Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar
Dékáni pályázat
Rusvai Miklós
2012.
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés
3
2. Eddig végzett szakmai, vezetıi, tudományos és oktatói munka, tudományos illetve szakmai szervezetekben végzett tevékenység
5
2.1. Szakmai munka
5
2.2. Vezetıi tevékenység
6
2.3. Tudományos kutatások
6
2.4. Oktatómunka
7
2.5. Tudományos illetve szakmai szervezetekben végzett tevékenység
9
3. Vezetıi program, vezetési, fejlesztési elképzelések
10
3.1. Oktatásfejlesztési tervek
10
3.2. Kutatási tevékenység
13
3.3. Szolgáltatásfejlesztés
14
3.4. Egyetemi kapcsolatok
15
3.5. Hazai és nemzetközi kapcsolatrendszer
15
3.6. Intézményfejlesztés
16
4. Szakmai-tudományos életrajz
18
5. Okirat-másolatok
24
5.1. Az egyetemi végzettséget tanúsító okirat másolata
24
5.2. A kandidátusi fokozat megszerzését tanúsító okirat másolata
25
5.3. Habilitációs oklevél másolata
26
5.4. Egyetemi tanári kinevezést bizonyító oklevél másolata
27
5.5. Az MTA doktori fokozat megszerzését bizonyító okirat másolata
28
5.6. Az idegennyelv-ismeretet tanúsító okiratok másolata
29
5.7. Erkölcsi bizonyítvány
31
6. Adatlapok
32
7.1. Személyi adatlap
32
7.2. A tudományos tevékenység nyilvántartásához szükséges adatlap
36
7. Melléklet (10 jelentıs tudományos közlemény és MTMT feltöltési hely megjelölése)
38
8. Nyilatkozat
39
2
1. Bevezetés Intézményünkben, amelynek neve, városon belüli helye és szervezeti jellege rendszeresen változott, 1787 óta folyamatos az állatorvos-képzés. Ugyancsak teljes volt a folyamatosság az elmúlt 225 év során abban, hogy az éppen hivatalban levı vezetı mindig az intézmény erısítésén, az oktatás színvonalának javításán, a hivatás megbecsültségének, társadalmi elismertségének növelésén munkálkodott, függetlenül attól, hogy tanszékvezetı tanárnak, igazgatónak, rektornak vagy dékánnak nevezték a pozíció birtokosát. Ilyen elıdök nyomába lépni hatalmas megtiszteltetés és hallatlan felelısség! A Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karának jelenlegi dékánja a 34. az intézményvezetık sorában. Vajon milyen intézményt örököl elıdjétıl a 35. dékán? Örököl egy gazdaságilag stabil, három nyelven oktató, nemzetközileg elismert, az állatorvostudomány minden területén magas színvonalú kutatást folytató egyetemi kart, amely Magyarország egyetlen állatorvos-képzı intézménye. A kar 2000 óta a Szent István Egyetemen belül, a többi kar által elismerten magas színvonalon, és sokszor példaként állítva végzi munkáját. Az egyetemen belüli elfogadottságunkat mutatja, hogy karunk adja az egyetem jelenlegi rektorát, akit az egyetem szenátusa második ciklusban, kétharmadot meghaladó arányban választott meg e tisztségre. Az állatorvosi hivatásnak és karunknak a hazai és nemzetközi súlyát mutatja, hogy mindhárom tannyelvő képzésben többen jelentkeznek felvételre, mint ahány hallgatót fogadni tudunk. Társadalmi elfogadottságunk hazai viszonylatban kiemelkedı, szakmai kapcsolatrendszerünk kiváló és szerteágazó, nemzetközi elismertségünket egyértelmően jelzi, hogy ez a kar adja az állatorvos-képzı intézmények európai egyesületének (European Association of Establishments for Veterinary Education, EAEVE) jelenlegi elnökét.
Mindezek elırebocsátását azért tartom szükségesnek, mert dékáni pályázatomban nem tervezek radikális változtatásokat, hanem a kar szilárd alapokon nyugvó helyzetének lassú, de kockázatkerülı, ugyanakkor folyamatos javítását tőzöm ki célul, vagyis folytatni kívánom intézményünk korábbi vezetıinek munkáját. Tekintve, hogy az utolsó két ciklusban,
3
különbözı pozíciókban ugyan, de dékánhelyettesként folyamatosan tagja voltam a kar felsı vezetésének, ésszerőtlen lenne, ha nem vállalnám az ebbıl adódó következményeket. Jókat és rosszakat egyaránt. Saját, az elıbbiek alapján vállaltan szubjektív megítélésem szerint az elmúlt években a kar jó irányba haladt, pénzügyi helyzetét a folyamatosan romló gazdasági körülmények között is stabilizálni tudta, a képzés színvonala a növekvı hallgatói létszám mellett sem csökkent. Ezt elismerte az EAEVE, amikor 1995 után 2004-ben is teljes akkreditációt adott a karnak a vizitációt követıen. Sikerült elérnünk, hogy az európai normáknak megfelelıen a képzési idı tizenegy félévre nıtt, melynek következtében végre kellett hajtanunk egy tantervi reformot is. Lehetıségeinket figyelembe véve, lassan, de folyamatosan törekszünk a jogos elvárásoknak megfelelı infrastruktúra kialakítására (Kisállatklinika, Diákközpont, Szülészeti elıadó). A kar oktatói-dolgozói létszáma évek óta változatlan, leépítésekre, elbocsátásokra nem volt szükség. A versenyszférához képest szerényebb jövedelmeket ellensúlyozza a biztonság, az egyetemi munkahelyhez méltó intellektuális környezet, az erıs kollegialitás, a valamennyi dolgozónk által érzett és vállalt lojalitás a kar iránt. Belsı feszültségek, az egyéni érdekek különbözıségébıl adódó természetes versengésen túlmutató ellentétek nem zavarták a munkát. A kar vezetése az azonos gondolkodásmódból fakadó kivételes összhangban végezte munkáját. A ciklus lejártával azonban új vezetıt kell választani, és az új dékánnak számos megválaszolandó kérdéssel, vagy, ahogy manapság szokás mondani, számos kihívással kell szembenéznie. Ezek a kérdések a kar mindhárom lényegi tevékenységével (oktatás, kutatás, szolgáltató tevékenység) kapcsolatban felmerülnek.
4
2. Eddig végzett szakmai, vezetıi, tudományos és oktatói munka, tudományos illetve szakmai szervezetekben végzett tevékenység 2.1. Szakmai munka Állatorvos-doktori oklevelem megszerzése után az egyetemen, a Járványtani és Mikrobiológia Tanszéken helyezkedtem el Dr. Szent-Iványi Tamás meghívására. Dr. Belák Sándor irányításával a virológiai részlegen kezdtem dolgozni, és az egyetemi ranglétrát az ösztöndíjas gyakornoki pozíciótól az egyetemi tanári beosztásig végigjárva 2002-ig ott végeztem munkámat. Ekkor a Kórbonctani és Igazságügyi Tanszékre kerültem át, és itt kaptam tanszékvezetıi megbízást. Pályám elején elsısorban a kérıdzı állatok és a ló egyes légzıszervi betegségeiben szerepet játszó vírusok kórfejlıdésben játszott szerepét, molekuláris szerkezetét és az ellenük való védekezés lehetıségeit tanulmányoztam. Rendszeresen
végeztem
szakértıi
munkát
különbözı
juh-
és
szarvasmarha-tartó
gazdaságokban, valamint az ország jelentısebb méneseiben. Két olyan vakcina szabadalmi eljárásának kidolgozásában vettem részt, amely juhok illetve szarvasmarhák légzıszervi megbetegedéseinek megelızésére volt alkalmas (szabadalmi lajstromszámuk 186.014/1982 illetve 197.672/1986), ezeket a Phylaxia Oltóanyag- és Gyógyszertermelı Vállalat éveken át gyártotta és forgalmazta. Az „Eljárás típusspecifikus vírusvakcinák elıállítására, elsıdlegesen juhok légzıszervi és/vagy emésztıszervi megbetegedésének megelızésére” címő szabadalmat a Mezıgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 1985-ben legjobb szabadalomért járó különdíjjal jutalmazta. A szaktanácsadói tevékenység mellett rendszeresen tartottam megyei továbbképzı elıadásokat a fenti témakörökben. A Járványtani és Mikrobiológiai Tanszéken mőködı virológiai kutatócsoport vezetésemmel kezdte meg hazai viszonylatban hiánypótló módon, de világviszonylatban is élenjárva a diagnosztikai munkát a mézelı méhek egyes vírusfertızéseinek és parazitás betegségeinek kimutatásában, a kórokozók azonosításában. Ennek köszönhetıen tagja vagyok az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) szaktanácsadói testületének, és rendszeresen tartok továbbképzı elıadásokat az OMME szervezésében. Tagja vagyok a Vidékfejlesztési Minisztérium Méhegészségügyi Nemzeti Szakértıi Csoportjának. A hazai szakértıi tevékenység mellett az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSz) égisze alatt mőködı Food and Agricultural Organization (FAO) szakértıjeként 2006-ban Szerbiában
5
illetve 2007-ben Ukrajnában végeztem felkért konzultánsként szakértıi tevékenységet elsısorban a madárinfluenzával kapcsolatos védekezés területén. 2.2. Vezetıi tevékenység Miután a Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék virológiai kutatócsoportjának vezetıje, Dr. Belák Sándor 1985-tıl Svédországban folytatta munkáját, a virológiai részleg oktató- és kutatómunkájáért én lettem felelıs, és e részleg vezetıjeként dolgoztam 2002-ig, amikor megbízást kaptam a Kórbonctani és Igazságügyi Állatorvostani Tanszék munkájának irányítására, melynek azóta is tanszékvezetıje vagyok. A következı években számos vezetıi tisztséget töltöttem be: 2004-tıl 2010-ig a kar külügyekért felelıs dékánhelyettese voltam, majd 2010 óta a kutatásért és továbbképzésért felelıs dékánhelyettesi pozíciót töltöm be. Emellett 2011 óta az Állatorvos-tudományi Doktori Iskola vezetıje is vagyok. Összességében, különbözı funkciókban ugyan, de nyolcadik éve folyamatosan tagja vagyok az Állatorvostudományi Kar vezetı testületének. Ebbıl egy éven át (dr. Huszenicza Gyula dékánhelyettes úr sajnálatos betegsége okán) egyidejőleg két dékánhelyettesi munkakört láttam el.
2.3. Tudományos kutatások A diplomám megszerzése óta eltelt 34 év alatt számos állatfaj különbözı betegségeinek kiváltásáért felelıs kórokozó vizsgálatával foglalkoztam. Elsısorban a különbözı fajok vírusfertızéseit
tanulmányoztam
endonukleázos
analízis,
molekuláris
nukleinsav-hibridizáció,
biológiai
módszerekkel
monoklonális
(restrikciós
ellenanyag-technika,
polimeráz láncreakció stb.), melyek többségét pályám legelején, az MTA Szegedi Biológiai Központjában eltöltött egyéves nemzetközi tanfolyamon sajátítottam el. Ezek rutinszerő alkalmazásának köszönhettem, hogy a késıbbiekben több külföldi kutatóhelyre is meghívtak vendégkutatónak (Biomedicum, Uppsala, Svédország illetve Udinei Egyetem, Udine, Olaszország), illetve tanfolyamok (workshopok) vezetésére. Míg a Járványtani és Mikrobiológiai Tanszéken töltött idı alatt szinte kizárólag a különbözı kérıdzıfajok és a ló vírusfertızéseit vizsgáltam, tevékenységem sokkal szerteágazóbbá vált, miután átkerültem a Kórbonctani és Igazságügyi Állatorvostani Tanszékre. Az itt rendelkezésre álló nagyszámú és változatos vizsgálati anyag, és több vizsgálati módszer, másrészt a tanszéken dolgozó igen sok lelkes, tudományos fokozatának
6
megszerzése elıtt álló és emiatt rendkívül aktív, fiatal kutató a vizsgálati lehetıségeket nagymértékben kitágította. Emellett továbbra is intenzív kapcsolatot tartok fenn a korábban vezetésemmel mőködı virológiai kutatócsoport tagjaival is. Így új munkahelyemen a korábbi vizsgálati témák mellett számos új kutatási területen is eredményt értünk el: vizsgáltuk különbözı baromfibetegségek oktanát, a sertés PRRS fertızését, a kedvtelésbıl tartott állatok (kutya, macska) és vadon élı állatok vírusfertızéseit. Tanszékvezetıi periódusom alatt meghonosítottam a polimeráz láncreakcióra alapozott diagnosztikai módszerek alkalmazását, és azt rutinszerően használjuk a tanszéken. Sikeres pályázataim révén megújítottam az elektronmikroszkópos és a kórszövettani egység mőszerparkját. Jelenleg tanszékünkön mőködik az állatorvos-tudománnyal foglalkozó intézmények közül az egyetlen modern elektronmikroszkóp. Újabban egy, a humán onkopatológiában már nélkülözhetetlen, de az állatorvosi
daganat-diagnosztikában
még
újnak
számító
módszerrel,
a
sejtfelszíni
tumormarkerek immunhisztokémiai kimutatásán alapuló vizsgálatokkal értünk el új eredményeket, és pályázati pénzbıl tervezzük egy immunhisztokémiai laboratórium kialakítását. Kutatásaimat eddig összesen 22 különbözı tudományos pályázat támogatásával, elıször azok résztvevıjeként, késıbb azok vezetıjeként végeztem. Az eredményekbıl eddig 103, általam megfelelı szintőnek ítélt tudományos folyóiratban megjelent közleményben számoltam be. (Az MTMT adatbázisban ennél magasabb számú közlemény szerepel.) Ezek összesített IF értéke 99,227, független hivatkozásaim száma 361. Kutatási eredményeimre alapozott írt dolgozatommal 1992-ben kandidátusi fokozatot nyertem, 2010-ben pedig MTA doktori fokozatot szereztem. 2.4. Oktatómunka Graduális képzés A graduális képzés keretében alkalmazásom elsı évétıl vezettem mikrobiológiai gyakorlatokat, majd 1985-tıl virológiai elıadásokat is tartottam. Három éven át, 1997-tıl 2000-ig a virológia mellett az immunológia tárgyat is oktattam a harmadéves hallgatóknak mind magyar, mind angol nyelven. Ugyancsak bekapcsolódtam a zoológus hallgatók oktatásába is, továbbá tartottam járványtan elıadásokat az ötödéveseknek magyar és angol nyelven.
7
Miután a Kórbonctani és Igazságügyi Állatorvostani Tanszék vezetıje lettem, azóta is több tárgyból tartok elıadásokat a magyar és az angol évfolyam hallgatóinak (Kórbonctan, Igazságügyi állatorvostan). A fakultációk közül korábban „A ló fertızı betegségeinek differenciál diagnosztikája” és a „Mikrobiológiai biotechnológia” tárgyakat oktattam, jelenleg angol nyelven tartom az „Állatorvoslás története” fakultációt. Eddigi oktatói pályafutásom alatt 53 hallgató diplomadolgozatának illetve TDK munkájának témavezetıje voltam. Utóbbiak közül többen elsı helyen végeztek a kari TDK konferenciákon, és az OTDK versenyen is kiemelkedı helyezéseket értek el. Oktatómunkámat a hallgatóság is elismeri, a hallgatói minısítés során 4,5 feletti átlagot szoktam elérni az elıadások, illetve vizsgáztatás értékelésénél. A Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kara mellett 1992 óta vendégoktatóként hetente két órában az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán is tanítok; a mikrobiológia tárgyon belül az „Általános virológia” és az „Állatorvosi virológia” tantárgyakat oktatom. Posztgraduális képzés PhD képzés Az elmúlt tíz év során tizenkét PhD hallgató szakmai munkáját irányítottam témavezetıként, közülük heten már fokozatot szereztek, két hallgatóm közvetlenül védés elıtt áll, hárman még a képzés korábbi fázisában vannak. A PhD hallgatóim nagy számát az MTA a doktori disszertációm alkalmából végzett habitusvizsgálat során kiemelkedı iskolateremtı munkának minısítette. Külön örömömre szolgál, hogy némelyik volt hallgatóm a fokozatszerzése óta nálam sokkal nagyobb tudományos teljesítményt mondhat magáénak. A témavezetıi munka mellett a PhD képzésben az évente meghirdetett „Molekuláris módszerek az állatorvosi diagnosztikában” címő tárgy meghirdetıjeként és elıadójaként is részt veszek. Szakállatorvos képzés, posztgraduális kurzusok A szakirányú továbbképzések (korábbi nevükön „szakállatorvos-képzések”) közül a „Baromfi-egészségügyi
szak”
és
a
„Lovastanár
(hippológus)
és
szervezı
szak”
szakirányoknak vagyok felelıse, de kivétel nélkül valamennyi szakirányú képzésben tartok elıadásokat. Ugyancsak rendszeresen tartok továbbképzı elıadásokat elsısorban a Magyar Állatorvosi Kamara szervezésében induló, vagy a Kamara által befogadott rendezvényeken.
8
2.5. Tudományos illetve szakmai szervezetekben végzett tevékenység 1982 óta tagja, 2007 óta elnökségi tagja vagyok a Magyar Mikrobiológiai Társaságnak (MMT), és részt veszek az évente megrendezésre kerülı tudományos fórum, az MMT nagygyőlés szervezésében. Tagja vagyok a Magyar Patológusok Társaságának, a Magyar Állatorvosi Kamarának, a Magyar Országos Állatorvos Egyesületnek, a Baromfi-egészségügyi Társaságnak, az MTA Állatorvos-tudományi Bizottságának, a Magyar Állatorvosok Világszervezetének, az Állategészségügyi Igazságügyi Szakértıi Testületnek (korábban az Igazságügyi Felülvéleményezési Bizottságnak). 2010 óta az MTA Agrártudományi Bizottságában a nem akadémikus tagok doktorképviselıje vagyok. Tagja voltam (1998-2000), illetve tagja vagyok (2010-) az OTKA Agrár 2. szakzsürinek. Az Állatorvos-tudományi Karon mőködı számos állandó bizottságnak vagyok elnöke (Posztgraduális Képzés Bizottsága, Tudományos Kutatási Bizottság, Doktori Iskola Tanácsa, Etikai Tanács) illetve tagja (Klinikai Tanács). 2009 óta a Szent István Egyetem Szenátusának választott tagjaként és az Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanács tagjaként is dolgozom. Két éven át (2008-2010) titkára voltam a jelenleg hét közép-európai állatorvostudományi oktatással foglalkozó intézmény által létrehozott, a hallgatói és oktatói mobilitást segítı VetNEST (Veterinary Network of Student and Staff Transfer) hálózatnak. Külügyekért felelıs dékánhelyettesi minıségemben hat éven át a kar Erasmus-koordinátoraként is segítettem az európai intézmények között a hallgató- és oktatócserét. Egyik alapítója vagyok az öt európai állatorvos-tudományi oktatással foglalkozó intézmény által létrehozott NOVICE (Network of Veterinary Information and Communication Technology in Education) programnak. Tagja vagyok a Magyar Felsıoktatási Akkreditációs Bizottságnak, szakértıje a Magyar Akkreditációs Testületnek, 2008-2010 között a Szent István Egyetem képviseletében tagja voltam a Magyar Rektori Konferencia Külügyi Bizottságának.
9
3. Vezetıi program, vezetési, fejlesztési elképzelések 3.1. Oktatásfejlesztési tervek Az új felsıoktatási törvény számos ponton megváltoztatja az egyetemi oktatás korábbi feltételrendszerét. Vélhetıleg (bár valószínőleg több évre elnyújtva) radikálisan csökkeni fog az állami képzésben résztvevı hallgatók aránya, és növekszik a különbözı költségtérítéses képzésben részesülı hallgatóké. Ez karunkat szerencsére nem érinti olyan érzékenyen, mint számos más egyetemi kart, köztük néhányat a Szent István Egyetemen belül is. Köszönhetjük ezt az idegen nyelvő képzésben résztvevı hallgatók magas arányának és a szakma hazai elismertségének. Tisztában kell lennünk azonban azzal, hogy ez a kedvezı helyzet annak függvénye, hogy tartani, illetve növelni tudjuk-e az oktatás korábbi színvonalát, meg tudunk-e felelni a hazai és a nemzetközi követelményeknek. A követelményeknek való megfelelés indikátora az intézmény hazai és nemzetközi akkreditációja, amely éppen ezért kulcsfontosságú számunkra. A hazai akkreditációt a Magyar Felsıoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) bonyolítja le, és ez a Szent István Egyetem többi karával együtt 2012-ben várható intézményünkben, míg a nemzetközi akkreditációt az EAEVE végzi, és a következı vizitáció 2013-ban vagy 2014-ben várható. Mindkét testület munkáját jól ismerem, hiszen a MAB Agrárbizottságának 2008 óta vagyok tagja, az EAEVE munkáját és elvárásait pedig részben a döntéshozó közgyőlések résztvevıjeként, részben bejegyzett vizitátorként ismertem meg. Tudom, hogy mindkét testület szigorúan szakmai alapon, valamint magas, de nem teljesíthetetlen minıségi követelményeket támasztva hozza meg döntéseit. Idıben elıbb várható a hazai akkreditáció, de karunk oktatási-kutatási teljesítményét és a minısítés szempontjait jól ismerve nincs kétségem afelıl, hogy sikerrel vesszük ezt az akadályt. Nehezebb feladatnak ígérkezik az EAEVE akkreditáció. Idejében elkezdve a felkészülést, és a kar viszonylag kedvezı financiális helyzetét a mőszerezettség és az infrastruktúra javítására felhasználva, javítanunk kell pozíciónkat, hogy lehetıleg elsı nekifutásra vegyük az akadályt, és akkreditáltságunk egy pillanatra se legyen kétséges, mert ez elbizonytalanítaná a számunkra létfontosságú idegen nyelvő képzés potenciális résztvevıit. Az EAEVE akkreditáció és a színvonal javítása azért is fontos, mert egyre nagyobb a verseny az angol tannyelvő képzés területén. Példánk nyomán és sikerünkön felbuzdulva a környezı országokban mőködı állatorvos-képzı intézmények (Brno, Kosice, Wroclaw) sorra indították meg angol tannyelvő képzésüket. Nekünk a nemzetközi versenyben kell megállnunk a helyünket, ha a gazdasági
10
stabilitásunkat jelentı idegen nyelvő képzésben nem akarjuk elveszteni hallgatóinkat. Ezen kívül a felsıoktatási törvény változásai alapján várható, hogy a magyar hallgatók között is egyre növekszik majd a költségtérítéses diákok száma, várhatóan körükben is egyre több lesz a magasabb elvárásokat támasztó, tudatos „fogyasztó”, akik igényeikben egyre inkább közelítenek a külföldi diákokhoz. Így tovább kell növelni a magyar és idegen tannyelvő képzés hasonlóságát. Ezenkívül az oktatói kinevezéseknél továbbra is figyelembe kell venni a hallgatói visszajelzéseket. Sosem szabad szem elıl tévesztenünk, hogy elsıdleges feladatunk az egyetemi képzés. A Hallgatói Önkormányzat képviselıi az elmúlt években felelısségteljes magatartásukkal többször is bebizonyították, hogy a diákok nem a minél könnyebb diplomaszerzést, hanem az értékálló, piacképes diploma megszerzését részesítik elınyben. Emiatt a hallgatók véleményére, javaslataira fokozottan figyelni kell, különösen az oktatást érintı kérdésekben, noha az új felsıoktatási törvény csökkenti a hallgatók arányát a kar és az egyetem döntéshozó testületeiben. Figyelembe kell venni azt is, hogy az állatorvosi munka jelentısen megváltozott, és tulajdonképpen folyamatos hangsúlyeltolódás jellemzi a különbözı részterületek között. Növekedett és még továbbra is növekszik a kisállatpraxis jelentısége: egyre nagyobb az igény az orvosi jellegő, klinikai munka iránt. Ennek társadalmi háttere szociológiai tanulmányok tárgya: növekszik a magányos, társállatot tartó és ahhoz családtagként ragaszkodó, betegség esetén akár magas költséget is vállaló tulajdonosok száma a nagyvárosokban. A Kórbonctani és Igazságügyi Állatorvostani Tanszék vezetıjeként részben a kedvencüket elvesztı tulajdonosok kérdései, kritikái, megjegyzései alapján, részben a Klinikai Tanács tagjaként rendszeresen szembesülök a magas színvonalú orvosi munka iránti igény növekedésével. Ezért feltétlenül szükségesnek tartom a kar Kisállatklinikájának és üllıi Nagyállatklinikájának fejlesztését, elsısorban a mőszerezettség javítását, a minél tökéletesebb klinikai szolgáltatás megteremtését. Kívánatosnak tartom, hogy a fiatal, a kar iránt elkötelezett szakemberek minél nagyobb számban jelentkezzenek rezidensképzésre, és megszerezzék valamelyik klinikai szak college-tagságát. A nemzetközi specializáció nemcsak az EAEVE akkreditációnál lesz szempont, hanem kellı számú specialista esetén karunk is be tud kapcsolódni a rezidensképzésbe, amely az intézmény beágyazottságát tovább növeli. Ugyancsak nagy változáson ment át a szakmai környezet is. Az elmúlt két évtizedben több, magas színvonalú szolgáltatást nyújtó állatorvosi rendelı és állatkórház kezdte meg tevékenységét a fıvárosban és környékén, látszólag konkurenciát jelentve a kar klinikáinak, 11
elsısorban a Kisállatklinikának. Ez a látszólagos hátrány azonban úgy tőnik, hogy egyre inkább elınybe fordul. A tizenegyedik félév bevezetésével megnıtt az igény a hallgatókat klinikai gyakorlatra fogadni képes intézmények iránt. Ez a feladat megoldhatatlan lett volna, ha nem tudtunk volna bekapcsolni számos megfelelı infrastruktúrával és jó mőszerekkel felszerelt, kiválóan felkészült szakemberrel rendelkezı magánintézményt. Az oktatásban felelısséggel és önkéntesen résztvevı, a kar iránt elkötelezett oktatókórházak szerepét növelni kell az oktatásban. Nélkülük nem lehet megoldani a jelenleg végzı hallgatói létszám gyakorlati képzését a 11. félévben. A leendı oktatókórházak kiválasztásában, az együttmőködés feltételeinek megteremtésében, segítségünkre volt a Magyar Állatorvosi Kamara is, amelynek vezetıségével az elmúlt évek során kiváló személyi kapcsolatokat sikerült kiépíteni. Továbbképzésért felelıs dékánhelyettesként sikerült szoros együttmőködést kialakítani a kamarával nem csak a graduális képzés gyakorlati félévének tervezésekor, hanem a posztgraduális képzés szervezése során is, különösen a szakmai továbbképzésért felelıs képviselıivel (SZATOK Bizottság), hiszen a szélesebb értelemben vett állatorvosi kar igényeinek megfelelı kurzusok, szakállatorvos-képzések, tanfolyamok, megyei továbbképzı elıadások szervezése, megtartása mind az Állatorvos-tudományi Karnak, mind a kamarának elemi érdeke. A Magyar Állatorvosi Kamarával a továbbiakban is a minél szorosabb együttmőködést kívánom szorgalmazni, részint a graduális, de fıként a posztgraduális képzés területén, a kölcsönös elınyök minél jobb kihasználása érdekében. Ugyancsak gyorsítani kívánom (elıször szintén elsısorban a posztgraduális képzésben) a különbözı távoktatási formák (különösen az e-learning kínálta lehetıségek) fejlesztését. A másik hangsúlyeltolódás az élelmiszerbiztonság jelentıségének növekedése. Ezen a területen tovább kell növelni, és a társadalomban is tudatosítani kell az állatorvosi szakma szerepét és jelentıségét az élelmiszertermelés teljes vertikumában.
Az Állatorvos-tudományi Kar egyedi jellegzetességét adja az, hogy az állatorvosképzés mellett biológus BSc és MSc képzés is folyik a karon. A biológus-képzés számára vízválasztó lesz az idei év, hiszen a kormányzati intézkedések erıteljesen érintik a természettudományok területén az államilag támogatott képzésre felvehetı diákok számát. Karunkon mindezideig igen magas volt a biológus-képzésre jelentkezık száma, ami a
12
felvételi pontszámot is meghatározta: országos viszonylatban nálunk lehetett a legmagasabb pontszámmal bejutni a képzésre. Most sokkal erıteljesebb versenyhelyzetben kell majd megküzdenünk olyan versenytársakkal a biológus hallgatókért, mint az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem. A dékáni megbízatás elnyerése esetén arra törekszem, hogy a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karán mőködı biológia szak továbbra is vonzó célpont legyen a felsıfokú biológus diplomát megszerezni kívánó hallgatók számára.
3.2. Kutatási tevékenység Jelenleg minden felsıoktatási intézmény (akár egyetem, akár egyetemi kar) és minden egyetemi oktató minısítése elsısorban a kutatói aktivitás függvénye. Intézményi szinten a fokozatot szerzett oktatók (PhD, kandidátus, MTA doktora, akadémikus) és a TDK munkát végzı hallgatók aránya, az összkutatói impakt faktor érték, a publikációk és hivatkozások száma meghatározó az akkreditációnál, a pályázatok elnyerésénél, a kar és az egyetem minısítésénél (kutatóegyetem, kiváló egyetem cím). El kell fogadnunk azt a tényt is, hogy nem csupán intézményi, hanem egyéni szinten is a tudományos teljesítménytıl függ az oktatói karrier. Ez nem kari jellegzetesség, hanem a hazai felsıoktatási rendszer által támasztott követelmény. Tudományos dékánhelyettesként és az Állatorvos-tudományi Doktori Iskola vezetıjeként egyaránt rálátásom van a kar kutatóinak aktivitására, a PhD fokozatot szerzı hallgatók (kollégák) publikációs teljesítményére, az elnyert hazai és nemzetközi pályázatok számára, az ebbıl szerzett kari bevétel arányára. Sem a Szent István Egyetemen belül, sem más
egyetemekkel
vagy a hazai
kutatóintézetekkel
összehasonlítva nincs
okunk
szégyenkezésre. A Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kara az egyetlen hazai intézmény, ahol az állatorvosi munka minden területén folyik magas szintő kutatómunka. Az Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanács tagjaként mindig büszkeséggel tölt el, amikor PhD hallgatóink és habilitáló kollégáink teljesítményét elismerı szavakat hallok az EDHT ülésein. A kar súlyát és esélyeit növelné, ha a jelenleg 22 törzstagot számláló, egységes Állatorvostudományi Doktori Iskola helyett két doktori iskola mőködne az Állatorvos-tudományi Karon belül. Erre bıven lehetıséget ad az, hogy egy doktori iskola kialakításához hét törzstagra van szükség, akik megfelelnek a Magyar Felsıoktatási Akkreditációs Bizottság által támasztott követelményeknek. Jelenlegi helyzetünkben akár három doktori iskolát is mőködtethetnénk, 13
de kettıt teljes biztonsággal vállalhatunk. Ennek lehetıségét mindenképpen célszerő megvizsgálni, és adott esetben létrehozni egy másik doktori iskolát is. A tudományos utánpótlás biztosított, a karon nagyszámú tehetséges, az oktatás mellett a kutatómunka iránt is elkötelezett fiatal kolléga dolgozik. Meggyızıdésem, hogy a két doktori iskolának nemcsak az elindítása, hanem a hosszú távú fenntartása sem okozhat nehézséget a karnak. A kutatói és publikációs teljesítmény iránti igényekbıl mindenesetre a továbbiakban sem engedhetünk. Célul kell kitőznünk, hogy karunk „kutató kar” címet nyerjen el, illetve hozzájáruljunk ahhoz, hogy a Szent István Egyetem kutatóegyetemi címet érjen el. A különbözı hazai és nemzetközi kutatási és innovációs pályázatok alapvetı értékelési szempontként veszik figyelembe a pályázók korábbi tudományos teljesítményét. Ezért a kar kutatásainak finanszírozhatósága érdekében minél több kutatási pályázaton kell indulnunk akár önállóan, akár különbözı kutatási konzorciumok résztvevıiként. Ez a kar fenntartásához és fejlesztéséhez való hozzájárulás mellett növeli nemzetközi és hazai tekintélyünket. Ugyancsak fokozott figyelmet kell fordítani a versenyszférában mőködı különbözı cégek által felajánlott esetleges szponzori pénzek megszerzésére, amely forrás elsısorban a klinikák számára jelenthet pótlólagos anyagi eszközöket.
3.3. Szolgáltatásfejlesztés A magas színvonalú oktatás, kutatás, szolgáltatás érdekében fokozott jelentıséget tulajdonítok
annak,
hogy
figyelmet
fordítsunk
a
klinikák
mőszerezettségének,
felszereltségének fejlesztésére. Ez nem csak a graduális és posztgraduális képzés színvonalának növelése, hanem a klinikák szolgáltatási tevékenységének fejlesztése miatt is szükséges. Ugyanakkor - bár a közvélemény az állatorvosok (és az Állatorvos-tudományi Kar) szolgáltató tevékenységét elsısorban a klinikák munkájának minıségén, esetleges sajtóvisszhangján méri le - nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy más tanszékek, részlegek, laboratóriumok is végeznek szolgáltató tevékenységet. E szolgáltatások színvonalát legtöbb esetben különbözı szabványok biztosítják, ezért bizonyos területeken feltétlenül indokolt egyes laboratóriumok (illetve az ezekben végzett vizsgálatok) oktatástól független akkreditációja (mikrobiológia, kórszövettan, élelmiszerhigiénia stb.) ahhoz, hogy be tudjunk kapcsolódni olyan nemzetközi illetve hazai programokba, melyeknél a részvétel feltétele az akkreditáltság (pl. konzorciális vizsgálatok, 14
pályázatok, mentesítési programok stb.). Mindezeknek az akkreditálási folyamatoknak önfinanszírozásból kell megvalósulniuk, illetve a késıbbiekben az akkreditáltsági státusznak önfenntartónak kell lennie.
3.4. Egyetemi kapcsolatok A felsıoktatás 2000-ben történt integrációs hullámában létrejött Szent István Egyetem a kezdeti zökkenık után ma egy, a karok érdekeit kölcsönösen megértı és tekintetbe vevı egységes egyetemmé vált, ahol a partnerkarok is elismerik az Állatorvos-tudományi Kar különlegességeit és felelısségét. Az egységes egyetem révén kialakult nagyobb szellemi kapacitásra építve számos képzést tudtunk kialakítani, így indult a biológia BSc, biológus MSc képzés és számos szakirányú továbbképzési szak (pl. „Vadhigiénikus szakmérnök” és „Vadegészségügyi szakállatorvos”). A jövıben is támogatom a más karokkal közösen létrejövı képzéseket, a gazdaságossági szempontokat szem elıtt tartva kívánok az egyetemi szolgáltatásokra támaszkodni. Fontosnak tartom ugyanakkor az egységes egyetemi megjelenést minden fórumon, és elı kívánom segíteni, hogy karunk sikeres mőködése járuljon hozzá a Szent István Egyetem sikeres megjelenéséhez.
3.5. Hazai és nemzetközi kapcsolatrendszer Karunk alapvetı érdeke, hogy minden szakmai szervezettel jó kapcsolatokat ápoljunk, ezért arra törekszem, hogy fennmaradjon jó kapcsolatunk a Vidékfejlesztési Minisztériummal és annak különbözı intézményeivel (MGSZH Állategészségügyi Diagnosztikai
Igazgatóság,
Élelmiszer-
és
Takarmánybiztonsági
Igazgatóság,
Állatgyógyászati Termékek Igazgatósága), a Magyar Állatorvosi Kamarával, az MTA Állatorvos-tudományi Kutatóintézetével és egyéb szakmai szervezetekkel (Magyar Országos Állatorvos Egyesület, Magyar Állatorvosok Világszervezete stb.). Személyes és szakmai kapcsolataimat felhasználva teljes erımmel e kapcsolatok fenntartását és fejlesztését kívánom elérni. Hazánk egyedüli állatorvos-tudományi karaként különlegesen fontosnak tartom nemzetközi kapcsolatainkat. Az EAEVE-ben vagy a környékbeli országok állatorvosképzı intézményeit összefogó VetNEST szervezetben való tagságunk illetve az Erasmus programban való részvételünk rendszeres lehetıséget biztosít az állatorvosképzéssel, a 15
doktori képzéssel, a továbbképzéssel, a kutatással kapcsolatos tapasztalatok kicserélésére, elısegíti érdekeink nemzetközi érvényesítését. Ezek az együttmőködések széles körő hallgatócserét tesznek lehetıvé, végzett hallgatóink egyre nagyobb számban nemzetközi tapasztalatok birtokában kapják meg diplomájukat, ami nagymértékben megkönnyíti saját nemzetközi kapcsolataik kiépítését. Nemzetközi kapcsolatokért felelıs dékánhelyettesként igen jó személyes kapcsolatot sikerült kiépítenem a legtöbb európai partnerintézmény döntéshozóival. Ezeket a kapcsolatokat a dékáni cím elnyerése esetén az együttmőködések erısítésére, nemzetközi kutatási konzorciumok létrehozására és nemzetközi pályázatokban való részvétel elısegítésére kívánom felhasználni. 3.6. Intézményfejlesztés Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy bár a kar anyagi lehetıségei erısen korlátozottak, ez nem lehet gátja a lassú, de következetes fejlesztésnek. Az alaposan átgondolt és kidolgozott fejlesztési tervek birtokában a kitőzött célokat el lehet érni. Így tudta karunk saját bevételi források felhasználásával felszerelni és elindítani a Nagyállatklinikát, kialakítani a Kisállatklinikát, a Diákcentrumot, egy újabb, a modern követelményeknek teljesen megfelelı elıadótermet. A továbbiakban már nem halogatható a közegészségügyi-járványtani szempontból jelenleg egyre aggályosabb, állati tetemekkel dolgozó részlegek (Anatómia, Kórbonctan) munka- és egészségvédelmi szempontok miatt indokolt rekonstrukciója, továbbá több gyakorlóterem átalakítása. Épületeink nagy része 130 éves, de a 40 éve emelt épületeink felújítása, a korszerő energiagazdálkodásnak megfelelı átalakítása is szükséges, és sürgetı a kari közmőhálózat felújítása, bıvítése is. E terveket legalább részben pályázati forrásokból lenne célszerő megvalósítani. Pályázati esélyeink növelése érdekében a tervezési munkákat el kell kezdeni, illetve folytatni kell, és a már megvalósult infrastrukturális beruházások figyelembevételével folyamatosan haladni kell a 21. század követelményeinek is megfelelı környezet kialakításával. Az átláthatóságot ezen a területen is feltétlenül fenn kell tartani, éppen ezért a Kari Tanács jóváhagyásával készülı intézményfejlesztési tervnek továbbra is nyilvánosnak, mindenki számára hozzáférhetınek kell lennie.
16
Végezetül hangsúlyozni szeretném, hogy amikor munkatervemet összeállítottam, és a dékáni pályázatot beadom, abban bízom, hogy a fentiekben vázolt oktatási, kutatási és a diagnosztikai munka fejlesztését vázoló elképzeléseim az Állatorvos-tudományi Kar munkatársainak céljaival, szándékaival találkoznak, hiszen a fenti célok és tervek megvalósításában mindenekelıtt az ı aktív közremőködésükre és segítségükre számítok. İszintén remélem, hogy a karunk minden dolgozójára jellemzı hivatástudat és elkötelezettség segíteni fog abban, hogy az Állatorvos-tudományi Kar a következı években is megmaradjon az egyik legvonzóbb oktatási intézménynek, a hazai tudomány egyik legeredményesebb kutatóhelyének és az egyik legbiztonságosabb, legkollegiálisabb munkahelynek.
17
Szakmai-tudományos életrajz 1. Személyi adatok Név: Rusvai Miklós dr. Szül. hely, idı: Budapest, 1953.06.28. Anyja neve: Szabó Ella 2. Tanulmányok, továbbképzések, nyelvismeret, tudományos minısítés Középfokú: Budapesti Piarista Gimnázium, Budapest (1968-1971) Felsıfokú: Állatorvos-tudományi Egyetem, Budapest (1973-1978) (diploma száma: 81.) Szervezett továbbképzések: Izotóptechnikai tanfolyam: Budapesti Mőszaki Egyetem Mérnöki Továbbképzı Intézete (1982; bizonyítvány száma: 0172/82Ö) Angol nyelv: felsıfokú állami nyelvvizsga (1984; bizonyítvány száma: 047474) Orosz nyelv: középfokú állami nyelvvizsga (1973, bizonyítvány száma: 2304) Kandidátusi disszertáció: A kettes típusú bovin adenovírus kórokozóképessége, fehérjeés génszerkezete / Tudományos Minısítı Bizottság, 1994 (oklevél száma: 15.022) Habilitáció: Állatorvos-tudományi Egyetem, 1999 (oklevél száma: 24) Nagydoktori értekezés: A szarvasmarha és a ló légzıszervi tünetegyüttesének elıidézésében szerepet játszó egyes kórokozók vizsgálata / MTA, 2009 (oklevél száma: 4884) 3. Munkahelyek, kinevezések, vezetıi megbízások 1978. november 1-tıl: Állatorvos-tudományi Egyetem (majd annak jogutódjaként 2000. jan. 1-tıl: Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kara), ahol a Járványtani és Mikrobiológiai Tanszéken 1979-1980: tudományos továbbképzı ösztöndíjas 1980-1986: tudományos segédmunkatárs 1986-1995: egyetemi adjunktus 1995-2000: egyetemi docens 2000-2002: egyetemi tanár (a tanári kinevezés száma: 2000/203) 2002. július 1-tıl: tanszékvezetı a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karának Kórbonctani és Igazságügyi Állatorvostani Tanszékén 2004. július 1-tıl 2010. október 31-ig: dékánhelyettes (nemzetközi kapcsolatok) 2010. november 1-tıl: dékánhelyettes (kutatás és továbbképzés) 2011. április 1-tıl: az Állatorvos-tudományi Doktori iskola Vezetıje 4. Oktatás 4.1. Gradualis képzés: Kötelezı tárgyak 1979-tıl: Állatorvosi mikrobiológia gyakorlatok 1985-tıl: Állatorvosi mikrobiológia elıadások 1990-tıl: Állatorvosi járványtan elıadások 1992-tıl: Mikrobiológia és járványtan elıadások az angol nyelvő képzésben. 1993-tól: Alkalmazott zoológia: mikrobiológia elıadások 2002-tıl: Kórbonctan elıadások magyar és angol nyelven 2002-tıl: Igazságügyi állatorvostan elıadások angol nyelven 2007-tıl: Az állatorvoslás története angol nyelven Fakultatív tárgyak: A ló fertızı betegségeinek differenciál diagnosztikája Mikrobiológiai biotechnológia History of veterinary science Diplomadolgozatok, tudományos diákköri tevékenység: 53 fı
18
Hallgatói értékelés: „Legjobb gyakorlatvezetı” négy alkalommal, „Legjobb elıadó” cím öt alkalommal 4.2. Posztgradualis képzés Mikrobiológus szakállatorvos-képzés „Virológus” szakirányáért felelıs oktató Baromfi-egészségügyi szakállatorvos képzésért felelıs oktató Lovastanár (hippológus) és szervezı szak képzésért felelıs oktató PhD képzésben: 1998-2004: A vírusok és baktériumok genomjának tanulmányozása során alkalmazott alapvetı genetikai vizsgáló módszerek ismertetése 2004-: Molekuláris módszerek az állatorvosi diagnosztikában Megyei továbbképzı elıadások a járványos állatbetegségek témakörben Elıadások különbözı szakállatorvos képzésekben 4.3. A más hazai felsıoktatási intézményekben folytatott oktatási tevékenység Eötvös Loránd Tudományegyetem: Általános és állatorvosi virológia: 1992-tıl 5. Fontosabb külföldi ösztöndijak, tanulmányutak Hely idıpont, kinttartózkodás jellege / célja (ha van ilyen) Hannoveri Állatorvosi Fıiskola (Hannover, Németország),1986: Kéthónapos tanulmányút az oktatói csereegyezmény keretében a kettes típusú bovin adenovírus ellen elıállított monoklonális ellenanyagok reaktivitásának vizsgálata céljából The National Veterinary Institute (Uppsala, Svédország), 1987-88: Két részletben összesen tízhónapos tanulmányút a svéd Állategészségügyi Intézet meghívására a szarvasmarha fertızı rhinotracheitise ellen termelt monoklonális ellenanyagok reaktivitásának vizsgálata és a sertés Aujeszky-féle betegségének vírusából elıállított ISCOM vakcinák hatékonyságának vizsgálata céljából. University of Udine (Udine, Olaszország), 1995: Négyhónapos tanulmányút az Udinei Egyetem immunológiai fakultásának meghívására: egyes halfajok celluláris immunválasz-készségének in vitro vizsgálata céljából 6. Kutatás 6.1.Érdeklıdési területek: Fertızı állatbetegségek, különös tekintettel a vírus okozta kórképekre A kérıdzı állatok légzıszervi vírusfertızései. A ló légzıszervi vírusfertızései A mézelı méh vírusfertızései Immunhisztokémiai módszerek alkalmazása az állatorvosi diagnosztikában 6.2. Fontosabb külföldi tudományos együttmőködések: 1985-tıl: Svéd Állategészségügyi Intézet (The National Veterinary Institute, Uppsala, Svédország) diagnosztikum-fejlesztési osztály / dr. Belák Sándor / Különbözı állatpatogén vírusok molekuláris szerkezetének vizsgálata, különös tekintettel a modern diagnosztikai módszerek és újtípusú oltóanyagok kifejlesztésének lehetıségeire. 2007-tıl: Hat európai állatorvosképı intézmény részvételével: International Surveillance Team for Monitoring Canine Pathogens (University of Alfort, University of Athens, University of Bari, Royal Veterinary College, London, University of Utrecht, Szent Istvan University) 2010-tıl: Öt európai állatorvosképzı intézmény részvételével: Network of Veterinary Information and Communication technology in Education (University of Utrecht,
19
University of Hannover, Royal Veterinary College, University of Bucharest, Szent István University) 6.3. Fontosabb hazai intézményközi tudományos együttmőködések 1982-tıl: Semmelweis Orvostudományi Egyetem Mikrobiológiai Tanszék (dr. Berencsi György, dr. Ádám Éva) Adenovírusok molekuláris szerkezetének vizsgálata 19901991: stb 1990-tıl: „Johan Béla” Országos Közegészségügyi Intézet (dr Berencsi György, dr. Takács Mária) Egyes állatpatogén vírusok nukleinsavának vizsgálata, szekvenciameghatározása 1997-tıl: Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutató Központ, Gödöllı (Szalainé dr. Mátray Enikı) A mézelı méh vírusfertızéseinek vizsgálata 6.4. Eddigi teljes publikációs tevékenység (impact faktor/idézettség: a 2011. december 31-i állapotnak megfelelıen): 1. Referált tudományos folyóiratokban megjelent / közlésre elfogadott dolgozatok: Megjelent vagy közlésre elfogadott • Hazai magyar nyelvő folyóiratokban: 37 • Hazai idegen nyelvő folyóiratokban: 30 • Nemzetközi tudományos folyóiratokban: 49 Összesen: 116 Összesített impakt faktor 99,227 Összes ismert független idézettség: 375 2. Referált (impakt faktorral rendelkezı) folyóiratokban megjelent abstractok: 5 3. Könyv-fejezetek, egyetemi jegyzetek, illetve ezek részletei, továbbá egyéb (nem periodika jellegő) szerkesztett kiadványokban megjelent tudományos közlemények: • Magyarországon, magyar nyelven: 4 4. Különféle kongresszusi kiadványokban megjelent közlemények: 4 5. Fontosabb (nemzetközi, vagy nemzetközi részvétellel zajló hazai) kongresszusokon elhangzott elıadások / bemutatott poszterek: Összesen: 92 6.5. Fontosabb kutatási programok, elnyert pályázatok, megbízások 1986-1990: K+F 2.2.2. Kombinált (vírus + baktérium) vakcina elıállítása a szarvasmarha járványos légzıszervi megbetegedései ellen. Témavezetı: dr. Belák Sándor, 500 eFT). 1986-1990: K+F 2.2.1.Kombinált (vírus + baktérium) vakcina elıállítása a juhok járványos légzıszervi megbetegedései ellen. Témavezetı: dr Rusvai Mikós, 500 eFt. 1986-1990: OTKA 530. Kórokozó állati eredető adeno- és herpeszvírusok vizsgálata rekombináns DNS-technika alkalmazásával bioszintetikus vakcinák és diagnosztikumok elıállításának megalapozására. Témavezetı: dr. Bartha Adorján, 2.000 eFt. 1991-1994: OTKA 1263. Állatpathogén adenovírusok molekuláris szerkezetének tanulmányozása. Témavezetı: dr. Rusvai Miklós, 2.000 eFt. 1993: OTKA C077. Állatpathogen adenovírusok molekuláris szerkezetének vizsgálata. Témavezetı: dr. Rusvai Miklós, 2.100 eFt. 1996-1997: AKP 86-244 3,1. Egyes édesvízi halfajok immunrendszerének tanulmányozása. Témavezetı: dr. Rusvai Miklós, 1.200 eFt 20
1996-1999: OTKA 021060. A kettes típusú bovin adenovírus bizonyos génszakaszainak nukleotidsorrend meghatározása. Témavezetı: dr. Rusvai Miklós, 2.000 eFt. 1998-:1999 FVM 67894. Néhány balatoni halfaj immunreaktivitásának vizsgálata. Témavezetı: dr. Békési László, 1.500 eFt. 1998: OTKA M 27651. Infrastruktúrális eszközfejlesztési pályázat. Témavezetı: dr. Rusvai Miklós, 2.100 eFt. 1999-2001: OTKA 30335. A mézelı méh (Apis mellifera) vírusainak vizsgálata és a Varroa jacobsoni szerepe az ún. atka-vírus szindrómában. Témavezetı: dr. Békési László, 3.000 eFt.. 2000-2004: OTKA 035179. A kettes típusú bovin adenovírus két szubtípusának genetikai összehasonlítása. Témavezetı: dr. Rusvai Miklós, 4.000 eFt 2001-2004: OTKA .T34231 Az Aujeszky vírus nyomonkövetése idegszövetekben különféle immunológiai módszerekkel. Témavezetı: dr. Varga János, 5.000 eFt. 2002: FVM INF-175/2002: A szarvasmarha állományok egyes fertızı betegségektıl való mentesítését segítı oltóanyagok és diagnosztikumok elıállításához szükséges lamináris fülke beszerzése. Témavezetı: dr. Rusvai Miklós, 2.000 eFt 2002: OTKA M041852 „Ultracentrifuga felújítás és korszerősítés”. Témavezetı. 2002 Bio0072/2001.: Mentesítési eljárások kidolgozása és gyakorlati alkalmazása egyes fertızı betegségek felszámolása érdekében molekuláris biológiai módszerek felhasználásával. Témavezetı: dr. Rusvai Miklós, 32.000 eFt. 2003: OM Infrastruktúrális eszközbeszerzési pályázat: Elektronmikroszkópbeszerzés az állatorvosi diagnosztika fejlesztésének érdekében. Témavezetı: dr. Rusvai Miklós, 58.000 eFt 2004: GVOP-3.2.1.-2004-04-0215/3.0: Az állategészségügyi diagnosztikai kutatás fejlesztése a nemzetközi versenyképesség megtartása érdekében. Témavezetı: dr. Rusvai Miklós, 18.000 eFt 2006-2009: OTKA K62853: Arterivírusok vizsgálata, különös tekintettel a hazai izo-látumok genetikai tulajdonságaira. Témavezetı: dr. Rusvai Miklós, 14.000 eFt. 2011-2013: TÁMOP-4.2.2.B-10/1 A tehetséggondozás és kutatóképzés komplex rendszerének fejlesztése a Szent István Egyetemen. Kapcsolattartó: dr. Bokor Zoltán, résztéma-vezetı: dr. Rusvai Miklós, 500.000 eFt (ÁODI részesedése: 40.000 eFt) 2011-2013: TÁMOP-4.2.1.B-11/2/KMR Az oktatás és kutatás színvonalának emelése a Szent István Egyetemen. Kapcsolattartó: dr. Bense László, alprojektvezetı: dr. Rusvai Miklós, 932.094 eFt (ÁOTK részesedése: 201.000 eFt) 6.6. Találmányok, szabadalmak: 1., „Eljárás a szarvasmarhák parainfluenza-3 vírus okozta megbetegedése elleni inaktivált, adjuvált oltóanyag elıállítására” Szabadalmi lajstromszám: 186 014 (1982).
21
2.,
„Eljárás típusspecifikus vírusvakcinák elıállítására, elsıdlegesen juhok légzıszervi és/vagy emésztıszervi megbetegedésének megelızésére” Szabadalmi lajstromszám: 197 672 (1986).
7. Bizottsági és szervezési tevékenység 1998-2000: OTKA Bizottsági tag (Agrár II. szakzsüri) 2010-: OTKA Bizottsági tag (Agrár II. szakzsüri) 1998-1999: Doktori Iskola Tanácsának elnöke(Állatorvos-tudományi Egyetem) 1997-1999: Postsecondary képzés megindítását elıkészítı bizottság tagja (Állatorvostudományi Egyetem) 1999-2006: Tudományos Diákköri Tanács tagja (SzIE, Állatorvos-tudományi Kar) 2000-: Doktori Iskolai Tanács tagja (SzIE, Állatorvos-tudományi Kar) 2000-: Szent István Egyetem Állatorvosi Doktori Iskola Tanácsának tagja 2002-: Klinikai Tanács tagja (SzIE, Állatorvos-tudományi Kar) 2002-: Etikai Tanács elnöke (SzIE, Állatorvos-tudományi Kar) 2003-: Igazságügyi Felülvéleményezı Bizottsági tag 2004-: Tudományos Kutatási Bizottság tagja (SzIE, Állatorvos-tudományi Kar) 2004-: MTA Állatorvos-tudományi Bizottságának tagja 2008-: Magyar Mikrobiológiai Társaság elnökségének tagja 2008-: Szent István Egyetem Szenátusának tagja 2010-: MTA Közgyőlési képviselı 2011-: SZIE Pályázati és Innovációs Tanács 8. TMB megbízások, közremőködés a habilitációs eljárásokban és a PhD- képzésben Kandidátusi vagy PhD értekezés nyilvános védése során: - bírálóbizottsági tagság: 28 esetben dr. Soós Tibor (1995), dr. Tuboly Tamás (1995), dr. Pálfi Vilmos (1996), dr. Fejér György (1997, Szegedi Orvostudományi Egyetem), dr. Kacskovics Imre (1998), dr. Élı Péter (2003), dr. Kaszaniczky Éva (2003), dr. Méhes Elıd (2003), dr. Herczeg József (2003), dr. Bálint Ádám (2005), Bókony Veronika (2006), Doleschall Márton (2007), Gyırffy Andrea (2008), Jánosi Katalin (2009), Jerzsele Ákos (2009), Cságola Attila (2009), Vargáné Koroknai Anita (2009, ELTE TTKDT), Proháczik Angéla (2009), Némethné Szomor Katalin (2009, Corvinus E. ÉTTDT), Younes Saleh Ali (2010, Semmelweis Egyetem, PTDI), Kériné Balogh Zsuzsanna (2010, Semmelweis Egyetem, PTDI), Sellyei Boglárka (2010), Jozwiak Ákos (2010), Zenke Petra (2010), Szeleczki Zsófia (2010), Domokos Mónika (2010), Bánáti Ferenc (2010, ELTE TTK), Maróti-Agóts Ákos (2011), Gyuranecz Miklós (2011), Kovács Endre (2012, ELTE TTKBDI) - hivatalos bíráló: 11 esetben dr. Tekes Lajos (1995), dr. Matiz Katalin (1998), dr. Zolnai Anna (1999), dr. Dán Ádám (2001), Mayer Balázs (2005), dr. Deim Zoltán (2006), Kovács Beáta Marianna (2008), dr. Cságola Attila (2009), dr. Nemes Csaba (2010), dr. Erdélyi Károly (2010), dr. Pálmai Nimród (2011) Akadémiai doktori értekezés nyilvános védése során: - bíráló bizottsági tagság: 3 esetben dr. Tanyi János (1998), dr. Kisari János (1999), dr. Nagy Éva (2001) Habilitációs eljárás során: bizottsági tagság: 9 esetben dr. Benkı Mária (1999), dr. Hajtós István (1999), dr. Belák Sándor (2000), dr. Sterczer Ágnes (2007), dr. Hornok Sándor (2008), dr. Magyar Tibor (2009), dr. Tuboly Tamás (2009), dr. Kulcsár Margit (2011), dr. Hevesi Ákos (2011)
22
Témavezetés a PhD-egyenértékő doktori képzésben (1994. jan. 1-tıl): 10 fı dr. Reza Izadpanah (1998-2001): Genetic investigations of some pathogens involved in the respiratory disease complex of ruminants (Védés:2001) dr. Bakonyi Tamás: (1999-2002): Occurrence of the honey bee viruses in Hungary, investigations of the molecular structure of certain viruses (Védés: 2002) dr. Hornyák Ákos (2001-2003) A vírusos lóarteritis hazai elterjedtségének és a vírus genetikai állományának vizsgálata (Védés: 2005) dr. Kıvágó Csaba (2004-2007) A szarvasmarha vírusos légzıszervi fertızéseinek oktanában szerepet játszó kórokozók genetikai vizsgálata dr. Demeter Zoltán (2004-2007) A polimeráz láncreakcióra alapozott nukleinsavkimutatási eljárások fejlesztése a kutyák leggyakoribb vírusfertızéseinek kimutatása érdekében (Védés: 2009) dr. Balka Gyula (2004-2007) A PRRS diagnosztikájának javítása, a magyarországi járványtani helyzet felmérése, és az itthon elıforduló (Védés: 2009) Tapaszti Zsuzsanna (2005-2008) A mézelı méh (Apis mellifera L.) kórokozóinak vizsgálata, különös tekintettel a vírusfertızésekre (Védés: 2010) dr. Benyeda Zsófia (2006-2009) A baromfiállományokban elıforduló légzıszervi vírusfertızések diagnosztikájának fejlesztése és a hazai törzsek genetikai összehasonlító vizsgálata dr. Palade Alina (2008-2011): Immunosuppressive infectious diseases in poultry (Védés: 2011) dr. Jakab Csaba (2008-2011): Claudin-expressziós vizsgálatok kutyák normális és daganatos emlımirigyeiben, ill. metastasisaiban dr. Oppe Nikoletta (2008-2011): A vadászgörény egyes szerveinek histopathologiai vizsgálata dr. Lakatos Béla (2009-2012): Húsevık vírus-okozta fertızéseinek vizsgálata 9. Tagság hazai és nemzetközi tudományos szervezetekben 1980: Magyar Mikrobiológiai Társaság 2002-: Magyar Pathológus Társaság 1995-: MTA Köztestülete 10. Tudományos folyóiratoknál szerkesztıbizottsági tagság, lektori tevékenység 1985-tıl: Magyar Állatorvosok Lapja, lektori tevékenység eseti felkérés alapján 1989-tıl: Acta Veterinaria Acad. Sci. Hu., lektori tevékenység eseti felkérés alapján 11. Kitüntetések. A szakmai tevékenység egyéb elismerése 1985: A Mezıgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium legjobb szabadalomért járó különdíja 1998-2001: Széchenyi Professzori Ösztöndíj Budapest, 2012. január 15.
Rusvai Miklós
23
24
25
26
27
28
29
30
31
Kitöltés után szigorúan bizalmas!
SZEMÉLYI ADATLAP
Név (leánykori név):
dr. Rusvai Miklós
Születési hely, év, hó, nap:
Budapest, 1953.06.28.
Anyja neve:
Szabó Ella
Állampolgársága:
magyar
Lakcíme, irányítószámmal:
2365 Inárcs, Patak tanya
Foglalkozási adatok: Eddigi munkahelyei, beosztásai: Munkahely megnevezése:
Beosztás:
Mettıl-meddig
Állatorvos-tudományi Egyetem tudományos továbbképzı ösztöndíjas 1978.11.01. - 1980.10.31. tudományos segédmunkatárs
1980.11.01. - 1985.02.28.
tudományos munkatárs
1985.03.01. - 1986.08.31.
egyetemi adjunktus
1986.09.01. - 1995.02.28.
egyetemi docens
1995.03.01. - 2000.06.30.
egyetemi tanár
2000.07.01. -
Jelenlegi munkahelye és e munkaviszonyának kezdete:
Szent István Egyetem,
Állatorvos-tudományi Kar, 1978. november 1. Jelenlegi beosztása és annak kezdı éve:
egyetemi tanár, 2000.
Vezetıi megbízatása (idıpont megjelölésével): Tanszékvezetı (Kórbonctani és Igazságügyi Állatorvostani Tanszék) 2002. július 1. Dékánhelyettes (Állatorvos-tudományi Kar) 2004. július 1 Állatorvos-tudományi Doktori Iskola vezetıje 2011.április 1.
32
Kitüntetéseinek megnevezése, fokozata, adományozás éve:
Képzésre, továbbképzésre vonatkozó adatok: Legmagasabb állami iskolai végzettsége (egyetem, kar, szak, kelte; több felsıfokú iskolai végzettség esetén mind felsorolandó): Az iskola megnevezése (kar, szak) Állatorvos-tudományi Egyetem
Oklevél kelte, száma: 1978.10.17.,
81/1978
Szakképzettségei (az oklevelet adó tanfolyamokon szerzett szakképesítések is felsorolandók): Szakképzettség állatorvos doktor
Oklevél kelte, száma: 1978.10.17.,
81/1978
33
Tudományos címek és fokozatok (egyetemi doktor, doktor Univ, PhD, kandidátus, MTA doktora): Megnevezése:
Okmány száma:
állatorvos-tudomány kandidátusa MTA doktora
Kelte
15.022
1994. 07. 28.
4884
2009. 12. 18.
Széchenyi Professzori Ösztöndíj elnyerésének idıpontja és tudományága: 1997.09.21.
állatorvos-tudomány
Szakmai tanfolyami végzettsége: Megnevezése:
Idıtartama:
Mikor végezte
izotóptechnikai tanfolyam
6 hét
1982.
International Training Course
11 hónap
1982-83
Idegen nyelv ismerete (ha van nyelvvizsgája, annak foka, kelte, okmány száma): orosz középfokú nyelvvizsga, 1973.06.26. angol felsıfokú nyelvvizsga, 1984.11.09.
Habilitációs cím odaítélésének éve, tudomány ága: 1999., állatorvos-tudomány
34
Családi állapota:
elvált
Házastárs(leánykori név) neve: munkahelye: beosztása: Gyermekeinek neve, születési éve:
Egyéb közölnivalója:
Felelısségem teljes tudatában kijelentem, hogy az adatok a valóságnak megfelelnek. A személyi adataimban bekövetkezett változásokat bejelentem a Humánpolitikai Hivatal személyi nyilvántartásának.
Kelt: Budapesten, 2012. január hó 17. nap
.................................................. Rusvai Miklós
35
Szent István Egyetem ADAT L AP a tudományos tevékenység nyilvántartásához 1. Név (leánykori név), beosztás:
Rusvai Miklós dr., egyetemi tanár
2. Jelenlegi munkahelye (kar, intézet, tanszék): ÁOTK, Kórbonctani és Igazságügyi Állatorvostani Tanszék 3. Egyetemi (fıiskolai) végzettség (szakképesítés), intézmény, ideje: állatorvos-doktor
Állatorvos-tudományi Egyetem
1978 19 19
4. Egyetemi doktori (egyetemi doktor, doktor Univ, PhD) értekezés címe, tudomány területe, a fokozat odaítélésének éve: 19 19 5. Kandidátusi értekezés címe, tudomány területe, a fokozat odaítélésének éve: A kettes típusú bovin adenovírus kórokozóképessége, fehérje- és génszerkezete állatorvos-tudomány
1993
6. Akadémiai doktori értekezés címe, tudomány területe, a fokozat odaítélésének éve: A szarvasmarha és a ló légzıszervi tünetegyüttesének elıidézésében szerepet játszó egyes kórokozók vizsgálata állatorvos-tudomány
2009
7. Habilitációs cím odaítélésének éve, tudományága: állatorvos-tudomány 8. Volt-e aspiránsvezetı:
1999 Hány esetben:
12
9. Hányszor volt kandidátusi (doktori) értekezés opponense:
11
igen
10. Hányszor vett részt a TMB bíráló bizottságában:
31
11. Fıbb hazai és nemzetközi tudományszervezési tevékenysége és ideje: 2nd European Scientific Apicultural Conference (szervezıbizottsági tag), 2002 8th International Congress Of Veterinary Virology (szervezıbizottsági tag), 2009 12. Idegennyelv-tudása (foka): orosz angol
elıad - tárgyalóképes - olvas elıad - tárgyalóképes - olvas
állami nyelvvizsga: középfok felsıfok
36
13. Legfontosabb hazai és külföldi tudományos-szakmai megbízatásai és ideje: 19
- 19
19
- 19
19
- 19
14. Szakmai elismerés, díjak, kitüntetések (éve): Széchenyi Professzori Ösztöndíj (1997) 15. Irodalmi tevékenység: Szakkönyvek (mellékletben) száma:
önálló
társszerzıvel 4
Egyetemi jegyzetek (mellékletben):
önálló 1
társszerzıvel
Idegen nyelvő tudományos közlemények száma: - folyóiratban
önálló
társszerzıvel 79
- proceedingsben
önálló
társszerzıvel 8
Magyar nyelvő tudományos közlemények száma: - folyóiratban
önálló 3
társszerzıvel 34
- proceedingsben
önálló
társszerzıvel
- folyóiratban
önálló 4
társszerzıvel 12
- egyéb kiadványban
önálló
társszerzıvel
Egyéb szakmai közlemények száma:
A legértékesebbnek tartott 5-10 közleményének jegyzéke (mellékletben). 16. Szakirodalmi hivatkozások: Hazai hivatkozások az utolsó 10 évben:
8
Külföldi hivatkozások az utolsó 10 évben: 38
ebbıl az utolsó 5 évben:
5
ebbıl az utolsó 5 évben:
25
17.Államilag elismert fajták, bejelentett szabadalmak, know-how, stb.: Eljárás a szarvasmarhák parainfluenza-3 vírus okozta megbetegedése ellen (186 014) Eljárás típusspecifikus vírusvakcinák elıállítására (197 672) Hazai és nemzetközi tudományos és szakmai tevékenységét, irodalmi közleményeinek, megbízatásainak jegyzékét, tudományos önéletrajzát, fıbb szakmai tudományos tevékenységének idırendi jegyzékét külön mellékletben adhatja meg. Budapest
, 2012. január 15. ................................................. Rusvai Miklós
37
Az adatlap melléklete (l. 15. pont) A 10 legfontosabbnak tartott közlemény jegyzéke (A teljes közleményjegyzék a Magyar Tudományos Mővek Tára (MTMT) adatbázisban megtekinthetı. Elérési hely: http://vm.mtmt.hu/www/index.php?scid=21# 1.
Galeotti, M., Volpatti, D., Rusvai, M.: Mitogen induced in vitro stimulation of lymphoid cells from organs of sea bass (Dicentrarchus labrax L.), Fish Shellfish Immunology, 1999. 9 227-231.
2.
Rusvai, M., Harrach, B., Bánrévi. A., Evans, P. S., Benkı, M.: Identification and sequence analysis of the core protein genes of bovine adenovirus 2. Virus Research, 2000. 70. 25-30.
3.
Bakonyi, T., Farkas, R., Szendrıi, A., Dobos-Kovács, M., Rusvai, M.: Detection of acute bee paralysis virus by Rt-PCR in honey bee and Varroa destructor field samples: rapid screening of representative Hungarian apiaries. Apidologie, 2002. 33. 63-74.
4.
Szendrıi, A., Schamberger, A., Bakonyi, T., Hornyák, Á., Rusvai, M.: Molecular comparison of the fibre proteins of bovine adenovirus subtype A and subtype B. Virus Research, 2003. 94. 59-63.
5.
Hornyák Á, Bakonyi T, Tekes G, Szeredi L, Rusvai M.: A Novel Subgroup among Genotypes of Equine Arteritis Virus: Genetic Comparison of 40 Strains. Journal of Veterinary Medicine B. 2005. 52:112.
6.
Mándoki, M, Bakonyi, T., Ivanics, É., Nemes, Cs., Dobos-Kovács, M., Rusvai, M.,: Phylogenetic diversity of Avian Nephritis Virus in Hungarian chicken flocks. Avian Pathology, (2006) 35 (3): 224-229.
7.
Demeter, Z., Lakatos, B., Palade, E. A., Kozma, T., Forgách, P., Rusvai, M.: Genetic diversity of Hungarian canine distemper virus strains. Veterinary Microbiology, (2007) 122 (3-4): 258-269.
8.
Forgách, P., Bakonyi, T., Tapaszti; Zs., Nowotny, N., Rusvai, M.: Prevalence of pathogenic bee viruses in Hungarian apiaries: situation before joining the European Union. Journal of Invertebrate Pathology, 2008. 98. 235-8.
9.
Balka G, Hornyák A, Bálint A, Benyeda Z, Rusvai M. Development of a one-step realtime quantitative PCR assay based on primer-probe energy transfer for the detection of porcine reproductive and respiratory syndrome virus. Journal of Virological Methods, 2009 Jun; 158(1-2):41-5.
10. Palade EA, Kisary J, Benyeda Z, Mándoki M, Balka G, Jakab C, Végh B, Demeter Z, Rusvai M.: Naturally occurring parvoviral infection in Hungarian broiler flocks. Avian Pathol. 2011 Apr;40(2):191-7.
38
NYILATKOZAT
Alulírott pályázó tudomásul veszem, hogy az Egyetem a meghirdetett álláshelyre benyújtott pályázatomban közölt adataimat a személyes adatok védelmérıl szóló 1992. évi LXII. tv. 3. §. (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelıen kezeli a pályázati eljárás lebonyolítása folyamán, és azt az erre illetékes
szervek
rendelkezésére
bocsátja
az
Egyetem
oktatói-kutatói
követelményrendszerében foglaltaknak megfelelıen. Budapest, 2012. január 15.
................................................ Rusvai Miklós
39
Dr. Solti László akadémikus, egyetemi tanár, rektor Szent István Egyetem Gödöllı Páter Károly u. 1. 2103 Budapest, 2012. január 15. Tisztelt Rektor Úr!
Mellékelten küldöm pályázati anyagomat a http://www.kozigallas.gov.hu honlapon 2011. december 9-én megjelent felhívás alapján az Állatorvos-tudományi Kar dékáni címére, melyet ezennel tisztelettel megpályázok.
Rusvai Miklós egyetemi tanár
40
