Szenes György
A SZABADKAI KÖZSÉG 1985-IG TERJEDŐ FEJLESZTÉSI TERVÉNEK KÉRDÉSEI, PROBLÉMÁI, CÉLJAI ÉS FELADATAI
A b ő v í t e t t társadalmi újratermelés olyan egyedülálló, egységes, oszt h a t a t l a n á l l a n d ó folyamat, amely a múlt eredményeinek hordozójaként bizonyos m ó d o n kihat a fejlődés további menetére. Ebből k ö v e t k e z n e k a szocialista önigazgatású t á r s a d a l m u n k tervezési rendszerének és mód szereinek sajátos jellemzői, amelyek nem mesterségesen rákényszerítettek, h a n e m fejlődésünk természetéből a d ó d n a k , de ennek a ténynek a k ö vetkezményei m i n d a z o k az eljárási m ó d o k és m u n k a m ó d s z e r e k , ame lyek társadalmi berendezéstől függetlenül azonosak a tervezésben. M i n d a z o k , akik h á r o m t ó l öt évig terjedő időszaknál hosszabb t á v o n foglalkoznak a társadalmi és gazdasági fejlődés t u d o m á n y o s előrejel zésével, két r e n d k í v ü l lényeges kérdéssel és egy sereg p r o b l é m á v a l ta lálják m a g u k a t szemben, amelyek megoldásától függ, hogy milyen mér tékben sikerült az előrejelzésnek a fejlődés valódi, szakszerűen és t u d o m á n y o s a n megalapozott, az a d o t t körülményeken és társadalmi célokon alapuló koncepciójává válnia. A z egyik legfontosabb kérdés, hogy az előrejelzésnek milyen mérték ben kell következnie a természeti a d o t t s á g o k alapján megteremtett tár sadalmi j a v a k , a meglévő kapacitások és természetesen a jelenlegi fej lődés üteme következtében lehetségesnek m o n d h a t ó fejlődésből, illetve abból, hogy milyen mértékben v á l h a t a t á r s a d a l m i l a g k i t ű z ö t t célok és a t á r s a d a l o m i r á n y í t á s eredményévé, h a az eddigi és a jelenleg á t t e k i n t hető objektív k ö r ü l m é n y e k túlhaladása a cél. A másik p r o b l é m á t kérdésként f o g a l m a z h a t n á n k meg: az előrejelzett időszak t a r t a l m a milyen mértékben módosítja két jelentős módszerbeli i r á n y z a t v i s z o n y a i n a k a befolyását? Például a tények mérlegelésének és ösztönös megsejtésének módszerét, amelyek m i n d e n n e m ű előrejelzésben és intellektuális tevékenységben kifejeződésre j u t n a k . A helyzet legkedvezőbb kihasználásának elmélete g y a k o r l a t u n k b a n talán azért k a p o t t negatív színezetet, m e r t egészen mást t ü k r ö z n e k a piac és a tervek közötti viszonyok, az eszközként funkcionáló állami tervek, m i n t a fejlődési lehetőségek t u d o m á n y o s kivizsgálása és értel47
mezese, az önigazgatási megállapodásokban és megegyezésekben társa dalmi kifejezésre jutó objektív k ö r ü l m é n y e k és társadalmi célok. A hely zet legkedvezőbb kihasználását nem k o m p r o m i s s z u m n a k kell eredmé nyeznie, h a n e m a feltételek és célok dialektikus egységének. Másrészt viszont lényeges, hogy a tervekben m e g h a t á r o z o t t g y a k o r l a t i feladatok teljes egészében kifejezésre juttassák a hosszú t á v ú t á r s a d a l m i célokat, mint a h o g y a n a társult m u n k á b a n kifejeződésre jut — a kezdeményezőés alkotókészség által — az optimális fejlődés. E n n e k következtében társadalmi terveinkben és fejlesztési p r o g r a m j a i n k b a n helyénvaló a szub jektív tényezőnek, a fejlődés irányításában és üteme fokozásában ját szott szerepének a hangsúlyozása. V i t a t h a t a t l a n , hogy a k u t a t á s végeredményétől — aminek az előre jelzés kiindulópontját kell képeznie, és ami a fenti két módszer meg h a t á r o z o t t m é r v ű kombinációjának, nem pedig k o m p r o m i s s z u m á n a k lesz az elkerülhetetlen k ö v e t k e z m é n y e — függ az előrejelzés minősége, v a l ó szerűsége és az előrejelzések alapján kidolgozott tervek megvalósítási lehetősége. A tudományos-technikai f o r r a d a l o m egyik legfontosabb eleme — vagy talán éppen a leglényegesebb tulajdonsága — az ismeretek rendkívül gyors változása, ami folyamatos továbbképzést és tanulást igényel, v a lamint a gondolkodás- és szemléletmód m e g v á l t o z t a t á s á t . Ez mindenek előtt szocialista önigazgatású fejlődésünk körülményei között jut kife jezésre, m e r t nem áll előttünk lemásolható példa, sem t u d o m á n y o s a n megalapozott, világméretű t a p a s z t a l a t o k k a l a l á t á m a s z t o t t elméleti ál láspont. A r e n d k í v ü l gyors és általános méreteket öltött v á l t o z á s o k elle nére is léteznek állandó, megdönthetetlen alapelvek. Egy ilyen elv az is, hogy minden ésszerű és célszerű m u n k a alkotóeleme az egész t á r s a d a l o m m u n k á j á n a k , és így nem jöhet létre előzetes terv és megszervezés nélkül a célok, az irányvétel és a fejlődés ütemének meghatározásától függetle nül, hisz ellenkező esetben megtörténhetne, hogy célt tévesztenénk vagy a célbajutás előtt kifulladnánk. A z említett p r o b l é m á k áttekintése, megoldása és káros h a t á s u k ki küszöbölése érdekében m á r a hosszú t á v ú fejlesztési terv kidolgozásakor számolnunk kell a közösségi h a t ó t é n y e z ő k k e l , a z o k n a k tervbevételével, amelyet m e g h a t á r o z o t t elképzelések alapján dolgoznak ki. A h a t ó t é n y e zők sokaságára v a l ó tekintettel ennek szükségszerűsége nagy gondot okoz, amit m á r a kezdet-kezdetén, az előrejelzés kidolgozásakor meg kell oldani. E z e k n e k a serkentő, szabályozó és k o r l á t o z ó tényezőknek a jelentősége meghaladja írásunk keretét. A kérdéskörrel bővebben dr. R a d m i l a Stojanovié foglalkozik Tervezés az önigazgatású t á r s a d a l o m b a n című k ö n y v é b e n . Mindenesetre említést kellett t e n n ü n k ezekről a h a t ó tényezőkről, hogy könnyebben áttekinthessük az egész p r o b l é m a k ö r t és az említett vitás kérdéseket.
48
I. S z a b a d k a község 1985-ig terjedő fejlesztési tervének a v á z l a t á t átte kintve megállapíthatjuk, hogy megfelelő figyelmet szentel az említett kérdéseknek és nehézségeknek. O l y a n elképzelések a l a k u l t a k ki, ame lyek egyrészt a pozitív és a negatív tényezők h a t á s á n a k , másrészt pedig a társadalmi célok eredményei, de a fennálló lehetőségek a d t a keretben a társadalmi célok k a p t a k elsőbbséget. Mivel a kérdések ellentétes pólusainak legésszerűbb kombinálását és a fejlődés tényezői h a t á s á n a k és ellenhatásának legjobb kihasználását kel lett szemmel t a r t a n i a hosszú lejáratú t e r v v á z l a t kidolgozási módsze rének megválasztásánál, a feldolgozásmód kifejezetten m a k r o s t r u k t u r á lis. Elkészült az előrejelzett időszak utolsó évének gazdasági modellje, de oly m ó d o n , hogy a fejlődési tényezők h a t á s á t ki lehet és ki kell terjeszteni a további időszakra is. Mivel tizenöt éves időszakról, az 1971 —1985 közötti évekről v a n szó, a tervbe bekerültek az alapvető társadalmi célok és a felkutatott fejlődési lehetőségek is. Bár a hosszú távú fejlesztés koncepcióját m a g á b a n foglaló t a n u l m á n y 1975-re készült el, mégis az 1971—1975-ös időszakot v á l a s z t o t t a vizs gálódási alapul. E r r e azért került sor, m e r t a J S Z S Z K , a Szerb S Z K és Vajdaság S Z A T t e r v v á z l a t a i erre a periódusra készültek. Amellett, hogy a hosszú t á v ú előrejelzési i d ő s z a k n a k n é h á n y beruházási ciklusra kell tagolódnia, igen lényeges feltételnek számít még az összehasonlítási lehetőség is. Ez az egységes jugoszláv piac és az egységes gazdasági rend szer tényéből következik. Természetes tehát, hogy az 1971 és 1975 közötti évek, azaz a hosszú t á v ú tervidőszak első h a r m a d á n a k gazdasági eredményeit és társadalmi változásait érzékeltető a d a t o k a t is felhasználták. Ez azért lényeges, mert a koncepcióban megfogalmazott elképzelések megvalósítási lehetőségét legjobban szemléltetik. A vizsgálódások ahhoz az állásponthoz vezettek, hogy községünknek 1985-re el kell érnie a lakosonkénti 2880 dollár nemzeti jövedelmet — ami egyébként lehetséges is — a külföldi pénznemek hazai vásárlóereje, illetve a d i n á r n a k a társadalmi össztermék alapján kialakuló á r f o l y a m a szerint, mégpedig a d o l l á r n a k és a d i n á r n a k az 1970. évi értékét véve alapul, ami a fejlődés szempontjából nem sok, hisz a fejlett európai or szágok 1970. évi egy főre számított nemzeti jövedelmének felel meg. Ez kétségkívül tizenöt éves lemaradást jelent az említett országok m ö gött. A nemzeti jövedelemnek a külföldi pénznemek hazai vásárlóereje alapján való meghatározásáról részletesebben dr. I v o Vinski írt k ö n y vében: A társadalmi össztermék Jugoszláviában és a nyugati országok b a n 1968 és 1985 k ö z ö t t (a zágrábi E k o n o m s k i Institut kiadása, 1970.). Másrészt az 1970. évi nemzeti jövedelemhez viszonyítva ez h á r o m szoros növekedést jelent, v a l a m i n t a vajdasági 106 százalékos átlaghoz képest a község helyzetének 115,6 százalékra való p o z i t í v alakulását,
49
ami egyben az eltelt időszak, legfőképpen az utóbbi k é t - h á r o m év egye netlen fejlődésének a túlhaladását is jelenti. Minden eddigi — S z a b a d k á n a k a t a r t o m á n y b a n elfoglalt helyére v o n a t k o z ó — k u t a t á s azt a tényt támasztja alá, hogy a községnek m e g v a n n a k m i n d a z o k a természeti, népesedési, ökológiai és gazdaság földrajzi feltételei, funkcionális erői, amelyek lehetővé teszik számára, hogy egy vidék elsődleges fontosságú k ö z p o n t j á v á váljon. ( T a n u l m á n y u n k n a k ebben a fejezetében megkíséreljük b e m u t a t n i , hogy a város jelenleg milyen fejlettségi fokon áll.) Felvázoljuk, hogy Sza b a d k a meddig jutott el ezeknek a feltételeknek a kihasználásában, és hogy a fejlődés során milyen serkentő és k o r l á t o z ó tényezők jelentkez tek. K i t é r ü n k a r r a is, hogy mi m ó d o n osztályozzák majd fejlődése té nyezőit, hisz h a t á r m e n t i övezetről v a n szó, tehát magától értetődő en nek a ténynek a figyelembe vétele a fejlődési i r á n y v o n a l á n a k a meg határozásakor. S z a b a d k a község hosszú távú fejlődésének egyik legfontosabb jellem zője — ami egyébként egész Észak-Vajdaság hosszú t á v ú i r á n y v o n a l á n a k is lényeges vonása — kétségkívül a gazdasági fejlődés depressziója. Ez a fejlődési irány aggasztóan hosszú távú, a századeleji fellendülés óta — tehát az első világháború kitörésétől egészen a közelmúltig — minden jelentős ingadozástól mentes. A két háború közötti Jugoszlávia h a t á r m e n t i vidékek i r á n y á b a n gya korolt diszkriminációs politikája többé-kevésbé kényszerűen az ipari ka pacitások és vállalatok belső országrészekbe való áttelepítéséhez, a hely beli gyárosok és kereskedők kezdeményező készségének elfojtásához, vagy más vidékeken v a l ó k i b o n t a k o z á s á h o z vezetett. A megszállás ide jén ez t o v á b b f o l y t a t ó d o t t és f o k o z ó d o t t ; a felszabadulás első éveiben — a lerombolt ország újjáépítésének, a nehézipari és villamossági létesít mények sürgős megépítésének, v a l a m i n t a társadalmi eszközökből való térítménymentes beruházásoknak az időszakában — szintén nem került sor jelentősebb beruházásokra ezen a vidéken. A T á j é k o z t a t ó I r o d a tá madásai idején stratégiai okokból — ahogyan abban az időben vélték — nem került sor befektetésekre. A z azóta eltelt időszak — egyrészt p é n z - és anyagi eszközök, v a l a m i n t a gyenge újratermelési képesség, másrészt községünk gazdaságának sajátos szerkezete m i a t t — nem t u d t a helyrehozni a lemaradást. H o g y ezt a fejlődési i r á n y z a t o t m i n d m á i g nem sikerült megfelelő mértékben megfékezni, az kitűnik t a r t o m á n y u n k regionális fejlődésének hét jelentősebb községére v o n a t k o z ó k i m u t a t á s a i b ó l : 1
50
(Vajdaság SZAT = 100,0)
. egy lőre „ •iutó, Az c
nemzeti jövedelem
Újvidék Zrenjanin Pancsova Verbász Szabadka Zenta Zombor
nroglalkoztatotti 11 , . , sági rata
A z
f ő r e
u t ó
. .., / /i . költségvetési bevétel
1970
1975
1970
1975
1970
1975
167,5 132,7 114,4 115,4 116,9 111,9 102,7
150,6 118,8 118,5 128,0 106,8 108,8 104,5
178,8 132,3 122,1 117,8 126,0 121,6 108,7
179,2 128,8 122,1 123,9 130,1 105,8 103,3
153,9 110,6 112,4 105,0 110,2 110,6 110,2
171,0 102,3 88,8 111,9 115,9 85,6 115.9
A t á b l á z a t n y ú j t o t t a kép egyébként világosan igazolja a hosszú távú fejlődésről szóló t a n u l m á n y álláspontját, miszerint a k ö v e t k e z ő időszak a gazdasági fejlődés depressziójának t ú l h a l a d á s á r a fog i r á n y u l n i , függet lenül attól, hogy milyen erőfeszítéseket kell tenni érdekében. U g y a n i l y e n jelleggel bír a fejlesztési terv egy másik feltevése is, amely a demográfiai v á l t o z á s o k r a v o n a t k o z i k . A fejlődési f o l y a m a t o k összes ségében a demográfiai változások r e n d k í v ü l jelentősek, hisz egyrészt a társadalmi-gazdasági fejlődés alapját és t u d a t o s hajtóerejét képezik, más részt rendkívül képlékenyen fejezik ki egy hosszabb időszak eredmé nyeit. Községünk eddigi depressziós gazdasági fejlődését depressziós de mográfiai változások kísérték. Az 1961-es és 1971-es népszámlálás k ö z ö t t a község lakosságának száma évenként átlagosan ezer fővel n ö v e k e d e t t : hétszázzal természetes szaporulat, a többivel pedig b e v á n d o r l á s útján. Az 1971-től 1985-ig terjedő t e r v i d ő s z a k b a n a lakosság száma évente át lagosan 1200 fővel kell hogy növekedjen, azzal hogy a természetes sza p o r u l a t és a b e v á n d o r l á s közti a r á n y f e n n m a r a d , illetve némileg javul az előbbi j a v á r a . Lényegében véve az 1961 és 1971 k ö z ö t t i időszak 0,56 százalékos n é p s z a p o r u l a t á t kell feljavítani 1971 és 1980 k ö z ö t t 0,8 szá zalékra, 1976 és 1985 k ö z ö t t pedig 0,9 százalékra. M a g á t ó l értetődő, hogy egy h a t á r m e n t i terület m e g h a t á r o z o t t népes ségtudományi jellegzetességek forrása is, nem csupán a heterogén nem zetiségi összetétel szempontjából, h a n e m a nemzetiségek sokoldalú nyelvi, kulturális, oktatási és egyéb t á r s a d a l m i tevékenységének biztosítása szempontjából is, amelyek egyrészt megnehezítik a m u n k a és az élet megszervezését, másrészt tetemesebb társadalmi k i a d á s o k a t igényelnek úgy a közvetlen termelésben, m i n t egyéb társadalmi tevékenységek terén. A p r o b l é m a k ö r t ő l elsősorban a lakosság f o g l a l k o z t a t o t t s á g á n a k és te vékenységének kérdését kellett megvizsgálnunk. Ilyen szempontból kér désessé válik, hogy milyen mértékben lehet összeegyeztetni a valóságos gazdasági feltételeket a t á r s a d a l m i célokkal és elvárásokkal, még h a ezek a célok — közgazdaságilag és műszakilag — a lehető legésszerűbbek 51
is. A z eltelt időszak gazdasági struktúrája és az előrejelzett periódus, ha az elvárásoknak megfelelően alakul, a lakosság alábbi megoszlását mu tatja:
Mezőgazdaság Ipar Infrastruktúra
1961
1971
1975
1980
1985
43,3 30,1 26,6
34,4 35,2 30,4
30,1 36,9 33,0
28,6 37,9 33,5
25,6 39,7 34,7
N e m feledkezhetünk meg arról sem, hogy az előrebecsült időszak le jártáig be fog következni az i n f r a s t r u k t ú r a által felölelt tevékenységek két csoportra való szétválása. A lakosság átrétegeződése községünkben, akárcsak az országban általában, m á r hosszú ideje t a r t . É r t h e t ő tehát, hogy a következő időszakban is folytatódni fog. M i n d a z o k r a a ténye zőkre való tekintettel, amelyek k i h a t n a k e folyamat gyorsaságára, v a l a mint azt a tényt figyelembe véve, hogy ezeknek a tényezőknek nagy többsége objektív jellegű, de különösen szem előtt t a r t v a azt, h o g y a lakosság mezőgazdaságból az iparba való elvándorlása — elsősorban itt a munkaképes h á n y a d á r a gondolunk — összefügg a mezőgazdaságon kívüli m u n k a h e l y e k megnyitási lehetőségével és a mezőgazdasági egyéni termelőknek a szocialista alapon megszervezett b ő v í t e t t újratermelésbe való bevonásával, v a l a m i n t társadalmi fejlődésünk önigazgatási folya m a t a i b a való bekapcsolásával, szükségszerűnek m u t a t k o z o t t tervbe venni a lakosság szerkezeti átalakulása f o l y a m a t á n a k mérséklését. Meg kellett ezt tenni a n n a k a felismerésnek ellenére is, hogy az agrárjelleg felszá molási f o l y a m a t á n a k lelassítása h á t r á l t a t n i fogja a mezőgazdaságnak az elsődleges elosztásban és a földműveseknek a jövedelemszerzésben való egyenrangúsodását, amire a t o v á b b i a k b a n még kitérünk. A másik lényeges dolog, ami S z a b a d k a h a t á r m e n t i helyzetéből k ö v e t kezik, hogy szükségszerűen periférikus helyet foglal el az ország piacai hoz viszonyítva. Ez egyrészt a község gazdaságának piacra utaltsága miatt, elsősorban a mezőgazdasági termékek és a mezőgazdasági feldol gozóipar k í n á l a t a m i a t t lényeges. Míg a t a r t o m á n y saját mezőgazdasági termelésének több mint 65 százalékát feléli, addig S z a b a d k a csupán a 30 százalékát, ami rendkívül fejlett bel- és külkereskedelmi k a p c s o l a t o k a t igényel. Bár kedvező lehetőségei v a n n a k a kivitelre, ilyen nemű tevé kenysége még nem mérhető saját lehetőségeivel. U g y a n c s a k lényeges, hosszas fontolgatásoknak alávetett p r o b l é m a k ö r nek számít a b ő v í t e t t újratermelésbe való társadalmi beruházások kér dése. Minden eddigi vizsgálódás azt igazolja, h o g y az elégtelen t á r s a dalmi befektetések is előidézői, talán a legfontosabb kiváltó okai az eddigi gazdasági fejlődés depressziójának. Az eltelt időszakban a beru házások alacsony szintje részben gazdaságunk alacsony felhalmozóké pességének a következménye, amit kedvezőtlen struktúrája és az elsőd leges elosztásban elfoglalt h á t r á n y o s helyzete tett ilyenné, de jelentős 52
mértékben gazdaságon kívüli tényezők — például meg nem térülő tár sadalmi beruházások — k ö v e t k e z m é n y e is. E z e k n e k a feltételeknek a következtében az 1960-tól 1973-ig terjedő időszakban a szabadkai, a t a r t o m á n y i és köztársasági beruházások viszonyát a következőképpen módosították: (Szabadka = 100) Szerb SZK összbefektetések Gazdasági befektetések Ipari befektetések Mezőgazdasági befektetések Egyéb gazdasági befektetések Gazdaságon kívüli befektetések
162 146 162 83 162 231
Vajdaság SZAT 126 120 109 178 99 151
Világos tehát, hogy ezeknek a v i s z o n y o k n a k a következtében a be ruházások által életrehívott létesítményekben dolgozók m u n k á j a csupán szegényesen felszerelt termelőeszközökkel párosul, s ebből érthetően k ö vetkezik községünk gazdaságának csökkentett jövedelemszerzési, újra termelési és felhalmozási képessége, az ami a depressziós gazdasági fej lődést előidézte. Egyértelműen világos az is, hogy a depressziós gazdasági fejlődés túl haladása kétségkívül létfontosságú t á r s a d a l m i és gazdaságpolitikai cél a következő időszakban, amit csak a községi beruházások növelésével, dol gozóink maximális erőfeszítésével, az eszközök lehető legnagyobb mér tékű társításával és községen kívüli beruházási eszközök felkutatásával valósíthatjuk meg a társultmunka-szervezetek h a t é k o n y programjaira építve, és nem utolsó sorban a n a g y o b b t á r s a d a l m i egységek segítségére támaszkodva. A vizsgálódásokból kitűnik, hogy milyen szintű befektetésekre volna szükség, és h o n n a n lehetne azokhoz eszközt biztosítani. A z 1971-től 1985-ig terjedő időszakban évente 2 058 037 000 dinár beruházásra lenne szükség, illetve — az utóbbi fél évtized v á l t o z a t l a n s á g á t figyelembe véve — 1976-tól 1985-ig átlagosan évi 2 797 566 000 d i n á r r a . Ezek a számok egy p i l l a n a t r a e l g o n d o l k o d t a t n a k . Az eddigi befek tetések összegéhez képest meglepetésként h a t nagyságuk. U g y a n i l y e n hatást v á l t h a t ki az a tény, hogy az a d o t t forrásokból származó pénz eszközökkel nem tudjuk fedezni ezeket a szükségleteket, és h o g y ezt a t r a k t í v gazdasági p r o g r a m o k k a l is csak részben érhetjük el. A z ilyen erőfeszítést igényelő befektetések a z o n b a n a tervezett tár sadalmi termelés, jövedelem és életszínvonal megvalósítása m i a t t elke rülhetetlenek, de hozzá kell t e n n ü n k , hogy még ezzel sem lehetünk elé gedettek, hisz ezek a beruházások nem h o z n a k lényegbeli változást gazda ságpolitikai téren, azaz nem v á r h a t ó a k szerkezeti változások. Az á t a l a kulást illetően elsősorban a legszélesebb értelemben v e t t iparosításról 53
lenne szó, v a l a m i n t a m e z ő g a z d a s á g n a k az elsődleges elosztásban részt vevő tényezőkkel v a l ó kiegyenlítéséről, v a g y a z o k h o z v a l ó közelítéséről. A rendelkezésre álló természeti kincsekre és gazdasági s t r u k t ú r á r a v a l ó tekintettel ez a feladat valójában egyik előfeltétele az önigazgatású szo cialista t á r s a d a l o m teljes felépítésének. Vizsgálódásaink során ennek a fejlődésnek az üteméről is szót ejtünk. Ilyen álláspontról még ezek a r e n d k í v ü l n a g y r a t ö r ő n e k t a r t o t t , és valószerűnek csak feltételesen elfogadott beruházások sem kielégítőek. A befektetés nagysága a gazdaság újratermelési képességeitől és más for rások f e l k u t a t á s á n a k a lehetőségétől függ. Egy tizenöt éves i d ő s z a k b a n az esedékes beruházási hitelek törlesztési határideje kétszer is lejár, ami azt jelenti, h o g y a községnek elsősorban a saját újratermelési k a p a c i tásaira kell t á m a s z k o d n i a . A tervezett beruházási összeg t e h á t m a x i m á lis, de feltétlenül szükséges. Megemlíthetjük még a személyi és a t á r s a d a l m i közfogyasztási esz közök elosztásának kérdését is. A z o k a nem termelő á g a z a t o k , amelyek tevékenységét a termelésben dolgozó társult m u n k á s o k társadalmi cé l o k r a előirányzott eszközeiből pénzelnek a m u n k a szabad cseréje útján, a t u d o m á n y o s - t e c h n i k a i f o r r a d a l o m k o r s z a k á b a n m i n d i n k á b b a gazda sági és t á r s a d a l m i fejlődés elsőrangú tényezőivé lépnek elő. Ez különösen és r e n d k í v ü l kifejezetten v o n a t k o z i k a t u d o m á n y o s k u t a t ó m u n k á r a és a k ö z o k t a t á s r a , de legalább ilyen mértékben az egészségvédelemre is. E n n e k következtében elengedhetetlenül szükség v a n ezeknek a tevékeny ségi f o r m á k n a k a dinamikus fejlesztésére, olyan mértékben, h o g y az meghaladja a t á r s a d a l m i termelés ütemét. Másrészt viszont jelen v a n egy növekedést k o r l á t o z ó tényező, amely a személyi fogyasztás terén érvé nyesül, ezért szükségesnek m u t a t k o z o t t alaposan kielemezni a közfo gyasztásnak összfogyasztáson belüli növelési lehetőségét, nem veszítve szem elől a személyi fogyasztás ösztönző jellegét. A z e l m o n d o t t a k b a n r á m u t a t t u n k n é h á n y olyan kérdésre és nehézségre, amelyek községünk hosszú t á v ú fejlesztési tervének az összeállítóit leg i n k á b b f o g l a l k o z t a t t á k . Természetes, hogy ezenkívül egy sor más kér dés is létezik, amelyeknek felsorolására ezúttal nem v á l l a l k o z h a t u n k . A felsorolt fejlődésgátló tényezők mellett léteznek o l y a n o k is, ame lyeknek a fejlődés serkentése i r á n y á b a kell h a t n i a , és amelyek ilyen jellegű h a t á s u k a t — különösen az utóbbi időben — eredményesen ér vényesítették. M i n d e n e k e l ő t t a külfölddel kiépített rendkívül fejlett k a p c s o l a t o k a t kell említenünk, amelyek részint a h a t á r m e n t i helyzetből, részint a város r e n d k í v ü l jó földrajzi fekvéséből — S z a b a d k a a Balti-tengert az A d r i á v a l összekötő, európai jelentőségű v a s ú t v o n a l és az E—5-ös nem zetközi ú t egyik csomópontja — k ö v e t k e z n e k . Ez teszi érthetővé a tényt, hogy S z a b a d k a h a z á n k legjelentősebb tranzitkereskedelmi száraz földi h a t á r á t k e l ő h e l y e . Gazdaságföldrajzi és gazdaságpolitikai szempontból Szabadkának s z á m t a l a n egységes és kedvező sajátsága v a n . Elsősorban az E—5-ös ú t 54
kiépítésének jelentőségére és a B e l g r á d — B a r v a s ú t v o n a l n a k a kelebiai határállomással való összekötésére h í v n á n k fel a figyelmet, hisz ezek lényegesen növelni fogják előnyös helyzetét. Az ú g y n e v e z e t t északi fő ú t v o n a l mindössze 110 kilométeres s z a k a s z á n a k megépítésével befeje ződne az országot k ö r ü l ö v e z ő m ű ú t m u n k á l a t a i , és ezáltal lényegesen m e g v á l t o z h a t az á r u - és u t a s f o r g a l o m i r á n y a . Az észak—déli ú t v o n a l f o r g a l m á n a k egy része á t t e v ő d i k a n y u g a t — k e l e t i ú t v o n a l r a , ami le hetőséget nyújt majd a fejlett n y u g a t i piac a d t a lehetőségek k i h a s z n á lására, v a l a m i n t az északról és keletről n y u g a t r a i r á n y u l ó , de f o r d í t o t t i r á n y b a n is érvényesülő u t a s - és á r u f o r g a l o m k i a l a k u l á s á r a . A leendő közlekedési i n f r a s t r u k t ú r á n a k , amely a lehető legjobb fel tételeket fogja biztosítani a földrajzi fekvés és a gazdasági adottságok kihasználásához, külön t a n u l m á n y t szentelnek. M á r a k u t a t á s o k jelen legi állásánál is egyértelműen bebizonyosodott, hogy S z a b a d k á n a k meg v a n n a k a feltételei a h h o z , h o g y tranzitkereskedelmi, á t r a k o d ó és ezen túl feldolgozóipari v á m m e n t e s övezetté váljon Kelet- és É s z a k - E u r ó p a , v a l a m i n t N y u g a t - E u r ó p a között, ezentúl pedig a k o n t i n e n s ü n k és a közel-keleti, afrikai á l l a m o k k ö z ö t t b o n y o l ó d ó nemzetközi kereskede lemben. U g y a n c s a k meg kell e m l í t e n ü n k a szomszédos M a g y a r o r s z á g g a l ki a l a k í t o t t termelési, szállítási és kereskedelmi, v a l a m i n t kulturális és egyéb együttműködést, amely m á r eddig is egy m e g h a t á r o z o t t színvo nalon m e n t végbe. K o n k r é t f o r m á t a Szegeddel v a l ó testvérvárosi k a p csolat k i a l a k í t á s á b a n és a kölcsönös kapcsolatteremtésben öltött. A szakmai és t u d o m á n y o s együttműködés a D I T (a jugoszláviai Mér n ö k ö k és Technikusok Társasága) és a M É T E S Z (a m a g y a r o r s z á g i Mér n ö k ö k és Technikusok Szövetsége) k ö z ö t t megy végbe, m o n d h a t n i igen eredményesen. A k i s h a t á r f o r g a l o m a s z a b a d k a i , illetve szegedi székhelyű, kirendeltségű v á l l a l a t o k k ö z ö t t b o n y o l ó d i k szerződéses a l a p o n , de növeléséhez h o z z á j á r u l n a k a k ö r n y e z ő országok S z a b a d k á n vásárló polgárai és a szomszédos országokban költekező s z a b a d k a i a k is, ami jelentősen ser kenti v á r o s u n k és k ö r n y é k e kis- és nagykereskedelmét. A község 1985-ig terjedő gazdasági és t á r s a d a l m i fejlődése i r á n y v o n a l á n a k a kidolgozását r e n d k í v ü l alapos vizsgálódások, az eddigi v á l tozások elemző áttekintése, v a l a m i n t a további fejlődés feltételeinek és lehetőségeinek felmérése előzte meg. A z így k i a l a k u l t kép azt sejteti, hogy a fejlődés i r á n y a és üteme az 1985 u t á n i i d ő s z a k b a n is h a s o n l ó a n alakul. A feltételezett fejlődési i r á n y — amely természetesen csak a legál t a l á n o s a b b v o n u l a t o k a t foglalja m a g á b a és ezért nem törekszik a h a t ó tényezők p o n t o s m e g h a t á r o z á s á r a — az alábbi fejtegetések során válik áttekinthetővé.
55
II. A m á r említett 2880 dolláros egy főre jutó nemzeti jövedelem, illetve az 1975. évi v a l u t a á r f o l y a m szerinti 68 443 d i n á r eléréséhez a t á r s a dalmi termelés évi 10,2 százalékos, ezen belül pedig a t á r s a d a l m i szektor termelésének 11,2 százalékos átlagos növekedésére lesz szükség. E z a százalék túlságosan merésznek tűnik, h a összehasonlítjuk az 1961—1970 k ö z ö t t i 9,1 százalékos és az 1971—1975-ös időszak 2,4 százalékos csök k e n t mértékű termelésnövekedéssel. A gazdasági fejlődés depressziójának t ú l h a l a d á s a szükségszerűvé, a dolgozók a l k o t ó jellegű kezdeményezései és erőfeszítései pedig lehetővé teszik a t á r s a d a l m i termelés ilyen m é r v ű növekedését a k ö v e t k e z ő időszakban. A fejlődés során jelentős szerkezeti á t a l a k u l á s megy majd végbe gaz d a s á g u n k b a n . A szerkezeti v á l t o z á s o k n a k a természeti adottságok és a termelőerők, v a l a m i n t a terület gazdaságföldrajzi előnyeinek maximális kihasználásában j á t s z o t t szerepe m i a t t most részletesebben bemutatjuk a strukturális átrétegeződés f o l y a m a t á t . (A társadalmi termelés %-ban
Részvételi arány Társadalmi tulajdon Ipar Mezőgazdaság — társ. szektor — magánszektor
kifejezve)
1970
1975
1985
Növekedési mutatószám
76,00 41,46 34,35 12,58 21,77
80,99 41,89 30,80 13,50 17,30
91,73 62,79 15,89 8,07 7,82
120,70 151,45 46,26 64,15 35,92
A v á r h a t ó lényeges á t a l a k u l á s o k a t jelentős mértékben befolyásolták az 1975-ös év kedvezőtlen eredményei, ami bizonyos m ó d o n törést idé zett elő a fejlődés ütemében. A t á r s a d a l m i termelés és a strukturális á t a l a k u l á s o k fokozódásával a r á n y o s a n növekszik a f o g l a l k o z t a t o t t a k száma, b á r — az eddigi e x tenzív fejlődés következtében — némileg csökkentett mértékben. E n n e k ellenére a jelenlegi 34,1 százalékos f o g l a l k o z t a t o t t s á g i a r á n y 39,3 szá zalékra növekszik az átlagos vajdasági növekedéssel p á r h u z a m b a n . M á r említést t e t t ü n k az összlakosság gadzasági rétegződéséről, a m e zőgazdaságban dolgozó a k t í v lakosságnak a részvételi a r á n y á r ó l , és a mezőgazdaság viszonylagosan kedvezőtlen helyzetéről. A felsorolt a d a tokból, v a l a m i n t a demográfiai változás m u t a t ó i b ó l kitűnik, h o g y még 1985-ben is az a k t í v lakosság 26,3 százaléka a m e z ő g a z d a s á g b a n fog dolgozni és a t á r s a d a l m i termelésnek csupán 15,9 százalékát valósítja meg. A mezőgazdasági termelés további növelése céljából végzett eddigi k u t a t á s o k a t t a n u l m á n y u n k h á r o m v á l t o z a t b a n és egy mellékletben dol gozta fel. Ezekből m e g t u d t u k , h o g y a h á t r á n y o s helyzet n e m csupán a 56
mezőgazdasági m u n k a alacsony termelékenységéből, sem a k i h a s z n á l a t lan nagy t a r t a l é k o k b ó l következik — amelyeknek részleges kihaszná lását m á r tervbe v e t t ü k —, h a n e m a mezőgazdaságban dolgozók m u n kájának h á t r á n y o s társadalmi értékeléséből, ami az a d m i n i s z t r a t í v ár megállapítások i d ő s z a k á n a k legtovább a m e z ő g a z d a s á g b a n megcsonto sodott m a r a d v á n y a . A legnagyobb erőfeszítések ellenére sem sikerült növelni az új m u n kahelyek megnyitására szánt befektetési eszközöket a mezőgazdaságból felszabaduló m u n k a e r ő számára. U g y a n c s a k meg kell á l l a p í t a n u n k , hogy sem a mezőgazdasági termelők társítását célzó erőfeszítések, sem az öntözési rendszer kiépítését sürgető intézkedések nem gyorsíthatják meg a mezőgazdaságból való elvándorlás ütemét, és a m e z ő g a z d a s á g n a k a többi á g a z a t t a l való kiegyenlítődését az előttünk álló évtizedben. Az agrárjelleg felszámolásának f o l y a m a t á t és következményeit vizs gálva nem téveszthetjük szem elől azt a kérdést sem, hogy m e n n y i r e szükségszerű, lehetséges és célszerű ennek a f o l y a m a t n a k a felgyorsítása vagy éppenséggel lassítása. A társult m u n k á v a l kapcsolatos a l k o t m á nyos elvek megvalósítása és az a g r á r i p a r i k o m p l e x u m fejlődése agrár p o l i t i k á n k a t egyértelműen két a l a p v e t ő cél elérésére ösztönzi. Egyrészt a mezőgazdasági termelés és a munkatermelékenység növelésére, más részt a falu szocialista á t a l a k u l á s á n a k véghezvitelére és a mezőgazdasági egyéni termelőknek a szocialista fejlődés önigazgatási f o l y a m a t b a való bevonására. A z előttünk álló időszak egyik a l a p v e t ő és m i n d e n k é p p e n forduló p o n t o t jelentő feladata, hogy olyan gazdasági és politikai eszközöket találjunk, amelyek a lehető legeredményesebben teszik lehetővé ezeknek a céloknak a megvalósítását, miközben lehetőséget t a l á l n a k a m e z ő gazdaságon kívüli foglalkoztatásra és a mezőgazdasági termelés lehe tőségeinek a további k i a k n á z á s á r a . M á r az eddigi fejlődés is az említett, stratégiai célok elérésére irá nyult. Községünkben a gazdasági egységesülés f o l y a m a t a erős gazda sági, műszaki és önigazgatási rendszerek kialakulásához vezetett, ame lyek szélesebb területre is kiterjedtek. Mivel ezek a f o l y a m a t o k még csak kezdeti eredményeket szolgáltattak, az előttünk álló időszak el engedhetetlen feladata ezeknek a rendszereknek az erősítése; önigazga tási státust kell biztosítani ezeken belül a t á r s u l t m u n k a - s z e r v e z e t e k szá m á r a és lehetővé kell tenni, hogy vegyék ki részüket fejlesztési p r o g r a m jukból, v a l a m i n t hogy szerkezetileg á t a l a k u l h a s s a n a k és felkészülhes senek az újratermelési szinteken létrejövő integrációra.
III. A következő időszak gazdasági fejlődését h á r o m fejlődési keretében vizsgáljuk: 1. a fejlődés pólusai,
szempont
57
2. a sajátos fejlődésű tevékenységek és 3. egyéb tevékenységek. A t o v á b b i a k b a n c s o p o r t o n k é n t ismertetjük a tervezett fejlődés álta lános jellemvonásait. A z első: A fejlődés pólusainak kijelölése a z o k n a k a különböző — a fejlődés eddigi menetében kifejezésre jutó — tényezőknek az alapján tör tént, amelyek az ilyen g y ú j t ó p o n t o k a t , a fejlődés pólusait jellemzik. A természeti a d o t t s á g o k a t és a k o m p a r a t í v gazdasági lehetőségeket, a többi tevékenység és a társadalmi élet fejlődéséhez v i s z o n y í t o t t maximális h a tóerőket, az Észak-Vajdaságban érvényre jutó vonzási erőt és végül, de nem utolsó sorban a t a r t o m á n n y a l és az országgal közös é r d e k ű t e v é kenységbe való beilleszkedést szem előtt t a r t v a j u t o t t a k el a k u t a t á s o k a fejlődés h á r o m pólusának azonosításához. A z első az a g r á r i p a r i komplexum, amely természeti adottságai, g a z d a ságföldrajzi, nyersanyagszolgáltatási és piaci feltételek alapján kétség kívül a fejlődés legjelentősebb pólusa, és ezért minden szempontból megérdemli, hogy kiemelten fejlesszék. A fejlődés m á s o d i k pólusát a szeves és szervetlen vegyi a n y a g o k a t gyártó k o m p l e x u m képezi, amely feltételeiben — a nyersanyagbiztosí tás tekintetében — némileg e l m a r a d az a g r á r i p a r i k o m p l e x u m t ó l , de m i n d e n más szempontból azonos jelentőségű, mely k o m p l e x u m fejlő dési lehetőségei igen n a g y o k . Végül h a r m a d i k helyen a fém- és a villamossági ipar következik, amelynek régi h a g y o m á n y a i , m u n k a s z o k á s a i , képzett szakmunkásai és jelentős termelési kapacitásai v a n n a k S z a b a d k á n , így a fejlesztés szem pontjából hasonló figyelmet érdemel. A z a g r á r i p a r i k o m p l e x u m n a k m á r n a p j a i n k b a n is r e n d k í v ü l n a g y a jelentősége a város gazdasági és társadalmi fejlődésében, ami még csak f o k o z ó d h a t a következő időszakban. Sikerült v é g h e z v i n n ü n k az összes érdekelt tényező integrációját — bár még mindez a kezdeti fázisában v a n — és rendkívül nagy erőfeszítésekkel társítani az egyéni termelők egy részét. Az egész újratermelésre fokozatosan kiterjedő integráció nagy t á v l a t o k a t nyit a termelés, a feldolgozás és a kereskedelem előtt külföl dön és itthon egyaránt. E n n e k következtében 1985-re 34,5 százalékkal vesz részt a társadalmi termelésben (ezen belül a mezőgazdaság 15,9, a feldolgozóipar 18,6 százalékkal). H a ehhez még hozzászámítjuk a ke reskedelemnek és a többi mezőgazdasággal kapcsolatos tevékenységnek a részarányát — a s z a r v a s m a r h a - t a k a r m á n y és műtrágyatermelést, a me zőgazdasági és a feldolgozóipar melléktermékeinek, h u l l a d é k a i n a k vegyi feldolgozását —, a k k o r megállapíthatjuk, hogy ez az egység fogja ké pezni S z a b a d k a g a z d a s á g á n a k a súlypontját. A z érdekesség kedvéért most ismertetjük az a g r á r i p a r i k o m p l e x u m n a k a község gazdaságában betöltött szerepét és jelentőségét.
58
(Ezrekben és °/o-ban kifejezve)
1976
1975
1974 összeg
°/o
összeg
%
összeg
%
3 153 055 2 658 055 495 000
100,00 85,30 15,70
3 623 874 3 086 874 539 000
100,00 85,13 14,87
4 303 596 3 688 596 615 000
100,00 85,71 14,29
Mezőgazdaság: — társ. szektor — magánszektor A földművesek °' -os részvétele A mezőgazdaság összesen
370 656 455 159 55,15% 825 815
11,76 14,44
12,43 13,64 26,07
538 208 565.307 51,23°/« 1 103 515
12,51 13,14
26,20
450 793 491 572 52,16°/» 942 365
25,65
Hlelmiszeripar
236 285
7,49
244 255
6.74
287 616
6,68
Mezőgazdaság és élelmiszeripar 1 062100
33,69
1 186 620
32,84
1 391 131
32,33
60 000 26 553 8 000 4 200 31 000 1 700
1,90 0,84 0,25 0,13 0,98 0,06
65 000 29 300 10 745 4 750 29 000 2 500
1,79 0,81 0,30 0,13 0,07
70 475 32 300 20 722 6 210 41 000 1 600
1,64 0,75 0,51 0,14 0,95 0,04
131 453
4,16
141 295
3,90
172 307
4,03
1 193 553
37,85
1 327 915
36,74
1 563 438
35,36
Társadalmi össztermelés A társadalmi szektor termelése A magánszektor termelése
0
Egyebek: Zorka Műtrágyagyár Agroseme Agroprodukt Vetprom Jugokoza Poljotehna
Végösszeg
Megjegyzés: K i m u t a t á s u n k nem foglalja m a g á b a a nem s z a b a d k a i szék helyű társultmunka-szervezetek felvásárlóállomásainak társadalmi terme lését, sem a mezőgazdasági társultmunka-szervezetek, az A g r o p r o d u k t és az Agroseme kereskedelmi h á l ó z a t á b a n fel nem ölelt kereskedelmi szer vezetek társadalmi termelését. Második megjegyzés: A m a g á n s z e k t o r a d a t a i t az 1976-os évre m a g a m s z á m í t o t t a m ki. A község mezőgazdasági m a g á n s z e k t o r á b ó l s z á r m a z ó jövedelem elszámolása című összegezés alapján. A kisiparosokra v o n a t kozó a d a t o k a t pedig a község társadalmi tervéből vettem. Ezzel rendkívül szoros kapcsolatban van a szerves és szervetlen vegyi a n y a g o k gyártása is, aminek terén — a nitrogén beszerzésének nehézsége ellenére — jelentős fejlődés v á r h a t ó . Az e l m o n d o t t a k eredményeképp az agráripari k o m p l e x u m és a vegyi k o m p l e x u m 1985-ig biztosítja az elsőd leges termelést; nyersanyaggal ellátja a feldolgozóipart és a forgalmazó vállalatokkal létesítendő önigazgatási kapcsolatok útján megoldja az egész komplexum fejlődésének kérdését, mégpedig o l y a n szinten, amely leg alább h á r o m s z o r o s a a jelenleginek. A következő évtizedben ezzel egyidőben v a l ó r a válik a szabadkai ipar m á r kijelölt fejlődése, aminek a műanyagfeldolgozásban is jelentős növekedést kell m a g á v a l hoznia. 59
A fém- és villamossági ipar az eddigiek során 24,35 százalékban v e t t e ki részét az ipari termelésből, illetve 10,39 százalékban a t á r s a d a l m i szektor termeléséből. 1985-re a tervek szerint 36,53 százalékban kell hogy részesedjen az ipari termelésből, illetve 17,59 százalékban a társa dalmi szektor termeléséből. A d a t a i n k világosan r á m u t a t n a k ennek az á g a z a t n a k a S z a b a d k a g a z d a s á g á b a n betöltött fontos szerepére. Az e l m o n d o t t a k egyrészt fényt vetnek ezeknek az i p a r á g a k n a k a jel legére, a fejlődés pólusaira és a többi á g a z a t r a gyakorolt h a t á s u k r a , más részt pedig a r r a , hogy milyen vonzási területeik v a n n a k a községi h a t á rokon kívül. A második: A fejlődés pólusai mellett hangsúlyozott jelentőséggel bír nak még más tevékenységi területek is, amelyek nagymértékben k i h a t n a k az általános fejlődésre, és sajátos feltételeik v a n n a k a fejlődésük fel gyorsításához. Felmerül tehát a kérdés, hogy nem lenne-e jobb ezeket a tevékenységi köröket is besorolni a fejlődés pólusai közé. E z ú t t a l a közlekedés és a közlekedési ú t v o n a l a k kiépítésének a jelen tőségét kellene kiemelnünk, hisz S z a b a d k a rendkívül kedvező gazda ságföldrajzi fekvése miatt h a z á n k legnagyobb „szárazföldi kikötője", v a l a m i n t a B a l t i k u m o t a bari kikötővel összekötő v a s ú t v o n a l S z a b a d k á n á t h a l a d ó szakaszának a befejezésére, az E5-ös a u t ó p á l y a megépítésére, és az északi főútvonal szükségességére h í v n á n k fel a figyelmet. Ezek az ú t v o n a l a k rendkívüli mértékben m ó d o s í t a n á k Vajdaság északi részének a forgalmi áteresztőképességét. Ezek a fejlődési feltételek sürgetik a vasúti csomópont kiépítését, az áruforgalom korszerűsítését, a k ö z r a k t á r a k kiépítését, és a szabad v á m Övezetté válás feltételeinek megteremtését. H a ezek elkészülnek, a k k o r teljességében k i b o n t a k o z h a t az országúti és vasúti áruforgalom, megnö vekedhetnek a nemzetközi szállítások. Ezek az előrejelzések nem illuzóri kus látomások, h a n e m reális lehetőségek, amelyeknek megvalósítása a Vasútforgalmi Vállalat fejlesztési p r o g r a m j á n a k gyorsított véghezvitelétől és a szabadkai közlekedési csomópont 1985-ig való kiépítésétől, azaz a rekonstrukciós m u n k á l a t o k negyedik fázisának befejezésétől függ. N e m kisebb jelentőségű és fontosságú a v í z g a z d á l k o d á s sem, ami v i d é k ü n k ö n eddig nem j u t h a t o t t kifejezésre. A D u n a — P a l i c s — T i s z a csatorna megépítése elengedhetetlen feltétele nemcsak a szabadkai község, h a n e m egész Észak-Bácska további fejlődé sének, gondolunk itt az öntözéses g a z d á l k o d á s r a és a többi vizet igénylő tevékenységi ágra, elsősorban a v e g y i p a r r a . A csatorna megépítésével megoldódik az egyik legfontosabb infrastrukturális létesítmény kérdése, amely a közlekedési i n f r a s t r u k t ú r a mellett a k ö v e t k e z ő időszak gyorsí tott ütemű fejlődésének conditio sine qua non-ját képezi. A csatorna egyébként az egyik legfontosabb előfeltétele a mezőgazdaság egyenran gúságának. A másik nagy fontosságú infrastrukturális és egyben gazdasági jelen tőségű létesítmény a gázvezeték, amelyet az előirányzott tervektől el térően előbb meg kell építeni. A gázvezeték megépítésével nemcsak fontos 60
energia- és ipari nyersanyagforráshoz jutunk, h a n e m — a területünkön levő kőolajforrások hasznosításával — megteremtjük az iparosodás gyors fejlődésének a feltételeit. Bár az eddigi ismereteink a r r a u t a l n a k , hogy az előttünk álló évtized végéig nem készül el ez a két létesítmény, mégis minden erőfeszítést meg kell tenni felépítésük érdekében, hogy az u t á n a k ö v e t k e z ő időszak új fejlődési lehetőségekkel induljon. Utoljára, de nem utolsósorban számításba kell venni a fejlődés szem pontjából sajátos jelentőségű külkereskedelmi tevékenységet, ami az eddigi időszakban — a Közös Piac diszkriminációs vámpolitikája ellenére — községünkben fontos szerepet játszott. Így például megemlíthetjük, hogy S z a b a d k a lakossága az ország összlakosságának 0,72 százalékát, Vajda ságnak pedig 7,52 százalékát képezi, társadalmi termelése országos vi szonylatban 0,75 százalékot, a t a r t o m á n y o n belül 13,5 százalékot tesz ki; kivitele viszont a jugoszláv export 1,1 százalékát, illetve a vajdaságinak 13,8 százalékát a d t a az utóbbi öt évben. A tervek szerint községünk 1985-re 1,3—1,4 százalékig terjedő részarányt vállal az országos export ból, amit a tervezett 14,7 százalékos évi növekedéssel el is lehet érni. A tevékenységeknek ezt az osztályozását semmiképpen sem szabad úgy értékelni, hogy a többi gazdasági területet el fogjuk h a n y a g o l n i . N e m téveszthetjük szem elől a z o k a t az önállóan kifejlődött i p a r á g a k a t sem, amelyek a munkaképes lakosság jelentős h á n y a d á t foglalkoztatják és alaposan kiveszik részüket a társadalmi termelésből. Elsősorban a fa-, a textil-, a bőr-, a cipő- és a n y o m d a i p a r t említenénk. T é n y , hogy 1985-re a társadalmi összterméknek csak 16,8 százalékát adják, azaz fejlődésük a kiemelt á g a z a t o k h o z v i s z o n y í t v a lassul, de a saját területükön belül mégis jelentős m a r a d . Az építőipar jelentőségéről el kell m o n d a n i , hogy a beruházások di namikus növekedéséből szükségszerűen következik majd az a 7,8 száza lékos évi növekedés, amit a fejlődési terv előirányozott. Az észak-vajda sági egységes építőipari rendszer kialakítása v á l h a t ennek a fejlődésnek és a további növekedésnek a biztosítékává. A többi infrastrukturális tevékenység közül elkerülhetetlen a z o k n a k a fejlesztése, amelyek hozzájárulnak az életszínvonal általános növeke déséhez és a polgárok jólétéhez. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdaság és az ipar fejlődésével p á r h u z a m b a n h a l a d majd az i n f r a s t r u k t ú r a fejlő dése is. I t t elsősorban a foglalkoztatási politika jut kifejezésre, tekintettel a lakosság személyi és kommunális szükségleteinek a kielégítéséhez elen gedhetetlen feltételek biztosítására. A felsorolt tevékenységek mellett ki kell emelnünk a kereskedelmet és a kisipart, amelyek a turizmussal együtt jelentősen befolyásolhatják a mezőgazdasági és ipari termelést, és növelhetik az érintett á g a z a t o k tár sadalmi termelésének értékét az ésszerű energia- és nyersanyagfelhaszná lással, v a l a m i n t a termékeinek a hazai és a külföldi piacon v a l ó forgal mazásával. Ami a község fejlődését illeti, a rendelkezésre álló források kihasz61
nálása és az eddigi depressziós gazdasági fejlődés túlhaladása szempont jából elmondhatjuk, hogy a t a n u l m á n y ezt a társadalmi fejlődéssel fog lalkozó tervezetben dolgozza fel. A koncepciónak a k ö v e t k e z ő céljait és feladatait kell külön aláhúzni: — Mindenekelőtt a természeti a d o t t s á g o k n a k , a város mezőgazdasági lehetőségeinek a kihasználását. Meg kell jegyeznünk, hogy jelentősek a kihasználatlan mezőgazdasági kapacitások, főleg ha a z o k a t a sajátos ökológiai és éghajlati feltételeket vesszük figyelembe, amelyek kedveznek a munkaigényes mezőgazdasági termékek termelésének — különösen a tejipar és a borjútenyésztés fejlődésének — a mezőgazdasági össztermelés szerkezetén belül. — E z e k n e k a k a p a c i t á s o k n a k a kihasználása a művelésre alkalmas te rületeknek a gyümölcs- és veteménytermesztésre, illetve más intenzív k u l t ú r á k r a v a l ó átállítását feltételezi. Ezzel k a p c s o l a t b a n elkerülhetetlen né válik a D u n a — P a l i c s — T i s z a csatorna megépítése, amely egész ÉszakBácska fejlődésének a legfontosabb alapfeltétele. Ez nemcsak a mezőgaz daság fejlődésének a felgyorsulására v o n a t k o z i k , aminek következtében szükségszerűen lassulni fog az iparba való elvándorlás és a község terü letén m a r a d a m u n k a k é p e s lakosság. A csatorna megépítését az ipar fej lődése is sürgeti — különösen a vegyipar, de más á g a z a t o k is — akárcsak az árutermelés egésze, még h a jelenleg nem is látjuk előre az országúti, vasúti és folyami közlekedés integrációjában betöltött szerepét. — Az egységesített, z á r t láncú újratermelés k i a l a k í t á s á r a törekvő gaz dasági és technikai rendszerek elsősorban az a g r á r i p a r i k o m p l e x u m b a n — a szerves és szervetlen vegyi a n y a g o k g y á r t á s á b a n — v a l a m i n t a fém és villamossági iparban két szempontból is elsődleges fontossággal b í r n a k . Ezek a rendszerek rendkívüli erővel hatják át a viszonylag kisebb, k í sérő jellegű ipari és kisipari h á l ó z a t o t , aminek legfontosabb tulajdonsága, hogy gyorsan a l k a l m a z k o d i k a piaci és más viszonyokhoz, kihasználja az i n f r a s t r u k t ú r a létesítményeit és önigazgatásilag kapcsolódik az ökoló giai és technikai rendszerekhez. A z ilyen objektumok létrehozása jelentős számú m u n k a e r ő t igényel. A g a z d á l k o d á s n a k ez a módja rendkívül ked vez a kis parcellákra tagolódó h a t á r m e n t i vidéknek, a l a p p a n g ó m u n kaerőfeleslegnek. — A közlekedési infrastruktúra, v a l a m i n t a városi és városközi köz lekedési h á l ó z a t kiépítése csökkentheti a községi a l a p o k r a nehezedő n y o mást és az urbanizációs k i a d á s o k a t , m e r t a lakosságnak az a része, amely n a p o n t a ingázik, korszerű közlekedési eszközöket vehet igénybe. M i n t m á r hangsúlyoztuk, a terv általános v o n a t k o z á s b a n gondoskodik a társadalmi tevékenységek — különösen a t u d o m á n y , a nevelés és az egészségügy — fejlesztéséről, de nem hanyagolja el a szociális gondos kodást és a k u l t ú r á t sem. Ezeknek a területeknek a fejlődése a z o n b a n m á r külön feldolgozást igényel. F o r d í t o t t a Garai
62
László
Rezime Dilemi i problemi, ciljevi i zadaci subotičkog razvoja u periodu d o 1985. godine 1. Dileme i problemi, ciljevi i zadaci dugogodišnjeg razvoja Subotice u stvari proizilaze iz onog kompleksa pitanja, da jedan ovakav dugoperiodični razvoj u kolikoj meri je posledica dosadašnje razvojne linije i razvojnog tempa; od nosno u kom odnosu se može i potrebno je dosadašnju liniju i tempo na osnovu privredne svrsishodnosti odnosno društvenih ciljeva promeniti. 2. Subotica je jedna od prvih opština u našoj Republici, koja je izradila i donela razvojne koncepcije za narednih petnaest godina perioda, to jest za period od 1971. do 1985. godine. Razvojna koncepcija, koja je izrađena na os novu optimizacione teorije, svakako predstavlja jedinstvenu dijalektičku celinu, izrađenu na opštedruštvenim ciljevima i na svim nivoima zajednica udruženog rada. 3. Na osnovu gornjih koncepcija, kao i na osnovu prihvatanja stručno-naučnih inovacionih perioda, koji se javljaju u toku tehnološke revolucije, mo gućnosti i potrebe razvoja su odredile osnovnu koncepcionu liniju i tempo raz voja za predstojeći vremenski period. U skladu sa istim, nacionalni dohodak po glavi stanovništva u Subotici, do 1985. godine može da dostigne 2.880,00 dolara, uzimajući u obzir kupovnu moć i vrednost valute u toku 1970. godine. Ovakav nacionalni dohodak po glavi stanovnika na osnovu postojećih potreba može da nam se čini i suviše skromnim, iako, u odnosu na stanje iz 1970 godine to predstavlja utrostručenje; a u odnosu na vojvođanski prošek od tadašnjih 1 0 6 % ovo predstavlja porast na 115,6%. 4. Možemo ustanoviti, da prirodni izvori opštine, njen privredno-geografski položaj i komparativne prednosti omogućavaju ovakav, pa čak i još brži razvoj. Da ove prednosti dosada nisu se mogle eksploatisati, to se može obraz ložiti uglavnom vanprivrednim razlozima. 5. Naš samoupravni privredni sistem kao i one konstrukcione promené, koje se već i sada mogu osetiti u privredi naše zemlje i naše pokrajine, kao i one grane, koje su u razvojnoj koncepciji Vojvodine predviđene i isticane i njihov akcelerantni razvoj eliminišu gore spomenute prepreke. Ovde se radi pre svega o nezavidnom položaju poljoprivrede, u primarnoj raspodeli, a osim toga i o neproporcionalnoj raspodeli društvenih investicija. Naime, na teritoriji Re publike društvena investicija po glavi stanovnika bila je veća za 6 2 % , a u Pokrajini za 2 6 % od investicije, koje su vršene u Subotici u toku proteklih 14 godina (1960—1973). Naravno, društvene investicije predstavljaju jedan od najvažnijih faktora u akceleraciji privrednog razvoja. Polazeći od tog aspekta, kao i iz potrebe društvene proširene reprodukcije, koja je bila usaglašena sa organizacijama udruženog rada, koncepcija je predvidela, da u tangiranom vremenskom periodu (od 1971. do 1985. godine) godišnje se vrši u prošeku investicija u iznosu od 2,058,037,000 dinara. U deceniji od 1976. godine do 1985. godine ovaj iznos će se povećati na 2,797,566,000 dinara, pošto u proteklim godinama, to jest u prošlih pet godina investicije su bile jako siromašne. Ova investiciona svota — bilo da se uporedi sa dosadašnjim investicionima, bilo da se uporedi sa pred viđenim sopstvenim izvorima — čini se isuviše visokom, međutim uprkos tome, neophodno je da predstojeći vremenski period obezbedi ubrzani razvoj. Dakle, 63
obezbeđivanje stranih investicionih izvora predstavlja jedan od najvažnijih zadataka. 7. Najvažniji razvojni pravci se mogu utvrditi u sledećim momentima: — Promena negativnog razvojnog tempa stanovništva, kao i promena struk ture zanimanja stanovništva . . . u 1985. godini 25,6% stanovništva će pripa dati primarnim, 39,7% sekundarnim, a 34,7% tercijalnim granama, — iskorišćavajući prednosti našeg privredno-geografskog položaja, u svakom slučaju je potrebno da se vrši razvoj osnovnih koncepcija saobraćajne infra strukture. Uklapanje železničke pruge Beograd—Bar u međunarodni saobraćaj; dogradnja saobraćajne mreže E-5 do graničkog prelaza kod Horgoša, odnosno do Kelebije; izgradnja t.zv. „Severne glavne magistrale", predstavljaju važne predispozicije u ostvarivanje predviđenim daljih razvojnih puteva i uslovima istih. — Isto toliko je važan preduslov, izgradnja kanala Dunav—Palić—Tisa, što neće predstaviti samo preduslov razvoja naše opštine, već i čitavog severobačvanskog područja. 8. Postizavanje gore spomenutog nacionalnog prihoda po glavi stanovnika zahteva povećanje društvene proizvodnje u godišnjem iznosu od 10,2%, a povećavanje proizvodnje na društvenom sektoru treba da iznosi 11,2%. U isto vreme industrijska proizvodnja se spram dosadašnjih participacija od 41,46% teži za postizavanje iznosa od 62,79%, a kod poljoprivredne proizvod nje ovaj iznos će se smanjiti sa 34,35% na 15,89%. Individualna poljopriv redna proizvodnja u svojoj participaciji iznosiće svega 7,82% ukupne pro izvodnje. 9. Razvojna koncepcija je zabeležila kao pol razvoja pre svega agrarni kompleks, hemijsku industriju kao i metalni i elektroindustrijski kompleks, a osim toga i saobraćaj, spoljnu trgovinu i trgovinu u celini, nadalje turizam, koje su grane navedene kao sposobne za razvijanje. — Agrokompleks, svakako je ona grana, koja u skladu sa privrednim izvorima, u najvećoj meri odgovara optimalnom iskorišćavanju ovih izvora u cilju postizavanja razvojnih ciljeva. Ovaj kompleks već i dosada obuhvata notorično 3 6 % celokupne privrede Subotice, ali u stvarnosti to predstavlja znatno veću propulziju. Do 1985. godine usled industrijalizacije privrede ovaj postotak doduše neće se povećavati (smanjiće se na 34,5%), međutim ovo smanjenje proizilazi od smanjenja participacije poljoprivredne proizvodnje, dok proizvodna industrija će se i nadalje povećavati. — Planovi hemijske industrije su jako važne, pre svega na polju obrade organskih i neorganskih hemijskih materijala, delimično na bazi dosada obra đivanih sirovina, a delimično na osnovu obrađivanja petrokemijskih sirovina, plastičnih materijala, kao i poljoprivrednih i prehrambenih proizvoda, obradom njihovim nusprodukata i otpadaka se takođe može postići izvestan razvoj. Značajnu novost će predstavljati obrada azota. — Najzad — ali ne i na kraju — metalna i elektroindustrija, koja je u Subotici industrijska grana, koja raspolaže sa instiktivnim razvojnim tendencija ma, takođe predviđa ozbiljan razvoj. Proizvodnja ove industrijske grane je dosada predstavljala 24,35% industrijske društvene proizvodnje, dok na planu društvene proizvodnje ovaj iznos je bio 10,39%, a u 1985. godini predviđa se participacija ove industrijske grane u visini od 36,54% odnosno u 17,59%. 10. Gornji iskazi svakako ne znače da ostale grane neće se razvijati u ozna čenom vremenskom intervalu, pre svega drvoprerađivačka industrija, tekstilna 64
i kožna industrija i ostale industrijske grane, kao i građevinarstvo (građevinska industrija), koja, prema predviđanjima iznosiće 4 0 % društvene investicije, na dalje unutrašnja trgovina, kao i tercijalne uslužne grane. 11. U eri tehnološke revolucije, u vremenu što bržeg sticanja znanja i teh ničkih inovacija naučno-istraživački rad, prosvetno-pedagoška delatnost, zdrav stvena služba, kao i racionalno korišćenje slobodnog vremena neće predstavljati isključivo značajan faktor povećavanja životnog standarda stanovništva, nego će značiti i jedan od eminentnih uslova privrednog razvoja na ovoj teritoriji. Razvijanje ovih društvenih delatnosti, dakle u razvojnoj koncepciji opštine Subotice dobiće posebno potencirano mesto.
Zusammenfassung
Problemen, Ziele u n d Aufgaben der E n t w i c k l u n g Suboticas bis 1985. 1. Probleme und Dilemmen, die sich bei der Ausarbeitung der Konzeptionen und Aufgaben der langfristigen Wirtschaftsentwicklung der Gemeinde Subotica stellen, entstehen eigentlich aus der Frage, inwieweit ergibt sich die langfristige Entwicklung als Folge der bisherigen Fortschrittsrichtung, und des bisherigen Tempos; bzw. in welchem Masse ist es nötig und möglich diese Richtung und Tempo der wirtschaftlichen Rationalität und den gesellschaftlich festgestellten Zielen unterzuordnen. 2. Subotica ist eine der ersten Gemeinden unserer Republik, und sicher die Erste in unserem Autonomen Gebiet, die für die nächsten fünfzehn Jahren (von 1971—1985) die Grundkonzeptionen der Wirtschaftsentwicklung ausgearbeitet und festgestellt hat. Die Konzeption, auf Grund der Optimalitätsteorie ausgear beitet, entspricht selbstverständlich den allgemeinen Zielsetzungen und den interessen der vereinigten Arbeits, Grund- und Arbeitsorganisationen die an verschiedene Organisationsnivos der vereinigten Arbeit festgestellt wurde. Sie stellt eigentlich die dialektische Einheit dieser Interessen und der gesellschaftli chen Ziele dar. 3. Die Entwicklungsmöglichkeiten in der nächsten vorgesehenen Zeitspanne wurden auf Grund der obigen Überlegungen, sowie in Anbetracht der kurzen Innovationsperioden im Zeitalter der wissenschaftlichen und Technologischen Revolution vorausgesehen. Lt. diesen Konzeptionen soll im Jahre 1985, Subo tica ein pro Kopf Nationaleinkommen von 2,880 Dollar, in innerem Kaufwert der Geldeinheiten von 1970-erreichen. Dieses Nationaleinkommen per capita, könnte zwar auf den ersten Blick nicht sehr hoch sein; entspricht jedoch dem dreifachen Einkommen des Jahres 1970. 4. Es kann ohne weiteres festgestellt werden, dass die natürlichen Quellen, sowie die Geoekonomische Lage und die komparativen Vorteile der Gemeinde solche Entwicklung ermöglichen. Dass diese Vorteile bis jetzt nicht genützt werden konnten, hat weite, und oft nichtoeconomische Ursachen. 5. Unser Selbstverwaltungssistem; die strukturellen Veränderungen die in un serer Wirtschaft schon zu fühien sind, sowie die Priorität der vorgesehenen Wirtschaftszweige, werden die vorerwähnten Hindernisse sicher überwinden. Als Erstes, müssen wir die Verbesserung der paritätlichen Position der Land wirtschaft, und nachdem sofort die Verbesserung unserer Stellung in der Ge65
sammtheit der Gesellschaftlichen Investitionen in's Gedächtnis rufen. In den vergangener vierzehn Jahren sind nähmlich diese Investitionen in unserer Re publik um 6 2 % , in unserem Autonomgebiet um 2 6 % höher als in unserer Ge meinde gewesen. 6. Es ist daher selbstverständlich, dass genügende Investitionen mit die ersten Beschleunigungsfaktoren der Wirtschaftsentwicklung sind. In unserer Konzep tion wird daher vorgesehen, dass in den kommenden Jahren (zwischen 1971und 1985) jährlich im Durchschnitt 2,058,037 Tausend Dinar investiert sein müssen, und die vorgesehenen Ziele zu erreichen. Nachdem unsere Gemeinde in den vergangenen Jahren (1971—1975) nur viel weniger investierte, so soll diese Zahl für die nächsten zehn Jahren sogar auf 2,8 Milliarden Dinar steigen. Die Zahl scheint an unseren bisherigen Investitionen, und sogar an unsere Eigenmitteln gemessen, viel zu hoch; ist aber unentbährlich, und stellt die Auf gabe der Herbeischaffung zusätzlichen Geldmittel, als eine der wichtigsten Auf gaben dar. 7. Die wichtigsten Entwicklungsrichtungen sind die folgenden: — Die Verbesserung der demographischen Entwicklung in Hinsicht der Vergrösserung und struktureller Veränderung der Einwohner. Im Jahre 1985 soll 25,6% der Bevölkerung in primären; 39,7% in secundaren und 34,7% in ter tiären Arbeitssphären beschäftigt werden. — Um diex Vorteile unserer Geoekonomischen Lage auszunützen, sollen vor Allem die Infrastrukturobjekte des internationalen und regionalen Verkehrs weiter entwickelt werden. Die Weiterführung des BB-Gleises bis zur Nord grenze; die internationale Hauptstrasse E/5 bis Subotica und Horgos, sowie die sogenannte Nordliche Hauptstrasse, sind wichtige Bedingungen unserer schnelleren Entwicklung. — Nicht weniger wichtig erscheint die Verwirklichung des Donau—Palie— Theisskanals, der nicht nur für uns, sondern für den genzen Norden des Au tonomgebiets von erstrangiger Wichtigkeit ist. 8. Um die Ziele zur erreichen, soll der Nationalprodukt jährlich im Durch schnitt um 10,2%; das N P . des sozialistischen Sektors um 11,2% wachsen. Der Anteil des Industrieprodukts wird statt 41,46%, im Jahre 1985 62,79%; das, der Landwirtschaft, statt 34,35% nur 15,89% ausmachen. 9. Die Konzeption bezeichnet als wichtigste Entwicklungszweige unserer Wirtschaft folgende Reproduktionskreise: — Der Agrarkomplex, entspricht selbstverständlich der Forderung, die na türliche Gegebenheiten optimal auszunützen, am besten. Er stellt schon jetzt 36% der aktivität der Gemeinde, und wird diese Stellung bis 1985, trotz des grossen aufschwunges, und trotz der relativen Verminderung des Anteils der Landwirtschaft fast im Ganzen behaupten. 1985. soll dieser Anteil 34,5% sein. — Der nächste prioritätszweig ist die an organische und organische chemische Industrie mit der Landwirtschaft auch engst verbunden. Ausserdem, wird die anorganische Chemie weiter ausgebaut; petrochemische Grundstoffe verarbeitet, plastische Massen erzeugt, und als besonders wichtig ist, die Verarbeitung von Nitrogen vorgesehen. Man kann eine sehr weite Entwicklung in diesem In dustriekomplex voraussagen. — Es soll hier als letzter, wenn auch nicht minder wichtig die Metalverarbeitende und Elektroindustrie erwähnt werden. Diese Industriezweige sind die ältesten und spontan formierten und ausgewachsenen Industriezweige in Subo tica. Diese Industriezweige integriert, mittels ihrer Gemeinschaft „EMIS", be66
teiligen sich am Nationalprodukt der Industrie mit 24,35%, und der ganze Wirtschaft der Gemeinde mitlo, 39%. Sie sehen starke Entfaltung vor und wer den im Jahre 1985 etwa 36,54% der Industrie bzw. 17,59% der Wirtschaft in Subotica erzeugen. 10. Selbstverständlich sollen die Ob gen, nicht die Unwichtigkeit anderer Wirtschaftzweige bedeuten. Die holzverarbeitende, und andere Industriezweige wie z. B. Textil und Lederindustrie; das Baugewerbe, aber auch die tertiären Arbeitsgebeite, aber insbesondere der Innen und besonders der Aussenhandel; der Turismus und Gewerbe, werden auch hone Entwicklungsraten erleben. 11. Im Zeitalter der wissenschaftlichen und technologischen Revolution, wird die wissenschaftliche Arbeit; die Erziehungstätigkeit, die Gesundheitsfürsorge und überhaupt auch die Aktivitäten der Freizeitgestaltung ein unentberlicher Faktor der Wirtschaftswachstums und des Lebensstandards im Ganzen. In der Konzeption der Gemeinde, haben daher diese Arbeitsgebiete angemessenen Platz bekommen. :
67
