IRTA
J)r.
KAlIl' 10001.
ARAD, '881. BYOIITATTA UTIIY
L••
"1"
Ara.d t61 Petrozsenyig. -- Dr. Jrarki ~r.
--
Junius 5-en Petrogalli Arthur vezetese alaU 12 t&nar e8 86 lyczeumi tanulo randult k.i az elso erdelyi vasut AltaI 6IJO/O arleengedea mellett rendelkesdsere bocsatott kocsikon Petrozsenyba, hoI a brassoi baoyatarsa.sag vendegazeretetet elvezve, miBnap a k08zenbanyakat 8 a Csetatye Bolit, harmadaap pedig a Szurduk-szorost latogatta meg, es 8-an olmeretekkel gyarapodva 8e kedvee benyomasokkal jott haza Aradra. U tUDknak ez a historicuma. Leirasat fogadjak eziveeeu a kirandulis 1&«jai, 8 fogadjak seiveeen mindazok, kik erdek.l6doek hazank foldje irant.
L
A Maros manten, A hegyee Dr6ed.aak ntols6 'gai oyugateeM Vi1'c01 es Paulis kozt sselid dombokkal vegz6dnek B hatalmas {alat kepezve Alljak utjat & r6n.ioak. hogy tert ne foglaljon Aradvarmegye keleti feleben ; mert az mar "gorbe orsz'g". A Borosjeno, Vilago8 es Pauli. kozti emelkedds a Hegyalja.. MagyarorsziLg egyik leggazugabb bortermd vid.ske. Elesen korvooalozv& je.lentkezik u mindj'rt, a mint Aradot &Z elsd erdQyi yuut k04:!SUD el hagyj uk,
2
JIap. jepay'ivol
jobbra eltiln"dll az Aradi vu. u el3t~rben aaonual uombeOtlik u cgytor· ayu Kikalaka. m~tt6tto a 8otct'kck viMgolli. bnl· ra. 6uakuyugatna \, a borosienlii begYM«(g.Nove. Depe magyar volt hajdallabAIl Mikalaka\unk; a ~rok h6doltsag ut'u utolerte Aradvarmogyo k~nok lona: as elbujdosott magyarok haz· helyeit a hegyok kozt bantOd's uelkul marndt lOmuok lzAlJottAk mag ... agy pedig azon niczok, kiket a brloviczi bCkcnek biztolitaaara a Maroll ndelDl" epaea be Soboninig telepitett volt 10 • kormhy. A Caluw _'r 13S2·bou volt templeIDA I 1&61-ben ~bb portab61 ,Uo", miut a mOl' taDi Arad. DelDok. KaroIOD tul ottc11kezdvo a Ru•• kaPolyaaa Du,I86 azelid hullamainalt l'bAn'l Ki.· 8zeat-Kiklo.b61 cult gr6f Zelinl.Ity nagy magtjra eMg magu abbo&. bogy mogakadjon rajta A .&em; ocUbb Kil(alud·(Engol.bruun) iot r.,lc'nk. _dnkbe jut~= • ked"l,. "kirvAj"."kAt (K.ircbwoibo). knak F.kertd. 8&oDt.LoAnyfAl. ft molMik 01 • a Ult k6z6tt bujk6l" Uj-Pan't. Legk~zelebbi 'lJombuok. aa al~ orddlyi "&lntuk Clak lavaly map),ilt'lIoma.a, Ic:mmit MIll wi 01 erdckc. mullj'b6l. Pedig mono"r,,· phuai. u 6ree Lablol OttO. u Uju K.aNeaonyi JUOI a mepoDdbaiOi. maDnyi mindcm(ola vi· UODtaga'goO ment at. Hajdalila az ~ haly«hl emelkecleu Arad •• kapt.dauual. hilde. laalylycl diCItIkv3 "Uoe • v'r, mclyrlll a mcgy~t i. "Ike.... del~k I hoI 1182-bea If. UdJ. ad a llir~ '1lamcaioyt klSvetteelu orn'sgyaldti tauu..k(tu. ~. azahad.ag'nak megdlSD~.ere_ A _baor lod. S. v6r~ {edela r, bib. templomt61 ,- .. knyuII!tra ali, ,.f§dou lOmok mutatj'k a helyot. hoi a tIft.lannak 'tmenotj roOlY "yluban k~.itett _ _II... pompUotL A 1~1i"lDoddiJ clauicul mOlt a munk'" I,,'boll ujabbkori mO.a-
~f'"
3
w
vdnyokot: doh'nyt da Idpou te....... ODok. & folytoll torjod3 (aluuak kaloti oldaJb a " .... tt6l jobbra. oz de u oragg'lt k6zt. de&rGl "'ukf'" eIY.'- mall' PODtoaau aorako&va. 6t kia clo.b emelkedik,
Egy .vAb mosmagyarbta. bouaa
ko1e&b.
&ott as az 6l balolD. ValalDely 6ri'" klr6J yw tllGD lovG lit lia uoknak b"ly4u tiutitoUa IDOl bocakorat a a'rlol. J\hb61 leU u egc.=a. KaclariU'1.ua _Iig van lai'ny. Egy DcpeaatUak halutt.jait. - a II. ~la 'Ital magult urakat. a \ac.&rok. t6r6kGk iltal lo,'Agou ma,t,.amkal. .at labet, ~ppeD mac" II. lk;"t f~i. Taliu a. 11S2 ki oraUgl1il1e. . uok dtrai ,'oltak rajt'lk kifeuitvo. \"&&1 batin kt;p~&tt!k u altyid6boD ~aa al'juk krilt MAroll mollotl 1)0 la'liLa iuk4bb .. erd6. moeuNIt lu1&6 .. onton 3.I.k60ak UlIel6· N 10-
""gi.
omollr ....... hul~·ai yoltalt"l
Majd, ha DelD OIUpU ug~'hulygatJAk m. e t6rtt4ueti taluyobt, laiDi I 8i.:.! ben. mikor a l"ld~libbre &b&l1 MlW, W'UI "g)' kit kahoUia-k'polnA, dp:ttetett. hat&roaouu ,. fololbolQllk i addiS m'" eMit lDaradjuDk .~I auu'l • JalonUS. ,,'1 ...... ". bogy .IIID!- Jub\ra. Tomoe\·I.rIDDI10 duaki ...... 11.· ",.ara I.Anyatto. mAr omlUett doaab,·oul lejtaj6D lDuaol)'g6 kOrnynotbau lIido,kut fie SHpCala tun,\'.i buut.ltoauak ki • U,"olb6l. Blaahalauk ~IClu~lorl.k I .. au31 e.. 1t ki. tt'r iJtal .. y, ...... lull (·.i<,·,,;r mellett, maly utohbiuak hatirihau a ",',.:i Mar". t.'~y niguho" a hajJaul Li&corei apt.t. NKuak romjaiL61 ~gy lilt k~.Ott rejl6&kod4 .adp ko, vau. KlJIyet1eolll a ralu kuloti oldal'" .. ~ .. 6. II. rUlu.i "ncuL EaAaacloak _I.... 1140 IDMer. I 1D'ly~ S_' ....... k4.t .lJlAko· .ik. IIi, yillOn14..,f,b vult.. .....,.,.. ........ IkerttltA a B6ly'k. Name .. " a ki-'ndUlJeuteUII .1 .1kot, .... OID • r'j'lk k6vakot haJpl' l10r0kek
lirm'j. II:
4 nCotostergu stergu Mllna beba in tcrgu,
Se cumpere unu htrbu, Hirbu Be sparse Baha remase Cu banii pe masa I"
A Maros partjat61 alig 200 mcterre cpiilt Szabadhcly jobbra marad, s figyclmiiuk~t most mal' osztatlauul a. Hegyalja foglalja el. Eseakou Villl.gos varll.nak romjai boronguak, ounau ddlre menve Kovaszinez, Kuvin, Gyorok, l\Iencs a kat Paulis sorakozik egymas melle. G y 0 r 0 k vasuti allomas, es a mezovaroai rangjara sokat tart6 kis helynek hizai kozt sok igcn csiuos akad, a mcunyibeu aradi szolObil'tokosok egcsz utcaakat epitettek vcgig kedves nyarilakasokkal. A kath., ref. es gorog keleti templomok toruyaikkal a vad hegyipatak altal megszakitott piaczou egymAs koselcben allanak. A ket elsouek papjai irodalnf ferfiak; Varga Ferencz volt plcbanosnak, Szcged monographusdnak ut6dja a szinmiiir6 Horovitz Lipot, a predikator pedig, Racz Karoly, cgyebckcu kivul az Aradvarmegycl·c is kiterjedt zarandi ref. cgyhizmegye torteuetdt irta volt meg. Nyaron as oszszel azuret tajan a szokottnal eJenkebb a yarOS, melynck egyik uevezetessdge a Nadasdy fele kastely a mult szazadb61 valv. Elhagyatott, szdles tornaczu folyosoju kettfis rococo-cpu let, kopott falfcatmenyekk el s divatjamult butorokkal. Vagy 3 elrckcdt zongora tanuakodhatik arr61, hogy a falakou fliggo kepekeu abl'azolt szep nlik kozul valamelyik hajdam\ban elevenebb eletet teremtett e rideg szobakban. Kivul egy kaputorony ad az egeszuek 6don szinczetet. A 5zep geaztenyefak kozt levd haj. dani Markovics-kastcly sainten egyik el'dekes pontja Gyoroknak, mely foM buszken emelkedik
es
es
5
a Hegycs-Drocsa
nyugati
IcjWsscgenek
legmaga-
sabb pontja, a Kecskes.
Gyorokkal delfele osszefugg Manes, melynek voros borarol mal' 1780. megirta Bar6ti Szabd David a nParaszti majorsag+-ban, hogy ..- - a somlyai, mCOI.'si,gr6tok TI\bl6.jukra megyen.1'
A szulOs gazdak itt a knrikas miiveletuek baratjai ; afajta azal vcsazoket eresxtcuck, mint pl. a rajnavidckick, csakhogy az dveukint megkimel t 1-2 szal vesszot meg hosszabbra hagyjak s ~zt nem vizsaiutesen, vagy feli vre uy ujtjak a masik tOke fele, han em a sor irauyabau sajat karojahoz egyiket fclfele, a m:'tsikat pedig Iefele forditva egesz iv re hajtjak meg 8 ket helyeu is m egkotik ftizfavesszfivel, Az Aradon
1880. marcz. 15. tartott boraszati
crt(~kezlet ohajtusn mar az iden valosul, a meuyn::ribell a kiucstaruuk itt levd tclepen a kormauy vinczel ler-kepzo-iutezetet nyit. . Meuesnek Iegkoselebbi szomssedja 6- es U j-P a u lis, utobbi vasuti allomas. Uj-Paulis cgysZel'll k iucstari gyarmat, hoi 450 svab termel bort, diuuyet, dohauyt. 'I'eroetodombjanak koruyeken Varga Fereucz romai bolthajtasokat s felul beboltozott teglafolyos6cskakat talalt, tovabbo. szamozott rcmai tegla.kat. O-Paulis a kedves borhizakkal, kolu:'tkkal mosolygo Hegyes-Drocsauuk legdelnyugntibb helyscge. Kis mezovo.ros, uagy varoshiza.val. Kozvetleuul a Maros jobb part jan emelkeduek bal'atsagos hazai, melyek orssagutat is kepezo utczajaoak nehol urias tekill~etet ko!csouoznek. A varos azclOtt magyarabb as kathohkusabb lehetett; legalabb keleten egy saiklacsucs tetejcn a palosokuak vagy paulinusoknak kolostora ~Ulott, melynek utols6 okleveles nyomat
6 1511-bol talaljuk. Bcgycpesult ki)omlntlck je}()li a szerzethas alapjat. A varos folOtt mcredekcll emelkecW hegynek deli oldnlat a negyvenes cvekben Boros J 6zsef ultette be 5 latta el mestel'seges barlauguyildsokkal. Paulist61 keletrc a hegyseg egeszen az orvcnyes Marospartig
nyomul
s a miutegy
600
meter
hosszu lippai szoros menton az emberek faradsaganak is hozza keJlctt jarulnia, hogy 6-7 meter szeles utat kdsz itseuek, Baloldalt az orszagu t, jobboldalt, kt>vel kirakott tolteseu, a vasut halad . amaz eppeuseggel a hcgyek IabH-nal, ez a kauyurodo Mnrosnak mercdck part jan. A dombokat sseseelyes osszevissaasrigbnu alakitja egcszszd a csillarnpala, grknit es zoldku s mindnmellett, hogy a nagy retegekbcu az orszagutat is fenycgetO csillampaln volna az uralkodo , uem-egysser tor elo a zoldko s meghodit egy-egy terule-
tet a maga szamal'a. Odabb keletre, Rnrludual es Solymosual meg eroseakosabb a zold kd, mely most mal' a szienittel egyiitt akarja mi ud szukebb kdrre szoritnui a palat. - Paulistol Ha(lu{tig a Marosra di.i}o hegyek tobbuy ire koparok cs csak a baraczkai meg a kladovui v6!gy hoz valtozatossagot a dologba. Baraczka j6 bort terem CS csinos kolnakknl dicsekszik. Kladova odabb csznkra egy, a Marossnl egyesiilO erdds keresatvolgybe bujt el. A Mares rcgi folyasat parkanyz6 hegycsucson varromokat keresnek. E Val' tobbi kozt Erdely tr6nigcnyWjenck, Szekely M6zesllck is h6dolt, a volgybeu levu ko-
lostorbau pedig egyidobcn a p~\'losok .laktak , 1441-ben meg mint Bmukovics GyOl'gy egyik uradalmanak feje szerepelt az akkor Magyar-, Kie- es Felso-Kalodvanak nevezett helyseg. Mig a lippai szorosban balra meredok sxiklafalak gatoljak a latas szabadsagat, addig jobbra,
7 delfeld, Temcsvarmegycnck erdds, falvakkal teleszurt ronaja otlik sscmuukbe, ki valt a varoaias ktilscju Lippa. Rajtuk tul mar tokcletesen mcgszunik a Mal'osnak alfdldi jellcge. Piros punkosd napja levcn, bucsu volt R a dnan, mikor vouatuuk palyaudvaraba robogott. Egy kis hegyipatak bidjau keresziul szep harsfasorok kozt ketWs kolepcso vezet a magaslaton fekvo kcttoruyu kath. templomhoz, s a vele oszszekdttetesben a1l6 assisi Sz ent-Ferenca-feie ketemcletes zardahoz, melynek udvarau a puukoad-, kisasszony- es Mal'ia-napi bucsun 5 krajczar helypenz mellott szazaval tauyaznak a 8-90UO f(jnyi bucsusokuak szekerei. - A hires csudateve kepet 1668·ball va.s:holta egy bosnyak eredetii ember, Vr ichonassa Gyovgy, stOle keriilt az ide. Mikol' a tordkok 1695-ben az egesz kapolnat porra egettek, ez a papiros-kep sertetleuul maradt. Az6ta is tomcrdck csoda tortcut vele, amint errol bliven ertesulhetuuk a ponyvau szeltire arult historiakbol cs sz ent kouyvekbdl,' - 1520·ban epitettek az clsu kapoluat oda, hol i 767 ota a mostani templorn btlszkelkedik. Hoszsza 67 ·5' szelcssege 15, es magassaga 20.8 meter. Kilencz oltar ds hatalmas orgona vau benne; 2 sekrestyeje as fenn 2 oratoriuma. A kis Maria-kcphez oldalt elhelyezctt lcpcsou szokas folmeuui. l\Ieg aunak a falunak nepere is dicsoseg harul, melyuek papja a kormeueteu a szeutsdget viheti. Az oltar hata mogott uehauy felfiiggesztett manko hirdeti a hely csodntevf erejct, mcly nelfogva a santak kiegyenesednek, a siiketck hallanak, a vakok latnak stb. Az oratoriumban szazaval 16gnnk a Marin-kepek: ex voto ajalldekozzak a templomnak e tobbnyire gyal'16 fametszeteket, vagy eppell olajfestrnenyeket oly egyeuek, kik valamely bajbol va16 megszabadulasukat a Mariahoz intezett fohasskodaauak tulajdouitjak,
8 Radnat ez a sok bucsujdras vagyonos hely lye tette. A templom cIOtti teren fellitOtt satrak kozt pezsgd elct uralkodik. Olvas6k, r6zsafiizerek, radnai emlek-penzek, csodalatos historiak, imakdnyvek, a kozudp ialese szerint kiriv6an szinezett szentkepek, mindenfajta gyermekjatekok, mdzeskalacsok, kantak stb. s a mik kival6an raduai specialitasok : nagy keletnek orvendo, ligycseu font ketfiilli kosarak, eleuk adas-veveanek targyait kepeaik. A latogatdk magau-hazakba, a kolostor udvarara s az emeletes nagy velldeglObe ssallanak, vagy a mezdn maradnak, Ilyen solemnitasoknal minden masodik haz egy-egy korcsma, A templommal osszekot"ott kolostornak kertje igen csinos; tole delnyugatra, eppen nem diszes koruyezetben, kis hegyorron all a II. J ozsef csaszarnak 1768. april 25. itt tett latogatasat megorokiW emlek. E helyutt fakadt lS arra a nyilatkozatra, hogy a radnai zarda legszebb fekvesu az egesz vilagon. Van egy masik emlekko is, melyet a templomajto tajan jobbra az elslS oszlopnal falaztak be, s melyben egy patk6nyomot mutogatnak. Mikol' egyszer a torokok fel akartak egetni a kapolnat, egyiknek lova alatt besiippedt a ko es a 16 labanal fogva tartotta a derek muzulmaut. Szentiil hiszi ezt a nep es csokclgatja a mondott helyen hiven JJlegol'zott kovet. Mi6ta a 2143 olah, magyar cs buuyevacz lakost szamito Radna vas uti allomas, hol a Lippara igyekvlSk is kisaallnak, azota a forgalom novekszik. Van gy6gyszertara, posraja, taviroja, jhrasbirosaga; a mellett kdvetvalasztasi szekhely. Videke nagyresat erdoseg, magat a kozseget is szepen beultettek faval. -Iovedelemhajto a kdfejtea is; valami 12 mester foglalkozik ezzel, reszint sirkoveket fnragvan, resaint pedig kulondsen folyos6k kirakasara alkalmas koczkakdveket bocsatvan aruba.
9 Az 1872-ben a 1\1&1'080n keresattil epitett Lid Temesvarmegyebe es pedig Lip par a vezet. Kovezett utczak (honny soit, qui mal y pense) fogadnak bennlinket. Jobbra a sziirke apaczak hosz$ZU, egy emeletes zardajaban a videk legjo bb leanyiskolaja foglal helyet. Baloldalt elhagyatott kincstal~i epuletek sorakoznak egymus melle; Lippa azelOtt a. Maroson eszkozol t soszallitasnak egyik legfobb allomasa volt. Most a folye partjat fakkal kezdik saegelyezui ; ttikrct magat gyakrau ellepik a tutajok. Nagy fa-, deszka- es zsipdelylerak6i elcnk forgalomnak tanubiaonysagai. Nemcsak kereskedese, hauem ipara, foldmtivel ese es cs bortermelese is jelentekeny. 17000 svab, olah, magyar es racz lakosnale szorgalma jovovel kecsegteti a kis varost. F.o utczajan ma is haszualnak egyes hazakat, melyek elott allit61ag meg a torok korb6l fenumaradt fodott folyos6k vezetuek a boltokba es arucsarno· kokba. A koruyezd hegyekbol uyert j6 agyagb61 valami 80 fazekas es csel"epes cveuki.it haremnegysaasezer edenyt kcpes elOfdlitaui; fazekaik az egesz alfoldou ismeretesek. Arad, Mak6, Sseged es Titel ezen czikkeknek fopiacza. Teglaik. haz fodocserepeik, valamiut meszegeto kemenczdik is jelesek. A kadarok az iuteu kiteszuek magukart, s· az allarni erddkuek hasznaveheto faibol e.venkiut 4 - 6000 hordorn valo valo dongat is kessitenek ; 8zGrgalmuknak nagy osatouzoje a szomsaed ai'adi Hegyalja. A koedenyipnr iukabb solid, mint csiuos targyakat mutat fol ; egy kis partolas mellett fejlodesuek iudulhatun. Az olah videknek festdi nepviseletot ked vela lakossagn llagyoll igcny be veszi a 45 sz iicsot, kik meg is varruak cs hi mezuek evenk iut kdrulbeliil 60(iO kossokat (kodmont) cs mellenyt, A rovid utunkball gyakran felttiut olah knlapoknak s reszben eipkaknak keszitdit is Lippau talaljuk ; egyca ful 2
10 a koruyek viseleterdl egeszen elutd s nella llgyallcsak furcsa alaku ka.lnpokat hordanak. Miut szoI05g:l.zdak, a lippaiak messze maraduak a tulso partnak birtokosai mogiitt; boruk 1'OS1., foldizii, - hiaba dicserte meg Kiddy Paluak negy ev eJott megjelent foldrajz«. A varost kiterjedt erddsegek veszik koriil s ezek rc egy k ira.ly i erdeszeti es gazdasagi hivatal visel goudot. 5R.OOO
.vak lakoi tobbnyire
hektaruyi erdoseg tartozik kezelesc ala. A lakosok vallasat a nagy kath. templom, a syuagcgu es a bizarr kulseju g. kcl, tOl'OIlY jelxi ; az 13~7 -beu I. Karoly altaI toulousei szeut Lnjos tisztele' ere epitett ternplomuak nemi romjait ml:g latni lehet. Egyik temetoje l'egi medon a. varos kozepeu szomorkodik. Hazai csiuosak s kivalt a Zsofia-, hid- eR fOutczan vanuak az elokelobbek ; emeletes azoubau csak valami 10 akad ki;zotttik. Vtasok az " Arad v aroshoz ", ,,!hgya}' kiraly hoz", vagy a" Vadasekurthuz " cz imzett veudr'globen szillhatnak meg. Reudesen va lamilyes , kavehaz is van alattuk. l\Iulato belyei koze szamithatui a katb. temploui tajau elterule Speth-kertet s eszakfele a Iiegyoldal ban a szdp Baukertet, mely ben kadas furddt talaluuk s egy hegyi patakou tul jo etkezo helyct. Del utauon kint ml:g fagy lal tozhat-
nak is a lippa.i gourmaudok a foutczai daban. A sistarovici uton folkereshetjiik
czukraszaz ujahb
idoben figyelmet keltett savanyuvizforrast, nek leguevezetesebh, m(~g a torok' korbel
radt resze a Basa-kllt. -
Tanilltezetei
melyfcnumakoziil felKira lyi ja.
emlitem a polgari es a g. kel. iskolat. ra<;bil'od.g. kcvetvalasatas, erdo-, posta-, ado- ~8 tavirohivata] szekhelye: Gyogyszertara rcgi. Tiiz~ nek, vizuek aldozuak a lippaiak: aunak tiizolto tarsulatukkal, euuek a M
hajt6 szilvaskertek,
mclyekuek
h61 kitiin6 8zilvoriumot
gazdag
k(~szitellek.
tel'm(:se.
11 Ez nngyjab61 a mostaui Lippanak kdpe. A regi Lippat, - melyet tb29-ben Janos kil'aly latott el uagyobb szubadalmakkal, ozvegye pedig egyideig itt tarts udvarat - vara tette fontossa. Visarok ovezte kastelyat s negy bastya tette er oscbbekke sancza it, Helyet a Solymossal szemben levd sa Marosuak utolso, t ulajdoukepeui szorosat jelzo hegynyel'gen csak igen csekely uyomok mutatjak, A XVI. szAzad kozepetdl, a XVII-ikllek vegeig uem egyszer voltak azok e tajon az czman-uralomuak vcdofalai ; a Maros magyarorssag i seakasaauak nyitjat a torok is, a magyar is Lippabau kereste. A torok 1~51-ben foglalta el elOszor s 1552-ben, Aldana jovoltabol. masodszor ; a birtokaert folyt harczok tauusitjak eldnyos fekveset. Utoljara 1695-ben a torok felcgette s otthagyta, de csnpan az 1716-ki passarovici bekebeu moudott Ie rola vegkepen. Azota a falak miudjobban duledeztek B a varnak most "ko se mutatja helyet." . A ki Raduara, Lippara megy, rendesen folkerul az eszakkeletuek fekvo Solymosra is, me lyet Raduatol csak cgy utcza s egy kis patak valaszt el. Itt mar egeszen kozel jon a hegyst'g a Mal'oshoz, mely folott meredekeu emelkedik es csupau a vaspalya s az orsz:i.gnt szanni ra hagyegy kis helyet. EWtte malmok kerekeit forgatja a Maros. A csucsot varrom koronaszn. A lejtos~gen s resabeu a labainal vouulo volgybcll levo szdtszcrt helyseg 1800 lukosauak 10,000 liektarual uagyobb hatarn van. Ez a liatar a szegeuy olahok gazdagsaga. A hegyeket, v<;lgyeket fedd erdo legkuloub az egesz Arad val'megycben. Arl'ol azouban, hogy olom- es rczbhnyai voluauak, csak egyikmdaik kesikouyvttuk tud, a uep nero. Maga a yin' a Knpu-Zserllova-hegy alatt egy eldredulf fokon romladozik s delrol eg,rcnes, La ncm is igcn j:irt utou [utuuk fol oda, Szilagyi MiluUy, Izubella kiralynd,
12 Bathol'Y Istvan ds Zaigmond, Szekely l\1ozes, Rakoczy Zsigmond stb. voltak h:tzigazd:H hajdanaban. Orszagos nev valamenuyi ; de meg is h1tszik a duleddkekeu, hogy szeretettel gondozott dpiiletnek emlekei. Nemelyik ablaknak oldalau meg a regi falfestmenyek uyomat saemlelhetjuk ; Isabella kiralyne erkelye eleg ep, - A viztartonak mal' csak romjai lathat6k; valarni orcg koldus szokott abba rcjtegetni holmi kenyerfclcket, tctleg megczafolva a kalauzt, ki szcriut a cisterna olyan mely, hogy a beledobott
kacsa a Maros vi-
Zebell utotte fol fejct ujra. A varnak meglev6 piucaejeben a nep hile eiesett torokok lelkei orzik a kincseket
itt-ott
meg
sserint ; hordokon
uluek s minden bemenotfil bizouyoa allatfejet kdrnek; a ki azt megadhatja, rogytig rakodlrutik kincsekkel ; kulouben rogton lefejezik. Egyebiraut csakugyan talalni rcgi penzeket a varhegycll S azok az olah gyerekeknek jatekszerei. 1440 ota szamos torteneti ad at vonatkozik • rea. A mondott evben,1. Ulasalo kiraly a Hunyadynak ajandekozott Erd-Somlyo helyett OI·s7.ag Mihalyt Janost karpotolta vele. Hat esztendu mulva Huuyady peuzen vette meg Hagymasy . Lasz!ot6l, kihez nem tudom, mily uton kerult. Az oreg' Szilagyi Mihaly 1458-ban Solymos varna_ g''yat, Literati Kery Balaast unokadcscse kira,lylya. valasetatdsanak hirdvel kiildte a kaseaiakhoz, A Bathoryak ezen birtokat a torokok 1551- bell ugyan hiaban ostl'om~ltak, de a keresztcllyck a kovetkezd evben megis clhagytak. Utolsri varna_ gya 1555-ben halt meg Lippau. Mindamellett' uelll kerult idegen kesre. - 1563-ban itt ment vegb e baro Zay Annanak ba1'6 Csaky Pallal val6 cgYbe .. keles~. A 300 vendeguek l'agyog6 sordban ott
es
volt I. Ferdinand CSasz8.l'-kiralynak ds fianak, kat osztrdk fl5hcrczegnek. Bathory Istvan erddly] f~~ jedelcmnek, a 8zigetvari Zl',inyi Miklosnak '8th,
13 kovetsege is. "Hol van az egykori fdny, hoI van az egykori zaj?!" 1595-ben BOl'bely Gyorgy, Bfl.thory Zsigmond vezdre, az iddkozben ide bejutott tOrokc)ket ki verte. 1fi97 -ben Josika Istvane volt, majd 161>2-ben S~ekely Mo.zesnek adta Bathory ; Szekelyt azonban Basta 1603-ban Feh6rvn.rn:i1 megverven 8 tildozvell. 8 a vara.t Kladovaert elcserelte Bektar pasduak, a· miert az aug. 23-iki medgyesi orszaggyulesen megnotaztak, Borbely Gyorgy pedig a varat meg azon evben visszafoglalta P6kai Tamastdl, a tordknek megbizottjatol. A Val', fl.IJitolag, meg a. multo sza.~ zadban is oly j6 karbau volt, hogy otven fabol a1l6 orseget lehetett benne tartaui. ·A szeditlS meredeksdgeu, baruulo fulakrol hasauknak cgyik lcgkiesebb tnjkdpdn mereughetuuk el. A koruyezd
hegyek Dcl-lHagyal'orsd.gllak es Erdelyuek idaig kekJo ormai, az atellenbeu levi) Lippa., alattuuk
az eziist szulag gyauaut kigyozo Mares videke stb. a mily nagy, epp oly szep latuivalo hatar. A varhegy tovebeu lcvo kis butyikban magunkhoz vett szulouna cs p:Hinkn alaposau kivcsz beununket a kij!Wi hangulatb61 s most mar teljes proeai szemeket vet hetuu k az odabb keletre elC:g suruu kovetk ezd liclyekre. . A szoros a lippai es solymosi Val', valamint az aradi kob{lllyik sziklnfalaiual veget· erven, csnkhamar feltarul eldttuuk a diernovai volgy, hol a so lyrnosiak majalisozui szoktak. Emitt, Al'adtul 37'5 kilouieterre, a hntiucz i kobftnya koppnsztjn a lwgyet. Aljabuu 1854-bon 'I'raitler egy Ids totgyarmatot alapitott ; most csak az egy .darabou erdotleu videk tanusitja, hogy ott valatnikor favag()k laktak. - Conglomeratbol a1I6 sziklak kepeaik a kepnek keretdt ; csak helylyel-koz-
f01 a palakovek, mel_yek ~ utou 01· malva, hig sarat alkotnak, - A kis hataru es csupaD 136 hazb61 ~U1o.l\Iilovat a.1'1'61 tettek ueveaezel tunuek
14 tesse kezikonyveink, hogy ott rezbanya, es himol' van. A hegyek koziil alig eldbuklrauo kis falunak dombjaiban talalnak ugyan nemi l'cztartalmu koveket, hauem reudszerea aknazasra most nem gondolnak. Egyideben csakugyan gondoltak; de most mal' dpp ugy el veszett anuak a nyoma, mint a raduai eziist, es rezbanyake. melyeket a XVI. es XVII. 8zazadban allitolag .muveltek is, sot egy tarsasag szaeadunkuak elsd tizedeiben is tett folkutataaara uj, de sikertelen kiserletet. Lakosai egyebiraut koszorukcveket, s6dara16kat s mas ~ feleket faragnak, sot 1850-ben az aranyagi rezbanyat is jobbadau ok vettek munkaba, Jobboldalt Hosszusz6, gr. Latour birtoka, szdp videken, nagy erdok es nagy sz ilvasok kozt fekszik. A Marosra dulo hegyoldalakon meszkdkemencsek sorakoauak egymas melle. Altalaban veve a Ruska-Polyana lippai csoportjaban neokomi homokkd az uralkodo, itt-ott porphir-resaletekkel folvaltva: . Balra az igen nyajaR tekiutetu Odvosnal tOI'kollik a regi milovai ut az 1~~7. ota keszitett 01'Bzagutba. Odvos hajdanabau Ot vos uevet viselt; eredetileg magyar lak6i most mal' tobbuyire elolahosodtak s a meg megmaradt keyes kath. uemet ugy akarja magat megkulonboatetui az olahoktol, -hogy fahazait rendesen kcreszttcl jeldli meg. Utait es utczait gr. Forray Alldd,s es utodai szep nyal'fakkal szegelyeztek, hanem ezeknek nagy reRzet a berlok ~ZOll megorokitesre melt6 OkOB iiriigy alatt vagattak ki, hogy saelfuvas idejen hajlongasaikkal a falakat rongaljak. Az 1089 lakes egyebiraut a kezmuiparban foleg kosarak fonasava! vesz reszt. Berczes, 'sziklas hatarukban eleg bdven terem a kukoricza, es berzenczei szilva ; erdejiik nagy S szep, A. parasatok nehauy kckes homokkd-bauyat is muveluek, termdszetesen minden gond nelkul. Bekakd-se, mint e tajon
15 mindeniitt, itt is b6ven mutatkozik; senkinek sem jut esaebe, hogy
hanem azert uveghutat
al-
litson. K 0 n 0 p nepessegre csak nyolcz lakosaal marad Odvos mogott j posta- es tavirohivatala a vasuti allomasa leven, ennel fontosabb, Utkazben ' latjuk a sebeseri patak-malom folott emelkedd n Iustallatios domb'i-ot, hoI as oreg Kouopinak beigtntasakor oagy unnepet csaptak. Odvos most egyik, Konop a masik is maga pedig a falun tul egy dombon a1l6 es szdlldhegyekkel kornyezett kapolnaban pihen. A csinos kastelyuak pinczeajtajaba kotOttek ki 184~·ben a h\zad6k Sperlag mer nokot. A tetteseket ut6bb BerzovAn felakasetottak. A falu tulajdoukepeu ket rdszbol all s nem igen fligg egy be; nyugati l'eszet Konopiczanak, U rvolgyuek nevezik; Konopnak csak a keletit. A ketto kost fiatal, alig 10-12 eves'dio· faerdo all, talan a toki fournir-gyarra valo tekintetbdl, Konop es Nadas kozt a Debella-Gora-hegy emelkedik, keletfele pedig a kalacsai patak va.~ lasztja el Berzovatol, - Ezen patak szorosanal (Aradto] 53 km-re) al'8.11ylag gyakl'an forduluak elO hegycsuszamlasok. termesaetesen az orssagutnak veszelj-eatetesevel. A 34. orhaznal jobbra kitekintven, a Maros altul rougalt tisstason a siufliktol alig .megkulomboztethetd-romokat latuuk. Az a Gurl'a Csetatye. Deluek harem tomb, balra egy nyugatrol keletnek csap6 hosszabb fal ; ko..l'nyeke letarolva, csak a jobboldali romok kozt van nehauy kecekeragta cserje. A deluyugati oldalou megyiink be, hoI az erdseu ossseragusztott termeskofalak miutegy 12 meter hOSSZtl tolyosofelen (talan kapualjan) vezetnek vegig, jobbro! a mar emlitett harom tombou kiviil meg egy faltormeleket mutatva. Balra, az epuletuek vcgen, nyilds vau, melyeu az omladek belsejcbe hatol hatuuk s ott egy delrdl eszaknak
'fiae,
16 vouuld falnt talhlunk. melyuek mngass:\.ga 4'5 meter. A delnek esd 20 meteruyi darnh eleg OS7.szefiiggo s euuek kozepetajall masfel meter magassagig cgy lyuk van, talau piuczebejdras. Odabb eszakra harom, de mal' minduikabb ellapulo toinzs tolti ki a Holt-Marosig meg h:itralc\'u, sziutdn 20 meteruyi tert s rungaLau a Holt-Maresban is van egy kiilon:U16 omladek. KcllU:lk a torok viligban hatarvar-szerepet vitt j tobbet
uem tu.lok rola. De nerusokarn mal' a romokrol sem foguuk tudui : kegyeletleniil hordjak szet azokat - utcsiualasra. A sovauy hataru Kehnakt61 delkeletre Belotincz 'I'emesmegyduek legcszukkeletibb helysege, AzelOtt faval iizott egy kis ke reskedest ; de ez is hauyatlott, mivcl valarui 1012 ev 6ta nem kepez tobbd tutujkikotot. A keleti
oldalau
vouulo helyscg
eszalua,
(~ppell Berzov,i.I':l.
mutatvn, mercsz kiazbkdst tesz es a Korug-csucsot alkotja. Az egyuttal liarom varruegyduek hatsrkove. Berzova meg Arnd ban, Belotiucz Ternesbeu, Lalasincz pedig mar Krasso-Szoreuy ben vall. Korug valami plait uepvezer volt ki a liugyoruanyok szeriut 17~4-bell itt utotte fel satorat S 1'61a uevestek el a hegyet. U gy hitsaik, Krassobau cs Temesbeu hiabau jart s izgatott, mert a. Inzadas itt nem verhetett gyokeret. Az 1633 olah uemet lakossal biro atellcnes B e r z 0 van a k pa.ljav3I1 is van 7)kiilvaros+-a. Az egyik Tuasova, a masik Audrdsfalva. Keleten a hosazau eluyulo, de csak 72 fahazbol all6 Monorostya fugg vele ossze. Bcrzova vasnti, p6sta- cis tavirda-allomas. Szomoru nevezetcsscge, hogy 1873. junius 3. Al'admegyebell itt iitott lei a cholera, mely megydukben magaban.15,061 egyeut tamadolt meg s 5521'et Biron is vitt. Krasec-Saoreuymegydnek Icgdszakuyugatihb falva, Lalasiucz aJig latsaik. Seep erdejeuek, mely delfele Zabalczig konulbelul 14 kilometer hossznu
es
17 koveti a hegygerinczet, a kiucstdr viseli gondjat. Meszkobanya-telepe is a kiucstarc. liZ 1600 fonyi lakossag jobbara ott lel alkalmazast, s a ·Ialasinczi mesz hire most mar harom varmegyere sz61. Magava! a meszcgetessel azonban helyben nem foglalkoznak. Vasutuuk mellett Kapruczan epp ugy nem szabad azt kerdezui. hogy szorult be a kecske a templomba, mint a szomssedos (de utba nem esd) Dumbrcviczan azt, hogy mi van a templomra pingalva ? Egyebil'ant a templom itt is. ott is faalkotmany, illo tavolsagbau a harauglabaktol. A Dibosicza-patak is folytou csorgedezd tanuja a kapruczaiak vizszabalyoz6 talentumanak ; par ev elOtt harem barasdavonaaeal elteritettek eredeti iranyab61·s ez most valami 5 -6 meter szeles kis folyova izmosodott. A hatarban, hol neha-neha r6mai ezust peuzeket is talaluak, sok szep sailvaskert van. Csakhogy a termest nem maguk a lakosok fozik ki, hauem eladjak a esidckuak. vagy az olab videkeket e czdlbol eveukiut folkereso hidegk,iti (guteubruuni) svaboknak. A uep naprol-uapra seegeuyedik. Hauem a lauyok ssepek s igaza lehet a gyermekversuek : "Gyi, Tordara, Toronyara, Onnan mt'gyUDk Kapruczarn Ounan hczunk ollih fat lit , J arjllk vele a z90katat Hopp 1 hopp 1hopp 1"
i
Batuczau sziuteu ilyeu foldhoz ragadt nep lakik ; szorgalmuk ellen azonban legalabb az aszszouyokual, nem lehet panaszkodni. Akarha:nyat talaluuk, a ki meuetkozben fou, hatan gyermeket viszi, dalol s mags. elott kecsket vagy mas allatot hajt. Ra uezve mindez nem incompatibilis. Nagy haladas, hogy itt minden haznak kony3
h'ja leczes ajt6val van jobban vedve. Az utcznajt6k is' melt6k a folemlitesre ; reudeseu egy meter magassagig be vannak (on va, vagy iukab karozva, csak jobbrol-balrol emelkcdik kdt karo a tobbi role, melyben megkapaszkoc1 \'<1., fratyck es fatak gyakran nagyon is nagyot keuyteleuek lepui. A falu temploma fab61 van s meg ezt is jobbrolbalr6l tamogatni kcll, hogy el ne doljou. Batucza vagy Kis-Bata hnjdan az atelleues Battaval egyutt magyar hely"volt". Ugy latsaik, hogy ott valamikor, ma.r 1238· ban, kercsztes b:Lratok laktak s a boldogs. sztizrOl nevezett battai apatsAgnak czirnet ma is osztogatja a kiraly. T6le eezaknyugatra a kamenicz i rakodoual, a batta-lalasiucei hatarbau a K:\l'pat'lk eg~szeu kozel jonuek a Maroshoz s annak medret is veszrilyesse tesz ik Keletre azoubau be Czelhtig, Bakamezoig es Osatrovig ismet kitagul a voigy s elul sziute elszigetelve all BuIes. Ott a romai idokbeu a XIII. Legio Gemuiana tartozkodott, hogy a .Maros vedelmere eastrumokat epitseu. Kozsegi jelleget a veserek, szeut l\:Ia.l'ton1'6I czimzett apatsaganak korar pedig egesaeu szent Istvau idejeig viszik fol. II. Endl'e 51)00 darab kosoval ajandekozta meg, s ketsegteleu. hogy alatta Bulcs mar sotarhaz volt. Az 1l41-ki futas utau a lakossag ismet osszesaedeldzkddott s 1332-beu ujabb vil'agza.snak nyomat talaljuk. Hal'augjauak ercz nyelve messzire elhangzott s hagyomauy szerint a solymosi erddkben vadaszgat6 Matyas kiraly esak akkor fuvatott takarodot, ha uregszdla.lt n nbulesi bika". ~ torok elol a baratok meuekultek 9 a mit magnkkal nem vihettek. azt elastak ; igy egy szep haraugot a romok kdzt 1807·ben ujra foltala.!tak s az most a temesvari serniuariumi templomban hivogat misere. Azontul merd tengddes volt a bulcsiak elete ; meg 1717·beu is csak 6 hA.zb61 Allott a falu es c8u~all 1749-ben alakult
19 ujra, Az urasag (Mocsonyi) szel'uskertjenek ajtaja clOtt parhuaauiosnu halado 2-2 meteres fal, a ndp szeri nt, cgy pinczeuek lejil'atat kepeate, Ezen s a tcmetou tul a~ig meggaeolhato boz6tos fold· hatou vnuuuk a ndmely keaikonyvben "jeleaeku• nek moudott, tcnyleg azonbau esak hosszas kereses utan felotlO csek ely romok, torruelekelc 5 a keleti oldalon e feliratos osslopkd: MA-ET!S
ONI- CAS-NA -CPA -LA! <1 <-AMPA -NTON. Az egesz 116 em. hosszu s gt'anitb61 van faragva.
Meg nines osuiertetve
Az cpuletuek fdirauya, ugy latszik,
s megfejtve.)
eszakrol del-
re huzodott s kczepehez nyugatfele egy ssinten mintegy 80 m. hosszu saarny esatlakozott. A legtobb tormeldk a kdt il'a.uyuak metszlS pontjaball fordul elO s c;gynttal kelcteu ferhetni hozzt\. lcgkounycbbeu. Eszakkeleten kutgodorfele s nemi, korulbelul l-mcter szdles cs 12 m. hosszu, de nagyou kikoptatott alapfalaaat mutatkozik. Az ekkent jelzctt tcrtOl cszakrn talau egesaen a 90 lepdsr e levu Holt-Marosig foglalhatott helyet a regi varos; az uj telcp euol dk-re vau s az 1749-beD, illctolcg 18·,0 utau emelt rom. kath. templom is ott cpult. A hivekrol erdemes megjegyezui, hogy lorn. kath. letukre olahok, vagy iukabb elolahosodott mugyarok cs uemetek, szarm-a uezve csak miutegy 4.25-eu. MOlldjak, hogy a romok 10-15 CV elOtt meg mcglehetos allapotbau voltak; 8 foldosur azoubau eugedelyt adott szethordatasukra. Ha ez ugy van, jellemzo a uepuek a multak it'ant valo el'deklOdescre, bogy most mar 10-15 ev utan alig tudjak az idegent oda kalauzolui, felvilagositast adui pedig eppenseggel keptelenek l AZOll ban k isse ki tertuu k az irany b6l. V 008tuuk Bntuczat B a Preluka-hegyet elhagyva, Govosdiahoz er mely bizouy nem arrol nevezetes.a mit selejtcsebb kezikouyveiuk - dsazeznvarvn ezt 8 huuyadvarmegy ei Govosdiaval - rakeuuek. Vas-
20 ipar-telepdnek hire Bines; kOl'Dyekcn vannak ugyan vastartalmu kdvek, hiszen az orszagilt Berzovat61 fogva idaig s rajta tul is ilyennel van kaviesozva; hanem abbol ugyan Govosdian meg senki sem csinalt karikat. De ha mar eppenseggcl bele kell hozui a geographiaba, ugy azt ta-hill azou helyi szokas alapjau tchetj uk, hogy a diszn661aknak ajtai - mind az utczara saolgalnak. Legalsbb az udvar marad tiaztan, a mi mas helyeken igen ronda. A nagy erdobol csak piczi fatemplomra kerult anyag. Gyulicza, SZOl'osa.g falvakou tul Totvarad kis mesovaros kdvetkezik, miudoszsze csak 1110 g.-kel. lakosssl, postahivatallal s eveukint 3 va58.r1'a1.A. mult szazadban, mikor Aradmegye meg csak ket jarasra oszlott, a Radnat61 Erdelyig huzod6 hegykozi jal'aSDI4k ssekhelye volt. Most mal' a varoshaza is ugyancsak rozzant, az urasagi kastely is erdeszlakka valtozott at sakis temp10m elOtt levo sziik piaczon csak gyenge vasarok esnek. Hajdanaban eleg neves vara volt, es n tekintelyes" romjait meg ujabb idoben is tobb kezikonyv dicseri ; a totvaradiak azonban mentiil kevesebbet tudnak ezekrdl s annyira kiveszett beWliik a torteneteknek ismerete, hogy nem is virat, hanem valami kolostort emlegetnek elottiink. Az orszagut s a vasut vonala kozt egy kis domb emelkedik, melyen most az 51. szamu V:IS uti ijrhb all (Aradt61 ssamitva, feleutja Piskinek). E domb a' vasut fele meredeken szakad meg, Ie is van asva, Logy a kozvetleuul a l\Ia1'05 part jan robogo vasutuak helyet adjon. Alul1'61folnesve, eppen semmi sem emlekeztet arra, hogy itt romok volnanak, S a dombnak eszaki lejtijjen athalad6 orszagutr61 is csak egy kis boz6tos hazat vesziink eszre. Egcszen az orhaz kozelebe kell meunuuk, hogy rabukkanjunk a siirtin bendtt arokra es hogy easak-keleteu nemi bastya-
21 fele tdrmelekre akadjunk. Az lS1' maga sem tud tobbet rola, mint azt, hogy azelOtt eleg gyakran talaltak ott embercsoutokat. Azokou most fesziilet orkodik. A torok idoben elank viIag volt erre ; udpes volt akkor, mikor Bathory Zsigmond 54 cvi bennlaktuk utan a mozlimeket I595-ben kiverte ouuan s belOliik 200-at levagott. Bethlen Gabor azonban I613-ban megint visaszaadta nekik 8 most megsaakitas nclkul birtak 168B-ban tdrteut kiuzetesukig. Azontul elbagyta a szerencse, meg a Maroa is, mely most egy kicsit odabb delre kanyarodott ; hauem a dombrol nyilo gyonyoru kilatast, a termeszetuek ked ves ajAndekat, semmisem vehette el. . Halalisbol az 63. ssamu orhb il'anyaban csak a vendegW latszik j a Nadasdyak e .faluja> uak tobbi 72 haaikoja elbujt, hogy osatatlanul a Czukor-hegyre irauyitsa figyelmiinkct. Ez a hegy, mely a Maros kanyarulatai szerint, hol jobbra, hol balra mutatkozik elOttiink, meglepo alakjal'ol vette nevct. Labaiual eszak-nyugaton Viuyesty, magyarosan Vama falucska all, mely tulajdonkepen Soborsiuuak elohelye s Pronay Istvan birtoka. Leguagyobb ueveaetessege a falu kezdeteIH~I, az orszaguttol jobbra s a vasuttol balra, a Czukcr-hegy aljabau gyonyol'ii ket tijlgyfa kozt szerenykedd kis kapolna, Az liajdanaban valamivel nagyobb, keresztalakn s a torokidoben lovdsresekkel volt ellatva. A szegeuy nep gyakran iuueu vedte magat, vagy inkabb talan ertckesebb vagyoudt, mert csak nagy on keyes ember fer hetett bcle. 1863-ban egy bcl'lO a sekrestyet eppen nem kegyeletes czelokra liordatta szet, A falu alatt ::t- Mares mcllett sok dongafa van felhalmozva s a tutajok jelculeg itt szoktak huzamosabb iddre kikotui, - Vam« oszszefiigg Sob 0 r s i una 1, mely tulajdoukepeu nem valami regi hely; azelott Oha-
22 b~ak
hittak s mostani nevdt csak a
karloviozi
az Arndvarmegycuck deli reszdu folillitott hntarorok szallvan meg, a nepet a jobba.gysag adofizetes alol felsznbaditottak, - A rucgyc 1743 bau kapta visssza, s ekkor azutau gyorsan Felviragzott, GI·6f Fun'ay Audras epittette az egyemeletcs. cis azelott sok mellekepaletbdl allO, de most mil' tokdleteseu elhagyatott kastelyt s 0 iiltettette a gyonyortt platausort, hogy azon at kastdlyauak ablakabol egyeuesen belasson Krasscvarmegycbe, melyuek fdispauja volt. Uri lakasat terjedelmes, igen szdp parkka! vetette korill. mely mrg mostaui elhauyagolt hllapota,ban is kelleinesen szorakoztat, A viraghaz cs a gluriette, hol hetenkiut egyszer sene is 8zol, a regi dicsdsegnek sziutdn hirdetcje. A yen hars-, kdris- es platau-fak, a lombjaikuak aruyekabau csorgedezd patak es sok egyeb reszlete csak auual ffLj6bba tcheti a val6t, hogy ezt a paradicsomot, melynek a termeszet is bajos keretet adott, igy elfelejthettek tulajdouosai, Mag
utau
kapta,
mikor
es
Gyutnolcsteuyesztdse
mar
egy-ket
8zazad
elOtt fejlettebb lLlIapotban volt a ssokottual, I-Ia nem mystificato, Soborsiutol egy orauyil'a egy
28 nagy hegyen 1855-ben egy hatalmas yen almafa toveben kouyvalaku lemezt s ebben pergamentet ta laltak. mel), sz erint Haszan beg 1675·bell tudatja Fatimevel, hogy fogadasahoz kcpest kettejukert ossszeseu 100 gyumolcsfat ultetett. Feleljen ez adatcrt az lR57. evi Gazuasagi Lapoknak 266. lapjan foglalt czikk iroja, En mo~om a kezeimet. Ujnbban az 187G-ban elh,~lllyt Ory Fereucsnek koszouhet sokat e videk, 0 19 even at levcn itt jcgyzo, tiz holdas szdlejcbon es gytimolcsoscben kozel 60('0 legueruesebb gyii.molcgfat, legfiuomabb szoJ(H cs viragot Ultetett el. Soborsiunak jo hatarhban gaboua-. fa- es gyiimolcs eleg boveu is ter ern s errleibeu es lcgeldiu sok a kecske. Vall postahivataln, vasuti es taviroa.ilomasa. g.....__kel., g. kat h. es - a szazad elejcn alapitott rom. kath. iskolaja, gyogyszertal'a, 01vasoegy lete es e videken
sznkatlan
A varos keleti
keuyelmii
oldalau,
elpusztult vadaskerteu] s az kedo Piatra alban (Feherkoll)
veuc16gliije. az Ivallligcteu cszakkeletre tt'd a rcszben
(az emel-
bazalt erdos hcgyek nernsok ara mngat utunkat is vcszdlyez tetik. Az 56. vasuti oduizllal kezdodik a szdp kujasi szoros. Kujas maga piczi kis falu, uvpe nagyou saegeuy. Lovak Iujaban kezzel csopeluek es gazdag ember, a ki 5i)-GO kcv~t takarithut be maghnak. Az 57. orlu\zou tul n. 126, szamu hidig az 1238 meter hosszu toki szoros kovetkeaik , gombszerii bazal tfalazattal. Toknak berczes, erdcs llatt'u·:it biu'o Lopresti fl>leg a faipar tekintetebeu aknrta ertdkesiteui. A hcgyekWl a falnig, hogy a fahordast megkonyuy itse, egy kis ipnrvnsutat kesz ittctett ; auuak most mar csak begyiipescdett tolteseit lathatni a fain uyugaf oldala». 1\. hatvnnns cvek vegeu hajlitott butorgynrt alapitott, majd fa-Iapborite (fournil') es Iemezgyal't, hnueui par ev mulva miud a ket va.llalat megbukott. A falu elejen azoubau
kepz6desi.i
24 most is meg ~an?ak a helyisegek s a telep bejaratanal ott diszlik a nHolzwaarenfabriku folirat mely most mal' az al'istokratikus parquetteken ki~ vul demokrata kocsikenocs-szelenczeket is cslnal. A saep nagy sailvasaikbol elO olahok is erteuek egykicsit a faiparhoz ; egy-egy oreg karora vizszintes kereket fektetnek, az abba flirt lyukba fuggelyesen facskakat dugdosnak, befodik az alkotmauyt s kess a vilagon a legtokeletesebb-tyukketrecz. Jobboldalt, Krassobnn, Kaprioratol Pozsogaig a Ruska Polyauauak feketeszinii dioritjat mal' kretafele homokko is szegelyezi s az azt borit6 erdok kosul itt-ott feher falak csillanuak eld, melyek a napnak deli sugarai alatt sajataagosau viszszaverik a fenyt, Mar a volgytagulatban levi>Kapl'i6rat deIl'ol hatarolo hegyekben is vannak barlangnyilasok ; egy eppeu az 1844 6t8 a Wodianercsalad birtokaban leva falu folott kezdcdik. Ssadajanak magassaga mintegy 10, seeiessege csak 3 meter; beun tobb agra szakad s aljat guan6nak tartott reteg boritja. E falun till, de mar a . pozsogai hatdrban a Ruska-Polyaua egyszel're gyo .. nyorii sziklafalazattal szakad meg, mely mintegy a Mal'osb61 latszik kiuoni. Valobau. osakis a keskeny megyei ut van kozte ea a partok koat. Az egesz sziklafalaaat kdrulbelul 300 m. hosszan vonul el nyugatrol keletre s magassaga 45-50 m. kozt valtakoaik. Majdnem kello kozepen van az iiregnek 20 meter magassagig nyul6 szadaja, mely tehat az osszas emelkedesnek kozel felet foglalja el s mar azzal is imponal, hogy szelessegi meretei is karcsusagauak oregbiteaere seolgaluak. Legnagyobb kiilso szelesaege nem tobb 6 meternel 5 folfele befele ez is mindinkabb keskenyedik, ugy, hogy az ureg pal' meterrel beljebb s azontul vegig 1:-2 meternel alig saeleaebb. Folotte meg egy masik, emberalakra emlekeztetd szalas szikla all.
es
25 •
A n~p Gaur' a SCl'ofinak, koczalyuknak, hijja. Egy ut, valami 10 meterre essakrdl egyenesen delnek visz, onnan balra (keletfele) egy alig 3 0 meternyi kis elOszoba B belOle delnyugatnak egy nehany Iepes utan mal' mindinkabb oszeszorul6 es letorpuld folyos6, vagy inkabb zug indul ki 8 azzal vege az cgesz, kivulrdl sokat igero iiregnek, mely kiapadt kiomlesi barlang lehetett. Benne a levego tokeletesen csondes, de hiivos, a talaj nedves; a masik ket ag csak a~fobejarait61 kap nemi derengo vilagossagot, Balra kozvetetleniil vasutunk mellett marad el Ilty6, odabb esz akra pedig Szelistye es Petris. Az ut6bbi mezdvarosnak szep, hegyes-volgyes a liatara, sikou fekvo szautofoldei jok, julia, kecskeje, faja, kukor-iczaja, krumplija, gyumolcse eleg, vasarai latogutottak. Hanem keyes helyiitt iizik az erdepusstitast oly lelkiosmeretleuul, mint itt. Az egesz helysegbol csak a gyonyorii videknek hatteret megelevenitd baro Pronay-fdle kastely latsaik, Miudjart a 64. orhaznal kezdodik azon szoros, hol 1848 novemberebeu a zami olahok annyi j6 honvedhussart lemessaroltak. A lazadok elsanczolasara szolgalt foldmunkalatoknak nemi nyomai itt-ott meg latszanak, A szorosnak vegen a Petr isliez tartozo Almason, hol a forradalom elott a socsempeszetuek mcgakadalyoaasara kincstari feliigyelOseg mukodott, a kis patakmalom elOtt. az almasi pataknak jobboldalan a hid kozelciben n nyugosznak ok a hcsfiak'": a nemzet kegyeletehez illoen, jeltelenul. Asztalos Sandor kapitany boszulta meg oketo Az Almas-patakon atkelve, elbucsuzunk Arad- es Krassomegyetol. Hunyad varmegyeben, El'd~lyben, Z am ball vagyuuk .mar. Bah'a gyonyoru hegyek, jobbra a ba.r6 Nopcsa-fele elhagyatott park, melynek alakjat elroutotta a rajta ke4
· 26 l'esztiill'obog6 vasut. A nyolczadfelszaz lakoseal biro kis falunak egy rdsze a kastcly korul epult, masl'csze elszortau odabb delnyugatoll, hol a vasuti allomas is van. 1848 elott gyonyol'u ~astelya es angolkertje volt itt br. Nopesauak, ki a fak lombjainak arnyekaban egesz muzeumot reudezett be Hunyadvarmegyenek tdmerdek l'cgiscgeib61, hogy azokkal azutan Bccsnek gyiijtemenyeit gazdagitsa. Most csak a parkuak egy kohidjan latni valami hat darab romai sirkovet s az oidaltamaszba befalazva par foliratos tablat, Az 1848ban elpusztult kastely helyen a foldesur, dr, Lekisch Viktor, izleses egyemeletes kastelyt cmeltetett; szep faiskolajaban nagy sulyt fektet a gyiimolcsuemesitesre es hatalmas darab hegyet iiltetett be valogatott szdldfajokkal s kivalt l'izlingje sikerult. A tarsadalmi elet teren is d icsrlretss tevekenyscget fejt ki. 1879-ben tiizolt6- cs olvasoegyesiiletet alapitott es csinos vendcglot emeltetett, a mire csakugyan volt is szukseg, mert Zam most jelentOs fakereskeddliely. Ennek kovetkesteben 1874. febr. 9-en ideiglenesen megsziintetett postahivatalat ismet visseakapta ; evellkiut tartatni szokott vasarainak szamnt azouban j6 volna 14-r61 valamivel kevesebbre leszal litnni. Gyonyorii videk az, hoI Zamtol delre, a vasutrol is lathatoan, a Maros Erdely bol Magyarorszagba jon. Szintje itt 154 meter a teuger folott s mellette aranylag csekely magassagban, meredek falakkal emelkedik egy hatalmas az ik latdrnzs a Piatr'a lui Philippu: a Fulop-kove. Rosz, liomokk~bol faragott kereszt van a csucsau, telekarrnolva mindenfele nevekkel. Fenn a kopasz, oldalt itt-ott egy-egy vadroasaval elenki tett dombrol oly ssep, oly kedves tajkepen merenghetni el, a milyet csak 6hajthat magauak a termesset alkotasain elandalogni szeret6 kedely. SzabalyoB kuphegyek k6zt robog tovabb a
27 Dlozdony, s:hga es vizi liliommal, vad pipacscsal, vad rozsava! cis helyenkint sylviakkal kihimzett szep gyepes tOltesell. A 69.orhaz kozeleben balra kis szarnyvasut vezet egy kdbanyahoz 8 GlodGilesdnek elOl'etolt orszeme egy mciszkemeneze. 'I'iszn, saiuten baloldalt, a 70. es 71. orhaz kozt levo szep volgynyilasban, Burzsuk a maga elszort visk6ival a 73. es 74. orhaz kozt vonult meg. Lasz6nal, Gereududl zaport, - Abucsana! mar napot .kaptuuk : alig masfel kilomcternyi utkulombsegen. Volgytagulatbau, jobbkeare esik Dobra (hajdan J oW) mczovaros, a videkuek leglatogatottabb vasaros helye, hattereben bajos volgy olen Rosk any - melyek kozouye hozzajarult, hogy a haj0 dan magyar Huuyadban 70 /o-ra nojjon a romanok sz.ama. Bnlra a ttlroval, sajttal, gyapjuval kereskedo G u l' as z cl a n a k 6dou, kettos ducztornyu teuiplomn vouja magara figyelmtinket, hol a lnitlen asszollY, tneszaros CS mas egyeb nem igaz emherek biluteteset jeleuitette meg valamely nagyou nagy phautusiaval megvert piktor, A vasutuak e kis megal lc-helyen, mely nek levegojet gy6gyerejiinek tartjak, szarnos magyar uricsalad lakik. - Jobbl'61 Lapusuy ik feldl is latunk egy, a Sz.eutautalu-a emldkeztetd kastelyt s tul rajta mindjar t a kies videku Br izuik latszik a Babiua Glava tovebeu. Legkdzelebbi vasuti allomasullknak. 1\'1 a 1'0 s· I IIy e mezdvarosuak szallt6foldek altal megszukit ott erdos hegyek aljau epult 222 h:l.zab61 j6formall csak a g. keletiek badogtoruya csillog elo. Vall templomuk a magyar katholikusokuak es reformatusoknak is; de azoknak niucs mindig, ezeknek pedig soha sines papjuk, haesak latogat6ba nem megy hozzajuk egy-egy s olyaukor katholikus, reforrnatus egy templomba jar. A kis varosban b. Boruemissa 'I'ivadar kertjcben uresen all az a saereuy nemesi kastely, mely beu Erdely
a
28 legkltunobb fejedelme, Bethlen Gabor 1580-b~n szuletett. Illye jarasi szekhely szeszgyarral, J6 borral s elenk vasarokkal, gy6gyszertarral, csend61'seggel. A mint a 84. orhazig terjedo s a latas hatarat korlatoz6 bevagodasbol a jobboldali ternetonel kibontakozik vasutunk, ked ves volgytorokban Szakamas, a 86. orhazzal szemben pedig a hegy labanalj61 meglapulva a kulomben lapalyos hatal'tl Ma.l'os-Bl'ettye mutatkozik. Idaig tett utunknak talan legszebb pontja Branyicska, Vasuti allomas lcven, gyonyorkodhetiink azon hal'om kupalaku hegy altal teremtett szeliden szep kornyezetben, mely biro Josika Lajosnak mindjart a vasut mellett baro J6sika Gezanak pedig a falubau Ievo egyszerii kastelyait oly kedvesen kiemeli. Az utobbi a csaladnak osi kastelya.melyet 1784-ben a lazad6k feldultak, de mely ujra felepulven, egyik tulajdonosanak, J6sika Mik16snak ottan irt nem egy 8zep regenye altaI valt kegyeletiink targyava. Az allomasrol kierve egy kis hajdonfOvel 3.116kapolnan till, csakhamar atkeliink a kdnuyu, faszerkezetii, vasjarommal csak a tuloldalon tamogatott hidon 8 igy a folyonak baloldalara kerulunk. A vulesesdi, veezeli, herepei patakok hidjairol, de kuldnosen a 90. orhaz tajal'ol igazan crdemes visszatekinteni. Branyicska s vasuti lndja, a rezbanyakkal biro Vulcsesd es Veczel kial lja az OSZsaehasonlitast az eloterrel, hol pedig a Maros kanyarulataival, mogotte a zcld lombok k6ziil ki-kifeherlf tarajos meszkdhegyekkel a sajat erdotlen, jobbara fo)szantott dombja mellett is festdi Kajandnak versenykepesseget az egymas kczclebeu levlS ref. as faduczos kis g.-keleti templom nagyban ndveli, Kompon koalekedik a helyseg MaresNemetivel, melynek terjedelmes kastelya elobb az emlekil'o grof Gyulai Lajose volt, most pedig
29 gr. Kuun Geza. akademiai tage. Innen kezdve jobbrol-balrol hatrabb vonulnak a hegyek s a szep sik szelein a savanyuvizzel biro Balata, a Barcsaiak kat kuriaja altal erdekes, bora miatt pedig a megyebeu hires Maros-Solymos bal- as a d a v a iva r rom, majd maga a varos is jobboldalr61 otlik szemunkbe. Erdokoszoruzott szabalyce kupalaku trachit-hegyen epult a tunderek "eziist" vara, melynek epiteset sokan a r6maiaknak tulajdonitjak. 1269-tOl, oklevelekben eloszor val6 emlitesetol fogva sok emlek fuzddik hozza, Alatta fogatta el Apor vajda a lanyuezobeu jar6 Otto kiralyt ; Matyas az igazsa.gos, es Kiuizsi Pal tobbssor felkereste ; itt irta corpus jurisauak egy reszdt Verboczy Istvan; itt volt kiteritve az altala folemelt nemzeti kiralyuak, Szapolyai Janosnak, holtteste ; bortoueben hunyt el az unitariusok elso puspcke, David Ferencz; 1603-ban itt akarta levagatni Basta az egesz orsaaggytileet ; itt keresett ildulest nem egyszer Bathory Zsigmond, Bocskay, Bethleu, Barcsay, Kemeny es Bornemisza Anna, Apafi orangyala, 1706·ban a kuruczok foglaltak el s 1717 -ben Steinville grof, a gy.-fehervari val' tervezoje nagy jovot szant neki. 1747·ben azonban csak ket egesz hajdu kepezte orseget s igy 1784-beu alig lehetett megvedni a lazadok ellen. Azutau romlott pusztult, 1tH 7-ben azonban Ferencz csassar, a videk altal elbajolt felesegeuek kereluiere, megkezdette s 12 ev mulva 216,000 frt koltseggel befejezte a helyreallitas muukajat. - 1849. majus 27 -en - puukosd napjan, mint most, 32 eszteudd mulva, mikor utunk alatta elvezetett, bevette a magyar sereg. Mai alakjat aug. 14-en nyerte a Val', middu egy sauczkaplar roszakarata kovetkestebeu lepberopult, Negy nap mulva a. magyar sereguek egy resze alatta tette le fegyveret, oagyilkosae. Ieveu, mint 1744 ovvel
30 azelOtt talan eppen itt lett ongyilkosed a haza· jauak sorsau szinten kdtsegbeesett Dekebal dak kiraly. Keveset latunk magabol a reudesett tanacsu val'osb61, mely a megye szekhely e. A 3000-nel csak valamivel nepesebb helyen van kir. torvenyBzek, taufelugyelosdg. realgymuasium, tauito-kep. zo-iuteaet, adofelttgyeloseg, ado- es epiteszeti hivatal, jat'asbirosag,
csenddrseg,
honvedzasaldalj-parancsnoksag, kiucstari urad. iigyeszseg, - 1841· ben alakult kasiuo, tavaly keletkezett megyei tortenelmi tarsulat, tanit6-egyesiilet, fereucz-reudi zarda, katonai elestar, szeszgyar, korhaz, kouyvnyomda, stb., mely kOl'ulmenyeknel fogva arauylag nagy az ertelmiseg Devan. Draga rosz vendegloit, rosz kcvezetet, ejjelenkint v ilag itatlan utczait ezuttal nines alkalmuuk megosmerni : eseknel mindeuesetre jobban vonzaua a Bethlen Gabor altaI epitett " magna curia", mely most a kincstare; s a reformatusok temploma, mely kozel felezer essteude 6ta ha.za az istennek, mint rajta kiviiI meg harom mas. Devan tul Szant6halmanal a torkolatdhoz mal' nagyon kdzel jutott Cserna-folyo hidj:ival szemben ~f:l .akkeletrol (balfelol) kortilbelul 400 meter magas hegy mogul magauosan k andilcal ki a magyar Kalifornia elso varosanak, Nagyagnak tornya, hatterebeu az erosen jellegzett korvoualu erczhegyekkel Sal'falvat, Saeut-Audrtist, Dcdacsot elhagyva. t5-20 perez mulva az erdolyi vasut foallomasan, Pis k i-t e 1 e pen vagyunk. Kocsi- es mosdouygyarak, muhelyek, tarhasak, csiuos muukaslakok, iskolak, a telki hegy baton at lovonatu vasuton ideszall itott nyers vassal taplalt olvaszt6kemeuczek nyuzsgd dletet teremtettek a 12 ev e10tt meg puszta mezl:Su. A gyonyorii tcreu fek vi) falu maga, Piski valamivel odabb keletre, a Sztrigy torkolata kozeleben van s a Setr igyeu ke-
31 resztiil visz azon hid, melyrdl Bern azt tartotta, hogy "Bl'iicke veri oren , Sieben biirgen verloren" s melynek hdaies ostromaban 1849. februar 9-en 600 magyar, vedelmeben 2000 osztrak esett el hdsiesen. - Az elso erddlyi vasutnak Gy.-Fehervarra igyekvo utasai athatolnak a Szaszvarosnal kezdodo Kenyermezdnek nagyemleku terein is; mi asouban itt a petrozsenyi sztirnyvasutra akarunk atszalluui s jo ebed utan f61 is iiliink, hogy a balrol (nyugatrol) az Erdoliatsag (Padurien), jobbrol pedig a szaszvarosi hegyek altal alkotott Sztrigy volgyet kovessuk.
II.
A Sztrigy mentsn. delre, toliink jobbra Tompa es Bacsi iranyaban egesaen Batizig a vasuttal es a Cseruaval parhuzarnosan halad6 alacsony fennsik vonul el, mig balra a Sztrigy volgyta.gulatanak keleti szelet a szaszvarosi emelkedesek jelzik. Batizual (Betisu), hoI porczellan- es kd-edenygyar mukddik, delnyugatnak tart6 'keresztvolgyben csinalt ut vezet a Cserna es Zalasd oszszefolyasanal esd Vajda-Hunyadra, melynek reszben restauralt Iovagvarat, s videkcn a gyalari hatalmas vas-ercz-telepet, a govosdiai vasgyai-akat stb. oly szivesen kerestuk volna fol, ha idouk nines oly gazdasagosan kiszabva. Ncmileg' az karpotol, hogy legkozelebbi allomasunkon, a K i sK a 1 a n es Z e y k fa 1 va kozt levo palyateren, a multnak es jelenuek alkotasaiban egyarant gyonyorkodhetunk. Kalan elOtt ugyanis baloldalt fiivel benlStt kis sziklabat mutatkozik, melynek kanalalaku tiikor-fiirdojchen 240·u viz bugyog. "Ad nquas~ nev alatt mar a r6maiak is ismertek. Piskitol
32 Jobboldalt a brassai tarsasag tulajdon~t kepezu s a tudomauynak legujabb igenyei szerint bereadezett vaskoh6nak 8 szelelo-lyukkal ellatott vasgyiijtoje meg most punkdsd napjan sem hagyta felbe tevekenyseget. A 6-700 munkas naponkint 5-800 massa kitiino minosegii uyers vasat olvaszt ott ki, s az ehhez saukseges anyagot egeszen a kemencze torkaig egy kis, vaskotelekkel vontatott hegyi vasut 8zallitja a j6 ket kilometerre levd teleki vasbauyabel. A Lunkauyea a nadasdi-patak torkolatan, tehat Sztrigy-SzentGyorgyon tul (balra) Zeykfalvanak kotornyu temploma vonja niagara figyelmiinket. A lakosok termesaetesen r6mai epitmenynek tartjak. A ket emeletes torouy hoz ragasztott feher kis templom uj-kori, A torony valossinuleg a portalenak beepitese altai ut6bb romanizalt g6th-stilusu epitmeny. R us s-nal ismet pihenunk :par perczet s gyonY0l'kodiink a kedves volgy-teknoben, melynek nyugati zaradekan a dombok szarmatemeletii meszma.rgas retegeiben Macs6n a megye legjobb bora terem. Nem ialeltuk, csak ad notam vettiik. - Magyar- es Olah-Brettye, Sztrigy-Plop es Kovragy videkein miudenutt gyonyorii szep mosasi volgyek vannak, egymast61 az (iket jellemzfi eles gerinczek altaI elvalasstva. Kovragygyal rezsutalellenben baloldalt a hatszegi ceillampalas hegyeknek erdci ala menektil a rakonozatlan Sztrigy ~Utal nyugatfele tolt vasut. Maga a hat s z e g. v a. r a 1j a i ind6haz kozvetlentil a szirtfok alatt all, faloue pedig egy ortorony romjai Botetlenek. A romaiak epitettek-e va16ban, vagy csak a templariusok - pusstan optikai, nem pedig hist6riai mesaezelatonkra leven utalva, hogyan mondhatnok meg? De akarki tette, okosan tette, Az indohason tul a Sztl'igybe torko1l6 Farkadin es Lapusnyik (hajdan Sebes) foly6 menteu ugyanis mal' akkor vezetett ide egy ut, mikor a Sztrigyet
meg Sargetilmak hittak, s mikor hazank Pornpejiet, a i'oldig lerombolt, de SZobOl··tOredekeket, feliratos koveket, mozaik-muveket, amphith eatrum-tormelekeket stb. meg most is mutat6 V 8,r· helyet, a dakok Sarmisegethusajat, a r6maiak Ulpia Trajanajat s a romauok Gredistyejet utvonal, a. Baresdig maig is tobbhelyutt kovethetd s resaben a vasuti toltesnek is alapjat tevf 77 via Trajana" kapcsolta ossze ezzel a tajjal. Ez ut vitt ~s visz, a Vaskapu fele, honnan Hunyady szelleme mt felenk - ha talan megertendk. Demsusnak romai mauzoleumb61 kiforga.tott gore kath. ternploma, Malomviz nKolczvaru·a, Malajesd romjai, Farkadinnak a romai emlekeket folmutato kis muzeuma - mindez, bar az irigy dombok csupan sejteniink, de latnunk nem engedik, meg akkor is taphilna kepzeletunket, ha nem itt tunnek fol legszebben elOttiink a mar csak valami 29-30 kilometerre esd (2477 m. magas) Retyesat (" Tempitott") es assistensei, a Petri, Co sture, Lenczicza, Butyi, Zanoga (2197 m.), VUl'VU, Szerp, Dealu, Pietvi, Csoroszului, Tulisai (1784 m.), Piatr'a Resului (1211'5 m.) Gura-Plajului (1069 m.) meg a tobbi, melyeknek egy resze meg most is h6val takarozik. A. helysegek koztil csak Hatszeg bitszik jol, E rendezett tauaesu varosnak mar nagyobb az intelligencaiaja, mert kir. torvenyszek, jarasbirosag, ado- es postahivatal szekel benne s van kaszinoja es j6 forgalmu takarekpenztara. Varaljan tul esik, mint emlitetttik, a Farkadinnal boviilt Lapusnyik, vagy - a hogy a kornyekbeliek eldicsekesznek vele "Nagy viz" torkolata, melyen keresztiil a szarllyvonalunkon leghoszszabb, osszesen 76 mdteres, hid vezet. A nemes varmegyet azoubau megtrefalta a patak. Epitettek I'll. egy korulbelul 100 meteres hid at, melyet Albrecht fohg. ssaruysegddenek neverdl
es tiszteletere
Bordolo-hiduak kereszteltek
e1. A 6
34 Ln.pusnyik most szepeu kikerulte a koltseges alkotmanyt ea - valamint a Sztrigy sziveseh, hen Hid a npuntyeu·kat, azon egymas vcgebe ragasztott pallokat, melyeket a hegyi vizekuek els~ al'adasa kimozdit helyukbol s melyekcn atkelni mindenfele ideges termeszetu ember nem igen merne. Oralja-Boldogfal va kdzelebeu gyorsan elsurraaunk egy sziik volgy eldtt, melyet valaha tekintelyes fal rekesztett el. Koz epcn most at van szakitva.jobbra-balrn pedig ldvesresekhez hasonlo lyukak tatonganak rajta. Mi volt, mi cselra szolgalhatott ? Sem konyv, sem il'as nem ad ra feleJetet. Azon korulmeny azonbau, hogy Boldogfal. vanal a r6mai ut maradvanyai arauylag igeu j61 latszanak, e falak korat 1800 evesnek, gy anittat. jilt veluuk. Boldogfalvau Kendeffy Arpad gothmodoru terjedelmes, de nem regi kastely au kivu] a ref. templom is uagyoll erdekel beunuuket. A uep szerint a voros-baratok idejeben, - kik rendjtiknek alapszabalyaihcz kepest - katonaiJag is megssalltdk e videket, Boldog-Asszollynak volt az saeutelve s neve is onnan volna. - Csopean szinten taJaltak r6mai teglakat s mas regisegeket. Bajesdfele jobboldalt a kristalyos uledekes Itozetii deli hatdrlanczolatuak eszaki ny ulvanyai, bah-a pedig erdejuktol megfosztott hegyek teszik egyidere kellemetlenne a Iatvanyt. Szallaspata-kat, hol II. Rakoczy Ferencz; kuruczai csatat vesztettek, szep kis feuusi k eWzi meg. A tajek valosagos Mexico kicsiny ben. A hegyekuek lepcsozetei a tierra callientet, templadat es fl'iit juttatjak eszlinkbe. A havas Parengul pcldaul, mely delnyugat fele kirandulasunk cselpontjanak, Petrozsenynak fekveset is jelzi, iunen latl1at6 legszebben. Diluvialis talajon robogunk Galacz fele, hol csaknem megcsalja regisegeket kutato szemeinket a termeskdbdl keazult, de vakolatlanul ha-
35 gyott torony B a papnak elpusztult, fodel nelkul maradt lakasa, Par perez mulva, a Varaljat6I delre "Torok U -nak nevezett Sztrigy, - vagy Sztrelvo]gy fo helyen, a tenger folott mar 382 meterreI fekvd P uj 0 n vagyunk. A falvat a Borbat vize osztja kette, melynek a diluvialis hatbol egyszerre kiszoko forr[tsai a falut61 fci16rara esnek, mig a tulajdoukepi BOl'bat vize, mely sziuten csak valami 32 kilometer hosszu s a Retyezat nemely tavauak lefolyasat kdpezi, kozvetl enul a hely seg keleti oldaluual, a vas uti paly audv ar vcgen omlik a Sztrigy he. E ket viz kozt van a regi uemes Puy-csaladuak szdp kastelya. Pujuak ugyan mindossze sines tdbb 750 lakosanal ; hauem van jarasbirosaga, postahivatala es - a mi a lakosok erdeme - egyenruhas tuzolto-kara. S mint cszakuyugatou Beczk6, eszakkeleten Huszt, ugy itt delen Puj a bortermelcs elsa orsaeme. Kurczos ita 1 biz'az; de hilt megis csak - bor, Pujon tul meg csak kdt km. utat tesauuk meg egyeueseu, azutau pofekelni kezd a gozmozdouy, mert Petroaseuyig hatr-alevf 33 k ro.-uyi utjaban mar neha mind ell 124, olykor 94, sot eppeu 60 meternyi utou egy egesz meterre kell folkapaszkoduia, Most kczdoclik az igazi tundervdlgy. A barlangjal'ol nevezetes Pallor, tovabba Hegyaljaes Mezd-Livadia, odabb dk-re Petrosz cs NagyBar igazan megkap6 latvany t nyujt, kivalt pedig e ket ut6bbi. A 37. orhazon till ugyanis a vonat a meredeken lenyesett hegyoldalbau aile) 3S. o1'hazat s magAt a fnlut is megk erulveu, elrobog NagyBaron tul egy "r6mai" kerek ol'toronynal, a "esetaty e Zsidovilor-" nal, a hal a nep Drn-ius kincseit keresi s 12 meter magassagot meghalad6 toltcseu kozel felkilomcternyi utat tesz meg. Petroszual az orszagut a Sztl'igy jobbcldalara fordul, - mi azonban baloldalt maraduuk s a bari patak hidjau tul gyonyo1'ii vidckeu fol ytn tj 11k utun kat koletre ;
36 csakhogy itt-ott 6riasi bevag6dasok korlatoljak szemeinknek szabad tekintetet. A csuszamlasok ellen most mar mindeniitt mal'vanyoldalfalakkal igyekeznek biztositaui a palyat, a mi nchol,. pl. legkozelebbi vasuti allomasunkon, K r iva d 1an tttl az elsf kdzel 60 meter hosszu es 26 meter rnagas viadukt el6tt ktilouoseu sok penzbe kerult a tarsulatnak. Ha itt elosmoressel adozuuk az ujkor technikajanak melylyel megfoltozta a Krivac1ia-patak sziklaagyat, hogy n talyagnak csirizszerli anyagga valo valtoztathsa altaI ne tolja mind odabb, ktilouosen pedig a jeles mtivii viadukt-fele a hegytomeget, epp oly kevessc fojthatjuk vissza a meglepetesuek egy kialtasat, mikor a keleti oldaIon megpillantjuk a szep marvany hegyet koronazo krivadia vartoruyot. Korulbelul 56 m. keruletu epitmeny az, maganak az alapjat kepezo hegynek koveibdl emelve. Fulai krize! 2 m. vastagok. A -kupnak legmeredekebb rcsze fele minden nyilas uelkul mered, nyugati, rank tekinW oldalan azouban hat (lathat61ag csak 3) ablak asitosik. Nagyon kozel esnek a tormelekek altal is emelt vartalajhoz s az egyiket tavolro] bizvast ajt6nak vehetndk. Nero az ugyan, mert - mi pl. odabb a Szekelyfoldon nem ritkasag - tulajdoukcpi ajt6bejarattal e tornyot uem lattak el, de teny lcg ilyes szoigalatott tett s al1it6lag egy fel vouo hiduak vagy lepesozetnek nyomait is szemldlhctui eldtte. A falakon, emeletszeruen, a foldsaiuttol s egymas folott 21/2 m. magasau 2-3 meternyi kdzokbcu resek sorakoznak egymas melle, de csak a ddlnyugati oidalou. Iunen nyilazott, vagy - a d ivat valtoztaval-Iovoldozott az Ol'scg a tamadnkra. Ncmelyek azt hiszik, hogy Nagy Sandor hatalmauak egyik tamasza, Thracia kormanyzoja, Lysimachus Ct 282. Kr. e.) epitette volna, mikor gyoztes seregei idaig nyomultak es Lysimachus arauyai valoban nem ritkak Erdelyben ; az is igaz, hogy az
37 ajto gyanant
hasznalt ablak foWtt tok6letesen romai modoru erossegii teglak vannak beil1esztve; de - mint Erdely egyik kutatoja, VassJ6zsef megjegyzi ezeket a Hfl.tszegvidek classicus foldjeuek urai, a nernet lovagrendiek hordathattak oda s ujabb irok szer int sines okuuk mast, mint magyar epitmenyt latnunk az oly regenyes fekvesu
es
romokban. Vonatunknak a Siguuelun tett kanyargasa kovetkez toben Kr ivadiat es Merisort s kivalt ennek elszort haza it, hol itt, hoI ott latjuk. Szep latvallya 42. Ol'hazllaJ kovetkeao Gritti·viadnkt a.ltal ath idalt szelid vizeses, mel yet a csak 100 meter rnagas Comaruicelurol a patak a kopar szik lahaton 60 mtrnyi vonalon egyik tornbrdl a masikra szokellve kepez. A 43. ol'hazon tid dclre igen nagy kanyarulatot tesz a vasut, korulbelul haromszorosat a legvonalbau vett tavolsaguak; s most mar a kapasskodas is nagy, minden 60 motert-e egy meternyi emel kedes esven, Itt szaggatott meszszirtek, ott a szepek volgye (pareo muudru lui), melyet kdzel 30 m. magas tol tds hic1aI :it, 80tet btikkerdok, buja havasi legelOk, nyajas patakok es egyszerre pokoli s(jtetseg. No, vegre itt vannak mar, a mikre a kirandulasunkban reszbvett tauulok egy rdsze Ieginkabb vagya.kozott : az alagutak. 98, - 45'5, - 23'7, 78'5, - 45'2, - 137'4, - 143-3, - 614'2 meternyi hossz uak az egymasutau gYOl'sau kovetkez d tunuelek, melyeknek ndha pokoli sotctsegebol kijutva, annal oromestebb legeltetjuk szemeinket a minden olc1alr61 eleuk mosolygo terrueszeten. Legjobbau tetszik a 8-ik alagut. Hazanlc legtekintelyesebb alagutjduak. a teregovai porta orientalis-
nak ugyau csak ketliarmada s bizouy ilyet kellene egyrnas vegebe rakni, hogy szu legyen, mint a szentgotthardi ; alatta a sdtetseg megis vagy 3 percaig tart
vagy 24 oly hoszazonban s enuek
38 oriillli is lehet kissd. A devai sziirke s nranyi voroses trachyt-falburkolatot uedvesad tcszik a hegyen atsziv~h'g6 vizek. Ez alagut felett va~lugyanis a SztrigyZsilfolyo rendszerenek vizvalasz. t6ja s harom perczuyi utuuk utan mar ne£?cs~k a bauyiczai allomasou, hauem egyuttal a Zsd-,. illetolcg az euuek egyik forrasvizet alkot6 Bauy icza, patak volgycben piheniiuk.
es
III. A
zsn men ten.
_ Mig a Zsil a Szurduk-szorost ki nem vajta magauak, a banyiczai iudohason tul leva keskeny uyilason at allt osszekottctesben a Sztrigygyel, mel yet most hiitleuul es orok idokre elbagyott. Egyid6ben hatalmas tOmegben gyillhetett meg itt a viz: az indohaz kozelebeu mutatkozo lap, a Balta lo Silori nemileg meg abbol a korb61 valo ; a minden oldalon kepzodott kirnosasi volgyck ketsegtelenul
saiuteu
tekiutdlyes
hullamoks a patakok gyak-
kal taplaltak azon volgytekudt ran ol'iasi erdvel furakodtak keresztu l a hegyeken, hogy a f6 foly6val egyesuljenek. Igy a kilencaedik s egyuttal utols6 (160 m. hosszu) alaguton tul, az 50. es 51. orluiz kozott a Kri vadia a vonatrol is jol lathato uregcu at tortet eld. Az alagutb61 kierve, baloldalra folytou lefel e kell neenunk, hogy a vas uti toltes aljau a tarka marvany-breccia alol a Csetatye-Boli neveu ismeretes tagas uregbol zugva kiszoko s palyunk altaI nzounal athidalt, de job bra ismet felotld patakot kiomlese pillanataban eszrevegytik. A barlaughoz ez oldalon nem ferhetni, A kiomh~8i szadu ssiklatomzaeuek keleti oldalan balra fordulva keressuk azt fel, Egy-kdt kiscbb ureg asitozo torka
39 utan lenn a volgyben, hova al'fmylag hirtelen lejtosodG gyepmezon jutnnk Ie, ol'insi barna falakleal barneszkodik rank a 20 meternel magasabb, es 25 meternel szelesebh saada, melynek epp azemlcoz t talalt ob108 belsejet keptelen eleg vilagossaggal ellatui a nap. A mit uem tudott megtenni a ~ap es annyi geographus, megtette ket koltO. J6s1ka az Abafibau, J6kai a Bzegeny Gazdagok Fatia Negrajabnn iralyanak egdsz varazsat pazarolta e labyryuth megismer tetesere s bar ok inkabb kepaeldtehetseguknelc ragyogo faklyajat lobogtattft.k elottuuk es szinte monopolisalni latsaottak a nagyszerii iraut el'zett csodalatot, minket, realisabb hajlamu ember eket sem fosztottak meg az elragndtntas gyonyoretOl. Alig lehet nagyobb elleutet, mint a Piatra Rosului legesztlknyuga tibb ngazatanak gyepes, fenn fftkkal arnyalt lejtossege s a vele szemkdzt felemelt homlokkal, komolyan, de nem ridegen emelkedo bai-lang-kapuzat, melyet a sotet szik hik felso hatriran szelid orgouabokrok viragai koronaznak, oly euy h itd hatast gyakorolva, mint a milyet gyakorol a no szeretete a gonddal kuzkodo ferfiunak kedelyer-e. A bar lang beunso mereteinek aranyai egyre uovckeduek. Mindjart a bemenetndl oriasi terembe jutuuk, melynek rnagassaga 50 meterre is rughat s a boltozatrel tobb earedev tekint reauk, mint Napoleon katouaira a gulak alatt. Kuun a szabadbau milliosaamra pazaroljuk a myria metereket, hogy a meunyboltozat hatarait megkozelitve, az elet orok forrasaho» emellcedjuuk ; itt miutegy koselebb er beununket anuak eszmeje 8 Iclkesitoleg hat busakescgiinkre; mert a mit 0 ezredek alatt tett, a berczek attoreset a Mout-Cenisuel, Sz.-Gotthardual nemis egess tizedek folyarnan vegeztek nt:irsaink. U S a hol az isten mintegy leseallt az emberhes, hogy batorit6ja legyen kepteleneknek IAtszo mun-
40 kakban is, ott, az 0 kozelebeu, a barlang tOl'Daczabnu volt hely du a hymnus : "Isten "ldd meg a magyart .•..
oblds
"
- - - "Ugy erzem , gondolom: az isten haza ez." Templomunk hajojabo], mely eleinteu nyugatr61 keletre tart, miudjart jobbra vularni 4-5 meter magasan kezdodd s tel'meszetes {oljaroval biro karaat iodul ki, mely szamtalan foIyoeera szakadvau, az eszak1'61 beomlo ValyeKrivadia meredek partjaiual hirtelen meessakad . A b 8 vissaateresre kenysserit. toruacz, ho va ismet visszajutottunk, csak baloldalt engcd hclyet az odabb keletre folytou bcvebb vizii pataknak. Igy leszuek az elsek utolsokka, Az eszakkeleti volgybol s ki tudja, talau nz eszaknyugati oromrol is hajdan itt omlott be a vad patak, jobbrol, bal1'6J vajva, ragva az ellen allaui keptelen nH;szkOfalat 5 megtereuitve Hunyad ez er terrneszeti szepscgenek egyik legszebb peldanyat. - Most a bewcnet elissapolodott s a patak a jobboldali sziklatol eszaknyugatra tort magauak ujabb utat a sotetseg birodalmaba, A fomeltosagat61 megfosztott ag azonban nagyobb esczeeek idejen ismdt fallep trenigenyeivel 8 vadaszcsizma legyell, mely a bemenettOl valami 40 meterre mintegy 10 meter magasan nyi16 s megkozelithetove egy letra altai tett nyil6.shoz az iszapou keresztiil megmel'iiles nelkiil odagazol. Minket a bakkanes sem zseniroz. Igen keskeny s tobb agra szakad6 folyosora ertuuk ; erosen kell vilagitani a faklyakkal hogy valahova Ie ne bukjunk. . Keleti iranyban tett pal' 6vatos lepes utan delre, majd delnyugatl'a kanyarodunk 8 akal' negyeat tanezoljunk az emeletes teremben, melynek boltozatal'ol bo reddkben csiigg ala. a. nem csepeges, hanem az ezredek e16tt odaig art vizcknek locso ..
41 gasa kovetkeztcbeu kicsipkeaett meszku. A dEHnyugati agban 10-15 meteruyi melysdgben zajong a Kri vadia, mely epp oly borzasstc lehet felhdszakadas idejcn, miot a mily idylli forro nyari napon, Mikol' a roppant baranykucsmaju ssegeny olah odahajtja itatora az eltikkadt joszagot. Itt is exament tartunk a minden tiregbl51 (azert kisse zavarosan) felelgetO viszhanggal s fdlhangzik a fiuk dala - esztinkbe juttatva Schiller kolteme-
nyet : "Szikl6.k kozt, mint felh6k viharja, Mennydcrgeseel rohan alii i
A berceet, tolgyet kicsa varja, A hol a tert atnyargala. A v&ndor elbuvolve hallja, Mikcnt zajong a vad patak S a hegy tetoje s a hegy alja Ki nem beszeli, hol fakad . . . • . Medr6t a dal is nyil tan aSia, De titokban marad forrlha ... "
. Visseatdruuk. Nem igen hosszu, alig 2-3 kdometeres bar'laugot osmertuuk meg a CsetatyeBolibau ; de ez be- es kiomlesseI biro ureg s igy ritkabb voltaual fogva is el'dekes, mert rombo16 e1'Oes nem egyszerii vizbesaikkadas altaI keletkezett. A lejtOrol ujra megszemleljuk a szep portalet s eszaknyugaton is a gyooyorti volgykatlall alja a Kl'ivadia meggyulemlett s delnek a barlang fele ismet lefolyast nyert vizet ; nehany fiu meg az oromra is folkapaszkodik. - Igazan, alig tuduuk megvalni a szep barlangtel s elhissziik a mondat, hogy "Val''' (csetatye) nevet onnan vette, mcrt cgy Boli nevii paraszt egymaga hetekig tobb szaz torok ellen vedte magat. Boli ivadekai - igy besselik - meg mauap is elnek Hunyadban. 'I'izenket ev el~tt talall azok is ott dolgoztak a szomsaedos ,alagt'ttnal, mikor a munkasok caoportosan 6
42 ugy fenykepeztettdk le magukat, hogy bokrdta helyett mindeniknek kalapjara egy pal' saazns volt tiizve.*) Tovabb folytatott utunkban a Krivadia-Segura ma.r elenyeszik a Bauyicza-patakbau, melynek keletfele val6 fejlcdeset meg mintegy 4 km. hosszan kfivetveu, kalauzunkkal egyiitt mi is delnek kanyarodunk s pal' perez mulva berobogunk Pet l' 0 Z Ben y palyaud varaba, ezen, Magyarorszag egyik deli zugabau igazi yankee-erelylyel f61viragzott gyarmat vasuti allomasara, 1834-ben a Maderspaeh-esalad figyelmes lett a Petrozseny koruyeken talaltato barnakoszeuleletekre es szep csendben oBszevasarolgatta a gazdagabb telepeket. Az 1854-i osatrak banyatorveny altal batoritva masok is kovettek a j6 peldat s 2 ev mulva egy brassai tal'sasag latott legnagyoLb hevvel a vetelhez. Azouban tenyleg csak 1869ben kezdtek a fekete gyemaut kiaknazasahoz, midon aunak kimerithetetlensoge az e180 erdelyi vasutat azarnyvoual epitesere, ez pedig a tulajdo, nosokat, e150 sorban a kiucstart, - nagyobb beruhaaasokra birta. 1879. augusatusabau az allam a maga. kivalt Deak- es L6nyay-gyarmaton nagyobb osssegbe - dssaesen 5 millie forintba keriilt banyatelepeit 18 evre a brassai tarsasagnak adta haszonberbe. 100 aulyreszben atlag 75 0/0 szeneny, 5% koneuy, 84/5% eleuy, 11/5% le1 geny, 1/2% ken es 9 /2% hamu foglaltatvdn, a esak eszakon a Zsil ea Zsilyccz meuten idaig fOItart 35 telepnek anyagat is kituno minoscgii barnakdssennek mondhatjuk. 100 sulyresz petrozsd*) A Csetatye Bolihoz tenyleg (menet 8zakadcS zaporban, jovet 8zep napes id6ben) csak junius 6. delutan rlindultunk ki; mivel azonban excursionk cbl'onc,logi8jlit m:l.r a bevezet6 par sorban e161egeztem, elbe8z~Iegembon caupiin
a foldrajzi ('gym'Bra valeS kovetkez611hez akartam mazkodni.
alkal-
43 nyi kOBzen 190 sulyl'esz igen Bzaraz fa melegitO erejet p6tolja. Figyelmen kivul hagyva a Zsil volgyenek valamely okbel banyamuveles ala nem vehetO reszdt, a hasznosithato koszen teruletet mindossze 14,400 hektarra lehet becsillui, a reteg vastageagat pedig atlag legalabb is 5 meterre, Ekkent korulbehil 576 millie tonna koszen all itt az ipar rendelkezesere, mely azonban most meg evenkint esak 150,000 tonnat vesz igenybe. Peclig helyenkint 6riasi vastag a k<)szenreteg. Igy Zsigmondy Bela. 1872-ben meg 730 meternyi roppant melysegben sem erte el auuak also hatarat. Addig is tehat, mig monsieur Faure palaczkokba dugaszolva al'ulna a mozdonyok hajtasara sziikseges villauyossagot, van mit piaczra vinnie a Zsil volgyenek ; esak az a kar, hogy cppen delfele nines vasuti dsszekottetese, hol pedig legnagyobb volna a fogyasetas. Jelenlcg osszesen 1100 tobbnyire stajer, slez, cseh s morya muukas foglalkozik a kosseunek fOltal'asaval. Leguagyobb reszuk Petrozscnybau, a tobbi eszakkeleteu a L6nyay-telepen es Lajos-mezou, Petrilla kdzeleben lakik leuu a faluban kdt, feun a kisebb gyarmatokban negy csaladjaval egy-egy csinos hasbau, Petrozseuyban ugyan mar 1720-bau is volt szcgeuyes telepitveuy, de csak 1869. 6ta kezdett rohamosabbau nepesedui. Rcgi ssegeuyseguket a g.-kel. fatemplom mutatja, melyet szomoruau oyez a sirkert, egy-egy czifran faragott gyaszfava! ekesitve, a mit rendeseu kozos erovel allitanak be a falubeli paraszt uotabilitasok tiszteletere. Az uj ,vilagot Petroasenyban magabau 64 korcsma hirdeti. A banyatal'sulatnak van ugyan vendeghaza s a. kaszin6 is nyujt nemi keuyelmet ; a latogat6k azonban meg miudig inkabb a ma.ganosok ven-
degszel'etetet kenyteienek kikerui miben egyeb-
hint a b'nyatiaztibr i. btJven
re•••
rel~l
&
mi karavhunk
iilt.
Tallatechek FereoCJI b'uyaip.gato ur, ki tavaly lr.abatol&D lain. a Zail v61gyenek fbldtani viazonyait. od&erkne.(lnk muodnapjiD rendelke.MtiDkre boc.'totta a tAnulatnak kia hegyi vonaUl. melyen a korU)belal 12 km. utat a mintecy 1000 meter mapi Roaia II a Ve"u lui Petru iteJlaneban, (arwasemet ne.ve a delkeleten 2082 m. mag.. ,. nyulakod6 ~Isfejii Parenggal 8 az ett61 delreea6 meg maga .. bb, t. i. 2423 m'terig Itapaukod6 S.kelvojjal, oly gyorsan te8z8ziik mee, mintha aaak Ameriki.nak valamely vaautj4n iii. neD~. A. e•• alton levtJ nagy aranyokban emelet•• aruen 'pult .zenlerak6knal lepcaakoD megytiok Col a begyi p&Jyaterre. mely liZ' mOB kanyarulatban eMbb epazbon V6ve oszakkaletnek a Magyar. Zsil, - uut!n pedig kis8e ddlkeletnek a Zsilyecs vid'kore ropit beununket. Mennyi valtozatossag· gal kiuAlkozik a. utunknak alapjat tev6 atlag 1800 m. mag.. Pareng tom....e I kijrnyezete: a Pojana· Kujeri, a BOtet erdeju Kapra (Kecskehegy), a Caibain. a Piatra. Tajatas 8 az a csucs ott eszakke1eteD, a mi mar talan a 2060 m. magas Surian, vag.' itt a 2414 mstemyi Kunia, a 2081 m. mao pa RUiny 8 & 2433 meteng 'Pakodo VervuIfundri! Kir a petrozaenyi rendes vasuti A110mas i. 811 m. magasan fekszik 8 ami kia g6zo8iink faradhatlan tevekenyseggel kapaszkodik: egyre reljebb. Itt van jobbra Wliink a Deak-Ferenczakn&, melyet viZBEmtes irl.nyban 5~4 meterig is· tak mar, mikor 1872-ben a kiutott banyatiiz a tovabbi munkanak hAtart vetett. A. a vele ceakDem parhuzamosan haladeS Ferenczakna. ez itt egy iskolaval is ellAtott rendkiviil kedveB hAtterii munkUte)ep k6zeJebsn a Unyay-akna, fenntebb • lDinta-alm&. melynek emeletes folY0a6iban caak D'hUy&n van.lkozunk guolni a aarat 8 a ke-
45 ziinkbe nyomott banyaszmecses segitsegdvel vdgigtapogatOzDi a Fels6-Zsilr61 s a Zsilyeczr61 tobbnyire e cztHra leusztatott hatalmas osalopok I.ltal tamogatott uregben, Onnan elmegyiink a ragada. rakonczatlan. de bAjo16 volgyet kepez6 ZsiIyecz partjain emelkedo Zsilyecz mezlSl'e, a mi voltakep ktilona1l6 kitp. EllStt6 a nyilt tArna (mint mAr masutt is tobb eset ben) barmely l'ajzuAl vilagosabban ttinteti 161 • kuloufele, jobbadau palaval valtakoz6 klSsz'nrdtegeket : benn most kesziil egy ujabb akna. Fenn • letompitott hegyhaton, a tulajdoukepeni ZsilyeczmezlSn sok szaz godor nyomat la.tjuk; valami tizenhat.tizenhet-azazad ellStt aranyat mostak azokbol a romaiak. Lenn a volgyben boczit jatszanak az tmnepld olasz muukasok 8 az lsmoe fagoly6kat mindannyiszor ugyesen kapj!k el; Amott nyaka.n fapalczakb61 ossze!llitott j!l'mot visel6 aertesek, melyeknek lSsei - mint e videken altalaban -meg nem regiben vaddiszuek lehettek; emitt deleld barmok es lovak, melyektlSl gazdaik folyton elesztett tiiz fiistje altai igyekeznek tavoltal'tani az ide is feltolakod6 kolumbAcsi legyeket; arrabb megftilledea kovetkezt6ben kovet el Magan ongyilko8sagot a 8zabad legre kilapa\toltkoszen, hogy valami koaks legyen beldle ; lenn a volgyben egy-egy elm's compositi6ju alulcsap6 malom zakatol, tulnan megint hOB8Zaban-szelteben alig 4-5 meteres fahazik6 fogad mae-aba egy talau 6-10 tagu csal'dot; fenn .•..• fenn, eppen deleldre All a nap a buesut kell vennunk kifogyhatatlan 8zivessegft kalauzainkt61. a banyatisztekt61; annyival inkabb, mert a ktilonben is b6 . csapadeku videket ismet zapor fenyegeti s mig fUl'ge glSzkocsikon hazasiklunk. kapunk is beld le ; m~g tobbet deluta.n, mikor a C8~tatye-Bo1it lito .. gattuk meg. Err61 mb- volt sz6. JuniuB 7-en d. e. ugyanezen okb61 marad
46 idonk a neptSlet megfigyelesel'e. A banyasz~kkal ugyan nem talalkozunk, mert ezek mal' ismet helyiikon vannak az aknakban, [melyektel n~m zadnak ugy, mint az egyetlen ezigany, kit sikertilt egyszer munkaba a,llitani, ki azonbau meg az nap folmondott mert a kosaeubduya meg ki sines meszelve, sot ablaka sines); hanem itthou talaljuk a banyamunkakt61 szinteu irt6z6 szegeny olahokat. A legujabb nepszamlalas szerint 15,8821a~os el a Zsil volgyeben, hova szamitjak Krivachat Alel'isol't (e kettot nem egesz joggal), Bauyiceat, Petrillat, Petrozsenyt. Dulczat. Li vezenyt, ~szkl'onyt, Lupenyt,Urikant, Zsilvajde-Vulkant, Kimpu-Iui-Nyagot es Korojesdet. A !vlagyar-Zsil menten lak6k tobbuyire gorogkeletiek, az olahzailvidekiek g. katholikusok. Magukkcszitctte len vagy gyapju ruhaban jarnak, a ferfiak szcles tuszdvcl, fejiikon nyaron szeles karimaju kalappal, teleu 6riasi baranyborsipkaval, labaikoll opincscsal. Az asszonyok feher keudovel kotik be feiiiket, mig a lanyok folyton hajdoufovel jaruak ; lebernyeges katrinezajukra azouban, mely vaszou OltozeW.knek fo disae, sokat aduak. Jobb hajfi.irtjiikbe a lanyok neha pitykeket fonnak be s a fonatot kaezkiasan csapjak felre homlokukon. Himezni igen csinosan tudnak s feheruemuikre altalan nagy gondot forditanak. Az opiucsot veszik, a subat azonban s a kozsopot pokroczot, halina nadl'agot 5 haziszereiket maguk kdszitik. ElcdeIuk reudkivul szegenyes. Homokbau sult malaj, fazekban fozott palukes, -- uriczka, a mit vizben f~znek, balmos, a mit vajban sutnek ki. A "menu" tulajdonkep nem ily gazdag, hanem csak "vagy -vagy"-ra szoritkozik. Etcleik kesaitcsebeu nem igen. tisstak. A pomanaknal szokasos husetel korul forgo16d6 neg,. venasszony a mudaj-kesaitd araukani mamikra emlekestet. Bizonyos vagyonkozosseg divatozik koztUk. Ha egy apanak hat fia
?Ol'-
47 van is, egyUtt tartja csnladjat s megkivanja, hogy hazassaguk utan is nala eljenek; a legidosb a gazda, ki a kozos szerzemeny bol mindenkinek sziiksegletere aranyos resst fordit. Akarhany 2 -3000 forintig a1l6 olah nemes kozonseges paraszt modjara el. 1852-ben ily nemesek szovetsdge vasarolta meg 10,000 frtert az egesz Parengult. De meg kukoriczat sem termesztenek eleget. A leggazdagabbaknak 50,000 forintjuk is van, szepen clere rakva; 50-60, egyiknel eppen 260 barom, 80 -100 hold ret kepezi a gazdasagot s kukoriczafoldje meg sem rug tobbre 2-3 holdnal. Egy hold retet 200 frton alul nem-igen kaphatni; a mezoert 80 - 100-120 forintot is fizetnek. A gazdagok neha uzsorajukkal teszik tonkre a szegenyebbeket. Egy evre pI. oly feltetellel hiteleznek 20 frtot, hogy a kolcsouvevd hetenkint 1 napon ingyen dolgozzek nekik, az ev vegen pedig hiany nelkul fizesse vissza a 20 frtot. Mnlaszhis eseten kcrl elhetetleuul exequaltatjak az adost. HoI, mint pl. Petroasenyban, zsido-korcsmarosok "jannak, erosen isznak; mashol mertekletesek. Altalaban a Iakossag viszonylag j6 s Hunyadvarmegyeben a Zsil-volgye ad legkevesebb dolgot a torvenysaeknek. J osaivtiek , baratsagosak -nem lopnak. Deanu, a hires rablo, kinek akasztofaja helyen most a Iivazenyi utmutatofa all, igen kiriv6 kivetelt kepezett. Foldesuraikkal eppeu nem elnek fesziilt viszonyban; a tagositasra csak most teszik meg az elokeszuleteket. Negy-ot ev 6ta anyagilag hanyatlanak; azelOtt hazahoztak a ha,tszegi v3.s3.ron eladott kukoriczajuk 3.1'3.t,most miudjart az alku megkotese utau eliszszak azt. Pal' eszteudd elOtt 20-30 frtnyi illeteket egysserre fizettek ki, most tiz resaletbeu is pontatlanul tdrlesatenek egy-egy ily osszeget. Papjaik idaig nero igen terjeszthettek a mtiveltseget. Az ujabbak tauultabbak, mert 6-8
iskolat kell latogatniok, Csak a stolabol elnck, jovedelmdk azonbau igy is folmehet evi 1000 frtra, kivalt ha a lakast, a tobbuyire elelmi szerekbol a1l6 ajaudekokat s juhaiknak ingyen vald kitelelteteset is odaveszsziik. A petrozsenyi es petrillai g. kel. tanito 6 01 fat, szabad lakast es evi 300 frtot kap. Petrozseny ban, Deak- es L6. nyay-gyarmaton a brassai tarsulat, illetOleg a kincstar tart fenn nepiskolakat, az elsd helyen nemet tannyel vvel. Petroasenyen tul valami 12 km.-nyi hosszu utat tesz meg a Zsil, mel yet jobboldalt a Dilsa kiser, mig baloldalt tavolabb vonul tole a Parengul tomege, Dclutan gyalog kiranclulasunkou jocskan megmos ugyan az esd, de boveu karp6tol az a latvany, a mi foleg Livazeny es Iszkrony videken tarul elenk, A l\Jagyar·Zsil Iszkrouyou alul egyesiil a Retyezat-, Zanoga-, V ulka.n- es Plesahegyseg vizeivel taplalkozo rohamos, OlanZsillel, mely most amannak iranyat veszi fol, Saintjok itt a tenger folDtt 543 m. ElOtte a Vulkan-hag6ra (nem mint csaknem minden terkep hibasan jelzi, Vulkan-szorosba) vi vo utuak jobboldalan 3, bah-a 1 erod ekesiti a hegyeket 1878bol, midon a korulmenyek kivanatossa tettek ez utvonal biztositasat. Az egyik citadella epitesenel szerenceetlen eses kovetkeztebeu 1878. jul. 28. elhunyt Gaggel J6zsef miiszaki ormestel' ma.rvanyta.blas siremleke kozvetlenul a ket Zsil egyesiilesentH emelkedik, vele szemben pedig azon 01'kunyh6 Iatsaik, hova a baloldali lakasban elhelyezett csenddrok d.mogatasara Petrosseuyba rendelt 10 katona koziil napjabau egyet-egyet ssokas folvezetni. Az egyesiilt foly6kon at· mend 62 meteres hidon tul azonnal kesdetet veszi a S z u r d u k-szoroa, melynek bsloldalan a Parengulhoz tal'tozo Pietrille inalte, jobboldalau pedig a Dragoj tdmege versenyeznek egymassal
49 a legclragaddbb
t:ijkl~pek megteremteseben.
Jobb-
oldalt a kormfmy altai epittetni csak tavaly kezdett uton haladunk cldrc, itt-ott sokaig gazol va a malekouy gl'aphit-pala saraban, . Ez a vulgy altalabau hatal'bal'azdat von a. jobbolduluak harmadkori chlorit, sot amphibolgn{tjszba atmeno csillampalaja 8 a baloldalnak 08 kepzodmellyei kozt. A hegyekct bukk es eger boritja ; nyirfa csak ott, hol ezeket kiirtottak, A fcuyo reudcsou a bukkfa tenyeszetenck felsf hatad,n jeleuik meg, egyhelyiitt azonban, eppen a volgyuek legmelycbb pont jan, egy kirug6 hegyhatat ege:;zen a partokig borit. A szoros ut kedveert gyakran cgcsz hegyoldalakat kellett levagni, melyekuek meredck falai szinte fenyegetni hitszanak benuiiuket, mig tetejukrol s a harantvulgyekbol iicliW forrasok csorgedeznek eld. 'I'uluau ugyan 10-15 krn. liosszu patakok is omlenck a Zsilbe, p1. a szep vizcseseket kepzo Isvorie, jobboldalt ellcnben ritkan keresatesi utuukat masfel kilomdternel hoszszabb csermely. Szikhl.l'ol-szikbha szokellve, ueha 20-30-40 meteruyi magassdgbo! 4-5 meteres leposdzetek)'01 bukvan le, szallitjdk czek vizeiket a Zsilbe, mely itt 40 - 50 mcternyi szcilcssegebol helyenk iut 20, sot kevesebb meterre is osszeszor itva s 40 mctercukdnt atlag 1 mctert esve folytntja szilaj futasat. Oriasi saiklatombok fogjak fel else rohamat, mely oly erds, hogy szinte reszketnek tOle. Maganak a medcrnek cgyenetIcll sziklatalaja is ujabb mcg ujabb rohauatokra keuyszeriti a vad tolyot, melynek ossze-visssatdrt habjai milliard feher buborekbau tajtdkzanak S oly oriasi zajt csapnak, hogy helyenkint pafl'anyokat es buja .gyepet locsolgat6 partjuin nekiiuk is haugosabbap kell tarsalognunk. El ez a volgy. La~juk, halljuk, tapasztaljuk eletenek jelensegeit. Lazas tevekenyseg jellemzi 7
60 magat a folyot, komolysag a jobboldalt, melynek ormain olykor meg fesaket is raknak a Pyrenek s Alpok madarai, a sasok, keselytik es saskeselyiik; - oyajassag a baloldalt, melynek gyonyorii kuphegyei nehol utjaba allnak a folyonak, hogy azt mintegy mersekletre intsck. A meredek lejt6segen a pasator k6rol-k61'e lepve vezeti, nem hajtja hazafeld oya-jat, mely sziuten ovatosan, egymasutan koveti 6t, csak egy-egy nyugtalanabb kecske tor ki a sorbol. A 10-] 5 nagyobb mellekpataknak vizesesei uj meg uj reszletekkel jarulnak a tajkep szepsegeihez - es novelik a sok pisztning, keyes vidra hazajat, a Zsilt. - Utunk jobboldalan a sziklakon itt-ott vorosre mazolt szamok mutatjak, mennyit gyalogoltunk mar a szorosban. A bejarattol 2800 meterre vert hidon tul egyszerre hatalmas sailclahat rekeszti eI a meg tokeletleu kocsiutat. Nehanyan atmaszunk rajta s meg 200 meterig aranylag keuyelmesen hatolhatunk eldre, mert mar ezt a szakaszt is munkaba vettek ; azontul azonban csak a legnagyobb iigyelettel, tolvajosvenyeken lepegetunk, a 60 fokkal, s6t meredekebben is lejtosodo sziklatomzseken. Valami 200 meternyi faraszto gyaloglas utan egy ketagu gyonyorli kis vizesesnel allapodunk meg s bosszasan szemleljuk a kanyargasai miatt szinte katlanszeruen berekesztett Zsilt, mely boldogabb, mint mi, Inert a mar csak mintegy felkilometerre levu magyar hataron tul meg 17-18 kilometernyi uton bamulhatja az 6t szegelyzo videkuek abrandos szepscgeit; nekunk azonban visaza kell tdmunk, hogy az elhagyott nagyobb tarsasaghoz csatlakozzunk. De akarmennyire szukseges is labaiuk ala tekiutgetnunk, hogy egy hibas lepes kovetkezteben kozelebbi ismeretseget ne kossunk a Zsil hideg hullamaival, viaasa-vissza nezunk megis a bajos tajekra, mely Aradr61 Petroaseny-fele tett utunknak legdelibb s talan Iegregenyesebb pontja volt.
