SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR VÁLLALKOZÁSI AKADÉMIA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET
VÁLLALATGAZDASÁGTAN Corporate economy
Tantárgyi tájékoztató Érvényes a 2003/2004. tanévtől
Előadó: Dr. Noszkay Erzsébet egyetemi docens (tantárgyfelelős)
Budapest 2005.
1. A tantárgy címe és jelzése: Vállalatgazdaságtan (Corporate economy) 2. A tantárgy célja, oktatásának módja, a tárgy jellege: A hallgatókkal való megismertetése és a célirányos probléma-megoldási módok szintjéig történő elsajátítása, hogy melyek a vállalkozások főbb céljai és funkciói, hogyan lehet a vállalkozások arányos növekedését, fejlődését biztosítani, melyek a vállalkozások életciklusai és ezekkel összefüggésben melyek a szervezet megújulását és hosszú távú sikerének biztosítását képező menedzsment feladatok. Hogyan kell helyesen értelmezni a környezeti hatásokat az azzal adekvát innovációs igények és működési módok kijelölése érdekében. 3. A tantárgy tartalmának vázlatos ismertetése: A tantárgy fő fejezetei: a vállalatok főbb életciklusai, a vállalatok fő feladatai, céljai, funkciói és környezete, a konszolidált vállalatnövekedés feltételei és erre vonatkozóan a menedzsment feladatai, főbb gazdasági arányösszefüggések, az üzleti fejlődés potenciáljának megszilárdítása. A vállalkozás elméleti vonatkozásai (vállalatelméletek és a vállalalatgazdaságtan kapcsolata más tárgyakkal). A vállalatok kormányzása és az azzal kapcsolatos menedzsment teendők. A vállalatok főbb funkciói (adaptív és vegetatív funkciók) és a vállalati funkciók működése. Esettanulmányok. 4. A tantárgy kapcsolatai más tárgyakkal, kötelező előtanulmányok A Vállalalatgazdaságtan alapozó tárgy. A tárgy különösképp kapcsolódik − s ezt a megfelelő tanterv programok tükrözik is − a Számvitel tárgyhoz, a Vezetési ismeretek és módszerek tárgyhoz, illetve az Üzleti tevékenység tervezése, valamint a Vállalkozások pénzügyei tárgyakhoz. Kötelező előtanulmány: Vállalkozástan 5. A tantárgy oktatási módszere Előadásra alapozott, konzultációs lehetőségekkel kiegészített, gyakorlatorientált órákra épül (az O&TUMEN a kompetencia alapú képzés tudásmenedzselési módszer alkalmazásával, melynek lényege a ciklikusság: elméleti ismeretekmodellekproblémamegoldó gyakorlás, a későbbi integráló menedzsment tantárgyak esetében – így válságkezelés, gazdasági informatika, változásmenedzsment - team-ben). • zárthelyi dolgozat; • esetpéldák (részben otthon kerülnek kidolgozásra); • egy komplex növekedés terv kiscsoportban készített, záró dolgozat; A félév elismerésének feltétele az órák rendszerek látogatása, a zárthelyi, valamint az otthoni feladatok megfelelő minőségben és időben való elkészítése. A szigorlati jegy megadásának feltétele: • a félév elismerése; • Vállalatgazdaságtan. tárgy elsajátítása során tanúsított előmenetel; • a komplex feladatot tartalmazó dolgozat sikeres védése, továbbá • a megfelelő elméleti felkészültséget mérő szóbeli vizsga letétele.
2
6. Kötelező (és legfontosabb ajánlott) irodalom Kötelező: 1. CHIKÁN ATTILA: Vállalatgazdaságtan (KJK - Aula Kiadó Bp. 1991) 2. COLIN GREY: A növekedés irányítása (Readens International - Hungary Bp. 1992) 3. NOSZKAY ERZSÉBET: Folytassuk (Privát Profit cikksorozat 1993) 4. NOSZKAY ERZSÉBET: Tansegédletek és feladatlapok (Kézirat 1993-94) Ajánlott: 1. NOSZKAY ERZSÉBET: Egészséges vagy beteg? A vállalat diagnosztikai modellje (A könyv kijelölt része, illetve fejezetei) (KJK Bp. 1988) 2. R.D. HISRICK - M.P. PETERS: Vállalkozás (Akadémiai Kiadó Bp. 1951) 3. ICHAK ADIZES: Vállalatok életciklusai (HVG Rt. 1992) 4. MC GUIRE J.W.: A vállalkozási magatartás elméletei (KJK Bp. 1971) 5. MAROSI MIKLÓS: A szervezés és irányítás nemzetközi fejlődése - magyar gyakorlata (KJK Bp. 1988) 7. Félévi (hetenkénti) ütemezés I. hét: A szervezetek növekedése (fejlődése) és öregedése, valamint ezek összefüggése az irányíthatóság problémáival. A szervezet életciklusai és azok főbb jellemző célkitűzései, valamint a menedzsment feladata, funkciója az egyes szervezeti életciklusok kezelése során. Az életciklus kezelés jelentősége. A szervezet induló életszakaszainak főbb jellemzői, problémái, továbblépést biztosító teendői, ill. veszélytényezői. A szervezet un. stabilizációs életszakaszainak jellemzői, ill. ezen életszakaszok főbb problémái, valamint a továbblépést biztosító teendői és veszélytényezői. II. hét: A szervezet érett életszakasza ill. annak főbb jellemzői és menedzsment teendői. A szervezeti életciklus „csúcsa”, a megállapodott szervezet és összefüggése az érett szervezettel. A szervezeti életciklus un. hanyatló életszakaszai ill. főbb jellemzői, tipikus tünetei. A vállalkozások alapvető működési elvei és immanens sajátosságai, ill. a kettő összefüggései. A növekedés tipikus módjai és a növekedés típusai és rizikófaktorai mérséklését szolgáló lehetőségek. Az irányítatlan növekedés. III. hét: A tervezett növekedés jellemzői és alapvető tényezői. A növekedés, mint változásmenedzselési probléma. (A NOB növekedés-menedzsment módszer modellje és felépítése.) A növekedés megalapozásának főbb tényezői és feltételei. IV. hét A vállalkozás, mint rendszer felépítését szolgáló pénzügyi háttér megteremtése és a stabilizálás meghatározó lépései. (A NOB módszer alapján). A nyereségesség és a nyereség termelés modellje, valamint a tőkemegtérülés modellje, a nyereségesség és a tőkemegtérülés főbb gazdálkodási összefüggései. A forgótőke és megtérülése. A ciklusidő összetevői és a forgótőkeigény tervezése – különös tekintettel a növekedés csapdáira és veszélyeire. A forgótőkeigény és a ciklusidő összefüggései. A forgótőkeigényre ható komponensek és hatékonysági tényezői. A ciklusidőt meghatározó átfutási idők fajtái és számításának módjai.
3
V. hét: A bruttó nyereség tervezése, a tervezés során figyelembeveendő nyereségkövetelmények. Az egyszerű (szinten tartó) újratermelés, ill. a reálfejlődés (bővített újratermelés) bruttó nyereségelvárásának elemei és célszerű tervezési lépései. Az un. „inflációs nyereség” alapja, csapdái és kezelésének (célszerű) módjai. A nyereségesség három alap tényezője és modellszerű összefüggései. A menedzsment, mint erőforrás tényező lehetséges szerepe, funkciói a nyereség termelés kapcsán. A cash-flow számítás célja és módja, valamint a fejlesztési elképzelések finanszírozásának módja és lehetőségei. A fejlesztési források és a forgótőke állományváltozásának alapösszefüggései. A fejlesztési forráshiány pótlása és válságokozó csapdái. VI. hét: Gyakorlati óra. VII. hét Beruházások és finanszírozási dilemmái (saját ill. idegen források, lízing, bérlet, stb.). Az idegen források hatékonyságának mérése (leverage, jelenértékszámítás), mint beruházás –finanszírozások menedzser-döntések alapja. Üzleti kockázatok és kezelésük alapstratégiai. A cég növekedésének intézményesítését és a növekedést stabilizáló kompetitív előnyök. A kompetitív előnyök és megteremtésének feltételei. stb. A vállalkozás és a vállalat. Az érett vállalkozás alapvető célja és érintettjei. Vállalati célok, célmotívumok, célstruktúrák és azok összefüggésrendszerei. A vállalati kormányzás és „főszereplői” tulajdonságok, menedzserek, munkavállalók. VIII. hét: Vállalkozásnövekedési gyakorlatok és esetpéldák. IX. hét: A vállalat elméletek fogalmi keretei és a jellegzetes vállalatelméletek. Az egyes vállalat elméletek közötti hasonlóságok ill. meghatározó eltérések. A vállalat helye a társadalmi rendszerben. Koordinációs rendszerek, tranzakciós költségek és koordináció, a működés érintettjei és a koordinációs mechanizmus. Piac és piaci viszonyok. Áru- és erőforráspiacok. Verseny és együttműködés, vállalati hálók, főbb piactípusok, piaci struktúra és hatása a versenyre. A globális piac és alapvető jellemzői. X. hét: Zárhelyi dolgozat. XI. hét: Az állam és gazdasági szerepe a vállalatok életében. A „felelős” vállalat koncepciója és további külső érintettek. Az alternatív közgazdaságtan és a felelős vállalat. Az érett vállalatműködési funkciói, azok tartalma és kialakításának menedzsment követelményei. Az érett vállalkozás alapkritériumai: vállalati hatékonyság és eredményesség. Az eredményes működés feltételei (szükséges, de nem elégséges és elégséges feltételek). Az egészséges vállalat és kritériumai, valamint a menedzsment-tudatosság és annak tartalma. A vállalat innovációja. Az innováció tartalma, jellege és indíttatása. Az innováció folyamata és az innovációs stratégiák lehetséges irányai.
4
XII. hét: A vállalat marketing és értékesítési funkciója. Fogyasztási szükségletek, marketing mix és termékpolitika, ezek kapcsolata az érékesítési funkcióval. A vállalat anyagi folyamatai, készletek és a logisztikai rendszer. A logisztikai rendszer szerkezete, stratégiai összetevői. A készletezés és a készletgazdálkodás alapkomponensei, kapcsolódások az anyagi folyamatokkal, és azok lebonyolítása. Termelés és szolgáltatás a vállalaton belül. A hagyományos termelésfelfogás átalakulása, a technológiai életciklusok, a termelés és szolgáltatások alapvető tényezői, és a végrehajtási folyamat irányítása és szervezése. A minőség és jelentősége. XIII. hét: A vállalat számviteli és pénzügyi funkciói. A számvitel, mint információs rendszer főbb összetevői, kapcsolata a vállalat pénzügyi rendszerével. A kontrolling alap eszköztára, főbb területei, és kiépítésének tényezői. Az érett szervezet emberi erőforrás gazdálkodásának funkciója, és folyamatának főbb tényezői és teendői. A stratégia funkciója, helye, szerepe, a vállalaton belül. A stratégiai menedzsment fogalma és folyamata. Stratégiák főbb típusai és jellemzői. 8. Tételsor 1.
A szervezetek növekedése (fejlődése) és öregedése, valamint összefüggése az irányíthatóság problémáival. A szervezet életciklusai és azok főbb jellemző célkitűzései, valamint a menedzsment feladata, funkciója az egyes szervezeti életciklusok kezelése során. (funkciómodell és a szervezeti család) 2. Miért van kitüntetett jelentősége a cég fennmaradása, hosszú távú sikere szempontjából a menedzsment funkciók között az életciklus kezelésének. A szervezet induló életszakaszainak („udvarlás”, ”csecsemőkor”) főbb jellemzői problémái, továbblépést biztosító teendői, ill. veszélytényezői. 3. A szervezet un. stabilizációs életszakaszai („gyerünk-gyerünk” ill. „serdülőkor”) jellemzői, ill. ezen életszakaszok főbb problémái, valamint a továbblépést biztosító teendői és veszélytényezői. Mitől különleges életszakasz a serdülőkor. 4. A szervezet érett életszakasza („férfikor”) annak főbb jellemzői és menedzsment teendői. A szervezeti életciklus „csúcsa”, a megállapodott szervezet és összefüggése az érett („férfikorú”) szervezettel. 5. A szervezeti életciklus un. hanyatló életszakaszai („arisztokrácia”, „korai bürokrácia”, „céghalál”), és főbb jellemzői, tipikus tünetei. Menthetők-e a szervezetek ezekben az életszakaszokban, s ha igen, hogyan? 6. A vállalkozások alapvető működési elvei és immanens sajátosságai, ill. a kettő összefüggései. A növekedés tipikus módjai és a növekedés rizikófaktorai mérséklését szolgáló lehetőségek. Az irányítatlan növekedésre utaló jelek, tipikus vállalkozói reakciók, dilemmák és konfliktusok. 7. A tervezett növekedés jellemzői és alapvető tényezői. A növekedés, mint változásmenedzselési probléma. A NOB növekedés-menedzsment módszer modellje és felépítése. 8. A növekedés megalapozásának főbb tényezői és feltételei. A NOB módszer alapjai a HARD feltételek, ill. SOFT feltételek megteremtésének főbb lépései. 9. A vállalkozás, mint rendszer kiépítése, a növekedés intézményesítése a NOB módszer szerint. A növekedés intézményesítésének főbb szervezeti- és emberi erőforrás gazdálkodásbeli tényezői és főbb teendői. 10. A vállalkozás, mint rendszer felépítését (a növekedés intézményesítését) szolgáló pénzügyi háttér megteremtése és a stabilizálás meghatározó lépései (NOB módszer alapján). A nyereségesség és a nyereség termelés modellje, valamint a tőkemegtérülés modellje, a nyereségesség és a tőkemegtérülés főbb gazdálkodási összefüggései. 5
11. A forgótőke és megtérülése (a megtérülési sebesség és ciklusidő). A ciklusidő összetevői és a forgótőkeigény tervezése. Különös tekintettel a növekedés csapdáira és veszélyeire. 12. A forgótőkeigény és a ciklusidő összefüggései. A forgótőkeigényre ható három fő komponens és ezek hatékonyságát befolyásoló tényezők, továbbá az alapvető menedzsment-intézkedési lehetőségek (Különös tekintettel a ciklusidő javítására!) A ciklusidőt meghatározó átfutási idők fajtái és számításának módjai. 13. A bruttó nyereség tervezése, a tervezés során figyelembeveendő nyereségkövetelmények. Az egyszerű (szinten tartó) újratermelés, ill. a reálfejlődés (bővített újratermelés) kapcsán konkrétan melyek a bruttó nyereségelvárás elemei és célszerűen milyen tervezési lépésekkel tervezzük meg azt? 14. Az un. „inflációs nyereség” alapja, csapdái és kezelésének (célszerű) módjai. A nyereségesség három alap tényezője („építőköve”) és modellszerű összefüggései. A menedzsment, mint erőforrás tényező lehetséges szerepe, funkciói a nyereségesség „építőkövei” kombinálása. 15. A cash-flow számítás célja és módja, valamint a fejlesztési elképzelések finanszírozásának módja és lehetőségei. A fejlesztési források és a forgótőke állományváltozásának alapösszefüggései. A fejlesztési forráshiány pótlása és válságokozó csapdái. Reális és ésszerű menedzsment stratégiák fejlesztési forrás bőség ill. ínség esetén. 16. Beruházások és finanszírozási dilemmái (saját ill. idegen források, lízing, bérlet, stb.). Az idegen források hatékonyságának mérése (leverage, jelenérték számítás), mint beruházás finanszírozások menedzser döntések alapja. Üzleti kockázatok és kezelésük alapstratégiai. 17. A cég növekedésének intézményesítését és a növekedést stabilizáló kompetitív előnyök. A kompetitív előnyök és alapmegoldásai, megteremtésének feltételei (a szűkös erőforrások feloldása a szervezettség fokozása, stb.) 18. Mikortól nevezzük a vállalkozást vállalatnak? Az érett vállalkozás (vállalat) alapvető célja és érintettjei. Vállalati célok, célmotívumok, célstruktúrák és azok összefüggésrendszerei. A vállalati kormányzás és „főszereplői” tulajdonságok, menedzserek, munkavállalók. 19. A vállalat elméletek fogalmi keretei és a jellegzetes vállalatelméletek. Az egyes vállalatelméletek közötti hasonlóságok ill. meghatározó eltérések. 20. A vállalat helye a társadalmi rendszerben. Koordinációs rendszerek, tranzakciós költségek és koordináció, a működés érintettjei és a koordinációs mechanizmus. 21. Piac és piaci viszonyok. Áru- és erőforráspiacok. Verseny és együttműködés, vállalati hálók, főbb piactípusok, piaci struktúra és hatása a versenyre. A globális piac és alapvető jellemzői. 22. Az állam gazdasági szerepe a vállalatok életében. A „felelős” vállalat koncepciója és további külső érintettek. Az alternatív közgazdaságtan és a felelős vállalat. 23. Az érett vállalat (férfikorú szervezet) működési funkciói, azok tartalma és kialakításának menedzsment követelményei. Az érett vállalkozás alapkritériumai: vállalati hatékonyság gazdaságosság. A hatékony működés feltételei (szükséges, de nem elégséges és elégséges feltételek). Az egészséges vállalat és kritériumai, valamint a menedzsment-tudatosság és annak tartalma. 24. A vállalat (férfikorú szervezet) innovációja. Az innováció tartalma, jellege és indíttatása. Az innováció folyamata és az innovációs stratégiák lehetséges irányai. 25. A vállalat (férfikorú szervezet) marketing és értékesítési funkciója. Fogyasztási szükségletek, marketing mix és termékpolitika, ezek kapcsolata az érékesítési funkcióval. 26. A vállalat (férfikorú szervezet) anyagi folyamatai, készletek és a logisztikai rendszer. A logisztikai rendszer szerkezete, stratégiai összetevői. A készletezés és a készletgazdálkodás alapkomponensei, kapcsolódások az anyagi folyamatokkal, és azok lebonyolítása. 27. Termelés és szolgáltatás a vállalaton (férfikorú szervezet) belül. A hagyományos termelésfelfogás átalakulása, a technológiai életciklusok, a termelés és szolgáltatások alapvető tényezői (kapacitás és erőforrások), és a végrehajtási folyamat irányítása és szervezése. A minőség és jelentősége.
6
28. A vállalat (férfikorú szervezet) számviteli és pénzügyi funkciói. A számvitel, mint információs rendszer főbb összetevői, kapcsolata a vállalat pénzügyi rendszerével. A kontrolling alap eszköztára, főbb területei, és kiépítésének tényezői. 29. Az érett szervezet emberi erőforrás gazdálkodásának funkciója, és folyamatának főbb tényezői és teendői. 30. A stratégia funkciója, helye, szerepe, a vállalaton (férfikorú szervezet) belül. A stratégiai menedzsment fogalma és folyamata. Stratégiák főbb típusai és jellemzői.
7
