Széndioxid kibocsátás csökkentési potenciál a magyar közszektorban

Jelentés a Magyar Köztársaság Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériuma megbízásából

Széndioxid kibocsátás csökkentési potenciál a magyar közszektorban

Prof. Ürge-Vorsatz Diana Victoria Novikova Katarina Korytarova

Budapest 2009

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A közszektort és kereskedelmi szektort magába foglaló tercier szektor a magyarországi összes CO2 kibocsátás kb. 20%-áért felelős (ODYSSEE, 2009).1 Ugyanakkor az IPCC (Kormányközi Klímaváltozási Bizottság) Negyedik értékelő jelentésének (Levine et. al. 2007) becslése szerint az építőipari ágazat (mind a lakossági, mind a tercier ágazat) globálisan az alapkibocsátás kb. 29%-át tudja gazdaságos módon csökkenteni 2020-ig. Az épületszektor energiatakarékossági beruházásai nemcsak a hazai CO2 kibocsátásokat tudják mérsékelni, de energia költségmegtakarítást és egyéb olyan előnyöket is eredményezhetnek,

mint

például

a

megnövekedett

foglalkoztatottság,

javuló

energiabiztonság javuló szociális helyzet, megnövekedő ingatlanértékek, valamint fokozott termelékenység és a versenyképesség emelkedése. Az ilyen beruházások segítséget nyújthatnak a mérséklésre irányuló erőfeszítésekben, illetve hozzájárulhatnak az energiabiztonsághoz és az energiaszegénység csökkentéséhez. Ezeken kívül fontos hangsúlyozni a közszféra vezető szerepét: az ebben a szektorban történő felújítások/beruházások általában megtöbbszörözik a hatásukat azáltal, hogy fontos demonstrációs szerepet is játszanak. A közszférában használt technológiák, know-how, valamint üzleti/finanszírozási konstrukciók, amennyiben sikeresnek bizonyulnak ebben a szektorban, hamar elterjednek a magánszektorban is.

Számos nemzetközi példa

igazolja, hogy azok az országok, ahol a közszféra elkötelezte magát az épületállományának széleskörű energetikai felújítására, ott előbb-utóbb a gazdaság minden terén megindultak és felélénkültek az energiahatékonysági beruházások magántőke-alapon is. A jelen tanulmány célja, hogy felmérje a középületekben rejlő kibocsátás-csökkentési potenciált, és azonosítsa a magyar feltételeknek megfelelő mérséklési lehetőségeket, illetve a lehetőségek megvalósításával járó költségeket. A tanulmány részletesen vizsgálja a fűtéssel és melegvíz előállításával, illetve az elektromos áramfogyasztással kapcsolatos mérséklési lehetőségeket a 2005-2025 időszakra vonatkozóan.

1

Ezek a kibocsátások magukba foglalják az elektromos áram és a távhő felhasználásához kapcsolódó közvetlen égési kibocsátásokat és közvetett kibocsátásokat.

2

A jelen tanulmány céljából két forgatókönyv lett kidolgozva, egy alap forgatókönyv és egy

csökkentési

forgatókönyv.

Az

alap

forgatókönyv

a

közszektor

energiafogyasztásának jövőben várható legvalószínűbb fejlődési irányát tárja fel, a csökkentési forgatókönyv pedig a referenciaként szolgáló alap forgatókönyvvel szemben tárja fel a becsült csökkentési lehetőségek CO2 mérséklési hatását. A mérséklési lehetőségeket költséghatékonysági szempontból elemzik a forgatókönyvek, az elemzés eredményét pedig a fűtés és elektromos áram terén lévő lehetőségek költséggörbéi mutatják. A kínálati görbe elemzési módszer révén az egyes mérséklési lehetőségek költségeit és csökkentési potenciálját össze lehet hasonlítani és össze lehet adni, mivel az alkalmazott módszertan kiküszöböli a megtakarítások esetleges kettős elszámolását az egymást esetleg átfedő intézkedések vonatkozásában. A jelentésben vizsgált mérséklési lehetőségek közé tartoznak az épületburok termikus felújítása (beleértve a külső falak, pince és tető szigetelését és a nyílászárók cseréjét), a fűtésrendszer hatékonyságjavítása, hőgazdálkodás javítása fűtésszabályozókkal és pl. a melegvíz keringetés éjszakai kikapcsolásával, a hatékony világítás, energiatakarékos étel- és ital automaták, hatékonyabb ventilátorok a fűtő-szellőző-klimatizáló rendszerekben, illetve kis áramfogyasztású irodai berendezések használata és az alacsonyenergiás (készenléti) üzemmódban felhasznált energia optimalizálása. Az alap és a csökkentési forgatókönyvek kidolgozásához alulról felfelé irányuló modell készült, amely fizikai aktivitásjelzők (azaz épületállomány, készülékek, lámpák és egyéb berendezések), azok energiafogyasztása és CO2 kibocsátásai alapján mutatja be a magyar közszektort. Az aktivitás-mutatók az előzetes és várható tendenciák alapján lettek megállapítva (pl. az épületállományt a népességnövekedés, a különböző típusú épületek korábbi bérlési tendenciáinak, illetve az ilyen épületekben nyújtott szolgáltatások feltételezett tendenciáinak figyelembe vételével jeleztük előre, a berendezés állományt a várható piaclefedés és -telítettség alapján alakítottuk ki). Az energiafogyasztást ezt követően az egyes aktivitásjelzők energiaintenzitási jellemzője alapján számítottuk ki. A mérséklési lehetőségek a természetes felújítási, építkezési és készülék-lecserélési ütem szerint épülnek be az alap forgatókönyvbe, illetve a magyar feltételeknek megfelelő alkalmazhatóságuk szerint a csökkentési forgatókönyvbe.

3

Az összes vizsgált mérséklési lehetőség megvalósítása révén 2025-re elérhető teljes csökkentési potenciál 1094 kt CO2 kibocsátás, ami a szektor az az évi alap CO2 kibocsátásainak (4573 kt CO2) kb. 24%-át teszi ki. A tanulmány eredményei az 1. táblázat alatt láthatók. 1. táblázat. A CO2 csökkentési potenciál a különböző költségkategóriákban a magyar közszektorban. CO2 megtakarítások 2025-ben CO2 mérséklési potenciál költségcsoportokban

Euro/t CO2

Kumulatív

Az alapforgatókönyvi CO2 kibocsátások %a

kt CO2/év

%

Energia megtakarítások 2025

Beruházási költség és energiaköltség megtakarítások

Kumulatív

Az alapforgatókönyvi végső energiafelhasználás %a

Kumulatív beruházások 2008-2025

Kumulatív energiaköltség megtakarítások 2008-2025

GWó/év

%

mill. EURO

mill. EURO

<0

684

14,9%

2958

17,1%

843

2465

< 20

717

15,7%

3124

18,0%

964

2539

< 100

813

17,8%

3601

20,8%

1417

2784

< 300

1078

23,6%

4929

28,4%

3323

3448

Összesen

1094

23,9%

5005

28,9%

3511

3542

Ha az összes vizsgált lehetőség megvalósul, a végső energiafelhasználásból évi 5 TWó megtakarítható, az energiaköltségeken pedig 2008 és 2025 között 3.54 milliárd euró összeg, ami megtakarítás évente tovább fog növekedni. Ennek elérése céljából 3.51 milliárd euró beruházási összeget kell ráfordítani a 2008-2025 időszak alatt. A költség szempontjából leghatékonyabb beruházások csak 843 millió euró beruházást igényelnek, ami az energiaköltségekben 2.47 milliárd euró megtakarítást jelent. Ha a 300 euró/tonna CO2 költséghatékonysági küszöb alatt minden beruházás megvalósulna, a közvetlen energiaköltség-megtakarítások (3.45 milliárd euró) akkor is meghaladnák a beruházási költségeket (3.3 milliárd euró). Fontos azonban azt is figyelembe venni, hogy ezek a beruházások lényeges közvetett pénzügyi előnyökkel járnak: az ingatlanvagyon megemelkedett értéke, a betegségek és halálesetek csökkent száma a levegőszennyezés

csökkenése

miatt,

fokozott

termelékenység,

nagyobb

energiabiztonság és csökkent földgázimport igények stb. A tanulmány eredménye azt mutatja, hogy az összes potenciál több mint fele negatív vagy alacsony költségen érhető el. A negatív költségű potenciál 684 kt CO2, és az alap

4

forgatókönyvi CO2 kibocsátások 15%-át teszi ki 2025-ben, míg további 3% költsége 100 euró/t CO2 alatt lenne. (1. táblázat) A költség szempontjából leghatékonyabb intézkedések közé tartoznak a hatékony világítás, az energiatakarékos étel- és ital automaták, hatékonyabb ventilátorok a fűtésszellőzés-klimatizálás

rendszerekben,

illetve

a

melegvíz

keringetés

éjszakai

kikapcsolása és a hőgazdálkodás javítása. A legnagyobb potenciált az új építkezésekre vonatkozó passzív ház szabvány, az ablakcsere, hőgazdálkodás, energiatakarékos ételés ital automaták használata, izzólámpák kompakt fénycsövekre való cseréje kínálja. Az 1. ábra a magyar közszektor összevont költséggörbéjét mutatja.

Az alábbi táblázat a fűtésre és melegvíz ellátásra, illetve az elektromos áramra vonatkozó részletes eredményeket mutatják. (2. táblázat)

5

2. táblázat. Az összevont lehetőségek CO2 csökkentési potenciálja költséghatékonyság szerinti rangsorolásban 2025-ben a fűtés, melegvíz előállítás és elektromos áram esetén CO2 megtaka -rítások 2025ben

#

Intézkedés

kt CO2/év

Kumulatí v CO2 megtakarítások 2025-ben

A csökkentett CO2 költsége 2025ben


kt CO2/év

EUR/tC O2

1000 HUF*/ tCO2

Energiamegtakarítá-sok 2025-ben

Kumulat ív energia megtaka -rítások 2025ben

Az energiamegtakarítások költsége 2025ben


GWó/év

GWó/év

EUR/kW h

HUF*/k Wh

1

Izzólámpák cseréje kompakt fénycsövekre az egészségügyi szektorban

36

36

-921

-276

110

110

-0.300

-0.09

2

Izzólámpák cseréje kompakt fénycsövekre az oktatási szektorban

21

57

-687

-206

64

173

-0.224

-0.07

3

Izzólámpák cseréje kompakt fénycsövekre közigazgatási irodákban

13

69

-624

-187

39

213

-0.204

-0.06

4

Faxkészülék készenléti üzemmódja

0.05

69

-467

-140

0

213

-0.152

-0.05

5

EP nyomtató készenléti üzemmódja

8

77

-458

-138

24

237

-0.150

-0.05

6

Energiatakarékos étel- és ital automaták

86

163

-442

-133

262

499

-0.144

-0.04

7

T12 mágneses fénycsőelőtét cseréje T8 elektronikus fénycsőelőtétre az egészségügyi szektorban

3

166

-433

-130

9

508

-0.141

-0.04

8

T12 mágneses fénycsőelőtét cseréje T8 elektronikus fénycsőelőtétre az oktatási szektorban

4

169

-430

-129

11

519

-0.140

-0.04

9

T12 mágneses fénycsőelőtét cseréje T8 elektronikus fénycsőelőtétre a közigazgatási irodákban

3

172

-427

-128

10

529

-0.139

-0.04

10 11

Hatékony centrifugális ventilátor előre hajló lapátokkal (burkolat nélkül) Hatékony axiális ventilátor > 300 Pa (statikus nyomás)

1 2

174 175

-424 -369

-127 -111

4 5

533 538

-0.138 -0.120

-0.04 -0.04

6

CO2 megtaka -rítások 2025ben

#

Intézkedés

kt CO2/év




kt CO2/év

EUR/tC O2

1000 HUF*/ tCO2





GWó/év

GWó/év

EUR/kW h

HUF*/k Wh

12 13 14

Hatékony centrifugális ventilátor előre hajló lapátokkal (csigaházas) EP fénymásoló készenléti üzemmódja Hatékony axiális ventilátor < 300 Pa (statikus nyomás)

3 6 1

179 185 186

-351 -343 -341

-105 -103 -102

11 19 2

548 567 569

-0.114 -0.112 -0.111

-0.03 -0.03 -0.03

15 16

T8 mágneses fénycsőelőtét cseréje A2 kategóriájú T8 elektronikus fénycsőelőtétre az egészségügyi szektorban IJ nyomtató készenléti üzemmódja

11 6

197 203

-300 -299

-90 -90

35 17

604 621

-0.098 -0.098

-0.03 -0.03

17

T8 mágneses fénycsőelőtét cseréje A2 kategóriájú T8 elektronikus fénycsőelőtétre az oktatási szektorban

11

214

-289

-87

34

655

-0.094

-0.03

13

227

-280

-84

39

694

-0.091

-0.03

5

232

-254

-76

25

720

0.000

0.06

1

232

-253

-76

3

722

0.000

0.04

1

233

-251

-75

6

729

0.001

0.21

7 4

240 244

-246 -244

-74 -73

34 11

763 774

0.002 -0.080

0.68 -0.02

28

272

-240

-72

140

915

0.003

1.04

21

T8 mágneses fénycsőelőtét cseréje A2 kategóriájú T8 elektronikus fénycsőelőtétre a közigazgatási irodákban A használati melegvíz keringetés éjszakai kikapcsolása a nagy oktatási épületekben A használati melegvíz keringetés éjszakai kikapcsolása a nagy középületekben A használati melegvíz keringetés éjszakai kikapcsolása a kis oktatási épületekben

22 23

2C hőgazdálkodás kis egészségügyi épületekben (csak DH és CBH) Hatékony tetőventilátor

24

2C hőgazdálkodás nagy egészségügyi épületekben (csak DH és CBH)

25

2C hőgazdálkodás kis oktatási épületekben (csak DH és CBH)

9

281

-239

-72

45

960

0.003

0.98

26

2C hőgazdálkodás kis középületekben (csak DH és CBH)

4

285

-237

-71

21

981

0.004

1.09

18 19 20

7


#

Intézkedés

kt CO2/év




kt CO2/év

EUR/tC O2

1000 HUF*/ tCO2





GWó/év

GWó/év

EUR/kW h

HUF*/k Wh

27

2C hőgazdálkodás kulturális épületekben (csak DH és CBH)

6

292

-235

-71

31

1012

0.003

0.99

28

2C hőgazdálkodás szociális épületekben (csak DH és CBH)

19

311

-210

-63

97

1108

0.009

2.74

29

2C hőgazdálkodás nagy középületekben (csak DH és CBH)

4

315

-205

-62

18

1127

0.010

2.99

30 31 32

Hatékony centrifugális ventilátor előre hajló lapátokkal (burkolattal) 2C hőgazdálkodás nagy oktatási épületekben (csak DH és CBH) Ablakcsere szociális épületekben

1 30 11

316 346 357

-184 -183 -144

-55 -55 -43

3 150 55

1129 1279 1335

-0.060 0.015 0.022

-0.02 4.4 6.6

33

Ablakcsere nagy egészségügyi épületekben

44

401

-126

-38

218

1553

0.026

7.7

34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45

Külső fal szigetelése nagy iparosított középületekben Külső fal szigetelése nagy iparosított oktatási épületekben Ablakcsere kulturális épületekben Külső fal szigetelése nagy iparosított egészségügyi épületekben Külső fal szigetelése kis közigazgatási épületekben Külső fal szigetelése kis egészségügyi épületekben Hatékony keresztáramú ventilátor Külső fal szigetelése kis oktatási épületekben Külső fal szigetelése szociális épületekben Ablakcsere kis egészségügyi épületekben Külső fal szigetelése kulturális épületekben Tetőszigetelés kis közigazgatási épületekben

8 38 20 19 11 6 0.12 8 5 7 11 6

408 446 466 486 497 502 502 510 515 522 533 539

-122 -111 -109 -89 -87 -77 -73 -73 -61 -57 -51 -39

-37 -33 -33 -27 -26 -23 -22 -22 -18 -17 -15 -12

37 191 99 96 54 27 0 40 24 33 53 29

1590 1782 1881 1977 2031 2059 2059 2099 2123 2156 2209 2239

0.026 0.029 0.028 0.033 0.033 0.036 -0.024 0.036 0.039 0.040 0.040 0.043

7.8 8.7 8.5 9.9 9.9 10.7 -0.007 10.9 11.6 11.9 12.0 12.8

8


#

Intézkedés

kt CO2/év




kt CO2/év

EUR/tC O2

1000 HUF*/ tCO2





GWó/év

GWó/év

EUR/kW h

HUF*/k Wh

46 47 48 49 50 51

Ablakcsere nagy oktatási épületekben Kondenzációs épületkazán szociális épületekben Tetőszigetelés kis oktatási épületekben Ablakcsere nagy közigazgatási épületekben Passzív energetikai szabvány 2007 után épült szociális épületekben Tetőszigetelés kis egészségügyi épületekben

53 21 11 16 33 9

591 612 624 640 673 681

-38 -35 -19 -18 -17 -6

-12 -11 -6 -5 -4 -2

263 103 57 81 165 43

2502 2605 2662 2742 2907 2951

0.043 0.043 0.047 0.047 0.048 0.050

13.0 12.9 14.2 14.1 11.9 15.0

52 53 54 55 56

2 8 18 3 4

684 691 710 713 717

0 6 12 13 19

0 2 3 4 6

7 39 89 16 22

2958 2997 3086 3102 3124

0.000 0.052 0.053 0.053 0.055

0.0000 15.7 15.8 16.0 16.4

57

Asztali számítógépek készenléti üzemmódja Tetőszigetelés szociális épületekben Tetőszigetelés kulturális épületekben Pinceszigetelés kis közigazgatási épületekben Pinceszigetelés nagy egészségügyi épületekben Passzív energetikai szabvány 2007 után épült kis egészségügyi épületekben

25

742

35

9

123

3247

0.057

14.3

58 59 60

Pinceszigetelés szociális épületekben Pinceszigetelés kis oktatási épületekben Ablakcsere kis közigazgatási épületekben

5 6 8

747 753 761

36 39 42

11 12 13

23 30 40

3271 3301 3341

0.058 0.059 0.059

17.5 17.6 17.7

61 62 63 64 65 66

Pinceszigetelés kis egészségügyi épületekben Ablakcsere kis oktatási épületekben Passzív energetikai szabvány 2007 után épült kis oktatási épületekben Tetőszigetelés nagy egészségügyi épületekben Pinceszigetelés nagy közigazgatási épületekben

5 6 12 7 1 6

766 772 784 791 793 799

51 56 62 79 87 90

15 17 15 24 26 22

23 31 62 36 6 30

3364 3395 3457 3493 3499 3529

0.061 0.062 0.062 0.067 0.068 0.068

18.3 18.6 15.6 20.1 20.4 17.1

Passzív energetikai szabvány 2007 után épült kis közigazgatási

9


#

Intézkedés

kt CO2/év




kt CO2/év

EUR/tC O2

1000 HUF*/ tCO2





GWó/év

GWó/év

EUR/kW h

HUF*/k Wh

épületekben 67 68 69 70 71

Pinceszigetelés nagy oktatási épületekben Pinceszigetelés kulturális épületekben Tetőszigetelés nagy oktatási épületekben Kondenzációs épületkazán nagy egészségügyi épületekben Tetőszigetelés nagy közigazgatási épületekben

5 9 10 27 2

804 813 823 849 851

92 96 125 125 128

27 29 37 38 38

26 45 47 132 10

3556 3601 3648 3780 3790

0.069 0.070 0.076 0.075 0.076

20.8 20.9 22.9 22.6 22.9

72

Passzív energetikai szabvány 2007 után épült kulturális épületekben

19

870

193

48

94

3884

0.089

22.3

73

Hatékony dobozos ventilátor Passzív energetikai szabvány 2007 után épült nagy oktatási épületekben Kondenzációs épületkazán nagy oktatási épületekben Kondenzációs épületkazán kis egészségügyi épületekben Kondenzációs épületkazán kis oktatási épületekben Passzív energetikai szabvány 2007 után épült nagy egészségügyi épületekben Passzív energetikai szabvány 2007 után épült nagy közigazgatási épületekben Kondenzációs épületkazán nagy középületekben Laptop készenléti üzemmódja Kondenzációs épületkazán kulturális épületekben LCD monitor készenléti üzemmódja Kondenzációs épületkazán kis középületekben

0

871

210

63

1

3885

0.068

0.021

87 25 5 6

958 983 988 994

213 222 231 239

53 67 69 72

440 123 26 32

4325 4449 4474 4506

0.093 0.095 0.097 0.098

23.4 28.4 29.0 29.5

84

1078

257

64

423

4929

0.102

25.6

4 3 2 4 1 3

1082 1085 1087 1091 1091 1094

356 493 555 686 789 1207

89 148 166 206 237 362

21 14 6 20 2 13

4950 4964 4970 4989 4992 5005

0.122 0.150 0.181 0.189 0.258 0.294

30.4 44.9 0.05 56.6 0.08 88.1

74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84

* Megjegyzés: a jelentésben használt euró/forint árfolyam 300 forint/euró.

10

A fűtési és melegvíz előállítási lehetőségek közül a melegvíz (mind a kis, mind a nagy) oktatási épületekben illetve a nagy közigazgatási épületekben való éjszakai kikapcsolása a leghatékonyabb költség szempontjából (teljes csökkentési potenciálja azonban nem nagy). Ha emellett ezt az intézkedést központi meleg vízzel ellátott és éjszakára bezárt bizonyos közegészségügyi épületekben is alkalmazzák, ez a lehetőség nagyobb csökkentési potenciált eredményezne. A második leghatékonyabb lehetőség az átlaghőmérséklet 2°C fokos csökkentését célzó hőgazdálkodás. Ezt a lehetőséget azonnal érdemes lenne megvalósítani a legtöbb középületben, mivel 80%-ban túlfűtöttek ("Csökkentési potenciál a magyar épületekben" műhely, Budapest, 2008. október 6.). Az összes épülettípusban a külső falszigetelés negatív CO2 csökkentési költségekkel jár, és jelentősen hozzájárul a teljes potenciálhoz. A tető- és pinceszigetelés,

illetve

ablakcsere

költséghatékonysága

az

épület

méretétől,

tetőszerkezetétől és pincéjétől, illetve az ablakok területétől függ. Például a nagy egészségügyi épületekben az ablakcsere különösen jelentős CO2 kibocsátás megtakarítást kínál (44 kt CO2 kibocsátás). A kisebb épületekben költséghatékonyabb módszert jelent a tető és a pince szigetelése, az ablakcsere a nagy ablakfelülettel rendelkező nagyméretű épületek esetén eredményez nagyobb költséghatékonyságot. A kondenzációs kazánok eredményezik áltagban a legkisebb költséghatékonyságot, ugyanakkor költség szempontjából hatékonyak a szociális épületekben. Ennek oka az, hogy további beruházásra van szükség a nagyobb radiátorok miatt, amely az épület méretével arányban növekszik. Mindemellett a kondenzációs kazán kevésbé költséges, mint az általános épületkazán, ha nem vesszük figyelembe az új radiátorokat (tehát olcsóbb megoldás kondenzáló kazánt beszerelni egy olyan régi épületbe, ahol eleve cserélni kell az elavult radiátorokat). Az új építésű passzív házak kínálják a legnagyobb potenciált egyetlen intézkedéssel, és a CO2 csökkentési költségek teljes sorát jelentik. A passzív ház lehetőségek közül a költség szempontjából a leghatékonyabb módszert az jelenti, ha ezt a szabványt az új oktatási épületekre és orvosi rendelőkre alkalmazzák. A költséggörbén megjelenő további magasabb költségek ellenére az épület felújítás során a lehető legmagasabb szintű hatékonyságot tanácsos megcélozni - lehetőleg a passzív ház szabvány szintjén, ami már megvalósíthatónak bizonyult a magyar körülmények között. Az optimálishoz közelálló átalakítás révén hőveszteségek takaríthatók meg a következő évtizedekben.

11

Mint az a 2. táblázat alapján látható, a hatékony világítás az elektromos árammal kapcsolatos leghatékonyabb mérséklési lehetőség költség szempontjából. Jelentős CO2 csökkentési potenciált kínál negatív mérséklési költségek mellett. A költség szempontjából második leghatékonyabb intézkedés a különböző típusú középületekben és közforgalmú helyeken egyre nagyobb számban használt étel- és ital automaták elektromos áramfogyasztásának csökkentését célozza meg energiatakarékos eszközök bevezetésével (1. ábra). Ez a költséghatékonysági intézkedés jelentős csökkentési potenciált kínál negatív költségek mellett, amit viszonylag könnyen lehet kihasználni, mivel az energiatakarékos eszközök beépítése műszakilag valamennyi automatatípuson lehetséges. A negatív CO2 csökkentési költségekkel járó másik fontos intézkedés a hatékony ventilátorok bevezetése, amelyek révén gazdaságos módon lehet csökkenteni az olyan terhelések áramfogyasztását, mint a középületekben egyre inkább terjedő szellőztetés és légkondicionálás. Az irodai képalkotó berendezések csökkent üzemmódú fogyasztásának mérséklése (beleértve a készenléti és hibernálási fogyasztást) szintén kedvező lehetőséget jelent a középületek CO2 kibocsátásainak csökkentésében, mivel negatív költségek mellett kínálja a csökkentési potenciált. Ez a lehetőség főként oktatási épületekben és közigazgatási hivatalokban alkalmazható, mivel az irodai képalkotó berendezések jelentős arányban felelősek az ilyen típusú épületek áramfogyasztásáért. Annak érdekében, hogy útmutatóval szolgáljunk, és segítséget nyújtsunk a magyar közszektor energiahatékonyságát és csökkent áramfogyasztását célzó erőfeszítések koordinálásában, az elektromos áram, fűtés és melegvíz előállítás valamennyi mérséklési lehetőségét rendszerbe foglalva, a kínálati költséggörbe módszerrel felmért költséghatékonyság sorrendjében mutatjuk be (1. ábra).

12

1. ábra CO2 csökkentési potenciál a magyar közszektorban költség szempontjából Magyar középületek összevont költséggörbéje 1500 Euro/t CO2 84 1000

500 19

20 21

41 40

22

8 7

5

0 4

9

48

72 70 71

75

76

77

30

200

73 49 50

54

78

74

57

kt CO2

400

600

800

1000

6 35 36 2

3

26

10 11 12 13

14

83 82 81 80 79

31

25

-1000

46 47

33 34

32

-500 1

55 56

51 52 53

44 45

23 24

0

42

43

15 16

17

39 37 38

27 28 29 18

60 58 59

61

62

63

1200 69 68 67 66 65 64

Alap forgatókönyvi CO2 kibocsátások 2025-ben: 4573 kt CO2 -1500

13

Hangsúlyoznunk kell, hogy a jelen tanulmány eredményeit nem szabad elkülönítve vizsgálni, ehelyett a meglevő épületek átalakítását általános, holisztikus szempontból kell vizsgálni. Csak ilyen módon használható ki teljes mértékben a potenciál. A meglevő épületek többsége (kb. 805) 20 év múlva is működni fog, ezért ha most renoválásukra kerül sor, olyan módon kell renoválni őket, hogy a következő néhány évtizedben hatékonyak legyenek. Ezért fontos az összes épületburok elem szigetelése, csakúgy, mint a kazánok hatékonyságának növelése. Az eredmények alapján, az intézkedések végrehajtása során először az energiaigények csökkentési lehetőségeinek alkalmazása az eredményesebb, és ezt követik az energiaellátás terén rejlő lehetőségek. A szigetelt épületnek kisebb kapacitású kazánra van szüksége, ami olcsóbb (ez az összefüggés azonban nem vehető figyelembe ennél a modellnél, és ezért a teljes potenciálra kifejtett hatása és költsége nem szerepel a felmérésben). Emellett meg kell jegyeznünk, hogy bizonyos hőhasznosítási intézkedések olyan további változtatásokat tesznek szükségessé, mint a szellőzőrendszer fejlesztése vagy hővisszanyerővel való ellátása a kényelmes élet- és munkahelyi feltételek biztosítása érdekében, és ezért az összes átalakítást szakembereknek kell megtervezniük és elvégezniük. Az új építkezések esetén fontos, hogy az építészek és a mérnökök az egész folyamat alatt együtt dolgozva koordinálják munkálatokat. Az átalakításnak minősített energia auditáláson kell alapulnia. A szükségtelen energiapazarlás elkerülése érdekében a közszektorban minden új épületet és felújított épületet esetén használatbavételi engedély szükséges. Végezetül a jelentés szerzői szeretnék egy olyan nemzeti program kidolgozását javasolni a középületek energetikai adatgyűjtésére, mint az UNDP/GEF magyarországi önkormányzati energiahatékonysági projekt. Csak a középületek energiafelhasználásának rendszeres monitorozása és minősített értékelés tud jobb útmutatót adni az irányelv kialakításához. Annak ellenére, hogy a jelen tanulmány a technológiák széles körével és több épülettípus energiafelhasználásával foglalkozik, nem minden lehetséges technológiát vizsgáltunk (így például a megújuló mérséklési lehetőségeket sem).

A további

kutatások a melegvíz igény további csökkentésének elemzésére fognak összpontosítani, és tovább fogja vizsgálni a magyarországi közszektorban a passzív ház felújítások megvalósíthatóságát.

14

TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ................................................................................................................. 2 TARTALOMJEGYZÉK......................................................................................................................... 15 MOZAIKSZAVAK ÉS RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE ........................................................................ 17 ÁBRAJEGYZÉK..................................................................................................................................... 18 TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE ................................................................................................................ 22 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS................................................................................................................. 26 BEVEZETŐ ............................................................................................................................................. 27

2.

1.1.

A TANULMÁNY HÁTTERE ........................................................................................................ 28

1.2.

A TANULMÁNY CÉLJAI ............................................................................................................ 33

1.3.

A JELENTÉS FELÉPÍTÉSE .......................................................................................................... 34

MÓDSZERTAN ............................................................................................................................. 35 2.1

MODELLEZÉSI KONCEPCIÓ ...................................................................................................... 35

2.2

A KÖZSZEKTOR ÉPÜLETÁLLOMÁNYÁNAK LEBONTÁSA MODELLEZÉSI CÉLOKRA ..................... 38

2.3 ADATFORRÁSOK .............................................................................................................................. 39 2.3

MODELLEZÉSI EGYENLETEK.................................................................................................... 42

2.3.1.

Az elektromos áramszolgáltatások energiaigénye ............................................................. 43

2.3.2

Fűtési és melegvíz előállítási energia modellezési egyenletek........................................... 46

2.3.3 A CO2 csökkentési potenciál és a csökkentési költségek elemezése ........................................ 52 2.4

A FŰTÉS ÉS ELEKTROMOS ÁRAM MODELLEZÉS ÁLTALÁNOS FELTEVÉSEI ................................. 54

2.4.1

Alapév ................................................................................................................................ 54

2.4.2

CO2 kibocsátási tényezők................................................................................................... 54

2.4.3

Leszámítási százalék .......................................................................................................... 55

2.4.4

Energiaárak ....................................................................................................................... 56

3. AKTIVITÁSJELZŐK......................................................................................................................... 57 3.1 A FŰTÉS ÉS MELEGVÍZ ELŐÁLLÍTÁS AKTIVITÁSJELZŐI ..................................................................... 57 3.2

AKTIVITÁSJELZŐK ELEKTROMOS ÁRAM HASZNÁLATHOZ ........................................................ 62

4. ALAP FORGATÓKÖNYV ................................................................................................................ 72 4.1

A FŰTÉS ÉS MELEGVÍZ ELŐÁLLÍTÁS ALAP FORGATÓKÖNYVE ................................................. 72

4.2

ALAP FORGATÓKÖNYV AZ ELEKTROMOS ÁRAM FELHASZNÁLÁSHOZ ..................................... 80

5. CSÖKKENTÉSI LEHETŐSÉGEK................................................................................................... 93 5.1

CO2 CSÖKKENTÉSI INTÉZKEDÉSEK FŰTÉSNÉL ...................................................................... 93

5.1.1

Külső falszigetelés ............................................................................................................. 94

5.1.2

Tetőszigetelés..................................................................................................................... 95

15

5.1.3

Pinceszigetelés................................................................................................................... 95

5.1.4

Ablakcsere ......................................................................................................................... 95

5.1.5

Kondenzációs kazánok....................................................................................................... 96

5.1.6

Hőgazdálkodás .................................................................................................................. 97

5.1.7

Passzív ház szabvány alkalmazása új épületeken .............................................................. 98

5.1.8

A melegvíz igény csökkentése a melegvíz keringetés éjszakai kikapcsolásával ............... 100

5.2

ELEKTROMOS ÁRAMRA VONATKOZÓ CO2 CSÖKKENTÉSI INTÉZKEDÉSEK .............................. 101

5.2.1 Energiatakarékos eszközök beszerelése étel- és ital automatákba........................................ 102 5.2.2 Hatékony ventilátorok szellőzéshez és légkondicionáláshoz ................................................. 103 5.2.3

A számítógépek, monitorok és irodai képalkotó berendezések csökkent üzemmódú

fogyasztásának csökkentése ........................................................................................................... 104 5.2.4

Hatékony világítás ........................................................................................................... 106

6. EREDMÉNYEK ................................................................................................................................ 108 6.1

A FŰTÉS ÉS MELEGVÍZ ELŐÁLLÍTÁS CSÖKKENTÉSI FORGATÓKÖNYVE................................. 108

6.2

CSÖKKENTÉSI FORGATÓKÖNYV AZ ELEKTROMOS ÁRAM FELHASZNÁLÁSHOZ ..................... 126

6.3

A FŰTÉS, MELEGVÍZ ELŐÁLLÍTÁS ÉS ELEKTROMOS ÁRAM EREDMÉNYEI .............................. 141

7. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS AJÁNLÁSOK .................................................................................... 153 REFERENCIALISTA........................................................................................................................... 157 I. FÜGGELÉK. ÉPÜLETTÍPUSOK ÉS AZOK JELLEMZŐI ........................................................ 164

16

MOZAIKSZAVAK ÉS RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE CCE

Konzervált energia költsége

CRT

Katódsugárcső

DHW

Használati melegvíz (közszektorra vonatkozó

EP

Elektrofotográfiai technológia

EuP

Energiafogyasztó termékek

GHG

Üvegházhatású gáz

HVAC

Fűtés, szellőzés és légkondicionálás

HVAC

Fűtés, szellőzés és légkondicionálás

ICT

Információs és kommunikációs technológiák

IEA

Nemzetközi Energiaügynökség

IJ

Tintasugaras technológia

IPCC

Kormányközi Klímaváltozási Bizottság

KSH

Központi Statisztikai Hivatal

LCD

Folyadékkristályos kijelző

MEEuP

Az energiafogyasztó termékek környezettudatos tervezésének módszertana

MFD

Multifunkciós készülék

PA

Közigazgatás

PC

Személyi számítógép

SFD

Szimpla funkciós készülék

17

ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra CO2 csökkentési potenciál a magyar közszektorban költség szempontjából.... 13 2. ábra. A szektor elektromos áramfogyasztása Magyarországon, 2005-ben................ 28 3. ábra. A szektor fűtési fogyasztása Magyarországon 2005-ben.................................. 28 4. ábra. A tercier szektor része az összes magyar CO2 kibocsátásban 2005-ben........... 29 5. ábra. A végfelhasználó szektorok elektromos áramfogyasztása Magyarországon, 1965-2005 ...................................................................................................................... 30 6. ábra. Energiafelhasználás a magyar tercier szektorban 2005-ben (TJ)...................... 31 7. ábra. Az üzemanyag-fogyasztás szerkezete a magyar tercier szektorban, 1985-2005 ........................................................................................................................................ 32 8. ábra. Elsődleges üzemanyag-fogyasztás és CO2 kibocsátások a magyar tercier szektorban, 1985-2005 ................................................................................................... 32 9. ábra. A magyar közszektor energia végfelhasználóira vonatkozó modellezési keret.35 10. ábra. A CO2 mérséklési potenciál felmérésének lépései.......................................... 36 11. ábra. A konzervált CO2 kínálati görbéje .................................................................. 37 12. ábra. A közszektor épületállományának alakulása 2005 és 2025 között ................. 59 13. ábra. A közszektor elektromos áram fogyasztásának lebontása. ............................. 63 14. ábra. Feladat alapú készülékek üzemmódjai............................................................ 65 15. ábra. A szellőző és légkondicionáló rendszerekkel ellátott nem lakóépületek ventilátorainak általános alkalmazásai........................................................................... 69

18

16. ábra. A 100 lakosra jutó étel- és italautomaták számána alakulása az EU 25 országában, 1998-2004 .................................................................................................. 70 17. ábra. A magyar középületek energiaigényei (kWh/m2.a) ........................................ 73 18. ábra. Alap forgatókönyvi CO2 kibocsátások a magyar közszektorban, 2005-2025. 79 19. ábra. A magyar középületekben a fűtés-szellőzés-klimatizálás rendszerekben használt ventilátorok alap elektromos áramfogyasztása, 2005-2025............................. 88 20. ábra. A magyar közszektorban az irodai képalkotó berendezések alap elektromos áramfogyasztása, 2005-2025.......................................................................................... 88 21. ábra. A magyar közszektorban és a közforgalmi területeken beépített étel- és ital automaták alap elektromos áramfogyasztása, 2005-2025 ............................................. 89 22. ábra. A magyar közszektorban a számítógépek és monitorok alap elektromos áramfogyasztása, 2005-2025.......................................................................................... 89 23. ábra. A magyar közszektorban a világítás alap elektromos áramfogyasztása, 20052025................................................................................................................................ 90 24. ábra. A tanulmány körébe tartozó elektromos áram végfelhasználók kumulatív alap elektromos áramfogyasztása, 2005-2025....................................................................... 91 25. ábra. A magyar közszektor jelen tanulmány körébe tartozó elektromos áram végfelhasználóinak kumulatív alap CO2 kibocsátásai, 2005-2025 ................................ 91 26. ábra. Az oktatási kis és nagy épületek csökkentési költséggörbéi (euró/t CO2).... 116 27. ábra. Az egészségügyi kis és nagy épületek csökkentési költséggörbéi (euró/t CO2) ...................................................................................................................................... 117 28. ábra. A kis és nagy közigazgatási épületek csökkentési költséggörbéi (euró/t CO2) ...................................................................................................................................... 118 29. ábra. A szociális épületek csökkentési költséggörbéi (euró/t CO2) ....................... 119

19

30. ábra Kulturális épületek csökkentési költséggörbéi (euró/t CO2).......................... 119 31. ábra. Passzív ház szabvány alkalmazása az új épületek esetén a közszektorban... 120 32. ábra. A magyar középületek fűtési és melegvíz előállítási CO2 csökkentési görbéje ...................................................................................................................................... 125 33. ábra. Elektromos áram megtakarítások kumulatív potenciálja, 2008-2025........... 132 34. ábra. CO2 megtakarítások kumulatív potenciálja, 2008-2025 ............................... 133 35. ábra. A magyar közszektorban alkalmazott szellőzés és légkondicionálás ventilátorainak mérséklési költséggörbéje ................................................................... 134 36. ábra. Az irodai képalkotó berendezések csökkent üzemmódú fogyasztásának csökkentésére vonatkozó mérséklési költséggörbe...................................................... 135 37. ábra. A számítógépek és monitorok LOPOMO fogyasztásának csökkentésére vonatkozó mérséklési költséggörbe ............................................................................. 136 38. ábra. Az oktatási épületek hatékony világításának mérséklési költséggörbéje...... 137 39. ábra. Az egészségügyi épületek hatékony világításának mérséklési költséggörbéje ...................................................................................................................................... 137 40. ábra. A közigazgatási irodák hatékony világításának mérséklési költséggörbéje . 138 41. ábra. A magyar közszektor elektromos áramfogyasztásának részletes mérséklési költséggörbéje .............................................................................................................. 139 42. ábra. A magyar közszektor elektromos áramfogyasztásának összesített mérséklési költséggörbéje .............................................................................................................. 140 43. ábra: A magyar közszektor fűtési és elektromos áram CO2 csökkentési potenciálja 2025-ben költség szempontjából - részletes költséggörbe........................................... 147 44. ábra CO2 mérséklési potenciál a magyar közszektorban a fűtés és elektromos áram esetén költség szempontjából - átlagolt költséggörbe.................................................. 150

20

45. ábra. Az 1990 előtt épített egyszintes oktatási épületek építési módja.................. 164 46. ábra. Az 1900 előtt és 1901 és 1945 között épített oktatási hagyományos épületek építési módja ................................................................................................................ 165 47. ábra. Az 1946 és 1989 között épített oktatási iparosított épület építési módja...... 166 48. ábra. Az 1990 előtt épített egyszintes egészségügyi épületek építési módja......... 167 49. ábra. Az 1990 előtt illetve 1901 és 1945 között épített hagyományos egészségügyi épületek építési módja.................................................................................................. 168 50. ábra. Az 1946 és 1990 között épített iparosított egészségügyi épületek építési módja ...................................................................................................................................... 169 51. ábra. Az (1990 előtt épített) egyszintes közigazgatási épületek építési módja...... 170 52. ábra. Az (1990 előtt épített) közigazgatási nagy épületek építési módja............... 171 53. ábra. Az (1990 előtt épített) szociális épület építési módja .................................. 172 54. ábra. Az (1990 előtt épített) kulturális épület építési módja.................................. 173

21

TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE

1. táblázat. A CO2 csökkentési potenciál a különböző költségkategóriákban a magyar közszektorban. ................................................................................................................. 4 2. táblázat. Az összevont lehetőségek CO2 csökkentési potenciálja költséghatékonyság szerinti rangsorolásban 2025-ben a fűtés, melegvíz előállítás és elektromos áram esetén .......................................................................................................................................... 6 3. táblázat. A középületek lebontása az ott folytatott tevékenység szerint .................... 38 4. táblázat. Különböző fűtési és elektromos áram módok kibocsátási tényezői............ 55 5. táblázat. Feltételezett energiaárak .............................................................................. 56 6. táblázat. A középületek felosztása épülettípusokra ................................................... 58 7. táblázat A 2005-2025 időszakra kivetített középület-állomány paramétereinek összefoglalása ................................................................................................................ 61 8. táblázat. Az étel- és italautomaták átlagos éves eladás növekedési aránya az európai országokban. .................................................................................................................. 71 9. táblázat. A középületek megoszlása a fűtési módok és a melegvíz ellátási módok szerint............................................................................................................................. 75 10. táblázat. A fő fűtési rendszerek eltételezett hatékonysága....................................... 75 11. táblázat. A mérséklési lehetőségek megvalósításának természetes üteméből származó alap forgatókönyvi CO2 csökkenések alakulása és azok költségei az alap forgatókönyvben 2025-ben ............................................................................................ 77 12. táblázat. Készülékek átlagos élettartama ................................................................. 80 13. táblázat. Lámpák átlagos élettartama ....................................................................... 81

22

14. táblázat. A magyar közszektorban használt készülékek műszaki és piaci paraméterei ........................................................................................................................................ 83 15. táblázat. A magyar középületekben beszerelt lámpák típusa................................... 85 16. táblázat. Lámpateljesítmény .................................................................................... 86 17. táblázat. Éves üzemórák a közszektorban................................................................ 87 18. táblázat. A lámpák átlagos eladás növekedési aránya az EU 25 országában........... 87 19. táblázat. Külső falszigetelés műszaki paraméterei................................................... 94 20. táblázat. A tetőszigetelés műszaki paraméterei ....................................................... 95 21. táblázat. A pinceszigetelés műszaki paraméterei..................................................... 95 22. táblázat. Az ablakcsere műszaki paraméterei .......................................................... 96 23. táblázat. A passzív energiájú középületek építési költségei a nemzetközi szakirodalom áttekintése és az alkalmazott feltevések alapján...................................... 99 24. táblázat. A referenciaépületek költségei ................................................................ 100 25. táblázat. Az átlagos ventilátor elektromos áram és költségvonatkozású tulajdonságok ............................................................................................................... 104 26. táblázat. A számítógépek és monitorok csökkent üzemmódú jellemzői és a hatékonyságnövelés kiegészítő tőkeberuházásai. ........................................................ 105 27. táblázat. Az irodai képalkotó berendezések csökkent üzemmódú jellemzői és a hatékonyságnövelés kiegészítő tőkeberuházásai ......................................................... 106 28. táblázat. Világítások tőkebefektetései.................................................................... 107 29. táblázat. Az egyes lehetőségek CO2 csökkentési potenciálja és azok költségei a csökkentési forgatókönyvben 2025-ben a fűtés és melegvíz előállítás esetén............. 109

23

30. táblázat. Az összevont lehetőségek CO2 csökkentési potenciálja és azok költségei a csökkentési forgatókönyvben 2025-ben a fűtés és melegvíz előállítás esetén............. 112 31. táblázat. Az összevont lehetőségek CO2 csökkentési potenciálja költséghatékonyság szerinti rangsorolásban, illetve azok költségei a 2025. évi fűtésre és melegvíz előállításra vonatkozó csökkentési forgatókönyvben .................................................. 121 32. táblázat. Csökkentési potenciál, energia-megtakarítások, a csökkent CO2 költségei és a konzervált energia költsége fűtés és melegvíz előállítás esetén ........................... 125 33. táblázat: A magyar középületek fűtésével és melegvíz előállításával kapcsolatos CO2 csökkentési potenciál az eltérő költségcsoportokban........................................... 126 34. táblázat. Az egyes elektromos árammal kapcsolatos csökkentési lehetőségek által kínált CO2 csökkentési lehetőségek ............................................................................. 128 35. táblázat. A tanulmány körébe tartozó végfelhasználók összesített CO2 potenciálja ...................................................................................................................................... 131 36. táblázat. Összevont lehetőségek CO2 csökkentési potenciálja költséghatékonyság szerinti rangsorolásban 2025-ben a fűtés és elektromos áram estén............................ 141 37. táblázat. Összesített összefoglaló a magyar középületek mérséklési lehetőségeinek költséghatékonyságáról, beruházásairól és energia költség-megtakarításairól............ 148 38. táblázat. A CO2 csökkentési potenciál a különböző költségkategóriákban a magyar közszektorban. ............................................................................................................. 151 39. táblázat. Az 1990 előtt épített egyszintes oktatási épületek jellemzője ................. 164 40. táblázat. Az 1900 előtt és 1900 és 1945 között épített oktatási hagyományos épületek jellemzői ........................................................................................................ 165 41. táblázat. Az 1946 és 1990 között épített oktatási iparosított épület jellemzői....... 166 42. táblázat. Az 1990 előtt épített egyszintes egészségügyi épületek jellemzői .......... 167

24

43. táblázat. Az 1990 előtt illetve 1901 és 1945 között épített hagyományos egészségügyi épületek jellemzői.................................................................................. 168 44. táblázat. Az 1946 és 1990 között épített iparosított egészségügyi épületek jellemzői ...................................................................................................................................... 169 45. táblázat. Az (1990 előtt épített) egyszintes közigazgatási épületek jellemzői....... 170 46. táblázat. Az (1990 előtt épített) közigazgatási nagy épületek jellemzői................ 171 47. táblázat. Az (1990 előtt épített) szociális épület jellemzői .................................... 172 48. táblázat. Az (1990 előtt épített) kulturális épület jellemzői................................... 173

25

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A projektet a Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium finanszírozza. Szeretnénk köszönetet mondani az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programjának (UNDP),

amiért

jóváhagyta

az

UNDP/GEF

magyarországi

önkormányzati

energiahatékonysági projekt alapján összegyűjtött energia auditálási adatok mintájának felhasználását, és Huba Bencének, amiért segítséget nyújtott az UNDP/GEF energia auditálások feldolgozásában. Egyúttal szeretnénk hálánkat kifejezni Aleksandra Novikova (Közép-Európai Egyetem), Csoknyai Tamás (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) és Kovacsics István (Egi Consulting Engineering Co. Kft.) részére a támogatásért és tanácsadásért.

26

BEVEZETŐ Ez a fejezet a magyar közszektor jelenlegi energiafogyasztási tendenciáit mutatja be, és ezáltal bizonyítja, hogy mennyire fontos megérteni ezeket a mozgató erőket az ország hatékony energiafelhasználásra és éghajlatváltozás enyhítésére irányuló politikájának kidolgozásában. Ez a fejezet háttérként szolgál szerzők által készített részletes elemzéshez, amely a magyar közszektor energiafogyasztásával és az energiafogyasztás illetve az energiafelhasználással járó CO2 kibocsátások csökkentésével kapcsolatos lehetőségek költséghatékonyságával foglalkozik.

Az építési szektor a második legnagyobb globális széndioxid kibocsátó az ipar után, és a összes globális CO2 kibocsátás 33%-áért felelős (Price és társai, 2006). Az IPCC Harmadik értékelő jelentése (TAR, IPCC 2001) után az elmúlt öt év alatt a tercier szektor épületeinek energiafelhasználásából származó CO2 kibocsátások évi növekedési üteme világszerte felgyorsult, és a becslések szerint 3.0%-ot ért el az elmúlt öt éves időszakban az előző 30 éves 2.2% mértékű tendenciával szemben (Price és társai 2006). Ugyanakkor a kutatással foglalkozó szakirodalom jelentős része úgy véli, hogy az építési szektornak, beleértve a tercier ágazat épületeit, központi szerepe van a kisköltségű éghajlatváltozás mérséklésben világszerte (Levin és társai 2007, UNEP 2007, IEA 2006a). A legjobb gyakorlatra vonatkozó példák széles köre bizonyítja, hogy akár 80%-os energia-megtakarítás érhető el alacsony költség mellett vagy többletköltség nélkül (lásd pl. Öhlinger 2006, Harvey 2006). Ezért hívják nagyon gyakran az üvegházhatású gáz (GHG) mérséklésében 'aranybányaként' az épületeket (Turmes 2005). Ugyanakkor az egyes országok GHG csökkentési lehetőségeinek skálája bizonytalan. Ezért az energiafelhasználás mozgató erőinek és felépítésének megértésére irányuló részletes tanulmányt kell készíteni annak érdekében, hogy felmérhető legyen egy adott ország épületeinek energiafelhasználásából származó GHG kibocsátás csökkentési potenciálja. A következő fejezet ország-specifikus háttér információkat ad a magyar közszektor épületeinek energiafelhasználásáról, és megindokolja, hogy mennyire fontos elvégezni a jelenlegi kutatást ahhoz, hogy az ország éghajlatváltozás mérséklésére irányuló kötelezettségeket vállaljon.

27

1.1. A tanulmány háttere A magyar közszektor az ország tercier szektorának egyik összetevője. Ugyanakkor a magyar tercier szektor2 fontos elektromos áram és hő fogyasztó. 2005-ben a tercier szektor az összes magyar elektromos áramfogyasztás kb. harmadáért és az összes magyar hőfogyasztás ötödéért volt felelős (lásd 2. ábra és 3. ábra). 2. ábra. A szektor elektromos áramfogyasztása Magyarországon, 2005-ben

Kereskedelmi és köz-szolgáltatások 31%

Mezőgazdaság/ Erdészet 3%

Ipar 29%

3. ábra. A szektor fűtési fogyasztása Magyarországon 2005-ben

Kereskedelmi és köz-szolgáltatások 17%

Mezőgazdaság/ Erdészet 0.02% Ipar 29%

Szállítás 3% Lakos-sági 34%

Forrás IEA 2008.

Lakosági 54%

Forrás: IEA 2008.

2005-ben a tercier szektor (amely szolgáltatási szektorként is ismert) az összes magyar CO2 kibocsátás ötödét érte el (ODYSSEE, 2009) (lásd 4. ábra).3

2

A tercier szektor alatt kereskedelmi és állami (önkormányzati) épületek értendők a jelentésben. A kibocsátásokba tartoznak mind az égésből származó közvetlen kibocsátások, mind az elektromos áram és távfűtés felhasználásához kapcsolódó közvetett kibocsátások.

3

28

4. ábra. A tercier szektor része az összes magyar CO2 kibocsátásban 2005-ben

Szolgáltatások 19%

Mezőgazdaság 3%

Ipar (autógyártókat beleértve) 26%

Háztartások 30%

Szállítás 22%

Forrás: ODYSEE (2009) Ráadásul a tercier épületek elektromos áramfogyasztása tartósan növekedett az elmúlt 40 évben (5. ábra). A magyar tercier szektor épületeinek elektromos áramfogyasztása jelentősen nagyobb ütemben nő, mint a magyar gazdaság többi szektorában, és a becslések szerint évi 2%-ot ér el az 1995-től 2005-ig terjedő időszakban (IEA, 2004, 2006b, 2007). A közeljövőben a tercier szektor energiafelhasználásának további növekedése várható. A "világ energia, technológia és éghajlat politikájának kilátásai 2030-ban" tanulmány szerint a tercier szektor energiaigénye a leggyorsabban növekvő szegmens világszerte (Energiakutatási Főigazgatóság, 2003). A tercier szektor energiafogyasztásának

növekedését

számos

tényező

motiválja,

beleértve

a

4

berendezések és készülékek egyre nagyobb mértékű terjedését, az új berendezések és készülékek bevezetését, főként az információs és kommunikációs technológia (ICT) terén, a vállalkozások növekvő vásárlóerejét és a beltéri helyiségek és felszerelések növekvő méretét (Bertoldi és Atanasiu 2007)

4

A készülék szó alatt a szerzők minden elektromos áramot használó berendezést értenek, a fűtésre, hűtésre és világításra használt berendezések kivételével.

29

5. ábra. A végfelhasználó szektorok elektromos áramfogyasztása Magyarországon, 1965-2005 TWh 16

14

12

10

8

6

4

2

TeljesIndustry ipari szektor Total Sector Commercial Public Services Kereskedelmiand és köz-szolgáltatások

Teljes szektor Totalszállítási Transport Sector Mezőgazdaság Agriculture

05 20

03 20

20

01

99 19

97 19

19

95

93 19

91 19

89 19

87 19

85 19

19

83

81 19

19

79

77 19

75 19

73 19

69

67

71 19

19

19

19

65

0

Lakossági szektor Residential Sector

Források: Novikova és Ürge-Vorsatz (2007) készült az IEA alapján (2004, 2006, 2007).

A magyar középületekben a fűtést és a használati melegvizet (DHW) távfűtés, földgáz, illetve kismértékben szén, olaj, tűzifa és elektromos áram biztosítja. Az elektromos áramot csak ritkán használják fűtésre, ugyanakkor a használati melegvíz előállítás kedvelt forrása, főként a kisebb oktatási és közigazgatási épületekben (UNDP/GEF energia auditálásokon alapuló megfigyelés, további eredményekre vonatkozóan lásd a 17. ábrát). A tercier szektort a közszektor és a kereskedelmi épületek alkotják együttesen. Az UNFCC keretegyezmény alapján az olyan hivatalos energia statisztikák, mint az IEA és NIR

általában

összesített

energiafelhasználásáról.

Így

információkkal csak

durva

szolgálnak adatokhoz

a

tercier

jutunk

a

szektor különböző

energiaforrásokról. Az IEA (2008) szerint a magyar tercier szektorban a teljes végső energiafelhasználás megközelítőleg 155 PJ 2005-ben.5 Ezen belül a földgáz a teljes végső energiafelhasználás közel 70%-át teszi ki, miközben az elektromos áram a végső 5

IEA (Nemzetközi Energiaügynökség). 2008. Az OECD országok energia statisztikája. IEA/OECD, Párizs, 2008.

30

tercier energiafelhasználás 23%-át, a távfűtés pedig a 6%-át. (IEA alapján, 2008) (6. ábra). 6. ábra. Energiafelhasználás a magyar tercier szektorban 2005-ben (TJ)

Biomassza 1% Távfűtés 6%

Egyéb 1%

Elektromos áram 23%

Földgáz 69%

Forrás: IEA, 2008. Az OECD országok energia statisztikája

A távfűtés a teljes tercier szektor kb. 6%-át teszi ki, míg a földgáz közvetlen felhasználása az elsődleges fűtési és melegvíz előállítási forrás. Ami a fűtési módokat illeti, az összes középület 11-12%-a használ távfűtést (a kulturális intézmények kivételével, ahol az épületeknek csak 3%-a használ távfűtést a helyiségek fűtése céljából), miközben a középületek több mint 50%-a központi épületkazánt, illetve kb. 38%-a egyedi fűtést használ (KSH, 2006a). A leggyakrabban használt egyedi fűtéstípus az ún. "gázkonvektor" (Kovacsis István, email kommunikáció, 2008). A 2007. évi NIR előterjesztés 2.1 verziójának 2000-2005 időszakra vonatkozó adatgyűjtése alapján (NIR, 2007) a földgáz közvetlen fogyasztása több mint egy harmaddal nőtt a 2000-2005 időszakban, miközben az olaj és a szén esetén radikális csökkenés volt tapasztalható.

31

Üzemanyagok része a teljes fogyasztásban (%)

7. ábra. Az üzemanyag-fogyasztás szerkezete a magyar tercier szektorban, 1985-2005 100% 80% 60% 40% 20% 0% 1985

1987

1989

Folyékony üzemanyagok Liquid Fuels

1991

1993

1995

Szilárd üzemanyagok Solid Fuels

1997

1999

2001

Gáznemű üzemanyagok Gaseous Fuels

2003

2005

Biomassza Biomass

Forrás: 2007. évi NIR előterjesztés 1985-2005 időszakra vonatkozó adatai, 2.1 verzió

Az alábbi ábra a közvetlen CO2 kibocsátások alakulását körvonalazza (tehát nem tartalmazza az elektromos árammal és távfűtéssel kapcsolatos CO2 kibocsátásokat, amelyek az erőmű és fűtés ágazatnak tulajdoníthatók), és a közvetlen üzemanyagfogyasztás alakulását követi.

8. ábra. Elsődleges üzemanyag-fogyasztás és CO2 kibocsátások a magyar tercier szektorban, 1985-2005 Elsődleges üzemanyag-fogyasztás (1985-2005) CO2 kibocsátások (1985-2005)

Elsődleges üzemanyag-fogyas zt ás a te rcier s ze ktorban (1985-2005)

CO2 kibocsátások a tercier szektorban (1985-2005)

120.000 7,000

Els 100.000 ődl eg es üz 80.000 em ny ag- 60.000 fog ya szt ás 40.000

CO2 emissions (kt CO2/ year)

6,000

(TJ /év ) 20.000

5,000 4,000 3,000 2,000 1,000 0

0 1985

1987

1989 1991 1993 1995

1997 1999

2001 2003

2005

1985 1987 1989 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005

Forrás: 2007. évi NIR előterjesztés 1985-2005 időszakra vonatkozó adatai, 2.1 verzió

32

Összefoglalva, a kutatással foglalkozó szakirodalom széles köre azt sugallja, hogy számtalan lehetőség van az energiakonzerválásra a tercier szektor épületeiben, és ezáltal a GHG kibocsátások csökkentésére (lásd pl. Harvey 2006, Levine és társai 2007). Ráadásul a tercier szektor épületeiben előnyt jelent a professzionális gazdálkodás,

ami

lehetővé

teszi

az

energiahatékonyság

javításának

és

az

energiakonzerválási erőfeszítések központosított irányítását és koordinálását. Ez az oka annak, hogy miért lehet sokkal könnyebben elérni a CO2 csökkentési potenciált a tercier szektor épületeiben, mint a lakóépületekben. Ráadásul a legújabb tanulmányok (pl Koeppel és társai tanulmánya 2008) azt jelzik, hogy lehetőségek vannak az energiaigény és -fogyasztás csökkentésére (ez a tanulmány az elektromos áramra összpontosított) a magyar középületekben.

Ugyanakkor az

energiafogyasztás

csökkentésének köre és ezáltal a magyar középületekben elérhető CO2 kibocsátás mérséklési potenciál bizonytalan, mivel hiányoznak az olyan kutatások, amelyek a közszektorra vonatkozó CO2 mérséklési lehetőségeket és azok megvalósítási költségeit elemzik részletesen. A jelen tanulmány célja, hogy ezt az ismerethiányt kitöltse, és stabil alapot biztosítson a magyar döntéshozók és politika alakítók számára a közszektor energiakonzerválására és CO2 mérséklésére irányuló fenntartható éghajlat politikához.

1.2. A tanulmány céljai A tanulmány általános célja a CO2 csökkentési potenciál és azoknak a költségeknek a felmérése, amelyeken ezek a csökkentések elérhetők a magyar közszektorban a 2025-ig terjedő időszakban. Még pontosabban a jelen tanulmány arra irányul, hogy kitöltse az előző bekezdésben körvonalazott ismerethiányt a tanulmány következő céljainak elérésével: 1. a magyar közszektor épületeinek energiafelhasználásából származó jelenlegi széndioxid kibocsátások felmérése; 2. a középületekben alkalmazható alapvető kis és nulla széndioxid kibocsátású technológiák és gyakorlatok azonosítása;

33

3. a középületekben az egyes csökkentési lehetőségek alkalmazásából származó CO2 kibocsátás csökkentési potenciál és a lehetőségek megvalósításával járó költségek felmérése; 4. a CO2 csökkentési potenciál felmérése a magyar közszektorban a 2025-ig terjedő időszakra vonatkozóan a konzervált CO2 költségének függvényében.

1.3. A jelentés felépítése Ez a jelentés olyan szerkezetben készül, amely háttér információkat ad a jelenlegi tanulmányhoz, a tanulmányban valamint az adatforrásokban hasznosított módszertant ismerteti, egyúttal bemutatja az elért eredményeket, és ismerteti az eredmények megvitatását azzal a céllal, hogy javaslatokat adjon a politika kialakításához a magyar közszektorban a 2025-ig terjedő időszakban elérhető CO2 csökkentési potenciál kihasználására vonatkozóan. Az első fejezet információkat ad a magyar tercier szektor energiafogyasztásáról, ismerteti a tanulmány céljait, és igazolja a jelenlegi kutatás vállalásának fontosságát. A második fejezet ismerteti a jelenlegi tanulmányban alkalmazott módszertant, és részletesen bemutatja a kiválasztott modellezési koncepciót, adatforrásokat, fő modellezési egyenleteket, illetve az olyan feltevéseket, mint a különböző energia alapanyagok, távfűtés és elektromos áram CO2 kibocsátási tényezői, leszámítási százalék, alapév és üzemanyagárak. A harmadik fejezet a tervezett időszak energiafelhasználásának modellezéséhez használt aktivitásjelzőket írja le. Ezeket a fűtés és melegvíz előállítás modellezés jelzőire és az elektromos áram modellezés jelzőire osztjuk. A negyedik fejezet az alap forgatókönyv tervezését magalapozó fő lépéseket adja meg. Az ötödik fejezet a közszektorban használt mérséklési lehetőségeket és a megvalósításuk alapját képező fő feltevéseket ismerteti. A 6. fejezet az alkalmazott mérséklési lehetőségek eredményeit és a közszektor ebből származó 2025. évi CO2 csökkentési potenciálját ismerteti. Az eredményeket a Következtetések és javaslatok rész összesíti, amely a tanulmány politika kialakításra vonatkozó főbb utalásait emeli ki, és egyúttal javaslatot tesz a további kutatási területekre.

34

2.

MÓDSZERTAN

Ez a rész a jelenlegi tanulmányban alkalmazott modellezési módszertant mutatja be. Áttekintést ad a fő modellezési elemekről, és ismerteti a CO2 mérséklési potenciál felmérésének lépéseit. Egyúttal megvitatja a modellezési keret kialakításához használt fő modellezési feltevéseket. Végezetül áttekintést ad a magyar közszektor energiafelhasználására és a kapcsolódó CO2 kibocsátásokra vonatkozó modell kialakításában felhasznált fő adatforrásokról.

2.1

Modellezési koncepció

A jelen kutatás céljára alulról felfelé irányuló modellezési koncepciót használunk. Az alulról felfelé irányuló modell a végfelhasználói technológiák és a végfelhasználók energiaigénye közötti kapcsolatot jelenti. A jelen tanulmány céljából kialakított modellezési keretet a (9. ábra) mutatja be. A közszektor energia végfelhasználóinak alulról felfelé kialakított modellje két fő elemből áll, a fűtés elemből és az elektromos áram elemből, amelyeket ezt követően végfelhasználó technológiákra bontunk. 9. ábra. A magyar közszektor energia végfelhasználóira vonatkozó modellezési keret. Energiahaszn. alulról felfelé nézett modellje a magyar közszerktorban

Termikus komponens

Fűtés

Melegvíz előáll.

Elektromos komponens

Készülékek

Világítás

Az alulról felfelé kialakított modell kétféle forgatókönyv, az alap forgatókönyv és a csökkentési forgatókönyv kidolgozásához használatos. Az alap forgatókönyv a magyar közszektor energiafogyasztásának 2005 és 2025 között várható legvalószínűbb fejlődési irányát és a kapcsolódó CO2 kibocsátásokat tárja fel. A tanulmányban az általános ügymenet alap forgatókönyv került kidolgozásra. Ez a forgatókönyv arra enged

35

következtetni, hogy a közszektorban az energiaintenzitások a piaci erők, a hatékonyságot befolyásoló politikák és a most alkalmazott vagy folyamatban levő, illetve a jövőben folytatandó energiahatékonysági intézkedések hatására változni fognak. A csökkentési forgatókönyv a referenciaként szolgáló alap forgatókönyvvel szemben tárja fel a becsült csökkentési lehetőségek CO2 mérséklési hatását. A 10. ábra grafikusan mutatja be a forgatókönyvek elkészítési folyamatát és a CO2 mérséklési potenciál felmérési folyamatát. 10. ábra. A CO2 mérséklési potenciál felmérésének lépései

CO2 kibocsátás, tCO2 Általános ügym. forgatókönyv

A CO2 mérséklési lehetőségek alkalmazása

Alapév CO2 kibocsátás

Csökkentési forgatókönyv

2005

Az

elkészült

forgatókönyvek

2025

fizikai

aktivitásjelzők

(azaz

épületállomány,

készülékállomány, lámpák, fűtő és melegvíz előállító berendezések), a kapcsolódó energiafogyasztás és CO2 kibocsátások vonatkozásában mutatják be a magyar közszektort. A modell az ide tartozó technológiák különböző energiaráfordítási kombinációit dolgozza fel, és megadja ezeknek a kombinációknak a CO2 kibocsátását. A modell eredménye a konzervált CO2 kibocsátások kínálati görbéje. A konzervált széndioxid kínálati görbéjére mutat példát a 11. ábra.

36

11. ábra. A konzervált CO2 kínálati görbéje Mérséklési költség

∆CO2 x

Kumulatív mérséklési potenciál

∆€ x

Forrás: Készült a McKinsey & Company 2007 alapján. Az x intézkedés megvalósítása ∆CO2 x megtakarítást jelent ∆€x konzervált széndioxid egységre eső költségen.

A konzervált széndioxid kínálati görbéjének elkészítése az ismétlődő lépések alábbi sorrendjéből áll (Sathaye és Meyers 1995). Első lépésben a költséghatékonyságuk alapján rangsorolni kell a magyar közszektorban alkalmazható lehetőségek listájából a csökkentési lehetőségeket, hogy azonosítható legyen a csökkentett CO2 kibocsátásokat legkisebb költségen eredményező intézkedés. Ezután az alap forgatókönyv készül el azzal a feltételezéssel, hogy a legkisebb CO2 csökkentési költséggel járó csökkentési intézkedés kerül alkalmazásra. Az ide tartozó többi csökkentési lehetőségre vonatkozóan az új alap forgatókönyvvel szemben kell felmérni az új energiamegtakarításokat, CO2 megtakarításokat, illetve a csökkentett CO2 kibocsátások költségeit. Ezáltal a rangsorolt listában az egyes intézkedések növekményes CO2 csökkentési potenciálja azon a feltevésen mérhető fel, hogy a listában szereplő minden előző intézkedés már alkalmazásra került. A konzervált széndioxid kész kínálati görbéje a CO2 költségének függvényében fejezi ki a teljes csökkentési potenciált.

37

2.2

A közszektor épületállományának lebontása modellezési

célokra Modellezési célokra az összes magyar középületet a következő módon bontjuk le (3. táblázat): 3. táblázat. A középületek lebontása az ott folytatott tevékenység szerint Épület típusa

Épületek száma

Összesített kategóriák

Oktatási épületek

13409

Óvodák

4 450 Óvodák és bölcsődék

Bölcsődék Általános iskolák Szakközépiskolák Középiskolák Alapfokú művészei iskolák épületei Speciális iskolák Oktatási intézmények speciális épületei Egyetemek Egészségügy

Épületek fekvőbetegeknek Szanatórium, kórház és otthon gyógyíthatatlan betegek számára Orvosi rendelők Mentőállomások

286

5500

881

4799

2988

659

1136

4799

4 407

521

995

2794

2735

1329

5021

679

164 250 150 286 Egyetemek 5005 Kórházak és épületek ágyban fekvő betegek 841 számára 40 Orvosi rendelők és 2 723 mentőállomások 265

Kis közigazgatási 2 987 épületek

Közigazgatás

1 665 Nagy közigazgatási 751 épületek 2732 1725 Szociális épületek 400 104 458 49

Kulturális épületek

5021

Kulturális központok

2977 Kulturális épületek

Könyvtárak és raktári helyiségek

753

Múzeumok

683

Mozik Többfunkciós kulturális és sport létesítmények

171

Egyéb kulturális

226

ÖSSZESEN

1365

1 001

5403

Egyéb szociális

8160

523

Közigazgatási hivatal épületei Polgármesteri és kerületi jegyzői iroda

Árvaház

501

Általános és 6 072 középiskolák

1 136 Egészségügyi központok

Szociális épületek Idősek számára szolgáltatásokat nyújtó többfunkciós épületek Idős emberek ideiglenes elszállásolása Hajléktalanok ideiglenes elszállásolása

4963

513

Egészségügyi központok

Kereskedelmi épületek

Épületek Floor area száma (m2)

211 31572

38

Forrás: a KSH 2006a, KSH 2006b, KSH 2005a, KSH 2005b, KSH 2004 KSH 2002a, KSH 2003a, KSH 2003b, KSH 2000, Ürge-Vorsatz, D. és társai 2000 illetve a kiválasztott UNDP/GEF auditálások feldolgozásának eredményei alapján.

A bemutatott tanulmányban az épületeket a következő épülettípusokra osztjuk (funkció és méret alapján): 2. Kis oktatási épületek - óvodák és bölcsődék 3. Nagy oktatási épületek - általános, középiskolai és tercier szektor épületek 4. Kis egészségügyi épületek - orvosi rendelők és mentőállomások 5. Nagy egészségügyi épületek - Kórházak és épületek ágyhoz kötött betegek számára, illetve egészségügyi központok 6. Kis közigazgatási épületek - 100.000 lakosnál kisebb települések önkormányzati épületei6 7. Nagy közigazgatási épületek - 100.000 lakosnál nagyobb települések önkormányzati épületei 8. Szociális épületek 9. Kulturális épületek A következő épületekre nem vonatkozik a jelen tanulmány a közszektoron belül: étkezdék (amelyek olyan intézmények épületének részét képezik vélelmezésünk szerint, mint az iskolák, kórházak és irodaépületek), katonai épületek és börtönök, sportlétesítmények (pl. tornatermek és uszodák), tűzoltóságok és a melléképületek, pl. raktárhelyiségek és garázsok.

2.3 Adatforrások A jelenlegi tanulmányban az adatforrások széles körét használjuk fel az 1.2 bekezdésben megadott kutatási célok elérése érdekében. Ahhoz, hogy a magyar középületeket modellezési kategóriákba tudjuk sorolni, áttekintettük a Magyar Központi Statisztikai Hivatal kiadványainak listáját, beleértve az alábbiakat: Az

6

A 100.000 lakos küszöbérték Szalay munkáján alapul (személyes kapcsolattartás, 2008)

39

önkormányzati vagyonok 2005 (KSH 2006a), Az önkormányzati vagyonok 2000 (KSH 2000), Magyarország számadatokban: 2006 (KSH 2006c). A magyar közszektor elektromos áramfogyasztásának modellezéséhez a következő fő adatforrásokat használtuk fel: a Tercier szektor elektromos áramfogyasztásának monitorozása című európai projekt (EL-TERTIARY 2008) keretében összegyűjtött, a magyar oktatási épületek elektromos áram felhasználásának méréséből származó adatok, illetve az EU tercier szektor épületekre vonatkozó eredményeket bemutató projekt jelentés (Gruber és társai 2008), jelentés a magyarországi önkormányzatok által finanszírozott épületek világításáról (Ürge-Vorsatz és társai 2000), Eurostat adatbázis, az Európai Ital- és Áruautomata Szövetségtől (EVA 2008) kapott, automatákra vonatkozó készlet és piaci tendencia adatok, a Státuszjelentés a Kibővített Európai Unió elektromos áramfogyasztási és hatékonysági tendenciáiról (Bertoldi és Atanasiu 2007), irodai berendezések műszaki jellemzői a Schlomann és társai 2005 kiadványban, valamint a következő EuP7 előkészítő tanulmányok szolgáltak adatforrásként: 3. tétel: Személyi számítógépek (asztali gépek és laptopok) és számítógép monitorok (IVF 2007), 4. tétel: Képalkotó berendezések (Fraunhofer IZM 2007a), 6. tétel: Készenléti és hibernálási üzemmód veszteségek (Fraunhofer IZM 2007b), 8. tétel: Irodai megvilágítás (Van Tichelen és társai 2007), 11. tétel: Ventilátorok a nem lakóépületek szellőzéséhez (Radgen és társai 2007) A fűtés és melegvíz előállítás modellezésére a következő adatokat használtuk fel: Novikova és Ürge-Vorsatz (2007), amelyeket Novikova módosított (2008), Magyar Központi Statisztikai Hivatal (KSH, 2005a), az UNDP/GEF magyar közszektor energiahatékonysági projekt keretében elvégzett energia auditálások válogatása, Csoknyai Tamás által biztosított display kampány és auditálások, EPA NR próbatanulmányok (2007), Hegger és társai (2008), Harvey (2006), Veronica (2004), illetve termékkatalógusok tűrésrendszerekhez és szabályozó berendezésekhez (Kiss Zoltán által biztosítva, 2009). Értékes információkat kaptunk több szakértőtől, így Csoknyai Tamástól, Kovacsic Istvántól és Szolay Zsuzsannától (személyes vagy email kapcsolattartás, 2008 és 2009).

7

Az Energiafogyasztó termékek környezettudatos tervezésére vonatkozó keretirányelv (2005/32/EK irányelv) megvalósításának támogatására készített háttér tanulmányok sorozata. További információk vonatkozásában lásd: http://www.eup-ecodesign.com/

40

A magyar közszektorban rendelkezésre álló csökkentési lehetőségek adatbázisának alapját képezték a Harvey (2006, Levine és társai (2007), Novikova és Ürge-Vorsatz (2007), illetve a fent említett EuP előkészítő tanulmányok jelentései, valamint az energiahatékonyságról szóló, szakértőkkel készített interjúk.

Energia auditálások feldolgozása A modellhez és a számításokhoz szükséges adatok összegyűjtése volt a legnagyobb kihívás. Először is azért, mert az energia végfelhasználásra vonatkozó adatok szűkösen állnak rendelkezésre az egész világon, hiszen az adatgyűjtés és közlés a kereskedelemben forgalmazott energiaformákra összpontosít, és a mérőnél fejeződik be. Ez a probléma különösen a rendkívül változó épülettípusokat, funkciókat, felhasználási mintákat magába foglaló tercier szektorban jelent nehézséget. A világon csak nagyon kevés ország próbálja meg következetesen begyűjteni és közölni a tercier épületek energia végfelhasználói fogyasztásának részletes statisztikai adatait.

Ez a probléma Magyarországon sem jelent kisebb kihívást. Az ilyen célú adatgyűjtés egyik egyedülálló lehetősége Magyarországon az UNDP/GEF Magyar Közszektor Energiahatékonysági Projekt volt. A projekten belül, 2002 és 2008 között különböző önkormányzati épületekben több mint 1000 energia auditálást folytattak le Magyarországon. Az elvégzett nagyszámú auditálás eredményeként ez a projekt egyedülálló betekintést nyújt a magyar közszektor épületeinek energiafogyasztási mintáiba. Annak érdekében, hogy a különböző épülettípusok jellemzőbb képet adjanak, a Display kampány (2008) és Csoknyai (2008) eredményeit szintén figyelembe vették a tanulmányban az áltagos energiaigények számításához.

Az auditálások témája és részletessége változó. A legtöbb auditálás nem egységes szerkezetű. A legrészletesebb példák közé tartoznak a számítási módszerek, az épületjellemzőkre és energiafogyasztásra vonatkozó speciális információk, illetve a teljes épület és a hőveszteséget okozó problémás területek részletes alaprajzai és képei. Ugyanakkor több auditálás nem közölt olyan adatokat, mint az átlagos energiaigény számításához szükséges éves energiafogyasztás és fűtött terület, ami miatt ezeket

41

kizártuk az elemzésből. A revizorok sokaságának eltérő auditálási gyakorlatai miatt egységesített módszertant alkalmaztunk az auditálásokból szerzett nyersadatokon. A módszertan részei voltak a melegvíz igény és hidegvíz fogyasztás átlagos éves arányára vonatkozó harmonizált feltevések, az adott helyek fűtési foknapjára vonatkozó feltevések, a fűtött terület aránya stb. Ez a harmonizálás világossá teszi a számítási eljárást, ugyanakkor a folyamat során az adott épületekre vonatkozó bizonyos részletes adatok vitathatatlanul elvesznek (amelyeket felhasználtak az auditálás során a számításhoz, de nem közöltek). Ez a tanulmányban számított eredmények és az auditálás során közöltek között némi eltérést okoz (nem mindegyik auditálás számolt ezekről). A kis mértékű eltérés ellenére a kapott átlagos energiaigények értékelhető betekintést adnak a középületek fogyasztási mintáiba.

2.3

Modellezési egyenletek

Energiaegyensúly egyenleteket készítettünk, hogy kiszámítsuk az átlagos elektromos áram és fűtés áramlásokat, így ezáltal a magyar középületek világításához, készülékeihez, fűtéséhez és melegvíz előállításához szükséges elektromos áram és fűtés igényeket. Azokat az energia végfelhasználókat választottuk ki elemzés céljából, akik nagy arányban fogyasztanak elektromos áramot és fűtési energiát, és nagy a penetrációs arányúk. Az

elemzett

épülettípusok

elektromos

áram

felhasználásához

kapcsolódó

végfelhasználói technológiák listája az alábbiakat tartalmazza: •

világítás;

•

számítógépek és monitorok,

•

irodai képalkotó berendezések,

•

ventilátorok a fűtés-szellőzés-klimatizálás rendszerekben,

•

étel- és ital automaták.

A fűtéshez és melegvíz előállításhoz kapcsolódó végfelhasználói technológiák listájába tartoznak: •

az épületburok (falak, tető, pince) szigetelése,

•

ablakcsere, régi épületkazánok cseréje hatékony kondenzációs kazánokra,

•

az épületek belső hőmérsékletét szabályozó fűtésvezérlő berendezések, illetve

42

•

a kiválasztott épületekben a melegvíz keringetéséből származó transzmissziós hőveszteségek csökkentésére irányuló lehetőség.

•

új építésekre vonatkozó passzív ház szabvány.

A különböző épülettípusokban minden ilyen intézkedést a vizsgált alszektorra vonatkozóan mérünk fel.

A jelenlegi tanulmányban használt specifikus modellezési egyenleteket a következő fejezetekben mutatjuk be. 2.3.1. Az elektromos áramszolgáltatások energiaigénye

A magyar közszektor elektromos áramfogyasztásának modellezéséhez az összes elektromos áram végfelhasználót négy kategóriába soroljuk a specifikus funkcióik vagy a rendelkezésre álló módok alapján. Ezek a kategóriák (Fraunhofer IZM 2007b): •

Mindig bekapcsolt termékek. Ezek a termékek csak két lehetséges üzemmóddal, az aktív és kikapcsolt üzemmóddal rendelkeznek, és aktív üzemmódba kerülnek, amint a hálózatra csatlakoztatják őket. A funkciók teljes köre elérhető (bár nem mindig szükséges) a felhasználó számára, amikor a készülék aktív üzemmódban van.

•

Be-/kikapcsolt termékek. Ezek a készülékek három különböző üzemmóddal rendelkeznek: aktív, hibernálás és kikapcsolt (áramtalanított). A készülék aktív üzemmódba kerül, amikor a hálózatra csatlakoztatják, és egy készenléti kapcsolót kell kézzel működtetni. A készülék a hibernált üzemmódban is fogyaszthat elektromos áramot.

•

Bekapcsolt/készenléti termékek. Ezek a termékek aktív, készenléti, hibernálási (ha van ilyen kapcsoló) és áramtalanított (kikapcsolt) üzemmóddal rendelkeznek. Ezek a

készülékek

kikapcsolhatók

manuálisan készenléti

aktiválhatók üzemmódba,

készenléti és

erre

üzemmódból, a

célra

illetve

távirányítóval

rendelkezhetnek. Az e csoportba tartozó bizonyos készülékek esetén előfordulhat, hogy funkcionális veszteség történik (pl. programbeállítás vagy memória vesztés), ha a készüléket áramtalanítják. Bizonyos készülékek esetén a kikapcsolt üzemmód

43

lehetőségek nem biztosíthatók már a hálózati készenlét (hálózati kommunikáció) bevezetése miatt. •

Feladat alapú termékek. Ezek a készülékek meghatározott "funkcióciklust" vagy "feladatot" végeznek aktív üzemmódban. A feladat befejezése után egy bizonyos idő elteltével a készülék lecsökkent egy sor funkciót, és készenléti vagy hibernálási üzemmódba vált energia-megtakarítás céljából. Az üzemmódok manuálisan is válthatók a készüléken jellemzően megtalálható gombok vagy kapcsolók megnyomásával (hibernálás). Emellett le lehet kapcsolni a készüléket a hálózati ellátásról is.

Az elektromos áram szolgáltatások iránti teljes igény az egyes végfelhasználók elektromos áram igényének összegeként a következő egyenlet szerint állapítható meg (0.1): FEtotali = ∑ FEij (0.1) j

Ahol: FEtotali teljes végső elektromos áramfogyasztás i évben [kWh]; i modellezési év; j készülék vagy világítási technológia; FEij a j készülék vagy technológia végső elektromos áram fogyasztása i modellezési

évben [kWh]; Az egyes végfelhasználók végső elektromos áramfogyasztása a fentiekben leírt különböző elektromos terméktípusok jellege szerint állapítható meg. Így a világítás elektromos áramfogyasztása a következő egyenlet szerint állapítható meg (1.2):

FElightingij = Powerij × Time × N ij ; (0.2) FElightingij a j világítási technológia végső elektromos áram fogyasztása i modellezési évben [kWh]; i modellezési év; j világítási technológia; Powerij az i modellezési évben használt j lámpa teljesítménye [kW]; Time idő [óra];

44

N ij a j lámpaégők készlete az i modellezési évben [egység];

A mindig bekapcsolt termékek, pl. étel- és ital automaták, illetve a szellőzés és légkondicionálás ventilátorainak elektromos áramfogyasztása azoknak a spontán hatékonyság javításoknak a figyelembe vételével állapítható meg, amelyek a modellezési időszakban várhatóan be fognak következni, és a következő egyenlet szerint kerülnek modellezésre (0.2):

FEij = UECReference j × EI ij × N ij ; (0.2) FEij a j készülék végső elektromos áram fogyasztása i modellezési évben [kWh]; i modellezési év; j végfelhasználó technológia;

UECReference j a j készülék végső elektromos áram fogyasztása a referencia forgatókönyvben az i modellezési évben [kWh]; EI ij autonóm hatékonyság javítási együttható [%]; N ij a j készülékek készlete az i modellezési évben [egység];

A bekapcsolt/hibernált, bekapcsolt/készenléti és feladat alapú termékek végső elektromos áramfogyasztásának felmérésekor figyelembe kell venni a készülék teljesítményfelvételét az egyes bekapcsolási üzemmódokban, illetve a készülék egyes üzemmódjainak átlagos éves idejét, és az alábbi egyenlet szerint kell modellezni (0.3): FEij = ∑ ( PA × t A + PSB × tSB + POff × tOff ) × EI ij × N ij (0.3) j

Ahol: FEij az i modellezési évben a j készülék elektromos áram igénye [kW]; i modellezési év; j készülék; PA teljesítményfelvétel aktív üzemmódban [kW]; t A használati idő aktív üzemmódban [óra]; PSB teljesítményfelvétel készenlét üzemmódban [kW]; tSB használati idő készenlét üzemmódban [óra]; POff teljesítményfelvétel hibernált üzemmódban [kW];

45

tOff használati idő hibernált üzemmódban [óra]; EI ij autonóm hatékonyság javítási együttható [%]; N ij készülékkészlet [egység];

Az

N ij

készülékkészlet nem állandó érték. Változik a modellezési időszakban, és olyan

paraméterek határozzák meg, mint a készülék élettartama és az eladás növekedési üteme.

2.3.2 Fűtési és melegvíz előállítási energia modellezési egyenletek A közszektorban az energiafogyasztást az egyes épülettípusok fűtéshez és melegvíz előállításhoz szükséges fűtési energia igénye (kWh/m2), a fűtött terület, illetve a fűtési és melegvíz előállítási rendszer hatékonysága alapján kell megállapítani. A mérséklési lehetőségek

alkalmazásával

megtakarított

energia

számításához

hőveszteség

csökkentését megállapító egyenleteket használunk. Ezeket az egyenleteket Novikovától (2008) vettük át, és Kovacsics István tanácsai alapján alakítottuk ki. Novikova modellezési keretét (2008) használjuk a közszektor fűtési és melegvíz előállítási modelljének alapjaként, ahol az épületállomány ábrázolására vonatkozó összes alapvető feltevést, a különböző épülettípusok fűtési és melegvíz előállítási módjait és energiafogyasztását, illetve a modellre vonatkozó alap feltevéseket, például az energiaárakat a közszektor épületeinek specifikusságához igazítottuk. Módosításokat alkalmazunk a fűtésvezérlések és a keringetéssel csökkentett melegvíz igény modellezéséhez (lásd alábbiakban).

A fűtés és melegvíz előállítás fűtési energia igényét az energia auditálások (UNDP/GEF auditálások, Display kampány auditálások sora és Csoknyai Tamás által biztosított auditálások) eredményei alapján számítottuk ki, és az egyenletek Csoknyai Tamás tanácsain alapulnak (2008).

46

2.3.2.1

Fűtés modellezési egyenletek

2.3.2.1.1

A fűtési energia igény számítása energia

auditálások alapján Az auditálások eltérő minősége miatt a fűtés és melegvíz előállítás specifikus energia igényének

számításához

módszertant

fejlesztettünk

ki

Csoknyai

Tamással

együttműködésben (1.5):

q sh i =

FESH i.η sh Ah i

(1.5)

Ahol: FE SH i - átlagos évi végső fűtési energiafogyasztás i épületben az elmúlt három évben, az i épület helyének időjárási tényezőjével korrigálva [MWh] qsh i – az i épület egységnyi fűtött szintterületének specifikus fűtési energia igénye [kWh/m2]

η sh – a fűtési rendszer hatékonysága [%] Ah i – az épület fűtött szintterülete [m2] Ezután az átlagos specifikus fűtési igényt qsh j (kWh/m2) számítjuk ki épülettípusonként.

2.3.2.1.2

Fűtési energiafogyasztás

A fűtés energiaigényét és végső energiafogyasztását a következő egyenletekkel (1.6) és (1.7) számítjuk ki épületenként:

Q SH j = qsh j . Ah j FE SH j =

Q SH

η sh

j

(1.6)

(1.7)

Ahol: Q SH j – fűtési energiaigény épületenként, j épülettípus [MWh] FE SH j – végső fűtési energiafogyasztás épületenként [MWh]

47

qsh j – egységnyi fűtött szintterület átlagos specifikus fűtési energia igénye j típusú

épületenként [kWh/m2] Ah j – fűtött szintterület j típusú épületenként [m2]

η sh – a fűtési rendszer hatékonysága [%]

Ezután a végső fűtési energiafogyasztást számítjuk ki országos szinten (1.8): FE country SH j = Q SH j . Nj (1.8)

Ahol: FE country SH j - végső fűtési energiafogyasztás országos szinten j típusú épületenként [MWh] Nj - figyelembe vett épületek száma j típusú épületenként

A tercier szektorban az éves végső fűtési energiafogyasztást az összes figyelembe vett épülettípus végső energiafogyasztásának összegeként számítjuk.

2.3.2.1.3

A termikus lehetőségek megvalósításával elért

hőveszteség csökkenés számítása A termikus lehetőségek alkalmazásából származó energia-megtakarítások alapját képezi a korlátozott hőtovábbítással elért hőveszteség csökkentés és a korlátozott levegő beszivárgással elért hőveszteség csökkentés számítása, amelyek az átalakított épületekben a különböző épületelemek (külső falak, pince és tető, illetve ablakok) jobb hőtani tulajdonságainak köszönhetően valósulnak meg.

•

Korlátozott továbbítással elért hőveszteség csökkentés (1.9) és (1.10): ∆ Qk = ∆ Uk ⋅ Ak ⋅ HDH

(1.9)

∆Qa = ∑ ∆Qk

(1.10)

k

Ahol: ∆Qa – hőtovábbítás miatti hőveszteség csökkentése [kWh] ∆Qk – a k épületelemmel elért hőveszteség csökkentés [kWh] Ak – a k épületelem felületi területe [m2]

48

∆U k – a k épületelem átlagos hőátadási együtthatójának változása [ W / m 2 ⋅ K ] HDH – fűtési fok óra [K.h]

•

A hőveszteség csökkentése korlátozott levegő beszivárgással (1.11)

∆ Qv = c p ⋅ p ⋅ ∆ ACH ⋅Vj ⋅ HDH (1.11) Ahol:

∆ Qv – hőveszteség levegő beszivárgás miatt [kWh] c p – a levegő specifikus hőkapacitása (c p = 1.0 kJ / kg ⋅ K at 20°C )

ρ - a levegő sűrűsége (1.2 kg / m3 at 20°C ) Vj – levegőmennyiség a j típusú épületben [m3]

∆ ACH – óránkénti légcsere változása [h-1]

A hőveszteség csökkenését épülettípusonként számítjuk. Ennek alapján a QSH fűtési energiaigény csökkenését a következő egyenlettel számítjuk ki (1.12):

∆ Q SH = ∆ Qa + ∆ Qv

(1.12)

Ezt követően a végső energia-megtakarításokat az (1.13) alapján számítjuk ki:

∆ FE

SH

=

∆ QSH

η sh

(1.13)

A számítás alapjául Novikova (2008) szolgál.

2.3.2.2

Melegvíz előállítás modellezési egyenletek

2.3.2.2.1

A melegvíz előállítási energia igény számítása

energia auditálások alapján A legtöbb auditálás nem számolt be külön a melegvíz előállítás energiafogyasztásáról. Ezért ezt külön számítottuk ki az auditált épület összes hidegvíz igénye alapján. A melegvíz fogyasztás jellemzően az épület összes hidegvíz igényének 40%-át teszi ki (Csoknyai Tamás, személyes kommunikáció, 2009). A melegvíz igényt a következő

49

egyenletekkel számítottuk ki (Csoknyai Tamással fenntartott személyes kommunikáció útján, 2009) (1.14) és (1.15): QWH i = VCW i .0.4. c . ρ .(THW − TCW ) (1.14) qwh i =

QWH i (1.15) Ah i

Ahol: QWH i - az auditált épület melegvíz előállítási igénye [MWh] VCW i - az auditált épület hidegvíz fogyasztási mennyisége [m3]

c - a víz fajlagos hője (4200 J / kg . K )

ρ - vízsűrűség (1000 kg/m3) THW - a melegvíz hőmérséklete (feltételezett THW = 40°C) TCW - a hidegvíz hőmérséklete (feltételezett TCW =10°C) Ah i – az auditált i épület fűtött szintterülete [m2] qwh i - az auditált i épület specifikus melegvíz előállítási igénye fűtött szintterületenként

[kWh/m2]

Ezután az átlagos specifikus melegvíz előállítási igényt qwh j számítjuk ki j típusú épületenként (kWh/m2).

2.3.2.2.2

Melegvíz előállítási energiafogyasztás

A melegvíz előállítás energiaigényét és végső energiafogyasztását a következő (1.16) és (1.17) egyenletekkel, a fűtési igényhez hasonlóan számítjuk ki:

Q WH j = qwh j . Ah j FE WH j =

Q WH

η wh

j

(1.16) (1.17)

ahol: Q WH j – melegvíz előállítási energiaigény épületenként, j épülettípus [MWh] FE WH j – végső melegvíz előállítási energiafogyasztás épületenként, j épülettípus

[MWh]

50

qwh j – egységnyi fűtött szintterület átlagos specifikus melegvíz előállítási energia

igénye j típusú épületenként [kWh/m2] Ah j – fűtött terület j típusú épületenként [m2]

η wh – a melegvíz előállító rendszer hatékonysága (a fűtési rendszer hatékonyságával azonosnak feltételezett) [%]

Ezután a végső melegvíz előállítási energiafogyasztást számítjuk ki országos szinten (1.18): FE country WH j = Q WH j . Nj (1.18)

Ahol: Nj - figyelembe vett épületek száma j típusú épületenként FE country WH j - végső melegvíz előállítási energiafogyasztás országos szinten j típusú

épületenként [MWh] A számítás alapjául Novikova (2008) szolgál.

2.3.2.2.3

Modellezési egyenletek a keringető csövek miatt

veszteség számításához

A keringető vezeték hőveszteségét a radiátorok hőveszteségének számítása alapján számítjuk ki a keringető vezetékek felületének és a radiátorfelület arányával. Feltételezzük, hogy a keringető csövek hőátadási együtthatója azonos a fűtési rendszer radiátorainak hőátadási együtthatójával (1.19). Qrec =

QSH tsh

j

⋅

Trec − Tcor Arec . trec (1.19) ⋅ Trad − Tinner Arad

Ahol: 2 k – hőátadási együttható [W/K.m ]; k rad = k rec feltételezett

Qrec – a melegvíz keringető csövek hővesztesége épületenként [MWh]; Qrec = krec ⋅ srec ⋅ ∆t Q SH j – fűtési energiafogyasztás épületenként, j típusú épület [MWh]

51

tsh - a fűtési rendszer üzemideje [óra] trec - a melegvíz előállítási rendszer üzemideje [óra] Trec – a keringető csövek hőmérséklete [ºC] Trad – a radiátorok hőmérséklete [ºC] Tcor – a helyiségek hőmérséklete, ahol a keringető csövek elhelyezkednek (általában

folyosók vagy pincék) [ºC] Tinner – az épület fűtött területének belső hőmérséklete [ºC] Arec – a keringető csövek felülete [m2] Arad – a radiátorok felülete [m2]

és ahol: Arec = 0.2 középületek esetén, kórházak kivételével Arad Arec = 0.3 kórházak esetén Arad

A számítás alapjául Kovacsics (személyes kapcsolattartás, 2008) szolgál.

2.3.3 A CO2 csökkentési potenciál és a csökkentési költségek elemezése

A

CO2

csökkentési

potenciál

az

energiahatékonyság

növelésével

vagy

az

energiakeverék változtatásainak köszönhetően a (távfűtési és elektromos áram) kibocsátási tényező megváltozásával elért energia-megtakarítások eredménye lehet. Ezt fejezi ki az 1.20 egyenlet.

∆CO2, j ,i = ∆ EFi . ∆ FEj , i (1.20) Ahol:

∆ CO 2, j , i - CO2 megtakarítások a j lehetőség megvalósításának eredményeként i évben ∆ EFi - eltérés az alap és csökkentési forgatókönyv kibocsátási tényezői között i évben;

52

∆ FE j ,i a j technológia megvalósításával a hatékonysági szint javításából származó végső energia-megtakarítás i évben;

A megtakarított CO2 költsége a j technológiai lehetőségnek az i évben előforduló, éves szintre vetített további beruházási költségei és ennek a lehetőségnek a bevezetéséből eredendő energiaköltség-megtakarítások közötti különbség alapján került kiszámításra, osztva a j lehetőségnek az i évben történő bevezetéséből eredendő CO2-megtakarítással (1.21). Az egyenletek alapját Novikova (2008) adta.

CCO 2 j , i =

∆ AICj , i − ∆ ECj , i (1.21) ∆ CO 2 j , i

Ahol: CCO 2 j , i – a megtakarított CO2 költsége (euró/t CO2)

∆ AICj , i – a j technológiai lehetőségnek az éves szintre vetített további beruházási költségei az i évben (euró)

∆ ECj , i – a j lehetőségnek az i évben történő bevezetéséből eredendő energiaköltségmegtakarítások

Az éves kiegészítő beruházási költségeket a j mérséklési technológia lehetőség költsége és a lehetőség időtartamára kivetített éves referenciatechnológia költsége közötti különbségként számítjuk (1.22). Egyaránt tartalmazzák a tőkeköltségeket és a szerelési költségeket.

∆ AICj , i = aj. AICj , i − aref . AICref , i (1.22)

Ahol

aj = egyenlet alapján számított éves tényező (1.23):

aj =

(1 − DR) j n .DR (1.23) (1 − DR) j n − 1

53

Ahol:

DR - leszámítási százalék

n - j technológia lehetőség élettartama

Az energiaköltség megtakarítások számításához megszorozzuk a j technológia lehetőség megvalósításával elért végső energia megtakarítást (kWó) az i évben érvényes energiaárral (euró/kWó) (1.24):

∆ ECj , i = ∆ FEj , i .Pr iceenergy , i (1.24)

Ahol:

∆ FEj , i - a j technológiával i évben elért végső energia-megtakarítás (kWó)

2.4 A fűtés és elektromos áram modellezés általános feltevései 2.4.1 Alapév Mivel

a

közszektor

berendezés-állományára,

speciális

energia-fogyasztására,

alapterületére, illetve a széndioxid kibocsátási leltárra vonatkozó legfrissebb statisztikai adatok a 2005-ös évre vonatkozóan állnak rendelkezésre, ezt az évet választottunk modellezési alapévként. Az alap forgatókönyv kialakítását az alapév elektromos áram és

fűtési

energia

fogyasztásának,

illetve

a

kapcsolódó

CO2

kibocsátások

megállapításával kezdjük, amelyek alakulását ezt követően kivetítjük a modellezési időszakra. Ehhez olyan CO2 kibocsátási tényezőket alkalmazunk, amelyek adatforrásait a következő bekezdésben tárgyaljuk.

2.4.2 CO2 kibocsátási tényezők A fűtés és elektromos áram kibocsátási tényezők a Novikova és Ürge-Vorsatz (2007) munkában használt tényezőkön alapulnak, és a közszektor épületeinek helyzetéhez

54

igazítottuk őket. Mivel a közszektorban a fűtés és melegvíz előállítás gázalapú (távfűtés és épületkazánok, illetve gázkonvektorok)8, kibocsátási tényezőik a Novikova és ÜrgeVorsatz (2007) munkán alapulnak (lásd a 4. táblázatot). A Novikova és Ürge-Vorsatz (2007) munkában a DH kibocsátási tényezőket a 2005-2007 időszakra vonatkozó nemzeti kiosztási tervben leírtak szerinti távfűtés előállítási keverék alapján számítottuk ki (NAP, 2004, a Novikova és Ürge-Vorsatz, 2007 munkában megadottak szerint).9 4. táblázat. Különböző fűtési és elektromos áram módok kibocsátási tényezői Kibocsátási tényező g CO2/kWh 2005

2010

2015

2020

2025

Távfűtés

238

208

178

167

167

Központi épületfűtés

202

202

202

202

202

Elektromos áram

366

336

300

326

326

Forrás: Novikova és Ürge-Vorsatz (2007) alapján

2.4.3

Leszámítási százalék

A tanulmány 6% leszámítási százalékot feltételez, ugyanezt alkalmazza a lakossági tanulmány (Novikova és Ürge-Vorsatz, 2007). A kiválasztott leszámítási százalék összhangban van a közép-kelet európai régióban elvégzett más tanulmányokkal, főként az EURIMA jelentéssel (Petersdorff és társai 2005). Így az azonos leszámítási százalék alkalmazása lehetővé teszi az újabban elvégzett tanulmányok eredményeinek összehasonlítását.

8

A földgáz a kereskedelmi és ipari szektor teljes üzemanyag-fogyasztásának 97,7%-át teszi ki a NIR

(2007) 2005. évre vonatkozó jelentése szerint. 9

Eltérés van a NAP (2004) távfűtés létrehozási energiakeveréke és az MTSS (2005) energiakeveréke,

illetve a Sigmond Györggyel folytatott email kapcsolattartás (2008. június 5. között). Utóbbi szerint a távfűtés létrehozásban a földgáz aránya sokkal kisebb, mint amiről a NAP (2004) beszámol - 82% (MTSS), 2005) ill. 98,3% (NAP, 2004).Az MTSS (2005) beszámolója szerint az energiakeverék többi részét szilárd (8%) és egyéb tüzelőanyagok (7%) teszik ki. Ezeket figyelembe kell venni, amikor a jövőben újraszámítjuk a kibocsátási tényezőket.

55

2.4.4

Energiaárak

Az üzemanyagárak a Magyar Energiaügyi Hivatal és a FŐTÁV weboldalairól gyűjtött, 2005-2009 évekre vonatkozó információkon alapulnak, és a Sigmond Györggyel (2009), Kovacsics Istvánnal (2009) illetve Fucsko Józseffel (2009) tartott kapcsolatok alapján számítottuk ki őket (ld. a 5. táblázatot).Ezek az árak 20% forgalmi adót (ÁFA) és energiaadót tartalmaznak. 5. táblázat. Feltételezett energiaárak Energiaár, EUR/kWh Üzemanyagok

2005

2006

2007

2008

2009

Hivatkozások

Földgáz

0.029

0.037

0.039

0.051

0.057

Magyar Energiaügyi Hivatal, online, 2009

Távfűtés

0.029

0.037

0.039

0.051

0.057

FŐTÁV online, 2009

Az energiaárakat az energiaköltség-megtakarítások számítására használjuk. Az energiaköltségek általában két, a rögzített és rugalmas komponensből állnak. Amikor egy fogyasztó energia-megtakarítási intézkedésekkel takarít meg energiát, a kisebb energiafogyasztáson (földgáz, távfűtés) takarít meg költségeket, ugyanakkor a fix költség állandó marad. Így a jelen vizsgálatban az energiaárak a teljes energiaár rugalmas komponensén alapulnak. Figyelembe kell venni, hogy mivel a nem lakossági szektor távfűtési árai nem fixed, de a távfűtő vállalattal kötött önkéntes fűtési megállapodás alapján rögzíthetők, a gyakorlatban eltérések figyelhetők meg. Ugyanakkor az árak változhatnak a különböző városokban, ezért nagyon nehéz teljes Magyarországra vonatkozóan felmérni az átlagárat (Sigmond, email kapcsolattartás, 2009). A 2005-ös alapévre vonatkozó elektromos áram árat az Eurostat adatbázisból (Eurostat 2008) vettük. Az évente 1250 MWó mennyiséget fogyasztó ipari standard fogyasztó díját vettük átlagárként a magyar közszektor esetén. Ez az ár 2005-ben 0,119 euró/kWh volt (Eurostat adatbázis, 2008). Az összes energiaár esetén 1.5% évi növekedést feltételezünk a kivetített időszakban.

56

3. AKTIVITÁSJELZŐK Ez a fejezet általános áttekintést ad a magyar közszektor fűtés, melegvíz előállítás és elektromos áram felhasználásának aktivitásjelzőiről. Emellett részletesen bemutatja azok fő műszaki és piaci paramétereit, amelyek meghatározzák az energiafogyasztásukat és a kapcsolódó CO2 kibocsátásaikat a modellezési időszakban.

2005-ben a magyar tercier szektor összes végső energiafogyasztása kb. 155 PJ volt (IEA 2008b). A földgáz az összes végső energia kb. 70%-áért, az elektromos áram a végső tercier energiafogyasztás 23%-áért, a távfűtés pedig a 6%-áért volt felelős (IEA 2008b). A magyar tercier szektor fűtésből, melegvíz előállításból és elektromos áramfelhasználásból származó összes CO2 kibocsátása 5.686 kt CO2 volt 2005-ben (NIR 2007). A magyar közszektor a tercier energiafogyasztás és a kapcsolódó CO2 kibocsátások jelentős részéért felelős. Az energiafogyasztásának és széndioxid kibocsátásának

felméréséhez

a

közszektor

teljes

fogyasztását

elektromos

áramfelhasználásra illetve fűtésre és melegvíz előállításra kell osztani. Az egyes energiafelhasználási típusokhoz egy sor aktivitásjelzőt lett kidolgozva, amelyeket részletesebben fogunk tárgyalni a következő bekezdésekben.

3.1 A fűtés és melegvíz előállítás aktivitásjelzői A közszektor épületeinek tervezése jelentősen változó, és nehezen lehet őket közös épülettulajdonságok alapján csoportosítani (kapcsolattartás Szolay Zsuzsannával, 2008. április). A fűtési energiaigény modellezéséhez az épülettulajdonságok fontosak. Ezért azzal a céllal, hogy a valóságnak nagyjából megfelelő szektorhoz intézkedések sorát tudjuk megtervezni, közös tulajdonságokat alkalmazunk az épületállományon, és átlagos fűtési energiakövetelményeket használunk a különböző épülettípusok esetén. Az épülettípusok koncepciója a Novikova és Ürge-Vorsatz (2007) munkájában a lakóépületeknél alkalmazott koncepción alapul, és azt igazítjuk a közszektorhoz (ld. I. függelék). Így az épületeket különböző szektorokra osztjuk, ezeket pedig tovább bontjuk kis és nagy épületekre - az épületek mérete alapján vagy annak az önkormányzatnak a

57

nagysága alapján, ahol azok elhelyezkednek. Míg az oktatási és egészségügyi épületeket az épület funkciója alapján osztjuk kis és nagy épületekre, a közigazgatási szektorban az épületeket annak az önkormányzatnak a nagysága alapján osztjuk ebbe a két kategóriába, ahol elhelyezkednek (a kis épületekről feltételezzük, hogy a falvakban helyezkednek el, a nagyokról pedig, hogy a városokban). A nagyváros a 100.000 lakosnál

nagyobb

önkormányzatnál

Zsuzsannával, 2008).

kezdődik

(email

kapcsolattartás

Szalay

A szociális és kulturális épületeket szimpla kategóriákba

soroljuk, anélkül, hogy kis és nagy épületekre bontanánk őket tovább a rendelkezésre álló adatok alapján.10 Az összes középületet különböző épülettípusokra osztjuk az építési év adatok alapján (KSH, 2006) (lásd a 6. táblázatot). 6. táblázat. A középületek felosztása épülettípusokra

Építés éve (összes épület %-a) 1900 előtt ill. 1901 és 1945 között

1946-1990

1991-2005


34%

58%

8%

Egészségügyi épületek

28%

63%

9%

Közigazgatási épületek

32%

60%

8%

Szociális épületek

41%

53%

6%


38%

50%

12%

Épülettípus

Forrás: KSH 2006.

Ennek eredményeként a következő épülettípusokat vettük figyelembe a hőenergia modellezésében:

•

1990 előtt épült kis épületek (egy- vagy kétemeletes épületek)

10

Ez azzal magyarázható, hogy nincsenek részletes adatok a szociális és kulturális épületekről. Ennek a problémának a leküzdésére a következő lépések alapján vettük figyelembe a szintterületet ezekben az épületekben. A szociális épületek szintterülete az energia auditálások adatgyűjtésének eredményein alapul, ahol a nagy és kis épületek arányát egyensúlyoztuk. A kulturális épületek szintterülete a nagy és kis kulturális épületek súlyozott átlaga, ahol a kis épületek szintterülete az energia auditálások elemzésén alapul (a legtöbb kulturális auditálás kisméretű volt, és kis önkormányzatoknál került sor rájuk), miközben a nagy épületek szintterülete saját becslésünkön alapult. E koncepció alapján azoknak a múzeumoknak a nagy területeit is figyelembe tudjuk venni, amelyek általában 100.000 lakosnál nagyobb önkormányzatok területén vannak, de nem szerepelnek az energia auditálásokban.

58

•

1900 előtt illetve 1901 és 1945 között épített ngyméretű, régi, hagyományos épületek

•

1946 és 1990 között épült nagyméretű panel és egyéb iparosított épületek

•

1991 és 2005 között épített modern (kis és nagy) épületek

•

új épületek - 2005 után épített (kis és nagy) épületek

Az épületállományt a népességnövekedés és a különböző alszektorokra vonatkozó jelzők időbeni alakulása (például a gyerekszám növekedése az óvodákban, tanulószám az általános, középfokú és tercier oktatásban, ágyszám a kórházakban a KSH online, 2008 szerint) alapján vetítettük ki. A teljes középület állomány stagnál a kivetített időszakban, ahol 31.572 épület volt 2005-ben, és 31.596 épület lesz 2025-en (12. ábra). Ez a különböző alszektorok eltérő tendenciáinak az eredménye. Miközben az óvodákat, általános és közép Másrészt az elöregedés ellenére a kórházak csökkentették az ágyszámot, és rövidítették a kórházi tartózkodást az elmúlt években (KSH, 2008 alapján). Az új építkezés alakulása a történeti előzményeken alapul (KSH, 2008). 12. ábra. A közszektor épületállományának alakulása 2005 és 2025 között 35,000

30,000

Number of buildings

25,000

20,000

15,000

10,000

5,000

0 2005

Óvodák Kórházak Kis közigazgatási épületek Kulturális épületek

2010

2015

2020

Általános és középiskolák Egészségügyi központok Nagy közigazgatási épületek

2025

Egyetemek Orvosi rendelők Szociális épületek

59

A közszektor különböző alszektoraira jellemző épületállományok grafikonján használt feltevéseket és jelzőket mutatjuk be az alábbiakban. Az oktatási szektorban és az egészségügyi szektorban az épületállomány alakulását befolyásolja a népességnövekedés alakulása. Ezt a jelzőt a Novikova és Ürge-Vorsatz munkájából (2007) vettük, és azt mutatja, hogy a népesség várhatóan csökkenni fog a közeljövőben Magyarországon, ami a jelen tendenciának és annak a ténynek az eredménye, hogy Magyarország feltehetően az EU tagállamok tendenciáját fogja követni. A közszektorok összes többi tényezőjét a KSH online Stadat táblázataiból (2008) vettük.

Oktatási épületek Ahogyan az újszülöttek száma csökken, az óvodák és bölcsődék száma is várhatóan csökkenni fog, és hasonló helyzet várható az általános és középiskolákban, bár a csökkenés lassúbb lesz (annak a ténynek köszönhetően, hogy az osztálylétszámok csökkenni fognak). Ezért az előkészítő, általános és középfokú oktatási épületek számát a népességnövekedés alapján vetítettük ki. Ugyanakkor az egyetemek esetén eltérő növekedési irány lesz tapasztalható. A népességnövekedés visszaesése ellenére az elmúlt 17 év (1991-2008) tendenciája azt mutatja, hogy az egyetemi nappali tagozatos hallgatók aránya emelkedik, aminek eredményeként 2025-ben több egyetemet fognak várhatóan építeni.

Egészségügyi épületek A kórházak és az ágyhoz kötött betegeket kiszolgáló épületek számát a népességnövekedés, az ezer lakosra eső idős emberek számának alakulása (idős embernek tekinthetők a 65 év felettiek) és az aktív ágyak számának alakulása alapján vetítjük ki. Annak ellenére, hogy több idős ember van, akik több kezelést igényelnek ilyen típusú épületekben, a csökkenő ágyszám jelenlegi tendenciája nagyobb súlyú, mint az idősek növekvő számának tendenciája, és így a kórházak száma is csökken. Ezt a tendenciát az egészségügyi rendszer átalakítási folyamatai (ami például Szlovákiában történik, ahol több regionális kórházat bezártak az elmúlt két évtizedben) és a betegek kórházi tartózkodásának EU tagállamokban megfigyelt lerövidülése egyaránt

60

befolyásolja. Ugyanakkor nő az egészségügyi központok és az orvosi rendelők száma, amelyet a tízezer lakosra eső aktív orvos arányának illetve a tízezer lakosra eső háziorvosok és családi gyermekorvosok arányának tendenciája szerint vetítünk ki.

Közigazgatási épületek Várhatóan csak kis mértékben fog növekedni a közigazgatási épületek száma, amit a közigazgatási alkalmazottak arányának alakulása alapján vetítünk ki az utolsó évtized összes szolgáltatási alkalmazottjára. Minden más épület esetén évi 0,1% növekedési arányt feltételeztünk. 7. táblázat A 2005-2025 időszakra kivetített középület-állomány paramétereinek összefoglalása 1. kivetítési paraméter

2. kivetítési paraméter

3. kivetítési paraméter

Oktatás - óvodák, Népességnöveked általános és középiskolák és

Oktatás egyetemek

Népességnöveked és

Forrás Novikova és UrgeVorsatz (2007)

Egyetemek: 1000 lakosra eső nappali tagozatos hallgatók száma

KSH online Stadat táblázatok (2008)

Egészségügy Kórházak és ágyhoz kötötteket kiszolgáló Népességnöveked épületek és

A teljes lakosságra eső idős emberek száma

Egészségügy Egészségügyi központok és orvosi rendelők

Népességnöveked és

Tízezer lakosra eső aktív orvosok száma Tízezer lakosra eső háziorvosok és családi gyermekorvosok száma


A közszektor alkalmazottainak aránya az összes szolgáltatási alkalmazotthoz viszonyítva


Szociális, kulturális és egyéb középületek

0,1% növekedési arányt alkalmazunk minden más épület esetén (feltételezzük, hogy ez az állomány stabil lesz, és nem lesz jelentős változás).

Novikovával folytatott személyes kapcsolattartáson alapuló feltevés (2008)

Ágyszám



61

A közszektor hőenergia modellezése lefedi a fűtést és a melegvíz előállítást. Ezek a fő hőenergia végfelhasználók. Bár bizonyos középületekben fontos lehet a főzés, nem szerepelnek a vizsgálat körében, mivel a teljes részük a fűtési energiában alacsony a szektoron belül, és nem áll rendelkezésre elegendő adat. A fűtés a fő végfelhasználás a középületekben (részleteket lásd a 17. ábrán és a kapcsolódó szövegben).

3.2

Aktivitásjelzők elektromos áram használathoz

A 2005. évi alapévben a magyar tercier szektor az összes magyar elektromos áram fogyasztás harmadáért volt felelős (IEA, 2007). Emellett a magyar tercier szektor évi 2%-os tartós elektromos áramfogyasztás növekedést tapasztal az 1995-2025 időszakban (IEA, 2004, 2006, 2007). Ez a növekedési arány nagyobb, mint a magyar gazdaság többi szektorában, és a tercier elektromos áramfogyasztás további növekedése várható a jövőben számos tényező miatt, amelyek közül a legfontosabb az elektromos berendezések és készülékek egyre nagyobb mértékű terjedése illetve az új berendezések és eszközök bevezetése (főként az információs és kommunikációs technológia terén), amit a vállalkozások növekvő vásárlóereje és a beltéri helyiségek és felszerelések növekvő mérete iránti egyre nagyobb igény is támogat. Mivel a magyar közszektor az ország fontos tercier elektromos áramfogyasztója, és az elektromos eszközök illetve megvilágítás11 viszonylag alacsony hatékonysága jellemzi a tercier szektor kereskedelmi épületeihez viszonyítva, a közszektor fontos mértékben hozzájárulhat az elektromos áram hatékonyság javításához és a CO2 mérsékléséhez Magyarországon. A magyar középületek elektromos áramfogyasztásának felmérése illetve a középületekben lehetséges elektromos áram megtakarítási és CO2 mérséklési potenciálok azonosítása esetén a fő elektromos áram végfogyasztók alatt azokat értjük, akik a szektor elektromos áramfogyasztásáért nagymértékben felelősek, és várhatóan jelentősen hozzájárulnak a jövőben az állami elektromos áramfogyasztáshoz. A magyarországi állami elektromos áramfogyasztást Gruber és társai (2008) alapján bontjuk le, és grafikusan a 12. ábrán mutatjuk be. Ez a lebontás alapul szolgál a jelen tanulmány körébe eső végfelhasználói technológiák kiválasztásához.

11

A magyarországi El-Tertiary project (EL-Tertiary 2008) keretében a magyar középületeken végzett mérések és az önkormányzatok által finanszírozott épületek megvilágításának felmérése során megállapított adatok (Urge-Vorsatz és társai, 2000).

62

13. ábra. A közszektor elektromos áram fogyasztásának lebontása. Egyéb használatok Other uses Fűtés Heating

100% 17%

21%

90%

35%

80% 70%

16%

4% 9% 1% 8% 3%

40%

Villanymotorok Electric motors

8%

60% 50%

Melegvíz Hot water

10% 0% 8%

6% 2%

18%

8% 1%1% 5%

Irodai berendezések Office equipment

4% 5%

10%

Hűtés Refrigeration

9% Szellőzés Ventilation

30% 34%

20%

29%

Légkondicionálás Air-conditioning

27%

10%

Világítás 0%

Oktatás Education

Egészségügy és szociális Health & social work munka

Offices

Irodák

Lighting

Forrás: Gruber és társai, 2008, munkából adaptálva

A következő készülékeket és megvilágításokat választottuk ki a közszektor elektromos áramfelhasználásának aktivitás jelzőiként.

•

világítás;

•

számítógépek és monitorok,

•

irodai képalkotó berendezések,

•

ventilátorok a fűtés-szellőzés-klimatizálás rendszerekben,

•

étel- és ital automaták.

Világítás A világítás a középületek fontos elektromos áramfogyasztója, és az oktatási, egészségügyi, szociális illetve közigazgatási épületek elektromos áramfogyasztásának 30%-áért felelős (13. ábra).

63

Ez a végfelhasználás az elektromos áram megtakarítás és széndioxid kibocsátás csökkentés nagyon fontos tényezője a viszonylag rövid élettartam (főként az izzólámpák esetében), és ezért a rövid megtérülési időszak, a nagy hatékonyságú fejlesztési lehetőség, illetve az azonos szintű világítási szolgáltatás és az alacsony beszerzési ár miatt. Annak ellenére, hogy a lumen és elektromos áramfogyasztás tekintetében a magyar közszektorban a lineáris fénycsövek használata a domináns, az izzólámpákat még mindig széles körben alkalmazzák folyosókon, orvosi rendelőkben, betegvárókban, személyzeti helyiségekben, vécékben és szolgáltatási területeken a magyar középületekben (Ürge-Vorsatz és társai 2000, El-Tertiary 2008).

Irodai berendezések Az irodai berendezések az oktatási épületek elektromos áramfogyasztásának 9%-áért, illetve a közigazgatási irodák elektromos áramfogyasztásának kb. 18%-áért felelősek (13. ábra). A nem háztartási készülékeken belül az elektromos áramfogyasztásának jelenlegi

viszonylag

magas

arányaitól

függetlenül

ennek

az

elektromos

végfelhasználónak a jövőbeni elektromos áramfogyasztása várhatóan lényegesen nagyobb lesz. Ezt az állítást az a tény támasztja alá, hogy a 2000-2006 időszakban a vállalkozási környezetben használt irodai berendezések elektromos áramfogyasztása több mint 70%-kal növekedett az EU-25 szerint (Bertoldi és Atanasiu 2007). Ráadásul az elektromos áramfogyasztás várhatóan kb. 40%-kal fog emelkedni a jövőben 2006 és 2020 között (Bertoldi és Atanasiu 2007). Mivel az irodai berendezések piaca az új tagállamokban, így Magyarországon nem telített, aránya várhatóan jelentősen növekedni fog ezekben az országokban (IVF 2007). Ezért ez a végfelhasználó szerepel a jelen tanulmány körében. Az irodai berendezések és eszközök feladat alapú terméknek tekintendők (Fraunhofer IZM 2007b). Ez azt jelenti, hogy ezek a készülékek meghatározott "funkcióciklust" vagy "feladatot" végeznek aktív üzemmódban. A feladat befejezése után egy bizonyos idő elteltével a feladat alapú készülékek lecsökkentenek egy sor funkciót, és készenléti vagy hibernálási üzemmódba kapcsol energia-megtakarítás céljából. Az üzemmódok manuálisan is válthatók a készüléken jellemzően megtalálható gombok vagy kapcsolók megnyomásával (hibernálás). Emellett le lehet kapcsolni a készüléket a hálózati ellátásról is. Ezeknek a készülékeknek a működési módjait a 14. ábra szemlélteti.

64

14. ábra. Feladat alapú készülékek üzemmódjai

Elektr. áramfogyasztás

Üzemmód

Készenlét Normál működés A készülék a fő funkciót végzi, az energiafogyasztás 100%

A készülék legalább egy funkciót végez, de nem a fő funkciót, a készülék feladatra vár

Kész üzemmód: alig csökken az energiafogyasztás

Készenlét üzemmód: csökken az energiafogyasztás

Alvás üzemmód: az energiafogyasztás jelentősen csökken

Hibernált üzemmód A készülék nem végez semmilyen funkciót, látszólag kikapcsolt, de mégis fogyaszt valamennyi áramot

Kikapcsolás Nincs aktív funkció, nincs energiafogyasztás

VÁRAKOZÁS

Forrás: Schlomann és társai, 2005, munkájából adaptálva.

Mint az a 14. ábrán látható, amikor a feladat alapú készülék nem végzi fő funkcióját, készenléti vagy hibernált üzemmódban marad, és elektromos áramot takarít meg. Ezért az irodai berendezések elektromos áramfogyasztásának csökkentésében a készenléti és hibernált üzemmód áramfogyasztásának korlátozása a fő cél, amikor a berendezések nem végeznek semmilyen hasznos funkciót. Ahhoz azonban, hogy megközelítőleg fel tudjuk mérni az irodai berendezések kis áramfogyasztású (így a készenléti és hibernálási) üzemmódok fogyasztásának csökkentéséből származó elektromos árammegtakarítást, figyelembe kell vennünk az irodai berendezések piaci tendenciáit, amelyek alapvetően befolyásolják az elektromos áramfogyasztást, mivel e tendenciák alapján változik az időtartam, amit a feladat alapú készülékek az egyes üzemmódokban eltöltenek, és ezek a tendenciák egyúttal befolyásolják a készülékek egyes

65

üzemmódjainak áramfogyasztását. Ezért az irodai berendezésekkel kapcsolatban jelenleg megfigyelt és várhatóan a jövőben is megfigyelhető és az elektromos áramfogyasztást befolyásoló főbb tendenciákat részletesen tárgyaljuk az üzleti világban napjainkban használt fő irodai berendezések esetén.

Számítógépek és monitorok A régi tagállamoktól eltérően, ahol az üzleti felhasználású asztali számítógépek piaca telítődött, és jelenleg cserepiacot jelent, az új tagállamokban, így Magyarországon az irodai felhasználású asztali számítógépek piaca még növekszik (részletes adatokra vonatkozóan lásd IV 2007). Feltételezzük, hogy az asztali számítógépek piaca a régi tagállamok piacának fejlődési útvonalát fogják követni, és némi időkéslekedéssel fogja elérni Magyarországon a telítettséget. Így feltételezzük, hogy 2025-re az irodai felhasználású asztali számítógépek piaca telítődni fog, és csak cserepiacot fog jelenteni, amelynek 0% az eladási növekedési aránya. Az irodai felhasználású laptopok európai piaca most még bővül. Várhatóan növekedni fog a jövőben, de kisebb eladás növekedési arányokat élvezhet majd, mint ami most figyelhető meg (további információkra vonatkozó lásd IVF 2007). Mivel az európai piac része, az irodai felhasználású laptopok magyar piaca várhatóan hasonló fejlődési tendenciákat fog követni. Ami a számítógép monitorok piacát illeti, a modellezési időszak elején a folyadékkristályos képernyőjű (LCD) monitorok eladásában nagyobbak voltak a növekedési arányok, mint az asztali számítógépek esetén. Ennek az volt az oka, hogy az eladott LCD-k jelentős aránya a régi katódsugárcsöves (CRT) monitorok lecserélésének köszönhető (részletesebb adatokat lásd IVF 2007).

Irodai képalkotó berendezések Az irodai képalkotó berendezések12 volumenében legnagyobb arányt két jelölési technológia képvisel, amelyekkel nyomtatások készíthetők: az elektrofotográfiai (EP) és a tintasugaras (IJ) technológia (Fraunhofer IZM 2007a). Ezért az EP és IJ képalkotó termékek szerepelnek a jelen tanulmány körében. Az irodai képalkotó berendezések piacán három olyan fő tendencia figyelhető meg, amelyek a végfelhasználó elektromos 12

Az irodai képalkotó berendezés egy összetett termékkategória, amely négy fő funkcióval, nyomtatás, másolás, szkennelés és fax funkcióval rendelkező termékekből áll (Fraunhofer IZM 2007a).

66

áramfogyasztását befolyásolják. E tendenciák közé tartozik a szimpla felhasználásról a többfunkciós felhasználásra, a fekete-fehér nyomtatásról a színes nyomtatásra való váltás és a hálózati csatlakoztathatóság elterjedése (részletesebb leírásra vonatkozóan lásd Fraunhofer IZM 2007a). Ezeknek a tendenciáknak észrevehető hatásuk van az irodai képalkotó berendezések elektromos áramfogyasztására. Mindenek a tendenciák az irodai képalkotó berendezések elektromos áramigényét növelik. Például a szimpla felhasználásról a többfunkciós felhasználásra való váltás azt jelenti, hogy a több alapfunkcióval rendelkező többfunkciós készülékek (MFD) jelenleg egyre nagyobb arányt képviselnek az irodai képalkotó berendezések piacán, és kiszorítják a szimpla funkciós készülékeket (SFD). A többfunkciós készülékek jellemző alapfunkciói közé tartozik a nyomtatás mellett általában a szkennelés, másolás és fax funkció. Az MFD készülékek többfunkciós használata több képalkotó egység bevezetését teszi szükségessé szemben az SFD készülékekkel, és ezek az egységek további áramot vesznek fel, amikor az MFD képet hoz létre, vagy készenléti üzemmódban marad, és előmelegíti ezeket az egységeket, hogy készen álljon valamely funkció elvégzéséhez. Ráadásul az MFD fax funkciója jelentősen befolyásolja a készülék elektromos áramfogyasztását, mivel megnöveli azt az időt, ameddig a készülék kész/készenlét üzemmódban marad, hogy bármikor faxot tudjon fogadni. A készenlét üzemmódban eltöltött hosszabb időhöz és az így megemelkedett áramfogyasztáshoz hasonló hatása van a hálózati csatlakoztathatóságnak, mivel a feladat fogadása érdekében a készülék nem kapcsol kisebb áramfogyasztású üzemmódba, hanem készenlétben marad, hogy eltudja végezni a feladatokat. A fekete-fehérről a színes nyomtatásra való átváltás azt jelenti, hogy a színes nyomtató berendezések több áramot fogyasztanak, mint a monokróm nyomtatók. A színes készülékek nagyobb áramfogyasztását az magyarázza, hogy a színes kép létrehozásához legalább három szín, ciánkék, magenta és sárga illetve a fekete kombinációja (fedése) szükséges. Ehhez minden színt egymás után kell felvinni, ami azt jelenti,hogy a kép létrehozása több folyamatból áll a színes kép készítésekor, szemben a fekete-fehér kép készítésekor szükséges szimpla képkészítési eljárással. Minden nyomtatási folyamat áramot vesz fel a művelet során, a színes nyomtató berendezések jelentősen több áramot fogyasztanak az egyes üzemmódokban, szemben a monokróm berendezésekkel, mivel normál működés során több képkészítési, továbbítási és fuzionálási műveletre

67

van szükség színes kép készítésekor, illetve a készenléti üzemmódban a képkészítési folyamatokban résztvevő több egységet kell előmelegítve tartani, hogy bármikor színes képeket lehessen nyomtatni.

Ventilátorok szellőzéshez és légkondicionáláshoz A szellőzés és légkondicionálás fontos elektromos áramfogyasztó a közszektorban (15. ábra). A végfelhasználók által fogyasztott elektromos áram nagy arányát teszik ki a szellőző és légkondicionáló rendszerekben használt ventilátorok (Radgen 2002, Bertoldi és Atanasiu 2007). A nem lakóépületek szellőző rendszere általában tetőventilátorokból és levegőelszívó ventilátorokból áll, amelyek jellemzően centrifugális vagy néha axiális vagy kevert áramlású ventilátorok (Radgen és társai 2007). Ha a nem lakóépületnek nemcsak szellőző rendszere van, hanem fűtés és légkondicionáló rendszere is, akkor légtechnikai berendezéseket kell beszerelni, amelyek levegő beszívó és elszívó ventilátorokkal vannak ellátva. Ha központi előkezelést alkalmaznak a központi működésű légkondicionáló rendszerben, akkor fan coil elemeket szerelnek be (Radgen és társai 2007). Ha hűtőket építenek be a központi szellőző és légkondicionáló rendszerekbe a levegő előhűtésére, akkor ezeket a hűtőventilátorokat figyelembe kell venni. A központi légkondicionáló rendszerek mellett széles körben használnak osztott légkondicionáló rendszereket nem lakóépületekben, főként akkor amikor egy meglevő épületet látnak el légkondicionálással. Ezek a rendszerek split vagy multisplit légkondicionáló egységekből állnak, amelyek viszont két ventilátorral vannak ellátva, az egyik a hűtőciklus kondenzátor oldalán, a másik a párologtató oldalán (Radgen és társai 2007). A ventilátorok egy másik általános alkalmazása a nem lakóépületekben a légfüggöny, amelyet nagy közforgalmú épületekben használnak, amikor a bejárati ajtó nyitva marad a nap során. Az ilyen típusú épületekben azért használnak légfüggönyöket, hogy csökkentsék a fűtési és hűtési veszteségeket az épületen belüli és kívüli levegő különválasztásával (Radgen és társai 2007). A fentiekben leírt rendszerekben alkalmazott ventilátorokat mutatja be a 15. ábra.

68

15. ábra. A szellőző és légkondicionáló rendszerekkel ellátott nem lakóépületek ventilátorainak általános alkalmazásai. Levegőelszívó ventilátor (jellemzően axiális)

Hűtő ventilátor Tetőventilátor Légtechnikai egység (AHU) (jellemzően centrifugális) ventilátorok

Légfüggöny (jellemzően centrifugális vagy keresztáramú)

Forrás: Radgen és társai 2007.

Radgen és társai szerint (2007) a nem lakóépületek szellőző és légkondicionáló rendszerek iránti igényei várhatóan emelkedni fognak a következő évtizedekben, aminek köszönhetően a ventilátorok az épített környezet energia-megtakarításának egyik fő célpontja lesznek. Ráadásul a piacon jelenleg forgalmazott ventilátorok nem a nagy hatékonyságú termékeket jelentik, hanem azokat, amelyek eladhatók a piacon. Ez olyan helyzetet eredményez, amikor a ventilátor termékeket gyakran csak az első költség alapján választják ki, és az olcsóbb, kevésbé hatékony termékeket részesítik előnyben (Radgen és társai 2007). Másrészről a ventilátor geometriájának tökéletesítése és ezáltal a hatékonyságuk javítása sokkal olcsóbban kivitelezhető, mint a szellőző és légkondicionáló rendszerek más komponenseiben (Radgen és társai 2007). Ennek köszönhetően a ventilátorok a költséghatékonyság növelésének vonzó célpontja.

69

Étel- és ital automaták Annak

ellenére,

hogy

a

kereskedelmi

hűtőberendezések

jelentős

része

szupermarketekben és élelmiszerüzletekben találhatók a tercier szektorban, az olyan hűtőberendezéseket, mint az étel- és ital automaták, széles körben alkalmazzák a magyar

középületekben

és

a

közforgalmú

helyeken,

például

metró-

és

vasútállomásokon. Ráadásul, mint azt tapasztalni lehetett a magyar középületekben, az El-Tertiary projekt keretében (2008), az étel- és ital automaták használata egyre jobban terjed az intézmények olyan helyiségeiben, mint a kávézók, büfék és a hagyományos személyzetet gyakran leváltó személyzeti ebédlők. Ugyanakkor a magyar étel- és italautomata piac nem telített, és jellemzően 100 lakosra 3.3 automata jut szemben a nyugat-európai országokban 2004-ben 100 lakosra jutó kb. 10 vagy annál több automatával (ld. a 16. ábrát). Az alacsony piaci telítettség miatt a magyar étel- és italautomata piac 2001 és 2004 között jelentős növekedést tapasztalt az évi 55.5% eladás növekedési aránnyal, ami a legnagyobb volt az EU 25 országa között (ld. a 8. táblázatot). 16. ábra. A 100 lakosra jutó étel- és italautomaták számána alakulása az EU 25 országában, 1998-2004 Austria Ausztria

14

12

Units per 1000 Egység/1000 inhabitants

Czech Republic Cseh Köztársaság

lakos

Franciaország France Németország Germany

10

Hollandia The Magyarország Netherlands Hungary Olaszország Italy Lengyelország

8

6

Poland Portugália 4

Szlovákia Portugal

2

0 1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

Spanyolország Slovakia Svédország Spain Svájc Sweden Egyesült Királyság Switzerland

Forrás: Készült az EVA 2008, BIS 2007 alapján.

70

A nagy eladás növekedési arány és az automaták viszonylag nagy egységnyi elektromos áramfogyasztása (UEC) miatt az automaták jelentős nem lakossági elektromos áramfogyasztók. Ugyanakkor az automaták esetében kisebb költségek mellett lehet az elektromos áramfogyasztást csökkenteni olyan eszközökkel, amelyeket sikeresen alkalmaznak a tengerentúlon, főleg az Egyesült Államokban (további információkra vonatkozóan lásd Suozzo és társai 2004, Tufts Climate Initiative 2004). A fenti tények miatt az étel- és italautomaták az energia-megtakarítás és a CO2 csökkentés vonzó célpontja a magyar közszektorban. 8. táblázat. Az étel- és italautomaták átlagos éves eladás növekedési aránya az európai országokban.

Ország

Éves eladás növekedés arány (%) 2001-2004 időszakban

Ausztria

3.1

Cseh Köztársaság

20.1

Franciaország

-7.2

Németország

-2.9

Hollandia

1.7

Magyarország

55.5

Olaszország

18.6

Lengyelország

22.1

Portugália

34

Szlovákia

12.7

Spanyolország

5.5

Svédország

12.8

Egyesült Királyság+Írország

-3.5

Becsült átlagos eladás növekedési arány

3.9

Forrás: EVA (2008), BIS 2007.

71

4. ALAP FORGATÓKÖNYV Ez a fejezet az alap forgatókönyv kidolgozását részletezi, és az elkészítéséhez használt háttéradatokat adja meg.

Egyúttal az alap energiafogyasztási és CO2 kibocsátási előrejelzésekhez kapcsolódó fő

modellezési eredményeket mutatja be.

Az alap forgatókönyv több lépésben készült. Először az elektromos áram és fűtési igényt

modellezzük

a

kidolgozott

energiaegyensúly egyenletekkel.

Az

alap

energiaigény modellezése azokon a feltevéseken alapul, hogy a jelenlegi irányelvek és technológiák úgy folytatódnak a jövőben, hogy az irányelvek fokozatosan változnak a jelenlegi tendenciákkal összhangban. Az alap forgatókönyv csak a tanulmány körébe eső alszektorokkal és végfelhasználókkal foglalkozik. A modellezési feltevések többek között a középület állomány és a készülékállomány modellezési időszakban való alakulására és az olyan végfelhasználói technológiák jellemezőire vonatkoznak, mint a penetrációs és eladás növekedési arányok, hatékonysági szintek és költségek. Másodsorban

a

modellezett

energiaigény

alapján

a

modellezett

szektor

energiafelhasználásából származó alap CO2 kibocsátásokat dolgozzuk ki. Ehhez az adott tüzelőanyag- és energiatípusok CO2 kibocsátás tényezőit alkalmazzuk a modellezési időszakra kivetített energiaigénnyel szemben.

4.1

A fűtés és melegvíz előállítás alap forgatókönyve

Az alap forgatókönyvhöz az energiafelhasználást a specifikus fűtési energia követelmények (kWh/m2.a) (az alszektor és az épület típusától függően), az alapterület (m2) és a fűtési rendszer hatékonysága (%) alapján számítottuk ki. A magyar középületek átlagos fűtési energia követelményeit az UNDP/GEF magyar közszektor energiahatékonysági projekt (UNDP/Energia központ, 2008)13 keretében elvégzett energia auditálások válogatása, Csoknyai Tamás által biztosított display kampány és auditálások (2008) alapján állítottuk össze. Az auditálások minősége és a megadott információk részletessége változó, ezért külön általános módszertant dolgoztunk ki

13

Az UNDP/GEF magyar közszektor energiahatékonysági projekt több mint 1000 auditálás elvégzését támogatta különböző magyar önkormányzati épületekben 2002 és 2008 között. Az energia auditálási projekt gazdája az Energia központ, Budapest. Részletes információkra vonatkozóan lásd:

http://europeandcis.undp.org/environment/eu/show/3D25CD0A-F203-1EE9-B1532D1DAF8FF524

72

Csoknyai Tamással együttműködésben (személyes kapcsolattartás, 2008, 2009) a fűtési és melegvíz előállítási igények számításához (lásd a 2.3 bekezdést). Az egyes vizsgált épületek fűtési és melegvíz előállítási energiaigényét az épület adott helyének és a mérés évnek megfelelően fűtési foknappal módosított éves fogyasztás alapján számítottuk ki. Az átlagos fűtési energiaigények a több mint 100 kiválasztott, több mint 150 épületre kiterjedő auditálás feldolgozásán alapulnak (lásd 17. ábra). Az egyes vizsgált épületek eredményeit összehasonlítottuk a nemzetközi irodalomból vett adatokkal, és megvitattuk őket a terület szakértőivel. 17. ábra. A magyar középületek energiaigényei (kWh/m2.a)14

500 kWh/m2.a Egyéb

450

Használati melegvíz 400

Fűtés

350 300 250 200 150 100 50 0

Óvoda

Általános és középiskolai épüle

Orvosi rendelők

Kórházak és gyógyászati központok

Kis közigazgatási Nagy ép. közigazgatási ép.



Forrás: az UNDP/Energia központ energia auditálásai (2008), Csoknyai Display kampánya (2008) és auditálásai alapján.

Mint az a 17. ábrán látható, a szociális épületek, óvodák és egészségügyi (nagy és kisméretű) épületek a legintenzívebb energiafogyasztók mint a fűtés, mind a melegvíz előállítás terén. Ennek elsődleges oka az ilyen épületekben fenntartott magas átlagos napi hőmérséklet, illetve a szociális épületek és kórházak esetén a szünet nélküli ott tartózkodás is. Emellett ezekre az épületekre a nagy melegvíz felhasználás is jellemző (a kis egészségügyi épületek kivételével, ahol főként kézmosásra használják a 14

Az "Egyéb" kifejezés főként a világítás és a készülékek elektromos áramfogyasztására vonatkozik.

73

melegvizet). Másrészről a nagyméretű közigazgatási és kulturális épületeknek van a legkisebb specifikus fűtési energiaigényük.15 Ez főként az épület tömörségének és a rövidebb munkaidőnek tudható be.

Összefoglalva, az adatfeldolgozás eredményei azt mutatják, hogy a kisméretű épületek nagyobb specifikus fűtési energiaigényűek, mint a nagy, többemeletes épületek. Ez azzal magyarázható, hogy a kis épületek a fűtött térfogathoz képest nagyobb lehűlő felülettel rendelkeznek (amit L/T - levegő/térfogat aránynak is nevezünk). Ez azt igazolja, hogy a tömörebb épületek fűtési teljesítménye jobb.16 Mindemellett a kis és nagy egészségügyi épületek közötti eltérés nem olyan nagy, mint az egyéb típusú kis és nagy épületek esetén. Ennek az az oka, hogy míg a kis egészségügyi épületek (orvosi rendelők és elsősegély helyek) esetén rövidebb az ott tartózkodási idő, és ezért feltehetően sokkal kevesebb fűtési energiát fogyasztanak, mint a nagy egészségügyi épületek (kórházak, gyógyászati központok), a hőveszteségük nagyobb az épületek mérete és formája miatt. Másrészről a nagyméretű egészségügyi épületek szünet nélküli ott tartózkodás miatti nagy fűtési fogyasztását ellensúlyozza a jobb L/T arány. Ezért a két épülettípus fűtési igénye közötti különbség nem olyan nagy.

A fűtési és melegvíz előállítási energiafogyasztás modellezésének másik fontos paramétere a különböző épülettípusok fűtési rendszerének típusa és hatékonysága. Három különböző fűtési módot különböztetünk meg a középületekben: távfűtés, központi épületfűtés (ez lehet központi tömbfűtés - ahol egynél több épületet fűtenek ugyanazzal a kazánnal vagy egy épületet fűtő épületkazánnal) és egyedi fűtés (ezeket általában ún. "gázkonvektorok", a nem gázos fűtőrendszerek elhanyagolhatók, és ezért nem vesszük őket figyelembe). Hasonlóan három különböző ellátás módot határozunk meg a melegvíz ellátáshoz, külön kategóriát alkalmaz a KSH azoknál az épületeknél, amelyek nem rendelkeznek melegvíz ellátással (lásd 9. táblázat).

15

Meg kell jegyeznünk, hogy a kulturális épületek energiaigénye csak néhány energia auditáláson alapul, mivel nem voltak elérhetők további auditálások az energia auditálások feldolgozása idején. 16 A tömörség növelése (ugyanannak az építési szabványnak a fenntartása mellett) jelentősen csökkenti az energiaigényt (Richarz és társai, 2006).

74

9. táblázat. A középületek megoszlása a fűtési módok és a melegvíz ellátási módok szerint Fűtés és víz előállítási mód


Egészségügy i épületek




Fűtési rendszer (az összes épület %-a) Távfűtés

11.0%

12%

6%

11%

3%

Központi fűtés

67.4%

57%

41%

66%

39%

Egyedi fűtés

21.6%

32%

53%

23%

58%

Melegvíz ellátás (az összes épület %-a) Távfűtésből

9.0%

9%

4%

10%

2%

Központi kazánról

24.7%

26%

11%

37%

8%

Egyedi vízmelegítőről

57.6%

61%

65%

48%

64%

Nincs

8.8%

4%

21%

5%

27%

Forrás: KSH 2006a.

A fűtési rendszerek hatékonysága Novikova és Ürge-Vorsatz (2007) feltevésein alapul, és a tercier szektorra vonatkozó fűtési módokhoz igazodik (lásd 10. táblázat). A központi ellátású épületekben a hőeloszlás feltételezett hatékonysága 100% az oktatási és egészségügyi alszektorban, illetve 93% a közigazgatási épületekben. Ez azon az elméleten alapul, hogy az oktatási és egészségügyi épületekben a folyosókon a radiátorok hőveszteségét hasznosítják, és ezért nem tekinthető hőveszteségnek, ugyanakkor a közigazgatási épületekben az épület használói nem hasznosítják azokat a helyiségeket, ahol ezek a veszteségek bekövetkeznek, és így hőveszteségnek tekinthetők (személyes kapcsolattartás Aleksandra Novikovával, 2008 és Kovacsis Istvánnal, 2008). 10. táblázat. A fő fűtési rendszerek eltételezett hatékonysága

Fűtés típusa Távfűtés Központi épületfűtés Egyedi fűtés Távfűtés Központi épületfűtés Egyedi fűtés

A fűtési rendszer A fűtési rendszer előállítási megoszlási hatékonysága hatékonysága az épületen belül az épületen belül Oktatási és egészségügyi épületek 100% 100% 80% 100% 75% 100% Közigazgatási épületek 100% 93% 80% 93% 75% 100%

A fűtési rendszer előállítása és megoszlási hatékonysága az épületen kívül 77% 100% 100% 77% 100% 100%

75

Forrás: Novikova és Ürge-Vorsatz (2007) alapján

Az alap forgatókönyvben feltételezzük, hogy az összes új épület (2005. után épültek) a 2006. évi építési szabályzatnak megfelelően épült (a Magyar Közlönyben közölt 6/2006 sz.

miniszteri

rendelet,

2006)17,

és

ezért

20-40%-kal

alacsonyabb

az

energiafogyasztásuk az épülettípustól függően (személyes kapcsolattartás Csoknyai Tamással, 2009). A meglevő épületek esetében feltételezzük, hogy évi 1% mértékben alakítják át őket (Novikova alapján, 2008). Ezeket az épületeket az alábbi intézkedésekkel építik át: külső falak, tető és pince szigetelése, ablakcsere és a régi épületkazánok

új

szabványnak

megfelelő

kazánokra

való

cseréje.

Emellett

feltételezzük, hogy az éjszaka is melegvizet keringető épületek 1%-ában lehet ezt a keringetést kikapcsolni (részletesebb leírás az 5. fejezetben található). Az átépítési lehetőségeket az összes középületben alkalmazzák,. A különböző intézkedések alkalmazásához csak az 1991 előtt épült épületeket vesszük figyelembe. A lehetőségeket egyaránt alkalmazzunk mind a kis, mind a nagy épületekben, ahol lehet. Megjegyezzük, hogy a nagy épületek falszigetelését csak az iparosított épületeknél alkalmazzák, mivel a hagyományos épületek feltehetően megfelelő teljesítményű épületburokkal rendelkeznek. A kis épületeken belül a falszigetelést minden épületnél alkalmazzák. Feltételezzük, hogy a hőszabályozással nem foglalkozik az alap forgatókönyv (Novikova alapján, 2008). A szabványos épületkazán hatékonysága feltehetően 80%-ról 85%-ra nő (Novikova alapján, 2008). Az új szabványos kazán árának kiszámításához az egyes épülettípusokhoz megfelelő kazánt kellett kiválasztani. A megfelelő kazán kiválasztását az alszektor egyes épülettípusainak hőigénye (kW) alapján állapítottuk meg a különböző márkák szerint (online termékkatalógusok és a D-ÉG Pest Kft. Budapest által biztosított katalógusok alapján, 2009). A kazán költségébe beletartoznak a tartozékok (kémény, elvezetők stb.), amelyek átlagosan a szabványos kazán költségének akár 100%-át érhetik el (Kiss Zoltán, személyes kommunikáció, 2009), amihez hozzáadódik az ÁFA. Feltételezzük, hogy nincs szükség radiátorcserére. Az alap forgatókönyvben alkalmazott többi

17

A 7/2006 miniszteri rendelet bizonyos lakossági, tercier és ipari épületekre vonatkozóan tartalmaz energiaigényeket, és ezáltal az Épületenergetikai irányelv (EPBD, 2002/91/EK irányelv) 3., 4., 5. és 6. cikkeit ülteti át a nemzeti törvénybe. Ez a rendelet 2006. szeptember 1. óta van hatályban (Zöld, 2007).

76

lehetőség ugyanolyan műszaki paraméterekkel rendelkezik, mint a csökkentési forgatókönyvbe alkalmazottak (részletes leírás az 5. fejezetben található). Először az átalakítási lehetőségeket elemezzük külön-külön, majd azokat a referencia forgatókönyvben alkalmazzuk. Feltételezzük, hogy általában az épületelemeket véletlenszerű sorrendben cserélik az épületelem kora és teljesítménye stb. alapján. A 11. táblázat az alap forgatókönyv összes középületre vonatkozó eredményeit mutatja. 11. táblázat. A mérséklési lehetőségek megvalósításának természetes üteméből származó alap forgatókönyvi CO2 csökkenések alakulása és azok költségei az alap forgatókönyvben 2025-ben

Intézkedés Oktatási kis épületek (1990 előtt épültek)

CO2 megtakarítások 2025-ben

A csökkentett CO2 költsége 2025-ben


Energiamegtakarítások 2025ben

CCE 2025-ben

CCE 2025-ben

kt CO2/yr.

EUR/tCO2

1000 HUF/tCO2

GWh/yr.

EUR/ kWh

HUF/kWh

14

72

Melegvíz éjszakai kikapcsolása

0

-252

-76

2

0.0005

0.1

Külső fal szigetelése kis oktatási épületekben

3

-90

-27

14

0.03

10

Tetőszigetelés kis oktatási épületekben

4

-62

-18

22

0.04

12

Ablakcsere kis oktatási épületekben

3

-61

-18

15

0.04

12

Pinceszigetelés kis oktatási épületekben

3

-51

-15

14

0.04

12

Szabványos épületkazán kis oktatási épületekben

1

308

92

6

0.11

34

Oktatási nagy épületek (1990 előtt épültek) Melegvíz éjszakai kikapcsolása

54

269

2

-254

-76

10

0.0002

0.1

Külső fal szigetelése nagy iparosított oktatási épületekben

16

-125

-38

78

0.03

8

Ablakcsere nagy oktatási épületekben

24

-81

-24

120

0.03

10

Pinceszigetelés nagy oktatási épületekben

3

-24

-7

14

0.05

14

Tetőszigetelés nagy oktatási épületekben

5

-1

0

26

0.05

15

Szabványos épületkazán nagy oktatási épületekben

4

409

123

21

0.13

40

Egészségügyi kis épületek (1990 előtt épültek)

11

53

Külső fal szigetelése kis egészségügyi épületekben

2

-91

-27

9

0.03

10

Ablakcsere kis egészségügyi épületekben

2

-87

-26

12

0.03

10

Tetőszigetelés kis egészségügyi épületekben

3

-63

-19

17

0.04

12

Pinceszigetelés kis egészségügyi épületekben

2

-53

-16

11

0.04

12

Szabványos épületkazán kis egészségügyi épületekben

1

729

219

4

0.20

59

Egészségügyi nagy épületek (1990 előtt épültek)

33

Ablakcsere nagy egészségügyi

16

0.02

7

166 -137

-41

81

77

Intézkedés





CCE 2025-ben

CCE 2025-ben

kt CO2/yr.

EUR/tCO2

1000 HUF/tCO2

GWh/yr.

EUR/ kWh

HUF/kWh

épületekben Külső fal szigetelése nagy iparosított egészségügyi épületekben

9

-126

-38

42

0.03

8

Pinceszigetelés nagy egészségügyi épületekben

2

-17

-5

9

0.05

14

Tetőszigetelés nagy egészségügyi épületekben

3

7

2

16

0.05

16

Szabványos épületkazán nagy egészségügyi épületekben

4

521

156

18

0.16

47

Közigazgatási kis épületek (1990 előtt épültek)

10

Külső fal szigetelése kis közigazgatási épületekben

3.3

-96

-29

17

0.031

9.4

Tetőszigetelés kis közigazgatási épületekben

2.0

-69

-21

10

0.037

11.0

Pinceszigetelés kis közigazgatási épületekben

1.3

-60

-18

6

0.039

11.6

51

Ablakcsere kis közigazgatási épületekben

3.2

-38

-12

16

0.043

12.8

Szabványos épületkazán kis közigazgatási épületekben

0.5

2342

703

3

0.523

156.9

Közigazgatási nagy épületek (1990 előtt épültek)

10

50


0

-252

-76

1

0.0003

0

Külső fal szigetelése nagy iparosított közigazgatási épületekben

2

-129

-39

12

0.02

7

Ablakcsere nagy közigazgatási épületekben

6

-53

-16

28

0.04

12

Pinceszigetelés nagy közigazgatási épületekben

1

-31

-9

3

0.04

13

Tetőszigetelés nagy közigazgatási épületekben

1

-9

-3

5

0.05

15

0

938

282

2

0.24

72

Szabványos épületkazán nagy közigazgatási épületekben Szociális épületek (1990 előtt épültek) Ablakcsere szociális épületekben Külső fal szigetelése szociális épületekben Tetőszigetelés szociális épületekben

13

63

4

-154

-46

18

0.02

6

1.7

-90

-27

8

0.03

10

3

-62

-19

16

0.04

12

Pinceszigetelés szociális épületekben

2.0

-51

-15

10

0.04

12

Szabványos épületkazán szociális épületekben

2.2

480

144

11

0.15

44

Kulturális épületek (1990 előtt épültek)

21

-

-

105

-

-

Ablakcsere kulturális épületekben

6

-116

-35

28

0.027

8.1

Külső fal szigetelése kulturális épületekben

4

-92

-28

18

0.032

9.5

Tetőszigetelés kulturális épületekben

7

-65

-17

22

0.039

12

0.7

1134

340

4

0.279

84

Szabványos épületkazán kulturális épületekben

Megjegyzés: (1) CCE - Konzervált energia költsége (2) A jelentésben használt árfolyam 300 Ft/euró.

78

A 18. ábra a fűtésből és melegvíz előállításból származó CO2 kibocsátások alakulását mutatja az alap forgatókönyvben, a 2005-2025 időszakra vonatkozóan. A CO2 kibocsátások csökkenése a nagy energiafogyasztású régi épületek leállásának és azok kisebb energiaintenzitású új épületekkel való felváltásának az eredménye. A legnagyobb fűtési energiaigényük az egészségügyi és szociális épületeknek, ezt követően az oktatási szektornak van. Főként a kis oktatási (óvodák és bölcsődék) illetve a kis és nagy egészségügyi épületek járulnak hozzá a nagy energiafogyasztáshoz és a kapcsolódó CO2 kibocsátásokhoz. Annak ellenére, hogy a szociális épületek a legnagyobb energiaintenzitású épületek közé tartoznak, számuk és szintterületük nem olyan nagy, mint az egészségügyi és oktatási épületeké, és ezért az összes CO2 kibocsátásban a szociális épületek aránya meglehetősen alacsony. 18. ábra. Alap forgatókönyvi CO2 kibocsátások a magyar közszektorban, 2005-2025 3,000 kt CO2 2,500

Kulturális épületek Cultural buildings

2,000

Szociális épületek Social buildings

1,500

Közigazgatási épületek Public administration

1,000

buildings Egészségügyi épületek Health care buildings

500

Oktatási épületek Educational buildings

0 2005

2007

2009

2011

2013

2015

2017

2019

2021

2023

2025

2025-ben az összes kibocsátás 23%-kal alacsonyabb, mint 2005-ben. Ez az átépítési intézkedések, az épületállomány megváltoztatásának és a kibocsátási tényező feltételezett változtatásainak természetes ütemű alkalmazásából következik.

79

4.2

Alap

forgatókönyv

az

elektromos

áram

felhasználáshoz Az általános ügymenet forgatókönyv kidolgozásának az a célja, hogy előrevetítse azoknak

a

berendezéseknek,

áramfogyasztását,

amelyek

készülékeknek a

magyar

és

lámpáknak

közszektor

az

elektromos

legnagyobb

elektromos

áramfogyasztói, és amelyek várhatóan jelentősen növekedni fognak a kivetítési időszakban, és így fontos elektromos áramfogyasztók lesznek a jövőben. A következő elektromos áram végfelhasználókat modelleztük:

•

világítás;

•

számítógépek és monitorok;

•

irodai képalkotó berendezések;

•

ventilátorok a fűtés-szellőzés-klimatizálás rendszerekben;

•

étel- és italautomaták.

A 2005-ös évet választottuk alapévként a modellezéshez, mivel a modellezéshez szükséges legfrissebb statisztikai adatok erről az évről állnak rendelkezésre. Az egyes modellezett

végfelhasználók

állományát

az

energiafogyasztó

termékek

környezettudatos tervezésének módszertana (MEEuP) szerint mértük fel (VHK 2005). E módszer szerint a készülékek állományát a látszólagos fogyasztás18 alapján kell felmérni, amelyhez az adatok az Eurostat adatbázisból19 vehetők, és a készülék élettartamát is figyelembe kell venni. A modellezett készülékek élettartamai a 12. és 13. táblázatban szerepelnek.

12. táblázat. Készülékek átlagos élettartama

Termék Étel- és italautomaták

Élettartam (év) 8

Forrás BIS 2007, Little 1996

Ventilátorok a fűtés-szellőzés-klimatizálás rendszerekben Axiális < 300 Pa (statikus nyomás)

15

Radgen és társai 2007

18

A látszólagos fogyasztás a gyártás + import - export eredményét jelenti (VHK 2005). Az Eurostat az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala, és az EU statisztikák hivatalos forrása. Az Eurostat adatbázis nyilvánosan elérhető a :http://epp.eurostat.ec.europa.eu online URL címen 19

80

Élettartam (év)

Termék

Forrás

Axiális > 300 Pa (statikus nyomás)

15


Centrifugális, előre hajló lapátokkal (burkolattal)

15


Centrifugális, előre hajló lapátokkal (burkolat nélkül)

15


Centrifugális, előre hajló lapátokkal (csigaházas)

15


Dobozos ventilátorok

15


Tetőventilátorok

15


Keresztáramlásos ventilátorok

15


Számítógépek és monitorok Asztali számítógép

6

IVF 2007

CRT

5

IVF 2007

LCD

6

IVF 2007

Laptop

6

IVF 2007

6

Roth és társai. 2004, Fraunhofer IZM 2007a

EP fénymásoló

6

Fraunhofer IZM 2007a, NAEEC 2003a, NAEEC 2003c, Roth és társai 2002, Roth és társai. 2004, Kawamoto és társai 2001

IJ nyomtató

4

Roth és társai. 2002, Fraunhofer IZM 2007a

6

Fraunhofer IZM 2007a, Fraunhofer IZM 2007b.

Irodai képalkotó berendezések EP nyomtató

Fax SFD

13. táblázat. Lámpák átlagos élettartama

Termék Izzólámpa

Élettartam (óra)

Forrás

1 000

IEA 2006

Lineáris fénycső

13 500

IEA 2006

Kompakt fénycső

10 000

IEA 2006

Fémhalogén

13 000

IEA 2006

4 000

IEA 2006

Halogén

81

A modellezett készülékek a 2005 és 2025 közötti modellezési időszakra kivetített elektromos áramfogyasztását az készülékállomány változása alapján állapítottuk meg, amely viszont a termék élettartamától, az éves eladás növekedési aránytól és a hatékonyság javításának éves arányától függ. A vizsgált végfelhasználók e jellemzőit a 14. táblázat adja meg.

82

14. táblázat. A magyar közszektorban használt készülékek műszaki és piaci paraméterei

Termék

Egység

2005

2025

Forrás és megjegyzések

Étel- és italautomaták Eladás növekedési arány

%

A beszerelt UEC fogyasztása

kWh

55.5

3 000

3.9 EVA 2006, BIS 2007 Becslés az El-Tertiary 2008, TCI 2004 és Arthur D. Little 1996 alapján

Becslés Suozzo és társai alapján 2004 Új készülékek UEC fogyasztása kWh 3 000 Autonóm éves hatékonyság javítási arány % 1% 1% Levine és társai 007 Ventilátorok a fűtés-szellőzés-klimatizálás rendszerekben Axiális < 300 Pa (statikus nyomás) Eladás növekedési arány Üzemóra Teljesítmény

% óra/év kWh

Autonóm éves hatékonyság javítási arány

%

2 2 000 0.8 1%

2 Radgen és társai 2007 2 000 Radgen és társai 2007 Radgen és társai 2007 1% Levine és társai 2007

Axiális > 300 Pa (statikus nyomás) Eladás növekedési arány Üzemóra Teljesítmény

% óra/év kWh


%

2 2 000 1.3

2 Radgen és társai 2007 Radgen és társai 2007 Radgen és társai 2007

1%

1% Levine és társai 2007

2 3 000 0.44

2 Radgen és társai 2007 3 000 Radgen és társai 2007 Radgen és társai 2007

Centrifugális, előre hajló lapátokkal, burkolattal Eladás növekedési arány Üzemóra Teljesítmény

% óra/év kWh


%

1%


Centrifugális, előre hajló lapátokkal, burkolat nélkül Eladás növekedési arány Üzemóra Teljesítmény Autonóm éves hatékonyság javítási arány

% óra/év kWh %

2 3 000 3.76 1%


Centrifugális, előre hajló lapátokkal (csigaházas) Eladás növekedési arány Üzemóra Teljesítmény

% óra/év kWh


%

2 3 000 3.82 1%


83

Termék

Egység

2005

2025


Dobozos ventilátorok Eladás növekedési arány Üzemóra Teljesítmény

% óra/év kWh

Autonóm éves hatékonyság javítási arány Tetőventilátorok

%

Eladás növekedési arány Üzemóra Teljesítmény

% óra/év kWh

Autonóm éves hatékonyság javítási arány Keresztáramlásos ventilátorok Eladás növekedési arány Üzemóra Teljesítmény

% % óra/év kWh

2 1 715 0.37

2 Radgen és társai 2007 1 715 Radgen és társai 2007 Radgen és társai 2007

1% 2 2 520 1.2

1% Levine és társai 2007 2 Radgen és társai 2007 2 520 Radgen és társai 2007 Radgen és társai 2007

1% 2 1 865 0.42

1% Levine és társai 2007 2 Radgen és társai 2007 1 865 Radgen és társai 2007 Radgen és társai 2007

Autonóm éves hatékonyság javítási arány % 1% Számítógépek és monitorok Asztali számítógép Eladás növekedési arány

%

A beszerelt készlet UEC fogyasztása


3.15

0* Becslés IVF 2007 alapján

kWh

120.67

Schlomann és társai 2005

Új készülékek UEC fogyasztása CRT

kWh

120.67

94.9 Schlomann és társai 2005

Eladás növekedési arány

%

-24.67

Becslés IVF 2007 alapján


kWh

147


Új készülékek UEC fogyasztása LCD

kWh

147



%

9.03 0*

Becslés IVF 2007 alapján


kWh

55.02


Új készülékek UEC fogyasztása Laptop

kWh

55.02

51.99 Schlomann és társai 2005


%

14.63

3.15 Becslés IVF 2007 alapján


kWh

47.8


Új készülékek UEC fogyasztása

kWh 47.8 48.11 Schlomann és társai 2005 Irodai képalkotó berendezések

EP fekete-fehér nyomtató Eladás növekedési arány

%

-1.9

-3.4 Fraunhofer IZM 2007a


kWh

270

Fraunhofer IZM 2007a


%

1

1 Levine et al. 2007

84

Termék

Egység

2005

2025


EP színes nyomtató Eladás növekedési arány

%

24.7

5.4 Fraunhofer IZM 2007a


kWh

360


Autonóm éves hatékonyság javítási arány EP fekete-fehér fénymásoló

%

1


%

-2.2



kWh

250


Autonóm éves hatékonyság javítási arány EP színes fénymásoló

%

1


%

83.9



kWh

370


Autonóm éves hatékonyság javítási arány IJ SFD nyomtató

%

1


%

-11.6



kWh

32

Schlomann et al. 2005

Új készülékek UEC fogyasztása IJ MFD nyomtató

kWh

32

12.9 Schlomann et al. 2005


%

28.7

12 Fraunhofer IZM 2007a


kWh

32


Új készülékek UEC fogyasztása Fax SFD

kWh

32

12.9 Schlomann et al. 2005


%

-19.3



kWh

110.88


Új készülékek UEC fogyasztása




110.88 102.45 Schlomann et al. 2005

15. táblázat. A magyar középületekben beszerelt lámpák típusa.

Lámpatípusok aránya

Oktatási szektor

Egészségügyi szektor

Közigazgatási irodák

Izzólámpa

11.70%

19.36%

6.00%

CFL

2.00%

6.26%

11.00%

T8 mágneses fénycsőelőtét

33.51%

31.05%

32.73%


48.60%

40.92%

32.73%

T8 elektronikus fénycsőelőtét

3.34%

0.95%

5.78%

Lámpatípus

85

Lámpatípusok aránya

Lámpatípus

Oktatási szektor


Fémhalogén

0.43%

0.26%

Halogén

0.31%

0.73%

5.00%

Egyéb

0.10%

0.48%

5.78%

Becslés ÜrgeVorsatz és társai alapján 2000

Forrás

Becslés ÜrgeVorsatz és társai alapján 2000


Becslés Van Tichelen és társai alapján 2007

A magyar közszektorban elsődlegesen alkalmazott világítási technológia, a hosszú fénycsövek (LFL-ek)20, fénycsőelőtétet igényelnek a működéshez. Van Tichelen és társai (2007) szerint a ferromágneses fényelőtétcsövek látszólagos fogyasztása21 az elektromos fényelőtétcsövekkel szemben az EU 25 országában 85% arányú volt, szemben a 2004. évi 15%-kal. A ferromágneses fényelőtétcsövek ugyanilyen arányú beszerelése feltételezett a magyar középületekben a 2005-ös alapévben az elektromos fényelőtétcsövekkel szemben. 16. táblázat. Lámpateljesítmény Lámpatípus

Teljesítmény, W

Izzólámpa

60

CFL

17


43


77

T8 elektronikus fénycsőelőtét

38

Fémhalogén

11

Halogén

40

T5 HO

24

Forrás: El-Tertiary 2008, Bertoldi and Atanasiu 2007.

20 21

Gázkisüléses lámpatípus. Látszólagos fogyasztás = Előállítás + import - export (MEEuP 2005).

86

17. táblázat. Éves üzemórák a közszektorban

Épülettípus Oktatási szektor

Éves üzemóra óra/év 3794


8245.4


2600

Forrás Becslés Ürge-Vorsatz és társai alapján 2000 Ürge-Vorsatz és társai 2000 Recknagel 2005

18. táblázat. A lámpák átlagos eladás növekedési aránya az EU 25 országában

Lámpatípus

Átlagos eladás növekedési arány 2000-2004, %

T12

-9.62%

T8 halo-foszfor

5.29%

T8 tri-foszfor

5.70%

T5 új (14-80 W)

8.87%

Kompakt fénycső

8.39%

Halogén fénycsövek

15.83%

Izzólámpák

3.51%

Nagy intenzitású gázkisüléses lámpák

5.09%

Forrás: Van Tichelen és társai 2007. A készülékek alap elektromos áramfogyasztásának alakulására vonatkozó modellezési eredményeket a 19. ábra, 20. ábra, 21. ábra és a 22. ábra mutatja be.

87

19. ábra. A magyar középületekben a fűtés-szellőzés-klimatizálás rendszerekben használt ventilátorok alap elektromos áramfogyasztása, 2005-2025 Keresztáramlású Cross-flow fans ventilátorok

250 GWh

Tetőventilátorok Roof fans

200

Box fans ventilátorok Dobozos 150

Centrifugális, előre álló Centrifugal, forward curved lapátok (csigás blades (with scrollházzal) housing) 100

Centrifugal, forward Centrifugális, előrecurved álló blades (no casing) lapátok (ház nélkül)

Centrifugális, előrecurved álló Centrifugal, forward blades (with casing) lapátok (burkolattal) Axiális, > 300 Pa Axial, > 300 Pa (static (statikus pressure) nyomás)

50

2025

2024

2023

2022

2021

2020

2019

2018

2017

2016

2015

2014

2013

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

0

Axiális, ≤ 300 Pa Axial, ≤ 300 Pa (static pressure) (statikus nyomás)

20. ábra. A magyar közszektorban az irodai képalkotó berendezések alap elektromos áramfogyasztása, 2005-2025 600

FaxSFD SFD Fax

GWh

500

IJ nyomtató IJMFD MFD printer

400

IJSFD SFD printer IJ nyomtató

300

EP másoló EPszínes colour

copier EP fekete-fehér EP mono másoló

200

copier EP színes nyomtató

100

EP colour printer

EP fekete-fehér nyomtató

EP mono printer 2025

2024

2023

2022

2021

2020

2019

2018

2017

2016

2015

2014

2013

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

0

88

21. ábra. A magyar közszektorban és a közforgalmi területeken beépített étel- és ital automaták alap elektromos áramfogyasztása, 2005-2025 600 GWh 500

400

300

200

100

2025

2024

2023

2022

2021

2020

2019

2018

2017

2016

2015

2014

2013

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

0

22. ábra. A magyar közszektorban a számítógépek és monitorok alap elektromos áramfogyasztása, 2005-2025 300 GWh 250

200

150

100

50

Desktop

Laptop

LCD

2025

2024

2023

2022

2021

2020

2019

2018

2017

2016

2015

2014

2013

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

0

CRT

89

Mint az a fenti grafikonokon látható, a következő tendenciák figyelhetők meg a magyar közszektorban telepített készülékek elektromos áramfogyasztásában. Egyrészről az egyes készülékek egységnyi elektromos áramfogyasztása az alap forgatókönyvben várhatóan csökkenni fog a jövőben az egyes végfelhasználói technológiák hatékonyságának várható növekedése miatt (ld. a 23. ábrát). Másrészről az egyes készülékek nagyobb hatékonyságával együtt járó elektromos áramfogyasztáscsökkenést ellensúlyozza az egyes készülékek megemelkedett penetrációs aránya. Összevonás esetén a két tendencia az egyes végfelhasználói kategóriák összes elektromos áramfogyasztásának megemelkedését fogja eredményezni Ezek az eredmények összhangban vannak az Európában várt elektromos áramfogyasztásnövekedéssel (ld. Bertoldi és Atanasiu 2007).

23. ábra. A magyar közszektorban a világítás alap elektromos áramfogyasztása, 20052025. 1,800 T12 magnetic ballast

GWh 1,600

T5 HO, 21W 1,400 1,200

T8 electronic ballast

1,000

T8 magnetic ballast

800

Metal halide

600 Halogen 400 CFL

200

Incandescent 2025

2024

2023

2022

2021

2020

2019

2018

2017

2016

2015

2014

2013

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

0

Mint az a 23. ábrán látható, a tanulmány körébe tartozó elektromos áram végfelhasználók a magyar közszektor fontos elektromos áramfogyasztói, és fogyasztásuk várhatóan jelentősen emelkedni fog a következő évtizedben.

90

24. ábra. A tanulmány körébe tartozó elektromos áram végfelhasználók kumulatív alap elektromos áramfogyasztása, 2005-2025. 2 500 GWh

2 000

1 500

1 000

500

A

Világítás Lighting

Ventilátorok fűtés-szellőzésFans for ventilation & HVAC klimatizálás rendszerekhez

Irodai képalkotó berendezések Office imaging equipment

Ételés italautomaták Vending machines

tanulmány

körébe

tartozó

elektromos

áram

2025

2024

2023

2022

2021

2020

2019

2018

2017

2016

2015

2014

2013

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

0

Számítógépek és monitorok Computers & monitors

végfelhasználók

elektromos

áramfogyasztásával járó CO2 kibocsátások várhatóan szintén emelkedni fognak. A modellezési időszakra kivetített CO2 kibocsátásokat a 25. ábra mutatja be. 25. ábra. A magyar közszektor jelen tanulmány körébe tartozó elektromos áram végfelhasználóinak kumulatív alap CO2 kibocsátásai, 2005-2025 700 T hous a nd t C O2 600

500

400

300

200

100

0 2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018


Ventilátorok Fans for fűtés-szellőzésventilation & HVAC klimatizálás rendszerekhez

Office imaging equipment Irodai képalkotó berendezések

Ételés italautomaták Vending machines

2019

2020

2021

2022

2023

2024

2025

Számítógépek Computersés&monitorok monitors

91

Mint az a fenti ábrán látható, a jelen tanulmány körébe tartozó elektromos áram végfelhasználók fontos CO2 kibocsátók, és várhatóan középtávon a magyar középületek elektromos áramfogyasztáshoz kapcsolódó CO2 kibocsátásaiért jelentős mértékben lesznek felelősek. Az előre jelzett CO2 kibocsátás-növekedés megfékezése érdekében egy sor csökkentési lehetőség alkalmazása javasolt a magyar közszektorban a teljes modellezési időszakban. A magyar társadalom potenciális energia-megtakarításait és a kapcsolódó mérséklési költségeket a következő fejezetben részletesen továbbtárgyaljuk.

92

5. CSÖKKENTÉSI LEHETŐSÉGEK Ez a fejezet részletesen bemutatja a magyar közszektor elektromos áramfogyasztásának és a kapcsolódó CO2 kibocsátások csökkentésére irányuló csökkentési lehetőségeket. Emellett részletesen tárgyalja az energia- és széndioxid-megtakarítások és a kapcsolódó csökkentési költségek felméréséhez használt adatokat.

5.1

CO2 csökkentési intézkedések fűtésnél

A közszektor fűtésénél a következő műszaki lehetőségeket tártuk fel a csökkentési potenciál vonatkozásában:

•

a melegvíz keringetés éjszakai kikapcsolása

•

hőgazdálkodás

•

külső falak szigetelése,

•

tetőszigetelés,

•

pinceszigetelés,

•

ablakcsere,

•

kondenzációs épületkazán beszerelése,

•

új épületekre vonatkozó passzív ház szabvány.

Ez a fejezet az alkalmazott lehetőségek műszaki jellemzőivel és költségeivel foglalkozik. A csökkentési forgatókönyvet olyan módon kell elkészíteni, hogy a teljes állomány felújítható legyen a megfelelő intézkedésekkel 2025-ig. Az alkalmazott lehetőségek közé tartozik az épületburok javítása, a fűtési rendszer hatékonyságának növelése, hőszabályozók beszerelése és a melegvíz keringetés éjszakai kikapcsolása a meglevő épületekben, illetve az új épületekre vonatkozó passzív ház szabvány. A megújuló technológiákat nem vizsgáljuk a szektoron belüli korlátozott használatuk miatt, ugyanakkor további kutatásra lenne szükség ezen a területen. A mérséklési lehetőségeket az 1990 előtt Magyarországon épült összes középületen alkalmazzuk, azon épületek kivételével, amelyekre bizonyos típusú intézkedések nem vonatkoznak.

93

Mivel a közszektorban a hőszigetelés és az ablakcsere műszaki paraméterei feltehetően nagyon hasonlóak a lakossági szektorhoz a műszaki paraméterek és a befektetési költség tekintetében, ezeket a Novikova és Ürge-Vorsatz munkából (2007) vesszük át, lásd az alábbiakban. Ugyanakkor mivel a nagyobb átlagos fűtési terület fűtési rendszer illetve hőszabályozási igénye épülettípusonként nagyon eltérő, ezeket a lehetőségeket részletesebben tárgyaltuk. A modell ugyanakkor nem vizsgálja a vízmegtakarító szerelvényeket, a melegvíz éjszakai keringésének éjszakai kikapcsolását elemzi a kis és nagy oktatási és nagy közigazgatási épületekben. A közszektor fűtési modellje nem tartalmaz üzemanyag váltást, és nem foglalkozik a megújuló energia hasznosításával (hőszivattyúk, pelletek, napenergia) a magyar közszektoron belüli várható korlátozott megvalósíthatóság miatt (pl. a pellet kazánok nagyobb tároló helyeket igényelnek).

5.1.1

Külső falszigetelés

A külső falszigetelés energia-megtakarítása az épülettípustól és a külső falfelület területétől függ. Mivel az 1946 előtt épített épületek vastag felületekkel rendelkeznek, és mivel gyakran nem lehet a történelmi épületek homlokzatát megváltoztatni (Novikova és Ürge-Vorsatz, 2007), nem alkalmaztak külső falszigetelést a régi tradicionális épületeken, hanem csak az iparosított épületeken.22 19. táblázat. Külső falszigetelés műszaki paraméterei

Átalakítás előtti U-értékek Épülettípusok

2

Átalakítás utáni U-értékek 2

(W/m .K)

(W/m .K)

Kis épületek (1990 előtt épültek)

1.25

0.35

Iparosított nagy épületek

2.00

0.35

Forrás: Novikova és Ürge-Vorsatz (2007)

22

Az iparosított technológia mind az ún. "panelépületekre", mind az "egyéb típusú iparosított technológiával épített (pl. tömb, beton, vasbeton szerkezetű)" épületekre vonatkozik (Csoknyai, 2005). Az iparosított épületekben a külső falszigetelés fontossága abban áll, hogy a hőhíd veszteségeket is csökkenti (Csoknyai, 2005).

94

5.1.2

Tetőszigetelés

A tetőszigetelésről feltételezzük, hogy az épület tetejére szerelik az iparosított épületek esetében, illetve a tetőtér födémjére a hagyományos és meglevő kis épületek esetén (Novikova és Ürge-Vorsatz, 2007). 20. táblázat. A tetőszigetelés műszaki paraméterei

Épülettípus

Átalakítás előtti U-értékek 2 (W/m .K)

Átalakítás utáni U-értékek 2 (W/m .K)


0.89

0.225

Hagyományos nagy épületek

0.89

0.225


0.77

0.23


5.1.3

Pinceszigetelés

A pinceszigetelés a pince födémjére szerelhető, ha az épületben van pince, illetve a földszinti födém tetejére, ha az épületben nincs pince (Novikova és Ürge-Vorsatz, 2007). 21. táblázat. A pinceszigetelés műszaki paraméterei

Épülettípus

Átalakítás előtti U-értékek 2 (W/m .K)

Átalakítás utáni U-értékek 2 (W/m .K)


0.66

0.23


0.66

0.23


0.50

0.23


5.1.4

Ablakcsere

Minden épületet nagyteljesítményű ablakokkal kell ellátni, amelyek csökkentik a hőátadás (dupla üvegezés) és a levegő beszivárgás (az ablak jobb szigetelése) miatti hőveszteséget.

95

22. táblázat. Az ablakcsere műszaki paraméterei U-értékek

Épülettípus

Átalakítás előtt 2 (W/m .K)

Légcsere teljesítménye

Átalakítás után 2 (W/m .K)

idő/óra

23

idő/óra


2.50

0.95

0.8

0.5


2.50

0.95

0.9

0.5


2.50

0.95

1.0

0.5


5.1.5 Kondenzációs kazánok A

csökkentési

forgatókönyvben

kondenzációs

kazánokat

kell

alkalmazni

-

feltételezzük, hogy az alap forgatókönyvben vásárolt új szabványos kazánok helyett kondenzációs kazánokat vásárolnak. Emellett a teljes állományt 2025-ig kondenzációs kazánokkal fognak helyettesíteni. A kondenzációs kazán 97% előállítási hatékonyságot ér el (Novikova és Ürge-Vorsatz, 2007). Feltételezzük, hogy az oktatási és egészségügyi épületekben a hőeloszlás hatékonysága 100%, mivel a folyosókon az elosztó csöveken keresztüli hőveszteség még mindig használható energia, mivel ezen a helyen gyülekeznek a diákok, betegek és az épületek egyéb lakói (lásd a 10. táblázatot). A közigazgatási irodai épületekben a hőeloszlást ugyanolyan hatékonyságúnak feltételezzük, mint a lakossági szektorban, és az elosztócsöveken keresztül a hőveszteség valóban elveszettnek tekintendő (lásd a 10. táblázatot). A szabványos kazánhoz hasonlóan a megfelelő kazán megtalálásához minden épülettípus esetén hőigényt számítottunk (kW/épület/év). A hőigény az épület megfelelő hőmérsékletre való felfűtéséhez szükséges csúcsteljesítmény igényt jelenti. Ez az adat 30%-kal nőtt a hőellátás biztosításához (Kovacsics I, személyes kapcsolattartás, 2009). Ennek alapján a szabványos és kondenzációs kazánok leghatékonyabb alternatíváit választottuk ki a termékkatalógusokból, és ezek átlagos

23

A légcsere teljesítménye az óránkénti légcsere időtartamáról ad információt.

96

költségét számítottuk. Annak ellenére, hogy a kondenzációs kazánok költsége valamivel nagyobb, a kondenzációs kazánok nem igényelnek további (vagy alig igényelnek) tartozékokat (a kondenzációs kazánok sokkal kompaktabbak, és a legszükségesebb technológiákat már többnyire tartalmazzák a kazánburkolaton belül, a kiegészítő külső berendezések pedig jellemzően már szerepelnek a költségben), és ezért az alapár a végleges árat jelenti (Kiss Z., személyes kapcsolattartás, 2009). Annak ellenére, hogy a kondenzációs kazánok nem igényelnek további, kazánokhoz kapcsolódó berendezést, nagyobb radiátorokat kell vásárolni (a kondenzációs kazán esetén a rendszernek alacsonyabb a keringési hőmérséklete, és ezáltal nagyobb felületű radiátorokat igényel). A radiátorok költését Novikova alapján (2008) állapítottuk meg.

5.1.6 Hőgazdálkodás Az összes középület kb. 80%-a jelenleg túlfűtött (ez a „Csökkentési potenciál a magyar épületekben” műhely egyik következtetése, Budapest, 2008. október 6.). Ezért feltételezzük, hogy minden 1990 előtt épített középületben az átlagos napi hőmérséklet legalább 2 C fokkal csökkenthető. Ez elérhető a munkaidőben alkalmazott jobb hőszabályozással, ami az épületet különböző fűtésű igényű különböző fűtési zónákra osztja, vagy kikapcsolja a fűtést éjszaka és hétvégeken, amikor az épület üres. E célból termosztatikus radiátorszelepek (TRV) szerelhetők be, amely lehetővé teszi a hőmérséklet manuális szabályozását, vagy programozható termosztátok szerelhetők be, amelyekkel a felhasználók a szokásos munkaidő szerint tudják beprogramozni a hőmérsékletet, és amelyek automatikusan szabályozzák a hőmérsékletet az épületben. Emellett számítógépesített épület energia gazdálkodási rendszerrel (BEMS) is meg lehet ezt valósítani, amellyel azonban ez a tanulmány nem foglalkozik. Egy másik, kevésbé költséges megoldásként meg lehet bízni az épület portását, hogy szabályozza a hőmérsékletet, amikor az épület összes használója távozik. Ez a nem szabályos menetrendű épületek, például speciális iskolák esetén lehet megoldás, amelyeket nehezen lehet automatikusan programozni. Ugyanakkor ezt a lehetőséget sem tárgyaljuk a hiányos költségadatok miatt, és a tanulmány nyomon követésében fogunk vele foglalkozni.

97

A

hőmérséklet

1ºC

fokos

csökkentésével

5-6%

energia

takarítható

meg

Magyarországon („Csökkentési potenciál a magyar épületekben” műhely egyik következtetése,

Budapest,

2008.

október

6.).

Így

2ºC

fokos

átlagos

hőmérsékletcsökkentéssel 11% energia-megtakarítás feltételezhető. Nehezen lehet pontosan kiszámítani ennek az intézkedésnek a költségét, mivel az minden egyes épületben a fűtési rendszer komplexitásától függ. Nemcsak TRV szelepek vagy programozható termosztátok beszerzését tartalmazza, hanem más olyan berendezésekét is, amelyek a fűtés és a használati melegvíz ciklus hőmérsékletét szabályozza. Épületenként ez a költség 75 000 Ft (kis épületek) és 800 000 Ft (nagy épületek) között mozoghat (Kiss Z., személyes kapcsolattartás, 2009). A szerelési költségek a berendezések költségének további 100%-át tehetik ki (Novikova alapján, 2008).

5.1.7 Passzív ház szabvány alkalmazása új épületeken A csökkentési forgatókönyvben feltételezzük, hogy minden 2005 után épített új épület passzív szabványos technológiával készül. A passzív ház szabvány (PHS) előírásai közé tartozik, hogy az épületben a fűtési igénynek 15 kWh/m2 nagyságúnak kell lennie, az épület légzáróságának pedig legalább 0,6/h n50 értékűnek (PHI, 2003). Ez nagyhatékonyságú épületburokkal és olyan megújuló energiák alkalmazásával érhető el, mint a napkollektorok és geotermikus hőszivattyúk. A PHS szerint épített középületek költségeit néhány épülettípusra vonatkozóan találtuk meg a szakirodalomban - egy óvoda, két irodaépület és két idősek otthona esetén. E példák (mind a kis, mind a nagy közigazgatási és szociális épületek) átlagos költségét alkalmazzuk az oktatási épületek esetén. Az egészségügyi kis épületek esetén az óvoda és az irodaépületek átlagát alkalmazzuk. Feltételezzük, hogy a passzív nagy egészségügyi épületek (azaz a kórházak és a tartósan ágyhoz kötött illetve pszichiátriai betegeket ellátó otthonok) költsége 30%-kal nagyobb, mint a kis egészségügyi épületek költsége (a kórházak fűtésének és melegvíz előállításának általában nagy energiaigénye miatt). Mivel a passzív irodaépületek nemzetközi példái csaknem ugyanolyan szintűek, mint a magyarországi hagyományos irodaépületeké, ami nem reális (az importált anyagok magasabb ára miatt), a közigazgatási passzív épületek költségét 35%-kal

98

magasabbnak vettük, mint az épületek jelenlegi építési költsége (Kistelegdi I.-vel egyetértésben, személyes kapcsolattartás, 2009). A passzív tercier épületek kiegészítő költségei a szabványos épület építési költsége felett 20 és 50% között mozoghatnak (Kistelegdi I., személyes kapcsolattartás, 2009), de nagyon fontos figyelembe venni, hogy milyen hagyományos épülettípus szolgál referenciaként, mivel a költségek jelentősen eltérnek. A Magyarországon PHS technológiával épített tercier épületek jelenleg magas költségeit az importált technológia költségei határozzák meg. Ausztriában és Németországban az új passzív házépítés kiegészítő költségeinek jelenlegi szintje 6-10% (R. Matzig, személyes kapcsolattartás, 2009). A magyar passzív házkomponens piac növekedésével a kiegészítő építési költség feltehetően 10%-os szintre fog csökkenni 2025-ig (az ausztriai és németországi passzív házak kiegészítő költségeinek jelenlegi szintjéhez közel). Ehhez feltételezzük, hogy a magyar passzív házkomponens piac a kivetített időszakban erősen növekedni fog. A 23. táblázat a PHS szerint 2005-ben épített középületek költségeit mutatja. 23. táblázat. A passzív energiájú középületek építési költségei a nemzetközi szakirodalom áttekintése és az alkalmazott feltevések alapján Épülettípus

Építési költségek 2 Euró/m

Forrás

Kis oktatási épületek

1419

Az óvoda költség alapján Kislinger és társai (2003) szerint

Nagy oktatási épületek

1419

Ugyanakkorának feltételezett, mint a kis oktatási épületek esetén

Kis egészségügyi épületek

1407

Az óvoda és a középület átlaga

1829

A feltevések szerint 30%-kal költségesebb, mint a kis egészségügyi épület esetén, ugyanaz a feltevés, mint a referenciaépületek költségénél.


1456

A feltevések szerint 35%-kal nagyobbak a költségek, mint a hagyományos irodai épület esetén 2005-ben. 35% a Kistelegdi által említett 20-50% kiegészítő költségek átlaga (személyes kapcsolattartás, 2009).


1350

Nordhoff Buro (2009) és Hegger (2008) által bemutatott szociális épületek átlaga


1407

Az óvoda és a középület átlaga

Nagy egészségügyi épületek

99

A referenciaépületek építési költségei a jellemző magyar oktatási és irodaépületek költségein alapulnak (ETK, 2005). A 24. táblázat az épületek költségeit és az alapul szolgáló feltevéseket mutatja. A referenciaépületek költségei feltételezhetően állandóak a kivetített időszakban. A referenciaépületek költségei feltehetően állandóak maradnak a kivetített időszakban. 24. táblázat. A referenciaépületek költségei Az épület építési költsége (ÁFA nélkül) 2 ezer HUF/m

Az épületek építési költségei (ÁFÁ-val) 2 Euró/m

Oktatási kis épületek

177

851

ETK (2005)

Oktatási nagy épületek

177

851

ETK (2005)

1073

Feltevés: az egészségügyi kis épületek költsége feltehetően az oktatási és irodaépületek költségének átlaga (közép szabványok)

Épület típusa

Egészségügyi kis épületek

223

Források és feltevések

Egészségügyi nagy épületek

290

1394

Feltevés: a speciális kórtermek, berendezések stb. szükségessége miatt, és mivel a költség a mérettel arányosan emelkedik (ami a lakóépületeknél is látható), feltehetően az egészségügyi nagy épületek költsége 30%-kal nagyobb, mint az egészségügyi kis épületeké.

Közigazgatási kis épületek

270

1294

ETK (2005)

Közigazgatási nagy épületek

270

1294

ETK (2005)

894

Feltevés: a szociális épületek költsége feltehetően az oktatási és irodaépületek költségének átlaga (közép szabványok)

894

Feltevés: a kulturális épületek költsége feltehetően az oktatási és irodaépületek költségének átlaga (közép szabványok)


223


223

5.1.8

A melegvíz igény csökkentése a melegvíz keringetés

éjszakai kikapcsolásával A melegvíz igény csökkentésének egyik legígéretesebb intézkedése a melegvíz éjszakai keringetésének leállítása, amikor senki sem használja (Kovacsics I., email kapcsolattartás, 2009). Ez az intézkedés csak a központi használati melegvíz-ellátású

100

(melegvíz és központi épületfűtés) épületekre vonatkozik. Feltételezzük, hogy a meglevő, központi használati melegvíz-ellátású kórházak 80%-a még mindig keringeti a melegvizet éjszaka. Az alap forgatókönyvben feltételezzük, hogy az érintett középületek 1%-át fogják ilyen intézkedéssel átalakítani a kivetítési időszakban, míg a csökkentési forgatókönyv szerint az összes épületet ilyen intézkedéssel fogják átalakítani 2025-ig. Feltételezzük, hogy az érintett épületek 50%-ában ez a művelet kis költségek mellett végezhető el (ahol az üzemeltetőnek kapcsolót kell a szivattyúra szerelnie) - ami 1.000 és 8.000 Ft között van (átlagosan 4.500 Ft/épület) a mérettől függően (Kovacsics I, email kapcsolattartás, 2009). A vizsgált kórházak másik felénél feltételezzük, hogy időzítőt szerel be, amely automatikusan kapcsolja a vízkeringést - ennek költsége 5.000 és 10.000 Ft között van (így az egy kórházra eső átlagos költség 7.500 Ft) (Kovacsics I., email kapcsolattartás, 2009). Ezt a lehetőséget csak kis és nagy oktatási épületekben és nagy közigazgatási épületekben alkalmazzák. Annak ellenére, hogy jelentős potenciált jelent a nagy használati melegvíz fogyasztású épületekben, például a kórházakban és a szociális épületekben, ezek az épületek általában éjszaka is igényelnek melegvizet. A kis egészségügyi és közigazgatási épületek nem szerepeltek ebben az elemzésben, mivel feltehetően főleg egyedi vízmelegítőkkel rendelkeznek, amely nem igényel keringetést.

5.2 Elektromos

áramra

vonatkozó

CO2

csökkentési

intézkedések A csökkentési forgatókönyv csak azokat a technológiai csökkentési lehetőségeket vizsgálja, amelyek kereskedelemben kaphatók, vagy a közeljövőben várhatóan kaphatók lesznek a kereskedelemben. A modellezett készülékek és világítások elektromos áramfogyasztásának csökkentését célzó következő mérséklési intézkedések megvalósíthatóságát vizsgáltuk a magyar közszektorban.

•

energiatakarékos eszközök beszerelése étel- és ital automatákba;

101

•

hatékony ventilátorok szellőzéshez és légkondicionáláshoz;

•

a számítógépek (asztali számítógépek és laptopok), monitorok és irodai képalkotó berendezések csökkent üzemmódú fogyasztásának csökkentése;

•

hatékony világítás.

A következő bekezdések ezeket a mérséklési lehetőségeket mutatják be részletesen, és információkat adnak a csökkentési forgatókönyv elkészítéséhez illetve az energia- és széndioxid-megtakarítások és a kapcsolódó CO2 mérséklési költségek felméréséhez használt adatokról.

5.2.1 Energiatakarékos eszközök beszerelése étel- és ital automatákba Az étel- és ital automaták jelentős időt fordítanak a készenléti üzemmódra24, hogy a kínált italok és ételek kívánt hőmérsékletét a termékek forgalmától függetlenül fenntartsák, és állandó világításuk legyen akkor is, amikor az nem szükséges. Az automaták működése ilyen esetben egyáltalán nem hatékony, mivel jelentős energiát pazarolnak éjszaka és hétvégeken, amikor nagyon kicsi a forgalom, vagy egyáltalán nincs forgalom. Tekintve, hogy az étel- és ital automaták piaca stabilan erősödik Magyarországon, ez a végfelhasználó a közszektor energia- és széndioxidmegtakarításának kedvező célpontja lehet. Most már olyan technológiai megoldás áll rendelkezésre, amely ezzel a problémával foglalkozik, és az automata elektromos áramfogyasztásának jelentős részét megtakarítja. Ezt a megoldást a Bayview Technologies25 dolgozta ki, amely egy ’vending miser’ (energiatakarékos eszköz) elnevezésű eszközt fejlesztett ki. Az energiatakarékos eszköz egy mozgásértékelőből és magából az eszközből áll. Az automatát és a mozgásértékelőt az energiatakarékos eszközre kell csatlakoztatni, azt 24

A készenléti üzemmódban a készülék legalább egy funkciót végez, de nem a fő funkciót, és feladat elvégzésére vár. Ebben az üzemmódban a készülék elektromos áramfogyasztása alig

csökken a normál üzemmódhoz képest, amelyben a készülék a fő funkciót végzi, és a legnagyobb elektromos áramfogyasztása van (Schlomann és társai alapján). 2005). 25

www.bayviewtech.com

102

pedig a hálózati aljzatba. Ha a mozgásérzékelő 15 percig nem észlel mozgás az automata közbelében, és ha a kompresszor nem megy, az energiatakarékos eszköz kikapcsolja az automatát és a megvilágítást. . Ha a mozgásérzékelő mozgást érzékel, az energiatakarékos eszköz újra bekapcsolja a gépet és a világítást. Az energiatakarékos eszköz nem befolyásolja a belső termosztát vagy a kompresszor működését az automatában. Az automatában a kompresszor a belső termosztáttól függően lép működésbe, hogy biztosítsa az italok és ételek szükséges hőmérsékletét a gépben. Ugyanakkor az energiatakarékos eszköz méri a külső hőmérsékletet, és a külső hőmérséklettől függően bekapcsolhatja a gépet. Ezáltal a gép 1-3 óránként kapcsol be, akkor is, ha nem észlel mozgást az energiatakarékos eszköz mozgásérzékelője, így biztosítja, hogy az italok hidegek maradjanak (Tufts Climate Initiative 2004, BIS 2007). Az energiatakarékos eszköz alkalmazásból származó átlagos elektromos áram megtakarítás 46 százalék körül van (Suozzo és társai, 2004, Tufts Climate Initiative 2004). Az energiatakarékos eszköz egységára 179 $26 vagy 122 $ 500 egységnél kevesebb mennyiségek esetén.

5.2.2 Hatékony ventilátorok szellőzéshez és légkondicionáláshoz Mint azt említettük a fentiekben a szellőzés és légkondicionálás ventilátorait gyakran első költség alapon választják ki, és az olcsóbb, kevésbé hatékony termékeket részesítik előnyben (Radgen és társai 2007). Ennek eredményeként a ventilátorállomány átlagos hatékonysága

viszonylag

alacsony.

Ugyanakkor

a

szellőző

ventilátorok

hatékonyságának növelése, ami a ventilátorok geometriájának javítását igényli, sokkal olcsóbban érhető el, mint a szellőző és légkondicionáló rendszerek egyéb komponenseiben (Radgen és társai 2007). Így a ventilátorok hatékonyságának javításából származó energia-megtakarításhoz összetettebb gyártási technológiájú ventilátor komponensek alkalmazása kapcsolódik, amelyek fő célja a lapátok geometriájának javítása, és növelik a termékköltséget. Radgen és társai szerint a ventilátor hatékonyságának 1%-os javítása a termékköltség 1-2%-os növekedését eredményezi. A jelenlegi tanulmány esetén a termékköltségek 1,5%-os növekedése feltehetően 1%-os hatékonyság javulásnak felel meg. A csökkentési forgatókönyvben 26

www.bayviewtech.com

103

használt átlagos elektromos áramfogyasztást és a költségvonatkozású tulajdonságokat összesíti a 25. táblázat. 25. táblázat. Az átlagos ventilátor elektromos áram és költségvonatkozású tulajdonságok

Telj. BAU kW

Hatékony VentiTelje- ÁremelÉves -ság látor sítmény kedés a Ventilátor üzemór javítási ára (csökke javítás ára ák potenciál, (BAU), n-tés), miatt*, (csökkenszáma tés), € % € kW %

Term. kat.

Áraml ási irány

Tipus

1

Axiális

< 300 Pa (statikus nyomás)

0.8

2 000

33.3

450

0.53

49.95

675

2

Axiális

> 300 Pa (statikus nyomás)

1.3

2 000

19.7

600

1.04

29.55

777

3

Centrif u-gális

Előre hajló lapátok (burkolattal)

0.44

3 000

25

750

0.33

37.5

1 031

4

Centrif u-gális

Előre hajló lapátok (burkolat nélkül)

3.76

3 000

13

1 400

3.27

19.5

1 673

5

Centrif u-gális

Előre hajló lapátok (csigaházas)

3.82

3 000

8.3

3 000

3.50

12.45

3 374

6

Egyéb

Dobozos ventilátorok

0.37

1 715

33.3

800

0.25

49.95

1 200

7

Egyéb

Tetőventilátorok

1.2

2 520

31.3

1 400

0.82

46.95

2 057

8

Egyéb

Keresztáramlásos ventilátorok

0.42

1 865

62.5

600

0.16

93.75

1 163

*Feltételezzük, hogy a termékár 1,5%-os növekedéséhez 1% hatékonyságjavulás kapcsolódik (Radgen és társai alapján 2007). Forrás: Radgen és társai 2007. A csökkentési forgatókönyv szerinti teljestmény és ár becslése Radgen és társaitól származó paramétereken alapul. 2007.

5.2.3 A számítógépek, monitorok és irodai képalkotó berendezések csökkent üzemmódú fogyasztásának csökkentése Mint azt a fentiekben megtárgyaltuk, az elektromos áram jelentős arányát feladat alapú termékek pazarolják csökkent üzemmódú fogyasztás formájában, amelybe a készenléti és hibernálási fogyasztás tartozik. Ráadásul a csökkent üzemmódú fogyasztás aránya a készülékek összes elektromos áramfogyasztásában várhatóan a közeljövőben emelkedni fog a 3. fejezetben bemutatott tendenciák miatt. A feladat elvégzésére váró készülék

104

áramfogyasztásának korlátozása érdekében a tanulmány a készenléti és hibernálási üzemmód fogyasztásának csökkentésére összpontosít. A számítógépek és monitorok csökkent üzemmódjának (LOPOMO) elektromos árammal kapcsolatos jellemzőit foglalja össze, és az irodai berendezések csökkent üzemmódú fogyasztásának csökkentéséhez szükséges kiegészítő tőkeberuházásokat mutatja be a 26. táblázat. 26. táblázat. A számítógépek és monitorok csökkent üzemmódú jellemzői és a hatékonyságnövelés kiegészítő tőkeberuházásai. 2005-ös év

Termék

2025-ös év

A termék kiegésztő Készenlét Hibernálás Készenlét Hibernálás költségek (csökkent Felvett Hasz- Felvett Felvett Hasz- Felvett ési teljesít- nálati teljesít- Hasz- teljesít- nálati teljesít- Haszmény, idő, mény, nálati idő, mény, idő, mény, nálati idő, forgatókön yv), € W óra/év W óra/év W óra/év W óra/év

LOPOMO referencia forgatókönyv Asztali számítógép

15

660

3.5

5 248

5

770

1

5 248

Notebook

5

770

2.5

3 280

2.5

770

1

3 280

LCD monitor

2

880

2

5 072

1.5

990

1.5

5 072

LOPOMO csökkentési forgatókönyv Asztali számítógép

1

660

0.75

5 248

1

770

0.75

5 248

5

Notebook

1

770

0.75

3 280

1

770

0.75

3 280

4

LCD monitor

1

880

0.75

5 072

1

990

0.75

5 072

5

Forrás: Schlomann és társai 2005, Fraunhofer IZM 2007b

Az irodai képalkotó berendezések elektromos áram vonatkozású csökkent üzemmód jellemzőit és az elektromos áramfogyasztás csökkentéséhez szükséges kiegészítő beruházásokat részletezi a 27. táblázat.

105

27. táblázat. Az irodai képalkotó berendezések csökkent üzemmódú jellemzői és a hatékonyságnövelés kiegészítő tőkeberuházásai 2005-ös év Standby Soft Off Termék

Felvett Hasz- Felvett teljesít- nálati teljesítmény, idő, mény, W óra/év W

Referencia forgatókönyv EP nyomtató, SFD, mono/színes 50 2160 EP nyomtató, MFD, mono/színes 95 2090 IJ nyomtató, színes, SFD/MFD, 6 2200 Faxkészülék 11 8430 LOPOMO csökkentési forgatókönyv EP nyomtató, SFD, mono/színes 1 2160 EP nyomtató, MFD, mono/színes 95 2090 IJ nyomtató, színes, SFD/MFD, 1 2200 Faxkészülék 1 8430

Használati idő, óra/év

2025-ös év Standby Soft Off

A termék kiegésztő költségek Felvett Hasz- Felvett Hasz- (csökkenté teljesít- nálati teljesít- nálati si mény, idő, mény, idő, forgatóköW óra/év W óra/év nyv), €

2

5160

20

2160

2

2

5160

25

2090

2

3 0

5160 0

2 10

2200 8430

1 0

0.75

5160

1

2160

0.75

0.75

5160

25

2090

0.75

0.75 0

5160 0

1 1

2200 8430

0.75 0

516 0 516 0 516 0 0 516 0 516 0 516 0 0

5 5 1 3

Forrás: Schlomann és társai 2005, Fraunhofer IZM 2007b

5.2.4

Hatékony világítás

Mint az az alap forgatókönyvben látható, a magyar közszektorban a világítás jelentős részét még mindig olyan legkevésbé hatékony világítási technológiák adják, mint az izzólámpák és a T12 (El-Tertiary 2008, Ürge-Vorsatz és társai 2000). Emellett a hosszú fénycsövek (LFL) jelentős aránya ferromágneses fénycsőelőtéttel rendelkezik (LFL-ek 85%-a (Van Tichelen és társai (2007)), lásd az alap forgatókönyvben a leírását). A ferromágneses fénycsőelőtét alkalmazása kb. 20% energiaveszteséget okoz (van Heur 2008). Az áramveszteségek csökkentése érdekében a fent említett nem hatékony világítási technológiákat hatékonyabbakra kell cserélni. A 28. táblázat a különböző világítási technológiák csökkentéséhez szükséges tőkeberuházások adatait összesíti, amelynek alapján a csökkentési, világítással kapcsolatos költségek becslése történik.

106

28. táblázat. Világítások tőkebefektetései Lámpatípus

Ár, Euró

Izzólámpa

0.7

CFL

7.0

T8 LFL

4.6

T12 LFL

3.3

Elektronikus fénycsőelőtét

4.5

Mágneses fénycsőelőtét

0.6

107

6. EREDMÉNYEK Ez a fejezet a kutatási eredményeket mutatja be, és részletes információkat ad a széndioxidmegtakarításokról és a kapcsolódó csökkentési költségekről. Egyúttal csökkentési görbéket tartalmaz a közszektor egyes energiafelhasználás típusairól (azaz fűtés és melegvíz előállítás és elektromos áram), illetve egy ágazatközi csökkentési görbét, amely a tanulmányban vizsgált energiafelhasználás összes típusához kapcsolódó csökkentési intézkedéseket tartalmazza.

6.1

A fűtés és melegvíz előállítás csökkentési forgatókönyve

Az összes vizsgált épület esetén a csökkentési forgatókönyvben az az alapfeltevés, hogy az adott technológiai lehetőséggel átalakításra alkalmas összes épület átalakítására 2025-ig sor kerül. Ez azt jelenti, hogy a csökkentési forgatókönyvben az alap forgatókönyvben még nem átalakított összes épület átalakítása 2025-ig megtörténik. Épületkazánok esetén a régi állományt új kondenzációs épületkazánokra kell cserélni. Az alapforgató könyvben még nem alkalmazott hőszabályozásokat a csökkentési forgatókönyvben a teljes állományra alkalmazni kell. Figyelembe kell venni, hogy az egyes lehetőségek energia-megtakarítása az előző lehetőséggel elért megtakarítástól függ, és ezáltal az összevont potenciál kisebb, mint az egyes lehetőségek összesített potenciálja (pl. az energiaigény falszigetelés miatti csökkenése mérsékli az ezután alkalmazott ablakcsere és egyéb lehetőségek potenciálját). Először az egyes lehetőségek csökkentési potenciálját és kapcsolódó költségeit mutatjuk be (29. táblázat), majd az alkalmazásuk utáni lehetőségek csökkentési potenciálját (a kapcsolódó költségekkel együtt) a költséghatékonyság sorrendjében (30. táblázat).

108

29. táblázat. Az egyes lehetőségek CO2 csökkentési potenciálja és azok költségei a csökkentési forgatókönyvben 2025-ben a fűtés és melegvíz előállítás esetén

Intézkedés

Oktatási kis épületek (1990 előtt épültek)




Energiamegtakarítások 2025-ben

CCE 2025-ben

CCE 2025-ben

kt CO2/év

EUR/tCO2

1000 HUF/tCO2

GWó/év

EUR/kWh

HUF/kWó

0.2

64

316

A használati melegvíz keringetés éjszakai kikapcsolása a kis oktatási épületekben

1

-251

-75

6

0.001


9

-239

-72

45

0.00

1


9

-88

-26

44

0.03

10


14

-60

-18

69

0.04

12


10

-59

-18

49

0.04

12

9

-49

-15

44

0.04

12

12

18

5

59

0.05

16

Pinceszigetelés kis oktatási épületekben Kondenzációs épületkazán kis oktatási épületekben Oktatási nagy épületek (1990 előtt épültek) A használati melegvíz keringetés éjszakai kikapcsolása a nagy oktatási épületekben

203

1008

5

-254

-76

25

0.0002

0.06

2C hőgazdálkodás nagy oktatási épületekben (csak DH és CBH)

30

-183

-55

150

0.01

4


42

-124

-37

209

0.03

8


65

-79

-24

323

0.04

11

8

-21

-6

39

0.05

14

Kondenzációs épületkazán nagy oktatási épületekben

39

-4

-1

191

0.05

15


14

1

0

70

0.05

15


48


237

2C hőgazdálkodás kis egészségügyi épületekben (csak DH és CBH)

7

-246

-74

34

0.002

0.7


6

-90

-27

30

0.03

10


8

-85

-26

38

0.03

10

11

-61

-18

56

0.04

12


7

-51

-15

35

0.04

12

Kondenzációs épületkazán kis egészségügyi épületekben

9

32

10

44

0.06

17



137

683


28

-240

-72

140

0.003

1.0


43

-136

-41

213

0.02

7

Külső fal szigetelése nagy iparosított egészségügyi épületekben

18

-125

-37

88

0.03

8

Kondenzációs épületkazán nagy egészségügyi épületekben

36

-35

-10

178

0.04

13


5

-15

-5

23

0.05

14

Tetőszigetelés nagy egészségügyi

8

9

3

41

0.05

16

109

Intézkedés





CCE 2025-ben

CCE 2025-ben

kt CO2/év

EUR/tCO2

1000 HUF/tCO2

GWó/év

EUR/kWh

HUF/kWó

1.1

épületekben Közigazgatási kis épületek (1990 előtt épültek) 2C hőgazdálkodás kis középületekben (csak DH és CBH) Külső fal szigetelése kis közigazgatási épületekben Tetőszigetelés kis közigazgatási épületekben Pinceszigetelés kis közigazgatási épületekben Ablakcsere kis közigazgatási épületekben Kondenzációs épületkazán kis középületekben Közigazgatási nagy épületek (1990 előtt épültek)

44

217

4

-237

-71

21

0.004

11

-95

-29

57

0.03

9

7

-68

-21

34

0.04

11

4

-58

-18

22

0.04

12

11

-37

-11

54

0.04

13

6

230

69

29

0.10

29

41

204

A használati melegvíz keringetés éjszakai kikapcsolása a nagy középületekben

1

-253

-76

3

0.0001

0.04


4

-205

-62

18

0.01

3

Külső fal szigetelése nagy iparosított középületekben

8

-128

-39

39

0.02

7

19

-52

-16

94

0.04

12


2

-30

-9

9

0.04

13


3

-8

-2

16

0.05

15

5

93

28

25

0.07

21


Kondenzációs épületkazán nagy középületekben Szociális épületek (1990 előtt épültek)

80

399


19

-210

-63

97

0.009

3

Ablakcsere szociális épületekben

12

-153

-46

60

0.02

6

Külső fal szigetelése kis szociális épületekben

6

-88

-26

28

0.03

10

Kondenzációs épületkazán szociális épületekben

26

-76

-23

127

0.03

10

Tetőszigetelés szociális épületekben

11

-60

-18

53

0.04

12


7

-50

-15

33

0.04

12

1.0

Kulturális épületek (1990 előtt épültek)

91


451

6

-235

-71

31

0.003


21

-115

-35

104

0.03

8


14

-91

-27

67

0.03

10


25

-64

-19

126

0.04

11

Pinceszigetelés kulturális épületekben

16

-54

-16

80

0.04

12

9

179

54

43

0.09

26

Kondenzációs épületkazán kulturális épületekben Új középületek (2007 után építettek)

270

1357

Passzív energetikai szabvány 2007 után épült szociális épületekben

33

-17

-4

165

0.05

12

Passzív energetikai szabvány 2007 után

25

35

9

123

0.06

14

110

Intézkedés





CCE 2025-ben

CCE 2025-ben

kt CO2/év

EUR/tCO2

1000 HUF/tCO2

GWó/év

EUR/kWh

HUF/kWó

épült kis egészségügyi épületekben Passzív energetikai szabvány 2007 után épült kis oktatási épületekben

12

62

15

62

0.06

16

Passzív energetikai szabvány 2007 után épült kis közigazgatási épületekben

6

90

22

30

0.07

17


19

19

48

94

0.09

22

Passzív energetikai szabvány 2007 után épült nagy oktatási épületekben

87

213

53

440

0.09

23

Passzív energetikai szabvány 2007 után épült nagy egészségügyi épületekben

84

257

64

423

0.10

26

Passzív energetikai szabvány 2007 után épült nagy közigazgatási épületekben

4

356

89

21

0.12

30

Megjegyzés: A feltételezett árfolyam 300 HUF/euró

Az egyes lehetőségek csökkentési potenciálja 977 kt CO2 kibocsátás-csökkentés, amely azonban mérséklődik az egymással összefüggő intézkedések átfedő potenciáljának leszámítása miatt. A következő lépésben a technológiai lehetőségeket alkalmazzuk a költséghatékonyság sorrendjében, amelyek eredményei a 30. táblázatban láthatók. A táblázat emellett a befektetéseket és energia költségmegtakarításokat is mutatja a fenti lehetőségek megvalósítása esetén (a 2005-2025 időszakban).

111

30. táblázat. Az összevont lehetőségek CO2 csökkentési potenciálja és azok költségei a csökkentési forgatókönyvben 2025-ben a fűtés és melegvíz előállítás esetén

Intézkedés

Oktatási kis épületek (1991 előtt épültek)

CO2 megtakar -ítások 2025-ben




CCE 2025ben

CCE 2025ben

Befektetések 20082025

Megtakarított költsé-gek 2008-2025

kt CO2/év

EUR/tCO2

1000 HUF/tCO2

GWh/év

EUR/k Wh

HUF/k Wh

mill. EUR

mill. EUR

49

236

146

109

0.2

0.05

3.0

0.003

1.0

1.7

21

0.04

11

20

18

57

0.05

14

37

25

12

30

0.06

18

25

14

17

31

0.06

19

27

14

72

32

0.10

29

36

15

468

403

A használati melegvíz keringetés éjszakai kikapcsolása a kis oktatási épületekben

1

-251

-75

6

0.001


9

-239

-72

45


8

-73

-22

40


11

-19

-6


6

39


6

56

Kondenzációs épületkazán kis oktatási épületekben

6

239

Oktatási nagy épületek (1991 előtt épültek) A használati melegvíz keringetés éjszakai kikapcsolása a nagy oktatási épületekben

166

801

5

-254

-76

25

0.0002

0.1

0.06

12


30

-183

-55

150

0.01

4

25

70


38

-111

-33

191

0.03

9

76

86


53

-38

-12

263

0.04

13

157

128


5

92

27

26

0.07

21

25

14


10

125

37

47

0.08

23

50

25


25

222

67

123

0.09

28

134

69


38

109

83

187

2C hőgazdálkodás kis egészségügyi épületekben (csak DH és CBH)

7

-246

-74

34

0.002

0.68

0.9

17


6

-77

-23

27

0.04

11

13

11


7

-57

-17

33

0.04

12

17

14


9

-6

-2

43

0.05

15

28

18

112

Intézkedés





CCE 2025ben

CCE 2025ben



kt CO2/év

EUR/tCO2

1000 HUF/tCO2

GWh/év

EUR/k Wh

HUF/k Wh

mill. EUR

mill. EUR


5

51

15

23

0.06

18


5

231

69

26

0.10

29


130

645

19

10

32

13

290

301


28

-240

-72

140

0.003

1.0

5.6

65


44

-126

-38

218

0.03

8

77

98


19

-89

-27

96

0.03

10

44

43


4

19

6

22

0.05

16

16

10


7

79

24

36

0.07

20

33

18


27

125

38

132

0.08

23

114

68

Közigazgatási kis épületek (1991 előtt épültek)

35

138

129

4

-237

-71

21

0.004

1.1

0.90

10 23


173

11

-87

-26

54

0.03

10

32


6

-39

-12

29

0.04

13

17

13


3

13

4

16

0.05

16

12

7.0


8

42

13

40

0.06

18

32

32

Kondenzációs épületkazán kis középületekben

3

1207

362

13

0.29

88

44

44

108

80


Közigazgatási nagy épületek (1991 előtt épültek)

34

170

A használati melegvíz keringetés éjszakai kikapcsolása a nagy középületekben

1

-253

-76

3

0.0001

0.04

0.01

1.3


4

-205

-62

18

0.01

3

2.1

8.5


8

-122

-37

37

0.03

8

13

17

16

-18

-5

81

0.05

14

52

38


1

87

26

6

0.07

20

5.5

3.0


2

128

38

10

0.08

23

11

5.3

3

493

148

14

0.15

45


Kondenzációs épületkazán nagy középületekben Szociális épületek (1991 előtt épültek)

69


19

342 -210

-63

97

0.01

3

24

8.0

138

154

10

44

113

Intézkedés

Ablakcsere szociális épületekben Külső fal szigetelése szociális épületekben Kondenzációs épületkazán szociális épületekben Tetőszigetelés szociális épületekben Pinceszigetelés szociális épületekben Kulturális épületek (2007 után épültek)





CCE 2025ben

CCE 2025ben



kt CO2/év

EUR/tCO2

1000 HUF/tCO2

GWh/év

EUR/k Wh

HUF/k Wh

mill. EUR

mill. EUR

55

0.02

7

17

25

11

-144

-43

5

-61

-18

24

0.04

12

13

11

21

-35

-11

103

0.04

13

51

47

8

6

2

39

0.06

16

28

18

5

36

11

23

0.06

17

68

09

10

220

149

1.0

1.2

14

338

6

-235

-71

31

0.003


20

-109

-33

99

0.03

8

39

44


11

-51

-15

53

0.04

12

29

24


18

12

3

89

0.05

16

65

39


9

96

29

45

0.07

21

43

20

4

686

206

20

0.19

57


Kondenzációs épületkazán szociális épületekben Új középületek (2005 után építettek)

270

1357

43

9.1

1927

662

Passzív energetikai szabvány 2007 után épült szociális épületekben

33

-17

-4

165

0.05

12

131

80

Passzív energetikai szabvány 2007 után épült kis egészségügyi épületekben

25

35

9

123

0.06

14

117

57

Passzív energetikai szabvány 2007 után épült kis oktatási épületekben

12

62

15

62

0.06

16

64

31

6

90

22

30

0.07

17

34

15


19

193

48

94

0.09

22

139

44

Passzív energetikai szabvány 2007 után épült nagy oktatási épületekben

87

213

53

440

0.09

23

683

220

Passzív energetikai szabvány 2007 után épült nagy egészségügyi épületekben

84

257

64

423

0.10

26

718

204

4

356

89

21

0.12

30

Passzív energetikai szabvány 2007 után épült kis közigazgatási épületekben

Passzív energetikai szabvány 2007 után épült nagy közigazgatási épületekben Összesen

858

4248

42

10

3573

2143


114

A 30. táblázathoz hasonlóan a 26. ábra azt mutatja, hogy a legnagyobb potenciál (270 kt CO2 kibocsátás megtakarítás) az új építéseken alkalmazandó passzív ház szabványokkal érhető el. A nagy potenciál egyúttal a nagy egészségügyi (130 kt CO2) és a nagy oktatási épületek (166 kt CO2) átalakítását is kínálja. Bár a nagy egészségügyi épületek nagyobb épületenkénti potenciált érhetnek el, az összes elérhető potenciál a nagy oktatási épületekben nagyobb az országban jelenlevő ilyen típusú épületek nagy száma miatt. A következő részben az egyes alközszektorok költséggörbéit adjuk meg.

115

26. ábra. Az oktatási kis és nagy épületek csökkentési költséggörbéi (euró/t CO2) Az oktatási kis épületek CO2 csökkentési görbéje (Euró/t CO2) Euró/t CO2 300 Kondenzációs kazán

200

Ablakok

100

cseréje

Pinceszigetelés Tető-

kt CO2

szigetelés 0 0

10

20

-100

30

40

50

60

Külső falak szigetelése

A fűtés és melegvíz előálltás alap forgatókönyvi CO2 kibocsátásai 2025-ben: 2033 kt CO2

Hőgazdálkodás,

-200

2C

Melegvíz éjszakai kikapsolása

-300

Az oktatási nagy épületek CO2 csökkentési görbéj e (EURO/tCO2)

Euró/t CO2 300

Kondenzációs kazán TetőPince- szigetelés

200

szigetelés

100

kt CO2 0 0

20

-100

Külső falak az 60 40 iparosított épületekben

80

100

120

140

160

180

Ablakcsere

Hőgazdálkodás, 2C -200

-300


Fűtés és melegvíz előállítás alap forgatókönyvi CO2 kibocsátásai 2025-ben: 2033 kt CO2

116

27. ábra. Az egészségügyi kis és nagy épületek csökkentési költséggörbéi (euró/t CO2) Kis egészségügyi épületek csökkentési költséggörbéi (EURO/tCO2) Euró/t CO2 300

Kondenzációs kazán 200

100

Pinceszigetelés Tetőszigetelés

kt CO2

0 0

5

10

15


-100

20

25

30

35

40

Ablakcsere A fűtés és melegvíz előállítás alap forgatókönyvi CO2 kibocsátásai 2025-ben: 2033 kt CO2

-200

Hőgazdálkodás 2C -300

Nagy egészségügyi épületek CO2 csökkentési költséggörbéje (EURO/tCO2) Euró/t CO2 150

Kondenzációs kazán Tetőszigetelés

100 50

Pinceszigetelés kt CO2

0 0

20

40

-50

Ablakcsere

-100

60

80

100

120

140

Külső falak szigetelése iparosított épületekben

-150 -200 -250

Hőgazdálkodás, 2C

A fűtés és melegvíz előállítás alap forgatókönyvi CO2 kibocsátásai 2025-ben 2033 kt CO2

-300

117

28. ábra. A kis és nagy közigazgatási épületek csökkentési költséggörbéi (euró/t CO2) CO2 csökkentési görbe kis közigazgatási épületek esetén (EURO/tCO2) Euró/t CO2 1400

Kondenzációs kazán 1200

1000

800

600

400

200

PinceTetőszigetelésszigetelés

Ablakcsere

kt CO2

0 0

5

10

15

20

25

30

35

40


-200

Fűtés és melegv íz előállítás alap f orgatóköny v i CO2 kibocsátásai 2025-ben: 2033 kt CO2

Hőgazdálkodás, 2C -400

CO2 csökkentési görbe nagy közigazgatási épületek esetén (EURO/tCO2) Euro/t CO2 600 500 Kondenzációs kazán

400 300 200 Pinceszigetel és

100

Tetpf szigetelés

Ablakcsere kt CO2

0 0

5 10 Külső fel szigetelése iparosított épületekben

-100 -200

Hőgazdálkodás

15

20

25

30

35

40

Fűtés és melegvíz alap CO2 kibocsátásai 2025-ben: 2033 kt CO2

Éjszakai melegvíz kikapcsolása -300

118

29. ábra. A szociális épületek csökkentési költséggörbéi (euró/t CO2) 50

Euro/t CO2

Tetőszigetelés

Pinceszigetelés

0 0

10

20

30

40

50

60

kt CO2

70

80

Kondenzációs kazán -50


-100

-150

Fűtés és melegvíz előállítás alap CO2 kibocsátásai 2025-ben: 2033 kt CO2

Ablakcsere

-200

Hőgazdálkodás 2C -250

30. ábra Kulturális épületek csökkentési költséggörbéi (euró/t CO2)

800

Kondezációs kazán

Euro/t CO2 600

400

Pinceszigetelés

200

kt CO2

Tetőszigetelés 0 0

-200

10

20

Ablakcsere Hőzgazdálkodás, 2C

30


40

50

60

70

80

Fűtés és melegvíz előállítás alap CO2 kibocsátásai 2025-ben: 2033 kt CO2

-400

119

31. ábra. Passzív ház szabvány alkalmazása az új épületek esetén a közszektorban 2007 után épült középületek CO2 csökkentési potenciálja (Euró/t CO2) Euro/t CO2 450

Kult. épületek Közigazgatási nagy épületek

400 350

Egészségügyi nagy épületek

300 250

Közig. Kis épületek

Oktatási nagy épületek

200 Oktatási kis épületek

150 100 50

Fűtés és melegvíz előállítás alap forgatókönyvi CO2 kibocsátásai 2025: 2033 kt CO2

Egészségügyi kis épületek

0 0

Szociális épületek 50

100

150

200

250

kt CO2 300

-50

A 31. táblázatban a csökkentési forgatókönyv összevont lehetőségei láthatók költséghatékonysági sorrendben.

120

31. táblázat. Az összevont lehetőségek CO2 csökkentési potenciálja költséghatékonyság szerinti rangsorolásban, illetve azok költségei a 2025. évi fűtésre és melegvíz előállításra vonatkozó csökkentési forgatókönyvben

Intézkedés

CO2 A csökkenmegtakatett CO2 rítások 2025költsége ben 2025-ben kt CO2/év

EUR/tCO2

A csökkentett CO2 költsége 2025-ben 1000 HUF/tCO2


CCE 2025ben

CCE 2025ben



GWh/év

EUR/ kWh

HUF/ kWh

mill. EUR

mill. EUR

5

A használati melegvíz keringetés éjszakai kikapcsolása a nagy oktatási épületekben A használati melegvíz keringetés éjszakai kikapcsolása a nagy középületekben A használati melegvíz keringetés éjszakai kikapcsolása a kis oktatási épületekben 2C hőgazdálkodás kis egészségügyi épületekben (csak DH és CBH) 2C hőgazdálkodás nagy egészségügyi épületekben (csak DH és CBH)

28

-240

-72

140

0.003

1.04

5.57

64.6

6


9

-239

-72

45

0.003

0.98

1.7

20.7

7


4

-237

-71

21

0.004

1.09

0.895

9.9

8


6

-235

-71

31

0.003

0.99

1.2

14.0

9


19

-210

-63

97

0.01

3

10.1

44.0

10


4

-205

-62

18

0.01

3.0

2.1

8.5

11


30

-183

-55

150

0.01

4.4

25.4

69.7

12

Ablakcsere szociális épületekben

11

-144

-43

55

0.02

7

16.9

24.8

13


44

-126

-38

218

0.03

7.7

77.0

97.6

8

-122

-37

37

0.03

7.8

13.4

16.6

1 2 3 4

5

-254

-76

25

0.0002

0.06

0.063

11.7

1

-253

-76

3

0.0001

0.04

0.005

1.3

1

-251

-75

6

0.0007

0.21

0.05

3.0

7

-246

-74

34

0.002

0.68

0.95

17.0

14


15


38

-111

-33

191

0.03

8.7

76.1

85.8

16


20

-109

-33

99

0.03

8

38.7

43.7

17


19

-89

-27

96

0.03

9.9

44.0

43.1

18


11

-87

-26

54

0.03

9.9

32.1

22.8

19


6

-77

-23

27

0.04

10.7

12.8

11.5

20


8

-73

-22

40

0.04

10.9

20.1

17.9

121

Intézkedés


EUR/tCO2



CCE 2025ben

CCE 2025ben



GWh/év

EUR/ kWh

HUF/ kWh

mill. EUR

mill. EUR

21

Külső fal szigetelése szociális épületekben

5

-61

-18

24

0.04

12

12.8

10.7

22


7

-57

-17

33

0.04

11.9

16.9

13.6

23


11

-51

-15

53

0.04

12

29.4

23.5

24


6

-39

-12

29

0.04

12.8

17.3

13.0

25


53

-38

-12

263

0.04

13.0

157

128

26

Kondenzációs épületkazán szociális épületekben

21

-35

-11

103

0.04

13

50.7

46.6

27


11

-19

-6

57

0.05

14.2

37.0

25.5

28

16

-18

-5

81

0.05

14.1

52.1

37.7

29

Ablakcsere nagy közigazgatási épületekben Passzív energetikai szabvány 2007 után épült szociális épületekben

33

-17

-4

165

0.05

12

130.6

79.7

30


9

-6

-2

43

0.05

15.0

28.2

18.1

31

Tetőszigetelés szociális épületekben

8

6

2

39

0.05

16

28.2

17.5

32


18

12

3

89

0.05

16

64.8

39.4

33


3

13

4

16

0.05

16.0

11.5

7.0

19

6

22

0.05

16.4

16.4

10.2

35

Pinceszigetelés nagy egészségügyi épületekben Passzív energetikai szabvány 2007 után épült kis egészségügyi épületekben

4 25

35

9

123

0.06

14.3

117

57.0

36


5

36

11

23

0.06

17

18.8

10.5

37


6

39

12

30

0.06

17.6

24.7

13.6

38


8

42

13

40

0.06

17.7

32.1

32.1

39


5

51

15

23

0.06

18.3

18.8

9.8

40

6

56

17

31

0.06

18.6

26.5

13.9

41

Ablakcsere kis oktatási épületekben Passzív energetikai szabvány 2007 után épült kis oktatási épületekben

12

62

15

62

0.06

15.6

64.2

31.3

42


7

79

24

36

0.07

20.1

33.2

17.6

43

1

87

26

6

0.07

20.4

5.5

3.0

44

Pinceszigetelés nagy közigazgatási épületekben Passzív energetikai szabvány 2007 után épült kis közigazgatási épületekben

6

90

22

30

0.07

17.1

34.5

14.8

45


5

92

27

26

0.07

20.8

25.2

13.8

34

122

Intézkedés


EUR/tCO2



CCE 2025ben

CCE 2025ben



GWh/év

EUR/ kWh

HUF/ kWh

mill. EUR

mill. EUR

46


9

96

29

45

0.07

21

43.2

19.8

47


10

125

37

47

0.08

22.9

49.7

24.8

48


27

125

38

132

0.08

22.6

114

68.2

49

2

128

38

10

0.08

22.9

10.8

5.3

19

193

48

94

0.09

22

138.7

44.3

51

Tetőszigetelés nagy közigazgatási épületekben Passzív energetikai szabvány 2007 után épült kulturális épületekben Passzív energetikai szabvány 2007 után épült nagy oktatási épületekben

87

213

53

440

0.09

23.4

683

220

52


25

222

67

123

0.09

28.4

134

69.1

53


5

231

69

26

0.10

29.0

31.7

13.0

54

6

239

72

32

0.10

29.5

36.3

14.9

84

257

64

423

0.10

25.6

718

204

56

Kondenzációs épületkazán kis oktatási épületekben Passzív energetikai szabvány 2007 után épült nagy egészségügyi épületekben Passzív energetikai szabvány 2007 után épült nagy közigazgatási épületekben

4

356

89

21

0.12

30.4

41.8

10.5

57

Kondenzációs épületkazán nagy középületekben

3

493

148

14

0.15

44.9

24.5

8.0

58

Kondenzációs épületkazán kulturális épületekben

4

686

206

20

0.19

57

42.8

9.1

Kondenzációs épületkazán kis középületekben

3

1207

362

13

0.29

88.1

44.4

44.4

50

55

59


123

A melegvíz (mind a kis, mind a nagy) oktatási épületekben illetve a nagy közigazgatási épületekben való éjszakai kikapcsolása

a

leghatékonyabb lehetőség költség

szempontjából, a teljes csökkentési potenciálja azonban nem nagy. Ha ezt az intézkedést (központi melegvízzel ellátott) és éjszakára bezárt bizonyos egészségügyi vagy szociális épületekben is alkalmazzák, ez a lehetőség nagyobb csökkentési potenciált eredményezne. Ugyanakkor ennek az intézkedésnek az alkalmazását alaposan meg kell fontolni az épület funkciója tekintetében. A második leghatékonyabb lehetőség a hőgazdálkodás, amelynek célja az átlaghőmérséklet 2 C fokos csökkentése, ezt követően a külső fal és az épületburok egyéb elemeinek a szigetelése. A tető- és pinceszigetelés,

illetve

ablakcsere

költséghatékonysága

az

épület

méretétől,

tetőszerkezetétől és pincéjétől, illetve az ablakok területétől függ. A kisebb épületekben költséghatékonyabb módszert jelent a tető és a pince szigetelése, az ablakcsere a nagy ablakfelülettel

rendelkező

nagyméretű

épületek

esetén

eredményez

nagyobb

költséghatékonyságot. A kondenzációs kazánok eredményezik átlagban a legkisebb költséghatékonyságot (32. táblázat), ugyanakkor költség szempontjából hatékonyak a szociális épületekben. Ennek oka az, hogy további beruházásra van szükség a nagyobb radiátorok miatt, amely az épület méretével arányban növekszik. Az új építésű passzív házak a CO2 csökkentés teljes költségállományát jelentik. Miközben az oktatási épületekben alkalmazott passzív ház szabvány olyan kisköltségű intézkedéssel vetekszik, mint a hőgazdálkodás, a passzív ház szabvány nagy egészségügyi és közigazgatási épületeken való alkalmazására a lista túlsó végén kerül sor. Ugyanakkor átlagban a passzív ház szabvány költséghatékonyabb, mint a kondenzációs kazán, amely arra utal, amire a figyelmet fordítani kell - az átalakítás holisztikus megközelítésére, a passzív ház szabvány által képviselt legmagasabb szabványokig. Bár a passzív ház átalakítást nem mértük fel külön ebben a tanulmányban, ez a további kutatás egyik területe lesz. A következő rész a magyar közszektor teljes CO2 csökkentési görbéjét mutatja.

124

32. ábra. A magyar középületek fűtési és melegvíz előállítási CO2 csökkentési görbéje 250

Euro/t CO2

Passzív építési szabvány az összes új épületre vonatkozóan

200

Kondenzációs kazán

Pinceszigetelés

150

100

50

kt CO2 0 0

100

200

300

400

-250

700

800

900

1000

Tetőszigetelés

-100

-200

600

Ablakcsere

-50

-150

500

Falszigetelés kis épületekben Hőgazdálkodás Falszigetelés nagy 2C iparosított épületekben Éjszakai melegvíz keringetés kikapcsolása

Alap CO2 kibocsátások 2025-ben: 2033 kt CO2

-300

32. táblázat. Csökkentési potenciál, energia-megtakarítások, a csökkent CO2 költségei és a konzervált energia költsége fűtés és melegvíz előállítás esetén CO2 megtak arítások 2025ben

Mérséklési lehetőség Melegvíz éjszakai kikapcsolása

kt CO2


A Energiacsökkenmegtatett CO2 karítáköltsége sok 2025-ben 2025-ben

EUR/tCO

1000 HUF/tCO

2

2

GWh/év

CCE 2025ben

CCE 2025ben


EUR/kW h

HUF/k Wh

mill. EURO

Megtakarított költségek 20082025 mill. EURO

7

-253

-76

35

0.0003

0.1

0.12

16.0

108

-218

-65

537

0.01

2

57.0

275.4

Falszigetelés nagy iparosított épületekben

70

-103

-31

349

0.03

9

146.3

156.2

Falszigetelés kis épületekben

35

-71

-21

175

0.04

11

98.5

89.0

165

-69

-21

820

0.04

12

413.0

388.0

Tetőszigetelés

71

25

8

352

0.06

17

291.8

189.8

Pinceszigetelés

39

58

17

192

0.06

19

173.5

95.4

270

173

52

1357

0.09

26

1927.3

662.3

9

195

58

463

0.09

27

465.6

270.7

3.6

2.11

Hőgazdálkodás, 2°C

Ablakcsere

Passzív építési szabvány Kondenzációs kazán ÖSSZESEN

858

4280


125

A fűtéshez és melegvíz előállításhoz kapcsolódó összes CO2 csökkentési potenciál mennyiségileg 858 kt (2025), ami az alap forgatókönyvi fűtéssel és melegvíz előállítással kapcsolatos CO2 kibocsátások 42.2%-a 2025-ben (33. táblázat). Ennek a potenciálnak csaknem fele (450 kt CO2 kibocsátás) negatív költségen érhető el. Ha az összes vizsgált lehetőség megvalósulna, a végleges energiából 4.3 TWó lenne megtakarítható, az energiaköltségeken pedig 2.1 milliárd euró összeg. Ennek elérése céljából 3.6 milliárd euró beruházási összeget kellene ráfordítani a 2008-2025 időszak alatt.

33. táblázat: A magyar középületek fűtésével és melegvíz előállításával kapcsolatos CO2 csökkentési potenciál az eltérő költségcsoportokban CO2 megtakarítások 2025ben CO2 csökkentési potenciál a költségcsoportokban Euro/t CO2 <0

Az alap forgatókönyv CO2 kibocsátásainak Összesítve %-ában kt CO2/yr. % 450 22%

Energia-megtakarítások Investment vs. energy cost 2025 savings Az alap forgatókönyv végső Energia energiaköltség felhaszmegtanálásának %karítá-sok ában Összesítve Összesítve 2008-2025 GWh/yr. % mil. EURO mil. EURO 2242 24% 943 1090

< 20

484

24%

2408

25%

1064

1164

< 100

580

29%

2885

30%

1517

1409

< 300

844

41.5%

4212

44%

3420

2071

Összesen

858

42.2%

4280

45%

3573

2143

6.2

Csökkentési

forgatókönyv

az

elektromos

áram

felhasználáshoz Ez a rész az egymástól függetlenül felmért, elektromos árammal kapcsolatos csökkentési lehetőségek alulról felfelé irányuló felmérésének eredményeit mutatja be a kínálati görbe módszerrel. Mindkét felmérés típus fontos, mivel nagyon hasznosak lehetnek a speciális célok elérésére irányuló irányelv támogatásában. Ezért a felmérési eredmények előző bemutatási módja hasznos a speciális csökkentési lehetőség megvalósítására irányuló irányelv csoport kialakításában. Ugyanakkor a felmérési eredmények utóbbi bemutatási módja egy sor csökkentési lehetőség mérséklési potenciáljának megvalósítására irányuló irányelv csomagok kialakításában lehet

126

hasznos, mivel az ilyen felméréssel elkerülhető az egyes csökkentési lehetőségekkel járó mérséklési potenciálok esetleges kettős számlálása. A csökkentési intézkedések bevezetéséből származó széndioxid- és energiamegtakarításokat és az egyes elektromos árammal kapcsolatos csökkentési lehetőségek csökkentési költségeit mutatja be a 34. táblázat.

127

34. táblázat. Az egyes elektromos árammal kapcsolatos csökkentési lehetőségek által kínált CO2 csökkentési lehetőségek CO2 megtak arítások 2025ben #

Intézkedés


EnergiaA megtacsökken- karítá- Az energia- Az energiasok tett CO2 megtakarítá megtakarítá költsége 2025- s költsége s költsége 2025-ben ben 2025-ben 2025-ben

kt EUR/tCO 1000 CO2/év HUF*/tCO2 GWh/év 2

EUR/kWh

HUF*/kWh

1 Izzólámpák cseréje kompakt fénycsövekre az oktatási szektorban

20.79

-687

-206

63.71

-0.224

-0.067

2 Izzólámpák cseréje kompakt fénycsövekre az egészségügyi szektorban

35.75

-921

-276

109.59

-0.3

-0.09

3 Izzólámpák cseréje kompakt fénycsövekre közigazgatási irodákban

12.85

-624

-187

39.37

-0.204

-0.061

T12 mágneses fénycsőelőtét cseréje T8 elektronikus fénycsőelőtétre az oktatási 4 szektorban

3.63

-430

-129

11.14

-0.14

-0.042

T12 mágneses fénycsőelőtét cseréje T8 elektronikus fénycsőelőtétre az 5 egészségügyi szektorban

2.86

-433

-130

8.77

-0.141

-0.042

T12 mágneses fénycsőelőtét cseréje T8 elektronikus fénycsőelőtétre a közigazgatási 6 irodákban

3.11

-427

-128

9.54

-0.139

-0.042

T8 mágneses fénycsőelőtét cseréje A2 kategóriájú T8 elektronikus fénycsőelőtétre 7 az oktatási szektorban

11.13

-289

-87

34.11

-0.094

-0.028

T8 mágneses fénycsőelőtét cseréje A2 kategóriájú T8 elektronikus fénycsőelőtétre 8 az egészségügyi szektorban

11.27

-300

-90

34.56

-0.098

-0.029

T8 mágneses fénycsőelőtét cseréje A2 kategóriájú T8 elektronikus fénycsőelőtétre a 9 közigazgatási irodákban

12.78

-280

-84

39.17

-0.091

-0.027

128

CO2 megtak arítások 2025ben #

Intézkedés


EnergiamegtaA csökken- karítá- Az energia- Az energiatett CO2 sok megtakarítá megtakarítá költsége 2025- s költsége s költsége 2025-ben ben 2025-ben 2025-ben


EUR/kWh

HUF*/kWh

10 Hatékony axiális ventilátor < 300 Pa (statikus nyomás)

0.63

-341

-102

1.92

-0.111

-0.033

11 Hatékony axiális ventilátor > 300 Pa (statikus nyomás)

1.68

-369

-111

5.15

-0.12

-0.036

12 Hatékony centrifugális ventilátor előre hajló lapátokkal (burkolat nélkül)

1.26

-424

-127

3.88

-0.138

-0.042

13 Hatékony centrifugális ventilátor előre hajló lapátokkal (burkolattal)

0.86

-184

-55

2.64

-0.06

-0.018

14 Hatékony centrifugális ventilátor előre hajló lapátokkal (csigaházas)

3.45

-351

-105

10.58

-0.114

-0.034

15 Hatékony tetőventilátor

3.63

-244

-73

11.12

-0.08

-0.024

16 Hatékony keresztáramú ventilátor

0.12

-73

-22

0.38

-0.024

-0.007

17 Hatékony dobozos ventilátor

0.44

210

63

1.36

0.068

0.021

85.58

-442

-133

262.30

-0.144

-0.043

19 Asztali számítógépek készenléti üzemmódja

2.31

0

0

7.09

0

0

20 LCD monitor készenléti üzemmódja

0.69

789

237

2.10

0.258

0.077

21 Laptop készenléti üzemmódja

1.83

555

166

5.60

0.181

0.054

18 Energiatakarékos étel- és ital automaták

129

CO2 megtak arítások 2025ben #

Intézkedés


EnergiamegtaA csökken- karítá- Az energia- Az energiatett CO2 sok megtakarítá megtakarítá költsége 2025- s költsége s költsége 2025-ben ben 2025-ben 2025-ben


EUR/kWh

HUF*/kWh

22 EP nyomtató készenléti üzemmódja

7.83

-458

-138

24.00

-0.15

-0.045

23 EP fénymásoló készenléti üzemmódja

6.28

-343

-103

19.24

-0.112

-0.034

24 IJ nyomtató készenléti üzemmódja

5.58

-299

-90

17.11

-0.098

-0.029

25 Faxkészülék készenléti üzemmódja

0.05

-467

-140

0.16

-0.152

-0.046

*Megjegyzés: az euró-forint árfolyam 300 forint/euró.

130

Összesített szinten a vizsgálat körébe tartozó, az intézkedések költséghatékonysága alapján rangsorolt végfelhasználói technológiák által kínált CO2 csökkentési potenciált mutatja be a 35. táblázat. 35. táblázat. A tanulmány körébe tartozó végfelhasználók összesített CO2 potenciálja A A CO2 csökken- csökkentett CO2 megtaka- tett CO2 rítások költsége költsége 2025-ben 2025-ben 2025-ben #

Intézkedés

tonna CO2/év

1000 EUR/tCO2 HUF/tCO2


Az Az energia- energiamegtakarí megtakarí tás tás költsége költsége 2025-ben 2025-ben

GWh/év

EUR/kWh HUF/kWh

1

Izzólámpák cseréje kompakt fénycsövekre

69.4

-796

-239

212.7

-0.26

-0.078

2

Energiatakarékos étel- és ital automaták

85.6

-442

-133

262.3

-0.144

-0.043

3

T12 mágneses fénycsőelőtét cseréje T8 elektronikus fénycsőelőtétre

9.6

-430

-129

29.4

-0.14

-0.042

4

Irodai képalkotó berendezések készenléti üzemmódjához (LOPOMO) kapcsolódó fogyasztáscsökkentés

19.7

-377

-113

60.5

-0.123

-0.037

5

Hatékony ventilátorok a fűtés-szellőzés-klimatizálás rendszerekben

12.1

-301

-90

37.0

-0.096

-0.029

6

T8 mágneses fénycsőelőtét cseréje A2 kategóriájú T8 elektronikus fénycsőelőtétre

35.2

-289

-87

107.8

-0.094

-0.028

7

Számítógépek és monitorok készenléti üzemmódjához (LOPOMO) kapcsolódó fogyasztáscsökkentés

4.8

322

97

14.8

0.105

0.032

A vizsgálat technológiai lehetőségek által kínált műszaki potenciál megvalósítása a becslések szerint akár 236 ezer tonna CO2 lehet, ami a magyar közszektor elektromos áram felhasználásából származó alap forgatókönyvi CO2 kibocsátások 10%-a körül van. Ráadásul a fenti széndioxid kibocsátások jelentős aránya negatív költségen csökkenthető. Az elektromos áram felhasználás negatív költségű CO2 csökkentési potenciálja a becslések szerint a magyar közszektor teljes alap forgatókönyvi, elektromos árammal kapcsolatos kibocsátása 9,1%, amelynek csökkentési költségei -

131

289 euró/tCO2 vagy annál kevesebb. A 33. és 34. ábrák vizuálisan mutatják be az elektromos áram és széndioxid megtakarításokat, amelyek az elektromos árammal kapcsolatos lehetőségek műszaki potenciáljának megvalósításával várhatóan elérhetők a 2008 és 2025 közötti időszakban. 33. ábra. Elektromos áram megtakarítások kumulatív potenciálja, 2008-2025 800 GW h 700

600

500

400

300

200

100

Világítás Lighting Irodai berendezések Officeképalkotó imaging equipment

Ventilátorok a fűtés-szellőzés-klimatizálás rendszerekben Étel- és italautomaták Vending machines

Fans for ventilation & HVAC

2025

2024

2023

2022

2021

2020

2019

2018

2017

2016

2015

2014

2013

2012

2011

2010

2009

2008

0

Számítógépek Computers és & monitorok monitors

A magyar közszektor elektromos áram felhasználásából származó potenciális ágazati CO2 kibocsátás mérséklés becslése a 34. ábrán bemutatott elektromos áram megtakarítás előrejelzéseken alapul, figyelembe véve a 2. fejezetben leírt elektromos áram kibocsátási tényező előre jelzéseit.

132

34. ábra. CO2 megtakarítások kumulatív potenciálja, 2008-2025 250 Thousand tCO2

200

150

100

50


Fans for ventilation & HVAC Ventilátorok a fűtés-szellőzés-

Irodai képalkotó berendezések Office imaging equipment

Vending machines Étel- és italautomaták

2025

2024

2023

2022

2021

2020

2019

2018

2017

2016

2015

2014

2013

2012

2011

2010

2009

2008

0

Számítógépek és Computers & monitorok monitors

klimatizálás rendszerekben

Ugyanakkor a magyar közszektor elektromos áram felhasználására irányul komplex széndioxid mérséklési irányelv kialakításához információkra van szükség a CO2 csökkentési potenciálról a csökkentési költség függvényében, hogy meghatározhatók legyenek a prioritású intézkedések a CO2 mérséklésben. Ezért az alulról felfelé irányuló felmérés eredményeit kínálati költséggörbék formájában mutatjuk be az egyes végfelhasználói technológiák esetén, illetve az összes vizsgált, elektromos árammal kapcsolatos lehetőséget összefoglaló kumulatív kínálati költséggörbét mutatunk be. Végezetül ez a rész a magyar közszektorban használt, a tanulmány körébe tartozó összes energiatípussal kapcsolatos összes vizsgált lehetőségről kumulatív kínálati költséggörbét mutat be. A

vizsgált

végfelhasználói

bevezetéséből

származó

technológiákra

irányuló

széndioxid-megtakarítások

csökkentési az

alábbiak.

intézkedések A

magyar

középületekben alkalmazott hatékony ventilátorok mérséklési költséggörbéjét a 35. ábra mutatja be.

133

35. ábra. A magyar közszektorban alkalmazott szellőzés és légkondicionálás ventilátorainak mérséklési költséggörbéje 300 Dobozos ventilátor Mérséklési költség Euró/tCO2

200

100 Keresztár. ventilátor

0 0

2,000

4,000

6,000

8,000

10,000

-100

12,000

14,000

Centrifugális, burkolattal

-200

Tetőventilátor Centrifugális, csigás házzal

-300 Axiális>300 Pa -400

-500

Axiális < 300 Pa Centrifugális burkolat nélkül

Kumulatív mérséklési potenciál tCO2

Mint az a grafikonon látható, a CO2 csökkentés mérséklési potenciálja és költségei eltérőek a különböző ventilátortípusok esetén. A 2025-ben csökkentett CO2 szintjét és a csökkentés költségeit az elérhető hatékonyságnövelés szintje és a ventilátor üzemóráinak száma határozza meg, amelyek eltérőek az egyes ventilátortípusok esetén (lásd a 14. táblázatot). Ez a két paraméter döntő fontosságú a CO2 csökkentésben, mivel a hatékonyságnövelés szintje határozza meg a ventilátor felvett teljesítményének csökkenését, ami az éves használati órák számával megszorozva az éves elektromos áramfogyasztást

határozza

hatékonyságnövelésébe

meg.

beruházni,

Ezért amelyek

fontosabb nagyobb

éves

olyan

ventilátorok

üzemóra

számmal

rendelkeznek, és nagyobb hatékonyságnövelési potenciált kínálnak (például ház nélküli centrifugális ventilátorok), és mérlegelni kell a viszonylag alacsony éves kihasználású és kis hatékonyságnövelési potenciált kínáló ventilátorokba való beruházásokat. Az irodai képalkotó berendezések CO2 mérséklési költséggörbéjét a 36. ábra mutatja be.

134

36. ábra. Az irodai képalkotó berendezések csökkent üzemmódú fogyasztásának csökkentésére vonatkozó mérséklési költséggörbe 0 0

5000

10000

15000

20000

25000

-50

-100

Mérséklési költség Euró/tCO2

-150

-200

-250 LOPOMO IJ nyomtató -300 LOPOMO EP másoló -350

-400 LOPOMO EP nyomtató -450 LOPOMO fax


-500

Mint az a grafikonon látható, az irodai képalkotó berendezések csökkent üzemmódú (LOPOMO) fogyasztásának csökkentése nagy CO2 mérséklési potenciált kínál negatív költségek mellett. Ez azt jelenti, hogy az irodai képalkotó berendezések LOPOMO fogyasztásának csökkentésére irányuló intézkedések bevezetésével elkerülhető energia díjfizetés nagyobb, mint a csökkentési intézkedések megvalósítási költségei, így a társadalom hasznot húzhat a CO2 csökkentésből ahelyett, hogy fizetnie kellene érte. A számítógépek és monitorok csökkent üzemmódú fogyasztásnak csökkentése meglehetősen költséges intézkedés, ahol az asztali számítógépek 0 költségű LOPOMO csökkentése és az LCD monitorok 789 euró/tCO2 költségű LOPOMO csökkentése közötti váltakozik a költség (lásd a 37. ábrát).

135

37. ábra. A számítógépek és monitorok LOPOMO fogyasztásának csökkentésére vonatkozó mérséklési költséggörbe 900 LOPOMO LCD

Mérséklési költség Euro/ tCO2

800 700 600

LOPOMO laptop

500 400 300 200 100 LOPOMO asztali sz.gép

0 0

1000

Kumulatív mérséklési potenciál tCO2 2000

3000

4000

5000

6000

-100

Ezért tanácsos előnyben részesíteni az irodai képalkotó berendezések LOPOMO fogyasztásának csökkentését mérséklési intézkedésként, mivel a készülékek e csoportja negatív költségek mellett kínálja a csökkentési potenciált. Az oktatási, egészségügyi épületek és a közigazgatási irodák hatékony világításának költséggörbéit a 38. ábra, 39. ábra és a 40. ábra mutatja be.

136

38. ábra. Az oktatási épületek hatékony világításának mérséklési költséggörbéje 0 0

5000

10000

15000

20000

25000

30000

35000

40000

Kumulatív mérséklési potenciál tCO2 -100

-200

Mágn.fénycsőelőtét cseréje elektr. fénycsőelőtétre T8-nál

-300 T12 mágn. fénycsőelőtét cseréje T8 elektr. fénycsőelőtétre

-400

-500

-600

Izzólámpák cseréje fénycsövekre

-700 Mérséklési költség Euró/tCO2 -800

39. ábra. Az egészségügyi épületek hatékony világításának mérséklési költséggörbéje 0 0

10000

20000

30000

40000

50000

60000

70000

80000

-100 Mágn.fénycsőelőtét cseréje elektronikus fénycsőelőtétre a T12 T8 lám pákon m ágn.fénycsőelőtét cseréje T8 elektr. fénycsőelőtétre

-200 -300 -400 -500 -600 -700 -800 -900 Mérséklési költség -1000 Euró/tCO2

Izzólám pák cseréje fénycsövekre

Kumulatív m érséklési potenciál tCO2

137

40. ábra. A közigazgatási irodák hatékony világításának mérséklési költséggörbéje 0 0

5000

10000

15000

20000

25000

30000

35000

Kum ulatív m érséklési potenciál tCO2 -100 Mágn.fénycsőelőtét ek cseréje elektr. Fénycsőelőtétekre T8 lám pákon

-200

-300

T12 m ágn.fénycsőelőtét ek cseréje T8 elektr. fénycsőelőtétekre

-400

-500 Izzólám pák cseréje fénycsövekre -600 Mérséklési költség Euró/tCO2 -700

Mint az a fenti grafikonokból látható, a hatékony világítás nagy CO2 csökkentési potenciált kínál negatív költségek mellett. A magyar középületek mindhárom kategóriájában az izzólámpák fénycsövekre való cseréje a legkisebb költségek mellett kínál CO2 csökkentést. A közvilágításban a CO2 csökkentés második legolcsóbb lehetősége a mágneses fénycsőelőtéttel rendelkező T12 fénycsövek cseréje elektronikus fénycsőelőtéttel

rendelkező

T8

fénycsövekre.

Végezetül

a

harmadik

költséghatékonyság mellett megvalósítható CO2 csökkentési lehetőség a T8 fénycsövek mágneses fénycsőelőtétjének cseréje elektronikus fénycsőelőtétre. Két grafikon készült, amelyek teljes képet adnak a tanulmány körébe tartozó elektromos áram végfelhasználók által kínált CO2 csökkentési potenciálról. Az egyik grafikon (41. ábra) a költségek szerint rangsorolt egyes csökkentési intézkedések mérséklési potenciálját mutatja. A másik grafikon (42. ábra) az egyes végfelhasználóra irányuló intézkedési csoportok által kínált csökkentési potenciált mutatja, és összesített módon mutatja be az eredményeket.

138

41. ábra. A magyar közszektor elektromos áramfogyasztásának részletes mérséklési költséggörbéje 1000 Mérséklési költség Euró/tCO2

LOPOMO LCD

LOPOMO asztali sz.gép Keresztár. ventilátor Centrifugális, burkolattal

800

LOPOMO laptop

Tetőventilátor

600

Dobozos ventilátor

T8 elektr.f.előtét irodák T8 elektr.f.előtét oktatás LOPOMO IJ nyomtató

400 200

T8 elekt.f.előtét egészségügy Axiális <300Pa

0 0

50000

100000

-200

LOPOMO EP copier 150000 Axial >300Pa

200000

250000

T12 helyett T8 e.ü. -400

LOPOMO fax

-600

CFL irodák

CFL oktatás -800 CFL egészségügy -1000

En.tak. automaták Centrifugális csigás házzal LOPOMO EP nyomtató

T12 helyett T8 oktatás

Centrifugális ház nélkül

T12 helyett T8 irodák Kumulatív mérséklési potenciál tCO2

-1200

139

42. ábra. A magyar közszektor elektromos áramfogyasztásának összesített mérséklési költséggörbéje 400 LOPOMO számítógépek és monitorok

Mérséklési költség Euró/tCO2

200

0 0

50000

100000

150000

T12 mágn.f.csőelőtét cseréje T8 elektr.f.csőelőtétre Energiatak. automaták

-200

-400

200000 Hatékony ventilátorok T8 elektr.

250000

fénycsőelőtét

LOPOMO irodai képalkotó berendezések

-600

-800 Izzólámpák cseréje fénycsöveken


-1000

140

6.3

A fűtés, melegvíz előállítás és elektromos áram eredményei

Ebben a fejezetben először a csökkentési lehetőségek részletes listáját adjuk meg (36. táblázat), azt követően pedig a lehetőségek összesített (átlagolt) listáját mutatjuk be (37. táblázat). Mindkét listát megfelelő költséggörbék kísérik (43. ábra és 44. ábra). 36. táblázat. Összevont lehetőségek CO2 csökkentési potenciálja költséghatékonyság szerinti rangsorolásban 2025-ben a fűtés és elektromos áram estén CO2 megtaka -rítások 2025ben

#

Intézkedés

kt CO2/év




kt CO2/év

EUR/tC O2

1000 HUF*/ tCO2




Az energiamegtakarítások költsége 2025-ben

GWó/év

GWó/év

EUR/kW h

HUF*/kWh

1

Izzólámpák cseréje kompakt fénycsövekre az egészségügyi szektorban

36

36

-921

-276

110

110

-0.300

-0.09

2

Izzólámpák cseréje kompakt fénycsövekre az oktatási szektorban

21

57

-687

-206

64

173

-0.224

-0.07

3 4 5 6

Izzólámpák cseréje kompakt fénycsövekre közigazgatási irodákban Faxkészülék készenléti üzemmódja EP nyomtató készenléti üzemmódja Energiatakarékos étel- és ital automaták

13 0.05 8 86

69 69 77 163

-624 -467 -458 -442

-187 -140 -138 -133

39 0 24 262

213 213 237 499

-0.204 -0.152 -0.150 -0.144

-0.06 -0.05 -0.05 -0.04

7

T12 mágneses fénycsőelőtét cseréje T8 elektronikus fénycsőelőtétre az egészségügyi szektorban

3

166

-433

-130

9

508

-0.141

-0.04

8

T12 mágneses fénycsőelőtét cseréje T8 elektronikus fénycsőelőtétre az oktatási szektorban

4

169

-430

-129

11

519

-0.140

-0.04

141


#

Intézkedés

9

T12 mágneses fénycsőelőtét cseréje T8 elektronikus fénycsőelőtétre a közigazgatási irodákban

10 11 12 13 14

15 16

17

18 19 20 21

Hatékony centrifugális ventilátor előre hajló lapátokkal (burkolat nélkül) Hatékony axiális ventilátor > 300 Pa (statikus nyomás) Hatékony centrifugális ventilátor előre hajló lapátokkal (csigaházas) EP fénymásoló készenléti üzemmódja Hatékony axiális ventilátor < 300 Pa (statikus nyomás) T8 mágneses fénycsőelőtét cseréje A2 kategóriájú T8 elektronikus fénycsőelőtétre az egészségügyi szektorban IJ nyomtató készenléti üzemmódja T8 mágneses fénycsőelőtét cseréje A2 kategóriájú T8 elektronikus fénycsőelőtétre az oktatási szektorban T8 mágneses fénycsőelőtét cseréje A2 kategóriájú T8 elektronikus fénycsőelőtétre a közigazgatási irodákban A használati melegvíz keringetés éjszakai kikapcsolása a nagy oktatási épületekben A használati melegvíz keringetés éjszakai kikapcsolása a nagy középületekben A használati melegvíz keringetés éjszakai kikapcsolása a kis oktatási épületekben

kt CO2/év




kt CO2/év

EUR/tC O2

1000 HUF*/ tCO2





GWó/év

GWó/év

EUR/kW h

HUF*/kWh

3

172

-427

-128

10

529

-0.139

-0.04

1

174

-424

-127

4

533

-0.138

-0.04

2

175

-369

-111

5

538

-0.120

-0.04

3 6

179 185

-351 -343

-105 -103

11 19

548 567

-0.114 -0.112

-0.03 -0.03

1

186

-341

-102

2

569

-0.111

-0.03

11 6

197 203

-300 -299

-90 -90

35 17

604 621

-0.098 -0.098

-0.03 -0.03

11

214

-289

-87

34

655

-0.094

-0.03

13

227

-280

-84

39

694

-0.091

-0.03

5

232

-254

-76

25

720

0.000

0.06

1

232

-253

-76

3

722

0.000

0.04

1

233

-251

-75

6

729

0.001

0.21

142


#

22 23 24 25 26 27 28

Intézkedés

2C hőgazdálkodás kis egészségügyi épületekben (csak DH és CBH) Hatékony tetőventilátor 2C hőgazdálkodás nagy egészségügyi épületekben (csak DH és CBH) 2C hőgazdálkodás kis oktatási épületekben (csak DH és CBH) 2C hőgazdálkodás kis középületekben (csak DH és CBH) 2C hőgazdálkodás kulturális épületekben (csak DH és CBH) 2C hőgazdálkodás szociális épületekben (csak DH és CBH)

kt CO2/év




kt CO2/év

EUR/tC O2

1000 HUF*/ tCO2





GWó/év

GWó/év

EUR/kW h

HUF*/kWh

7 4

240 244

-246 -244

-74 -73

34 11

763 774

0.002 -0.080

0.68 -0.02

28

272

-240

-72

140

915

0.003

1.04

9

281

-239

-72

45

960

0.003

0.98

4

285

-237

-71

21

981

0.004

1.09

6

292

-235

-71

31

1012

0.003

0.99

19

311

-210

-63

97

1108

0.009

2.74

4

315

-205

-62

18

1127

0.010

2.99

1

316

-184

-55

3

1129

-0.060

-0.02

31 32

2C hőgazdálkodás nagy középületekben (csak DH és CBH) Hatékony centrifugális ventilátor előre hajló lapátokkal (burkolattal) 2C hőgazdálkodás nagy oktatási épületekben (csak DH és CBH) Ablakcsere szociális épületekben

30 11

346 357

-183 -144

-55 -43

150 55

1279 1335

0.015 0.022

4.4 6.6

33


44

401

-126

-38

218

1553

0.026

7.7

34

Külső fal szigetelése nagy iparosított középületekben Külső fal szigetelése nagy iparosított oktatási épületekben Ablakcsere kulturális épületekben

8

408

-122

-37

37

1590

0.026

7.8

38 20

446 466

-111 -109

-33 -33

191 99

1782 1881

0.029 0.028

8.7 8.5

29 30

35 36

143


#

37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57

Intézkedés

Külső fal szigetelése nagy iparosított egészségügyi épületekben Külső fal szigetelése kis közigazgatási épületekben Külső fal szigetelése kis egészségügyi épületekben Hatékony keresztáramú ventilátor Külső fal szigetelése kis oktatási épületekben Külső fal szigetelése szociális épületekben Ablakcsere kis egészségügyi épületekben Külső fal szigetelése kulturális épületekben Tetőszigetelés kis közigazgatási épületekben Ablakcsere nagy oktatási épületekben Kondenzációs épületkazán szociális épületekben Tetőszigetelés kis oktatási épületekben Ablakcsere nagy közigazgatási épületekben Passzív energetikai szabvány 2007 után épült szociális épületekben Tetőszigetelés kis egészségügyi épületekben Asztali számítógépek készenléti üzemmódja Tetőszigetelés szociális épületekben Tetőszigetelés kulturális épületekben Pinceszigetelés kis közigazgatási épületekben Pinceszigetelés nagy egészségügyi épületekben Passzív energetikai szabvány 2007 után épült kis egészségügyi épületekben

kt CO2/év




kt CO2/év

EUR/tC O2

1000 HUF*/ tCO2





GWó/év

GWó/év

EUR/kW h

HUF*/kWh

19 11 6 0.12 8 5 7 11 6 53 21 11 16

486 497 502 502 510 515 522 533 539 591 612 624 640

-89 -87 -77 -73 -73 -61 -57 -51 -39 -38 -35 -19 -18

-27 -26 -23 -22 -22 -18 -17 -15 -12 -12 -11 -6 -5

96 54 27 0 40 24 33 53 29 263 103 57 81

1977 2031 2059 2059 2099 2123 2156 2209 2239 2502 2605 2662 2742

0.033 0.033 0.036 -0.024 0.036 0.039 0.040 0.040 0.043 0.043 0.043 0.047 0.047

9.9 9.9 10.7 -0.007 10.9 11.6 11.9 12.0 12.8 13.0 12.9 14.2 14.1

33 9

673 681

-17 -6

-4 -2

165 43

2907 2951

0.048 0.050

11.9 15.0

2 8 18 3 4

684 691 710 713 717

0 6 12 13 19

0 2 3 4 6

7 39 89 16 22

2958 2997 3086 3102 3124

0.000 0.052 0.053 0.053 0.055

0.0000 15.7 15.8 16.0 16.4

25

742

35

9

123

3247

0.057

14.3

144


#

Intézkedés

kt CO2/év




kt CO2/év

EUR/tC O2

1000 HUF*/ tCO2





GWó/év

GWó/év

EUR/kW h

HUF*/kWh

58 59 60

Pinceszigetelés szociális épületekben Pinceszigetelés kis oktatási épületekben Ablakcsere kis közigazgatási épületekben

5 6 8

747 753 761

36 39 42

11 12 13

23 30 40

3271 3301 3341

0.058 0.059 0.059

17.5 17.6 17.7

61 62

Pinceszigetelés kis egészségügyi épületekben Ablakcsere kis oktatási épületekben Passzív energetikai szabvány 2007 után épült kis oktatási épületekben Tetőszigetelés nagy egészségügyi épületekben Pinceszigetelés nagy közigazgatási épületekben Passzív energetikai szabvány 2007 után épült kis közigazgatási épületekben

5 6

766 772

51 56

15 17

23 31

3364 3395

0.061 0.062

18.3 18.6

12 7 1

784 791 793

62 79 87

15 24 26

62 36 6

3457 3493 3499

0.062 0.067 0.068

15.6 20.1 20.4

6

799

90

22

30

3529

0.068

17.1

5 9 10

804 813 823

92 96 125

27 29 37

26 45 47

3556 3601 3648

0.069 0.070 0.076

20.8 20.9 22.9

27 2

849 851

125 128

38 38

132 10

3780 3790

0.075 0.076

22.6 22.9

19

870

193

48

94

3884

0.089

22.3

0

871

210

63

1

3885

0.068

0.021

87 25

958 983

213 222

53 67

440 123

4325 4449

0.093 0.095

23.4 28.4

63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75

Pinceszigetelés nagy oktatási épületekben Pinceszigetelés kulturális épületekben Tetőszigetelés nagy oktatási épületekben Kondenzációs épületkazán nagy egészségügyi épületekben Tetőszigetelés nagy közigazgatási épületekben Passzív energetikai szabvány 2007 után épült kulturális épületekben Hatékony dobozos ventilátor Passzív energetikai szabvány 2007 után épült nagy oktatási épületekben Kondenzációs épületkazán nagy oktatási

145


#

76 77 78 79 80 81 82 83 84

Intézkedés

épületekben Kondenzációs épületkazán kis egészségügyi épületekben Kondenzációs épületkazán kis oktatási épületekben Passzív energetikai szabvány 2007 után épült nagy egészségügyi épületekben Passzív energetikai szabvány 2007 után épült nagy közigazgatási épületekben Kondenzációs épületkazán nagy középületekben Laptop készenléti üzemmódja Kondenzációs épületkazán kulturális épületekben LCD monitor készenléti üzemmódja Kondenzációs épületkazán kis középületekben

kt CO2/év




kt CO2/év

EUR/tC O2

1000 HUF*/ tCO2





GWó/év

GWó/év

EUR/kW h

HUF*/kWh

5 6

988 994

231 239

69 72

26 32

4474 4506

0.097 0.098

29.0 29.5

84

1078

257

64

423

4929

0.102

25.6

4 3 2 4 1 3

1082 1085 1087 1091 1091 1094

356 493 555 686 789 1207

89 148 166 206 237 362

21 14 6 20 2 13

4950 4964 4970 4989 4992 5005

0.122 0.150 0.181 0.189 0.258 0.294

30.4 44.9 0.05 56.6 0.08 88.1


146

43. ábra: A magyar közszektor fűtési és elektromos áram CO2 csökkentési potenciálja 2025-ben költség szempontjából - részletes költséggörbe Magyar középületek összevont költséggörbéje 1500

Euro/t CO2 84

1000

500 19

20 21

22

41 40

8 7

5

0 4

9

48

76 75

72 70 71

30

200

73 49 50

77

54

78

74

57

2

400

3

26

10 11 12 13

14

83 82 81 80 79 kt CO2

600

800

1000

6 35 36

1

55 56

31

25

-1500

46 47

33 34

32

-500

-1000

51 52 53

44 45

23 24

0

42

43

15 16

17

39 37 38

27 28 29 18

60 58 59

61

62

63

1200 69 68 67 66 65 64

Alap CO2 kibocsátások 2025-ben: 4573 kt CO2

147

A közszektor szintű intézkedések illetve azok csökkentési potenciáljának és költségeinek jobb áttekinthetőségét szolgálja a 37. táblázat és a 44. ábra. A csökkentési lehetőségek és adott esetben a különböző épület vagy berendezés típusok szerint összesített intézkedések csoportjára vonatkozóan mutatja be az eredményeket (ezért a csökkentési költség a lehetőségek azonos csoportján belül elvégzett összes intézkedés átlagát képviseli). 37. táblázat. Összesített összefoglaló a magyar középületek mérséklési lehetőségeinek költséghatékonyságáról, beruházásairól és energia költség-megtakarításairól

#

Intézkedés

CO2 megtakarítások 2025ben




Energiamegtakarítás költsége 2025ben


Összes beruházá s 20082025

Energia költségmegtakarítások, 20082025

kt CO2/év

EUR/ tCO2

1000 HUF/ tCO2

GWó/év

EUR/ kWh

HUF/ kWh

mill. EURO

mill. EURO

1

Izzólámpák cseréje kompakt fénycsövekre

69

-796

-239

213

-0.26

-78

-299

452

2

Energiatakarékos ételés ital automaták

86

-442

-133

262

-0.14

-43

35

345

3

T12 mágneses fénycsőelőtét cseréje T8 elektronikus fénycsőelőtétre

10

-430

-129

29

-0.14

-42

24

167

4

Irodai képalkotó berendezések készenléti üzemmódjához (LOPOMO) kapcsolódó fogyasztáscsökkentés

20

-377

-113

61

-0.12

-37

20

147

5

Hatékony ventilátorok a fűtés-szellőzésklimatizálás rendszerekben

12

-301

-90

37

-0.10

-29

23

58

6

T8 mágneses fénycsőelőtét cseréje A2 kategóriájú T8 elektronikus fénycsőelőtétre

35

-289

-87

108

-0.09

-28

81

180

7

A melegvíz keringetés éjszakai kikapcsolása

7

-253

-76

35 0.0003

0

0.12

16

8

Hőgazdálkodás, 2C

108

-218

-65

537

0.01

2

57

275

9

Falszigetelés nagy iparosított épületekben

70

-103

-31

349

0.03

9

146

156

35

-71

-21

175

0.04

11

99

89

Falszigetelés kis 10 épületekben

148

#

Intézkedés







Összes beruházá s 20082025

Energia költségmegtakarítások, 20082025

kt CO2/év

EUR/ tCO2

1000 HUF/ tCO2

GWó/év

EUR/ kWh

HUF/ kWh

mill. EURO

mill. EURO

165

-69

-21

820

0.04

11

413

388

12 Tetőszigetelés

71

25

8

352

0.06

17

292

190

13 Pinceszigetelés

39

58

17

192

0.06

19

174

95

Passzív építési 14 szabvány

270

173

52

1357

0.09

26

1927

662

94

195

58

463

0.09

27

466

271

5

322

97

15

0.105

32

52

51

3 510

3 542

11 Ablakcsere

15 Kondenzációs kazán Számítógépek és monitorok készenléti üzemmódjához (LOPOMO) kapcsolódó 16 fogyasztáscsökkentés

ÖSSZESEN

1094

5005


149

44. ábra CO2 mérséklési potenciál a magyar közszektorban a fűtés és elektromos áram esetén költség szempontjából - átlagolt költséggörbe

400 Fal szigetelése nagy iparosított épületekben

Euro/t CO2 200

Fal szigetelése kis épületekben

Számítógépek és monitorok LOPOMO fogasztásának csökkenése

Passzív épület szabvány

Melegvíz keringetés éjszakai kikapcsolása

kt CO2

Ablakcsere

0

T8 mágneses 0 előtét cseréje T8 elektronikus A2 -200 kategóriájú fénycsőelőtétre

200

400

600

800

1000 Pinceszigetelés

2C hőgazdálkodás

Kondenzációs kazán

1200

Tetőszigetelés

Hatékony ventilátorok szellőzéshez és légkondicionáláshoz

-400

LOPOMO fogyasztás csökkentett irodai képalkotó berendezések

-600 Takarékos étel- és italautomaták -800 Izzólámpák cseréje fénycsövekre

T12 mágneses előtét cseréje T8 elektronikus fénycsőelőtétre Alap CO2 kibocsátások 2025-ben: 4573 kt

-1000

150

A tanulmány eredményei azt mutatják, hogy a költség szempontjából leghatékonyabb intézkedések közé tartoznak a hatékony világítás, az energiatakarékos étel- és ital automaták, hatékonyabb ventilátorok a fűtés-szellőzés-klimatizálás rendszerekben, illetve a melegvíz keringetés éjszakai kikapcsolása és a hőgazdálkodás. A legnagyobb potenciált az új építésekre vonatkozó passzív ház szabvány, ablakcsere, hőgazdálkodás, energiatakarékos étel- és ital automaták és az izzólámpák fénycsövekre való cseréje kínálják. Mindemellett, amint az alábbiakban látható, az átalakítást holisztikus módon kell megközelíteni. A magyar középületekben a fűtés, melegvíz előállítás és elektromos áram összevont CO2 csökkentési potenciálja 1094 kt CO2 lesz 2025-ben, ami a teljes szektor 2025. évi alap forgatókönyvi CO2 kibocsátásának 24%-a (4573 kt CO2). Lásd a 38. táblázatot. 38. táblázat. A CO2 csökkentési potenciál a különböző költségkategóriákban a magyar közszektorban. CO2 csökkentési potenciál a költségcsoportokba n Euro/t CO2 <0


Kumulatív

Alap CO2 kibocsátások %-a

Energia- megtakarítások 2025-ben

Kumulatív

Alap végső energia %-a

Beruházási költségek és energiaköltség megtakarítások Összes energia költségÖsszes megtakarítás, beruházás 2008-2025 2008-2025

kt CO2/év 684

% 14.9%

GWó/év 2958

% 17.1%

mill. EURO 843

mill. EURO 2465

< 20

717

15.7%

3124

18.0%

964

2539

< 100

813

17.8%

3601

20.8%

1417

2784

< 300

1078

23.6%

4929

28.4%

3323

3448

Összesen

1094

23.9%

5005

28.9%

3511

3542

Ha a vizsgált összes lehetőség megvalósulna, kb. 5 TWó véső energiát lehetne megtakarítani, és 3.54 milliárd eurót lehetne megtakarítani az energiaköltségeken. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, összesen 3.51 milliárd eurót kellene elkölteni 2008 és 2025 között). A 44. ábra a fűtés és melegvíz előállítás, illetve elektromos áram mérséklési lehetőségeit mutatja összevont költséggörbén.

A költség szempontjából leghatékonyabb beruházások csak 843 millió euró tőkét igényelnek, ami az energiaköltségek 2.4 milliárd euró fölötti megtakarítását jelenti. Ha a 300 euró/tonna CO2 költséghatékonysági küszöb alatt az összes beruházás megvalósul, a közvetlen energiaköltség megtakarítások (3.4 milliárd euró) akkor is meghaladnák a beruházási költségeket (3.3 milliárd euró). Ugyanakkor nem szabad

151

megfeledkezni arról, hogy ezek a beruházások lényeges közvetett pénzügyi előnyökkel járnak, pl. emelkedik az ingatlanállomány értéke, csökken a megbetegedések és elhalálozások száma a csökkent levegőszennyezés miatt, nő a termelékenység, javul az energiabiztonság, és csökkennek a földgázimport igények.

A tanulmány eredményei azt mutatják, hogy az összes potenciál több mint fele negatív vagy alacsony költségen érhető el. A negatív költségű potenciál nagysága 684 kt CO2, és az alap kibocsátások 15%-át teszi ki 2025-ben, míg a potenciál újabb 3%-a 100 euró/t CO2 költség alatt lenne (38. táblázat).

152

7. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS AJÁNLÁSOK Ez a tanulmány azt mutatja be, hogy a középületek jelentős és költség szempontból hatékony potenciált kínálnak a CO2 kibocsátások csökkentéséhez. A negatív költségen elérhető csökkentési potenciál a szektor alap CO2 kibocsátásainak 12%-át teszi ki 2025ben. A költség szempontjából leghatékonyabb intézkedések közé tartoznak a hatékony világítás, az energiatakarékos étel- és ital automaták, hatékonyabb ventilátorok a fűtésszellőzés-klimatizálás

rendszerekben,

illetve

a

melegvíz

keringetés

éjszakai

kikapcsolása és a hőgazdálkodás. A legnagyobb potenciált az új építésekre vonatkozó passzív ház szabvány, ablakcsere, hőgazdálkodás, energiatakarékos étel- és ital automaták és az izzólámpák fénycsövekre való cseréje kínálják. A költség szempontból a leghatékonyabb mérséklési intézkedést a hatékony világítás jelenti, amely a legnagyobb csökkentési potenciált kínálja a hosszabb ideig elfoglalt épületekben, így a kórházakban, ezt követően pedig az oktatási és közigazgatási épületekben. A költség szempontból a második leghatékonyabb intézkedést az étel- és ital automaták energiatakarékos eszközzel való ellátása, amelyeket egyre nagyobb mértékben használnak a különböző típusú középületekben. Ez különösen azért fontos, mert az ételés ital automaták elektromos áramfogyasztása várhatóan jelentősen növekedni fog a hatékonyságjavítástól függetlenül. Az automaták energiatakarékos eszközeit követik a hatékony ventilátorok, amelyek költség szempontból hatékony lehetőségek a fűtésszellőzés-klimatizálás

rendszerek

növekvő

elektromos

áram

felhasználásának

csökkentésére. Egy másik fontos intézkedés, amely negatív költség mellett kínál CO2 mérséklési potenciált, az irodai képalkotó berendezések csökkent üzemmódú fogyasztásának csökkentése. Ez főként a közigazgatási és oktatási alszektorokban alkalmazható, ahol az elektromos áram felhasználást a jelenleg megfigyelt és várhatóan a jövőben is folytatódó három fő tendencia irányít. Ezek a színes nyomtatás, többfunkciós használat és hálózati használat iránti növekvő igények. Mivel a színes nyomtatás több energiát igényel, mint a fekete-fehér nyomtatás, a színes készülékek bekapcsolt és csökkent áramfogyasztású üzemmódjai többet fogyasztanak, mint a fekete-fehér változatok. Mivel a többfunkciós használat és a hálózati használat miatt megnő a feladat 153

elvégzésére váró készülékek csökkent áramfogyasztású üzemmódjának időtartama, a minden üzemmódban, így a csökkent fogyasztású üzemmódban több áramot fogyasztó készülékek hosszabb ideig maradnak készenlétben a jövőben. Ez a tanulmány azt erősíti meg, hogy a hatékonyabb ventilátorok a szellőzés és légkondicionálás növekvő használatából származó CO2 kibocsátások csökkentésének gazdaságos lehetőségét jelentik (összehasonlításhoz lásd McKinsey 2007, Bertoldi és Atanasiu 2007). A melegvizes keringés éjszakai kikapcsolása nagyon kis költségek mellett az oktatási épületek és nagy középületek által a melegvíz előállításhoz használt teljes energia 3070%-ával csökkentheti a melegvízfogyasztást. Ez különösen azokban a központi melegvíz ellátású épületekben fontos, amelyeknek nincs nagy melegvíz igényük. A költség szempontjából következő leghatékonyabb lehetőség a fűtési szezonban az épületek átlagos hőmérsékletének 2ºC fokos csökkentése, amely az összes épülettípusnál alkalmazható. Ezt főként a csak nappal elfoglalt épületekben alkalmazható, ahol éjszaka vagy a nap hosszabb szakában nincs szükség fűtésre (iskolák, közigazgatási irodák), és a fűtési ütemterv programozható. A piacon a fejlett technológiájú hőszabályozó berendezések széles kínálata kapható, amelyek kényelmes munka és élet körülményeket biztosítanak, és energiaköltségeket takarítanak meg. A szakértők szerint az összes középület több mint 80%-a túlfűtött, és 2ºC fokkal csökkentheti az átlagos hőmérsékletét ("Csökkentési potenciál a magyar épületekben" műhely,

Budapest,

2008.

október

6.).

Ilyen

hőmérsékletcsökkenés

az

energiafelhasználás 11%-át takarítaná meg. A többi költségnélküli lehetőség közé tartozik a falszigetelés és ablakcsere bizonyos épülettípusokban, aminek nagy potenciálja van a nagy középületekben. A passzív épület szabvány kínálja a legnagyobb potenciált egyetlen intézkedés révén, de az épülettípustól függően eltérő költségszinteken. A passzív ház szabvány költség szempontból leghatékonyabb alkalmazása a kis és nagy oktatási épületekben, illetve a kis egészségügyi épületekben lehetséges. Átlagosan a passzív ház technológia költsége Magyarországon sokkal nagyobb, mint a passzív építésben régebbi hagyománnyal rendelkező országokban. Így a passzív ház komponenseket gyártó hazai vállalkozások számára megfelelő feltételek kialakításával a költségszint 10%-ra csökkenthető a kivetített időszakban.

154

Nagyon fontos az összes épületburok komponens szigetelése, költség szempontból a leghatékonyabb a külső falszigetelés és az ablakcsere. Például az ablakcsere a nagy egészségügyi épületekben különösen jelentős CO2 kibocsátás megtakarításokat eredményezhet (44 kt CO2 kibocsátás), ami az egységnyi szintterület nagy energiafogyasztásának és az épület méretének tudható be. A tető- és pinceszigetelés illetve a kondenzációs kazánok magasabban helyezkednek el a költséggörbén, és így nagyobb beruházásokat igényelnek (az épülettípustól függően). Ennek ellenére, ha az épület átalakítására kerül sor, a nagyteljesítményű lehetőségek alkalmazását nagyobb pótlólagos költségeik ellenére is biztosítani kell. Noha a mostani jelentés költséghatékonyság szempontjából mutatja a mérséklési lehetőségek rangsorolását, és arra engedhet következtetni, hogy előnyben kell részesíteni a leggazdaságosabbat, fontos megjegyeznünk, hogy a különböző költséghatékonysági intézkedések alkalmazásának szelektív kiválasztása helyett inkább holisztikus megközelítést kell alkalmazni az építés renoválás nemzeti szintű támogató programjainak elkészítésekor. Ezért fontos, hogy az új épületekre vonatkozó passzív ház szabvány támogatása mellett ezt a szabvány is alkalmazásra kerüljön a meglevő épületek átalakításakor. A passzív ház szabvány szintjén Magyarországon elsőként átalakított középület azt bizonyítja, hogy ez megvalósítható.27 Csak ilyen módon érhető el az energia-megtakarítási potenciál teljes mértékben, illetve konzerválható energia több évtizedig. Ez főként azokra az intézkedésekre vonatkozik, amelyek az épületburokkal, a fűtéssel és a melegvíz előállítással kapcsolatosak. A különböző tanulmányok azt mutatják, hogy "csak a komplex átalakítási intézkedések beleértve a falak egyidejű szigetelését, az ablakcserét és a fűtőrendszerek renoválását biztosítják a jobb hőteljesítményt, illetve kevesebb épületkárosodási kockázattal járnak" (Zöld és Csoknyai, 2007). Emellett, "ha a fentiek közül egy vagy több tétel kimarad, az nem eredményez energia-megtakarítást, ráadásul az épületkárosodás is kockázata is nagyobb lehet" (Zöld és Csoknyai, 2007). McKinsey (2007) egyúttal azt is hangsúlyozza, hogy "a régi, nem hatékony épületek komplett renoválása nagyobb javulást eredményez, mint amikor csak az épület egyes részein alkalmaznak szabványokat." Emellett az épület légzáróságát növelő termikus intézkedések alkalmazása további változtatásokat tesz szükségessé, például hőregeneráló szellőző rendszer beépítését, amely kényelmes élet és munka feltételeket biztosít, és ezért az

27

Kistelegdi I. prezentációja, Passzív ház konferencia, Budapest, 2009. február 5.

155

összes átalakítást szakembereknek kell megtervezniük és elvégezniük. Az új építkezések esetén az építészek és a mérnökök egyértelműen koordinálják munkájukat az egész folyamat alatt. Ráadásul meg kell említenünk, hogy a még fejlettebb technológiájú épületek sem mindig a vártak szerint teljesítenek (Harvey, 2006). Ez üzembe helyezéssel, és azt követő időszakos monitorozással és karbantartással előzhető meg. Az üzembe helyezést jellemzően 5-20%-kal csökkenti a teljes energiafogyasztást (Harvey, 2006), és a közszektor valamennyi renoválása és új építése során kötelezően kellene alkalmazni. Ez főként a komplex fűtő, szellőző és légkondicionáló rendszerrel ellátott nagy épületekre vonatkozik.28 Végezetül a jelentés szerzői szeretnék egy olyan nemzeti program kidolgozását javasolni a középületek energetikai adatgyűjtésére, mint az UNDP/GEF magyarországi önkormányzati energiahatékonysági projekt. Csak a középületek energiafelhasználásának rendszeres monitorozása és minősített értékelés tud jobb útmutatót adni az irányelv kialakításához. Annak ellenére, hogy a jelen tanulmány a technológiák széles körével és több épülettípus energiafelhasználásával foglalkozik, nem minden lehetséges technológiát vizsgálunk (így például a megújuló mérséklési lehetőségeket sem). Az újabb kutatás a melegvíz igény további csökkentésének elemzésére összpontosít, és továbbvizsgálja a magyarországi passzív házátalakítás megvalósíthatóságát a magyar közszektorban. Mindemellett, a szakirodalom és az első hazai minták alapján máris nyilvánvaló, hogy a passzív átalakítás lehetséges, és kis energiaköltség fogyasztást és minőségi élet és munkafeltételeket biztosít hosszabb ideig.

28

Az üzembe helyezés egy olyan folyamat, amely során szisztematikus módon ellenőrizni kell, hogy a fűtés, szellőzés és légkondicionáló rendszer valamennyi komponense hiánytalanul megvan és megfelelően működik, és ide tartozik a rendszervezérlések beállítása is a lehető legjobb teljesítmény eléréséhez (Harvey, 2006). Az üzembe helyezési költség a fűtési, szellőzési és légkondicionáló építési költségek kb. 1-3%-a (Harvey, 2006).

156

REFERENCIALISTA Arthur D. Little, Inc. 1996. A kereskedelmi hűtőberendezések energia-megtakarítási potenciálja. Végleges jelentés. Az USA Energiaügyi Minisztérium Építési Technológiák Hivatalának Építőipari Berendezések Részlege Bertoldi, P. és Atanasiu, B., 2007. Elektromos áramfogyasztás és hatékonysági tendenciák a kibővült Európai Unióban. Állapotjelentés 2006. Európai Bizottság DG-JRC, Megújuló Energiák Egység. Intelligencia Szolgálat (BIS) 2007. Előkészítő tanulmányok az EuP-ok ökológiai tervezési követelményeihez [TREN/D1/40-2005/LOT12/S07.56644] [on-line] URL: http://www.ecofreezercom.org/docs/BIO_EuP_Lot_12_Final_Report.pdf [Konzultálás: 2008. június 25-én]. Csoknyai, T. 2005. Solanova projekt: az iparosított technológiával készült nagy lakóépületek napenergiával támogatott integrált, ökológiailag hatékony renoválása. PLEA2005 – Konferencia a passzív és kis energia igényű épületekről, Bejrút, Libanon, 2005. november 13-16. Diefenbach, N. and Enseling, A. 2007. Potentiale zur Reduzierung der CO2-Emissionen bei der Wärmeversorgung von Gebäuden in Hessen bis 2012 Studie im Rahmen von INKLIM 2012 (Integriertes Klimaschutzprogramm Hessen 2012). Institut Wohnen und Umwelt, Darmstadt, April 2007. Energiakutatási Főigazgatóság, 2003. Világ energia, technológia és éghajlat politika alakulása 2030-ban. Európai Bizottság. online az alábbi URL címen: http://www.fusie-energie.nl/artikelen/Outlook2030.pdf (A tercier szektor elektromos áramfogyasztásának monitorozása) 2008. Projekt website [on-line] URL: http://www.eu.fhg.de/el-tertiary/ El-Tertiary (A tercier szektor elektromos áramfogyasztásának monitorozása) 2008. A Közép-Európai Egyetem által kapott eredmények. A projekttel kapcsolatos információk online érhetők el: http://www.eu.fhg.de/el-tertiary/ Energia auditálások 1998-1999. Csoknyai Tamás hozzájárulásával. A Display kampány projekt során, 2004-2006-ban, Nyíregyházán végzett energia auditálások, Nagy Péter hozzájárulásával. ETK. 2005. Építőipari költségbecslési segédlet 2005. Budapest, 2005.

157

2008. Eurostat database [On-line] URL: http://epp.eurostat.ec.europa.eu [Konzultálás: 2008. július 7.]. FOTÁV online 2009. Nem lakossági (nem háztartási célú) távhőszolgáltatási díjak.2004, 2006, 2007 és 2008 években. Tarifatáblázat. http://www.fotav.hu/default.asp?m=0&s=18 [Konzultálás, 2009. február 11.] Fraunhofer IZM 2007a. ’Képalkotó berendezések’ EuP előkészítő tanulmány (4. tétel). TREND/D1/40 4-2005 tétel Fraunhofer IZM 2007b. 'Készenléti és hibernálási veszteségek' EuP előkészítő tanulmány (6. tétel).TREND/D1/40 6-2005 tétel Hegger, M., Fuchs, M., Stark, T., Zeumer, M. 2008. Energia kézikönyv. Kiadási adatok, München, 2008. IEA (Nemzetközi Energiaügynökség) 2004. Elektromos áram információk. CD ROM. IEA (Nemzetközi Energiaügynökség) 2006a. Energia technológiai kilátások. OECD/IEA, Párizs. IEA (Nemzetközi Energiaügynökség) 2006a. Az OECD országok energiamérlege. Párizs: IEA. IEA (Nemzetközi Energiaügynökség), 2006b. A világítás elveszett teljesítménye. [Light’s labour’s lost.] Az energiatakarékos világítás irányelvei. A G8 Intézkedési terv támogatására. OECD/IEA: Párizs. IEA (Nemzetközi Energiaügyi Hivatal) 2007. Az OECD országok energiamérlege. Párizs: IEA. IEA (Nemzetközi Energiaügynökség) 2 008a. Az OECD országok energia statisztikája. IEA/OECD, Párizs, 2008. IEA (Nemzetközi Energiaügynökség), 2008b. IEA energiaügyi statisztika. Elektromos áram/fűtés magyarországon 2005-ben [online] URL: http://www.iea.org/Textbase/stats/electricitydata.asp?COUNTRY_CODE=HU& Submit=Submit [Konzultálás: 2008. május 30.]. IVF (Ipari Kutatási és Fejlesztési Társaság) 2007. 3. tétel. Személyi számítógépek (asztali számítógépek és laptopok) és számítógép monitorok. Európai Bizottság DG TREN Előkészítő tanulmányok az EuP-ok ökológiai tervezési követelményeihez. TREN/D40-2005/LOT3/S07.56313, IVF 07004 jelentés, ISSN 1404-191X

158

Kawamoto, K., Koomey, J.G., Nordman, B., Brown, R. E., Piette, M. A., Ting, M. és Meier A. K. 2001. Az irodai berendezések és hálózati berendezések által felhasznált energia az USA-ban: Kaliforniai Berkeley Egyetem, Ernest Orlando Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratórium, Környezeti Energia Technológiák Kar, Energiaelemzési Osztály, Részletes jelentés és függelékek Kislinger, J., Zelger, T. és Obermayer, J. 2003. Passivehauskindergarten mit heilpadagogischer Integrationsgruppe. BVIT, Bécs. Kiss Zoltán D-ÉG PEST Kft., Budai Áruház. Személyes kommunikáció, 2009. február 27. Kistelegdi István. (Pécsi Egyetem). Személyes kapcsolattartás, 2009. február 5. Passzivház konferencia, Budapest. Koeppel, S., Novikava, V., Graining, S., Boza-Kiss, B., Novikova, A. és Ürge-Vorsatz, D. 2008. A magyar tercier szektor elektromos áramfogyasztásának elemzése. Hely: A 'Kereskedelmi épületek energiahatékonyságának javítása' ötödik nemzetközi konferenciának jegyzőkönyve (IEECB'08). Frankfurt. Németország

Koomey, J. 2007. A szerverek összes áramfogyasztásának felmérése az USA-ban és a világon. AMD. Berkeley. Kalifornia. Kovacsics István (EGI Contracting Engineering Co. Ltd). 2008. Személyes kapcsolattartás 2008 és 2009 között. KSH (Központi Statistikai Hivatal online) 2008. URL: http//:www.ksh.hu/ [Tanácsadás, 2008. augusztus 28.] KSH (Központi Statistikai Hivatal) 2000. Az önkormányzatok ingatlan vagyona, 2000. KSH (Központi Statistikai Hivatal) 2006a. Az önkormányzatok ingatlan vagyona. Budapest, 2005. december 31. KSH (Központi Statistikai Hivatal) 2006b. Magyarország számadatokban: 2006 KVVM (Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium). 2005. A Magyar Köztársaság negyedik nemzeti jelentése az éghajlatváltozásról, 2005. KVVM, Budapest, 2005. Levine, M., D. Ürge-Vorsatz, K. Blok, L. Geng, D. Harvey, S. Lang, G. Levermore, A. Mongameli Mehlwana, S. Mirasgedis, A. Novikova, J. Rilling, H. Yoshino, 2007: Lakó és kereskedelmi épületek. Éghajlatváltozás 2007: Csökkentés. A III. munkacsoport hozzájárulása a Kormányközi Klímaváltozási Bizottság negyedik 159

felmérő jelentéséhez [B. Metz, O.R. Davidson, P.R. Bosch, R. Dave, L.A. Meyer (eds)], Cambridge-i Egyetemi Sajtó, Cambridge, Egyesült Királyság és New York, NY, USA. Éghajlatváltozás 2007: Személyes kapcsolattartás, 2009. február 5. Passzivház konferencia, Budapest. McKinsey. 2007. Az üvegházhatású gáz mérséklésnek költsége és potenciáljai Németországban. McKinsey & Company Inc. MEEuP 2005. MEEuP Metodológia jelentés. Az energiafogyasztó termékek környezettudatos tervezésének módszertani vizsgálata MEH (Magyar Energia Hivatal). 1999-2005. Éves jelentés a Magyar Energia Hivatal tevékenységeiről. Budapest, 1999-2005. Éves jelentések gyűjteménye. Elérhető: http://www.eh.gov.hu/home/html/index.asp?msid=1&sid=0&lng=2&hkl=148. [Konzultálás 2008. június 3-án] MEH (Magyar Energia Hivatal). 2009. A földgáz hivatalom (maximum) árai (ÁFA és energiaadó nélkül). URL: http://www.eh.gov.hu/gcpdocs/200901/14_hatosagi_meghiruetett_tamogatas_ne lkuli_uijak_gjra_vetitve_20042009.xls [Konzultálás 2009. március 1-én] Mills, E., G. Shamshoian, M. Blazek, P. Naughton, R.S. Seese, E. Mills, W. Tschudi és D. Sartor. 2007. A high-tech iparágak energiagazdálkodásának üzleti esete. Energiahatékonyság, 1(1). DOI 10.1007/s12053-007-9000-8.

MTSS (Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége). 2005. MAGYAR TÁVHŐ ÉVKÖNYV 2004. Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége, Budapest, 2005. Beleértve a 1990., 2000., 2005. és 2006. évi adatokra vonatkozó excel fájlokat (Sigmond György hozzájárulásával, email kapcsolattartás: 2008. június 5.) Athéni Nemzeti Obszervatórium, 2003. CO2 kibocsátások csökkentése a lakossági és tercier szektorokban. A Környezetvédelmi Minisztérium számára fizikai tervezési és közmunkákhoz készült műszaki jelentés. NIR (Nemzeti Leltár Jelentés) 2007. NIR 2007 beadvány a 1985-2005 évekre, Magyarországra vonatkozóan, 2.1 változat. URL: http://unfccc.int/national_reports/annex_i_ghg_inventories/national_inventories _submissions/items/3929.php. [Konzultálás 2008. márciusban]

160

Nordhoff Buro. 2003. Passivhaus ohne Grenzen. Powerpoint prezentáció. URL: www.ibn-passivhaus.de [Konzultálás 2009. február 28-án] Novikova, A. 2008. Széndioxid csökkentési potenciál a magyar lakossági szektorban. PhD disszertáció. Közép-Európai Egyetem, Budapest, 2008. URL: http://web.ceu.hu/envsci/projects/Potentials/Publications.html Novikova, A. és Ürge-Vorsatz, D. 2007. Széndioxid csökkentési potenciál a magyar lakossági szektorban. Jelentés a Magyar Köztársaság Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériuma megbízásából. ODYSSEE. 2009. Enerdata online. URL: http://odyssee.enerdata.eu [Elérés: 2009. április 2.] Price, L., De la Rue du Can, S., Sinton, J., Worrell, E., Zhou, N., Sathaye, J. és Levine, M. 2006. Ágazati tendenciák a globális energiafelhasználásban és az üvegházhatású gázok kibocsátásában. Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratórium, Berkeley, CA. Radgen, P (Ed.) 2002. Piactanulmány a ventilátorok energiahatékonyságának javításáról. Fraunhofer-Institut für Systemtechnik und Innovationsforschung -

ISI-, Karlsruhe. ISBN: 978-3-8167-6137-2. Stuttgart: Fraunhofer IRB Verlag: 151 pp. Radgen, P., Oberschmidt, J. és Cory W.T.W. 2007. EuP 11. tétel: Ventilátorok nemlakóépületek szellőzéséhez. Karlsruhe: Fraunhofer Intézet Rendszerek és innovációs kutatás. Recknagel, S. 2005. Taschenbuch für Heizung und Lüftungstechnik. [Zsebkönyv a fűtési és szellőzési technológiáról] 72. kiadás, Oldenburg Publishing, Oldenburg. REMODECE (Lakóházak monitorozása az energiahasználat és széndioxid kibocsátások csökkentése céljából Európában), 2007. A kutatási eredményeket a KözépEurópai Egyetem szerezte. A projekttel kapcsolatos információk online érhetők el az alábbi URL címen: http://www.ceu.hu/envsci/projects/REMODECE/ Roth, K. W., Larocque, G. R. és Kleinman, J. 2004 Az irodai és telekommunikációs berendezések energiafogyasztása a kereskedelmi épületekben, II. kötet: Energiamegtakarítási potenciálok. Arthur D. Little Inc. Cambridge, MA. 2004

161

Roth, K. W., Larocque, G. R. és Kleinman, J. 2002 Az irodai és telekommunikációs berendezések energiafogyasztása a kereskedelmi épületekben, I. kötet: Energiafogyasztási alap forgatókönyv. TIAX LLC, Cambrigde, MA. 2002. Sathaye, J. és Meyers, S. 1995. Üvegházhatású gáz csökkentés felmérése: Útmutató. Kluwer akadémiai kiadók: Hollandia. Schlomann, B., Cremer, C., Friedewald, M., Georgieff, P., Gruber, E., Corradini, R., Kraus, D., Arndt, U., Mauch, W., Schaefer, H., Schulte, M. és Schroder, R. 2005. Az elektromos háztartási és irodai készülékek készenléti áramfogyasztására vonatkozó kötelező címkézés műszaki és jogi alkalmazási lehetőségei. Projektszám: 53/03. Szövetségi Gazdasági és Munkaügyi Minisztérium. Schnieders, J. Konzeptet bag passivhuse. Passivhaus Institut Darmstadt.URL: http://www.altompassivhuse.dk/download/kursus/2_Konceptet_bag_passivhuse. pdf [2009. február 24.] Sigmond György (MTSS, Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége Email kapcsolattartás 2008 és 2009 között. Strom, I., Joosten, L., Boonstra, C. 2006. Passzív ház megoldások. 1.2 munkadokumentum az Európai Passzív Házak Támogatása (PEP) projekt alapján 2006. május, URL: http://erg.ucd.ie/pep/pdf/Passive_House_Sol_English.pdf [Konzultálás, 2009. május 1.] Suozzo M., Benya, J., Hydeman, M., DuPont, P. Nodel, S. és Ellot, R.N. 2004. Útmutató az energiahatékony gazdasághoz az Energiahatékony Kereskedelmi Berendezések Amerikai Tanácsa számára. [on-line] URL: http://www.aceee.org/ogeece/ch1_index.htm Szolay Z. Budapesti Műszaki és Közgazdasági Egyetem, BME, Budapest. Email kapcsolattartás 2008. áprilisban és májusban. A Nemzeti Készülék és Berendezés Energiahatékonysági Bizottság (NAECC) 2003. Termékprofil - Számítógép nyomtatók. Ausztrália kormánya, 2003. A Nemzeti Készülék és Berendezés Energiahatékonysági Bizottság (NAECC) 2003c. Termékprofil - Fénymásolók. Ausztrália kormánya, 2003. Tufts Climate Initiative 2004. Energiatakarékos eszközök automatákhoz: Tények és kérdések [on-line] URL: 162

http://www.tufts.edu/tie/tci/pdf/VendingMiserHandout.pdf [Konzultálás 2008. augusztus 6-án] Ürge-Vorsatz, D., Malikova, Y., Szeszler, A. és Gilyán, Cs. 2000. Világítás az önkormányzatok által finanszírozott épületekben Magyarországon. Piacfelmérés az energiahatékonysági potenciálra és korlátokra helyezett hangsúllyal. Kutatási jelentés. 2000. augusztus UNEP (Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Program) 2007. Épületek és éghajlatváltozás: Státusz, kihívások és lehetőségek. UNEP. US EPA. 2007. Jelentés a kongresszus számára a szerverek és adatközpontok energiahatékonyságáról: 109-431 törvény. Washington, DC: USA Környezetvédelmi Hivatal, ENERGY STAR program. Van Heur, R. 2008. Teljesítmény minőség hasznosítási útmutató. Kórházak [on-line] URL: http://www.leonardoenergy.org/drupal/files/Aplication_Guide_Hospitals.pdf?download [Konzultálás 2009. február 28-án]. Van Josteijn en Kemna BV (VHK) 2005. MEEuP Módszertani jelentés. Zöld, A. és Csoknyai, T. 2007. Házburkok műszaki fejlesztése Magyarországon. Hely: C16 KÖLTSÉG Meglevő városi épületburkok minőségének javítása – Homlokzatok és tetők. L. Braganca, C. Wetzel, V. Buhagiar, L.G.W.Verhoef (eds.) IOS Press, 2007.

163

I. FÜGGELÉK. ÉPÜLETTÍPUSOK ÉS AZOK JELLEMZŐI 1. Oktatási szektor

1.1 Oktatási szektor: Egyszintes épületek (óvodák és bölcsődék)

45. ábra. Az 1990 előtt épített egyszintes oktatási épületek építési módja

2.6 m 14.5 m 34.5 m

39. táblázat. Az 1990 előtt épített egyszintes oktatási épületek jellemzője

Falhossz, 1. oldal

34.5 m

Falhossz, 2. oldal

14.5 m

Építménymagasság

2.6 m

Bruttó szintterület

500 m2

Az épület légköbmétere

1301 m3

Falfelület (ajtók és ablakok nélkül)

196 m2

Tetőterület

500 m2

Pinceterület

500 m2

Ablakok és erkély ajtók Kijárati ajtók (2x)

51 m2 8 m2

Forrás: Novikova és Ürge-Vorsatz alapján (2007), amit az épülettípus átlagméretéhez igazítunk

164

1.2 Oktatási szektor: Az 1990 előtt és 1901 és 1945 között épített hagyományos épületek

46. ábra. Az 1900 előtt és 1901 és 1945 között épített oktatási hagyományos épületek építési módja

13.6 m

15.5 m 25 m

40. táblázat. Az 1900 előtt és 1900 és 1945 között épített oktatási hagyományos épületek jellemzői Szintek szma

4

Falhossz, 1. oldal

25 m

Falhossz, 2. oldal

15.5 m

Szintterület szintenként

388 m2

Építménymagasság:

13.6 m

Szintmagasság

3.4 m


1550 m2


5270 m3

Külső falfelület ajtók és ablakok nélkül

751 m2

Tetőterület

388 m2

Pinceterület

388 m2

Ablakok/terasz/erkély ajtók

330 m2

Kijárati ajtó

20 m2


165

1.3 Oktatási szektor: 1946 és 1990 között épített panel/iparosított épületek

47. ábra. Az 1946 és 1989 között épített oktatási iparosított épület építési módja

10.4 m

15.5 m 25 m

41. táblázat. Az 1946 és 1990 között épített oktatási iparosított épület jellemzői Szintek szma

4

Falhossz, 1. oldal

25 m

Falhossz, 2. oldal

15.5 m


10.4 m


388 m2


1550 m2


654 m2

Tetőterület

388 m2

Pinceterület

388 m2

Ablakok/terasz/erkély ajtók területe

168 m2

Kijárati ajtó Az épület légköbmétere Szintmagasság

20 m2 4030 m3 2.6 m

Forrás: Novikova és Ürge-Vorsatz (2007) alapján, módosítva

166

2. Egészségügy 2.1 Egészségügyi szektor: Egyszintes épületek (orvosi rendelők és mentőállomások)

48. ábra. Az 1990 előtt épített egyszintes egészségügyi épületek építési módja

2.6 m 19 m 35 m

42. táblázat. Az 1990 előtt épített egyszintes egészségügyi épületek jellemzői Falhossz, 1. oldal

35 m

Falhossz, 2. oldal

19 m

Építménymagasság

2.6 m


659 m2


1713 m3


216 m2

Tetőterület

659 m2

Pinceterület

659 m2

Ablakok és erkély ajtók Kijárati ajtók (2x)

56 m2 8 m2


167

2.2

Egészségügyi szektor: Hagyományos egészségügyi épületek (1900 előtt és

1901 és 1945 között épültek) 49. ábra. Az 1990 előtt illetve 1901 és 1945 között épített hagyományos egészségügyi épületek építési módja

17 m

25 m 38.4 m

43. táblázat. Az 1990 előtt illetve 1901 és 1945 között épített hagyományos egészségügyi épületek jellemzői Szintek száma

5

Falhossz, 1. oldal

25 m

Falhossz, 2. oldal

38.4 m


960 m2

Építménymagasság: Szintmagasság Bruttó szintterület Az épület légköbmétere Külső falfelület ajtók és ablakok nélkül

17 m 3.4 m 4800 m2 16320 m3 1489 m2

Tetőterület

960 m2

Pinceterület

960 m2

Ablakok/terasz/erkély ajtók

647 m2

Kijárati ajtó

20 m2

168

2.3 Egészségügyi szektor: 1946 és 1989 között épített panel/iparosított épületek

50. ábra. Az 1946 és 1990 között épített iparosított egészségügyi épületek építési módja

13 m

25 m 38.4 m

44. táblázat. Az 1946 és 1990 között épített iparosított egészségügyi épületek jellemzői Szintek száma

5

Falhossz, 1. oldal

25 m

Falhossz, 2. oldal

38.4 m

Építménymagasság: Szintterület szintenként

13 m 960 m2


4799 m2


1299 m2

Tetőterület

960 m2

Pinceterület

960 m2


330 m2


20 m2 12477 m3 2.6 m

169

3. Közigazgatás

3.1 Közigazgatás: Kis épületek

51. ábra. Az (1990 előtt épített) egyszintes közigazgatási épületek építési módja

5.2 m 13 m 20 m

45. táblázat. Az (1990 előtt épített) egyszintes közigazgatási épületek jellemzői Szintek száma

2

Falhossz, 1. oldal

20

Falhossz, 2. oldal

13

Szintmagasság

2.6


5.2


261


521


267

Tetőterület

261

Pinceterület

261

Ablakok/terasz/erkély ajtók területe Kijárati ajtó Az épület légköbmétere

69 8 1354.6


170

3.2 Közigazgatás: Nagy épületek

52. ábra. Az (1990 előtt épített) közigazgatási nagy épületek építési módja

13 m

19 m 30 m

46. táblázat. Az (1990 előtt épített) közigazgatási nagy épületek jellemzői Szintek száma

5 m

Falhossz, 1. oldal

30 m

Falhossz, 2. oldal

19 m


13 m

Szintterület szintenként Bruttó szintterület

559 m2 2795 m2


739 m2

Tetőterület

559 m2

Pinceterület

559 m2


506 m2


20 m2 7265.7 m3 2.6 m


171

4. Szociális épületek

53. ábra. Az (1990 előtt épített) szociális épület építési módja

7.8 m

18 m 25 m

47. táblázat. Az (1990 előtt épített) szociális épület jellemzői Szintek száma

3 m

Falhossz, 1. oldal

25 m

Falhossz, 2. oldal

17.7 m

Szintmagasság

2.6 m


7.8 m


443 m2


1329 m2


513 m2

Tetőterület

443 m2

Pinceterület

443 m2


133 m2

Kijárati ajtó

20 m2


3455.4 m3

Külső lehűlő felület (A)

38736 m2

172

5. Kulturális épülettípus

54. ábra. Az (1990 előtt épített) kulturális épület építési módja

6.8 m

20m 17m

48. táblázat. Az (1990 előtt épített) kulturális épület jellemzői Szintek száma

2 m

Falhossz, 1. oldal

17 m

Falhossz, 2. oldal

20 m

Szintmagasság

3.4 m


6.8 m


340 m2


679 m2


382 m2

Tetőterület

340 m2

Pinceterület

340 m2


101 m2

Kijárati ajtó

20 m2


2310 m3

Külső lehűlő felület (A)

25809 m2

173

Széndioxid kibocsátás csökkentési potenciál a magyar közszektorban

Recommend Documents