Szent Benedek Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Budapesti Tagintézménye

MAGYAR BENCÉS KONGREGÁCIÓ PANNONHALMI FŐAPÁTSÁG (9090 Pannonhalma, Várkerület 1.) által fenntartott

Szent Benedek Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Budapesti Tagintézménye (1083 Budapest, Práter u. 11.)

Házirendje

2014.

1.

BEVEZETÉS

Az iskola életével kapcsolatos egyes kérdéseket a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 25. § (2) és (3) bekezdése alapján kapott felhatalmazás értelmében jelen Házirendben szabályozzuk, • a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (továbbiakban: Nkt.), • a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (továbbiakban: R), • az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, • iskolánk Pedagógiai Programja, • iskolánk Szervezeti Működési Szabályzata (továbbiakban: SZMSZ) rendelkezéseinek figyelembe vételével. A Házirend területi hatálya kiterjed az iskolai életre (az intézménybe érkezéstől az onnan való távozásig, ide értve az iskola különböző helyszínei közötti szervezett közlekedést is, amennyiben az átvonulás az iskola felügyelete alatt történik), valamint az intézmény területén kívüli, az iskola által szervezett, a Pedagógiai Program végrehajtásához kapcsolódó rendezvényekre. A Házirend személyi hatálya a tanulókra, a pedagógusokra, az intézmény más alkalmazottaira és a kiskorú tanulók szüleire, gondviselőire – aki a gyermek törvényes képviselőjeként gyakorol jogokat, kötelezettségeket – terjed ki. A Házirend időbeli hatálya a kihirdetésének napjától visszavonásig érvényes. Vonatkozik a teljes tanévre, beleértve a szüneteket is. A Házirend nyilvános dokumentum. Egy példányát a tanulóknak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek/gondviselőnek) az iskolába való beiratkozáskor rendelkezésre kell bocsátani. A Házirend megtekinthető a titkárságon és az iskola honlapján. A Házirendet osztályfőnöki órán és szülői értekezleten ismertetni kell a tanév kezdetekor, vagy változtatás esetén. A Házirendet a Fenntartó jóváhagyása után lehet kihirdetni, amely visszavonásig érvényes. A Házirendet a nevelőtestület és a Diákönkormányzat évenként felülvizsgálja. A Házirend felülvizsgálatára akkor is sor kerül, ha bármelyik, a szabályzat elfogadásában érdekelt fél kezdeményezi az intézmény belső szabályzatai, a Fenntartó előírása, illetve jogszabály alapján. A Házirend kötelező érvényű iskolai jogszabály. Betartatásának kikényszerítése vagy megsértésének szankcionálása csak az arra megengedett eljárásokkal és jogkövetkezményekkel történhet. A Házirend megsértésével kapcsolatos intézményi döntések ellen a tanuló (kiskorú tanuló esetén a szülő/gondviselő) jogorvoslattal élhet.

2.

TANULÓI JOGOK, VALAMINT A GYAKORLÁSUKKAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK ÉS ELJÁRÁSOK

2.1. Tanulói jogviszony létesítése A tanuló (a magántanuló is) az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján, történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. A tanulói jogviszony a beiratkozás alapján, a tanév első tanítási napján jön létre (szeptember 1jén, illetve február 1-jén). 2

2.2. Felvétel Az iskola a felvételi követelményeket a felvételi tájékoztatóban hozza nyilvánosságra, a tanév rendjében meghatározott időben. Ha a jelentkező teljesítette a felvételi követelményeket, a neve mellé a felvételi rangsorban elfoglalt helye szerinti sorszámot kell beírni. A felvételi eljárás során az azonos teljesítményt elérő tanulók közül a rangsor elkészítésénél előnyben részesítjük azokat a sajátos helyzetű tanulókat, akiknek lakóhelye az iskola székhelyén, illetve telephelyén van. A sajátos helyzetet igazoló dokumentum fénymásolatát a jelentkezési laphoz kell csatolni. Intézményünk sajátos helyzetűnek tekinti a következő tanulókat: • átmeneti gondozásban, átmeneti, vagy tartós nevelésben nevelőszülőnél, vagy gyermekotthonban elhelyezett gyermek, • halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, • sajátos nevelési igényű gyermek, • akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel, vagy akivel együtt a családban három vagy több gyermeket nevelnek, • családi pótlékra saját jogon jogosult. A tanév rendjében meghatározott felvételi időn túl jelentkezett tanuló felvételéről az iskola igazgatója dönt, a tanuló (és kiskorú tanuló esetén a szülő/gondviselő) meghallgatása után. Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról az igazgató dönt. Egy osztályon belül a csoportbontások a szaktanárok javaslata alapján, a tanulók tudásszintjének figyelembe vételével történnek.

2.3. Átlépés más oktatási intézménybe Tanulói jogviszonyt a tanköteles tanuló esetében akkor szüntetünk meg, ha a befogadó iskola vezetője írásban nyilatkozik a tanuló átvételéről (befogadó nyilatkozat). Nem tanköteles kiskorú tanulónál a szülő/gondviselő írásos beleegyezése szükséges az iskolánkból való kimaradáshoz.

2.4. Átvétel iskolán belül másik osztályba Indokolt esetben tanulmányi előmenetelének érdekében, vagy az egészségi állapotában bekövetkezett változás miatt a tanuló (kiskorú tanuló esetén a szülő/gondviselő) kérvényt ír az igazgatónak. A kérvényt az osztályfőnöknek nyújtja be, aki a szaktanárok javaslatának figyelembevételével véleményezi és továbbítja az igazgatónak. Az igazgató ezek alapján dönt. Döntéséről írásban értesíti a tanulót, vagy törvényes képviselőjét.

2.5. Átvétel osztályon belül másik csoportba Indokolt esetben a tanuló (kiskorú tanuló esetén a szülő/gondviselő) kérvényt ír az igazgatónak. A kérvényt az osztályfőnöknek nyújtja be, aki a szaktanárok javaslatának figyelembevételével véleményezi és továbbítja az igazgatónak. Az igazgató ezek alapján dönt. Döntéséről írásban értesíti a tanulót, vagy törvényes képviselőjét.

2.6. Beiratkozás, tanulói adatok kezelése Továbbhaladó évfolyamok esetén a tanuló a tanév első napjáig köteles eljuttatni előző tanév végi bizonyítványát a titkárságra. Újonnan beiratkozó tanuló esetében a tanuló (kiskorú tanuló esetén a szülő/gondviselő) beiratkozáskor adatlapot tölt ki, bemutatja érvényes személyazonosító okmányait (személyi igazolványát – ennek hiányában születési anyakönyvi kivonatát, esetleg útlevelét –, valamint 3

lakcímkártyáját), TAJ kártyáját, illetve a szakképzés jellege szerint esetlegesen szükséges egészségügyi dokumentumokat, leadja a megfelelő iskolai előképzettséget igazoló bizonyítvány(oka)t. Mindezek alapján az iskola elkészíti a tanulói nyilvántartást. Ha a nyilvántartott személyes adatokban változás következik be, a tanuló köteles ezt osztályfőnökének haladéktalanul bejelenteni. Az osztályfőnök az így tudomására jutott információkat továbbítja a titkárságra, egyidejűleg bejegyzi a változásokat az általa vezetett tanügyi dokumentumokba. Az osztályfőnök minden tanévben az éves munkatervben meghatározott időpontig egyezteti a tanulói adatokat a nyilvántartás felelős vezetőjével. A tanulók személyes adatait a mindenkor hatályos adatvédelmi jogszabályok szigorú betartásával kell kezelni.

2.7. Tantárgyi (részleges vagy teljes) mentesítések eljárási szabályai A tanulási nehézséggel küzdő tanuló (kiskorú tanuló esetén a szülő/gondviselő kérésére) jogszabályban meghatározott szakértői vélemény alapján – a gyakorlati képzés kivételével – egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből mentesítést kaphat az értékelés és minősítés alól. Az erre vonatkozó kérelmet a szakértői véleményt mellékelve az iskola igazgatójához kell benyújtani. Tanulási nehézségek miatt bizonyos tantárgyak értékelése és minősítése alól felmentett tanulóknak kötelező részt venni a kijelölt fejlesztő foglalkozásokon. Az érettségi vizsgán az érintett tantárgyak helyett a tanuló – a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint – másik tantárgyat választhat, vagy szükség esetén az írásbeli vizsgát szóbelivel illetve a szóbelit írásbelivel helyettesítheti. Részleges tantárgyi mentesítés esetén – a felmentő határozatba foglaltak szerint – a tanulónak számot kell adni tudásáról. Testnevelés tantárgy tanórai munkája alóli mentesítéshez az iskolaorvos által nyilvántartásba vett szakorvosi nyilatkozat szükséges, melyet mellékelni kell a tanuló (kiskorú tanuló esetén a szülő/gondviselő) által az igazgatóhoz benyújtott kérelemhez. A tanulónak a testnevelés órán mindaddig előírt felszerelésben kell megjelennie, amíg a felmentését az igazgató aláírásával kézhez nem kapta, és a mentesítés – az iktatószám megjelölésével – az osztálynaplóba, valamint a törzslapba be nem lett vezetve. Eddig az ideig érdemjegyet kap a tanuló. A gyógytestnevelésre kötelezett tanulónak a foglalkozásokon való részvételt igazolni kell. Osztályzatát a gyógytestnevelést tartó szaktanár javaslata alapján kapja. A tanuló (kiskorú tanuló esetén a szülő/gondviselő) kérésére egyéb okból (pl. nyelvvizsgával rendelkezik) is adható mentesítés, a hatályos jogszabályok betartásával, az igazgatóhoz benyújtott írásbeli kérelemre hozott határozatban foglaltak szerint. A tanuló teljesítményét érdemjeggyel kell minősíteni mindaddig, amíg a tantárgy értékelése alóli mentesítést az igazgató aláírásával kézhez nem kapta, és a mentesítés – az iktatószám megjelölésével – az osztálynaplóba, valamint a törzslapba be nem lett vezetve. A tantárgyi mentesítés a tanulót az adott tantárgy óráinak látogatása alól nem mentesíti. Sikeres előrehozott érettségi vizsga esetén a tanuló (kiskorú tanuló esetén a szülő/gondviselő) írásban kérheti az adott tantárgyból a tanítási órák látogatása alóli felmentését.

2.8. Tankötelezettség teljesítése magántanulóként A tankötelezettség – a szülő választása alapján – iskolába járással vagy magántanulóként teljesíthető. Ha az iskola igazgatója vagy a gyámhatóság, illetve a gyermekjóléti szolgálat megítélése szerint a tanulónak hátrányos, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így 4

elkezdett tanulmányok befejezésére nem lehet számítani, köteles erről értesíteni a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes önkormányzat jegyzőjét. A jegyző dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. Hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának a döntéséhez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének magántanulóként tesz eleget, kiskorú tanuló esetén felkészítéséről a szülő/gondviselő gondoskodik, a nagykorú tanuló egyénileg készül fel. Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a tanulót illetve a szülőt/gondviselőt a magántanulói jogairól és kötelességeiről. A félévi és tanév végi osztályzat megállapításához a magántanulónak osztályozó vizsgát kell tennie. A magántanuló vizsgára való felkészítésről a tanuló (kiskorú tanuló esetén a szülő/gondviselő), tudásának méréséről az iskola gondoskodik. A magántanuló köteles a félév/tanév tananyagát, követelményét a szaktanárokkal előzetesen egyeztetni. A szakképzés gyakorlati követelményei magántanulóként nem teljesíthetőek, ezért szakképző évfolyamon magántanulói státus nem engedélyezhető.

2.9. Vendégtanulói jogviszony A tanuló joga, hogy jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen. A tanuló (kiskorú tanuló esetén a szülő/gondviselő) kérelmére engedélyezhető, hogy az iskolában oktatottaktól eltérő irányú ismeret megszerzésére másik iskolában foglalkozáson vegyen részt. Ez irányú kérelmet a megelőző tanév végéig az igazgatóhoz kell benyújtani. Az igazgató közreműködik a vendégtanulói jogviszony létrehozásában. Ha a tanuló vendégtanulóként ad számot tudásáról, a vizsgáztató iskola törzslapi bejegyzés céljából értesíti azt az iskolát, amelyikkel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A tanuló magasabb évfolyamra lépéséről – figyelembe véve a vendégtanulóként szerzett osztályzatot – az az iskola dönt, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll.

2.10. Független vizsgabizottság előtti vizsga A tanuló joga, hogy kérelmére (kiskorú tanuló esetén a szülő/gondviselő kérésére) független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról. A független vizsgabizottság igénybe vétele arra nyújt lehetőséget, hogy a tanuló az iskolán kívül méresse meg tudását. Az ilyen típusú kérelmet – a hatályos jogszabályok figyelembe vételével – a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek/gondviselőnek) a tanév illetve a félév vége előtt legalább harminc nappal, írásban kell benyújtania az iskola igazgatójához, a tantárgy(ak) és évfolyamának megjelölésével. A tanuló (kiskorú tanuló esetén a szülő/gondviselő) a félévi értesítő, illetve az év végi bizonyítvány kézhez vételétől számított tizenöt napon belül kérvényezheti, hogy független vizsgabizottság előtt tehessen javítóvizsgát. Amennyiben a tanuló teljesítménye – hiányzásai miatt – a tanítási évben érdemjeggyel nem volt értékelhető, a tanuló (kiskorú tanuló esetén a szülő/gondviselő) a nevelőtestület engedélyének megadását követő öt napon belül kérvényezheti, hogy független vizsgabizottság előtt vizsgázhasson. Ez esetben az iskolának a nevelőtestület engedélyét a kérelemhez csatolnia kell. A független vizsgabizottság előtt letehető vizsgát a területileg illetékes Kormányhivatal szervezi. Az iskola igazgatója a hozzá benyújtott kérvényeket oda továbbítja.

2.11. A tanulók tantárgyválasztásával kapcsolatos eljárások Az iskolába történő jelentkezéskor a tanuló képzési-oktatási profilt választ, ami egyben a tanítási órákon való részvétel vállalását is jelenti. 5

A képzési jellegnek megfelelő óraterv az iskola Pedagógiai Programjából megismerhető. Ezt a tanulókkal az első tanítási napon, a szülőkkel a beiratkozás utáni első szülői értekezleten ismertetni kell. A tanuló joga, hogy képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeit figyelembe véve továbbtanuljon, továbbá – a Pedagógiai Program keretei között – válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások és pedagógusok közül. Az iskola – ha az intézmény anyagi lehetőségei ezt megengedik – egyes tantárgyak esetén csoportbontással biztosítja a tanulók képességei szerint differenciált felkészítést. A tanulók intézményi, települési, megyei, területi, országos és nemzetközi versenyeken vehetnek részt. Igény szerint a megyei vagy magasabb szintű fordulóra továbbjutó tanulók számára az iskola biztosítja a felkészítést (szakmai segítségnyújtás, mentor tanári feladatok, eszköz- és teremhasználat, illetve – az intézmény anyagi lehetőségeitől függően – .az esetlegesen felmerülő költségek, vagy azok egy részének finanszírozása).

2.12. Tanórán kívüli foglalkozások A tanulók szabadidejük hasznos eltöltésére, művelődésük fokozására, vagy egyéb, az iskola Pedagógiai Programjában is elfogadott célra diákköröket hozhatnak létre. A tanuló joga, hogy részt vegyen a diákkörök munkájában, kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek. A tanuló joga, hogy részt vegyen különböző szabadidős programokon, pályázatokon, sport és tanulmányi versenyeken. Ezekről a pedagógusoktól és az iskolai hirdetőtábláról értesülhetnek. A tanuló joga, hogy korrepetáláson vegyen részt, amennyiben az iskola ezt meghirdeti. A jelentkezés önkéntes, írásban történik (kiskorú tanuló esetén a szülő/gondviselő egyetértésével). Jelentkezés esetén a részvétel kötelező érvényű, a jelentkezési feltételben meghatározott időtartamra.

2.13. Emberi méltósághoz való jog A tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A tanuló nem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. Az intézmény dolgozói tartózkodnak a tanulókkal szemben a durva szavaktól, gúnyos megjegyzésektől, a megalázó hangnemtől. Amennyiben a tanuló társa vagy társai személyiségi jogait, emberi méltóságát sérti, fizikai vagy lelki erőszakot alkalmaz társaival szemben, a kötelességszegés pontos körülményeinek feltárása után, fegyelmező intézkedést kezdeményeznek vele szemben, vagy fegyelmi eljárás indul ellene. A pedagógus illetve az intézmény bármely dolgozója, amennyiben bármely tanulót érintő jogsérelemről, fizikai vagy lelki erőszakról értesül, jelzi az intézmény vezetőjének, aki vagy személyesen, vagy megbízottja (gyermek- és ifjúságvédelmi felelős) útján a megfelelő fórumon eljár.

2.14. Személyiségi jog A tanuló joga, hogy személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát az iskola tiszteletben tartsa. E jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat ugyanezen jogaik érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját vagy mások egészségét, testi épségét, valamint a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását.

6

Az iskola a tanulónak csak azon adatait tartja nyilván, amelyeket a hatályos jogszabályok lehetővé tesznek; az így kapott adatokat kizárólag jogszabályban megengedett módon adja tovább. Az adatokat az intézmény a beiratkozási lapon, a beírási naplóban, az osztálynaplóban, a törzslapon és a tanuló-nyilvántartási rendszerben rögzíti. Egyéb adatok az érintettek hozzájárulásával kérhetők. A tanuló (vagy törvényes képviselője) az osztályfőnök segítségével meggyőződhet személyes adatainak nyilvántartásáról, s az adatokat helyesbítheti. Az iskola-egészségügyi vizsgálatok szükségessé teszik a tanuló TAJ-számának ismeretét. A pénzjutalomban, elismerésben, díjazásban vagy ösztöndíjban részesülő tanuló adószámát az ügyhöz kapcsolódó dokumentumon fel kell tüntetni. Az iskola a mérésekhez kapcsolódóan név nélkül kérhet adatokat, de az adatszolgáltatás önkéntes. Az intézmény valamennyi dolgozója tiszteletben tartja a tanuló névviselési jogát, s tartózkodik attól, hogy a tanuló hivatalos családi vagy utónevét megváltoztassa, elferdítse, lerövidítse, becenévvé alakítsa át. A tanulót védelemben részesíti a többi tanulóval szemben, ha jogai ilyen módon sérülnének. Az iskola tiszteletben tartja a tanuló levelezéshez való jogát; a tanuló iskolába érkező levelét bontatlan formában adja át. A tanórán, szakmai gyakorlaton folytatott levelezés azonban akadályozza mások művelődéshez, szakképesítés megszerzéséhez való jogát, ezért az órát, gyakorlatot tartó pedagógus a levelet elveheti, amit az óra, gyakorlat végén felbontatlanul, olvasatlanul visszaad a tanulónak.

2.15. Biztonsághoz, egészséges környezethez való jog A tanuló joga, hogy biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával, életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki. A tantervi órákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon a szaktanár, illetve a foglalkozás vezetője, a szünetekben az ügyeletes pedagógus gondoskodik a tanulók testi épségének megóvásáról, valamint erkölcsi védelméről. A pedagógus osztályfőnökként, szaktanárként átadja a tanulóknak az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket, és meggyőződik azok elsajátításáról. A tanév kezdetekor az osztályfőnöknek ismertetni kell a tanulók által követendő magatartási szabályokat, és az intézmény területén lévő általános veszélyforrásokat. A szaktanároknak (különösen: testnevelés, rajz, számítástechnika, kémia, fizika, szakmai gyakorlat) balesetvédelmi oktatás keretében kell ismertetni a speciális (műhely, tornaterem, informatika terem), illetve egyéb veszélyforrásokat rejtő tantermek (szaktantermek, előadótermek) használatára, igénybevételére vonatkozó előírásokat és követelményeket. A balesetvédelmi oktatásról jegyzőkönyvet (munkavédelmi naplót) kell készíteni, melyet a résztvevők aláírásukkal igazolnak. Iskolán kívüli rendezvények előtt fel kell hívni a figyelmet a lehetséges baleseti veszélyforrásokra. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell. A tanulóbaleseteket a vonatkozó jogszabályok szerint kell nyilvántartani és jelenteni. A pedagógus jelzi a balesetet az iskola vezetőjének vagy helyettesének, aki értesíti a munkavédelmi felelőst, s ő a jogszabályoknak megfelelően jár el. A tanulónak joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. Az intézmény segíti az egészségügyi szűrővizsgálat lebonyolítását (ellátja a tanulók felügyeletét a vizsgálat alatt, helyiséget biztosít). Az iskolaorvos rendelési ideje megtekinthető az iskolai hirdetőtáblán és az iskolaorvosi rendelő ajtaján. A tanév során sor kerül a tanulók egészségügyi szűrővizsgálatára, állapotfelmérésére. Fogászatiés hallásvizsgálat évente egy alkalommal történik. A vizsgálat és az esetleges védőoltások időpontjáról előzetesen tájékoztatja a tanulókat (kiskorú tanuló esetén az ellenőrző könyv útján a szülőt/gondviselőt). 7

2.16. A tanulók tájékozódáshoz kapcsolódó jogai A tanuló joga, hogy hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról, személyét és tanulmányait érintő kérdésekről. Az intézmény működését alapvetően meghatározó, alább felsorolt dokumentumok megismerhetőek a titkárságon, valamint az iskola honlapján: • Pedagógiai Program (tartalmazza a magasabb évfolyamba lépés és a továbbhaladás feltételeit, a tanuló magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének szempontjait, az ismeretek számonkérésének formáit, a tantárgyi minimumokat), • SZMSZ, • Házirend, • Intézmény Minőségirányítási Program (IMIP). Az egyes helyiségek használati rendje megtalálható az adott helyen kifüggesztve. Az egyes tantárgyak éves követelményét a szaktanárok a tanév elején ismertetik a tanulókkal. A tanév rendjét, az intézmény rendszabályait (Házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnököknek osztályfőnöki órán és szülői értekezleten ismertetni kell a tanév kezdetekor, vagy változtatás esetén. Valamennyi pedagógus kötelessége a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet az osztálynaplóba beírni, erről a tanulót tájékoztatni. A tanuló az osztálynaplóba bekerült érdemjegyekről tájékoztatást kérhet az adott tantárgyat tanító szaktanártól vagy osztályfőnökétől. A tanulónak jogában áll feleleteiről minősítést, osztályzatairól indoklást kérni, közvetlenül a felelet után, vagy a kijavított írásbeli dolgozat kézhezvételekor. A tanuló törvényes képviselője betekintést nyerhet a tanuló dolgozataiba, illetve azokról másolatot kérhet az adott tanév végéig. (A másolat készítésével kapcsolatos költségek a tanulót, illetve a szülőt/gondviselőt terhelik.)

2.17. A tanulók érdekérvényesítése, véleménynyilvánítása A tanuló joga, hogy személyesen vagy képviselői útján – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában. A tanulóközösségek döntési jogkört gyakorolnak – a nevelőtestület véleményének meghallgatásával – saját közösségi életük tervezésében, megszervezésében, tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. A tanulók döntése a Házirendet nem sértheti. A tanuló joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, a diákönkormányzathoz, és arra legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül érdemi választ kapjon. A tanuló javaslattal élhet, véleményt nyilváníthat • tanórán az órát tartó pedagógus által meghatározott formában, nem sértve a többi tanuló művelődéshez való jogát, • diákképviselője közreműködésével a diákönkormányzat ülésein, valamint a diákközgyűlésen. A tanuló véleménynyilvánítási jogának gyakorlása során nem sértheti az iskola alkalmazottainak és tanulóinak személyiségi jogát, illetve emberi méltóságát. A tanulók a magatartás és szorgalom értékelése és minősítése során véleményt nyilváníthatnak, javaslatot tehetnek. A legalább egy osztályt érintő kérdésben ki kell kérni a DÖK véleményét. A diákközgyűlés az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódó-tájékoztató fóruma, amely a tanulóközösségek által megválasztott küldöttekből áll. Ennek ülései nyilvánosak, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait, kritikai megjegyzéseit. A tanulók feltett kérdéseikre érdemi választ kapnak. A diákközgyűlés az igazgató által, illetve a DÖK saját 8

működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze, évente legalább egy alkalommal a diákönkormányzat működésének és a tanulói jogok érvényesülésének áttekintése céljából. A diákközgyűlés időpontját az iskolai munkatervben is rögzíteni kell. A tanulót a jogszerű és kulturált véleménynyilvánítás miatt hátrány nem érheti. Az iskola igazgatója hetente egy órában fogadóórát tart, melynek idejét a tanév elején kihirdeti.

2.18. Diákönkormányzat (DÖK) A tanuló joga, hogy választó és választható legyen a diákképviseletbe. Érdekeinek képviseletéért közvetlenül a diákképviselőjéhez fordulhat. Az iskola tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében diákköröket hoznak létre, amelyek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti. A diákkörök döntési jogkört gyakorolnak – a nevelőtestület véleménye meghallgatásával – saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. A tanulók, diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot (DÖK) hozhatnak létre, melynek tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A DÖK szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A DÖK vezetőségét az osztályok által szavazattöbbséggel megválasztott küldöttek választják maguk közül, vezetőjük a diákközgyűlés által megválasztott elnök. A választásokról szabályos jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet átadnak az iskola igazgatójának. A választásokon részt vesznek az érintett osztályfőnökök is, illetve a diákközgyűlésen a diákmozgalmat segítő tanár. (A DÖK munkáját e feladatra kijelölt, iskolai diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze az SZMSZ-nek megfelelően.) A tanulókat az iskola vezetősége és a nevelőtestület előtt a DÖK elnöke képviseli. A DÖK a diákmozgalmat segítő tanáron keresztül is érvényesítheti jogait. A DÖK feladatainak ellátásához – az iskolával történő megállapodásnak megfelelően – használhatja az intézmény kijelölt helységét, valamint eszközeit. A DÖK véleményét ki kell kérni: • az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, • a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, • az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, • a házirend elfogadása előtt. A DÖK jogosult dönteni: • évente egy tanítás nélküli munkanap programjáról, a nevelőtestület véleményének kikérése mellett, • saját szervezeti és működési szabályzatáról, munkatervéről, költségvetéséről és a számukra biztosított eszközök felhasználásáról.

2.19. A szakképzésben részt vevő tanulók jogai A szakiskola tanulóját a szakképzési évfolyamokon folyó gyakorlati képzés keretében az érdekvédelem és a munkavédelem tekintetében megilletik mindazok a jogok, amelyeket a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (továbbiakban: szakképzési törvény), valamint – a szakképzési törvény eltérő rendelkezésének hiányában – a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: munka törvénykönyve) biztosít a munkavállalók részére. A tanuló foglalkoztatására alkalmazni kell továbbá a munkavédelemre vonatkozó jogszabályokat is. 9

A tanulószerződés megkötésekor, az abból eredő jogok és kötelezettségek teljesítésekor az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. A tanuló a gyakorlati képzéssel kapcsolatos igényeinek érvényesítése érdekében – a munkaügyi jogvitára vonatkozó rendelkezések szerint – jogvitát kezdeményezhet. E rendelkezések alkalmazásában munkavállalón a tanulót, munkáltatón a gyakorlati képzés szervezőjét, munkaviszonyon a tanulói jogviszonyt, szakszervezeten a tanulói szakszervezetet kell érteni. A szakképzésben részt vevő tanuló a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerint jogosult juttatásokra és kedvezményekre. A juttatásokat és kedvezményeket a gyakorlati képzés szervezője köteles biztosítani. Amennyiben a szakképzésben az iskola tanulója tanulószerződés alapján vesz részt a gyakorlati képzésben, tanulói jogviszonyával összefüggésben a szakképzési törvény rendelkezéseit is alkalmazni kell. Nagykorú és cselekvőképes tanuló esetén a szülő jogaira és kötelességeire vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni. A jogok gyakorlása, a kötelezettségek teljesítése a tanulót, a diákképviselőt, a tanulók képviselőjét illeti meg, illetve terheli. Ha a nagykorú tanuló önálló jövedelemmel nem rendelkezik és a szülővel közös háztartásban él, a tanulói jogviszony megszűnésével, a tanuló tanulmányi kötelezettségének teljesítésével, valamint a fizetési kötelezettséggel járó iskolai döntésekről a szülőt is értesíteni kell. A szakképzési törvény által meghatározott jogokat és kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetve teljesíteni.

2.20. Egyéb rendelkezések A tanuló joga, hogy igénybe vegye az iskolában rendelkezésre álló eszközöket, az iskola létesítményeit. Az eszközök és létesítmények igénybevétele tanári engedéllyel és felügyelettel történhet. A tanuló joga, hogy vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását. Az intézmény vallásilag elkötelezett iskolaként működik, azonban nem korlátozza más vallás szerint élők szabad vallásgyakorlását. A tanuló joga, hogy az iskolában, családja anyagi helyzetétől függően, külön jogszabályban meghatározott esetekben, kérelmére (kiskorú tanuló esetén a szülő/gondviselő kérelmére) térítésmentes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön a Nkt. által meghatározott, a tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre. A tanuló joga, hogy jogai megsértése esetén – jogszabályban meghatározottak szerint – eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot. A tanuló joga, hogy jogszabályban meghatározottak szerint az oktatási jogok miniszteri biztosához forduljon. A tanuló jogainak gyakorlása során nem sértheti társai és a közösség jogait.

10

3.

TANULÓK KÖTELESSÉGEI ÉS MAGATARTÁSA

3.1. Tanulói kötelességek A tanuló kötelessége, hogy eleget tegyen – rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően – tanulmányi kötelezettségének: • a kötelező és a választott foglalkozásokon, szakmai gyakorlatokon részt vegyen, • hiányzásait jelen Házirendben szabályozottak szerint igazolja, • felkészüljön a tanórákra és a gyakorlati foglalkozásokra, • házi feladatait elkészítse, • a szükséges taneszközöket az adott tanítási napra magával hozza, • órai munkája aktívan közreműködő legyen, • eleget tegyen szóbeli és írásbeli beszámolási feladatainak. A tanuló kötelessége, hogy életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, iskolai foglalkozások, rendezvények előkészítésében és lezárásában. A tanuló kötelessége, hogy megtartsa az iskolai tanórai és egyéb foglalkozások rendjét, az iskolai helységek és az iskolához tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, valamint az iskola szabályzatainak előírásait. A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét, (kiskorú tanuló esetén a szülő/gondviselő hozzájárulásával) részt vegyen az egészségügyi szűrővizsgálatokon, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlel. A tanuló kötelessége, hogy megőrizze, továbbá az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során általa használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszerelését. A tanuló kötelessége, hogy az iskola vezetői, pedagógusai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, tiszteletet tanúsítson irántuk, segítse rászoruló tanulótársait. A tanuló kötelessége, hogy a helyi tanterv szerinti (és az egyéb képzésektől elkülönítetten szervezendő) hittan órákon részt vegyen. A tanuló kötelessége, hogy megtartsa az iskolai SZMSZ-ben, továbbá a jelen Házirendben foglaltakat.

3.2. Elvárt magatartás Az iskola tanulóitól és dolgozóitól elvárt magatartás: • viselkedése és beszédstílusa az iskolában – és azon kívül is – kulturált legyen (kerüli a durva viselkedést, a trágár beszédet, a másik embert kirekesztő magatartást, türelmes és udvarias), • az iskola valamennyi dolgozójával és tanulójával szemben alapvető az udvariasság, előzékenység, • nappali munkarend szerint tanulók az iskola dolgozóit, tanulóit és a számára ismerős szülőket az intézmény vallási elkötelezettségének megfelelően latinul köszöntik: ”Laudetur Iesus Christus!” („Dicsértessék a Jézus Krisztus!”) / válasz: ”In aeternum, amen!” („Mindörökké, ámen!”), • megjelenése tiszta, gondozott és ápolt legyen,

11

• •

az iskolán kívül se felejtse el, hogy fegyelmezetten, kulturáltan és udvariasan kell viselkedni, hiszen bárhol is jelenik meg, személyével az iskoláját is képviseli, iskolai szervezésű programokon, kirándulásokon, üzemlátogatásokon is be kell tartani a Házirend vonatkozó előírásait.

Hozzánk látogató vendégeinktől elvárjuk, hogy iskolánk szellemiségéhez igazodó magatartásával tisztelje meg tanulóinkat és dolgozóinkat.

3.3. Tiltott magatartásformák Az iskola tanulói, dolgozói és valamennyi vendége számára tilos az iskolába bármilyen gyulladást vagy sérülést okozó anyagot, veszélyes eszközt behozni (pl.: maró vegyszert, gyújtó- vagy robbanószert, bilincset, gázsprayt, láncos- vagy ólmos botot, boxert, szúró- vagy vágóeszközt, fegyvert stb.) – a tanári teakonyhában használt konyhai eszközök, illetve a tanórai és a gyakorlati munka során a szaktanár által használt, vagy tanulói használatra engedélyezett anyagok és eszközök kivételével. Szankció: okozott kár megtérítése és/vagy fegyelmi büntetés, közveszélyokozás vagy fenyegetés esetén büntető feljelentés. A veszélyes eszköz elkobozható. Az iskola tanulói, dolgozói és valamennyi vendége számára tilos alkoholt fogyasztani, illetve dohányozni az iskolában és jogszabályban meghatározott környékén, valamint az iskolai szervezésű programok külső helyszínein, illetve az ilyen helyszínek szervezett megközelítésekor. Szankció: szabálysértési bírság és/vagy fegyelmi büntetés (adott esetben a munka törvénykönyvének eljárásai szerint), valamint alkohol fogyasztása esetén az azonnali kitiltás, amíg az alkoholos befolyásoltság fennáll (kiskorú tanuló esetén a szülő/gondviselő felelősége is valószínűsíthető, így ez estben az ő kötelessége a gyermek haladéktalan hazaszállítása). Az iskola tanulói, dolgozói és valamennyi vendége számára tilos máshol fogyasztott alkohol, módosult tudatállapotot előidéző gyógyszer, hallucinogén anyag, bódító vagy kábító hatású szer, drog hatása alatt, vagy más okból kifolyólag munkaképtelen (tanulásra képtelen) állapotban az iskolában megjelenni vagy az iskola által szervezett programokon részt venni. Szankció: szabálysértési bírság vagy büntető feljelentés, és/vagy fegyelmi büntetés (adott esetben a munka törvénykönyvének eljárásai szerint), valamint azonnali kitiltás, amíg a munkaképtelen (tanulásra képtelen) állapot fennáll (kiskorú tanuló esetén a szülő/gondviselő felelősége is valószínűsíthető, így ez estben az ő kötelessége a gyermek haladéktalan hazaszállítása). Ha az iskola vezetője vagy a helyettesítésével megbízott személy úgy ítéli meg, hogy az adott személy egészségi állapota veszélyben forog, köteles haladéktalanul mentőt hívni. Az iskola tanulói, dolgozói és valamennyi vendége számára tilos alkohol, módosult tudatállapotot előidéző gyógyszer, hallucinogén anyag, bódító vagy kábító hatású szer, drog tartása, fogyasztása, népszerűsítése, terjesztése. Szankció: a hatóság azonnali értesítése és/vagy fegyelmi büntetés (adott esetben a munka törvénykönyvének eljárásai szerint). Tilos a mobiltelefonok és más elektromos eszközök használatával az oktatást zavarni, ezért tanítás, gyakorlati foglalkozás ideje alatt ezeket a táskában, kikapcsolt állapotban kell tartani. A tanuló a tanórát, gyakorlati foglalkozást telefonálás miatt nem hagyhatja el, ezért ezzel az ürüggyel a tanítási óráról, gyakorlati foglalkozásról nem kéredzkedhet ki. Szankció: fegyelmi büntetés. Ha a tanóra, gyakorlati foglalkozás rendje másként nem tartható fenn, a pedagógus az oktatást zavaró eszközt elveheti a tanulótól, de a tanítás, gyakorlati foglalkozás végén – amint a zavarás lehetősége megszűnik –, az eszközt a tanuló számára vissza kell szolgáltatni, hogy a tanuló személyes tulajdonhoz való joga ne sérüljön. E szabály ismételt megszegése esetén az eszköz a szülőnek/gondviselőnek adható vissza. Az alapvető normákhoz az is hozzátartozik, hogy az iskola területén, a tanítási órákon és a szakmai gyakorlatokon mellőzzük a rágógumizást (és az iskola előtt sem tarkítjuk a lepotyogó rágógumikkal az aszfaltot). 12

Tilos az iskolába nagyobb összegű készpénzt, értékpapírt, ékszert, dohányterméket, valamint értékes technikai eszközöket behozni. Ezekért az iskola nem tud felelősséget vállalni. Az intézménynek a tilalom megszegőivel szemben semmiféle kártérítési kötelezettsége nincs. Tilos továbbá az iskolába közerkölcsbe ütköző sajtóterméket behozni. Szankció: fegyelmi büntetés.

3.4. Az ellenőrző könyv vezetésére vonatkozó kötelezettségek (Az ellenőrző könyv magánokirat, ezért az iratkezelés szabályainak megfelelően kell vezetni. Belefirkálni, javítani, illetve megrongálni nem szabad és értelmetlen is, mert a tanuló tényleges értékelése az éves munka és az osztálynapló azt rögzítő bejegyzései alapján történik. A tanuló köteles minden tanítási nap magával hozni, elméleti és gyakorlati foglalkozásra egyaránt. Bármilyen okból elvett ellenőrzőjét a tanuló a lehető legrövidebb időn belül (még aznap) kérje vissza. Elvesztését azonnal jelezni kell az osztályfőnöknek, és új ellenőrzőt kell kérni, melybe az osztályfőnök minden addigi jegyet és beírást bemásol az osztálynapló alapján. (Az új ellenőrző a titkárságon szerezhető be, és pénzbe kerül.) Az ellenőrző könyv elvesztése osztályfőnöki figyelmeztetést vonhat maga után. Az ellenőrző könyv legfontosabb célja, hogy a szülőt/gondviselőt folyamatosan tájékoztassa a tanulmányi eredményekről, ezért az elmaradt bejegyzéseket mihamarabb pótolni kell. Tájékoztatás céljából ide kell bejegyezni az iskolai programokat, szüneteket is. A bejegyzéseket külön kérés nélkül a tanárral, illetve a szülővel/gondviselővel alá kell íratni.) A digitális napló szülői értesítő funkcióinak használata helyettesítheti az ellenőrző könyvet.

4.

MUNKAREND

4.1. Az iskola nyitva tartása Az iskola szorgalmi időben munkanapokon 7:30-tól a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legkésőbb 22:00 óráig tart nyitva. Szabad- és munkaszüneti napokon, ünnepnapokon, pihenőnapokon, valamint a tanítási szünetekben – az előre tervezett időpontok, rendezvények és a külön kijelölt ügyeleti órák kivételével – az épületet zárva tartjuk. Rendezvényre egyedi kérelem alapján lehet engedélyt kapni az iskola igazgatójától.

4.2. Csengetési rend Óra 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

Becsengetés 7:50 8:45 9:40 10:35 12:00 12:55 13:50 14:40 15:30 16:15 17:00 17:50 18:35 19:20

Kicsengetés 8:35 9:30 10:25 11:20 12:45 13:40 14:35 15:25 16:10 16:55 17:40 18:30 19:15 20:00

Rövidített órák esetén Óra 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

13

Becsengetés 7:50 8:35 9:20 10:05 10:50 11:55 12:40 13:20

Kicsengetés 8:25 9:10 9:55 10:40 11:25 12:30 13:15 13:55

A csengetési rend indokolt esetben, igazgatói engedéllyel, alkalmanként megváltoztatható. Tanítási órákat összevonni csak igazgatói engedéllyel lehet. A gyakorlati foglalkozások rendje a csengetési rendtől eltérhet.

4.3. Belépés, benntartózkodás rendje A tanulóknak az első tanítási óra előtt legalább tíz perccel meg kell érkezni az iskolába. Az ezt követően érkezők későnek számítanak. A tényleges késés tényét, mértékété és jogosságát (igazolt vagy igazolatlan) majd az osztályfőnök állapítja meg. Rendszeres igazolatlan késés fegyelmi büntetést vonhat maga után. A tanulók iskolában tartózkodását órarendjük, illetve a tanórán kívüli elfoglaltságuk határozza meg. A várakozási időt a folyosón és a tantermekben vagy az udvaron tölthetik, szigorúan betartva a baleset-, tűz- és munkavédelmi szabályokat, valamint a felügyelő tanárok utasításait. A speciális, illetve az egyéb veszélyforrásokat rejtő tantermekben a kifüggesztett szabályzat szerint tartózkodhatnak a tanulók. Tanítási időben az iskolában ügyeletet kell tartani, az SZMSZ-ben rögzített szabályzat szerint.

4.4. Tanórai foglalkozások rendje A tantermekben, gyakorlati termekben munkavégzés csak pedagógus felügyelete mellett folytatható. Ha az órát, gyakorlati foglalkozást tartó tanár a becsengetés után 5 perccel nem érkezik meg az órára, gyakorlati foglalkozásra, akkor az egyik hetes köteles ezt jelenteni az iskola ügyeletes vezetőjénél, hogy helyettesítéséről mielőbb gondoskodni lehessen. A másik hetes közben fenntartja a rendet az osztályban. Esti munkarend szerint tanulók esetében, ha nincs hetes, a tanulók egy képviselője jelenti a tanár hiányát. Az első tanítási órát megelőzően a tanulók vegyék le a székeket a padokról, készítsék elő felszerelésüket a tanórára. Becsengetés után a tanulók az ülésrend szerinti helyüket elfoglalva csendben, fegyelmezetten várják a tanárt. A tanárt megérkezésekor felállással üdvözlik, majd a hetes jelentését (osztálylétszám, hiányzók száma és neve, esetleges rendkívüli esemény közlése) állva hallgatják végig. A tanár joga eldönteni, hogy a tanulók tudását milyen formában és gyakorisággal kéri számon (előre bejelenteni csak a témazáró dolgozatokat kell). Egy tantárgyból félévenként minimum három érdemjegyet kell szerezni a tanulónak ahhoz, hogy osztályozható legyen. A tanulók egy tanítási napon kettőnél több témazáró dolgozatot nem írhatnak. A tanulók számára – lehetőség szerint – a dolgozat megírását követően tíz munkanapon belül biztosítani kell az eredmény megismerésére. Ha ez alatt az idő alatt a dolgozatot javító tanárral nem volt az adott tantárgyból órájuk, akkor az osztályban vagy csoportban az ezt követő első órán kell az eredményeket ismertetni. A tantermet és berendezéseit rendeltetésszerűen kell használni, pl.: • a felesleges ruhadarabokat a fogasokon kell tárolni, • a tanórán, gyakorlati foglalkozáson nem használatos felszereléseket a padban, vagy a táskában kell tartani, • a falra, padra, székre stb. firkálni, vésni, a berendezést és az eszközöket bármely módon rongálni tilos, • tanórán, gyakorlati foglalkozáson rágógumizni tilos (az elhasznált rágógumit – becsomagolva – a szeméttároló edényben kell elhelyezni),

14

•

a hulladékot, ételmaradékot a szeméttároló edényben kell elhelyezni, a szelektíven gyűjthető hulladékot lehetőség szerint szelektíven kell gyűjteni. Tilos minden olyan tevékenység, amely korlátozza, vagy akadályozza mások jogait vagy kötelességének teljesítését, vagy ezekről elvonja a figyelmet, pl.: • nem megengedett a felelő vagy dolgozatot író tanuló zavarása „súgással”. • nem megengedett a tanóra, gyakorlati foglalkozás menetének indokolatlan zavarása közbeszólással, ezért ha a tanuló a kérdezni, felelni vagy hozzászólni szeretne, azt kézfeltartással jelezze, • a tanórák, gyakorlati foglalkozások alatt étkezni és inni nem szabad, az ételt is úgy kell tárolni, hogy az ne zavarja az órai, gyakorlati munkát, ne szennyezze a bútorokat és a taneszközöket, • mobiltelefonok és más elektromos eszközök használatával az oktatást zavarni nem szabad, ezért tanítás, gyakorlati foglalkozás ideje alatt ezeket a táskában, kikapcsolt állapotban kell tartani. • a tanórához, gyakorlati foglalkozáshoz nem szükséges tárgyat, ha a tanuló a feladata helyett azzal foglalkozik, vagy mások figyelmét elvonja, a tanár elrakatja a tanulóval. A tanóra végét a csengő vagy a csengetési rend jelzi, de az órának valójában akkor van vége, amikor a tanár azt befejezi. A tanóráról történő kicsengetés után az órát tartó tanár engedélyt ad a tanulóknak az osztályterem elhagyására, miközben egyszerű szemrevételezéssel ellenőrzi, hogy történt-e valami rendkívüli esemény a tanóra alatt. A tanítási órák végén – tanári felügyelet mellett – a tantermet kitakarítva, tisztán kell elhagyni, a padokból a szemetet a szemetesbe ki kell dobni, az utolsó tanóra végén a székeket a padokra fel kell tenni és az ablakokat be kell csukni. A tanítási, gyakorlati foglalkozás befejezése előtt az osztályfőnök, szaktanár, szakoktató javaslata alapján az ügyeletes vezető engedélyével lehet távozni. Nappali munkarend szerint tanulóknál az engedélyt külön nyomtatványon kell kiadni, mert a portát ellátó személy csak ennek felmutatásakor engedheti ki a tanulót az épületből. Kiskorú tanulóknál elmaradt óra esetén a szülőket/gondviselőket az ellenőrző vagy a megadott címre küldött e-mail útján tájékoztatni kell arról, hogy a tanuló mikor hagyta el az iskola épületét.

4.5. Tanórán kívüli foglalkozások rendje Az iskola nem kötelező foglalkozásokat szervezhet felzárkóztatás és kiegészítő ismeretek átadása céljából. Nappali oktatás esetén az iskola igazgatója minden év március 15-éig elkészíti és közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, továbbá a felkészítés szintjéről, amelyekből a tanulók választhatnak. A tájékoztatónak azt is tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja tanítani. A tájékoztatóhoz a diákképviselet véleményét be kell szerezni. A tanuló (kiskorú tanuló a szülő/gondviselő egyetértésével) május 20-áig írásban adhatja le a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését. A választott tantárgyak közül az iskola a felkészítést abból a két tantárgyból biztosítja, amelyet a legtöbben választottak. Ha a tanulót kérelmére felvették a nem kötelező tanítási órára, akkor a továbbiakban azon köteles részt venni. Értékelés, minősítés, mulasztás és magasabb évfolyamba lépés tekintetében a választott óra a kötelező tanítási órával azonos. A szülőnek/gondviselőnek és a tanulónak írásban kell nyilatkoznia arról, hogy a jogkövetkezményeket tudomásul vették. A tanuló választásának módosítása csak igazgatói engedéllyel lehetséges. A tanuló tanórán kívüli elfoglaltsága nem haladhatja meg a heti 3 x 2 órát. Gimnáziumi és szakközépiskolai képzés keretében a tanuló a közép- és emelt szintű érettségi követelményeinek figyelembe vételével megválaszthatja azokat a tantárgyakat, melyekből a 15

kiválasztott szinten érettségizni szeretne. A választható tantárgyakat az iskola pedagógiai programja és helyi tanterve tartalmazza. Az iskola igazgatójának az érettségi vizsga letételéhez a feltételeket biztosítani kell. Szakközépiskola és szakiskola szakképzési évfolyamán a választható tantárgyakat az iskola szakmai programja tartalmazza. A tanórán kívüli foglalkozás formái: • szakkör, • diákkör, • korrepetálás, • vizsgára történő felkészítés (külön kérés alapján), • versenyre történő felkészítés, • nyelvvizsgára történő előkészítés. A tanórán kívüli foglalkozások általában tanítási időn kívül szervezhetők, legfeljebb 18 óráig. A foglalkozásoknak ezen időponton túli megtartása igazgatói engedéllyel lehetséges. A tanórán kívül szervezett foglalkozásokhoz is feltétlenül szükséges a tanári felügyelet. Az iskola területén kívüli rendezvényeken a tanuló tanúsítson az iskolai normáknak megfelelő, a fentebb részletezettek szerinti viselkedést. A tanulók a nyári oktatási szünetben alkalmi vagy rendszeres munkát vállalhatnak a munka törvénykönyve vonatkozó jogszabályai szerint. A nappali munkarend szerint tanulók szorgalmi időszakban történő munkavállaláshoz az iskola beleegyező nyilatkozata szükséges. Ezt megtagadni csak akkor lehet, ha a tanuló tanulmányi eredménye nagyon gyenge, vagy a tanuló bukásra áll.

4.6. Tanulói csoportok, közösségek, diákkörök A tanulók nagyobb csoportja alatt az egyes osztályok közösségét értjük. Iskolánkban (egy-egy tagintézményben a hozzá esetleg kapcsolódó telephelyekkel együtt) a tanulói létszám több, mint felét érintő kérdésekre mondjuk azt, hogy nagyobb tanulóközösséget érint. A tanulók nagyobb közösségét érintő döntések meghozatala előtt az iskolavezetés kikéri a DÖK véleményét, javaslatát is. Legalább 15 tanuló részvételével diákkörök (szakkörök, önképzőkörök, érdeklődési körök, énekkar stb.) szervezhetők. Az alapító létszámot a nevelőtestület, a diákközösség, az iskolavezetés módosíthatja, minden tanév kezdetén. A diákköri tagság lehet ingyenes vagy tagdíjjal járó. A tagdíj összegének megállapítása a diákkör vezetőjének vagy az iskolavezetésnek a joga. Az ingyenes diákköri foglalkozásokon való részvétel az egész tanévre kötelezően szól. A diákköri foglalkozások helyszínének biztosítása az iskolavezetés feladata. Iskolánkban politikai párt és a párthoz alapszabály szerint kötődő ifjúsági szervezet diákkört nem hozhat létre.

4.7. Hivatalos ügyek intézése A tanulók hivatalos ügyeik intézése céljából a titkárság dolgozóihoz fordulhatnak, tanórán kívül, a titkárságon kifüggesztett ügyintézési időben. A tanuló tanárait, szakoktatóit az óraközi szünetekben is megkeresheti kéréseivel, a tanári szobába azonban nem léphet be, a tanárt név szerint kihívathatja. A személyes problémáival az osztályfőnökéhez, illetve az ifjúságvédelmi felelőshöz vagy az igazgatóhoz fordulhat, a hivatalos út betartásával.

16

A nyári tanítási szünetben az iskola az előzetes tájékoztatás szerint (mely az iskola honlapján is megtalálható) tart ügyeletet. Az iskola telefonja hivatalos célokat szolgál. A telefont a szülők vagy hozzátartozók hívhatják, azzal a céllal, hogy a tanárokkal beszéljenek. Tanulónak csak üzenetet tudunk átadni, indokolt esetben. Tanuló csak rendkívüli esetben, tanári engedéllyel használhatja az iskolai telefont. Kiskorú tanuló személyi anyagát kiiratkozás esetén csak a szülő/gondviselő veheti át. A talált tárgyakat a portán (ennek hiányában a titkárságon) kell leadni.

5.

AZ ISKOLA HELYISÉGEI, BERENDEZÉSI TÁRGYAI, ESZKÖZEI ÉS AZ ISKOLÁHOZ TARTOZÓ TERÜLETEK HASZNÁLATÁNAK RENDJE

5.1. Általános rendelkezések Az iskola épületében az intézmény tanulóin, dolgozóin kívül szülő, hozzátartozó illetve idegen személy csak ügyintézés céljából és az annak megfelelő helyiségben tartózkodhat. A tanulók az intézmény helyiségeit, létesítményeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. Baleset- és vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket be kell zárni. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit elvinni csak igazgatói engedéllyel, átvételi elismervény ellenében lehet. Az iskola minden tanulója felelős a közösségi tulajdon védelméért, az iskola rendjének, tisztaságának, dekorációjának megőrzéséért. Ha a tanuló hiányt, vagy rongálást észlel, akkor azt köteles az órát tartó tanárnak, vagy az ügyeletes vezetőnek jelezni. Az épület, az udvar, a folyosók, a tantermek, a WC-k tisztasága és rendje valamennyi tanuló és dolgozó érdeke, és így felelőssége is. Az iskolába bevitt, nem tiltott tárgyak őrzése az intézménynek nem feladata, így ezekért a tárgyakért az iskola felelősséget nem vállal. Minden tanuló és dolgozó a bevitt értékeiért saját maga felel. Elvesztett, „ellopott”, iskolában hagyott értéktárgyakért az iskola felelősséget nem vállal, különösen, ha kiderül, hogy abban a károsult részéről a Házirend megsértése is közrejátszott (pl.: nagyobb összegű pénzt, értéktárgyat hozott be). Fertőző beteg közegészségügyi érdekek miatt az iskolát és rendezvényeit, valamint a gyakorlati oktatás helyét nem látogathatja. A betegséget orvos állapítja meg, ezért a gyógyulás tényét is csak az orvos által kiállított igazolás alapján fogadjuk el. (Az igazoláson szerepelnie kell a beteg azonosító adatainak, az orvos aláírásának, körbélyegzője lenyomatának – úgy, hogy az azonosító szám jól olvasható legyen –, valamint a tény megállapításának, miszerint „egészséges, közösségbe mehet”.) Az iskola területére élő állatot bevinni (ÁNTSZ engedély hiányában) szigorúan tilos! Az iskolai faliújságok a tanulók és a dolgozók tájékoztatására, az iskolával kapcsolatos hírek, információk közlésére szolgálnak, ezért azokon más jellegű, nem hivatalos hirdetéseket megjelentetni tilos. Az iskola területén és rendezvényein csak igazgatói engedéllyel lehet hirdetményt, szórólapot stb. kihelyezni, ill. bármiféle reklámtevékenységet folytatni.

17

5.2. Az udvar használati rendje A tanulók minden óraközi szünetben kimehetnek, amennyiben az időjárás megengedi, és nappali munkarend szerint tanulók esetében a tanári felügyelet biztosított. Az udvaron is tilos a dohányzás! A szemetet a kijelölt tárolókba kell helyezni. A baleset- és tűzvédelmi szabályokra különösen figyelni kell. A kulturált magatartás szabályait itt is be kell tartani. Az udvart csak rendeltetésének megfelelően szabad használni.

5.3. A számítógéptermek használata A számítógéptermet a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják. A gépeket bekapcsolni és használni csak az ott órát tartó tanár engedélyével lehet. A gépekkel való gyakorlás során csak iskolai eszközök használhatók! Fentieken túl a teremben kifüggesztett terem- és géphasználati utasítások az irányadók. A terem- és géphasználatnál a vagyon-, baleset- és tűzvédelmi előírások fokozottan betartandók.

5.4. A tornaterem használata A testnevelés órán való részvétel minden tanuló számára kötelező. Öltözet: a szaktanárral egyeztetett felszerelés, de mindenféleképpen váltott tornaöltözet és cipő (az utcai ruházat és cipő nem elfogadható, és nem egészséges). Testnevelés óra előtt a személyes holmikat a tanteremben, vagy az öltözőben bezárva kell biztonságba helyezni (ezen a helyen az óra alatt tanuló nem tartózkodhat!). Balesetvédelmi és biztonsági okokból az óra megkezdése előtt gyűrűt, láncot, karkötőt, fülbevalót, karórát, testékszert a testnevelő tanárnak le kell adni. Egészségügyi okok miatt könnyített testnevelésre engedélyt a testnevelő tanár adhat (maximum havonta egy alkalommal, vagy külön szakorvosi kérésre). Betegség után testnevelési órákról felmentést csak orvosi igazolás alapján kérhet a tanuló. Hiányzás alatti felméréseket, osztályozási szintmérőket a szaktanárral egyeztetve a későbbiekben pótolni kell. Teljes vagy részleges felmentésre, illetve gyógytestnevelésre (ekkor a gyógytestnevelési órákra járás és annak osztályzata helyettesíti a testnevelés tárgyat!) csak az igazgató engedélye alapján van lehetőség. (A felmentést a tanulónak, kiskorú tanuló esetén a szülőnek/gondviselőnek írásban kell kérni, szakorvosi nyilatkozatot mellékelve.) A testnevelés órákat utólag pótolni nem lehet, értékelhetetlen testnevelés tárgy a félév követelményeinek nem teljesítését eredményezi, ami évismétlést von maga után.

5.5. A szaktantermek használata Az adott szaktantermeket a munka-, baleset- és tűzvédelemre tekintettel fokozott figyelemmel szükséges használni.

5.6. Az iskolai könyvtár használata (amennyiben a tagintézményben létezik) Az iskolai könyvtár minden tanulónak rendelkezésére áll; a kölcsönzési időpontok és feltételek a könyvtári órákon megismerhetőek. Amennyiben az iskolai könyvtárból kölcsönözött könyvet a tanuló elveszíti, megrongálja, vagy határidőre nem hozza vissza a könyvtárba, kártérítést, illetve késedelmi díjat fizet. Az iskolai könyvtár részletes szabályzata az SZMSZ mellékletei közt szerepel. Iskolai könyvek kölcsönzési rendje: • a könyveket az intézmény tanulói és dolgozói vehetik igénybe, • a szolgáltatások használóinak körét az iskola igazgatója bővítheti, 18

• • • • • • •

a könyvtár használata ingyenes, a könyvállomány nagyobbik hányada kölcsönözhető, illetve részben kölcsönözhető, kisebbik része csak az olvasószobában használható, a kölcsönözhetőség körét a könyvtáros tanár, ennek hiányában a könyvfelelős tanár határozza meg, a dokumentumok kölcsönzési időtartama: 30 nap, ha a tanuló a könyvállományba tartozó könyvet elveszíti vagy megrongálja, köteles másik példányról gondoskodni (lásd kártérítési szabályok), amennyiben a tanuló az iskolával szembeni tartozását többszöri felszólításra sem rendezi, a könyvtáros/könyvfelelős a tanuló osztályfőnökéhez fordulhat, a tanítási év végén, illetve az iskolából való végleges távozás előtt a könyvtartozásokat rendezni kell.

5.7. Tanműhelyi foglalkozás A gyakorlati foglalkozás kezdete a szakma szerinti gyakorlati képzőhelyen az oktató, illetve gyakorlati vezető által szabályozottan történik. A tanuló munkabeosztását minimum két nappal előbb megkapja. Hiányzása utáni első beosztásáról neki kell érdeklődnie, a beosztása nem ismeréséből eredő hiányzások igazolatlannak minősülnek. Az igazolatlan hiányzások mértékében a havi ösztöndíja csökken. A gyakorlati foglalkozás időtartama 18 éves kor alatt 7 x 60 perc oktatási naponként, 18 éves kor felett 8 x 60 perc oktatási naponként. A gyakorlati foglalkozáson a szünetek kezdete helyi szabályozás szerint történik, minimum 2 x 20 perc. A tanműhelyben előírt munkaruha: az adott gyakorlati képzőhely által előírt munkaruha, és balesetmentes munkavégzésre alkalmas zárt cipő. Munkavédelmi szempontok miatt a lógó ékszerek viselete tilos és a hosszú hajat össze kell fogni (a szembe lógó hajat is fel kell tűzni). Műköröm és testékszerek használata balesetveszélyes és tilos. Szándékos vagy figyelmetlenségből adódó károkozás esetén egyaránt anyagi felelősséggel tartozik a tanuló. A gyakorlati foglalkozásra vonatkozó speciális előírásokat és balesetvédelmi kérdéseket minden év elején a szakoktató ismerteti. Az első gyakorlati napon az oktató vagy a tanulófelelős ismerteti az adott terület (gyakorlati képző hely) baleset-, tűz-, és munkavédelmi szabályzat rá vonatkozó (munkakörére előírt) részeit, melynek betartása kötelező. A szabályzatok megismerését és tudomásulvételét a tanuló aláírásával igazolja.

6.

VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK

6.1. Baleset-, tűz- és munkavédelmi előírások Elvárható, hogy mindenki életkorának megfelelően az emberi együttélés általános szabályai szerint viselkedjen, és kerülje a balesetveszélyes helyzetek előidézését. A baleset-, tűz- és munkavédelmi szabályokat minden tanév elején az osztályfőnökök, valamint a gyakorlati oktatók ismertetik a tanulókkal. Az oktatásról jegyzőkönyv készül, melyben a tanulók aláírásukkal rögzítik azt a tényt, hogy az előadáson részt vettek. A tanév első testnevelés, kémia, fizika és informatika óráin az érintett szaktanárok szakirányú balesetvédelmi oktatást tartanak. Erről jegyzőkönyvet vesznek fel, melyet valamennyi tanulónak alá kell írni. 19

Mindenkinek tudnia kell, hogy hol van az elsősegélynyújtó doboz. A munkavégzés során elszenvedett balesetet azonnal jelezni kell. Ha a sérülés állapota olyan, hogy jelentést tenni képtelen, a balesetet az a személy köteles jelenteni, aki először észrevette. Minden tanulói balesetet jelenteni kell az osztályfőnöknek. Az osztályfőnök a balesetet köteles jelenteni az iskolavezetésnek. A balesetről a baleset idején felügyeletet tartó nevelő köteles feljegyzést készíteni. A feljegyzést hivatalos naplóba kell vezetni, mely az igazgatói irodában található. A baleset-, tűz- és munkavédelmi, valamint a közlekedési szabályokat és a Házirendet az iskola épületén kívüli foglalkozásokon fokozottan be kell tartani. Az iskola és az adott helyszínek között a tanulók egy csoportban közlekedhetnek a megbízott pedagógus felügyeletével. Az épületben található elektromos kapcsolószekrényekhez, tűz- és balesetvédelmi berendezésekhez hozzányúlni tilos. Villamos berendezések szerelési- és javítási munkáit csak megfelelően képzett személyek végezhetik, tanulók nem. Baleset esetén első teendő az áram kikapcsolása. Ha a tanuló balesetet, tüzet észlel, köteles azonnal jelenteni a helyszínen tartózkodó felnőtt iskolai dolgozónak. A balesetről, a tűzről a balesetvédelmi megbízott jegyzőkönyvet készít. A menekülési utakat és a tűzoltó berendezések hozzáférési útjait leszűkíteni, eltorlaszolni, lezárni, azokon éghető anyagot tárolni, felhalmozni szigorúan tilos. Tilos továbbá a kifüggesztett kiürítési terveket összefirkálni, megrongálni, letépni. Ha valaki ilyet észlel, haladéktalanul köteles azt az iskola vezetőjének jelenteni. Tűz, tűzriadó, bombariadó vagy bármilyen rendkívüli esemény alkalmával (melyet előre nem lehetett látni) először figyelmeztető jelzéseket kell leadni úgy, hogy azt az épületben tartózkodó valamennyi személy észlelje. Ezzel párhuzamosan értesíteni kell a hivatalos szerveket, hogy mielőbb meg tudják kezdeni a kivonulást a mentéshez (fontos a higgadt, lényegre törő fogalmazás; a kapcsolatot megszakítani csak a kezelő utasítása esetén szabad). Ezt követi az életmentés, esetlegesen a veszélyhelyzet elhárítása, ha arra az iskola dolgozóinak lehetősége nyílik (a felesleges hősködés tilos). Az intézkedések mindig a mentést, védekezést irányító személytől jönnek (hivatalos szervek kiérkezéséig az iskola ügyeletes vezetőjétől, kiérkezésük után a parancsnoktól). Az utasítások betartása kötelező! Vészhelyzet esetén a helységekben kifüggesztett kiürítési terv szerint kell az épületet rendezett formában, a lehető legrövidebb időn belül elhagyni. A kapun kilépve az épülettől biztonságos távolságra el kell távolodni, egyúttal utat kell engedni a többi menekülőnek, illetve a mentésben részt vevőknek. A tűzriadót a tűzvédelmi szabályzatunkban leírtak szerint jelezzük. A tűzoltó készülékeket csak felnőtt kezelheti. Elsődleges az életmentés és a közvetlen életveszély elhárítása, ezért kabátot, táskát, egyéb értékeket a tanteremben kell hagyni (összegyűjtésük, elrakásuk értékes időt vesz el a menekülésből, méretük pedig helyet foglal, leszűkíti a menekülési útvonalakat és hátráltatja a kijutást). Ha van rá mód, az iroda/titkárság dolgozói mentik a szigorú számadású iratokat. Az intézmény kiürítésének gyorsnak és szakszerűnek kell lennie. Az osztálytermet az órát tartó/ott tartózkodó tanár hagyja el utolsónak, miután meggyőződött arról, hogy a nyílászárók megfelelően be vannak csukva. Az iskola dolgozói kötelesek a rendet, nyugalmat megtartani a rájuk bízott tanulók körében. Kiürítést követően csak az iskola vezetőjének külön engedélyével lehet hazamenni. 20

Bombariadó vagy téves riasztás miatt elmaradt tanítást más, az igazgató által meghatározott napon be kell pótolni.

6.2. Az iskola tulajdonának védelme, anyagi felelőssége A nevelési-oktatási intézmény és a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként az iskola szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan, a birtokába került dolog felett, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, illetve a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó, azonban az abból származó kötelezettségekhez nem kötődő feladatok teljesítésekor. A tanulót díjazás illeti meg, ha az iskola a vagyoni jogot másra ruházza át. A tanuló az általa előállított tárgyat önköltségi áron megvásárolhatja. A tanuló kötelességének megszegéséből eredő, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló vagy szülője/gondviselője kártérítésre kötelezhető. A kártérítés mértékét az iskola igazgatója határozza meg, kártérítési határozat formájában a mindenkor érvényes jogszabályok alapján. A tanterem kulcsát csak rendkívüli esetben – tanár engedélyével – veheti fel a tanuló, aki ez estben társaival együtt felelős a teremért és annak összes berendezési tárgyainak, eszközeinek épségéért. Ha a károkozó személye nem állapítható meg, akkor a károkozás felett cinkos módon szemet hunyó osztályközösségnek kell az okozott kárt helyrehozni (pl.: padmosás, takarítás, festés) vagy megtéríteni, pótolni. A tanteremben elhelyezett gépeket, elektromos árammal működő készülékeket és egyéb eszközöket csak tanári felügyelet mellett lehet üzemeltetni. A tanuló az iskolába csak a tanuláshoz szükséges felszereléseket hozza magával, mert az elveszett ékszerekért, mobiltelefonokért, pénzért és egyéb értékekért az iskola felelősséget nem vállal. A tanulóknak saját és társaik személyes tulajdonára is vigyázni kell. A talált tárgyak leadása a titkárságon becsületbeli kötelesség. Szándékos rongálás vagy eltulajdonítás esetén szigorú fegyelmi eljárás következik, mely az iskolából való kizárással, áthelyezéssel is végződhet, illetve a cselekmény súlyos esetben rendőrségi intézkedés kezdeményezését vonhatja maga után.

7.

A TANULÓK JUTALMAZÁSA

7.1. A tanulók jutalmazásának elvei A tanulót rendszeres tanórai munkáért, kiemelkedő tanulmányi és sporttevékenységért, művészeti, énekkari vagy szakköri feladatainak eredményes teljesítéséért jutalmazni kell. Kiemelkedő tevékenységért személyesen vagy közösségben, elismerésekben, jutalmazásokban részesülhet. Elismerésben azonnal is részesülhet, a végzett kiemelkedő munka általában tanévenként kerül jutalmazásra: • kiemelkedő tantárgyi munkát értékelő dicséret oklevéllel történik, • aki egész évben egy napot sem hiányzott, külön elismerésben részesül, • a közösségért végzett kiemelkedő munkát az év végén külön jutalmazzuk. Az iskolai követelmények maradéktalan teljesítése, a tanuló képességei szerinti kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkája, töretlen szakmai fejlődése, szorgalma, fegyelmezett magatartása, megjelenése, stb. az iskola valamennyi dolgozójának, tanárának elismerésével jár: • javíthatja a félévenkénti magatartás- és szorgalomjegyét, • az ösztöndíj növelésére is javaslatot tehet, 21

• • • •

külön jutalmat érdemelhet ki, jó és jeles tantárgyi osztályzatok alapján iskolai tanulmányi versenyeken vehet részt, majd területi illetve országos versenyeken képviselheti iskolánkat, melyet tanárai a tantárgyi jegyekben jutalmaznak, a Szakma Kiváló Tanulója versenyen való eredményes helytállása alapján szerezhet bizonyítványt, a kiemelkedő osztályközösséget – a diákképviselet egyetértésével – kollektív jutalomban részesíthet a tantestület (pl.: kiránduló szabadnap).

7.2. A tanulók elismerésének és jutalmazásának formái Az elismerés formái: • szaktanári dicséret (szóbeli és írásbeli) – odaítélését a szaktanár, szakoktató határozza meg; adható az adott tantárgyban elért versenyeredményekért, kutató- vagy sorozatos gyűjtőmunkáért, folyamatos kiemelkedő tanulmányi munkáért, szakköri, szertárosi, stb. munkáért, • osztályfőnöki dicséret (szóbeli és írásbeli) – odaítéléséről az osztályfőnök dönt, adható több dicséret alapján vagy egyszeri közösségi munkáért, • igazgatói elismerés (osztály- és iskolaközösség előtt, szóban), • igazgatói dicséret (írásban) – fővárosi, megyei vagy országos tanulmányi versenyen elért helyezetteknek, valamint minden más esetben, amikor a tanuló kiemelkedő teljesítmény nyújt, • nevelőtestületi dicséret – a tantestület szavazata alapján, tanév végén adható, speciális formái a nevelőtestület által a végzős tanulóknak az SZMSZ-ben foglaltak alapján adományozható „A Szent Benedek Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium kiváló tanulója” és „A Szent Benedek Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium kiváló sportolója” címek, • Szent-Benedek plakett – odaítélésének eljárásrendje külön szabályzatban rögzítve. Kimagasló eredményt elért tanulóink eredményeinek nyilvánosságra hozatala céljából iskolai faliújságunkon „Dicsőségtáblát” helyeztünk el. Ezen mind az iskolában, mind az iskolán kívül bármely területen példamutató teljesítményt elért tanulóink nevei helyet kapnak. Az elismerés mellé a kapott jutalmak a következők lehetnek: • könyvjutalom, • tárgyjutalom, • oklevél, • vagy a fentiek kombinációja (pl. címek és a Szent Benedek plakett odaítélése esetén). Az osztályfőnök javaslata alapján a tantestület dönt a fenti jutalmak odaítéléséről az alábbi érdemekért: • kiemelkedő tanulmányi eredmény, • példamutató szorgalom, • hiányzásmentes tanév, • versenyeken, pályázatokon való eredményes részvétel, • kiemelkedő közösségi munka, • kiemelkedő sporttevékenység. Osztályközösségek jutalmazása: • jutalomként tanítás nélküli kiránduló vagy kulturális nap adható (időpontját az igazgató, az osztályfőnök és az osztályban tanító tanárok egyeztetik), melyről a nevelőtestület véleményének meghallgatásával az igazgató dönt.

22

8.

FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK

Azt a tanulót, aki előírt kötelességeit ismételten nem teljesíti, a Házirend előírásait megszegi, büntetésben kell részesíteni. A büntetés mértékénél figyelembe kell venni a tanuló életkori sajátosságait, a kötelességmulasztás súlyát és gyakoriságát. A büntetés nem lehet megalázó, jogfosztó, testi vagy pszichés fájdalmat, illetve elváltozást okozó.

8.1. Az iskolai büntetések formái Fegyelmező intézkedések fokozatai sorrendben: • szaktanári szóbeli figyelmeztetés, • szaktanári írásbeli figyelmeztetés, • szaktanári írásbeli intés, • osztályfőnöki írásbeli figyelmeztetés, • osztályfőnöki írásbeli intés, • osztályfőnöki írásbeli megrovás, • igazgatói írásbeli figyelmeztetés, • igazgatói írásbeli intés, • igazgatói írásbeli megrovás, • nevelőtestületi megrovás. Amennyiben a nappali munkarend szerinti tanuló fegyelmezetlen magatartásával zavarja a tanítási óra menetét, hátráltatja társait a tananyag elsajátításában és tanulmányi előmenetelükben, a szaktanár a többi tanuló művelődéshez, szakképesítés megszerzéséhez való jogának biztosítása érdekében (ha ez megoldható) egyéni foglalkozásra küldheti az arra kijelölt helyiségbe, ahol felnőtt felügyelete mellett, a szakórával kapcsolatos gyakorló feladatokat köteles megoldani. Ha a tanuló a tanulói jogviszonyából eredő kötelességét súlyosan megszegi, vagy többszöri fegyelmező intézkedés sem érte el célját, vele szemben fegyelmi eljárást kell indítani. A fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályait a Nkt. és a R. írja elő. Iskolánkban a tanulókkal kapcsolatos fegyelmi ügyekben a nevelőtestület által megbízott fegyelmi tanács illetékes. A fegyelmi tanács által hozható fegyelmező határozatok: • megrovás, • szigorú megrovás, • meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, • áthelyezés másik osztályba, tagintézménybe vagy másik iskolába, • eltiltás a tanév folytatásától az adott iskolában, • kizárás az iskolából.

9.

A SZOCIÁLIS ÖSZTÖNDÍJ ÉS A SZOCIÁLIS TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSA, FELOSZTÁSÁNAK ELVEI

Az ösztöndíjat az iskola minden nappali munkarend szerinti tanulója írásban kérelmezheti, indokolt jogosultság igazolásával. Az írásbeli kérelmét az osztályfőnökének nyújtja be. Elbírálása az osztályfőnök és az adott osztályban tanító tanárok közös javaslata alapján, az intézményvezető jóváhagyásával, a fenntartó elnökség és a kuratórium döntése alapján történik. Az ösztöndíj lehet eseti vagy havi rendszeres. Konkrét felhasználással, illetve támogatott pénzbeli juttatásként is adható. Feltétele a félévek sikeres teljesítése, igazolatlan hiányzás mentessége.

23

10. A NEM ALANYI JOGON JÁRÓ TANKÖNYVTÁMOGATÁS ELVE ÉS ELOSZTÁSÁNAK RENDJE A diákok kedvezményes tanszerellátását az érvényes rendelkezések alapján az iskola támogatja.

11. A TANULÓ TÁVOLMARADÁSÁNAK, KÉSÉSÉNEK IGAZOLÁSA

MULASZTÁSÁNAK,

A tanulói jogviszonyból származó kötelezettségeket a tanulónak teljesítenie kell, ugyanakkor a tankötelezettséggel kapcsolatos tanulói kötelezettségek elmulasztása miatt a szülő is felelősségre vonható. Fegyelmi eljárás indítható és fegyelmi büntetés szabható ki azzal a tanulóval szemben, aki kötelezettségeit vétkesen és súlyosan megszegi.

11.1. Késések Nappali munkarend szerint tanulók esetében a tanórai késések idejét percben kell számolni és össze kell adni. Amennyiben ez az idő eléri a 45 percet, akkor a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. A késéseket az órát tartó tanárnak kötelessége a naplóban vezetni, a késések összesítése az osztályfőnök feladata. Az elkéső tanuló a tanóráról nem zárható ki.

11.2. Igazolatlan hiányzások Igazolatlannak minősül a tanuló hiányzása, ha • egy-egy óráról elfogadhatatlan indok miatt hiányzik, és ezért azt az osztályfőnök nem igazolja, • az igazolását az osztályfőnök vagy a szaktanár nem tartja elfogadhatónak (olvashatatlan, nem hivatalos, hamis, a tanuló az adott időpontban bizonyíthatóan máshol tartózkodott stb.), • nem időben (három tanítási napon belül) igazolja a hiányzását, • hiányzásról benyújtott igazolása nincs arányban az adott tanítási napok óraszámaival. Ha a tanuló felszerelés hiányában (pl. testnevelés) a tanórai munkában nem tud részt venni, akkor a szaktanár ezt az órát nem minősítheti igazolatlannak, ezért a tanuló így is köteles az órán részt venni. Igazolatlan mulasztásnál tanköteles tanuló esetében már az első alkalommal értesíteni kell a szülőt/gondviselőt, majd azt követő további igazolatlan mulasztás esetén fel kell hívni a tanuló és a szülő/gondviselő figyelmét a mulasztás jogkövetkezményeire, valamint a tanuló lakóhelye szerint illetékes jegyzőt és Gyermekjóléti Szolgálatot is értesíteni kell. Három igazolatlan óra után a nappali munkarend szerinti tanuló osztályfőnöki figyelmeztetésben részesül. A 11. igazolatlan mulasztástól a tanköteles tanuló lakóhely szerint illetékes jegyzőjét és a Gyermekjóléti Szolgálatot ismételten értesíteni kell.

11.3. Hiányzások bejelentése, kezelése, igazolása Hiányzás esetén elvárható a tanulótól (kiskorú tanuló esetén a szülőtől/gondviselőtől), hogy az iskolát (tagintézményt, telephelyet) telefonon értesítse a hiányzás első napján (tanuló neve, osztálya vagy évfolyama és szakmája megnevezése, osztályfőnök neve). Indokolt esetben a nagykorú tanuló, vagy a kiskorú tanuló szülője/gondviselője előzetesen írásban kérheti a hiányzás engedélyezését. 24

Rendkívüli igazolás az alábbi esetekben fogadható el: • elméleti foglalkozáson maximum három nap időtartamot igazolhat a szülő vagy gondviselő – egy tanévben három alkalommal egy-egy napot, • gyakorlati foglalkozásról a szakoktató egy tanévben három óra távolmaradást engedélyezhet – hosszabb távollétről engedélyt csak a gyakorlati oktatásvezető vagy az igazgató adhat, • nyelvvizsga miatti hiányzását a vizsgáról szóló értesítéssel igazolja a tanuló. Szülői igazolások nem használhatók fel az iskolai rendezvények időpontjában, illetve az iskolai szünetek meghosszabbítására. A tanuló iskola által szervezett, iskolai ügyekben történő, előzetesen engedélyezett hivatalos tanórai távolmaradása (pl.: versenyek, DÖK programok, stb.) automatikusan igazolt mulasztásnak minősül, így azt nem kell külön igazolni. Az igazolások módja a következő: • hiányzást követő első napon, de legkésőbb három tanítási napon belül az igazolást az osztályfőnöknek be kell mutatni (ha ez az időszak gyakorlati időre esik, akkor az osztályfőnök helyett a szakoktatónak), aki aláírásával hitelesíti a bemutatást, • többnapos betegség igazolása csak orvosi igazolással fogadható el (táppénzes igazolás), • néhány órás hiányzásról hivatalos orvosi igazolás csak sürgősségi ellátás esetén fogadható el, illetve ha oktatási időn kívül nem lehetett megoldani, és ezt is igazolja az orvos, • hivatalos ügyek intézésekor szintén igazolást kell kérni, melyben azt is igazoltatni kell, hogy oktatási időn kívül nem lehetett elintézni, • kiskorú tanulónak az igazolásokat a szülővel/gondviselővel is alá kell íratnia. Minden más hiányzás igazolatlannak minősül. Hiányzások miatti lemaradás pótlása: • a tanulónak a hiányzás miatti elmaradását a szaktanárral megbeszélve pótolnia kell, a hiányosságra számonkéréskor nem hivatkozhat, • a hiányzás alatti dolgozatokat, feladatbeadásokat pótolni kell, • az igazolatlan hiányzás esetén történő pótlásnál az iskola többletköltségeit téríteni kell (pl. fénymásolás), • a Pedagógiai Programban meghatározott óraszámokon túl a vizsgaidőszakban a tanulónak joga van a tanár segítségét kérni, ennek többletköltségeit azonban meg kell térítenie.

11.4. A nappali oktatásban részt vevő tanulók hiányzása Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja • az iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakaszában meghaladja a kettőszázötven tanítási órát, • az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékát, • a kötelező óra legfeljebb ötven százalékában folyó pályaorientáció, gyakorlati oktatás, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás, valamint – az Országos Képzési Jegyzék szerinti – elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinak húszhúsz százalékát, • a kilencedik évfolyamtól kezdődően a Nemzeti Alaptantervben meghatározott szakmai orientáció, a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően – az Országos Képzési Jegyzék szerinti – elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinak húsz-húsz százalékát, • egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát,

25

és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy a tanuló osztályozóvizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett a jogszabályban meghatározott értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. Ha a tanuló a szakképzésben tanulószerződés alapján vesz részt, tanulói jogviszonya szünetelésének engedélyezéséhez az iskola igazgatójának be kell szereznie a tanulószerződést kötő gazdálkodó szervezet egyetértését.

11.5. A felnőttoktatásban részt vevő tanuló hiányzása A felnőttoktatásban részt vevő esti, levelező vagy más sajátos munkarend szerint tanuló az iskola helyi tantervében meghatározottak szerint vesz részt a kötelező tanórai foglalkozásokon. Az iskolának a tanítási év megkezdésekor tájékoztatnia kell a felnőttoktatásban részt vevő tanulót arról, hogy az adott évfolyam adott félévében, az adott osztályban hány tanítási órát szervez számára, továbbá tájékoztatja arról is, hogy megszűnik a tanulói jogviszonya annak a tanulónak, aki tíz tanítási óránál igazolatlanul többet mulaszt. Ha a tanuló a tanórai foglalkozások több mint ötven százalékáról – akár igazoltan, akár igazolatlanul – távolmaradt, félévkor és a tanév végén osztályozóvizsgán köteles számot adni tudásáról. Az osztályozóvizsga helyéről és időpontjáról – legalább tíz nappal korábban – a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalt értesíteni kell. A vizsgaközpont megbízottja részt vehet a vizsgán. A felnőttoktatásban – az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában – az igazoltan és igazolatlanul mulasztott órák száma nem haladhatja meg a kötelező tanórai foglalkozások húsz százalékát. Az iskolának dokumentálnia kell a tanuló tanórai foglalkozásokon való jelenlétét, távolmaradását, távolmaradásának indokát, továbbá a távolmaradás igazolását. Az iskola félévenként összesíti az igazolatlan mulasztásokat, és ennek alapján megállapítja, hogy mely tanulónak szűnt meg a tanulói jogviszonya. A gyakorlati képzésről és a beszámoltató rendszerű oktatásról való hiányzás következményeit a szakképzésre vonatkozó jogszabályok határozzák meg.

11.6. Az igazolatlan hiányzás büntetése Az igazolatlan hiányzás fegyelmi vétség, a tanuló magatartás és szorgalom jegyeit lerontja: • három óra igazolatlan hiányzás osztályfőnöki figyelmeztetést von maga után, ez legfeljebb jó magatartást jelent. • hat óra igazolatlan hiányzás osztályfőnöki intést von maga után, ez legfeljebb változó magatartást jelent, • tíz óra igazolatlan hiányzást követően a lakóhely szerinti jegyzőnek is lejelenti az iskola a tanuló mulasztását és igazgatói figyelmeztetést von maga után, ez rossz magatartást jelent. Ha a nyári/össezfüggő gyakorlaton a tanulónak akár egyetlenegy óra igazolatlan hiányzása van (akár késés miatt is), vagy az igazolt hiányzása a nyári gyakorlat óraszámának tíz százalékát meghaladja, tanévet kell ismételnie. Hosszantartó betegség, orvosi igazolás esetén a tanuló 26

(kiskorú tanuló esetén a szülő/gondviselő) kérésére az igazgató egyénileg mérlegelhet (pl. átütemezett nyári gyakorlat teljesítését engedélyezheti).

12. TÉRÍTÉSI DÍJ, TANDÍJ VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEI 12.1. Térítési díj, tandíj fizetése Az iskolában a térítési díj és tandíj ellenében folyó oktatási tevékenységeket az iskola pedagógiai programja alapján, tanévenként, az iskola munkatervében kell meghatározni. A Nkt. előírásai alapján az iskola fenntartója által megállapított szabályok szerint az oktatással összefüggő térítési díjak és tandíjak mértékéről és az esetleges kedvezményekről tanévenként az iskola igazgatója dönt. A felnőtt tagozat minden tanulója köteles a jogszabályokban meghatározott térítési díjat vagy tandíjat fizetni. A döntés előtt ki kell kérni a szülői szervezet és a nevelőtestület véleményét. Az önköltséges iskolarendszeren kívüli képzési formákon a teljes képzési költséget a beiskolázási tájékoztatóban meghatározottak szerint kell befizetni. Amennyiben a tanuló fizetési kötelezettségének nem tesz eleget: • a nappali munkarend szerinti oktatásban a szolgáltatást nem veheti igénybe, • a felnőtt tagozaton a tanulói jogviszony nem jön létre, ill. megszűnik.

12.2. Térítési díj, tandíj visszafizetése Az előre befizetett térítési és tandíjak visszafizetéséről postai úton a székhelyen és telephelyeken dolgozó gazdasági ügyintézők gondoskodnak a fenntartó alkalmazásában álló gazdasági vezető utasítására, az alábbi esetekben: • a tanuló tanulói jogviszonya megszűnik, • tartósan (két hónapot) igazoltan hiányzik, és a térítési díjas foglalkozáson emiatt nem tud részt venni, • a felnőttoktatásban részt vevő tanuló önhibáján kívül nem veszi igénybe a szolgáltatást, kérelmére különösen indokolt esetben az iskola igazgatója engedélyezheti a tandíj ill. a térítési díj teljes egésze, vagy annak egy része visszafizetését. Nincs visszafizetési kötelezettsége az iskolának sem a nappali, sem a felnőttoktatás esetében, ha a tanuló hibájából szűnik meg a tanulóviszony, ill. a tanuló elfogadható indok nélkül nem veszi igénybe a szolgáltatást. Amennyiben az iskola hibájából nem veheti igénybe a tanuló az oktatási szolgáltatást, az általa befizetett díjakat számára vissza kell téríteni. Ez a szabály a nappali és a felnőttoktatásra egyaránt érvényes. Nappali munkarendben a tanuló egyéni rászorultsága alapján – a központi és egyéb lakóhelyi önkormányzati támogatásokon kívül – az igazgató további kedvezményt állapíthat meg a fenntartó által kiadott térítési díj és tandíj szabályok keretei között.

Budapest, 2014. augusztus 28.

27

Tartalom Bevezetés ............................................................................................................................................................................ 2 Tanulói jogok, valamint a gyakorlásukkal kapcsolatos szabályok és eljárások ................................................................... 2 2.1. Tanulói jogviszony létesítése ................................................................................................................................. 2 2.2. Felvétel .................................................................................................................................................................. 3 2.3. Átlépés más oktatási intézménybe ......................................................................................................................... 3 2.4. Átvétel iskolán belül másik osztályba .................................................................................................................... 3 2.5. Átvétel osztályon belül másik csoportba................................................................................................................ 3 2.6. Beiratkozás, tanulói adatok kezelése ..................................................................................................................... 3 2.7. Tantárgyi (részleges vagy teljes) mentesítések eljárási szabályai .......................................................................... 4 2.8. Tankötelezettség teljesítése magántanulóként ....................................................................................................... 4 2.9. Vendégtanulói jogviszony ..................................................................................................................................... 5 2.10. Független vizsgabizottság előtti vizsga .................................................................................................................. 5 2.11. A tanulók tantárgyválasztásával kapcsolatos eljárások .......................................................................................... 5 2.12. Tanórán kívüli foglalkozások ................................................................................................................................ 6 2.13. Emberi méltósághoz való jog................................................................................................................................. 6 2.14. Személyiségi jog .................................................................................................................................................... 6 2.15. Biztonsághoz, egészséges környezethez való jog .................................................................................................. 7 2.16. A tanulók tájékozódáshoz kapcsolódó jogai .......................................................................................................... 8 2.17. A tanulók érdekérvényesítése, véleménynyilvánítása ............................................................................................ 8 2.18. Diákönkormányzat (DÖK) .................................................................................................................................... 9 2.19. A szakképzésben részt vevő tanulók jogai ............................................................................................................. 9 2.20. Egyéb rendelkezések ........................................................................................................................................... 10 3. Tanulók kötelességei és magatartása ................................................................................................................................. 11 3.1. Tanulói kötelességek ........................................................................................................................................... 11 3.2. Elvárt magatartás ................................................................................................................................................. 11 3.3. Tiltott magatartásformák...................................................................................................................................... 12 3.4. Az ellenőrző könyv vezetésére vonatkozó kötelezettségek .................................................................................. 13 4. Munkarend ........................................................................................................................................................................ 13 4.1. Az iskola nyitva tartása ........................................................................................................................................ 13 4.2. Csengetési rend .................................................................................................................................................... 13 4.3. Belépés, benntartózkodás rendje .......................................................................................................................... 14 4.4. Tanórai foglalkozások rendje ............................................................................................................................... 14 4.5. Tanórán kívüli foglalkozások rendje.................................................................................................................... 15 4.6. Tanulói csoportok, közösségek, diákkörök .......................................................................................................... 16 4.7. Hivatalos ügyek intézése ..................................................................................................................................... 16 5. Az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához tartozó területek használatának rendje ..................... 17 5.1. Általános rendelkezések ...................................................................................................................................... 17 5.2. Az udvar használati rendje ................................................................................................................................... 18 5.3. A számítógéptermek használata ........................................................................................................................... 18 5.4. A tornaterem használata....................................................................................................................................... 18 5.5. A szaktantermek használata ................................................................................................................................. 18 5.6. Az iskolai könyvtár használata (amennyiben a tagintézményben létezik) ........................................................... 18 5.7. Tanműhelyi foglalkozás ....................................................................................................................................... 19 6. Védő, óvó előírások........................................................................................................................................................... 19 6.1. Baleset-, tűz- és munkavédelmi előírások ............................................................................................................ 19 6.2. Az iskola tulajdonának védelme, anyagi felelőssége ........................................................................................... 21 7. A tanulók jutalmazása ....................................................................................................................................................... 21 7.1. A tanulók jutalmazásának elvei ........................................................................................................................... 21 7.2. A tanulók elismerésének és jutalmazásának formái ............................................................................................. 22 8. Fegyelmező intézkedések .................................................................................................................................................. 23 8.1. Az iskolai büntetések formái ............................................................................................................................... 23 9. A szociális ösztöndíj és a szociális támogatás megállapítása, felosztásának elvei ............................................................ 23 10. A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elve és elosztásának rendje ......................................................................... 24 11. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolása ..................................................................................... 24 11.1. Késések ................................................................................................................................................................ 24 11.2. Igazolatlan hiányzások ......................................................................................................................................... 24 11.3. Hiányzások bejelentése, kezelése, igazolása ........................................................................................................ 24 11.4. A nappali oktatásban részt vevő tanulók hiányzása ............................................................................................. 25 11.5. A felnőttoktatásban részt vevő tanuló hiányzása ................................................................................................. 26 11.6. Az igazolatlan hiányzás büntetése ....................................................................................................................... 26 12. Térítési díj, tandíj vonatkozó rendelkezései ...................................................................................................................... 27 12.1. Térítési díj, tandíj fizetése .................................................................................................................................... 27 12.2. Térítési díj, tandíj visszafizetése .......................................................................................................................... 27 1. 2.

28