SZENTENDRE, Kálvária úti lakóterület fejlesztés KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS November

SZENTENDRE, Kálvária úti lakóterület fejlesztés

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS

2008. November

Szentendre város Településrendezési eszközeinek módosítása

Szentendre Kálvária úti lakóterület szabályozási terve

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS

Készítették: Dr. Balogh Ákos (TT-1 11-0008/04, TR1 11-0008/04, K1 11-0008/04) Fodor-Dollmayer Petra okl. tájépítészmérnök

Ügyvezető igazgató: Dr. Orosz Bálint

Budapest, 2008. november

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS, 2008. NOVEMBER

1


1. 2.

BEVEZETÉS ........................................................................................................................ 4 A TERV CÉLJAINAK, TARTALMÁNAK ÖSSZEFOGLALÓ ISMERTETÉSE (CÉLRENDSZER) ... 4 2.1 A terv és a változatok rövid ismertetése..................................................................................... 8 2.2 A környezet védelméért felelős szervek, valamint egyéb szakhatóságok előzetes véleményeinek és észrevételeinek összefoglalása .............................................................................. 9 2.2.1 Az érintett nyilvánosság meghatározása............................................................................ 10

3.

A TERV ÖSSZEFÜGGÉSE MÁS RELEVÁNS TERVEKKEL, PROGRAMOKKAL ...................... 10 3.1 A terv koncepcionális alapját jelentő településfejlesztési koncepció bemutatása és elemzése a környezeti értékelés szempontjából (környezeti, társadalmi, gazdasági) ......................................... 10 3.2 A terv összefüggése (környezet- és természetvédelmi, társadalmi és gazdasági célok, fenntarthatóság) más releváns tervekkel és programokkal (területi tervek, jogszabályok, természetvédelmi kezelési tervek stb.).............................................................................................. 12 3.2.1 Országos területrendezési terv........................................................................................... 12 3.2.2 A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve........................................................... 14 3.2.3 Pest megye területrendezési terve...................................................................................... 16 3.2.4 A terv összefüggése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvénnyel (Étv.)............................................................................................................ 18 3.2.5 A terv összefüggése a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvénnyel.................... 18 3.2.6 A terv összefüggése a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvénnyel ............. 19 3.3 A releváns tervek és programok összevetése, ütköztetése a terv koncepciójával és céljával, környezeti szempontú konzisztencia vizsgálata (országos, megyei, települési környezetvédelmi programok, elvek) ............................................................................................................................. 20 3.3.1 A Nemzeti környezetvédelmi program (2003-2008.) fő célkitűzései .................................. 20 3.3.2 A NKP környezeti vizsgálat szempontjából releváns célkitűzései...................................... 21 3.3.3 Szentendre város környezetvédelmi programja ................................................................. 21

4. A KÖRNYEZETI ÁLLAPOT FELTÁRÁSA (A TERV MEGVALÓSULÁSA ELŐTTI VAGY A TERV MEG NEM VALÓSULÁSA ESETÉN) ............................................................................................. 22 4.1 A település környezeti elemeinek és rendszereinek ismertetése, a környezetállapot ismertetése, természeti területek bemutatása ........................................................................................................ 22 4.2 A környezeti állapot egyéb jellemzőinek leírása (eltartóképesség, terhelhetőség) .................. 27 4.3 A fennálló környezeti, tájhasználati konfliktusok, problémák leírása és mindezek várható alakulása, ha a terv nem valósulna meg ............................................................................................ 27

A TERV MEGVALÓSÍTÁSA ESETÉN VÁRHATÓ, KÖRNYEZETET ÉRŐ HATÁSOK, KÖRNYEZETI KÖVETKEZMÉNYEK ELŐREJELZÉSE (KÖZVETLEN ÉS KÖZVETETT KÖRNYEZETI KÖVETKEZMÉNYEK) ................................................................................................................ 32

5.

5.1 Jól azonosítható környezet igénybevétel vagy terhelés esetén különös tekintettel, a környezeti elemek és rendszerek megmaradásának, fenntartásának, helyreállításának, fejlesztésének lehetőségeire: .................................................................................................................................... 32 5.2 Hatások előrejelzése a közvetett módon hatást kiváltó tényezők fellépése esetén különös tekintettel........................................................................................................................................... 34 5.3 Értékelési módszer alkalmazása............................................................................................... 35 5.4 A környezeti értékelés készítéséhez felhasznált adatok forrása, az alkalmazott módszer korlátai, nehézségek, az előrejelzések érvényességi határai, a felmerült bizonytalanságok ............. 39

6.

A KÖRNYEZETI KÖVETKEZMÉNYEK ALAPJÁN A TERV ÉS A VÁLTOZATOK ÉRTÉKELÉSE, A KÖRNYEZETI SZEMPONTBÓL ELFOGADHATÓ VÁLTOZATOK MEGHATÁROZÁSA, A VÁLTOZATOK KÖZÖTTI VÁLASZTÁS INDOKAI, A VÁLASZTÁST ALÁTÁMASZTÓ VIZSGÁLAT RÖVID LEÍRÁSA ........................................................................................................................ 39 7. A TERV MEGVALÓSÍTÁSA KÖVETKEZTÉBEN VÁRHATÓAN FELLÉPŐ KÖRNYEZETRE KÁROS HATÁSOK ELKERÜLÉSÉRE, CSÖKKENTÉSÉRE VAGY ELLENTÉTELEZÉSÉRE VONATKOZÓ, A TERVBEN SZEREPLŐ INTÉZKEDÉSEK KÖRNYEZETI HATÉKONYSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSE, JAVASLATOK EGYÉB SZÜKSÉGES INTÉZKEDÉSEKRE ....................................... 41


2


8.

JAVASLAT OLYAN KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ INTÉZKEDÉSEKRE, ELŐÍRÁSOKRA, FELTÉTELEKRE, SZEMPONTOKRA, AMELYEKET A TERV ÁLTAL BEFOLYÁSOLT MÁS TERVBEN, ILLETVE PROGRAMBAN FIGYELEMBE KELL VENNI ................................................................. 42 9. A TERV ILL. A TERVVÁLTOZAT MEGVALÓSÍTÁSA KÖVETKEZTÉBEN VÁRHATÓAN FELLÉPŐ KÖRNYEZETI HATÁSOKRA VONATKOZÓAN MONITOROZÁSI JAVASLATOK MEGFOGALMAZÁSA, JAVASLATOK EGYÉB SZÜKSÉGES INTÉZKEDÉSEKRE ............................ 43 10. ÖSSZEFOGLALÓ ............................................................................................................... 43 11. MELLÉKLETEK ................................................................................................................ 45 11.1 Bioszféra-rezervátum ............................................................................................................... 45


3


1. BEVEZETÉS Szentendre város településrendezési tervének módosításához kapcsolódóan a kidolgozó kikérte a környezet védelméért felelős szervek véleményét a környezeti vizsgálat lefolytatásának szükségességéről. A beérkezett vélemények alapján a település Önkormányzata a Kálvária úti lakóterület fejlesztésre kijelölt terület, beépítéssel való igénybevétele kapcsán lefolytatja a környezeti vizsgálatot. A környezeti vizsgálatot a fenntarthatóság alapelvét 1 figyelembe véve folytattuk le: a fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteinek kielégítési lehetőségétől. A terv számol a mára vitathatatlanná vált globális klímaváltozás, mint folyamat jelenlétével, a természeti folyamatokra gyakorolt hatásaival, továbbá azzal, hogy ez a folyamat a településrendezési tervezés során sem hagyható figyelmen kívül. A települési önkormányzatoknak jelentős szerep jut a gondolkodásmódbeli változások elősegítésében, példamutatásban, ismeretterjesztésben és konszenzuskeresésben, továbbá, hogy a településeknek a helyi szokások megváltoztatásán keresztül nagy felelősségük van a klímaváltozás folyamatainak lassításában.

2. A TERV CÉLJAINAK, (CÉLRENDSZER)

TARTALMÁNAK

ÖSSZEFOGLALÓ

ISMERTETÉSE

Szentendre város jelen környezeti vizsgálatban elemzett településrendezési terv módosítása a 32/2004. (VIII. 30.) sz. önkormányzati rendeletben jóváhagyott nem szabályozott lakóterület kiszabályozását, valamint a tervezési területen lévő, és azon túl fennmaradó gyepes területek védelmének lehetőségeit vizsgálja. A tervezési terület nagysága (2,96≈) 3 ha. – A rendezési terv módosításának célja, hogy a tervezési területhez kapcsolódó beépítések jelenleg érvényes övezeti előírásaihoz illeszkedő kertvárosias lakóterületet szabályozzon ki, tájképvédelmi szempontok figyelembevételével. – A környezeti értékelés célja, hogy az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Kormány rendeletnek megfelelően elemezze a terület beépítését érintő jogszabályi és koncepcionális környezetet, vizsgálja a tervi kohéziót, valamint hogy az igénybevétel következtében fellépő környezetterhelő hatásokat feltárja, és javaslatot adjon lehetséges csökkentésükre. Tervi kitekintés A tervezési területtől észak-nyugat, nyugati irányban a Pilis felé további, földhivatali nyilvántartás szerint legelőterületek találhatók, ahol a város elkerülő útjának megépítése és a városi köztemető létesítése tervezett. A területet érintő tervek, és a földhivatali nyilvántartás időrendben a következők szerint alakult: – A 2003. évi XXVI. törvénnyel elfogadott Országos Területrendezési Terv országos ökológiai hálózat tervlapja nem érintette a tervezési területet (lsd. 3.2.1 fejezet). – A város 2004. évben jóváhagyott településszerkezeti tervében kertvárosias lakóterületbe (Lke) sorolta (5. o.).

1

Közös jövőnk című ENSZ jelentés, 1987.


4


–

– – – –

A szintén 2004-ben elfogadott szabályozási terv a szerkezeti tervben meghatározottakat jogilag nem kezelte, a tervezési területet nem szabályozott területbe sorolta (6. o.), lakóterületi fejlesztés jelzésével, de építési övezetet nem állapított meg a területre vonatkozóan. A település tervében foglalt változtatási szándékok földhivatalilag nem kerültek bejegyzésre, így a szóban forgó terület nyilvántartásuk szerint legelőterület, helyrajzi számát tekintve külterületi ingatlan. A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve 2005-ben zöldövezet részét képező mezőgazdasági térségbe sorolta a területet (lsd. 3.2.2 fejezet). Pest megye területrendezési terve 2006-ban hagyományosan vidéki települési térségbe sorolta (lsd. 3.2.3 fejezet). A 2008. évi L. törvénnyel módosított OTrT az országos ökológiai hálózat övezetébe sorolta a tervezési területet (lsd. 3.2.1 fejezet).

Összefoglalva megállapítható hogy a szabályozási tervben alkalmazott „nem szabályozott terület” kategória, amely sem az OTÉK-ban, sem az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben nem szerepel jogbizonytalanság kialakulásához vezetett.


5


A területre és környékére vonatkozó, 296/2004. (IX.14) Kt. sz. határozattal elfogadott településszerkezeti terv


6


A területre és környékére vonatkozó, 32/2004. (VIII.30.) Önk. sz. rendelete jóváhagyott szabályozási terv részelete.


7


A tervezési terület beépítése esetén a következő problémák jelenhetnek meg – A város Pilis felé való további terjeszkedésével településüzemeltetési problémák megjelenésével kell számolni (közművek üzemeltetési költségei, nagy távolságú személy- és tömegközlekedés jelentős káros hatásai, nehézségei). – Szentendre város az OTrT szerint az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetére esik. További beépítés megvalósulásával tájképi szempontból károsodik a hegység és a város kapcsolata, mivel a tervezési terület a HÉV és a 11. sz. főút vonaláról jól látható fennsíkon helyezkedik el. – A tervezési területen, valamint azon túl, a Pilis felé elhelyezkedő gyepterületek (földhivatali nyilvántartás szerint legelő, rét, gyep) intenzívebb használata, további károsodása várható.. – A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása alapján a tervezési területen található a védett és fokozottan védett növény- és állatfajokról szóló 22/2008. évi (IX. 12.) KvVM rendelettel módosított, 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 1. számú mellékletében védetté nyilvánított Hosszúlevelű árvalányhaj (Stipa tirsa) állománya. A helyszíni szemle szerint a terület értékes szubpannon sztyeprét. A terület beépítésével az állomány megsemmisül. A további gyepeken az állomány degradációjának növekedése várható.

2.1

A TERV ÉS A VÁLTOZATOK RÖVID ISMERTETÉSE

Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Kormány rendelet 4. számú mellékletében található általános tartalmi követelmények szerint, jelen környezeti értékelés kidolgozása során vizsgáltuk az önkormányzati igényekkel összhangban álló egyeztetési tervet, továbbá kidolgoztunk egy tervváltozatot, amely a terület természetvédelmi értékeinek, figyelembevételén, valamint a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság tervezési területtel kapcsolatos állásfoglalásán alapul. A tervváltozat az alábbi szempontok figyelembevételével került meghatározásra: – természetvédelmi érték (Hosszúlevelű árvalányhaj – Stipa tirsa) védelme, – a tervezési terület a gyep állapota szerint alapvetően két részre osztható, a jobb állapotú, jeltős terület megőrzése kívánatos, – tájképi adottságok megőrzése, védelme, tájképvédelmi javaslatok a beépítésre vonatkozóan, – a tervezett beépítés területi kiterjedésének meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy a Pilis felé való terjeszkedés nem folytatható korlátlanul, szükséges beépítetlen, puffer jellegű területek megőrzése a város és a természetvédelmi területek között.

Egyeztetési terv A rendezési terv módosításának célja a nem szabályozott lakóterület-fejlesztési terület szabályozási tervének elkészítése, a beépítési paraméterek meghatározása. A város a vizsgált területet lakóterület fejlesztésre kívánja felhasználni, erre vonatkozó szándékát a 2004-ben elfogadott szabályozási tervben juttatta kifejezésre. A terület Önkormányzat által javasolt beépítése sajátos használata szerint (Lke) szerves folytatását jelentené a Kálvária út mentén található kertvárosias lakóterületnek, valamint beépítési szabályaiban is ahhoz illeszkedik. A megengedett legkisebb telekterület 720 m2, a megengedett legnagyobb beépítettség 30%. Az önkormányzati javaslat szerint a 3 ha-os gyepterület teljes egészében beépítésre kerülne.


8


Tervváltozat (Természetvédelmi szempontú beépítési javaslat) A környezeti értékelés készítése során kidolgozott tervváltozat az eredeti önkormányzati elképzelések szerinti terv módosítása a tervezési terület adottságainak – értékes szubpannon sztyepp, védett növény előfordulási helye –, továbbá a város védett területek felé való terjeszkedésének figyelembevételével. A tervváltozat a beépítésre szánt terület 1,4 ha-ral való csökkentését jelentené, így 1,6 ha kerülne beépítésre, elsősorban a tervezési terület déli oldalán, ahol a gyep degradáltabb (taposás, burkolatok). Kedvező egybeesés, hogy beépítési szempontból ez a terület rendelkezik jobb adottságokkal, az északi területrész ugyanis meredek lejtésű, továbbá Pest megye területrendezési terve szerint csúszásveszélyes terület.

2.2

A KÖRNYEZET VÉDELMÉÉRT FELELŐS SZERVEK, VALAMINT EGYÉB SZAKHATÓSÁGOK ELŐZETES VÉLEMÉNYEINEK ÉS ÉSZREVÉTELEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA

I. A környezeti vizsgálat lefolytatása szükséges Szakhatóság

Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság

Állásfoglalás – A tervezési terület a 2008. évi L. törvény által módosított Országos Területrendezési Tervben lehatárolt országos ökológiai hálózat övezetének része. – Az ökológiai hálózat a természetvédelmi szempontból jelentősebb, természetközeli állapotokat tükröző területeket köti össze és a területek között a fennmaradásukhoz szükséges ökológiai kapcsolatokat biztosítja. Az OTrT 13. § (1) bekezdése értelmében „az országos ökológiai hálózat övezetében csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. – A tervezési terület a város szabályozási terve alapján 2004. óta lakóterület felhasználásra tervezett. A természetközeli állapotú, jelenleg rét művelési ágú területre a készülő szabályozási terv megalapozásához a környezeti vizsgálat lefolytatását szükségesnek tartják.

II. A környezeti vizsgálat lefolytatása nem szükséges Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi-, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

A környezeti vizsgálattal kapcsolatosan nem nyilatkozott.

ÁNTSZ Középmagyarországi Regionális Intézete


Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal, Állami Főépítész

Környezeti vizsgálat lefolytatását az épített környezet védelmének vonatkozásában nem tartják szükségesnek.

Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

A környezeti vizsgálat lefolytatását katasztrófavédelmi szempontból nem tartják szükségesnek.


9


Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, Erdészeti Igazgatóság Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, Földművelésügyi Igazgatóság Pest Megyei Földhivatal




Budapesti A környezeti vizsgálattal kapcsolatosan nem nyilatkozott. Bányakapitányság Kulturális Örökségvédelmi A környezeti vizsgálat lefolytatása örökségvédelmi szempontból nem Hivatal Középszükséges. magyarországi Iroda

2.2.1 Az érintett nyilvánosság meghatározása A lakóterület fejlesztéssel kapcsolatosan érintettnek tekintendők a szomszédos lakóingatlanok tulajdonosai, továbbá a várható forgalom növekedés miatt a Kálvária út mentén lakók. A terület természetvédelmi értékei miatt az érintettek közé soroljuk a természet- ill. környezetvédelemmel foglalkozó helyi civilszervezeteket is. Az érintettek tájékoztatását, illetve a velük folytatott egyeztetéseket az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) korm. rendelet előírásai szerint szükséges lefolytatni.

3. A TERV ÖSSZEFÜGGÉSE MÁS RELEVÁNS TERVEKKEL, PROGRAMOKKAL A tervi hierarchia vizsgálata rendkívül fontos, mivel az alacsonyabb rendű települési terveknek (településfejlesztési koncepció, településrendezési terv stb.) összhangban kell lenniük a magasabb rendű (megyei, területi, stb.) tervekkel. A következőkben vizsgáljuk a különböző szintű tervekben megfogalmazott elvek és célkitűzések konzisztenciáját.

3.1

A TERV KONCEPCIONÁLIS ALAPJÁT JELENTŐ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ BEMUTATÁSA ÉS ELEMZÉSE A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJÁBÓL (KÖRNYEZETI, TÁRSADALMI, GAZDASÁGI) Szentendre város távlati rendezési terve, fejlesztési koncepciója a 40/2001. (III. 13.) Kt. sz. határozattal került elfogadásra, s erre alapozva 2008-ban készült el az integrált városfejlesztési stratégia. A környezeti vizsgálat alapját képező Kálvária úti lakóterület fejlesztési terület a 32/2004. (VIII. 30.) sz. önkormányzati rendelettel került jóváhagyásra, így az ezt követően elkészített városfejlesztési stratégia számolt ezzel a fejlesztéssel. Jelen bővítési terület beépítésével az IVS-ben „Kertváros”-nak nevezett városrész beálltnak tekinthető, további belterületi bővítések az ökológiai hálózattal való ütközés miatt nem végezhetők. A város azonban beépítésre nem szánt területekkel (nyugati elkerülő út, új köztemető) tovább növekszik. A város integrált fejlesztési stratégiája „IV. Zöld város” című fejezet, „1.) Környezeti szemléletmód” pontjában figyelembe veszi a környezeti szemléletmód változtatásának fontosságát, s meghatározza azokat a pontokat, amelyen keresztül az érintett lakosság gondolkodásmódja változtatható. Ide sorolja − a társadalom tájékoztatását a környezet-egészségügyi kérdésekről, − a helyi értékeket ismerő és tisztelő, környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód erősítését, KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS, 2008. NOVEMBER

10


− a környezetvédelemmel kapcsolatos programok, rendezvények, kiállítások, versenyek, vendégszereplések és helytörténeti kutatások szervezését, támogatását. − Megállapítja, hogy „javítani kell a természeti területek állapotát. Az összes, helyi védelemre érdemes természeti terület és emlék kapjon védettséget. A természetközeli területek arányát növeljük úgy, hogy a degradálódott területeket rehabilitáljuk”. Megfeleltetés ¾ A tervezési terület beépítésével számol az integrált városfejlesztési stratégia. ¾ A célként megfogalmazott helyi értékeket ismerő és tisztelő, környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód szemben áll a védett növények, az értékes gyeptársulás beépítés esetén bekövetkező pusztulásával. A lakosság szemléletmódjának formálásra is negatív hatással lenne, ha a természetvédelmi szempontok nem kerülnének figyelembevételre. ¾ A természetközeli területek állapotának javítása, és a degradálódott területek rehabilitációjának megfogalmazása ellentmond a meglévő értékek nem hatékony védelmének, az értékes gyepterületen tervezett lakóterületi fejlesztésnek.


11


3.2

A TERV ÖSSZEFÜGGÉSE (KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI, TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI CÉLOK, FENNTARTHATÓSÁG) MÁS RELEVÁNS TERVEKKEL ÉS PROGRAMOKKAL (TERÜLETI TERVEK, JOGSZABÁLYOK, TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSI TERVEK STB.) A tervhierarchia összhangjának megteremtése érdekében számításba kell vennünk a magasabb szintű terveket és programokat, mivel figyelembevételük hiánya tervi ellentmondásokat idézhet elő.

3.2.1 Országos területrendezési terv Az Országos Területrendezési Terv digitális formátumban elérhető a VÁTI Kht. honlapján, a „Térségi tervezés, Országos Területrendezési Terv” menüpont alatt (http://www.vati.hu/main.php?folderID=2017 ).

Országos ökológiai hálózat övezete – részlet 2003. évi XXVI. törvény

Országos ökológiai hálózat övezete – részlet 2008. évi L. törvény

A fejlesztési terület a 2003-ban jóváhagyott országos ökológiai hálózat területét nem érinti.

A fejlesztési terület a 2008-ban módosított országos ökológiai hálózat puffer övezetére esik.

Az e) jelű fejlesztési területet Szentendre város önkormányzata 2004.-ben jelölte ki lakóterület fejlesztési területnek.

„13. § (1) Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti.” 19. § Pufferterületen a településszerkezeti terv beépítésre szánt területet csak abban az esetben jelölhet ki, ha az a szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint táji értékeit nem veszélyezteti.


12


Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete (2008. évi L. tv.-nyel, módosított OTrT) Szentendre város közigazgatási területe az országos jelentőségű tájképvédelmi övezet területére esik.

14/A. § (1) Az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória jelölhető ki, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. (2) Az övezetbe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. (3) Az építési övezetre vagy övezetre vonatkozóan meg kell határozni az ott elhelyezett építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni. (4) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. (5) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni. A fejlesztési terület a Felszíni vizek vízminőségvédelmi vízgyűjtő területére esik. „16. § Felszíni vizek szennyezésre érzékeny vízgyűjtő területén keletkező, illetve a vízgyűjtőn kívül keletkezett szennyvizek vízgyűjtő területre történő bevagy kivezetéséről a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében rendelkezni kell.„

Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete- részlet

Megfeleltetés ¾ A 2003. évi XXVI. törvény az OTrT-ről kijelölte az országos ökológiai hálózat övezetét, amelynek felülvizsgálatára a 2008. évi módosításban került sor. A korábbi lehatárolás szerint a lakóterület fejlesztési terület nem volt része az ökológiai hálózatnak, csak a 2008. évi módosítással lett az. A város szabályozási tervében szereplő „nem szabályozott terület” elnevezés jogbizonytalanságot eredményezett a 2. pontban leírtak szerint. ¾ A tájképvédelmi terület övezetén tervezett lakóterületi fejlesztés nem kiemelt térségi, ill. megyei területfelhasználási kategória. ¾ A lakóterületek bővítése a meglévő területekhez illeszkedő szabályozással történik, a szükséges közművek kiépítésénél pedig fegyelembe kell venni a tájképvédelmi övezet területére vonatkozó előírásokat. Ezek alapján a tájképi értékek csökkenése részben


13


megelőzhető, veszteséget jelenthet azonban, ha a beépítések egymáshoz, illetve környezetükhöz nem illeszkednek. Veszélyt jelent továbbá, hogy a lakóterületi beépítések hegység felé való felkapaszkodása ökológiai, funkcionális és vizuális-esztétikai konfliktusokat okozhat. ¾ Beépítés csak a települési szennyvízcsatorna hálózatba való bekapcsolás esetén lehetséges, ezzel a felszíni vizek károsodása megelőzhető.

3.2.2 A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve A Budapesti Agglomeráció Területrendezési terve digitális formátumban elérhető a VÁTI Kht. honlapján, a „Térségi tervezés, Kiemelt térségek” menüpont alatt (http://www.vati.hu/main.php?folderID=2802 ). A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. LXIV. törvény alapján az alábbi előírások vonatkoznak a területre.

A tervezési terület a szerkezeti terv területfelhasználási kategóriái közül a zöldövezet részét képező mezőgazdasági térségbe tartozik. 5. § (2) A zöldövezet részét képező mezőgazdasági térség legalább 95%-át beépítésre nem szánt terület kategóriába kell sorolni. Legfeljebb 5%-án bármely települési területfelhasználási egység kialakítható. Térségi szerkezeti terv és jelmagyarázata „7. § (3) A mezőgazdasági térségben és a zöldövezet részét képező mezőgazdasági térségben sportolás céljára a külön jogszabály szerinti különleges terület kijelölhető. A terület nagysága nem haladhatja meg a település közigazgatási területe 3%-át és a területkijelölés nem lehet átfedésben az országos és a térségi ökológiai hálózat övezetének területével. 13. § (1) A zöldövezetet a térség olyan (védett és nem védett) területei alkotják, amelyek biológiailag aktív, rendszeresen növényzettel fedett területek. (2) … (3) A zöldövezeten a „zöldövezet részét képező mezőgazdasági térség”-be tartozó területek kivételével beépítésre szánt települési terület nem jelölhető ki.”

Kiemelt térségi övezetek: Zöldövezet A tervezési terület bele esik az Agglomerációs tervben kijelölt zöldövezetbe.


14


Szentendre teljes igazgatási területe tájképvédelmi terület övezetére esik.

a

Kiemelt térségi övezetek: tájképvédelmi terület övezete

Katasztrófa védelmi területek: polgári védelmi szempontokból I. és II. csoportba besorolt település Honvédelmi területek Szentendre teljes igazgatási területe polgári védelmi szempontból katasztrófavédelmi területek övezetére esik, de a fejlesztési terület nem érint a honvédelmi területeket. „20. § A honvédelmi érdeket szolgáló területek korlátozásmentes működését biztosító védőterületeket – a külön jogszabályokban meghatározott rendelkezések szerint - ki kell jelölni az érintett települések településrendezési eszközeiben.”

Kiemelt térségi övezetek: Honvédelmi és katasztrófavédelmi területek

Megfeleltetés ¾ Jelen tervezési területet a város szerkezeti terve 2004. óta kertvárosias lakóterületként tartalmazza, míg a Budapesti Agglomeráció területrendezési tervének szerkezeti tervlapja zöldövezet részét képező mezőgazdasági térségként jelöli. Az agglomerációs törvény övezeti előírásai szerint a zöldövezet részét képező mezőgazdasági térség lakóterületté alakítható. ¾ Az agglomerációs törvény nem ad előírást a tájképvédelmi terület övezetére. ¾ Szentendre teljes igazgatási területe polgári védelmi szempontból katasztrófavédelmi területek övezetére esik, de a fejlesztési terület nem érint a honvédelmi területeket.


15


3.2.3 Pest megye területrendezési terve Pest megye 21/2006. (IX. 8.) megyei közgyűlési rendelettel jóváhagyott területrendezési terve szerint a következő térségi övezetek érintik a tervezési területet: − csúszásveszélyes terület övezete (2/11. melléklet), − vízeróziónak kitett terület övezete (2/12. melléklet), − széleróziónak kitett terület övezete (2/13. melléklet).

A fejlesztési területet a megyei szerkezeti terv a hagyományosan vidéki települési térségbe sorolja. 11. § A hagyományosan vidéki települési térség a nagyvárosias lakóterület kivételével bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható.

Megyei szerkezeti terv vízeróziónak kitett terület az övezet által érintett település A tervezési területet nem érinti a vízeróziónak kitett terület övezete.

Vízeróziónak kitett terület övezete


16


erősen veszélyeztetett terület közepesen veszélyeztetett terület gyengén veszélyeztetett terület az övezet által érintett település

Széleróziónak kitett terület övezete A tervezési terület széleróziónak közepesen kitett.

25. § Széleróziónak kitett terület övezetbe tartozó települések veszélyeztetett területein olyan területfelhasználást kell előírni a települések helyi településrendezési eszközeiben, amely a szélerózió mértékét csökkenti. (1) Az övezet erdőterületeit a talajvédelmi hatóságnak elsődlegesen védelmi célú rendeltetésbe kell sorolnia. Az erdőművelési ágban nyilvántartott földterületek művelési ága nem változtatható meg. (2) Az övezetben a szőlő-, gyümölcs, rét- és legelő művelési ágban nyilvántartott földrészletek művelési ága nem változtatható meg. Ültetvény megszüntetése esetén az újratelepítésig gyepesítéssel kell a területet hasznosítani. Csúszásveszélyes terület övezete 23. § A csúszásveszélyes terület övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki és külszíni művelésű bánya nem nyitható.

Csúszásveszélyes terület övezete

Megfeleltetés ¾ A tervezési területet nem érinti a vízeróziónak kitett terület övezete, csak a település egyéb területét. ¾ A terület jelenlegi földhivatali besorolása szerint gyenge minőségi osztályú rét (R6). A megyei területrendezési terv előírásai szerint a széleróziónak kitett terület övezetén a rétés legelő művelési ágban nyilvántartott földrészletek művelési ága nem változtatható meg. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény szerint a megyei övezet területének a település közigazgatási területére eső része legfeljebb +/- 5%-kal változhat. A tervezési terület kiterjedése következtében a törvény által előírt 5%-os eltérésnek megfelel a tervezett változtatás. ¾ A tervezési területen számolni kell a csúszásveszély megjelenésével. KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS, 2008. NOVEMBER

17


3.2.4 A terv összefüggése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvénnyel (Étv.) –

A településrendezés során figyelembe kell venni a területtel és a termőfölddel való takarékos gazdálkodást. 8.§ (1) h – A természet- és a környezetvédelem, az erdő és a természetes vizek védelme, az ár- és belvízvédelem, valamint a termőfölddel és a területekkel való takarékos bánás érdekében az alábbi követelményeknek kell érvényt szerezni: o A települések rendezése során a település közigazgatási területére hulló felszíni csapadékvíz összegyűjtését és helyben tartását, vagy szakszerű és ártalommentes levezetését, kezelését az adottságok és a lehetőségek figyelembevételével biztosítani kell, 8.§ (2) a o újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének a biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet, 8.§ (2) b o a települések beépítésre szánt területe csak olyan terület-felhasználás céljára növelhető, amilyen célra a település már beépítésre kijelölt és igénybe vett területén belül nincs megfelelő terület. 8.§ (2) c Megfeleltetés ¾ A felszíni csapadékvíz szakszerű és ártalommentes levezetését a szakági tervek biztosítják. ¾ A tervezési területre a biológiai aktivitásérték számítást el kell végezni.

3.2.5 A terv összefüggése a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvénnyel Az 1.1-es pont, „A környezeti vizsgálatban elemzésre kerülő problémák” alpontjában jeleztük, hogy a tervezési területen található a védett Hosszúlevelű árvalányhaj (Stipa tirsa) állománya. A védett természeti érték előfordulása miatt a következőkben bemutatjuk az ehhez kapcsolódó természetvédelmi jogszabályokat. –

4. § „e) védett természeti érték (természetvédelmi érték): e törvény vagy más jogszabály által védetté, fokozottan védetté nyilvánított – kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő – élő szervezet egyede, fejlődési alakja, szakasza, annak származéka, illetőleg az élő szervezetek életközösségei…”

–

5. § (1) Minden természetes és jogi személy, valamint más szervezet kötelessége a természeti értékek és területek védelme. Ennek érdekében a tőlük elvárható mértékben kötelesek közreműködni a veszélyhelyzetek és károsodások megelőzésében, a károk enyhítésében, következményeik megszüntetésében, a károsodás előtti állapot helyreállításában. – (2) A természeti értékek és területek csak olyan mértékben igénybe vehetők, hasznosíthatók, hogy a működésük szempontjából alapvető természeti rendszerek és azok folyamatainak működőképessége fennmaradjon, továbbá a biológiai sokféleség fenntartható legyen. –

7. § (3) Külterületi ingatlan, különösen természeti terület belterületté, illetve beépítésre szánt területté minősítésére akkor kerülhet sor, ha annak következtében a táj jellege, esztétikai és természeti értéke nem károsodik helyreállíthatatlanul.

–

8. § (1) A vadon élő szervezetek, továbbá ezek állományai, életközösségei megőrzését élőhelyük védelmével együtt kell biztosítani.


18


– –

9. § (1) A vadon élő szervezetek igénybevételével és terhelésével járó gazdasági, gazdálkodási és kereskedelmi tevékenységet a természeti értékek és rendszerek működőképességét és a biológiai sokféleséget fenntartva kell végezni. (2) Tilos a vadon élő szervezetek gyűjtésének, pusztításának, vadon élő állatok befogásának, életük kioltásának olyan eszközét és módszerét használni, mely válogatás nélküli vagy tömeges pusztulásukkal, sérülésükkel, kínzásukkal jár.

–

17. § (1) A 8. § (1) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően a vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni.

–

21. § (1) Természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges: a) a gyep és nádas művelési ág megváltoztatásához;

–

42. § (1) Tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítása. (2) Gondoskodni kell a védett növény- és állatfajok, társulások fennmaradásához szükséges természeti feltételek, így többek között a talajviszonyok, vízháztartás megőrzéséről. 68. § (2) A védett növény- és állatfaj egyede, továbbá a védett ásványi képződmény állami tulajdonban áll.

– – –

72/A. § (1) A természeti értékek fenntartását, illetve a természeti állapot javítását vállaló tulajdonos, illetve jogszerű használó a 72. § (1), (3) és (4) bekezdésében meghatározott kártalanítás és a 71. §-ban meghatározott támogatások kérdéseire kiterjedő szolgáltatási megállapodást köthet az igazgatósággal.

–

78. § (1) A természetvédelmi hatóság korlátozhatja, felfüggesztheti, vagy megtilthatja a védett természeti értéket és területet károsító vagy súlyosan veszélyeztető tevékenységeket. A határozat – a védett természeti érték, terület közvetlen vagy súlyos sérelme, illetve veszélyeztetése esetében – fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható.

–

80. § (1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával b) a védett természeti értéket jogellenesen veszélyezteti, károsítja, elpusztítja, vagy védett természeti terület állapotát, minőségét jogellenesen veszélyezteti, rongálja, abban kárt okoz; … természetvédelmi bírságot köteles fizetni.

Megfeleltetés ¾ A tervezési területen megtalálható védett természeti érték érintettsége miatt a Nemzeti Park Igazgatóság a tervezési terület egy részének beépítetlenül való fenntartását kérte. A beépítetlenül fenntartandó területrész kijelölése helyszíni terepbejárás alapján, a gyep állapotának figyelembevételével történt. Ez a teljes 3 ha terület 1,4 ha-ral való csökkentését jelentené.

3.2.6 A terv összefüggése a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvénnyel –

11. § (1) Termőföldet más célra csak kivételesen – elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével – lehet felhasználni.

Megfeleltetés ¾ A tervezési terület gyenge minőségű, R6 minőségi osztályba sorolt rét, így más célú hasznosítása (belterületbe vonása) nem mond ellent a termőföld védelméről szóló törvénynek.


19


3.3

A RELEVÁNS TERVEK ÉS PROGRAMOK ÖSSZEVETÉSE, ÜTKÖZTETÉSE A TERV SZEMPONTÚ KONZISZTENCIA KONCEPCIÓJÁVAL ÉS CÉLJÁVAL, KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA (ORSZÁGOS, MEGYEI, TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMOK, ELVEK) 3.3.1 A Nemzeti környezetvédelmi program (2003-2008.) fő célkitűzései –

Az ökoszisztémák védelme, azaz a természeti erőforrásokkal való gazdálkodásban a fenntartható fejlődés elvének figyelembevétele, a lételemnek tekintett természeti erőforrások (víz, föld, levegő) következő nemzedékeink számára történő megőrzése, az azokkal való takarékos, értékvédő gazdálkodás megvalósítása – figyelembe véve mennyiségi és minőségi jellemzőiket is –, valamint a természetes rendszerek és természeti értékek megóvása, fennmaradásának biztosítása, a bioszféra sokszínűségének megtartása, a természeti folyamatokban rejlő információk megőrzése. – A társadalom és környezet harmonikus kapcsolatának biztosítása: a lakosság egészségi állapotának javítása, a megfelelő életminőséghez szükséges környezeti állapot megőrzése, javítása, illetve helyreállítása – azaz az egészséges környezet feltételeinek biztosítása, az emberi egészséget károsító, veszélyeztető hatások csökkentése, megszüntetése. – A gazdasági fejlődésben a környezeti szempontok érvényesítése. A gazdasági fejlődést úgy kell megvalósítani, hogy a növekvő jólét csökkenő környezetterheléssel járjon együtt. Ennek feltétele a gazdasági fejlődés során a társadalom és a környezet harmonikus viszonyának kialakítása és fenntartása, a fenntartható természeti erőforrásés területhasználat, a környezet terhelhetőségét meg nem haladó igénybevétel, a környezet károsodásának megelőzése, ill. a lehető legkisebb mértékűre való csökkentése. – A környezeti folyamatokkal, hatásokkal, valamint a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos ismeretek, tudatosság és együttműködés erősítése: A környezet állapotában végbemenő változások, a környezeti hatások és a különböző intézkedések környezeti hatásainak nyomon követése, értékelése. A környezetet érintő hazai és nemzetközi vonatkozású döntéshozatali folyamatok átláthatóvá tétele és az azokkal kapcsolatos tájékoztatás javítása. A környezetállapot-változás és az intézkedések hatásainak mérése megfelelő mutatók segítségével. A kölcsönös globális környezeti függőség jegyében az irányítás, a koordináció, az együttműködés és a tájékoztatás javítása minden szinten az összes érintett ágazati és társadalmi szervezet, érdekképviseleti csoport képviselőinek részvételével. Megfeleltetés ¾ A tervezési terület részleges beépítésével (tervváltozat) a környezeti és a természeti szempontok érvényre juthatnak a lakóterületek fejlesztése során, megvalósul az ökoszisztémák védelme, a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás, a társadalom és a környezet harmonikus kapcsolata, továbbá a megfelelő életminőséghez szükséges környezeti állapot megőrzése. ¾ Jelen környezeti vizsgálat lefolytatása elősegíti a környezeti tudatosság erősödését, mivel az érintettek számára lehetőséget biztosít a véleménynyilvánításra, a tervezési folyamat során. ¾ Az eredeti terv szerinti teljes beépítés megvalósításával a Kálvária úti lakóterületek zajterhelése tovább nő. A tervváltozattal kisebb mértékű forgalomnövekedés és zajterhelés növekedés következik be.


20


3.3.2 A NKP környezeti vizsgálat szempontjából releváns célkitűzései –

– – –

A légszennyezés csökkentése (a szennyezett levegőjű területek aránya az ország területéhez viszonyítva csökkenjen, a légszennyezés által érintett lakosság aránya csökkenjen, a kén-dioxid, a nitrogén-oxidok, az illékony szerves vegyületek kibocsátása csökkenjen). A globális légszennyező hatások csökkentése (nettó üvegház gáz potenciál csökkentése). Vizek kártétele elleni védelem (fajlagos vízlevezetési kiépítettség). ¾ A tervezési terület beépítése során meg kell oldani az ártalommentes felszíni vízelevezetést. Talajpusztulással veszélyeztetett terület csökkentése, vízerózió szélerózió által veszélyeztetett területek csökkentése. ¾ A szélerózió, illetve a várhatóan kialakuló porterhelés részleges megelőzését jelenti a gyepterületek egy részének fenntartása. Egyéb természeti és természetközeli területek és értékek védelme, természeti erőforrások fenntartható használata. ¾ A területen található védett árvalányhaj a terv, illetve a tervváltozat szerint beépítésre kerülő területen elpusztul. A településen belül elhelyezkedő, hasonló adottságú területek beépítésre szánt területté minősítését akadályozza, hogy az OTrT módosításával az országos ökológiai hálózat részévé váltak.

3.3.3 Szentendre város környezetvédelmi programja A környezetvédelmi program 2006-ban készült el. A program egyes megállapításai érintik a jelen módosítással tervezett területfelhasználási változást, így figyelemfelkeltő hatásúak lehetnek az előre látható településüzemeltetési, valamint szerkezeti problémákat illetően. A „3.2 A településfejlesztés környezeti szempontú alakítása” című részben a következő megállapítások szerepelnek: – „Szentendre Településrendezési Tervében rögzíteni kell, hogy valamennyi területfelhasználás, létesítés, beavatkozás tervezése során érvényre kell juttatni a környezetvédelmi előírásokat, a város terjeszkedése nem veszélyeztetheti a természeti területek háborítatlanságát, az új településrészek tervezése és kialakítása közparkok, illetve jelentősebb zöldfelületek kialakításával történhet. – A településszerkezet – bár nem környezetvédelmi kategória – komoly hatással van a környezeti terhelések eloszlására és mértékére. A növekedő, szétterülő településszerkezet gerjeszti a közlekedési igényt, természeti-, illetve zöldterületeket élhet fel.” A „3.6 Természet- és tájvédelem” című részben a következő megállapítások szerepelnek: – „A térségben – így Szentendrén is – a fejlesztések egyik fő iránya kell hogy legyen a táj, és a hozzá kötődő állat- és növényvilág megőrzése, rehabilitációja, az élőhelyek bővítése. A jelenlegi természeti adottságoknak megfelelő (a természeti területek számát, kapcsolatát és állapotát nem veszélyeztető) gazdálkodási- és területhasznosítási módokat támogatni kell.” Megfeleltetés ¾ A tervváltozat megvalósításával csökkenthető a természeti területeket érő károsodás. A fejlesztésnek ez az iránya hozzájárul a táj, és a hozzá kötődő növény- és állatvilág megőrzéséhez. ¾ A települési közlekedési problémák megoldása érdekében a városnak fontos feladata, hogy a fejlesztéssel érintett településrész tömegközlekedési kapcsolatit javítsa. A település tervezi a helyközi buszjáratok sűrítését, a személyi közlekedés javítása érdekében pedig a nyugati elkerülő út megépítését.


21


4. A

KÖRNYEZETI ÁLLAPOT FELTÁRÁSA (A TERV MEGVALÓSULÁSA ELŐTTI VAGY A TERV MEG NEM VALÓSULÁSA ESETÉN)

Szentendre környezeti állapotáról a legpontosabban a Szentendre Város Környezetvédelmi Programjából tájékozódhatunk, amelyet jelen fejezetben forrásként használtunk fel.

4.1

A TELEPÜLÉS KÖRNYEZETI ELEMEINEK ÉS RENDSZEREINEK ISMERTETÉSE, A KÖRNYEZETÁLLAPOT ISMERTETÉSE, TERMÉSZETI TERÜLETEK BEMUTATÁSA

A kistáj természeti adottságainak ismertetése Szentendre az Alföld nagytáj, Dunamenti-síkság középtáj, Vác–Pesti-Duna-völgy kistájon fekszik. Szentendre a kistáj középső részén Pest megye területén található. A kistáj területe 180 km2, a középtáj 3,6%, a nagytáj 0,35%-a. (A jellemzők leírását Magyarország kistájainak katasztere c. könyv alapján végezzük el. Szerk.: Dr. Marosi S., Dr. Somogyi S., 1990.) Domborzati adatok A kistáj túlnyomóan 98 m tengerszint feletti magasságú ártéri síkság, orográfiai domborzattípusát tekintve enyhén hullámos síkság. Felszíni formáinak döntő többsége folyóvizek eróziós és akkumulációs tevékenységéhez kapcsolódik. A Duna jobb partján árkos törésvonalakhoz kapcsolódó völgyek sűrű hálózata rajzolódik ki. Éghajlat Mérsékelten meleg – mérsékelten száraz és száraz éghajlati típus határán helyezkedik el. A napsütés évi összege 1950 óra körüli. Az évi középhőmérséklet É-on 10,0 oC, D-en a városi hatás következtében 10,5 -11,0 oC. A csapadék évi összege 580-620 mm, a tenyészidőszaké 330-340 mm. Az uralkodó szélirány az É-i, ÉNy-i, de a változatos domborzati viszonyok miatt helyenként a Ny-i. Az átlagos szélsebesség 2,0 – 2,5 m/s. Vízrajz A jobb oldali Szentendrei-Duna-ág 31,5 km hosszú, 233 km2-es vízgyűjtő területtel. A Dunának jobb oldali mellékvize többek között Bükkös-patak (16 km, 39 km2). A mérsékelten száraz, sőt balról kifejezetten száraz vízgyűjtőről nem vezetnek le számottevő vízhozamokat. A talajvíz még a beépített területeken is 2-4 m között található. Növényzet A kistáj növényföldrajzi felosztás tekintetében a Pannóniai flóratartomány (Pannonicum), Alföld flóravidékének (Eupannonicum) Duna-Tisza-közi flórajárásába (Praematricum) tartozik. Jellegzetes potenciális erdőtársulásai a bokorfüzesek, hordalékligetek és fűz-nyár ligetek (Salicetum albae-fragilis), a tölgy-kőris-szil ligetredők (Querco-Ulmetum hungaricum), valamint ezek elnyárasodott változatai (Querco-Ulmetum populetosum) és a gyöngyvirágos tölgyesek (Convallario-Quercetum danubiale). Az erdészetileg kezelt területeken zömmel fiatal és középkorú keménylombos erdők díszlenek. Sajátos táji adottságok A táj képének egészét a főváros közelsége és a Duna menti vízparti jelleg határozza meg. A kistáj településeinek jelentős része – kedvező kultúrtörténeti és természeti adottságai, jó megközelíthetősége következtében – már több évtizede a budapesti üdülő-kiránduló forgalomkedvelt célterülete. Szentendre nemzetközi jelentőségű üdülési igények fogadására is alkalmas.


22


A tervezési terület természeti adottságai Domborzat A terület domborzati adottságait a környező területekkel összefüggésben szükséges megvizsgálni. A tervezési terület észak-keleti irányban jelentős lejtést mutat, majd a tervezési határon túl a felszín meredek letöréssel csatlakozik a Bükkös-patak völgyéhez. − A tervezési terület lejtése miatt, a beépítés és a közművesítés során várhatóan jelentősebb mértékű tereprendezés szükséges. − A megyei tervben jelölt csúszásveszélyesség miatt a HÉSZ-ben előírásra került, hogy az építési engedély kérelemhez geotechnikai dokumentációt kell csatolni, valamint, hogy a területet érintő tereprendezési munkálatok tervezése, kivitelezése, fenntartása során előtérbe kell helyezni a mérnökbiológiai módszerek alkalmazását. Táj- és természetvédelem, zöldfelületi rendszer A tervezési területen megtalálható a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 1. számú mellékletében szereplő védett hosszúlevelű árvalányhaj (Stipa tirsa) állománya. A növény eszmei értéke 5000,-Ft. A tervezési terület a gyep állapota szerint két részre osztható. A dél felé eső rész degradáltabb, a gyepterület taposás, illetve részben burkoltok létesítése miatt károsult. A terület északi, lejtős részén a gyep csekély mértékben károsított, gyalogutakkal, taposással kevésbé veszélyeztetett, természetközeli állapotú. A beépítéssel érintett területen az állomány jelentősen károsodik, illetve megsemmisül.

Stipa tirsa - Hosszúlevelű árvalányhaj (forrás: http://flora.adatbank.transindex.ro/index.php?fid=31 &kat=kep&img=22_Stipa%20tirsas%20gyep.JPG)

Stipa tirsa - Hosszúlevelű árvalányhaj (forrás: http://garden.gov.ua/foto/bas/06.jpg)

A 2.2.1 pontban ismertetettek szerint a vizsgált területet érinti az országos ökológiai hálózat. A tervezési terület földhivatali nyilvántartás szerint rét művelési ágba sorolt külterületi ingatlan. A jelenlegi zárt gyep megelőzi a defláció megindulását. A tervezési területtől északra elhelyezkedő meredek domboldalon a Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóságának tájékoztatása szerint, a 103 A jelű üzemtervezett erdőrészlet található. Az erdő a talaj folyamatos fedettségét biztosítva szintén hozzájárul a defláció megelőzéséhez. A fejlesztési területről a Pilis felé nyíló kilátás, valamint a város dombvidékkel alkotott, ezen a területrészen még harmonikusnak mondható kapcsolata következtében a lakóterület fejlesztési terület tájképvédelmi szempontból kiemelkedő értéket képvisel. A bekövetkező tájhasználati változás (települési igénybevétel) a beépítésre kerülő területen a növényzetet megszünteti, továbbá megváltoztatja a település és a Pilis-hegység kapcsolatát, a dombok felé elhelyezett új lakóterületi beépítéssel. KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS, 2008. NOVEMBER

23


A település és a tervezési terület környezeti állapotának ismertetése Levegőtisztaság védelem A 48/2006. (XII. 27.) KvVM rendelettel módosított 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet szerint a tervezési terület Budapest és környéke légszennyezettségi zónába tartozik, amelyen belül: − a kén-dioxid (SO2) és a benzol légszennyező anyag koncentrációja az „E”, − a nitrogén-dioxid, szilárd légszennyező anyag és a benz(a)-pirén (BaP) légszennyező anyag koncentrációja a „B”, − a szén-monoxid légszennyező anyag koncentrációja a „D” − a talajközeli ózon koncentrációja az „O-I”, − míg az arzén (As), a kadmium (Cd), a nikkel (Ni) és az ólom (Pb) koncentrációja az „F” zónacsoportba tartozik. B csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a légszennyezettségi határértéket és a tűréshatárt meghaladja. D csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a légszennyezettségi határérték között van. E csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. F csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. O-I csoport: azon terület, ahol a talajközeli ózon koncentrációja meghaladja a cél értéket. A légszennyezettségi zónák határértékeire a fent hivatkozott rendelet előírásai érvényesek. Szentendre a közepesen szennyezett levegőjű városok közé sorolható. A város levegőminőségi állapotát alapvetően a Duna Ipoly Nemzeti Park, a Visegrádi- és a Pilishegység jelentős kiterjedésű erdőterületei, a város saját szennyezőanyag kibocsátása, Budapest közelsége és a környező települések befolyásolják. Szentendre szennyezőanyag kibocsátását az ipari- közlekedési eredetű légszennyezés és a lakossági tüzelőberendezésekből származó terhelések határozzák meg. A RIV adatok alapján, Szentendre város levegője, a környező városokkal közel azonos minőséget mutat. A levegőt szennyező források közül első helyen a közlekedés áll, kisebb mértékű az ipari eredetű szennyezés. A 11-es főút másodrendű út, a város központjában a napi forgalom terhelése 25 000 szgk/nap. A városból és a térségből jelentős a Budapestre ingázók száma. A közlekedési emisszió alakulása egy napon belül is változik, a forgalmi csúcsokkal együtt jelentősen emelkedhet, az éjszakai órákban minimálisra csökken. A szennyezés a főútvonalak mentén, különösen a csomópontoknál emelkedik magasra. Csúcsforgalom idején, kedvezőtlen meteorológiai viszonyok között a levegőminőségi határértéket meghaladó mértékű szennyezettség is kialakulhat. Az elkerülő, vagy tehermentesítő út megvalósulásakor, a szennyeződés több helyen fog eloszlani, de az uralkodó szélirány a külső területekről is a város felé szállítja a szennyezőanyagokat.

A nagy forgalmú Dunakanyar körútnak levegő és zajterhelése számottevő

Zaj- és rezgésterhelés Szentendre a főváros agglomerációjának kiemelkedő jelentőségű települése. A lakott területen áthaladó főutak gépjármű forgalma erős, így a város területén a legjelentősebb zajterhelés a közúti közlekedésből adódik. A főutak, az átmenő- és a célforgalmon kívül, a településen belüli forgalom lebonyolítására is szolgálnak. Éjjel többnyire az átmenő forgalom dominál. Zajvédelmi szempontból azok az ipari/üzemi zajforrások kritikusak, amelyek


24


lakott területekbe beékelődve, vagy azok közelében helyezkednek el. Szentendre Város Önkormányzatának tájékoztatása szerint az elmúlt három évben ipari eredetű zajjal kapcsolatos lakossági bejelentés nem érkezett a hivatalba. A tervezési terület zajterhelés szempontjából kedvező képet mutat. Családiházas övezetben fekszik, jelentős távolságban a nagyobb forgalmú belterületi utaktól. A 8/2002. kormányrendelet szerint közlekedésből származó zaj terhelési határértékei kertvárosias lakóterületen nappal 60 dB, éjjel 50 dB. A zajtérkép alapján megállapítható, hogy a tervezési területet sem nappal, sem éjszaka nem éri határérték feletti közúti zajterhelés. A területet ipari eredetű zajterhelés szintén nem éri.

Közúti zajterhelés nappal

Közúti zajterhelés éjjel

Jelmagyarázat

A tervezési terület a település felől a Kálvária úton keresztül érhető el. Az ábráról leolvasható, hogy a Kálvária úton – a Damjanich utca keresztezéséig – jelenleg is megfigyelhető határérték feletti zajterhelés: nappal 70-80, éjszaka 60-70 db-t mértek. A Kálvária út Damjanich utca – Dália utca közötti szakaszán a zajterhelés kisebb. A tervezett beépítés által okozott forgalomnövekedés a Damjanich utcáig tartó szakasz terhelését tovább növeli, ezért megvalósulás után számítani kell arra, hogy a terület lakóházainak zaj elleni védelme (passzív zajvédelmi technikák alkalmazása) válhat szükségessé. A tervezési terület a nyugati elkerülő úthoz legközelebb eső sarokpontja az út tengelyétől 196 m-re helyezkedik el. A kellő távolság következtében a lakóterület zaj elleni védelme várhatóan nem szükséges, viszont a lakott területektől nyugatra tervezett tehermentesítő út, valamint a nyugati uralkodó szélirány egyezése nem megnyugtató. Vízminőség A vizek védelme kiterjed a felszíni és a felszín alatti vizekre. A szennyezések a víz minőségét jelentősen megváltoztatják, tisztításuk költséges. A Duna a térség felszíni és felszín alatti vizeinek befogadója, azokra közvetlen és közvetett hatást gyakorol jelentős vízszint ingadozásával. A csapadékvíz elvezetés a város nagy részén egyesített rendszerű hálózatban folyik, így a csapadékvízzel tisztítatlanul juthat a Dunába szennyvíz, záporok esetén pedig visszafolyás történhet az utcai csapadéknyelőkből. A Duna vízminősége II. osztályú, kivéve az Összekötő vasúti híd alatti szakaszt, ahol a Főgyűjtő-csatorna betorkolása van. A mellékpatakok már szennyezetten érik el a táj határát is, ahol az, különösen kisvizek idején tovább fokozódik. A tervezési területen a felszíni vizek levezetésének megoldása fontos feladat. A patak vízminőségének megőrzése érdekében fontos, hogy a keletkező csapadék- és szennyvizek elválasztottan kerüljenek levezetésre.


25


Hulladékkezelés A települési szilárd hulladék gyűjtése zárt hulladékgyűjtő edényben történik. A hulladék elszállítását a Polgármesteri Hivatal által megbízott Városi Szolgáltató Rt. végzi, heti egyszeri alkalommal. A térségben keletkező, szervezetten gyűjtött hulladék elszállításra kerül, és a térségen kívül deponálják. Szentendrén kiépült a szelektív hulladékgyűjtő rendszer, a település területén hulladékátvevő és –feldolgozó is működik. A tervezési terület beépülése esetén be kell kapcsolni a városi hulladékgyűjtési rendszerbe. Biológiai aktivitásérték A tervezési területet érintően a 2. fejezetben leírtak alapján jogbizonytalanság alakult ki. Földhivatali nyilvántartás szerint ugyanis a terület rét művelési ágba sorolt külterület, míg a szabályozási terv szerint nem szabályozott terület. A biológiai aktivitásérték számításának szükségessége nem egyértelmű.

A tervezési terület bemutatása képekben

A Pilis-hegység látványa a tervezési terület déli, burkolatokkal felszabdalt részéről

A tervezési terület északi, természetesebb állapotú része

A szomszédos lakóterület déli része

A szomszédos lakóterület széle az északi részen


26


4.2

A KÖRNYEZETI ÁLLAPOT EGYÉB JELLEMZŐINEK LEÍRÁSA (ELTARTÓKÉPESSÉG, TERHELHETŐSÉG) Egy település terhelhetőségét több tényező együttes hatása alakítja ki. Számolnunk kell a vizsgált település területén keletkező terhelésekkel, valamint a tágabb környezetről érkező terhelések összességével, az úgynevezett háttérterhelésekkel. Szentendre város környezeti terheltségét alapvetően maghatározza Budapesthez való közelsége. A település a 11. sz. főút két oldalán fekszik, így jelentős tranzitforgalommal kell számolnia, amit tovább fokoz, hogy a város egyúttal kedvelt kulturális célpont is. A település üzemi létesítményekből eredő terhelését a 11. sz. főút mentén kialakuló gazdasági, illetve kereskedelmi egységek jelentik. A tervezett lakóterületi fejlesztés forgalomvonzó hatással jár, amely jellemzően célforgalom lesz. A fejlesztés, valamint az ehhez kapcsolódóan megjelenő forgalomnövekedés hatással lesznek a városrész levegőminőségre és környezetére. A tervezett lakóterület bővítés (mértékétől függően) a település közeli lakóterületeire nézve nagyobb zajterhelést jelent, vagyis a környezeti terheltség negatív irányban változik. A természeti, tájképi értékeket és főként a védett növényállományt érő terhelés a zajterhelésnél jelentősebben nő. A jelenlegi gyep a várható igénybevétellel (beépítés, házak kertkialakítása, beépített területen túl várható taposás, károkozás) átalakul, illetve megszűnik, így a védett növény állománya is megsemmisül. A jelen dokumentációban vizsgált terv 3 ha-os, a tervváltozat pedig 1,6 ha-os terület beépítését jelenti. A terület a város és a Pilis-hegység határán helyezkedik el. A város nyugati irányban való terjeszkedése „törvényszerű” jelenség, mivel kelet felé természetes határt jelent a Duna. Ennek ellenére a nyugati irányú terjeszkedésnek a vizsgált területen, illetve ezen túl maga a város kell, hogy határt szabjon a következő tényezők miatt. − A város átszellőzését biztosító tiszta levegő a nyugati irányból, a hegység felől érkezik. − További beépítésre szánt területek kijelölése növeli a Kálvária út mentén elhelyezkedő lakóházak zaj- és rezgésterhelését, amely részben már így is határérték feletti. − A lakóterületek további szétterülésével településüzemeltetési problémák léphetnek fel. − Szentendrének felelősen kell gazdálkodnia a város és a táj jelenlegi kapcsolatából adódó tájképi potenciállal. − A Pilis és a város határán lévő természetközeli állapotú területek további terhelése (területfoglalás, ill. az ehhez kapcsolódó rekreációs igénybevétel) teljes felélésükhöz vezethet. Ez veszélyezteti a Pilis élővilágát és védett területeit: növényvilág károsodása, fajgazdagságának csökkenése, állatvilág Pilis felé való visszahúzódása, egyedszámának csökkenése.

4.3

A FENNÁLLÓ KÖRNYEZETI, TÁJHASZNÁLATI KONFLIKTUSOK, PROBLÉMÁK LEÍRÁSA ÉS MINDEZEK VÁRHATÓ ALAKULÁSA, HA A TERV NEM VALÓSULNA MEG

A tájhasználati konfliktusok elsődleges jellegük szerint funkcionális, tájökológiai és vizuálisesztétikai konfliktusokként különböztethetők meg. Funkcionális konfliktust az egymást akadályozó, egymás területét megszüntető, rendeltetését zavaró területhasználatok okozhatnak. Tájökológiai konfliktust jelentenek az egymást károsító, pusztító, megszüntető, egymás létét veszélyeztető területhasználati módok. Vizuális-esztétikai konfliktust a rendetlenség, a befejezetlenség, a megoldatlanság, a „csúnya látvány” jelentnek. (Csemez, 1996.) A területen található növény és állatvilág gazdagsága, valamint a védett árvalányhaj előfordulása jelzi, hogy a tervezési terület ökológiai szempontból jó állapotú. Jelenlegi használata viszonylag kismértékű, befolyásoltsága alapján jellemzően két részre osztható. A dél felé eső részen túlnyomórészt a szabadidő eltöltésével kapcsolatos igénybevétel taposást, KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS, 2008. NOVEMBER

27


a gyepterület sérülését okozza. A dél-keleti oldalon található parkoló és útfelületek, valamint az innen kiinduló utak megvalósítják a terület feltárását, így egyúttal elősegítik intenzívebb használatát is. Kedvezőtlen adottság a burkolt felületek és utak megléte, mivel elhanyagolt terület benyomását keltheti. A terület északi felén jó ökológiai állapotú gyep található. A lejtős terület kedvez a gyep spontán módon megvalósuló „védelmének”, ugyanis a meredekké váló területrészen lényegesen alacsonyabb a taposás okozta terhelés. A Nemzeti Park Igazgatóság állásfoglalása szerint, kijelenthető, hogy a tervezési terület alábbi légifotón lehatárolt része jó állapotú gyepterület, míg a fennmaradó degradáltabb, értéke csökkent. Mindezek alapján megállapítható, hogy a tervezési terület dél-nyugat felé eső része ökológiai és funkcionális konfliktusoknak kitett, míg az észak-keleti részt az említett konfliktusok kevésbé sújtják.

Légifotó a tervezési területről (forrás: Google) (sötét lila: tervezési terület határa, halvány lila: legjobb állapotú szubpannon sztyepp élőhely)

A tervezési terület tájképi adottsági kedvezőek, vizuális konfliktus csak a parkoló területek esetében áll fenn. A város hegység felé való terjeszkedése a vizsgált részen jelenleg még kevesebb terület igénybevételével járt, mint ettől északabbra, Izbég és Szarvashegy környékén. E két utóbbi településrész hegyvidéki felkapaszkodása vizuális-esztétikai, illetve (település)ökológiai konfliktust jelent.


28


A konfliktusok várható alakulása az egyeztetési terv megvalósulása esetén A teljes területet érintő lakóterület-fejlesztés következtében a beépítésre kerülő terület gyepes állománya megsemmisül, az ezen túli területeken pedig az intenzívebb használat következtében tovább romlik. A gyep sérülése, megsemmisülése a megyei terv szerint szélerózió veszélyének közepesen kitett területen kedvezőtlen, mivel elősegíti a defláció megindulását. Az izbégi és szarvashegyi konfliktusokhoz hasonló kialakulásának megindulása várható, ha a Kálvária úti 3 ha-os beépítés a természetvédelmi szempontokat mellőzve valósulna meg. Ennek megelőzése (egyéb, jelen értékelésben nem vizsgált, még beépítetlen, de esetlegesen kedvező adottságokkal rendelkező területeken is), táji, településképi, természetvédelmi szempontból fontos feladat. Összefoglalva megállapítható, hogy a terület tervezett beépítésének csökkentése kívánatos a további ökológiai, funkcionális, vizuális-esztétikai konfliktusok kialakulásának megelőzése érdekében. A csökkentett beépítés mellett szól továbbá, hogy a vizsgált terület az ökológiai hálózat puffer övezetének része, ettől feljebb, a Pilis felé helyezkedik el a nemzetközi jelentőségű UNESCO MAB átmeneti terület. A puffer, illetve átmeneti terület jelenlegi beépítetlen állapotának részleges fenntartása jelentős mértékben hozzájárul a védett területeket a város felől érő negatív hatások csökkentéséhez.


29


Országos ökológiai hálózat (tervezési terület kékkel) (forrás: http://geo.kvvm.hu/tir/viewer.htm)


30


Nemzetközi egyezmény alá tartozó MAB területek (tervezési terület kékkel) (forrás: http://geo.kvvm.hu/tir/viewer.htm)


31


5. A TERV MEGVALÓSÍTÁSA ESETÉN VÁRHATÓ, KÖRNYEZETET ÉRŐ HATÁSOK, KÖRNYEZETI KÖVETKEZMÉNYEK ELŐREJELZÉSE (KÖZVETLEN ÉS KÖZVETETT KÖRNYEZETI KÖVETKEZMÉNYEK) Az eredeti terv megvalósulása esetén romló környezetállapottal, míg a tervváltozat elfogadása esetén a települési környezetállapot szintentartásával lehet számolni. A módosítások várható környezeti, társadalmi, táji hatásait az alábbi táblázatban elemezzük.

5.1

JÓL AZONOSÍTHATÓ KÖRNYEZET IGÉNYBEVÉTEL VAGY TERHELÉS ESETÉN KÜLÖNÖS TEKINTETTEL, A KÖRNYEZETI ELEMEK ÉS RENDSZEREK MEGMARADÁSÁNAK, FENNTARTÁSÁNAK, HELYREÁLLÍTÁSÁNAK, FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEIRE: A legjelentősebb környezeti hatásviselő maga a gyep lesz. A táblázatban, illetve a környezeti értékelésben elemzésre kerülő gyepet érő hatások (pl. taposás, illegális hulladék-elhelyezés, stb.), a beépítés kivételével, nem csak a tervezési területen jelennek meg, hanem az ettől feljebb, a Pilis felé elhelyezkedő gyepterületeken is. Környezeti elemek/ társadalmi vonatkozások Levegő

Víz

Föld

Élővilág, ökoszisztémák

Várható környezetet érő hatás, környezeti következmény

Megmaradás, fenntartás, helyreállítás fejlesztés lehetőségei

Növekvő forgalom, amely növekvő zaj- és rezgésterheléssel, a légszennyezés emelkedésével jár. Csapadék- és szennyvíz elvezetési igény jelenik meg. A környezetvédelmi előírásoknak megfelelő minőségben levezetett csapadék- és szennyvizek nem lesznek káros hatással a felszíni és felszín alatti vizekre.

A beépítésre szánt terület csökkentése esetén kisebb forgalomnövekedés várható így a hatások mérséklődnek. A vízelvezetési kérdések szakági tervek készítésével megoldhatók. A beépítésre szánt terület csökkentése mérsékli a levezetésre kerülő csapadékvizek mennyiségét, az inaktív felületek arányát.

A beépítésre szánt terület csökkentése, A meglévő növényzet sérülésével defláció a gyepes terület részleges megőrzése indulhat meg, az arra érzékeny területen. mérsékli a deflációra érzékeny területek kialakulásának esélyét.

Gyep megszüntetése, illetve növekvő terhelése (taposás). Védett növényfaj egyedszámának csökkenése, gyep fajgazdagságának csökkenése. Értékes szubpannon sztyep élőhely csökkentése.


A beépítésre szánt terület csökkentésével a gyep a jobb állapotú területrészen megőrizhető, itt várhatóan megmarad a védett árvalányhaj is. Az Integrált városfejlesztési stratégia számol a Kőhegy-zöldövezet területén található természeti értékek megőrzésével, ezért a már kiszabályozott elemeken (temető, elkerülő út) túl a további, ökológiai hálózatba sorolt területek védelmének biztosítása fontos feladat.

32


A település hegyvidék felé való terjeszkedése a 4.3. pontban leírtak szerint vizuális-esztétikai konfliktusok megjelenésének kezdetét jelenti. Táj

Konfliktust jelent a hegység felé terjeszkedő beépítés, valamint a tervezett 650 m2-es telekkialakítás és a 720 m2-es telkeken társasházak elhelyezése a település szélén, ahol nagyobb telekméret és családiházas beépítés lenne kívánatos.

A hegyoldalra felkúszó beépítések a települési környezet esetében is vizuális konfliktus megjelenését jelentik. Emellett Települési településüzemeltetési problémák környezet, művi jelenhetnek meg: drága közmű elemek üzemeltetés, növekvő közlekedési igény, amely a Kálvária úti lakóházak határérték feletti zaj- és rezgésterhelését fokozza. Szentendre levegőjének átszellőzését a hegyvidék felől érkező tiszta levegő biztosítja. A levegő szabad áramlásának Településökológia biztosítása érdekében fontos hogy a hegység felé elterülő, a természetes szélcsatornát jelentő patakvölgyek mellett beépítetlen területek maradjanak fenn.

Ember, társadalom

A terv és a tervváltozat lakóépületek megvalósulásával jár.


A beépítésre szánt terület csökkentése, továbbá az építészetileg igényesen, egymáshoz és a környezethez illeszkedő anyaghasználattal kialakított lakóházak építése kedvező vizuális hatásokkal járhat. A környezeti vizsgálat készítése során a képviselő testület egységes nagyobb telekméret (720 m2) mellett döntött és elvetette a társasházas beépítés tervezetét. Az ily módon kialakult változat tájképi szempontból kedvezőbb, mivel valóban a település pereméhez illeszkedő beépítési lehetőségek kerülnek kiszabályozásra. A beépítésre szánt terület csökkentése településüzemeltetési szempontból kedvező, mivel az infrastruktúra kiépítésének igénye csökken, továbbá alacsonyabb zajterhelés növekedéssel jár. A beépítésre szánt terület csökkentése hozzájárul a légmozgás fenntartásához. Kedvező, hogy a beépítetlen területek a Bükkös-patak felőli oldalon maradnak fenn, segítve ezzel a természetes légáramlási csatorna „hatékonyságát”. A tervváltozatban megfogalmazott beépítés a lakóingatlannak alkalmas terültet csökkentésével jár. Kedvező társadalmi hatása, hogy erősíti a környezettudatosságot, mivel a természeti értékek védelme közvetlenül megjelenhet a tervezési terület beépítésének megvalósításában, továbbá, hogy a fenntarthatóság, mint célkitűzés figyelembevételre kerül.

33


5.2

HATÁSOK ELŐREJELZÉSE A KÖZVETETT MÓDON HATÁST KIVÁLTÓ TÉNYEZŐK

FELLÉPÉSE ESETÉN KÜLÖNÖS TEKINTETTEL

Az egyeztetési terv megvalósulása esetén várható hatások előrejelzése: – új környezeti konfliktusok, problémák megjelenésére, meglévők felerősödésére o A gyepterületek megszüntetésével, illetve jelentős károsodásával a közeli ökoszisztémák (főként Pilis-hegység növény- és állatvilága) szegényednek. o A közeli, illetve érintett természetvédelmi célú területekre kifejtett hatás megítéléséhez elengedhetetlen az ökoszisztémát károsító hatások kumulatív voltának figyelembe vétele, mivel az új lakóterületi beépítéssel a jelenlegihez képest erősödő antropogén hatások kiterjednek a tervezési területen túli gyepekre is. o A város más, hasonló adottságú területein megfigyelhető vizuális és ökológiai konfliktusok, a természetvédelmi szempontokat figyelmen kívül hagyó beépítés esetén itt is megjelennek. – környezettudatos, környezetbarát magatartás, életmód lehetőségeinek, feltételeinek gyengítésére vagy korlátozására o Az eredeti terv szerinti beépítés nem segíti elő a környezettudatos magatartást. A lakossági szemléletmódra negatívan hat. – olyan helyi társadalmi-kulturális, gazdasági-gazdálkodási hagyományok gyengítésére, amelyek a táj eltartó képességéhez alkalmazkodtak o A hagyományos legeltetéses állattartás illeszkedett a táj eltartó képességéhez. Ennek felhagyása után a területek más célú igénybevétele természetes folyamat, azonban az ökoszisztéma érzékenysége miatt korlátozás nélkül jelentős természeti értékvesztéssel jár. o A település eltartóképességét pozitívan befolyásoló természeti erőforrások (friss levegő, természeti területek) veszélyeztetése romló településökológiai életminőséget eredményezhet. – a természeti erőforrások megújulásának korlátozására o A lakóterület megvalósítása védett növényfaj, illetve értékes gyeptársulás (szubpannon sztyep) megszüntetésével, károsításával jár, így az egyik legnehezebben regenerálódó természeti erőforrást, az élővilágot rombolja, fajgazdagságát csökkenti. – a közvetlen és közvetett hatások következtében az érintett közösség társadalmi, gazdasági helyzetében, különösen életminőségében, kulturális örökségében, területhasználata feltételeiben várhatóan fellépő változásokra o A tervezett lakóterületi fejlesztés az idetelepülő lakosság életminőségében kedvező, míg a Kálvária út mentén lakók életében a zajterhelés növekedése miatt kedvezőtlen változással jár. o A beépítésre szánt területté minősítés gazdasági helyzetre gyakorolt hatása az érintett közösség szempontjából kevésbé jelentős. o A gyeptársulás károsítása gyengíti a kulturális és természetvédelmi hagyományokkal rendelkező város hírnevét, valamint konfliktust okozhat a természet- és környezetvédő szervezetek, egyesületek és az önkormányzat között. o A lakóterületi bővítés a jelenlegi területhasználatokat (mivel a legeltetéses állattartást felhagyták) kismértékben, míg a jövőbeli lehetséges használatokat (legeltetéses állattartás, természetkímélő tájhasználat előtérbe kerülése) jelentősen korlátozza. o A tervezett beruházás épített örökségvédelmi érdekeket nem érint.


34


5.3

ÉRTÉKELÉSI MÓDSZER ALKALMAZÁSA

TERV: Lakóterületi fejlesztés megvalósítása 3 ha-os területen. Tevékenység

Környezeti, természeti, kulturális következmények

Beépítés

Gyepterület beépítése, gyep megszűnése, természeti érték megsemmisülése, védett növény állományának csökkentése.

Gazdasági, társadalmi következmények A beépítés gazdasági haszonnal jár. A teljes beépítéssel nem születik társadalmi, illetve környezeti konszenzus. Az érintettek igényei nem kerülnek összhangba a környezetvédelemmel, az élőhelyek feléléséből, a káros környezeti kibocsátásokból adódó természeti, környezeti következményekkel. Az érintettek nem szembesülnek azzal a ténnyel, hogy a globális felmelegedés miatt nem alakíthatjuk át oly mértékben a környezetünket, ahogy eddig tettük.

A beépítésre szánt területek Pilis felé való további terjeszkedése ökológiai, funkcionális és vizuális konfliktust jelent. A tájképi értékek sérülnek, károsodnak. Egy a Pilis és a város közötti légmozgást A települési levegőminőség biztosító természetes romolhat. szélcsatorna melletti terület épül be.

Burkolt felületek, vízlevezetési igények növekedése.


Lejtős, meredek részen drága beépítési, és üzemeltetési költségek.

Hosszú távú következmény A beépítéssel és az igénybevétellel a gyep és élővilága a vizsgált területen teljesen megsemmisül. Degradált terület alakul ki a város és a védett területek között, amely jelenlegi ökológiai hálózati szerepét nem tudja betölteni. Ennek a védett területekre kifejtett hatása előre nem belátható, károsíthatja a Pilis élővilágát.

Pilis felé való további terjeszkedés, tájképi értékek, beépítetlen területek elvesztése.

A városi légmozgást elősegítő területek további beépítése.

A csapadékvizek levezetése növekvő árvízi csúcsokat eredményez, nem fenntartható. A Bükkös-patak természetközeli állapotú medre hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű víz befogadására kevésbé 35 alkalmas, így a meder szabályozását vonhatja maga után. Ez az


természetvédelmi szempontból kedvezőtlen lenne. A megyei terv közepesen defláció veszélyes területet jelöl a tervezési területen. Családiházas beépítés esetén a defláció megjelenésére kicsi az esély, de növekvő porterheléssel lehet számolni. Növekvő mobilitási igények, amelynek következtében a zaj- és rezgésterhelés, továbbá a károsanyag kibocsátás nő. A Kálvária út és a Radnóti Miklós utca csúcsforgalom idején jelenleg sem alkalmas az autósforgalom megfelelő ütemű levezetésére. Lakófunkcióhoz kapcsolódó tevékenységek spontán módon alakulnak

További gyepterületek igénybevétele (séta, kutyasétáltatás, illegális hulladék elhelyezés, hulladékégetés, égetés) és degradációja, pusztulása.

Kedvezőtlen településökológiai hatás.

Az életminőség feltételeiben változás áll be. A jelentkező káros környezeti hatások mérséklése (zajvédelem, levegővédelmi intézkedések) drága.

Romlanak az emberi élet feltételei. A közlekedési nehézségek kezelhetetlenné válnak.

Eszmei értékek elvesztése. Gazdasági szempontból a természeti értékek megsemmisülése a jelenlegi eszközökkel nem fejezhető ki érzékelhetően.

A természeti értékek pusztításának megállítása gondolkodásmód változtatás nélkül nem lehetséges.

TERVVÁLTOZAT A tervváltozat kidolgozása során a következő javaslatokat fogalmaztuk meg: − Lakóterületi fejlesztés megvalósítása 1,6 ha-on, gyepes élőhely megőrzése 1,4 ha-on, a NPI szakmai állásfoglalása alapján. − Tájképi és természeti értékek védelmére HÉSZ előírások megfogalmazása javasolt: o A Kálvária úti lakóterület-fejlesztési területen, a tájképvédelmi értékek megőrzése céljából, az egységes beépítési mód és a környezetbe illő, az új lakóterületen egymáshoz illeszkedő anyaghasználat érdekében az egyes lakóházak tervei elvi építési engedély kötelesek. o A beépítésre kerülő területrészt a gyepek felé 3 m szélességű, sűrű cserjetelepítéssel kell lezárni. − További HÉSZ előírási javaslatok: o A megyei terven jelölt csúszásveszélyesség miatt, a terület érintett részén, az építési engedély kérelemhez geotechnikai dokumentációt kell mellékelni. − A lakóterületi fejlesztést követően a NP-kal egyeztetve javasolt sétautak, illetve tanösvény kialakítása a fennmaradó és a Pilis felé eső további gyepterületeken, hogy annak értékei megőrizhető formában bemutatásra kerüljenek. A természetközeli állapotú területeken vezetett utak Szentendre turisztikai kínálatába illeszthetők.


36


Tevékenység Csökkentett területű beépítés, beépítetlen telekrész kialakítása, gyepterület megőrzése

Környezeti, természeti, kulturális következmények

Gazdasági, társadalmi következmények

Gyepterület részleges megőrzése, természeti értékek sérülékenységének tudomásul vétele. Így a védett növény állománya csak kisebb mértékben károsul.

A részleges beépítéssel társadalmi, illetve környezeti konszenzus jöhet létre. A lakosok, illetve az önkormányzat igényeit össze kell hangolni a környezetvédelemmel, az élőhelyek feléléséből, a káros környezeti kibocsátásokból adódó természeti, környezeti következményekkel. Az érintettek szembesülnek azzal a ténnyel, hogy a globális klímaváltozás miatt nem alakíthatjuk át oly mértékben a környezetünket, ahogy eddig tettük.

A beépítésre szánt területek Pilis felé való előrenyomulásának megállításával az egyéb területeken tapasztalt ökológiai, funkcionális és vizuális konfliktusok nem lépnek fel. A tájképi értékek megőrizhetők. A Pilis és a város közötti légmozgást biztosító terület csak részben épül be. A A települési életminőség Bükkös-patak felé eső feltételei szinten tarthatók. rész beépítetlen marad, ez fenntartja a patak völgy, mint természetes szélcsatorna működését. Burkolt felületek, vízlevezetési igények kisebb ütemű növekedése.


Hosszú távú következmény

A részleges beépítéssel és igénybevétellel a gyep és élővilága a vizsgált terület közel felén fennmaradhat.

A város és a védett területek között fennmaradó gyepterület jelenlegi puffer szerepét továbbra is be tudja tölteni. Ennek a védett területekre kifejtett hatása a tervhez képest kedvező.

Pilis élővilága és tájképi értékei megőrizhetők.

Már most kifejezésre jut, hogy a városi légmozgást elősegítő területek beépítése nem folytatható korlátlanul.

A csapadékvizek levezetése kisebb A lejtős, meredek rész beépítése területről szükséges, ez a természetközeli állapotú elmarad. Bükkös-patak szempontjából is kedvező.

37


A vizsgált terület meredekebb, defláció szempontjából veszélyesebb területrésze nem kerül beépítésre. A defláció megindulásának valószínűsége csökken. A részleges beépítés következtében a zaj- és rezgésterhelés, továbbá a károsanyag kibocsátás kisebb mértékben nő. A Kálvária út és a Radnóti Miklós utca terhelése kisebb mértékben nő. További gyepterületek igénybevételét és degradációját természetes módon megakadályozza a terület meredekké váló lejtése. Ezt erősíti a Lakóbeépítésre kerülő funkcióhoz területrész szélén, az kapcsolódó előírások közt javasolt 3 tevékenységek m szélességű sűrű kezelése, cserjetelepítés. irányítása A fennmaradó gyepterületeken tanösvény, sétaút, kialakítása, információs táblák elhelyezése, amelyek felhívják a figyelmet a terület botanikai értékeire.

Védelmi intézkedés várhatóan nem szükséges, életminőség romlás bekövetkezése nem valószínű.

Talajvédelem, és élőhelyek megőrzése a tervezési terület egy részén.

Az életminőség feltételeiben bekövetkező változás kisebb.

Az emberi élet feltételei kisebb mértékben változnak.

A természeti értékek megőrzéséhez szükséges gondolkodásmód változtatás megtörténik.

Szemléletváltozás a Helyi értékek megismerése, a természeti értékekkel társadalom természethez kötődő kapcsolatosan, helyi öntudat és felelősségérzet kultúrája javul. erősödése.

A tervváltozat elfogadása mellett szól, hogy ez a lakóterület-fejlesztés természetvédelmi szempontból is elfogadható, így konszenzus alakul ki a Nemzeti Parkkal és a helyi civil szervezetekkel. Nem elhanyagolható szempont továbbá, hogy a város összhangba kerül saját környezetvédelmi programjában és integrált városfejlesztési stratégiájában megfogalmazottakkal.


38


5.4

A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÉSZÍTÉSÉHEZ FELHASZNÁLT ADATOK FORRÁSA, AZ ALKALMAZOTT MÓDSZER KORLÁTAI, NEHÉZSÉGEK, AZ ELŐREJELZÉSEK ÉRVÉNYESSÉGI HATÁRAI, A FELMERÜLT BIZONYTALANSÁGOK A környezeti értékelésben felhasznált adatok az egyes fejezetekben megjelölt jogszabályokból, koncepciókból, programokból, tervekből és hivatkozott irodalomból, továbbá a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szakértőivel folytatott egyeztetésekből származnak. A tájhasználati konfliktusok elemzését Csemez Attila: Tájtervezés – tájrendezés című 1996-ban megjelent munkája alapján végeztük el. Az alkalmazott szöveges értékelés (becsléses előrejelzés) korlátja, hogy csupán a változás tendenciáit képes bemutatni, számszerűsített adatokkal nem tud szolgálni. A természetközeli állapotú élőhelyek megőrzéséhez kapcsolódó helyi, nemzeti érdek azonban nem vitatható. Ki kell emelni továbbá, hogy a módszer alkalmas az előírt jogszabályok, tervek, programok által kijelölt fejlődési irányvonal, valamint a jelenlegi tervi szándék elemzésére, a párhuzamok, illetve az ellentmondások feltárására.

6. A

KÖRNYEZETI KÖVETKEZMÉNYEK ALAPJÁN A TERV ÉS A VÁLTOZATOK ÉRTÉKELÉSE, A KÖRNYEZETI SZEMPONTBÓL ELFOGADHATÓ VÁLTOZATOK MEGHATÁROZÁSA, A VÁLTOZATOK KÖZÖTTI VÁLASZTÁS INDOKAI, A VÁLASZTÁST ALÁTÁMASZTÓ VIZSGÁLAT RÖVID LEÍRÁSA

Az egyeztetési terv a 2004-ben jóváhagyott szerkezeti és szabályozási terv szerinti lakóterületfejlesztést szabályozza, a korábban kijelölt területet veszi igénybe. A beépítés intenzitása a város pereméhez illeszkedően alacsony (kialakítható legkisebb telekméret 720 m2, megengedett legnagyobb beépítettség 30%), így ökológiai, funkcionális, illetve vizuális konfliktus a védett területek felé előrehaladó beépítés jelent. A terv figyelmen kívül hagyja, nem kezeli a következő tényezőket: − védett árvalányhaj veszélyeztetése, értékes szubpannon sztyep megsemmisülése, − pufferterületek csökkenése a város és a Pilis között, − tájképvédelmi szempontból a hegység felé felkapaszkodó beépítés nem támogatható, − közepesen szélerózió veszélyes terület, − légmozgást elősegítő terület beépítése a szélcsatorna mellett, − megyei tervben jelölt csúszásveszélyes terület, − Kálvária út növekvő zajterhelése. A tervváltozat a Nemzeti Park Igazgatóság területtel kapcsolatos állásfoglalása, a 2. fejezetben részletesen elemzett jogszabályi háttér, területi, települési tervek, programok, valamint természetvédelmi érdekek alapján került kidolgozásra. A jó állapotú gyepterületet beépítetlenül hagyja, megőrizve ezzel az előforduló árvalányhaj állományt, valamint az értékes gyeptársulás egy részét. Hozzájárul a város és a védett területek közötti pufferterületek biztosításához, a hegység felől érkező, a város levegőjét felfrissítő légtömegek mozgásának fenntartásához. Kezeli a megyei tervben jelzett csúszásveszélyességet, valamint a Kálvária út növekvő zajterhelését. Javaslatot nyújt továbbá a megmaradó gyepterületek értékeinek feltárására, elősegítve ezzel helyi, tudatos védelem megvalósítását. Az egyes tervváltozatok közötti választás indokai, összefoglalása: – Fenntarthatóság, klímaváltozás kezelése települési szinten. – A 2008-ban módosított országos ökológiai hálózat értékeinek figyelembe vétele. – A megyei tervben ismertetett beépítést korlátozó tényezők (defláció- és csúszásveszélyesség) figyelembe vétele. – Annak szem előtt tartása, hogy a gazdasági és társadalmi célok megvalósítását napjainkban össze kell hangolni a természetvédelmi érdekekkel.


39


7. A

TERV MEGVALÓSÍTÁSA KÖVETKEZTÉBEN VÁRHATÓAN FELLÉPŐ KÖRNYEZETRE KÁROS HATÁSOK ELKERÜLÉSÉRE, CSÖKKENTÉSÉRE VAGY ELLENTÉTELEZÉSÉRE VONATKOZÓ, A TERVBEN SZEREPLŐ INTÉZKEDÉSEK JAVASLATOK EGYÉB KÖRNYEZETI HATÉKONYSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSE, SZÜKSÉGES INTÉZKEDÉSEKRE

A környezeti vizsgálat a kitűzött fejlesztés és a környezeti célok összehangolására a következő javaslatokat fogalmazta meg: Tervváltozat (természetvédelmi szempontú beépítés): 1. A tervezési terület csak részben kerüljön beépítésre, elsősorban a beépítési szempontból kedvezőbb adottságokkal rendelkező déli területrész igénybevételével, az északi részen található jó állapotú gyep megőrzésével. 2. A fennmaradó gyep védelme érdekében a tervezett lakóterületet északi irányban 3 m szélességű, sűrűn telepített cserjesáv zárja le. 3. Az integrált városfejlesztési stratégiával összhangban tanösvények kiépítése, sétautak kijelölése, információs táblák elhelyezése lenne célszerű. A megvalósítás megfelelő, a gyepterületek fennmaradását nem veszélyeztető helyét a NPI-gal egyeztetve kell meghatározni. Várhatóan a tervezési területtől feljebb elhelyezkedő gyepek igénybevétele megfelelő. 4. A települési szélcsatorna, valamint a légmozgást elősegítő beépítetlen területek megőrzésének fontossága. 5. Tájképvédelmi szempontok figyelembevétele az elvi építési engedély előírásával. 1. Gyep védelme (részleges beépítés) A tervezési terület beépítése nem ítélhető meg objektíven a területtel kapcsolatos szándékok időbeliségének ismerete nélkül. A terület lakóterületi funkcióra való szerkezeti és szabályozási tervi kijelölésére ugyanis 2004-ben került sor, míg a Nemzeti Park Igazgatóság a lakóterületi fejlesztéssel kapcsolatos ellenvetéseit 2008-ban tette meg. A tények figyelembevételével tehát a tervezési terület részleges beépítése környezeti szempontból talán az elérhető leghatékonyabb megoldás. 2.; 3. Gyepterületek védelmét elősegítő kiegészítő intézkedések (cserjesáv, tanösvény kialakítása, sétautak kijelölése, információs táblák elhelyezése) A felsorolt intézkedések valóban kiegészítő jellegűek, mivel önmagukban nem képesek a sérülékeny természeti érték megőrzésére, csak ha megvalósul a beépítetlen területrész fenntartása. A tanösvény, sétaút, stb. kialakítása látszólag a fennmaradó gyepterületek sérülését is okozhatja, mivel kismértékben csökkenti annak területét, továbbá feltárja, bejárhatóvá teszi a gyepeket. Ugyanakkor a céljául kitűzött ismeretterjesztéssel a részleges beépítés környezeti hatékonysága jelentősen növelhető. Környezeti hatékonyságát jellemzi, hogy a város az 1-3. pontokban megfogalmazott intézkedésekkel összhangba kerül környezetvédelmi programjával, valamint integrált városfejlesztési stratégiájával. 4. Légmozgást elősegítő beépítetlen területek fenntartása A Bükkös-patak felé eső, meredekké váló területrész beépítetlenül való fenntartása a település átszellőzésének fenntartásához járul hozzá, környezeti hatékonysága közepes.


41


5. Tájképvédelmi szempontok figyelembe vétele A város és a hegység között fennmaradó beépítetlen területekkel és a beépítésre adott szabályozási javaslattal a tájképi értékek részben megőrizhetők. Az intézkedés környezeti szempontból jelentős hatással bír, mivel megpróbál keretet szabni a város védett területek felé való terjeszkedésének.

8. JAVASLAT

OLYAN KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ INTÉZKEDÉSEKRE, ELŐÍRÁSOKRA, FELTÉTELEKRE, SZEMPONTOKRA, AMELYEKET A TERV ÁLTAL BEFOLYÁSOLT MÁS TERVBEN, ILLETVE PROGRAMBAN FIGYELEMBE KELL VENNI

A lakóterület fejlesztés tervi alakulása a nyugati elkerülő út és a temetőbővítés tervére valamint a település zaj- és rezgés elleni védelmi intézkedéseire lehet kihatással. A tervezett beépítésre szánt területi fejlesztések hasonló adottságú gyepterületek igénybevételével járnak, így megvalósításuk során a településnek számolnia kell a hasonló nemzeti parki vélemény megfogalmazásával. A gyepes területen vezetett elkerülő út, illetve létesített temető területén a természetközeli növényállomány elpusztul. Az út hatásainak csökkentésére nehéz javaslatot adni, mivel az csak település nyugati oldalán vezethető, nyomvonala szabályozási terven rögzített, annak felülvizsgálata jelen környezeti értékelésnek nem feladata és túlmutat annak keretein. A temető területkijelölése szintén szabályozási terven rögzített. Az igénybevétel gyepre gyakorolt negatív hatásai a temetkezési szokások átalakításával (egységes gyepes sírhelyek kialakítása, a „hagyományosan” sokszínűen megvalósított kövezett sírok helyett), ütemezett megvalósítással és a felparcellázásra nem került területrész jelenlegi állapotának fenntartásával időlegesen csökkenthetők. Végleges megoldást, vagyis a gyepterületek helyi szintű valós védelmét és megőrzését, a temető területének csökkentése, és a hiányzó rész más területen történő megvalósítása jelentené. Ezt számos tényező határozza meg, így elsősorban a tulajdonviszonyok, illetve az, hogy a településen van-e egyéb, a temető létesítésére alkalmas számításba vehető beépítetlen, vagy beépített de szanálható terület. A Kálvária út növekvő zaj- és rezgésterhelésének kezelése szükségessé válhat a nyugati elkerülő út kiépítése előtt is, mivel már jelenleg megfigyelhetők határérték feletti terhelési időszakok. A tervezett lakóterületi bővítés megvalósulása után tehát az esetleges lakossági panaszok szerint zajvédelmi intézkedések válhatnak szükségessé. A problémákkal kapcsolatban az alábbi, a tervezés során figyelembe veendő javaslatok adhatók: – Temető területének ütemezett igénybevétele. – A teljes terület szükségességének felülvizsgálata, a területkijelölés csökkentése, illetve részleges áthelyezése. – A város és a védett területek között – a tervezett elkerülő út, a temető, illetve minden egyéb nyugati irányú terjeszkedés esetén – elsődleges szempont kell, hogy legyen kiterjedt, beépítetlen, puffer jellegű területek megőrzése. Ez a szempont összhangban áll a városfejlesztési stratégiában és környezetvédelmi programjában megfogalmazottakkal. – A kistérségi területfejlesztési programba javasolt belefoglalni, hogy nem csak a természetvédelem alatt álló területek képviselhetnek értéket, hanem ezeken túlmenően a védelem alatt nem álló, de jó ökológiai állapotú területek is, s hogy ezek védelme, megőrzése szintén fontos feladat. A város szélén elhelyezkedő természetközeli területek alkalmasak extenzív fenntartású zöldfelületi elemek, tanösvények, természeti bemutatóhelyek kialakítására.


42


9. A

TERV ILL. A TERVVÁLTOZAT MEGVALÓSÍTÁSA KÖVETKEZTÉBEN VÁRHATÓAN FELLÉPŐ KÖRNYEZETI HATÁSOKRA VONATKOZÓAN MONITOROZÁSI JAVASLATOK MEGFOGALMAZÁSA, JAVASLATOK EGYÉB SZÜKSÉGES INTÉZKEDÉSEKRE

Monitorozási javaslatok – A tervezési terület botanikai állapotfelvétele (alapállapot) az építkezés megkezdése előtt, majd a lakóingatlanok igénybevétele után (pl. 1 évvel) a Nemzeti Park Igazgatósággal (NPI) egyeztetve. A gyep monitorozása során vizsgálandó annak záródása is, az erózió, illetve defláció megindulásának nyomon követése érdekében. Az alapállapot, illetve a későbbi állapot felvételezése idején egy teljes év adatainak felvétele szükséges. Az állapotfelvétel eredményeit meg kell küldeni a területileg illetékes NPI és a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság részére. – A légszennyezettség és a zajterhelés monitorozása a lakóingatlanokkal igénybevett területen fontos. Az előbbi az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat, míg az utóbbi Budapest és vonzáskörzete stratégiai zajtérképe alapján működtetésével szintén megoldott. – Mivel a gyepes terület beépítésre szánt területté minősítésének élővilágra kifejtett hatása várhatóan egyéb területeket is érint a jövőben, szükséges az élővilág monitorozása. A természetvédelmi célú területek élővilágát érő terhelések monitorozása a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szakvéleménye, iránymutatása alapján lehetséges. Monitoroing javaslatok: a lakóterületi, illetve egyéb igénybevétel hogyan hat a gyepek élővilágának fajgazdagságára, illetve a gyep záródására a szomszédos területeken; más, értékes növény- és állatvilággal rendelkező területeken megjelentek-e lakófunkcióval, illetve egyéb települési igénybevétellel jellemezhető területek, és ez milyen hatással volt a szomszédos területek élővilágára.

10. ÖSSZEFOGLALÓ A terv alakulása Szentendre város a 3 ha-os Kálvária úti terület lakóterületi fejlesztését 2004-ben határozta el, s ez szabályozási tervében már akkor rögzítésre került, „Nem szabályozott terület (lakóterületi fejlesztés)”-ként. Cégünk a VÁTI Városépítési Kft. pályázat keretében nyerte el a terület szabályozási tervének elkészítését. A városvezetés első lépésben a tervezési területen 650-720 m2-es minimális telekméretű családiházas, illetve 6 telek esetében társasházas beépítési lehetőség kiszabályozását kérte. Az előzetes véleménykérelemre adott válaszában a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság jelezte, hogy a területre környezeti vizsgálat készítését tartja szükségesnek. A terület ugyanis jó állapotú szubpannon sztyepp, amelynek flórájában megtalálható a védett Hosszúlevelű árvalányhaj (Stipa tirsa), továbbá a 2004. óta eltelt időben a területet az országos ökológiai hálózat övezetébe sorolták. A terület jelenlegi állapotának felmérése után az Igazgatóság megfogalmazta állásfoglalását, amelyben a tervezési terület értékesebb, botanikai szempontból jobb állapotú részének (1,3 ha) beépítetlenül való fenntartását kérte. A települési önkormányzat a részleges beépítést nem fogadta el, egyrészt mivel jelentős területi veszteséggel kellene számolniuk, másrészt a terület kijelölése 2004-ben a Nemzeti Park Igazgatóság véleményezésével történt, s akkor nem jelezték ellenvetéseiket. A szubpannon sztyeprét kiterjedése természetesen nem áll meg a tervezési terület határán, hanem a védett területek felé tovább folytatódik. Ezt, valamint a védett árvalányhaj jelenlétét mérlegelve az önkormányzat a fennmaradó gyepeket érő alacsonyabb terhelés, továbbá


43


tájképvédelmi okok miatt elvetette a társasházak kialakításának tervezetét, valamint a 650 m2es telekméretet. Meglátásuk szerint az alacsonyabb intenzitás és a nagyobb telekméret várhatóan elősegíti, hogy a tulajdonosok saját kertjeiket használják pihenésre, rekreációra, hozzájárulva ezzel a további gyepterületek védelméhez. A környezeti értékelésben megfogalmazott javaslatok A NPI véleményének figyelmen kívül hagyása a közösségi érdekeket szolgáló természetvédelmi érdekek mellőzését jelenti. Ennek következménye lehet a NPI-gal, a helyi természetvédő szervezetekkel és a lakossággal várható konfliktust, a természeti érték károsításával járó anyagi következmény, valamint, hogy ez a szemlélet a lakosság természeti értékekkel kapcsolatos magatartására, hozzáállására is jelentős hatást gyakorol. Mindezek figyelembevételével és a természeti értékek védelmében a környezeti értékelés készítői tervváltozatot dolgoztak ki. A tervváltozat módosítási javaslatai a következők: – A védett természeti érték és a Nemzeti Park Igazgatóság állásfoglalásának figyelembevételével részleges beépítés elfogadása. Elsősorban a meredek lejtésűvé váló északi terület jelenlegi állapotának fenntartása, amellyel a terv figyelembe veszi a megyei tervben foglalt csúszásveszélyes területet is. – A fennmaradó gyepterületek védelme érdekében javasoljuk a beépítésre kerülő területrész 3 m szélességű cserjesávval való lezárását a gyepterületek felől, valamint a fennmaradó (és a Pilis felé folytatódó) gyepterület egyik részén tanösvény, sétaút kialakítását a NPI-gal egyeztetve. Ez utóbbi intézkedések egyrészt alkalmasak a helyi természetvédelmi értékek tudatosítására, a helyi öntudat erősítésére, másrészt összhangban állnak az integrált városfejlesztési stratégiában megfogalmazottakkal, és illeszthetők a Dunakanyar-Pilis fejlesztési koncepció „Turizmus infrastruktúrák” pontjában tett javaslatok közé, amely a látnivalók feltárását kerékpár- és turista utak hálózat kialakításával tervezi megoldani. – Funkcionális, ökológiai, vizuális-esztétikai konfliktusok megelőzése a hegység felé nyomuló beépített területek részleges csökkentésével. – A települési légmozgást fenntartó szélcsatorna melletti terület beépítetlenségének megőrzése a kedvező levegőminőség és az élhető település biztosítása érdekében.


44


11. MELLÉKLETEK 11.1

BIOSZFÉRA-REZERVÁTUM

Az UNESCO, az ENSZ Nevelésügyi Tudományos és Kulturális Szervezete, 1970-ben „Man and Biosphere” (MAB), azaz "Ember és bioszféra" címmel kutatási programot indított a természeti környezet megóvásáért. A programot 1972. június 5-én, a Stockholmban tartott, "Ember és bioszféra" címet viselő ENSZ környezetvédelmi világkonferencián szentesítették a résztvevő országok, valamint ezt a napot határozatukban a nemzetközi környezetvédelem világnapjává nyilvánították. Az 1995-ben Sevilla-ban megtartott Nemzetközi Bioszféra Rezervátum Konferencia kinyilvánította, hogy a bioszféra rezervátumok a tájak, ökoszisztémák, fajok és azok genetikai sokféleségének megőrzésén kívül szolgáljanak a fenntartható fejlődés modellterületeiként is, tehát lokális szinten segítsék elő az olyan jellegű gazdasági fejlesztést, mely biztosítja a kulturális, szociális és ökológiai javak fenntarthatóságát (Sevillai stratégia). A MAB program napjainkra világméretűvé szélesedett, a Föld legkülönbözőbb pontjain 97 országban összesen 440 bioszféra rezervátumot jelöltek ki. A bioszféra rezervátumok, mint egyes vadon élő növény- és állatfajok élőhelyei, menedékei, fontos ökológiai funkciót látnak el, és egyben jelentős szerepük van a fajok vándorlásának, terjedésének elősegítésében is, így az ökológiai hálózatok szerves részét is képezik. Élő laboratóriumok A bioszféra rezervátumok azon jellegzetes szárazföldi és tengerparti ökoszisztémák, amelyek az UNESCO Ember és Bioszféra Programja (MAB) keretében nemzetközileg elismertek. (Környezetvédelmi Lexikon 2002.) A bioszféra rezervátumok olyan szárazföldi és tengerparti ökoszisztémákat felölelő területek, melyek fő funkciója, hogy a biológiai sokféleség és a természeti értékek megőrzése mellett az optimális összhang biztosításával egyben a fenntartható gazdasági fejlődés mintaterületei is legyenek. Tulajdonképpen élő laboratóriumként szolgálnak a természeti értékekkel és természeti erőforrásokkal való hosszú távon fenntartható gazdálkodás módszereinek kidolgozására, megvalósítására és bemutatására. Nagy szerepe van e célok elérésében a helyi társadalmi körülmények között jellemző hagyományos földhasználati és gazdálkodási módok és kulturális értékek fenntartásának és támogatásának. A bioszféra rezervátumok 3 fő funkciója A kidolgozott szakmai irányelveknek megfelelően minden bioszféra rezervátumnak 3 alapvető funkciónak kell megfelelnie, amelyek kölcsönösen kiegészítik és erősítik egymást. Megőrzési funkció A rezervátumoknak biztosítaniuk kell a kiválasztott ökoszisztémák, tájak változatosságának fennmaradását, a fajok sokféleségének és genetikai változékonyságának megőrzését. Fejlődési funkció A rezervátumok területén belül elő kell segíteni a helyi körülmények között megvalósítható, ökológiai, társadalmi és kulturális szempontból fenntartható gazdasági fejlődést a helyi hagyományos módszerek, tradíciók figyelembe vételével. Kutatási és oktatási funkció A bioszféra rezervátumok területén támogatni kell a természetvédelmi célú tudományos kutatásokat és monitorozást, valamint elő kell segíteni oktatási és ismeretterjesztési célú tevékenységeket.


45


A bioszféra rezervátumok felépítése Annak érdekében, hogy a bioszféra rezervátumok különböző funkciói megvalósulhassanak, a rezervátumok területén összefüggő, és egymással állandó kölcsönhatásban lévő területekből álló zónarendszert kell kialakítani, melynek részei a magterület, a védőövezet és az átmeneti övezet. Magterület Ezeken a területeken elsődleges a megőrzési és kutatási funkció, emberi tevékenység, akár csak a belépés is csak kivételes esetben megengedhető, mert a hazai jogszabály alapján ezek fokozottan védett területnek minősülnek. Hosszú távú védelmet nyújtanak a rajtuk élő életközösségeknek, növény- és állatfajoknak. Védőövezet (puffer zóna) A védőövezetek a magterületeket veszik körül, fő feladatuk ezek védelme. Csak korlátozottan és szabályozott mértékben folyhat rajtuk emberi tevékenység, amely nem lehet ellentétes a természetvédelmi célokkal. Folytathatók például tudományos kísérletek a természetes vegetáció kezelésére, a károsodott területek helyreállítására, és ezeken a területeken fontos az oktatás és az ökoturizmus elősegítése. Átmeneti övezet Az átmeneti zónák a természeti erőforrások fenntartható használatának bemutató területei, rajtuk mezőgazdasági és egyéb emberi tevékenység is folyhat a helyi közösségek, a természetvédelmi szerveztek, kutatók, civil szervezetek és magánszemélyek együttműködésével. (Forrás: www.skymagic.hu/uploads/media/Bioszf_ra.doc)


46

SZENTENDRE, Kálvária úti lakóterület fejlesztés KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS November

Recommend Documents