Szent István Egyetem Szellemitulajdon-kezelési Szabályzata Gödöllő, 2006. Preambulum A 2005. január l-én hatályba lépett a kutatás-fejlesztésről és a technológia innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: innovációs törvény) 18. § (1) bekezdése előírja, hogy a kutatóhelynek minősülő költségvetési szervnek és közalapítványnak, valamint az államháztartás alrendszereihez kapcsolódó vagyonból létrehozott, kutatóhelynek minősülő közhasznú társaságoknak (a továbbiakban együttesen: kutatóhely) szellemi tulajdonkezelési szabályzattal kell rendelkezniük. Magyarországon olyan gazdaság fejlesztési pálya kívánatos, amely a szellemi hozzáadott - érték előállításán és piaci értékesítésén keresztül eredményez előrelépést a piaci és társadalmi hatékonyság versenyében. Mindehhez a hasznosításra irányuló kutatás-fejlesztés erősítése, valamint a főtevékenységű kutató-fejlesztő helyek és a vállalkozások együttműködésének javítása mellett szükség van az oly módon létrehozott szellemi alkotások, a szellemi tulajdon tudatos és célirányos kezelésére. A szellemi tulajdon - mint minden vagyon - igényli a vele való optimális gazdálkodást. Ez a megfontolás tette elsősorban szükségessé a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló törvény megalkotását és ugyanez (illetve a hivatkozott törvény) teszi szükségessé az egyetemen, mint számos kutatóhelynek otthont adó felsőoktatási intézménynél a szellemi-tulajdon - kezelési szabályzat létrehozását a szellemi alkotások, a szellemi tulajdon tudatos és célirányos kezelésére. A Szent István Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) a szellemi alkotások kezelését biztosító jogszabályok (lásd. a mellékelt jogszabályok jegyzékét), illetve az innovációs törvény keretei között, a Szellemi-tulajdon- kezelési Szabályzatban a helyi viszonyok és érdekek figyelembevételével határozza meg a helyi tudásmenedzsment-politikát és járul hozzá a helyben létrejött szellemi alkotások hasznosításához. Az Egyetem Szellemi-tulajdon-kezelési szabályzata (a továbbiakban Szabályzat), mivel az innovációs törvény az Európai Bizottság innovációs modelljét tekinti követendőnek - melynek lényege az,hogy a szellemi alkotáshoz kapcsolódó jogokat a kutatóintézet szerzi meg, és gondoskodik azok védelméről, valamint a szellemi alkotás hasznosításáról - a vonatkozó jogokat és kötelezettségeket ennek szem előtt tartásával az alábbiak szerint szabályozza. I. A Szabályzat célja 1. §. A Szabályzat célja, hogy: - elősegítse az Egyetem kutatóhelyei (a továbbiakban: kutatóhely) kutatói, illetve a Szabályzat hatálya alá tartozó egyéb személyek (a továbbiakban: kutató) által kutatómunkájuk során létrehozott szellemi alkotások hatékony módon történő értékelését és nyilvántartását;
2 - meghatározza a kutatóhely részvételével kötendő - és annak a szellemi alkotáshoz fűződő jogait érintő - különböző szerződések (kutatási, konzorciumi, megbízási, vállalkozási szerződések) kívánatos feltételeit, illetve ezen szerződések megkötésénél különös figyelmet érdemlő szempontokat; - amennyiben a későbbi hasznosítási szempontokat figyelembe véve ez indokolt, a szellemi alkotáshoz fűződő jogokat a jogszabályok adta keretek között a lehető legteljesebb mértékben a kutatóhely szerezze meg; - biztosítsa a szellemi alkotások megfelelő jogi oltalomban történő részesítését; - elősegítse a szellemi alkotások megfelelő módon történő hasznosítását, továbbfejlesztését; - rögzítse a szellemi tulajdon átruházásának hasznosítása engedélyezésének, illetve nem pénzbeni vagyoni hozzájárulásként hasznosító vállalkozás tulajdonba adásának általános feltételeit, továbbá az ilyen hasznosító vállalkozásban szerzett vagyoni részesedés kezelésének elveit; - meghatározza a harmadik személy kizárólagos rendelkezése alá tartozó szellemi tulajdoni vagyoni jogok saját fejlesztésére alapított szellemi tulajdonnal való együttes hasznosításának, illetve kezelésének rendjét, - meghatározza, hogy a kutatók a hasznosításból származó díjakból és bevételekből milyen módon részesedjenek. II. A Szabályzat hatálya 1. §. Személyi hatálya kiterjed: (1) A kutatóhellyel közalkalmazotti-, munka-, vagy munkavégzésre irányuló egyéb -, valamint polgári jogi jogviszonyban álló a (kutatóhely) intézményi keretein belül, illetve a (kutatóhellyel) együttműködésben folyó tudományos kutatásban, oktatásban, illetve a (kutatóhely) egyéb feladatainak megvalósításában résztvevő személyekre. (2) A kutatóhellyel hallgatói jogviszonyban álló azon személyekre is, akik külön nyilatkozattal a Szabályzat rendelkezéseit magukra nézve kötelezőnek ismerték el. (3) Jelen Szabályzat nem minősül jogszabálynak, közalkalmazotti szabályzatnak, vagy kollektív szerződésnek. Ezért az (1) és (2) bekezdésekben meghatározott személyek körére annak hatálya kizárólag akkor terjed ki, ha azt a kinevezési okmányban, munkaszerződésben vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony-, illetve polgári jog jogviszony létesítésére vonatkozó szerződésben a kutatóhely nevében szerződéskötésre jogosult személy, illetve a munkáltatói jogkör gyakorlója azt írásban kifejezetten meghatározta.
3 (4) A (2) és (3) bekezdésekben foglaltak érvényesítéséről a kutatóhely részéről eljáró jogosult személy gondoskodni köteles. Ugyancsak gondoskodni köteles arról is, hogy jelen Szabályzat hatályba lépését követően a fent megjelölt okiratok értelemszerűen módosításra kerüljenek. 2. §. A tárgyi hatálya kiterjed: (1) Valamennyi, a Szabályzat hatálya alá tartozó személy által folytatott tevékenység tudományos kutatómunka - során létrehozott - szellemi alkotásra, amelyre iparjogvédelmi oltalom szerezhető, (így pl. szabadalom, használat mintaoltalom, növényfajta-oltalom, formatervezési mintaoltalom, topográfia oltalom) - szerzői műre, amely törvény erejénél fogva áll szerzői jogvédelem alatt, (ide értve azt is, amikor a hasznosítási célok lehetőségek függvényében a a megfelelő oltalom megszerzése helyett e megoldások titokban tartása célszerű) - know-how-ra, amely tekintetében a szolgálati, vagy az alkalmazotti, jelleg megállapítható. (2) Védjegyekre és egyéb árujelzőkre, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az előző bekezdésben felsorolt szellemi alkotásokhoz. (3) Minden olyan szellemi alkotásra, amelyet a kutatóhely és harmadik személy közötti megállapodás a Szabályzat hatálya alá rendel. (4) Azon szellemi alkotásokra, amelyekhez fűződő jogoknak már a Szabályzat hatálybalépésekor is a kutatóhely a jogosultja, feltéve, hogy a szóban forgó szellemi alkotások jogosultja a Szabályzat hatálya alá rendeléshez hozzájárul. III. A szellemi alkotáshoz fűződő jogok 1. §. A kutatóhely és a kutató közötti jogok átszállása (törvényi jogutódlás), illetve jogok átruházása (szerződéses jogutódlás). (1) A kutatóhely keretei között folyó kutatómunka eredményeként létrejövő szellemi alkotáshoz fűződő valamennyi jog - jogszabály, vagy szerződés ettől kifejezetten eltérő rendelkezése hiányában - a kutatóhelyet illeti meg. (Az innovációs törvényből következő alapelv) (2) A szolgálati találmányra létrejövő szabadalom a feltaláló jogutódaként a kutatóhelyet (munkáltatót, illeti meg. Szolgálati találmány annak a találmánya, akinek a munkaviszonyból (közalkalmazotti jogviszonyból) származó kötelessége, hogy a találmány tárgykörébe eső megoldásokat dolgozzon ki.
4 (3) Az alkalmazotti találmányra létrejövő szabadalom a feltalálót illeti meg, a munkáltató azonban jogosult a találmány hasznosítására. Az alkalmazotti találmány annak a találmánya, aki anélkül, hogy ez a munkaviszonyából (közalkalmazotti jogviszonyából) származó kötelezettsége lenne, olyan találmányt dolgoz ki, amelynek hasznosítása munkáltatója tevékenységi körébe tartozik. (4) Szerzői mű (szakirodalmi mű, oktatási jegyzet, tankönyv, vagy egyes fejezete, számítógépes program alkotások, egyes adatbázisok) létrejötte esetén - eltérő megállapodás hiányában amennyiben a mű elkészítése a szerző munkaviszonyból, vagy közalkalmazotti jogviszonyból származó kötelessége volt, a mű átadásával a vagyoni jogokat a szerző jogutódaként a munkáltató szerzi meg. (Szolgálati mű) (5) A tudományos publikáció nem minősül szolgálati műnek. Az oltalomszerzésre irányuló bejelentés megtételéig azonban a kutatókat titoktartási kötelezettség terheli. (6) A kutatóhely (munkáltató) képviseletében eljáró személyek kötelesek a tőlük elvárható fokozott gondossággal eljárni közalkalmazotti, kinevezések kiadása, munkaszerződések létrehozása, illetve olyan szerződések megkötése, továbbá jognyilatkozatok megtétele, vagy hallgatóktól történő megkérése esetén, amelyekkel befolyásolhatják a kutatóhelynek (munkáltatónak) a szellemi alkotáshoz fűződő jogok megszerzésére, illetve az ezekkel való rendelkezésre irányuló jogát. (7) Az előző bekezdésekben foglalt kivételekkel a szellemi alkotások létrehozóit megilleti, az a jog, hogy a szellemi alkotáshoz fűződő jogaikat szerződés útján átruházzák. (8) A szerzői vagyon jogok azonban - a szerzői jogról szóló törvény által biztosított néhány eset kivételével - nem ruházhatók át. (Hivatkozott törvényben meghatározottakon túl, lehetőség van felhasználási szerződéssel a jogok megszerzésére. A szerzői jogokhoz kapcsolódó jogokra nem terjed ki az átruházás tilalma) 2. §. A kutatóhely és a harmadik személy közötti jogviszony: (1) A szellemi alkotás hasznosítását részben jogszabály részben pedig a kutatóhely és harmadik személy között létrehozott szerződéses jogviszony biztosítja. (2) A szerződéses jogviszony létrejöttének törvényi korlátja: - a honvédelmi, vagy nemzetbiztonság érdekek (Szabadalmi átadásról szóló 1995. évi XXXIII. tv. 53.§. (5) bek.), - ellenérték nélküli közcélú felhasználás támogató részéről előzetesen kinyilvánított igénye (Innovációs törvény 2004. évi CXXXIV.) (3) A szerződéses jogviszony keletkeztetésének főbb típusai:
5 - támogatási szerződés, - konzorciumi szerződés, - kutatási szerződés. (4) A kutatóhely képviseletében eljáró személyek kötelesek gondoskodni arról, hogy bármilyen harmadik személlyel közösen folytatandó kutatási tevékenység megkezdése előtt írásban meghatározásra kerüljenek az együttműködés feltételei, amelyben - egyéb kérdések mellett - a esetlegesen létrejövő szellemi alkotáshoz fűződő jogok sorsáról is rendelkezni kell. (5) Támogatási szerződés: Amennyiben a kutatóhely közfinanszírozási támogatási forrást vesz igénybe a kutatás-fejlesztési tevékenységéhez a szerződésben rendelkezni kell az igénybe vett támogatással létrejött szellemi alkotással kapcsolatos jogokról. Így - a tájékoztatási kötelezettségről, - a hozzájárulás beszerzésének a kötelezettségéről - a létrehozott szellemi alkotás harmadik személy részére történő átruházására vonatkozó szándék közléséről, - a szellemi alkotás közcélú felhasználásra ellenérték nélküli átengedéséről. (6) Konzorciumi szerződés - A kutatás-fejlesztési pályázatban előírtak megvalósítása (a kívánt eredmény létrehozása) érdekében más kutatóhelyekkel, gazdasági szereplőkkel (iparral) együttműködő felek között jön létre a szerződéses jogviszony. - A szerződés minden esetben szabályozza: - az együttműködő felek közötti belső jogviszonyt, - a projekt eredményeként létrejövő szellemi alkotással kapcsolatos jogokat, a hasznosítás elősegítését, - a jogok és kötelezettségek résztvevők közötti megosztását, - a jogi oltalom megszerzésének és költségviselőjének meghatározását, - a szellemi alkotás létrehozásához való hozzájárulás pontos arányát, és a jogok megosztását. - A konzorciumi szerződéssel létrehozott valamely iparjogvédelmi oltalomra alkalmas szellemi alkotást bármely jogosult egyedül is hasznosíthatja. Köteles azonban társait - részesedési hányaduk arányában - megfelelő díjazásban részesíteni. Harmadik személy részére hasznosítási engedélyt azonban csak közösen adhatnak. - Amennyiben a szerződés a jogok megosztását nem tartalmazza és a szellemi alkotás létrehozásában, való közreműködés aránya sem állapítható meg az együttműködő tagok között a jogok egyenlő arányban oszlanak meg, abban az esetben, ha ezt a többi konzorciumi tag is elfogadja.
6 (7) Kutatási szerződés A kutatás-fejlesztési tevékenység ellátására a gazdasági társaság a kutatóhellyel kutatási vagy egyéb vállalkozási, illetve megbízási szerződést köt. (8) A kutatási, vagy konzorciumi szerződés megkötésénél az alábbiakra kell figyelemmel lenni: - a szerződésben pontosan meg kell határozni, hogy a kutatóhely a kutatás eredményének hasznosításához, milyen mértékben köteles szellemi tulajdonát (ideértve a know-how-t és az egyéb információit) felhasználni, - meg kell határozni azt is, hogy ki jogosult, köteles az iparvédelmi oltalom megszerzésére irányuló bejelentés megtételére, kiviseli a költségeit, és a feleknek milyen tájékoztatási kötelezettsége van egymással szemben, továbbá - a kutatóhelyet milyen kutatási jogosultság illeti meg a továbbiakban a létrejött szellemi alkotás tekintetében, - rendelkezni kell arról is, hogy milyen titoktartási kötelezettség terheli a feleket és mi a feloldás módja. - rendelkezni kell továbbá a kutatóhely eljárásának mértékéről. A díj meghatározásánál alapul kell venni, hogy az nem lehet kevesebb a kutatásra fordított közvetett és követlen költségeknél. (Itt számításba kell venni a feltalálók találmányi díjra vonatkozó igényét is.) - A szerződésben meg kell határozni a viták esetén irányadó jogot és eljáró hatóságot, a vitarendezési eljárást, a felelősség vállalás kérdését. IV. Eljárási szabályok 1. §. Az ipar jogvédelmi oltalommal védhető szellemi alkotásokra vonatkozó eljárás (1) Ide tartoznak azok a szellemi alkotások, amelyek alkalmasak arra, hogy iparjog védelmi oltalom tárgyát képezzék - ideértve azokat az alkotásokat is, amelyeknek titokban tartása célszerű a megfelelő oltalom megszerzése helyett, figyelemmel a hasznosítási célra és lehetőségekre valamint a know-how továbbá az ezekhez kapcsolódó védjegyek és egyéb árujelzők. (2) A kutatók a munkájuk során létrehozott szellemi alkotásaikat kötelesek haladéktalanul - a Szabályzathoz mellékelt formanyomtatványon írásban a munkáltatóval megismertetni. Az ismertetésnek tartalmaznia kell: - a szellemi alkotás rövid leírását; - A szellemi alkotás létrehozásában közreműködő alkotók (kutatók) nevét, a közreműködés arányát, az egyetemmel való jogviszony megjelölését; - a szellemi alkotás jellegét (szolgálati, alkalmazotti, egyéb);
7 - a szellemi alkotás létrehozása során milyen ráfordítások történtek, az esetleges külső források megnevezésével; - a szellemi alkotás létrehozásához felhasználtak-e valamilyen külső személytől/ szervezettől származó anyagot vagy felszerelést; - van e olyan szerződés, vagy egyéb kötelezettség, amely hatással lehet a szellemi alkotáshoz fűződő jogokra; - a szellemi alkotással kapcsolatban az ismertetés időpontjáig a kutatók részéről milyen adatok, információk kerültek nyilvánosságra (publikációk esetén a megjelenés időpontja illetőleg lehetőség szerint a nyilvánosságra hozott anyag másolata); - a kutatók rövid állásfoglalása a hasznosítási kilátásokról, illetve arról, hogy van-e, és ha igen, honnan mutatkozik érdeklődés a hasznosításra; - amennyiben a szellemi alkotás már ideiglenes, vagy végleges oltalomban részesül, akkor az azt igazoló iratokat, és a nyilatkozatot az oltalmi igénynek, vagy egy részének a kutatóhelyre történő átruházásáról. (3) A Szabályzat hatálya alá nem tartozó szellemi alkotás is felajánlható a kutatóhelynek, függetlenül attól, hogy az jogi oltalom alatt áll-e vagy sem. Ebben az esetben a kutatóhely dönt a neki felajánlott szellemi alkotás elfogadásáról, vagy elutasításáról. (4) A kutató részéről történő ismertetést követően a kutatóhely 90 napon belül dönt a szellemi alkotás elfogadásáról. (know-how, vagy árujelzők esetében a döntésre ésszerű határidőn belül sor kell, hogy kerüljön.) (5) A döntést a kutatóhely részéről a munkáltatói jogkör gyakorlója, a felek közötti szerződésben meghatározott személy, a kutatóhely törvényes képviselője, vagy a törvényes képviselő által megfelelően meghatalmazott személy hozza meg. (6) A döntést megelőzően írásbeli értékelés történik, amely során az iparjogvédelmi alkotások oltalmazhatósági feltételén és sajátosságain túl figyelembe kell venni: - az oltalomképesség kérdését; - a megvalósíthatóság feltételeit; - a hasznosítás lehetőségeit; - a várható műszaki-gazdasági előnyöket; - indokolt-e az eltérés a Szabályzatban meghatározott általános díjazási feltételektől; - szolgálati, vagy alkalmazotti jellegű szellemi alkotásról van-e szó; - esetleges további információkat, adatokat, külső szakvéleményeket. (7) A szellemi alkotás hasznosításából befolyó összeg meghatározott részéből, valamint az előző évi kiadások ismeretében a költségvetésben erre a célra tervezett keretből, a kutatóhely (munkáltató) - minden évben - a létre hozza a feladatok ellátásának biztosítására fordítható anyagi fedezetet (alapot). (8) Amennyiben a kutatóhely a jogok megszerzése mellett dönt és a szellemi alkotás jellege ezt megkívánja (találmány, növényfajta, használati mint, mikroelektronikai félvezető termékek topográfiája, formatervezési minta, illetve ezekhez kapcsolódó, védjegyoltalomban részesíthető megjelölés), a kutatóhely köteles a lehető legrövidebb (ésszerű) határidőn belül a szükséges
8 lépéseket megtenni és az általában elvárható gondossággal eljárni a jogi oltalom megszerzése érdekében. (9) A szellemi alkotás értékelésére, illetve a szükséges oltalmak megszerzésére irányuló intézkedések megtételét követően, vagy azokkal párhuzamosan a kutatóhely és a kutatók kötelesek együttműködni, és minden tőlük telhetőt megtenni a szellemi alkotás hasznosítása érdekében. (10) A kutatóhely az összes körülmény mérlegelésével esetileg dönt a hasznosításnál, így különösen a szellemi tulajdon hasznosító vállalkozásokra történő apportálásnál, a hasznosítás más részére történő engedélyezéséről, illetve a szellemi tulajdonból eredő vagyoni jogok átruházásáról. (11) A szellemi alkotás hasznosításának tekinthető, a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. tv. 19. §-ban foglaltakon túl (a továbbiakban: Szt.) , ugyanazon törvény 13.§. (2 ) bekezdése szerint: - az előnyös piaci helyzet teremtése, vagy fenntartása, - a hasznosítás más részére történő engedélyezése, - a szabadalmi igény, vagy a szabadalom teljes, vagy részleges átruházása. (l2) Minden esetben a kutatóhely dönt - az összes körülmény mérlegelésével - a hasznosítás formájáról. (l3) További ilyen hasznosítási forma lehet az előzőekben foglaltakon túl: - a szellemi tulajdonból eredő vagyoni jogok átadása, - a szellemi tulajdon hasznosító vállalkozásba apportálása, - hasznosító vállalkozás alapítása, - hasznosítási szerződés. (14) A hasznosítási szerződés: Megkötésekor - jelen Szabályzat III. fej. 2.§. (7) - (8) bekezdéseibe felsorolt szempontokon túl az alábbi szerződéses kikötésekre kell figyelemmel lenni: - a hasznosítási engedély terjedelmének pontos meghatározása, - a hasznosítási engedély tér- és időbeli kiterjedése, - a kizárólagosság, vagy nem kizárólagosság meghatározása, - a licencia vevő számára további hasznosítási engedély biztosítása, - a licencia vevő hasznosítási és továbbfejlesztési lehetőségei, illetve kötelezettségei, - felelősségi kérdések. Jog- és kellékszavatosság a szerződésben: A hasznosítási szerződés megkötése esetén a kutatóhely (mint szabadalmas) a Szt. 28.§. (1) bekezdése szerint - a hasznosítási szerződés egész tartalma alatt - szavatol azért, hogy harmadik
9 személynek nincs a szabadalomra vonatkozó olyan joga, amely a hasznosítást akadályozza, vagy korlátozza. (Jog szavatosság). Ugyanezen törvény, ugyanezen szakaszának (2) bekezdése alapján a kutatóhely szavatol azért is, hogy a találmány műszakilag megvalósítható. (Kellék szavatosság). Hibás teljesítés esetén a jogkövetkezmény a Ptk. szabályai szerint alakul. (15) Amennyiben a kutatóhely a szellemi alkotáshoz kapcsolódó jogairól az eljárásnak bármely szakaszában lemond, úgy a kutatót mindezen jogok ingyenesen megilletik, azzal, hogy az esetleges bármely további hasznosítás nyereségéből a kutatóhely igényt tarthat a lemondás időpontjáig keletkezett készkiadásainak mértékéig terjedő részre, illetve az árbevétel arányos százalékára. 2.§. A szerzői művekre vonatkozó eljárás. (1) A szerzői művek tekintetében az iparjogvédelmi alkotásokra jelen Szabályzat IV. fejezetében meghatározott eljárásrendet az e §-ban szereplő eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A kutató a szerzői művet annak megalkotását követően haladéktalanul köteles a munkáltatójának átadni. (3) Munkaviszonyból, közalkalmazotti jogviszonyból, szolgálati viszonyból, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból eredő kötelezettségből származó művek tekintetében a mű átadásával szerzi meg a munkáltató a szerzői vagyoni jogokat. (4) A szerzői mű átadása jelen Szabályzat IV. fej. l.§. (2) bekezdésében foglaltak szerint történik. (5) Az átadást követően a munkáltató a szerzői mű elfogadásánál a mű átadásától számított 60 napon belül köteles nyilatkozni. (6) A munkáltató által megrendelt mű átdolgozásra - akár többször is - visszaadható. Az elfogadásra, vagy visszautasításra vonatkozó döntés meghozatalára nyitva álló időtartam az utolsó átadáskor indul. (7) A munkáltató a szerzői mű elfogadásáról, vagy elutasításáról szóló döntés meghozatala során mérlegeli jelen Szabályzat IV. fej. l.§. (6) bekezdésében foglalt szempontokat, de különösen azt, hogy - a rendelkezésére álló infrastruktúra, anyagi és szellemi erőforrások figyelembevételével képese a mű sikeres hasznosítására; - a lehetséges hasznosítási mód költsége arányban áll-e a szerzői mű által várhatóan hozott anyagi és egyéb eredménnyel. (8) Amennyiben a munkáltató a szerzői művet nem fogadja el, a vagyoni jogok visszaszállnak az alkotóra, melynek következtében a szerző szabadon rendelkezhet a szellemi alkotással.
10 (9) A szerzői művek hasznosítása körébe tartozik a vagyoni jogok átruházása, valamint a mű felhasználásának engedélyezése. (10) A szerzői művek legjellemzőbb felhasználási módjai a következők: - többszörözés, - terjesztés, - nyilvános előadás, - nyilvánossághoz történő közvetítés, - nyilvánossághoz történő tovább közvetítés, - átdolgozás. V. A szellemi vagyon nyilvántartása 1.§. A munkáltató - számvitelről szóló 2006. évi C törvény-, valamint az államháztartási szervezetek beszámolási és könyvvezetési sajátosságairól szóló 249/2000.. (XII. 24.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban - köteles a kutatóhelyen létrejött szellemi alkotások könyvszerinti értékét (a kimutatott költség- és ráfordítások mértékét) tételesen és összességében nyilvántartani. Ennek felelőse az egyetem Gazdasági Főigazgatója. 2.§. Az 1.§-ba foglaltakon túlmenően célszerű a szellemi alkotásokról - egy gyakorlatias szempontokat figyelembe vevő, könnyen áttekinthető - úgynevezett szellemi tulajdoni portfolió vezetése is. Ennek felelőse az egyetem főtitkára. VI. A hasznosításból befolyó díjak megosztása, a kutatók motiválása 1.§. A szellemi alkotások eladásából, vagy hasznosításából származó nettó árbevétel 40 %-ával az egyetem rendelkezik. Amennyiben az egyetem nem fogadja el a felajánlott szellemi alkotást, az eladásból, vagy hasznosításból származó nettó árbevétel 8 %-a illeti meg. Az így keletkezett egyetemi bevétel 75 %-a kockázati alapba, míg 25 %-a szabadalmas (kutató/oktató) szervezeti egységéhez kerül. 2.§. A szolgálati szellemi alkotások hasznosítása esetén az egyetem a kutatókkal feltalálói díjfizetési szerződést köt. Alkalmazotti szellemi alkotások esetén az egyetem a kutatókkal hasznosítási szerződést köt, melyben a díjfizetés kérdéseit is részletesen szabályozni kel.
11 3.§. A szolgálati és alkalmazotti szellemi alkotás alkotóját a hasznosítás esetén, valamint a szolgálati szellemi alkotások esetén a hasznosítás ellenérték nélküli engedélyezése, illetve ingyenes átruházása esetén is megilleti a találmányi díj. A találmányi díj iránti, igényt nem érinti, ha a termékben, vagy az eljárásban egy, vagy több igényponti jellemzőt a feltaláló (kutató) által rendelkezésre bocsátott javított jellemzővel helyettesítettek. Találmányi díjat az egyetem, közös szabadalom esetén - a szabadalmas társak eltérő megállapodása hiányában - a hasznosító szabadalmas társ köteles fizetni. A hasznosítás engedélyezése és átruházás esetén a jogszerző a díjfizetési kötelezettséget átvállalhatja. 4. §. A díjazási szerződésben a felek nevén és a szerződés tárgyán kívül meg kell határozni a díj mértékét, a díjfizetés módját, időpontját, valamint a szerződés érvényességi idejét. 5.§. A hasznosítási díj fizetés alapját - a hatályos jogszabályok figyelembe vételével -a licencforgalmi adatok alapján kell megállapítani. 6.§. Belső hasznosítás esetén, amikor az egyetem saját tevékenységi körében használja fel a megoldást, a díjfizetés alapja az összeg, amelyért a megoldás a piacon megszerezhető. 7.§. A díjfizetés alapja a megoldás hasznosításának más részére történő engedélyezése, átadása, valamint a megoldás teljes, vagy részleges átruházása esetén az ennek fejébe kapott ellenérték (díj, vételár), a megoldás kidolgozásával, jogvédelmével és értékesítésével kapcsolatos közvetlen ráfordításokkal csökkentve. Az elszámolt költségeket azok forráshelyére kell visszautalni. A találmányi díj mértékének megállapítása során figyelembe kell venni az egyetemnek a találmány (szellemi alkotás) megalkotásához nyújtott hozzájárulását és a feltaláló (kutató) munkaviszonyából eredő kötelességeit is. 8.§. A találmányi díj mértéke jelen fejezet 6.§-a szerinti összeg 8-20 %-a, illetve a 7.§. szerinti összeg 40-70 %-a. A díj fizetés időtartama a hasznosítás megkezdésétől számítva, szerződés alapján legkésőbb az oltalom lejártáig terjedhet. 9.§. Az egyetem, illetve jogelőd intézményei és a feltalálók (kutatók) közötti korábban megkötött díjfizetési szerződésekre a megkötés időpontjában érvényes rendelkezések vonatkoznak .
12 10.§. Szolgálati és alkalmazotti szellemi alkotások (találmányok) esetén, az egyetem és a feltalálók illetőleg a szabadalmasok egyetértésével, a feltalálói díjak terhére közreműködői díj fizethető olyan személynek, aki a szellemi alkotás értékének növeléséhez jelentősen hozzájárult. A közreműködésre előzetes szerződés is köthető. A közreműködésre vonatkozó szerződés az alábbiakat tartalmazza: - szerződő felek megnevezése; - a találmány, szabadalom megnevezése és nyilvántartási száma; - a közreműködői munka megnevezése, részletezése, elvégzésének módja, feltételei és határideje; - a közreműködői díjazás mértéke, folyósításának időpontja; - a közreműködés eredményességének igazolása, az erre jogosított személy megnevezése; - egyéb kikötések. 11.§. A kutatók (feltalálók, alkotók) erkölcsi elismerése. A kutatókat (feltalálókat, alkotókat), valamint a szellemi alkotások (találmányok) hasznosításában eredményesen közreműködő munkatársakat az egyetem rektora jutalomba részesítheti, az arra érdemes személyeket országos díjazásra javasolhatja. VII.A Szabályzat megsértése 1.§. Amennyiben a Szabályzat hatálya alá tartozó kutató a Szabályzat tárgyát képező bármely szellemi alkotást a Szabályzatban meghatározott módon és időben nem jelenti be, illetve a kutatóhely javára nem ajánlja fel, vagy a Szabályzat rendelkezéseit egyébként megszegi, úgy a munkajogi és polgári jogi jogkövetkezmények alkalmazásán túl, a kutatóhely követelheti, hogy e személy a szellemi alkotáshoz fűződő valamennyi jogát a kutatóhelyre ruházza át, illetve a szellemi alkotás bármely módon történő hasznosításából az eddig az időpontig származó nettó (adózott) nyereségének jelen Szabályzat VI. fejezet l.§-ába foglaltak szerinti 40 %-át az egyetemnek fizesse meg. Ennek elmaradása esetén az egyetem az igényét peres úton érvényesítheti. 2.§. Amennyiben a kutató a szabályzat szerinti, eljárás során a kutatóhely nevében eljáró bármely szerv, vagy személy döntését sérelmesnek tartja, a sérelem keletkezésétől, vagy tudomására jutásától számított 15 napon belül a kutatóhely vezetőjétől, illetve a tudományos
13 rektorhelyettestől kérheti annak felülvizsgálatát és jogorvoslását. A kívánt eredmény elmaradása esetén - vélt, vagy valós - igaza érvényesítésére a bírói utat veheti igénybe. VIII. A szellemi alkotás jogvédelmének egyetemi feladatai végrehajtásában eljáró testületek, szervezeti egységek és személyek feladat- és hatásköre. 1.§. Az Egyetem rektora dönt a Szellemi tulajdonkezelési Szabályzat elfogadásáról. (Innovációs tv. 18.§. (4) bek.) 2.§. A szellemi alkotások jogvédelmével kapcsolatos feladatokat - a vonatkozó hatályos jogszabályok és jelen Szabályzatba foglaltak figyelembe vételével - az egyetemen a tudományos rektorhelyettes szervezi is irányítja. Ennek során: - elbírálja az egyetem dolgozói által szellemi alkotásokra vonatkozó bejelentéseket, dönt ezek elfogadásáról, vagy elutasításáról, megteszi a szükséges intézkedéseket és értesíti a bejelentőt; - gondoskodik a szolgálati találmányok, használati minták oltalmának megszerzéséhez szükséges bejelentésekről, szükség esetén szabadalmi ügyvivő-, Szabadalmi Iroda megbízásáról; - a kutatókkal (feltalálókkal) együttműködve előkészíti a hasznosításra és a kutatókkal, (feltalálókkal) kötendő, díjfizetésre vonatkozó szerződéseket; - figyelemmel kíséri a hasznosítási szerződések teljesülését; - időszakonként (de legalább évente) beszámol az Egyetemi Tanácsnak, tájékoztatást adva a szellemi alkotások és jogvédelmük egyetemi helyzetéről; - feladatai ellátása elősegítésére Egyetemi Találmányi Bizottság (a továbbiakban: ETB) létrehozására tehet javaslatot az egyetem rektoránál, aki az Egyetemi Tanács véleményének meghallgatását követően, a tudományos rektorhelyettes javaslatát figyelembe véve 4 évre megbízza a Bizottság elnökét és tagjait; A Bizottság ügyrendjét maga határozza meg. Az ügyrend a tudományos rektorhelyettes jóváhagyásával lép hatályba. A Bizottság elnöke a feladatok ellátásába szükség-szerint egyetemi- és külső szakértőket is bevonhat;
14 - a tudományos (kutatási) rektorhelyettes szellemi alkotásaival kapcsolatos döntéseket és egyéb kapcsolódó feladatokat az egyetem rektora látja el.
3.§. A szellemi alkotások egyetemi jogvédelmének ügyintézői, ügyviteli, nyilvántartási feladatait, valamint az ETB titkársági teendőit a tudományos rektorhelyettes irányításával és az egyetemi főtitkár felügyeletével, a Főtitkári Hivatal illetékes ügyintézője látja el. A főtitkár gondoskodik arról, hogy - jelen Szabályzat V. fejezet 2.§-a szerinti nyilvántartás, (un. szellemi tulajdoni portfolió) vezetésre kerüljön. 4.§. Az egyetemen létrehozott szellemi alkotások jogvédelméhez kapcsolódó számviteli, gazdasági, pénzügyi, nyilvántartási feladatokat, a gazdasági főigazgató irányításával és felügyeletével, a Gazdasági Főigazgatói Hivatal főigazgatója által kijelölt szervezeti egysége és annak vezetője látja el. Ennek során: - figyelemmel kíséri a szabadalom (használati minta) fenntartásával járó fizetési kötelezettségek határidejét és gondoskodik azok átutalásáról; - a találmányok, szabadalommal, használati mintával kapcsolatban megkötött szerződések alapján elkészíti az árbevételek felosztását és gondoskodik a díjaknak az árbevétel beérkezésétől számított 15 napon belül történő kifizetéséről; - ellát továbbá minden olyan a szellemi alkotások kezelésével kapcsolatos gazdasági feladatot, amelyet a szellemi alkotások jogvédelmével jogszabály, egyetemi szabályzat, illetve a tudományos rektorhelyettes, vagy a gazdasági főigazgató feladatkörébe utal. A gazdasági főigazgató gondoskodik arról, hogy az egyetemen - jelen Szabályzat V. fejezet 1.§-a szerinti nyilvántartás vezetése megtörténjen. 5. §. Az ügyintézés egyszerűsítése érdekében egy szellemi alkotás létrehozásában működő több kutató, írásbeli nyilatkozattal meghatalmazhat egy kutatót arra, hogy a szabadalmi eljárás és
15
egyéb ügyintézés során helyettük egy személyben nyilatkozatot tegyen a szellemi alkotással kapcsolatos kérdésekben. IX. A Szabályzat hatálybalépése 1.§. Jelen Szellemi-tulajokon - kezelési Szabályzatot a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény 18. §. (4) bekezdése szerint eljárva én a Szent István Egyetem rektora kiadom. Elrendelem, hogy 2006. január 1-tôl a szellemi alkotásokkal kapcsolatos eljárások (jogalkalmazás és jogértelmezés) során jelen Szabályzat kerüljön alkalmazásra. 2.§. Elrendelem továbbá, hogy az egyetem részéről a szellemi alkotásokkal kapcsolatos szerződések megkötésére jogosultak (munkáltatói jogkört gyakorlók), mint felelős személyek - a Szabályzat hatályba lépését követő 90 napon belül - gondoskodjanak a kinevezési okmányok, munkaszerződések, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létrehozó szerződések oly módon történő módosításáról, hogy azok megfelelően biztosítsák jelen Szabályzat hatályának az adott jogviszonyra történő kiterjedését, valamint azt is, hogy a szellemi alkotásba (kutatásba) résztvevő (érintett) hallgatók (doktoranduszok) az erre vonatkozó jognyilatkozatot megtegyék. 3.§. Jelen Szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a vonatkozó hatályos jogszabályokba foglaltak az irányadók. Gödöllő, 2006. január 1-én. Dr. Molnár József rektor Záradék: A munkáltatói jogkör gyakorlói figyelmébe ajánlom, hogy az innovációs törvény 12.§. g.) pontjába foglalt rendelkezés szerint, 2006. január 1-ét követően a kutatóhely közfinanszírozású támogatás elnyerésére csak akkor pályázhat, ha rendelkezik szellemi- tulajdonkezelési szabályzattal.
16
Melléklet: 1.sz.
Találmány (használati minta) know-how bejelentési ürlap. (Nyilatkozat minta, amelynek kitöltésénél figyelembe kell venni jelen Szabályzat IV. fej. l.§. (2) bek-be foglaltakat is.)
2.sz.
Nem szolgálati jellegű szellemi termék rendelkezési jogának felajánlása esetén követendô szerződés minta.
3.sz.
Szoftver bejelentési űrlap
4. sz. Licencia szerződés. 5.sz.
Jogszabályok jegyzéke.
6.sz.
Fogalom meghatározások.
(Az l.sz-4.sz. mellékletek útmutató jellegűek.)
