dozva az egyetemig felküldött egy-egy tanító s í g y hoeszú i d ő n ke resztül ők voltak az i n t é z m é n y e s . t e ü é t s é g v é d e l e m , ami most m á r á l l a m i alap f o r m á j á b a n folytatódik. A r r ó l sincs szó, hogy a mai ű j nemzedékben ne akadjon lusta és tompa elméjű, darabos és durva-' s á g r a hajlamos gyermek, a k i börtönnek érzi az iskolát ós ajig v á r j a a szabadulás perceit. I t t csak a rendszerről van s>zó, a peda g ó g i a i törekvések és erőfeszítések egy nagy diadaláról, amely nagy á t l a g b a n egy ú j tanító nemzedéket és egy ú j falusi g y e r m e k t í p u s t tudott megteremteni és k i f o r m á l n i a felszabadulás óta eltelt k é t é v alatt. S mert az emberek életében mindig az á t l a g a döntő ós nom á kivétel — sem a kiVétjelesen jó, sem a k i v é t e l e s e n rossz — ezért l e h e t ü n k biztosak afelől, hogy p á r éven vagy évtizeden belül meg változik a magyar emberanyag és nép. ' H o g y ezt a legrövidebb idő alatt elérhessük, s z ü k s é g e s a városi l a k o s s á g teljes t á m o g a t á s a , hogy az ú j p e d a g ó g i a i módszerekkel si keresen hajtsuk végre a falusi elemi iskolai oktatást és k u l t u r á l i s téren m i n é l képzettebb, otthonosabb ú j falusi és tanyai i f j ú s á g o t neveljünk fel. A faluról városba szakadt diákokat teljes erkölcsi 4s anyagi t á m o g a t á s b a n kell részesítenünk, mert ma m é g nem ren delkezünk olyan n a g y s z á m ú diák internátusokkal, hogy az összes t e h e t s é g e s , falusi és tanyai diákokat el tudjuk ott helyezni. Szüksé ges ez azért is, mert ezek a t e h e t s é g e s parasztifjak fölkerülve az egyetemekre, t a n u l m á n y a i k elvégzése u t á n a népi törekvéseik .zászló hordozói és élharcosai lesznek, mert maguk is a nép, a széles t ö megek s e g í t s é g é v e l és t á m o g a t á s á v a l haladtak előre. Ezeket a falusi é s tanyai iskolás gyermekeket is nézzük az e g y e n l ő s é g és testvéri s é g fényében és ne a bűnös m ú l t társadalmi-különbség torzító len g é j é n át. Mert m é g ma is vannak ilyenek, h a b á r e l v é t v e isi: de van nak s m i azt akarjuk, hogy ne legyenek! K i kell törölni, k í m é l e t lenül k i akármik irtani az emberek lelkéből a fasiszta g ő g alsóbb ée felsőbbrendű értékelését, melyet az ember származásától, illetve o s z t á l y helyzetétől tettek f ü g g ő v é . M a m á r e«ak itt-ott akadnak ilyenek, de törekedjünk arra, hogy ezek elvesszenek és a v á r o s b a kerülő paras,ztgyerekeket a szeretet és m e g b e c s ü l é s k i m u t a t á s á v a l kezeljük, mert raituk keresztül v a l ó s u l maid meg, hogy a a n y a i ós falusi dolgozóknak is népi irodalma, m ű v é s z e t e ós politikai isíkol á z o t t s á g a lesz. :
+
SZEMLE MAGYARORSZÁGI
ÜJ TANKÖNYVEK Irta: Lőrinc Péter *A magyar nép számára megvan a lehetősége annak, hogy k 'jusson a' katasztrófából Hz a kivezető ut a ré gi revíziós politika teírásinak megsemmisítése és a szoros laráH kapcsontok megteremtése a többi dnnai népekkel? (Kdrdciy MvárdK
Két új, 1945-ben kiadott, magyar tankönyv áll előttünk. Mind a kettő zsenge lelkekhez s z ó l n e k i k akar tu dást adni, be'éjük akar űj eszméket átpalántá ni. Az űj demokratikus Ma g y a r o r s z á g V — V I . osztályos, népis kolás olvasókönyve van előttünk, ^neg a n ő i s k o l á k V. osztályához szó ló fö'drajzkörryv. Tekintve, hogy az o'vasókönyv -minden tankönyvet egy-befűzve enciklopédiát ad a nép sko-
T
lás'oknak, e óttünk á l az V — V I . osz tályok egész tananyaga, annak, mai áj dteTncferatfikus f'eildoTjgwzásában. M i t tagadjuk: megörültünk neki. Miután ismerjük m á r Molnár Erik, Andics Erzsébet, Révai, Lukács György, Varga Jenő tudományos, történelnr, közgazdasági, iroda'mi írásait és megismerkedtünk a tanárok á t n e v e iésének s z á n t hata'mas előadás-gyűj teménnyel is, Ortutay, Sik és mások e ö a d á s a l v a l , — annál inkább érde ket* hogyan fognak az új Magyar országon a zsenge gyermeki lelkek átnevezéséhez. Hogyan' Szabadítják ir eg őket a fasizmus és rev zionizrnus mérgező, gyűlölködő, gyűlő etszító, »eszrreitoU. Hogyan igyekez nek a ftidományszeretetet, nép- és hazaszeretetet, népek, fő'eg persze a Dünavclgy népeinek egységi és testvériségi gondolatát beléjük o'tani. Mi yen gondolkodású új embereket igyekeznék nevelni az 1946-cs ái Magyarországon? Az o'vasékönyv első o l v a s m á n y a k ö z ö t t bukkanunk rá, már a 15 olda on az »Isten kard jára*. Ejnye, no! Szimpatikus beállí tásban, mint valamikor régen, mond juk 1912-ben, vagy 1941-ben, mondja az író, a tankönyvszerkesztő, a kultuszmin sztérium engedé yével és ál lásává a kis 10—12 éves falusi isko
st m á r azt kell, hogy je'en se, hogy 6 van soron, a világ m e g h ó d í ' á s á V n . . . 7
T
f
Persze, tudjuk: vé'etleiftil kerü't ez az 'olvásiráhy az o V a s ó k ö n y v b e . Hiszen az 1943-as évszám rajta vau m é g a könyvön, a t a n k ö n y v s z e r k e s z
tőnek nem volt rá még elegendő Ide je, hogy az egész hata'mas 450 o l d a las anyagot á el enőrizze és új anyag* gaj helyettesítse. T o v á b b арстипк. In~ kább csak történelmi, födrajzi és iro dai mi része érdekel benmünket az Ol vasókönyvnek. És itt is talán k g i n kább a hazai, jugoszláv vonatko zású részielek. Jószomszédi viszony ban é'ünk, m é g jobb, szemszéd bb v szonyt akarunk kiépíteni és épen minket jugoszláviai magyarokat érde kel elsősorban, mi yen hangon t á r gyalják az új magyar tankönyvek hazárikat, Jugoszláv ának eseményeit, történe'mét, népeink éleiét. 1
a
;
7
Szt. Lász'óró é s Nagy Lajosról több ízben is van szó a k ö n y v lapi á n . Szeret a könyv írója visszavisszatérni ezekre a t é m á k r a . Dicsén" ezek rí az ura k ó d o k a t (kovésbbé érdekei jelenleg. hogy az uralkodók di~, . csőitése m e l V t nem igen jut he'v a könyvben a nép életének, ega ábbv á z ' a t o s adására,) többek kőzött ilyen szempontból ». . . A h o r v á t za v a r g á s o k a t is erős kézzel fojtotta el...« (Szt. Lász'ó) (559. o'dab » Horvátországot Szt L á s z ' 6 , a tengerpartot Könvves Kálmán csato . ta hazánkhoz. 800 évig t á r s o r s z á gunk vo t. Az első világháború v é g é a Jugoslav ába olvasztották be 1941bén a németek balkáni hadjárata T
1
1
titán önálló
állammá
alnkult.
1945-ben
Jugoszláviába tért vts^z.?*« í g y ! 1945-ben iószomszéd, demokra'a tan k ö n y v ú g y tani la a m t ö r t é n e l m ü n ket, liogy Hitlernek igaza volt és'ga.volt Pavelicsnek is. (162. olda\ a födrajzi smeretek során, mint Ma g v a - o r s z á g részének j s m e r t e ' é s e so rán.) I I I . Béláról a k ö n y v (184 o'da!) ^Magyar nagyhatalr,m« címen í . Nagy L a i o i r ó egy k he yen (191. o^d,) meg ;i ^Magyar k i r á ' y s á g fénykora* cini;ív (kár, hogy a magyar nép fény koráról nem c kkezlk az író!) így nyilatkozik: » . . . A magyar Írroda lom Iia-árait ura'ma a'ati bárom ten ger most". V segrácli pompás k a s t é lyában tiz orsz'g (a k ' r z i v eredeti - nem a cikkíróé) fogadta hódolattá! 1
;
r
1
:
a magyar király parancsait. Legna gyobb királyainak sorában is mé tán nevezzük őt Nagynak . . .* Egy másik 'he'yen viszont „így í r • (403. o'd.): * . . . maid Boszniában, Szerb ában. .Bulgáriában . . , teremtett rendet..-.(?) A magyar birodal-om h a t á r a i t a Feke te tengerig terjesztette . . .ч • Megijedünk. Ezek a cikkek talán nem is a véletlen sajátságos rende zése, vagy a feledékenység követ keztében maradtak meg, vagy k e r ü l - tek bele a k ö n y v b e ? N.ncs itt vala-" mi rejtett c é z a : ? Néni tévedett a tankcnyvszerkeszto? Hiszen az, ilyen sorok a'ka'masak arra, hogy e l t á v o lítsák d b a r á t o k a t , hogy bizalmat lanságot kel.senek a t e s t v é r e k , test v e m epek között, he'ott semmi eset re sem ez az í r ó célja. Legalább is •nem kimondott cé'ja. Sőt kifejezett cé ja, mint ezt többször is kifejezés re juttatja, ennek épen az ellenke z ő j e : n b za!cm légkörének, a két ország és népeinek egy — közös útú e g y ü t t m ű k ö d é s e . Csak nem ta lálja el; a ksT'ő haiagot, csak néni *ud m é g rá sem h i b á z n , a helyes ú t r a , amely t e s t v é r k ö z e ünkbe hoznfá^ de egyre akarva vagy nemakarva, a ta szítás és t a s z í t o t t s á g pályáján haladÜe. ne hamarkodjuk el ítéletünket! Haladjunk sorjában. -
:
A 278. ollalon M á t y á s é s Ho'ubár meséjét hozza és kmeveti, talán ész re sem veszi-, a cseh testve rnéipet. A 27. és 33. oldalon újból a hősök s í r j á r ó ! elmé'kedik és azt állítja ró ü k , • > . . . . a v i l á g h á b o r ú b a n mindannyiun k é r t életüket áldozó hős f a i elott...« ' V á j j o n ? - A z 1914—18-as v l á g h á b c n i t m á r é r t é k e l t e a történelem tudomá nya és m á r régen ismert ennek a h á borúnak a minősítése, je lemzése. Míg a -másod k világháború egy rész ről, felszabadító h á b o r ú vo't é s csak m á s r é s z r ő l (a fasiszta tábor r é s z é rő!) imperialista, hódító h á b o r ú , az első világháború ellenkezőleg mind k é t r é s z t v e v ő fé- részéről impér a* lista, h ó d i é és í g y jogtalan, igazság- ^ lalan h á b o r ú volt. Nem » mindannyi unkért*, de a magyar h ó d í t ó impe rialistákért, azok érdekében kellett :
elesniök azoknak, akiket a dősök s í N ja is takar. É s ak elsiratja ő k e t , aki igy, ü y e n szavakkal siratja el őket azonosítva
magát
a háború
e'nyomó
céljaival, az azt siratja, hogy nem sikerült m é g akkoriban Nagy Lajos o r s z á g á v a l azonosítani^ az o r s z á g te rületé:, h o g y nem sikerült, mint egy kor Nagy iLajosínak (?), »rendet te remteni* Szerb ában, Bulgár.ában; Bc-sznában. Persze, nem tudatosan. A k ö n y v í r ó mindennek é s a nagy horderőnek, amit e szavak tartalmaz nak és takarnak, n'ncs tuda ában. Tekintet nélkül erre, a k ö n y v h a t á s a mégis ez д zsenge lelkekre. És hason ó he yekre akadunk Lép ten-nyomon. Igy ott is, ahol a T r i a non utáni e s e m é n y e k r ő l ír. K i h nné, de m é g a kub kosokról szóló olvas mányból is kiütközik a revíziós t ö rekvés és a fasizmus d i c s é r e e (94. oldal). A kubikosokat szólaltatja meg a revizonizmus érdekében. É s a fa sizmus é r d e k é b e n ! Ezt í r j a : » . . . a ' csonka hazában, nagyon m e g s z ű k ü l t a kubikosok munkaterülete. Nagyon ke vés a m u n k á j u k . . . 1920 ó t a az Or s z á g o s Mezőgazdasági K a m a r á b a n is he yet kaptak a földmunkások. M ó d juk van ü g y e i k e t o r s z á g o s n y i l v á n o s s á g e'őít orvosomi. T ö r v é n y e s intéz kedések biztosítják a magyar k u b V kos további életét. Nem fog elpuszr tülni ez a b ü s z k e és m ű v e l t magyar m u n k á s o s z t á l y ! . . . * N6 l á m ! Igy tud juk meg, mily m u n k á s b a r á t demokra tikus in é z m é n y vo't a magyar Horthy-fasizmus. Viszont az, hogy Vaj d a s á g és H o r v á t o r s z á g népei k i k ü z dötték e g y e s ü l é s ü k e t a t e s t v é r n é p e k ke — az demokráciaellenes é s kubi kosellenes volt! A k k o r — é s ma! 1
l
1
Mert 'hogy — újból nem á/illtj-uk, hogy tudatosan, de v é g t é r e a tan könyvi rás felelősségteljes munka, ez a c k k e k h a t á s a és célzata. •• az úton-útfé'en tapasz'.alható. » . . . A M a gas T á t r á b a n van a Trianon e ott! M a g y a r o r s z á g legmagasabb c s ú c s a . . . (156.-oldal S z l o v á k ' á r ó ' ) — J u g o s l a via Az .első világháború után a mi délnyugati h e j ^ i d i é k i l n k W j é s t e n g e r p a r t u n k b ó l - . . . l e t t . . . Jugosz-
láviá, fővárosa Belgrád, a régi Nán dorfehérvár.* (168. oldal). Ezek után m á r kisebb jelentőségű, hogy az olvasókönyv hozza a Maros és Ölt regéjét (ellenben nem hozza az Ady-verset, hogy. Dunának, O l t nak egy a hangja), hozza a S z é p . é s Kaotaszeg, a B e c k ó v á r a (Szlovákia), a V á g y ö ' g y e , a Magas T á t r a és m á s e g y é b olvasmányokat, amelyek nem magyarországi regéket úgy tárgyal nak, nrntha m a g y a r o r s z á g i regékről volna szó és * ezzel mind a revizionizmus és sovinizmus és egyúttal a fasiszta reakció m a l m á r a hajtják a v i zet. Ébren tartja a s ó v á r g á s t idegen országok u.án, a baráti népek orszá gai után, mert hiszen k i tudja?!]! »Sokszor , érte m á r súlyos csapás vagy veszede'em, de mindig jóra fordu t a helyzete, mert bízott Isten b e n - . . . « (26. oldal). Ne enVítsük hát a hason'ó i r á n y ú S^ent Anna tavat, ' a Székely" föld kincseit és a többi i l y ' á r g y ú olvasmányt, hiszen e téren találunk j e l e m z ő b b , rendszeresebb, »tudcmanvosabb« i s m e r t e t é s é r e is a mások országának. Hiszen mint egy kor a llorthy-uralom idején, — most is nem M a g y a r o r s z á g , de »Kárpátmedence« földrajzát adja ú g y az ol v a s ó k ö n y v , mint az V.-es föMraiz is és mint magyar területeket t á r g y a l ta és ismerteti (szinte zár jelben, lop va jegyzi csak meg a 10—-20 o dal as ismertetés u t á n : most ehhez az or szaghoz tartozik) pl. S z á v a — D r á v a köze a Karszt+al (persze, világért sem a H o r v á t N é p k ö z t á r s a s á g o t mint a . J S Z N K egyik rederális e g y s é g é t ! ) , a »Temeskozt«, — amit egyesek hi básan —7 B á n á t n a k neveznek! És u g y a n í g y , mint a többi Csehszlová kiához, S z o v j e ^ z ö v é t s é g h e z stb. tar tózó területeket és o r s z á g r é s z e k e t . Nem is csodá'hatjuk. M i n t írója az előszóban v é d e k e z é s ü l elénktárja, pár heti rohammunkával készü t a könyv é s Í g y nem volt ideié az írónak meg érdeklődni, hogy a S z o v j e ' s z ö v e t s é get talán m á r 24 év ó t a ném hívják Szovjetoroszországnak és hogy M a g y a r o r s z á g újabban k ö z t á r s a s á g ! (»Az
ország 1944-ig k i r á l y s á g voit« 34. o l dal). A t a n k ö n y v í r ó t jóindulat vezérli. De nem tudja a rohammunkás sietősségben megí'.éni, melyek a c é l r a v e zető erőszakok. A 47. oldalon kifeje-, zést is ad jószándékának, de itt is nagy hibákat követ el. Hogy a né met és osztrák hatalmi t ö r e k v é s e k a .»veszíts Össze és uralkodj!« politiká jával sokszor e g y m á s n a k uszította „ Dunayö'gy népeit, ez színigazság. Viszont ebben része volt a magyar hűbéresek politikájának is, amit a tankönyvíró nem akar tudomásu' ven ni. De azontúl* is, ahogy az í r ó fel tünteti a dolgokat, — a jugoszláv n é pek nemzeti törekvései és harcai a nemzeti és népi s z a b a d s á g é r t — jog talanok voltak, sőt ta'án sohasem is vo'tak történelmi igazságok és való ság, mert hiszen csak a r r ó van szó, hogy a nemesik e'lenieteket s z í t o t tak a jugoszláv népek és a magya rok között. Mindez jóhiszemű meg hamisítása a tényeknek, amelyekkel többet kel ene foglalkozni annak az írónak, aki k ö v e s s é g é n e k tartja, hegy a szomszédországok földrajzát is adja M a g y a r o r s z á g földrajzaként és köte'ességének tartja, hogy öszs z e b a r á t k o z t a s s a a két szomszéd nép ese-portot. A m í g az egyik nép azon ban ki akarja terjeszteni u r a l m á t a másik nép íö'é, nem préd ká'hat felé* egyúttal b a r á t s á g o t is. Amíg a tan könyvíró azt hiszi, csak a z é r t vesz tetne el M a g y a r o r s z á g a más népek 1
!
4
lakta területeket, mert lecsökkent s z á m b e l i súlyával azt n eg nem aka d á l y o z h a t t a (15 —6. oldal), de amed dig ezt még mind g sájná'ja és szót sóm szól arról, hogy i t t évszázados, jogos t ö r e k v é s e k va'ós'ultak meg, ad dig hiába sajnálkozik egyúttal azon is, hogy a revíziós mozgalom >sok gyűlölködésre adott okot«. Mert h i - " szen mindaddig ő maga fs — tudato san avagy nem — a r e v i z ó s mozga l o m h o z csatlakozik és csatlakoztatja , a k:s gyermekeket iš már! C
;
;
*
Jugoszlávia je.en'eg Markovics Szvetozárt ünnepli, a nagy utópista szo cialistát, a nagy társadalmi és n e m -
zeti harcost Markovics előfutára, kčv rai hírnöke yólt a népfelszabadító harcnak é s a. m o s t ' t á r g y a " t kérdésben is igaz utat jelö t k i népének, Dunavölgy népei, b a r á t i . ö s s z e t a r t o z á s a elé. Szeméire h á n y t a Vajdaság szerb ifjúságának, hogy nem kerest az e g y ü t t m ű k ö d é s útját, a m á s nemze tiségű, í g y főleg a magyar ifjúsággal. És azt mondta, hogy lehetetlen, hogy a pesti munkás ePensége lenne a szerb parasztnak. Tökéletesen igaza volt. Markovics es Táncsics nem le hettek e g y m á s n a k ellenségei. Annál inkább azonban a magyar fasiszta revizionisták é s a j u g o s z l á v haladó demokraták. Vessék e a magyar tan k ö n y v í r ó k a revíziós poli likát és azonnal sikerül nek k kiépíteni a> szo ros baráti kapcsolatot a jugoszláv és a többi dunavölgyi néppel. ••••••
SZKlPETÁRüiJK
Illés
Bétú
könyvéről
May Károly romantikus ifjúság; r e g é n y e óta nem igen ta-lálkoztunk írással, amely teljem egészéiben a szkipetárok életével foglalkozott volna. Az alibán liegyek élete valahogy kí vül esett Déúk-efet-Eíiíróipa írói é r d e k lődésén: az albán n é p sorsa m'iitha nem is é r d e k e l t e volna, ш írástudók fantáziáját, — helyesebben — a poI
központjában áll. Az i d ő s z e r ű s é g kér déseket t o l e l ő t é r b e : mi van éhben a kis, haladó országban, m i volt az a s s z o n y i k e r e s ő Zogu idején s a feledésbavesző múltban, ' a m k o r a s z k i petárokról c s u p á n ifjúsági regények szóltak, ú g y — mint »Euiropa 5n diáitjairol« s e r r ő l a föudrőL, a népről é s a m a g á r a h a g y o t t nép hősies küzdelmeirő-1 semmi komolyabb í r á s m ű nem kerülhetett az olvasó kezébe. P á r évtizeddel, e g y - k é t e m b e r ö l tővel ezelőtt Albánia valóban rej tér lyes o r s z á g volt, s z ű z terület, az európai imperialista államok gyarinati v á g y á n a k újabb .falatja: erre várt Ausztria és o r r é OlaszországA nép élete baromi sors, örökösi h-rc, vér, csupa szenvedess; amerre forduut, mindenütt cluenséget látott s minden imperialista légió a maga zsebére akarta »folsza.baditani«. Bz a tragikusan hősies küzdelem az első vülágháiború idején • vetett újabb hu Hámot; a török impérium, le tűnése után újabb hatalmak készü l ő d t e k a kicsiny o r s z á g -bekebelezé sére. Északról Ausztria, déliről Olaszország, mindenik a maga csatlósai val. Ijlés Béla regénye erről a készülő désről és a r r ó í a csodálatosan szívós harcról szól,- amelyet 'asz albán nép vívott négy t ű z között a maga •sza badságáért. Az író, mijit katona tel jesített szolgálatot a k i s r e g é n y cse lekményének színhelyén, ott ismerke dett rnag a földdel és a néppel az aihánck történelmének egyik legne hezebb szakaszában. Ott is csak a Klen zajlott előtte s néhány aPró dal ban, balladában a t a v a i múlt, mert erről az országról- »sem m e g b í z h a t ó történele-m, sem megbízható gazda ságpolitika, sőt még megbízható földrajzkönyv sincsen.« Számunkra — mondhatnánk -— ez az. első írás, amely r e g é n y fon írójában tájékozta tást ad az albánokról; é s - h a z á j u k r ó l , Albániáról. Abban az időben (1917-ben és 18l e n ) Albániának öt k o r m á n y a volt, tehát minden egyes k o r m á n y másik négy e"eu harcolt, hogy megszerez1
r
Ге m a g á n a k az o r s z á g o t . Ezek' a kor, m á n y e k azonban nem a -népből ala kultak, hanem az o r s z á g kűliönibözo részeiben ia ггЈП-сја.- c.liasz és osztrák megszálló csapat ck hívták éúetre Őket s alkottak maguknak .szkipetár népviseletbe öltöztetett ' hadsereget, amelynek tagjai h o l . magyarul, hol 'olaszul szidják ' oz őket liiadbukülco parancsnokokat. Maga az á l l á n ' n^> Pedig a-hegyek k ö z é írének iJlt, véde kezett ahogy tudott a megszállók ellen. Az é s z a k i országrészekben a ntp. mozgalom éién Izza Perloízi áíl'oti az öreg szkipetár, akinek egész, ü*al-uja egyenüberké nt induIt harcba a megszálüék é s azok hazai csatlósai elleti. Mert á r u l ó is aik.jdt ,az al'báiiok k ö z ö t t ; egy Kul Kulia n e v ű szolgai élek. akit a szkutar'i érsek édesített előbb az e g y h á z h o z , majd a ibécsi katonai csendőr-iskolában képezték k i miniden hájjal megkent renegátnak. Így az imperialisták oldalán ez ,az egy v a l ó s á g o s albán -állott a nép elé előbb ő r n a g y k é n t , majd a háború utoV só s z a k a s z á b a n hadügyminiszterként, hogy o s z t r á k parancsra megalkossa az »új Albániát*. A nép azonban is merte Kul Kulát, .mert ibölcsőíébn s z á r m a z o t t . Ismerte Bornemissza őr-, lagyot is, £iki az osztrák-magyar iiádsereg al.bánlai egysége:nek legke gyetlenebb parancsnoka volt és is merte S-zkutari János-t is, másnéven Jbhann n e v ű jezsuitát, aki a kápléin székből másifél évtized alatt a .mi niszter elnöki szék g fölkapaszkodott s mindvégig arra törekede'tt, hogy az »ige« segítségével a l á z a t o s rabszol g á v á szelídítse a s z a b a d s á g s z e r e t ő népet. A z albán hegyek ormain, a mocsa raktól n y ü z s g ő vö'gyekben 5 erdők iben hónapokon keresztül- dúlt a harc: hullottak az albánok ,s a megszálló csapatok k a t o n á i is- Kul Kula é s B o r nemissza újabb megerősítéseket! ka pott a monarchiától, az orosz forra dalommal r o k o m z e n v e z ő magyar ba kákat küldték :dg az afbán hegyek közé, hogy a •••mocsár é s az a Mnok »jataganja« némítsa el beimük a -for. radaínij -hangot. Pzek bukdácsolták 1
4
4
r,
v
végig tlzeirnyolebaii m a ' M n begyei kei, közlegények é s önkéntiesek, hogy végül is szétszóródva^ s m e g m e n e k ü l ve u r a k t ó i , az »ситора:: indiánok* falvaiban találjanak m e n e d é k e t Izza Perlotzit elvitte a harc, i'Kul KIÍIQ »hadügyminiszter akasztatta föl a •hópvezért, de utódja a m á r *irústu* dú« N k, aki B e o g r á d b a u és Orosz országban ismerkedett meg a forra dalom új eszméivel s en
L
A.
KÉT ÉRTÉKES KÖNYV E ő t t ü n k van a m a g y a r n y e l v ű ókor történeté és n é h á n y nap múlva a k ö zépkor története is itt lesz asztalun kon". Annyi vágy, sürgetés, annyi fél tett vagy fel sem tett k é r d é s r e a kon krét tárgyi felelet. Az ő s k o r t ó a .po'gári forradalmak koráig', feltártan áll előttünk az emberiség fejlődésé nek története, a társadalom g a z d a s á gi és po'itikai fej ődéséiiek története a kapitalizmus* kibontakozásáig, mind addig, amíg a m á r a feudalizmus alatt kifejlődött polgári osztály á t nem vet te a hatalmat az e l a v u t é s le tűnőben levő nemesektől és abszolotizmostól, hogy saját k é p m á s á r a s z a b j a á t a v i lágot. Nyomon követhetjük, párhuza mosan a t á r s a d a l o m - g a z d a s á g i és po litikai szerkezet v á l t o z á s a i v a l a kul t ú r a c.gyre nagyobb magaslatokra rő g a z d a g o d á s á t é s . fejődését, .is* amely ••. mindig igazodik mindenkor a r
társadalom berendezéshez és attól s á p j a sajátosságát, annak tükröződé se az eszmei sikon. . S o k a n eddig nem. ismertük, a tör ténelmet. Sokan h'ttük, hogy ismerifik. azt. Most mind a ket csoportban izgatott kíváncsisággal, s ó v á r a n ka punk az uj -könyveken, s etősen v á g tuk fel a lapokat, — vaj jen mit mond *z uj könyv egyikünk é-s másikunk nak. -Hiszen akad sok ismert név és évszám, sok. isiTiert történet ezek ben a könyvekben —- a tarta'omjegyzék maga is mond a z é r t mégis sok ujat a t ö r ' é n e ' e i n ismerőjének is. Mert. va ljuk be legalább í g y , csend ben, ha önmagunkkal vagyunk n é g y szemközt b'zatmas együttlétben, vall juk be: sok név teljesen ismereten, soha nem ha'Iott azelőtt' is, aki tu dója volt a történelemnek, de a ha misított, sokat elhallgató, t u d o m á n y ta-jara történelmet volt k-ínyte'en tanu mányozni eddig. 1
1
K i ismerte P'X az őskori. •rársadaVom s z e r k e z e t é t : a nemze'tségi szervezetet, az őskoimmni izmus íársada'mi rend szerét, az anyajoyon alapuló közös ségi életet, mie'ő t az felhőm'ott é s átfejlődctt az apajog- társadalmi szer kezetté • a civilizáció- intézményei vel: magántulajdonnak osztályokkal, s s a á d d n i . á'lammal. ÍTs k i 'ismerte a rabszolgatartó társadalom igazi ar^ iulatát, annak lényegét és jellegzetes sajátosságait a kései. bom'ó rabszol gatársadalom állandó fe ke'éseVel,. a rendszer .válságának forraaa'mi meg m o z d u l á s á v a l . Egyiptom, Babilon, Kí na fefepi ését, .egyiptoim íorrada'mak történetét, kínai * a g r á r f r r r a d a ' m a k a t és a g r á r reformok at? fis a gcrö.g n é ai mozga m á k a t é s rabsz-o'gafe kelé seket, amelyeknek l e b i r á s á r a é s tiralma biztosítására a görög rabszolga tartók hajszálvékoiíy rétege behívja előbb a makedón, azután a római hó dítót, mert. inkább áldozna fel hazája függetlenségét, mint ura:!mát a nép fölött. 1
Ismertük persze e-ifciig is a római p l e b e j u s o k r ^ z t á yharcait ós a rábszolfcajelke'ő Spartakusz-ueve sem volt ismeretien 'előttünk. í>e. hegy a Gra-
chus-íivérek óta Róma b u k á s á i g egy re újra é s . újra fe'keltek a rabszol gák, hogy c s a t ' á k o z t a k hozzájuk a szabad szegé-nyek és a leigázott,; el nyomott gyarmati népek, hogy b e ü l rő] kezdjék k i a hata'mas római b i rodalmat, hogy azután amikor forrada'mi harcaikban uj e r ő k e t vetnek be, a b a r b á r népek a népvándorlás idején — megdöntsék azt és uj tár sadalmi rendszernek, a feudalizmus nak vessék meg alapját. - - ezt régi, lényeg-elihal'lga'ó k ö n y v e i k b ő l nem sikerült meg'udni'-nk. De íha edd g meggyü'öltük, és joggal, a kései bomló rabszolga t á r s a d a l m a t és min den r a b s z c i g a t a r t ó k a t , nt irost rá jövünk "arra ís, hogy a kezdeti rabs z o g a s á g h a ' a d á s t je'entett és csak később v á ' t o z o t t át a f e j ő d é s és baJa-dás k e r é k k ö t ő i é v é . r
És ugyanígy a kezdeti feu-da*izmus nagy lépést jelenett a fejlődés útján előre és a középkor története épen arra a k é r d é s r e ad feleletet: hogyan a'akuU át és v á t ózott meg a feuda lizmus, a iobbág-5 tartó rendszer a föilődés leorehajtó nvy-orábó" fékjévé és kerékkel íő'jévé. Hogyan'..és'mért kelnek fel évszázadokon át szinte-év ről-évre a j o b b á g y o k , lK-gy k'harcolják s z a b a d s á g u k és az emberi élet feltété eit, hol Franc* aorszagban; és A n g s á b a n , ho " Németországban* Gseh^ o r s z á g b a n , Dunavö'gyi népek terüle tén, O r o s z o r s z á g b a n , Ba* kánon Hogy fejlődik k i a feudalizmus keretei kö zött az új osztály és új társadalmi rendszer csírája, hogyan bontakozik ki az új osztály, — a burzsoázia: és hogy kezdi meg h a r c á t a feudalizmus c len, hogy. vívja meg forradalmát Hc and[iában é s A n g s á b a n hogy uraI©mra jussoh - n em e sek é s n é p el lenében és új hata'mas lökést adjxm a társadalom fejlődésének. Lega'ább itt a kezdet kezdetén. Hogy a kapita lizmus is á t c s a p - e új minőségbe, fej lődése í o ' y a m á n é s idővel mafd el vágná 6 ás. a t o v á b b i h a l a d á s e Ói az utat. — . azt i t t a hatalom átvétele idején a ha adó, kelő, fiatál, haroos buzscázia éis, a róla szője történelem n;-tg-nem árulják e . . • 1
1J
1
1
1
Sok ujat tanulhatunk még. ezekből a könyvekből. í g y kulturális téren is többet adnak, mint a régi szokványtankönyveink, amelyek sohasem mu tattak rá áz élet és e s z m e k ö r kap csolataira és amelyek a k u l t ú r a is m e r t e t é s e helyett inkább csak a kul túrmunkások n é v j e g y z é k é t - a d t á k . Uj a közeli és Távol-kelet pl. Kína t ö r ténelmének a d á s a , hiszen eddig ahoz voltunk szokva, hogy csak E u r ó p á n a k van történelme, a többi nép történelem-iiélküH s csak gyarmati sorsot érdemel. ' Nagy é r t é k k é ' gazdagodik a vajda sági magyar irodalom,- é s magyar is koláink is egyúttal régen érzett hé zagot pótolhatnák. De nem csak az isko'a n y e r e s é g e ezek a könyvek. Az ő n y e r e s é g ü k elsősorban. De nyere sége mindenkinek, akit érdekel a tu d o m á n y álláspontja, akit é r d e k e l n e k a társadalmi, po'it kai és k u t u r á l i s kér dések, azoknak tegnapja, mája és hol napja és épen ma, amikor egyre szé lesebb r é t e g e k e t von be hazánk fel építése az érdeklődők k ö r é b e . Sok feltett és talán m é g fel sem tett k é r d é s r e adnak feleletet ezek a k ö n y v e k és épen e z é r t előre 'átható, hogy a fe nőttek legalább ugyanolyan mennyiségben fogják vásárolni; mint a diákok és a -munkás és rJarasztifjuság. Lőrinc Péter
SZIVÁRVÁNY Népszínházunk azt a célt tnzte ki maga elé. hogy igazán népivé válik: tényleg a népnek játszik, népi tehet ségeket emel fel é s tartalomban" is nóplmk kultúrájához igázod k . A k i közelebbről figyeli népszínházunk mimikáját megállapíthatja, hogy cél kitűzéseit miind'nkáibb megváló s í i k . Elmiát évi munkájában, de különösen az .új é v a d r a v o n a t k o z ó ^terveiben mindi/nkáíbíb megközelíti azt a c é l t hogy vajdasági d o l g o z ó népünk ú g y tek'.intsen színhiázunk-ra, mint saját j á r a , köréből kinőtt, sajálmiaga k i terrael
amely a népuraii.míban végre é r v é n y re juthatott. Színházunk káderpoliti kája is nagy fejlődés»t mutat s ázott az úton halad, hogy a vidéki m ű k e d v élésnek i r á n y í t á s t adva "tartalékot teremt m a g á n a k a fejlődő niűkedveAö g á r d á b a n . Végül műsoraiban is hova tovább igazodik az új feladatokhoz, és m nd inkább felszínre hozza népünk eltemetett m ű v é s z i é r t é k e i t Idei m ű sora a Szivárvány-al;, Ludas Manyi val, János vitézzel é s talán H á r y Já nossá.! mindenesetre é r r e niufcat. A S z i v á r v á n y bemutató iának ebben az értelemben nagy megmutató é s irányító jelentősége van. Mutatja azt a helyet amelyet a n é p kultúrája é s m ű v é s z e t e nyert új kultúrpolitikánk ban. MutaUa, hogy népuraimunk jo got és é r v é n y t adott a népi k u i túrának és n é p m ű v é s z e t n e k . Nép színháziunk ezzel' а !bamutatóva.l mintegy Programot nyújt: legeibő és legfontosabb feladatának tart ja a d o l g o z ó népock hamgot a d n t Ez a Prograrn h ű é s következetes ah hoz a -célkitűzéshez é s feladathoz* amelyet a népuralom tűzött, k i a néP ' s z í n h á z a ' elé. A 'Szivárvány bemuta tójának .legnagyobb jelentőségét eb ben a p r o g r a m a d ó szerepében -látjuk. Nem kis dolog volt ennek az alig e g y é v e s színiháznak ilyen nagv fel adatra vállalkozni. Magas m ű v é s z i munkát, komoly színész: teljesítményt és n»a-gy tehnikai vállalkozást jelenít a S z i v á r v á n y eüóadá-sa. Nagy é s biztató e r e d m é n y e Népszínházunknak* hogy példa és tapasztakt nélkül ilyen nagy feladatra vá IC á t k o z o t t VálCalkozása akkor te p é l d a a d ó és nagyjelentőségű volna, ha kivitelé ben feleakkora, sikert sem mutatna fel. Pedig leszögezhetjük, hogy ú g y felépítésben, mint -színészi teljesít* menyben és tehnikai kivitelben na-' g5 ot n y ú j t o t t Mindenekéi ott .e kei-i szögeznünk, hogy a S z i v á r v á n y t mnden í o g y a t é . kossága és hiánya ellenére n y e j e s é g uek' t t k n t i ü k é s egy bátor lépésnek előre. Éppen?, e z é r t kell rámutatnunk' elsősorban a kifogásolható részletek re ".és beállításokra. Pa.izs Pálinak fő) :
:
kellett volna tüntetnie az egyes jele netek szerzőit amennyiben azok nem az ő eredeti földolgozásai, illetve. beállításai. így bizonyos kétértel műségek állhatnak -elő. Kifogásolható az. hogy a 15 képből álló e l ő a d á s iján egyetlen egy o l j ^ n üöL szerep van, am t annyira-aniőnnyiire Pozitív nak tekinthetünk. A többi női szere pek vagy k a c é r k o d ó , ciccmázó, vagy férjüket.megcsaló é s 'buta asszonyok. A magyar' népköltészet nemcsak iiyen es főkép nem csak ilyen asszonyokat ismer. A gyilkos anya mellett meg kellett volna mutatni a g y e r m e k e k é r t tdzön-vízen átmenő és harcoló any 1kat. A cicomáért élők mellett hoi vannak a dolgozó feleségek. A »J3i'i~ tsúf:a«, a ^D'ln.orn-danom« és az > El varázsolt ablak« sammiesefcre sem te kinthető sem magyar n é p m ű v é s z e t nek, sem a magyar néplélek kifeje zésének. P e t ő f i : »Falu' végén kurtít kocsma* c í m ű versének íeldü. gozásában kifo gásoljuk, hogy a s z e r z ő nem maradt meg ennek a n a g y s z e r ű témáinak alaphangulatánál, hanem egy pár ide gen mozzanat belevon ás ával t a r k á v á és disszonánssá teszi- Pető/ii és utol érhetetlen népi hangja bizony elsik kad ebben a kidolgozásiban. Egysze rűbben, rövidefbhen. a kizökkenő p á ros t á n c nélküli (amit másutt kellett volna- felihasznáilni) Petőfihez, a népi jeúleghez és m a g á h o z a S z i v á r v á n y hoz is hívebb lett volna. — Végül az Űri s z ó kidolgozásához is volna hoz záfűznivalónk. Ebben a balladában olyan tökéletes d r á m a i mag. van. hogy k á r fölös eges 'dő töltéssel és odcneiriva'ó mozzanatokkal el-nyi jtaш. A zene sem lacmm itt а ballada h a n g z a t á h o z . A d r á m a íbizcmy lírává válik és sckat elvesz a s z á m értéké ből. Igen helytállóan, találóan és né-_ Pi hangon sikerült például a >>Gyün г kisérte t« c í m ű s z á m o t m e g v i l á g í t a nia é s találó s ötletes tanulságot le vonnia. :
1
Az ö s s z e k ö t ő - s z ö v e g elejétől végiig zökktné^meaiteseji e g y ö n t e t ű , h o l d r á m a , hol- tréfás, de m'nd'g ízes népi hangon vezet be és fogjta össze az 5
egyos számokat- Zenéje >is n a g y s z e r ű , kísérlet é s m ű v é s z i aljcótás, h a b á r ke vesebb köve.ikeizetességigeii é s e g y ö r u te tűséggel kiséri végig a mesejáté kot. Első m ű v e Pajzs 'PálioJk, els<5 ilyen kísérlet Vajdaságban, kiindulóPontnak remén yenfeMft és nagyon •b'ztató/ •• Egy ilyen mesejáték, amely epikus., és drámai elemeket., balladát* l í r á t ' é s huimart összefog —• különösen ha a színészeknek é s zenészeknek is' új-l s z e r ű az elő:.dás — iigen könnyen e l veszte egységét é s e g y ö n t e t ű s é g é t . A Simándi Anna m ű v é s z i m e s e m ó n dásában nem voilt hiba, de a zen© nem -illeszkedett hozzá- mindenütt egyes számok jellegéhez é s nem si került megfelelőképpen az Összefogó és e g y s é g e s í t ő tónus scan. Termeszetiesen megnehezítette az egység'befogő munkát az, hogy nagyon nagy é s változatos anyagot kellett összefog-, ni a. Egy kcsi* kevesebb szám, kisebb anya g ebben az esetben többet és jobbat Jelentett volna. Bizonyosan, egységesebbet is." A feilépíté?.n;ik egy másik hibája is a t ú l n a g y anyagból s z á r m a z i k : az e l ő a d á s felfelé ívelése és kuúnluác'lója nem tökéletes. Á be* fejező szárn a mai éleiből vett t á r gyávái és légkörével! azt mutatja, hogy ez a .tetteié ívelő i r á n y z a t vo.lt a. szerző s z á n d é k a , ezt az i r á n y z a t o t azonfban rontotta az egyes számok különbözősége. Maga a c s ú c s p o n t úgy .felépítésben, mint "k" vitelben gyenge. A befelező szám n a g y s z e r ű m ő v é s z i átgondolás és szövegében jó alkotás is. De zenében kiesr'k az ad dig elég következetes n é p i hangból, m á s r é s z t nem követi a felfelé ívelő i r á n y z a t o t és így nem 'hagy -olyan, mély hatást, amilyet pedig a mese-, iá lék megérdemel ne. Összhatásában sokat veszített ezáltal a S z i v á r v á n y . . :
Meg kell! említon/ünk azt is, ami egészen m e g k a p ó a S z i v á r v á n y b a n : a dísziletezést. A mesejáték nagy tehnikad vállalkozást k í v á n t é s népszín házunk nr. g y s z e r ű e n megfelelt a n-s^ h é z feladatnak. A d e k o r á c i ó k é s dísz 1. letek néni motívmmai é s a s z á m o k h o z illeszkedő h ű s é g e egészen megkar>ó
Ü l s z e r ű " és ötletes-, g y e n k é n t egész lenyűgöző é s mind végiig művészi. B o r - ü k rösné balladájában Például t ö kéleieset a/.ktoit a tervező. Az egye-S'* számok dísz] jtei'ben; felvonult a ma gyar nép g.zdag ornanient.kája. Kü lönösen • jóleső voJt ilátíil ia vajdasági népv.sele:ek a'Jkaí m á z a s á t is. Időveu te'lán majd a speciális v a j d a s á g i dí- * szítöm.ű vészét \i helyet talál •színpa dunk oiú doroszvő. gombosi, k ó r a g y i népünk ornamentikája. Egy kis -fá radsággal és keJlö m ű g o n d d a l n é p színházunk Is soka; tehet azért, hogy a kalúódlstól nienise. sőt továibbfejtessze népművészetünket ezen a té ré r* is. A kezdetet mega,djal ehhciz a Szivárvány. A felsorolt fogyatékosságok jó ré sze egész, e g y s z e r ű e n korrigálható é s kiküszöbölésük felteólenir! sokat bazzár.dna a Szivárvány ér tekéhez. 'Meg jegyzéseink m'ncl csak arra irányuínak, hogy a S z i v á r v á n y é s áz eset leges további népi mesejátékok m é g tökéletesebben megfeleljenek annak a céfnak. amit vele a szerző é s n é p színházunk maga e l é tűzött* héF&nk h. ngjá-t haillaná a 'színpadon. Mert. amint mondtuk, a S z i v á r v á n y m ű v é sz: kísérlet, nagy .színészi" teljesít mény é s színpadi vállalkozás, l e g n a gyobb é r t é k é t és jel e n t c s é g é t ' abban a program.szerűcégé'ben >látjuk, ami azt a r e m é n y t kelti, hogy népszínházrnk népünk a ' k c ' ó s z e g e m é t mindunkáfcíb felszínre hozza és tovább is k fexszti a .színpadonSteinfeld Sdndw 4
1
fakadó énekek síinusá . Eszközeiben, ahogyan mindezt Színpadra vitte, vannak opereit-elemck is. de l é n y e gében azokban a dalok noni a ma gyar nóta mesterkélt világába, ha nem a magyar ^lépl. énekek birodal mába tartoznak. Opexettszínpadcn, vagy helyesebben a mesejátékok, daljátékok színpadán először jelenik meg az igazi magyar népdal é s ezért Pajzs P á l t külön elismerés illeti meg. .A magyar nóta a mult század ele jén- k a e t k e z é t t a harmincas, évek ben, amikor megiíndult a nemzetd öntudatosodás. Bihari é s m á s n a g y h í rű, nagynevű cigányok tie rem tették meg, akkor mégcsak mint csárdást, vagy a külffö'ldi mintára mestersé gesen csinált magyaros táncok ze néjét. Bclevitték minden c i g á n y o s lendületűket, temperanientumiuka':. L a vottánál, a k i szintén stilizálta .a ma gyar dalt, aki szintén magyaros m ű zenét szerzett, n y o m á t sem találjuk még ezeknek a Vilfűtiött, duhajkodó, vagy hallgatokban* búslakodó hangáilat változásoknak, h a b á r éppen L a votta volt az, a k i , az teazi h a i g a t ó ka. megteremtette." Az önkényuralom évejjben elhalúgat a n ó t á z á s , csak t i tokban terjednek a dalok és ekkor, ezeken a kóbor cigány zen eszek által ellenőrizhető ti énül terjesztett tánc dal okon keresz ül! alaki:!: ki a magyar nóta igazi stilus a.. Aniikor a magyar vezetők megalkusznak é s kibékülnek a habsburgi önkényuralommal-, az ezt nyomon követő mesterséges err irányított nem-. zeTi fellángolás m á r nem az ön tuda tosodást hozza, hanem egy felső r é tég e s z k ö z é & szolgál, arra, hogy a nép széles rétegeinek súlyos^ nagy problémáiról elterelje a figyelmet. F'ž az a korszak, amelynek magyar de mokratáit M'ikszáth is kíméletlen .gúnnyá? leplezi le é s amelyben a vá* rosók a z é r t nem tudnak igazán elpo gáriasodív, a z é r t tartják! •meg'' falusi jellegüket, mert hiányzik az ipari mLiikásság h a l a d ó rétege. A habsbur gi Ausztria nem engedte, meg a ma gyar* ipar fejúődését é s valósággá) 1
A SZIVAFVÁNY
ZENÉJE
A Magyar Népszínháziban most b > rriLtatott »Szrvái;vány« műfajára n é z v/e zenés mesejáték é s így zenei ré sze kivételes 1 gyeimet érdemel. Pajzs P á ' a zeneszerző népdalmotivLmok'Nć? ál-í otta össze, vagy azokat dol ga zta fel a mesejáték szövegéthez és egyik legnagyobb érdeme, hogy ott is, áhoi a zene Pajzs- P&l tejesen onál'ó" atlkotása, ott is megtartotta '^z • eazi n é P d a \ a magyar népiesekből
1
kultusszá tette a dzsentrtskedő. uras kodó tbirtokosrétég életmódját. Ez v i szont tejesen elszakadt a néptől amelynek ver?:tekéből élt, uzsorázta és fosztogatta a népe'j és megteremtette m a g á n a k azt a .mesterkélt lég kört, amelyen* nem tudtak át örni' ,a nép s z ű e s rétegeinek megoldatlan nagy kérdései. Bliliez a légkörhöz idoniulit a hangulatkeltés egyik leg fontosabb eszköz-e., a.magyar mű-zene i<s, f i n e l y nem vette é s z r e , vagy nem akarta észrevenni, hogy Lisz; rapS'zod.ái a c.gányos. duhaj-ságőt és szilajságot tenyésztik a népzene helyett * Liszt maga tudta ezt, .de v é r m é r s é k leiének jobbam megfeleli a c i g á n y o s zene. Köve ői azonban m á r Osalc a stitlust látták ebben és^ a s z á z a d vé géin a magyar nóta teljesen elnyom ta a népéneket. :
Ugyanebben az időben L á n y i Ernő m a g y a r stílust m ű d ^ l a i nagy nép s z e r ű s é g r e tettek szert. Lányi Ernő — mint később, szabadkai zeneigaz g a t ó k o r á b a n mondott - - nem szán d é k o z o t t magyar n ó t á k a t teremteni. Ö csupán magyaros jellegű- m ű d a l o kat írt, amelyek azonban formában és szerkezetben nagyon közel állott j k a c i g á n y o s magyar nótáihoz. Ezek a gyors n é p s z e r ű s é g g e l terjedd dalok a z u t á n kiforrottá t e t t é k a ma gyar nóta stílusét és a k o r m á n y z a t egyre tudatosabban h a s z n á l t a fel, en gedte s z a b a d j á r a ezt a stílust. ame-ly megfelelt a felületességnek, alkalmas volt a tömegek figyelmének elterelé s é r e és nem fenyegetett azzal, hogy helyet ad a (Problémákban v:.íó elmé lyülésnek. Mennyire tudatosan csi nálták ennek a zenének a felszínen t a r t á s á t , az megmutatkozott a Hor-ihykorszakban, am'kcr szinte v é g k é p e l t ű n t r z igazi magyar népdal és csak o-nerettszorű n ó t á k a t j á t s z o t t a k , meg fertőzve ezekkel m a g á t a népet is* Bart.ák é s . K o d á l y kétségbeesett küzdelmet folytattak a magyar n é p énekek megm>e ütéséért. B e j á r t á k gya log, szrksreken, istállókban éjsza kázva r z e g é s z o r s z á g o t , ibeutaztak mindem vidéket, felkeresték az 6 r i g ás s-zonyokat, kamaszokat, a világtól
elzárt tanyákat, hogy egy-egy ma?gyar dalt felkutássanJk és feljegyez-, zenek. Ugysizólván egész m^vésai munkásságukat, a & o . ó készségüket annak szentelték, - hogy- ezt a zenét felcolgözzák, .megmentsék és vissza adják a népnek. A habsburgi és bdt~ f h y - i r a l o m korszakai azonJbon politi kailag veszedelmesnek t a l á l o k ezt a népi' zenét és sikeresen e l n y o m t á k . B a r t ó k é s Kodály zenéje csak az oPeraházba, a lujugvensenytérmekbe jutott el, senki sem .gondoskodott, n é p s z e r ű s í t é s ü k r ő l és a r r ó l , hogy a n é p isimét megismerje azt, amit a ma gyar néplélek évsizázadokcu keresz tül fájdalmában, Sizenvédéseiben, job bágyi iga-húzásában kijernie.t. E dal lamok kőzött sok van, .amiről mega l a p í t h a t ó , hogy e g é s z e n legré gibb magibar időkből maradt fent, de t e r m é s z e t e s e n csaik a nép a : k á n amelyet igyekeztek minden e s z k ö z zek így a magyar n ó t a hams légkö rének e s z k ö z é v e l -is e l n é m í t a m . Ez a politikai helyzet a-z oka annak, hogy Bartók. Kodály é s fialJl követőik ze néjét N y u g a t e u r ó p á b a n sokka-j lobban ismerik, nrlnt a Üu-navölgyben. a
v
Pajzs P á l zenéjét nálunk e l s ő lépésaiteflc tekinthetjük a színpad felsza badulása felé Is a po-litlka.i célzattal felszínen t a r t o t t m e s t e r s é g e s és mes terkélt zene n y o m á s a alól. Ha zenei szempontból vannak >s ennek a m ű nek fogyatékosságai, azeik :.rí nyomórésziben csaJt tehn'ka' hibáknak te^ kin'hetek, amelyeket könnyen kikü szöbölhetnek. Мinden ese're ? ma gyar n é p ; епекек é s azt k stílusának a színpadon való f e l t á m a s z t á s a olyan n a g y j e l e n t ő s é g ű e s e m é n y .amit.érdemeskül 1
Suih&f
József
A JEZSUITA RFND A VATÍKÁ* T I T K O S FŐHADISZÁLLÁSA A jezsuita rend kongresszusa szep tember 16-án é r t véget. »f:enerá!is« lett Jansen a Juven! (Belgium) egye em rektora, az e g y h á z j o g ta n á r a . Ezzel k a p c s o l a t b á n a vatikáni
' lapok jelentik, hogy a jezsuiták 43 t a r t o m á n n y a l * rendelkeznek é s több mint 28.000 a nyolc csoportba osztott tagok létszáma, akik közül hatezren fölül vannak az Egyesült Államok ban, .ötezren S p a n y o l o r s z á g b a n , négy és félezren Angliában, Kanadában, Belgiumban é s I r o r j z á g b a n , k é t és félezren D é l - é s -Közéip-Amerikáiban. kétezren fölül Olaszországban és 1356-an a »szláv« államokban. Ugyan ezen források ismer étik, hogy a V a tikán é s a jezsuitáik üzleti é s anya gi viszonyai mostanáiban nagyon k ö zo] állanak e g y m á s h o z . . A Rómáiban megjelenő politikai szatirikus hetilaip a / »Don Bazilio« egy hosszabb c;kkben ismerteti a jezsuiták ténykedéseit. Eibből a cikk hői megtudjuk, hogy a jezsuita rend ereje e l s ő s o r b a n annak g a z d a g s á g á ban, azután az egész- vilájgra kiter jedő kémhálózatá'ban van. A jezsui t á k a bankok, igyárak é s részvény t á r s a s á g o k e g é s z s o r á t ellenőrzik, ha józási v á l l a l a t o k a , biztosító t á r s a s á gokat é s hitelintézeteket pénzelnek. A Vatikán pénzügyi szakértője Novara Bernardino, á jezsui'ák olaszországi legfőbb ü g y n ö k e . Az Etiópia é s Al'bánia kiizsákmányolásán m i l l i á r d o k a t ö s s z e h a r á c s o l ó »Köz- és földmunkák t á r s a s á g á « - t személyesen vezeti. 4
A fasiszta h á b o r ú k o n a jezsuiták milliókat kerestek. A faisiszta rend szer ala't legtöbbet keresett bankok: »Szent P á l Intézete* (Torino), »NéPi « S z ö v e t k e z e t e (Navarra), valamint n é h á n y külföldi ibank dp Id. a Snanyo !Amerikaí Bank Madridiban) é s jónéh á n y ipari üzem a jezsuiták kezéében van. Ezen pénzügyi eszközick 'lehetővé teszik a rend s z á m á r a , hogy politikai •pártokat pénzeljen é s sajtót és tu d ó s í t ó irodáikat tartson el é s állan dóan b ő v í t s e a maga k é m h á l ó z a t á t . Legelkeseredettebb ellensége ő a .Szovjet Bzöve s é g n e k és az Összes szovjet ellenes •mozgalmakat segít k. Olaszországéban a jezsuiták t á m o g a t t á k a fasizmust és az n m ű v ü k 1
a Mussolini és a Vatikán k ö z ö l t lét rejött u. n. Lateránl e g y e z m é n y . N é m e t o r s z á g b a n utasították a p a p s á g o d hogy t á m o g a s s a H tlert é s föloszlat ták az u. n. Katolikus. 'Pártot, 1936ban ők voltak az elsők F r a n k ó t á m o gatói között é s F r a n k ó vénbírósáigában, am^ly a szaibadságiliarcósok fblöti ítélkezik, minden esetben ott ül legalább egy jezsuita »törvénytudó* bíró. A nálunk az egész világ b é k e és s z a b a d s á g s z e r e i ő népei sorában hírhedté vált D e . G a s p e r r ú az olasz * külügyminiszter csak vak e s z k ö z e * jezsuita rendnek, -ugyanúgy, mint Sztepinác t i t k á r a Salics, a záigrebi .usztasa Pör egyik fővádló ttja.
A N G O L - S Z O V J E T SZÖVETSÉG MINT A VILÁGBÉKE BIZTOSÍTÓJA Zitliacus, munkáspárti képvisellő, aki az angol-szovjet b a r á t s á g egyik legkiemelkedőbb képviselője »Angfia, Szovjetunió é s a világbéke*: c í m e n írt f ü z é é b e n ismét h a t á r o z o t t a n á l l á s t f t glial a harmadik világháború meg a k a d á l y o z á s a érdekében. A s z e r z ő részletesen foglalkozik Anglia külpolitikájával, melynek ered m é n y ekép mindjobban az Amerikai Egyesült Államok érdekeinek kiszol gálójává válik. Anglia közeikeleti po litikájának lényege a reakciós Görögország, az arab á l l a m o k és T ö r ö k o r s z á g t á m o g a t á s a , melyeknek se gítségével el akarja zárni a Szovjet im iőt a Földközi Tengertől. Bevin külpolitikája az amerikai nagy ő k é sek é r d e k e k szolgálja, aimely a k a d á lyozólag hat az európai í j j á é p í t é s r e és felbátorítja a reakciót. Az angol külügyminisztérium visszatért a ha talmi tőkés politikájához, azzal az e l képzeléssel, hogy a Szovje unió Ang lia ellensége. Fz ai hatalmi ipolirika a Szovjetunió, a nemzeti {elszabadulás, a k ö z é p - é s távolkeleti népi fejlődés ellen irányú! é s a harmadik világhá borúhoz vezet, ha. nem sikerű! meg változtatni.
Bőven van idö ezen . v e s z é l y e s po l i t i k a m e g v á l t o z t a á s á r a . csak okosan é s b á t r a n kelil hozzáfogni a m u n k á h o z a. m u n k á s p á r t poli- •.kajáinak alkalma z á s á v a l . Anglia nincs abban a -hely zetben, hogy fegyverkezési versenyt futhasson az E g y e s ü l t Államokká; 4 a Szovjetunióval. Az e g y ü t t m ű k ö d é s teltétele kom promisszumos politika' a l k a l m a z á s a a Biztonsági T a n á c s b a n . A nagyhatal maknak el kell ismerni, hogy nem "kényszeríthetik e g y m á s t • biztonságu kat v e s z é l y e z t e t ő i n t é z k e d é s e k r e és hogy mindegyiknek joga van t i l t a - . kőzni é r d e k e i k e t s é r t ő javaslatok el len. A vétó jog m e g s z ü n t e t é s e a Biz tonsági T a n á c s b a n lehetővé tenné hat a ' m i tömbök k i a l a k u l á s á t , k ö z ö s at*gol-amerikai fellépést é s ha á l y o n kí vül h e l y e z n é az Egyesült Nemzetek S z ö v e t s é g e alapokmányároak erkölcsi alapját. A nagyhatalmak csak akkor tudnak m a r a d é k t a l a n u l e g y ü t t d o l g o z ni, ha' b í z n a k e g y m á s b a n é s k ö l c s ö nösen tiszteletben) tartják jogaikat-Zflliacus hivatkozik Edén v é l e m é n y é -re is, a k i az a'Isóház februári k ü l p o litikai vitájában kifejtette, hogy a •Szov je tun lóinak n :ncs enek impe rialista s z á n d é k a i é s nem Ls akarja po litikai r e n d s z e r é t rá erőszakol ni a k ö r nyékező országokra, hanem saját biztonsága é r d e k é b e n csak azt óhajt ja, hogy s z o m s z é d a i sem k ü l - sem belföldi befolyás alatt ne legyenek, amely a Szovjetuniói e'Jlen i r á n y u l . Zivliacus több példával igazolja, tiogy a Szovjetumőó b é k e a k a r a t á b a n bízni lehet, melynek alapján az augo.l-szovjet b a r á t : s z e r z ő d é s t é l ő va l ó s á g g á kell vál oztetni. Tsaniételten hivatkozik a m u n k á s p á r t külpolitikai p r o g r a m j á r a , melynek m e g v a l ó s í t á s a biztosítaná a Szovjetunióval való leg szorosabb barátságot., ugyanakkor le hetővé tenné az európai új d e m o k r á c i á k k a l v a l ó e g y ü t t m ű k ö d é s e é s i>oIitikailag előnyösebb iheíyzetet bizto s í t a n a Anglia ti , ik az E g y e s ü l t ÁMamokka] széniben. Sajnálattal állapít ja meg, hogy az angol követségek é s katonai missziók befolyásuk-ít a Jrornrnuni.sra eMenes csoportok é r d e k é
ben h a s z n á l j á k Uk E z a polilika Pedig nemcsak az újjáépítést a k a d á - . lyozza é s végezetül a szociiáldemokrata Pártok s z é t r o m b o l á s á t is ered ményezi, hanem lehetetjcmné teszi az angol-szovjet s z ö v e t s é g m e g v a l ó s í t á sát. A imunkásipárt külpoliitikai) program j a é r t e l m é b e n , a k o r m á n y n a k ajánltani kellene a Szovjetuniónak, ho^y t á .mog^ssák a szocialista újjáépítésre hajlamos p á r .ok e g y ü t t m ű k ö d é s é t és különösen b á t o r í t s á k a .szocialisták és k o m m u n i s t á k a k c i ó e g y s é g é t . Ez a po litika Erancliaországnak is megfelel ne és Amerika elismerné az an gol-francia-szovjet vezetést e u r ó p a i ügyekben. Ezen az alapon k ö n n y ű lenne megállapodást létesíteni a Ruhr-vidék, a víziutak é s Trieszt n e m z e t k ö z i e l l e n ő r z é s e és E u r ó p a g a z d a s á g ; újjáépítésére vonatkozó lag.
S
.
A kis k ö n y v befejező soraiban Ziill::acus képviselő ismét kifejti, hogy a k o r m á n y m é g nem (Próbálta a l k a l ma zaii a rnunkásípárt külpolitikái programját. A k o n z e r v a t í v külipoliliká nak nieg v á l t o z a t á s a , é s S'zocialista küiiPoúifoka a l k a l m a z á s a nagy n e h é z ségieket okozna é s k o n z e r v a t í v k ö rökben jelentős el-Jeról-lást váltana k i . »Azon ban türelemmel, b á t o r s á g g a l , k i t a r t á s s a l é s mindenek o l ő t t a S - z o v jetumió é s az e u r ó p a i n é p e k i r á n t ta núsított h ű s é g g e l é s b a r á t s á g g a l meg n y e r h e t j ü k a békét ha szocialisták leszáink küLföldön is, u g y a n ú g y , mint otthon«, fejezi be? é r d e k e s politikai t a n u l m á n y á t ZiHiacus, akinek külpoíí "kai elképzeléseit a niunkásipárt* képviselek jelentékeny része' tairiio«ga*ia. SzHcs Miklós
A S Z O V J E T MEZŐGAZDASÁG FELLENDÜLÉSE AZ U J ÖTÉVES T E R V FOLYAMÁN
1
A Szovjetunió- m e z ő g a z d a s á g a sú lyos k á r o k a t szenvedett az elmúlt háború éveiben. Azokban az o r s z á g részekben, melyeket a német fasisz-
ták tartottak megszállva, a kolhozok gazdaság: épületeinek é s berendezé seinek-nagy része elpuszLul'c. Fel égették a falvakat és tanyákat, leöl ték vagy elhajtották zz állatokat, tönkretették a traktorokat, kombájno kat és egyéb gazdasági f e l s z e r e l t . Jóval kisebb lett a bevételt terület is. A HÁBORÚ UTÁNI ELSŐ ÖTÉVES T E R V melyet a Szovjetunió Legfelsőbb T a aácsa elfogadott* nemesek a mező g a z d a s á g újjáépítését biztosítja, ha nem a földművelés é s álla enyésztés további fejlesztéséről is gondoskodik, hogy ezáltal a háború előtti' terme lést országszerte elérjék, sőt tű) is szárnyalják. A Szovjetunió a háború előtt hí res volt arról, hogy a világ egyik legnagyobb gabonatermő országa. Az 1940-es évben 118.& mlClló tonna ter mést takarító tak be a Szovjetunió ban. Az "j ö.éves terv utolsó évében, I95ö-ben a termés eléri a 127 millió tonnát, ami jelentős mértékben feljavlja a lakosság ellátását s emellett föztosíija a szükséges tartalékokat is. A cukorrépaterm&iést 26 milUő ton nára fokozzák, 22 százalékká) többre, mint a tóború' előtl volt. 1950-ben már 2.4 millió tonru lesz az évi cu kortermelés. Gyapo ból 3.1 millió tonna termést irányoztak elő. mely mennyiségből 1950-ben 4636 m i i l ó méter tex i l anyag készül. A világhírű szovjet ientermelést 39 százalékkal növel k. miáltal természetesen a kiváló minő ségű lonáruk gyártása is jóval túlha ladja a háiború elöt i mennyiséget. HÉTSZAZHUSZiE2ER TRAKTOR " Ahhoz, hogy a mezőgazdaság újjá építésének terve a k tűzött időre meg valósuljon, az ötéves térv keire ein belül a leghathatósabb lámogatásban részesítik a mezőgazdaságot. Trak torok, gazdaság: gépek és alkatré szek óriási tömegét k é s z í t k el az 1946—1950-es években. Hétszázhús7.ezer trak"ort Juttatnak a mezőgazda
ságnak, míg a legutóbbi ötéves terv éveiben öiszázhúszezer volt a gyár tott trJctorck száma* - A g é p e k e \ mely-eket a kolhozok, szóvbózok- é s t r a k t o r á l l o m á s o k kap. nak az ipari vállalatoktól, a legkor szerűbb ujjasokkal tökéletesítik. A leshető legnagyobb mértékben fogják a gépeket f elhasználni minid a ve l é s . területeken, mind a burgonya- é s ré pa íerittüiöideken, valamint a,z állat tenyésztő farmokon is. Az üzembehelyezhotő gépek száma jóval felül. múlja a háború előtti mennyiséget, a gépek korszerűsítéséről nem is be szélve. Az ötéves terv keretein béliül egyre nagyobb mértékbeín gépesítik a mező g a z d a s á g o t mind a traktorok, mind a villanyé: ő felhasználásával. A föld műves munkája; ezáltal rendkívül megkönnyítik és gyümölcsözővé te szik. Sokmillió földműves é r t a trak tor- és kombájnkezc-léshez. a g é p k o csi vezetéshoz é s a javításokhoz. Az új ötéves terv idején a vegyé szeti g y á r a k t'zenhé millió torta nint r á g y á t szállítanak a m e z ő g a z d a s á g s z á m á r a , az 1933–937-es 8.7 millió, tonnával, szemben (a második ötéves terv idején), AZ
Á L L A T T E N Y É S Z T É S
Nagy szerep jut az új ötéves terv ben az á lattenyész esnek- s, mely ór.ási k á r o k a t szenvedett a háború ié lyamán. Ezért e iéreii is. ó r á s i fel adatok háru nak a m e z ő g a z d a s á g r a . Az ö t é v e s terv fo'yamán Szov jetunió egész teru étén e érik a há ború előtti állományt, emellett a . l ó tenyésztést negyvenhat s z á z a l é k k á , a szarvasmarhaá-lományt harminc^ k'ienc százalékkal, a juh- é s kecsketenyésztést hetvenöt s z á z a tkka) és a sertéstenyésztést háromszorosára emelik az 1945-ös évvel szemben. a
1
GÉPESÍTÉS
É S
VILLAMOSÍTÁS
Sokezer ko'hozt é s az összes -far mokat gépesítik és villamosítják S-zámos ú j , kisebb merctn ía'usi árarnfaj'esztőtekp épü\~ összesen.egy* millió k i o w a a teljesítőképességgel.
Könyvszemle A Szovjetunió déli részében (a kaukázusi é s közép-ázsiai k ö z t á r s a ságokban. Ukrajna déli részén, stb.) kibővítik a tea- és citromültetvényeket; a dohánytermelést , a szőlő- és bortermelést jelentősen fokozzák.
ket és m ű t r á g y á i bocsátanak rendel kezésükre. A legelők kibővítése, a műtrágya-, z á s é s az a g r á r t u d o m á n y sokoldalú kihasználása, valamint az állattenyész t é s , már eddig is kimagasló sikere ket e r e d m é n y e z e t t a m e z ő g a z d a s á g ban. Ha az 1932-es é v e t vesszük s z á z s z á z a l t k o s alapul, akkor a k ö v e t kező képet kapjuk: 1935-ben s z á z hetvenhét százalék, I95ö-ben pedig kétszázhuszonöt százalék. Ezek sze rint t e h á t az 1950. évi t e r m e l é s huszonhét százalékkal lesz magasabb a h á b o r ú e őttinél
7
A földművesek, u g y a n ú g y , mint a m u n k á s o k é s t s z t v i s e l ő k , állami se gítséggel kibővítik kertgazdaságaikat, szőlőiket és méhészeteiket. Az állam ugyancsak segítségére siet a balti szovjet köztársaságok, a Moldvai Szocialista Szovjeíköztársas á g parasztjainak, valamint a nyu gatukrajnai é s bjelorusszlai földmű veseknek. Kibővítik a p a r a s z t s z ö vetkezeteket, a g&p- és traktoráliomások hálózatát, továbbá hiteleket nyújtanak s z á m u k r a , gazdasági g é p e
Mint a fentiekből láthatjuk, az új ötéves terv több mint e g y n e g y e d é i ve! s z á r n y a l j a t á l a háború előtti termelést.
A „Vajdasági Dolgozó Nő" 31
jugoszláviai m a g y a r n ő k képeslapja T a r t a l m a :
Időszerű cikkek Színes írások Elbeszélések Képes riportok Háztartási tanácsadó Apró tudósitások
Ara 3 dinár A HID HÍREI: Novellapályázatunk harmadik díját nyert »Egy darab élet«'| ciintí pályamű írója: K o v á c s Lajos kanizsai lakos.
A
nyomást
Sajtó alá került 1946 október hó 9-ikén befejezték 1946 október 28-:kán 3.300 példányban
