Szent István Egyetem Mezıgazdaság- és Környezettudományi Kar Gödöllı
KUTATÁSI MUNKATERV
Készítette: Raska Gábor
2008.
1
Doktori Iskola: Doktori Iskola vezetıje: Témavezetı:
Környezettudományi Doktori Iskola Dr. Barczi Attila Dr. Szoboszlay Sándor
KUTATÁSI MUNKATERV
Név: Raska Gábor
Téma címe:
Környezetbiztonsági célú módszerfejlesztés POP vegyületek ártalmatlanítására
1.
Tudományos elızmények .......................................................................................... 3 1.1
A téma aktualitása, jelentısége ............................................................................. 3
1.2
A kutatás irodalmi háttere, megalapozása.............................................................. 3
2.
Célkitőzések .............................................................................................................. 5
3.
Módszerek ................................................................................................................. 6 DDT, DDD, DDE szennyezıanyagok bontására képes mikroba törzsgarnitúra szélesítése ................................................................................................................. 6 Mikroba törzsek identifikálása .................................................................................... 6 A mikroba törzsek szennyezıanyag bontó képességének vizsgálata ........................ 7 A biztonságos törzsek kiválasztása ............................................................................ 7 DDT, DDD, DDE vegyületeket bontó mikroba-törzsgyőjtemény kialakítása ............... 7 Törzsfenntartás .......................................................................................................... 7
4.
Várható eredmények.................................................................................................. 8
5.
Irodalomjegyzék .......................................................................................................... 9
2
1.
Tudományos elızmények
Fejlett világunk nélkülözhetetlen részei a vegyi anyagok. Az ipar százezernyi kemikáliát állít elı, melyek nélkül elképzelhetetlen lenne a mindennapi életünk. Azonban ezen, a természetben korábban sohasem létezett anyagok egy részérıl kiderült, hogy az ember szempontjából hasznos tulajdonságaik mellett vannak ártalmas hatásaik is. Sok mesterséges anyag nem bomlik le, felhalmozódik a környezetben vagy akár az élı szervezetekben. Több anyag, mely rövid távon ártalmatlannak tőnt, hosszú távon károsnak bizonyult, például rákot okozott. Az ismert növényvédı szer, a DDT felhasználását például már a 60-as években korlátozni kezdték.
1.1
A téma aktualitása, jelentısége
Nagy gondot okoz a mezıgazdaságban még nem felhasznált, lejárt felhasználhatósági idejő vegyszerek jelenléte különbözı rossz állapotú, elhanyagolt raktárépületekben, vagy rosszabb esetben különbözı illegális lerakóhelyeken. Ezen anyagok mennyisége becslések szerint eléri a 240 ezer tonnát, mely szám csak a közép-európai és az egykori Szovjetunió tagállamaiban uralkodó helyzetrıl ad képet (John Vijgen et al., 2006., http://www.ihpa.info/). Ezen mennyiségekhez meg hozzá kell adni a vélhetıen kiegészülı, az Egyezemény által újonnan tárgyalt vegyületek fellelhetı készleteit valamint mind az elıbbi, mind az utóbbi vegyületek által elszennyezett talajok mennyiségét is. A téma magyarországi aktualitását érzékeltetik az alábbi számok: 1950 és 2000 között az Országos Talaj- és Növényvédelmi Szolgálat adatait alapul véve 66459 tonna POP vegyületet hatóanyagként tartalmazó növényvédıszer került forgalomba. Ennek nagy része még a beszerzést követı években felhasználásra került (Pethı és Ocsko, 2003). A mezıgazdasági szerkezet átalakulásának eredményeként gazdátlanul maradt vegyszerraktárak becslések szerint azonban a mai napig mintegy 300-320 tonna ilyen növényvédıszert tartalmaznak (John Vijgen et al, 2006).
1.2
A kutatás irodalmi háttere, megalapozása
2001-ben született meg az egyes vegyi anyagokat korlátozó elsı világmérető egyezmény, az úgynevezett Stockholmi egyezmény (http://chm.pops.int/Portals/0/Repository/conf/UNEPPOPS-CONF-4-AppendixII.5206ab9e-ca67-42a7-afee-9d90720553c8.pdf), mely keretében 12 nehezen lebomló, környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezı (POP, Persistent Organic Pollutants) anyag gyártásáról, alkalmazásáról és tilalmáról döntött 127 ország képviselıje. Az Egyezmény 2004-ben lett hatályos, mikorra 50 ország ratifikálta, köztük az EU tagországai is. A 12 betiltott anyag, az úgynevezett „piszkos tizenkettı” mind megfelel a POP kritériumának, azaz perzisztens, vagyis nem vagy nehezen bomlik le a természetben, bioakkumulatív, azaz felhalmozódik az élı szövetekben, messzire eljut a környezetben és mérgezı. A 12 betiltott vegyületbıl 9 növényvédı szer (aldrin, klórdán, DDT, dieldrin, endrin, HCB /hexaklór-benzol/, heptaklór, mirex, toxafén), illetve ipari vegyi anyagok és melléktermékek, mint a PCB-k (poliklórozott bifenilek) és a dioxinok (PCDD), illetve furánok (PCDF). Sajnos a betiltás ellenére a növényvédı szerek visszajutnak Európába az import mezıgazdasági termékekkel, továbbá PCB-k és dioxinok továbbra is keletkeznek az iparban és kijutnak a környezetbe. Az EU új vegyi anyag szabályozása, a REACH, nem függ szervesen össze a Stockholmi egyezménnyel, hiszen ez utóbbi csak néhány kiemelten veszélyes anyag nemzetközi tiltására összpontosít, míg a REACH (http://antsz.hu/okk/okbi/reach/reach_tv_hu.pdf) több tízezer, az EU területén használt anyag engedélyezését szabályozza.
3
Az ENSZ Környezetvédelmi Szervezete, az UNEP a POP egyezmény gazdájaként felállított egy bizottságot (Persistent Organic Pollutants Review Committee, POPRC), hogy döntsön további vegyi anyagoknak a POP listához való hozzáadásáról, http://www.pops.int/documents/meetings/poprc/chem_review.htm). Az egyezmény tagországai tíz különbözı, általuk veszélyesnek ítélt és a POP kritériumnak eleget tevı, azaz nehezen lebomló, felhalmozódó, mérgezı anyag betiltására tettek javaslatot. A javasolt vegyületek közül többet már korlátoztak egyes országokban. Gyakorlatilag az összes POP jelölt anyag betiltását kérik évek óta a környezetvédı szervezetek. Mexikó három növényvédı szer, az alfa és béta HCH (hexaklór-ciklohexán), valamint a lindán (gamma HCH) betiltására tett javaslatot. Míg az idegméreg, májkárosító és valószínőleg mellrákot okozó alfa és béta HCH vegyületeket már nem nagyon használják, csak a hulladékától szükséges megszabadulni, addig a lindán hazánkban is engedélyezve volt 2001-ig, és még jelenleg is sok országban használják rovarirtó szerként. A lindán fejlıdési rendellenességeket okoz, károsítja az immunrendszert és a májat. Az egyezményhez egységesen csatlakozott Európai Unió hat vegyület, illetve vegyületcsoport betiltását javasolta. Elsıként a mezıgazdaságban és a lakásokban egyaránt használt ideg- és immunméreg klórdekon nevő rovarirtó szer POP-nak minısítését kéri az EU. Szintén indokolt lenne a Magyarországon is használt, bár az EU-ban közelmúltban betiltott szintén rovarirtó endoszulfán betiltása is. Az igencsak mérgezı endoszulfán amellett, hogy hormonként hatva megzavarja a szervezet mőködését, az idegrendszer mőködését is károsítja. A pentaklór-benzol több ipari és mezıgazdaságban használt vegyi anyag mellett képzıdik melléktermékként. Nagyon veszélyes a vízi környezetre nézve és az emberi egészségre egyaránt. A rövidláncú klórozott paraffinokat (SCCP) a fémiparban, illetve égésgátló anyagként és lágyítószerként is használják. A gumi égésgátló anyagaként terjedt el a használatuk. Az EU azért javasolja a POP listára való felvételüket, mert már egészen kis mennyiségben károsítják a vízi élılényeket, és emellett valószínőleg emberi rákkeltı anyagok (IARC 2B). A brómozott égésgátló anyagokkal kapcsolatos aggályokat már több éve rendszeresen felvetették a vegyi anyagok fenntartható használatáért küzdı civil szervezetek. A HBB-t (hexabrombifenil) elektronikai cikkekben és poliuretán habokban használják leginkább. Ismertté vált májkárosító és fejlıdési rendellenességeket okozó hatása, valamint összefüggésbe hozták a mellrák kialakulásával. Az OctaBDE (oktabromo-difenil-eter) irodai gépek és mőanyagok égésgátló anyaga és feltételezik, hogy fejlıdési rendellenességeket okozhat, valamint károsíthatja az ideg- és az immunrendszert. A PentaBDE-t (pentabromodifenil-eter) szinte kizárólag poliuretán habokban használják, ami az otthonainkban, például bútorokban is megtalálható. A PentaBDE az emberi szaporodási szerveket és az idegrendszert károsítja és hormonként hat. Svédország az EU-ban a közelmúltban korlátozott perfluoro-oktán-szulfonát (PFOS) betiltását javasolta. Ez a mérgezı anyag a világon szinte mindenhova eljutott, a környezetben aggasztóan sok helyen kimutatható (a jegesmedvék vérétıl a német ivóvízig). Az EU-ban a legtöbb POP-jelöltet már nem használják, illetve a közelmúltban korlátozták a használatukat, ám a mind szabadabb nemzetközi kereskedelem miatt világmérető korlátozások nélkül nem tőnnek el ezek az anyagok az életünkbıl. A POPRC bizottság a következı években megvizsgálja, hogy mely anyagok világmérető korlátozása lehetséges, illetve indokolt, és 2009-ben az egyezmény tagországai végleges döntést hoznak az új POPokról. Magyarország 2008. március 14-én ratifikálta az Egyezményt, ami az azt követı 90. napon automatikusan életbe lép
4
(http://chm.pops.int/Countries/StatusofRatification/tabid/252/language/en-US/Default.aspx) . Ezzel vállaltuk az országos helyzet felmérését, dokumentálását és 2008 végéig az összes fellelhetı lejárt felhasználhatoságú vegyszerrel szennyezett terület megtisztítását tőztük ki célul. Ezen szennyezett területek különös veszélyt jelentenek a környezetre és az élıvilágra, innen koncentráltan juthatnak a szennyezıanyagok a talajba, talajvízbe, fokozva az ezen közegekkel érintkezık veszélyeztetettségét (Anton A. et al. , 2003). A szennyezett területek kármentesítése eddig a következıképpen zajlott: a raktárakban illetıleg az illegális lerakóhelyeken fellelhetı POP vegyületeket illetve POP vegyületekkel szennyezett talajt egy köbméteres UN zsákokba illetve acél hordókba helyeztek (az UN szabványok útmutatásait figyelembe véve), majd a késıbbiekben nemzetközi szakmai szinten megfelelı technológiájúnak elismert égetımővekben égették el azokat. Ez a gyakorlat azonban több szempontból is kívánalmakat hagy maga után. 1. A technológia igen költséges, egy tonna újracsomagolt vegyszer, vegyszermaradvány vagy szennyezett talaj a kárhelytıl az égetımőben történı ártalmatlanításig tartó útja nagyságrendileg 2000 €-s költséget von maga után. 2. A szennyezett talajok mennyisége nagyságrendekkel haladja meg a fellelhetı vegyszerkészletek mennyiségét, melyek együttesen hatalmas tömegő szállítmányokat eredményeznek, az így elıálló hatalmas tömegő szennyezık ártalmatlanítása egyáltalán nem költséghatékony. Azonban a szennyezett talajok kármentesítése is szükséges, azok ugyanis szintén szennyezı forrásul szolgálhatnak a felszín alatti vízkészleteket illetıen. 3. Probléma vetıdik fel az égetımői technológia tekintetében is; az égetés során viszonylag nagy mennyiségő dioxin keletkezik (Tajthy, 2003.), amely szintén az Egyezmény által szabályozott. A hatályos magyar környezetvédelmi jogszabályok szerint nem lehet környezetszennyezést úgy megszüntetni, hogy az a szennyezıanyag egyik környezeti elembıl egy másikba történı, tisztítás nélküli átvezetését eredményezi. A fentiek egyértelmően érzékeltetik, hogy új, kevésbé környezetkárosító és költséghatékonyabb technológiák alkalmazása szükséges a POP vegyületek ártalmatlanítására, és kifejezetten nagy hangsúlyt kell fektetni a szennyezett talajok eltérı módon történı kármentesítésére. Erre jó eséllyel kínál alternatívat a mikroorganizmusokkal történı bioremediáció.
2.
Célkitőzések
2.1. A magyarországi helyzet bemutatása a POP vegyületeket tartalmazó készítmények elıfordulásának, begyőjtésének, raktározásának, ártalmatlanításának vonatkozásában. 2.2. A POP vegyületekkel feltételezhetıen vagy bizonyítottan szennyezett magyarországi területek adatbázisának kialakítása. 2.3. A POP vegyületek ártalmatlanítására alkalmas módszerek környezetbiztonsági elemzése. 2.4. POP vegyületek közül a DDT lebontására, biológiai ártalmatlanítására képes mikroszervezet győjtemény kialakítása, a biodegradációs folyamat környezetbiztonsági szempontú jellemzése.
5
3.
Módszerek
A 2.1. és. 2.2. pontban kitőzött célokat az Országos Környezetegészségügyi Intézet iránymutatásai, adatbázisok feldolgozása és helyszíni bejárások alapján valósítom meg. A 2.3. pontban kitőzött célt elsıdlegesen a holland TAUW (Deventer) környezetvédelmi cég iránymutatásai és adatbázisai alapján kívánom elérni. (A cég ajánló levelét csatoltam a jelentkezési lapomhoz.) A 2.4. pontban kitőzött cél megvalósításának fontosabb módszerei: Munkahelyem, az Agruniver Holding Kft. Magyarország egyik meghatározó bioremediációs cége. Az elmúlt évtizedben a cég kutatói a kárhelyekrıl izolált és részlegesen jellemzett mikrobákból egy többszáz tételbıl álló, szénhidrogének bontására képes mikroba törzsgyőjteményt alakítottak ki. A legjobb aromás-bontó törzseink a Rhodococcus genusz reprezentánsai, melyek a baktériumok között a legnagyobb genommal rendelkezı és a legnagyobb aromás-bontó kapacitással bíró szervezetek. Cégünk felismerve azt a tényt, hogy az olaj degradálására képes mikroszervezetek hatalmas katabolikus repertoárjuk következtében egy sor, az endokrin rendszer mőködését zavaró (EDC) mikroszennyezı lebontását is katalizálhatják, olyan kutatási irány elindítását kezdte meg, melyben a közeljövıben egyre nagyobb gondot okozó mikroszennyezık eliminálására nyílik mód talaj-, szenny- és akár ivóvizekbıl. A törzsgarnitúra elızetes screenelése során már találtunk az erısen karcinogén aflatoxinB1, herbicid, illetve szteroid-bontásra képes törzseket. A projekt fı célkitőzése olyan piacképes, speciális célra szelektált mikrobát tartalmazó törzsgyőjtemény összeállítása, mely alkalmas a hormonrendszerre károsan ható toxin, herbicid, inszekticid és egyéb ciklusos/ aromás vegyületek eltávolítására a talajból, talajvízbıl. Ehhez a meglevı törzsgyőjtemény bıvítése, pontos taxonómiai azonosítása (molekuláris biológiai módszerekkel), screenelése szükséges, melynek elsı eredménye egy biotechnológiai célra alkalmas mikroba törzsgyőjtemény felállítása lenne. A következıkben e törzsgyőjteménybıl választanánk ki a legbiztonságosabb, nem patogén, toxikus metabolitokat nem termelı, DDT-bontásban legaktívabb törzseket. Célzott molekuláris nemesítéssel fokoznánk aktivitásukat, fermentációs technikával megoldanánk a nagymennyiségő mikroba sejt elıállítását. Az így elıállított aktív biomasszát megfelelı hordozón immobilizálnánk, így túl a talajban, talajvízben való biztonságos, védett felhasználhatóságon, gyakorlati célra alkalmas biofilterek kialakítása elıtt is megnyílhat az út. A projekt során kifejlesztett DDT (DDD, DDE) vegyületeket bontó termékek (biofilter töltet) alkalmasak lehetnek különbözı talajvíz-, szennyvíz- és ivóvíz tisztító rendszerek utolsó lépéseként beépítve a szennyezık semlegesítésére, ártalmatlanítására. DDT, DDD, DDE szennyezıanyagok bontására képes mikroba törzsgarnitúra szélesítése A termékfejlesztéshez minél nagyobb számú mikroba törzs vizsgálatba vonása indokolt. Ehhez az Agruniver Holding Kft-nek a már meglévı és a kárhelyekrıl származó, talaj és talajvízmintákból folyamatosan bıvülı mikroba törzsgyőjteményét használjuk fel, valamint a nemzetközi és hazai mikroba törzsgyőjteményekbıl (ATCC, NRRL, DSMZ) beszerzett ismert referencia törzseket is felhasználnánk. Mikroba törzsek identifikálása Napjainkra bebizonyosodott, hogy a fenotipizáláson (morfológia, tenyésztési paraméterek, biokémiai tesztek) alapuló törzsazonosítási eljárások önmagukban kevés és pontatlan
6
eredményt adnak. A baktérium törzsek pontos identifikálására molekuláris taxonómiai módszerek alkalmasak. A leggyorsabb és leghatékonyabb módszer a baktériumok 16S rRNS génjeinek szekvenálása és szekvencia analízise, amivel 99%-os biztonsággal faj szintő azonosítás érhetı el. Természetesen abban az esetben, ha az adott törzs tudományos szempontból nóvum, vagy szabadalmi okokból részletesebb jellemzést igényel, további vizsgálatok elvégzése válik szükségessé. Ilyen a kemotaxonómia (sejtfalanalízis, zsírsav- és quinon-spektrum meghatározás) és a genotipizálás (a DNS-DNS hibridizáció és hasonlóság vizsgálat -70% alatti érték az új faj definíciója, a DNS G+C% meghatározása), valamint az aktinomicétáknál elektronmikroszkópos morfológiai vizsgálatok (spóra szerkezet és mintázat, sejtméret meghatározás). Témavezetım és cégünk külsı munkatársai rendelkeznek ilyen irányú jártassággal, az elmúlt öt évben két új mikroba faj leírásában mőködtek közre (Chryseobacterium hungaricum sp.nov., Thermobifida cellulolytica sp. nov.) A mikroba törzsek szennyezıanyag bontó képességének vizsgálata A törzsek DDT, DDD és DDE-bontó képességét vizsgáljuk. A törzsgyőjteménybıl azon törzsek kerülnek kiválasztásra, amelyek szignifikáns-bontó képességgel rendelkeznek. A környezeti talaj és talajvízmintákból izolált törzsek, a meglévı törzsgyőjteménybıl, valamint a nemzetközi törzsgyőjteményekbıl beszerzett mikrobák bontó képességét vizsgáljuk, a kémiai analitikai elemzéseket a Wessling Laboratóriumi Kft végzi, a kiindulási-, a közti- és a végtermékek azonosítása tömegspektrumuk alapján történik. A biztonságos törzsek kiválasztása -Az Agruniver Holding Kft. bioremediációs munkái során deklaráltan hangsúlyt fektet a környezetbiztonsági szempontok maximális figyelembevételére. Az oltóanyagként számításba vehetı mikroorganizmus törzsek döntı többsége a Rhodococcus, Pseudomonas és Chryseobacterium génuszokba tartozik. Ezen taxonok mindegyike tartalmaz patogén vagy oppurtunista patogén fajokat (pl. Pseudomonas aeruginosa, Rhodococcus equi, Chryseobacterium gleum), melyek kiszőrése igen fontos feladat. -A nem patogén, jelentıs szénhidrogén illetve a DDT, DDD és DDE mikroszennyezık bontási potenciállal rendelkezı törzsek további vizsgálata is indokolt. A hasítási termékek, metabolitok sokszor a kiindulási molekulát meghaladó mértékő toxicitássalkarcinogenitással rendelkeznek. Ez a folyamat elengedhetetlenné teszi a metabolit toxicitási teszteket. Erre in vitro az eukarióta Caco2 sejtvonalon elvégzett toxicitás tesztek a legalkalmasabbak. Ezt a következı -in vivo- toxicitás mérı rendszereinkkel egészítjük ki: -OxiTop respirációs rendszerben történı biológiai aktivitás mérések, bontás vizsgálata, a kiindulási és keletkezı oldat toxikológiai jellemzése egy standard mikroba törzs vizsgálatával. -Ökotoxikológia vizsgálatok Toxalert 100 készüléken: lumineszkáló Aliivibrio fischeri baktérium, mint ökotoxikológiai teszt szervezet felhasználása a laboratóriumban összeállított és környezeti minták bontási kísérlet folyamán történı jellemzésére. -A kiválóan bontó törzsek esetében Ames-teszttel is mód nyílik (Országos Környezetegészségügyi Intézet közremőködésével) a degradálásuk során keletkezı metabolitok vizsgálatára. Olyan törzseket keresünk, melyek maradék karcinogenitás tekintetében nagyságrendnyi vagy akár teljes mutagenezis csökkenést okoznak a vizsgált vegyület bontása során. DDT, DDD, DDE vegyületeket bontó mikroba-törzsgyőjtemény kialakítása Törzsfenntartás Az identifikált és ismert tulajdonságú törzsek hosszú távú tárolásának biztosítását két elterjedten használt módszerrel oldanánk meg. -Liofilizálás: A sejtek fagyasztva szárítása, majd vákuum alatti ampullázása lehetıvé teszi a mikroba törzsek több évtizedes fenntartását akár szobahımérsékleten is.
7
-80 oC-os tárolás: A törzseket -80 oC-on mélyfagyasztóban 30 m/m% glicerin oldatban tároljuk, rutinszerően. Bár a módszer a mélyhőtı folyamatos mőködését feltételezi és energia igényes, ez a legjobb módszer az aktív törzsek leromlásmentes fenntartására. A biztonságot két párhuzamosan mőködı mélyhőtı alkalmazásával fokoznánk. Számítógépes adatbázis felállítása A kialakított törzsgyőjteményben fenntartott, jól jellemzett és identifikált törzsek alapadataiból digitális adatbázis alakítanánk ki. Fermentáció A prototípus termék elıállításához szükséges mikroba mennyiség felszaporítása történik ebben a munkafázisban. Meghatározzuk az adott mikroba törzs fermentációs paramétereit: az optimális táptalajösszetételt, hımérsékleti optimumot, aerációt- O2 szintet, generációs idıt, specifikus szaporodási rátát. A projekt során nemesített, nagy bontási aktivitású mikrobatörzsek felszaporításának laboratóriumi, majd félüzemi fermentációs paramétereinek optimalizálását, léptéknövelését végeznénk: 5- 50- majd 500-literes térfogatban. A fermentációval elıállított mikroba sejttömeggel lehetséges a további termékfejlesztés és terméktesztelés lebonyolítása. Mikroba immobilizálás A projekt végsı célja károsanyag mentesítésre alkalmas biofilter kialakítása. Ennek alapvetıen fontos részét képezi a mikrobák megfelelı hordozón történı rögzítése. Az immobilizált mikrobák lokálisan nagy mennyiségben állnak rendelkezésre, védettek a felülfertızéstıl, a káros környezeti hatásoktól így a célzott szennyezık gyorsan és idıben folyamatosan kerülhetnek eltávolításra. A molekulárisan nemesített, fokozott bontási aktivitású törzsek immobilizálása különbözı hordozó anyagokon történne: cellulózgyöngy (Cégünk rendelkezik ilyen irányú kutatási tapasztalatokkal), zeolit, szilika-gélbe ágyazás, polivinil-alkohol/cellulóz hibrid hordozó, kalcium-alginát gél. A hordozók összehasonlító vizsgálatával kiválasztjuk a laboratóriumi kísérletre alkalmas eljárásokat. Ilyen tesztek a csíraszám idıbeni változásának követése, kiszárítási teszt, pH változás és oxigén ellátottság vizsgálata, stabilitás teszt.
4.
Várható eredmények
4.1. POP vegyületeket tartalmazó készítmények magyarországi elıfordulásának és a POP vegyületekkel szennyezett hazai területeknek az adatbázisa. 4.2. A POP vegyületek ártalmatlanítására alkalmas módszerek környezetbiztonsági rangsora. 4.3. A DDT, DDD és DDE lebontására alkalmas, környezetbiztonsági szempontokat kielégítı mikroba győjtemény. 4.4. Talajoltásra, és víztisztításra alkalmas, immobilizált sejteket tartalmazó készítmény, filter.
8
5.
Irodalomjegyzék
1. Anton A., Chikan A., Gyetvai G., Marth P., (2003): Talajok szennyezıdése POP-okkal és ezek toxikológiai jellemzıi, szennyezett területek és hulladéklerakók felmérése, kármentesítés. 2. European Commission (2004): Dioxins & PCBs: Environmental Levels and Human Exposure in Candidate Countries 3. Holéczy G., Kelemen J., Kovács L., Szabó T., Tajthy T. (2003): Hulladékok POP szennyezése, PCB tartalmú hulladékok és lejárt szavatosságú növényvédıszer maradványok. 4. Pethı A., Ocskó Z., (2003): POP hatóanyagot tartalmazó növényvédıszerek hazai felhasználása 1950-2000. Növény és talajvédelmi központ, Budapest. 5. Tajthy T. (2003): Környezetben tartósan megmaradó szerves vegyületek (POP-ok) kibocsátása az atmoszfárába. 6. John Vijgen et al.: Caution Dangerous Chemicals, Obsolete Pesticides, 2006,
International HCH and Pesticides Association 7. UNEP (2002), Geneva :Reducing and Eliminating the use of Persistent Organic Pollutants http://www.chem.unep.ch/pops/pdf/redelipops/redelipops.pdf 8. UNEP (1999): Inventory of Information Sources on Chemicals http://www.chem.unep.ch/pops/pdf/invsrce/inventpopscomb.pdf 9. Stockholm Convention Official Site – http://chm.pops.int/ 10. Újonnan tárgyalt, az Egyezmény által szabályozni kívánt vegyületek környezetvédelmi és egészségügyi kockázatelemzési dokumentumai: http://www.pops.int/documents/meetings/poprc/chem_review.htm
Gödöllı, 2008. május 22.
……………………………………………… Raska Gábor, pályázó
…………………………………………… Dr. Szoboszlay Sándor, témavezetı
9
