Original scientific paper
Gyermán Tibor A SZABADKAI ZSIDÓSÁG TÖRTÉNETÉHEZ
A zsidóság kutatásával foglalkozni igen összetett feladat. Történetét min dig hosszmetszetében kell feltárni, a vallási síkot követve, ahhoz kapcsolva a történelmi tényeket, megvilágítva a néplélektani sajátosságokat, a fennma radás erkölcsi erejét. A zsidóság sokszor került fölrajzi helyzetében a Kelet és a Nyugat kultúrájának szélsőségei közé, vagy vált vallási és nemzeti törek vések áldozatává. Gyakran szorult egymással viaskodó világhatalmak közé. Érték nagy veszteségek, de azokban sohasem merült el. Túlélte a hatalmak felemelkedését és megérte azok hanyatlását, elmúlását, úgy, hogy mindvégig megtartotta vallási és nemzeti identitását, ősi vonásait és fokozni tudta ere jét. 5752 esztendeje járja a maga történelmi útját. Hosszú történelme folyamán mindig inkább elszigetelődve élt, noha kör nyezetéhez igyekezett asszimilálódni. Alkotott, dolgozott, összefonódva kör nyezetével. Ezt tette a szabadkai zsidóság is, többnemzetiségű közösségben, írásomban a szabadkai hitközösség rövid történetét szeretném felvázolni. A zsidóság ittléte elválaszthatatlan Szabadka helytörténetétől. A lakosság számarányához viszonyítva nagymértékben vett részt a város gazdasági, mű velődési, kulturális és egészségügyi életének a felemelkedésében. Ebben a folyamatban legjelentősebb a 19. század második fele, illetve a századforduló ideje, ezt követte a két háború közötti periódus, majd a tragikus második világháború és végül a háború utáni időszak. A szabadkai zsidóság történetét illetően az 1697-es zentai csata utáni helyzetből kell kiindulni. Hiszen ezzel megszűnt a 171 éves török uralom ezen a vidéken. Az egykori Magyar-Horvát Királyság területén a Habsbur gok uralkodtak. Az Európa más országaiból ezután érkező zsidó családokmár n e m szefárd hanem askenáz zsidók voltak, voltaképpen azok leszárma zottai, akiket miután az Ibériai-félszigetről elűztek, német nyelvterületen telepedtek le. Kialakult az ún. jiddis nyelv, amely az európai zsidóságnak kb. hatszáz éve használt beszédnyelve. Az első letelepedési engedélyt Jáákob Hcrschel - és még két család kapta meg 1775. augusztus 7-ei dátummal. A későbbiekben minden, a város ban tartózkodó zsidó köteles volt naponta három krajcárt fizetni. 1779-től
letelepedhettek jobbágyokként, á m n e m vehettek házat, vagy más ingatlant. Mégis, a betelepedés ha lassan is, d e haladt. 1786-ban m á r 12 családot tartottak nyilván. Valamennyien nagy szegénységben éltek. II. József 1871-es Ediktumával a Habsburg Monarchia területén elnyerték a szabad vallás gyakorlás jogát, d e polgárjogot n e m kaptak. Megnyithatták saját iskoláikat, vehettek házat és földet is bérelhettek. A m i k o r a császár a törökökkel h á b o rút viselt, a zsidó kereskedők voltak ismét a hadsereg ellátói. A városi sze n á t u s az itt élő izraelita családoknak 1788-ban egy külön utcát jelölt ki. E z volt az E r d ő utca, későbbi nevén Zsidó utca, a m a i tejpiactól a városligeti erdőig. A z 1787-cs törvény megtiltotta az anyanyelv (héber) használatát a közéletben, s ezután az csak az istentiszteletek nyelveként szolgált. Ezzel a Monarchia területén a zsidók kénytelenek voltak személy- és családneveiket „ n é m e t r e " változtatni. A z adminisztratív intézkedések az asszimilációt voltak hivatottak serkenteni. A z első Hitközösséget 1797. december l-jén alapították meg az itt élő családok. A várostól engedélyt kértek zsinagóga építésére. K é r e l m ü k e t a városi szenátus elutasította. A 19. század elején E u r ó p á b a n , így Magyarországon is kezdetüket vették a nemzeti mozgalmak. A zsidóság köreiben a* n é m e t és a jiddis nyelv volt a használatos. A két hatás - a n é m e t és a magyar - egyre érezhetőbb volt. Végül a magyar nyelv lett a domináns, elsősorban a neológusok, azaz a reform híveinek körében. Míg az ortodoxok közelebb álltak a n é m e t nyelv használatához. A neológusok a Bejt Széferben (az elemi iskolában) a magyar oktatási nyelv mellett foglaltak állást. A polgári szellemiség és tudat a napóleoni h á b o r ú k után mind erőteljesebbé vált. Időközben egyes családok anyagilag megerősödtek. Ezt bizonyítja, hogy a városban élő 3 1 kereskedőből 24 zsidó volt, s ezek kb. 27 000 forint tőkével rendelkeztek. 1809-ben a kb. 30 000 lakos közül 375 izraelita vallású. A z 1835-ös év a szabadkai zsidóság számára mérföldkő, hiszen ezentúl házat az addig kijelölt helyen kívül, a város más részein is vásárolhattak. E n n e k hatása érezhető volt, m e r t 1831b e n 81 családot tartottak nyilván 464 taggal, míg 1844-ben m á r 117 családot 623 családtaggal. A zsidók k ö r é b e n a patriotizmus egyre j o b b a n kifejezésre jutott. E n n e k eredményeként az 1848/49-es forradalomban jelentős számban vettek részt. (Az elesetteknek a zsidó t e m e t ő b e n e m e l t e k emlékművet.) Részt vettek azért is, mert a Kossuth-féle törvénytől teljes polgárjoguk elnyerését remélték, ami csak részben valósult m e g . M á r az 1840-ben m e g hozott törvényben is találunk ellentmondásokat. N o h a e törvény kimondja, hogy a zsidók gyárak alapítására is jogosultak, foglalkozhatnak nagykereske delemmel vagy bármilyen más ipari tevékenységgel. Földbirtokot is vásárol hattak. Megszűnt a türelmi adó. A z akkori Magyarország gazdasága függött a z osztrák gazdaságpolitikától. A kibontakozó és megerősödő magyar polgárság gazdasági önállóságra is törekedett. Szabadkai vonatkozásban érdemes megemlíteni, hogy a Palicsi-tó partján a mai férfi fürdő helyén létesült K ö z é p - E u r ó p a első zsírszódagyára. A termelést 1782. március másodikán kezdték meg. A zsírszódát, amely
egyrészt a szappanfőzéshez kellett, másrészt a medicina szolgálatában állt, m e r t segítségével végezték a fertőtlenítést, a széksó tartalmú vízből főzéses eljárással nyerték. A z első tulajdonos, Jozef L i e b e t r a u t halála u t á n a gyár Fischla és J á k o b Á b r a h á m tulajdonába m e n t át. E két tehetséges zsidó vállal kozó növelte a termelést és t e r m é k ü k E u r ó p a - s z e r t e „magyar zsírszóda" n é ven került piacra. U t á n u k Levi Reitlingcr pesti zsidó kereskedő v e t t e á t az üzemeltetést. A gyár 1816-ig m é g folytatta a termelést, d e u t á n a teljesen megszűnt m ű k ö d n i . A szabadkai közösség tagjai nagy figyelmet szenteltek a belső h u m á n u s intézmények létrehozásának. M é g 1790-ben a l a p í t o t t á k m e g a Chcvra Kadisát (Szent Egylet), a zsidóság egyik legősibb intézményét. G y ö k e r e i a T a l m u d idejébe nyúlnak vissza. Feladata a betegeket és a szegényeket támogatni, nagyobb közösségekben kulturális tevékenységet is kifejtett. Létesítését az is indokolta, hogy az évezredeken keresztül kirekesztettségben élő m i n d e n k o r i tagsága szorosan egymásra volt utalva. A Szent Egyletbe mindenki belépett. Feladatul tűzte ki, hogy segítse a szegény és beteg tagjait, tehát szociális intézményként m ű k ö d ö t t . Idővel alaptőkéje gyarapodott, tagsága a mai F r a n k o p a n utcában házat vett, amely j e l e n t ő s közéleti és kulturális k ö z p o n t t á lett. A zsidóság számára a bibliai kortól fogva fontos tényező a gyerekek nevelése, oktatása, amely elsősorban az a p a feladata. A z ö t és tíz év k ö z ö t t i gyerekek m e g t a n u l t a k írni, olvasni és hittani alapismereteket szereztek. A kisebb közösségekben a t a n í t ó a rabbi volt. II. József törvénnyel írta e l ő , hogy a zsidó gyerekek állami iskolába járjanak. K e t t ő s o k t a t á s k e z d ő d ö t t azzal, hogy egyidejűleg m i n d k é t iskolaformát látogatták. A szabadkai h i t k ö zösség első elemi iskoláját 1811-ben nyitották meg. E z m á r Bejt Széfcr volt. A h é d e r a mai Jugovié utcában volt. Későbbiekben az állami iskolát részesí t e t t é k előnyben, k ü l ö n ö s e n azon szülők, akik később a gimnáziumba ó h a j t o t t á k íratni gyermekeiket. A z akkori törvények szerint a gyermekek az o r vosi karra beiratkozhattak, d e a jogira n e m . A z első szabadkai polgár, aki 1832-ben a bécsi orvosi egyetemen szerzett oklevelet, M ü l l e r A n t a l volt, a m á s o d i k pedig Vince S o m b o r é e v i é K o s s u t h Lajos 1847-ben az országgyűlésben a zsidók egzisztenciális e m a n cipációjáért e m e l t e fel a szavát. E z a tény is k i h a t o t t arra, hogy j e l e n t ő s s z á m b a n kapcsolódtak b e a 48-as forradalomba. A forradalom l e t ö r é s e u t á n Bécs a zsidókat is b ü n t e t t e . E z é r t s z á m o t t e v ő a z o k n a k a száma, akik A m e rikába v á n d o r o l t a k . A Bach-korszak szorításainak enyhítésére 1851-ben a hitközösség tagjai Babelta Schöffer javaslatára önsegélyezési célokból m e g a lakították a női Jótékonysági Egyletet. A z 1866-os königgrátzi vereség u t á n először m e r ü l t fel a M o n a r c h i a sorsa az e u r ó p a i diplomáciában. Végül a továbblétezése mellett d ö n t ö t t e k . Bécs kénytelen volt elfogadni az 1867-es kiegyezés gondolatát. M é g e b b e n az évben m e g t a r t o t t á k a Z s i d ó Kongresszust b á r ó E ö t v ö s József miniszter javas latára. A kongresszuson h a t á r o z a t született a Hitközségek Szövetségének a megalakítására, amely elnyerte a maga belső a u t o n ó m i á j á t . E k k o r a szabad-
kái hitközségnek 1260 tagja volt. 1881-ben a város vasúti k ö z p o n t t á lett, ez h a t o t t a gazdasági felemelkedésre. A z 1883-as p a r l a m e n t i választásokon a zsidók D e á k pártja mellett foglaltak állást, m e r t D e á k reálpolitikája n e m kötelezte cl magát az erősen nacionalista színezetű p á r t o k mellett. E p á r t a gazdasági fejlődést, az iparosodást tűzte ki céljául. Egy ilyen politikai szemlélet a zsidóságnak j o b b a n megfelelt, mint a nemzeti beállítottságú sze cesszión izmus. 1883-ban 1467 izraelita élt a városban, akik n e m csak a gaz dasági, h a n e m a kulturális életben is jelentős szerepet játszottak, s az egészségügyben is d o m i n á n s tényezővé váltak. A hitközség e l n ö k é v é 1890ben dr. Milkó Izidort, a neves ügyvédet és publicistát választották. A tagság létszámnövekedésének az intenzitását az is mutatja, hogy e k k o r m á r 2540 nyilvántartott volt. Megalakult a Jótékonysági Egylet, valamint a Z s i d ó N ő k Egyesülete. 1923-ban Szabadkán, a kertvárosban, alapították meg Jugoszlávia első zsidó kórházát. Ugyanebben az évben április 19-én nyitotta m e g k a p u i t a G y e r m e k o t t h o n , ahova 27 kislányt és 30 kisfiút vettek fel. A szerteágazó aktivitás e r e d m é n y e k é n t alakult meg az Ifjúsági Kultúregyesület és a H á k á c h (sportegyesület). A századforduló előtt a városban kb. 600 bolt, lerakat m ű k ö d ö t t , t ö b b nyire zsidók tulajdonában, akik 1899-ben megalapították a Lloyd-ot, a K e r e s k e d ő k Társulatát, melynek az volt a célja, hogy piaci és árinformációkkal szolgáljon. 1907-ben a városban élő 93 legtekintélyesebb vállalkozó közül 5 8 izraelita volt. Ö s z t ö n z é s ü k r e még a jelzett évben megnyitotta kapuit az első kereskedelmi iskola 43 tanulóval. A várost e b b e n az időben a D u n a - P a l i c s Tisza csatorna kiépítése foglalkoztatta, a m i t a zsidók ö r ö m m e l fogadtak, nagy gazdasági fejlődési lehetőséget látva b e n n e . A mezőgazdasági ipar fejlő dését az is bizonyította, hogy lS68-bcn a Horovitz testvérek m e g a l a p í t o t t á k az első gőzmalmot. 1875-ben nyitotta meg kapuját az első ecetgyár (később ö t r e n ő t t a számuk). Egyik jelentős nyomda tulajdonosa Schlesingcr (Szaba dos) S á n d o r volt. A szódagyárat K r á m e r Mihály alapította. 18S0-ban az Erika Szappangyárat S p ó r c r M ó r m o n d h a t t a magáénak. 18S5-ben indul m e g a termelés a H a r t m a n n - K ó h n c n V á g ó h í d o n ( N o v e m b e r 29. H ú s á r u g y á r ) . 1886-ban Bcck M ó r Szappan- és Pipcrcgyára (a mai Slavica) foglalkoztatja a m u n k á t keresőket. N e m kis kapacitással dolgozott a F ü r s z t - m a l o m . Ismert volt R ó t m a n n I m r e (18S8) F é m és Vasbútorgyára (a mai Partizán), R ó l h Á r m i n (1889) K a l a p - és Cipőgyára, Klein G é z a Festék- és L a k k ü z e m e és a Lőwy testvérek vezette szabadkai márványipar. Itt volt inas Glid N á n d o r , a neves szobrászművész, a belgrádi Művészeti A k a d é m i a igazgatója. 1900-tól üzemelt Schlesingcr József keményítőgyára, 1901-től Szabados Max K e m é nyítő- és D c x t r i n ü z c m e , 1904-től B r u m m e r Gyula C u k o r k a - és C s o koládégyára. 1906-ban részvénytársasági tőkéből épült Klotild K é k k ő ü z e m e (a m a i Z o r k a ) . E b b e n az évben a villamosipar felé fordult R e i t n c r László a Villamosmotorgyár (a mai Sever) alapításával. Beindult a G o l d n e r testvérek Jégszekrényüzeme, 1916-ban pedig a Ruff testvérek m e g a l a p í t o t t á k a m a i Pionírt. T o v á b b á létrehozták a Lőwental és fiai Szövőgyárat ( F a k ó H a risnyagyár, 8. M a r t ) - részvényesek voltak H ü t t e r Á r p á d , S á n d o r Á r p á d ,
R i p p n e r H u g ó - és a K e m é n y család t u l a j d o n á b a n levő ecetgyárat. V a l a mennyi céget, gyárat n e h é z l e n n e felsorolni. N é h á n y kivételével v a l a m e n n y i zsidó t u l a j d o n b a n volt. S z a b a d k á n 1869 és 1906 k ö z ö t t 18 b a n k , vagy p é n z i n t é z e t volt bejegyezve. H a a sajtó k i b o n t a k o z á s á t kísérjük végig, ismét a zsidók k i e m e l k e d ő s z e r e p é t kell h a n g s ú l y o z n u n k . A lakosság a r á n y s z á m á t t e k i n t v e ugyanis ez a v á r o s l c g i s k o l á z o t t a b b r é t e g e . A z újságírás m e g a l a p í t ó j a Schlesinger (Szaba d o s ) S á n d o r . E m l í t é s t é r d e m e l n e k B r a u n H e n r i c h , H a v a s E m i l , Fenyves F e r e n c , R é v é s z E r n ő és Csillag Károly, a l a p o k hasábjain a liberális e s z m é k és a h a l a d ó g o n d o l k o d á s t á m o g a t ó i . N o h a e k k o r m é g n e m l e h e t felfedni a baloldali g o n d o l a t o k a t , i n k á b b csak a liberális t ö r e k v é s e k e t . E t t ő l függet lenül kiváltották a helyi k a t o l i k u s k ö r ellenszenvét. I s m e r e t e s , hogy az első l a p Bácska c í m m e l 1871. j a n u á r elsején k e r ü l t az olvasók elé. R ö v i d é l e t ű volt, 1873-ban m á r megszűnt. 1871. május 31-én k e r ü l t ki a n y o m d á b ó l a Bácskai H í r l a p , amely 1875-ig informálta olvasóit. Összefoglalva 1818-ig k b . 101 n a p i - és h e t i l a p j e l e n t m e g r ö v i d e b b vagy h o s s z a b b ideig. H o g y a szabadkai zsidók m e n n y i r e n e m v o l t a k a n e m z e t i színezetű sze cesszió hívei és t á m o g a t ó i , bizonyítja G e r é b József g i m n á z i u m i t a n á r e s e t e , aki 1882-től s z e r k e s z t e t t e a Szabadság c. l a p o t . Cikkeivel h a m a r s z e m b e k e r ü l t e l s ő s o r b a n a klerikális e r ő k k e l . O l v a s ó t á b o r a egyre n ő t t . E z é r t a helyi k a t o l i k u s k l é r u s üldözni k e z d t e , s eltávolította a k a t e d r á r ó l . A m u n k á s m o z g a l o m e s z m é i e l j u t o t t a k S z a b a d k á r a is. A m u n k á s o k é r d e k e i t M i k ó S a m u képviselte, aki 1871. m á r c i u s 5-én m e g a l a p í t o t t a az Á l t a l á n o s M u n k á s B e t e g segélyző és Nyugdíjbiztosító Kasszát kb 200 taggal. 1884-ben a zsidó W e i s z Ignác és társai a l a p í t o t t a k betegsegélyző kasszát 209 taggal. A m e g a l a k u l t Ifjú K e r e s k e d ő k E g y e s ü l e t é n e k 3 0 tagja közül 2 3 zsidó volt. A M u n k á s - , R o k k a n t - és Nyugdíjas Egyesület p é n z i n t é z e t é t 1906-ban K a l m á r E r n ő a l a p í totta meg. A z első v i l á g h á b o r ú b a n S z a b a d k á r ó l 527 zsidót s o r o z t a k b e . K ö z ü l ü k 62-en elestek. A z új h a t a l o m 1918. n o v e m b e r 18-án k e z d t e m e g m ű k ö d é s é t . A s z a b a d k a i a k k ü l d ö t t s é g é n e k é l é n dr. H a v a s E m i l állt - a szerb h a d s e r e g szavatolta a b é k é t és a r e n d e t . A vajdasági zsidó hitközségek szervezetileg a magyarországi k ö z p o n t h o z t a r t o z t a k . A b e l g r á d i h o z t a r t o z ó szerbiai h i t k ö z s é g e k k e l alig állt fenn e g y ü t t m ű k ö d é s . Ú j helyzet állt e l ő . A z á t s z e r vezés szükségszerű volt, e z é r t 1919. j ú l i u s l - j é n m e g t a r t o t t á k a z alapító kongresszust. A kongresszus u t á n csalódás é r t e a vajdasági h i t k ö z s é g e k e t , m e r t egyetlen k ü l d ö t t e t s e m v á l a s z t o t t a k b e a főbizottságba. E z m e g o s z tottsághoz vezetett. A cionista m o z g a l o m S z a b a d k á n is m ű k ö d ö t t . M e g a l a p í t ó j a dr. Schulciger M ó s é ügyvéd volt. T u d j u k , hogy a cári O r o s z o r s z á g b a n 1881-ben és 1882-ben nagy p o g r o m o k voltak. A zsidókat t ö m e g c s e n m é s z á r o l t á k le, vagy v e t e t t é k máglyára. A c i o n i z m u s v o l t a k é p p e n a C i o n b a (Izraelbe) való visszatérést t ű z t e ki céljául. M e g t e r e m t ő j e HerzI Tivadar, aki J u d e s t a a d t c. m u n k á j á b a n fejtette ki g o n d o l a t a i t . A zsidó állam megvalósítását k ö v e t e l t e és m e g r a j z o l t a e n n e k a z á l l a m n a k a k ö r v o n a l a i t is. A z első Cionista K o n g r e s s z u s t 1897.
augusztus 25-én nyitották meg Baselben. A kongresszus hangsúlyozta, hogy a zsidó n é p n e k is joga van a saját nemzeti államára, hiszen m á r több mint 1900 éve él szétszórtan és kiszolgáltatottan. E n n e k a p r o g r a m n a k a szellemét lett volna hivatott hirdetni az 1920-ban (október 30-án) megjelent J ú d e a c. lap, amelyet az akkori belügyminisztérium betiltott. A szabadkai mozgalom élén dr. Boschán Samu állt. Megalapították a Palesztina Pénzalapot is. A z asszonyokat és a lányokat K o h n Sárika t ö m ö r í t e t t e szervezetbe. A mozgalom tagjai felvetették a zsidó óvoda gondolatát, s hogy létesüljön gyermekotthon is egynapos benntartózkodási lehetőséggel. A cionista mozgalom csak 1921től tudott működni. A sokoldalú m u n k a eredményeként könyvelhetjük el azt is, hogy 1923-ban Bergcr László indítványára megalakul a Cionista Ifjúsági Szervezet keretében a Hákoách. Ez az aktív sportklub a mai K o m p a s z földszinti helyiségeiben működött. 1924-ben m á r színjátszó csoportja is volt. Szép eredményekkel dicsekedhetett a Nemzetközi. Cionista Nőszervezet is a W I Z O . Singer Ella és O b l á t h Sárika tűntek ki tevékenységükkel. V a n n a k akik az említett szervezeteken kívül, a művészetek területén emelkedtek ki. Pl. H a u s e r Mirko az E u r ó p á b a n is tekintélynek örvendő zongoraművész és K r á m e r Imre hegedűművész, aki számos koncerten nyúj tott felejthetetlen élményt a zenekedvelő közönségnek. A többnyire E u r ó p á ban turnézó Levison J á k o b Alisa neve is ide kívánkozik és dr. D i a m a n t E r n ő ügyvédé és orgonistáé. György (Geigcr) Mátyás író tagja volt a Kassák K ö r n e k és a Nyugat szerkesztőségének. György Mátyás öccse Imre, neves ügyvéd volt az egyik anyagi támogatója a Népkör-mozgalomnak. Két évesen került Bajáról Szabadkára Teles E d e éremművész. Spitzer Boriska a szobrászat terén tűnt ki. A festészet G e r é b Klára és Fischer Marcel nevét jegyzi, s Aczél Henrichét, aki számos kiállítást szervezett. 1931 a gazdasági krízis éve. E u r ó p á b a n erősödött az antiszemitizmus. Először R o m á n i á b a n jelentkezett elég durva formában. A r o m á n antisze miták a zsidókat valahova Afrikába, egy szigetországba akarták kitelepíteni és így elszigetelni E u r ó p á t ó l . Az antiszemitizmussal párhuzamosan a cioniz mus eszméje is erősödött. A szabadkai hitközség lojalitásáról biztosította a Jugoszláv Királyságot, amit az 1931. március 25-én tartott manifesztáción j u t t a t o t t kifejezésre. Itt hangsúlyozták a hagyományosan j ó viszonyt a szerb és a zsidó nép között. E b b e n az időben jelent meg a baloldali beállítottságú H á s o m é r H á C á i r c. lap. Ismert neveket találunk benne: Stcinfcld (Pálics) Sándor, G e r s o n László, Andrija G a m s stb. 1935-ben a hitközség élére Kalmár E l e m é r került. N e h é z időkben, hiszen Németországban már Hitler volt hatalmon. T o m b o l t a zsidócllenesség, a gyűlölködő megkülönböztetés a haláltáborokba való elhur colásig terjedt. A z eseményekről érkező hírek nyugtalanítóan hatottak. Meg tartották a Mózes Vallású Jugoszlávok Kongresszusát, amelyen Szabadkáról kb. 80-an vettek részt. E n n e k az egyesületnek a tagjai a cionizmus ellenfelei voltak. 1934-ben megrázó eseménynek számított a Sándor király elleni m e rénylet Marseille-ben. Hogyan tovább? Németországból egyre több zsidó m e nekült érkezett Jugoszláviába, akiket az akkori kormány igyekezett n e m b e -
fogadni. A szélsőjobboldali erők előretörésével egyre érezhetőbb volt az antiszemitizmus. így a cionizmus programja kínálkozott egyedüli meg oldásként. A rendőrség viszont betiltotta a szervezet tevékenységét. Ezért új néven (Bétár) folytatta munkáját. Zászlaját H a r t m a n n é adományozta. A Bétár harcias programmal indult: ha kell fegyveres harccal valósítjuk meg Cion programját. Hiszen az életveszély is növekedett. 1933-ban még egy zsidó lap jelent meg, az Avudat Izráél. Rövid utat tett meg. 1935-ben jeles esemény volt az a koncert, amelynek célja a zsidó zene öregbítése volt. 1936-ban először mutatnak be zsidó filmet E r c e Jisráél (Iz rael földje) címmel. Elérkezett a végzetet jelentő 1939, amikor meghozták a diszkriminációs törvényt. Nálunk 1940-ben lépett életbe a numerus clauzus, ami azt jelentette, hogy a zsidó fiúk és lányok csak korlátozott számban iratkozhatnak b e a középiskolába. Pillantsunk egy kicsit vissza az 1937-cs esztendőre. A J K P mind jobban éreztette hatását. A helyi szervezet titkára Kizur István volt. A baloldali aktivistákhoz csatlakoztak G o t t c s m a n Tibor, Grósz Z o l t á n stb. A z ifjú tagság politikai magva a jogi fakultás volt. Az antifasiszta mozgalomba több zsidó fiatal is bekapcsolódott. Itt találjuk Andrija Gamsot, Stcinitz Tibort, Schwimmer Erzsit, Kaufmann Lászlót, Székely Imrét stb. A gimnáziumban Atlasz J á n o s , Grósz Zoltán, Klein Lola, Kornstcin Ede, Báder Emil, Balogh Ferenc, G r ó s z Eszter stb. jeleskedtek. A haladó gondolkodásúak másik cso portja a Híd folyóirat k ö r é csoportosult. A legaktívabb tagok Lőbl Árpád, P a p Pál, G á l László, Stcinitz Tibor és György Mátyás voltak. A háború pusztító lángja vészesen közeledett Jugoszlávia felé. F o n t o s megemlíteni, hogy a cionista ifjúság egyre közelebb került a J K P prog ramjához, elsősorban az antifasiszta tartalma miatt. Elérkezett 1941. április 6-a és a kapituláció. A 85 letartóztatott között 34 zsidó polgár volt. A meghozott rendelet értelmében a hitközség tagságát 126 000 pengővel b ü n t e t t e az új Horthy-rczsim. Kalmár Elemért, a hitközség elnökét, az elsők között internálták. A zsidó üzleteket és cégeket a Magyar Királyi Minisztérium felügyelete alá helyezték. A termelő vállalkozásokat az Iparügyi Minisztérium a hadiszükséglctcknck rendelte alá. 1942-ben a Horthy-rczsim végrehajtotta a zsidó tulajdonban lévő földek expropriációját, ami azt jelentette, hogy 58 birtokostól 2506 katasztrális holdat vettek el. Konfiskáció alá esett 18 nagykereskedés és 48 műhely. A Magyar Királyi Pénzügyminisztérium rendelete értelmében elveszett valamennyi bankbetét, sajtóház, könyvkiadó, szanatórium, orvosi rendelő, patika, vendéglő és meg annyi más ingó és ingatlan érték. 1941. november 7-én életbe lépett az ún. tiszta faj védelméről szóló törvény. Tehát semmilyen házassági kapcsolat n e m j ö h e t létre keresztény és izraelita között. 1942 újabb csapást hozott. A z anyagi egzisztencia nélkül maradt családok elvesztették férfi tagjaikat. A munkaszolgálatra behívottak első csoportját az 1919, 1920 és 1921-ben születettek képezték. 1943 áprilisában indultak a keleti frontra és végzetes útjukra az 1901 és 1918 között születettek. így több mint 1200 e m b e r t küldtek a vesztőhelyre, vittek a keleti frontra, hajtottak az
a k n a m e z ő k r e , vagy a leghidegebb időben is lövészárkokat ásni. Ezenkívül kí voltak téve minden e m b e r i megaláztatásnak. M i n d e r r ő l a hadügyminisztéri u m és a vezérkar d ö n t ö t t . A z önkényes kivégzésekért a tettesek n e m tartoz tak s e n k i n e k sem felelősséggel. Azokat, akik esetleg mindezt túlélték, az 1944-es n é m e t megszálláskor a nyilasok az SS-különítménycknek szolgáltatták ki és útjuk a haláltáborba vezetett. A k i k még ezt is túlélték, azok számára eljött 1944. március 19-e, a szinte elkerülhetetlen végzet napja, A n é m e t e k Magyarországot, mint stratégiailag fontos térséget megszállták. Ezzel m e g b u k t a t t á k H o r t h y Miklós kormányzót és kormányát. Helyette a nyilasok és Szálasi került az ország „élére". M á r június 24-én megkezdődtek a deportálások. Előzőleg h á r o m gettóba zsú folták a zsidóságot. Valamennyit az állomás k ö r é helyezték el, azzal a meg fontolással, hogy ha az állomást és környékét a szövetségesek bombázzák, az első áldozatok a d e p o r t á l t a k legyenek. Itt megaláztatásban és a l e g c m b e r t e lenebb körülmények között éltek. Egy szobában sokszor két család kény szerült együtt élni. A z élelmezést a minimálisra csökkentették. A z egészség ügyi feltételek a minimálisnak sem tettek eleget. Egy időben a kórházzal szembeni m a l o m az ideiglenes gyűjtőtábor szerepét t ö l t ö t t e b e . Ide a Tisza m e n t i e k e t szállásolták el, a h o n n a n aztán a haláltáborokba h u r c o l t á k őket. A haláltáborok és a munkaszolgálatosok századai 5048 szabadkai zsidó életét követelték. T e h á t az itt élt 6105 izraelitából mindössze 1057 tért vissza kifosztott o t t h o n á b a , vagy vissza sem térhetett, m e r t m á r házát, lakását m á s o k foglalták el. A gettóba vonuláskor m i n d e n ü k e t o t t h o n a i k b a n kellett hagyniuk. Közprédává lett minden ingó és ingatlan vagyonuk, féltve ő r z ö t t tárgyaik, képeik, emlékeik, ereklyéik, vallási szimbólumaik. A g e t t ó lakói 1944. június 16-án a kíméletlen parancsszóra felsorakoztak. A z állomásra hajtották őket, a h o n n a n marhaszállító vaganokba zárva indul tak a végzet útjára. A szerelvények először Bácsalmáson álltak meg. Itt a nyilasok „szállítmányukat" átadták a n é m e t e k n e k . A gettóban létezett egy ún. k ó r h á z is (a mai teherpályaudvaron), amelyet dr. S o m l ó Olga vezetett. D e kit is lehetett ebben az embertelenségben felszerelések, eszközök nélkül meggyógyítani? A d e p o r t á l t a k Bácsalmáson egy hétig t a r t ó z k o d t a k az o t t a n i gettóban, ahol semmilyen tisztálkodási lehetőség n e m volt. A z élelmezést itt is a m i nimálisra csökkentették. A z áldozatok a földön aludtak. Vizet s e m k a p t a k eleget. A gettó kőfallal volt körülvéve. Innen tehervagonokba zárva - két szerelvényben - indultak Ausschwitzba. A z egyik szerelvény eljutott, a mási kat a vasútvonal felrobbantása miatt Ausztrába irányították. E c s o p o r t b ó l nagyobb számban élték túl a veszélyt. A h á b o r ú befejezése u t á n a visszatértek a zsinagóga udvarában gyülekez tek, a h o l megalapították az „ ú j " hitközséget és dr. Singer Béla ügyvédet választották első elnökéül. Számtalan kérdést kellett megoldani. S o k a t jelen tett az, hogy a n é p h a t a l o m és a Népfelszabadító Bizottság részéről t á m o gatásban részesültek. 1948 az államalapítás éve. A világ m i n d e n tájáról elin dult az ősi földre való visszaköltözés. Mintegy kétezer év u t á n megszületett
a nemzeti állam I Z R A E L , A kivándorlók az igazi lelki megnyugvást a Szent-földön remélhették. Leírhatatlan a nemzeti állam megszületésének a jelentősége. Akik Szabadkán maradtak, azonnal bekapcsolódtak a város és Jugoszlávia újjáépítésébe: Stcincr Richárd író, aki később a diplomáciában tűnt ki, dr. Andrija Gams eminens jogász, Glid Nándor a belgrádi Képzőművészeti A k a démia rektora, Diamant E r n ő zenetudós, Sinkó Ervin író és egyetemi tanár. Az újságírásban jeleskedtek Debreceni (Brunncr) József, Kvazimódó Braun István, Gottcszmann Tibor, nagy tekintélyre tett szert Eugen Wcrber teore tikus. A z egészségügy területén az újjászervezés nagyrészt a visszatért zsidók nevéhez fűződik. Dr. Goldmann István az immár világhírű kamenicai klinika alapítója, dr. Rozenfcld (Kovaéié) Vera a gyermekklinika, dr. Földes Olga a csecsemőgondozó részleg, dr. Schrcibcr Zoltán a szemészeti osztály, dr. Nei László a nőgyógyászati részleg, dr. Hauzer Hilda az iskolaorvosi ellátás, dr. Ábelszberg és dr. Slcin István az orr-, fül- és gégeklinika, dr. Steifeld (Pálics) Sándor a bőr- és nőgyógyászali osztály, dr. Lőwy Ljubica a bakterológiai részleg, dr. Hcislcr Zoltán pedig a belgyógyászati osztály alapítói voltak. Továbbá említést érdemelnek Wcitzcnfcld Imre a fogászati klinika alapítója és dr. Róscmbcrg a fogorvos. Dr. Somló Olga és férje dr. Franki E n d r e a belgyógyászat területén értek el figyelemre méltó eredményeket. Dr. Licht Antal az Egészségügyi Intézet megalapítója. Ide kívánkozik az is, hogy a szabadkai kórház - amelyet 1897 májusában adtak át - építésének egyik kezdeményezője és első igazgatója dr. Wilhclm Adolf lett. 1890-ben, amikor Szabadkán tartották a Monarchia X X X . Országos Orvoskongresszusát, dr. Wilhclm Adolf igazgatónak jelentős szerepe volt annak megszervezésében és abban is, hogy a Mária-Valéria Közkórház, az ország egyik legkorszerűbben felszerelt intézménye lett. Dr. Lőwy Géza akadémikusi titulust szerzett, dr. Kertész István egyik alapítója a belgrádi Vegyészeti-Technológiai Fa kultásnak, dr. Bruck Mátyás mérnök, vegyész és feltaláló volt. Vannak, akik külföldön szereztek nevet maguknak. így pl. dr. Singcr Miklós az egyik New York-i pénzintézet alelnöke lett, Singer E r n ő zeneszerző a New York-i ze neakadémia professzorává küzdötte fel magát, Bíró Marcell az amerikai ze neakadémia tanára, Goldner Leó műépítész tervezte a Tel Aviv-i repülőte ret, Halmos Pál pedig Angliában emelkedett a jogtudósok sorába.
Rezime
O istoriji subotičkih jevreja U ovom članku autor sudbinu jevreja analizira u svetlu istorijske dinamike. Njegova teza je da se prisustvo jevreja u ovom gradu ne može odvojiti od lokalne istorije, da prisustvo jevreja duboko obeležio istoriju ovog grada. To proizilazi iz činjenice da su jevreji u velikom broju uzeli učešće u ekonomskom, kulturnom i zdrastvenom razvoju
grada. Uprkos težnji u pogledu asimilacije jevreji su i ovde ostali relativno izolovani. Autor naširoko raspravlja o njihovom položaju u XVIII. veku, zatim osnivanju prve verske zajednice (1797) o odnošenju jevreja prema nacionalnim pokretima, o njihovom ekonomskim aktivnostima, doprinosu jevreja razvoju slobodne štampe, pa i o cionistič kom pokretu u Subotici. Posle razmatranja „novog početka" (1918 god) slede informa cije o tragičnoj sudbini jevreja u Subotici u događajima II. svetskog rata.
Summary
The History of Subotica Jews In this article the author analyses the fate of the Jews in the light of historical dynamism. In his thesis he argues that the presence of Jews in Subotica cannot be separated from local history and further that their presence has left a strong imprint in the history of the town. This is due to the fact that the Jews have contributed greatly to the development of the economy, culture and public health of the town. Although there was a tendency for assimilation, the Jews, in this town as well, have remained relatively isolated. The author discusses extensively their position in the 18th century, then the establishment of their first religious community (1797), the attitude of Jews towards the national movements, their economic activities, their contribution to the development of the free press, as well as the Zionist movement in Subotica. After the discussion of the „ncw beginning" (1918) information about the tragic fate that befell the Jews in Subotica follows, including the events of the Second World War.
