SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁGI, AGRÁR- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI KAR EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI ÉS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁGI, AGRÁR- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI KAR EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI ÉS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET

Tudományos Diákköri Konferencia Pályamunkáinak összefoglalói

Konferencia időpontja: 2014. november 21.

Konferencia helyszíne: Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház, Árvay-terem

GAZDASÁGI, AGRÁR- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI KAR

Program 2014. november 21. 800

Megnyitó

815 – 945

Ápolás- és Egészségtudományi szekció

1015

Eredményhirdetés

1030 – 1330

Egészségügyi Szervező szekció

1400

Eredményhirdetés

1415 – 1545

Társadalomtudományi szekció

1615

Eredményhirdetés

1630

Zárás

A Konferencia programjaira minden érdeklődőt szeretettel és tisztelettel várunk!

2


TÁRSADALOMTUDOMÁNYI SZEKCIÓ

Elnök:

Szilágyiné Tóth Erzsébet, igazgató, Gyulai Kistérség Egységes Szociális és Gyermekjóléti Intézmény

Tagok:

Dr. Rozsnyai Katalin, főiskolai docens, SZIE-GAEK Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet Seeberger Netta, igazgató, Békés Megyei Hajnal István Szociális Szolgáltató Centrum

Helyszín:

Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház, Árvay-terem Gyula, Semmelweis u. 1.

Időpont:

2014. november 21.

3


A FIATALKORÚAK DEVIANCIÁJA ÉS AZ AHHOZ VEZETŐ ÚT Deviance of young people, and the road leading to it Szerző:

Ertmann-né Csik Éva, SZIE GAEK, Szociális munka, IV. évfolyam

Témavezető:

Homoki Andrea, főiskolai adjunktus, SZIE GAEK, Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet

Dolgozatom a fiatalkorúak deviáns viselkedésének, az alkohol- és drogfogyasztás lehetséges okairól szól. Azért tartottam fontosnak e témával foglalkozni, mert egyre inkább jellemző a fiatalokra a mértéktelen alkoholfogyasztás és a különböző drogok fogyasztása. Az elsődleges szocializációs színtér a család, ők azok, akik a gyermek életében folyamatosan jelen vannak. Éppen ezért kutatási célom volt feltárni, hogy egy családnál melyek azok a protektív, illetve rizikófaktorok, melyek közrejátszanak a fiatalkorúak viselkedésének alakulásában. Kutatásomhoz kérdőíves módszert alkalmaztam, melyet két intézményben, az Orosházi Táncsics Mihály Gimnázium, és a Tisza Kálmán Szakképző Iskola 16-18 éves diákjaival töltettem ki. Ők azok, akik már a serdülőkor vége felé járnak, kezdenek kikerülni a szülői felügyelet alól, és a szórakozóhelyek aktív tagjai. Négy hipotézist állítottam fel, melyből 3 bizonyult igaznak, 1 pedig részben beigazolódott. A felmérésemben szereplő kérdéscsoportok összeállításánál külön figyelmet fordítottam a szülő-gyermek közötti kapcsolatra, kommunikációra, szabadidős tevékenységre, valamint arra, hogy gyermekkorban mennyire volt jellemző a meseolvasás. Igaznak bizonyult az a két a feltételezésem, hogy a kisgyermekkorban történő meseolvasás, és a szülőkkel történő rendszeres beszélgetés olyan érzelmi biztonságot ad, amely segíti a fiatalt a problémák leküzdésében és kevésbé lesz veszélyeztetett. A szülők iskolai végzettsége, csak részben igazolódott. Nem igazolódott be az a hipotézisem, mely szerint a rendszeres testmozgással és a sporttal foglalkozó fiatalok körében kevesebb a deviáns viselkedésformára jellemző magatartást tanúsító személy. Kutatásom eredményeként megállapítható, hogy a deviancia kialakulásának megelőzésében a családnak nagy szerepe van. Nagyon fontos lenne a szülő és gyermek közötti kommunikáció, hiszen ez is szerepet játszik az érzelmi biztonság kialakulásában. Oktatni kell a gyereket az alkohol negatív hatásairól, építeni kell önbizalmát, fejleszteni önértékelési képességét, fontos, hogy erősségei, jó tulajdonságai ki legyenek emelve és ezek rendszeresen ki legyenek hangsúlyozva, és ezáltal az életben adódó nehézségeket könnyebben megoldják, és csökken annak esélye, hogy rendszeres alkohol-, illetve drogfogyasztóvá váljon.

4


A CYBER ALVILÁGNAK SINCS ROMANTIKÁJA - KUTATÁS AZ ONLINE ZAKLATÁSSAL KAPCSOLATBAN A FELNŐTT KOROSZTÁLY KÖRÉBEN Cyber underworld without romance – a research of cyberbullying among adults Szerző:

Máté Katalin, SZIE GAEK, Szociális munka, IV. évfolyam

Témavezető: Sándor Zita, tanársegéd, SZIE GAEK, Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet Dolgozatom témájául az online zaklatást választottam. Már akkor felkeltette az érdeklődésemet a téma, amikor a híradásokban hetente beszámoltak arról, hogy fiatalok lettek öngyilkosok azért, mert nem bírták feldolgozni a szégyent, amit az online zaklatóik okoztak. Először csak az foglalkoztatott, hogy kiből válhat áldozat. Később az is érdekelt, hogy a már felnőtt korosztály – az úgynevezett Y generáció tagjai – mennyire veszélyeztetett? Az emberek legnagyobb százaléka szabadidejének egy részét az interneten tölti. A leveleinket e-mailen keresztül küldjük, a köszöntőinket a facebookon posztoljuk, munkánkat számítógépen végezzük, bármikor elérhetnek minket a mobiltelefonunk segítségével, bankkártyával fizetünk, egyszóval a modern technika a mindennapjaink részévé vált. De vajon tudjuk, hogy előzhetjük meg, hogy online bűnözők áldozataivá váljunk? Kíváncsi voltam, hogy milyen prevenciós lehetőségek vannak, és persze arra is, hogy ezzel korosztályom tagjai tisztában vannak-e? Izgalmas és egyben nehéz kutatásnak ígérkezett, de tudtam, hogy a téma érdekessége megéri a befektetett időt és munkát. Arról nem is beszélve, hogy ezáltal az én ismereteim is bővültek, aminek később – remélem csak a prevenciós résznek – hasznát is vehetem. A gyermekvédelem már jól vizsgázott a témával kapcsolatban, de azt gondolom, eljött az idő, hogy védelmére keljünk a felnőtt korosztálynak is, mert számukra ugyanolyan veszélyt jelentenek az online bűncselekmények. Fontosnak érzem, hogy őket is megfelelő felvilágosításban részesítsük. Jelen korban nemcsak az offline életben kell megvédenünk magunkat és környezetünket, de online síkon is. Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, segíteni kell a felnőtt korosztályt, hogy tudják, mivel állnak szemben, és hogyan tudják a jelenségtől megvédeni magukat és a családjukat. Dolgozatom témája ezért véleményem szerint nemcsak érdekes, de hasznos is. Remélem, sikerült megfelelően kidolgoznom ahhoz, hogy a figyelemfelhívás mellett segítséget nyújtson a prevenciós lehetőségek ismeretének bővítésében is.

5


ALKOHOLIZMUS MEZŐBERÉNYBEN?! Alcoholism in Mezőberény?! Szerző:

Papp Attila György, SZIE GAEK, Szociális munka, IV. évfolyam

Témavezető: Homoki Andrea, adjunktus, SZIE GAEK, Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet Dolgozatom témája az alkoholizmus jelenségének társadalmi, egyéni megítélésének vizsgálata. A kapcsolódó fogalmak, meghatározások és az alkoholizmus kialakulásával kapcsolatos elméletek áttekintését, rendszerezését az empirikus kutatás megalapozása céljából fontosnak tartottam. Ezen elemek részletezésén túl kitértem a hatásmechanizmusok bemutatására abból a célból, hogy jól érzékelhetővé váljon a kialakuló függőség folyamatjellege. A tudományos értelemben devianciaként, közéleti kommunikációban pedig „népbetegségként” emlegetett alkoholizmus jelenségének magyarországi vonatkozásairól is képet kaphat az olvasó. Munkámban ismertetem a kezelési alternatívákat és a prevenciós és korrekciós lehetőségeket. Önkitöltős kérdőív (survey) módszerrel mértem fel Mezőberényben az egyéni szubjektív megítélést, az alkoholizmusról alkotott képet. Rákérdeztem a jelenséghez társuló valós és vélt ismeretek körére, feltártam az alkoholizmus folyamatával kapcsolatban jellemző tévhiteket. 100 kérdőívet osztottam ki a városban. A kérdőív 34 változóból állt (zárt és nyitott kérdéseket egyaránt alkalmaztam). Kutatási célcsoportomba a város egészségügyi dolgozói, fiatal és idősebb korcsoportba tartozó rendszeres alkoholfogyasztók tartoztak. Kutatásom eredményeként képet kaptam a mezőberényiek ismereteiről. Többek közt választ kaptam arra, hogy az alkoholizmust mennyire tartják problémának. A válaszadók többségében tisztában vannak az alkoholizmus kockázati tényezőivel, a már kialakult alkoholizmust másokon felismerik, azonban a káros hatások tapasztalása nem tudatosul bennük olyan mértékben, hogy problémaként definiálják saját életükben a rendszeres, túlzott alkoholfogyasztást. Míg másokon érzékelik és meg is fogalmazzák az alkoholizmus veszélyeztető hatásait, saját életükben nem látják reálisan azt, hogy fogyasztóként az alkoholizmus folyamatjellege miatt már maguk is érintettek valamilyen szinten. Az alkoholista személy leírását mérő nyitott változókra adott válaszokból is az látszik, hogy a jelenség „Út”- jellegével, folyamatjellegével kapcsolatos információik esetlegesek. Dolgozatom ezen eredményét azért gondolom figyelemre méltónak, mert a kisgyermeknevelő intézményektől az egyetemekig, a személyes mintanyújtástól, családi modelleken át a médiáig folytatott prevenciós stratégiai elemek, programok hatékonysága múlhat azon, ha az érintettek nem értik meg az alábbi dalszöveg üzenetét: „Ez a mindennapi éj, egy veszélyes éj ez a mindennapi fröccs egy veszélyes pohár…” (Kulka János)

6


A MUNKANÉLKÜLI SZEMÉLYEK PSZICHÉS JÓL-LÉTÉNEK ÉS HANGULATI ÁLLAPOTÁNAK VIZSGÁLATA The examination of psychological well-being and mood status of unemployed persons Szerző:

Skoperda Orsolya, SZIE GAEK, Szociális munka, IV. évfolyam

Témavezető: Sándor Zita, főiskolai tanársegéd, SZIE GAEK, Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet A rendszerváltás óta a munkanélküliek száma, illetve a több mint egy éve állás nélküliek száma egyre nő. Mindez súlyos társadalmi és gazdasági következményekkel jár, és ezzel párhuzamosan emelkedik a társadalmon kívüliek, a leszakadók száma. Magyarországon 2014. május-júliusban megközelítőleg 354 ezer fő munkanélkülit tartottak számon. Bár ez a szám a tavalyi évhez viszonyítva kevesebb, Békés megyében ez idő alatt nőtt a munkanélküliek száma az országos adathoz képest. Miközben a társadalom a munkanélküliség terhével küzd, egyre több kutatót foglalkoztat, hogy maga a munkanélküli személy hogyan érzi magát. Ezt a szempontot tartottam én is fontosnak, amikor elkezdtem a kutatást, hiszen a munkanélkülivé váló személyeknek a munkanélküliség okozta anyagi nehézségeken túl a negatív jellegű pszichés következményekkel is számolniuk kell. A munkanélküliek szubjektíven észlelt pszichés jól-létét és hangulati állapotát több tényező is befolyásolhatja. Kutatásomban a munkanélküli személyek pszichés jóllétét, hangulati állapotát korcsoportok, a munkanélküliség időtartama, a korábbi munkanélküliségek száma és a családi lelki támogatottság alapján vizsgáltam meg. A felméréshez a WHO kérdőív 5 tételes változatát, az Életelégedettség Skálát és a Beck Depresszió Kérdőív 9 tételes változatát alkalmaztam. A kutatást a gyulai munkaügyi központ klienseinek egy részénél végeztem el. Vizsgálatom eredményei kimutatják, hogy a munkanélküli személyek körében észlelni lehet egyfajta negatív hangulati állapotot és azt, hogy elégedetlenek az életükkel. Úgy gondolom, hogy ezzel a ténnyel komolyabban szükséges foglalkozni. Fel kell térképezni a munkanélküliek további, különösen veszélyeztetett csoportjait. A munkanélkülieket fel kell készíteni arra, hogy számítaniuk kell a negatív pszichés következményekre, és a szakembereknek segíteni kell őket a megküzdési stratégiák megismerésében és azok elsajátításában.

7


FIATALKORÚ LÁNYOK NEM KÍVÁNT TERHESSÉGÉNEK DILEMMÁI MA MAGYARORSZÁGON The dilemmas of underage girls’ unwanted pregnancy in Hungary at present Szerző:

Süle Olga, SZIE GAEK, Szociális munkás, IV. évfolyam

Témavezető: Dr. Párduczné Szöllősi Andrea, főiskolai adjunktus, SZIE GAEK, Egészségtudományi és Közegészségügyi Intézet Tudományos diákköri dolgozatomban a fiatalkorú lányok nem kívánt terhességének okaival, a bekövetkezett terhesség sorsával kapcsolatos dilemmákat és a mérlegelési szempontokat próbáltam feltárni. Kutatásom célja, hogy meggyőződjek, hogy a tinédzser korú lányok pszicho-szociális érettsége, iskolai végzettsége ebben a modern társadalomban a felelősségteljes gyermekvállalásra, anya szerepre elegendő-e? Milyen is a jövőképük a nem kívánt terhesség esetén, az előrelátás kialakult-e bennük? Feltételezem, hogy ezekre a kérdésekre „nem” a válasz. A kutatásom egyik stratégiájaként kérdőíves módszert alkalmaztam. A kérdőíveket személyesen és névtelenül töltötték ki a diáklányok. A kommunikációban és a kérdőívek kiosztásában az iskola védőnője volt a segítségemre. Elemzésemben az Orosházi Táncsics Mihály Gimnázium és a Tisza Kálmán Közoktatási Intézmény 50-50 fő tanulójának válaszát hasonlítottam össze. Kérdéseim célja, hogy feltárjam a normák és értékek meglétének milyenségét. Kiderüljön a családszerkezet, ideológiai háttér, családi háttér, szexuális viselkedés, párkapcsolat, előrelátás, céltudatosság. Mennyit és mit is tudnak ebben a korban a tinédzserek az állam szociálpolitikai intézkedéseiről, családtámogatásokról, programokról. A kérdések elemzése közben fény derült fontos és jelentős szignifikáns különbségekre a gimnazisták és a szakmunkások között, illetve az abortuszon átesett diáklányok válaszainak külön elemzését is elvégeztem. KSH kimutatásokat is felhasználtam az értékelésben, illetve az öt interjúalanyom által realizálódott számomra, hogy mennyire különböző is lehet a kimenetele a nem kívánt terhességnek, illetve világossá vált az alternatívák fontossága. Kutatásom eredményei alapján megállapításom: a tinédzserek teherbeesése ebben a modern társadalomban nem kívánatos és veszteséggel jár, viszont, ha megtörtént, legyen mód az egyén számára a legoptimálisabb alternatívák közül választani. Következtetésem: az abortusznak továbbra is van létjogosultsága a magyar társadalomban, viszont ennek minimalizálására, a prevencióra kell fektetni a hangsúlyt: egészségfejlesztés, szexuális nevelés, védekezési módszerek ismertetése. Hiszen ez lehet a legolcsóbb, leghatékonyabb és legkíméletesebb módja a gyermek születésének elkerülésére. A legnagyobb „ellenség” pedig a tudatlanság és ismerethiány.

8


„OTTHONBA?!” IDŐSEK OTTHONÁBAN ÉLŐK CSALÁDJAINAK DILEMMÁI, ATTITŰDJEIK VIZSGÁLATA Into nursing home?! Dilemmas and attitude research among family members of elderly people living in senior homes Szerző:

Závogyanné Galáth Veronika, SZIE GAEK, Szociális munka, IV. évfolyam

Témavezető: Homoki Andrea, adjunktus, SZIE GAEK, Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet Dolgozatom témája: Értékek és Etikai dilemmák a szociális munkában, avagy vidéki és városlakók eltérő attitűdjei az idős ellátásban. Kutatásom célja arra irányul, hogy megvizsgáljam társadalmunkban, különböző településeken – esetemben egy vidéki kistelepülésen és egy nagyvárosban – élők mentalitását, attitűdjét hozzátartozóik bentlakásos idősotthonban történő elhelyezésével kapcsolatban. Munkám során a családtagok elmondják kételyeiket, aggodalmaikat, dilemmáikat a hozzátartozóik beköltöztetése során, amely arra késztetett, hogy megvizsgáljam, vajon máshol is így van ez? Van-e különbség ilyen szempontokból egy nagyváros és egy kistelepülésen élők között ilyen döntés meghozatalakor? Vizsgálati módszerként a strukturált interjút alkalmaztam. A strukturált interjú kérdéssorára az interjúalanyaimtól kapott válaszokkal reflektáltam a témám fő kérdéscsoportjaira településenként és családonként. Ezek megtétele után a kérdéscsoportokra adott válaszokat kiértékeltem, majd az összegzésben a kiértékelés eredményét felhasználva a feltett hipotézisekre adtam választ. A feltett hipotéziseim közül három beigazolódott, kettő nem igazolódott be és egy pedig részben igazolódott be. Eredmény szerint hasonló dilemmákkal szembesülnek a hozzátartozók intézményi elhelyezéskor, az idősek elmagányosodása sem településfüggő. A közbiztonság egyre rosszabb, de nem dönti el azt, hogy otthonba kerüljön az idős ember. A vallásos neveltetésű családok egyházi szolgáltatást vesznek igénybe, míg azon családoknak, ahol nem kapott szerepet a vallásos neveltetés, szintén fontos az „erkölcsi tartás”, ahogy a családtagok kifejezték, de az intézmény egyházi jellegének elhelyezéskor nem volt jelentősége. Továbbá a kistelepüléseket a hagyományos gondolkodás jellemzi, amely miatt az idősotthoni elhelyezésről még mindig elitélendően nyilatkoznak kis falvakban. Főbb javaslatok: megfelelő tájékoztatás széles körben, az egészségügy, a szociális munka és a lakosság együttműködőbb kapcsolata, a szakosított ellátások bővítése, speciális részlegek kialakítása, az intézményi elhelyezés iránti attitűd változása. További kutatásokat lehetne folytatni a témával kapcsolatban akár szakemberek, szakterületek, alapellátási vagy szakosított ellátási formákra lebontva, különböző érintettekkel. Kutatási eredményemet fel lehetne használni egyéb területeken, és más egyéb kutatási munkák során, akár összehasonlítani más vizsgálati eredménnyel vagy éppen kiegészíteni.

9

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁGI, AGRÁR- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI KAR EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI ÉS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET

Recommend Documents