Ivic Blasko
A SZABADKAI HOMOKVIDÉK GYÜMÖLCSÉSZETE
Vajdaságban két nagykiterjedésű h o m o k v i d é k v a n : egyik a b á n á t i úgy nevezett D e l i b l á t i - h o m o k p u s z t a , a másik a szabadkai—horgosi h o m o k vidék Bácskában. A z o n b a n az említett, gyümölcsészetéről és szőlészetéről híres h o m o k v i d é k e n kívül Bácska területén van még egy kisebb h o m o k vidék, amely Z o m b o r k ö r n y é k é n terül el. (Aleksa Santic, Regőce és Béreg.) Ez a vidék „ f i a t a l a b b " gyümölcstermelő terület, csak 1965-től létesítettek itt n a g y o b b kiterjedésű gyümölcsösöket. A gyümölcsfákkal betelepített területek nagysága gyorsan n ö v e k e d e t t a szőlővel betelepített területek r o v á s á r a . E z a k ö v e t k e z ő táblázatból látható: hektárokban
Homokvidék (községenként) 1
Kanizsa Szabadka Zombor 3
összesen Vajdaság
2
1965
1975
gyümölcs
szőlő
össz.
200 365 180
1200 4960 1330
1400 5325 1480
745 6200
7460 29300
8205 35500
szőlő
össz.
587 2165 579
1156 4560 1406
1774 6725 785
3131 12309
6123 20798
9254 33007
gyümölcs
Vajdaságban ezen á g a z a t o k húszéves fejlődését elemezve láthatjuk, hogy a gyümölcsössel betelepített területek kétszeresére n ö v e k e d t e k , míg a szőlőskertek területe 3 0 % - a l csökkent. 1
Horgos, Kispiac, Kishomok. Bácsszőlős, Supljak, Palics, Radanovac, Napkeleti Szőlők, Csávoly, Kelebia, Buckák, Bajai Szőlők, Mérges, Csikéria, Skenderevo. Aleksa Santic, Regőce, Rastina, Béreg. 2
3
68
A szabadka—horgos—regőcei h o m o k v i d é k e n a gyümölcsösök területi növekedése még kifejezettebb volt. Az elmúlt húsz év a l a t t a társadalmi t u l a j d o n b a n lévő gyümölcsösök és a m a g á n t u l a j d o n b a n lévő kisebb gyümölcsösök megnégyszereződtek. Figyelemre méltó, hogy legtöbb esetben korszerű (intenzív), belterjes gyümölcsösöket telepítenek, melyeken területegységenként nagyobb a gyü mölcsfák száma, k ö n n y ű és olcsó a m e g m u n k á l á s u k (metszés, n ö v é n y v é delem). U g y a n a k k o r az új gyümölcsösöket jobb minőségű fajtákkal te lepítik be. A szőlőtermesztés a h o m o k v i d é k e k e n is p a n g , területileg pedig állan dóan csökken, m e r t a szőlőskertek elöregedtek, fajtaösszetételük k e d v e zőtlen, a termesztési folyamat elavult, k o r l á t o z o t t a gépesítés lehetősége (például a közepes nagyságú t r a k t o r r a l történő megművelés). Az emlí tetteken kívül a szőlő alacsony felvásárlási ára, v a l a m i n t a költséges re produkciós a n y a g o k is hozzájárulnak a termelők t a r t ó z k o d ó m e g t a r t á s á nak kialakításához. A gyümölccsel betelepített terület leggyorsabban S z a b a d k a környékén növekedett, a z u t á n a horgosi majd a zombori—regőcei h o m o k v i d é k e n . Észak-Bácskának 28 000 ha gyümölcs- és szőlőtermesztésre alkalmas homokos területe v a n . M a ebből körülbelül 9500 h e k t á r t h a s z n á l n a k erre a célra. A f e n n m a r a d t terület egy részét erdővel telepítették be, ami in d o k o l t is, a többit viszont nem gazdaságos m ó d o n használják ki (szán tók, homokos legelők). Ezért ezeken a területeken minél előbb jól jöve delmező és hasznos gyümölcsösöket kellene létesíteni. A gyümölcsfákat úgy számoljuk össze, hogy a gyümölcsösökben és a szőlőskertekben t a l á l h a t ó gyümölcsfákat összeadjuk. Egyes becslések szerint 1966-ban egymillió-nyolcszázezer t e r m ő és nem termő fa volt a két szektorban együttvéve a szabadka—horgos—regőcei h o m o k v i d é k e n , 1975-ben pedig 2 529 000.
A H O M O K O S TALAJ ALAPVETŐ ÖKOLÓGIAI TULAJDONSÁGAI
Éghajlati
jellegzetességek:
— Hőmérséklet. Az évi átlaghőmérséklet 10,7 ° C , a vegetációs időszak átlaghőmér séklete 16,8 ° C , ami azt mutatja, hogy Észak-Bácskában alacsonyabb a hőmérséklet, mint a t a r t o m á n y más területein. Júliusban v a n a legme legebb, j a n u á r b a n pedig a leghidegebb. A legalacsonyabb abszolút h ő mérsékletet Palicson februárban mérték —26,7 ° C míg Z o m b o r b a n j a n u á r h ó n a p b a n —27,7 ° C jegyeztek fel. A z első fagy ezen a vidéken 69
október 10-én az utolsó pedig április 21-én v a n . Az évi összhőmérséklet átlagosan 4000 ° C (a minimális 1956-ban 3450 ° C , a maximális pedig 1951-ben 4350 ° C v o l t ) . H a a h o m o k v i d é k hőmérsékleti tulajdonságait összehasonlítjuk más gyümölcstermő vidékek (Skopje, N i s , Belgrád, Tuzla, M a r i b o r stb.) a z o nos tulajdonságaival, több hazai és külföldi szakértő (Passeckr, Mohácsy és Stankovic) vizsgálatai alapján megállapíthatjuk, hogy a h o m o k v i d é k hőmérsékleti feltételei megfelelnek a legtöbb gyümölcsfajta termesztésére. — Csapadék. A h o m o k v i d é k — összehasonlítva a t a r t o m á n y és az ország más te rületeivel — c s a p a d é k b a n szegény. A z évi csapadékmennyiség Palicson átlagosan 499 m m , a vegetációs időszakban pedig 310 m m . A regőcei körzetben pedig évente átlagosan 570 m m , a vegetációs időszakban 357 m m csapadék hullik. Shulz és K e m m e r , v a l a m i n t Lösehnig, Sztoicskov és N y ú j t ó vizsgála t a i n a k alapján a gyümölcs termesztéséhez — megfelelő elosztással — évi 500—800 m m csapadék szükséges (a legvízigényesebb gyümölcs az alma, majd a k ö r t e és a szilva). A fent említett a d a t o k alapján megállapíthatjuk, hogy az ÉszakBácskai h o m o k v i d é k gyümölcstermesztés szempontjából c s a p a d é k b a n sze gény terület, és h a nem létezne v a l a m i l y e n más kiegészítő vízforrás (a talajvíz közelsége), a k k o r nem v o l n a lehetséges a gyümölcstermesztés ezen a vidéken. A levegő évi átlagos viszonylagos nedvességtartalma 7 5 % (Palics) és 7 6 % ( Z o m b o r ) , a vegetációs időszakban pedig 6 9 % (Palics). A levegő abszolút nedvességtartalma júliusban a legmagasabb, és j a n u á r b a n a legalacsonyabb. A jégverés sűrűsége a körzetben közepes: minden tíz évre 2,5 jégveréses esztendő jut. A jégverés l e g g y a k r a b b a n az április—júliusi időszak ban fordul elő. A szél gyakorisága és erőssége szempontjából a h o m o k v i d é k , más gyümölcstermesztési körzetekhez v i s z o n y í t v a , kedvezőbb helyzetben v a n . A h a t t ó l n a g y o b b Beaufort-skála szerinti erősségű szél átlagosan évente 31 n a p o n , a vegetációs időszakban pedig 17 n a p o n fordul elő. A z erős szelek leginkább márciustól májusig jelentkeznek. — A talaj jellegzetességei Mechanikus és vegyi összetétele, v a l a m i n t más alaptulajdonságai a l a p ján a h o m o k v i d é k talaja k ö n n y ű , laza h u m u s z b a n és más tápláló a n y a gokban (könnyen felhasználható foszfor és kálium) szegény. Kivételt képez a regőcei h o m o k v i d é k , m e l y n e k talaja v a l a m e n n y i v e l jobb m i n ő ségű. A talaj m é s z t a r t a l m a különböző ( 4 % — 1 4 % - i g ) , kivételt képez a mészben szegény, szürkéssárga, karbonátszegény (szenet nélkülöző) fe kete, agyagos homokfajta. 70
A homokos talajfajták p H ellenhatása gyengén lúgos (alkalikus), k i vételt képez n é h á n y kisebb terület, ahol a p H ellenhatás k i m o n d o t t a n lúgos. A homokos talajfajták a szóban forgó területen összetételük szerint különbözőek: szürkéssárga, b a r n a , fekete és fekete-agyagos, v a l a m i n t sós h o m o k . K ü l ö n csoportot képez az ú g y n e v e z e t t rigolírozott h o m o k , amelyet száz éven keresztül több éves k u l t ú r á k b o r í t o t t a k (gyümölcsö sök, szőlők, erdők). A h o m o k v i d é k talajfajtáinak ilyen összetétele megköveteli a gyümölcs fák és a szőlők trágyázását, amennyiben szeretnénk minőségileg és m e n y nyiségileg is kiváló szőlő- és gyümölcshozamokat elérni. — A talajvíz. Szőlő- és gyümölcstermesztés szempontjából a szabadkai h o m o k v i d é k legkedvezőbb tényezője a talajvíz magas szintje és jó minősége. A talajvíz h a t á s á n a k vizsgálatai azt bizonyítják, hogy a gyümölcs termesztés ezen tényezője a termelés hordozója, mivel á l l a n d ó a n a gyü mölcsfák gyökérrendszerének szintjén v a n . A talajvíz szintje Supljak és Bácsszőlős k ö r n y é k e n a legmegfelelőbb, és éppen ezért is érezhető a legjobban a termésre g y a k o r o l t hatása is. Az említett körzetben a t a l a j víz mélysége 1—2,5 m között mozog. A szabadkai h o m o k v i d é k e n a t a lajvíz szintje T a v a n k u t körzetében a legalacsonyabb (4—5,5), mivel ennek a vidéknek v a n legmagasabb tengerszint feletti magassága. A vidék talajvizének szintje a következőtől függ: az évszaktól, a D u n a és a Tisza vizének szintjétől, a csapadék mennyiségétől és a n n a k eloszlásától. összegezés. Figyelembe véve az éghajlati viszonyokat, a homokos talajfajták pedológiai összetételét és a talajvíz szintjét megállapíthatjuk, hogy a sza b a d k a i h o m o k v i d é k megfelel az alma, a meggy, a b a r a c k , az őszibarack, a szilva és más gyümölcsféleségek termesztésére, beleértve a szőlő (főleg a borszőlő) termelését is.
TERMÉSHOZAMOK
1975-ben a termő gyümölcsfák száma az össz gyümölcsfák 8 5 % - á t képezte. A termő gyümölcsfák 5 0 % a l m a volt, 1 8 % szilva, 1 0 % b a r a c k , 7 % meggy, 6 % őszibarack, a f e n n m a r a d t 9 % - o t a körte, cseresznye, birsalma és a dió képezte.
71
A legtöbb gyümölcsfa mind a t á r s a d a l m i , m i n d m a g á n s z e k t o r b a n a h o m o k v i d é k szabadkai körzetében v a n , ezt a körzetet a horgosi, majd a zombori körzet (Regőce, Aleksa Santic) követi. A következő t á b l á z a t a h o m o k v i d é k termőfáinak számát és a termelési eredményeket körzetenként mutatja be, az 1975-ös évben.
Zombor
Horgos
Szabadka
Gyümölcsfajták gyümölcsfák (000) alma körte birsalma cseresznye meggy barack szilva őszibarack dió
115 14 5 15 29 14 73 10 11
termés (t)
2 082 132 31 175 328 88 720 141 140
gyümölcsfák (000) 315 10 2 10 13 23 35 15 2
termés (t)
13 960 330 54 173 190 285 1 008 260 32
gyümölcsfák (000)
termés
641 67 23 27 110 154 265 106 21
26 546 1 185 338 495 1 708 2 511 6 185 1 559 387
W
1975-ben a 2 136 000 termő gyümöl csfáról összesen 61 038 t o n n a friss gyümölcsöt szedtek le, vagyis egy fáról átlagosan 30 kilogrammot. A leg jobb termést az alma a d t a (az össz gyümölcs 7 0 % - a alma). Egy a l m a fáról átlagosan 41 kg almát szedtek le, ami igen jó terméseredménynek számít. A t á r s a d a l m i szektor ültetvényein fánként átlagosan 49 kg al m á t termesztettek, míg a magántermelőknél ezt 28 k i l o g r a m m r a becsülik. A g y a k o r l a t b a n ez azt jelenti, hogy a szabadkai h o m o k v i d é k 1975-ben Jugoszlávia minden lakossának 3 kg gyümölcsöt termett. A gyümölcstermesztés dinamikus fejlődését a gyümölcsfák számának növelésével és az á t l a g h o z a m növelésével érték el. H a m á r a fejlődésnél t a r t u n k , nem szabad figyelmen kívül h a g y n i a további fejlődés t á v l a t a i t sem. Észak-Bácskában még k b . 8000—10 000 h e k t á r földművelés szem pontjából igen gyenge homokos terület v a n , ami n a g y o n megfelelne mi nőségi gyümölcsültetvények, vagy szőlőültetvények létesítésére. T e h á t ezeken a területeken is kiváló minőségű, diabetikus és v i t a m i n d ú s élel miszert, esetleg élelmiszeripari n y e r s a n y a g o t lehetne termeszteni, amely a kivitel céljaira is megfelelne. A z alábbiakban megvizsgáljuk a h o m o k v i d é k szabadka—horgosi k ö r zetének fontosabb gyümölcstermelő központjaiban elért terméseredmé nyeket. 72
A magánszektor 1975-ben elért termel, eredményei A fák száma (000)
Bács-
Palics—
szőlős
Supljak
Kelébia
Novi Grad Tavankut Horgos Radanovac Skenderevo Kispiac
alma a termőfák száma termés (t)
62 1984
45 1446
58 1160
130 2600
46 1380
61 3760
körte a termőfák száma termés (t)
12 288
11 342
10 147
18 102
5 125
7 272
szilva a termőfák száma termés (t)
3 99
16 421
52 927
63 1134
65 1950
20 621
őszibarack a termőfák száma termés (t)
16 288
155
14 98
45 540
16 320
15 368
barack a termőfák száma termés (t)
5 26
7 122
34 268
33 363
17 412
22 271
meggy a termőfák száma termés (t)
5 59
8 16
11 110
6 33
25 490
145
cseresznye a termőfák száma termés (t)
1 11
2 42
6 67
4 53
2 53
7 152
birsalma a termőfák száma termés (t)
1 9
2 39
4 53
4 46
3 52
1 19
Legnagyobb átlagtermést (főleg almából) a bácsszőlősi, horgosi és palicsi termelők értek el. A jó eredmények a talajvíz magas szintjének és a megfelelő agrotechnika a l k a l m a z á s á n a k köszönhetők.
A HOMOKVIDÉK
GYÜMÖLCSFÉLESÉGEI
1
Sok gyümölcstermesztő és gyümölcsfogyasztó számára érdekes lehet az a k i m u t a t á s , amely összefoglalja, hogy milyen fajta és minőségű gyü mölcsöket termesztenek a szabadkai h o m o k v i d é k e n . 1
A gyümölcsféleségeknél a közhasználatban elterjedt elnevezéseket és a kiejtés sze rinti írásmódot használtuk.
73
A k u t a t ó m u n k a eredményei, amelyet ezen a téren a társadalmi és a magánszektorban végeztem 1946-ban, 1966-ban és 1975-ben, a termelők dinamikus átorientálódását tükrözik a gyümölcsfajták kiválasztásában.
Almafajták A mezőgazdasági magánszektor almafa á l l o m á n y á n a k értékelésénél az 1945—1946-ra v o n a t k o z ó ankéttal a termelők 3 % - á t , az 1965—1966. évi ankéttal a termelők 6 , 5 % - á t , az 1975. évi a n k é t t a l pedig a termelők 8%-át öleltük fel. A társadalmi tulajdon ültetvényeinél az almafajták részesedésére v o n a t k o z ó a d a t o k a t a m u n k a s z e r v e z e t e k szakszolgálataitól k a p t u k . Az 1946-ra v o n a t k o z ó a n k é t t a l a t á r s a d a l m i szektor nincs fel ölelve, tekintettel arra, hogy nem v o l t a k ilyen ültetvények. A társadalmi szektor ültetvényein levő almafajták
Almafajták
1966
Jonathan 47,00 Jonathan red — Piros delicions 20,5 Starking 5,0 Eyed red — Rich red — Arany delicions 18,5 Húsvéti rozmaring 5,0 2,0 Téli arany parmin Téli kései fajták 1,0 (Mellrose, Starkrimszon, Stayman red, Granny Smith) Téli, kései almafajták összesen Mantet Korai stark James Greeve Melba Más nyári almák Nyári almafajták összesen
1975 44,5 0,5 10,5 3,5 2,5 2,5 23,0 4,0 1,0 3,5
99,0
95,5
—
1,0
1,3 1,3 1,0 0,6 0,5
1,0
4,5
—
— —
(százalékban)
A táblázat adataiból l á t h a t ó , hogy a tízéves fejlődési időszakban meg h a t á r o z o t t minőségi változások keletkeztek, de nem olyan ütemben, mint amilyenben a r r a lehetőség v a n az ökológiai, piaci és egyéb feltételek következtében. Különösen alacsony a jó minőségű Eyed red, Rich red és egyes nyári almafajták részaránya. 74
A t á r s a d a l m i ü l t e t v é n y e k e n az a l m a f a j t á k r é s z a r á n y a minimális, v a g y is a f a j t á k a t egységesítették, a m a g á n t e r m e l ő k n é l a z o n b a n a n n á l h e t e r o génebb az összetétel, a m i t a k ö v e t k e z ő t á b l á z a t b ó l is l á t h a t u n k . Az almafajták részaránya a magánszektor ültetvényein (százalékban) Almafajták Belicsnik (Péter-Páli) Mantet Raritán Korai stark Piros Asztrahán Lódi James Greeve Fontos alma Fahéj alma Piros korai Melba Early blaze Virginiai rózsa Sárlámovszki Sándor császár alma Nyári és őszi fajták összesen Jonathan Jonathan gold Jonathan red Eyed red Rich red Arany delicions Piros delicions Starking Starkrimson Mellrose Húsvéti rozmaring Téli arany parmin Mutsu Gold spur Szépvirágú (Belle fleur) Bauman Bismarck Londoni peping Ripston peping Newton peping Parker peping Téli kálvil
1946
1966
1975
9 — — — 6 — — 12
0,1 2,2
+
0,4 — — — 1,5 — — 0,8 0,7
— — — 1
+
+
— — 0,2
1,1 0,6 0,1
+ +
+ +
+ +
27
3,6
8,6
16 — — — — — — — — — 24 12 — — 0,1 —
60 —
8,7 1,6 — — 0,4
30,8 0,8 1,6 5,9 4,9 22,2 6,0 3,7 3,8 2,7 2,9 0,6 0,5 3,1 0,3
+
+ +
+ +
0,1 0,1
0,4 0,4
0,2 0,2
—
—
+
+
0.1
0,1
+ + +
+ 0,5 1,1 5,0 7,0 9,5
+ +
+ 1,3 0,7 0,2 1,5 0,6 0,2
75
Batulcm Budimka Szabadkai szercsika Pogácsa alma Cigány alma Kanadai renet Rombyuti Koksz orange Francia bőralma Török Bálint Entz rozmaring Staymored Van Mons Más almafajták Téli fajták
összesen
+
Cl
+
+
+
+
2,0 8 2 2.1
+ 0,1 0,2 0,2 +
+
+ +
+
+
Cl + +
1,0 0.8 0,2
0,1 0,3
Cl
+ +
+ +
4,5
+
0,3 0,4
1,0
73,6
96,4
91,4
—
—
+
+
(Megjegyzés: A + jel azokra a fajtákra vonatkozik, amelyeknek részaránya elenyésző, a — jel alatt pedig a fajta kihalása értendő.)
A m a g á n s z e k t o r ültetvényein szemmel l á t h a t ó változások álltak be az almafajták részesedését illetően. Észrevehető, hogy a r r a törekszenek, hogy a gyenge minőségű (Belicsnik, Piros A s z t r a h á n , H ú s v é t i r o z m a r i n g , P o gácsa) almafajtákat kiirtsák, mivel ezek u t á n kicsi a kereslet. Egyes fajtáknál csökken az állomány, m e r t nem ellenállóak bizonyos p a r a z i t á k k a l szemben, (a J o n a t h a n : lisztharmat, keserű r o t h a d á s ; S t a r k i n g : gyors kásásodás; a L o n d o n i peping szintén). A felsorolt fajták mellett új jóminőségű, keresett, kellemes ízű, szép színű, jó illatú almafajtákat ül tetnek, mint az Eyed red, A r a n y delicions, Mellrose, J o n a t h a n red, Rich red, v a l a m i n t a korai M a n t e t , James Greeve, Melba, Lódi, és hasonlók. Az ültetvények növekedése és a minőségibb fajták nagyobb részaránya mellett a m a g á n t e r m e l ő k nagy része elfogadta a korszerű termesztés technikáját, ami azt jelenti, hogy alacsonyabb, a talajhoz közel álló fajtákat termesztenek, m e r t így k ö n n y e b b a szüret, a védelem és a m e t szés. N e m c s a k az alma, h a n e m más gyümölcs esetében is felfigyelhetünk a r r a a jelenségre, hogy növekszik a minőségibb fajták részesedése az újonnan telepített gyümölcsösökben. B A R A C K : E gyümölcs 9 0 % - á t k b . egyenlő megoszlással két fajta ké pezi: a Kecskeméti rózsa és a M a g y a r legkiválóbb. M e g t a l á l h a t ó még a korai telt és az A n a n á s z b a r a c k . S Z I L V A : V i d é k ü n k ö n legtöbb a Besztercei szilva, míg az asztali szil vákból (Stanley, Kaliforniai, Gróf A l t á n , Kék ringló) kevesebb v a n . A M E G G Y B Ő L a következő fajták az elterjedtek: Májusi, Lot, cigány meggyek, Spanyol, Kelerisz, H a y m a n rubin stb. K ö r n y é k ü n k ö n az alma u t á n az Ő S Z I B A R A C K képviselteti m a g á t a legtöbb fajtával. Elterjedtek a korai fajták, az értékes kései fajták és
76
az úgynevezett szőlőkben termők (ezek k i m o n d o t t a n aromásak és ál landó mennyiségű termést a d n a k , tehát a l k a l m a s a k az ipari feldolgo zásra). A sok fajta közül csak a legelterjedtebbeket említjük: H a l l e , R a u n , Collins, K a r d i n á l i s , Red heaven, M a r e t t i n i , O l g a k i r á l y n ő , Alberta, Amsden, H a l b e r t a , Stark early blaze, Kései halle stb. A K Ö R T É K közül a legtöbb a téli Kieffer (rossz minőségű), a „ N á c i " körte, Júliusi t a r k a , Bécsi triumf, Klerzsó, Téli dékán, M o s t o h a l á n y stb. A gyümölcsfák egészségi á l l a p o t a és a termés minősége a társadalmi tulajdonban lévő ültetvényeken magas szinten v a n , mivel nagy gondot f o r d í t a n a k a trágyázásra, a gyümölcsvédelemre és más egyébre. A m a gántermelők között is szép számban a k a d n a k olyanok, akik gondozott ültetvényeken, kiváló termelési eredményeket érnek el. A gyümölcstermesztésben jelentkező változások és a több éves gya k o r l a t azt mutatja, hogy m a m á r nem okoz g o n d o t elegendő és jó m i nőségű gyümölcsöt termeszteni, a probléma inkább az eladásnál, az ér tékesítésnél jelentkezik, mivel: — nem létezik szakosított és jól szervezett gyümölcsfelvásárló- és -forgalmazó-hálózat, — ezen a vidéken nincs elegendő hűtőház, — k ö r n y é k ü n k ö n nincs korszerű feldolgozóipar, — nem létezik gyümölcs- és szőlőtermesztésre szakosított szakszolgá lat, és ugyancsak hiányzik a fiatal gyümölcs- és szőlőtermesztőket ké pesítő iskola is. A h o m o k v i d é k gyümölcstermesztésének dinamikus, korszerű és helyes fejlesztése, véleményem szerint, elképzelhetetlen a gyümölcsészeti m i k r o körzetek részletes telepítési, termesztési, feldolgozási és értékesítési terve nélkül. Az említett tervek készítésekor figyelembe kell venni a Vajdaság gyümölcstermesztésének hosszú távú fejlesztésére v o n a t k o z ó koncepcióit is. A tervek elkészítését a következő e l ő m u n k á l a t o k n a k kell megelőzni: M i n d k é t szektorban (társadalmi és magán-) m i k r o k ö r z e t e n k é n t össze kell írni a gyümölcsösöket és a szőlőket, v a l a m i n t számba kell venni a gyümölcsfákat (termők, nem termők) és a gyümölcsfajtákat, azután fel kell mérni a fánkénti h o z a m o t és a termés minőségét (ki kell vizsgálni az agrotechnika alkalmazását is). U g y a n a k k o r meg kell állapítani azok n a k a homokos területeknek a nagyságát, amelyeket szántóföldeknek és legelőknek h a s z n á l n a k . A piackutatás is elengedhetetlen egyes gyümölcs féleségek keresletének megállapítása céljából. Csak az egybegyűjtött a d a t o k rendezése és feldolgozása u t á n kerülhet sor a gyümölcstermesztés (beleértve az a p r ó gyümölcs: m á l n a , földieper, ribizli és áfonya) hosszú t á v ú fejlesztési tervének kidolgozására. A fenn vázolt feladatok teljesítése m i n d e n k é p p e n sürgető, hisz a kés lekedés anyagi k á r r a l jár. F o r d í t o t t a Árokszállási-Borza
Gyöngyi
77
Rezime
K r a t a k p r i k a z o voćarstvu na Subotičkoj (subotičko—horgoško—riđičkoj)
pješčari
Pjeskovito područje na sjeveru Bačke (Pješčara) od 1939. godine, a naročito od 1959 godine, kao veoma pogodan ekološki reon za uzgoj dugogodišnjih vrsta (voćaka, vinove loze i šumskih vrsta) danas je poznat voćarski bazen. Ovo pretvaranje pjeskovitih siromašnih i niskoproduktivnih oranica, paš njaka i livada u savremene voćnjake je tim značajnije, jer pšenica, raž, ku kuruz i si. kulture na tim tlima ne pokrivaju ni direktne troškove u eksten zivnom sistemu gazdovanja. Međutim jabuka, kao vodeća voćna vrsta, zatim višnja, kajsija, pa breskva, šljiva i druge vrste sa vrlo dobrim sortama daju visoke prinose, vrijednost proizvodnje i ostatak čistog dohotka. Najjači proizvodni reoni u okviru cea 28.000 ha pješčarskih površina na području komune Kanjiža—Horgoš, Subotica i Sombor (Al. Šantić, Riđica i dr.) ubraja se Bački Vinogradi, Hajdukovo, Horgoš i Palić, dakle tamo gdje je nivo podzemne vode najbliži površini, pa tu vodu koriste biljke sa razvi jenim korjenovim sistemom, jer padavina nema dovoljno u VII i VIII mj., kada je za razvoj plodova najpotrebnije. Ostali reoni su većom nadmorskom visinom i sa dubljom podzemnom vo dom su bez navodnjavanja manje produktivni (Tavankut, Ljutovo, Al. Šan tić i dr.). Da bi proizvođači ostvarili visoku proizvodnju i kvalitet neophodno je re dovito đubriti (hraniti) i zaštićivati voćke i vinovu lozu od raznih bolesti i štetočina. Ovom prilikom treba istaći, da se u zadnjih desetak godina ozbiljno krče vinogradi (vadi vinova loza), a voćnjaci podižu i to sa prilično kvalitetnim sortama Kombinati proizvode jabuke sa nekoliko sorti, a ind. proizvođači od nekoliko desetina, ali napuštajući loše i nekvalitetne sorte. U pogledu kajsija vodeće sorte su Mađarska najbolja i Kečkemetska ruža, a kod višanja je pored Senteške, Kereške, Majuške, Španske i dr. dobila veće mjesto Keleris, Hajmanov rubin, Cigančica i dr., koje su samoplodne i donose redovito rod. Obzirom na prilično velike površine pogodne za razvoj voćarstva (i vino gradarstva) predviđeno je, da se do 1980. i 1985. godine ozbiljno povećaju površine pod voćnjacima, a ukupna proizvodnja da dostigne preko 6.000 va gona voća. U obrađenom materijalu je prikazan kvalitet i sortiment jabuka i dr. voća, kretanje prinosa po sektorima i po reonima.
Zusammenfassung
Ein Überblick über den O b s t b a u auf dem S a n d b o d e n Suboticas (Subotica—Horgos—Ridica) Die sandige Landschaft der Nordbacka, die sich von 1939 und besonders von 1959 an als ein sehr günstiges ekologisches Gebiet für die Zucht von langjährigen Pflanzenarten (Obstbäume, Weinreben und Waldarten) erwiesen, hat, ist, heute als Obstzüchterbereich bekannt. 78
Die Verwandlung der sandigen, produktivarmen Äcker, Weiden und Wiesen in moderne Obstgärten ist desto bedeutungsvoller, wenn man die Tatsache vor den Augen hält, dass Weizen, Roggen, Mais und ähnliche Kornsorten auf diesem Boden nicht einmal die unmittelbaren Kosten bedecken können. Im Gegensatz hierzu bringen Äpfel, als die führende Obstsorte, dann Sauerkir schen, Aprikosen, Pfirsiche, Pflaumen usw. hohe Beträge; sie bedecken also die Produktionskosten und bringen reinen Gewinn. Zu den stärksten Produzenten im Rahmen der circa 28.000 ha sandiger Fläche auf dem Gebiet der Gemeinden Kanjiza—Horgos, Subotica und Sombor (AI. Zantic, Ridica u.a.) zählen Backi Vinogradi, Hajdukovo, Horgos und Palie, also dort, wo der unterirdische Wasserspiegel der Oberfläche am näch sten liegt. Dieses Wasser benötigen nämlich diejenigen Pflanzen mit einem entwickelten Wurzelsystem, denn gerade im siebten und achten Monat, wenn es für die Entwicklung der Früchte am notwendigsten ist, sind die Nieder schläge ungenügend. Die übrigen Gebiete, die höher über Meer liegen und einen tieferen unter irdischen Wasserspiegel aufweisen, sind ohne Bewässerung weniger produktiv (Tavankut, Ljutovo, A. Santic u.a.). Zur Erhöhung der Produktion und Qualität müssen die Obstbäume und Weinreben regelmässig gedüngt und vor verschiedenen Krankheiten und Schädlingen geschützt werden. Hier müsste hervorgehoben Werden, dass die Weingärten in den letzten zehn Jahren ernsthaft abgestockt werden (die Weinreben werden herausge zogen), während die Zahl der Obstgärten, insbesonders diejenigen mit ziem lich qualitativen Sorten, zunimmt. Anders als die Kombinate, die nur einige Sorten von Äpfeln züchten, geht die Zahl der Sorten bei den individuellen Obstzüchtern über zehn hinaus, und zwar ohne Rücksicht auf die schlechten und qualitätsarmen Sorten. Was Aprikosen betrifft, sind unter den führenden Sorten die ungarischen am besten, wie z. B. die „Rose" aus Keckemet. Bei Sauerkirschen haben neben den „Sentischen", „Kerischen", „Maischen", „Spa nischen" u.a. die „Keleris", „Hajmaner Rubin", „Cigancica" einen höheren Platz erworben, also diejenigen die sich selbst befruchten und regelmässig Früchte bringen. Unter Berücksichtigung der ziemlich grossen Flächen, die für die Entwick lung des Obstbaus (und des Weinbaus) günstig sind, ist es vorgesehen, dass die für Obstgärten benutzten Flächen bis 1980 und 1985 ernsthaft erhöht werden, während sich die Gesamtobstproduktion über 6.000 Waggons steigert. In der vorliegenden Studie werden die Qualität und das Sortiment von Äpfeln und anderen Obstsorten sowie die Schwankung der Beträge nach Sektor und Gebiet erläutert.
79
