÉV SPORTOLÓJA” címet az arra érdemes diákoknak. A kiemelkedő tanulmányi, sporteredményt elért tanulóinkat az intézmény évkönyvében is bemutatjuk társaiknak és a szülőknek. A tanévzáró ünnepélyünkön a kitűnő tanulmányi eredményt elért, példás magatartású és szorgalmú diákjaink könyvjutalomban részesülnek. Ha eredményesen szerepel a tanuló és városi versenyen( 2-3.helyezést) ér el- szaktanári, városi (1.) , megyei (1-10.), országos (1-50.) helyezésért -igazgatói dicséretben részesül.

168



5.6. A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése Tanulóink magatartásának és szorgalmának minősítési rendszerét az osztályfőnöki munkaközösség készítette el ( szükség esetén korrigálható ). Az értékelést az osztályfőnök végzi (az osztályban tanító nevelők, a napközis és a tanulószobai nevelő véleményét figyelembe véve) a tanulói közösség véleményének meghallgatása után. Magatartás A minősítés az életkori sajátosságok figyelembevételével fejezi ki a közösséghez, annak tagjaihoz való viszonyt. (Felelősségtudat, önállóság, közért végzett tevékenység, hangnem, segítőkészség, viselkedés.) A minősítés azonos elvek alapján valósul meg osztályközösségi, évfolyami, iskolai szinten. Példás: - a házirendet megtartja, példája pozitívan hat a közösségre; - képességeit alkotó módon használja fel a közösségben; - segíti társait a közösségi és tanulmányi munkában, az iskolai élet különböző területein; - a közösséghez alkalmazkodó személyiség; - minden megnyilatkozásában kulturált hangnemet használ; - a közösségi munkában kezdeményező; - vállalt feladatait, megbízásait felelősségtudattal látja el; - társaival és a felnőttekkel való kapcsolatában mindig tisztelettudó; - az értékelt időszakban nem volt igazolatlan mulasztása; Jó: -

a házirendet betartja; tevékenységével, magatartásával segíti a közösséget; közösségi és tanulmányi munkában aktív, megbízható; csak szóbeli figyelmeztetésben részesült;

Változó: - a házirend ellen időnként vét; - megbízásait, közösségi munkáját csak ösztönzésre végzi, képességeit nem hasznosítja a közösség megsegítésére; - társaival, nevelőivel szemben tanúsított magatartása kifogásolható; - az őt körülvevő környezet esztétikumainak, rendjének megtartására fel kell hívni a figyelmét; - nem alkalmazkodik a közösséghez; - írásbeli (szaktanári, osztályfőnöki) figyelmeztetése van; - szaktanári vagy osztályfőnöki intése van (1 alkalommal); - igazolatlan távolléte nem éri el az 5 órát; Rossz : - a házirend ellen tudatosan, rendszeresen és súlyosan vét; - képességeit bomlasztó tevékenységre használja fel;

169


-


a közösségi munkából kivonja magát; felelősséget sem társai, sem közössége iránt nem érez; társaival, nevelőivel szemben erősen kifogásolható a viselkedése; félév esetén: két osztályfőnöki intő + szaktanári intés, osztályfőnöki megrovás vagy igazgatói figyelmeztetés (intés), illetve fegyelmi határozattal kiszabott büntetés hatálya alatt áll.

Szorgalom : A minősítés az egyéni képességek alapján - a körülmények mérlegelésével - kifejezi a tanulmányi munkához való viszonyt. Példás: - a tanórákra való felkészülését a rendszeresség, kötelességtudat és a pontosság jellemzi; - az óra alatt kitartóan, érdeklődéssel figyel, aktivitása, teljesítménye állandó; - a feladatok végzésében önálló, rendszeres; - a tehetségéhez mérten részt vesz a csoportmunkában és az önálló munkában eredményes, társai munkáját is elősegíti; - önművelése rendszeres és többirányú; - szorgalmával példát mutat; - írásbeli munkáinak külalakjára az esztétikum, az igényesség jellemző; Jó : -

a tanórákra való felkészülésben rendszeres, de nem alapos; az óra alatt figyel, spontán aktivitással vesz részt; a tananyag iránt érdeklődik csupán; a csoportmunkában és az önálló munkában tehetségéhez mérten vesz részt; írásbeli munkáinak külalakja megfelelő;

Változó : - óra alatt figyelme ingadozó, hullámzó aktivitást mutat; - tanórákra való felkészülése rendszertelen; - feladatait felszólításra végzi, állandó ellenőrzést igényel; - érdeklődése szűk körű, ritkán tapasztalható aktív irányulás; - önművelése rendszertelen, információit csak esetenként használja fel; - írásbeli munkáinak külalakja változó képet mutat; Hanyag - a szorgalom teljes hiánya jellemzi; - egyáltalán nem végzi el a feladatait, az órai munkában passzív; - feladatainak elvégzésében teljes az érdektelensége, a közöny jellemzi; - a tanultakat nem tudja alkalmazni; A minősítés során az értékelési szempontok közül a tanulóknak nem feltétlenül szükséges mindegyiknek megfelelnie.

170



6. A PEDAGÓGIAI PROGRAM JÓVÁHAGYÁSA, MÓDOSÍTÁSA Ez a pedagógiai program határozatlan időre szól. A munkaközösség-vezetők véleményének kikérése után az iskolavezetés szükség esetén évenként a tanév végén, júniusban felülvizsgálja a pedagógiai programot. A módosítással foglalkozó nevelőtestületi értekezletet a nevelőtestület legalább harmad részének kérésére össze lehet hívni. Az intézmény igazgatója – a nevelőtestületi határozatnak megfelelően – szükség esetén kezdeményezi a fenntartónál a program módosítását. A fenntartó is kezdeményezheti a pedagógiai program módosítását, de módosítási javaslata az intézménybe már korábban felvett tanulókat hátrányosan nem érintheti.

171

Szentistváni Általános Művelődési Központ. Baja. Pedagógiai művelődési program

Recommend Documents