Módszertani tanulmány
Szentendrei Séták
Új Magyarország Fejlesztési Terv
Szentendrei Séták MÓDSZERTANI TANULMÁNY
Szen2
Szeresd Szentendrét Séták A tanulmány elõzménye egy két éve sikeresen mûködõ kisvárosi program, egy havonta jelentkezõ, megismételhetetlen, helyi lakosoknak szóló, a lakosok kötõdését erõsítõ városi sétasorozat, amelyet a Szeresd Szentendrét Egyesület hívott életre. Ennek a programsorozatnak a tapasztalatait értékelve és továbbgondolva tesszük elérhetõvé a szentendrei sétákat a turisták számára is.
I. A Szeresd Szentendrét Séták a Szeresd Szentendrét Egyesület céljainak tükrében A „Szeresd Szentendrét Egyesület” olyan civil kezdeményezés, amely azért jött létre 2007-ben, hogy tagjai segítsenek élhetõbbé tenni a szemtendrei városlakók kisvárosi napjait. Élhetõbbé és szerethetõbbé. A Szeresd Szentendrét Séták általános célja ezzel összhangban ugyanez. A séták megismertetik, megszerettetik, intim viszonyba hozzák Szentendre jelenét és múltját lakóival. Egy szeretett és ismert lakóhelyhez pedig jobban kötõdnek lakosai, többet használják tereit, helyeit, lehetõségeit, ezáltal válik otthonosabbá, még szerethetõbbé az ide látogató turisták számára is. A program 2006-ban indult, azóta – havi rendszerességgel– 34 alkalommal sétáltak együtt a helybéliekkel.
II. Szentendre mint a séták tárgya A háromféle táj – hegyvidék, vízpart és síkság – találkozásánál kialakult település semmi igazán ritka vagy nagyon különleges sajátossággal nem rendelkezik, mégis páratlan és mással össze nem hasonlítható az, ami itt létrejött. Hamvas Béla, aki a város egyik temetõjében talált örök nyugalmat, így írt Szentendre különös varázsáról: „Az üde és kedves táj semmiképpen sem olyan festõi, amilyet néhány kilométerrel távolabb ne találnánk... Nem a történeti emlékek. Szentendrén a történet a néppel együtt, amely kultúrát hozott oda, eltûnt. Az, ami megmaradt, még csak nem is a mûemlék, úgy, ahogy máshol a mûemlék, muzeális szépség és ritkaság, történet. Utánozhatatlan légkörére éppen a nem ritkaság jellemzõ... Szentendre nem a történet, de az elsüllyedt kelet-európai hagyomány arcát élõ köveiben, egy-egy utcaforduló szögében... õrzõ hely...” 2
Szentendrei Séták
Szentendrei Séták
3
Ezért nem tûnt el mégsem teljesen a régi Szentendre, idõvel önmagára nõve, formáiban õrizve és változtatva emlékezetét. De hogyan keletkezik ez a térbeliformai emlékezet, melyrõl úgy érezzük, „mintha elemeit valamely tudatos akarat a szépség kedvéért rakta volna össze”? (Szalai András , építész) Az épített környezeten túl a mai szentendrei mûvészet rendkívül sokszínû. Szinte minden stílus és irány megtalálható: hagyományos tájfestészet, konstruktív tendenciák, happening és performance, lírai és geometrikus absztrakció a festészetben. Nagy számban vannak jelen szobrászok, grafikusok, iparmûvészek, fotómûvészek, formatervezõk, keramikusok, kovácsok. Alkotásaikat köztereken, 16 múzeumban láthatóak. A szentendrei mûvészet a teljes kortárs hazai mûvészetet is reprezentálja. Szentendre kultúrája soknyelvû és sokrétû. Õrzi a betelepített szerbek, görögök, dalmátok és a bosnyák telepesek kultúrájának nyomait, jelentõs önálló hagyománnyal, kultúrával rendelkezik, amit szerencsésen átmenekített a mai idõkre. Ezért a város – kimeríthetetlen tárháza az érdekes helyeknek és embereknek, tehát alkalmas arra, hogy újabb és újabb rétegét, arcát, témáját mutassa meg a séták során.
kének”, életének újradefiniálása még várat magára, még nem alakult ki Szentendre életstílusa, a közösség életének új, mai kultúrája. Ez tõsgyökeres és betelepülõ számára egyaránt gond. Az ingázó szentendreiek kevéssé élik mindennapjaikat Szentendrén, máshol vásárolnak, járnak étterembe, vesznek igénybe szolgáltatást, sportolnak, sétálnak. Keveset tudnak a város történelmérõl, építészetérõl, mûvészetérõl, kultúrájáról, kulturális eseményeirõl. A városlakók zömében él az az elõítélet, mely szerint Szentendre „turistás” város, ahol a kereskedések, helyi szolgáltatók, kulturális intézmények nem értük, hanem az idelátogatókért dolgoznak. Ezért nehéz õket szabadidejükben aktivizálni. Egy séta tehát eszköz ahhoz, hogy lakóihoz közelebb kerüljön egy város, könnyebben integrálódjanak a betelepülõk, és megkedveljék saját lakóhelyüket úgy, hogy az valódi változást hozzon viszonyulásaikban, szokásaikban. Hogy elhiggyék: Szentendre élhetõ, barátságos kisváros tudott maradni a fõváros fenyegetõ árnyékában is és élõ és élhetõ kisvárosként mûködhet. Egy ilyen élhetõ kisvárosi közeg ideális a városi zöldutak számára is, hiszen a zöldút létrejötte a helyi közösségek összefogásánál, a településük iránt érzett közös, felelõs törõdésnél kezdõdik. A zöldút csak akkor kezd el turisztikai célterületként is funkcionálni, amikor a helyiek szívesen megmutatják városuk rejtett, különleges értékeit, feltárják vonzerejét.
III. Szentendre és lakói viszonya Szentendre különleges státuszt foglal el a Budapest körüli agglomerációs gyûrûben. Az 1970-es évek vége óta a 6000-es kisvároskából 26000 fõs város nõtt. A munkavállaló felnõttek több, mint fele a közeli Budapesten dolgozik, Szentendre alvóváros számukra. Ekkora növekedésnek a korábbi városi struktúrák, az értékes belvárosi szövet már nem tudtak megfelelni, nem alakult ki élõ, dinamikus kapcsolat az új lakóterületek és a korábbi – az új igényeket csupán erõs kompromisszumokkal kielégíteni képes – hagyományos városszövet között. A turizmusban, a rövid szezonban kitermelendõ tõkeigény még tovább szûkítette a lakók számára a vonzó városias tér, terek használatának lehetõségét. A helyi lakosok kiszorultak városuk közösségképzõ helyeirõl, miközben nem, vagy csak alig jöttek létre vonzó, a közösségeket, közös kultúrát fejleszteni, építeni képes helyek. Pont akkor, amikor a hirtelen beköltözés okán arra a legnagyobb szükség lett volna, hiszen így a város kultúrája lassan elolvad, széthullik a dinamikus növekedés hatására, Ma még nincsenek meg sem a gazdasági, sem a társadalmi lehetõségei az egykor gazdag, virágzó városszövet komplex reinkarnációjának. A város „lel4
Szentendrei Séták
IV. Szeresd Szentendrét Séták versus rutin városlátogatások idegenvezetõvel A Szeresd Szentendrét séták és egy hivatalos idegenvezetõvel levezényelt városlátogatás között óriási a különbség. Akkora mint egy mûvészfotó és egy gyorsfotó között. A mûvészfotón minden meghatóan õszinte: a kompozíció, a kontrasztok, a fények, színek, árnyékok a helyükön vannak. Több van a fotó mögött, sokkal többet sejtet, mint amit valójában látni. Szentendre is tele van rejtett kincsekkel: egy séta elvihet az építészet, történelem, életrajzok, régészet, földrajz, környezetvédelem, mûvészettörténet, mûvelõdéstörténet olyan területeire a város utcáin baktatva, melyet sem egy idegenvezetõvel, sem buszból, sem magunktól nem találna meg egy látogató. Ezek a séták megismételhetetlenek. A mûvészkertekbe, kerámiamûhelyekbe, mûvészlakásba, templomtoronyba, magángalériákba be sem jutnának a résztvevõk a sétavezetõk nélkül. A Vajdamotívumokat a szerb temetõben meg sem találnánk, hogy aztán már a Vajda Múzeumban a képek elõtt, Bartókot hallgatva, rendüljenek meg. Szentendrei Szentendrei Séták Séták
5
A vendéglõsök történeteit nem hallgathatnánk, amint épp 30-ad magukkal aminden-fogás-más étteremben gasztro-túrán mindig más szentendrei mellé keveredve lakmároznak. Gyalogosan A séta egy város megismerésnek a mozgással összekötött, környezetbarát módja. Az útvonalak következetesen elvezetnek a turista-csapásokról, a sétálók járatlan utakat járnak, kicsi ökológiai lábnyomot hagyva maguk után. A séták elkerülik azokat a „turistás” helyeket,melyek nagy tömegeket vonzanak, ami oly sokszor eltereli a legfontosabb jelentésekrõl a figyelmet. Személyesség A kis létszám, a humán környezet, a csoport tagjainak hasonlósága (közös érdeklõdés és lakhely), a sétavezetõ személye lehetõvé tesz egy interaktív, beszélgetõs élményt.
V. A folyamat 1. Az ötlet és a partneri kör Partneri körünket szinte az ötlet felmerülésétõl kialakítottuk és ezzel bevontuk az elképzelt célcsoportok emblematikus, jó helyismerettel rendelkezõ képviselõit. Elsõ ötletbörzéinken jelen volt a fiatalok, középkorúak, idõsebbek és lokálpatrióták egy-egy képviselõje. Olyan személyiségek, akik közösségeikben mélyen beágyazva, a város kapcsolati rendszeréhez sok szállal kötõdve élik Szentendrén mindennapjaikat. Jól elõkészített és moderált megbeszéléseken kristályosodott ki a koncepció. Tudatosan szántunk elegendõ idõt a tervezésre, együttgondolkodásra, mert azt reméltük, hogy a megvalósítás így sikeresebb és gördülékenyebb lesz. Rögtön az elsõ évben a teljes év 12 sétáját megterveztük, így a partneri kör egyszerre bõvült a sétavezetõkkel is, akik a témák kiváló szakemberei. 2. Tervezés-felépítés 2.1. A séták közönsége, célcsoportjai: Már a kezdet kezdetén odafigyeltünk programunk célcsoportjaira. A Szentendrén eltöltött idõ szerint : • szentendrei tõsgyökeresek • 10-15 éve a városban élõk • frissen beköltözõk • belföldi turisták, látogatók 6
Szentendrei Séták
Kor és egyéb szerint: • kisgyermekes családok • fiatalok • iskolások • idõsek • szakértõk Mindnyájukat más motiválhat arra, hogy részt vegyen egy olyan felfedezõ túrán, ami kicsit vagy nagyon ismerõs helyeken és díszletek között zajlik, mégis friss és izgalmas ismereteket, élményeket ad valaki szemüvegén keresztül. 2.2. A tartalmi évad-tervezés, a témák kiválasztása A célcsoportok elérése lényeges cél (legyenek sétálók) ezért a téma kiválasztása alapvetõ fontosságú. A témaválasztás kritériumai: • A téma legyen érdekes és vonzó. • Legyen alkalmas a kommunikálásra. • Legyen a megcélzott közönség többsége igényeinek, érdeklõdésének megfelelõ (pl. legyen elég mozgásos, interaktív elem a gyerekeknek szóló sétán, legyen pihenõ-megállóhely az idõsebbeknek...) A célcsoport igényinek és szükségleteinek megismerése nélkül ez a kritérium nem tud érvényesülni, ezért fontos a partneri kör folyamatos bõvítése, az intenzív városi kapcsolatok fenntartása • A téma illeszkedjen egy teljes év 12 sétából (szeptembertõl szeptemberig tartó) programjába. Egy séta legyen integráns része az egész „évad”-nak, egy színes és változatos, Szentendre lakosságát széles körben megszólítani tudó programnak.. Az egyes séták önmagukban is legyenek vonzók és egymáshoz képest is mindig tudjanak újat mondani azoknak, akik esetleg bérletesek és minden sétán ott szeretnének lenni. Az évi 12 alkalom 12 olyan szín legyen egy palettán, melyek különlegesek, mások, vibrálóak, ismeretlenek, de együtt mégis harmóniát mutatnak és mindenkinek van köztük kedvence. • A séták témakörei (építészet, mûvészet, kultúra, zöld, egyéb) ezért – az igényeknek megfelelõen – jó arányban legyenek benne a programban ( A témakörök kifejtését lásd késõbb.) 2.3. A konkrét séta megtervezése 2.3.1.Munkamegosztás • Az egyesületen belüli igazságos munkamegosztás fontos a folyamatos és fenntartható mûködéshez. A tagok érdeklõdési körük, kapcsolataik mentén vállalnak el sétaszervezéseket. A második évadtól ennek továbbfejlesztett változata az a konstrukció, melynek célja minél több civil személy bevonása a szervezési folyamatba. Ezzel a séták körüli közösségi háló is terjed. A fõszervezõk (felelõsök) kommunikálják a kereteket, a koncepciót, átadSzentendrei Séták
7
ják a marketingeszközöket, de az érdemi szervezést az egyesülettel kapcsolatban lévõ civil végzi. Ez a civil szál aztán megjelenik a hirdetésekben is, a szervezõ neve és foglalkozása szerepel a plakátokon. 2.3.2. Idõpont • A sétatémák idõpontjai, a minél sikeresebb megvalósulás érdekében, igazodjanak a külsõ, nehezen befolyásolható körülményekhez: – Várható idõjárás. A városi zöld séták, barangolós, kincskeresõ, gyermekeknek szóló, kilátós, vicces séták késõ tavasztól nyárig, a múzeumokon, mûhelyeken átívelõ, részben belsõ terekben zajló séták õsztõl tavaszig tervezõdjenek. – Fontos városi rendezvények, fesztiválok, nemzeti ünnepek, városszerte egyszerre megvalósuló iskolai események idõpontjaival körültekintõen kell egyeztetni. 2.3.3. Tempírozás • Egy átlagos városlakó figyelemívét, kitartását és befogadóképességét szem elõtt tartva egy séta idõtartama nem haladhatja meg a két órát és ideális esetben nem tartalmaz 10 megállóhelynél többet. • A vasárnap délutáni állandó idõpont (15:30) kialakítása és következetes alkalmazása a sétát mint programot kiszámíthatóvá, a családi programokba könnyedén beilleszthetõvé teszi. 2.3.4. A sétavezetõk jellemzése, kiválasztása, meghívása • Olyan ismert magával ragadó személyiségek alkalmasak a Szeresd Szentendrét Séták vezetésére, akik a témák kiváló ismerõi, és színesen, gördülékenyen kommunikálnak. Akik egymástól is nagyon különböznek ezért mindig új színt tudnak megmutatni a résztvevõknek Szentendre különlegesen gazdag palettáján. • A séták kalauzai lokálpatrióta, magával ragadó egyéniségek: építészek, mûvészek, vendéglõsök, helytörténészek, mûvészettörténészek. Az õ helyismeretük, szaktudásuk, különbözõ stílusuk és hátterük teszi megismételhetetlenné a sétákat. • Személyes érintettségük a garancia arra, hogy a résztvevõk is érintettek lesznek aztán. A siker titka a sétavezetõ és a résztvevõk látásmódjának különbözõségében rejlik. Tudásuk és viszonyulásuk a városhoz sokkal mélyebb, és gazdagabb mint a sétálóké és mikor ezt megosztják – akármilyen apró részlet kapcsán – akkor felvillan egy más nézõpont: új színeket és fényeket nyer akár egy százszor látott részlet. • A kalauzok konkrét személye a partneri kör javaslatai és szerteágazó informálódás, a téma felvetése után alakul ki. Ezt követi egy személyes meg• keresés, majd egy a séták arculati elemeihez illeszkedõ meghívólevél. • Az idõpont, idõtartam, útvonal, megállóhelyek, kreatív elemek, interakció, hirdetés tartalmának, a szükséges technikai feltételek egyeztetése után pedig jöhet az élmény. 8
Szentendrei Séták
2.3.5. A séták konkrét elemei • Tudatában kell lenni a téma kiválasztása után a várható sétacsapat összetételével( lásd „ A séták célcsoportja” résznél) hogy a kreatív elemek, beiktatott történetek, érdekességek „jó talajra” érkezzenek és a sétavezetõ mondanivalóját és az útvonalat majdani közönsége tudtával dolgozza ki. • Végig kell gondolni, hogy a sétáló – mint „fogyasztó” mit fog kapni, milyen élményekhez jut. Fontos szempont, hogy a séta megállóhelyei egyenként is tükrözzék a fõ témát, vezérfonalat. A vezetõ sétakoncepciója jelenjen meg minden elemben, a teljes séta így nem elemeinek összege lesz, hanem annál hatásaiban sokkal több. Az emblematikus elemek megsokszorozzák egymás hatását. 2.3.6. Hirdetés, terjesztés • Kiválasztjuk azokat az írott és elektronikus sajtó-orgánumokat, kommunikációs csatornákat, melyeken keresztül hatékonyan eljut a városlakókhoz az információ. A sétaprogram terjesztését gondosan megtervezett és öszszecsengõ marketingelemek segítik.
3. A séták témakörei A séták témáit igyekszünk úgy összeállítani, hogy a teljes éves program 12 sétája egy színes és változatos, Szentendre lakosságát minél szélesebb körben megszólítani tudó program legyen. Az itt következõ részben példákat mutatunk a témakörök konkrét sétáira, melyek mind sikerrel valósultak meg: 3.1. Épített környezet A város neves építészei által vezetett séták témái eddig az alábbiak voltak: – Szentendre épületeinek sziluettje a Szentendrei szigetrõl és a Dunáról – Szentendre sikátorai éjjel – Szentendrei design center – Szentendre szakrális terei, régi és új templomok – Háztetõ-túra – Szentendre mai építészeti gyöngyszemei Szentendre építészetének hagyományai és a modernitás békésen megfér egymás mellett. Ahány építész, annyi látásmód Szentendrével és épületeivel kapcsolatban. 3.2. Mûvészet – Egy szentendrei festõ kedvenc képei több tárlaton át – Köztéri szobrok és hûlt helyük egy szentendrei szobrásszal – Régi és új mesterségek-keramikusok – Szentendrei kortárs galériák és mûhelyek – Vajda séta – temetõtõl a tárlatig Szentendrei Séták
9
– Képkeresõ játék felnõtteknek (öt múzeumon át) – Szentendre köztéri szobrai egy mûvészettörténésszel 3.3. Kultúra – Figyelemreméltó részletek, lakóházak és történeteik egy helytörténésszel – Rab Ráby nyomában egy mûemlékvédelmi szakemberrel – Különleges kávézók, civil találkozóhelyek (három kávézó részvételével) – Ismeretlen múzeumok (Hangszer, Lámpamúzeum és Rádiótörténeti Kiállítás) – Mesterségek Szentendrén (látogatása mûhelyekben) – Mûvészkertek Szentendrén egy mûvészettörténésszel – Imaháztól a zsidó temetõig – a zsidóság helyei és történetei egy újságíróval • Gasztro-séták A gasztro-séták külön figyelmet érdemelnek a kultúra témakörön belül, mert a leglátványosabban és leggyorsabban sikerült megvalósítani segítségükkel a Szeresd Szentendrét Séták célját. A legnagyobb szervezést, hangolást igénylik. Egy séta – 5 fogás – 5 étterem, cukrászda. Egy témára fûzõdnek (pl. szerb ételek, a Fõ tér és környéke), a sétálók (mindig 40 fõ) minden fogást más helyen fogyasztanak el. Az egymást követõ helyszíneken személyesen találkoznak a vendéglátóhelyek tulajdonosaival, akik helytörténettel, történetekkel és finomságokkal várják õket. A sétálók a fogások között jót sétálnak, új és új variációkban foglalnak helyet, ismerkednek, beszélgetnek. Egymást és a város helyeit szokatlan módon fedezik fel. A séta résztvevõi egyszerre kerülnek kapcsolatba egymással és a helyekkel is. A 18 programba meghívott vendéglátó és a sétálók egybehangzó visszajelzései alapján a kapcsolatok tovább éltek. 3.4. Városi zöld séták – mint a Szeresd Szentendrét Séták speciális formája – Patak-túra a Bükk-ösvény mentén, a tanösvényt létrehozó környezetkutató geográfussal. – Egy nyári égbolt rejtelmei – csillagászkodás a Kõhegy tetején – A Kõhegy tanösvény – túra a létrehozó természetvédõkkel – A Kõhegy szamócamezõje – túra egy természetvédõvel – Vizek mentén – Kilátások mentén – Szentendre – Szentendrei-sziget Meggyõzõdésünk, hogy a Zöldút program természetes és természetben vezetõ útjai mellett szükség van a zöldutakhoz könnyen kapcsolható városokban és városközpontokban vezetõ zöldutakra is. Ezek szerepe egyrészt az, hogy öszszekössék a Szentendre– határainál kezdõdõ és végzõdõ zöldutakat (turista uta10
Szentendrei Séták
kat) másrészt az, hogy létrejöjjenek olyan színvonalas, gyalogos-barát „átjárók”, melyek nagymértékben hozzájárulnak a város élhetõbbé tételéhez. A városon belüli zöldút-hálózat bõvítése elõrelépés lenne Szentendre életében, mert a helyi lakosok mindennapi életében hozhatna minõségi és szemléletbéli változást hisz a városon kívül futó zöldutakat viszonylag ritkábban használják.. E kisvárosi zöldút-rendszer vonalvezetésének tervezésekor az alábbi fontos szempontok vezéreltek: A városi zöld séták tervezésekor speciális szempontjaink vannak: – kapcsolódjanak a Pilisben futó zöldutakhoz, gyalogos turista utakhoz – érintsenek minél több zöld (füves, fás, parkos) területet – minél hosszabban fussanak patakok, illetve a Duna mentén – minél több kilátóhelyet érintsenek, melyek lehetõség szerint a Szentendrét körülölelõ természet szépségeire vagy az épített környezet és természet harmóniájára hívják fel a figyelmet – vezessenek el olyan épített környezet mellett, melyek példák a harmonikus építkezésre, a környezet tiszteletére – legyenek biztonságosak (jármûvektõl) – a nyüzsgõbb bevásárló utcák csak a feltétlenül szükséges mértékben szerepeljenek az útvonalban – legyen döntõ a vízparti, parkok, zöld területek, mintakertek, menti, csendes mellékutcában, szép kilátóhelyek mentén haladó szakaszok hossza A városi zöldút-hálózat a környezetükre odafigyelõ, nyitott lakók ( és turisták) számára egyértelmû vonzerõt jelent, hiszen Szentendre épített és csodálatos természeti környezetének merõben újfajta felfedezésére hívna. Reményeink szerint a zöld séták hatására ezeken az útvonalakon rendszeresen gyalogolnának a szentendrei lakosok is, akik egy élhetõbb város tereit, utcáit, használnák intenzívebben és lelnének rá annak rejtett természeti és épített környezeti kincseire. A Szeresd Szentendrét Egyesület szívesen vállal szerepet e zöld-útvonalak további zöldítésében.(növelni a zöld felületeket, biztonságos és korszerû kövezés, a testi fogyatékosok, babakocsisok számára is végigjárhatóvá kell tenni az utakat, Szentendréhez illõ táblarendszerrel kell segíteni a tájékozódást, táblarendszerrel kell tájékoztatni röviden, színesen a látható természeti és épített környezeti szépségekrõl, pihenõhelyeket kell kialakítani az utak mentén, promóciós anyagokkal, térképekkel kell segíteni a tájékozódást, informálódást. 3.5. Vicces és aktív – Denevérséta (éjszakai sikátorséta) – Kincskeresõ séta gyerekeknek – Kincskeresõ séta felnõtteknek Ezek a séták sokszereplõs szervezést, nagy elõkészületet, sokkal hosszabb tervezést igényelnek. A mozgás és ismeretszerzés aktív részvétellel is összeSzentendrei Séták
11
kapcsolódik, ezért az összes séta közül ez a fajta jelenti a tanulás leghatékonyabb módját. 3.6.+ Séták páros sétavezetéssel Egy témában hasonlóan jártas, egymástól különbözõ személyiségek „összeeresztése” izgalmassá és szórakoztatóvá teszi a legegyszerûbb sétát is. Egy megvalósult „páros” séta sikere ösztönzött minket arra, hogy ezt a formát is beemeljük a koncepcióba: egy tõsgyökeres szerb és egy tõsgyökeres német család két lokálpatrióta sarja dialógusokkal, egymás történeteit kiegészítõ anekdotázással, egymás tudásának kiegészítésével példázta, hogy a különbözõ gyökerek és gondolkodásmódok szépen kiegészítik egymást Szentendrén és valóban gazdagabbá is teszik a város kultúráját. Egy páros sétavezetés szervezése bonyolultabb feladat, de érdemes megvalósítani, mert azt is példázza ez a forma, hogy a részek összege nem egyenlõ az egésszel, hanem annál hatásaiban sokkal több. 4. A séták marketingje Meggyõzõdésünk, hogy jó marketinggel hatékonyabbá tehetjük munkánkat, hisz az a „folyamat, mely a célcsoportok igényeit feltárva termékeket és szolgáltatásokat fejleszt ki, ezekhez ellenértéket és igénybevételi csatornát rendel, melyekrõl információt juttat el a célcsoport tagjaihoz” (Suhajda, 1998) a séták, mint „termékek „ esetében jól használható. Természetesen ez a non-profit tevékenység egy terméknél sokkal több. A célcsoport meghatározása és igényeinek felmérése után olyan célok kitûzése a feladat, melynek megvalósulása esetén elégedett az egyesület. A sétánként 20 fõ jelenléte ez a szám, mely meghatározza a marketingeszközöket is. A célcsoport eléréséhez és meggyõzéséhez rendelkezésre áll egy jól átgondolt és szép „termék”. 4.1. Marketing a séták elõtt A kommunikációs csatornák, melyeken keresztül elérhetõ a célcsoport: Személyes Közvetett
Nem fizetett
12
Szentendrei Séták
Internetes honlap e-mail helyi nyomtatott sajtóban hirdetések PR-cikkek, beszámolók plakátok szituációs hatások
Az egyesületi tagok személyes hatása Szájreklám
4.1.1.Internetes honlap Az egyesület honlapján pontos információhoz juthat az érdeklõdõ az elkövetkezõ sétákról és képes beszámolót talál a lezajlott sétákról, az egyesület egyéb tevékenységeirõl. Itt bejelentkezhet azokra a sétákra, melyeknél korlátozott a létszám. A nyomtatott sajtóban megjelent beszámolók itt is olvashatóak. 4.1.2. E-mail hírlevél Hatékonyságát növeli, hogy olyan érdeklõdõ civilek kapják az információt, akik korábban kérték a hírlevélküldõ szolgáltatást, aktivizáltsági szintjük magasabb. 4.1.3. Helyi nyomtatott sajtó. A hirdetések és PR-cikkek helyei. 4.1.5. Plakátok. A plakátok elhelyezése, frissítése, mint feladat köré is egy civil hálózat van épülõben. Az egyesülethez kapcsolódó civilek egyedi vállalásokat tesznek. A vállalás tartalma egy olyan plakátfelület karbantartása (kiragasztanak, pótolnak, frissítenek), melyet mindennapi útvonalaik során könnyen útba ejtenek – Szentendre közösségi helyeit, intézményeit, plakátfelületeit. Minden sétáról elektronikusan kapnak plakátot, melyet könnyen kinyomtatnak és terjesztenek. Ez a mód költséghatékony, emokratikus és közösségerõsítõ terjesztési csatornának bizonyult. Fejlesztése még több eredményt hozhat. 4.1.6. Mit kommunikáljon a hirdetés, a plakát, a hírlevél? Egy olyan grafika és állandó keret kialakítása szükséges, mely minden kommunikációs csatornában ugyanazokat az elemeket alkalmazza (arculati szín, betûtípus), ezért könnyen felismerhetõ, az ismétlõdõ megjelenések pedig egymást erõsítik. A megjelenések tartalma legyen figyelemfelkeltõ, velõs, rövid. A séta témája, a sétavezetõ személye, foglalkozása és egy kérdés vagy egy mondat, amely fémjelzi a várható tartalmat. Az internet állandó, a hírlevél kétszer érkezik meg az érdeklõdõkhöz, a hirdetések pedig kétszer láthatóak a séták elõtt a helyi lapokban. 4.2. Marketing a sétaprogram idején 4.2.1. Szituációs hatások Azon hatások összessége, melyek in situ a sétálót a séta elõtt, alatt és után érik. A séta során spontán is összeáll egy stílus, egy karakter, melynek tulajdonképpen építõ eleme minden, ami éri a befogadót. Színek, hangok, illatok, tárgyak, a humán környezet (a többi sétáló), a sétavezetõ személye, hanghordozása, beszédtempója, a technika, az idõjárás. Érdemes tudatosan is alakítani ezeket az elemeket hogy minél egységesebb és pozitívabb benyomások érjék a sétálót.
Szentendrei Séták
13
5. A séták eredményessége a számok fényében Egyetlen séta sem maradt el a tervezett 34-bõl az érdeklõdés hiánya miatt, a legkevesebb résztvevõ a nagyobb aktivitást igénylõ kincskeresõ és képkeresõ , illetve a fizikai erõnlétet, kitartást is igénylõ és hosszabb (3-4 órás) zöld sétákon volt. Egy átlagos séta 25-35 fõt vonzott, míg a nyár végi fesztiválok idejére szervezett éjszakai séták óriási tömegeket (110 fõ) vonzottak. 14
Szentendrei Séták
Összesen 30 sétavezetõvel dolgoztunk együtt, bizonyos sétákat (nyári éjszakai egy építésszel) immár harmadszor ugyanaz a szakember vezeti. Íme diagramba rendezve a séták látogatottsága.
4.2.2. Egyéb marketingeszközök a séta alatt – Tábla A találkozóhely állandó (Apor hídfõ), ahol az egyesület táblája emblémával is egyértelmûvé teszi a gyülekezés pontját – Matrica Minden érkezõ a séta emblémájával ellátott ruhára ragasztható matricát kap, melyet a séta ideje alatt visel. Ez egyértelmûvé teszi, ki vásárolt jegyet és ki tartozik a csoporthoz a forgalmas szentendrei utcákon. A matricára rákerül a séta témája is a helyszínen. – Pontgyûjtõ bérlet a törzs-sétálóknak, 10 pont összegyûjtés után egy sétán ingyen vehetnek részt. – Szórólap, melyrõl értesülhet az elkövetkezõ összes sétáról – Sétakalauz, mely hasznos segítség, rövid melléklet a sétához. Az útvonal egyszerû, könnyen érthetõ térképét tartalmazza, illetve nem több mint 50-60 szavas vázlatos leírásokat képekkel, grafikákkal Internetes link-gyûjtemény és könyvajánló szolgálja azok érdekeit, akik többet szeretnének megtudni a témáról késõbb. – Sétavezetõkkel kapcsolatos * A sétavezetõk felkérõ levelet kapnak melyben, ismertetjük vele a sétakoncepciót, kereteket, várható létszámot, a séta végén pedig ajándékot és képes köszönõlevelet kapnak a résztvevõk létszámát is megemlítve. 4.3. Marketing a séták után Mivel a séták megismételhetetlenek (a vezetõk személyisége és a témák különlegessége miatt), tervezzük a megörökítés különbözõ módjait. (újságcikkek, fotós, filmsorozat, séta-füzetek…) -Vándorkiállítás Az egyesület lehetõséget kapott arra, hogy az eddig lezajlott sétákról nagyszabású kiállítást szervezzen, azt a város különbözõ helyein felállítsa. A kiállítás célja a séták népszerûsítése, gazdag képanyaggal, ismertetõkkel közvetlen ismeretátadás. – Szájreklám A közvetlen tapasztalatot szerzett sétáló, hírt ad a programról (saját énképét is erõsítve ezzel) és ezzel rábeszél. – PR-cikkek A sétákról szóló személyes hangvételû képes beszámolók.
6. A séták hatása Egy jó sétavezetõ segítségével megtanulják a városlakók, hogy másképp tekintsenek lakóhelyükre, szemléletváltás következik be. A szürke színes lesz, a régi ismerõs lesz az ismerõs pedig új. A Szeresd Szentendrét Sétaprogram egyrészt és elsõsorban erõsíti az itt élõk kötõdését a városhoz, láttatja és végre elhiteti velük, hogy milyen csoda közepén ülnek, segít rádöbbenteni õket, hogy ez egy szeretnivaló hely, melyet érdemes használniuk életük minden területén, másrészt hozzájárul a városról kialakított kép tudatos formálásához országon belül és kívül. Ha a városlakók elhiszik, a látogatók és befektetõk is el fogják hinni. A séták és beszélgetések, anekdotázások alatt a szentendreiek örömmel fedezik fel azt, hogy hol élnek, mit rejtenek a házak, utcák, patakok, mûemlékek, képtárak. Ezeken a sétákon a pozitívumok, érdekességek, értékek és lehetõségek állnak a középpontban – nem a negatívumok és gyengeségek, melyek gyakran eluralják Szentendrén a hétköznapi beszélgetéseket. Hosszú távú együttmûködés ez várostudósok és városlakók között, melynek során negatív elõítéletek dõlnek meg és helyükbe lép egy pozitív hozzáállás saját lakókörnyezetükhöz. A belsõ marketing egy különleges formája, ami apránként megváltoztatja a lakóközösségek szemléletét. Szentendrei Séták
15
A különféle témák mentén megmutatott értékek közel kerülnek a városlakókhoz és arra ösztönöznek, hogy azontúl jobban figyeljenek rájuk és védjék õket, a megszerzett tudást, hozzáállást továbbadják családjaiknak, ismerõseiknek. Egy épület, részlet, mûtárgy akár több sétaútvonal része lehet más és más miatt. A séták és beszélgetések, anekdotázások alatt a szentendreiek örömmel fedezték fel azt, hogy hol élnek, mit rejtenek a házak, utcák, patakok, mûemlékek, képtárak, „intim” viszonyba kerültek Szentendrével, olyan helyekre jutottak be, fel, ki ahová lehetõségük (kulcsuk ötletük) nem lett volna soha. Az ötlet felmerülésétõl az eddigi 34 séta megvalósulásáig tartó folyamat önmagában közösségformáló. A folyamat során megnõtt a városlakók között lévõ kapcsolódások száma és intenzitása. Ez mentálhigiénés szempontból is örvendetes, mert minél több szállal kapcsolódik egy lakos környezetéhez és közösségeihez, annál egészségesebb és erõsebb lelki egészségnek örvend majd. Meggyõzõdésünk és mély tapasztalatunk, hogy a Szeresd Szentendrét Séták céljukat elérik, és példaértékû kapcsolatot hoznak létre a városi, város környéki, valamint hosszú távú zöldutakka – és más kisvárosokban is megvalósíthatóak lennének. Szentendre, 2010. november.
A kiadvány a Szeresd Szentendrét Egyesület szakmai közremûködésével készült. 2010 Felelôs kiadó: Magosfa Alapítvány A kiadvány az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával jött létre, a KMOP-3.1.1/A-2008-0006 projekt keretében
16
Szentendrei Séták
Szentendrei Séták
17
